Közgazdász Online


Diákszervezetekről és a szakkollégiumokról

Diákszervezetekről és a szakkollégiumokról

nevtelen_terv_27.png

Miután felvételt nyertetek a Corvinusra, érdemes utána néznetek, mennyi lehetőség vár itt rátok akár diákszervezeteinkben, akár a szakkollégiumokban. Hogyha az egyetemi képzésen felül szeretnétek elmélyülni egy-egy témában, vagy szoros baráti és szakmai kapcsolatokra vágytok, cikkünk nektek szól.

Írta: Mosonyi Eszter; Borítókép: Canva

Mi az a diákszervezet?

Egy diákszervezet általában aktív, egyetemi hallgatókból álló társaság. A Corvinuson sok hasonló szervezet működik, amelyeknek középpontja mindig valamilyen közös érdeklődési kör. Ez lehet akár a közgazdaságtan, turizmus vagy éppen az újságírás. Már a gólyatábor alatt közelebb hozhat egymáshoz embereket a hasonló érdeklődési kör, az egyetemi évek alatt azonban ezeknek a csapatoknak a létszáma gyakran nem marad teljes. Akik nem egy szakra járnak, jelentősen kevesebbet találkoznak a gólyatáborban megismert emberekkel, mint szaktársaikkal. A diákszervezetek előnye viszont az, hogy valóban összetartó közösségként működnek, ahova szintén szaktól függetlenül kerülhetnek be tagok.

A szakkollégium 

Ezen felül a szakkollégiumokban a hallgatók együtt is laknak társaikkal, ez pedig még jobban elősegíti a szorosabb barátságok kialakulását. Azáltal, hogy a tagok ide érkeznek haza, megtanulnak kompromisszumokat kötni és önállósodni. Továbbá egy olyan segítőkész közösségben élnek, ahol hasonló értékekkel rendelkező kortársakra lelhetnek. Emellett pedig a kollégiumi élet nyújtotta sajátos és különleges életérzés miatt is kár lenne kihagyni a lehetőséget.

Milyen diákszervezetekhez és szakkolikhoz jelentkezhettek?

Egyetemünkön több mint ötven diákszervezet és szakkollégium működik, amelyek a legkülönbözőbb témákra fókuszálnak, például gazdaságinformatika, diplomácia, utazás, üzlet vagy különféle művészeti ágak. A legtöbb diákszervezethez a tanév elején, szeptemberben lehet jelentkezni, bár akadnak olyanok is, amelyek félévente hirdetnek felvételt, azonban a szakkollégiumok esetében tavasszal szokott lenni a tagfelvétel, ezért érdemes figyelemmel követni azt a szervezetet, amely iránt érdeklődsz. A felvételi általában több fordulóból áll, és szervezetenként eltérő, hogy ez írásbeli vagy szóbeli, esetleg önéletrajz benyújtása szükséges-e.

Miért érdemes csatlakozni?

Ezek a közösségek felejthetetlen élményeket kínálnak. A belső képzéseken, tréningeken, különböző önfejlesztő alkalmakon és csapatépítő programokon túl bálokban vagy  táborokban is szívesen látnak. Ezeknek a szervezeteknek köszönhetően olyan gyakorlati tudásra tehetsz szert, amely kiegészíti az egyetemen tanultakat, és később a munkaerőpiacon, vagy akár egy vállalkozás elindítása során is remekül kamatozhat. A diákszervezetben olyan közép- vagy felsővezetői pozícióban is tapasztalatot szerezhetsz már fiatalon, amire egy cégnél általában csak 5-10 év munkaviszony után lenne lehetőséged. Persze az sem utolsó szempont, hogy milyen kiterjedt kapcsolati hálóval hagyják el az egyetemet azok, akik a diákszervezetben aktívan tevékenykedtek, ez pedig a későbbiekben – akár a munkavállalásnál – kulcsfontosságú lehet.

file_006.jpegforrás: Consulting Club

Találd meg a számodra legmegfelelőbbet!

Ahhoz, hogy megtaláld a hozzád illő szervezetet, érdemes ellátogatni a Diákszervezeti Expóra. Az egyetem első heteiben a különböző szervezetek ellepik az aulát, ahol hasznos szétnézni és ismerkedni. Az első benyomás is fontos lehet, de ahhoz, hogy megfontolt döntést hozz e téren, olvasd át a Corvinus honlapját és a Diákszervezeti Tájolót is, amelyeket minden évben frissít a HÖK. Ezeken kívül ott vannak még az infóestek is, amelyeket a diákszervezetek szerveznek.

Egyetemi támogatás

Az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat támogatja és kiemelt figyelmet szentel a diákszervezetekre. A HÖK minden félévben akkreditálja, és különböző kategóriákba sorolja a közösségeket, továbbá létrehozták a Diákszervezeti Ösztöndíjat is, ezzel támogatva a szervezeti vezetők és az aktív tagok munkáját. A csatlakozásod hasznos lehet, amennyiben szeretnél Erasmusra menni, vagy egyéb pályázatokon részt venni, mert a diákszervezeti aktivitás plusz pontot ér a jelentkezésnél. Ne habozz, válaszd ki a számodra megfelelő diákszervezetet, szakkollégiumot és jelentkezz!

Diákszervezetekről és a szakkollégiumokról Tovább
Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása

Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása

Amikor bekerülsz a Budapesti Corvinus Egyetemre valamilyen gazdasági szakra, rengeteg diákszervezethez csatlakozhatsz. Most bemutatjuk nektek a Speciális Pénzügyi Matematikai (SPM) Képzést, amely nemcsak egy diákszervezet, hanem egy módszertani program, amely emelt matematikai, pénzügyi és statisztikai képzést nyújt az egyetemi óráinkon belül. 

Vendégszerzők: Szabados Lili és Tacsi Tamás, az SPM vezetőségi tagjai; mentoruk: Dr. Dömötör Barbara, az SPM programkoordinátora; borítókép: SPM Diákszervezet

Mi is az az SPM? 

Az SPM a Speciális Pénzügyi - Matematikai képzés rövidítése. Ez egy kiegészítő egyetemi képzés, a tanáraink egyetemi tantárgyak keretében adnak nekünk emelt matematikai, statisztikai és pénzügyi alapokat, amely egyfajta előmesterképzésként is felfogható.

Az SPM-esek több szakról vannak ,,összegyűjtve”, és ki-ki a maga szaktárgyai mellett még az alábbi tárgyakat tanulja:

  • Fejezetek a matematikából I-IV.,
  • Ismerkedés az árfolyamokkal,
  • Pénzügytan,
  • Statisztika (emelt) I.-II.,
  • Vállalati pénzügyek SPM,
  • Pénzügyi számítások és
  • Gazdasági és pénzügyi modellezés.

Hogyha esetleg valaki emelt közgazdaságtan (SPM-EK) iránt érdeklődik, akkor erre is van lehetőség. Ők további három tárgyat tanulnak emelt szinten:

  • Mikroökonómia SPM-EK
  • Bevezetés a játékelméletbe vagy Bevezetés a közgazdasági játékelméletbe és
  • Makroökonómiai modellezés.

Ezen kívül van lehetőség félévtől függően pár szabadon választott SPM-es tárgy elvégzésére is. 

Kiknek ajánlanád a képzést?

Mindenkinek, aki vagy a képzésnek megfelelő témában érdeklődik (pénzügy, matematika, statisztika, közgazdaságtan) vagy legalábbis szeretné kipróbálni magát az adott területen. Ha valóban érdeklődik az adott terület iránt, akkor valóban egy emelt szintű tudással fog távozni a hatodik félév végén. Ha pedig időközben rájön, hogy nem ez az a terület, amelyen dolgozni szeretne az élete hátralévő részében, akkor pedig ez egy jó lehetőség volt arra, hogy az eredeti szakja mellett kipróbálhassa magát anélkül, hogy esetleg éveket veszítene, és hogy szakot -  esetleg karriert - kelljen váltania a későbbiekben. 

Miért érdemes elvégezni az SPM-et?

Elsőévesen, amikor bekerül az egyetemre egy hallgató, csak kapkodja a fejét a sok diákszervezet és szakkollégium között. Többen csatlakoznak is valamilyen egyetemi  közösséghez, pláne, hogy az egyes szakokra nagyon sok hallgatót vesznek fel. Sokan ki szokták emelni, hogy az SPM más, mert olyan, mint egy ,,osztály”, hiszen hat féléven át ugyanazzal a szűk körrel töltöd a napjaidat, oldotok meg házi feladatokat és beadandókat. Ez egyfajta érzelmi stabilitást ad az Egyetemen, még akkor is, ha különböző szakokról vagyunk. Ráadásul ezek a barátságok nem szakadnak meg az egyetem után sem, sőt, szinte képtelenség pénzügyi területen elhelyezkedve az, hogy ne botoljunk bele volt SPM-esekbe.

Az SPM-nél viszont nemcsak közösségi élményt kapnak a hallgatók, mint egy más diákszervezetnél, hanem egy olyan mélyebb tudást Tanáraink által, amelyet egyértelműen elismer a munkapiac.

Aki elvégzi az összes tárgyat, az egy ünnepség keretében megkapja az SPM diplomát a hatodik félév végén és együtt koccinthat Tanárainkkal. Az SPM diploma azonban nem csak egy papír, hanem egy olyan tudást igazoló papír, amely versenyelőnyt jelenthet a munkapiacon. Több hallgatótársunk, akár már másodévesen, releváns szakmai területen gyakornoki állást vállal a tanulmányai mellett, mivel az SPM neve már a végzés előtt is egy közismert és elismert jelzés a munkaadók felé az önéletrajzban,  hiszen ami már hallgatóként bizonyos szakmai tapasztalatot mutat az önéletrajzban, végzés után, pályakezdőként pedig kimondottan nagy jelentőséggel bír.

Emellett, az SPM-es Tanáraink nagymértékben támogatják a demonstrátori szerepvállalást. Így azok, akik az alsóbb évfolyamosokat szeretnék segíteni - akár házi feladat javítással, konzultáció tartással vagy segédanyagok készítésével -   itt megtalálják a helyüket. Viszont aki egyszer belekezd, az könnyen függővé válhat. Többen voltunk akár ugyanabból, akár többféle tárgyból demonstrátorok, mivel nagy sikerélménnyel jár egy-egy nehezebb anyagrész sikeres elmagyarázása, ami további motivációt ad a demonstrátorság folytatására. 

spm-es_diplomaoszto_2017.pngForrás: SPM Diákszervezet; Diplomaosztó ünnepség, 2017.

Milyen kapcsolatban állunk a vállalati partnerekkel?

Főbb vállalati partnereink fejlesztő kurzusokat tartanak tanév közben, főként programozás terén -  olyan nyelvekből, amelyek szükségesek az adott vállalat gyakornoki pozíciójánál vagy akár magához az SPM-es tárgyak elvégzéséhez is kiegészítő kurzus lehet. Emellett egyik partnerünk rendszeren ellátogat a diákszervezeti táborainkba, ahol a hallgatók vállalatspecifikus kérdéseket tehetnek fel a vállalatvezetőknek. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ez a pár órás beszélgetés is rengeteget jelenthet az állásjelentkezéseknél.

Van olyan, aki nehéznek találja a képzést?

Persze. Ezek a tárgyak nehezebbek, mint a többi szakos tárgy. Átlagosan több időt kell rászánni, hogy valaki elsajátítsa ezt a tudást -, ami persze azt is jelenti, hogy a jobb jegyek elérése is több időt igényel. Ugyanakkor a befektetett munka megtérül, és természetesen a jó jegyek elérése is teljesíthető, ha valaki komolyan veszi a képzést. A belefektetett energia által szerzett többlettudás hosszú távon megéri.

Hat félév meglehetősen hosszú idő. Ha valaki esetleg rájön, hogy esetleg nem ez az életpálya, amit be szeretne futni, akkor abbahagyhatja hamarabb vagy végig kell csinálni?

Nem kötelező végigcsinálni, ha nem szeretné. Minden évfolyamban vannak hallgatók, akik leadják a képzést. Az a tapasztalat, hogy  a harmadik félév végéig szinte mindegyikük elvégzi az adott félévi tárgyakat. Ez abból is adódik, hogy az első félévek tárgyai az egyes szakok matematikai, statisztikai vagy pénzügyes tárgyainak ekvivalensei, és az SPM-es tárgyakkal váltják ki az alapszakos kötelező módszertani tárgyaikat.

Mely szakokról jelentkezhetnek hallgatók az SPM-be?

A következő évben négy szakról várunk leendő elsős hallgatókat: 

  • Alkalmazott Közgazdaságtan, 
  • Gazdálkodás és Menedzsment 
  • Gazdaságinformatika és 
  • Pénzügy-számvitel 

alapszakokról jelentkezhetnek. Nem kizárt más, pl. társadalomtudományi képzésről sem csatlakozni, de jellemzően az ő tantervük és érdeklődési területük messzebb áll a módszertanigényes témáktól, és az SPM-es tárgyakkal nem tudják kiváltani az alapszakos tárgyaikat. A felvételi jellemzően a beiratkozás hetén szokott lenni, amikor a hallgatók egy matematika ,,vizsga” megírásával mutathatják meg tudásukat, az eredmény pedig még aznap, vagy legkésőbb pár napon belül kiderül. Az aktuális évi felvételi időpontot nyáron szoktuk kitenni a diákszervezeti honlapra, illetve a tanárok az egyetemi honlapra.

Akkor felsőbbévesen már nem is lehet jelentkezni?

Nem, a képzés úgy van megtervezve, hogy 6 féléven át tanulunk minden félévben 1-3 tárgyat, amelyek egymásra épülnek, így nincs arra lehetőség, hogy valaki később felvételizzen. 

Mi a kapcsolat a diákszervezet és a képzés között?

A képzést alapvetően a Corvinus-os tanárok egy csoportja indította el még korábban, egyfajta ,,tehetséggondozási programként”, amelynek célja az emelt képzés biztosítása a hallgatók részére. Bár SPM-re több szakról jövünk, mégis egy osztályként vagyunk együtt hat féléven át. Éppen ezért pár évvel ezelőtt alumni tagjaink - akkor még SPM-esként - a közösségépítés érdekében létrehozták a diákszervezetet. Így nem csak ülünk egymás mellett és tanulunk, hanem közelebbről is megismerjük egymást. Ma már a diákszervezeti vezetőség rendszeresen szervez közösségi programokat évközben, illetve évi két-három alkalommal tábort is.

Kik alkotják a diákszervezeti vezetőséget?

Elsősorban olyan első-, másod- és harmadéves hallgatók, akiknek van még kedvük, energiájuk az egyetem, a képzés, és esetleg más elfoglaltságaik mellett arra, hogy 

  • tanárainkat segítsék pl. a felvételi és a diplomaosztó megszervezésében, lebonyolításában,
  • a diákszervezetet képviselhessék az Egyetem és a HÖK felé,
  • programokat szervezzenek, 
  • a közösségi felületeinket és honlapunkat frissítsék,
  • az adminisztrációt végezzék 
  • vagy netalán a vállalati partnerekkel tartsák a kapcsolatot.

De emellett nagyon sok más, kisebb feladatot is vállalhatnak. A vezetőségi feladatkörök vállalása teljesen önkéntes alapú, így jellemzően motivált hallgatók alkotják a vezetőséget.

spm_tabor_2022_tavasz.jpgKépek forrása: SPM Diákszervezet;  fent: tábor 2022 tavaszán

korabbi_tabori_kepek.png

Ha valaki jelentkezni szeretne, hol talál információt? 

Az egyetem vagy a diákszervezet honlapján, illetve a közösségi felületeinken. Emellett személyesen az elsősök a gólyatáborban is találkozhatnak velünk minden évben a diákszervezeti vagy az egyetemi standoknál. Ezen kívül

Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása Tovább
Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

pexels-kelly-2881370.jpg

A Stipendium Peregrinum a Nemzeti Tehetség Központ projektje, amelynek célja, hogy a legkiemelkedőbb magyar diákok számára anyagi segítséget és mentorálást nyújtsanak  ahhoz, hogy lehetőségük legyen a világ legkiemelkedőbb egyetemein tanulni.

Írta: Olay Hanna; riporter: Weller-Petrás Hanna; borítókép: Pexels

zita.png

A Corvinustól az Amszterdami Egyetemig

Vágújhelyi Zita az Amszterdami Egyetem digital business specializációján végezte mestertanulmányait a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram keretében, ezt megelőzően pedig a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzésén szerezte meg alapszakos diplomáját. Az alapképzés kiválasztása során számára előnyt jelentett, hogy a képzés elérhető volt idegen nyelven, ami a későbbi munkavállalásban is hasznossá vált számára. A döntésben szerepet játszott az is, hogy az egyetem kiemelkedő helyet foglal el egyetemi rangsorokban, és a leendő egyetemisták körében nagy elismerésre tett szert a diákok által elért nemzetközi versenyeredményeknek köszönhetően is. Mindezek mellett a Corvinus külföldi egyetemekkel ápolt partnerkapcsolatai is döntő érvnek bizonyultak, mivel ezeknek köszönhetően Zitának lehetősége nyílt arra, hogy a tanulmányai során külföldi tapasztalatot szerezzen. A külföldi mesterképzést megelőzően, még az alapszak egyik félévét Zita szintén egy másik egyetemen töltötte a bilaterális program keretében. Úgy véli, ez az ösztöndíj remek lehetőség a hallgatók számára ahhoz, hogy az Erasmushoz hasonló külföldi részképzésben vegyenek részt, de nem csak EU-s, hanem akár a kontinensen kívül eső országokban is. Lehetőséget kapnak megismerni más kultúrákat, és nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek.

Zitának ez az Amerikában töltött félév hozta meg a kedvét ahhoz, hogy külföldi mesterképzésben gondolkozzon. Az alapképzés végén figyelte az ösztöndíj-lehetőségeket, így talált rá a Stipendium Peregrinum ösztöndíjra. Ennek az anyagi támogatásnak a segítségével végezte el az egyéves mesterképzést.

pexels-buro-millennial-1438072_1.jpgForrás: Pexels

Stipendium Peregrinum

Az ösztöndíjprogramot idén tavasszal harmadszorra hirdette meg a Nemzeti Tehetség Központ. Ez a lehetőség 17 és 24 év közötti fiataloknak szól, és mind alapképzésre, mind mesterképzésre lehet támogatást nyerni, amennyiben valaki kiemelkedő nemzetközi egyetemen szeretné folytatni vagy megkezdeni a felsőfokú tanulmányait. Alapvetően egyéves időintervallumra nyújtanak fedezetet, amelyből elsősorban a tanulmányokat és a megélhetést lehet fedezni, azonban az ösztöndíj különböző komponenseinek köszönhetően ezt újrapályázással meg is lehet hosszabbítani.

A kiválasztás két részből áll: először írásos illetve videós pályázatot kell leadni, amelyben elsősorban a különböző motivációk, illetve a korábban elért eredmények ismertetését kérik. A második fordulóban a továbbjutók közül egy táborban választják ki azokat, akik végül valóban megkapják az ösztöndíj jelentette anyagi és a külföld beilleszkedést segítő mentoráló támogatást, amely utóbbinak hasznosságát Zita külön kiemelte. Tavaly összesen harmincnégy új diákot és tizenkét korábbi ösztöndíjast választottak ki.

Ami az anyagiakat illeti, Zita szerint kényelmesen ki lehet jönni az ösztöndíjból, amelynek nagysága országonként eltérő, nem szükséges saját zsebből sokat hozzátenni. Még a pályázás legelején le kell adni egy költségtervezetet, amelyben különböző elemekre lebontva – mint például lakhatás vagy szórakozás – meg kell jelölni, és érvekkel alátámasztani egy bizonyos keretösszeget. Mindez biztosítja, hogy a diákok ezeken a rangos egyetemeken a tanulmányaikra fókuszálhassanak, és kimagasló eredményeket érhessenek el.

A Corvinus nyújtotta alapok

Zita nagyon elégedett a holland képzéssel, és azt gondolja, hogy a Corvinus tökéletes felkészítést nyújtott ahhoz, hogy külföldön is megállja a helyét. Ez nemcsak az angol nyelv magas szintű és szakmai elsajátításában áll, hanem abban is, hogy már az alapszakos évei során sok olyan kurzuson vehetett részt, amelyet a vizsgafókusz helyett inkább a projektalapúság jellemzett, elősegítve ezzel olyan képességek fejlődését, mint a csapatmunka vagy a problémamegoldás. Továbbá a nemzetközi tanároknak és diákoknak köszönhetően mire Amszterdamba került, már otthonosan mozgott a nemzetközi környezetben is, ami később a munka világában is előnyt jelenthet. Mindez pedig hozzásegítette ahhoz, hogy színesebben lássa a világot, nyitottabb legyen más kultúrák felé.

A Corvinust a jövőben is szívesen ajánlaná bárkinek, mivel az egyetem nemcsak magyarországi lehetőségekre készít fel, hanem akár külföldön, akár Magyarországon székelő nemzetközi cégeknél is bátran el lehet helyezkedni később, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy „az ember rugalmasan alakítsa a jövőjét”.

pexels-andrea-piacquadio-3762800.jpgForrás: Pexels

A jövő

Az ösztöndíjprogram célja, nemcsak az, hogy támogassa a diákokat és bővítse a felsőoktatási lehetőségeik körét, hanem az is, hogy a világszínvonalú, versenyképes tudást szerző diákok tanulmányaik befejeztével hazaköltözzenek, és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Zita azért választotta a nyugat-európai képzést, mert az őt foglalkoztató technológiai tanácsadás területe hazánkban még nem annyira fejlett, és nincsenek ilyen irányú szakok. Azonban ő is azt tervezi, hogy tanulmányai végeztével hazaköltözik, és a későbbiekben akár céget alapítana a külföldön megszerzett tudással fejlesztve a Magyarországon még újnak számító szektort.

