Közgazdász Online


Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

woman-918781_1920_1.jpg

Felfoghatatlan, hogy valaki képes megrontani egy három éves gyereket. A mennonita közösségben mégis megtörtént. Nem egyszer, nem kétszer, hanem többször. Először mindenki csak egy rossz álomnak hitte a megerőszakolást, a támadást, de a nők később rájöttek, hogy mindenki ugyanazt álmodta. Ajánló Miriam Toews Nők beszélgetnek című, igaz történeten alapuló könyvéhez.

2020.01.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bolíviában, egy távoli, eldugott mennonita településen 2005 és 2009 között több mint 130 lány és nő ébredt reggel kábán, fájó testrészekkel, vérezve és zúzódásokkal borítva,  miután éjszaka megtámadták őket. A támadásokat eleinte szellemeknek vagy démonoknak tulajdonították. A közösség tagjai közül néhányan úgy vélték, a támadásokkal Isten vagy a Sátán bünteti a nőket bűneikért, voltak, akik hazugsággal vádolták őket, hogy így akarják felhívni magukra a közösség figyelmét vagy házasságtörésüket palástolni, míg mások azt gondolták, hogy az egész a nők élénk fantáziájának szüleménye.

Végül azonban kiderült, hogy a támadásokért a kolónia nyolc férfi tagja felelős. 

A nők beszélgetnek - egy bekezdés a könyv alapján

Miután a nők rájöttek, és képesek voltak maguknak is bevallani, hogy a közösség, amiben hittek, amiben éltek és amiben biztonságban érezték magukat valójában egy fertőző és veszélyes hely, arra jutottak, hogy cselekedniük kell. Közösen. Együttes erővel. Csak nők.

Falugyűlést hívtak össze, hogy megtárgyalják a jövőjüket. Erre összesen két napjuk volt, mivel a fogdában tartott férfiak két nap múlva tértek vissza a városba. Az első nap reggelén három választási lehetőséget tűztek ki:

mennonita.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közdazdász Online

A legtöbb nő a második vagy harmadik opcióra szavazott. A többiek valószínűleg annyira féltek a férjüktől vagy éppen a támadóktól, hogy inkább eltűrték volna a további erőszakot. Voltak olyan nők, akiknek természetes volt, hogy már kiskoruk óta akaratlanul is naponta voltak nemi kontaktusban a saját testvéreikkel, akik sokszor 6-8 évvel is fiatalabbak lehettek. 

A beszélgetéseken három generáció gyűlt össze - lány, anya és nagymama. A támadások legfiatalabb áldozata három éves volt, míg a legidősebb hatvanöt. A nők előtt két választás állt: elmennek és nekivágnak az ismeretlennek, vagy maradnak és harcolnak a férfiak ellen. 

“A hitünk alapja a pacifizmus. Számunkra mindenfajta erőszak megbocsáthatatlan. Ha itt maradunk, mi, nők is eláruljuk a mennonita hit legfontosabb elvét, ami a pacifizmus, mert a maradással tudatosan mennénk elébe az erőszaknak, legyen az általunk elkövetett vagy általunk elszenvedett erőszak. A maradással kiprovokálnánk a veszélyt és az egész falut hadszíntérré változtatnánk. Hitünk alapjai szerint bűnösökké válnánk és nem nyernénk bebocsátást a mennyországba” - szólalt fel az egyik nő a tanácskozáson. 

A nőkben az is felmerült, hogy megfogalmaznak egy kiáltványt, ami a jogaikat és a férfiak kötelességeit írja le, és csak az léphet be a falu területére, aki elfogadja azt mindörökre. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel sikerülne megbocsátani a férfiak tették, míg mások így vélték:

“Ha megérteném, hogy miért tették, akkor talán meg tudnék bocsátani.”

arjanne_burger.jpg

Forrás: Arjanne Burger, Pixabay 

A falu annyira el volt szeparálva a külvilágtól, hogy a rendőrséget csak a legvégső esetben vonták be. A vallási vezetők és a falu többi férfi tagja arra kérte a nőket, hogy bocsássanak meg a támadóknak. De vajon helyes-e az, ha a nők ottmaradnak, és a közösség többi tagjának nyomására megbocsátanak? A kényszerített megbocsátás ugyanolyan, mint a valódi megbocsátás? A múltat kellene megbocsátaniuk vagy az esetleges jövőbeni támadásokat? A múltat talán meg tudták volna bocsátani a nők, de a legnagyobb félelmük és egyben kötelességük az volt, hogy megvédjék a gyermekeiket - bármi áron.

