Közgazdász Online


Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

stumpf_koz_jpg.jpg

Miért volt szükség modellváltásra? Hogyan tarthatják itthon a tehetséges hallgatókat a magyar egyetemek, és mitől lesz színvonalas a felsőoktatás? Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson, ahol a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése mellett a hallgatók kiemelt szerepéről is beszélt.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Mudra László

Hallgatói fórumot tartott a Corvinuson Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Azzal a céllal járja körbe a modellváltásban érintett egyetemeket, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az egyetem vezetőitől, oktatóitól és hallgatóitól egyaránt.

Számára a Corvinus épülete szimbolikus hely, 1981-ben itt tartották azt a találkozót, ahol közel hatszáz diák részvételével megalapították a FISZ-t, vagyis a Független Ifjúsági Szervezetet. Ez szerinte meghatározta akkor az utat a fiatalok politikai cselekvése felé.

„Ma nem érzékelem ezt az érdeklődést, mint ami a 80-as években volt” - mondja. Az az időszak a civil társadalom újjászületése volt szerinte, ma viszont már teljesen más dimenzióban működik a felsőoktatás.

„Az egyetemek kitüntetett feladata, hogy felkészítse a hallgatókat arra, hogy egy új digitális korszak előtt állunk. A tudástársadalom és a Mesterséges Intelligencia (MI) kihívásaival kell szembe néznünk”.

Miért volt szükség modellváltásra?

„Az egyetemi modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás minden problémájára, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek mozgósítsák azokat az energiákat, amik eddig is jelen voltak, de sokszor nem a teljesítmény növelésére, hanem a túlélésre és a papír megszerzésére irányultak” – mondja Stumpf István. Ehhez szerinte a kormányzat forrásokat biztosított, az egyetem pedig maga döntötte el, hogy milyen formában, struktúrában és milyen szakokkal szeretné megvalósítani ezt a célt.

Szerinte a magyar egyetemek lemaradtak a nemzetközi versenyben. „Ha egy nemzetközi rangsort vizsgáltunk, az első ötszázban alig találtunk magyar egyetemet” - mondja. „A modellváltással a kormányzat arra tett kísérletet, hogy kiszabadítsa az egyetemeket az államháztartási béklyóból és közelebb vigye őket az üzleti szférához.” A rendszerváltás óta tett több felsőoktatási reformkísérlet, de még a 2016-os fokozatváltás, és a kancelláriarendszer sem hozta meg a kívánt eredményeket szerinte.

Az okok között elsősorban a megszokott ügymenethez való ragaszkodást nevezte meg.

„Erős volt azoknak a szerepe, akik azt mondták, hogy az állam úgyis ki fogja fizetni, hogyha túlszaladunk a költségvetésben.”

Ez a rendszer szerinte abban tette érdekelté az egyetemeket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel és minél több, ahogy ő fogalmaz, „butikszakot” indítsanak, melyek a piacon nehezen voltak eladhatók.

A merev állami rendszert váltotta fel a kuratóriumok által irányított rendszer. A kuratórium ugyanakkor csak stratégiai irányító szerepet kapott, az egyetemi autonómiát nem csorbíthatják Stumpf szerint. „Egy év után azt látom, hogy az első, nagyon súlyos konfliktus után ,  - gondolok az SZFE körül kialakult feszültségre - az elmúlt egy évben gördülékeny formában történt az átállás. Sehol sem tapasztaltam az egyetemi autonómia sérülését.”

stumpf_besz_jpg.jpg

Stumpf Istvánt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beck Viola kérdezte. Fotó: Mudra László

Ha nincs változás, külföldre mennek a legjobb hallgatók

Az elvándorlást olyan problémaként nevezte meg a kormánybiztos, mellyel foglalkoznia kell a felsőoktatásnak. „Elemi érdeke a Corvinusnak az, hogy a nemzetközi versenyképességben is felmutasson valamit, hogy érdemes itthon maradni és érdemes a Corvinusra jönni” – mondja. A tehetséges hallgatókért kiélezett verseny folyik szerinte a hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények között.