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram Tovább
Tanulással pénzt keresni? – A legfontosabb ösztöndíj-lehetőségek gólyaként

Tanulással pénzt keresni? – A legfontosabb ösztöndíj-lehetőségek gólyaként

e-85-r2_v1.jpg

A Corvinus remek lehetőségeket nyújt a kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatói számára ahhoz, hogy költségeiket, vagy azoknak egy részét diákmunka vállalása helyett ösztöndíjakból fedezzék. Gólyaként ezek közül a két legfontosabb a Corvinus Ösztöndíj és a Tanulmányi ösztöndíj. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.

Írta: Olay Hanna; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

corvinus_image_2017-492.jpg

Corvinus Ösztöndíj

Miután 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem modellváltáson ment keresztül, és alapítványi fenntartásba került, az egyetemen átalakult a támogatott képzési rendszer. Az új fenntartási forma lehetővé teszi, hogy a diákok  a Corvinus Ösztöndíjból finanszírozott képzésben vegyenek részt. Ennek keretében az állam helyett az intézmény fedezi azoknak a hallagatóknak a tandíját, akik felvételt nyertek a nem önköltséges helyekre.

Az új ösztöndíjrendszerben a hallgatók (az ősszel kezdődő képzés esetén) egy évre nyerik el a tandíjat fedező támogatást, majd minden év végén a tanulmányi eredményeik alapján rangsorolják őket. Ennek alapján döntik el, hogy kik azok a jobban teljesítő tanulók, akiknek a tandíját továbbra is az egyetemet fenntartó  Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány finanszírozza, és kik azok, akiknek a következő évben tandíjat kell fizetniük.

A Corvinus Ösztöndíj egyik előnye, hogy a támogatott és önköltséges helyek aránya nem változik, így a legtöbben meg tudják tartani a támogatott helyüket. Továbbá, ha valakit önköltséges helyre vesznek fel, az az első év utáni felülvizsgálatot kérelmezhet, és a következő félévekben akár ő is elnyerheti az ösztöndíjat. A Corvinus Ösztöndíj előnye az is, hogy nem fogynak a hallgatók államilag támogatott félévei. Ezen kívül a röghözkötés sem vonatkozik azokra, akik ösztöndíjjal támogatott képzési formát választanak, tehát nem kell azt a kötelezettséget vállalni, hogy a tanulmányok befejezése utáni húsz évben az egyetemen töltött időnek megfelelő mennyiséget Magyarországon lesz munkavállaló.

c-051.jpg

Tanulmányi ösztöndíj

A tanulmányi ösztöndíjat a legkiemelkedőbb eredményeket elérő hallgatók kaphatják meg. A modellváltás után ennek az ösztöndíjnak a rendszere is megújult. Korábban a medián felett teljesítő hallgatók voltak jogosultak erre a maximum 40 ezer forintnyi támogatásra, most pedig az összhallgatói létszám legjobban teljesítő minimum 20%-a elnyeri azt, és az összeg akár a 70 ezer forintot is elérheti. Ez tehát azt jelenti, hogy az, hogy milyen átlag felett kaphat valaki ösztöndíjat az adott szakon tanulók összteljesítményétől függ. Az elsőéves hallgatók majd a második félévben pályázhatnak az első félévben elért tanulmányi eredmények alapján.

Tanulással pénzt keresni? – A legfontosabb ösztöndíj-lehetőségek gólyaként Tovább
“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

o_zs0106.jpg

A Szenátus két új alapszak elindulását szavazta meg 2021 tavaszán. A képzések jövő ősszel kezdődnek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A Philosophy, Politics and Economics (röviden PPE) és a Data Science in Business nevű képzésekről kérdeztük Dr. Szántó Richárdot, az egyetem alapképzésekért felelős dékánját.

Írta: Orosz Petra; Borítókép: Örsi Zsanett Nikolett

 A Philosophy, Politics and Economics alapszakról

A szak, nevéből adódóan három különböző terület összekapcsolásával jött létre, és az egyetem célja, hogy ezek sajátos egyvelegét oktassák. A Philosophy, Politics and Economics alapszak gyökerei a múlt századra vezetnek vissza. Körülbelül 100 éve kezdték ezt a három területet együtt oktatni az Oxfordi Egyetemen, ott vannak a legnagyobb hagyományai a képzésnek. Az Oxfordi Egyetemen végezte el ezt szakot például David Cameron, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Abbott, Ausztrália korábbi miniszterelnöke, sőt még Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke is elkezdte ezt a szakot.

“Egyik ismerősöm tréfásan miniszterelnök-képzőnek hívja ezt a szakot, mert neves és magas pozícióba jutó emberek jártak oda. Az Oxfordi Egyetem az az Oxfordi Egyetem, de nekünk is nagyon nagy ambícióink vannak ezzel a szakkal kapcsolatban. Nem véletlenül jutnak ilyen magas beosztásba az ott végzett emberek, hiszen három különböző látásmódot kapnak meg a filozófia, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén. Ennek köszönhetően képesek társadalmi vagy akár globális problémákat kritikusan, ugyanakkor logikusan szemlélni, azokra megoldási javaslatokat kidolgozni, elemezni, majd a megoldásokat végrehajtani” – részletezte Dr. Szántó Richárd.

r_k_0002_1.jpg

Az alapképzésekért felelős dékán továbbá kiemelte, hogy a szakban lévő komplexitás nagyon jól használható magas szintű döntéshozatal során. Közép-Európában csak néhány helyen elérhető ez a képzés, ráadásul Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem elsőként indítja el.

A PPE hároméves, azaz hat féléves képzés. Ez a képzési idő illeszkedik a legtöbb társadalomtudományi képzéshez az egyetemen. A képzés második felében a hallgatók specializációt választanak, összesen kettőt, ezekben tudnak jobban elmélyülni a képzés során, illetve maguk tudják alakítani a tanult területeket az érdeklődési körüknek megfelelően. Továbbá a hallgatók az eddig megszokott alapozó tárgyak mellett sok, eddig az egyetemen még nem oktatott tárgyat tudnak felvenni, amelyek megfelelő létszám esetén akár más képzések hallgatóinak is nyitottak lesznek.

Ezt a szakot  humán érdeklődésűek számára ajánlják. Elsősorban olyan diákokat várnak, akik nyitottak, érzékenyek a társadalmi és globális problémákra, akiket érdekelnek a napi politikai események, és szívesen foglalkoznak ilyen problémák és folyamatok elemzésével.

A Data Science in Business alapszakról

A PPE-hez hasonlóan a Data Science in Business elnevezésű szak is három komplex alappillérből áll. Van egy módszertani lába, ami a matematikai és a statisztikai alapokat foglalja magába. Egy informatikai lába, ami az elemzésekhez szükséges informatikai tudást biztosítja. Végül pedig az üzleti ismeretek abban segítenek, hogy az adatelemzéseket, kontextusfüggően, a másik két szakterületre építve lehessen végrehajtani, értelmezni és használni. A képzés célja tehát nem csupán a megfelelő  módszertan elsajátítása, hanem az adatok komplex meglátása, és az ebből következtetett információk megfelelő feldolgozása.

“Nagyon sokszor látható, hogy üzleti szervezetek, vállalatok óriási mennyiségű adat birtokában vannak, de mégsem tudják kiaknázni az információkban rejlő potenciált, nem tudják összekötni az adatokban rejlő lehetőségeket az üzleti igényekkel. Azt gondoljuk, hogy a mi hallgatóink olyan új tudást és ismeretet sajátíthatnak el, hogy képesek lesznek megtalálni ezeket az összefüggéseket”

– emelte ki Dr. Szántó Richárd.
Az adattudomány mint gazdasági és informatikai terület az 1980-90-es években kezdett elterjedni. Különböző források alapján elmondható, hogy egyre több és több adattudósra, adatelemzőre van szükség, elsősorban az üzleti területen, ennek megfelelően egyre több egyetem kínál adattudományi képzéseket  alap- vagy mesterszinten.

“Úgy gondoltuk, hogy ezt a trendet a Budapesti Corvinus Egyetemnek is meg kell lovagolnia, ezért úgy döntöttünk, hogy Magyarországra is behozzuk ezt a képzést.  Olyan értékes diplomát akarunk adni a hallgatóinknak, amellyel nagyon könnyedén tudnak elhelyezkedni akár Magyarországon, akár külföldön”

hangsúlyozta az alapképzésekért felelős dékán.
A szak nyitott nemzetközi diákok számára is, hiszen a teljes képzés angol nyelven folyik. A hallgatók a legtöbb alapszaktól eltérően nyolc féléves képzésre jelentkeznek, ha az adattudomány mellett döntenek. Az utolsó félévben a szakmai gyakorlat zajlik. Dr. Szántó Richárd azt is kiemelte, hogy a négyéves képzés nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók külföldi tapasztalatot is beiktassanak a képzésbe.

v_zs_0023.jpg

Elsősorban olyan hallgatókat várnak az adattudományi képzésre, akik barátságban vannak a számokkal, hiszen a szak erősen épít matematikai és statisztikai alapokra. Akik középiskolában érdeklődtek a matematika iránt, és emellett érdekli őket az üzlet világa is, az, hogy hogyan lehet az adatelemzéseket az üzleti életben hasznosítani, akkor bátran válasszák a Data Science in Business szakot.  Az ‘Adatvezérelt üzleti döntések’, az ‘Önkiszolgáló adatbányászat’ és a ‘Gépi tanulás a gyakorlatban’ tantárgyakat kifejezetten erre a szakra, specifikusan hozták létre.

“Egy új szak bevezetése mindig nagy várakozással tölti el az egyetem vezetőit. Kíváncsian várjuk, hányan érdeklődnek a két új szak iránt. Szeretnénk, ha 40-50 fővel tudnának elindulni az első években, de természetesen az igénytől függően igyekszünk majd hozzáigazítani a kapacitásainkat. Hosszabb távon nagyobb szakokban gondolkozunk, hiszen a témák, területek alapján két vonzó és a mai világban releváns szakról beszélhetünk” emelte ki Dr. Szántó Richárd. 

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus Tovább
Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét!

Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét!

Miért nem a Parlament helyén van a Corvinus? Valóban be lehetett menni az aulába vonattal? Ezeket a kérdéseket is megválaszolták a múlt héten megrendezett Kutatási héten. Zsidi Vilmos és Kalmár Miklós, az egyetemi levéltár munkatársai a Budapesti Corvinus Egyetem épületéről és elődintézményei történetéről tartottak előadást.7_v1.jpgÍrta: Weller-Petrás Hanna; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

Az építés

Egyetemünk főépülete eredetileg a központi vámigazgatás számára épült, neoreneszánsz stílusban. Ybl Miklós tervei alapján 1874-re készült el Budapest külterületén, az akkori ipari negyedben. A Szabadság híd – a korban Ferenc József híd – még nem épült meg, és a rakpart is csak később nyerte el a jelenlegi formáját. A Duna természetes környezetében, homokos, süppedékes, puha talajra tervezett Fővámpalotát több, mint egy méter vastag beton alapra építették, amely a korban rendkívül innovatív lépésnek számított. Forradalmi megoldás volt az is, hogy az épület alagsorában csilléken keresztül hozták be a Dunáról érkező árut, ráadásul a mostani rakpart oldalában látható kapuk ajtaja – amelyek nyoma ma is látható – vízmentesen zárultak, továbbá nyitható üvegtető volt az épület tetején.  Az újszerű technológiai megoldásoknak köszönhetőena azonban majdnem duplájára növekedett az építési költség, összesen három és fél millió forintból épült meg a fővámház. Annak ellenére, hogy négy hivatal működött az épületben, a kortársak túlzónak találták a költséget, ezért kemény kritikák érték Yblt. A kedélyek akkor csillapodtak le, amikor elismert építészek kiálltak a tervező mellett és megvédték a munkáját.

Ybl nagyszerűségét és a kor építőit dicséri az is, hogy bár a Duna közelében, az ártéren fekszik az épület, soha nem volt beázás.

A kőépületbe nemcsak vízi úton, hanem kötött pályán, vasúton keresztül is érkezett áru. Ferencvárostól a mostani fedett auláig három és fél kilométer pályaszakaszt építettek ki. Előny volt, hogy a vonal érintette a közraktárakat, ám hamar kiderült, hogy az állomás nem praktikus, ugyanis az aulába vezetett sínek melletti rakodóterület túl szűk volt, és a fővárosi vasúthálózat érveréséből is kiesett, végül 1933-ban megszüntették. Hogy ezután mi történt az épületen belüli sínekkel, arról nincs információ.

Az épületet eredetileg nem a mostani helyére tervezték, több helyszín is felmerült a korban, többek között az is, ahol ma az Országház áll. Végül a praktikum győzött, Andrássy Gyula egykori miniszterelnök javaslatára olyan helyre került, ahol hajóval és vasúti vonalon is meg lehetett közelíteni.

A háború rombolása – silány rekonstrukció

A fővámház környezete – az akkor már felépített híd miatt – komoly stratégiai pont volt a második világháborúban. Az összecsapások következtében három hétig égett a kőépület, és olyan súlyosan megsérült, hogy szinte csak a főfalak maradtak épen. A rekonstrukciót 1946-47-ben kezdték el. Az épületet – leginkább a belsejét – jelentősen átalakították, ez tette lehetővé, hogy az akkor már működő Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem oda helyezze át a székhelyét. Azonban a kivitelezés gyenge minősége miatt az épület állaga alig harminc év alatt leromlott. Nem csak az omló vakolat jelentett problémát, az átalakítás miatt nyomasztó légkör uralkodott a belső terekben, ugyanis elfalazták az eredeti öntöttvas oszlopokat, az aulában lévő átriumot pedig egy üvegtetővel metszették el az első emelet magasságában, ezáltal nagymértékben összeszűkült a tér. Jelentős változás az 1980-as években kezdődött. A teljes átalakítás során többek között kicserélték a teljes bútorzatot és kibontották a vasoszlopokat, amelyeken ma is olvasható német felirat, hogy a Ganz-gyár készítette.

vh.pngfotó: Budapesti Corvinus Egyetem DTA fényképek

A homlokzaton látható szobrok valószínűleg ókori istenségek lehetnek, azonban sajnos nem mindről sikerült kideríteni, hogy pontosan, kiket ábrázolnak, ahogyan azt sem, hogy leszerelése után hová tűnt a vörös csillag a tetőről.

Vasúti sínek az aulában és titkos alagutak az alagsorban – ismerd meg a Corvinus főépületének történetét! Tovább
Mi lesz a Kilián Kollégium besúgójával? – Kémsztorit és 80-as évek nosztalgiát varázsolt az HBO a Ménesi Campus falai közé

Mi lesz a Kilián Kollégium besúgójával? – Kémsztorit és 80-as évek nosztalgiát varázsolt az HBO a Ménesi Campus falai közé

648.jpg

„Besúgót találtak a Corvinus legújabb épületében, kamerák hada várta az elkövetőt” – akár ezt a kattintásvadász címet is adhattam volna. Az HBO legújabb sorozatát, a Besúgót ugyanis részben a Corvinus felújítás alatt álló Ménesi Campusán forgatták. A történet sok szállal kötődik az egyetem múltjához és a jelenünkhöz is.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: HBO

Vidékről Budapestre költöző, elsőéves Közgáz-hallgató kalandos kémtörténete, retró magyar slágerek a kolis pincebulikban és mozgolódás az államhatalom ellen: az HBO legújabb magyar gyártású sorozata a 80-as évek első felének világába repít vissza minket, amikor az egyetemi hallgatóság körében már kezdett kibontakozni az ellenállás, de a hatalom még képes volt fenntartani a félelem és a bizonytalanság légkörét.

A történet főszereplője Demeter Geri (Váradi Gergely), aki húszévesen kerül fel Budapestre a Gazdaságtudományi Egyetemre. A kollégiumban hamar bizalmi kapcsolatot épít ki a demokratikus ellenzéki csoporttal és a szélesebb körben is ismert vezetőjükkel, Száva Zsolttal. Azonban az egyébként csendes és visszahúzódó fiú nem kizárólag politikai meggyőződésből teszi ezt. Titokban az Állambiztonság besúgója: tartótisztje a testvérének utalt életmentő gyógyszerek elvételével zsarolja. A fiúnak egyszerre kell megküzdenie a kulturális sokkal, a beilleszkedéssel, a bizonyítási vággyal és az Állambiztonsággal.

Egyre turbulensebb légkörben kell egyensúlyoznia a család védelme és a barátai között egy olyan rendszerben, ahol a mélyben már elindult valamilyen változás, de nem lehetett tudni, ki mikor kerül bajba emiatt.

A sorozat mégsem egy sötét dráma képét tárja elénk. Autentikus helyszíneivel, korhű díszleteivel és élénk színeivel arra törekszik, hogy a belső vívódások súlyát nosztalgikus hangulattal oldja fel. Nézőként egyszerre vívódunk Geri lehetetlen döntései miatt és oldódunk fel a neonfények és retró plakátok láttán, vagy a 80-as évek magyar zenéit hallgatva az egyetemi évek gondtalannak tűnő bulijain.

Ahogy bonyolódik a történet, úgy lesz egyre nehezebb meghatározni, ki számít jónak, ki rossznak, és a korszakhoz való viszonyulásunk is ambivalenssé válik. Néha azt érezzük: mennyire könnyű lehetett akkor az élet, minden a bulikról és a csajozásról, pasizásról szólt. Voltak még jó zenék, jó ruhák, medencés parti a koli kertjében és két nap alatt szervezett Woodstock-szerű nagygyűlés. A következő pillanatban aztán arcul csap a valóság, és azon töprengünk, mit tennénk mi Geri helyében. A családunk védelméért elárulnánk alig pár hete megismert barátainkat?

Érezzük, hogy ez kicsit a mi valóságunk is, nem egy olyan távoli világ, mint egy spanyol elitiskola a Netflix-en vagy amerikai diákok furcsa kalandjai.

A tökéletes helyszínválasztás

A sorozat készítői törekedtek arra, hogy minél korhűbb díszletek közé vigyék a történetet, ebben a helyszínválasztás is tökéletesre sikerült. Ma nem könnyű olyan helyet találni, ahol a 80-as évek nosztalgiahangulatát az épületek is tükrözik. Időben túl távol van ahhoz, hogy minden a régi formájában legyen elérhető, de túl közel, hogy ne emlékezzenek a korszakot átélt nézők arra, hogy valami nem teljesen úgy volt, mint a képeken.

A sorozat jelentős részét a Corvinus Ménesi úti épületében forgatták. „A jelenlegi épületet 1978-ban adták át és Államigazgatási Főiskola néven kezdte meg működését. A főiskola hallgatói politikai és szakmai ismereteket sajátíthattak el többek között az államigazgatás, a jog, a gazdaságtan, valamint a marxizmus-leninizmus területein”áll korábbi cikkünkben, amit az épület történetéről írtunk. 

3c2caa20-cab0-4e14-b89a-bbd0576d3afc.jpg

A Ménesi Campus épülete a felújítás előtt, madártávlatból. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A két torony tehát a film története szerinti időpontban, 1985-ben valóban oktatási épületként működött, így kialakítása és hangulata tökéletesen passzolt egy kollégiumhoz. Ráadásul valóban működött itt Közgáz-kollégium is, miután 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez (2004-től Budapesti Corvinus Egyetem) került az épület. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karaként működött, 2020-ban került vissza a Corvinushoz.

dsc05855_1.JPG

Poros panoráma a Ménesi Campus tetejéről, pár nappal a forgatás előtt. Fotó: Kovács Máté

A látványhoz szükséges élénkebb és világosabb tónus elérésében is segített az épület kialakítása. Éppen a forgatás előtti napokban jártunk mi is az üres épületben, ahol feltűnő volt, hogy milyen világos minden: „a természetes fény elárasztja a termeket és szobákat, és az ablakok minden irányba remek kilátást biztosítanak” – írja a helyszínről Engelbrecht Azurea újságírónk. Ottjártunkkor egyébként az épület már teljesen üres volt: a sorozatot nézve nem tudtam nem arra a díszlettervezői munkára gondolni, ami ahhoz kellett, hogy élettel töltsék meg ezeket a bontásra ítélt tereket a forgatás erejéig.

Spoiler: az épület ugyanis már felújítás alatt áll, így eredeti formájában nem lesz többé elérhető. Ha úgy dönt az HBO, hogy második évadot is rendel, a Kilián Kollégiumnak költöznie kell.

d58a1dcd-4939-46e9-b8dc-4599a1ade1e2.jpg

Az épület jelenleg felújítás alatt áll. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Van, ami azóta sem változott

A Ménesi épületet felújítják, az NDK-s cserediákokat szállító Ikarus a sorozatot reklámozza Budapest utcáin, és a szabadpiac sem egy vágyott utópia többé. A kollégiumi élet azonban ma is éppen olyan színes, amilyen a filmben volt, és a 80-as években lehetett. 

„A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled

írtuk korábban a szakkollégiumi életről, és ez a hangulat a Besúgóban is megmutatkozik. A sorozatban van néhány beszólás a KISZ-esek felé, de a medencét vagy a nyugati ipar egyes termékeit azért ők sem szívesen hagyják ki.

