Közgazdász Online


Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

nevtelen_terv_10.png

Tegyük fel, hogy politikatudomány-hallgató vagy. Beülsz a politikafilozófiára nagy reményekkel. Azt várod, hogy megtanítsanak mindent főbb politikai elméletet, a konzervativizmustól kezdve egészen a szélsőbaloldali irányzatokig. Ám a tanár váratlan bejelentéssel kezdi az órát. Csak a liberalizmusról fogtok tanulni egész évben, semmilyen más politikaelméletet sem fog megemlíteni. Az indoklás? Mivel manapság a legtöbb ország többé-kevésbé a liberális demokrácia elvei alapján működik, ezért nincs értelme másról tanulni. Ugye, milyen értelmetlen?

Almási Dávid vendégszerzőnk a University of Warwick végzős hallgatója Filozófia, Politika és Közgazdaságtan szakon, emellett a Rethink Economics Warwick alternatív gazdasági diákszervezet elnöke volt. 

89874110_622044065295603_6018223138544812032_n.jpgMárpedig a közgazdaságtan-oktatás - kevés kivétellel - hasonlóan zajlik. A területet az úgynevezett neoklasszikus közgazdaságtan dominálja, amelynek modelljei a legtöbb esetben elavultak mára. A neoklasszikus paradigma alapvető feltételezései közé tartozik a tökéletes információátadás, a verseny, és ezáltal a saját magát szabályozó piac. Ezeket az alapelveket Paul Samuelson összegezte először az 1948-as Economics című mintatankönyvében. Ha megnézzük egy bevezető közgazdaságtan-kurzus anyagát, láthatjuk, hogy alig változott valami 1948 óta. Az alábbiakban három problémával demonstrálom, hogy miért elégtelen a neoklasszikus közgazdaságtan a mai problémáink megoldására. 

1. Intézmények: a mai közvélekedés szerint az intézményeket nem lehet, és nem is érdemes beszorítani csupán a magántulajdon, a piac és a kormány hármasa közé. A vezető munkaközgazdászok mára már elismerik, hogy a szociális normák, szakszervezetek és alternatív munkalehetőségek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a piaci körülményeket, mint azt korábban gondolták. Ipari közgazdászok szerint a cégeket nem lehet egységszinten elemezni, mivel hiába piaci szereplők, a közintézményekhez hasonlító belső politikájuk jelentősen befolyásolja a piaci döntéseiket. Monetáris közgazdászok pedig a nagy pénzintézetek működéséről állítják ugyanezt. Ennek ellenére a neoklasszikus dogma értelmében a legtöbb közgazdaságtan-kurzuson teljesen figyelmen kívül hagyják az intézmények befolyását a gazdaságra.

silver-and-gold-coins-128867.jpg

2. Hitel- és pénzkibocsátás: Már rég elmúltak azok az idők, amikor a konjunktúraciklus hajtóerejének a technológiai sokkot hitték. Valójában az egyszerű hitel- vagy pénzkibocsátás is beindíthatja a folyamatot, mivel mára már világossá vált, hogy a neoklasszikus közgazdaságtan dogmáival ellentétben a hitel és pénz nem csupán nominális változók, hanem valódi okozati erejük van. Példaként, az extra hitelkibocsátás akár a piac összesített fluktuációira is hatással lehet. (kép: Pixabay)

poor-economics-paperback-abhijit-v-sdl416072199-1-5de96.jpeg3. Egyenlőtlenségek: Szerencsére úgy tűnik, hogy napjainkban néhány közgazdász kezdi levetkőzni azt a hagyományosnak mondható Robert Lucas-i nézetet, mely szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek iránti aggódás “a józan közgazdaságtanra nézve legkárosabb intellektuális tendencia”. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az újraelosztás igenis egy jelentős gazdasági cél lehet. Abhijit Banerjee és Esther Duflo Nobel-díja a Poor Economics című könyvükért ennek a változásnak a jele. A probléma az, hogy mivel még mindig a neoklasszikus, a vagyoni különbségeket irrelevánsnak tartó dogma alapján megy a közgazdászképzés jelentős része, akár egy egész szakot is el lehet végezni anélkül, hogy a mai társadalom egyik legégetőbb problémájára választ kapjunk.

A fent említett három téma csupán példa a számos olyan szakterületről, ahol a közgazdaságtani gondolkodás jelentős előrelépést tett az utóbbi időben. De mégis, ezek a változások nem jelennek meg az alapszakos képzésben, amelyet még mindig a Samuelsoni anakronizmusok uralnak.

Ez azért probléma, mert azoknak, akik csak pár bevezető közgazdaságtan modult vettek fel, illetve nem folytatták a közgazdaságtant mesterszakon és ezáltal csak a neoklasszikus dogmákról van tudásuk, rossz döntéseket hoznak a későbbi, potenciálisan vezető pozíciókban.

Ezáltal nagy esély van rá, hogy gazdasági döntéseink a múlt hibáit fogják megismételni. (kép: Pexels)

green-tractor-175389.jpg

A potenciális megoldás nem csak a tananyag radikális megreformálása, hanem a modern közgazdaságtani gondolkodás popularizálása is lenne. Ahogy Ha-Joon Chang, a gazdasági pluralizmus pápája mondja, “a közgazdaságtan 95%-a józan ész”- tehát bárki be tudja fogadni. Itt az ideje tehát, hogy ne csak egyfajta közgazdaságtant tanuljunk. Az alábbiakban néhány alternatívát ismertetek pár szóban, a teljesség igénye nélkül.

Poszt-keynesi közgazdaságtan: Keynes gondolatai szerencsére egyre jobban megjelennek a mainstream oktatásban is, gondoljunk csak a Keynes-i multiplikátorra. Ennek ellenére még mindig nem elég elterjedt a nézeteinek 21. századra igazított alkalmazása, amit Victoria Chick és Hyman Minsky neve fémjelez.

Osztrák közgazdaságtan: Habár sokan és nem alaptalanul Thatcherhez és Reagenhez kötik és ezáltal elvetik, az osztrák iskola nélkülözhetetlen olyan alapvető gazdasági folyamatok megértéséhez, mint az információ limitáltsága vagy a marginalizmus.

Feminista közgazdaságtan: A feminista analízis remek a háztartások erődinamikájának feltárásában, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy segítsük a nők érvényesülését a piacon.

Marxista közgazdaságtan: Habár keleten még mindig gyanús, az angolszász világban a marxista munkaerő-elmélet a reneszánszát éli többek között Ben Fine munkásságának köszönhetően (a gazdasági marxizmus nem egyenlő a politikai marxizmussal). Remekül megérthetjük a segítségével a társadalmi hierarchia különböző helyén álló szereplők piaci konfliktusait és motivációit.

Ökológiai közgazdaságtan: Végtelen gazdasági növekedést várni egy véges erőforrásokkal bíró bolygón antagonizmus. Az ökológiai elméletek erre ajánlanak kézenfekvő megoldásokat.

Viselkedési közgazdaságtan: Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci szereplők a legritkábban viselkednek a homo economicus racionalitásának megfelelően. A viselkedési elméletek nélkülözhetetlenek az gazdasági döntésekben, legyen szó egy addikció-ellenes javaslatcsomagról vagy arról, hogy hogyan vegyük rá az embereket a kevesebb nejlonzacskó használatára.

Minden, fentebb említett és sokszor méltatlanul mellőzött elmélet azt bizonyítja, hogy vannak módszereink arra, hogy jobban szervezzük meg a gazdaságunkat. Ezen elméletek oktatása és popularizálása az első lépés egy jobb, szolidárisabb és igazságosabb társadalom létrehozására. 

re-logo.jpgMindezen kritika után, lezárásként, szeretnék kitérni pár jó példára is. Számos szervezet küzd világszerte a pluralista közgazdaságtan popularizálásáért, például a Rethinking Economics főképp Európában és Afrikában, vagy az Institute for New Economic Thinking az USA-ban. A Keynesi és a viselkedési közgazdaságtan is egyre inkább utat talál a mainstreambe világszerte, amit például Richard Thaler 2017-es Nobel-díja vagy az angol kormány által frissen felállított Behavioural Insights Team fémjelez. Végül, egyre több neves egyetem kínál kifejezetten pluralista képzést, például a Greenwich-i és a Plymouth-i egyetemek.