Kulcsfontosságú szerinte, hogy milyen minőségű oktatás folyik az egyetemeken. „Az egyetemek a magyar kultúra világítótornyai. A globális világ egyre jobban szorítja háttérbe a nemzetállamokat és azokat a sajátosságokat, amik az egyes nemzeteket jellemzik. Az egyetemeknek megvan az a képességük, hogy a nemzeti hagyományokra építve megmutassák azt a tudáskészletet, ami titeket, hallgatókat itthon tud tartani” – mondja Stumpf István.

Ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes valamennyi időt külföldön tölteni. „Menjetek persze külföldre, szerezzetek olyan tudást, amit ide visszahoztok, és itthon is hasznosítani lehet.”

Miért ilyen gyorsan történt minden?

A modellváltással szemben gyakori kritika, hogy túl gyorsan történt, és nem volt elég idejük az egyetemeknek az egyeztetésre és a felkészülésre. Stumpf szerint, ha ez nem így történt volna, akkor a merev struktúrák és a status quo-hoz való ragaszkodás rontották volna az eredményességet. Ez persze feszültséget és konfliktusokat eredményezett, ezért jött létre mediációs céllal a kormánybiztosi intézmény is. Szerinte a gyorsaság, a hatékonyság és az eredményesség fontos szempontok voltak.

Az oktatók jelentős része szerint alacsonyak voltak a bérek, amivel Stumpf is egyetért.

„Ha ezen nem változtat a kormányzat, immár a kuratóriumokkal együttműködésben, akkor az egyetemek lemaradnak a munkaerőpiacon a tehetségekért folyó versenyben” – mondja.

„Olyan panaszok is voltak, hogy nem volt érdekelt a kutató abban, hogy a tanulmányát elővegye a fiókból és odaadja az egyetemnek hasznosításra. Nem látott garanciát arra, hogy az valóban hasznosul, és nem a belső érdekköröknél csapódik le.”

A probléma megoldásaként teljesítményértékelési rendszert alakítottak ki. A cél most az, hogy a tanársegédek bruttó ötszázezer, az egyetemi tanárok pedig bruttó egymilliós fizetést kapjanak. Ez azért is fontos szerinte, hogy ne kelljen az oktatónak más helyen dolgoznia, hanem teljes egészében az egyetemre koncentrálhasson. Ezzel pedig az egyetemi oktatói életpálya a presztízsét is vissza szeretnék adni.

További problémaként a doktori hallgatók alacsony ösztöndíját nevezte meg. „Ha nem tudunk ezen gyorsan változtatni, akkor baj lesz. Komoly elkötelezettség kell ahhoz most, hogy valaki ezt a pályát válassza. Ha nem a legnagyobb tehetségek oktatják a hallgatókat, abból nem lesz színvonalas oktatás” – mondja.

stumpf_egy_jpg.jpg

A kormánybiztos a Corvinus vezetőségével is egyeztetett. Fotó: Mudra László

Hogyan lesz ebből színvonalas oktatás?

A teljesítményalapú finanszírozási szerződések építenek arra, hogy milyenek a hallgatói visszajelzések, valamint az oktatói bérezés is ehhez igazodik. „A hallgatókért van az egész modellváltás. Ha ők nem érzékelik azt, hogy itt minőségi változás van, akkor nem beszélhetünk sikerről. Az ő részvételük nélkülözhetetlen, például a diákélet megszervezésében” – mondja a kormánybiztos.

A tehetségmenedzsmenthez a diákszervezetek és szakkollégiumok is hozzájárulnak. „Pluralizálódott szakmai értelemben az egyetemi hallgatóság, de ne csak önmagukért tanuljanak, hanem osszák meg egymással a tudást” - mondja.

