Közgazdász Online


Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén

t_t_0012.JPG

Megtartotta idei első ülését a Corvinus Egyetem Szenátusa. A legfontosabb változás, hogy több fontos hatáskör visszakerül a Fenntartótól a Szenátushoz, valamint önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. Bekerült a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba a kollégiumi szociális ösztöndíj, a Hallgatói Önkormányzat leköszönő elnökét, Szabados Leventét pedig Dr. Lánczi András rektor búcsúztatta. Tudósításunk a Szenátus január 26-án tartott üléséről.

2021.02.02. Írta: Kovács Máté, borítókép: Taxner Tünde, Közgazdász

Bizonyos hatáskörök visszakerülnek a Szenátushoz, és önálló kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop

Módosul a Fenntartó és az Egyetem közötti viszony, bizonyos hatáskörök visszakerülnek az Alapítványtól az Egyetemhez. A Szenátus dönthet többek között teljes hatáskörben ezután a Felvételi Szabályzatról, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatról vagy a Doktori Szabályzatról. A Fenntartó hatáskörében pedig elsősorban a pénzügyi hatásokat is tartalmazó dokumentumok, például az Egyetem költségvetése és a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat maradnak – itt a Szenátusnak továbbra is megmarad a véleményezési joga. A felsőoktatási törvény változásával az Intézményfejlesztési Terv elfogadása is a Szenátus hatáskörébe kerül.

Dr. Toronyai Gábor, a Corvinus szakszervezetének elnöke szerint ez a módosítás egy „jó irányba tett lépés az egyetemi autonómiai szempontjából”, a fenntartó erősebb jogosítványa pedig elfogadható pénzügyi területen.

Kérdésében az Intézményfejlesztési Tervre tért ki, amit a módosítás szerint szintén a Szenátus fogad el, de több területen véleményezési joggal él csak. Barta Márton szerint ugyanakkor ezeket a részstratégiákat sem a Kuratórium, hanem az adott szakmai terület fogadja el, ezt véleményezi, majd a teljes stratégiai tervet fogadja el a Szenátus.

Önálló, egyetemi szintű kompetenciaközponttá válik a Corvinus Science Shop. A volt Gazdálkodástudományi Karon évek óta sikeresen működő központ a közösségbe ágyazott, közösségi alapú oktatást és kutatást szolgálja, projekteket szervez és közvetít az oktatóknak, kutatóknak és hallgatóknak a partnerek kérdései és problémafelvetései alapján. Ez az egyetem harmadik misszióját, a társadalmi tudástranszfert szolgálja, és növeli az egyetem pozitív hatásait is.

o_zs_0142.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A módosítás tartalmazza az egyetemi szabályozó dokumentumok egységes, áttekinthető rendszerét is. A kiegészítés Barta Márton szerint hiánypótló, ugyanis eddig a belső szabályozók rendszerét nem rögzítette egyértelműen az Egyetem. Az Egyetem belső szabályozói hierarchikus sorrendben az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az egyéb szabályzatok, az irányelvek, az Elnöki Testületi rendelkezések, a vezetői rendelkezések és az ügyrendek lesznek.

Létrejön a Pályázati Koordinációs Bizottság, melynek célja, hogy biztosítsa az egyetemen kívüli forrásból megvalósított pályázatok, projektek, megbízások stratégiai összehangoltságát valamint a megvalósítás eredményességét és transzparenciáját, de kiemelt szempont lesz az eredmények fenntarthatóságának biztosítása is. A Bizottság elnöke a kutatási rektorhelyettes, tagjai pedig az akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettes, a vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető, a stratégiai vezető, a pénzügyi vezető, valamint az egyetemi kutatásmenedzsment-támogatás szakmai irányításáért felelős személy lesz.

Újabb elemmel egészült ki az Oktatási Bizottság feladatköre. Ezentúl az oktatói teljesítmény értékelésével és az oktatói kiválóság elismerésével kapcsolatos szakmai alapelvek és kritériumok meghatározása a Bizottság feladata lesz.

A Szervezeti és Működési Rend módosításának utolsó pontja a HR területet érinti, lényege, hogy a munkaügyi feladatokért továbbiakban a HR szervezeti egység felel majd. Az Egyetem 2020-ban létrehozta a stratégiai humánerőforrás-menedzsment alapjait biztosító rendszereket. Az előterjesztés az ezeket a rendszereket támogató operatív és adminisztratív támogató funkciókat integrálja a stratégiai HR szervezetbe, ami a feladatellátás hatékonyságát és ügyfélbarátságát erősíti majd Barta Márton szerint.