Ha felkeltette az érdeklődésed a gazdasági pluralizmus, jó szívvel ajánlom a Rethinking Economics rövid ismertetőjét a főbb pluralista irányzatokról, illetve Ingrid Krangraven zseniális cikkjét, ami még mélyebb betekintést nyújt az általam említett problémákhoz.

Vendégszerzőink írásai nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Ha neked is van véleményed, vagy vitatkoznál az állításokkal, hozzászólhatsz a témához Facebookon, de véleménycikket is küldhetsz nekünk. A moderálás és megegyezéses szerkesztés jogát ebben az esetben is fenntartjuk. 

Borítókép: Canva.com

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény) Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább
Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú

Szabó Laurával, az Oktondi projekt marketing vezetőjével beszélgettünk

img_8414-min.JPG

A kényszerű távoktatás nagy kihívást jelent a tanároknak is, ugyanakkor néhány egyetemista összefogott, az „Oktondi - Egyetemisták az Online Közoktatásért” projektben mára csaknem ötezer egyetemista vesz részt. A projekt marketing vezetőjével, Szabó Laurával a szervezési feladatok mellett személyes céljairól és a hallgatók motivációjáról beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Szép Zsóka

Hogyan találkoztatok az Oktondival, hogyan értetek el ilyen rövid idő alatt ilyen sok egyetemistát?

oktondi.pngAz ötlet az elnökünktől, Molnár Janka Sárától származik. Néhány közeli ismerősével kezdett el gondolkodni azon, hogyan tudnának segíteni a tanároknak. Ők alkotják most az elnökséget. Ezt követően több körben kerültek be hallgatók a csoportba, leginkább tehát a személyes kapcsolati hálózatok domináltak.

Engem egy Corvinusos barátnőm hívott meg, akivel korábban az egyetemen közösen dolgoztunk. Az ismerősi körömből nagyon sokan csatlakoztak, viszonylag gyorsan híre ment a kezdeményezésnek. (kép: facebook.com/oktondi)

Mindenki meghívta a saját közeli ismerőseit, ezért nagyon rövid idő alatt csaknem ötezer fő csatlakozott hozzánk. 

Voltak persze hatékonysági szempontok is, például külön ügyeltünk arra, hogy a meghívott ismerősök lehetőleg minél több területhez hozzá tudjanak tenni.

Mi volt a személyes motivációd, miért léptél be a csoportba?

img_3117.PNGNagyon sok posztot olvastam a tanárok nehéz helyzetéről, hiszen az elején meglehetősen kevés információjuk volt a távoktatásról. Az Oktondi azért jött létre, hogy elsősorban őket segítsük a munkájuk során. Sok segítséget és támogatást kaptam a tanáraimtól, nagyon sokat köszönhetek  a volt osztályfőnökömnek és a matektanáraimnak, a töritanáromnak is. Úgy voltam vele, ha bárkinek csak egy picit vissza tudunk adni abból, amit tőlük kaptunk korábban, akkor már megérte. 

Ezen felül mi is nagyon sokat fejlődünk. Megtanulunk például koordinálni egy csapatot, ami nagyon jó gyakorlási lehetőség. Legtöbbünknek volt már projekttapasztalata az egyetemről, ezt a tevékenységet  a későbbi tanulmányaink vagy akár a karrierünk során is hasznosítani tudjuk majd. Nem mellesleg a vezetői képességek leginkább a gyakorlatban fejleszthetők. 

Sokan készülnek közülünk tanárnak vagy tanítónak is, nekik kiemelten fontos szakmai fejlődést jelent a projekt. Gyakorlatban látják, hogyan áll össze a tananyag, mi az, ami működőképes ezek közül és ezt a későbbi munkájukban is hasznosítani tudják majd. (kép: facebook.com/oktondi)

oktondi_bor.png

Említetted, hogy közel ötezer fő csatlakozott már hozzátok. Hogyan lehet sikeresen koordinálni ennyi embert?

A folyamat első lépéseként összegyűjtjük, majd kisebb csoportokban elkezdjük szerkeszteni a már meglévő anyagokat, 10-15 fős csoportok dolgoznak egy-egy tantárgyon. Külön csoportok foglalkoznak az általános iskola alsó és felső tagozatával, és a középiskolás anyagokkal. Miután ők ezeket kidolgozták, az informatikai csapatunk tölti fel az oldalra. Eleinte ezt a folyamatot két srác menedzselte, ők hozták létre az oldalt is, most már többen is segítenek nekik. 

oktondi_hon.png

Van egy nagy Facebook csoportunk, ugyanakkor ötezer emberrel kezelhetetlen lenne a folyamat, ezért kisebb Facebook és Messenger csoportok is létrejöttek. Én a marketing csoportot vezetem, de a többi részleg is hasonlóan épül fel. Van egy közös marketing csapatunk, ezt fogom össze, alattam pedig további három vezető van, akik az Instagramot, a Facebookot és a LinkedInt menedzselik. Az én dolgom az, hogy ezeken lehetőség szerint egységes minőségű tartalom jelenjen meg, helyes legyen a poszt és összképben is illeszkedjen a projekt szellemiségéhez. 

A honlapon már kész tartalmakat gyűjtötök össze és tesztek közzé, vagy saját magatok is hoztok létre tananyagokat?

Sok anyag már eddig is fent volt a neten, ugyanakkor ezeket nagyon nehéz megtalálni és rendszerbe illeszteni, főleg olyan tanároknak, akik eddig kevésbé használták a digitális technológiákat. Persze nem csak nekik, hanem

sokszor a diákoknak is kihívás rendszerezni a sok információt, amit egyénileg megtalálnak a neten.

Vannak tananyagaink például a Matekingtől is, természetesen forrásmegjelöléssel. 

Emellett saját tartalmakat is készítünk számos tárgyhoz, ahol eddig hiányos volt az anyag. Az idegen nyelvekhez például számos kisegítő lehetőséget biztosítunk. Összeraktunk szókártyákat, miközben mások matek feladatokat írnak. Felvettük a kapcsolatot több oldallal is és igyekszünk folyamatosan együttműködni velük. Nagyon lelkesek ők is, sokat segítenek a folyamatban. 

nevtelen.png

Mik a terveitek a következő hetekre, hónapokra? A veszélyhelyzet után is szeretnétek folytatni?

Mindenképpen szeretnénk fenntartani a projektet később is. Reméljük, minél előbb vége lesz ennek a veszélyhelyzetnek, addig a munka nyilván sokkal intenzívebb, de utána is tovább fogunk működni. Ha ötezer ember összejött, akkor ennek tovább kell mennie, ráadásul ezek a segédanyagok hiányt töltenek be. Sok esetben például nem érhető el minden ingyenesen vagy nincs megfelelően rendszerezve, pedig a hétköznapi önálló tanulás során is nagyon hasznosak lehetnének.

Számodra mi volt a legjobb tapasztalat, ami az utóbbi pár hétben a projekt kapcsán ért?

Nekem eddig a munkamorál volt a legpozitívabb tapasztalat. Talán senkinek sem kell bemutatni az átlagos egyetemi csoportmunkák működését, ahol egy-két személy vállalja magára a munka nagy részét valamikor a határidő előtti estén. Itt viszont,

ha egy feladatot kirakok a csoportba, körülbelül öt percen belül van rá jelentkező.

Ráadásul a hallgató, aki elsőre vállalja a feladatot, egy egyetemi projektnél már nem biztos, hogy ugyanígy az első sorban lenne. Ez számomra nagyon inspiráló környezet, hiszen minden ember egyformán lelkes és szeretne tenni valamit egy jó ügyért. 

2020. április 6.

Közel ötezer egyetemista fogott össze a közoktatásért - Interjú Tovább
Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak

Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak

img_6576.jpg

Szeretnél végre kitörni a mirelit pizza, gyorsleves és sarki gyros “szentháromságából”, de közben nincs időd órákat a konyhában tölteni? A következő receptet neked találták ki, mellyel nem csak színesebbé teheted étkezéseid, de igazi francia hangulatot is varázsolhatsz magadnak. 