“Mi lányok és asszonyok, azt tervezzük, hogy elhagyjuk a kolóniát, de azt eldöntöttük-e, hogy mit fogunk csinálni, hogy fogunk élni, hogyan fogjuk eltartani magunkat, ha elmegyünk? Nem tudunk olvasni, nem tudunk írni, nem beszéljük országunk nyelvét, nincs képzettségünk, csak a háztartási munkákhoz értünk, de nem tudjuk hogy szükség lesz-e erre a tudásunkra odakint a világban, s ha már a világról beszélünk - nincs világtérképünk” - hangzott el a gyűlésen.   

woman-5603380_1920.jpgHa a harmadik opciót választották volna, akkor a nőknek egy teljesen elzárt világból kellett volna az ismeretlenbe kilépniük. Nem attól féltek, hogy nem ismerik a térképet, hanem attól, hogy a sorsuk a saját kezükben lesz. De nem volt más választásuk. A harc ellenkezett volna a hitükkel, a semmittevés pedig a lelkükkel és az anyai ösztöneikkel. Abban reménykedtek, hogy egy bizonyos távolságból, ha megbocsátani nem is tudnák a férfiaknak, amit tettek, de sajnálatot tudnának érezni. Egy bizonyos távolságból lehetségessé válik a sajnálat, az együttérzés és egyes esetekben talán a szeretet is. 

Forrás: Jeanne Gannuch, Pixabay 

“Így valóban el kell mennünk, hogy létrehozzuk azt a távolságot, amiről beszéltél. Nevezhetjük egy új perspektívának, amely racionális, megértő, szeretettel teljes, és összeegyeztethető hitünkkel” - mondta az egyik nő, aki a támadója gyermekét hordozta a szíve alatt. 

Már a rendőrség is beavatkozott

prison-553836_1920.jpg

Forrás: Ichigo121212, Pixabay 

A bolíviai Manitoba közösség teljesen elszeparáltan él a külvilágtól és a vezetők gondoskodnak róla, hogy ez így is maradjon. A rendőrség csak gyilkossági ügyekbe avatkozik be. Ez alól kivételt képezett az egyetlen (vagy inkább több mint 130) eset, amikor a nőket erőszakolták meg kegyetlen brutalitással. 2009-ben fogtak el két férfit, akik éppen egy ház ablakán próbáltak meg bemászni, hogy újra támadjanak. Ők rögtön rávallottak a többiekre. Összesen kilencen voltak - fiatalabbak és idősek egyaránt. A kábítószert egy állatorvostól szerezték, aki tudatában volt annak, hogy a férfiak mire fogják használni, ennek ellenére hozzájárult, tehát bűnrészes lett. 

“A tárgyaláson olyan részletességgel beszéltek a támadásokról, mintha egy horrorfilm forgatókönyvét olvasnák fel” - olvashatjuk a Vice magazin korábbi cikkében. Az ítélet után az állatorvost 12 évre, a tetteseket 25 évre ítélték. A nyilvánosságot csupán 130 áldozat vállalta, de valószínűleg ennél sokkal több nőt érintett a közösségben. 

Miriam Toews és a megelevenedett történet

kepernyofoto_2021-01-06_8_08_26.png

Forrás: A szerző saját képe

A kanadai írónő a Minden kis nyamvadt bánatom című könyvvel tett szert világhírnévre, ami habár nagyon megosztó fogadtatásban részesült, azt mindenféleképpen megmutatta, hogy az írónő zseniálisan ír. A Nők beszélgetnek, 2019-ben kiadott könyv igaz történeten alapuló fikció. A regény egy súlyos döntési helyzetet mutat be, méghozzá egy kívülálló ember szemén keresztül. A nők maguk közé engednek egy férfit, aki a támadások után érkezik a közösségbe. A feladata, hogy jegyzőkönyvet készítsen a két nap beszélgetéseiről. 

Egy igaz történet a megbocsátásról, a hatalomról, az anyaságról, a hitről és a létről. Egy feminista írás, ami nemcsak a kis mennonita közösségről szól, hanem a világ egészéről. Elgondolkodtató mondatok és megválaszolatlan kérdések, amikre a választ saját magunkban kell megtalálnunk. 

“Ha nem ismerjük a világot, a világ meg tud rontani minket? Ha nem tudjuk, hogy börtönben élünk, akkor szabadok vagyunk?”

