Közgazdász Online


A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk

A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk

nelson-mandela-539834_1920.jpg

Nelson Mandela élete harmadát börtönben töltötte, nevét mégis az egész világ ismeri. A szabadság és az egyenlőség jelképe. 1964. június 12-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amit a rettegett Robben-szigeten töltött, 466-os fogoly néven. Az ítélet ötvenhetedik évfordulójára egy olyan cikket állítottunk össze, ami Mandela ma már világhíres idézetekké vált szavain keresztül meséli el saját, lenyűgöző és egyben megrázó történetét. 

2021.06.12. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

“Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette.”

Éppen ötvenhét éve tartóztatták le Nelson Mandelát, Dél-Afrika első feketebőrű elnökét, aki világszerte az egyenlőség és a szabadság jelképe. Az 1964. június 12-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Mandela az apartheidellenes (a faji elkülönítés ellen harcoló) mozgalom szimbólumává és egyben megszüntetőjévé vált Dél-Afrikában. A harminchat évnyi börtönélet alatt Mandela egyszer sem kötött alkut a hatalommal - politikai álláspontját a szabadsága elé helyezte. 

“Nincs szenvedély, ha a langyos vizet választjuk, ha olyan életre rendezkedünk be, amely kevesebb, mint amire képesek vagyunk.”

Nelson Mandela 1918. július 18-án született Dél-Afrika keleti partvidékén, Mvezóben. Habár apja a xhoszi törzs törzsfőnöke volt, Mandela mégsem számíthatott rangra vagy címre, hiszen édesanyja a törzsfőnök harmadik felesége volt csupán. Az édesapja 1927-es halála után az egyik thembu uralkodó fogadta örökbe, aki elkezdte kitaníttatni. Mandela volt az első a családjában, aki formális, nyugati típusú oktatást kapott. Ez elindította azon az úton, amivel később történelmet írt.

“A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.”

Hétévesen egy metodista általános iskolába kezdett el járni, ezután pedig a Fort Beaufortban a Healdtown Methodist College tanulója lett. Ebben az iskolában kapta Mandela a második nevét, a Rolihlahlat-ot, ami xhosza nyelven annyit jelent: „aki bajba sodorja magát”. 1938-ban beiratkozott a feketék számára létesített Fort Harei University College bölcsészkarára, de két év múlva kizárták az egyetemről, mert diáktüntetéseken vett részt. A kizárása után Johannesburgba ment, ahol megismerkedett Walter Sisuluval, az 1912-ben alapított Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) későbbi főtitkárával. Johannesburgban a Witwatersrand Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat, ahol részt vett a faji megkülönböztetés elleni mozgalomban, miközben kulcsfontosságú kapcsolatokat létesített az aktivistákkal.

„Küzdöttem a fehér elnyomás ellen, és küzdöttem a fekete elnyomás ellen. Egy olyan demokratikus és szabad társadalom eszményét dédelgettem, amelyben minden ember harmóniában él együtt, és egyenlő esélyekkel rendelkezik. Ezért az eszméért és beteljesüléséért remélek élni. De ha kell, ezért az eszméért meghalni is kész vagyok.”

Mandela 1944-ben csatlakozott az ANC-hez, amelynek három év múlva a titkára lett. A szervezet tüntetéseket, sztrájkokat szervezett és a polgári engedetlenségre szólította fel az embereket. Mindezt a fehér kisebbség által létrehozott Egyesült Párt hatalomra kerülése fokozta, amikor egyre több apartheidista törvényeket hoztak, így korlátozva az országban élő nem fehér emberek szabadságát. Az elnyomó szabályok az élet minden területére kihatottak:

  • Ha a buszokra ki volt írva, hogy  „Only White”, akkor csak fehér ember szállhatott fel.
  • Külön parkokat hoztak létre a feketéknek és a fehéreknek, de voltak közös parkok is, ahol meg volt szabva padonként, hogy milyen etnikum ülhet rá. 
  • Egyes utcák csak fehérek részére voltak fenntartva.
  • A feketéket külön lakónegyedekbe, úgynevezett bantusztánokba tömörítették, és kilépni csak engedéllyel lehetett. Kilépőt csak akkor kaphattak, ha egy másik lakónegyedben vagy egy mezőgazdasági területen dolgoztak.
  • Hasonlóan az indiai kasztrendszerhez, ha egy fehér megvert egy helyi lakost, az utóbbi nem üthetett vissza, különben bíróság elé került.

poverty-216527_1920.jpg

Kép: Pixabay 

“A jó vezetőnek vészhelyzetben az első sorban a helye. De amikor ünneplés van soron, akkor a jó vezető a terem hátsó részében marad. Ha szeretnél együttműködni a körülötted lévő embertársaiddal, akkor éreztesd velük, hogy fontosak. Azáltal, hogy te magad alázatos vagy!”