Írta: Lázár Fruzsina

A quicheről először gimnáziumban hallottam, franciaórán, ahol a tanárnő diktálta nekünk a receptet, mi pedig a fülünket hegyezve igyekeztünk követni a titokzatos szavakat - keverés, vágás, sütés, vaj, hagyma, szalonna. Azóta, ahányszor csak odaálltam a konyhapulthoz, hogy elkészítsem, különös érzésem lett: van valami különös varázs ebben az ételben. Néhány percre mintha egy takaros kis francia konyhába csöppennék, rézedényekkel, fapadlóval, cserepes fűszernövényekkel az ablakpárkányon...

A quiche Lotharingiából, a mai Németország területéről származik; a francia ‘quiche’ szó eredete a német ‘Kuchen’, azaz sütemény. Az ekkoriban még hagyományosan kenyértészta alapú pitét tejszínes-tojásos-szalonnás - az elzászi változat esetében hagymás - masszával töltötték, a tetejét nem fedték be semmivel. Ma már omlós vagy leveles tésztából készítjük, és számos lehetőségünk van a töltelék variálására: gyakori a spenótos, gombás, brokkolis, sajtos változat is. (foodreference.com)

img_6559.jpgTérjünk is rá az omlós tésztára - ugyanis ez a quiche elkészítésének első lépése. Ehhez nincs másra szükségünk, mint 20 dkg lisztre, 12 dkg vajra vagy margarinra, egy csipet sóra és némi (1-1,5 dl) jéghideg vízre. A vajat kockázzuk fel, majd hűtsük le újra, minél hidegebb, annál jobb. Ez az összes alapanyagra vonatkozik: van, aki szerint még a lisztet is érdemes betenni a hűtőbe, mielőtt elkezdünk vele dolgozni. A vajkockákat morzsoljuk bele a lisztbe, közben adjunk hozzá annyi vizet, amennyivel összeáll, és gyúrjuk addig, amíg könnyen formázhatóvá válik. Ekkor letakarva tegyük vissza a hűtőbe, ahol 20 percig pihentessük.

img_6565.jpg

img_6563.jpgA második lépés a töltelék. Ehhez pucoljunk meg egy kisebb fej hagymát - esetleg újhagymát vagy póréhagymát is használhatunk, ezekkel szintén nagyon finom lesz - amit körülbelül 10 dkg baconnel óvatosan pirítsunk meg egy serpenyőben. Ha kedvünk tartja, a végén nyomjunk rá egy gerezd fokhagymát, és fél percre rádobhatunk két maréknyi bébispenótot is. Egy tálban alaposan keverjünk össze 40 dkg tejfölt 2 db tojással, ízesítsük sóval, borssal, majd adjuk hozzá a lepirított keveréket.

img_6564.jpg

img_6569.jpgVegyük ki a pihentetett tésztát a hűtőből, kevés liszttel nyújtsuk 5-7 mm vastagra, és tegyük egy kb. 25-30 cm átmérőjű, kivajazott pite- vagy tortaformába. Öntsük bele a tölteléket, végül szórjuk meg reszelt sajttal. 175°C-ra előmelegített sütőben süssük, amíg a töltelékbe szúrt kés már tiszta marad (kb. 30-40 perc).

A quiche nagyszerűsége abban áll, hogy egyszerű elkészíteni, mégis bármilyen étkezés alkalmával megállja a helyét. Lehet lusta hétvégék reggelije, baráti ebédek főszereplője vagy különleges fogás egy családi vacsorán. Miközben készítjük, ahogy ujjainkkal formáljuk a tésztát, talán egy kicsit önmagunkat is belegyúrjuk, el-elmélázunk a serpenyőből felszálló illatok felhőjében.

img_6584_1.jpg

illusztrációk: Lázár Fruzsina

Franciaország a konyhádban - könnyed receptajánló egyetemistáknak Tovább
A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai

row-of-books-in-shelf-256541.jpg

Szervezeti megújítás, kevesebb Arsenal meccs, vagy éppen a rasszizmus elleni harc. Ezeket a fogadalmakat tették a világ vezető egyetemein tanító akadémikusok. 

Az újév beköszöntével újra itt az ideje azoknak a fogadalmaknak, amiket az ember mindig jól eltervez, de aztán sokszor nem lesz belőle semmi. Valószínűleg ugyanígy van ezzel a közmunkásoktól a bankárokon át a csúcsegyetemek professzori közösségéig mindenki. 

A világ egyik legnagyobb, felsőoktatással foglalkozó szaklapja, a Times Higher Education (THE) év elején összeszedte, hogy a világ legnevesebb felsőoktatási intézményeinek tanárai, professzorai és vezetői milyen fogadalmakat tettek a 2020-as évre: a megkérdezett top egyetemek között ott van a brit King’s Collage, az Edinburghi Egyetem, de az amerikai Stanford is. 

Érdekes látni mind a hallgatóknak mind a tanároknak, hogy a világ legjobb egyetemeinek oktatói is szinte mindenhol ugyanolyan problémákkal küzdenek, amikhez hasonló újévi fogadalmakat is tesznek. Ennek ellenére azért akadtak elég szerteágazó terveket is. Van itt minden, szervezeti átalakításról szőtt fogadalomtól táskavásárláson át kevesebb Arsenal-meccs nézésig. Ezek közül válogattuk ki a legérdekesebbeket és a legfurcsábbakat.

Az egyetemi szervezet újjáépítése vs Arsenal-meccsek

Az Aucklandi Egyetemen, Új-Zéland messze legnagyobb és legrangosabb felsőoktatási intézményén tanító Barry Reay történészprofesszor két célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy miután most januárban nyugdíjba vonul, képes legyen tovább folytatni az írást és kutatást, de anélkül, hogy ez gondot okozna családja számára, tehát ezt meg kell velük is beszélnie. A másik terv sokkal köznapibb: a professzor szeretné abbahagyni, hogy egyfolytában megnézzen minden egyes meccset, amikor szeretett csapata, az Arsenal játszik. Állítása szerint ez a terv eddig nem áll túl jól és ráadásul, „most már több ideje is lesz arra, hogy a kanapé mögött töltse idejét”.

David Bell, a Sunderlandi Egyetem vezetője ennél sokkal „szakmaibb” célokat tűzött ki magának. Ezek közül az egyik az egyetemi szervezeti logisztikához kapcsolódik. Az igazgató szerint „önmaga a legfőbb ellensége”, mert szeretne mindent ellenőrizni, ami az íróasztalára kerül. Viszont ez egy idő után kezelhetetlenné válik és túl sok időt vesz el, ezért Bell újévi fogadalma, hogy találni fog egy szűrőt, ami megkülönbözteti a „fontos hangokat a zajtól”, tehát csak dolgokkal kelljen foglalkoznia, amik tényleg igazán fontosak – ez pedig igen nehéz. Nem egy vezető szalad bele ebbe az akadályba munkája során, viszont erre az egyetem ura sem talált eddig megoldást. 

„Örömmel fogadjuk a tippeket, hogy hogyan lehetne ezt kezelni”

 – címezte kollegáinak. 

A Stanfordon az idő drága, de azért rohanni nem kell

A THE által a világ legjobb 50 felsőoktatási intézménye közé sorolt Edinburghi Egyetem tanára és írója Richard J. Williams elsősorban idejének és életének újjáépítésére tette a hangsúlyt. Mindenekelőtt,

többet szeretne olvasni – de lassabban és figyelmesebben.

Ha ez sikerül, szerinte javítani fogja ezzel a munkáját. A professzort az aggasztja, hogy már ő is hozzászokott ahhoz a sokakat érintő gyakorlathoz, hogy túl gyorsan, sokszor zavaró körülmények között futja át az írásokat. Ez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy az ember felületesebben érti meg az adott szöveget és pontatlanabb lesz annak tartalmának elemzésekor. 

Ezért szeretne Williams lassabban olvasni az újévben, viszont többet, és beszámolójából leszűrhető, hogy ettől azt is várja, hogy az élet más területein is lassabb, nyugodtabb és pontosabb lesz.

ke.jpg

A világ egyik legjobbra értékelt egyetemén, az amerikai Stanfordon, illetve a szintén patinás londoni King’s Collage-on antropológiát tanító Lochlann Jainnek ugyanúgy saját idejének menedzselése okozza a legnagyobb problémát: szerinte a világ akadémikusaitól elvárják, hogy önműködő vállalkozások legyenek, akik egyszerre kezelik a számláikat, kiadásaikat, míg közben tanítsanak, kutassanak, de legyen idejük hálózatépítésre és saját írásaikra is. 

