Közgazdász Online


Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

img_0283-min.jpgSzeptembertől nem lesz minden a régi, a Corvinus Egyetem is hibrid oktatásra készül. A nagyobb előadásokat online tartják meg, a szemináriumok pedig korlátozások mellett személyes jelenléttel zajlanak majd. A legújabb Elnöki Testületi rendelkezés alapján összeszedtük a legfontosabb információkat a szokatlan évkezdésről.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka, Ressely Kinga

  • Milyen lesz az oktatás szeptembertől?
  • Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?
  • Nyitva lesz a könyvtár?
  • Hol lesz kötelező a maszkviselés?
  • Mi lesz a kollégiumokkal?
  • Lehetnek-e rendezvények?

40 fő alatt személyes, 40 fő felett online oktatás lesz

Szeptembertől csak a maximum 40 fős kurzusok lesznek személyesen megtartva, a 40 fő feletti órák online formában maradnak. Offline és online órákon eltérő módszereket alkalmazhatnak az oktatók a létszámtól és a terem befogadóképességétől függően, amit legkésőbb augusztus 24-ig a Neptunon is fel kell tüntetniük.

img_0792-min.jpg

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű előadások

Az online órák formáját az Elnöki Testületi rendelkezés négy csoportba osztja:

A 200 fő feletti, “nagy” előadásokat az egyetemi stúdióban előre felveszik, a hozzá tartozó segédanyagokat utómunkázzák is. 

100-200 fő között csak a több kurzusba sorolt előadásokat és az Oktatási rektorhelyettes által jóváhagyott 24 (intézetenként 2-2), stratégiailag kiemelt előadást veszik fel stúdió minőségben. A többi előadást is előre felveszik, amit videós vagy alámondásos prezentációként az oktató saját maga készít el. 

40-100 fő között lehetőség van szinkron és aszinkron előadásra is. Előbbi esetben az oktató online, élőben jelentkezik a kurzus órarendi időpontjában, utóbbi esetben előre rögzíti az előadást, a linket pedig a Moodle-re teszi fel; emellett lehetőség van e-learning kurzusokra is. Ha az oktató előre felveszi a tananyagot, az óra időpontjában konzultációt fog tartani. 

Mindhárom esetben igaz, hogy az első négy előadást szeptember 7-ig, a későbbieket pedig az eredeti órarendi időpont előtt két héttel kell feltölteni a Moodle-re. Konzultációra az előadáshoz tartozó szemináriumon, vagy ha nincs, akkor az oktató fogadóóráiban van lehetőség. 

40 fő alatt minden előadást tantermi formában tartanak meg. 

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű gyakorlatok és szemináriumok 

Offline, tantermi szemináriumokon három kategóriát különböztet meg a rendelkezés:

Az A változat szerint a kurzuson a csoport teljes létszámmal vesz részt. Olyan tárgyaknál alkalmazzák majd, ahol fontos, hogy mindenki egy időben jelen legyen az órán. 

A B változatban a kurzust két részre osztják. Az egyik héten a kurzus egyik, a másik héten a másik fele lesz személyesen jelen az órán. Azok, akik az adott héten nem vesznek részt tantermi órán, önállóan, vagy csapatban elvégezhető feladatot kapnak, amiről a következő héten személyesen is be tudnak számolni. 

A C változat nagyon hasonlít a B-hez, azzal a különbséggel, hogy az éppen otthon maradó csoport nem önálló feladatot old meg, hanem az oktató előre felvett videós vagy például e-learning anyagát dolgozza fel. 

Előírás, hogy a termet csak a befogadóképesség feléig lehet feltölteni. Ha ez az A változat esetén nem biztosítható, akkor mindenképpen a B vagy C változatot kell választani. Emellett minden esetben kötelező lesz a biztonságos védőtávolság megtartása is.

Az angol nyelvű előadások esetén a 60 főnél nagyobb előadásokat a magyar 200-as előadásokhoz hasonlóan stúdió minőségben veszik fel, 40 és 60 fő között pedig az oktatók saját maguk készítik el a felvételeket. 40 fő alatti előadások csak a kis létszámú szakokon jöhetnek szóba, itt az előadó kompeteciája lesz, hogy tart-e személyes konzultációt, interaktív előadást is. 

Az angol nyelvű szemináriumokat a csoportok összetétele alapján határozzák meg. Az “A változatban” többnyire magyar lakhellyel rendelkező hallgatók tanulnak, a többség tantermi órán vehet majd részt. Lesz ugyanakkor egy online csoport is azok számára, akik nem Magyarországon élnek. 

A B változat” akkor lép életbe, ha a csoport nagyjából fele-fele arányban áll Magyarországon és külföldön tartózkodó hallgatókból. Ebben az esetben a csoportot két részre osztják. Az egyik héten a csoport magyarországi fele tantermi órán vesz részt, a külföldön tartózkodók pedig önálló feladatot kapnak. A másik héten a külföldön tartózkodók online streamelt órán vehetnek részt, a magyarországi csoport pedig otthon, önállóan oldhat meg feladatokat. 

A “C változat” abban az esetben lesz releváns, ha a csoport döntő többsége külföldön tartózkodik. Ebben az esetben minden előadás online lesz megtartva. 

Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?

A hallgatói ügyintézés továbbra is elsősorban online formában marad, erre kizárólag az egyetemi e-mail cím használható (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu).

Ügyfélfogadási időben előre egyeztetve, időpontfoglalást követően van lehetőség személyes ügyintézésre.

Az ügyfélfogadás rendjéről a honlapon részletesen olvashattok.

Elérhető lesz a könyvtár?

Egyetemi polgárok számára az olvasótermek és a kölcsönzés is elérhető lesz szeptembertől Budapesten és Székesfehérváron is. Azok, akik nem egyetemi polgárok, de már beiratkoztak a könyvtárba, előzetes időpontfoglalás után kölcsönözhetnek. Új, külsős beiratkozókat azonban nem tud fogadni a könyvtár. (Természetesen az egyetem hallgatói továbbra is be tudnak iratkozni.)

ressely-c3-min.jpg

Hol lesz kötelező a maszkviselés?

A maszkviselés az egyetem minden oktatási és ügyintézési célú területén kötelező lesz (termek, irodák, folyosók, közösségi terek), amennyiben nem tartható meg a másfél méteres védőtávolság vagy nincsen egyéb biztonsági eszköz (plexi, elválasztófal). Emellett az egyetem a főbb közlekedési csomópontoknál fertőtlenítő pontokat helyez ki, melyek használata erősen ajánlott, a mosdók kézmosó tartályait pedig vírusölő hatású szerrel töltik fel. Ezen felül az oktatási épületek, a büfék és a Faculty Club a szokásos rendben üzemelnek. 

Mi lesz a kollégiumokkal?

A kollégiumok szeptembertől teljes kapacitással üzemelnek, ugyanakkor csak olyan hallgatókat tud elhelyezni az Egyetem, akik kollégiumbezárás esetén magyarországi lakóhelyre vagy tartózkodási helyre tudnak távozni. Erre azért van szükség, hogyha a helyzet rosszabbodna és újabb korlátozásokat vezetnének be, akkor a kollégisták hazatérése biztosított legyen.

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

kép: uni-corvinus.hu

Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová. Ezt az adott magyarországi ingatlan tulajdonosa tudja igazolni.

A külföldről érkezők csak akkor költözhetnek be, ha az éppen aktuális karantén kötelezettségüknek eleget tettek. A kollégiumokban nincs lehetőség elkülönített elhelyezésre. Nemzetközi hallgatókat az Egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, számukra biztosított lesz a távoktatás. 

Lehetnek rendezvények?

Az Egyetem vezetése határozatlan időre minden olyan rendezvényt elhalasztott, ahol a létszám várhatóan száz fő felett lenne, és a Corvinus épületeiben vagy a Corvinus által külsős helyszínen szervezték volna meg. Kiemelt fontosságú eseménynél ugyanakkor dönthet úgy az Elnöki Testület, hogy az aktuális hatósági szabályokkal összhangban mégis engedélyezik. 

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés Tovább
Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Határidők, pontszámítás, ösztöndíj és megújuló szakok egy helyen

img_0296-min_1.JPG

Pótfelvételi eljárás keretében augusztus 9-ig lehet benyújtani a jelentkezést az egyetemek különböző alap- és mesterképzési szakjaira. A Corvinuson pótfelvételi során is van lehetőség ösztöndíjas helyre jelentkezni, ráadásul a Corvinus Ösztöndíj az állami félévek számát sem csökkenti, a fokozatosan megújuló szakok pedig további lehetőségeket kínálnak. 

Írta: Taxner Tünde & Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka & Ressely Kinga

  • Meddig lehet jelentkezni?
  • Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a pótfelvételit?
  • Milyen képzések indulnak?
  • Miért éri meg jelentkezni mesterre?
  • Vannak-e ösztöndíjas helyek, hogyan működik a Corvinus Ösztöndíj?
  • Mikor dől el, hogy felvettek-e?

Ki jelentkezhet?

A pótfelvételi eljárásban azok vehetnek részt, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárás során, vagy idén még egyáltalán nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Fontos megjegyezni, hogy az alapszakok esetében nincsen keresztféléves képzés a Corvinuson, így ha valaki most nem próbálkozik meg a felvételivel, akkor egy teljes évet kell kihagynia. 

Hogyan és meddig kell jelentkezni?

Jelentkezni elektronikus úton a felvi.hu-n lehet. A csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egy időben kell a felületre feltölteni, majd a jelentkezést Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton vagy postára feladva kell hitelesíteni. 

Határidő: 2020. augusztus 9. éjfél

További információk a felvi.hu oldalán vagy ebben a tájékoztatóban érhetők el.

Milyen változások lesznek a megújuló Corvinuson?

ressely-e4-min_1.jpgA Corvinus átalakulásával a szakok is megújulnak. Habis Helga, a Corvinus Mesterképzésekért felelős dékánja szerint minden szakot az úgynevezett tanulási eredmény alapú megközelítésben gondolnak újra. Arra fókuszálnak, hogy a végzett hallgatók tudásukkal és képességeikkel a munkahelyi feladataikat jól el tudják látni, és sikeres karrierjük legyen.

“A szakfejlesztés minden esetben csapatmunka. Részt vesznek benne a szakterület kulcs oktatói, jelenlegi és végzett hallgatók, munkáltatók és oktatás módszertani szakértők is. A megújuló Corvinus Egyetemen kulcsfontosságú, hogy minden szakunk naprakész és a munkáltató igényeknek megfelelő tudással vértezze fel a hallgatóit” - mondta lapunknak Habis Helga. 

Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szintén a gyakorlatorientáltságot emelte ki: “A szakok fejlesztése során kikértük a legfontosabb munkaadók véleményét éppúgy, mint azon Corvinusos öregdiákok meglátásait, akik nálunk végeztek. A megújult szakok így sokkal gyakorlatorientáltabbak lettek, de továbbra is jellemzi őket az az elméleti igényesség, amely a Corvinus védjegyévé vált az idők során.”

“A Corvinus a gazdaságtudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területen vezető képzőhelynek számít Magyarországon, és az országban egyedülálló módon számos nemzetközi akkreditációval is rendelkezik” - fogalmaz Dr. Szántó Richárd, amikor a Corvinus előnyeiről kérdezzük. “Az egyetem büszke arra, hogy valós alternatívát kínál azok számára, akik nemzetközi minőségű képzésen szeretnének részt venni, és ehhez nem kell külföldre utazniuk. Mindemellett a

Corvinuson nagyon aktív a diákélet, a hallgatóink több mint negyven diákszervezethez csatlakozhatnak a tanulmányaikon túl.”

Habis Helga szerint további előny, hogy a megújuló egyetem stratégiai célja a nemzetköziesedés is. “Számos szakunk elvégezhető double degree formában, azaz a hallgatók a Corvinus Egyetem diplomája mellé valamely neves külföldi egyetem diplomáját is megszerezhetik. A Corvinus rendelkezik Magyarországon a legkiterjedtebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel, így hallgatóink a világ bármely pontján részt vehetnek különböző részképzésekben, illetve látogathatják a partner egyetemekről hozzánk érkező nemzetközi professzorok előadásait.”

ressely-c4-min.jpg

Milyen képzésekre jelentkezhetek a Corvinuson a pótfelvételi során?

A pótfelvételi eljárásban csak egy képzést lehet megjelölni. A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett alapképzései és felvételi követelmények ezen az oldalon találhatók.

“A Budapesti Corvinus Egyetem képzései folyamatosan újulnak meg, 2020 szeptemberétől az alapképzési szakok közül az Alkalmazott közgazdaságtan és a Nemzetközi gazdálkodás indul új tantervvel”

- mondta Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja. Utóbbi ettől az évtől kezdve már csak angol nyelven és négy új specializációval indul el.

A teljesen megújuló mesterszakok sorában a Közgazdasági elemző mesterszak az első. Habis Helga lapunknak elmondta, hogy itt már szeptembertől negyedéves intenzív kurzusok formájában kezdődik az oktatás. Az alapozó tárgyak mindössze fél évig tartanak, tavasszal már specializációs tárgyakat választhatnak a hallgatók, a második évben pedig projektekben és választható tárgyakban mélyíthetik el megszerzett tudásukat. A piacelemző specializáción empirikus vállalati elemzések, szabályozási kérdések és adatelemzési megoldások sajátíthatók el, a makrogazdasági elemző specializáció pedig nemzetgazdasági, növekedési és jegybanki kérdésekkel foglalkozik az MNB-vel szoros együttműködésben.

A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett mesterképzései és felvételi követelményeik ezen az oldalon böngészhetők. A pótfelvételi vizsgák és egyéb követelmények a szakok neveire kattintva olvashatók. A felvételi vizsgák a következő hetekben kerülnek megrendezésre, ezért figyeljetek nagyon oda az időpontokra!

Miért menjek mesterre, ha már elvégeztem az alapszakot?

Habis Helga, a Corvinus Mesterszakokért felelős dékánja szerint mesterszakos végzettséggel magasabb kezdő fizetés érhető el, ráadásul ez a bérelőny az évek előrehaladtával tovább nő. Aki hosszú távon sikeres karriert szeretne, annak érdemes mesterszakos diplomát szereznie. Ezen túlmenően a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint 

a Corvinusos diploma 10%-kal magasabb kezdő fizetést jelent, ami öt évvel később átlagosan 50%-os bérkülönbözethez vezet.

Emellett a szakfejlesztés fókuszában nemcsak a tantárgyi struktúra áll, hanem az oktatásmódszertani megújulás is. Ahogyan Habis Helga fogalmaz, “a frontális, előadásokon alapuló tanítás helyét átveszik a probléma alapú, interaktív, kooperatív tanulási formákat előtérbe helyező, modern eljárások. Azt gondolom, hogy a Corvinus Egyetem ettől a modern módszertantól lesz kiemelkedő a magyar felsőoktatási piacon, hiszen nálunk alkalmazható tudást szerezhetnek a hallgatók. Ezt a tudáselőnyt pedig a munkaerőpiac is kiemelten díjazza.”

nevtelen_terv_2.png

Indulnak ösztöndíjas képzések is?

A Corvinuson minden alap- és mesterszakon lehetőség van Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezni. Mesterszakok esetében kizárólag a Corvinus hirdet a pótfelvételin ösztöndíjas képzést a magyar egyetemek közül, tehát más egyetemekkel ellentétben nem csak önköltséges helyek érhetők el. 

További előny a Corvinus esetében, hogy a Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami ösztöndíjas félévek számát, így azokat később, más egyetemen fel lehet használni, valamint nincs röghöz kötést sem.

Hogyan működik a Corvinus ösztöndíj?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült, hogy a Corvinus Ösztöndíjat mennyivel lesz nehezebb megtartani, mint a korábbi állami támogatást. Kérdésünkre a Corvinus Egyetem az alábbi választ juttatta el hozzánk: 

“Évi 46 teljesített kredit és évfolyamátlagtól/csoportátlagtól függő, de legalább 3,8-as átlag mellett már nagy eséllyel megtarthatod a Corvinus Ösztöndíj nyújtotta térítésmentes képzési lehetőségedet.

Ha pedig négyes vagy annál magasabb átlagot érsz el a félévekben, szinte biztos, hogy továbbra is térítésmentesen tanulhatsz. Nem lehetetlen elérni ezt az átlagot, sőt még egy-két rosszabbul sikerült vizsga is belefér.”

A Corvinus Ösztöndíj rendszeréről ebből a cikkből tudhatsz meg többet, az ösztöndíjas hely elnyeréséről pedig itt olvashatsz. Összegyűjtöttük azt is, hogy mik azok a tények az ösztöndíjjal kapcsolatban, amik a pénztárcádat érintik, és hogy mi történik, ha külföldi félévre mész vagy szakot váltasz.

Hogyan dől el, hogy felvettek-e?

A pótfelvételire meghirdetett szakok ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételi eljárásban, 2020. július 23-án meghatározottaknál. Ha az adott képzést akkor nem hirdették meg, a jogszabályi minimumnál nem lehetnek alacsonyabbak, ami alapszakoknál és osztatlan képzéseknél 280, mesterképzésnél pedig 50 pont.

A pontszámítás szabályairól minden részletet a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tudhatsz meg.

ressely-e14-min.jpg

Mikor tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárok kihirdetése legkésőbb augusztus 28-ig megtörténik. Utána a jelentkezők szeptember első napjaiban kapják meg az intézményektől a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

Mikor és hogyan kezdődik a tanév a Corvinuson?

A tanév pontos időbeosztását a honlapon találjátok. Az őszi félév szeptember 7-én kezdődik, de előtte a gólyáknak regisztrációs hetet szerveznek. A Corvinuson, amennyiben a vírushelyzet lehetővé teszi, hibrid rendszerben tantermi oktatással és online előadásokkal is számolnak, amiről ebből a cikkünkből tudhatsz meg többet, de minden további fejleményről beszámolunk majd, így érdemes követni a Facebook-oldalunkat is. 

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről! Tovább
Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

img_0792-min.jpg

Tegnap este megérkezett a várva várt SMS, és ujjonghattunk, ha felvettek az álomegyetemünkre. A Budapesti Corvinus Egyetem is új tanévnek néz elébe: új hallgatók érkeznek, folytatódik a megújulás, új szakok indulnak, régi szakok átalakulnak. A mai sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem vezetősége bemutatta a felvételik és a megújulási program első évének eredményeit.  

Írta: Mohos Lilla / MTI

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Az idei év eredményei is erősítik ezt a hagyományt – tette hozzá a pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem rektora.

Lánczi András, utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, ami egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A rektor szerint a felelősség óriási, úgy fogalmazott, hogy az egyetem sorsa egy "nemzeti vállalkozás". A megújulás minden téren zajlik.

 

Mennyiségi szempont helyett a minőség számít

ressely-e14-min.jpgA rektor arról is beszélt, hogy a Corvinus az ország legjobb középiskolásait célozza. Az alapítványi működés egyik legfontosabb különbsége az állami fenntartáshoz képest, hogy nem szorulnak be a fejkvóta szemléletmódba, azaz nem kell minél több hallgatót felvenni, mivel nem ezen múlik a finanszírozási háttér.

Az idei felvételi során csökkent a felvett hallgatók száma a tavalyi évhez képest, csaknem 20 százalékkal kevesebben kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ősztől az egyetemen. Emögött azonban tudatos döntés áll az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy nem akartak engedni a ponthatárokból, a színvonal növelése érdekében minden szakon igyekeztek emelni azt.

A Corvinuson a legtehetségesebb középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is. Az egyetem részéről a minőségi szempont az elsődleges, ez pedig azt jelenti, hogy a ponthatárokat úgy állapítják meg, hogy a legjobb hallgatókat vegyék fel. Ez meg is duplázhatja a felvettek számát, ahogyan az meg is történt egyes szakoknál.
img_3735-min_1.JPG

Cél a nemzetköziesítés

A megújuló egyetem stratégiájába illeszkedő döntés az angol nyelvű képzésekre felvehető hallgatók létszámának növelése is. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát kétszeresére növelték. “Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja tanulmányait” - jegyezte meg Lánczi András.

“A cél, hogy a magyar hallgatók számára olyan képzéseket nyújtson az egyetem, amelyek elvégzése után a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.”

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a felvételi ponthatárok ismertetése után kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, a kérdés azonban, hogy ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől. Azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra. Már most is  510 százalékban jelen vannak, de az arányukat szintén bővítenék.

 

Minden téren zajlik az átalakítás

ressely-e4-min.jpgAz egyetem vezetősége kiemelte, az aggodalmak ellenére a Corvinus Ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyanannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami. A 2020-2021-es tanévben a diákok alapszakon 80, míg mesteren 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjasként ingyen tanulhat.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 17 milliárd volt, az idei 22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.

Az átalakulás részét képezi továbbá az oktatási programok megújulása. A Közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható, átalakul, valamint megjelenik a nemzetközi adózás, mint új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Több jelenleg is működő szak tartalmát, például a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakot frissítik, ezekről a változtatásokról a következő hetekben részletesen beszámolunk majd.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az az egyetem munkájában. Például a nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg, ami jól példázza, hogy az új intézményi formában könnyebb a szoros együttműködés a vállalati szektorral.

Lánczi András rektor a következő évekkel kapcsolatban rámutatott:

Az átalakulás egyik motorja, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit külföldön remélnek.

2020. július 24.