Az ANC és az indiai polgárjogi aktivisták együtt harcoltak az elnyomó kormány ellen, ami egyre több korlátozó jogszabályt vezetett be. 1952-ben egy ellenszegülési kampány leverésekor a kormány katonái több ANC vezetőt letartóztattak, köztük Mandelát is. Mandela ekkor dolgozta ki az úgynevezett M-tervet, miszerint a mozgalomnak a föld alá kell vonulnia, ha a hatóságok mozgásképtelenné tennék az ANC vezetőit. Habár ekkor elengedték Mandelát, kitartó tevékenysége miatt a kormány célkeresztjébe került, ezért egy radikális lépésre szánta el magát. 

“A tűz ellen csakis tűzzel lehet felvenni a harcot.” 

Az 50-es évek végén az apartheidista kormány már nemcsak törvényekben korlátozta a nem fehér embereket, hanem tettekkel is ellehetetlenítette az életüket. Mészárlásokat és ok nélküli letartartóztatásokat hajtottak végre, így Mandela és a teljes mozgalom a föld alá kényszerült. Mandela a föld alatt létrehozta a Nemzet Lándzsája szervezetet, ami szabotázsakciókkal és fegyveres eszközökkel küzdött az elnyomó hatalom ellen. Ezekben az években utazott Algériába is, ahol elvégzett egy gerillakiképzést, de amikor hazatért, a kormány szinte azonnal elfogta, és 1964-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A vád: szabotázs, árulás és erőszakos összeesküvés.

“A börtönben minden napod tökéletes mása az előzőnek, ahogyan minden hét is a rákövetkező ikertestvére. A hónapok és az évek ugyanígy, monoton módon váltják egymást, az idő álmatag folyását semmi, de semmi nem töri meg.”

Mandela az életfogytiglani büntetésének első tizennyolc hónapját a Robben-szigeten töltötte, ahol ágy és vízvezeték nélküli, apró cellába tették, és naponta kemény munkára kényszerítették. Fekete politikai fogolyként kevesebb ételt és rosszabb bánásmódot kapott, mint más fogvatartottak, miközben minden apró kihágásért borzalmas büntetéseket kapott. Mandela volt a 466. fogoly, aki erre a szigetre érkezett 1964-ben, ezért tisztelői gyakran 46664-es fogolyként utalnak rá. 

„Ha olyan nyelven szólsz egy emberhez, amelyet ért, azt az eszével érti. Ha a saját nyelvén szólsz hozzá, az eljut a szívéig.”

Az apartheid rendszert bíráló első dél-afrikai elnök Willem de Klerk volt, aki 1989-ben kezdte meg az elnyomó törvények eltörlését. 1990-ben pedig elrendelte Mandela szabadon bocsátását. Mandela és de Klerk ugyanabban az évben, 1993-ban kaptak Nobel-békedíjat. Mandela a szabadulása után még nagyobb erővel küzdött azokért az eszmékért, amikre egész életét feláldozta. 1994 májusában Mandelát, Dél-Afrika első fekete elnökét beiktatták tisztségébe, és 1999-ig töltötte be ezt a pozíciót. 

human-2944064_1920.jpg

Kép: Pixabay

“Nem annak a puszta ténye számít az életben, hogy éltünk. A különbség, amit mások életében okoztunk, ami meghatározza életünk jelentőségét.”

Elnöksége alatt teljesen felszámolta az apartheidet és a fehér kisebbség elnyomó uralmát (ekkor a népesség tíz százalékát tették ki). Mandela a tisztsége alatt egyszerre oldotta meg a nem fehérek megnövekedett igényét egy rendes életre és a fehérek félelmét a megtorlástól. Habár csak egy ciklusig volt elnök, továbbra is aktív maradt politikailag, és létrehozta a Vének nevű szervezetet, ami idős államfőket, jogi aktivistákat, politikai szereplőket tömörített. 2004-ben kijelentette, hogy “nyugdíjba vonul a nyugdíjból”, és ezek után csak a közeli barátaival találkozott, illetve néhány nagyobb eseményen jelent meg. Nelson Mandela 2013. december 5-én halt meg kilencvenöt évesen. A tettei örökre megváltoztatták a világot. 

A cikkben szereplő összes idézet Nelson Mandela szavainak magyar fordítása. 

A 466-os fogoly rendkívüli élete - Nelson Mandela lenyűgöző és megrázó történetére emlékezünk Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
süti beállítások módosítása