Idő- és energiahiány miatt mindezeket összeegyeztetni pokolian nehéz, nem csoda, hogy Jainnek - aki több tantárgyat visz egyszerre a világ legjobb egyetemein - nem megy:

feladom és elfogadom, hogy tehetetlen vagyok az ilyen igényekkel szemben

– mondta. Ezért újévi fogadalma, hogy megpróbál szert tenni olyan képességekre és időbeosztást segítő ismeretekre, amik segítik őt életének és karrierjének kiegyensúlyozásában.

A dolog furcsasága az, hogy a brit professzornak pont van egy olyan erről szóló tantárgya Londonban, ahol a társadalom és a gazdaság által az emberre presszionált személyes, mentálhigéniás problémákat és az erre vonatkozó gyógymódokat oktatja.

 

Luxus és Rasszizmus

A Birminghami Egyetem egyik oktatójának, Kalwant Bhopalnak elég szilárd elképzelései vannak 2020-as terveit illetően. A tanárképzésért, illetve a társadalmi igazságért felelős oktató célul tűzte ki magának, hogy jelentősen visszaszorítsa az intézményen belül fellelhető rasszizmust. Szerinte, ha nem beszélünk erről a témáról és hallgatásba burkolózunk, azzal csak a kirekesztést támogatjuk. Saját szavaival élve: 

Bátorítani fogom az egyetemeken és a felsőoktatási szektorban dolgozó kollégákat, hogy ismerjék el az intézményi rasszizmust és a fehér kiváltságokat szervezeteikben, és foglalkozzanak a nagyon nyilvánvaló egyenlőtlenségekkel, amelyek áthatják az egyetemi élet minden területét.” 

Látható, hogy a birminghami professzor is saját szakterületének részleteivel akar foglalkozni, illetve másokat sarkallni arra, hogy ők is tegyen ezen ügy érdekében. Saját élete szempontjából viszont egy sokkal kevésbé ambiciózus vállalást tett:

„2020-ban szeretnék többet költeni a nehezen megkeresett pénzemből és megengedni magamnak egy kis luxust: parfümöket, cipőket és kézitáskákat szeretnék inkább vásárolni”.

 

Képek: Pixabay

Bálits Mihály

2020. január 16.

A világ TOP akadémikusainak újévi fogadalmai Tovább
Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

MÁSODIK RÉSZ

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra? A Corvinus elnökével, Anthony Radevvel beszélgettünk az átalakulás értékrendjéről és hétköznapi vonzatairól.

Ön is ide járt a Corvinusra. Miért választotta ezt az egyetemet és milyen szakot végzett?

_dsc1573-min_1.jpgSok mindenen múlik, hogy melyik egyetemre jársz: milyenek a képességeid, az érdeklődésed, mennyire vagy tehetséges, milyen céljaid vannak. Alapvető törekvésünk, hogy megértsük a világot és törekszünk a boldogságra. Ha összerakod az összes halmazt – prioritások, célok, érdeklődés, tehetség, képességek – akkor valami kiesik belőle. Az én esetemben ez a közgazdaságtudomány volt, de véletlenül kerültem a Corvinusra. Utólagosan azonban kiderült, hogy a közgazdaságtanban a szabad gondolkodás egyik hazája a szocialista világban Magyarország volt. A magyarok mindig kíváncsi emberek voltak, és próbáltak kritikusan gondolkodni a valóságról. Magyarországon sem volt teljesen szabad, de talán a szocialista országok közül itt volt a legflexibilisebb a pálya, például a szakkollégiumokban. Olyan emberekkel találkozhattam, akik kritikusan nézték a rendszert.

Mi számított akkor értéknek, és a mai korban megvan-e valami hasonló érték a Corvinuson?

Akkoriban senki nem beszélt értékekről. Az értékrendnek vallási, hitbéli konnotációja volt. A szólásszabadság, véleményszabadság, civilizált diskurzus megnyilvánulási formákat, nem önmagukban vett értékeket jelentenek.

Van-e ma a Corvinuson olyan érték, ami meghatározza az oktatókat és a hallgatókat?

Folyamatosan ismerkedek a Corvinus kultúrájával. Amit én látok és tapasztalok itt, és amit mindenképpen szeretnék, ha közösen fel tudnánk állítani, az két központi érték: a profizmus és a meritokrácia. Profizmus abban az értelemben, hogy tegyük az ügyfél érdekeit az első helyre. Az ügyfelek pedig ti vagytok, hallgatók. Átvitt értelemben még azok az intézmények és vállalatok is, akik munkahelyet adnak nektek, vagyis a munkáltatók.

Szeretném, hogy olyan értékrendet állítsunk fel, amely mentén minden, amit teszünk, minden döntés, amit hozunk, az az ügyfél érdekében történjék. Ezután a második helyen áll az intézmény, vagyis a Corvinus érdeke, és csak harmadik helyen az egyéni érdekek, vagyis az oktatók, kutatók és a többi munkatárs személyes érdekei. .A meritokrácia pedig arra épül, hogy semmi nem számít, csak a teljesítmény. Mindegy, hogy milyen társadalmi státuszú családból érkezel, kizárólag az számít, mennyire vagy tehetséges és mit teszel le az asztalra.

Térjünk át az átalakulás gyakorlati vonzataira. A megújulás folyamata mivel jár? Hogyan érintheti a hallgatókat?

A legjobb egyetemnek két ismérve van: ott vannak a legjobb diákok, és a legjobb tanárok. Mi nem indulunk olyan rossz pozícióból. A 450 pontnál magasabb pontszámmal rendelkező, gazdaságtudományi képzésre jelentkező érettségizők 78 százaléka a Corvinust választja. A legjobb magyar diákok most is itt tanulnak, de célunk ezt régiós szintre is kiterjeszteni. Szeretnénk hasonló tudású és kaliberű fiatalokat bevonzani a szomszédos országokból, hogy tovább nemzetköziesítsük az egyetemet.

Lesznek olyan szakok, amelyek megszűnnek vagy átalakulnak?

Az oktatásfejlesztési munkacsoport dolgozik ezen. Fontos tisztázni: az alapképzések célja átfogó, alapozó ismeretek, valamint az alapvető kompetenciák – többek között problémamegoldás, kritikus gondolkodás, együttműködés, eredményorientáltság, kommunikációs képességek – fejlesztése. Mesterképzésen pedig a speciális, adott szakterületre jellemző elmélyült tudást kívánjuk megadni. A jelenlegi szakstruktúra eredménye, hogy nagyon sok duplicitás van, és mindenki próbál saját homokvárat építeni. Bár ugyanazt tanítják mind a 8 alapszakon az első másfél évben, mégsem úgy építjük fel az alapszakokat, hogy van egy átfogó alapozó képzés, és azon belül kínálunk specializációkat. Egy jónevű, valamirevaló egyetemen, mint például a WU-n (Wirtschaftsuniversität Wien - szerk.), az alapképzésen három szak van: kettő németül és egy angolul és ezen felül 21 specializáció. Nálunk most a kocsi egy kicsit a ló előtt van.

Mi is, ha nem is teljesen a bécsi példában, de egy a mostaninál sokkal tisztább és egyszerűbb alapképzési portfólióban gondolkodunk, és ezekre az alapozó képzésekre építhetjük fel a tartalmában és oktatási módszertanában is megújított mesterszakokat. A szakirányú továbbképzéseknél jelenleg szintén sok olyan képzésünk van, amelyek kevés érdeklődőt vonzanak. A célunk, hogy ezek a rövidebb életciklusú képzések a legújabb piaci és tudományos trendekre, kérdésekre adjanak minőségi válaszokat. Itt az igényekre való gyors reagálás a magas minőség mellett a siker kulcsa.

 

2019. december 19.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde, Kovács Máté

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

img_7288-2.JPG

ELSŐ RÉSZ

„Ha megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?” - Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével beszélgettünk.