„A Bibó Szakkollégium alapítójaként arra próbáltam meg tanítani a hallgatókat, hogy egymásért is tanuljanak. Ne rejtsék el, hanem mutassák meg a saját gondolataikat.”

Az is kihívás szerinte, hogy felkészítsék a tanárokat arra, hogy legalább valamivel többet tudjanak, mint a fiatal korosztály. „Mindenkinek ott van a kezében az okostelefon, teljesen mások a kommunikációs stratégiák” - mondja. Ezek ugyanakkor nem feltétlenül rosszak szerinte, csupán meg kell tanítani a szelektálást és a szintézist, hogy a modern eszközök ne rombolják, hanem építsék a fiatalok személyiségét.

Mit hoz a jövő, mikor lesznek eredmények?

„Nagyon az elején vagyunk az átalakulásnak, egy év után lesz először valamilyen eredménye a teljesítményalapú finanszírozásnak” – mondja. A szerződések általában 5-6 évre szólnak, szerinte ekkorra már az előnyöknek is látszódniuk kell. A verseny ugyanakkor a jövőben további jelentős átalakulást hozhat a magyar felsőoktatásban. Arra számít, hogy kiélezett lesz a harc a tehetséges diákokért, már középiskolában elindul majd a toborzás.

"Az az erős érzésem, hogy jelentős változásokat láthatunk majd a magyar egyetemi struktúrában. Az sem elképzelhetetlen, hogy fúziók valósulnak majd meg az egyetemek között” – mondja a kormánybiztos. Az már most látszik szerinte, hogy a modellváltó egyetemek magasabb fizetést adnak, ami elszívó hatást indított be, sokakat elcsábítanak az állami rendszerben maradt intézményektől.

Bárhogy is alakul, a jövőképesség kulcskérdés a felsőoktatásban.

„Ha a fiatalok elveszítik a jövőbe vetett hitüket és bizalmukat, akkor ez az ország versenyképességét teszi tönkre” – mondja Stumpf István.

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson Tovább
Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

fsh_8135-min.jpg

Mikor legyen az intenzív hét a tavaszi félév során? Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány ,,utáni’’ időszakban is? Hányszor legyen hiányzási lehetőség a szemináriumok esetén? A Corvinus Hallgatói Önkormányzat ezekre, és ehhez kapcsolódó kérdésekre kíváncsi a hallgatók szemszögéből.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Pintér Kristóf, Corvinus Hallgatói Önkormányzat

Egyetemi hallgatóként gyakran érezhetjük úgy, hogy nincs valódi ráhatásunk és beleszólásunk a felsőoktatási intézmények működésébe és mindennapi alakulásába. A szabálymódosítások, sőt, az egyetemi legfontosabb szabályzatok, mint például a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ), illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) a jogi szöveg miatt sok esetben nehezen értelmezhetőek. Emellett néhány esetben azt sem tudjuk, hogy az aktuális kérdéseinkre hol kereshetnénk a választ.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási szabályzat elérhető a Corvinus weboldalán. Előbbi minden, tanulmányainkra vonatkozó kérdésre választ ad, mint például arra, hogy hány munkanap áll az oktatók rendelkezésére egy jegy beírására, utóbbi pedig leginkább az ,,anyagiakkal’’ kapcsolatos információkat hivatott átadni, legyen szó ösztöndíjakról, térítési díjakról vagy befizetési kötelezettségről.