Képek: Ressely Kinga & Szép Zsóka

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson Tovább
Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson

img_3735-min_1.JPG

A Corvinus Egyetem átalakulása nemcsak az oktatást, hanem a kutatásokat is érinti. A folyamat már idén elkezdődik, az új projektek mellett a bérrendszer és a teljes kutatási szemléletmód is megújul. A kutatástámogatás átalakulásáról Dr. Vastag Gyulával, a Corvinus Egyetem Kutatási Rektorhelyettesével beszélgettünk. 

Írta: Kovács Máté

  • Hogyan újul meg a Corvinuson a kutatástámogatási rendszer?
  • Milyen új projektek indulnak?
  • Mi lesz az akadémiai autonómiával?
  • Milyen kiemelt irányokban kutatnak majd a jövőben?
  • Hogyan lesz gyakorlatban is hasznosítható egy kutatás? 
  • Mi lesz a fenntarthatósággal?

„A Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania.”

“Legyenek kutatási eredmények, ugyanakkor ezt másoknak is látniuk kell nemzetközi téren, hiszen oda szeretne a Corvinus is betörni” - mondta dr. Vastag Gyula a kutatástámogatás céljáról. „Olyan eredményekkel kell előállnunk, amelyet ők is elismernek. Ehhez képest kell megújítani a kutatástámogatást.” (fotó: Ressely Kinga)

ressely-e1-min.jpg„Minden egyetem elsődleges érdeke, hogy jó kutatói, jó oktató legyenek, őket meg kell becsülni. Olyan ugyanakkor nincs, hogy csak megbecsülünk valakit, és az eredmények nem jönnek. Ezeket be is kell hajtani” - mondta a kutatási rektorhelyettes.

Az értékelési rendszerben is jelentős változásra van szükség. „Az egész értékelési rendszer arra irányult eddig, hogy minél többet oktassanak a kollégák. Néhol teljesen abszurd rendszer alakult ki, extra oktatás címszó alatt több millió forintos kifizetések történtek. Ez felveti azt a kérdést, hogy valamiféle kalibrálási hiba történhetett” – mondta Vastag Gyula. „Magyarországon, ha egymillió forintot keres valaki oktatóként havonta, az kiemelt fizetésnek számít. Ha félév alatt kap hatmillió forintot, majd ennek még a felét megkapja extra oktatási tevékenységre is, akkor valami nem jól működik.”

A megújulás részeként a teljes oktatói pályát átgondolják, lesznek oktatás- és kutatáscentrikus pályák is. A kutatás az oktatói tevékenységből sem maradhat ki, itt a hazai mércének kell megfelelni, az utóbbi esetben pedig a nemzetközi kutatói elismertség lesz a fő cél. 

Vastag Gyula hozzátette, hogy ezzel együtt

„a Corvinusnak tisztességes, magas alapfizetést kell biztosítania. Ahhoz, hogy kiemelkedjünk a mezőnyből, nemcsak hírnévben, hanem hírnévnek megfelelő alapfizetésben is az élen kell járnunk”.

A versenyképes fizetés régiós szinten értendő, az amerikai üzleti iskolákkal ugyanis nem lehet versenyezni.

Újdonságok a kutatástámogatási rendszerben:

A Corvinus megújult kutatástámogatási rendszerének alappillére lesz a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) ösztöndíj. A pályázatokat a kutatók önkéntesen adhatják be, melyeket az elmúlt három év kutatási teljesítménye alapján értékelnek. Az ösztöndíjjal hatvanmilliós keretet osztanak szét, amelyben akár 30-40 kutató is részesülhet. Ezzel az Egyetem ösztönözni szeretné a kutatókat, hogy minél több nemzetközileg is elismert kutatásban vegyenek részt. 

Meghirdetik továbbá a Corvinus Lectures sorozatot, melynek célja, hogy bevezesse az egyetemet a nemzetközi vérkeringésbe. Ehhez egy külön bizottság alakult, akik kiemelt eseményeket fognak támogatni. 2021-ben például Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem elismert közgazdásza tart majd előadást és beszélget a kutatókkal a Corvinuson.

A kutatástámogatási rendszer fontos része lesz a Corvinus Research Seminar is. Az Intézetek és kompetencia központok minden évben kétezer eurót kapnak majd, amit szabadon felhasználhatnak. Hívhatnak például nemzetközi előadókat, de akár össze is állhatnak más Intézetekkel. A beadott javaslatokat a központi kutatási iroda fésüli össze, hogy ne legyenek átfedések, az eseményeket pedig mindenki számára nyilvánossá teszik. 

Az akadémiai autonómia a megújult rendszerben is megmarad

Az Egyetem több milliárd forint kutatási támogatást kapott különböző minisztériumoktól, kutatási szervektől vagy nemzetközi pályázatokon. Vastag Gyula szerint „ezekben a kutatási projektben akár több tucat ember is szerepelhet, van egy témájuk, van egy elfogadott költségvetésük, vannak céljaik - ezek továbbra is menni fognak, és mi nem szólunk bele.

Ha valaki be akar adni egy pályázatot és az a témakör beleillik az egyetem oktatási-kutatási profiljába, azt maximálisan támogatni fogjuk.”

Másik részről felmerülhet az a kérdés, hogy milyen kutatási irányokat preferál az Egyetem. Vastag Gyula szerint „ez egy nagyon nehéz kérdés, ugyanis van ötszáz oktató vagy kutató, egy kutatónak két-három témaköre is lehet, ezeket pedig nem akarjuk szabályozni.” Viszont jó lenne szerinte, ha valamiféle tág irányt lehetne adni, amelyekre a Corvinus felfűzheti a kutatási portfóliót. „Ezek persze nem részletekbe menő irányok, mint például az ellátási lánc beszállítói oldalának autóiparra gyakorolt hatása, hanem sokkal általánosabbak.”

img_0296-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Három pillér: kvantitatív megalapozottság, régiós értékek és digitalizáció

Vastag Gyula szerint az általános irányoknak három pillérre kellene épülniük. Az első ezek közül a kvantitatív megalapozottság. A tendenciák ugyanis azt mutatják, hogy a számszerű megalapozottság egyre erősebben van jelen a kutatásokban. Ilyen területek például a hálózatkutatás, de az orvostudományok egészségügyi-közgazdasági része, a járványkutatások és akár a politikatudomány is. Minden olyan terület tehát, ahol nagy mennyiségű adattal kell dolgozni. 

„Abban az időszakban, amikor én végeztem, mindenkinek kötelező volt négy félév matematika, tehát erős matematikai alapozottság volt. Ha megnézzük, a szemléletmód miatt azok az intézmények a sikeresebbek, ahol ez a mai napig így van, még akkor is, ha adott esetben ezek közül az eszközök közül a hallgatók nem használnak mindent a pályájuk során” – tette hozzá Vastag Gyula. „Szeretnénk tehát azokat a kutatásokat támogatni, amelyek igénybe veszik a kvantitatív irányultságot, ami persze nem jelenti azt, hogy megtiltanánk azokat, amelyek nem erre épülnek.”

A második pillér Vastag Gyula szerint a régiós beágyazottság. „Kinézünk az ablakon és itt vagyunk Budapesten, Kelet-Közép Európában, itt vagyunk otthon. Erről a régióról mi tudunk a legtöbbet, itt jártunk iskolába, ismerjük a kultúrát és a történelmet. Ha megnézzük a publikációkat, vagy részt veszünk nemzetközi kutatásokban, általában itt gyűjtünk adatokat, itt megyünk el interjút készíteni. Ezzel a régiós tudással kapcsolódunk a nemzetközi áramlathoz.”

1_1_-min.jpg

Fotó: Szép Zsóka

A második pillér ezt szeretné tovább erősíteni. „Budapesten, sőt, ebben a régióban mi szeretnénk lenni a legjobbak. Támogatjuk azokat a kutatásokat, amelyek kihasználják a gyökereinket, a történelmünket és az ismereteinket.”

A harmadik pillér a digitalizáció, ami a vírushelyzet miatt csak tovább erősödött. Vastag Gyula szerint ugyanakkor „a digitalizáció nemcsak eszköz arra, hogy átálljunk online oktatásra, hanem egy kutatási irányt is jelent.” A harmadik pillér szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen a Big Data korszakában a kvantitatív kutatások digitalizáció nélkül elképzelhetetlenek. 

„Ki, mennyit fizetne ezért?” – Hogyan lesz egy kutatás gyakorlatias?

A publikációknál két dolgot szoktak figyelembe venni: akadémiai szempontból szakszerűen írták-e meg a cikket, valamint releváns-e a kutatás.

„Fontos, hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, hanem legyen a kutatásnak haszna is. Erre szoktam mondani: ki, mennyit fizetne ezért?”

– teszi fel a kérdést Vastag Gyula. 

A relevanciának további két összetevője van. Egyrészt vannak akadémiai feltételek, melyeknek meg kell felelni, másrészt pedig van az úgynevezett „bérmunka”. „Vállalatoknak, szervezeteknek gyakran vannak problémáik. Hova tegyem például a gyárban a CNC esztergagépet? A sarokba vagy középre? Ez nem egy bonyolult teoretikus probléma, hiszen egy szimulációval modellezni tudom az anyagmozgatást, és meg tudom mondani, hogy pontosan hova kerüljön. Ez egyrészt hasznos a vállalatnak, másrészt hasznos a hallgatónak is, hiszen gyakorlati területen szerezhet tapasztalatot. Az egyetemnek pénzügyi szempontból éri meg, a kutató pedig kapcsolatokat tud teremteni, tehát mindenki jól jár.”

Mi lesz a fenntarthatósággal?

„Nagyon sok kollégánk foglalkozik ezzel a területtel, ami része az egésznek. Ha fenntarthatóságról beszélünk, szinte fölösleges is hangsúlyozni, mert minden terület csak úgy értelmezhető, ha a fenntarthatóság szellemisége benne van, különben elvesztünk. Az utóbbi időben nagy változás ment végbe, ma már belépő szint, alapkövetelmény a fenntarthatóságra való törekvés.”

Hatvanmilliós keret a legjobb kutatók díjazására – Így újul meg a kutatástámogatási rendszer a Corvinuson Tovább
Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni?

67247705_3153310098020220_146603189615984640_o.jpg

Mit tehet a hallgató, ha úgy érzi, hogy egyetlen diploma már nem elég értékes, vagy külföldi egyetemen is teljes fokozatot szeretne szerezni rövidebb idő alatt? A kettős diploma program nemcsak ezért lehetőség, hanem nemzetközi kapcsolatok kiépítésére alkalmas lehet. Következő írásunkban Nemes Mercédesz marketing szakos vendégszerzőnk beszámolóját olvashatjátok, aki a Corvinus és a Passaui Egyetem kettős diploma programján vett részt. 

Mi az a double degree (=kettős diploma) program? A kettős diploma programok lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy a hazai egyetem mellett oklevelet szerezzenek egy partneregyetem képzésén is. A double degree programok általában kevesebb időt vesznek igénybe, mint amennyire az egyes programokhoz szükség lenne, emellett lehetőséget kínálnak nemzetközi és interkulturális tapasztalatok megszerzésére is. A Corvinuson elérhető kettős diploma képzésekről ezen az oldalon olvashatsz részletesen. 

Vendégszerző: Nemes Mercédesz

78300131_581396299460493_5026297280437682176_n.jpgTapasztalataim szerint a kettősdiploma program jóval több, mint egy Erasmus félév. Amikor a DSG programba felvételiztem, ugyan figyelmeztettek rá, hogy egész más lesz ez az év, mint az eddigi külföldi félévek, de akkor még el sem tudtam képzelni, mi minden vár rám. 

Dupla kihívás

Kezdjük rögtön a szakmai és tanulmányi előnyökkel és az ezekhez kapcsolódó kihívásokkal. Minden kezdet nehéz, de a külföldi mesterképzés kezdete különösen az volt.

Össze sem lehet hasonlítani egy Erasmus félévvel, hiszen az ember egy egyenértékű német mesterszakos hallgató életébe csöppen bele, egyik napról a másikra.

Nincsenek külföldi hallgatóknak szóló angol kurzusok, érdekes, választható, sok kreditet érő workshopok és könnyített vizsgák. Ugyanazt a szigorú követelményrendszert kell teljesíteni kimagasló színvonalon, mint bármelyik német hallgatónak. A német oktatás stílusában is merőben más, mint a magyar. Nem elég a vizsga előtt pár nappal felvértezni magunkat a szükséges tudással, a vizsgaidőszak előtt másfél hónappal már megtelnek a könyvtárak, és elkezdődik a kemény felkészülés. A Corvinuson megszokott kreatív projektek helyét részletes kutatómunka vette át. Passauban tanultam meg igazán tanulni.

Dupla élmény

82984765_256512865451542_8059517993643671552_n.jpgA Németországban töltött közel egy év alatt számos olyan dologra volt lehetőségem, amelyekre egy gyorsan elrepülő Erasmus félév alatt sohasem lett volna. Ahogy teltek a hónapok, egyre inkább sikerült akklimatizálódni, amihez az is hozzájárult, hogy egészen korán elkezdtem baristaként dolgozni egy egyetemhez közeli kávézóban. A latte art készítés módszertana mellett rengeteg diákot megismertem a hangulatos kávézóban. A pörgős közegben megtanultam a másodperc töredéke alatt angolról németre és németről angolra váltani. A mai napig talán ez volt életem legszórakoztatóbb diákmunkája. Minijobot vállalni nemcsak az anyagi vonzata miatt éri meg, hanem azért is, mert rendkívül felgyorsítja a beilleszkedés folyamatát.

Szakmai jellegű kihívásból is akadt bőven. Az évem fénypontja a 5-Euro Business Wettbewerb volt, amely egy 5 Euro tőkét biztosító startup verseny. Lényege, hogy 8 hét alatt egy 5 Euróból működő vállalkozást kellett építeni. Ezalatt a pár hét alatt a csapatommal eszméletlen ütemben  alkottuk meg a régió első kültéri szabadulós játékát, amit aztán saját üzleti koncepciónk és marketingstratégiánk alapján az egyetemen értékesítettünk.

Az eredményt a városházán egy szakmai zsűrinek kellett  5 perces pitch keretében prezentálnunk, és egy standdal is képviseltettük magunkat. 

67542701_3153319261352637_5128764922263502848_o.jpgA befektetett energia bőven megtérült: a verseny első díját és a médiamegjelenésekért járó különdíjat is mi hoztuk el. Rengeteg tapasztalattal gazdagodtam a verseny által, attól kezdve, hogyan alakítsuk ki a megfelelő árazást, hogyan osszuk fel a felelősségi köröket a szervezeten belül, hogyan számolunk a gyakorlatban változó költséget és fedezetet, egészen addig, hogy mi a legoptimálisabb értékesítési helyszín. A legmélyebb élményt számomra mégis az jelentette, hogy külföldiként én is értékes tagja lehettem a csapatnak, és a zsűrit is meglepve, némi nyelvi akcentussal, de szakmai tökéletességgel prezentáltam, mitől ért célba startupunk marketing stratégiája.

Dupla diploma

Bár önmagában már a felsorolt tapasztalatok és tudás miatt is megérte volna ez az év, elmondhatatlan büszkeséggel tölt el, hogy megálltam a helyem egy olyan szigorú követelményrendszerben is, mint amilyet a német felsőoktatás támaszt a hallgatókkal szemben.

A kettős diploma már csak hab a tortán, és remélni tudom, hogy a munkaerőpiac is hasonlóan nagyra értékeli majd ezt a tapasztalatot.

Én mindenesetre hálával tartozom a DSG-nek és a DSG oktatóinak, hogy lehetővé tették számomra és még oly sok hallgató számára, hogy nemcsak egy dupla diplomával, de dupla élményekkel is gazdagodjunk.



Dupla diploma, dupla élmény, dupla kihívás - Mi az a kettős diploma program, és miért éri meg jelentkezni? Tovább
,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

nevtelen_terv_23.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Mi az irányzat háttere, és hogyan érdemes tanítani? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. Kétrészes anyagunk második részét olvashatjátok.

Írta: Sipos Sára

f61782c1b5ae2c2db55842cd1cfa839acebde30a.jpgMilyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek - többek között ilyen kérdésekre keresi a válaszokat dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. 

A Zöld Egyenlőség podcast-ed első részének címe: megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent. A legtöbben felteszünk magunknak fontos kérdéseket a társadalommal kapcsolatban, de nem válaszolunk rájuk, mert mindig könnyebb azt a szemléletmódot követni, ami körülvesz.

Vagy amit az egyetemen tanítunk nektek.

Pontosan. Mivel nem hallunk eleget a fenntarthatóságról, nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni. Pedig mi lennénk a jövő generációja. Szerinted milyen a hozzáállás a témához?

ecology_masolata.pngAz első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy az egyetem a munkaerőpiacra készít fel vagy az érett, kritikai gondolkodásra? A kettő nincs mindig harmóniában. Főleg mikor az ökológiai közgazdaságtanban arról beszélünk, hogy gyökerestől kellene megkérdőjelezni a jelenlegi gazdasági működést, logikát. Róka fogta csuka a helyzet: ha a munkaerőpiacra készítünk fel benneteket, akkor a jelenlegi működést kell megértenetek. Ezért az alternatív ötletekről sokak fejében az alakul ki, hogy minek tanítani, ha nem így működik a világ. Ugyanakkor a világ gyorsan változik. (kép: canva.com)

ressely-e2-min.jpgMásrészt egy egyetemnek morális felelőssége van abban, hogy úgy ad-e át alapvetéseket – mert azok erősen élnek bennünk -, hogy azok mögött sosincs kérdőjel. Ha nincs, akkor a világhoz idomultok, a világ pedig hozzátok: önmegerősítő hatásmechanizmus lesz belőle. A kritikai gondolkodásnak meg kell jelennie. Megmutatjuk a diákoknak, hogy működik a világ, majd elmondjuk, hogy milyen alternatívák lehetnek, vagy mivel lehet vitatkozni. (fotó: Ressely Kinga)

A másik kérdés a felelősség. Ritkán tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy üzleti oktatással foglalkozó felsőoktatási intézménynek mekkora szerepe van abban, hogy később hogyan működik a gazdaság. A felelősségünkkel nem vagyunk teljesen tisztában, nem reflektálunk rá.

Azt gondoljuk, hogy a közgazdaságtan értéksemleges, holott minden, csak nem az. Értéktelített témákról beszélünk, mégis azt gondoljuk, függvényekkel matematizálni tudjuk a társadalomtudományt. Pedig a függvények mögött hús-vér emberek vannak.

Említetted a társadalomtudományt. Gyakran felmerül bennünk, diákokban, hogy mit és miért tanulunk, kinek tudunk vele segíteni. A kérdésekhez megválaszolásához társadalomtudományra, filozófiára is szükségünk lenne.

Nem lehet megérteni a gazdaság működését szociológia, a tudományt vagy az értékválasztásokat filozófia nélkül.

ecology_masolata_1.png

(kép: canva.com)

A félév során a Korszakos Könyvek Program keretein belül többek között Adam Smith, Max Weber, Jeremy Bentham írásait olvastuk. Gyakran nem is azt tanuljuk róluk, amit valójában mondtak.

Alapszinten is mindenkinek találkoznia kellene a jelenlegi domináns gazdasági megközelítések morálfilozófiai irányzataival. Tanulni kellene azokról, akiket említettél, és másokról is. Mesterszinten már több szó esik róluk.

Max Weber írt arról, hogy a gazdaság a társadalomtudományon belül helyezkedik el, a kettő egymásba ágyazódik. Hiányoljuk, hogy ez a gazdasági képzés során nem derül ki.

Kollégákkal és hallgatókkal is szoktunk erről beszélgetni. Hiányzik az az önreflexió, hogy ha a Corvinusra már eljutottam, akkor nagyon kiváltságos közegből jövök. Adjunk hálát ezért a kiváltságért, de tudatosítsuk, hogy ez felelősséggel jár.

Mások is vannak a világon, akikre kőkemény hatással van az a gazdaság, amit csinálunk vagy csinálni fogunk. Ennek az önreflexiónak minden szakon meg kellene történnie.

Látsz változást az intézményen belül?

Igen, abszolút. Egyik példa a Science Shop, melyen keresztül a hallgatók különböző projekteken dolgoznak civil szervezetekkel. Az egyik alapvető probléma az értéksemlegesség mellett, hogy a vállalatokra is önálló, egy célra felépített entitásként gondolunk. Pedig a vállalatok önmagukban nem léteznek. Befolyásolják az életünket, mindenkiét; társadalmi képződmények. Elvileg azért jönnek létre, hogy emberi szükségleteket elégítsenek ki, nem a haszonmaximalizálásért.

Találunk olyan tantárgyakat is, melyek alternatív gazdasági rendszerekről szólnak. Érdeklik ezek a diákokat?

Amikor az alternatív gondolatokat megosztom a hallgatókkal, őszinte csillogást látok sokak szemében. Érdekli őket, de 20-22 évesen még mások a prioritások, nem akarja mindenki megmenteni a világot. De figyelnek, ha a megszokottól eltérő gondolatokkal találkoznak. Tavasszal a Közgazdászok a közpolitikában szervezet vitát szervezett a nemnövekedésről. Este volt a beszélgetés, de nagyon sokan eljöttek, alig fértek el a teremben. Szervezünk kurzusokat is a témában, és habár még gyerekcipőben járunk, a diákok szeretik őket.

img_0291-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a jelenlegi emberképet kell megváltoztatni. A homo oeconomicust nehéz feladni, pedig ez lenne az első lépés.