Az SZMR módosításáról a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Maximum 27 ezer forint összegű szociális alapú támogatás kollégistáknak

Új, kollégiumi szociális ösztöndíjat vezet be a Corvinus, melynek részletei bekerülnek a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzatba (HTJSZ) is. A kollégiumi támogatás az állami rendszer kivezetésével az újonnan felvettek számára megszűnt, ami magasabb kollégiumi díjakat eredményezett. Az új ösztöndíj a különbözet kifizetésében segít majd a hallgatóknak szociális rászorultsági alapon.

A pályázatot a kollégiumi felvételt nyert, aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók nyújthatják be a Rendszeres szociális ösztöndíjpályázattal együtt, az elbírálás szempontrendszere pedig utóbbival megegyező lesz.

A 70 vagy ennél magasabb szociális pontszámmal rendelkezők az ösztöndíj teljes összegét, 40–69 pont között pedig az ösztöndíj felét kaphatják meg. A támogatás mértéke kollégiumonként és szobatípusonként eltérő lesz, a legalacsonyabb kategória 11 650 forint, a legmagasabb 27 525 forint támogatást jelent havonta.

v_zs_0060.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Dr. Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes kiemelte azt is, hogy az ösztöndíjat a Corvinus a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére hozta létre.

Az ülésen emellett két februárban induló szakirányú továbbképzési szak önköltségi díját is meghatározták, a Székesfehérváron, levelező formában induló Iparvállalati műszaki menedzser és az iparvállalati műszaki szakközgazdász képzések díja egyaránt 495 000 forint lesz.

A HTJSZ módosítása a Kuratórium hatáskörébe tartozik, így a módosított változat hivatalos közzététele a Kuratórium határozata után várható.

Professor Emeritus és Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus

Professor Emeritus címet adományozott a szenátus Dr. Bauer András számára, aki 1977 óta megszakítás nélkül dolgozik a Corvinuson. 1992-től egyetemi docens, 2012 óta egyetemi tanár. Mindvégig a Marketing és Média Intézetben, illetve a jogelődöknél dolgozott, 1998–2002 között tanszékvezető-helyettesként, 2005-től a Marketing Tanszék vezetőjeként.

Címzetes egyetemi docensi címet adományozott a Szenátus Dr. Magyari József óraadó tanár számára, aki több mint három éve oktatója a Vezetés és Szervezés Tanszék több tantárgyának. A pozitív hallgatói visszajelzések mellett Dr. Magyari József sikeres felsővezetői, vezetői tapasztalatait is becsatornázza az oktatásba.

Megválasztották az Egyetemi Doktori Tanács és az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait

Megválasztotta a Szenátus az Egyetemi Doktori Tanács elnökét és tagjait, Dr. Lánczi András rektor szerint „megfelelő előkészítés és tárgyalás után állt elő a lista”. A Tanács elnökévé Dr. Rostoványi Zsoltot választották. A Tanács tagjainak listája az alábbi oldalon érhető el.

Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója kiemelte, hogy az Egyetemi Doktori Tanács az akadémiai élet legtekintélyesebb szerve. A 2020-ban leköszönő tanács jelentős szerepet vállalt a doktori képzések strukturális megújításában, az új testületnek pedig a tartalmi megújításban lesz komoly felelőssége.

Véleményezte a Szenátus az Akadémiai Tanácsadó Testület tagjait is, akiket Dr. Csicsmann László ismertetett. Az Akadémiai Életpálya Bizottság január 20-án ült össze először, ahol ellenvetés nélkül fogadták el a Tanácsadó Testület tagjaira vonatkozó javaslatot. Dr. Csicsmann László hozzátette, hogy az új bizottságnak február 1-től van mandátuma, ezután szeretnék minél hamarabb kiírni az adjunktusi és docensi pályázatokat, felgyorsítva az előléptetési folyamatot.

Technikai jellegű módosítások a pedagógusképzésben és a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában

Módosította a Szenátus a pedagógus területhez kapcsolódó szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit. Dr. Fehér Péter executive programokért és szakirányú továbbképzésekért  felelős dékán szerint ez technikai változtatást jelent, mivel egy kormányrendelet értelmében a pedagógusképzés bemeneti feltételei változtak. Ezeket a szakokat az egyetem alapította, a módosítás pedig az ország összes egyetemére és ilyen szakjára vonatkozik majd.

o_zs_0210.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Szintén technikai változtatást fogadott el a Szenátus a Doktorandusz Önkormányzat alapszabályában. A DÖK elnöke, Farkas Jácint elmondta:

igazodni kívánunk az újonnan létrejött és fuzionált doktori iskolák működéséhez, valamint  az elektronikus és digitális működéshez is.