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló Tovább
Gyermekként házasodtam Magyarországon - Mikor válik egy gyermek felnőtté és milyen áron?

Gyermekként házasodtam Magyarországon - Mikor válik egy gyermek felnőtté és milyen áron?

marriage-636018_1280.jpg

Megbízható volt és kedves, ezért odaadtam magam neki. Évente több száz 16-18 év közötti lány és valamivel kevesebb fiú köt házasságot anélkül, hogy tudná, milyen érzelmi és testi szabadságtól fosztja meg magát. Ez a társadalmi anomália nem távoli probléma, itt van velünk Magyarországon. Hogyan érinti a gyerekeket a korai házasság? Egyáltalán mikortól gyerek egy gyerek? Személyes tapasztalatok és szakmai nézőpont egy cikkben. 

2020. 11. 18. Írta: Belayane Najoua

Mikor a gyermekházasságra gondolunk, rögtön távoli, elmaradott országok jutnak eszünkbe. Sokan gondolják, hogy Magyarországon nem létezhet gyermekházasság, hiszen a fejlett társadalmak elítélik az ilyesfajta szabadságkorlátozást. De vajon az nem szabadságkorlátozás, ha valaki nem választhat szíve szerint párt? Lehetséges, hogy a szerelem vak és kortalan?

“2016-ban 388 18 év alatti lány kötött házasságot, és az előző két év adatai sem különböznek ettől” - mondja dr. Bárdossy-Sánta Nóra, a Hintalovon Alapítvány programvezetője. “Azt is fontos látni a Statisztikai Hivatal által közölt számokból, hogy 2009 óta nem volt olyan év, amikor 50. életévét betöltött férfi ne vett volna feleségül 16–17 év közötti lányt.” Milyen valójában a gyermekházasságok helyzete Magyarországon?

Mikortól gyerek a gyerek?

Ha gyermekházasságokról beszélünk, először azt kell tisztáznunk, hogy mikor válik valaki gyermekké. A gyermekek jogait az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzíti, ám az csak a gyermekkor végét deklarálja. A gyermekkor kezdődhet a fogantatásnál és a születésnél is. Ebben az esetben felmerülnek az abortusszal kapcsolatos kérdések is. “A gyermekkor elejét és a gyermek cselekvőképességét szabályozó rendeleteket az ENSZ az országok belső normáira bízza” - hangsúlyozza dr. Bárdossy-Sánta Nóra. Ezért lehetnek különbözőek az abortusztörvények és a gyermekházasságról szóló rendeletek is. 

pic2gyermek.jpgSzabad szív, szabad akarat, szabad szerelem

„Szabad tekintet, szabad szív, szabad szó, kézben kéz, szemben szem, minálunk így szokta a szerelmes” - mondja Melinda a Bánk Bánban, nagyon is felvilágosultan. Ha az itthoni helyzetet nézzük, a legtöbb házasság szabad akaratból köttetik. “A házasságkötési kérelmet a gyereknek kell előterjesztenie a gyámhatóság felé, és ilyenkor a hatóság felkeresi és meghallgatja a gyerek szüleit is. Az eljáró hatóság azt vizsgálja, hogy a gyerek érdekét szolgálja-e a házasság, és szabad akaratából döntött-e így. Ezen túlmenően a gyerekorvostól is kérnek egy igazolást arról, hogy a gyerek „a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik”, és az eljáró hatóságon múlik az is, hogy szükség esetén bevonja-e a családvédelmi szolgálatot is” - mondja dr. Bárdossy-Sánta Nóra. 

A korai házasság árnyoldalai

Habár vannak olyan esetek, amikor a korai házasság szabad akarat által vezérelt, sokak szerint még ebben az esetben sem tesz jót a gyermek testi és lelki épségének.

“Egy gyerek életére nagy hatással van az, ha gyerekként házasodik. Nagyon elszomorító, hogy bár a jogszabályok Magyarországon is lehetőséget adnak a gyermekkorúként történő házasságkötésre, fel sem merül az azt megelőző eljárásban a gyerek érdekeinek és szükségleteinek vizsgálata. Az orvos megvizsgálja, kérnek véleményt a szüleitől - de ezek a vizsgálatok egyike sem a gyerekről, mint önálló entitásról szól. A szakemberek voltaképpen asszitálnak egy olyan jogintézményhez, amiről tudjuk, hogy akkor sem a gyerek érdekét támogatja, ha nem kényszer áll a házassági szándék háttérben, hanem egyéb okok, mint például a családi környezetből való kitörés vágya.“ - foglalja össze a helyzetet dr. Bárdossy-Sánta Nóra.