Teljesen egyetértek. Az emberi tulajdonságok lecsupaszítása azért is veszélyes, mert az elmélet önerősítő folyamatba sodor. Azt állítjuk az emberről, hogy önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionális. Erre az emberképre gazdasági elméleteket építünk, ezek alapján műveljük a gazdaságpolitikát, állítunk fel pénzügyi rendszereket. Erre a logikára építve hozzuk meg a politikai döntéseket. A paradigma alapján jönnek létre az intézmények, a társadalmi funkciók. Ezek ugyanúgy a logikát erősítik tovább, hiszen az intézményeken belül is – micsoda meglepetés – az önérdekkövetők, haszonmaximalizálók, racionálisak a legsikeresebbek.

ecology_masolata_2.pngEzek után nehéz meggyőzni az embereket, hogy lehetne jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban élni, és ez nem járna lemondással. Azt válaszolják, ne tegyünk semmit, mert az emberek önzők. A viselkedés és a paradigma egymást erősítik. Pedig az emberek nem ilyenek; van bennük önzőség, ahogy együttműködési készség is. Ha az utóbbi nem lenne, most nem egy majd 8 milliárdos világban élnénk, miközben kipusztítjuk a Földet magunk alatt. Mert ezt nem az önzőségünkkel értük el, hanem az együttműködési képességünkkel. Ezt a tulajdonságot pedig a koronavírus alatt is felismerhettük. Ha az ember homo oeconomicus lenne, akkor az ápolók, az óvónők vagy szállítók nem dolgoznának értünk, az emberek pedig nem tapsolnának vagy köszönnék meg nekik. (kép: canva.com)

Az emberkép utáni következő lépés a munka eszméjének átalakulása lenne. A munkára jelenleg a jólét, és nem a jóllét eszközeként tekintünk, amit a kapitalizmus gyökerei miatt nehéz módosítani. Pedig igazából mindenkinek olyan munkára van igénye, amit szeret, amit hivatásként él meg.

Hogyne lenne rá igényük. Látható, hogy már a koronavírus alatt is változott a munkáról való gondolkodásunk. Sokan megkérdőjelezték, hogy a munka csupán egy 8-tól 4-ig tartó mókuskerék lenne. De a munka mennyiségéről és értékeléséről is más a vélekedés. Hirtelen a piac által nem értékelt munkákat is értékeljük.

Mert a piac valóban nem értékeli az ápolót, a tanárt, a sofőrt, az ételkihordót vagy a kukásembert, de mi hirtelen rájöttünk, hogy az életünkhöz való hozzáadott értékük felbecsülhetetlen.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e értelme tovább tolni a fogyasztói társadalom szekerét. Mit fogunk felelni a gyerekeinknek 20 év múlva arra a kérdésre, hogy mit tettünk, mikor a tudósok már mind arról beszéltek, hogy nem így kellene élni?

ecology_masolata_3.png

(kép: canva.com)

Érzékelni kell a környezet adta lehetőségeket. Még ha az nem is mindig olyan, mint amit elképzeltünk.

Igen, a változás meglepően sok helyről jöhet. De sosem szabad lebecsülni az emberi beavatkozás fontosságát, az egyéni tragédiákat. Ezeket mi okozzuk azzal, hogy ilyen társadalmakban élünk, mint most. Ugyanakkor, az emberek zsigerileg elutasítják a változást.

Csak akkor történik valami radikális, ha már nem lehet félresöpörni a következményeket. Ilyenkor teljes odaadással a változás felé kell fordulni.

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész) Tovább
Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből

img_8838-min.JPG

Ha egy sportoló úgy áll a rajtkőre, hogy cseppet sem érzi jó formában magát, vajon milyen eredménnyel teljesíti a távot? Mi történik velünk a vizsgaidőszakban, ha extrém körülmények közt történik a felkészülés? Áprilisban egy online kérdőívben kérdeztünk titeket, hogy egyetemünk hallgatóiként mit éltetek meg a tanulással kapcsolatban a megváltozott helyzetben. 1200-nál is többen válaszoltatok nekünk, amit ezúton is köszönünk. A vizsgaidőszaki rajt mellé beszámolunk nektek a megelőző időszak kihívásairól.

Vendégszerzők: Török Lilla, tanulástanácsadó és sportpszichológus és Illés Eszter pszichológus, a Corvinus Hallgatói Támogatás munkatársai; Borítókép: Szép Zsóka; infografika: Tóth-Máté Bence

adventure-athlete-athletic-daylight-235922.jpgAhogy egy korábbi cikkben is írtunk erről, nem könnyű helyzetet éltetek át. A bezártság és a járvány fenyegette a pszichológiai jóllétünket, miközben komoly teljesítményhelyzetekben kellett és kell helyt állni. Képzeljük ezt el a sportban: hogyan tudna jó teljesítményt elérni egy sportoló a versenyen, ha rémesen érzi magát? A pszichológiai jóllét helyreállítása tehát a sportolókhoz hasonlóan az egyetemistáknál is kulcsfontosságú a siker eléréséhez. A pszichológiai stresszel való sikeres megküzdésről a járvány alatt itt tudtok olvasni. Ez bármikor máskor is hasznos lehet, amikor nehézségekkel kell megküzdenetek. (kép: pexels.com)

“Hogyan maradjak motivált a tanulásban, amikor a feje tetejére állt az oktatás?”

Az elmúlt hónapok egyik fejtörője volt ez a kérdés az egyetemisták számára. Sokan rágódtatok rajta, miközben próbáltátok rávenni magatokat, hogy megnyissatok egy Moodle-re feltöltött tananyagot, csatlakozzatok egy online előadáshoz, nekiálljatok egy beadandónak, vagy amikor a közelgő rendhagyó vizsgaidőszak járt az eszetekben.

A pandémia során olyan oktatási helyzetbe kerültetek, ahol számos tanulási motivátor csúszott ki a kezeitek közül frusztrációt, dühöt, szomorúságot vagy akár tehetetlenséget okozva.

Ebben az időszakban a motiváció csökkenése nehezen volt elkerülhető és sok egyetemistát érintett, amiről a felmérés is tanúskodott. Ennek sok jele lehet az undor érzésétől egészen addig, hogy inkább neki se állunk, vagyis halogatunk. A halogatás felismerése és kezelése fontos a vizsgaidőszakban. Ehhez egy kis segítség nektek – tőlünk az alábbi linken.

Milyen tényezők hatnak motivációnkra?

black-and-white-laptop-2740956.jpg

A következő bekezdésekben összeszedjük, hogy milyen tényezők járulhattak hozzá motivációnk csökkenéséhez. (kép: Pratek Katyal, pexels.com)

A távoktatás leghangsúlyosabb stresszfaktora a legtöbbetek számára a beadandók megnövekedett mennyisége volt, mely hétről hétre fokozott teljesítőképességet igényelt. Ez nemcsak a Corvinuson volt így, hanem az egyetemek, sőt az iskolák nagy részében is hasonló volt a helyzet. Korábban már a félév elején lehetett tervezni a számonkérések fajtáival, s ennek időben is volt egy megszokottabb ritmusa. Így munkastílusotoknak megfelelően oszthattátok be erőforrásaitokat. Érthető, ha a hirtelen megnövekedett esszémennyiséggel a nyakatokban mókuskerékként éltétek meg a mindennapokat. S noha sokan igyekeztetek szigorú ütemterveket használva megküzdeni az új követelményekkel, a nyomasztó leterheltség csorbíthatta a motivációt.

igy_tanultok_ti_1_2.pngAz oktató-hallgató kapcsolat is nehezítetté vált. Hiába élünk ma egy olyan világban, ahol az interneten percek alatt kaphatunk választ kérdéseinkre, a tanulás folyamatában nagy szerepe van az oktató-hallgató kapcsolatnak. A tavaszi félév vizsgaidőszakába úgy vágtatok bele, hogy nélkülöznötök kellett fontos tanári magyarázatokat azoknál a tárgyaknál, ahol nem volt online előadás, esetleg videófelvétel. Ettől jóval megterhelőbbé válik a tananyag elsajátítása. A magyarázat nem pusztán egy-egy összefüggés érthetővé tételéről szólhat. A tanár személyisége, támogatása, bátorítása, visszajelzése, a kapcsolat maga olyan rejtett erőforrás, amelynek hiánya lehet, hogy csak most tudatosulhatott. (grafika: Tóth-Máté Bence)

Válaszaitokból is kiderült, a napi bejárás kiesése is probléma volt az elmúlt időszakban. Az órára járás megadja a keretét is a tanulás folyamatának: a szemeszternyi anyaggal eltűnt az életünket rendszerező napi bejárás mellett a fokozatosság is, hogy hétről-hétre találkozunk új anyagokkal és az otthoni tanulással sokkal nehezebbé vált: előttünk a méteres tanulnivaló, tessék! A nagy feladatok részfeladatokra való vágása a most következő vizsgák kapcsán ezért is kifejezetten hasznos. A maraton lefutásának a gondolata is túlságosan nagy falat, de ha lebontjuk 10 km-es szakaszokra, máris kezelhetőbbnek érezzük.

Mindeközben mindannyian tapasztaltuk az online világ okozta nehezített helyzeteket. A mindennapjaink része az online kommunikáció, de ezeknek az eszközöknek az ilyen mértékű használata (ráadásul az életünk szinte minden területén!) mégis egy teljesen új helyzet volt. Elég csak azokra a frissen keringő videókra és mémekre gondolni, ahol fehérneműben sétál valakinek a párja a kamera hátterében, vagy kiscicás szűrő kerül egy komoly megbeszélés résztvevőre, és az oktatást sem kerülte el a mémgyártás, ismerős lehet a karikatúra, ahol egy idősebb oktató a mikró előtt ülve várja az online órára bejelentkező hallgatóit.

A komoly témák megbeszélése igen nehéz ilyen körülmények között, ráadásul a konfliktusok kialakulásának esélye is nagyobb, mint személyesen. Elképzelhető, hogy bizonyos kapcsolatotokat meg is terhelt ez a fajta kommunikáció, és lehetséges, hogy valakivel még mindig csak így érintkeztek.

Ezek miatt és akár az online vizsgáitok kapcsán is érdemes átgondolni kiber-kalauzunk tanácsait.

photo-of-people-near-wooden-table-3184418.jpgA járvány és a karantén egy egészen szokatlan helyzetet hívott életre: el kellett távolodnunk (legalábbis fizikailag) a szeretteinktől, és csaknem az összes embertől, de a másokhoz való kapcsolódásban és a közelség keresése alapvető emberi motiváció. A társaság segít a stressz csökkentésében is, mikor szorongunk, aggódunk vagy elegünk van valamiből, gyakrabban keressük mások társaságát. A járvány fokozottabb érzéseket és kapcsolódási igényt generált, mindeközben viszont minimalizálta hozzájutás lehetőségét (lásd). Nem meglepő tehát, hogy többen említettétek a nehézségek között a szaktársak hiányát is. A korlátozások fokozatos enyhülésével a csapatmunka szerepe is újra előtérbe kerülhet: nem csupán jobb kedvünk lesz ettől, de hatékonyabbak is leszünk. Csakúgy, mint a maratonnál: a szélárnyék és a másokkal való együtt futás szárnyakat adhat. (kép: fauxels, pexels.com)

photo-of-a-sign-and-eyeglasses-on-table-1485657.jpg

(fotó: Binti Malu, pexels.com)

Nagyon sok pozitívumról is kaptunk információt a válaszaitokból. Kíváncsiak voltunk például, hogy az elsőévesekkel mi történt ez alatt az időszak alatt. A kitüntetett figyelem oka, hogy általában a gimnázium után nagy lépés az egyetem. Örömmel láttuk, hogy habár több tanulással kapcsolatos problémával szembesültek az egyetemet elkezdő hallgatók az elmúlt hetekben, de a helytállásuk nem különbözött a felsőbb évesekétől. Kiemelt figyelmet kaptak azok is, akiknek el kellett költözniük a járvány hatására. Válaszaitok azt mutatták, hogy teljesen logikusan többféle nehézséggel szembesültek a tanulás során ők is, de a bajokat jól is kezelték. Erre mondják, hogy a jég hátán is megélnének. 

A szemeszter záró hajrájában vagytok komoly távval a hátatok mögött, amelynek kitartásáért büszkék lehettek magatokra. A kijárási korlátozások enyhülésével, ha nem is minden, de talán számos olyan erőforrás (személyes találkozások, aktivitások a négy falon kívül) ismét elérhetővé vált, mely feltöltődésként szolgálhat a befutáshoz.

A Hallgatói Támogatás csapata egy Motiváció-ébesztő self-coaching munkafüzettel készült nektek erre a rendhagyó vizsgaidőszakra, mely gyakorlati segítséget nyújt a motivációs szintetek feltöltésére. A munkafüzet csak számotokra elérhető, a corvinusos felhasználó nevetekkel. Már egy-egy gyakorlat is segítséget nyújthat a vizsgaidőszak kihívásaival szemben.  Ezen kívül van egy titkos szuperfegyveretek is, amolyan jó a rosszban: a memóriakutatások szerint, ha a tanulás és a tanultak előhívása (pl. vizsga) ugyanazon a helyszínen történik, egyszerűen jobban emlékszünk.;) Sikeres vizsgaidőszakot kívánunk.

2020. június 2.

Így tanultok ti! Távoktatástól vizsgaidőszakig - Tanulságok a Corvinus Hallgatói Támogatás kérdőívéből Tovább
Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen

Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen

img_0283-min.jpg

Ismét látogathatók az egyetemi épületek, ami lehetővé teszi a záróvizsgák tantermi megrendezését is. Következő írásunkban a legfontosabb teendőket és határidőket gyűjtöttük össze, és azt is összefoglaljuk, hogy mi lesz akkor, ha a helyzet rosszabbodna, és mégis online kellene megtartani a vizsgákat. 

A kijárási korlátozások feloldásával megnyithattak az egyetemi épületek, a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet azonban a döntést a rektorok kezébe adta. Május 18-án a Corvinus Elnöki Testülete rendelkezést adott ki, melyben többek között bejelentették, hogy 

az idei záróvizsgákat a jelenlegi állás szerint tantermi jelenlét mellett tartják meg. 

Kire vonatkozik a rendelkezés, és kire nem?

Nem végzős hallgatók: a rendelkezés kizárólag a záróvizsga-időszakra vonatkozik, tehát a második félévet lezáró rendes vizsgaidőszak továbbra is online lesz megtartva. 

Végzős hallgatók: alap-, mester- és szakirányú továbbképzést lezáró vizsgák (komplex vizsgák és szakdolgozat / diplomadolgozat védések) esetén

  • Magyar és azon külföldi hallgatók, akik a záróvizsga időszakában Magyarországon tartózkodnak, tantermi részvétel mellett tehetnek záróvizsgát. Amennyiben a komplex vizsga részét képezi írásbeli vizsga is, az írásbeli Moodle platformon online lesz megtartva.
  • Külföldi hallgatók, akik a veszélyhelyzetre tekintettel hazautaztak és nem tudnak visszatérni Magyarországra, online formában záróvizsgázhatnak.

Ez még változhat?

Abban az esetben, ha a helyzet rosszabbodna, és a kormány ismét korlátozásokat rendelne el, akkor mindenki online formában vizsgázhat. Erről az egyetem vezetése a lehető leghamarabb tájékoztatást fog adni a hallgatóknak. 

A záróvizsgák beosztását és pontos időpontját a szervező Intézet határozza meg, ezekről is értesíteni fognak bennetek Neptun-üzenetben. 

Milyen dokumentumokat kell leadnom?

Online záróvizsga jelentkezés és nyilatkozat: minden záróvizsgára készülő hallgató a szakdolgozat leadásakor egy nyilatkozat kitöltésével jelentkezhetett a záróvizsgára, melyben elfogadták többek között az Online záróvizsga feltételeit. Ennek a határideje május 19-e volt. Akik a szakdolgozatukat korábban adták le, május 20-ig jelentkezhettek a záróvizsgára. A leadott jelentkezések és nyilatkozatok a tantermi részvétellel megvalósuló záróvizsgákra is érvényesek. Ha tehát ezt már leadtad, akkor a jelentkezéssel kapcsolatban nincs további teendőd. 

Jelentkezés a tantermi részvétel mellett megvalósuló záróvizsgára: Ha az előbbi jelentkezést nem adtad le, mert nem akartad vállalni az online záróvizsgát, akkor külön is jelentkezhetsz a tantermi záróvizsgára. Ehhez a Neptunon találsz egy kérvényt, melyet május 24-ig kell elküldeni. Fontos, hogy ezt csak akkor kell megtenned, ha a korábbi kérvényt nem adtad le, de személyesen mégis szeretnél vizsgázni.

Online záróvizsgára való igény bejelentése nem magyar állampolgárságú hallgatók részére: Ha nem magyar állampolgárként külföldön tartózkodsz, és nem tudod megoldani a hazautazást, ezzel a kérvénnyel jelentkezhetsz online záróvizsgára május 27-ig. Erre csak akkor van lehetőséget, ha nem vagy magyar állampolgár, és a veszélyhelyzet miatt hazautaztál. 

Milyen jogi dokumentumok szabályozzák a vizsgák menetét?

A tantermi záróvizsgák menetét alapesetben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályozza. Ez továbbra is érvényben van, ugyanakkor a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés első paragrafusában foglalt eltérésekkel (ami alapján a cikk is készült). Az (esetleges) online záróvizsgák menetét a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés második paragrafusa szabályozza.

Milyen esetekben mehetek be az egyetemre, és milyen szabályokat kell betartanom?

A vizsgaidőszak során csak előzetes időpontegyeztetés mellett léphetsz az egyetem területére. Erre is csak akkor van lehetőséged, ha éppen záróvizsgát fogsz tenni, tanulmányi konzultáción vennél részt, de nagyon indokolt esetben hivatalos tanulmányi ügyintézés miatt is beléphetsz az épületbe.  A védőtávolságot végig tartani kell, ennek feltételeit az érintett oktatási egység vezetőjének, vagy a Hallgatói Szolgáltatások vezetőjének kell biztosítania. 

Milyen feltételek vonatkoznak az online záróvizsgára, ha mégis online kell vizsgáznom?

Az online záróvizsga feltételeit a 33-as számú Elnöki Testületi rendelkezés második paragrafusa szabályozza. Fontos, hogy online csak abban az esetben kell vizsgáznod, ha nem magyar állampolgárként hazautaztál a veszélyhelyzet miatt és nem tudsz visszajönni Magyarországra (és ezt a már jelzett Neptun kérvényen is bejelented), vagy a Kormány ismét korlátozó intézkedéseket vezet be.

Amennyiben ez a jövőben aktuálissá válna, az online záróvizsga feltételeiről is részletesen beszámolunk majd. 

Hogy zajlik idén a záróvizsga a Corvinuson? A legfontosabb teendők és határidők egy helyen Tovább
Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

nevtelen_terv_10.png

Tegyük fel, hogy politikatudomány-hallgató vagy. Beülsz a politikafilozófiára nagy reményekkel. Azt várod, hogy megtanítsanak mindent főbb politikai elméletet, a konzervativizmustól kezdve egészen a szélsőbaloldali irányzatokig. Ám a tanár váratlan bejelentéssel kezdi az órát. Csak a liberalizmusról fogtok tanulni egész évben, semmilyen más politikaelméletet sem fog megemlíteni. Az indoklás? Mivel manapság a legtöbb ország többé-kevésbé a liberális demokrácia elvei alapján működik, ezért nincs értelme másról tanulni. Ugye, milyen értelmetlen?

Almási Dávid vendégszerzőnk a University of Warwick végzős hallgatója Filozófia, Politika és Közgazdaságtan szakon, emellett a Rethink Economics Warwick alternatív gazdasági diákszervezet elnöke volt. 

89874110_622044065295603_6018223138544812032_n.jpgMárpedig a közgazdaságtan-oktatás - kevés kivétellel - hasonlóan zajlik. A területet az úgynevezett neoklasszikus közgazdaságtan dominálja, amelynek modelljei a legtöbb esetben elavultak mára. A neoklasszikus paradigma alapvető feltételezései közé tartozik a tökéletes információátadás, a verseny, és ezáltal a saját magát szabályozó piac. Ezeket az alapelveket Paul Samuelson összegezte először az 1948-as Economics című mintatankönyvében. Ha megnézzük egy bevezető közgazdaságtan-kurzus anyagát, láthatjuk, hogy alig változott valami 1948 óta. Az alábbiakban három problémával demonstrálom, hogy miért elégtelen a neoklasszikus közgazdaságtan a mai problémáink megoldására. 