Hozzátette, napokon belül kiírják a Doktori Önkormányzat választását, az új alapszabállyal pedig teljes mértékben igazodnak a belső struktúrához.

Változott a Hallgatói Önkormányzat alapszabálya, Szabados Levente leköszönő elnököt Dr. Lánczi András búcsúztatta

A Hallgatói Önkormányzat alapszabálya is változott, amit Szabados Levente, az Önkormányzat hamarosan leköszönő elnöke ismertetett. A módosítás a főszöveg mellett a diákszervezetek akkreditációjára vonatkozó mellékletet is érintette, a módosított alapszabály az alábbi linken érhető el.

Az ülés végén Dr. Lánczi András rektor Szabados Leventétől búcsúzott, aki a HÖK leköszönő elnökeként utoljára vett részt Szenátusi ülésen. „Sokféleképpen lehet valaki szenátusi tag, és többféleképpen fejezheti be ezt a munkát. Hallgató esetében ez az, amikor befejezi az egyetemet” – mondta Lánczi András.

Ismerve a HÖK történetének különböző kacskaringóit, és figyelve a HÖK munkásságát, sokáig a különböző ügyekhez való hozzáállás eléggé vegyes volt. Szabados Levente alatt azonban olyan szervezetté vált, amely az egyetem érdekeit tartotta szem előtt, és a megfelelő rend is megmaradt az Önkormányzaton belül. További pályafutásához sok sikert kívánok, és a Szenátus elnökeként is köszönöm az eddigi munkáját.

– tette hozzá a Corvinus rektora.

Szabados Levente is köszönetet mondott a szenátoroknak, majd bemutatta a következő elnökséget. Menyhért Kristóf eddigi alelnök elnökként folytatja tovább, alelnökei pedig Pénzes Gábor és Molnár Dorina lesznek. Szabados Levente hozzátette, reményei szerint a következő időszakban is prosperáló együttműködés várható, és megköszönte az eddigi évek együttműködését is.

Szenátushoz visszakerülő hatáskörök, önállóvá váló Corvinus Science Shop és kollégiumi szociális ösztöndíj a Szenátus januári ülésén Tovább
Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

MÁSODIK RÉSZ

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra? A Corvinus elnökével, Anthony Radevvel beszélgettünk az átalakulás értékrendjéről és hétköznapi vonzatairól.

Ön is ide járt a Corvinusra. Miért választotta ezt az egyetemet és milyen szakot végzett?

_dsc1573-min_1.jpgSok mindenen múlik, hogy melyik egyetemre jársz: milyenek a képességeid, az érdeklődésed, mennyire vagy tehetséges, milyen céljaid vannak. Alapvető törekvésünk, hogy megértsük a világot és törekszünk a boldogságra. Ha összerakod az összes halmazt – prioritások, célok, érdeklődés, tehetség, képességek – akkor valami kiesik belőle. Az én esetemben ez a közgazdaságtudomány volt, de véletlenül kerültem a Corvinusra. Utólagosan azonban kiderült, hogy a közgazdaságtanban a szabad gondolkodás egyik hazája a szocialista világban Magyarország volt. A magyarok mindig kíváncsi emberek voltak, és próbáltak kritikusan gondolkodni a valóságról. Magyarországon sem volt teljesen szabad, de talán a szocialista országok közül itt volt a legflexibilisebb a pálya, például a szakkollégiumokban. Olyan emberekkel találkozhattam, akik kritikusan nézték a rendszert.

Mi számított akkor értéknek, és a mai korban megvan-e valami hasonló érték a Corvinuson?

Akkoriban senki nem beszélt értékekről. Az értékrendnek vallási, hitbéli konnotációja volt. A szólásszabadság, véleményszabadság, civilizált diskurzus megnyilvánulási formákat, nem önmagukban vett értékeket jelentenek.

Van-e ma a Corvinuson olyan érték, ami meghatározza az oktatókat és a hallgatókat?

Folyamatosan ismerkedek a Corvinus kultúrájával. Amit én látok és tapasztalok itt, és amit mindenképpen szeretnék, ha közösen fel tudnánk állítani, az két központi érték: a profizmus és a meritokrácia. Profizmus abban az értelemben, hogy tegyük az ügyfél érdekeit az első helyre. Az ügyfelek pedig ti vagytok, hallgatók. Átvitt értelemben még azok az intézmények és vállalatok is, akik munkahelyet adnak nektek, vagyis a munkáltatók.