(Fotó: Szép Zsóka; balról jobbra Taxner Tünde újságíró, Anthony Radev a Corvinus elnöke, Kovács Máté és Lázár Fruzsina újságírók)

Mi a Corvinus célja az elkövetkezendő évekre?

Nagyon szeretnénk a régió legjobb egyetemévé válni. Ez a cél. Ez a vízió.

Az elnöknek ebben milyen szerepe van?

Ebben a szerepben az a feladatom, hogy ezt elérjem. A megújult Corvinuson az  átalakulás motorja az elnökből, a rektorból és a kancellárból álló Elnöki Testület, amely tevékenysége során természetesen együttműködik a Szenátussal mint az akadémiai ügyekben illetékes legfontosabb testülettel, a végső felelősséget vállaló fenntartóval és a hallgatói önkormányzattal.. Az elnök gyakorlatilag azt a felelősséget vállalja, hogy ezt az Elnöki Testületet vezeti, a napirendjét befolyásolja, és igyekszik a lehető legjobb döntéseket hozni. Minden fontos döntés, aminek a kumulatív értékhatára nagyobb, mint 100 millió forint, az Elnöki Testület hatáskörébe tartozik.

Milyen személyes motiváció játszott szerepet abban, hogy elvállalta az egyetem elnökségét?

A vízió azt jelenti, hogy mit akarok elérni, a misszió azt, hogy miért létezünk. A misszió az, hogy mi a társadalmi és gazdasági elitet, a jövő elitjét akarjuk képezni. Ez számomra nagyon inspiráló. Ha valakit megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?

Volt-e már korábban tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy intézmény ilyen mértékű megújulási folyamaton ment keresztül?

Nap, mint nap látunk erre példákat. A 90-es években mi volt a MOL? OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt - szerk.) volt - most a régió vezető vállalata. 20 évvel ezelőtt nem is volt WizzAir. Most az egyik vezető fapados légitársaság Európában. Nagyon sok példa van arra, hogy valaki nagyot álmodott, és el is tudta érni.

Kifejezetten az oktatásban találhatunk hasonló példákat?

Az INSEAD-ot az 1970-es években alapították meg. El volt osztva a piac, mégis a világ egyik legjobb egyeteme lett. Ha az ember megnézi, hogy ma kik ma a legjobb egyetemek, mindig van egy-két-három betörő, aki feldolgozta magát a legjobbak közé. Példából tehát nincs hiány.

Hogyan kívánják a betörést és a korábban említett célt megvalósítani? Milyen strukturális változások várhatók?

A szervezeti átalakítás csak egy eszköz. Ez önmagában véve sosem volt cél, de vannak gyakorlatias kérdések. Hány irányítási szintre van szükség? Nyáron a kollégák széleskörű bevonásával tizenkét munkacsoport dolgozott. Amelyik a szervezet strukturális megújítását kapta feladatul, arra a következtetésre jutott, hogy inkább legyen egy egyetemünk és ne sok egyetem az egyetemen belül. Jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, és jobban ki lehet használni a szinergiákat, a duplicitásokat pedig elkerülni. De évente át lehetne rajzolni a szervezeti ábrát, ettől önmagában nem lesz jobb az egyetem.

Akkor mitől lesz jobb az egyetem?

Az egész három dolgon múlik: kiváló oktatáson, kiváló kutatáson és kiváló tanárokon. Az akadémia mindig mátrixban működik, az oktató egy műhelyben dolgozik (intézet/tanszék), kutat és tanít. Lesznek, akiknél a prioritás a kutatásnál és lesznek, akiknél az oktatásnál lesz.

Az oktatási programjaink megújításában kulcsfontosságú, hogy miként tudjuk a valóságot behozni az egyetemre. Megkérdezzük a legsikeresebben elhelyezkedő diákjainkat az új munkahelyükről: mit fedeztek fel, mik azok a képességek, amelyek nagyon hiányoznak nekik az egyetemi tanulmányok után. Valamint megkérdezzük a munkáltatókat, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre szükségük van. Ezután a visszajelzéseket megpróbáljuk beépíteni a programokba. Az új szervezeti felépítésben az alap, a mester és a posztgraduális képzésnek is lesz egy-egy dékánja, akik a kezükbe veszik az oktatási programok megújítását.

A másik fontos tényező az oktatógárda fejlesztése. Egyrészt meg kell vizsgálni, miként tudjuk az itt lévő, egyébként remek szakemberek akadémiai fejlődését motiválni, másrészt újítani is kell, be kell hozni 20-30-40 nemzetközileg elismert akadémiai tekintélyt, akikkel együtt dolgozva tanulni lehet.

A harmadik a kutatás területe. A kutatás megújulása alatt az alkalmazott kutatást értjük, alapkutatások nem nagyon folynak nálunk. Nézzük meg, hogy ki profitál belőle rajtunk kívül, kérdezzük meg, kinek lehet releváns a kutatási téma, és ki hajlandó akár pénzt is adni érte. Jelenleg vállalati megrendelésekből 96 millió forintnyi kutatási megbízást kapunk egy évben. Ezt szeretnénk felvinni 3 milliárdos szintre.

Ha ezt a három területet felállítottuk, a belső szolgáltatások maradnak hátra. Beszerzés, utazás, jog, hallgatói szolgáltatások, ügyintézés, adminisztráció, kommunikáció – mindezt profibb módon kell csinálni. A szolgáltatási szellemet próbáljuk behozni. Szeretném elérni, hogy ha egy diák vagy kolléga az egyetemen egy szolgáltatói területhez fordul, akkor mindig úgy fogadják, hogy a válasz megoldásorientált és ne hárító, „mit miért nem lehet” legyen.

Az a hír, hogy megszűnnek a karok, sokakban aggodalmat szül. Tényleg megszűnnek a karok a jelenlegi formájukban?

Semmi sem szűnik meg, hanem transzformálódik. A régi dékánok karokat vezettek, az új dékánok programokat, programportfóliókat fognak vezetni. Az intézetek és a szakok megmaradnak. Az intézeteknél lesz csupán annyi változás, hogy egy-két kisebb intézetet összevonunk és a jövőben tizenegy intézet marad.

Az interjú következő részéből megtudhatjátok, hogy miként érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra. De az is kiderül, hogy Anthony Radev annak idején miért a Közgázt választotta.

 

2019. december 16.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde és Kovács Máté

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad

Szabó Lajos György, oktatási rektorhelyettes

corvinus_image_2017_238_-min.jpg

A Corvinus Egyetem komoly projektet vállalt magára, amikor hazai viszonylatban elsőként kezdett modellváltásba. Mi volt ennek az oka, miért szükséges az átalakulás?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg.jpgHa a hazai rangsorokat nézzük, vitathatatlan a Corvinus teljesítménye. Azonban ma már ez nem elég, a versenyképesség regionálisan és globálisan is fontos. A mi elsődleges versenytársaink a kelet-közép-európai egyetemek, ebben a versenyben pedig van hová fejlődnünk.

(fotó: Dr. Szabó Lajos György, Oktatási Rektorhelyettes)

Akkor az átalakulás inkább a külföldi hallgatókra fókuszál?

A külföldi hallgatók nagyon fontosak, hiszen csak velük együtt biztosítható az a nemzetközi versenyképesség és kulturális sokszínűség, amit a Corvinuson értéknek tartunk. A nemzetköziesedés kiemelt stratégiai pont, azonban ez a magyar hallgatóknak is érdeke. Ma már az elitgimnáziumok legjobbjainak szignifikáns része a külföldi oktatást választja. Miért ne tennék, ha a közeli Bécsben, Prágában vagy akár Londonban is a legkiválóbb képzést kapják? Nemzetközi szinten kell tehát sikeresnek lennünk, hazai alternatívát kell kínálnunk a diákok számára. Olyan, nemzetközileg is jegyzett képzést kell nyújtanunk, amivel versenyképes tudást adunk a diákoknak anélkül, hogy el kellene menniük máshová tanulni.

Említette, hogy növelni kell a versenyképességet. Ezt hogyan valósítanák meg?

A megújuló Corvinus missziója, hogy Kelet-Közép Európa elitjét képezze, nevelje. Víziója, hogy a gazdaság- és társadalomtudományi területen a régió vezető intézménye legyen.

