Közgazdász Online


„Iskolából műhely” –  Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson

img_0277-min.JPGVáltozás érinti az akadémiai pályára készülőket, illetve azokat, akik a felsőoktatásban és a tudományos szférában szeretnének elhelyezkedni - megújulnak a Corvinus doktori iskolái. Tartalmi változások történnek az immáron fuzionált iskolákban, amiknek fő koncepciója az „iskolából műhely” elv. Rövid összefoglalónkban az egyetem doktori iskoláit érintő változásról olvashattok.

Írta: Mohos Lilla / Képek: Szép Zsóka

Amíg a doktori képzés az egyén számára tanulmányainak megkoronázása, addig az intézmény számára a képzési paletta alkotta korona legszebben csillogó gyémántja, ezért mindkét féltől rendkívüli figyelmet érdemel. A magyarországi doktori képzés egyrészt elitképzés, amelyet a legtehetségesebbek számára biztosítanak a legjobban felkészült oktatókkal, másrészt tömegképzés, mivel a társadalomnak égető szüksége van nagy létszámban a tudományos kutatásokra felkészített szakemberekre.

ressely-e15-min.jpgA Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben 1993 óta zajlik PhD fokozatot adó doktori képzés. A doktori iskolák vezetőivel, programigazgatóival 2020 januárjában lefolytatott egyeztetéseken körvonalazódott, hogy az egyetem hét doktori iskolájából hat doktori iskola kettesével történő fúziójával és egy önállóságának megőrzésével négy doktori iskola maradna. Ez a volumen illeszkedik az egyetem méretéhez és stratégiai célkitűzéseihez.

A doktori iskolák megújításának, vagyis tudományos műhellyé alakításának célja, hogy növelje a működés hatékonyságát, a képzés minőségét, és eredményesebben becsatornázza a képzéseket az egyetem kutatási ökoszisztémájába. Ezért 2020. július 1-től, az egyetem Megújulási Programjának keretében négy doktori iskolában folyik tovább a tudományos utánpótlás-nevelés. A korábban hét önálló iskola fúziójából a következő négy született meg, és várja hallgatóit:

  • Gazdálkodástani Doktori Iskola
  • Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola
  • Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola
  • Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola

A képzés legfontosabb tartalmi változása, hogy nem elsősorban a kurzusokon megszerezhető ismeretekre, sokkal inkább a kutatásokban elsajátítható készségekre épít. Michalkó Gábor főigazgató, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője a következőképp fogalmazott:

„Iskolából műhely – így foglalnám össze az átalakulás lényegét. A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára. Célunk a tudományos kiválóság; ezt nyújtjuk a képzések során és ezekkel a kvalitásokkal engedjük útjukra doktoranduszainkat.”

img_0293-min.JPGAz átalakulás természetesen nemcsak névváltozást fed, hanem egy átfogó, három pilléren nyugvó komplex fejlesztést is jelent: szervezeti és tartalmi megújulást, valamint minőségi fejlesztést egyaránt.

Olyan előnyökkel jár, mint az eddigieknél is több kutatási lehetőség a hallgatók számára vagy a színesebb képzési paletta. Mindemellett számos program közül lehet választani az iskolákban, és lehetőség nyílik a szinergiák hatékony kihasználására is. A fuzionált iskolákban olyan szakemberekkel, kutatókkal, témavezetőkkel és hallgatótársakkal lehet együttműködni, akik számtalan új lehetőséget nyithatnak meg a doktoranduszok előtt, támogatják őket a tudományos munkában, nemcsak a képzés befejezéséig, hanem akár később is. A kurzusok száma a korábbi évekhez képest csökken, és a lexikális szaktudás helyett a kutatásmódszertani és az akadémiai életpályára felkészítő órákra helyeződik a hangsúly.

Az „iskolából műhely” filozófia realizálásának kulcstényezője nem más, mint a doktori képzés ismeretcentrikusságának csökkentése és képességorientáltságának növelése.

 2020. július 23.

„Iskolából műhely” – Megújulnak a doktori iskolák a Corvinuson Tovább
Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

javier-trueba-iqpr1xkf5f0-unsplash_1.jpg

A doktori fokozat az egyetemi képzés csúcsa, ennek ellenére nehéz meghozni a döntést. Mérlegelni kell, hogy a diplomád után inkább szakmai tapasztalatszerzésre fókuszálsz, vagy szeretnéd tovább képezni magad. A doktori képzés újabb néhány év elköteleződést jelent, ugyanakkor egyben egy hosszú távú befektetés is. Korábban Dr. Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával készítettünk interjút, most pedig az ő tanácsai alapján gyűjtöttünk össze 5 esetet, amikor mindenképpen érdemes megfontolnod a jelentkezést.

1. Ha érdekel az akadémiai pálya, akkor a doktori fokozat kötelező elem

dollar-gill-kyoshy7bjiq-unsplash_2.jpgA doktori fokozatot szerző hallgatók közel kétharmada marad akadémiai pályán. Ez nem csak azt jelenti, hogy egyetemi oktatóként dolgoznak tovább, hanem az egyetemi kutatásokban is aktívan részt vesznek. Ebben az esetben a PhD fokozat nem csak alapkövetelmény, hanem a későbbi munka során is fontos tapasztalatszerzési lehetőség, például már hallgatóként be lehet kapcsolódni egy-egy kurzus megtartásába. Emellett részt vehetsz különböző hazai vagy akár nemzetközi konferenciákon is, ami a megjelenés mellett fontos kapcsolatépítési lehetőség lehet.