A korai házasság egyéb következményeket is maga után von, amik függetlenek lehetnek attól, hogy szabad akaratból köttetett-e vagy sem.

A korai házasság kockázatai:

  • Kiteszi a lánygyermekeket a korai terhesség, szülés és anyaság veszélyeinek, nemcsak fizikailag, hanem pszichológialiag is.
  • A 15-19 év közötti fiatal nők körében vezető halálozási okok a terhesség és az vele  járó komplikációk.
  • Fokozódik a házasságon belüli erőszak és így a HIV-fertőzés kockázata.
  • Ahogy a táblázatból is kiolvasható, a 18 év alattiak gyakrabban válnak családon belüli erőszak áldozatává. A családon belüli szexuális erőszak áldozatainak 60 százaléka és a szexuális visszaélések áldozatainak 99 százaléka gyermekkorú. Ez különösen igaz akkor, ha a férj és a feleség közti korkülönbség jelentős.
  • A korai házasság a legtöbb esetben véget vet a gyermek tanulmányainak.

kepernyofoto_2020-11-13_8_57_10.png

Forrás: Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer, Statszemle

Ezt az őszinte történetet egy hölgy osztotta meg velünk, aki nevének eltitkolását kérte:

Tizenhat éves voltam, ő pedig 50. Szüleim barátja volt, megbízható. Mindig kedves volt velem, és úgy éreztem megért. Egyszer nagy bajba kerültem, és őt hívtam fel, hogy segítsen. Össze voltam törve, elkeseredett és magányos voltam. Ő volt az, aki kihúzott a gödörből. Segített lelkileg, és magához kapcsolt örökre. Most így két gyerek után visszagondolva,  rossz döntés volt az a hívás. Nem lettem erőszak áldozata, nem bántott sohasem, mégis a szabadságomnak akkor vége lett. A tanulmányaimnak vége szakadt, úgy éreztem, hogy ez a normális. 16 évesen gyereket vállalni, beállni az otthoni feleségek sorába, és elszigetelni magam mindenféle “tini-hobbitól”. Eldobtam a gyerekkorom, annak ellenére, hogy pszichológiailag még nem álltam készen erre.

Viszlát gyermekkor, tanulás, egészség és remény

Habár ebben a cikkben leginkább a magyarországi viszonyokról volt szó, fontos megjegyezni, hogy az esetszámokat tekintve Európában fényévekkel jobb gyereknek lenni, mint a Föld más részein. Afrikában és Dél-Ázsiában a lányok fele gyermekkorban már túlesik a nászéjszakán - két másodpercenként egy gyermekházasság történik, ami évente 700 millió elrabolt gyermekkort jelenthet.

„Egyetlen gyermeket sem lenne szabad megfosztani a gyermekkorától, a tanulástól, az egészségétől és reményeitől. Mégis, évente több millió kislánytól tagadják meg a jogait, amikor gyermekként férjhez kényszerítik őket” – mondta Dr. Michelle Bachelet, az ENSZ Nemek Közti Egyenlőséggel és a Nők Felemelkedésével foglalkozó Egységének (UN Women) igazgatója egy korábbi cikkben.

Mit tehetünk mi?

pic3gyermek.jpg

A szigorúbb jogszabályokon és ellenőrzéseken kívül mi is tudunk tenni a kényszerített házasságok ellen. Ha ilyen házasságot észlelünk a közvetlen vagy közvetett környezetünkben, és úgy érezzük, hogy valóban kényszerhelyzetről van szó, akkor minél hamarabb értesítsük a szociális hatóságot. Hasznos információkat találhatunk az Unicef oldalán és a Girls not Bride honlapon is. 

Fontos megjegyezni, hogy a médiában sokkal több szó esik a lányokat ért sérelmekről, miközben sok fiúgyermek is a gyermekházasság áldozata lehet. Egy 2019-es kutatás szerint a világon 115 millió fiúgyermek házasodik gyerekként. A Care-org nevű szervezet mindkét nem szabadsága és egyenlősége mellett kiáll.

Képek forrása: Pixabay

Gyermekként házasodtam Magyarországon - Mikor válik egy gyermek felnőtté és milyen áron? Tovább
süti beállítások módosítása