,,Szeretnénk, ha a hallgatók minél többen elmondanák a véleményüket, amiből mi építkezni tudunk a tavaszi szabálymódosítások előtt’’ - mondja Schwemmer Martin, a Corvinus HÖK Oktatási területének egyik koordinátora. Martin érdekképviseleti koordinátorként kiemelten fontos szerepet tölt be a hallgatói életben és a tanulmányi ügyek megoldásában. ,,Olyan esetekre kell gondolni, amikor egy hallgató azt tapasztalja, hogy egy oktató nem járt el szabályszerűen, vagy a hallgatók nem tudnak kiigazodni a különböző szabályzatok között, legyen szó hiányzások számáról vagy egy szakdolgozat leadási határidejéről’’.

schwemmer_martin.jpg

Kép: Schwemmer Martin, érdekképviseleti koordinátor

Az érdekképviseleti feladatkör kétpólúsú: egyrészt a feladatok fontos részét képezi a különböző hallgatói megkeresések megválaszolása, megoldása, másrészt jelen van egy felfelé irányuló kommunikáció is, amikor a hallgatói véleményt kell közvetíteni az egyetemi felsővezetők, döntéshozók felé.

Ehhez szorosan kapcsolódik a cikkünk címét is adó Hallgatói Fórum is. Ahogy a neve is sugallja, ez a kezdeményezés lehetőséget ad a corvinusos hallgatóknak arra, hogy közvetlenül a HÖK-nek fejtsék ki véleményüket az egyetemi mindennapokkal kapcsolatban. Erre egy ötpontos kérdőív teremt lehetőséget, amely március 1 és 15 között online és papíron is kitölthető. A személyesen kitöltött kérdőíveket az E17-es HÖK irodában van lehetőség leadni, ahol a Hallgatói Önkormányzat tagjai szívesen fogadnak bármilyen hallgatói javaslatot, megjegyzést, kritikát is.

Hogyan továbbítja a Hallgatói Önkormányzat a hallgatók észrevételeit?

A járvány az egész életünket átformálta, és ez nem volt másképp a tanulmányaink terén sem. Az őszi félév is rendhagyó módon indult a Corvinuson, azonban az előző féléveket jellemző online vizsgaalkalmakat felváltották a személyes számonkérések. Mindeközben a vírus nem tűnt el, így számos olyan eset akadt, amikor a hallgatók fertőzés miatt nem tudtak órákon, vizsgákon részt venni. ,,Januárban rengeteg olyan panasz érkezett hozzánk, hogy az oktatók, intézetek nem biztosítanak új vizsgaalkalmat azok számára, akik (igazoltan) a fertőzés miatt nem jelentek meg’’ - meséli Martin. A TVSZ nem tért ki ezekre a speciális esetekre, hisz eddig nem volt példa hasonlóra, nem volt felkészültség ebből az aspektusból.

,,Az, hogy rengetegen betegen kényszerültek vizsgázni menni, nagyban hozzájárult az egész Hallgatói Fórum ötletéhez’’ - magyarázza Martin.

Világossá vált, hogy ki kell dolgozni egy javaslatot az ehhez hasonló szituációkra is, amely jelenleg is folyamatban van, ehhez azonban elengedhetetlen a hallgatói vélemények, tapasztalatok minél mélyebb ismerete.

A kész javaslatot a szokásos, éves szabálymódosítási fórumon vitatják meg. Jellemzően ez tavasszal, április-május környékén zajlik, amikor a Hallgatói Önkormányzat képviselői és az akadémiai felsővezetők közösen döntenek a szabályzatok felülvizsgálatáról és módosításáról. 

,,Ez egy hosszabb folyamat, több tárgyalásról van szó, amelyre mi is és az oktatók, vezetők is érkeznek különféle javaslatokkal’’ - meséli Martin, aki maga is részt vesz hasonló üléseken, illetve tagja a Felülbírálati és a Fegyelmi Bizottságnak is. ,,Minél többen osztják meg velünk álláspontjaikat a Hallgatói Fórum révén, annál több érvvel tudunk előállni tárgyaláskor’’. A TVSZ és HTJSZ szabálymódosításai kapcsán a hallgatói önkormányzatoknak vétójoga van, így végsősoron bármilyen döntést lehetőség van hallgatói oldalról megvétózni.

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók Tovább
süti beállítások módosítása