Szeretném, hogy olyan értékrendet állítsunk fel, amely mentén minden, amit teszünk, minden döntés, amit hozunk, az az ügyfél érdekében történjék. Ezután a második helyen áll az intézmény, vagyis a Corvinus érdeke, és csak harmadik helyen az egyéni érdekek, vagyis az oktatók, kutatók és a többi munkatárs személyes érdekei. .A meritokrácia pedig arra épül, hogy semmi nem számít, csak a teljesítmény. Mindegy, hogy milyen társadalmi státuszú családból érkezel, kizárólag az számít, mennyire vagy tehetséges és mit teszel le az asztalra.

Térjünk át az átalakulás gyakorlati vonzataira. A megújulás folyamata mivel jár? Hogyan érintheti a hallgatókat?

A legjobb egyetemnek két ismérve van: ott vannak a legjobb diákok, és a legjobb tanárok. Mi nem indulunk olyan rossz pozícióból. A 450 pontnál magasabb pontszámmal rendelkező, gazdaságtudományi képzésre jelentkező érettségizők 78 százaléka a Corvinust választja. A legjobb magyar diákok most is itt tanulnak, de célunk ezt régiós szintre is kiterjeszteni. Szeretnénk hasonló tudású és kaliberű fiatalokat bevonzani a szomszédos országokból, hogy tovább nemzetköziesítsük az egyetemet.

Lesznek olyan szakok, amelyek megszűnnek vagy átalakulnak?

Az oktatásfejlesztési munkacsoport dolgozik ezen. Fontos tisztázni: az alapképzések célja átfogó, alapozó ismeretek, valamint az alapvető kompetenciák – többek között problémamegoldás, kritikus gondolkodás, együttműködés, eredményorientáltság, kommunikációs képességek – fejlesztése. Mesterképzésen pedig a speciális, adott szakterületre jellemző elmélyült tudást kívánjuk megadni. A jelenlegi szakstruktúra eredménye, hogy nagyon sok duplicitás van, és mindenki próbál saját homokvárat építeni. Bár ugyanazt tanítják mind a 8 alapszakon az első másfél évben, mégsem úgy építjük fel az alapszakokat, hogy van egy átfogó alapozó képzés, és azon belül kínálunk specializációkat. Egy jónevű, valamirevaló egyetemen, mint például a WU-n (Wirtschaftsuniversität Wien - szerk.), az alapképzésen három szak van: kettő németül és egy angolul és ezen felül 21 specializáció. Nálunk most a kocsi egy kicsit a ló előtt van.

Mi is, ha nem is teljesen a bécsi példában, de egy a mostaninál sokkal tisztább és egyszerűbb alapképzési portfólióban gondolkodunk, és ezekre az alapozó képzésekre építhetjük fel a tartalmában és oktatási módszertanában is megújított mesterszakokat. A szakirányú továbbképzéseknél jelenleg szintén sok olyan képzésünk van, amelyek kevés érdeklődőt vonzanak. A célunk, hogy ezek a rövidebb életciklusú képzések a legújabb piaci és tudományos trendekre, kérdésekre adjanak minőségi válaszokat. Itt az igényekre való gyors reagálás a magas minőség mellett a siker kulcsa.

 

2019. december 19.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde, Kovács Máté

Profizmus, meritokrácia és ügyfélközpontúság - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

img_7288-2.JPG

ELSŐ RÉSZ

„Ha megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?” - Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével beszélgettünk.

(Fotó: Szép Zsóka; balról jobbra Taxner Tünde újságíró, Anthony Radev a Corvinus elnöke, Kovács Máté és Lázár Fruzsina újságírók)

Mi a Corvinus célja az elkövetkezendő évekre?

Nagyon szeretnénk a régió legjobb egyetemévé válni. Ez a cél. Ez a vízió.

Az elnöknek ebben milyen szerepe van?

Ebben a szerepben az a feladatom, hogy ezt elérjem. A megújult Corvinuson az  átalakulás motorja az elnökből, a rektorból és a kancellárból álló Elnöki Testület, amely tevékenysége során természetesen együttműködik a Szenátussal mint az akadémiai ügyekben illetékes legfontosabb testülettel, a végső felelősséget vállaló fenntartóval és a hallgatói önkormányzattal.. Az elnök gyakorlatilag azt a felelősséget vállalja, hogy ezt az Elnöki Testületet vezeti, a napirendjét befolyásolja, és igyekszik a lehető legjobb döntéseket hozni. Minden fontos döntés, aminek a kumulatív értékhatára nagyobb, mint 100 millió forint, az Elnöki Testület hatáskörébe tartozik.

Milyen személyes motiváció játszott szerepet abban, hogy elvállalta az egyetem elnökségét?

A vízió azt jelenti, hogy mit akarok elérni, a misszió azt, hogy miért létezünk. A misszió az, hogy mi a társadalmi és gazdasági elitet, a jövő elitjét akarjuk képezni. Ez számomra nagyon inspiráló. Ha valakit megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?

Volt-e már korábban tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy intézmény ilyen mértékű megújulási folyamaton ment keresztül?

Nap, mint nap látunk erre példákat. A 90-es években mi volt a MOL? OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt - szerk.) volt - most a régió vezető vállalata. 20 évvel ezelőtt nem is volt WizzAir. Most az egyik vezető fapados légitársaság Európában. Nagyon sok példa van arra, hogy valaki nagyot álmodott, és el is tudta érni.

Kifejezetten az oktatásban találhatunk hasonló példákat?

Az INSEAD-ot az 1970-es években alapították meg. El volt osztva a piac, mégis a világ egyik legjobb egyeteme lett. Ha az ember megnézi, hogy ma kik ma a legjobb egyetemek, mindig van egy-két-három betörő, aki feldolgozta magát a legjobbak közé. Példából tehát nincs hiány.

Hogyan kívánják a betörést és a korábban említett célt megvalósítani? Milyen strukturális változások várhatók?

A szervezeti átalakítás csak egy eszköz. Ez önmagában véve sosem volt cél, de vannak gyakorlatias kérdések. Hány irányítási szintre van szükség? Nyáron a kollégák széleskörű bevonásával tizenkét munkacsoport dolgozott. Amelyik a szervezet strukturális megújítását kapta feladatul, arra a következtetésre jutott, hogy inkább legyen egy egyetemünk és ne sok egyetem az egyetemen belül. Jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, és jobban ki lehet használni a szinergiákat, a duplicitásokat pedig elkerülni. De évente át lehetne rajzolni a szervezeti ábrát, ettől önmagában nem lesz jobb az egyetem.

Akkor mitől lesz jobb az egyetem?

Az egész három dolgon múlik: kiváló oktatáson, kiváló kutatáson és kiváló tanárokon. Az akadémia mindig mátrixban működik, az oktató egy műhelyben dolgozik (intézet/tanszék), kutat és tanít. Lesznek, akiknél a prioritás a kutatásnál és lesznek, akiknél az oktatásnál lesz.

Az oktatási programjaink megújításában kulcsfontosságú, hogy miként tudjuk a valóságot behozni az egyetemre. Megkérdezzük a legsikeresebben elhelyezkedő diákjainkat az új munkahelyükről: mit fedeztek fel, mik azok a képességek, amelyek nagyon hiányoznak nekik az egyetemi tanulmányok után. Valamint megkérdezzük a munkáltatókat, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre szükségük van. Ezután a visszajelzéseket megpróbáljuk beépíteni a programokba. Az új szervezeti felépítésben az alap, a mester és a posztgraduális képzésnek is lesz egy-egy dékánja, akik a kezükbe veszik az oktatási programok megújítását.

A másik fontos tényező az oktatógárda fejlesztése. Egyrészt meg kell vizsgálni, miként tudjuk az itt lévő, egyébként remek szakemberek akadémiai fejlődését motiválni, másrészt újítani is kell, be kell hozni 20-30-40 nemzetközileg elismert akadémiai tekintélyt, akikkel együtt dolgozva tanulni lehet.

A harmadik a kutatás területe. A kutatás megújulása alatt az alkalmazott kutatást értjük, alapkutatások nem nagyon folynak nálunk. Nézzük meg, hogy ki profitál belőle rajtunk kívül, kérdezzük meg, kinek lehet releváns a kutatási téma, és ki hajlandó akár pénzt is adni érte. Jelenleg vállalati megrendelésekből 96 millió forintnyi kutatási megbízást kapunk egy évben. Ezt szeretnénk felvinni 3 milliárdos szintre.

Ha ezt a három területet felállítottuk, a belső szolgáltatások maradnak hátra. Beszerzés, utazás, jog, hallgatói szolgáltatások, ügyintézés, adminisztráció, kommunikáció – mindezt profibb módon kell csinálni. A szolgáltatási szellemet próbáljuk behozni. Szeretném elérni, hogy ha egy diák vagy kolléga az egyetemen egy szolgáltatói területhez fordul, akkor mindig úgy fogadják, hogy a válasz megoldásorientált és ne hárító, „mit miért nem lehet” legyen.

Az a hír, hogy megszűnnek a karok, sokakban aggodalmat szül. Tényleg megszűnnek a karok a jelenlegi formájukban?

Semmi sem szűnik meg, hanem transzformálódik. A régi dékánok karokat vezettek, az új dékánok programokat, programportfóliókat fognak vezetni. Az intézetek és a szakok megmaradnak. Az intézeteknél lesz csupán annyi változás, hogy egy-két kisebb intézetet összevonunk és a jövőben tizenegy intézet marad.

Az interjú következő részéből megtudhatjátok, hogy miként érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra. De az is kiderül, hogy Anthony Radev annak idején miért a Közgázt választotta.

 

2019. december 16.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde és Kovács Máté

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció

A Republikánus Konvenció kedden hivatalosan is elnökjelöltjévé választotta Donald J. Trump-ot. Az előválasztási szezon során 1542 delegáltat megszerzésével messze az összes riválisát felülmúlta, és a primary*-k végére már ellenfél nélkül söpörte be a győzelmet.

kisherceg3.jpg

A Republikánus Konvenció (július 18.-21. ; Cleveland, Ohio), második napján történt az esemény legfontosabb része, az elnökjelölt hivatalos kinevezése. Bár Donald Trump nagy fölénnyel nyerte az előválasztásokat, rég volt ennyire megosztott a párt az aktuális elöltjükkel kapcsolatban. A szavazás során 721 delegált szavazott más jelöltekre. Ennél nagyobb megosztottságra legutóbb 40 évvel ezelőtt 1976-ban volt példa. Azon a választáson végül az akkori elnök Gerard Ford lett végül a párt jelöltje, és Ronald Reagen-t győzte le. Akkor azonban a végletekig ketten pályáztak az jelöltségre. Végül Ford-ot nem választották újra, a választáson Jimmy Carter demokrata jelölt szerezte meg az elnökséget.

Trump megosztó személyisége körüli ellentétek egészen odáig fajultak, hogy a Republikánus párt egyes képviselői olyan komolytalan indokokkal maradnak el a konvencióról, mint „Le kell nyírnom a füvet” (Sen. Jeff Flake) vagy „Horgászni megyünk a feleségemmel” (Sen. Steve Daines), de voltak, akik egy az egyben kijelentették, hogy nekik nem szimpatikusak Donald Trump elvei, ezért nem fognak megjelenni az eseményen.

Az elnökjelöltségért folyó harcban Donald Trump legfőbb ellenfelei Ted Cruz texasi szenátor, John Kasich Ohio kormányzója és Marco Rubio floridai szenátor voltak. A primary-k során óvodás szintű vitákkal tarkított események során feszültek egymásnak a wannabe prezidentek. Volt szó a kezek méretéről, egymás feleségeiről és az adóbevallásokról is. Azonban egy témában mind egyet értettek a konzervatív párt elnökjelöltségéért harcoló jelöltek. A jelenlegi Obama adminisztráció és a demokrata párt jelöltjei mindent rosszul csinálnak. Végül a legharsányabb – és leggazdagabb – jelölt Donald Trump minden ellenfelét kiszorította a versenyből, és május elején utolsó ellenfele Ted Cruz is visszalépett. Ettől kezdve már szinte biztos volt, hogy ki fog majd novemberben a sokkal szorosabb versenyt futó demokrata jelölttel összecsapni.


trump-gop-575x323.jpg
A nem politikai háttérből érkező Donald Trump kezdetben radikális ötleteivel, kirívó viselkedésével és szabad szájával hívta fel magára a figyelmet. A mexikói határt mexikói pénzekből finanszírozott kerítéssel akarja lezárni, a terrorizmus enyhítése érdekében pedig betiltaná az országba történő bevándorlást olyan területekről, melyek bizonyítottan rendelkeznek terrorista múlttal az USA, Európa, vagy valamely szövetségesük ellen. Szélsőséges kijelentéseivel világszerte állásfoglalásra késztette az embereket a megosztó politikus.

*előválasztások

A jövőbelátó Exupéry avagy a 2016-os republikánus konvenció Tovább
süti beállítások módosítása