Éppen ezért megújítjuk az egyetem oktatási portfólióját. A közgazdasági és üzleti képzések mellett olyan korszerű szakokat kívánunk indítani, mint az adattudomány, a viselkedéstudomány, vagy a klasszikus műveltség modern változatának alapjait jelentő, interdiszciplináris filozófia, politika és gazdaság képzés. Egyszerűsítjük a szakstruktúrát, a szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítjuk. A felsőoktatás globális piacán az tud sikert elérni, aki nemzetközi keretekben gondolkodik, ezért a minőségi szempontok folyamatos érvényesítése mellett a Corvinus tovább emeli az angol nyelvű képzési programok számát, különös tekintettel a rangos külföldi partnerekkel közösen folytatott képzésekre.

További cél, hogy a Corvinus megerősítse a kvantitatív módszertan és a szabad művészetek szerepét oktatási programjaiban. A kutatási tevékenységgel is felzárkóznánk a világszínvonalhoz. Mennyiségi és minőségi szempontból is el kell érni a nemzetközileg kívánatos szintet, meg kell duplázni a Q1-es és Q2-es publikációink számát. Jelentős mértékben növeljük a hazai, de főleg a nemzetközi kutatási pályázatokban való részvételt, új kutatóintézeteket alapítunk.

Ezek szerint a Corvinus elitegyetem lesz?

Az elitképzés nem jelenti azt, hogy csak az elit gyerekei fognak tudni itt tanulni. A jövő elitjét akarjuk képezni, csak a tehetség számít, nem a családi háttér vagy az anyagi helyzet. Speciális programokat hozunk létre azoknak, akik tehetségesek, de nehezen tudnának bejutni a Corvinusra.

A Corvinusból nem lesz üzleti iskola, nem lesz business school. Minőségi elitképzés nincs közgazdaságtani és társadalomtudományi programok nélkül. Olyan Corvinust vizionálunk, ahol az üzleti programokban tanuló diákok széles körű közgazdaságtani és társadalomtudományi képzést kapnak, a közgazdaságtani és társadalomtudományi programokban tanuló diákok pedig az üzleti tudományok fontosabb eredményeit is megismerik.

Ennek milyen hatása lehet az egyetemi autonómiára?

A fenntartóváltás nem érinti az Egyetem akadémiai autonómiáját. Az egyetemi élet szabadsága továbbra is biztosított lesz. Képzéseink tartalmáról, az Egyetemen folyó kutatások irányairól ezután is az Egyetem oktatói és kutatói döntenek, az Egyetem fórumain lezajlott viták alapján. Viszont az egyes műhelyek közötti együttműködést az Egyetem jobban fogja ösztönözni, a támogató folyamatok pedig egyszerűbbek és hatékonyabbak lesznek.

Az Egyetemen fennmarad a széles körű hallgatói önkormányzatiság, a hallgatói érdekek képviselete biztosított lesz a tanulmányi és a hallgatói szolgáltatásokat érintő ügyekben.

A megújuló Corvinuson a tudomány és a tanítás alaptörvényben rögzített autonómiája érintetlen marad. A Corvinus által tanított és kutatott tudományágak nem változnak, azaz az Egyetem továbbra is közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti területen fog működni.

Miként érinti az átalakulás a hallgatókat és a dolgozókat?

Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, csökkenteni kell a bürokráciát, meg kell szüntetni a párhuzamos folyamatokat és egyszerűsíteni kell a többszintű irányítási modellt. A változás szükségessége évek óta napirenden van, a korábbi kísérletek ugyanakkor rendszerint elakadtak. Ez is bizonyítja, hogy nagyon jó alapokról indulunk, de az Egyetem sikeres megújulásához szükséges a külső szellemi és pénzügyi erőforrások bevonása.

 

Corvinus Közgazdász Online

A tudomány és a tanítás autonómiája érintetlen marad Tovább
„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

Az egyetemek feladatáról, társadalomban betöltött szerepéről, az oktatás hatékonyságáról és a tanulmányi versenyekről kérdeztük Király Gábort, egyetemünk docensét.

Mi az egyetem feladata?

Az egyetemeknek az oktatást és a kutatást szokták stabilan az alapvető két funkciójának tekinteni. Az elmúlt 20-30 évben ezzel kapcsolatban volt egy elbizonytalanodás. Megjelentek újabb funkciók és megkérdőjeleződött, hogy mi a harmadik missziója az egyetemeknek. Itt lehet említeni a regionális beágyazódást, a tudás transzfert, vagy akár a tudomány népszerűsítését. Alapvetően az a kérdés, hogy mit gondolunk tudásnak és mit értékes tudásnak, amit érdemes átadni a hallgatóknak. Ha pedig a tudás átadást és a tudás termelést tekintjük alapfeladatoknak, akkor az a kérdés merül fel, hogy miképp lehet ezt a kettőt összeegyeztetni. Jó-e ha ez a kettő együtt jár? Az egyetemek mögötti alap elgondolás az volt, hogy igen. Viszont ezzel kapcsolatban szokott az felmerülni, hogy a kutatóegyetemeken nem tanítanak olyan jól, mert ott inkább kutatók vannak és nem tanárok. Azonban az erre vonatkozó vizsgálatok ezt nem támasztották egyértelműen alá.

Milyen szerepet tölt be az egyetem a társadalomban?

Az egyetemeknek az a szerepe, hogy tudást hoznak létre és tudást adnak át, nem csak a munkaerőpiac számára hasznos. Kutatások bizonyítják, hogy az egyetemet végzettek tovább élnek, egészségesebbek, politikailag aktívabbak és jobban rálátnak a világra. Tehát a gazdasági tényezőkön túl rengeteg pluszt tudok említeni.

Ön hogyan látja az egyetemek profiljában történő változásokat?

Akik ezt kutatják, azok szerint azt lehet látni, hogy a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei – amik már Magyarországon is megjelentek – közelednek egymáshoz és egyre jobban hasonlítanak. A klasszikus főiskolai szektorral – ami mára részben alkalmazott tudományok egyetemévé vált – szemben is megjelent az az elvárás, hogy magas szintű alkalmazott kutatásokat folytassanak.  Ennél fogva ők elkezdenek többet foglalkozni a tudományos termeléssel, kutatással. A tudományegyetemektől pedig azt várják el, hogy piacorientáltabbak legyenek, és nagyobb hangsúlyt fektessenek a munkaerőpiac igényeire. Tehát ha nem is rövid, de hosszú távon egyfajta izomorfizmus figyelhető meg. Erről DiMaggio és Powell beszélnek szervezetelméleti szinten, hogy idővel elkezdenek hasonlítani egymásra a különböző típusú szervezetek egy adott területen.

pszk7.jpg

A tudományegyetemekkel szemben fel szokott merülni a kritika, hogy nem kifizetődőek piaci szempontból.

A tudomány mindig is luxus volt. Ha elkezdjük méregetni, hogy mi éri meg, mi nem éri meg, akkor azt kell mondanunk, hogy a tudomány nem éri meg. Mindazonáltal rengeteg kutatásnak, amiket nem a piaci értékesíthetőségük miatt végeztek el, mégis volt konkrét piaci eredménye. Ha nagyon leszűkítjük a használhatóságnak a fogalmát, meg azt, hogy miből lehet később piaci érték és csak alkalmazhatóságra és a piac igényeire fókuszálunk az véleményem szerint nagyon leegyszerűsítő és akár kontraproduktív is lehet. Arról nem is beszélve, hogy fogalmunk sincs, hogy mi lesz 10 év múlva például a munkaerőpiacon. Továbbá sok olyan készség van, amit nem lehet direktben fejleszteni. Személyes példám, hogy amikor elkezdtem dolgozni akkor kiderült, hogy jó vagyok jogi szövegek olvasásában, attól függetlenül, hogy azelőtt soha nem olvastam ilyen szövegeket, viszont Habermas olvasásával megszerzett szövegértési készséget ott is tudtam hasznosítani. Másik példa a kulturális antropológia, ami első ránézésre a piac számára haszontalannak tűnhet, pedig a telekommunikációs és mobilfejlesztő cégek antropológusokat alkalmaznak azzal kapcsolatban, hogy milyen rituáléink vannak a technológiával, hogy használjuk, hogyan kötődünk hozzá, hogyan használjuk a teret a technológia segítségével. Mindezek miatt én a tudományegyetemek mellett vagyok, és szerintem az egy érték, hogy sok féle szak van és sok féle irányba képezheti magát az ember. Viszont akár azokról, akár alkalmazott tudományok egyeteméről beszélünk fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól oktatni, tudást átadni.