1. Intézmények: a mai közvélekedés szerint az intézményeket nem lehet, és nem is érdemes beszorítani csupán a magántulajdon, a piac és a kormány hármasa közé. A vezető munkaközgazdászok mára már elismerik, hogy a szociális normák, szakszervezetek és alternatív munkalehetőségek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a piaci körülményeket, mint azt korábban gondolták. Ipari közgazdászok szerint a cégeket nem lehet egységszinten elemezni, mivel hiába piaci szereplők, a közintézményekhez hasonlító belső politikájuk jelentősen befolyásolja a piaci döntéseiket. Monetáris közgazdászok pedig a nagy pénzintézetek működéséről állítják ugyanezt. Ennek ellenére a neoklasszikus dogma értelmében a legtöbb közgazdaságtan-kurzuson teljesen figyelmen kívül hagyják az intézmények befolyását a gazdaságra.

silver-and-gold-coins-128867.jpg

2. Hitel- és pénzkibocsátás: Már rég elmúltak azok az idők, amikor a konjunktúraciklus hajtóerejének a technológiai sokkot hitték. Valójában az egyszerű hitel- vagy pénzkibocsátás is beindíthatja a folyamatot, mivel mára már világossá vált, hogy a neoklasszikus közgazdaságtan dogmáival ellentétben a hitel és pénz nem csupán nominális változók, hanem valódi okozati erejük van. Példaként, az extra hitelkibocsátás akár a piac összesített fluktuációira is hatással lehet. (kép: Pixabay)

poor-economics-paperback-abhijit-v-sdl416072199-1-5de96.jpeg3. Egyenlőtlenségek: Szerencsére úgy tűnik, hogy napjainkban néhány közgazdász kezdi levetkőzni azt a hagyományosnak mondható Robert Lucas-i nézetet, mely szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek iránti aggódás “a józan közgazdaságtanra nézve legkárosabb intellektuális tendencia”. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az újraelosztás igenis egy jelentős gazdasági cél lehet. Abhijit Banerjee és Esther Duflo Nobel-díja a Poor Economics című könyvükért ennek a változásnak a jele. A probléma az, hogy mivel még mindig a neoklasszikus, a vagyoni különbségeket irrelevánsnak tartó dogma alapján megy a közgazdászképzés jelentős része, akár egy egész szakot is el lehet végezni anélkül, hogy a mai társadalom egyik legégetőbb problémájára választ kapjunk.

A fent említett három téma csupán példa a számos olyan szakterületről, ahol a közgazdaságtani gondolkodás jelentős előrelépést tett az utóbbi időben. De mégis, ezek a változások nem jelennek meg az alapszakos képzésben, amelyet még mindig a Samuelsoni anakronizmusok uralnak.

Ez azért probléma, mert azoknak, akik csak pár bevezető közgazdaságtan modult vettek fel, illetve nem folytatták a közgazdaságtant mesterszakon és ezáltal csak a neoklasszikus dogmákról van tudásuk, rossz döntéseket hoznak a későbbi, potenciálisan vezető pozíciókban.

Ezáltal nagy esély van rá, hogy gazdasági döntéseink a múlt hibáit fogják megismételni. (kép: Pexels)

green-tractor-175389.jpg

A potenciális megoldás nem csak a tananyag radikális megreformálása, hanem a modern közgazdaságtani gondolkodás popularizálása is lenne. Ahogy Ha-Joon Chang, a gazdasági pluralizmus pápája mondja, “a közgazdaságtan 95%-a józan ész”- tehát bárki be tudja fogadni. Itt az ideje tehát, hogy ne csak egyfajta közgazdaságtant tanuljunk. Az alábbiakban néhány alternatívát ismertetek pár szóban, a teljesség igénye nélkül.

Poszt-keynesi közgazdaságtan: Keynes gondolatai szerencsére egyre jobban megjelennek a mainstream oktatásban is, gondoljunk csak a Keynes-i multiplikátorra. Ennek ellenére még mindig nem elég elterjedt a nézeteinek 21. századra igazított alkalmazása, amit Victoria Chick és Hyman Minsky neve fémjelez.

Osztrák közgazdaságtan: Habár sokan és nem alaptalanul Thatcherhez és Reagenhez kötik és ezáltal elvetik, az osztrák iskola nélkülözhetetlen olyan alapvető gazdasági folyamatok megértéséhez, mint az információ limitáltsága vagy a marginalizmus.

Feminista közgazdaságtan: A feminista analízis remek a háztartások erődinamikájának feltárásában, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy segítsük a nők érvényesülését a piacon.

Marxista közgazdaságtan: Habár keleten még mindig gyanús, az angolszász világban a marxista munkaerő-elmélet a reneszánszát éli többek között Ben Fine munkásságának köszönhetően (a gazdasági marxizmus nem egyenlő a politikai marxizmussal). Remekül megérthetjük a segítségével a társadalmi hierarchia különböző helyén álló szereplők piaci konfliktusait és motivációit.

Ökológiai közgazdaságtan: Végtelen gazdasági növekedést várni egy véges erőforrásokkal bíró bolygón antagonizmus. Az ökológiai elméletek erre ajánlanak kézenfekvő megoldásokat.

Viselkedési közgazdaságtan: Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci szereplők a legritkábban viselkednek a homo economicus racionalitásának megfelelően. A viselkedési elméletek nélkülözhetetlenek az gazdasági döntésekben, legyen szó egy addikció-ellenes javaslatcsomagról vagy arról, hogy hogyan vegyük rá az embereket a kevesebb nejlonzacskó használatára.

Minden, fentebb említett és sokszor méltatlanul mellőzött elmélet azt bizonyítja, hogy vannak módszereink arra, hogy jobban szervezzük meg a gazdaságunkat. Ezen elméletek oktatása és popularizálása az első lépés egy jobb, szolidárisabb és igazságosabb társadalom létrehozására. 

re-logo.jpgMindezen kritika után, lezárásként, szeretnék kitérni pár jó példára is. Számos szervezet küzd világszerte a pluralista közgazdaságtan popularizálásáért, például a Rethinking Economics főképp Európában és Afrikában, vagy az Institute for New Economic Thinking az USA-ban. A Keynesi és a viselkedési közgazdaságtan is egyre inkább utat talál a mainstreambe világszerte, amit például Richard Thaler 2017-es Nobel-díja vagy az angol kormány által frissen felállított Behavioural Insights Team fémjelez. Végül, egyre több neves egyetem kínál kifejezetten pluralista képzést, például a Greenwich-i és a Plymouth-i egyetemek.

Ha felkeltette az érdeklődésed a gazdasági pluralizmus, jó szívvel ajánlom a Rethinking Economics rövid ismertetőjét a főbb pluralista irányzatokról, illetve Ingrid Krangraven zseniális cikkjét, ami még mélyebb betekintést nyújt az általam említett problémákhoz.

Vendégszerzőink írásai nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Ha neked is van véleményed, vagy vitatkoznál az állításokkal, hozzászólhatsz a témához Facebookon, de véleménycikket is küldhetsz nekünk. A moderálás és megegyezéses szerkesztés jogát ebben az esetben is fenntartjuk. 

Borítókép: Canva.com

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény) Tovább
Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom?

A veszélyhelyzetben senki sem veszítheti el ösztöndíjas helyét a tanulmányi eredménye miatt

nevtelen_terv_2.png

A koronavírus okozta rendkívüli helyzetben nem lehet akkor sem kiesni az ösztöndíjas helyről, ha a hallgató nem teljesíti a szokásos feltételeket – derült ki a legújabb Elnöki Testületi rendelkezésből. A rendelkezés egy korábban megjelent kormányrendelet alapján született, melyben a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedéseket szabályozzák.

Mit jelent ez a gyakorlatban állami ösztöndíjas helyek esetén? 

Állami ösztöndíjjal a 2019-ben vagy azelőtt kezdő hallgatók tanulnak továbbra is a Corvinuson. Esetükben az állami ösztöndíjak feltételeit a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozza. A törvény 48-as paragrafusának második bekezdése szerint alapesetben az intézmény köteles átsorolni állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas formáról önköltségesre azokat a hallgatókat, akik nem teljesítettek az előző két félévben átlagosan 18 kreditet, vagy nem érték el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglalt tanulmányi átlagot. 

A kormányrendelet alapján ez az átsorolás az idei évben elmarad, vagyis 

akkor is állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas maradhat a hallgató, ha a minimum kreditszámot vagy a meghatározott minimum átlagot nem teljesíti. 

Mit jelent ez a Corvinus Ösztöndíj esetén?

A Corvinus Ösztöndíj jelenleg a 2020 februárjában induló keresztféléves mesterképzések hallgatóit érinti. A Corvinus Ösztöndíj feltételeit a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat határozza meg, ez nem esik a kormányrendelet hatálya alá. Ugyanakkor a rendelet szellemiségével összhangban, a sajátos oktatási és vizsgáztatási körülményekre való tekintettel az Elnöki Testület úgy határozott, hogy 

a jelenleg Corvinus Ösztöndíjas hallgatók jogosultsága a 2020/2021-es tanévben is megmarad, függetlenül a tanulmányi eredményektől. 

Ez egyben azt is jelenti, hogy a tanév végére tervezett Corvinus Ösztöndíjas átsorolás is elmarad. Aki tehát a jelenlegi félévben Corvinus Ösztöndíjas volt, a következő tanévben is biztosan végig ösztöndíjas marad. Ezt alapesetben a HTJSZ 21-es paragrafusának 15-ös bekezdése szabályozza, ezt módosította most átmeneti jelleggel az Elnöki Testületi rendelkezés. 

img_2815-min.jpg

Akkor önköltséges helyről sem lehet ösztöndíjasra átkerülni?

Állami ösztöndíjas helyek esetén az átsorolást a felsőoktatásról szóló törvény szabályozza. Ennek értelmében, ha egy hallgató bármilyen okból elveszíti az állami ösztöndíját (például nem teljesíti a feltételeket), vagy megszűnik a jogviszonya, a helyére léphet egy addig önköltséges formában tanuló hallgató, ha külön kérvényt ad be. Több jelentkező esetén a tanulmányi eredmények alapján választják ki azt, aki bekerülhet az állami (rész)ösztöndíjas helyre. 

Jelen esetben azonban akkor sem esik ki a hallgató az állami ösztöndíjas képzésről, ha nem teljesíti a feltételeket. Ennek fényében tehát jelentősen csökken az „üresedés” esélye, vagyis önköltséges helyről nehezebb lesz állami ösztöndíjas helyre átkerülni. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha egy állami ösztöndíjas hallgató jogviszonya egyéb okból kifolyólag megszűnik. 

Corvinus Ösztöndíj esetén az átsorolás a HTJSZ alapján történik. Ennek során minden év végén szakonként és képzési nyelvenként készítenek egy rangsort, melynek alapján eldől, hogy a következő évre ki lesz jogosult Corvinus Ösztöndíjra. Erről a folyamatról korábban részletesen írtunk.

Az Elnöki Testületi rendelkezés értelmében idén nem lesz átsorolás, így a 2020-ban kezdők esetében önköltséges helyről sem lehet átkerülni Corvinus Ösztöndíjas helyre. 

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka

Mi lesz velem, ha rosszabb lesz idén az átlagom? Tovább
Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez

javier-trueba-iqpr1xkf5f0-unsplash_1.jpg

A doktori fokozat az egyetemi képzés csúcsa, ennek ellenére nehéz meghozni a döntést. Mérlegelni kell, hogy a diplomád után inkább szakmai tapasztalatszerzésre fókuszálsz, vagy szeretnéd tovább képezni magad. A doktori képzés újabb néhány év elköteleződést jelent, ugyanakkor egyben egy hosszú távú befektetés is. Korábban Dr. Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával készítettünk interjút, most pedig az ő tanácsai alapján gyűjtöttünk össze 5 esetet, amikor mindenképpen érdemes megfontolnod a jelentkezést.

1. Ha érdekel az akadémiai pálya, akkor a doktori fokozat kötelező elem

dollar-gill-kyoshy7bjiq-unsplash_2.jpgA doktori fokozatot szerző hallgatók közel kétharmada marad akadémiai pályán. Ez nem csak azt jelenti, hogy egyetemi oktatóként dolgoznak tovább, hanem az egyetemi kutatásokban is aktívan részt vesznek. Ebben az esetben a PhD fokozat nem csak alapkövetelmény, hanem a későbbi munka során is fontos tapasztalatszerzési lehetőség, például már hallgatóként be lehet kapcsolódni egy-egy kurzus megtartásába. Emellett részt vehetsz különböző hazai vagy akár nemzetközi konferenciákon is, ami a megjelenés mellett fontos kapcsolatépítési lehetőség lehet.

A rendszer minden irányba nyitott, vagyis a doktori képzésre való jelentkezés nem jelent végleges elköteleződést az akadémiai pályák iránt. Később is lehetőséged van más szférában elhelyezkedni, ha mégsem tetszene annyira az akadémiai irány. Ha gondolkodsz azon, hogy hosszabb távon is szívesen dolgoznál ebben a közegben, de még nem vagy biztos benne, akkor is érdemes jelentkezni valamelyik doktori iskolába.

2. Ha szeretsz kutatni, akkor a doktori iskola tökéletes választás számodra

dan-dimmock-3mt71mkgjq0-unsplash_1.jpgA doktori iskolák fontos pillére a kutatásokban való részvétel. Már a tanulmányok során is részt vehetsz különböző tudományos projektekben, ezek pedig hasznos szakmai tapasztalattal járnak még akkor is, ha később más terület felé indulnál el.

Pályázhatsz kutatói ösztöndíjakra, melyek sokszor a doktori képzés alatt is lehetőséget kínálnak saját projektek elindítására, és külföldön is szerezhetsz tapasztalatot. A Fulbright Ösztöndíjjal például az Egyesült Államok nagynevű egyetemein tanulhatsz. Korábban készítettünk interjút Baksa Mátéval, aki hálózatkutatóként a Corvinus doktori képzésében vesz részt, szeptembertől pedig a Yale Egyetem kutatásaiba is betekintést nyerhet.

A Fulbright ösztöndíjat egy kétoldalú program biztosítja, amelyet az amerikai és a magyar kormány közösen működtet. Célja, hogy magyar kutatók mehessenek amerikai egyetemekre tanulmányutakra, valamint az Egyesült Államokból is érkezzenek hozzánk kutatók. Az ösztöndíjat mester- és doktori képzésen is el lehet nyerni, a pályázók közül bizottság választja ki a nyerteseket.

Ha kellően motivált vagy, akkor már a doktori iskola mellett is tagja lehetsz kutatóintézeteknek. Itt a tanulmányaid mellett további tapasztalatokat szerezhetsz, ez pedig a későbbi karrierutadat is meghatározhatja, kiváltképp akkor, ha hosszabb távon is ezen a területen szeretnél elhelyezkedni.

3. Fontos kiindulópont ahhoz, hogy elismert szakértővé válj

william-moreland-gkwp64truqg-unsplash_1.jpgA doktori képzéssel szemben gyakori ellenérv, hogy ezalatt a négy év alatt munkaerőpiaci tapasztalatot is lehetne szerezni, ami akkor különösen fontos lehet, ha később nem szeretnél akadémiai pályán maradni. Ugyanakkor a doktori képzésnek ebben az esetben is vannak előnyei.

A doktori fokozat jelentős presztízzsel jár, a legismertebb és legelismertebb szakértők kerülnek ki innen. A mostani vészhelyzet után az eddigieknél is jobban felértékelődhet a szakértők szerepe. Ahogyan Michalkó Gábor fogalmaz, „a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.” Hozzáteszi azt is, hogy „az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető”.

Ebben pedig nemcsak névlegesen jelent előnyt a doktori fokozat, hanem fontos szakmai tapasztalatokkal is bír. A doktori iskola egy lehetőség arra, hogy elsajátíthasd a tudományos gondolkodás minden elemét. A doktori nem pusztán a mesterképzés folytatása, annál is nagyobb kitartást kíván. Fontos a tudatosság, a szisztematikusság, az önálló munka és az önfegyelem, ezek nélkül könnyen meg lehet csúszni.

4. Ha szeretnél egy inspiráló közösséghez tartozni

windows-p74ndnywry4-unsplash.jpgA PhD fokozat a felsőoktatás csúcsa, egyfajta „elitképzés”, vagyis itt már tényleg a legjobbakkal tanulhatsz együtt. Ez pedig komoly kapcsolatépítési lehetőséggel jár, akár az akadémiai élet vezető szereplőiről, akár az üzleti szféráról van szó. Doktori képzésre tényleg csak olyan hallgatók jelentkeznek, akik komoly ambíciókkal rendelkeznek, ami mindenkinek motiváló lehet.

„A doktori képzésben résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál” – teszi hozzá Michalkó Gábor.

5. Ha valami komoly dolgot szeretnél letenni az asztalra

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgGyakori szemléletmód, hogy valami komoly és hasznos dolgot szeretnénk alkotni. Jó példa erre egy saját vállalkozás felfuttatása, ugyanakkor a kutatói tevékenységből is számtalan innováció érkezik. Michalkó Gábor szerint „a doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak.”

Szerinte a jó kutatás önmagában egy innováció, még ha nem is feltétlenül jelentik be azt a szabadalmi hivatalban. Fontos törekvés, hogy a kutatások társadalmilag is hasznosíthatóvá váljanak, ezáltal sokak életéhez hozzájáruljanak. A Corvinuson számos más kutatás mellett például azt is vizsgálják, hogyan lehet a társadalmi innovációk eszköztárával az idősek helyzetén javítani. A Corvinuson zajló kutatásokról ezen az oldalon olvashatsz részletesebben.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktori képzéseire 2020. április 30-ig van lehetőséged jelentkezni. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították! A jelentkezés menetéről és feltételeiről ezen az oldalon tájékozódhatsz. A Corvinus Doktori Iskoláiról további részleteket a Corvinus honlapján olvashatsz.


Fotók: Unsplash, Pexels

Írta: Kovács Máté

Mikor éri meg jelentkezni doktori képzésre? 5 tipp a legjobb döntéshez Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább
A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel

corvinus_image_2017_320.jpg

Hamarosan a második távoktatásos hét is véget ér a Corvinuson. Hogyan sikerült az átállás, mik az első hét tapasztalatai? Milyen kihívásokat kellett megoldania az egyetemnek? Mi várható még, hogyan zajlik majd a vizsgaidőszak? Többek között ezekről beszélgettünk Dr. Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.

Írta: Kovács Máté

A távoktatás módszertanát korábbi cikksorozatunkban mutattuk be a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) anyagait felhasználva. Az első részben az egyéni tanulás támogatását, a másodikban a videó streaming módszert, a harmadikban pedig az e-learning alapú oktatást mutattuk be.

Nemrég elindult a távoktatás a Corvinuson, melynek módszertanáról már sok szó esett. Mi várható a következő hetek során, lesznek további módszertani anyagok, fejlesztések? Lehet már tudni, hogy mi lesz a vizsgaidőszakkal?

rtemagicc_dr_szabo_lajos_gyoergy_2_jpg_1.jpgFolyamatos fejlesztésben vagyunk, várhatók még módosítások, finomítások a rendszerben, például jelenleg is zajlik a kiemelt tárgyakhoz tartozó oktatóvideók forgatása. Arra is fel kell készülnünk, hogy a vizsgaidőszak is távoktatásos formában marad. Egyre kisebb a realitása annak, hogy visszatérjünk a tantermi vizsgáztatásra, meg kell terveznünk az átállást. Növelnünk kell a Moodle rendszer kapacitását, hogy egyszerre nagy számban is tudjanak vizsgázni a hallgatók, ezen dolgoznak az informatikus kollégák. A Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársai különböző vizsgáztatási megoldásokat dolgoznak ki. Arra is készülünk, hogy a vizsgák mellett a záróvizsgák is megvalósíthatók legyenek online platformon.

Hazautazó nemzetközi hallgatóink számára egyébként eleve garanciát adtunk arra, hogy tantermi vizsgáztatás esetén is biztosítjuk számukra az online vizsga és záróvizsga lehetőségét, amennyiben nem tudnak visszautazni hozzánk. Voltak olyan hallgatók is, akik például az Egyesült Államokból érkeztek. Nekik a magyar órarend szerinti tárgyak éjszakára vagy hajnalra esnek, éppen ezért arra kértük az oktatókat, hogy ilyen esetekben rögzítsék is az előadásaikat. Emellett többen a magyar idő szerinti esti órákban extra konzultációt is vállaltak, hogy azok a nemzetközi hallgatók számára jobb időpontokban  is elérhetők legyenek.

Ami még a jövőt illeti, a szakdolgozatok leadási határideje két héttel későbbre került, ezzel is a hallgatókat szerettük volna segíteni.

A folyóirat ellátottság eddig is jó volt az egyetemen, a rendkívüli helyzetben pedig további szakirodalmi források váltak ingyenesen elérhetővé. Úgy gondoljuk, hogy a két hét halasztással minden feltétel adott a szakdolgozatok leadásához. Ráadásul még a papíralapú beadást is eltöröljük, a szakdolgozatokat csak elektronikus úton kell majd feltölteni.

Általánosságban milyenek az első hét visszajelzései az oktatók és a hallgatók részéről, sikeres volt az átállás?

Nagyon elkötelezett oktatóink vannak az egyetemen, akik szeretnek tanítani, és mindenképpen szerették volna sikeresen befejezni a félévet. Éppen ezért nagyon pozitívan álltak a változásokhoz, még akkor is, hogyha különböző módon és különböző fejlettségi szinten foglalkoztak eddig digitális oktatással.

Amikor a munkatársaimmal terveztük a rendszert, végig bennünk volt a kérdés: vajon működni fog?

Többször megkérdeztem az Informatikai Szolgáltató Központ (ISZK) vezetőjét és a Tanárképző és Digitális Tanulás Központ (TDTK) munkatársait, hogy a rendszerünk bírja-e majd a terhelést, de biztos választ erre csak az első napon kaphattunk.