A párhuzamok a zenében is megmutatkoznak. Olyan magyar slágereket hallhatunk a sorozatban, melyeknek ma is nagy kultuszuk van, elég csak a KFT-re, az EDDA Művekre, Vikidál Gyulára vagy Máté Péterre gondolni – utóbbiak hasonmásai szereplőként is megjelennek az egyik epizódban. A KISZ-es leánykórus kommunista indulói mellett az ellenzéki oldalon népdalok is megjelennek, melyek egészen különleges és libabőrös hangulatot kölcsönöznek a jeleneteknek.

A főcímdal az Európa kiadó ikonikus száma, a Mocskos idők lett, melyhez az HBO külön feldolgozást és klipet is készített. A főcím alatt archív felvételeken láthatjuk a nyolcvanas évek ikonikus pillanatait. A dalok között egyébként mai zenekarok feldolgozásai is helyet kaptak. A Carson Coma például külön a sorozat miatt készített feldolgozást a KFT Bábu vagy című slágeréből.

„Mocskos idők, szeretned kéne,

A jövő itt van és sose lesz vége!

Mocskos idők a sarokba bújva!

Mocskos idők, kezdjük újra!”

Olvasás a sorok között

A nosztalgia mellett arra is figyel a sorozat, hogy a korszak politikai változásait is előrevetítse. Az egyik órán például felmerül a szabadpiac gondolata, amit a tanár ugyan nem tart helyesnek, de érvelésében már inkább a megvalósíthatóság kérdése, mintsem az ideológiai elutasítás jelenik meg. 

A demokratikus ellenzéki fiatalok is gyakran fogalmaznak meg rendszerellenes kritikákat. Ezek között olyan sorok is felcsendülnek, melyek ma is hátborzongatóan ismerősnek hatnak. Persze a sorozat nem fogalmaz meg éles értékítéletet a szereplők felett. Geri, a besúgó karaktere egyszerre éleseszű, szerethető, mégsem tudunk elmenni amellett, hogy elárulja barátait. Máténak, Geri szobatársának csak az üzlet számít, folyamatosan nyugati termékekkel seftel, az ellenzéki fiatalokkal való kapcsolatára is már egy jó befektetésként tekint, mégsem tudunk teljes mértékben neheztelni rá.

Száva Zsolt a KISZ-szel is leül vitázni, melyen az alábbi sorok hangzanak el:

„fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokok”, vagy „nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén”.

Korábban viszont egy belső szavazás során épp maga jelenti ki, hogy mivel ő a csapat alapítója, az ő szavazata duplán számít, és csak így tudja megnyerni a szavazást. A karakterek tehát éppoly bonyolultak és ellentmondásosak, mint a valóságban. Ettől lesz olyan felemelően és fojtogatóan valóságszerű egy mai egyetemista számára a Besúgó.

Mi lesz a Kilián Kollégium besúgójával? – Kémsztorit és 80-as évek nosztalgiát varázsolt az HBO a Ménesi Campus falai közé Tovább
Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program

Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program

szabo_marcell_2.jpg

Néhány multinacionális vállalat egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Ennek egyik példája a MOL Nyrt., amely eQuality programjában évek óta képviseli a speciális igényű munkavállalók érdekeit. A Corvinus Egyetem a kezdetektől részt vesz a programban, ennek köszönhetően több fogyatékossággal élő hallgató kezdte meg sikeres karrierjét.

Írta: Csikós Zsófia

Sajátos nevelési igényű tanuló(k) az oktatásban

Szabó Marcell egyike azon megváltozott munkaképességű hallgatóknak, akik felvételt nyertek a MOL-hoz. Marcellnél viszonylag korán autizmus spektrumzavart és Asperger szindrómát állapítottak meg. A mindennapokban ez úgy jelenik meg, hogy kevésbé érzékeny és figyelmes az emberi reakciókra és kicsivel nehezebben oldódik, illetve nyilvánul meg nagyobb társaságban. Előfordulhat az is, hogy helytelenül alkalmazza a társas interakciókat szabályozó gesztusokat, rgaszkodik rutinokhoz vagy belefeledkezik egy általa érdekesnek vélt témába.

Emiatt az óvodában, valamint az általános- és középiskolában sajátos nevelési igényű diákként kezelték. Az orvosi szakvéleménynek köszönhetően egyszerűsített tanrendben tanulhatott, illetve a szocializáció miatt tovább járhatott óvodába. A felsőoktatásban azonban a folyamatosan változó időbeosztáshoz és közeghez nehezebben tud alkalmazkodni.

Egy fogyatékossággal élő hallgató mindennapjai a felsőoktatásban

2021 tavaszán Marcell a negyedik félévét kezdte meg Gazdálkodás és menedzsment szakon. Eddigi szemesztereiben összességében pozitív élményeket és tapasztalatokat szerzett, azonban kiemelte, hogy néha milyen kihívásokba ütközik a mindennapokban.

,,Az egyik legnagyobb nehézséget az állandóan változó egyetemi órarendem okozza, mert így nehéz mélyebb barátságokat kötni, hiszen mindig új kurzusok, időpontok, helyek és résztvevők vannak minden félévben.

Mivel nem voltam anno gólyatáborban és diákszervezet tagja sem vagyok, ezért kevés embert ismerek, akikkel közösen lehetne órákat felvenni vagy akár a szabadidőnket eltölteni. Kicsit már beletörődtem, hogy ez a helyzet, de néha nagyon hiányzik egy támogató, pozitív és konstruktív közeg, amiben tanulhatok, fejlődhetek és jól is érezhetem magam. Olyan érzésem van, mintha  a korosztályomban erre sokaknak nincs is feltétlen igénye vagy hajlandósága”- mesélte.

A Hallgatói Támogatáson belül évek óta működik egy részleg, akik a fogyatékossággal élő, sajátos igényű, valamint hátrányos helyzetű hallgatók segítésével foglalkoznak. Ők támogatást nyújtanak a mindennapi egyetemi életben, valamint a hallgatói, adminisztrációs és pályaválasztási, munkaügyi kérdésekben.

“Nagyon segítőkész emberek dolgoznak a Hallgatói Támogatásnál, akikhez bármikor fordulhatok, ha valamilyen nehézségbe ütközök."

"Kiemelném közülük Rózsa Melindát, az egyetem fogyatékosügyi koordinátorát, akivel rendszeresen tartom a kapcsolatot és mindig készségesen segít, legyen szó tanulással, tárgyfelvétellel vagy munkalehetőséggel kapcsolatos problémáról” - számolt be tapasztalatairól Marcell.

Külön kiemelte a tárgyfelvételt, ami kifejezetten stresszes szokott lenni a számára, ugyanis a Neptunnal kapcsolatos problémák sokszor megviselik őt és kihatnak az egész félévére, amely a speciális igényei miatt még körülményesebb. Állítása szerint a korán kelés nagymértékben rontja a teljesítményét, befolyásolja a hangulatát, valamint általános közérzetét is. Ugyanilyen meghatározó számára az oktató hozzáállása és segítőkészsége is, mert úgy érzi, hogy ezen külső tényezők rá sokkal nagyobb nyomást és hatást gyakorolnak. Ezeket leszámítva azonban jól boldogul a mindennapokban, összességében pozitív benyomásai vannak az egyetemről.

Marcell a kezdetekben angol nyelven tanult, azonban  a második félévében váltott és ezért átsorolták Corvinus ösztöndíjas helyről önköltségesre. Részint emiatt is kezdett munkakeresésbe, hogy tanulmányait is finanszírozni tudja. Ekkor hallott előszőr az AURA (Autistákat Támogató Közhasznú) Egyesületen keresztül a MOL esélyegyenlőségi programjáról.

A MOL és a Corvinus együttműködése, az eQuality program

A MOL már hosszú évek óta foglalkozik a megváltozott munkaképességű fiatalok jövőjével és munkakörnyezetbe történő integrálásával, valamint hosszú távú foglalkoztatásával. Ennek érdekében létrehozták a Nyitott Műhely esélyegyenlőségi programot, amelynek célja kettős. Egyrészt a regisztrált sajátos nevelési igényű egyetemi hallgatók releváns munkatapasztalatot szerezhetnek szakmai gyakorlat vagy diákmunka keretében, ezáltal megismerkedhetnek a vállalati környezettel és az állandó támogatás révén könnyedén be is illeszkedhetnek. Másrészt a fogyatékossággal élő embereket fogadó szervezetek és kollégák a közös munka révén megtapasztalhatják a fiatalok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket és előnyöket. A befogadó és támogató hozzáállással, valamint a közös gondolkodással az esetleges kihívások is könnyedén áthidalhatóak. 

A MOL Sokszínűségi és Befogadási keretrendszerének négy pillére van: a generációs sokszínűség, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalói jólét és családbarát működés, valamint a megváltozott munkaképességű kollégák támogatása. A negyedik pillér alapszabálya, hogy a munkavállalóikat a munkavégzésre való alkalmasságuk és képességeik, nem pedig korlátaik alapján ítélik meg. Jelenleg is foglalkoztatnak fogyatékossággal élő kollégákat, akik ugyanúgy hozzájárulnak a közös sikerekhez és vállalati szinten arra törekednek, hogy ők is egyre többen legyenek. A MOL ezen tevékenysége sok vállalat és egyéb intézmény számára példamutató lehet, valamint a társadalom érzékenyítését is segítheti.

“Kicsit kettős érzésem van ezzel kapcsolatban, hiszen a vállalatok egy része csak azért alkalmaz minket, megváltozott munkaképességű fiatalokat, hogy ne kelljen befizetniük az államnak a rehabilitációs hozzájárulási díjat. Ez érthető, hiszen ez nagyon kedvező a számukra, továbbá mi is élvezzük az előnyeit."

"Akadnak azonban olyan munkáltatók is, akik  teljes értékű munkavállalóként tekintenek ránk, megbecsülnek és szívesen foglalkoztatnak minket, akár hosszú távon is."

"Nekem a MOL-nál az utóbbit volt szerencsém megtapasztalni. Itt mindenki próbálja kihozni magából a legtöbbet a lehetőségekhez mérten”- mondta Marcell, amikor a személyes véleményéről kérdeztem.

Már lassan egy éve dolgozik a MOL-nál gyakornokként, ahol adatvizualizációval, statisztikák és különböző riportok készítésével foglalkozik a vállalat alternatív üzemanyag részlegén, a MOL Plugee projekt business oldalán. 

“Sikeresen végigcsináltam a kiválasztási folyamatot. Beadtam az önéletrajzomat, részt vettem személyes megbeszélésen az esélyegyenlőségi program felelősével, majd behívtak második körös interjúra is. Mindezek után már csak egy szakmai feladatokból álló tesztet kellett kitöltenem és hamarosan fel is vettek. Azóta is hosszú távra tervezek a vállalatnál” - mesélte.

Élvezi, hogy szabad teret kap a feladatok megoldásában, illetve, hogy home office-ban is dolgozhat, így mellőzheti környezetének zavaró tényezőit. Továbbá a kollégái is pozitívan, támogatóan állnak hozzá. Munkakörnyezete mellett a fizetésével is elégedett, amellyel ki tudja egészíteni bevételeit és a későbbiekben a diákhitelét is törleszteni tudja. Úgy véli, hogy számos előnye van a programnak, melyet célszerű lenne népszerűsíteni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedését.

Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program Tovább
Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

borito_15.jpg

Illyés Gyula program néven hátrányos helyzetű fiataloknak indít egyéves, intenzív angol és matematika képzést a Corvinus. Az egyetem célja, hogy azok a tehetséges fiatalok is esélyt kapjanak a bejutásra, akik hátrányos helyzetük miatt nem érték el a ponthatárt. A programról sajtóeseményen beszélgetett Takáts Előd, a Corvinus rektora, Illyés Mária, a névadó örököse, Dr. Megyeri Krisztina adjunktus és Imre Roland, az egyetem korábbi hallgatója.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Amikor Imre Roland még középiskolásként a továbbtanuláson gondolkodott, egyetlen cél lebegett a szeme előtt: „én majd egyszer a Corvinuson fogok tanulni”. Az ide vezető út azonban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Hidason, egy baranyai kistelepülésen született, ahonnan az egyetem szinte elérhetetlennek tűnt.

Egyedül talán soha nem kapta volna meg az esélyt, mentorai azonban töretlenül bíztak benne. „Szerettük volna, hogy olyan irányba induljon, aminek piaci értéke van” – mondja Dr. Megyeri Krisztina, a Corvinus Matematika Tanszékének adjunktusa. Berlinger Edinával, a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék vezetőjével közösen alapítványt hoztak létre, hogy a Rolandhoz hasonlóan tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok sikeres érettségijét és felvételijét segítsék.

Bár először nem jutott be az egyetemre, Roland mégsem adta fel. „Nem volt olyan háttértámogatásom, hogy a központi felvételin egyből sikeres legyek, nem volt elég pontom” – mondja. Előbb dolgozni kezdett, majd mentorai támogatásával ismét érettségizett, ezúttal pedig fel is vették a Budapesti Gazdasági Egyetemre. Korábbi álma végül mesterszakos felvételin teljesedhetett be, ahol már nem számítottak a középiskolából hozott pontok. Felvették a Corvinus Pénzügy mesterszakjára, ahol sikeresen diplomázni tudott.

Bár Roland álma teljesült, ez nem mindenkinek adatik meg.

„Nem a tehetség hiányzik, hanem az a lehetőség, hogy nyelvvizsgája, emelt érettségije, mentora legyen a diáknak” – mondja Takáts Előd, a Corvinus rektora.

Ezt a lehetőséget szeretné megadni a Corvinus az Illyés Gyula programmal, melyben hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnának abban, hogy az egyéves felkészítés után nyelvvizsgát és emelt érettségit tegyenek, amivel az egyetemre is könnyebben bejuthatnak.

A programban évente tíz fiatalnak nyújtanak térítésmentes, intenzív matek és angol képzést. Emellett a hallgatók havi 130 ezer forintos ösztöndíjat, napi egyszeri meleg étkezést, kollégiumi ellátást, a képzéshez szükséges laptopot, internetelőfizetést, telefont és budapesti bérletet kapnak, továbbá havi egyszer térítik a vidékre való oda- és visszaútjuk költségét. Az a célja az egyetemnek, hogy a résztvevők teljes egészében a képzésre koncentrálhassanak, és ne kelljen munkát vállalniuk a megélhetés vagy a család eltartása miatt.

A képzés segít a legfontosabb ismeretek elsajátításában, melyet a hátrányos helyzetű diákok nem mindig kapnak meg a közoktatásban. Roland például végig küszködött a matekkal, mert a matektanára nem szerette őt. Bár kilencedikben megbukott, Megyeri Krisztina mentorként mégis megszerettette vele a matekot, most pedig ő maga tanít és mentorál hátrányos helyzetű diákokat.

A program a kiválasztott tíz diákon túl tágabb környezetüknek is kapaszkodó lehet. Amikor Roland hátrányos helyzetű térségekben tart foglalkozásokat, azt mondja a diákoknak:

„nagyon merész, távoli álmot képzeljetek el magatoknak. Ha én bekerülhettem a legjobb egyetemre, akkor nincs lehetetlen”.

Az egyetemre bejutó hallgatók az otthoni környezetük számára és példaképek lehetnek, később pedig mentorként segíthetik a hozzájuk hasonlóan hátránnyal induló fiatalokat. „A történeteknek iszonyú ereje van. Szükség van olyan emberekre, akik visszamennek és megmutatják, hogy bár nekem sem ment volna egyedül, segítséggel sikerülhet” – teszi hozzá Megyeri Krisztina. Mentorként tapasztalta, hogy sok esetben már az önbizalom is hiányzik. Senki nem mondja el a diákoknak, hogy merre induljanak el, vagy hogy egyáltalán lehetőségük van elindulni. Maguk a középiskolai tanárok beszélik le őket a továbbtanulásról, lenézik, lebecsülik őket, pedig sokan lennének kellően tehetségesek ahhoz, hogy a felsőoktatásban is megállják a helyüket.

 belso_kep.jpg

Dr. Takáts Előd az Illyés Gyula program névválasztásáról is beszélt. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A visszatérés gondolata Illyés Gyula munkásságában is megjelent. Takáts Előd az író-költő Puszták népe című regénye miatt választotta őt a program névadójának. Fiatalon olvasta először Illyés Gyula könyvét, de máig elevenen megmaradt emlékezetében az a rész, amikor az író arról ír, hogy az iskolában a magyarokról tanulva miért nem ismert rá önnön magyarságára: „A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenkezésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam.  A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akar a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó.”

Illyés Gyula örököse, Illyés Mária örömmel fogadta el a felkérést a program névhasználatára, ami szerinte beleillik édesapja munkásságának szellemiségébe.

„Igazi demokrata volt. Vallotta, hogy fel kell emelni azokat, akik hátrányos helyzetben vannak. A demokrácia gyönyörű dolog, de a jogegyenlőség nem egyenlő az esélyegyenlőséggel” – mondja.

Ezt az esélyegyenlőséget célozta meg Illyés népfőiskolai gondolata, hogy azok is tanulhassanak, akik korábban „kimaradtak a tudás palotájából”. A Corvinus programja bár más úton, de hasonló célért indul el. A program mellett abban is eltökélt az egyetem, hogy változtassanak a felvételi rendszeren. „Ne csak pontszámokban gondolkodjunk, hanem a felvételiben legyen tere annak is, aki tehetséges, de nincs olyan háttere, hogy könnyedén vegye a közoktatás akadályait” – mondja a Corvinus rektora. Szerinte ez mindenkinek érdeke lenne, és lát is arra esélyt, hogy a jövőben legyen erre is lehetőség a Corvinuson.

Az Illyés Gyula program 2022 szeptemberében indul, pályázni május 3-tól augusztus 21-ig lehet. A jelentkezéshez magyar állampolgárság, érettségi és minimális szintű angol nyelvtudás szükséges, továbbá feltétel még, hogy a programra jelentkező fiatal egyik szülője vagy nevelőszülője se rendelkezzen diplomával, a fiatal pedig hallgatói jogviszonnyal. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.

A projekt során évente nagyjából 40 milliós költségvetéssel számol az egyetem, de Takáts Előd rektor bízik abban, hogy ez a jövőben bővülhet majd. A sajtóesemény végén újságírói kérdésre a Corvinus idei költségvetése is szóba került. Takáts Előd rektor elmondta, hogy a 2021-es üzleti év után kiemelkedően magas, 28,776 milliárd forint osztalékbevételhez jut a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a résztulajdonában lévő gazdasági társaságoktól. A Richter Gedeon Nyrt-től a 2021-es üzleti év után várhatóan 4,193 milliárd Ft osztalékbevételt, a MOL-tól pedig 24,582 milliárd forint osztalékbevételt kap a Corvinust fenntartó Alapítvány. A többletbevétel egy részét az egyetem a tartalékok növelésére fordítja, hogy a finanszírozás egy esetleges rosszabb üzleti év esetén is fenntartható legyen a jövőben.

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak Tovább
A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral

A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral

c-belso-023-min.jpg

Az egyik leghatásosabb és leggazdaságosabb módszer a tudományos utánpótlás nevelésben a Tudományos Diákköri Konferencia. A mozgalomban több generáció részt vett. Akik most konzulensek, egykor maguk is ifjú kutatóként kezdték pályafutásukat – Michalkó Gáborral beszélgettünk.

Írta: Weller P. Hanna 

A TDK sok esetben a doktori iskola előszobája. Ezt kihasználva szeretnék bevonzani a tudományos életbe a tehetséges hallgatókat, de sajnos sokan inkább dolgozni kezdenek vagy külföldre utaznak és ott végzik el a mesterszakot. „Jelenleg is keressük azokat a lehetőségeket, hogyan lehet átsegíteni a sikeres TDK-zókat, akár automatikusan az alapképzésből a mesterszakra, majd a doktori iskolába” – mondta Michalkó Gábor, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője

michalko1.jpgA doktori iskola valójában a tudományos utánpótlásnevelés színtere. „Felelősek vagyunk az akadémiai életpálya különböző grádicsain lévő kollégákért, és tudatosan menedzseljük a következő generációt, sokkal tudatosabban, mint ahogy minket menedzseltek” – hangúlyozta Michalkó Gábor. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalokra annak érdekében, hogy ne alakuljon ki nagy rés az egymást követő generációk között. Michalkó Gábor szerint 10-15 év korkülönbség sok esetben megnehezíti az együttműködést és egészségtelen  szervezeti viszonyokat teremthet. Azonban a közös munka, a kutatásban való részvétel és az akadémiai előrehaladás lehetővé teszi, hogy a különböző generációk együtt fejlődjenek és műveljék a tudományt.

Michalkó Gábor nem ismer a TDK-nál jobb, olcsóbb, egyszerűbb tudományos műhelyt, amelynek közösségépítő és személyiségformáló hatása is van. A mozgalom előnyeit a 1990-es évek elején tapasztalta meg a Debreceni Egyetem történelem-földrajz szakos hallgatójaként. Többek között az országos versenyen elért sikerének köszönheti, hogy ma is a tudományos világban dolgozik. Szavai szerint napjaink életpálya-orientált világában sillabusz-szerűen leírható, hogy mi szükséges az előrejutáshoz. Az akadémiai pálya egyik legnagyobb értéke pedig a tudományos műhelyteremtés és közösségépítés, amely egyszerre valósul meg a TDK-ban.