Ezek szerint az oktatás módjával kapcsolatban beszélhetünk egy út keresésről.

Az eredeti elképzelés az, hogy a tudományegyetem inkább elméleti oktatást nyújt, míg a főiskolák és az alkalmazott tudományok egyetemei inkább gyakorlatorientált képzéseket kínálnak. Ez nyilván egyben egy piaci szegmentáció is. Az alapkérdés viszont az, hogy hogyan tudunk hatékonyan oktatni és bármilyen tudásról is beszélünk, honnan tudjuk, hogy ténylegesen sikerült átadni a hallgatóknak. Hogyan tudunk olyan tanulási környezet létrehozni, ami azt próbálja elérni, hogy rendszerekben gondolkodjanak a hallgatók. Személyes oktatói hozzáállásom az, hogy bármilyen tudásról is van szó nem az a kérdés, hogy mit tudnak megtanulni, hanem hogy hogyan tudnak kapcsolatokat teremteni az anyagon belül, a saját tudásuk és a tananyag között. Mennyire tudják kreatívan használni azt a tudást, azokat az elméleteket, amiket megtanulnak. A kihívás az, hogy milyen módszerrel tudja az egyetem jól mérni, ha ezt keressük. Más tanulási környezetekben, mint például a sport vagy a zene, nehezen lehet azt elképzelni, hogy elmegyünk zongorát tanulni akkor az oktató tart egy másfélórás előadást a zongoráról, amit otthon elméletben megtanulunk, majd visszamegyünk és folytatjuk, aztán abból vizsgázunk… Itt egy nagyon gyakorlati jellegű oktatásról beszélünk, és ezt jó lenne beemelni. Ezt persze a felsőoktatás tömegesedése nehezen teszi lehetővé.

Lehet, hogy leegyszerűsítő a kérdés, de a tömegesedésből adódó problémákat nem lehetne kivédeni azzal, ha több tanár lenne?

Mindig Horn Györgynek, az AKG igazgatójának, gondolatai jutnak erről eszembe: „igazából tudjuk, hogy milyen lenne a jó oktatás, csak elképesztően drága lenne az átalakulás.” Persze kivédhető lenne több tanárral és alacsonyabb hallgató/oktató aránnyal, de itt a méretgazdaságosság is egy kérdés. A különböző képzési szintek elválasztásának egyik alapötlete az lehetett, hogy ahogy halad előre a hallgató, mester, vagy PhD szinten már egyre inkább személyes és akár partneri viszony is lehet az oktató és a hallgató között, ahol nagyobb hangsúly helyeződik a hallgató személyes fejlesztésére, érdeklődésére.

Viszont ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy azok a hallgatók, akik már a tömegképzési rész után kiszállnak, azok rendelkeznek-e versenyképes tudással?

A munkaerőpiac azt jelzi vissza, hogy igen és ha azt vesszük, hogy mekkora a diplomás munkanélküliség aránya más fiatal csoportokhoz képest, akkor azt látjuk, hogy akinek diplomája van az sokkal könnyebben és gyorsabban talál munkát – még az elvileg nem gyakorlat-, vagy piacorientált képzések elvégzése után is. Amennyiben az a kérdés, hogy személyesen hozzáteszünk-e valakinek az életéhez azáltal, hogy egyetemre járt, akkor azt másképp kell vizsgálni. Nényei Pál HVG-ben megjelent interjújában mondta: "Ha egy iskola nem a gondolkodó diákokért dolgozik, zárjon inkább be!". El kell gondolkodnunk, arról, hogy mit szeretnénk! Versenyképes tudással, a munkaerőpiacon jól hasznosítható készségekkel rendelkező hallgatókat képezni, vagy kritikusan, a világban a saját helyzetükről gondolkodó embereket. Persze nem feltétlenül zárja ki egymást a kettő. A saját szerepemet tekintve én a másodikat szeretném. A tömegesedéssel kapcsolatban meg: Sétálhatnánk három fővel a Margitszigeten féléven keresztül a világról elmélkedve, de ez nem megoldható és azt kell kitalálni, hogy milyen más utak vannak. Ide kapcsolódik Eric Mazur a harvardi egyetem fizika professzorának észrevétele, aki azt fedezte fel, hogy miután a hallgatók levizsgáznak fizikából kis idő elteltével alapvető folyamatokkal sincsenek tisztában. Egy másik professzort idézve arra jutott, hogy a számonkérés a farok, ami csóválja a kutyát, mert a hallgatók nem a tananyagot tanulják meg, hanem azt, amit számon kérnek tőlük. Ezért ha úgy kérjük a hallgatókat számon, hogy a rendszerező készségükkel, a megtanult tudást mozgósítva oldjanak meg egy problémát, akkor ők is ezeket a készségeket próbálják majd fejleszteni.

Ebben nagy segítséget nyújthatnak a problémamegoldó versenyek.

Igen, ebből a szempontból nagyon jók a problémamegoldó versenyek, különösen abban az értelemben, hogy az egyetemen tanult, különböző tantárgyak között megtalálhatják a hallgatók az összefüggéseket. Egy esettanulmányi verseny esetén például több tudományág tudásanyagát kell egyszerre mozgatni, egy TDK esetében egyszerre kell elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozni. Ezek pont azokat a készségeket mozgatják, amik szerintem a munkaerőpiacon is értékesek.

Írta: Mikus Áron

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral Tovább
Pont ott, pont akkor!

Pont ott, pont akkor!

Kedves Leendő Hallgatóink!
 
Köszöntünk Titeket abból az alkalomból, hogy felvételt nyertetek az ország és a régió egyik legkiválóbb egyetemére, a Corvinusra.
 
Gratulálunk az eredményhez és elismerésünk a rengeteg befektetett munkáért! A Budapesti Corvinus Egyetemen idén is valamennyi képzési területen kiugróan magasak nem csupán a szakok bekerülési ponthatárai, de a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszámai is.
 
Szeretettel és őszinte kíváncsisággal várunk Titeket az Egyetem polgárainak közösségében!
 
Akinek most nem sikerült a felvételi, ne feledje: egyes szakjainkon még van lehetőség pótfelvételire, a budapesti és székesfehérvári campuson is. Kérjük a pótfelvételi iránt érdeklődőket, hogy az Egyetem honlapján és a felvi.hu-n tájékozódjanak a pontos feltételekről és határidőkről!
3_fovampalota_aula.bmp
Pont ott, pont akkor! Tovább
És mégis mozog a Föld

És mégis mozog a Föld

Kedves Hallgatók!

Észrevehettétek, hogy az utóbbi időben, eltűnt a honlapunk, a Facebook oldalunk, és a blog sem üzemelt. Sajnos utolért minket az emberi gyarlóság és emiatt masszív adatvesztést könyvelhettünk el. Azonban másfél hónapos küzdelem és megfeszített tempójú munka után, újra itt vagyunk, egy megújult csapattal, hogy ellássunk titeket a legfontosabb hírekkel és információkkal! Legyen szó egyetemi kérdésekről, kultúráról, sportról vagy épp aktuálpolitikáról.

Sokszor gondolkoztam azon, bárcsak korábban születhettem volna. A nagy földrajzi felfedezések korába, amikor még minden új volt, vagy az 1700-as 1800-as évekbe, a felvilágosodás és Európa újjászületésének korszakába. Mindig azt hittem, hogy a nagy történelmi események már mind lecsengtek, mi már csak megyünk előre, valami ismeretlen, ködös, de mindenképpen monoton és unalmas úton, egy kiszámítható meglepetésektől mentes világba.