Jóleső izgalommal vártuk a hétfő reggelt, amikor lement a Stratégiai és üzleti tervezés előadás. Az órára nagyon sokat készülő előadókkal, a módszertani és informatikai támogatást biztosító munkatársakkal, a dékánokkal és a szakfelelősökkel együtt izgultuk végig a rendszer élesítését. Szerencsére minden rendben ment, nem volt semmilyen technikai fennakadás.

Külön öröm volt számunkra, hogy nagyon sok hallgató volt az előadáson, utána pedig sorra kaptuk a pozitív visszajelzéseket. Néhányan írták, hogy ez még érdekesebb is volt, mintha tanteremben ültünk volna.

Volt olyan, aki „otthon az ágyon vagy a kanapén fekve élvezte az előadást”.

Az órán voltak körkérdések is, a válaszok pedig összegezve megjelentek a képernyőn, tehát az interaktivitással sem volt probléma.

Általánosságban tehát pozitív a kép oktatói és hallgatói szempontból is.

auditorium-benches-chairs-class-207691.jpg

Hogyan sikerült megvalósítani a teljes módszertani átállást? Milyen eszközök közül választhattak az oktatók?

Nagyon kevés időnk volt az átállásra, melyet csak a központilag szabályozott nagy rendszerek elvét követve tudtunk sikeresen véghezvinni. Több mint 1600 tárgy és ehhez kapcsolódóan 3000 kurzus fut ebben a félévben, ezekhez standard megoldásokat dolgoztunk ki. Az oktatók így három megoldás közül választhattak.

A három csomag mellé egységes távoktatási platformot is kínáltunk, hogy egyszerűbb legyen a technikai átállás. A Moodle és az Office 365 Teams rendszerét integráltuk egymásba, az utóbbin jöttek létre a Neptun alapján generált kurzuscsoportok.

Ez egy standardizált megoldás, a nagy rendszerek optimuma ugyanis soha nem a részrendszerek optimumának valamelyikével egyenlő.

Lehet, hogy néhány oktató más platformot vagy más megoldást jobbnak tartott volna, ahhoz viszont, hogy az egész rendszer jól működjön, egységes megoldásra volt szükség. Ez kiemelten fontos az informatikai és módszertani háttértámogatásnál is.

A kurzusokat tekintve többségben vannak az egyéni tanulást támogató eszközök, de nagyon sok helyen működnek a videostreamek is. Vannak olyan kollégák, akik már előrébb jártak az e-learningben, ők nyilván ilyenkor elővették az ezzel kapcsolatos anyagokat vagy anyagrészeket is.

Hogyan biztosították, hogy a megszabott követelmények minden esetben megfelelőek legyenek?

Miután az oktatók kiválasztották a számukra megfelelő módszert, a szakfelelősök minden tárgy módosított tantárgyi adatlapját ellenőrizték. Megnézték, hogy nincs-e esetleg túlzott vagy túl alacsony követelmény. Vannak persze olyan visszajelzések, hogy egy szakon sok lett egyszerre a tananyag, vagy kevés az élőben adott előadás, ilyenkor természetesen megtesszük a szükséges módosításokat, fejlesztéseket.

Hogyan figyel az egyetem a hallgatók visszajelzéseire, milyen módon lehet észrevételeket tenni? Ezeket később figyelembe veszik és beépítik a távoktatásba?

shutterstock_1065451166-min.jpgHallgatói visszajelzések folyamatosan érkeznek, a Hallgatói Önkormányzat vezetése nagyon jó partner ebben. A hétvégén hosszasan értékeltük az első hét tapasztalatait, de már a távoktatás elrendelésekor konzultáltunk a hallgatók szempontjairól és elvárásairól. A távoktatási anyagokat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Érkeznek emellett hallgatói visszajelzések e-mailben is, akár egy-egy kurzusra vonatkozóan. A hallgatókat közvetlenül e-mailben, Neptun üzenetben vagy a Corvinus Kommunikáción keresztül tájékoztatjuk a legfrissebb fejleményekről, de a honlapon elérhető egy Távoktatás aloldal is, ahol minden fontos információ megtalálható.

Van olyan terület jelenleg, ahol még komoly fejlődés szükséges? Érkeztek negatív visszajelzések is?

Természetesen minden területen lehet és kell is fejlődnünk.

Most leginkább a „learning by doing”, azaz a tapasztalat alapján történő tanulás zajlik, tartalmi és módszertani területen is készülnek egyre fejlettebb anyagok.

Nem sok, de nyilván érkezett negatív visszajelzés is. Ezek számunkra nagyon hasznosak, építő kritikaként fogjuk fel és megpróbáljuk a lehető leggyorsabban megoldani őket.

Mi jelentette az első héten a legnagyobb kihívást az oktatók és a módszertani-technikai hátteret biztosító szakemberek számára?

shutterstock_675984163-min.jpgAz oktatók számára a gyors átállás jelentette a legnagyobb kihívást. Át kellett gondolni, hogyan lehet az eredeti tantárgyi célokat más módon teljesíteni. Ehhez a TDTK szakembereinek ki kellett dolgozniuk a módszertani támogató rendszert, készültek többek között útmutatók, videóprezentációk és figyelemfelhívó anyagok is.

Informatikai szempontból kihívás volt a Moodle és a Teams integrációja. Komoly munkát végzett az ISZK, hogy minden zökkenőmentesen működjön, és 23-án reggel nem volt technikai leállás. A Hallgatói Szolgáltatások Központnak (HSZK) is át kellett állnia, hiszen a hallgatók nem jöhetnek be az egyetemre, így ügyeket sem tudnak intézni. Mindent át kellett vinni digitális platformra.

A félév ütemezése okozott még némi problémát. Az intenzív hét végül az utolsó hétre került, mivel vannak olyan választható tárgyak, melyeket külsős vagy külföldi oktató tartott volna, ők pedig nem tudták vállalni a kurzus megtartását. Ebben az esetben az illetékes intézet más tárgyat kínál majd fel, melyre a hallgatók át tudnak jelentkezni.

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

A távoktatás során kiépült rendszerek a jövőben is használhatók lesznek?

Az Corvinus 2030-as oktatási stratégiánkban szerepelt, hogy az e-learning rendszereinket is fejlesztjük. Az erre való készülés tehát tudatos volt, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a folyamatot.

Nyilván nem leszünk távoktatásos egyetem, nem lesz minden kurzusunk e-learning alapú, de az anyagok nagyon jól kombinálhatók a tanteremi órákkal is.

Mesterszakon például a kreditpótló tárgyak akár e-learning formában is teljesíthetők lehetnek, így nem lenne ütközés a normál tanteremi órákkal. Ezt például eddig is terveztük, a veszélyhelyzet csak felgyorsította a fejlesztéseket, a kialakított rendszerekből nagyon sokat fogunk használni a helyzet rendeződése után is.

Ezúton szeretném megköszönni az ISZK, a TDTK és a HÖK vezetésének és minden munkatársának a távoktatás fejlesztésében nyújtott elkötelezett, magas színvonalú munkáját.

 

Fotók: Budapesti Corvinus Egyetem, Pexels.com, Shutterstock

A hallgatók visszajelzéseire is támaszkodik a Corvinus a távoktatás során - Interjú Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettessel Tovább
Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény)

we_re_expecting_you_1.png

A távoktatás elindulásával új korszak kezdődik a hallgatók életében. Az új oktatási módszertan a hallgatóktól is rugalmasságot és odafigyelést igényel, ugyanakkor az első hét tapasztalatai nagyon biztatóak. Mit gondolnak a Közgazdász szerkesztőség tagjai az átállásról, hogyan éljük meg mi ezt az időszakot? Összegyűjtöttünk néhány gondolatot és tanácsot, amik hasznos visszajelzésként szolgálhatnak ebben a helyzetben. 

A távoktatás módszertanáról cikksorozatot is készítettünk, az első részben a hallgatók egyéni tanulását támogató módszereket szedtük össze, a másodikban a videó streaming tanácsokról írtunk, a harmadik rész pedig az e-learning kurzusokról szólt. Az anyagokat a Corvinus Tanárképző és Digitális Tanulási Központ biztosította számunkra. 

Ha nem vigyázol, “időmilliomosból” könnyen “idődzsentrivé” válhatsz

gray-double-bell-clock-1037993.jpg

Talán azt sajnálom a legjobban a távoktatásban, hogy nem növeli a telefonom kijelzőjén látható lépésszámomat az egyetemre tartó út. Viszont annak, aki már töltött ki Belbin-tesztet, és a csapatjátékos kategóriára hozzám hasonlóan nulla pontot kapott, na az ő számára áldás, amikor egy diasor önálló tanulmányozása közben egyedül kutakodhat az interneten, ráadásul ezalatt még zenét is hallgathat anélkül, hogy a muzsika műfaját bárkivel egyeztetnie kellene. Videókonferenciák alkalmával pedig tovább élvezhetjük az eddig élőben tartott órákat, annyi különbséggel, hogy kevésbé feltűnő az a bizonyos Hearthstone vagy Honfoglaló menet…

Rengeteg időt spórol meg nekünk, hogy nem szükséges utazgatnunk, ugyanakkor nagyon fontos, hogy az időnket jól osszuk be. Időmilliomosként léhán halogathatunk, rosszul gazdálkodhatunk kronológ vagyonunkkal, így pedig hamar idődzsentrikké válhatunk. 

Nehéz, de hozzá kell szokni, hogy az otthon most egy munkahely is egyben. 

(Ezt a gondolatot edzőm egyesületi körben sokat idézett kérdésével zárnám: “Ismered azt az angol közmondást, hogy the time is money b***?”)

A távoktatás jó lehetőség arra, hogy új tanulási módszereket sajátítsunk el, valamint - ha jó gazdák vagyunk - időt biztosít olyan dolgokra, amelyekre eddig pont nem jutott.

Szatmári-Schubauer Solt

Személyes kapcsolódás nélkül nem megy

three-black-handset-toys-821754.jpg

Ahány óra, annyi féle megoldással lehet találkozni a távoktatás során. Oktatótól és a kurzus eredeti felépítésétől is függ, melyik módszer a legalkalmasabb. Van olyan, aki feltölti a kibővített diasort, esetleg egy előre felvett előadást ad le, vagy élőben streamel. A legtöbben a Teams felületet használják, ami szerintem elég könnyen kezelhető és rengeteg lehetőséget nyújt. Szinte bármikor lehet írni a csoport chat részébe, amit mindenki lát, így könnyen tudunk tájékozódni mi is, ha valamit nem értünk. Ide is fel lehet tölteni tananyagokat, de van, aki erre a Moodlet használja. Így két felületet is figyelni kell, ami olyan szempontból nem baj, hogy a Moodlet (jobb esetben) már ismerjük, és biztos megtalálunk rajta mindent.

Mindenkinek más megoldás a kényelmes, szerintem az előre felvett előadás a legpraktikusabb és a leghatékonyabb. 

Még ha nem is tudunk azonnal reagálni vagy kérdezni, mégis sokkal személyesebb, és talán az eredeti órához ez hasonlít a legjobban. Mivel ezek a videók körülbelül 20 percesek, érdemes lenne utána lehetőséget biztosítani a hallgatóknak, hogy a Teams felületen közösen is megbeszélhessék a felmerült kérdéseket.

Elsőre az egész rendszer szokatlan és fura volt számomra, főleg a heti feladatok. Idővel azonban rá lehet hangolódni, és hozzászokni, hogy most más szabályokat kell követni.

Szép Zsóka

Sosem volt még ilyen könnyű a lógás, de ennyire nagy hiba sem

brown-wooden-opened-door-shed-2869565.jpg

Véleményem szerint az egyetemnek általánosságban sikerült megvalósítani a távoktatást. Ebben nagy segítség volt a Microsoft Teams, nekem az előadásaim nagy része ott teljes egészében elérhető.

Talán még segít is figyelni az „órán”, hogy egyedül ülök a gép előtt.

Természetesen így is meg van a lehetőség arra, hogy elkalandozzon az ember, de magamon úgy vettem észre, hogy ez az online kurzus keretein belül kevesebbszer valósul meg. A Teamsen kívül is jól működik a kommunikáció, van olyan tárgyam, ahol a tanár saját Youtube videóiból lehet elsajátítani az anyagot.

Az önálló időbeosztás egyszerre lehet áldás és átok. Mivel nálunk sehol nem nézik úgymond a katalógust, a lógás szinte minden óráról megengedett, de egyáltalán nem célravezető. Ugyanúgy időt kell hagyni az óra utáni egyéni munkára is, ami ez sok esetben összemosódhat azzal, hogy az előadás hallgatását már eleve annak vesszük.

Egy hét után érnek még meglepetések, de egy rendszert kialakítva effektív lehet ez a megoldás az oktatás jövőjében is.

Gajdics Bálint

Neked mi a véleményed? Kommentelj a Facebook-poszt alatt, vagy küldd el nekünk az alábbi kérdőívben! A tartalmas hozzászólásokat egy későbbi írásunkban meg is jelenítjük majd. 

Szerkesztette: Kovács Máté

fotók: pexels.com

Elindult a távoktatás a Corvinuson - Ilyennek látja szerkesztőségünk az első hetet (Vélemény) Tovább
A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt

kep.JPG

Mi lenne egy országgal, ha nem lennének tehetséges számviteli szakemberei? A Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny bizonyíték arra, hogy ettől nem kell tartanunk. A kárpát-medencei számviteli esetversenyt a Pénzügyminisztérium is támogatta. A szervezőkkel beszélgettünk a verseny céljairól és a döntő nehézségeiről, melyeket a koronavírus okozott. 

Címlapfotó: Menyhért Kristóf (- Ressely Kinga fotója)

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpg

A koronavírus az egyetemi esetversenyekre is hatással van, ugyanakkor a Luca Pacioli Egyesület bebizonyította, hogy nem feltétlenül kell mindent elhalasztani. A Varga Mihály által fővédnökként támogatott versenyt a korlátozások miatt végül online rendezték meg. A rendkívüli helyzetről, az átállás kihívásairól és a verseny céljairól Menyhért Kristófot, a Luca Pacioli Egyesület elnökét kérdeztünk.

logo.pngA Luca Pacioli Egyesület célja, hogy támogassa a számviteltudomány és az adózási ismeretek területén legkiemelkedőbb szakemberek folyamatos kinevelését, ennek érdekében ernyőszervezetként támogatja a Corvinuson működő Finance Master Clubot és a Luca Pacioli Társaságot is (akikről korábbi írásunkat itt olvashatjátok), emellett pedig második alkalommal rendezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt, melyre a Kárpát-medence minden tájáról várták a jelentkezőket. 

A versenynek Varga Mihály, Magyarország pénzügyminisztere volt a fővédnöke. Hogyan sikerült elérni, hogy a Minisztérium is támogassa a versenyt? 

A Pénzügyminisztérium stratégiai fontosságúnak tartja a hazai számviteli képzés minőségének biztosítását, a számvitel népszerűsítését és fiatalítását, hiszen a nemzetgazdaság egésze számára létfontosságú szakmáról van szó. Ahogyan Varga Mihály pénzügyminiszter a tavalyi döntő eredményhirdetése előtt fogalmazott: 

"Egy olyan gazdaság, amely nem büszkélkedik nagy tudású számviteli szakemberekkel, előbb-utóbb sikertelen vállalkozásokba fullad." 

Mivel a Luca Pacioli Egyesület, illetve az általunk szervezett verseny céljai egybevágnak a Pénzügyminisztérium szakmára vonatkozó elképzeléseivel, a pénzügyminiszter úr szívesen elfogadta felkérésünket, hogy elvállalja versenyünk fővédnöki szerepét. 

Mi a verseny célja, miért érdemes rá jelentkezni?

multicolored-abacus-photography-1019470_1.jpgA Bosnyák János Nemzeti Emlékverseny célja egyrészt a számvitel népszerűsítése a fiatalok körében, szerte a Kárpát-medencében, másrészt pedig az, hogy a szakma leendő nagyjai lehetőséget kapjanak a szakma jelenlegi jeles képviselőitől, hogy megmutassák magukat, ezáltal elindítva karrierjüket a közszférában, a versenyszférában vagy az akadémia világában.

A veszélyhelyzet ugyanakkor keresztülhúzta a ti számításaitok is. Mi volt az eredeti terv, hogyan szerettétek volna lebonyolítani a verseny döntőjét?

Az idei döntő a tavalyihoz hasonlóan zajlott volna le: március 12-én este díszvacsora nyitotta volna meg a rendezvényt a Budapesti Corvinus Egyetemen a Faculty Clubban, ahol megjelent volna a 7 döntős csapat, a szakmai zsűri tagjai, a verseny támogatói, a szervezők és természetesen a meghívott vendégeink is. A versenyre első megszervezése óta gyakran "a számvitel ünnepeként" utalunk, és szerettük volna megadni idén is az ehhez illő ünnepélyes felütést. A verseny döntője másnap zárult volna, ahol a döntős csapatok tagjai előadták volna az első fordulóban elkészített megoldásaikat a szakmai zsűri tagjainak. Ezt követte volna az ünnepélyes eredményhirdetés, amelyen felszólalt volna maga Varga Mihály pénzügyminiszter úr is. Mindez természetesen végül csak álom maradt.

Mi volt az a pont, amikor dönteni kellett? Mennyi időtök volt az átszervezésre?

A Corvinus Egyetem Elnöki Testülete március 10-én hozta meg azt a rendelkezését, amelyben betiltotta az 50 fős vagy nagyobb rendezvények megszervezését az egyetem területén. Természetesen a mi rendezvényünk a létszám sokszorosával bírt volna, így a rendelkezés ránk is vonatkozott. Tiszteletben tartva mind az egyetemi vezetés, mind a kormányzat rendelkezéseit, illetve az érintettek egészségét, a döntőt eredeti formájában végül lefújtuk, és azonnal nekiálltunk az átszervezésnek. 

Összesen körülbelül két napunk volt arra, hogy a közel 6 hónapos szervezőmunka eredményét félretéve az egész eseményt újragondoljuk, és a döntőt valamiképpen megmentsük.

Technikailag mennyire okozott nehézséget ez az átállás, hogyan oldottátok meg? Hogyan zajlott le végül a döntő?

A verseny egyik támogatója azonnal felajánlotta irodáját és technikai berendezéseit is, hogy megszervezhessük a döntőt, így a helyszín és a technikai adottságok kérdésköre gyorsan megoldódott. A vetélkedőt Microsoft Teamsben valósítottuk meg, az eredeti, március 13-ai időpontban: a közös megnyitót követően a Teams "egyik oldalán" a versenyzők jelentkeztek be előre meghatározott időpontokban, hogy egyesével előadják a döntőre készített prezentációikat, a "másik oldalon" pedig a szakmai zsűri tagjai szegezték a csapatoknak kérdéseiket – mi pedig mindvégig ellenőriztük és koordináltuk a szabályos lebonyolítást. 

Az eredményhirdetés ugyancsak Teamsben történt. Minden csapat ismét egyszerre bejelentkezett, meghallgatta a zsűri elnökének összefoglalóját, illetve a dobogós csapatok kihirdetését. 

shutterstock_1065451166-min.jpg

A zsűri és a támogatók mennyire voltak ebben partnerek? Mennyire értékeled sikeresnek a helyzethez való alkalmazkodást?

Szerencsére mind a zsűri tagjai, mind a verseny támogatói rendkívül rugalmasak és segítőkészek voltak, és maguk a versenyzők is gyorsan alkalmazkodtak a váratlan helyzethez. Mindezeknek köszönhetően a döntő végül is – bár az eredeti elképzeléshez képest jóval kevesebb pompa közepette – zavartalanul és véleményünk szerint szakmailag kifogásolhatatlan módon valósult meg. Ezúton is köszönjük a zsűri tagjainak, valamint támogatóinknak és a versenyzőknek is az ezért tett erőfeszítéseiket!

A tervek szerint a Luca Pacioli Egyesület 2021-ben is megrendezi majd a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt. További információkért érdemes követnetek a honlapjukat és a Facebook oldalukat is!

(Illusztrációk: Pexels.com, Shutterstock)

Kovács Máté

A rendkívüli helyzetben sem maradt el "a számvitel ünnepe" – Online szervezték meg a Bosnyák János Nemzeti Emlékversenyt Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok

shutterstock_439437442-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat. Az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünetben alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána.

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, erről az első részben írtunk. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, a megoldási javaslatokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze. 

A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése, ennek módszertani hátterével foglalkozunk most. 

Online kurzusok (e-learning)

shutterstock_1523538194-min.jpgA teljes egészében online kurzusok (e-learning) létrehozása során az oktatóknak lehetőségük van új tananyagok létrehozására, melynek elsődleges felülete a Moodle lesz. E megközelítés igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát. A megoldás alkalmazását abban az esetben javasolja az Egyetem, amennyiben az oktató rendelkezik ilyen irányú előképzettséggel, tapasztalattal vagy az adott kurzushoz előre elkészített tartalmak is a rendelkezésére állnak. A Moodle felhasználói kézikönyve az oktatók segítségére lesz az esetleges önálló tananyagfejlesztésben.  

Hogyan hozható létre online tananyag?

  • Moodle lecke: online tananyag

moodle.pngMoodle: Online e-learning rendszer, melyet a Corvinus Egyetem a hagyományos kurzusok esetén eddig is használt. Jelentősége a távoktatás során felértékelődik, a Microsoft Office 365 csomag mellett a tanulás központi csatornája lesz.

Ez utóbbit minden egyetemi hallgató ingyenesen használhatja tanulmányai alatt, belépni a saját egyetemi e-mail címmel (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu) és a Cusman-rendszerhez tartozó jelszóval lehet. (kép: moodle)

A Moodle rendszer beépített tananyagfejlesztő eszközével létrehozhatók egyszerűbb, elsősorban szöveges és képes tartalmú tananyagok. A tananyagokon belül ellenőrző kérdések és egyéb elágazások is elhelyezhetők. Előnye, hogy a teljes feldolgozott tartalom online elérhető és otthonról is elkészíthető. Az oktatók a létrehozott tartalmakat később is elérhetik, így a visszarendeződés után is használhatóak lesznek, valamint a módszer alkalmazása jelentős elmozdulást jelent a személyre szabott oktatás felé.

shutterstock_1552141370-min.jpg

Hátránya, hogy online tananyagot létrehozni időigényes, valamint technikai háttértudást is igényel. Az oktatók számára az Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központ (TDTK) a tananyag létrehozásához a háttéranyagok és felhasználói kézikönyvek mellett személyes támogatást is nyújt.

  • MOOC elemek beépítése

mooc-essentials-of-youth-policy.pngMOOC (Massive Open Online Courses): Nemzetközi tananyagmegosztó weboldal, ahol számos hazai és külföldi egyetem online kurzusai ingyenesen elérhetők. (kép: abroadship.org

Az oktatóknak lehetőségük van az online tananyagokba más egyetemek jól működő gyakorlatait is beépíteni. Erre nyújt lehetőséget a mooc.org weboldal, ahol jó minőségű és magas színvonalú anyagok érhetők el. Hátránya, hogy tartalmilag nem biztos, hogy teljes mértékben illeszkedik a kurzushoz, és a kezdési időpont is kötött lehet. A tananyagok elsősorban angol nyelven kerülnek fel ide.

  • Videók feltöltése a Moodle kurzusba

A Moodle felületen létrehozott tananyaghoz korábban elkészített és külső forrásokból elérhető videók feltöltésére is van lehetőség. Ezzel az oktató szöveges tananyagot vizuális formában is ki tudja egészíteni, a már elkészült anyagok esetén pedig az alkalmazása minimális befektetést igényel. Fontos, hogy a videók ne legyenek túl hosszúak, illetve érdemes hozzá tanulói tevékenységet is társítani (akár online teszt formájában), hogy a motiváció fenntartható legyen.

shutterstock_1150224587-min.jpg

Általános módszertani támogató anyagok online felsőoktatáshoz:

Alkalmazások, melyek a digitális projektmunkát segítik: Basecamp, Podio, Kickoff, Redbooth, TitanPad, Moodle, Google Apps for Education

Digital Project-Based Learning: 7 Tools for Student Collaboration

Hogyan tanítsunk YouTube-ról: 197 Digital Channels For Learning 

Az alábbi videó a tanítás különböző vetületeit veszi sorra.

Az alábbi cikk 10 fontos módszertani-szemléleti tanácsot foglal össze az online tanításról azoknak, akik most fognak bele.

Képek forrása: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat első része itt, a második része pedig itt érhető el. Bármilyen hasznos észrevétel vagy a távoktatás során felmerülő egyéb jó gyakorlatok esetén keressetek minket Facebookon, hogy másokhoz is eljuttathassuk az ötleteket! ☺

Távoktatási módszerek a Corvinuson - III. rész: Online e-learning kurzusok Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming

shutterstock_517415605-min.jpg

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak. Az épületeket nem lehet látogatni, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. A hallgatók online folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire számíthatnak a hallgatók? Cikksorozatunkban ezeknek járunk utána. 

Hogyan működik a távoktatás? A Corvinuson a Tanárképző is Digitális Tanulás Központ munkatársai az előrehozott tavaszi szünetben három megoldási irányt dolgoztak ki. Az egyéni tanulás támogatásáról előző cikkünkben írtunk, most pedig a videó streaming módszert járjuk körbe részletesen.

II. rész: A Videó streaming

A videó streaming módszerrel az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, illetve a képernyőjüket is megoszthatják. Az előadás történhet szinkron és aszinkron formában is. Az előbbi esetben a felvételt az oktató élőben közvetíti a kurzus órarendi időpontjában, az utóbbiban pedig előre felvett videókat tesz közzé, amiket a hallgatók bármikor megnézhetnek. 

A nagy létszámú, kiemelt prioritású kurzusok esetén az egyetem operatőri feladatok ellátására szakembert rendel az oktató mellé, aki segít az anyagok felvételének elkészítésében, ugyanakkor a mai technológiával egy egyszerű okostelefon vagy webkamera is tökéletes megoldás lehet. Mi a különbség a szinkron és az aszinkon előadás között?

Szinkron előadás

shutterstock_1065451166-min.jpgAz előadást ebben az esetben az oktató élőben közvetíti, akár a saját számítógépe előtt ülve. A hallgatók a választott technológia függvényében láthatják az oktatót, a prezentációt és kérdéseket tehetnek fel (akár moderációval). Az esemény trögzíhetik is, ezzel pedig aszinkron előadást is létre lehet hozni (a következő megoldási javaslatban részletesen kitérünk erre).

Ennek a formának előfeltételei a videokamera vagy bármilyen hangrögzítésre alkalmas eszköz, de gyengébb minőséghez egy átlagos webkamerás laptop is elég lehet. Egy-egy kiemelt előadás esetén személyzet is társulhat a rögzítéshez, ugyanakkor a kialakult járványügyi helyzetben a társas érintkezések minimalizálása miatt ez nem ajánlott.

Előnye, hogy a laptopos megoldással viszonylag egyszerűen elkészíthető a felvétel, és ugyanazt az előadást kell prezentálni, amit egyébként az oktató az egyetemi kurzusra tervezett. Tehát nem igényel sok plusz felkészülést. Hátránya, hogy a hallgatók számára kevésbé motiváló, az interakciók hiányában pedig unalmas is lehet, valamint maga az előadás hosszúra tud nyúlni.

Aszinkron előadás

shutterstock_632426231-min.jpgAz előadást a hallgatók felvételről is meg tudják tekinteni, ezt persze az oktatónak előre kell rögzítenie. A rögzítés történhet akár szinkron előadás idején is, akár valódi  közönség előtt. Ekkor a hallgatói interakciókat, például a kérdéseket és válaszokat is rögzíthetik.

Technikailag az előző esethez hasonlóan akár egyedül a saját számítógépe előtt, vagy egy prezentáció kivetítésével és hozzáadott narrációval is bemutatható. Emellett számos ingyenes grafikus videóprogram is elérhető, amikkel érdekes és izgalmas előadásokat lehet gyártani, de ez plusz energiabefektetést igényel.

Előnye, hogy az eredeti órára szánt előadás tervezete felhasználható, a szinkron előadással ellentétben pedig vágni is lehet. A vágás ajánlott is, érdemes ugyanis utólag kivenni a kevésbé érdekes részeket és a hosszabb szüneteket. Jelentősen rövidülhet az előadás, ami a hallgatók számára is könnyebben befogadhatóvá teszi. Hátránya viszont, hogy ez a forma is kevésbé motiváló, a hallgatók ráadásul passzív szerepbe kerülnek, kérdezni sem tudnak.

shutterstock_675984163-min.jpg

Összegzésül tehát a videó streaming módszernek számos előnye és hátránya van. Egyrészt nagyon hasznos lehet, hogy a hallgatók egyéni tanulásának támogatásával ellentétben az eredeti órára tervezett előadások szinte teljesen átemelhetők, a módszer nem igényel ezen felül plusz készülést. Ugyanakkor ez a megoldás kevésbé izgalmas és motiváló a hallgatók számára, és az előadás hosszúra nyúlhat. A különböző módszereket ötvözni is érdemes, így egy videós előadás során is adhatók egyéni feldolgozásra szánt vagy csoportmunkás feladatok, akár úgy is, hogy a videós előadás ehhez a szakmai hátteret adja meg.

További módszertani tanácsokkal a Corvinuson működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központot érdemes keresni, minden információt ezen az oldalon találtok.

Fotók: Shutterstock

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt  és Balkányi Péter.

A sorozat harmadik részében az online (e-learning) kurzusokat járjuk körbe, valamint további módszertani segédleteket is összegyűjtünk majd. 

Távoktatási módszerek a Corvinuson - II. rész: A videó streaming Tovább
Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása

img_8843-min.JPG

A koronavírus miatt az ország egyetemei bezártak, az oktatás azonban március 23-án folytatódik. Az épületeket továbbra sem lehet látogatni, így a hallgatók online formában folytathatják tanulmányaikat, az ehhez szükséges módszertant pedig az előrehozott tavaszi szünet során alakították ki. Hogyan oldják meg a távoktatást a Corvinuson? Mire kell számítaniuk a hallgatóknak? Ezeknek járunk utána cikksorozatunkban. 

Címlapfotó: Szép Zsóka

Hogyan működik a távoktatás? Elsőre egyszerűnek tűnik az a megoldás, hogy a koronavírus miatt mindenki maradjon otthon és tanuljon a saját szobájában. Jobban átgondolva ugyanakkor komoly kihívással néz szembe az összes oktatási intézmény, hiszen a tanítás eddigi formája nagyrészt a személyes jelenlétre épült. 

Az előrehozott tavaszi szünet március 16-22. között lehetőséget adott arra, hogy az oktatók és az egyetem vezetése közösen kidolgozzák az új módszertant, amivel a rendkívüli helyzet ellenére is biztosítani lehet az oktatás színvonalát. Fontos kiemelni, hogy nincs egyetlen jó megoldás, a kurzusok témájukból és jellegükből adódóan eltérőek voltak korábban is, tehát a távoktatás során sem lehet minden esetben ugyanazt a módszert alkalmazni. 

shutterstock_1150224587-min.jpg

A Corvinuson három megoldási irányt dolgoztak ki, melyekből az oktatók az intézetvezetőkkel együtt maguk választhatják ki a kurzushoz leginkább illő megoldást. A három módszer közül az egyéni tanulás támogatása a legegyszerűbb, ebben az esetben az oktatók segédanyagokat küldenek a hallgatóknak, amelyekből önállóan készülnek fel a számonkérésre. A videó streaming módszer ennél időigényesebb, az oktatók saját eszközeik segítségével tesznek közre webkamerával készített felvételeket, hangokat, vagy megosztják a képernyőjüket. A harmadik eset a teljesen online, e-learning kurzusok bevezetése. Az oktatók létrehozhatnak új tananyagokat, viszont ez igényli a legtöbb előkészületet és aktív oktatói munkát is. 

Cikksorozatunk első részében az egyéni tanulás támogatásával foglalkozunk, a szakmai anyagokat ezúton is köszönjük a Corvinus Egyetemen működő Tanárképző és Digitális Tanulási Központnak!

Önálló/egyéni tanulás támogatása során az oktató olyan módszertani megoldásokat kínál a hallgatóknak, melyekkel önállóan tudnak felkészülni a számonkérésre. Mind módszertani, mind technológiai szempontból ez a legkönnyebben megvalósítható irány. Az alábbi hat megoldási javaslat közül érdemes válogatni. Ezek között van olyan, ami önmagában is használható, és olyan is, amit csak egy másikkal kombinálva lehet alkalmazni.

1. Online konzultáció

shutterstock_517415605-min.jpgAz egyéni tanulás során is fontos a folyamatos visszajelzés, melyhez online konzultációt érdemes meghirdetni. Ennek előnye, hogy könnyen kivitelezhető az oktató és a hallgató, valamint két hallgató kapcsolata. Meg tudják beszélni a tananyagot, valamint a tanulás személyre is szabható. Hátránya, hogy az adott időpontban minden résztvevőnek elérhetőnek kell lennie, valamint a tananyag feldolgozásához nem elegendő ez a gyakorlat, kiegészítő módszert kell választani hozzá.

2. Szakirodalom önálló feldolgozása ellenőrző feladatokkal

shutterstock_328149227-min.jpgA módszerrel a hallgató önállóan dolgozza fel az interneten elérhető vagy az oktató által közzétett szakirodalmat.  A tanultak elmélyülését tesztek és feladatok segítik. Előnye, hogy nyílt végű kérdések, kreatív feladatok is adhatók, valamint segíti a szakirodalomban való elmélyülést. A kapcsolat e-mailen is megoldható, így nem kell minden félnek azonnal elérhetőnek lennie. Hátránya viszont, hogy jóval kevesebb így a személyes kapcsolat, és megtervezni is több idő a tesztes feladatsorokat.

3. Önálló, tanulói megfigyelésre, kutatásra épülő ismeretfeldolgozás

Az ilyen kurzus során a hallgatók kutatásokat végeznek és modelleznek, a feladatok megoldása pedig lehet egyéni és csoportos is. A félév során az oktató különböző kutatási kérdéseket vet fel, valamint az ismeretszerzési folyamatban is segít. A diákok így önállóan szerzik meg a szükséges tudást. Előnye, hogy a hallgatók szabályozzák tevékenységüket, tehát a felelősségük is növekszik, valamint jól feltett és izgalmas kérdések esetén a motiváció is nagyobb. Hátránya viszont, hogy elengedhetetlen hozzá az önszabályozott tanulás a diákok részéről, valamint a tanárszerep átalakulása is kihívást jelenthet.

4. PBL: problem based learning (problémaközpontú tanulás)

Az előbbihez hasonló módszer, azonban itt az oktató egy problémakörnyezetet teremt meg és ehhez kapcsolódó feladatokat, megvalósítandó projekteket kínál. Fontos, hogy a feldobott probléma kapcsolódjon a kurzus tematikájához, legyen releváns és a hallgatók számára is érdekes. Előnye, hogy a hallgatók önállóan tudnak dolgozni és kreatívan alkalmazzák a tanultakat, valamint a módszer a rendszerszemléletű gondolkodást is támogatja. Hátránya viszont, hogy hosszabb tervezést igényel, valamint gondot okozhat, ha a hallgatók nem sajátították el kellően az elméleti hátteret.

5. Online eszközök alkalmazása

shutterstock_1065451166-min.jpgKülönböző online elérhető tanítást támogató megoldásokat is lehet alkalmazni, elsősorban más módszerekkel együtt. Tökéletes kiegészítője lehet például az online konzultációnak és a szakirodalom önálló feldolgozásának is. Az alábbi oldalon közel 200 ilyen eszköz érhető el. Általában könnyen kezelhető és a tanulók számára is izgalmas oldalak, ráadásul később is fel lehet majd használni ezeket. Fontos ugyanakkor, hogy önmagában nem elegendő módszer, így ötvözni kell valamelyik korábbival.

6. Online csoportmunka, virtuális kooperatív csoportmunka, online kollaboráció

A tanulók közösen végzett tevékenység során, egymással együttműködve fejlesztenek egy-egy új „tudás objektumot”, ami lehet például egy weboldal, egy prezentáció, egy digitális történet vagy akár egy videófilm is. A folyamat működőképes online is, valamint a hallgatók kreativitására támaszkodik. Mint minden csoportmunkánál, itt is gond lehet az egyéni értékelés, hiszen a végső termékből nehéz megmondani, ki mennyit dolgozott vele. Emiatt érdemes a projektet részekre osztani, hogy minden hallgató jól elhatárolható részfeladatot kapjon, így könnyebben értékelhető az elvégzett munka.

Fotók: Shutterstock

További módszertani segédletek:

A szakmai anyagot a Tanárképző és Digitális Tanulási Központ kollégái készítették, név szerint Bodnár Éva, Csillik Olga, Daruka Magdolna, Sass Judit, Vinczéné Fekete Lídia, Pálvölgyi Krisztián, Orbán Zsolt és Balkányi Péter. 

Cikksorozatunk következő részében a videó streaming módszertanát bontjuk majd ki részletesen, a mostanihoz hasonló megoldási javaslatokkal együtt, a harmadik részben pedig az e-learning módszerekre térünk majd ki, és további hasznos oldalakat is ajánlunk.

Távoktatási módszerek a Corvinuson, I. rész: Az egyéni tanulás támogatása Tovább
"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel

_o9a7759.jpg

A hazai fordulót megnyerték, majd Prágát is bevették csapatukkal. Itt rendezték meg idén az Unilever “Heroes of Tomorrow” versenyének kelet-európai, regionális döntőjét. Az első hely megszerzése után Kovács Adél, Balázs Marcell és Szemerédi Andris a globális fordulóra készülnek. Adél és Marci Corvinusos, elsőéves hallgatók, Andris pedig harmadik éve tanul a Budapesti Gazdasági Egyetemen. A versenyen szerzett tapasztalataikról, sikereikről és nehézségeikről beszélgettünk.

Írta: Puskás Amina

Hogy zajlik egy ilyen verseny hazai, illetve regionális fordulója?

B.M.: Minden országban, ahol az Unilever tevékenykedik, rendeznek egy országos fordulót. Itthon az Axe márka volt az eset alapja, amire a megoldást egy oldalban kellett röviden összefoglalni. Ez alapján a legjobb hét csapatot választották ki, akik egy 15 perces preziben adták elő megoldásaikat. Innen a legjobb csapat jutott tovább Prágába, ahol a kelet-európai forduló zajlott. Ide tartozott rajtunk kívül Románia, Görögország, Csehország és Lengyelország. 

Itt már a Magnum márkáról szólt az eset, aminek a kidolgozására pontosan két hetünk volt. Folyamatosan kommunikáltunk messengeren, tartottuk a kapcsolatot amikor csak tudtuk. Nehezítő körülmény volt, hogy közben én elmentem síelni, Adél is elutazott, Andris meg lebetegedett, úgyhogy

ezt 100 százalékig távmunkában hoztuk össze.

Személyesen csak egyszer találkoztunk, akkor sem teljes létszámban. Végül ez a forduló is sikeresen zárult, a döntőre pedig majd május elején kerül sor Londonban. 

Tudnátok kicsit részletesebben mesélni az esetekről?

SZ.A.:  Az itthoni fordulón igazából probléma nem is volt, egy jó ötletet vártak jó szlogennel, erős, eladható kampánnyal, igényesen kivitelezve. Prágában ennél már több kellett. Ott az erdélyiek szerintem jobbak voltak ötlet szempontjából, de a megoldásuk nem kapcsolódott eléggé az esetben kértekhez.

B.M.: A magnumos eseben kérték, hogy legyen egy adatbázis, amibe be tudják vinni az ügyféladatokat, hogy utána megkereshessék őket. Ez már technika szempontjából kicsit túlnyúlik azon, hogy milyen az arculat, vagy mit kommunikálnánk.

SZ.A.: Expliciten igazából nem derült ki, hogy egy ilyen adatbázisra van szükségük, az esetleírás alapján mi jöttünk rá, hogy valószínűleg ez az, ami nekik hiányzik. Mikor továbbjutottunk Prágába, felajánlották, hogy találkozhatunk a Magnum egyik marketingesével. Ő kimondatlanul ugyan, de megerősítette a feltételezéseket. Elmondtuk neki az ötletünket, ami akkor még csak nagy vonalakban volt kész, de azt mondta:

“Ez így biztosan nem fog működni. Mehetünk tovább ezzel, de szerintem ez nem egy jó ötlet”.

Két napig kicsit le voltunk törve, de aztán jobban beleástuk magunkat a témába, és végül néhány kiegészítéssel kitartottunk mellette. 

Min múlt szerintetek mégis a győzelem?

SZ.A.: Nem aludtunk. 

B.M.: Jó, nyilván ez kicsit túlzás, de ha nem így alakult volna az eredmény, akkor jogosan lennénk csalódottak, mert tényleg aránytalanul sokat dolgoztunk vele. Ez egy öngerjesztő folyamat. Egyszer elkezdünk rajta dolgozni, rakjuk bele a több és több munkát, és egy idő után már csak azért dolgozunk, hogy az eddigiek ne menjenek kárba.

K.A.: Szerintem nem a sok munka miatt nyertük meg, hanem azért, mert az a munka, amit beletettünk, tényleg a feladat célja felé haladt.

Nem beszéltünk jegesmedvékről a jégkrémes esetben, meg nem az volt az ötletünk, hogy legyen zöld a jégkrém, mert hogy ezek konkrét megoldások voltak. Nekünk az volt az ötletünk, hogy viszünk egy adatalapú rendszert, amibe így meg így fogunk adatot gyűjteni, és ez ezért és ezért lesz jó. Strukturáltan felépítettük, amihez kellett a korábbi fordulókból származó tapasztalat.

SZ.A.: Végig nagyon figyeltünk arra, hogy olyan megoldást vigyünk, ami tényleg választ ad azokra az üzleti problémákra, amiket az esetben leírtak nekünk. Szerintem azon is múlt, hogy minden részletet megvitattunk, és eltaláltuk azt, amit hallani akartak. Az ötlet pedig onnan jött, hogy rengeteget gondolkodtunk. Sokat terveztük, sok mindent elvetettünk, mert azok nem passzoltak eléggé a feladathoz. A megoldáshoz pedig ténylegesen csak az utolsó két napban kezdtünk hozzá. A mondás szerint “ha 9 órám van, hogy kivágjak egy fát, akkor hat órán át élezem a fejszét.” Ez szerintem egy nagyon okos gondolat, és különösen igaz volt a mi esetünkben is.

Adél, Marci, ti mostanság csöppentetek bele az egyetemi életbe, első félévesként viszonylag ritka, hogy versenyeznek a hallgatók. A mezőny többi csapatában is voltak elsőévesek? 

K.A.: A hazai fordulón többen voltak korunkbeliek, a kinti fordulóban majdnem mindenki mesteren tanult már.

B.M.: Az itthoni második helyezett csapatban is voltak elsőévesek. Nem nagyon számított a kor, néhány csapatnál a zsűri ugyan rákérdezett, de az ötlet és a kivitelezés számított, amiben a kor nem feltétlenül jelent sem előnyt, sem pedig hátrányt.

SZ.A.: Mindenhol viszonylag fiatalnak számítottunk, bár nem annyira derült ki, hogy ki hanyadéves. Az itthoni forduló tényleg egy ötletverseny volt. Ütős ötlet kellett, ami kortól függetlenül bárkinek lehet. Kint már voltak jóval technikásabb megoldások is.

Honnan ered az esetoldás és a consulting iránti érdeklődésetek?

K.A.: Én hirtelen cseppentem bele ebbe az egészbe. Az online forduló után az egyik csapattag nem tudott elmenni a helyszíni fordulóra, és a szabály szerint a csapatösszetételnek azonosnak kell maradnia mind a három fordulóban. Így kerültem én bele a csapata. Ez az első egyetemi versenyem, életem első esetversenye, így ez nekem inkább tapasztalatgyűjtés.

B.M.: Szerintem jól jött ki végül, hogy Adél utólag csatlakozott hozzánk, sikerült csapatként működnünk. Középiskolában voltam már néhány esetversenyen, mint például az OKPV-n vagy a CasePénz-en, utána egyetemen is folytatni szerettem volna ezt. Andrissal már gimi végén beszéltük, hogy minél több versenyen szeretnénk majd részt venni. Rögtön az első egyetemi hónapban indultunk a WizzAir esetversenyén, ott még elég összeszedetlenek voltunk, nem nagyon tudtuk, mit csinálunk, egy éjszaka alatt dobtuk össze a megoldást. Utána tapasztaltabb versenyzőktől kaptunk feedbacket, ami rengeteget segített. Így indultunk az ESETSTART-on, ott másodikak lettünk. Ezután elindultam a Funda Futamon is, ott is második lettem.

SZ.A: A közös versenyeken kívül még sokat segített a KPMG gyakornoki programja is, amiben rengeteget tudtam fejlődni.

Május elején várható a londoni, globális forduló. Tudjátok már, mire számíthattok?

B.M.: Azt tudjuk, hogy a Dove márka lesz az eset, március 20-án kapjuk meg a két esetet, amit meg kell oldanunk.

SZ.A.: Arra számítok, hogy az egyik kicsit üzletibb lesz, a másik pedig inkább ötletelős. Nagyjából harminc ország csapata mérkőzik majd meg az alapján, amit Prágában mondtak. Az biztos, hogy lesz egy első forduló, ahol tíz csapatot választanak majd ki, és nekik a másik esetet is elő kell adniuk. 

K.A.: Tavalyi versenyzőktől azt hallottuk, hogy a döntőn leginkább a kreativitás számít majd, és világmegváltó ötleteket várnak. Azt mondták a prágai fordulón, hogy a mi megoldásunk nagyon technikai volt, kicsit hiányolták belőle a szenvedélyt, emiatt egy az egyben ez már nem állná meg a helyét a londoni fordulón. De a hazai válogatón kreatív esetmegoldást vártak, ott sikerült ennek megfelelően teljesíteni, szóval reméljük, hogy Londonban is sikerül majd.


A csapatnak ezúton is gratulálunk az eredményhez, és sok sikert kívánunk a globális fordulóhoz! - Corvinus Közgazdász Online

"Eltaláltuk azt, amit hallani akartak" - Interjú az Unilever esetverseny kelet-európai fordulójának győzteseivel Tovább
Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás

think_of_the_future.png

Erasmus? CEMS? A levelező szakot választanád, vagy keresztféléves képzésre jelentkeznél? Esetleg menet közben váltanál szakot? Sorozatunk negyedik részében azt járjuk körbe, hogyan befolyásolják ezek a Corvinus Ösztöndíjat. 

Írta: Kovács Máté

Korábbi írásainkban számos témát érintettünk már a Corvinus Ösztöndíj kapcsán. Az általános információk mellett kitértünk a rangsorolás menetére és a pénzügyi tudnivalókra is. Ha további kérdésed adódik, tedd fel nekünk Facebook oldalunkon, igyekszünk minél hamarabb válaszolni!

Ha minden a tervek szerint halad... Vannak azonban olyan esetek, amikor az eredeti terv változik, a hallgató pedig kénytelen egy-két félévvel meghosszabbítani tanulmányait. Persze olyan is van, amikor ez tervezett módon történik, például Erasmus esetében. Öt olyan esetet szedtünk össze, ami befolyásolhatja a Corvinus Ösztöndíj elnyerését. 

1. Erasmus

Amikor egy félévet Erasmuson töltesz, a hallgatói jogviszonyod abban a félévben aktív marad, vagyis képzési költség is van. Ennek megfelelően, mivel aktív félévről van szó, továbbra is jár a Corvinus Ösztöndíj. Ez azonban azt is jelenti, hogy egy félévet elhasználsz a keretből, ugyanakkor a 

támogatható félévek maximális száma a hallgató kérelmére külföldi csereprogramokban való részvétel miatt legfeljebb egy félévvel meghosszabbítható.

Emellett külföldi részképzés esetén igényelhető a jogosultsági időszak meghosszabbítása is egy félévvel. 

Eredetileg egy 7 féléves képzés esetén 7 támogatott féléved lehet, melyet a kezdéstől számítva 8 félév alatt kell teljesítened. Erasmus esetén viszont ugyanezen képzésen lehet 8 támogatott féléved is, melyet a kezdéstől számítva 9 félév alatt kell elvégezni.

aktiv_felev_budapesten_2.png

Fontos, hogy a külföldön töltött féléved eredménye nem számít bele a rangsorolásba, hiszen egészen eltérőek lehetnek a követelmények pozitív és negatív irányba is. Ekkor az előző két, aktív, nem Erasmusos féléved számít. Ha csak egy ilyen van, azt fogják duplán számolni. 

2. CEMS

CEMS-re való jelentkezés esetén az előző pontban tárgyalt lehetőség áll fenn, vagyis különös méltánylást igénylő, külföldi programokban való részvétel esetén a támogatható félévek maximális száma és a felhasználási időkeret is egy-egy évvel meghosszabbítható a hallgató kérésére. 

3. Levelező

Az ösztöndíjjal támogatott képzések köréről az Elnöki Testület dönt. A 2020K (2020 februárban induló) és 2020A (2020 szeptemberben induló) képzések esetén Corvinus ösztöndíjjal nem került levelező képzés  meghirdetésre, ami azonban nem zárja ki, hogy a következő években indítsanak ilyet. 

4. Keresztfélév

Keresztféléves képzés esetén a felvételi menete megegyezik a hagyományos képzési formával. A rangsorolás menete és pontrendszere, valamint a Corvinus Ösztöndíj feltételrendszere szintén azonos. 

A változás csupán annyi, hogy mivel a rangsorolás mindig a tavaszi szemeszter után következik, a keresztféléves képzések esetén ez a páratlan sorszámú féléveket jelenti. Vagyis az első és a harmadik félév végén történik rangsorolás. 

5. Szakváltás

Ha az egyetemen belül történik a szakváltás, akkor nem kell visszafizetni az előző szakra elnyert támogatást, de az elhasznált ösztöndíjas félévek száma csökkenti az új képzésnél felhasználható Corvinus ösztöndíjas félévek számát.

Más egyetemre váltás esetén ugyanakkor már a korábban is tárgyalt rendszer lép életbe, vagyis, ha nem sikerül oklevelet szerezni, az addig elnyert támogatást vissza kell fizetni. 

 

Kovács Máté

2020. február 12. 

Corvinus Ösztöndíj sztori IV. - Erasmus, CEMS, Levelező, Keresztfélév és Szakváltás Tovább
Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - III. rész

nevtelen_terv_4.png

Mennyibe fog kerülni a Corvinus, ha nem kapom meg az ösztöndíjat? Kaphatok más ösztöndíjat is? Cikksorozatunkban ezúttal a Corvinus Ösztöndíj pénzügyi oldalát vizsgáljuk meg. 

Írta: Kovács Máté

Előző írásainkban már összeszedtünk néhány fontos információt a Corvinus Ösztöndíjról, valamint a rangsorolás menetéről is az általatok beküldött kérdések alapján. Ha úgy érzed, nem kaptál mindenre választ, tedd fel nekünk az alábbi oldalon, igyekszünk mindenre választ adni a folytatásban is!

Hogyan fogok kijönni a pénzemből? Bizonyára ez az egyik legfontosabb kérdés, amit egy hallgató feltesz magának a szakválasztás során. A Corvinus Ösztöndíj ugyan fedezi a képzés teljes költségét, ugyanakkor előfordulhat, hogy egy rosszabbul sikerült tanév után kiesünk a kedvezményezettek köréből. Mi történik ezután? A tanulmányi és szociális ösztöndíj továbbra is megmarad? Hét fontos, pénzügyi kérdést gyűjtöttünk össze, ami leginkább a pénztárcád fogja érinteni.

1. Mennyit kell fizetnem, ha nem sikerül bejutnom az ösztöndíjas helyek egyikére?

letoltes.pngAz önköltségek (és az idegen nyelvi képzések esetén fizetendő idegen nyelvi hozzájárulás) összegét a Felsőoktatási Felvételi tájékoztató tartalmazza. Ezen az oldalon részletesen is tájékozódhattok az árakról, ami szakonként eltérő lehet. Jellemzően 300 ezer forint és 500 ezer forint között alakulnak a képzési költségek, az utóbbi például a magyar nyelvű gazdaságinformatikus mesterszak esetén áll fenn.

Fontos, hogy az idegen nyelvű képzések esetében “idegen nyelvi hozzájárulás” fizetése is szükséges, melyet a szakra kattintva, a “jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei” pont alatt találtok meg.

2. Hogyan tudok kiesni az ösztöndíjasok közül? 

Ha eléred a corvinus ösztöndíjas képzésre meghúzott ponthatárt, akkor az első két félévben automatikusan részesülsz ösztöndíjban. Ezt követően minden év végén egy rangsorolásra kerül sor, ami után a legjobbak kaphatják meg az ösztöndíjat a következő két félévben. Akkor kerülsz ki a támogatottak közül, ha nem jutsz a legjobbak közé, vagy nem éred el az előző két félévben összesítve a 46 kreditet és a 3,80-as átlagot. Itt már írtunk arról, hogyan tudod elkerülni, hogy év végén kiess az ösztöndíjasok közül. 

Nem folyósítható továbbá az ösztöndíj, ha felmondod az ösztöndíjszerződést vagy megszűnik a hallgatói jogviszonyod. Ha ezt az Egyetem neked felróható okokból egyoldalúan kezdeményezi (magyarul kirúgnak), akkor újabb képzésre jelentkezés esetén sem kaphatsz már ösztöndíjat. Ha te magad kezdeményezed, akkor utána ugyanúgy felvételizhetsz másik szak ösztöndíjas helyére is.

Akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha kimeríted a támogatott félévek maximális számát vagy túlléped a jogosultsági időszakot. Erről itt írtunk részletesen.

3. Mikor kell visszafizetni az ösztöndíjat?

Fontos, hogy 

nem kell visszafizetni az előző évi ösztöndíjat, ha év végén kikerülsz a támogatottak közül a rangsorolás során.

Csupán annyi hátrány ér, hogy a következő egy évben nem részesülhetsz ilyen formájú támogatásban. 

Az adott félévre folyósított ösztöndíjat csupán akkor vagy köteles visszafizetni, ha félév közben passziváltatod magad. A teljes ösztöndíjat pedig akkor, ha nem sikerül oklevelet szerezni az adott képzési idő kétszeresén belül (vagy egyáltalán nem). Ez azt jelenti, hogy más esetben, például 

külföldi munkavállalás esetén nem kell az ösztöndíjat visszafizetni, vagyis nincs röghöz kötés sem. 

3. Mi az a részösztöndíj?

a_corvinus_reszosztondij_mukodese_1.pngA részösztöndíj feltételei teljesen megegyeznek a teljes összegű ösztöndíj feltételeivel. A rendelkezésre álló támogatott helyek legalább fele teljes ösztöndíjas. A többi, támogatott hallgató részösztöndíjban részesül, ami minden esetben a teljes ösztöndíj fele. Így a rangsorolás után legjobbnak bizonyult hallgatók teljes ösztöndíjban részesülnek, a sorban őket követők 50%-os részösztöndíjban, akinek pedig egyik csoportba sem sikerült bekerülnie, kénytelen a képzés teljes összegét maga finanszírozni.

Tehát, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál 50 fő kap teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő az 50%-os Corvinus ösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

5. Vannak más ösztöndíjak is? A tanulmányi és szociális ösztöndíjak megmaradnak?

A Corvinus Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzata (HTJSZ) tartalmazza az elnyerhető ösztöndíjakat. Nem csak a Corvinus ösztöndíj tartozik a képzés önköltségét finanszírozó ösztöndíjak körébe. Például az MNB is hirdet a képzés teljes önköltségét finanszírozó ösztöndíjat. Partneri együttműködésben, hazai és Uniós pályázatok keretében is meghirdetésre kerülnek ösztöndíjak, amelyekről az egyetem a honlapon és a Corvinus Hírek hírlevélben ad tájékoztatást. 

Emellett 

a tanulmányi ösztöndíj és a szociális ösztöndíj is megmarad. 

Ezekről egyébként a Hallgatói Szociális Bizottság Facebook oldalán mindig naprakész információt kaphattok. 

Ezeken kívül úgynevezett extracurriculáris ösztöndíjak is vannak, amelyekre kiemelkedő tudományos tevékenységgel, közéleti tevékenységgel, diákszervezetben végzett tevékenységgel vagy akár kiemelkedő sport tevékenységgel is lehet pályázni, ezekről bővebb információt itt találtok, de később részletesen is írunk majd a témáról.

6. Ha sikerült megkapnom az ösztöndíjat, milyen gyakran utalják?

A Corvinus Ösztöndíjat nem utalják ki a hallgatóknak, hanem rögtön befizetett státuszba kerül az adott féléves képzési költség összege. 

Más ösztöndíjaknál pedig az ösztöndíj pályázatok pályázati kiírása tartalmazza a folyósításra vonatkozó információkat. Van olyan ösztöndíj, amelyet a félévben havonta folyósítanak, van, amelyiket egy összegben egyszerre utalnak. Lehet egy félévre vagy több félévre, de lehet a teljes képzési időre is ösztöndíjat elnyerni.

7. Mi kell ahhoz, hogy egyáltalán jogosult legyek a Corvinus ösztöndíjra a 2020A felvételi eljárásban (2020. szeptemberben induló képzések)?

Az ösztöndíj megpályázására jogosultak körét a pályázati kiírás határozza meg. Az ösztöndíjra akkor pályázhatsz, ha az alábbiak közül valamelyik igaz rád:

  • magyar állampolgár
  • a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
  • hontalan, menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott, bevándorolt, letelepedett
  • nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldi
  • azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait
  • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy
  • a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott - magát magyar nemzetiségűnek valló - harmadik országbeli állampolgár,
  • EU Kék Kártyával vagy összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár

Nem pályázhatsz viszont abban az esetben, ha az önköltségi díjat nem saját magad fizeted, például Stipendium Hungaricum ösztöndíjban részesülsz, a képzésed díja bármilyen egyéb ösztöndíjjal támogatott, vagy például a munkáltató teljesen vagy részlegesen átvállalja a tandíjat.

Ha ezeknek megfelelsz, akkor már csak annyi kell, hogy felvételizz a 2020/2021-es tanév őszi félévére, jelölj be egy Corvinus Ösztöndíjjal támogatott szakot, és érd el a meghúzott ponthatárt, ahogyan ez az állami ösztöndíj esetében is történik.

Maradjatok velünk, ugyanis hamarosan újabb írással jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról! Ha nem szeretnétek lemaradni, kövessétek Facebook oldalunkat is!

 

Kovács Máté

2020. február 10.

Újabb 7 dolog a Corvinus Ösztöndíjról, ami főleg a pénztárcádat érinti  Tovább
4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat 

Corvinus Ösztöndíj sztorik - II. rész

destination_4.png

Mi kell ahhoz, hogy jó esélyem legyen bekerülni a Corvinus Ösztöndíjasok közé? Összeszedtünk öt dolgot, amire érdemes lesz odafigyelni, hogy a rangsorolás után is az ösztöndíjasok között maradhass. 

A következő tanévben induló képzések esetén az állami költségtérítés helyét a Corvinus Ösztöndíj veszi át. Korábbi írásunkban már összeszedtünk öt fontos dolgot, amit mindenképpen tudni kell az új formáról, a cikk végén pedig további kérdéseket vártunk tőletek. Köszönjük a 30-nál is több kérdést, cikksorozatunk további részeiben igyekszünk mindenre válaszokat keresni!

Írta: Kovács Máté

A Corvinus Ösztöndíj egyik legfontosabb innovációja, hogy a hallgatók nem kapják meg automatikusan a képzés teljes időtartamára, hanem évente újra kell pályázni. Mi alapján kaphatom meg újra az ösztöndíjat? Mit kell ahhoz tennem, hogy biztosan az ösztöndíjasok közé kerüljek? Négy tipp, hogy sikeres legyél a rangsorolásnál. 

1. Kerülj be a Corvinus Ösztöndíjas helyek egyikére a felvételi során!

Csakúgy, mint eddig, ezután is a központi felvételi rendszerben tudsz a Corvinusra felvételizni. A különbség annyi lesz, hogy állami ösztöndíjas helyek helyett már Corvinus Ösztöndíjas helyek lesznek, melyre az “A” finanszírozási formájú szakok megjelölésével tudsz jelentkezni. Nem kell tehát semmilyen külön pályázat, a változás ebben az esetben annyi, hogy nem állami finanszírozású helyre, hanem Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezel. Természetesen ugyanúgy lesznek önköltséges helyek is. 

Az Egyetem úgy tervezi, hogy

hasonló létszámban vegyen fel Corvinus Ösztöndíjjal támogatott önköltséges hallgatókat, mint a 2019-es eljárásban az állami ösztöndíjas finanszírozásra. 

A felvételi ponthatárok várhatóan a tavalyi állami ösztöndíjas ponthatárokhoz fognak hasonlítani, de ettől magasabbak is lehetnek. Ezt pontosan megmondani nem lehet, mert a ponthatárok függnek a jelentkezők számától és teljesítményétől is. 

2. Legyél a legjobbak között év végén!

awards-4167069_960_720.jpgA Corvinus Ösztöndíj ugyanis nem a képzés teljes időtartamára szól, a jogosultak körét minden tanév végén felülvizsgálják. Az előző két félév teljesítményei alapján rangsort készítenek, az ösztöndíjat pedig a legjobbak kaphatják meg a következő két félévben. 

A 2020-2021-es tanévre felvett hallgatók esetében a tanév végi rangsorolásnál az adott képzésen a képzés indulásának időpontjában rendelkezésre álló ösztöndíjas helyek számának legalább 50%-a teljes ösztöndíjjal támogatandó, a fennmaradó ösztöndíjkeretet pedig részösztöndíj formájában kell az arra jogosultak között felosztani.

Vagyis, ha 100 fő kapott teljes Corvinus ösztöndíjat a felvételkor, az év végi rangsorolásnál: 50 fő kaphat teljes Corvinus ösztöndíjat és 100 fő a 50%-os Corvinus részösztöndíjat. Ez összesen 150 fő.

Fontos, hogy a rangsorolást szakonként, azon belül munkarendenként, képzési nyelvenként, képzési helyenként, továbbá évfolyamonként kell elvégezni. Vagyis, értelemszerűen nem lesznek egy kalap alá véve azok, akik különböző szakokon, vagy például eltérő nyelven tanulnak. 

3. Érd el a lehető legjobb átlagot!

A rangsorolás pontrendszer alapján történik. Ezt az előző két aktív, de nem Erasmusos félév eredményei alapján számolják ki. Ha csak egy ilyen féléved lenne, akkor ez az eredmény számít duplán. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 3,80-as átlagot kell teljesíteni, vagyis ezalatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként a legjobbak között lennél. 

A pontszámítás az alábbi képlet alapján történik:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A képlet alapján tehát látható, hogy a jó érdemjegyek kiemelten fontosak a pontszámítás szempontjából. A kreditpont pedig a súlyozás miatt fontos, vagyis minél “nehezebb”, azaz nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz, annál nagyobb szorzóval esik latba. 

4. Ne legyen túl kevés kredited a két félév során!

A teljesített kreditek száma szintén fontos tényező. Minél nagyobb kreditértékű tárgyat teljesítesz sikeresen, annál nagyobb szorzóval kerül bele az értékelésbe. Ha kevés a kredited, a számlálóban található összeg is alacsonyabb lesz a vártnál. Fontos, hogy az ösztöndíjhoz legalább 46 kreditet teljesíteni kell a két félév során. Ez alatt akkor sem kaphatsz ösztöndíjat, ha egyébként benne lennél a legjobb x%-ban. 

Osztás a kreditértékkel:

∑ (kreditpont * érdemjegy)

_____________________

∑ teljesített tárgyak kreditértéke, de legalább 60

A teljesített tárgyak kreditértékének összegével való osztással a súlyozott átlagot kapjuk meg. Ugyanakkor a pontszámítás esetén legalább 60-nal kell osztani, vagyis minden, ez alatti kreditszám gyengébb eredményt fog hozni. 60 felett viszont simán a súlyozott átlagot számoljuk ki, vagyis ekkor már nem jár további előnnyel a magasabb kreditpont.

knowledge-1052010_1280.jpgÖsszegezve tehát, akkor maxolod ki a tanulmányi pontokat, ha legalább 60 kreditet teljesítesz a két félév során, és minden érdemjegyed ötös lesz. 46 kredit és 3,80-as átlag alatt semmiképp sem kaphatsz ösztöndíjat, egyéb esetben pedig a többiek eredményétől is függ, hogy milyen súlyozott átlagot kell elérni. 

+1: Más is számít a rangsorolás során? 

A 2020-ban induló keresztféléves, azaz februári képzéseknél a pontszám 20%-át közéleti, vagy tudományos tevékenység adja, ahogyan az a pályázati kiírásban szereplő táblázatban is látszik. 

Fontos ugyanakkor, hogy a 2020-2021-es tanévben, azaz szeptemberben induló képzések esetében már kizárólag a tanulmányi eredmény számít, a korábban tárgyalt módon. 

Ha szeretnétek naprakészek maradni és további friss információkhoz jutni, kövessétek Facebook oldalunkat is! Hamarosan további anyagokkal jelentkezünk majd a Corvinus Ösztöndíjról és további fontos változásokról. 

 fotók: Pixabay

 

Kovács Máté

2020. február 7.

 

4 tipp ahhoz, hogy biztosan megkapd a Corvinus Ösztöndíjat  Tovább
A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével

img_7288-2.JPG

ELSŐ RÉSZ

„Ha megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?” - Anthony Radevvel, a Corvinus elnökével beszélgettünk.

(Fotó: Szép Zsóka; balról jobbra Taxner Tünde újságíró, Anthony Radev a Corvinus elnöke, Kovács Máté és Lázár Fruzsina újságírók)

Mi a Corvinus célja az elkövetkezendő évekre?

Nagyon szeretnénk a régió legjobb egyetemévé válni. Ez a cél. Ez a vízió.

Az elnöknek ebben milyen szerepe van?

Ebben a szerepben az a feladatom, hogy ezt elérjem. A megújult Corvinuson az  átalakulás motorja az elnökből, a rektorból és a kancellárból álló Elnöki Testület, amely tevékenysége során természetesen együttműködik a Szenátussal mint az akadémiai ügyekben illetékes legfontosabb testülettel, a végső felelősséget vállaló fenntartóval és a hallgatói önkormányzattal.. Az elnök gyakorlatilag azt a felelősséget vállalja, hogy ezt az Elnöki Testületet vezeti, a napirendjét befolyásolja, és igyekszik a lehető legjobb döntéseket hozni. Minden fontos döntés, aminek a kumulatív értékhatára nagyobb, mint 100 millió forint, az Elnöki Testület hatáskörébe tartozik.

Milyen személyes motiváció játszott szerepet abban, hogy elvállalta az egyetem elnökségét?

A vízió azt jelenti, hogy mit akarok elérni, a misszió azt, hogy miért létezünk. A misszió az, hogy mi a társadalmi és gazdasági elitet, a jövő elitjét akarjuk képezni. Ez számomra nagyon inspiráló. Ha valakit megkérdeznek, hogy szeretnéd-e a régió legjobb egyetemét felépíteni, akarod-e a jövő elitjét képezni, akkor azonnal azt mondod: igen, hol kell aláírni?

Volt-e már korábban tapasztalata azzal kapcsolatban, hogy egy intézmény ilyen mértékű megújulási folyamaton ment keresztül?

Nap, mint nap látunk erre példákat. A 90-es években mi volt a MOL? OKGT (Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt - szerk.) volt - most a régió vezető vállalata. 20 évvel ezelőtt nem is volt WizzAir. Most az egyik vezető fapados légitársaság Európában. Nagyon sok példa van arra, hogy valaki nagyot álmodott, és el is tudta érni.

Kifejezetten az oktatásban találhatunk hasonló példákat?

Az INSEAD-ot az 1970-es években alapították meg. El volt osztva a piac, mégis a világ egyik legjobb egyeteme lett. Ha az ember megnézi, hogy ma kik ma a legjobb egyetemek, mindig van egy-két-három betörő, aki feldolgozta magát a legjobbak közé. Példából tehát nincs hiány.

Hogyan kívánják a betörést és a korábban említett célt megvalósítani? Milyen strukturális változások várhatók?

A szervezeti átalakítás csak egy eszköz. Ez önmagában véve sosem volt cél, de vannak gyakorlatias kérdések. Hány irányítási szintre van szükség? Nyáron a kollégák széleskörű bevonásával tizenkét munkacsoport dolgozott. Amelyik a szervezet strukturális megújítását kapta feladatul, arra a következtetésre jutott, hogy inkább legyen egy egyetemünk és ne sok egyetem az egyetemen belül. Jobban tudunk gazdálkodni az erőforrásokkal, és jobban ki lehet használni a szinergiákat, a duplicitásokat pedig elkerülni. De évente át lehetne rajzolni a szervezeti ábrát, ettől önmagában nem lesz jobb az egyetem.

Akkor mitől lesz jobb az egyetem?

Az egész három dolgon múlik: kiváló oktatáson, kiváló kutatáson és kiváló tanárokon. Az akadémia mindig mátrixban működik, az oktató egy műhelyben dolgozik (intézet/tanszék), kutat és tanít. Lesznek, akiknél a prioritás a kutatásnál és lesznek, akiknél az oktatásnál lesz.

Az oktatási programjaink megújításában kulcsfontosságú, hogy miként tudjuk a valóságot behozni az egyetemre. Megkérdezzük a legsikeresebben elhelyezkedő diákjainkat az új munkahelyükről: mit fedeztek fel, mik azok a képességek, amelyek nagyon hiányoznak nekik az egyetemi tanulmányok után. Valamint megkérdezzük a munkáltatókat, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekre szükségük van. Ezután a visszajelzéseket megpróbáljuk beépíteni a programokba. Az új szervezeti felépítésben az alap, a mester és a posztgraduális képzésnek is lesz egy-egy dékánja, akik a kezükbe veszik az oktatási programok megújítását.

A másik fontos tényező az oktatógárda fejlesztése. Egyrészt meg kell vizsgálni, miként tudjuk az itt lévő, egyébként remek szakemberek akadémiai fejlődését motiválni, másrészt újítani is kell, be kell hozni 20-30-40 nemzetközileg elismert akadémiai tekintélyt, akikkel együtt dolgozva tanulni lehet.

A harmadik a kutatás területe. A kutatás megújulása alatt az alkalmazott kutatást értjük, alapkutatások nem nagyon folynak nálunk. Nézzük meg, hogy ki profitál belőle rajtunk kívül, kérdezzük meg, kinek lehet releváns a kutatási téma, és ki hajlandó akár pénzt is adni érte. Jelenleg vállalati megrendelésekből 96 millió forintnyi kutatási megbízást kapunk egy évben. Ezt szeretnénk felvinni 3 milliárdos szintre.

Ha ezt a három területet felállítottuk, a belső szolgáltatások maradnak hátra. Beszerzés, utazás, jog, hallgatói szolgáltatások, ügyintézés, adminisztráció, kommunikáció – mindezt profibb módon kell csinálni. A szolgáltatási szellemet próbáljuk behozni. Szeretném elérni, hogy ha egy diák vagy kolléga az egyetemen egy szolgáltatói területhez fordul, akkor mindig úgy fogadják, hogy a válasz megoldásorientált és ne hárító, „mit miért nem lehet” legyen.

Az a hír, hogy megszűnnek a karok, sokakban aggodalmat szül. Tényleg megszűnnek a karok a jelenlegi formájukban?

Semmi sem szűnik meg, hanem transzformálódik. A régi dékánok karokat vezettek, az új dékánok programokat, programportfóliókat fognak vezetni. Az intézetek és a szakok megmaradnak. Az intézeteknél lesz csupán annyi változás, hogy egy-két kisebb intézetet összevonunk és a jövőben tizenegy intézet marad.

Az interjú következő részéből megtudhatjátok, hogy miként érinti a Corvinus átalakulása a hallgatókat, és milyen hatással lesz a szakokra. De az is kiderül, hogy Anthony Radev annak idején miért a Közgázt választotta.

 

2019. december 16.

Lázár Fruzsina, Taxner Tünde és Kovács Máté

A Corvinus szervezeti átalakítása nem cél, hanem eszköz - Interjú Anthony Radevvel, a Budapesti Corvinus Egyetem elnökével Tovább
„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral

Az egyetemek feladatáról, társadalomban betöltött szerepéről, az oktatás hatékonyságáról és a tanulmányi versenyekről kérdeztük Király Gábort, egyetemünk docensét.

Mi az egyetem feladata?

Az egyetemeknek az oktatást és a kutatást szokták stabilan az alapvető két funkciójának tekinteni. Az elmúlt 20-30 évben ezzel kapcsolatban volt egy elbizonytalanodás. Megjelentek újabb funkciók és megkérdőjeleződött, hogy mi a harmadik missziója az egyetemeknek. Itt lehet említeni a regionális beágyazódást, a tudás transzfert, vagy akár a tudomány népszerűsítését. Alapvetően az a kérdés, hogy mit gondolunk tudásnak és mit értékes tudásnak, amit érdemes átadni a hallgatóknak. Ha pedig a tudás átadást és a tudás termelést tekintjük alapfeladatoknak, akkor az a kérdés merül fel, hogy miképp lehet ezt a kettőt összeegyeztetni. Jó-e ha ez a kettő együtt jár? Az egyetemek mögötti alap elgondolás az volt, hogy igen. Viszont ezzel kapcsolatban szokott az felmerülni, hogy a kutatóegyetemeken nem tanítanak olyan jól, mert ott inkább kutatók vannak és nem tanárok. Azonban az erre vonatkozó vizsgálatok ezt nem támasztották egyértelműen alá.

Milyen szerepet tölt be az egyetem a társadalomban?

Az egyetemeknek az a szerepe, hogy tudást hoznak létre és tudást adnak át, nem csak a munkaerőpiac számára hasznos. Kutatások bizonyítják, hogy az egyetemet végzettek tovább élnek, egészségesebbek, politikailag aktívabbak és jobban rálátnak a világra. Tehát a gazdasági tényezőkön túl rengeteg pluszt tudok említeni.

Ön hogyan látja az egyetemek profiljában történő változásokat?

Akik ezt kutatják, azok szerint azt lehet látni, hogy a tudományegyetemek és az alkalmazott tudományok egyetemei – amik már Magyarországon is megjelentek – közelednek egymáshoz és egyre jobban hasonlítanak. A klasszikus főiskolai szektorral – ami mára részben alkalmazott tudományok egyetemévé vált – szemben is megjelent az az elvárás, hogy magas szintű alkalmazott kutatásokat folytassanak.  Ennél fogva ők elkezdenek többet foglalkozni a tudományos termeléssel, kutatással. A tudományegyetemektől pedig azt várják el, hogy piacorientáltabbak legyenek, és nagyobb hangsúlyt fektessenek a munkaerőpiac igényeire. Tehát ha nem is rövid, de hosszú távon egyfajta izomorfizmus figyelhető meg. Erről DiMaggio és Powell beszélnek szervezetelméleti szinten, hogy idővel elkezdenek hasonlítani egymásra a különböző típusú szervezetek egy adott területen.

pszk7.jpg

A tudományegyetemekkel szemben fel szokott merülni a kritika, hogy nem kifizetődőek piaci szempontból.

A tudomány mindig is luxus volt. Ha elkezdjük méregetni, hogy mi éri meg, mi nem éri meg, akkor azt kell mondanunk, hogy a tudomány nem éri meg. Mindazonáltal rengeteg kutatásnak, amiket nem a piaci értékesíthetőségük miatt végeztek el, mégis volt konkrét piaci eredménye. Ha nagyon leszűkítjük a használhatóságnak a fogalmát, meg azt, hogy miből lehet később piaci érték és csak alkalmazhatóságra és a piac igényeire fókuszálunk az véleményem szerint nagyon leegyszerűsítő és akár kontraproduktív is lehet. Arról nem is beszélve, hogy fogalmunk sincs, hogy mi lesz 10 év múlva például a munkaerőpiacon. Továbbá sok olyan készség van, amit nem lehet direktben fejleszteni. Személyes példám, hogy amikor elkezdtem dolgozni akkor kiderült, hogy jó vagyok jogi szövegek olvasásában, attól függetlenül, hogy azelőtt soha nem olvastam ilyen szövegeket, viszont Habermas olvasásával megszerzett szövegértési készséget ott is tudtam hasznosítani. Másik példa a kulturális antropológia, ami első ránézésre a piac számára haszontalannak tűnhet, pedig a telekommunikációs és mobilfejlesztő cégek antropológusokat alkalmaznak azzal kapcsolatban, hogy milyen rituáléink vannak a technológiával, hogy használjuk, hogyan kötődünk hozzá, hogyan használjuk a teret a technológia segítségével. Mindezek miatt én a tudományegyetemek mellett vagyok, és szerintem az egy érték, hogy sok féle szak van és sok féle irányba képezheti magát az ember. Viszont akár azokról, akár alkalmazott tudományok egyeteméről beszélünk fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól oktatni, tudást átadni.

Ezek szerint az oktatás módjával kapcsolatban beszélhetünk egy út keresésről.

Az eredeti elképzelés az, hogy a tudományegyetem inkább elméleti oktatást nyújt, míg a főiskolák és az alkalmazott tudományok egyetemei inkább gyakorlatorientált képzéseket kínálnak. Ez nyilván egyben egy piaci szegmentáció is. Az alapkérdés viszont az, hogy hogyan tudunk hatékonyan oktatni és bármilyen tudásról is beszélünk, honnan tudjuk, hogy ténylegesen sikerült átadni a hallgatóknak. Hogyan tudunk olyan tanulási környezet létrehozni, ami azt próbálja elérni, hogy rendszerekben gondolkodjanak a hallgatók. Személyes oktatói hozzáállásom az, hogy bármilyen tudásról is van szó nem az a kérdés, hogy mit tudnak megtanulni, hanem hogy hogyan tudnak kapcsolatokat teremteni az anyagon belül, a saját tudásuk és a tananyag között. Mennyire tudják kreatívan használni azt a tudást, azokat az elméleteket, amiket megtanulnak. A kihívás az, hogy milyen módszerrel tudja az egyetem jól mérni, ha ezt keressük. Más tanulási környezetekben, mint például a sport vagy a zene, nehezen lehet azt elképzelni, hogy elmegyünk zongorát tanulni akkor az oktató tart egy másfélórás előadást a zongoráról, amit otthon elméletben megtanulunk, majd visszamegyünk és folytatjuk, aztán abból vizsgázunk… Itt egy nagyon gyakorlati jellegű oktatásról beszélünk, és ezt jó lenne beemelni. Ezt persze a felsőoktatás tömegesedése nehezen teszi lehetővé.

Lehet, hogy leegyszerűsítő a kérdés, de a tömegesedésből adódó problémákat nem lehetne kivédeni azzal, ha több tanár lenne?

Mindig Horn Györgynek, az AKG igazgatójának, gondolatai jutnak erről eszembe: „igazából tudjuk, hogy milyen lenne a jó oktatás, csak elképesztően drága lenne az átalakulás.” Persze kivédhető lenne több tanárral és alacsonyabb hallgató/oktató aránnyal, de itt a méretgazdaságosság is egy kérdés. A különböző képzési szintek elválasztásának egyik alapötlete az lehetett, hogy ahogy halad előre a hallgató, mester, vagy PhD szinten már egyre inkább személyes és akár partneri viszony is lehet az oktató és a hallgató között, ahol nagyobb hangsúly helyeződik a hallgató személyes fejlesztésére, érdeklődésére.

Viszont ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy azok a hallgatók, akik már a tömegképzési rész után kiszállnak, azok rendelkeznek-e versenyképes tudással?

A munkaerőpiac azt jelzi vissza, hogy igen és ha azt vesszük, hogy mekkora a diplomás munkanélküliség aránya más fiatal csoportokhoz képest, akkor azt látjuk, hogy akinek diplomája van az sokkal könnyebben és gyorsabban talál munkát – még az elvileg nem gyakorlat-, vagy piacorientált képzések elvégzése után is. Amennyiben az a kérdés, hogy személyesen hozzáteszünk-e valakinek az életéhez azáltal, hogy egyetemre járt, akkor azt másképp kell vizsgálni. Nényei Pál HVG-ben megjelent interjújában mondta: "Ha egy iskola nem a gondolkodó diákokért dolgozik, zárjon inkább be!". El kell gondolkodnunk, arról, hogy mit szeretnénk! Versenyképes tudással, a munkaerőpiacon jól hasznosítható készségekkel rendelkező hallgatókat képezni, vagy kritikusan, a világban a saját helyzetükről gondolkodó embereket. Persze nem feltétlenül zárja ki egymást a kettő. A saját szerepemet tekintve én a másodikat szeretném. A tömegesedéssel kapcsolatban meg: Sétálhatnánk három fővel a Margitszigeten féléven keresztül a világról elmélkedve, de ez nem megoldható és azt kell kitalálni, hogy milyen más utak vannak. Ide kapcsolódik Eric Mazur a harvardi egyetem fizika professzorának észrevétele, aki azt fedezte fel, hogy miután a hallgatók levizsgáznak fizikából kis idő elteltével alapvető folyamatokkal sincsenek tisztában. Egy másik professzort idézve arra jutott, hogy a számonkérés a farok, ami csóválja a kutyát, mert a hallgatók nem a tananyagot tanulják meg, hanem azt, amit számon kérnek tőlük. Ezért ha úgy kérjük a hallgatókat számon, hogy a rendszerező készségükkel, a megtanult tudást mozgósítva oldjanak meg egy problémát, akkor ők is ezeket a készségeket próbálják majd fejleszteni.

Ebben nagy segítséget nyújthatnak a problémamegoldó versenyek.

Igen, ebből a szempontból nagyon jók a problémamegoldó versenyek, különösen abban az értelemben, hogy az egyetemen tanult, különböző tantárgyak között megtalálhatják a hallgatók az összefüggéseket. Egy esettanulmányi verseny esetén például több tudományág tudásanyagát kell egyszerre mozgatni, egy TDK esetében egyszerre kell elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozni. Ezek pont azokat a készségeket mozgatják, amik szerintem a munkaerőpiacon is értékesek.

Írta: Mikus Áron

„Fontos, hogy gondolkodjunk arról, hogy hogyan oktatunk, hogyan tudunk jól tudást átadni.” – Interjú Király Gáborral Tovább
Pont ott, pont akkor!

Pont ott, pont akkor!

Kedves Leendő Hallgatóink!
 
Köszöntünk Titeket abból az alkalomból, hogy felvételt nyertetek az ország és a régió egyik legkiválóbb egyetemére, a Corvinusra.
 
Gratulálunk az eredményhez és elismerésünk a rengeteg befektetett munkáért! A Budapesti Corvinus Egyetemen idén is valamennyi képzési területen kiugróan magasak nem csupán a szakok bekerülési ponthatárai, de a felvételt nyert jelentkezők átlagpontszámai is.
 
Szeretettel és őszinte kíváncsisággal várunk Titeket az Egyetem polgárainak közösségében!
 
Akinek most nem sikerült a felvételi, ne feledje: egyes szakjainkon még van lehetőség pótfelvételire, a budapesti és székesfehérvári campuson is. Kérjük a pótfelvételi iránt érdeklődőket, hogy az Egyetem honlapján és a felvi.hu-n tájékozódjanak a pontos feltételekről és határidőkről!
3_fovampalota_aula.bmp
Pont ott, pont akkor! Tovább
Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél!

Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél!

Érdekel, hogyan és mit tanítanak a szakodon Amerikában, esetleg az Egyesült Királyságban? Szeretsz szakirodalmat olvasni, de nem tudod, hogyan kezdj hozzá egy-egy témához? Ha te is azok közé tartozol, akiket foglalkoztatnak ezek a kérdések, netalántán az alapműveltségedet szeretnéd fejleszteni, a Columbiai Egyetem megtalálta neked a választ.


Forrás: apti.edu.au

Tanulj úgy, mintha az USA-ban lennél! Tovább
„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film”

Külföldön ugyan évről évre tarolnak a hazai gyártású produkciók, itthon viszont szinte senki sem kíváncsi rájuk a hollywoodi blockbusterek árnyékában. Mi lehet ennek az oka? Hol tart most, illetve merre kellene tartania a magyar filmiparnak? Van-e jövője egy kezdő színésznek a magyar filmvásznakon ilyen körülmények között? Papp Endrével, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színművész hallgatójával beszélgettem, aki idén kezdte meg szakmai gyakorlatát a budapesti Katona József Színházban.

 

12207682_970136089698745_280377424_n.jpg

„Meg kellene találnunk, hogy mi is igazából az a magyar film” Tovább