„Sosem mérlegeltem semmit, sem időt, sem energiát, mindig a közös tudományos munkából fakadó öröm hajtott”

– emlékezett vissza Michalkó Gábor. Elmondta, hogy nagyon sokat tanul a hallgatóitól. Így történt ez közel egy évtizede is, amikor a turizmusban lévő kiterjesztett valóságot vizsgálta egy TDK mentoráltja. Bevallotta, hogy akkor még nem mozgott otthonosan a témában, a diák mindig két lépéssel előrébb járt nála. Azt viszont tudta, hogyan kell őt végigvezetni a kutatáson. Sikerrel jártak: Gábor tájékozottabb lett a témában, a hallgató pedig megnyerte az országos versenyt.

Hogy kiből lesz sikeres TDK-zó, rendkívül összetett kérdés. Michalkó Gábor szerint szükséges motiváció, kitartás, tehetség – amely magába foglalja a kreativitást, bátorságot, merészséget, a megszokott úttól való eltérést – továbbá jó írás- kommunikációs- és prezentációs készség, versenytűrés, illetve a tudományos közegben való otthonos mozgás. Nem minden hallgató helyezkedik el az akadémiai pályán, azonban ezek a készségek, illetve a tudományos igényesség végigkíséri az egész életüket.

Michalkó Gábor szerint a szerencsén is múlik, hogy valaki nyer-e vagy sem. Az viszont egyértelműen pozitív visszajelzés, amikor a hallgatónak - akár közösen a konzulensével - lehetősége nyílik publikálni a dolgozatát. „Az elismerésnek vannak még fokozatai, a következő lépcsőfok az, amikor a korábbi TDK-zóból PhD hallgató lesz, ha pedig a tanítvány is professzorrá válik, az a csúcsok csúcsa. Egy ilyen életpálya nem csak az oktatónak és a tanítványnak jelent sokat, fontos közvetlenül a mozgalomnak, közvetetten pedig a tudományos világnak” – részletezte Michalkó Gábor.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

A TDK a magyar tudományos élet katalizátora - Interjú Michalkó Gáborral Tovább
HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani

e-015-2-min.jpg

Idén tavasszal ismét HÖK-választás lesz a Corvinuson. De mi adja a hallgatói önkormányzatok létjogosultságát az egyetemeken? Miért fontos, hogy te is leadd a voksod? Hogyan tudsz majd szavazni? Ebben a cikkben összegyűjtöttünk a válaszokat a legfontosabb kérdésekre. 

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Hogyan vesz részt a HÖK a hallgatói életben?

A Hallgatói Önkormányzat a hallgatói érdekképviselet aktív megvalósításáért felel az Egyetemen. A HÖK képviselői részt vesznek például a Fegyelmi Bizottság vagy a Kreditátviteli Bizottság munkájában. A Szenátusi ülésekre a HÖK három tagot delegál (az elnök és a két alelnök vesz részt az ülésen), így három szavazattal is rendelkeznek. A szabálymódosításokat érintően ráadásul vétójoguk van, így képviselhetik a hallgatók érdekeit.

Emellett a szervezet tevékenységei közé tartozik a hallgatói élet színesítése rendezvények, bulik szervezésre révén, valamint a különböző egyetemi szervezeti egységek projektjeiben való részvétel, mint például a diplomaosztók vagy a szakfejlesztések lebonyolítása.

Miért és hogyan léteznek a hallgatói önkormányzatok?

,,A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére - a felsőoktatási intézmény részeként - hallgatói önkormányzat működik’’

- írja a Nemzeti Felsőoktatási Törvény (NFTV) 60. bekezdése. Így a hallgatói önkormányzatok jogi alapját ez a jogszabály adja, azonban a működés egyéb feltételekhez is kötött. 

Ezek közül az egyik, ha nem a legfontosabb, hogy a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlési választásán a teljes idejű nappali képzésen tanuló hallgatók legalább 25 százaléka részt vett és elfogadta a jelölt tisztségviselőket.

Mi az a Küldöttgyűlés? Miről dönthet?

,,A HÖK Küldöttgyűlése a szervezet szabályalkotó testülete’’ - fogalmaz a Corvinus HÖK Alapszabálya. A Küldöttgyűlés hatásköre kiterjed a HÖK Elnök és alelnökök, valamint a Felügyelő Bizottság megválasztására, az éves költségvetés elfogadására, illetve dönt az Alapszabályról és annak esetleges módosításairól. A Küldöttgyűlést alkotó maximum 45 fő legalább évente két alkalommal ülésezik.

Mikor lesz a Küldöttgyűlés-választás?

A kétévente megrendezett választási időszak a Corvinuson idén áprilisban lesz, ahol listás és egyéni képviselők megválasztására is lehetőség nyílik majd. A választást a Hallgatói Önkormányzat Felügyelő Bizottsága írja ki, ezt követően pedig ők felelnek a teljes választás szabályos lebonyolításáért is.

A választási időszak a jelöltállítással kezdődik: kizárólag ebben a periódusban lehet képviselőcsoportot alakítani, illetve egyéni jelöltként pályázatot benyújtani.

A jelöltállítás időszaka április 10-én kezdődik és április 14-én éjfélkor ér véget.

Ezt követi a bírálati időszak, amikor a Felügyelő Bizottság ellenőrzi a beérkezett dokumentumokat, majd egy jelöltállításra vonatkozó jogorvoslati időszak, amikor a meghozott határozatokkal kapcsolatban lehet fellebbezéseket benyújtani szintén a Felügyelő Bizottsághoz.

A tényleges szavazási időszak április 25-én veszi kezdetét, ekkortól lehet az Egyetem Moodle rendszerén keresztül leadni a szavazatokat.

hok_kgy_valasztas.png

Készítette: Tepfenhart Beatrix, Közgazdász

Ki indulhat a választáson?

A küldöttgyűlési választáson jelöltként bárki elindulhat, aki aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik és a Felügyelő Bizottságnak a megjelölt időszakban benyújtja a szükséges dokumentumokat. Ezeket a Corvinus HÖK Alapszabálya tartalmazza, amely elérhető az Egyetem weboldalán és a HÖK saját honlapján.

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a hallgatói önkormányzati választáson is listás és egyéni jelöltek megválasztására van lehetőség. Egy listán minimum 30, maximum 50 képviselő szerepelhet, emellett a listaállításnak egyéb kritériumai is vannak, amelyeket a Corvinus HÖK Alapszabályának 14. § bekezdése tartalmaz.

Egyéni jelöltként két körzet képviselőjeként lehet elindulni: alapszakos és mesterszakos körzetben. Nem feltétel azonban, hogy a képviselő abban a körzetben induljon, ahol épp a tanulmányait folytatja.

Fontos tudnivaló, hogy az egyes képzési szinteken tanuló hallgatók maximum annyi jelöltre adhatják le a szavazataikat, ahány képviselő indult az adott körzetben, tehát az adott képzési szinten. Így az alapszakosok, és az osztatlan képzés első három évfolyama legtöbb 7, a mesterszakosok legtöbb 4 jelöltet támogathatnak majd április 25-én.

Érvényes szavazás esetén a mandátumok kiosztásának eredményeként 11 egyéni és 30 listás képviselő szerez két évre mandátumot a Küldöttgyűlésben.

glen-carrie-aphrnuriypk-unsplash.jpg

Fotó: Glen Carrie, Unsplash

Mi lesz akkor, ha érvénytelen lesz a választás?

Ahogyan a cikkünk elején is írtuk, a szavazás csak akkor nyilvánítható érvényesnek, ha a nappali tagozatos hallgatók között legalább 25 százalékos a részvételi arány. Az érvénytelen szavazás után legalább három nappal meghosszabbítják a választási időszakot, amit bírálat és jogorvoslat követ. Ezt mindaddig szükséges ismételni, amíg az érvényesség/eredményesség kimondható.

Ha a Felügyelő Bizottságnak a szemeszter végéig sem sikerül eredményesen lezárnia a választásokat, a következő félév hetedik hetéig ki kell írnia egy rendkívüli választást. Eddig azonban a HÖK szerepe és hatásköre jelentősen lecsökken, a működés csupán egy ügyvezető elnökre korlátozódik. Így például ebben az esetben a Szenátusi üléseken is egy hallgatói képviselő vehet részt a jelenlegi három helyett, de a HÖK hiánya a hallgatói élet számos szegmensére kihatna, legyen az a rendezvények területe, a bizottságokban való aktív képviselet vagy a tömeges tájékoztatás.

HÖK-választást rendeznek a Corvinuson, április 14-ig lehet jelöltet állítani Tovább
Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

c-051-min.jpg

Minél korábban elkezdjük az önmenedzselést és az önálló kutatómunkát az egyetemen, annál magabiztosabbak lehetünk a munkaerőpiacon és sikeresebbek a vállalati szektorban. A TDK-n próbára tehetjük magunkat, egy jó mentor pedig segít kihozni belőlünk a legjobbat - Badics Milán Csabával beszélgettet újságírónk a Corvinus TDK szervezőcsapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna

Általában két kérdéskör mellett teszik le a voksukat azok a hallgatók, akik a pénzügy szekcióban kívánnak dolgozatot nevezni a Tudományos Diákköri Konferencián. A diákok már az egyetemen is nagyon sok inputot kapnak a pénzügyi adatok elemzéséről, amely során főként olyan módszertani, programozási megoldások kerülnek előtérbe, amelyek segítségével az adott pénzügyi/közgazdasági kérdés mélyebben is vizsgálható.

A vállalati-pénzügyi kérdések általában más módon fogalmazódnak meg: itt az a fontos, hogy a tanulók vállalati szemmel vizsgálják a felvetett problémát.

Az egyetemi szervezett oktatáson túl érdemes minél hamarabb belekóstolni a tudományos világba - erre bátorítja a corvinusos hallgatókat Badics Milán Csaba, akinek egyetemi évei egyik legjobb tapasztalata volt az első TDK dolgozata, pedig sokáig csak a kötelező feladatokat végezte el. Milán életében akkor következett be a fordulópont, amikor mélyebben felkeltette a figyelmét egy beadandó dolgozat kérdésköre.

Szerencsés összecsengés volt, hogy egy multinacionális vállalat éppen akkor írt ki egy nagyon hasonló TDK dolgozat témakört, így nem kellett egyedül megbirkózni a problémával. Inspirálóan hatott rá a két külsős mentor, akikkel hétről-hétre tudott egyeztetni a kutatás során felmerülő problémákról. Úgy véli ennek köszönhető, hogy magas színvonalú elemzéstadott le. “Nagyon sokat profitáltam abból, hogy elmélyültem egy témában, és az egyetemi oktatók mellett a piaci szereplők szemüvegén keresztül is megvizsgálhattam azt a problémát” - emlékezett vissza Milán.

fotobm.jpg

Kép: Badics Milán Csaba; Fotó: Klisóczki Fanni

A sokféle egyetemi teendői közül a mentorálás a legkedvesebb számára, ezért ma már főként a tehetséggondozásra fókuszál. Korábban doktoranduszként, ma pedig már egyetemi oktatóként segít azoknak a diákoknak, akik a kötelező feladatokon túl többet szeretnének alkotni. Úgy véli, a dolgozathoz érdemes szakmailag tapasztalt és a témában a szakirodalmat ismerő, mentorálásban jártas konzulenst választani.

Milán szerint a corvinusos diákok nagyon jó önálló tanulási készséggel rendelkeznek, ezért a mentoroknak csak terelgetni kell a hallgatókat.

“Megtalálni a megfelelő szakirodalmat, megfogalmazni a helyes kutatási kérdéseket, a legfontosabb tudományos és szakmai kritikákat, elkészíteni egy részproblémát kifejtő elemzést - elsősorban ezekben kell segíteni a hallgatókat” - részletezte.

Fontos, hogy a dolgozat leírására és javítására is elegendő idő maradjon, mert az eredményesség a tanuló által előállított szakmai tartalom mellett a megfogalmazás módjától is függ.

Mindenképpen profitálnak a hallgatók abból, ha TDK-znak. A kutatás folyamata egyrészt nagyon hasonlít a vállalati projektek megvalósításához, ezért közben elsajátíthatnak olyan készségeket, amelyek előre viszik őket a munkaerőpiacon,  így hosszú távon sikeresebbé is válhatnak. Másrészt ezzel a hallgatók önmagukat is tesztelhetik. A tanév rendje központilag szabályozott, azonban a TDK során minden tanuló maga határozza meg a kereteket. Nagyon jó próba, hogyan birkóznak meg a korlátaikkal, a kutatás során előforduló problémákkal, és mennyire tűrik a monotonitást. A mélypontokon való átlendülésen az is segíthet, ha csatlakoznak a tehetséggondozó egyetemi csoportokhoz, mert a sorstársakkal együtt könnyebb megküzdeni a szembejövő kihívásokkal.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka Tovább
A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben

A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben

borito-min_1.jpg

Adott egy hely az E épület alagsorában, amit a hallgatók tanulásra vagy pihenésre használnak, rosszabb esetben nem ismernek. Adott egy csapat, ami ezt a helyet időt és energiát nem kímélve karbantartja és élettel tölti meg. Interjú a NapKözi közösségével és a Hallgatói Támogatás kapcsolattartójával.

Írta és a képeket készítette: Csikós Zsófia

Mi is az a NapKözi?

A NapKözi egy hallgatói tér és közösség, egy csapat, mely a Hallgatói Támogatáshoz kapcsolódva működik.

A NapKözi fő célja a hallgatók egyetemi életének és mentális egészségük megörzésének a támogatása.. Ennek egyik eszköze a befogadó és támogató közösség, amit a szervezet tagjai és látogatói élvezhetnek. A másik pedig az E épület alagsorában található csendes, hangulatos, valamint színes bútorokkal, pihenő- és tanulósarkokkal berendezett helyiség, amely tökéletes hely a tanulásra, pihenésre, ebédelésre vagy akár egy lyukas óra eltöltésére. A NapKözi és csapata azonban ennél jóval többről szól. 

Jelenleg tizenegy aktív tagja van a szervezetnek, akik három különböző divízióban -  HR, marketing és az úgynevezett NPK (NapKözi Program Koordinátori egység) - tevékenykednek. Mindezek mellett a Hallgatói Támogatással (továbbiakban HT) való szoros együttműködésnek köszönhetően a tagok belsős képzéseken és pszichológiai tréningeken vehetnek részt, elősegítve a szakmai és személyes fejlődésüket is.

csapatkep-min.jpg

A Napközi csapata. Fotó: Csikós Zsófia

,,Nekem a gimi után hiányzott egy kisebb, családias osztályközösség, amit a nagy létszámú szakok miatt az egyetem nem tudott megadni.

Itt megtaláltam, amit keresek és nagyon szeretem, hogy a közösségi programok és a szórakozás mellett lehetőség van szakmai fejlődésre is

- mesélte Sára, a marketing divízió vezetője, aki két éve csatlakozott a csapathoz.

Hogyan telnek a NapKözisek mindennapjai?

A tagok nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, az emberi kapcsolatok ápolására. Törekszenek arra, hogy a rosszabb napokon egymás támaszai legyenek, a jobb napokon pedig együtt nevessenek. A NapKözi családias hangulata biztonságos közeget nyújt a tagok számára és lehetőséget ad a fejlődésre. Az alapvető íratlan szabályok közé tartozik, hogy kizárólag egymás munkájára és teljesítményére adnak visszajelzést, de egymást nem illetik kritikával. A közösségnek és a munkamorálnak köszönhetően a tagok saját tempójukban integrálódnak a szervezetbe, valamint bontakoztathatják ki a tehetségüket.

,,Anno azt mondták az ismerőseim, hogy az egyetemen nagyon könnyen el lehet veszni és még könnyebb magányosnak lenni. Számomra nem volt kérdés, hogy egy közösséghez szeretnék tartozni.

Egyszerűen elképesztő érzés a saját munkánk eredményét látni, másokra hatással lenni, valami jót adni és azt később visszakapni. Úgy érzem, hogy itt kibontakozhatok, megvalósíthatom az ötleteimet és önmagamat”

- mondta Saci, az NPK vezetője.

Az egyszerű - divizionális szervezetekhez hasonló - szervezeti felépítésük következtében a legtöbb feladatot közösen látják el, elosztják egymás között az esetleges terheket, és mindig odafigyelnek egymásra, megbecsülik egymás munkáját. A különböző területen dolgozó vezetők és tagok heti rendszerességgel divízió szintű meetingeken vesznek részt, ahol átbeszélik a hét történéseit, illetve az aktuális projektekkel kapcsolatos tennivalókat. Keddenként úgynevezett “team(k)night”-okat tartanak, ahol az egész szervezetet érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az informális légkörnek, az átlátható működésnek köszönhetően a HT-vel való együttműködés is gördülékeny és hatékony, ami előremozdítja a NapKözisek szakmai fejlődését is.

“Számomra a NapKözi olyan, mint egy második család, amihez bármikor és bármivel kapcsolatban fordulhatok."

"Annyira sokat jelent, amikor egy hosszú nap után lejövök ide és tudom, hogy itt elfogadnak és meghallgatnak. Mindig felvidítjuk vagy tanácsokkal látjuk el egymást, és a közös munka is szórakozásnak tűnik, szinte észre sem vesszük, hogy dolgozunk” - mondta Bernadett, aki már 2 éve a marketing divízió tagja.

Programok a NapKözi jóvoltából

A csapat számos olyan programot szervez a hallgatóknak, amelyek az egyetemi tanulmányaik mellett hozzájárulnak a kikapcsolódáshoz és szórakozáshoz. Ilyen például a Movie Night, a Kézműves Workshop vagy karácsonyi időszakban a közös mézeskalács díszítés. Az egyik legnépszerűbb közösségi program a már több mint öt éves múltra visszatekintő Társas est, amely rendszeresen megrendezésre kerül az egyetemen. Márciusban pedig minden szerda este az érdeklődőkkel együtt játszanak záróráig. A többi napközis programhoz hasonlóan ez is nyitott más egyetemekről érkező magyar és külföldi hallgatók számára. A közösségi programok sikerét igazolja, hogy az előző Rapid randival egybekötött Társas estre több mint 50 érdeklődő jött el egyedül vagy kisebb baráti társasággal. Egyre több a visszatérő látogató is a NapKöziben, ami azt mutatja, hogy a diákok igényt tartanak az ehhez hasonló kikapcsolódási lehetőségekre az egyetemen belül.

tarsasok-min.jpg

A Társas esteken többféle játék közül választhatnak a résztvevők. Fotó: Csikós Zaófia

Ismétlődő programnak számít még a Mindful Mornings elnevezésű esemény is: minden szerda reggel 9 és fél 10 között közös   napindító relaxáción vehetnek részt az érdeklődő hallgatók és oktatók a NapKöziben.

“Ez egy olyan társaság, ahol mindenki kedves és őszinte. Elsőre nekem is hihetetlennek tűnt, de tényleg így van, sok időt és figyelmet fordítunk egymásra."

"Mindemellett pedig nagyon jó érzés megszervezni és lebonyolítani a különböző rendezvényeket. Mindig törekszünk arra, hogy minőséget teremtsünk mennyiség helyett” - számolt be saját tapasztalatairól Dóri, a HR vezető.

A közösség által szervezett programokon kívül a NapKözi számos rendezvénynek ad otthont. A közösségi teret sokszor igénybe szokták venni egyetemi órák, projektek lebonyolításához, valamint diákszervezeti eseményekhez is. 

“Netközi” a járványhelyzet és online oktatás alatt

A NapKözi majdnem 3 teljes féléven át zárva tartotta kapuit a nagyközönség előtt, az online, majd hibrid oktatás miatt. Ez az időszak megnehezítette a szervezet mindennapjait, közösségének bővítését és népszerűsítését, azonban a csapat számos kreatív, online közösségépítő programot szervezett ebben az időszakban is. Tartottak például Honfoglaló, illetve Among Us bajnokságot és a megszokott alagsori bázisuk megszűnése ellenére is kitartottak a közösségük mellett. A játékokhoz, valamint a kapcsolattartáshoz és szakmai meetingekhez használt különböző internetes platformoknak köszönhetően nevezeték át magukat ideiglenesen NetKözinek, érzékeltetve ezzel online jelenlétüket.

Az online félévek alatt a HT kollégái között kinevezésre kerültek úgynevezett “Buddy”-k, akik mentorként segítették a hozzájuk tartozó NapKöziseket, hogy könnyebben megbirkózzanak a távoktatás kihívásaival. Ehhez online meetingek keretein belül beszélgettek a NapKözisekkel, és szigorúan csak szórakozással és kikapcsolódással töltötték az idejüket.

A Hallgatói Támogatás szerepe a Napközisek és a Corvinusosok életében

A HT-vel való együttműködés egy kapcsolattartón keresztül működik. Ezt az összekötő szerepet Eszter tölti be az egyetemen, aki 2020-ban jelentkezett a közösségi koordinátor pozícióral, mert nagyon inspirálónak tartja a fiatal felnőttekkel való közös munkát. Véleménye szerint hatalmas szükség van a NapKözire az egyetemen, hiszen a diákok jóllétének megőrzéséhez nagyban hozzájárulhat a szervezet közösségformáló szerepe. A HT  egyéni tanácsadásokkal és csoportos készségfejlesztő tréningekkel, workshop-okkal  támogatja a hallgatókat.. Az egyéni tanácsadás minden corvinusos hallgató által akadémiai évente 1-6 alkalommal ingyenesen igénybe vehető,   míg a csoportos tanácsadások, tréningek a tervezett létszámok erejéig látogathatóak. A NapKözisek rendszeresen szervezetfejlesztő workshopon is részt vehetnek a HT jóvoltából, részben ennek is köszönhető a kollegiális viszony a HT pszichológusai és a NapKözi munkatársai között. 

,,Az együttműködés nagyon előnyös mindkét fél számára, hiszen rengeteg lehetőséget és támogatást ad a NapKözisek önfejlesztésére, valamint pszichológusi tevékenységünk kiteljesítésére."

Az egész néha kicsit olyan, mint egy nevelődési regény, hiszen a NapKözi tagjai állandó támogatásban részesülnek a HT részéről. Folyamatosan fejlődnek, mi pedig végigkövetjük és ösztönözzük a fejlődésüket” - mesélte Eszter.

tarsasozas-min.jpg

Életkép egy Társas estről. Fotó: Csikós Zsófia

Ha Te is szeretnél egy vidám, kreatív és jófej társaság tagja lenni, valamint szakmailag és emberileg is fejlődni, akkor látogass el a NapKözi következő eseményére! Ha pedig kikapcsolódásra vágysz a szürke hétköznapokon, akkor kövesd figyelemmel a NapKözi Facebook és Instagram oldalát! Amikor pedig időd engedi, nézz be hétfőtől csütörtökig 8-17 óra között az E épület alagsorába, hogy véletlenül se maradj le olyan programokról, mint a Társas est, a Húsvéti Meglepi vagy a Rapid Randi. Ha ezeken felül más programokra is igényt tartanál a barátaiddal, akkor üzend meg a NapKöziseknek a fentebb említett közösségi oldalakon vagy töltsd ki ezt a Google Formot jobbnál-jobb ötletekkel!

A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben Tovább
Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

e-88-min.jpg

“Szeretem a mentori feladatot és fontosnak találom, hogy támogassuk a tudományos kutatómunka felé orientálódó hallgatókat, mert ez a speciális tudás és gondolkodásmód végigkíséri az egész életüket” – Csordás Tamással beszélgett szerzőnk a Corvinus TDK szervezői csapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Évekkel ezelőtt három ismeretlen fiatal hallgató, akiket korábban sosem tanított, bekopogtatott hozzá azzal a kéréssel, hogy legyen a mentoruk – így kezdődött Csordás Tamás TDK karrierje oktatóként és mentorként. A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének adjunktusa örömmel vállalta a feladatot és azóta már sok hallgatónak segített elmélyülni a tudományos kutatómunkában, 2021-ben pedig Kiváló Mentor Díjjal ismerték el munkásságát.

Tamás tapasztalata szerint jellemzően azok a diákok indulnak TDK-n, akik többet szeretnének kihozni az egyetemi évekből, valamint azt tűzik ki célul, hogy elmélyüljenek választott témájukban. Oktatóként gyakran tapasztalja, hogy a gazdaságtudományi hallgatókat a gyakorlat- és bizniszorientált szemlét jellemzi, ezért háttérbe szorul az elmélyült kutatási munka. Ez azonban nem kerülhető meg a Tudományos Diákköri Konferenciára való dolgozatírás közben, ha pedig a hallgató doktori iskolán gondolkodik, mindenképpen érdemes belevágnia, hiszen a TDK a doktori iskola előszobája.

“Annak a hallgatónak ajánlom, akiben egy kicsit is mozog az a vágy, hogy az alap követelményeken túl többet teljesítsen az egyetemen, esetleg vonzza, hogy egy-egy kérdéskörben az általános oktatáson túl jobban elmélyüljön” - javasolta Tamás.

Szerinte kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a hallgató maga választhatja ki a témát, mert erre a biznisz világában később nem lesz lehetősége.

Ami a témaválasztást illeti, érdemes vigyázni a divatos kérdéskörökkel, mert a trendekhez sok tévképzet és felületes klisé kapcsolódhat, amelyeket nem érdemes alkalmazni a tudományos világban. Ez nem azt jelenti, hogy nem kutathatunk például a ma legnépszerűbb influenszer-marketing témában, csak fontos szem előtt tartani, hogy ez a téma egyenesági folytatása a véleményformálás vizsgálatának, amelyet a politikatudomány már az 1940-es évek óta, a kommunikációtudomány pedig már az 1950-es évek óta kutat.

“A közösségi médiát, mint olyat, nem lehet megmagyarázni, de azt a jelenséget, ami azon keresztül történik, mint például a közösségi dinamika vagy virtuális közösségek, lehet kötni szociológiai vagy pszichológiai folyamatokhoz.

Vannak jó példák, hogyan lehet felkapott témát igényesen feldolgozni, például volt olyan hallgatónk, aki rendkívüli tudományos alapossággal vizsgált meg egy gyakorlati kérdéskört: a szóbeszéd-marketing mint tudatos vállalati stratégia volt a témája” - részletezte Tamás.

A sikeres dolgozathoz érdeklődés, önszorgalom, nagyfokú kitartás és monotonitástűrés szükséges. Emellett fontos az analitikus készség is, mert ennek köszönhetően tudja a hallgató helyesen felépíteni, illusztrálni és magyarázni a dolgozatát. Tamás szerint akkor nem érdemes belevágni, hogyha kötelező feladatként tekintünk a Tudományos Diákköri Konferenciára, mert az a hallgatónak és a mentornak is csak szenvedés lesz. Ez a jelenség bár ritkán, de szakkollégisták körében elő szokott fordulni.

A mentorok nemcsak azért támogatják a hallgatók TDK-zását, mert fontosnak tartják a szakmai fejlődésük szempontjából, hanem mert nagyon szeretik ezt a feladatot. “A Corvinus tömegoktatási intézmény, ahol egy nagylétszámú szeminárium nem kifejezetten alkalmas a műhelymunkára. Annak, hogy a hallgató kiemelkedő teljesítményt mutasson fel, az ilyen jellegű tanulmányi versenyek a színterei” - mondta Tamás, aki szerint az alapvető érdeklődés a körülöttünk lévő világ felé önmagában is nagyszerű szakmai készség, amit az oktató is lát és emiatt örömmel adja nevét és munkaóráit a feladathoz. “A legnagyobb oktatói és személyes sikereim a TDK-hoz kapcsolódnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy téma annyira motivál, hogy hajnal háromkor is válaszolok a hallgató e-mailjére, hogy másnap reggel azonnal folytatni tudja a munkát. Nagy megbecsülést, igazi szakmai elismerést kapunk ezért” - összegzett Tamás.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója Tovább
A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

viragos-007-min.jpgMiről szól a tudományos pálya? Kinek ajánlott a doktori képzés, és mi lesz, ha valaki mégsem az egyetemi szférában szeretne elhelyezkedni? Kónya Istvánnal, a Corvinus Doktori Iskolák frissen kinevezett vezetőjével beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A kutatói lét nagy előnye, hogy az ember független és önálló. Saját maga dönti el, hogy mivel akar foglalkozni” – mondja Kónya István. Ezt viszont kitartóan, sok éven keresztül, gyakran azonnali visszajelzés nélkül kell csinálni.

„Annak való a kutatói pálya, akit önmagában motivál az, hogy érdekes kérdésekre válaszokat találjon. Nagyon fontos, hogy legyen egy belső motiváció. Ne azért legyen kutató, mert egyetemen akar dolgozni, hanem azért, mert alapvetően kíváncsi a világra” – mondja a doktori iskolák vezetője.

A kutatói tudományos munkát támogatja a doktori képzés is. Minden területen van egy tudásanyag, amit el kell sajátítani. Ezeknek egy részét ugyan már megtanulják a hallgatók korábban is, a legfrissebb tudományos eredményekkel és tudásanyaggal viszont inkább a doktori képzésen találkoznak.

Hogyan néz ki a képzés?

A doktori képzés két fő elemből áll, 2+2 éves rendszerben épül fel. A tanulási fázisban a hallgatók tanórákra járnak, valamint cikkeket olvasnak. Itt szerzik meg azokat a készségeket, melyek szükségesek az önálló kutatáshoz. A második fázisban önálló kutatási projektbe kezdenek, a képzés végét pedig a doktori disszertáció megírása és védése jelenti.

A doktorandusz hallgatók az egyetemi oktatásba is bekapcsolódnak. Ennek van egy kötelező része, amit a hallgatónak le kell tanítania a négy év során. Ha valaki szeret tanítani, akkor arra is van lehetőség, hogy ennél többet vállaljon, amiért honoráriumot is kaphatnak.

Az oktatási tevékenység azért is előnyös Kónya István szerint, mert itt a visszajelzés mindig azonnal érkezik. A kutatások során sokszor hónapokat, éveket kell várni egy-egy eredményre, az oktatás során viszont ez a megerősítés mindennapos.

A nemzetközi beágyazottság növelése a doktori képzésben is megjelenik. Minden doktori iskolának van arra kerete, hogy nemzetközi konferenciautazásokat finanszírozzon, ami a doktorandusz hallgatók előtt is nyitva áll. A témavezető szintén fontos kapcsolódási pont mind az egyetem, mind a tudományos élet felé, az ő nemzetközi kapcsolatrendszere pedig a PhD hallgató számára is előnyt jelent.

dsc_0874-scaled-min.jpg

Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

A négy év elköteleződés mellett a megélhetést is mérlegelniük kell a hallgatóknak. Kónya István szerint „nem szerencsés dolgozni a doktori képzés mellett, mert az ember szétaprózódik, a képzés pedig egy egész embert kíván”.

Vannak azonban kivételek is. Az egyik az egyetemen belüli munkavállalás, például az oktatási tevékenység vagy a kutatási asszisztencia. Érdemes tehát bekapcsolódni például kutatócsoportok munkájába, ami a pénz mellett a szakmai fejlődést is segíti. A másik pedig egy olyan félállás, amit a hallgató külső kutatóintézetnél, de mindenképpen a szakterületéhez kapcsolódva végez.

Pénzügyi szempontból ugyan nem tudja felvenni a versenyt a munkaerőpiaccal a doktori képzés, de az elérhető ösztöndíjakkal és az egyetemen végzett további tevékenységekkel ma már egy doktorandusz hallgató számára is biztosítható a tisztes megélhetés. „Az állami és Corvinus ösztöndíj együtt már egy egész korrekt megélhetést biztosít, ehhez minden segítséget megadunk”.

A doktori képzésen elérhető ösztöndíjakról és megélhetésről írt korábbi cikkünk itt érhető el.

Mi történik a doktori fokozat megszerzése után?

A doktori képzés elvégzése után következik az adjunktus, a docens és az egyetemi tanár fokozat. Az egyetemi úton belül van egy plusz lépcsőfok, ez a habilitáció, melynek során átfogó értékelést ad az egyetemi közösség és a szakma a kutatóról. A tudományos vonal a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik, ahol az MTA doktori cím megszerzése a fő feladat.

Egy tudományos karrierút akkor is lehet teljes Kónya István szerint, ha a kutató nem járja végig a pályát. „Persze, ha jönnek a publikációk, akkor egy idő után az ember feljebb kerül, ilyen értelemben ez inkább egy utólagos elismerése a munkának” – mondja.

corvinus_image_2017-3871-scaled-min.jpg

Az angolszász világban némiképp laposabb a tudományos karrierút. A doktori fokozat (PhD) megszerzése után a kutató elhelyezkedik egy egyetemnél vagy egy kutatóintézetnél, ahol először a „tenure” fokozatot kell abszolválnia. „Bemegy az ember adjunktusként (assistant professor), és kap hat évet arra, hogy bizonyítson, kellő mennyiségben és minőségben publikáljon” – mondja Kónya István.

Hat év után az egyetem dönt arról, hogy továbbra is alkalmazza-e a kutatót. Ha igen, akkor előléptetik docenssé (associate professor), onnantól kezdve egy életen át törvényileg és informálisan is védett pozícióba kerül. Az utolsó lépésben válik egyetemi tanárrá (full professor), ami inkább presztízsben és fizetésben jelent többet az előző fokozathoz képest.

Mi lesz, ha mégsem nekem való ez a pálya?

A mesterszakos hallgatók egyik legnagyobb dilemmája, hogy megéri-e számukra a legalább négy év elköteleződés, amit a doktori képzés jelent. Kónya István szerint a válasz egyszerű: „akkor tudja meg a hallgató, hogy tetszik-e neki, ha kipróbálja”.

Szerinte a négy év valóban nem kevés, főleg fiatal felnőttkorban, amikor az ember sok mást is szeretne csinálni. Éppen ezért, ha semmilyen tudományos ambíciója nincs a hallgatónak, akkor nem érdemes ezt a pályát választania. Ha viszont bizonytalan a jelentkezésben, de van hozzá kedve, akkor érdemes kipróbálnia magát a pályán.

„Minden év végén üljön le magával és a témavezetőjével, és kérdezze meg: én tényleg akarom ezt csinálni? Csak azért nem érdemes folytatni, mert elkezdte valaki a pályát” – mondja Kónya István.

Vannak emellett alternatív pályalehetőségek is, ha valaki nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőjét. Sokan mennek PhD-vel központi bankokhoz elemzői, kutatói pozícióba, egyre több helyen pedig elvárás a doktori fokozat. Más nemzetközi szervezetek, például az IMF, a Világbank, vagy más területen az ENSZ, az Európai Unió különböző intézményei szintén keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, ahol a végzett szakemberek társadalmi és gazdasági szakpolitikákkal foglalkozhatnak.

A harmadik felvevőpiac a magánszféra, ahol alkalmazott kutatásokba, hatásvizsgálatokba kapcsolódhatnak be. Pénzügyi területen a tőzsdei cégek, pénzügyi elemzők keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, számukra különösen fontosak a pénzügyi, statisztikai, matematikai készségek átfogó ismerete. Vagyis egy doktori fokozat nemcsak a tudományos pályára készít fel, hanem az állami és nemzetközi intézmények, valamint a magánszféra kihívásaira is.

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével Tovább
Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson

stumpf_koz_jpg.jpg

Miért volt szükség modellváltásra? Hogyan tarthatják itthon a tehetséges hallgatókat a magyar egyetemek, és mitől lesz színvonalas a felsőoktatás? Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson, ahol a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése mellett a hallgatók kiemelt szerepéről is beszélt.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Mudra László

Hallgatói fórumot tartott a Corvinuson Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos. Azzal a céllal járja körbe a modellváltásban érintett egyetemeket, hogy visszajelzéseket gyűjtsön az egyetem vezetőitől, oktatóitól és hallgatóitól egyaránt.

Számára a Corvinus épülete szimbolikus hely, 1981-ben itt tartották azt a találkozót, ahol közel hatszáz diák részvételével megalapították a FISZ-t, vagyis a Független Ifjúsági Szervezetet. Ez szerinte meghatározta akkor az utat a fiatalok politikai cselekvése felé.

„Ma nem érzékelem ezt az érdeklődést, mint ami a 80-as években volt” - mondja. Az az időszak a civil társadalom újjászületése volt szerinte, ma viszont már teljesen más dimenzióban működik a felsőoktatás.

„Az egyetemek kitüntetett feladata, hogy felkészítse a hallgatókat arra, hogy egy új digitális korszak előtt állunk. A tudástársadalom és a Mesterséges Intelligencia (MI) kihívásaival kell szembe néznünk”.

Miért volt szükség modellváltásra?

„Az egyetemi modellváltás nem gyógyír a felsőoktatás minden problémájára, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az egyetemek mozgósítsák azokat az energiákat, amik eddig is jelen voltak, de sokszor nem a teljesítmény növelésére, hanem a túlélésre és a papír megszerzésére irányultak” – mondja Stumpf István. Ehhez szerinte a kormányzat forrásokat biztosított, az egyetem pedig maga döntötte el, hogy milyen formában, struktúrában és milyen szakokkal szeretné megvalósítani ezt a célt.

Szerinte a magyar egyetemek lemaradtak a nemzetközi versenyben. „Ha egy nemzetközi rangsort vizsgáltunk, az első ötszázban alig találtunk magyar egyetemet” - mondja. „A modellváltással a kormányzat arra tett kísérletet, hogy kiszabadítsa az egyetemeket az államháztartási béklyóból és közelebb vigye őket az üzleti szférához.” A rendszerváltás óta tett több felsőoktatási reformkísérlet, de még a 2016-os fokozatváltás, és a kancelláriarendszer sem hozta meg a kívánt eredményeket szerinte.

Az okok között elsősorban a megszokott ügymenethez való ragaszkodást nevezte meg.

„Erős volt azoknak a szerepe, akik azt mondták, hogy az állam úgyis ki fogja fizetni, hogyha túlszaladunk a költségvetésben.”

Ez a rendszer szerinte abban tette érdekelté az egyetemeket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel és minél több, ahogy ő fogalmaz, „butikszakot” indítsanak, melyek a piacon nehezen voltak eladhatók.

A merev állami rendszert váltotta fel a kuratóriumok által irányított rendszer. A kuratórium ugyanakkor csak stratégiai irányító szerepet kapott, az egyetemi autonómiát nem csorbíthatják Stumpf szerint. „Egy év után azt látom, hogy az első, nagyon súlyos konfliktus után ,  - gondolok az SZFE körül kialakult feszültségre - az elmúlt egy évben gördülékeny formában történt az átállás. Sehol sem tapasztaltam az egyetemi autonómia sérülését.”

stumpf_besz_jpg.jpg

Stumpf Istvánt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beck Viola kérdezte. Fotó: Mudra László

Ha nincs változás, külföldre mennek a legjobb hallgatók

Az elvándorlást olyan problémaként nevezte meg a kormánybiztos, mellyel foglalkoznia kell a felsőoktatásnak. „Elemi érdeke a Corvinusnak az, hogy a nemzetközi versenyképességben is felmutasson valamit, hogy érdemes itthon maradni és érdemes a Corvinusra jönni” – mondja. A tehetséges hallgatókért kiélezett verseny folyik szerinte a hazai és nemzetközi felsőoktatási intézmények között.

Kulcsfontosságú szerinte, hogy milyen minőségű oktatás folyik az egyetemeken. „Az egyetemek a magyar kultúra világítótornyai. A globális világ egyre jobban szorítja háttérbe a nemzetállamokat és azokat a sajátosságokat, amik az egyes nemzeteket jellemzik. Az egyetemeknek megvan az a képességük, hogy a nemzeti hagyományokra építve megmutassák azt a tudáskészletet, ami titeket, hallgatókat itthon tud tartani” – mondja Stumpf István.

Ez nem jelenti azt, hogy nem érdemes valamennyi időt külföldön tölteni. „Menjetek persze külföldre, szerezzetek olyan tudást, amit ide visszahoztok, és itthon is hasznosítani lehet.”

Miért ilyen gyorsan történt minden?

A modellváltással szemben gyakori kritika, hogy túl gyorsan történt, és nem volt elég idejük az egyetemeknek az egyeztetésre és a felkészülésre. Stumpf szerint, ha ez nem így történt volna, akkor a merev struktúrák és a status quo-hoz való ragaszkodás rontották volna az eredményességet. Ez persze feszültséget és konfliktusokat eredményezett, ezért jött létre mediációs céllal a kormánybiztosi intézmény is. Szerinte a gyorsaság, a hatékonyság és az eredményesség fontos szempontok voltak.

Az oktatók jelentős része szerint alacsonyak voltak a bérek, amivel Stumpf is egyetért.

„Ha ezen nem változtat a kormányzat, immár a kuratóriumokkal együttműködésben, akkor az egyetemek lemaradnak a munkaerőpiacon a tehetségekért folyó versenyben” – mondja.

„Olyan panaszok is voltak, hogy nem volt érdekelt a kutató abban, hogy a tanulmányát elővegye a fiókból és odaadja az egyetemnek hasznosításra. Nem látott garanciát arra, hogy az valóban hasznosul, és nem a belső érdekköröknél csapódik le.”

A probléma megoldásaként teljesítményértékelési rendszert alakítottak ki. A cél most az, hogy a tanársegédek bruttó ötszázezer, az egyetemi tanárok pedig bruttó egymilliós fizetést kapjanak. Ez azért is fontos szerinte, hogy ne kelljen az oktatónak más helyen dolgoznia, hanem teljes egészében az egyetemre koncentrálhasson. Ezzel pedig az egyetemi oktatói életpálya a presztízsét is vissza szeretnék adni.

További problémaként a doktori hallgatók alacsony ösztöndíját nevezte meg. „Ha nem tudunk ezen gyorsan változtatni, akkor baj lesz. Komoly elkötelezettség kell ahhoz most, hogy valaki ezt a pályát válassza. Ha nem a legnagyobb tehetségek oktatják a hallgatókat, abból nem lesz színvonalas oktatás” – mondja.

stumpf_egy_jpg.jpg

A kormánybiztos a Corvinus vezetőségével is egyeztetett. Fotó: Mudra László

Hogyan lesz ebből színvonalas oktatás?

A teljesítményalapú finanszírozási szerződések építenek arra, hogy milyenek a hallgatói visszajelzések, valamint az oktatói bérezés is ehhez igazodik. „A hallgatókért van az egész modellváltás. Ha ők nem érzékelik azt, hogy itt minőségi változás van, akkor nem beszélhetünk sikerről. Az ő részvételük nélkülözhetetlen, például a diákélet megszervezésében” – mondja a kormánybiztos.

A tehetségmenedzsmenthez a diákszervezetek és szakkollégiumok is hozzájárulnak. „Pluralizálódott szakmai értelemben az egyetemi hallgatóság, de ne csak önmagukért tanuljanak, hanem osszák meg egymással a tudást” - mondja.

„A Bibó Szakkollégium alapítójaként arra próbáltam meg tanítani a hallgatókat, hogy egymásért is tanuljanak. Ne rejtsék el, hanem mutassák meg a saját gondolataikat.”

Az is kihívás szerinte, hogy felkészítsék a tanárokat arra, hogy legalább valamivel többet tudjanak, mint a fiatal korosztály. „Mindenkinek ott van a kezében az okostelefon, teljesen mások a kommunikációs stratégiák” - mondja. Ezek ugyanakkor nem feltétlenül rosszak szerinte, csupán meg kell tanítani a szelektálást és a szintézist, hogy a modern eszközök ne rombolják, hanem építsék a fiatalok személyiségét.

Mit hoz a jövő, mikor lesznek eredmények?

„Nagyon az elején vagyunk az átalakulásnak, egy év után lesz először valamilyen eredménye a teljesítményalapú finanszírozásnak” – mondja. A szerződések általában 5-6 évre szólnak, szerinte ekkorra már az előnyöknek is látszódniuk kell. A verseny ugyanakkor a jövőben további jelentős átalakulást hozhat a magyar felsőoktatásban. Arra számít, hogy kiélezett lesz a harc a tehetséges diákokért, már középiskolában elindul majd a toborzás.

"Az az erős érzésem, hogy jelentős változásokat láthatunk majd a magyar egyetemi struktúrában. Az sem elképzelhetetlen, hogy fúziók valósulnak majd meg az egyetemek között” – mondja a kormánybiztos. Az már most látszik szerinte, hogy a modellváltó egyetemek magasabb fizetést adnak, ami elszívó hatást indított be, sokakat elcsábítanak az állami rendszerben maradt intézményektől.

Bárhogy is alakul, a jövőképesség kulcskérdés a felsőoktatásban.

„Ha a fiatalok elveszítik a jövőbe vetett hitüket és bizalmukat, akkor ez az ország versenyképességét teszi tönkre” – mondja Stumpf István.

Hogyan lesz versenyképes a felsőoktatás, tényleg a modellváltás a megoldás? – Stumpf István kormánybiztos tartott hallgatói fórumot a Corvinuson Tovább
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

e-88-min.jpg

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a versenyre az elmúlt években, de önmaga megmérettetése még mindig a fontos. Heilmann Istvánnal beszélgetett újságírónk.

Írta: Weller P. Hanna; az eredeti cikk a Corvinus oldalán jelent meg március 11-én. 

Bár már az egyetem első évében részt vett tanulmányi versenyeken, a TDK-n csak másodévesként mérettette meg magát Heilmann István. Középiskolai OKTV-s dolgozatát fejlesztette tovább, azzal nevezett a Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtörténeti szekciójába. Elsősorban a próbatétel motiválta, de az egyetemi ösztöndíjak és később a szakdolgozat miatt is hasznát vette. A Corvinuson alkalmazott közgazdaságtan alapszakra járt, amely alapvetően elemző szak, így ott kifejezetten előnyös volt, hogy belevágott a tudományos munkába.

Másodévesként egyszerűbb volt a középiskolai dolgozatát, mondhatni félkész munkát átdolgozni, mint nulláról kezdeni a kutatást. Megnyugtató önbizalmat adott neki az ismerős téma, annak ellenére is, hogy a végső dolgozat köszönőviszonyban sem volt az eredetivel, szinte teljesen átdolgozták.

heilmann_istvan_tdk_hi_3-768x1024.jpg

 

Mindegyik dolgozatát egyedül írta, sosem volt társszerzője. Nem állítja, hogy jobb önállóan dolgozni, de végül mindig így alakult. Mindezt figyelembe véve mégis sokat jelentett neki, hogy akár a konzulense, akár egy másik TDK-zó hallgatótársa mindig ott volt mellette a nehezebb időszakokban.

Könnyen talált mentort, az első dolgozat esetén ismerőseitől kért tanácsot. István a későbbiek során volt, hogy a témához választotta a konzulenst, pedig általában fordított stratégiát szoktak javasolni. A taktika a későbbiekben mindkét szakdolgozatánál bevált, nagyon jó témavezetőket talált és a dolgozatai is kiemelkedően sikerültek, olyannyira, hogy az alapszakossal OTDK-t nyert. „A jó konzulens vezeti a kezemet és segíti a közös munka közben az összhang kialakítását. Tovább lendít a nehezebb pontokon, vagy segít, ha megakadok” – emelte ki István.

“Alapszakon nagyobb szükség van gondoskodó típusú konzulensre, azonban mesterszakon – főleg akkor, ha elemző alapszakról érkezik a hallgató – többet jelent, ha az oktató rendszeresen és szakmai szemmel vizsgálja a hallgató munkáját. A legutóbbi TDK-dolgozatomnál például a legnagyobb alapossággal vette észre a konzulensem a lényegi hibákat. Az pedig, hogy minden héten fél órát találkoztunk online, teljes mértékig elég volt, hogy tovább haladjak és fel tudjak készülni a megmérettetésre. Ő nem gondoskodó típus volt, de nem is ezt vártam el tőle” – mesélte István a mentorairól.

István számára a legnagyobb leckét az jelentette, amikor a várakozásai ellenére nagyon rossz értékelést kapott az egyik zsűritagtól. Nehezen, de feldolgozta a kritikákat, és a következő évben pedig éppen azt a véleményt olvasta át többször, majd építette be és felhasználta azt. Nagyon sokat profitált a jobbító szándékból.

István szerint mindenképpen érdemes belevágni a TDK-írásba, mert a dolgozatírás közben körvonalazódhat az érdeklődési körünk, amely megkönnyítheti a későbbiekben a mesterszak- vagy munkahelyválasztást. „Engem is a TDK döbbentett rá, hogy elemző-kutató akarok lenni” – hangsúlyozta István. Az életpályán való eligazodás mellett pedig szintén fontos szempont, hogy anyagi juttatás is jár az eredményes versenyzőknek.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze Tovább
TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény

TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény

viragos-007-min.jpg

Csillogó szemmel meséli élményeit, mondhatni beszippantotta a TDK világa. Idén végez a Corvinus gazdaságelemző osztatlan képzésén, így ez az utolsó év, amikor indulhat a versenyen. Ebben az évben is nevezi szakdolgozatát, ráadásul nem egy, hanem rögtön négy dolgozatot fog leadni - Jákó Fannival beszélgettünk.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Oktatói javasolták neki, hogy úgymond „futtassa” meg az alapszakos szakdolgozatát a TDK-n. Ugyanebben az évben csatlakozott a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága Szakkollégiumhoz, ezek összessége elegendő motivációt adott neki, hogy ne csak akkor, hanem a következő három évben induljon a versenyen. Negyedik alkalommal már nem kötötte sem a szakdolgozat, sem a szakkollégiumi követelmények, vitte tovább a lendület és a közös kutatás vágya – így indult Jákó Fanni és a Tudományos Diákköri Konferencia közös története.

Mindhárom TDK dolgozatát más-más társszerzővel írta, a legnagyobb értéknek a velük kialakított kapcsolatot és a közös kutatás örömét tartja. Mindenkivel más légkörben és eltérő stílusban zajlott a munka, ebből nagyon sokat tanult Fanni. „Megéri társszerzővel végezni a kutatást, mert a kisebb megakadásokon is könnyebben átlendülünk. Vannak olyan jelentősebb pontok, ahol tényleg szükség van a konzulens segítségére, de sok esetben az is megoldja a problémát, ha a szerzők egyeztetnek” – mesélte Fanni. Előny az is, hogy egy másik személy más szemlélettel áll hozzá ugyanahhoz a kérdéskörhöz, mert a különböző nézőpontok gazdagítják a kutatás szinte valamennyi területét.

jako_fanni-1024x768.jpeg

Fotó: Jákó Fanni

Elmélyülni és adatokkal dolgozni – Fannit leginkább ezek a tevékenységek vonzzák a TDK-ban. A gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés elsősorban elméleti szak, ezért Fanni a verseny közben sajátított el egy olyan gondolkodásmódot, amely segítségével ma már nyitottabban szemléli a világban zajló eseményeket és a gazdasági folyamatokat. A TDK-nak köszönheti azt is, hogy nem ijed meg a nagyobb projektektől és az elemzésektől sem, minden alkalommal egyre könnyebben birkózik meg a kihívásokkal.

„Az első dolgozatnál még azon is elbizonytalanodtam, hogy milyen írásjeleket használjak, aztán rájöttem, hogy erre a folyamatra időt kell szánni, kitartani és nem szabad feladni. A kezdeti zökkenők után, amikor megszületnek az első eredmények, sorra érnek a pozitív élmények, azokból lehet lendületet meríteni” – hangsúlyozta Fanni.

Nagyon nagy segítséget jelentett neki, hogy az első pillanattól fogva volt segítsége, ezért azt javasolja, hogy elakadás esetén merjünk támogatást kérni. Egy társszerzővel nem csak gördülékenyebb lesz a munka, de tartalmasabb lesz az élmény is.

A koronavírus-járvány miatt online szervezték meg a Tudományos Diákköri Konferenciát az utóbbi két évben. Fanni mindegyik alkalommal gép előtt ülve prezentált és ott hallgatta meg az eredményhirdetést is, egyik alkalommal társával, másik alkalommal nélküle. Mindkét helyzet rendkívüli volt, az izgatottság mellett negatív érzések is kavarogtak benne. Végül mindhárom pályamunkával első helyezést értek el. Ez a sikerélmény teljesen kizökkentette a karantén időszakának monotonitásából, és nagyon reménykedik benne, hogy idén végre megtapasztalhatja a jelenléti verseny és a közös ünneplés örömét személyesen is.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 10-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a Corvinus TDK Facebookoldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook-csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-s sztorik: A közös kutatás pótolhatatlan élmény Tovább
Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók

fsh_8135-min.jpg

Mikor legyen az intenzív hét a tavaszi félév során? Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány ,,utáni’’ időszakban is? Hányszor legyen hiányzási lehetőség a szemináriumok esetén? A Corvinus Hallgatói Önkormányzat ezekre, és ehhez kapcsolódó kérdésekre kíváncsi a hallgatók szemszögéből.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Pintér Kristóf, Corvinus Hallgatói Önkormányzat

Egyetemi hallgatóként gyakran érezhetjük úgy, hogy nincs valódi ráhatásunk és beleszólásunk a felsőoktatási intézmények működésébe és mindennapi alakulásába. A szabálymódosítások, sőt, az egyetemi legfontosabb szabályzatok, mint például a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (TVSZ), illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási Szabályzat (HTJSZ) a jogi szöveg miatt sok esetben nehezen értelmezhetőek. Emellett néhány esetben azt sem tudjuk, hogy az aktuális kérdéseinkre hol kereshetnénk a választ.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, illetve a Hallgatói Térítési és Juttatási szabályzat elérhető a Corvinus weboldalán. Előbbi minden, tanulmányainkra vonatkozó kérdésre választ ad, mint például arra, hogy hány munkanap áll az oktatók rendelkezésére egy jegy beírására, utóbbi pedig leginkább az ,,anyagiakkal’’ kapcsolatos információkat hivatott átadni, legyen szó ösztöndíjakról, térítési díjakról vagy befizetési kötelezettségről.

,,Szeretnénk, ha a hallgatók minél többen elmondanák a véleményüket, amiből mi építkezni tudunk a tavaszi szabálymódosítások előtt’’ - mondja Schwemmer Martin, a Corvinus HÖK Oktatási területének egyik koordinátora. Martin érdekképviseleti koordinátorként kiemelten fontos szerepet tölt be a hallgatói életben és a tanulmányi ügyek megoldásában. ,,Olyan esetekre kell gondolni, amikor egy hallgató azt tapasztalja, hogy egy oktató nem járt el szabályszerűen, vagy a hallgatók nem tudnak kiigazodni a különböző szabályzatok között, legyen szó hiányzások számáról vagy egy szakdolgozat leadási határidejéről’’.

schwemmer_martin.jpg

Kép: Schwemmer Martin, érdekképviseleti koordinátor

Az érdekképviseleti feladatkör kétpólúsú: egyrészt a feladatok fontos részét képezi a különböző hallgatói megkeresések megválaszolása, megoldása, másrészt jelen van egy felfelé irányuló kommunikáció is, amikor a hallgatói véleményt kell közvetíteni az egyetemi felsővezetők, döntéshozók felé.

Ehhez szorosan kapcsolódik a cikkünk címét is adó Hallgatói Fórum is. Ahogy a neve is sugallja, ez a kezdeményezés lehetőséget ad a corvinusos hallgatóknak arra, hogy közvetlenül a HÖK-nek fejtsék ki véleményüket az egyetemi mindennapokkal kapcsolatban. Erre egy ötpontos kérdőív teremt lehetőséget, amely március 1 és 15 között online és papíron is kitölthető. A személyesen kitöltött kérdőíveket az E17-es HÖK irodában van lehetőség leadni, ahol a Hallgatói Önkormányzat tagjai szívesen fogadnak bármilyen hallgatói javaslatot, megjegyzést, kritikát is.

Hogyan továbbítja a Hallgatói Önkormányzat a hallgatók észrevételeit?

A járvány az egész életünket átformálta, és ez nem volt másképp a tanulmányaink terén sem. Az őszi félév is rendhagyó módon indult a Corvinuson, azonban az előző féléveket jellemző online vizsgaalkalmakat felváltották a személyes számonkérések. Mindeközben a vírus nem tűnt el, így számos olyan eset akadt, amikor a hallgatók fertőzés miatt nem tudtak órákon, vizsgákon részt venni. ,,Januárban rengeteg olyan panasz érkezett hozzánk, hogy az oktatók, intézetek nem biztosítanak új vizsgaalkalmat azok számára, akik (igazoltan) a fertőzés miatt nem jelentek meg’’ - meséli Martin. A TVSZ nem tért ki ezekre a speciális esetekre, hisz eddig nem volt példa hasonlóra, nem volt felkészültség ebből az aspektusból.

,,Az, hogy rengetegen betegen kényszerültek vizsgázni menni, nagyban hozzájárult az egész Hallgatói Fórum ötletéhez’’ - magyarázza Martin.

Világossá vált, hogy ki kell dolgozni egy javaslatot az ehhez hasonló szituációkra is, amely jelenleg is folyamatban van, ehhez azonban elengedhetetlen a hallgatói vélemények, tapasztalatok minél mélyebb ismerete.

A kész javaslatot a szokásos, éves szabálymódosítási fórumon vitatják meg. Jellemzően ez tavasszal, április-május környékén zajlik, amikor a Hallgatói Önkormányzat képviselői és az akadémiai felsővezetők közösen döntenek a szabályzatok felülvizsgálatáról és módosításáról. 

,,Ez egy hosszabb folyamat, több tárgyalásról van szó, amelyre mi is és az oktatók, vezetők is érkeznek különféle javaslatokkal’’ - meséli Martin, aki maga is részt vesz hasonló üléseken, illetve tagja a Felülbírálati és a Fegyelmi Bizottságnak is. ,,Minél többen osztják meg velünk álláspontjaikat a Hallgatói Fórum révén, annál több érvvel tudunk előállni tárgyaláskor’’. A TVSZ és HTJSZ szabálymódosításai kapcsán a hallgatói önkormányzatoknak vétójoga van, így végsősoron bármilyen döntést lehetőség van hallgatói oldalról megvétózni.

Maradjon-e a hibrid oktatás a járvány után? - Több témában mondhatnak véleményt a hallgatók Tovább
Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

boritokep_7.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

Írta: Engelbrecht Azurea; Borítókép: Szajki Bálint

 

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

szajki_balint.jpg

Fotó: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi és határon túli szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, tavaly például az innováció és a jövő technológiája volt a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

gyurko_eszter_1.jpg

Fotó: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

274906941_669150194206645_1222947875612738354_n.jpg

Szakkollégiumi kisokos (Grafika forrása: Corszak)

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Az eredeti cikk 2021. június 17-én jelent meg a Közgazdász Online blogon. A cikket az aktualitásoknak megfelelően frissítettük 2022. március 2-án.

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik Tovább
Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

tdk-borito.png

Hogyan kapcsolódhat be egy hallgató az egyetemi tudományos életbe? Mitől lesz sikeres és társadalmilag is hasznos egy TDK-dolgozat? Cikkünkben TDK és OTDK-győztes hallgatókkal készült interjúinkból válogattunk inspiráló gondolatokat az idei versenyszezon előtt.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Pixabay

Zöldebb divatipar, fenntarthatóbb nagy hazai fesztiválok, összefüggés az infláció és a bérnövekedés között: csak néhány példa arra, milyen témákkal foglalkozhat egy hallgató a TDK-dolgozatában. 

A versenyen való indulás a társadalmilag fontos témák kutatása mellett a tudományos karrier első lépcsője is lehet. A Tudományos Diákköri Konferencián induló hallgatók saját kutatást végeznek és dolgozatot írnak, melyre folyamatos visszajelzéseket kapnak konzulensüktől és bírálóiktól.

Az idei TDK versenyfelhívása itt érhető el.

„A TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik” – mondta Dr. Mitev Ariel, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke egy, a Corvinus honlapján megjelent interjúban.

A szakmai fejlődés mellett gyakorlati előnye is van az indulásnak, a TDK-dolgozat később jó alapot adhat a szakdolgozatnak is. A győztesek emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is indulhatnak, ahol a tudományos életben nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesülhetnek.

ossz_1_1_1.jpg

A Corvinus eredményei a 35. OTDK-n 2021 tavaszán.

Akinek pedig megtetszik a kutatói életút, kutatói ösztöndíjakra is pályázhat. A TDK tehát jó alapot adhat egy későbbi szakdolgozathoz, a tudományos karrier és a doktori képzés szempontjából pedig az első lépcsőt jelentheti.

Hogyan lesz egy jó témából TDK- és OTDK-győztes dolgozat?

A kutatási téma gyakran egy társadalmilag releváns problémából bontakozik ki. Edőcsény Klára például a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta a magyar a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy milyen üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe.

A dolgozattal Klára első lett a TDK-n és második az OTDK-n, valamint az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. A témában később szakcikk jelent meg Klárától és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel, ami jó példa arra, hogyan indíthat el egy hallgatót a tudományos karrier felé egy TDK-dolgozat.

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” 

– ezt már Czillahó Krisztina mondta korábbi interjúnkban, aki a nagy hazai fesztiválok fenntarthatóságát vizsgálta. Kutatásával a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el.

Krisztina a dolgozatát később szakdolgozattá is kiegészítette, mellyel 2020 decemberében végzett Turizmus és vendéglátás szakon. A szakdolgozatát később az interjúalanyoknak is elküldte, akik azt a Sziget fesztivál szervezésekor is felhasználták. A dolgozat tehát a hétköznapi életre is hatással lehet.

A hallgatók a fenntarthatóságon túl más, hétköznapi életben releváns témákat is feldolgoznak. Az inflációról például sokat cikkeznek, Zanaty Krisztina pedig épp ezt a területet vizsgálta dolgozatában. “A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR-modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta” – mondta korábbi interjúnkban.

tdk-naptar_2022.png

Az idei TDK menete a Corvinuson. Grafika: Kovács Máté

Hogyan válasszunk konzulenst?

A sikeres TDK-dolgozatban persze a konzulenseknek is nagy szerepe van. Maró Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban négy TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Zalán interjúnkban konzulensének, Török Áronnak a szerepét is kiemelte: „Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni”.

Egy másik corvinusos történetben egy olyan oktató-hallgató párosról számoltunk be, akik közösen egy OTDK-győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. „Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora – és öt éven keresztül az is maradt” – áll korábbi írásunkban.

„Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel” 

– mondta akkor Keszey Tamara, aki időközben a Corvinus kutatási rektorhelyettese lett. A konzulens tehát mentorként segít az úton, ami nem kizárólag a TDK-ra lehet hatással. Később a szakdolgozatnál, vagy akár a tudományos pályán való elindulásban is segítheti a hallgatót.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról Tovább
Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket?

Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket?

img_0712.jpgAz egyetemista élet gyakran a spórolás körül forog: hogyan tudunk a lehető legolcsóbban élni, anélkül, hogy le kellene mondanunk a szórakozásról és a mindennapi élet apró kis örömeiről? Az olvasás sem kivétel ez alól. Ráadásul a használtkönyv-vásárlás a spórolás mellett egy igazi kincsvadászattá is válhat: rengeteg elfeledett, de értékes művet szerezhetünk be pénztárcabarát módon.

Közhasznú Könyvterjesztés

Ha valaki látott már kicsi, zöld, lovaskocsinak kinéző bódékat, tele könyvvel, akkor minden valószínűséggel a közhasznú könyvterjesztéssel találkozott. A Közhasznú Könyvterjesztés egy mozgalomként indult: célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az olvasást. Mára már 9 bódéból, illetve egy webshopon keresztül is válogathatunk a kötetek közül. A könyvek 350 Ft-tól kezdődnek, és igazi klasszikusok mellett összetalálkozhatunk különleges, kevésbé ismert kötetekkel is.

Libri Antikvárium

A Librit talán senkinek nem kell bemutatni: Magyarország egyik legelterjedtebb könyvesbolt-hálózata. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Libri egy antikváriumot is üzemeltet Budapest szívében, az Astoria és a Ferenciek tere között. Vásárlóként több, mint harmincezer kötet közül válogathatunk élőben, vagy akár online is. Emellett saját, megunt könyveinket is átveszi az antikvárium, nagy könyvszám esetén akár ingyenes kiszállással is.

Varietas Antikvárium

A Varietas antikvárium nevéhez hűen széles kínálattal várja a Hajós utcába betévedőket. Magyar nyelvű könyvek mellett idegennyelvűek is megtalálhatók, ami viszonylag ritka a budapesti antikváriumok esetében. Különösen izgalmas, hogy (online) árveréseket is szoktak tartani, ahol nagyon régi, értékes könyvekre, térképekre lehet licitálni.

Tankönyvek

Egyetemistaként arra is érdemes pillantást vetni, hogy hol kaphatók tankönyvek olcsóbban. Talán mindenkinek ismerős a corvinusos Facebook-csoport, ahol gyakran találkozhatunk használt tankönyv-hirdetésekkel, főleg egy-egy szemeszter kezdetekor. Emellett jópár weboldal, könyvesbolt, illetve alkalmanként esemény is létezik, ami kifejezetten használt tankönyvekre specializálódik.

A mersz.hu-n például sok tankönyv már online is elérhető, a corvinusos VPN-ről. Ezt rendkívül egyszerű beállítani, ha esetleg még nem sikerült, itt egy rövid útmutató, hogy mik a teendők.

Több kiadónál szintén olcsóbbak a tankönyvek a corvinusos diákok számára: ezt az oktatók a félév elején rendszerint elmondják. Ezen felül, ha például magunktól szeretnénk nyelvet tanulni, érdemes felkeresni egy-egy corvinusos nyelvoktatót, aki minden bizonnyal fog tudni ajánlani kedvezményes nyelvkönyveket. 

Végül pedig, a könyvtár talán a legtriviálisabb alternatíva, mégis sokan elfelejtik. Ha kíváncsi vagy a Corvinus könyvtárra, ebből a cikkből többet megtudhatsz róla.

Van olyan könyvbeszerző stratégiád, amiről nem írtunk, de hasznos trükk lehet a hallgatóknak? Oszd meg velünk Facebookon!

Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket? Tovább
Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

c-belso-023-min.jpg

Mikor indul a MyVoice, vagyis az új hallgatói véleményezési rendszer? Milyen lesz a Navigator pályaorientációs program, és mit jelent a proktorált vizsgalehetőség? A hallgatókat érintő legfontosabb digitalizációs változásokról és az élményszerű oktatásról Dr. Bodnár Évával beszélgettünk.

Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A képzések megújításakor nemcsak arra fókuszálunk, hogy mit tud a hallgató a végén, hanem hogy milyen kompetenciákkal, készségekkel, attitűdökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy boldoguljon az adott szakterületen” – mondja Dr. Bodnár Éva pszichológus, aki az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központot vezeti a Corvinuson.

Ez az intézmény felelős nemcsak a szakok megújításáért, hanem az oktatók továbbképzéséért és az összes oktatással és minőségfejlesztéssel kapcsolatos digitalizációs folyamatért. Oktatásmódszertani, pszichológiai és pedagógiai szempontból támogatják az egyetem oktatóit, de hozzájuk tartozik a Moodle, a Teams és a hallgatói véleményezés rendszere (a HalVel és a MyVoice) is.

Cikkünkben a következő oktatásmódszertani és digitalizációs változásokról olvashatsz:

  • Élményszerű tanulás és szakmegújítások
  • MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer
  • Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer
  • proktorált vizsgázási lehetőség

 Élményszerű tanulás és szakmegújítások

dsc_0874-scaled-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A hagyományos egyetemi oktatás tananyag- vagy oktatófókuszú: kiáll a tanár, elmondja az anyagot, majd a vizsgaidőszakban számonkéri. „A hangsúly kevésbé arra helyeződik, hogyan lesz az átadott tananyagból a hallgató fejében tudás, vagy hogy hogyan fejlődnek a készségei” – mondja Dr. Bodnár Éva.

A munkaerőpiacon azonban az is számít, milyen kompetenciakészlettel és attitűdökkel rendelkezik a végzős hallgató. Éppen ezért a Corvinus képzéseinek megújítását a kimeneti képzési célok köré építik fel. „Ebből a kimeneti kompetenciamátrixból fejtjük vissza, hogy mit kellene csinálni a képzés során” – mondja a szakértő.

Ezeket a kompetenciákat nagyrészt modern oktatási módszerekkel lehet fejleszteni. A módszereket az oktató az elképzelések szerint annak megfelelően választja ki, hogy melyik készség fejlesztése a kitűzött cél. Itt jön be a képbe az élményszerű oktatás. Ezek a módszerek általában arra építenek, hogy a hallgatónak már van egy alaptudása, jártassága a témában, és a tanórán interaktív működésben, akár egy csoportmunkában megtanulja alkalmazni azt a tudást.

„Az órai munka valóban az aktivitáson alapul, ezért lesz élményszerű a tanulás” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Jó példa erre a tükrözött osztályterem – eredetileg egy harvardi módszer, amit a Corvinuson évek óta fejlesztenek, és a megújult szakokon (például Gazdálkodási és Menedzsment, Alkalmazott Közgazdaságtan) gyakran alkalmaznak is. Egy előre elkészített videó vagy online tananyag segítségével a hallgató elsajátítja az új anyagrészt, majd át kell mennie egy mérésen mielőtt bemegy a szemináriumra. „Ott már a learning by doing módszer alapján valóban alkalmazza a tudást” – magyarázza a szakértő.

Az élményszerűség célja, hogy „egységes egésszé álljon össze a hallgató fejében, hogy a tanultaknak mi a gyakorlati haszna, hogyan tud rájuk építkezni, és hogyan épülnek az ismeretkörök egymásra”. A felsőoktatás irányába pedig elvárás, hogy meghatározott kompetenciákat fejlesszen, hiszen így lehet biztosítani az átjárhatóságot egyetemek és képzések között, valamint azt is, hogy ugyanaz az oklevél ugyanazt is érje.

A hallgatói csoportok közötti egyenlőséget az egyetem tantárgyi forgatókönyvekkel is biztosítani fogja. Vagyis egy tárgyat egyszerre tanító gyakorlatvezetőknek ugyanazt a tanmenetet kell követniük. Az oktatók azonban a módszert és a tudásátadás módját továbbra is szabadon eldönthetik.

MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer

A félév végén a Hallgatói Véleményezési rendszer (HalVel) kitöltése hosszú folyamat, ez a kérdőív az egész félévre reflektál. Minden tárgyhoz visszajelzést adhatnak a hallgatók, és aki kitölti az összes kérdőívet, korábban jelentkezhet vizsgákra, és veheti fel az új tárgyakat. A MyVoice a HalVelt kiegészítve azt fogja biztosítani, hogy a hallgatók az óra utolsó perceiben valós időben visszajelezhessenek.

„Ad egy valós képet arról, hogy aki ott volt órán, mit értett meg, hogyan tudott dolgozni, tetszett-e neki az alkalmazott módszertan” – mondja Dr. Bodnár Éva. A rendszer a MyCorvinus appban fut majd, és elsőként a megújult Gazdálkodási és Menedzsment szakon tesztelik.  

mycorvinus_bor_c3_adt_c3_b3_1.jpg

A MyCorvinus applikáció felülete. Itt lesz elérhető a MyVoice is.

A félév elején a szakfelelős, az oktató és a tárgyfelelős együtt állítják össze a kérdéssort, ami végighúzódik a féléven, valamint az oktató hozzáfér majd egy felülethez, ahol bármikor a félév folyamán beírhat plusz kérdéseket is. Lesznek központilag ajánlott kérdések, például olyanok, amik az egész egyetem fejlesztésére vonatkoznak, valamint a szakfejlesztések sikerességére is kaphatnak visszajelzést a fejlesztők. A hallgatók pedig a használat előtt kiválaszthatják, hogy mennyire aktívan szeretnének visszajelezni, és a preferenciájukon a félév közben is változtathatnak.

Az oktatók önreflexióját és teljesítményük javítását a Teaching Excellence rendszerben segíthetik a valós idejű visszajelzések, hiszen folyamatosan tudnak azok alapján változtatni.

„Nemcsak az a fontos, hogy a kurzusokra legyen visszajelzés, hanem hogy a kolléga hogyan tud ebből építkezni” – mondja a szakértő.

A Teaching Excellence egy támogató-fejlesztő értékelési rendszer lesz, amiben az oktatók fel tudják térképezni erősségeiket, illetve az esetlegesen fejlesztendő területeket.

Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer

Az új hallgatói életutat támogató rendszer kitalálói szerint egy elemlámpaként képzelhetjük el, ami rávilágít olyan tevékenységekre, képzésekre, lehetőségekre, amik a hallgató karrierútjához illenek, ezzel segítve számára a továbbtanulást és az orientálódást a munkaerőpiacon. A koncepció már elkészült, jelenleg a digitalizációs folyamatok futnak, és a bemeneti mérés koncepcióján dolgoznak.

intezdonline_kezdooldal-1024x719.png

Az Intézd Online platform felülete. Itt lesz elérhető a Navigátor is a tesztidőszak után.

A szolgáltatás a hub.uni-corvinus.hu-n fut majd, ahol az Intézd Online felület is található. Első körben a gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgatók számára lesz elérhető ez a szolgáltatás. A folyamat egy bemeneti méréssel indul, ami alapján a hallgató preferenciája és erősségei kerülnek felmérésre. Ezután a hallgató megtekintheti a szakjára jellemző karrierutakat és továbblépési lehetőségeket. Önálló választása után pedig megtervezheti egyetemi életútját a rendszer segítségével, amely a célhoz releváns tevékenységeket, tartalmakat ajánl. Minden rendezvény, diákszervezet, szakkollégium, képzés és egyéb extrakurrikurális tevékenység kap egy jelzést, ami alapján a rendszer azt ajánlja majd a hallgatónak, ami a céljainak és az érdeklődési körének leginkább megfelel.

„Ebben az összhalmazban nagyon jól tudná mutatni azt, hogy milyen pontokon akad el a hallgató. Ezeknél kaphat szakszerű segítséget” – mondja Dr. Bodnár Éva, aki kollégájával, Dr. Sass Judit pszichológussal dolgozták ki a Navigator rendszer alapelveit. A Hallgatói Támogatás karriertanácsadó szakembereit, az oktatói szakmai mentorálást tehát nem váltaná ki a rendszer, hanem támogatná a munkájukat:

a felvázolt térképen látszódik majd, hogy milyen irányba halad a hallgató, és miben érdemes fejlesztenie magát. Az erősségei mentén pedig a tehetséggondozás irányába is lehet őket terelni”.

Proktorált vizsgázási lehetőség

Míg a MyVoice és a Navigator fejlesztés alatt állnak, a proktorált, vagyis védett rendszerű vizsgázás lehetősége már a tavaszi félévtől fennáll. A téli vizsgaidőszakban már tesztelték a rendszert, és tavaszi félévben bármelyik oktató választhatja ezt a vizsgáztatási opciót. Az informatikai fejlesztés lehetővé teszi, hogy otthonról is lehessen tisztán vizsgázni, hiszen kétkamerás rögzítést kell alkalmazni.

A hallgatót a háta mögül a mobiltelefonja, míg szemből a számítógép kamerája rögzíti a vizsga ideje alatt, hogy végig ő tartózkodik-e a gép előtt, és a rendszer lekorlátozza a böngészőt. Ehhez egy azonosítást kell elvégezni a tanulmányok során egy alkalommal. Be kell mutatni az igazolványt, és a rendszer fotókat készít, majd összeveti a kettőt. Nem tárolja semelyik képet, és többször is meg lehet próbálni az azonosítási folyamatot, ha valamiért elsőre nem sikerül. A sikeres azonosítással a hallgató „vizsgaútlevelet” kap. A vizsgáknál a CUSMAN azonosítójával és a jelszavával tud belépni a rendszerbe, ami már össze van kapcsolva a Moodle-lel és a Teams-szel.

A rendszer jelez, ha úgy érzékeli, hogy nem az azonosított vizsgázó van jelen, ilyen esetben visszanézik a videót. A csalásnak ezeken a vizsgákon ugyanolyan következménye van, mint a jelenléti vizsgáknál. Aki nem tudja vagy akarja vállalni a technikai feltételeket, gépteremben, felügyelet mellett tud az egyetemen vizsgázni.

„A diploma értékét így lehet garantálni” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson Tovább
Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

c-051-min.jpg

Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

Akit bővebben, mélyebben is érdekel a téma, az Oktatási Hivatal gyorsjelentéseiből tájékozódhat.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

viragos-007-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.

A Corvinuson a Piackutatás egy körülbelül másfél éves divízió a Kommunikáción belül, melynek szakmai vezetője a cikkben is megszólaló Huber Tamara. Szoros együttműködésben állnak az Egyetem egyéb más területeivel is. Fő céljuk a döntéstámogatás, hogy felméréseikkel, adatelemzéseikkel támogassák a Corvinus stratégiai célkitűzését, azaz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám Tovább
Megélhetés kizárólag ösztöndíjakból? Hogyan lehetséges ez?

Megélhetés kizárólag ösztöndíjakból? Hogyan lehetséges ez?

viragos-007-min.jpg

Munka vagy egyetem? Vannak olyan hallgatók, akik már egyetemi tanulmányaik alatt részmunkaidős állást vállalnak, de ez a tanulmányok rovására mehet. A dilemma során pedig az is felmerülhet: meg lehet élni munkavállalás nélkül?

Szerzők: Cziniel Regina, Engelbrecht Azurea, Taxner Tünde, Tepfenhart Beatrix; Szerkesztette: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

A megújult Corvinus vállaltan szorgalmazza, hogy a hallgatók inkább az egyetemi tanulmányokra összpontosítsanak munkavállalás helyett. „Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” - mondta Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora korábbi interjúnkban.

Adódik a kérdés: ha a hallgató kizárólag az egyetemre fókuszál azért, hogy a lehető legtöbbet fejlődhessen, hogyan biztosíthatja a saját megélhetését? A Corvinuson többféle ösztöndíj elérhető, melyek tanulmányi eredménytől és szociális helyzettől függően segíthetnek a probléma megoldásában.

Cikkünkben nem azt állítjuk, hogy semmiképp sem érdemes dolgozniuk a hallgatóknak, és azt sem, hogy bárki tökéletesen megélhet kizárólag ösztöndíjakból. Az elérhető lehetőségeket gyűjtöttük össze, az pedig eltérő, hogy ezekből mekkora bevételre számíthat a pályázó.

Ösztöndíjak tanulmányi eredmény alapján

  • Tanulmányi ösztöndíj
  • Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj

A tanulmányi eredményt anyagilag is elismeri az egyetem, így a tanulmányi alapú ösztöndíjak kiválthatják a munkavállalást. Ha a hallgató részmunkaidőben dolgozik, kevesebb ideje marad az egyetemi tanulmányokra, így várhatóan nehezebben ér el jó eredményt. Ezzel szemben az egyetemre fókuszáló hallgatók a jobb eredmény miatt magasabb ösztöndíjat kaphatnak.

Tanulmányi ösztöndíj

A korábbi években akár 70 ezer forintot is kaphattak azok, akik a legjobban teljesítettek, és 2019 szeptemberében, vagy az után iratkoztak be az egyetemre. A magasabb összegekkel jobb teljesítményre ösztönzik a hallgatókat, áll az Egyetem honlapján. Az előző félévben a régi rendszerben 4,1-es volt a legalacsonyabb, még ösztöndíjat érő átlag, az új rendszerben viszont már a legnehezebb szakon is 4,28-as átlag kellett.

A minimumátlagokat szakonként eltérően határozzák meg és a hallgatók eredményétől függően félévente változhatnak. Minél többen érnek el jó eredményt, annál magasabb átlag kell az ösztöndíjhoz.

A pályázat elbírálásánál az előző félév ösztöndíjátlaga alapján rangsort állítanak, és a hallgatók legjobb 20 százaléka kap biztosan ösztöndíjat. A tavalyi évben ennél valamivel többen, a rangsor felső 30 százaléka kapott ösztöndíjat. Az állami rendszerben kezdő hallgatókra még a régi szabályok vonatkoznak. Esetükben a medián felett teljesítők kaphatnak állami finanszírozású tanulmányi ösztöndíjat, melynek maximális összege jellemzően 20-30 ezer forint körül alakul.

Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj

Jó tanulmányi eredmény esetén további havi 40 ezer forintra pályázhatnak a hallgatók Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj címen. Az ösztöndíj egy teljes tanévre, tíz hónapra szól, és az előző tanév végén pályázható meg. Az ösztöndíjat az Egyetem keresztül az illetékes minisztérium finanszírozza.

A sikeres pályázat feltételei az előző évben összesen teljesített minimum 55 kredit, legalább 4,5-ös átlag és a kimagasló szakmai és közösségi munka. A pályázatok ellenőrzését és rangsorolását a Hallgatói Szociális Bizottság végzi. A Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj adományozására az oktatási rektorhelyettes tesz javaslatot, az adományozásról pedig az illetékes miniszter dönt.

Ezek az összegek félévente eltérőek lehetnek, hiszen függnek a keretösszegtől és a hallgatók által leadott kérvények számától, olvasható a Corvinus honlapján.

Ösztöndíjak tudományos érdeklődésű hallgatóknak

  • Tudományos ösztöndíj
  • Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP)

A hallgatók a tanórákon kívül a tudományos életbe is bekapcsolódhatnak az egyetemen, ha érdekli őket a kutatók világa és szívesen írnának tudományos anyagokat. Amellett, hogy a TDK- és az OTDK-helyezés pénzjutalommal is jár, ösztöndíjakra is pályázhatnak a Corvinuson.

A TDK-ról és OTDK-ról ebben és ebben a cikkünkben írtunk korábban.

Tudományos Ösztöndíj

Ezt az ösztöndíjat az adott félév végén lehet megpályázni Neptunon keresztül, és a Corvinus adja olyan hallgatóknak, akik abban a félévben a tanórákon túl tudományos kutatói tevékenységet végeztek. Az ösztöndíj célja, hogy támogassa a tudományos tevékenységet, és aktivitásra ösztönözze a hallgatókat.

Az ösztöndíjat tanulmányi versenyen való eredményes részvételre és elért helyezésre (például TDK, OTDK, esettanulmányi verseny), tudományos publikációs tevékenységre és egyéb eredményes tudományos aktivitásra lehet megkapni.

Az előző félévben elnyerhető minimális összeg 30 ezer, míg a maximális 200 ezer forint volt, de ez is félévente változhat a pályázók számától és keretösszegtől függően.

Az a TDK- és OTDK-részvétel, ami pénzjutalommal járt, nem számít bele a díjazott tevékenységekbe. A pályázathoz csatolni kell azokat a dokumentumokat, amik igazolják a tudományos tevékenységeket, ezeket érdemes a félév folyamán beszerezni. Az előző kiírás itt olvasható.

Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP)

Az ÚNKP az innovációt és a kutatási tevékenységet ösztönzi a felsőoktatásban, célja a hallgatói és a kutatói kiválóság támogatása. Finanszírozója az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de az egyetemen keresztül kell pályázni, hiszen a Corvinus is a programban résztvevő intézmények közé tartozik.

A nyertes pályázó havi 100 ezer forint ösztöndíjban részesülhet. Az ÚNKP olyan alap-, mester- vagy doktori képzésben tanulókat támogat, akik az adott felsőoktatási intézményben eredményes kutatási vagy alkotói tevékenységet folytatnak. A fogadó felsőoktatási intézmények a nyertes pályázók után kutatási-működési támogatásban is részesülnek. A nyertes hallgatónak és a témavezetőjének egyaránt jár támogatás.

A pályázat gerincét egy kutatási terv képezi, melyben a hallgató összefoglalja vállalásait és terveit a megpályázott időszakra.

Ehhez konzulenst kell találnia, aki vállalja, hogy nyertes pályázat esetén több hónapon keresztül támogatja. A pályázatokat április közepén írják ki, június folyamán kiértékelik, és a nyár végén értesítenek az eredményről. A szerződéskötés októberben történik. További részletek a Corvinus és az ÚNKP honlapján olvashatók.

Extra tevékenységek az egyetemen

  • Demonstrátori ösztöndíj
  • Diákszervezeti ösztöndíj
  • Közéleti ösztöndíj

Demonstrátori ösztöndíj

A demonstrátorok önkéntesen segítik egy-egy tanszék működését, oktatási, kutatási és akár szervezési feladatokat látnak el az adott félév során. Az ösztöndíjra a félév végén, Neptunon keresztül pályázhatnak a hallgatók. A pályázathoz nem kell mellékletet benyújtani, mert az illetékes intézetvezető dönt a rangsorolásról.

Tavaly a legmagasabb összeg 80 ezer forint körül alakult, de ez minden félévben eltérő lehet, hiszen változhat a keretösszeg és a beadott pályázatok száma. További részletek a Corvinus honlapján olvashatók.

Diákszervezeti ösztöndíj

A diákszervezetek és szakkollégiumok tagjai is pályázhatnak ösztöndíjra. A szervezet kap egy bizonyos keretet, amelyen belül a belső szabályoknak megfelelően osztják ki a diákszervezeti ösztöndíjat a tagság között. A vezetőknek, elnökségi tagoknak és projektvezetőknek általában magasabb összeg jár, valamint a projektek és kurzusok szervezése is hozzájárul a díjazáshoz, de hogy mennyivel, azt minden szervezet magának dönti el. 

Az ösztöndíj összege egy az általunk megkérdezett hallgató szerint általában 5 ezer forint és 40 ezer forint között alakul a végzett tevékenység és a szervezetben betöltött pozíció függvényében. Az ösztöndíj kérvényét a Neptunon keresztül lehet benyújtani minden hónapban, ahol részletezni kell az elvégzett munkát és annak óraszámát, majd leadás után a diákszervezeti vezetők ellenőrzik és véleményezik.

Közéleti ösztöndíj

A Közéleti ösztöndíj szorosan összefügg a Hallgatói Önkormányzat által végzett tevékenységekkel. Elsősorban azok a hallgatók pályázhatnák rá, akik HÖK-ös érdekképviseleti feladatokat látnak el, például bizottsági ülésekre járnak, szabálymódosítási javaslatokat terjesztenek elő, hallgatói megkeresésekre válaszolnak vagy épp képviselik és népszerűsítik az egyetemet olyan fórumokon, eseményeken, mint például a 0. hét vagy az Educatio Kiállítás.

Az ösztöndíj összege a végzett tevékenység és a bírálat függvényében változik, és jellemzően a HÖK-ön belül betöltött tisztség is sokat nyom a latba. Tagként jellemzően 20-30 ezer forint között alakul, de vezetőként ez 50-60 ezer forintra is növekedhet.

A Közéleti ösztöndíjra vonatkozó kérvényt Neptunon adhatják le a hallgatók havonta, a bírálat, illetve az adott keretösszeg szétosztása pedig a Közéleti Bíráló Bizottság felelőssége.

corvinus_image_2017-3871-scaled-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Szociális alapú ösztöndíjak

  • Szociális ösztöndíjak
  • Bursa Hungarica
  • Kollégiumi szociális ösztöndíj

Szociális ösztöndíjak

A Rendszeres szociális ösztöndíjra szociális helyzetük alapján pályázhatnak minden félév elején a hallgatók. A pályázóval egy háztartásban élők anyagi helyzete, egészségügyi állapota, a hallgató lakhatási körülményei és az állandó lakhely egyetemtől való távolsága számítanak a leginkább a  szociális pontok számításánál.

Ezeket hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. Bár elég fáradtságos ezeket az igazolásokat összegyűjteni, végeredményben nagyobb összeget is kaphat a hallgató az adott félév teljes ideje alatt, öt hónapon keresztül. Az összeg a az ösztöndíj adott évi keretösszegétől és más pályázó hallgatók kérvényeitől is függ, korábban minimálisan 16 ezer, maximálisan 110 ezer forintra lehetett számítani havonta.

Azoknak érdemes elsősorban beadni a pályázatot, akik messzebb laknak az egyetemtől, több eltartottal élnek együtt (nagycsaládosok), a szülők jövedelme alacsonyabb, öneltartók, családfenntartók, vagy krónikus beteggel, esetleg munkakereső személlyel élnek egy háztartásban.

A szociális pontrendszer és a kiírás az egyetem honlapján érhető el.

A Rendkívüli szociális ösztöndíj a hallgató szociális helyzetében hirtelen bekövetkező eseményre nyújt megoldást. Rendkívüli eseményként például a hosszan tartó, súlyos betegségre, halálesetre kell gondolni. Ezeket három kategóriába sorolják: enyhe, közepes, súlyos, majd ezek alapján ítélik meg a pénzösszeget. Enyhe körülményváltozás esetén maximum 75 ezer forint, közepes esetén maximum 100 ezer forint, míg súlyos esetben maximum 125 ezer forint kapható. A kérvény az év bármely időszakában leadható.

Bursa Hungarica

A vidéken élő, hátrányos helyzetű vagy szociálisan rászoruló fiatalok Bursa Hungarica ösztöndíjra is pályázahatnak. Az ösztöndíjpályázatot a lakóhelyül szolgáló település írja ki, összege a pályázat függvényében eltérő lehet.

“A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak támogatása” - áll az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő honlapján. Az ösztöndíjról érdemes az adott település önkormányzatánál érdeklődni, a pályázatot jellemzően a félév kezdete előtti időszakban írják ki.

Kollégiumi szociális ösztöndíj

A kollégiumi szociális ösztöndíjat szociális helyzetük alapján kapják a kollégiumba felvételt nyert hallgatók. Az ösztöndíj egy félévre szól, a pályázat során elnyert összeget havonta utalják. A pályázat értékelésénél a korábban kiszámolt szociális pontszámot és a havonta fizetendő kollégiumi díjat veszik figyelembe. Az ösztöndíj összegét az adott kollégium adott féléves díjához igazítják.

 

Megélhetés kizárólag ösztöndíjakból? Hogyan lehetséges ez? Tovább
A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

corvinus_kollegium.jpg

Milyen érzés kollégiumban élni elsőéves egyetemistaként? Tényleg igaz, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni? Fata Flórával, a Corvinus elsőéves hallgatójával honvágyról, konfliktuskezelésről, távolságról és a Tarkaréti Kollégium közösségéről beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Honvágy

flora_kollegium.jpg„Tiszta stresszben voltam, amikor be kellett költözni, de utólag már pozitívan gondolok erre” – mondja Fata Flóra az első kollégiumi élményéről, aki elsőéves Nemzetközi Gazdálkodás szakon és a Corvinus gólyavlogját is ő szerkesztette. A tanév már a beiratkozás előtt elkezdődött számára a gólyatáborral és a kollégiumi beköltözéssel. A stresszt leginkább a sűrű menetrend okozta, de az új környezet ellenére izgatottan várta barátaival az új korszakot.

Az első kihívást a nagyvárosba költözés jelentette számára. Nagykanizsáról költözött Budapestre, így szó sincs arról, hogy negyven perc alatt hazaugrik, ha úgy tartja kedve. Eleinte úgy tervezte, hetente, maximum kéthetente utazik majd, mégis előfordult, hogy hosszabb ideig Budapesten maradt. „Sok volt a teher, úgy éreztem, hogy ez nem megy” – mondja Flóra az első válságáról. „Irigyeltem azokat, akik egy órányira laktak, én meg egy hónap után sem tudtam hazamenni”.

A nehéz helyzeten két szobatársa segítette át.

„Nagyon jól esett, hogy abban a lelki válságban is támogattak. Néha nehéz volt, de már megszoktam. Kevésbé igénylem, hogy hazamenjek, hiszen a kollégium is megszokott környezetté vált számomra” – mondja Flóra.

A szobatársak nemcsak ebben, hanem a tanulmányokban is segítették őt. Bár véletlenszerűen osztották be őket, mind a hárman Nemzetközi Gazdálkodás szakra járnak, így az év elejétől kezdve támogatták egymást. „Megvan az a légkör, hogy bármi van, tudunk kérdezni, és segítünk egymásnak” – mondja.

Súrlódások

A szobatársak viszont nemcsak támogatni tudnak, alkalmazkodni is kell egymáshoz. „Nem az van, hogy akármikor alhatok, akármikor felkelhetek, hanem a többiekhez is igazodni kell. Van, aki korán kel, más egész nap szívesen aludna, más a bioritmusunk” – mondja Flóra.

A megoldás szerinte az őszinteségben keresendő. „Az volt a mi szobánkban a legjobb, hogy tudtunk beszélni arról, ha valami nem tetszett. Nem úgy, hogy odaszólogattunk egymásnak, hanem normálisan megbeszéltük a felmerülő problémákat” – mondja. Nagyobb konfliktus így nem is volt szerinte, hamar megszokták és elfogadták egymás igényeit, de idő kellett az alkalmazkodáshoz.

tarkareti-kollegium-3.jpg

A Tarkaréti Kollégium aulája. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A szobatársakon túl a tágabb közösséget is meg kellett szokniuk. Flóra szerint a legkritikusabb pont a közös konyha volt. Nem a legjobb stratégia pont délben nekikezdeni a főzésnek, amikor a többiek is hasonló tervvel állnak elő. Ennek ellenére azt mondja, hamar megoldották a helyzetet. A konyha pedig a kihívások mellett a kapcsolódások, beszélgetések állandó terepe is lett.

Gyakran elhangzik az a mondat, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni, Flóra azonban nem ért ezzel egyet.

„Vannak olyan tárgyak, amiket sokkal kellemesebb úgy tanulni, hogy itt vagyok a koliban, és bármilyen problémám van, fordulhatok valakihez, és meg tudjuk együtt beszélni az anyagot”.

A nyüzsgő szociális élet persze el is terelheti a figyelmet. „Bevonzanak a kis szociális körök, és akkor én is szeretnék kapcsolódni, nem szeretnék kimaradni a filmezésből, társasozásból” – mondja, ilyenkor pedig nehezebb elkezdeni tanulni. Flóra stratégiája az volt, hogy olyankor utazott haza vidékre, amikor nehezebb vizsgára kellett készülnie. Ilyenkor hatékonyabb volt szerinte az egyedüllét, de a szobatársa például ekkor is inkább a kollégium motiváló közegét választotta.

Flóra első egyetemi élményeiről a Corvinus gólyavlogjában is beszámolt.

Sorverseny

„Ha már nyüzsgő szociális élet, akkor a kollégium a buliról szól?” – kérdezem. Flóra szerint ez nem így van. „A kollégium olyan közösséget ad mindannyiunknak, ami hosszú távra szóló barátság, baráti kör lehet” – mondja. Ez is volt az egyik oka, hogy végül a kollégiumot választotta. „Meg akartam azt tapasztalni, hogy milyen ennyi egyetemistával együtt élni, és milyen az, amikor támogató közösségben vagyok.”

A legmeghatározóbb közösségi élménye sem egy buli, hanem egy sorverseny volt. Meglepő volt számára, hogy a többség nem csak túl akart lenni a programon, hanem tényleg meg akarták nyerni a kolikupát. „Nemcsak arról szólt az egész, hogy csapatokba álltunk, hanem volt egy kis rivalizálás is. Több emberrel ekkor ismerkedtem meg. Nagyon jó lehetőséget adott minden ilyen program az ismerkedésre” – mondja.

Bár szervezett programból lehetett volna még több is szerinte, az aulában bármikor össze tudtak jönni.

„Minden este van lehetőség arra, hogy egy kicsit összegyűljünk. Az aulában mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, bármikor be tudtam csatlakozni én is.”

Távolság

A Tarkaréti Kollégium a Corvinus legnagyobb kollégiuma, közel négyszáz férőhelyes. Ugyanakkor ez is van a legmesszebb az egyetemtől. Flóra szerint eleinte furcsa volt, hogy sokat kell utazni reggel, és napközben sem éri meg két óra között hazaugrani. Ennek ellenére megtanulta hasznosan tölteni az idejét. Beült az egyetem könyvtárába tanulni, a barátaival szervezett programot, máskor pedig a Napközit választotta, ahol a nap során bármikor pihenhetnek a hallgatók.

Az egyetemtől való távolságért a közösség kárpótolta. Többektől hallja ugyan, hogy a következő évben inkább a Kinizsi vagy a Földes Ferenc Kollégiumba költöznének a távolság miatt, ő mégis hálás azért, hogy a Tarkaréti Kollégium támogató közösségének tagja lehet. „Nem cserélném le ezt arra, hogy öt percre legyek a Corvinustól” – mondja.

A Corvinus három budapesti kollégiummal rendelkezik. Az elsőévesek csak a Tarkaréti Kollégiumba jelentkezhetnek, később viszont a Corvinushoz közelebbi Földes Ferenc Kollégiumot és a Kinizsi Kollégiumot is választhatják. A kollégiumi elhelyezésre a felvételt követően, általában augusztus elején lehet pályázni. A pályázatok során a hallgatók szociális és családi helyzetét és a lakóhelyük egyetemtől való távolságát veszik figyelembe.

A Tarkaréti Kollégium díja 26 500 forint havonta, a szociálisan rászoruló hallgatók ugyanakkor Kollégiumi Szociális Ösztöndíjra is pályázhatnak, ami fedezi ezt az összeget. A kollégiumokkal és a szociális pontszámítással kapcsolatos további információkért a hivatkozott oldalakat ajánljuk.

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből Tovább
Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság

Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság

Szakértői cikk a Hallgatói Támogatás munkatársaival

unnamed_2.jpg

A gólyalét amilyen szórakoztató és érdekes, épp annyira nehéz és fájdalmas is tud lenni. Kissé már elszakadva a múlttól, de az épp csak derengő jövőt keresve két szék között a pad alá eshetünk. A leggyakoribb nehézségekről és azok feldolgozásáról a Hallgatói Támogatás munkatársát, Török Lilla tanulásmódszertani trénert kérdeztük.

2021.08.16. Írta: Török Lilla, Kovács Anna, Sipos Sára
Szakmai lektor: Szatmáry-Czégényi Boglárka
Borítókép: Buro Millennial, Pexels

Minden kezdet nehéz: ez a közhely ugyan nem tudományos megállapítás, mégis nagy igazságot rejt magában. Ráadásul a mondást még kiegészíthetjük azzal is, hogy ez normális. Valami újba fogni, szintet lépni, új helyzetekbe kerülni tehát embert próbáló feladat. Olyan ez, mint amikor egy sportoló korosztályt vált a versenyzésben: hirtelen mindenki nagynak és erősnek tűnik hozzá képest. 

Persze vannak olyanok, akik egyáltalán nem félnek, de a többségnek vegyes érzelmei vannak ilyenkor. Gyakran itt találkozunk nehézségekkel először a tanulás kapcsán. Ez jelentheti az első bukást, de egy jelesekhez szokott gimnazista akár a rosszabb jegyet is kudarcként éli meg.

A korábban használt tanulási stratégiák jó részéről kiderül, hogy nem működnek tovább sikeresen, a jegyek kapcsán újfajta célok jelenhetnek meg („csak meglegyen a kettes”).

Sokan itt szembesülnek először a tanulás szükségességével: nem lehet tovább csak az órán megszerzett ismeretekkel “elevickélni”. Sokaknak érdemes az eddigiektől eltérő módon tanulni, mondják a Hallgatói Támogatás munkatársai. “Az egyetemen általánosságban véve a perfekcionizmus helyett a logikai összefüggések ismeretére kell a legnagyobb hangsúlyt helyezni. Ha túl alaposak vagyunk, és minden tantárgyat tökéletesen szeretnénk teljesíteni, az tanulási problémák sorához vezet.”

Ez sok hallgatót váratlanul ér, hiszen a gimnáziumban a „minden tantárgyból mindent megtanulni” stratégia még egyenes és teljesíthető út volt a kitűnő bizonyítványhoz. Aki középiskolában megszokta, hogy mindenből a legjobb, az egyetemen szembesülhet vele, hogy már nem minden tantárgyban tartozik az élvonalba, és ezt fel kell  tudni dolgozni.

unnamed_1_1.jpg

Kép: Pixabay

A friss egyetemistákra szabaduló önállóság vezethet halogatáshoz is. Gyakran beleesünk abba a hibába, hogy hatalmas mennyiségű tanulnivalót hagyunk az utolsó napra: ez nagyon rövid távú, kevésbé eredményes stratégia. Amit megjegyzünk a másnap reggeli megmérettetésig, azt a hosszú távú memóriánk nem raktározza el. “Az agy olyan, mint egy izom, a vizsga pedig a súlyemelő verseny: egy nap alatt nem lehet rá felkészülni. Ráadásul a kevés alvás, a folyamatos magas feszültségszint és a mérhetetlen mennyiségű energiaital vagy kávé - ha nem is most - évek múlva duplán üt vissza. Arra bátorítunk titeket, hogy az első kudarcok után vizsgáljátok felül az alkalmazott tanulási stratégiákat, gondoljátok újra, adaptáljátok azokat az újfajta és esetleg nagyobb mennyiségű tananyaghoz” - mondják a Hallgatói Támogatás munkatársai.

Az egyetemi tanulmányok megkezdése, a kihívást jelentő feladatok és az új életmód sok stresszt hordozhat. A stressz járulékos dolog az életünkben, ami a közhiedelemmel ellentétben nem minden esetben, sőt alapvetően nem rossz. Az élettani hatása attól függ, mit gondolunk róla: tönkretesz minket, vagy tettre késztet. A megnövekedett feladatokkal járó tettrekészség szükségszerű és jó, felkészíti a testet a küzdelemre.

– emelik ki a stressz pozitív hatásait a szakértők. “Ezt az elszántságot használjuk ki; ha nem sikerül produktivitásba fordítani, sportoljuk ki magunkból! Továbbá az emberi stresszreakció társas támaszt keres: kérjünk segítséget hozzánk közel álló emberektől! A másokkal való kapcsolódás az egyik legjobb módja a stresszkezelésnek.”

A családtól való elszakadás nem mindig egyszerű, kezdetben magányosnak érezhetjük magunkat, új környezetbe kerülve pedig az ismerkedés is nehezebb, amiben a gólyatáborok és ismerkedős programok segíthetnek. Az offline programok mellett az online lehetőségeket is érdemes kihasználni. "Nem feltétlenül szükséges, hogy ezek az egyetemhez kapcsolódjanak, lehet keresni online csoportokat a szabadidős érdeklődés függvényében is. Csatlakozhattok olyan Facebook-csoportokhoz, amik például divatról vagy zenéről szólnak, és hozzátok hasonló érdeklődésű embereket vonzanak be" - teszi hozzá a Hallgatói Támogatás csapata.

Az elszakadást, elengedést a szülők is nehezen élik meg, bár ez nem egyik napról a másikra történik: folyamat, melyben az egyetemkezdés mérföldkő. Kezdetben a diákok gyakrabban telefonálnak, látogatnak haza, majd ez ritkul. A családnak is időbe telik megszokni az új helyzetet, az egyensúlykeresés időszakát pedig konfliktusok is tarkíthatják. 

A szakpszichológus szerint fontos az empátia és a megértés a szülők felé. Egyáltalán nem ciki hívni őket, beszámolni nekik életünk új történéseiről. Ha erre nagyobb figyelmet fordítunk, kifejezetten segíthetjük a leválási folyamatot. Amikor azért szúrnak le valakit a szülők, hogy “milyen hálátlan, hogy nem is hívja őket a gyerek”, valójában általában azt akarják kifejezni, hogy hiányzik nekik. Ilyenkor lehet jelezni nekik, hogy értem, hogy hiányzom, de ez egy új helyzet. Fontos kapcsolatban maradni, de ki kell alakítani az élet új kereteit. Ha valódi információkat oszt meg valaki a szüleivel, akkor nem érzik magukat kirekesztve.

Leválás: Azt jelenti, hogy egyre nagyobb arányban döntök önállóan, a döntéseimért vállalom a felelősséget, és nem azt, hogy nem osztok meg a szüleimmel dolgokat. Igazi leválásnál meg merem osztani a véleményemet velük, mert konfrontációt és máshogy gondolkodást is elbír a szeretetkapcsolat.

unnamed_2_1.jpg

Kép: Startup Stock Photos

Sajnos azoktól a barátoktól is könnyen eltávolodhatunk, akik más egyetemen vagy városban tanulnak tovább. "Ilyenkor gyakran érezzük azt, hogy túlságosan más világban élünk, más a realitásunk ahhoz, hogy megosztható legyen, és ellehetetlenül a korábbihoz hasonló intenzív kapcsolat. Főleg akkor probléma ez, ha a régi barát nem ismerkedett meg új emberekkel mindeközben, hanem a régi közegben maradt” - mondta Török Lilla és Szatmáry-Czégényi Boglárka. Mindenképp legyünk nyitottnak és ismerkedjünk, ezt a közös tanulmányok is megkönnyíthetik.

Ne feledkezzünk meg az érem másik oldaláról sem: a budapesti vagy környékbeli diákok gyakran az egyetemi évek alatt is otthon laknak. Nem lehet könnyű helyzet, hiszen szeretnének önállósodni, de nincs rá kényszerítő lehetőségük. Ez akár konfliktust is okozhat a családban. A Hallgatói Támogatás szerint megoldás lehet "olyan új szabályokat hozni, melyekben mind az újdonsült egyetemista, mind pedig a szülők meg tudnak állapodni. Például ne kelljen megmondani, mikor ér haza és kivel van, de hétvégén ebédeljen közösen a családdal."

Az ismerkedés fontos része az egyetemi életbe integrálódásnak, ám az új környezet kihívást is jelent. Az első hetekben állandóan bemutatkozni kell, sokakban ez szorongást kelt, nem tudják, mit mondjanak magukról. A szakemberek szerint erre a helyzetre akár pozitív fejlődési lehetőségként is tekinthetünk: 

„Megpróbálhatunk minden bemutatkozáskor olyan dolgokat elmondani magunkról, amit még korábban nem mondtunk. Mi magunk is meglepődünk, hogy mennyi új aspektusát fedezhetjük fel a saját magunkról való tudásunknak.”

Ezzel elkerülhető, hogy unalmassá váljon a sokadik alkalom. Azt is kipróbálhatjuk, hogy a másik embert hagyjuk először bemutatkozni, és ehhez kapcsolódunk a hasonlóságok mentén.

Az új közösségbe való beilleszkedés persze nem csak az alapszakos hallgatókat érinti. "A mesterszakos hallgatók már jártak korábban egyetemre, közülük azok vannak nehezebb helyzetben, akik másik egyetemről igazolnak most át. Ők emiatt magányosságot, elveszettséget érezhetnek, úgy gondolhatják nem illenek ide, nem valók a Corvinusra. Éppen emiatt fontos, hogy megtalálják a az ismerkedési lehetőségek online alternatíváját is, például Corvinusos Facebook-csoportok létrehozásával” – tették hozzá a Hallgatói Támogatás munkatársai.

Azt is fontos észben tartani, hogy mindannyian folyamatos fejlődésben vagyunk. Érdemes célként kitűzni, hogy minél nagyobb tudást birtokoljunk, és jól képzett szakemberekké váljunk. Nehézsége bárkinek, bármikor adódhat - ekkor forduljatok bátran a Hallgatói Támogatáshoz a studentsupport@uni-corvinus.hu e-mail címen. 

A Hallgatói Támogatás és a Közgazdász Online nevében ezúton kívánunk sok sikert és tudást a friss egyetemistáknak!

Az eredeti cikk 2020. szeptember 9-én jelent meg a Közgazdász Online hallgatói blogon, 2021. augusztus 16-án frissítettük az aktuális helyzetnek megfelelően.

Praktikus tanácsok gólyáknak: tanulás, stresszkezelés, önállóság Tovább
süti beállítások módosítása