Az elmúlt hetek során azonban világossá vált, hogy Francis Fukuyama téved, és a történelemnek nincs vége. A Britek kilépnek az Európai Unióból, az Egyesült Királyság a széthullás küszöbén, és a magyar futball válogatott, ha csak rövid ideig is, de újra összekovácsolt egy megannyi politikai törésvonaltól szenvedő társadalmat.

Kezd azonban úgy tűnni számomra, hogy Eppur si muove – És mégis csak mozog a Föld. Jókor vagyok és a legjobb helyen. S bár új földrészeket már nem fogok felfedezni, egy érdekes jelenben nyújthatok, nyújthatunk számotokra tájékoztatást.

Ezért is sajnáljuk ennyire, hogy április óta nem tudtuk kiszolgálni az igényeket egy ilyen történelmi időszakban, amikor ennyi minden történik körülöttünk, nem volt lehetőségünk tájékoztatni titeket.
516.jpg

És mégis mozog a Föld Tovább
Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél!

Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél!

Érdekel, hogyan és mit tanítanak a szakodon Amerikában, esetleg az Egyesült Királyságban? Szeretsz szakirodalmat olvasni, de nem tudod, hogyan kezdj hozzá egy-egy témához? Ha te is azok közé tartozol, akiket foglalkoztatnak ezek a kérdések, netalántán az alapműveltségedet szeretnéd fejleszteni, a Columbiai Egyetem megtalálta neked a választ.


Forrás: apti.edu.au

Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél! Tovább
Megosztani ér?

Megosztani ér?

A közösségi média bámulatos ereje

Jegesvödör-akció, versidézgetés, sörivás egy perc alatt, #JeSuisCharlie – ismerős? A közösségi média tele van jelszavakkal, társadalmi „járványokkal”, melyek elől nincs menekvés, mi is beszállunk. A játékért tesszük? A valahova tartozásért? Vagy szilárdan hisszük, hogy egy lájkkal tehetünk a jó ügy érdekében?

 

matt-lauer-ice-bucket.jpg

Forrás: philanthropyohio.org

Megosztani ér? Tovább
„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

Külföldön ugyan évről évre tarolnak a hazai gyártású produkciók, itthon viszont szinte senki sem kíváncsi rájuk a hollywoodi blockbusterek árnyékában. Mi lehet ennek az oka? Hol tart most, illetve merre kellene tartania a magyar filmiparnak? Van-e jövője egy kezdő színésznek a magyar filmvásznakon ilyen körülmények között? Papp Endrével, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatójával beszélgettem, aki idén kezdte meg szakmai gyakorlatát a budapesti Katona József Színházban.

 

12207682_970136089698745_280377424_n.jpg

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film” Tovább
Világgazdasági összeomlás fenyeget

Világgazdasági összeomlás fenyeget

Matolcsynak volt igaza, csak kicsit másképp...

A technológiai fejlődés kezd gátad szabni annak a gondolkodásnak, miszerint a kormányoknak hagyniuk kell a piacot. Megdőlt az elmélet, hogy a gazdaság magát szabályozza Adam Smith „láthatatlan kéz” teóriája alapján. A laissez-faire (a liberális piaci gondolkodás alapja: hagyja csinálni, nem avatkozik a piac ügyleteibe az állam) megbukott a 2007-2008-as világválság következtében. A jelenlegi felfogás szerint a különadók hosszú távon csak visszavetik a gazdaságot, de lehet, hogy  épphogy ez az egyetlen kiút az összeomlás elől?

Kép: http://www.englishforum.ch

Világgazdasági összeomlás fenyeget Tovább
A corvinusos hallgatók nem adják az egyetemet

A corvinusos hallgatók nem adják az egyetemet

Kedden, mint derült égből villámcsapás röppent fel a hír, miszerint a kormány el akarja adni a Corvinus Egyetem budai campusának területét, valamint az ahhoz kapcsolódó arborétumot, az egyetemet pedig teljesen feldarabolnák. Az intézmény feldarabolásáról szóló különböző pletykákról már 2011 óta jelennek meg cikkek, de az egymást váltó illetékes államtitkárok sosem erősítették meg, hogy a kormánynak lenne bármilyen ez irányú szándéka.

corvinusforum.png

 

Fotó: Kalla Kriszta

A corvinusos hallgatók nem adják az egyetemet Tovább
Sajtóközlemény a nemzetközi tanulmányok szak helyzetéről

Sajtóközlemény a nemzetközi tanulmányok szak helyzetéről

corvinuscepuletbelso.jpg

Az utóbbi napokban a felsőoktatásban folyó átalakításokkal kapcsolatban a figyelem homlokterébe került a nemzetközi tanulmányok szak helyzetének a kérdése. Ugyanakkor minden alapot nélkülöznek azok a médiában megjelent információk, miszerint az egyetemeknek három órájuk, avagy akár négy napjuk állna (állt volna) rendelkezésére a szak képzési szerkezetének átalakítására.

Sajtóközlemény a nemzetközi tanulmányok szak helyzetéről Tovább
Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen

Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen

Az Erzsébet téri Design Terminálban több, mint száz érdeklődő előtt zajlott a találkozó, melyen mind az oktatói-hallgatói, mind a piaci oldal képviselői kifejthették véleményüket. A beszélgetésnek a kormány azon szándéka szolgáltatott aktualitást, hogy átalakítaná a magyarországi kommunikációs képzést, esetleg részben vagy egészben megszüntetné a területet érintő alapszakokat.

kerek1.jpg

 

Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen Tovább
AIESEC Global Talent program

AIESEC Global Talent program

Nemzetközi szakmai gyakorlat

Az AIESEC idén is lehetőséget nyújt az Corvinus egyetem hallgatóinak, hogy külföldi munkakörnyezetben kipróbálják magukat a szervezet Global Talent szakmai programján keresztül. Programunk keretében rengeteg lehetőség közül választhatnak, főképp a kis- és középvállalkozások gyakornoki pozíciói közül, emellett start-upoknál és multiknál is elhelyezkedhetnek. Értékes munkaerőpiaci versenyelőnyre tehetnek szert, mindemellett nemzetközi kapcsolati hálójukat is bővíthetik.

AIESEC Global Talent program Tovább
A Corvinus Egyetem vezetőségének sajtóközleménye az intézményt érintő hírekről

A Corvinus Egyetem vezetőségének sajtóközleménye az intézményt érintő hírekről

A Budapesti Corvinus Egyetemmel (a továbbiakban: Egyetem) kapcsolatban több internetes portálon is hírek jelentek meg 2015. március 29-én, amelyek az Egyetem 2009-2012 közötti gazdálkodásával kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: KEHI) által tett megállapítások nyomán indított rendőrségi nyomozásokról számolnak be.

universidad_corvinus_budapest.jpg

A Corvinus Egyetem vezetőségének sajtóközleménye az intézményt érintő hírekről Tovább
„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

Bő egy hete a kommunikációs képzés megszüntetéséről szóló, azóta a döntéshozók által többször cáfolt, hírek bukkantak fel. Múlt szombaton Horányi Özséb mondta el, hogy ez a kósza ötlet miért lenne óriási hiba, most Nyíri Kristóf oktatásfilozófust, a Mindentudás Egyetemének egyik alapítóját kérdeztük a kommunikációs szakok fontosságáról.

nyirikristof.jpg

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember” Tovább
Marx helyett kódex

Marx helyett kódex

Egyetemünk hallgatói kaptak egy kis elő-karácsonyi ajándékot tavaly december 17-én, ami sajnos, úgy tűnik, elkerülte a figyelmünket. Ekkor adta át ugyanis az egyetem vezetése a tanév elején a Marx-szobor helyére kerülő új alkotás megtervezésére kiírt pályázat díjait. Így ha már a médiából értesültünk róla, nem árt foglalkoznunk vele.

latanycorvinus.png

Marx helyett kódex Tovább
Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz

Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Szövetség (MEFS) 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetem két hallgatójának is odaítélte az egyetemi sportélet legnívósabb díját. A MEFS azokat a tanulókat tüntette ki az „Év egyetemi sportolója” címmel, akik 2014-ben dobogón végeztek az egyetemi világbajnokságokon, első és második helyet szereztek a Rotterdami Európai Egyetemi Játékokon, vagy felsőfokú tanintézmény hallgatójaként sportági felnőtt világbajnokságon aranyérmesek lettek.

Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz Tovább