A rendszer minden irányba nyitott, vagyis a doktori képzésre való jelentkezés nem jelent végleges elköteleződést az akadémiai pályák iránt. Később is lehetőséged van más szférában elhelyezkedni, ha mégsem tetszene annyira az akadémiai irány. Ha gondolkodsz azon, hogy hosszabb távon is szívesen dolgoznál ebben a közegben, de még nem vagy biztos benne, akkor is érdemes jelentkezni valamelyik doktori iskolába.

2. Ha szeretsz kutatni, akkor a doktori iskola tökéletes választás számodra

dan-dimmock-3mt71mkgjq0-unsplash_1.jpgA doktori iskolák fontos pillére a kutatásokban való részvétel. Már a tanulmányok során is részt vehetsz különböző tudományos projektekben, ezek pedig hasznos szakmai tapasztalattal járnak még akkor is, ha később más terület felé indulnál el.

Pályázhatsz kutatói ösztöndíjakra, melyek sokszor a doktori képzés alatt is lehetőséget kínálnak saját projektek elindítására, és külföldön is szerezhetsz tapasztalatot. A Fulbright Ösztöndíjjal például az Egyesült Államok nagynevű egyetemein tanulhatsz. Korábban készítettünk interjút Baksa Mátéval, aki hálózatkutatóként a Corvinus doktori képzésében vesz részt, szeptembertől pedig a Yale Egyetem kutatásaiba is betekintést nyerhet.

A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket.

Ha kellően motivált vagy, akkor már a doktori iskola mellett is tagja lehetsz kutatóintézeteknek. Itt a tanulmányaid mellett további tapasztalatokat szerezhetsz, ez pedig a későbbi karrierutadat is meghatározhatja, kiváltképp akkor, ha hosszabb távon is ezen a területen szeretnél elhelyezkedni.

3. Fontos kiindulópont ahhoz, hogy elismert szakértővé válj

william-moreland-gkwp64truqg-unsplash_1.jpgA doktori képzéssel szemben gyakori ellenérv, hogy ezalatt a négy év alatt munkaerőpiaci tapasztalatot is lehetne szerezni, ami akkor különösen fontos lehet, ha később nem szeretnél akadémiai pályán maradni. Ugyanakkor a doktori képzésnek ebben az esetben is vannak előnyei.

A doktori fokozat jelentős presztízzsel jár, a legismertebb és legelismertebb szakértők kerülnek ki innen. A mostani vészhelyzet után az eddigieknél is jobban felértékelődhet a szakértők szerepe. Ahogyan Michalkó Gábor fogalmaz, „a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.” Hozzáteszi azt is, hogy „az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető”.

Ebben pedig nemcsak névlegesen jelent előnyt a doktori fokozat, hanem fontos szakmai tapasztalatokkal is bír. A doktori iskola egy lehetőség arra, hogy elsajátíthasd a tudományos gondolkodás minden elemét. A doktori nem pusztán a mesterképzés folytatása, annál is nagyobb kitartást kíván. Fontos a tudatosság, a szisztematikusság, az önálló munka és az önfegyelem, ezek nélkül könnyen meg lehet csúszni.

4. Ha szeretnél egy inspiráló közösséghez tartozni

windows-p74ndnywry4-unsplash.jpgA PhD fokozat a felsőoktatás csúcsa, egyfajta „elitképzés”, vagyis itt már tényleg a legjobbakkal tanulhatsz együtt. Ez pedig komoly kapcsolatépítési lehetőséggel jár, akár az akadémiai élet vezető szereplőiről, akár az üzleti szféráról van szó. Doktori képzésre tényleg csak olyan hallgatók jelentkeznek, akik komoly ambíciókkal rendelkeznek, ami mindenkinek motiváló lehet.

„A doktori képzésben résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál” – teszi hozzá Michalkó Gábor.

5. Ha valami komoly dolgot szeretnél letenni az asztalra

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgGyakori szemléletmód, hogy valami komoly és hasznos dolgot szeretnénk alkotni. Jó példa erre egy saját vállalkozás felfuttatása, ugyanakkor a kutatói tevékenységből is számtalan innováció érkezik. Michalkó Gábor szerint „a doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak.”

Szerinte a jó kutatás önmagában egy innováció, még ha nem is feltétlenül jelentik be azt a szabadalmi hivatalban. Fontos törekvés, hogy a kutatások társadalmilag is hasznosíthatóvá váljanak, ezáltal sokak életéhez hozzájáruljanak. A Corvinuson számos más kutatás mellett például azt is vizsgálják, hogyan lehet a társadalmi innovációk eszköztárával az idősek helyzetén javítani. A Corvinuson zajló kutatásokról ezen az oldalon olvashatsz részletesebben.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseire 2020. április 30-ig van lehetőséged jelentkezni. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították! A jelentkezés menetéről és feltételeiről ezen az oldalon tájékozódhatsz. A Corvinus Doktori Iskoláiról további részleteket a Corvinus honlapján olvashatsz.


Fotók: Unsplash, Pexels

Írta: Kovács Máté

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább