Közgazdász Online


Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak

borito_15.jpg

Illyés Gyula program néven hátrányos helyzetű fiataloknak indít egyéves, intenzív angol és matematika képzést a Corvinus. Az egyetem célja, hogy azok a tehetséges fiatalok is esélyt kapjanak a bejutásra, akik hátrányos helyzetük miatt nem érték el a ponthatárt. A programról sajtóeseményen beszélgetett Takáts Előd, a Corvinus rektora, Illyés Mária, a névadó örököse, Dr. Megyeri Krisztina adjunktus és Imre Roland, az egyetem korábbi hallgatója.

Írta: Kovács Máté, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Amikor Imre Roland még középiskolásként a továbbtanuláson gondolkodott, egyetlen cél lebegett a szeme előtt: „én majd egyszer a Corvinuson fogok tanulni”. Az ide vezető út azonban egyáltalán nem volt zökkenőmentes. Hidason, egy baranyai kistelepülésen született, ahonnan az egyetem szinte elérhetetlennek tűnt.

Egyedül talán soha nem kapta volna meg az esélyt, mentorai azonban töretlenül bíztak benne. „Szerettük volna, hogy olyan irányba induljon, aminek piaci értéke van” – mondja Dr. Megyeri Krisztina, a Corvinus Matematika Tanszékének adjunktusa. Berlinger Edinával, a Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszék vezetőjével közösen alapítványt hoztak létre, hogy a Rolandhoz hasonlóan tehetséges, de hátrányos helyzetű diákok sikeres érettségijét és felvételijét segítsék.

Bár először nem jutott be az egyetemre, Roland mégsem adta fel. „Nem volt olyan háttértámogatásom, hogy a központi felvételin egyből sikeres legyek, nem volt elég pontom” – mondja. Előbb dolgozni kezdett, majd mentorai támogatásával ismét érettségizett, ezúttal pedig fel is vették a Budapesti Gazdasági Egyetemre. Korábbi álma végül mesterszakos felvételin teljesedhetett be, ahol már nem számítottak a középiskolából hozott pontok. Felvették a Corvinus Pénzügy mesterszakjára, ahol sikeresen diplomázni tudott.

Bár Roland álma teljesült, ez nem mindenkinek adatik meg.

„Nem a tehetség hiányzik, hanem az a lehetőség, hogy nyelvvizsgája, emelt érettségije, mentora legyen a diáknak” – mondja Takáts Előd, a Corvinus rektora.

Ezt a lehetőséget szeretné megadni a Corvinus az Illyés Gyula programmal, melyben hátrányos helyzetű fiatalokat támogatnának abban, hogy az egyéves felkészítés után nyelvvizsgát és emelt érettségit tegyenek, amivel az egyetemre is könnyebben bejuthatnak.

A programban évente tíz fiatalnak nyújtanak térítésmentes, intenzív matek és angol képzést. Emellett a hallgatók havi 130 ezer forintos ösztöndíjat, napi egyszeri meleg étkezést, kollégiumi ellátást, a képzéshez szükséges laptopot, internetelőfizetést, telefont és budapesti bérletet kapnak, továbbá havi egyszer térítik a vidékre való oda- és visszaútjuk költségét. Az a célja az egyetemnek, hogy a résztvevők teljes egészében a képzésre koncentrálhassanak, és ne kelljen munkát vállalniuk a megélhetés vagy a család eltartása miatt.

A képzés segít a legfontosabb ismeretek elsajátításában, melyet a hátrányos helyzetű diákok nem mindig kapnak meg a közoktatásban. Roland például végig küszködött a matekkal, mert a matektanára nem szerette őt. Bár kilencedikben megbukott, Megyeri Krisztina mentorként mégis megszerettette vele a matekot, most pedig ő maga tanít és mentorál hátrányos helyzetű diákokat.

A program a kiválasztott tíz diákon túl tágabb környezetüknek is kapaszkodó lehet. Amikor Roland hátrányos helyzetű térségekben tart foglalkozásokat, azt mondja a diákoknak:

„nagyon merész, távoli álmot képzeljetek el magatoknak. Ha én bekerülhettem a legjobb egyetemre, akkor nincs lehetetlen”.

Az egyetemre bejutó hallgatók az otthoni környezetük számára és példaképek lehetnek, később pedig mentorként segíthetik a hozzájuk hasonlóan hátránnyal induló fiatalokat. „A történeteknek iszonyú ereje van. Szükség van olyan emberekre, akik visszamennek és megmutatják, hogy bár nekem sem ment volna egyedül, segítséggel sikerülhet” – teszi hozzá Megyeri Krisztina. Mentorként tapasztalta, hogy sok esetben már az önbizalom is hiányzik. Senki nem mondja el a diákoknak, hogy merre induljanak el, vagy hogy egyáltalán lehetőségük van elindulni. Maguk a középiskolai tanárok beszélik le őket a továbbtanulásról, lenézik, lebecsülik őket, pedig sokan lennének kellően tehetségesek ahhoz, hogy a felsőoktatásban is megállják a helyüket.

 belso_kep.jpg

Dr. Takáts Előd az Illyés Gyula program névválasztásáról is beszélt. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A visszatérés gondolata Illyés Gyula munkásságában is megjelent. Takáts Előd az író-költő Puszták népe című regénye miatt választotta őt a program névadójának. Fiatalon olvasta először Illyés Gyula könyvét, de máig elevenen megmaradt emlékezetében az a rész, amikor az író arról ír, hogy az iskolában a magyarokról tanulva miért nem ismert rá önnön magyarságára: „A puszták népét, homályos, finnyás ösztönből vagy szégyenkezésből, sokáig nem is tekintettem a magyar nemzethez tartozónak. Gyermekkoromban sehogy sem tudtam azonosítani azzal a hősies, harcias, dicső néppel, amilyennek a magyart ott a pusztai iskolában tanultam.  A magyar nemzetet valami távoli, boldog népnek képzeltem, s szerettem volna közte élni; szomorú környezetemből úgy sóvárogtam utána, akar a mesék hősei után. Minden nemzetnek ragyogó eszménye van saját magáról, s én ezt az eszményt tartottam valónak, ezt hajszoltam, s egyre több eleven magyart kellett megtagadnom. Jóval később, külföldön, Németországban és Franciaországban kezdtem eszmélni; eszmélésem, nemzetfeletti elveim ellenére is, fájdalmas volt és megalázó.”

Illyés Gyula örököse, Illyés Mária örömmel fogadta el a felkérést a program névhasználatára, ami szerinte beleillik édesapja munkásságának szellemiségébe.

„Igazi demokrata volt. Vallotta, hogy fel kell emelni azokat, akik hátrányos helyzetben vannak. A demokrácia gyönyörű dolog, de a jogegyenlőség nem egyenlő az esélyegyenlőséggel” – mondja.

Ezt az esélyegyenlőséget célozta meg Illyés népfőiskolai gondolata, hogy azok is tanulhassanak, akik korábban „kimaradtak a tudás palotájából”. A Corvinus programja bár más úton, de hasonló célért indul el. A program mellett abban is eltökélt az egyetem, hogy változtassanak a felvételi rendszeren. „Ne csak pontszámokban gondolkodjunk, hanem a felvételiben legyen tere annak is, aki tehetséges, de nincs olyan háttere, hogy könnyedén vegye a közoktatás akadályait” – mondja a Corvinus rektora. Szerinte ez mindenkinek érdeke lenne, és lát is arra esélyt, hogy a jövőben legyen erre is lehetőség a Corvinuson.

Az Illyés Gyula program 2022 szeptemberében indul, pályázni május 3-tól augusztus 21-ig lehet. A jelentkezéshez magyar állampolgárság, érettségi és minimális szintű angol nyelvtudás szükséges, továbbá feltétel még, hogy a programra jelentkező fiatal egyik szülője vagy nevelőszülője se rendelkezzen diplomával, a fiatal pedig hallgatói jogviszonnyal. A részletes pályázati kiírás itt olvasható.

A projekt során évente nagyjából 40 milliós költségvetéssel számol az egyetem, de Takáts Előd rektor bízik abban, hogy ez a jövőben bővülhet majd. A sajtóesemény végén újságírói kérdésre a Corvinus idei költségvetése is szóba került. Takáts Előd rektor elmondta, hogy a 2021-es üzleti év után kiemelkedően magas, 28,776 milliárd forint osztalékbevételhez jut a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány a résztulajdonában lévő gazdasági társaságoktól. A Richter Gedeon Nyrt-től a 2021-es üzleti év után várhatóan 4,193 milliárd Ft osztalékbevételt, a MOL-tól pedig 24,582 milliárd forint osztalékbevételt kap a Corvinust fenntartó Alapítvány. A többletbevétel egy részét az egyetem a tartalékok növelésére fordítja, hogy a finanszírozás egy esetleges rosszabb üzleti év esetén is fenntartható legyen a jövőben.

Egyéves felkészítő programot indít a Corvinus hátrányos helyzetű fiataloknak Tovább
A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével

viragos-007-min.jpgMiről szól a tudományos pálya? Kinek ajánlott a doktori képzés, és mi lesz, ha valaki mégsem az egyetemi szférában szeretne elhelyezkedni? Kónya Istvánnal, a Corvinus Doktori Iskolák frissen kinevezett vezetőjével beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A kutatói lét nagy előnye, hogy az ember független és önálló. Saját maga dönti el, hogy mivel akar foglalkozni” – mondja Kónya István. Ezt viszont kitartóan, sok éven keresztül, gyakran azonnali visszajelzés nélkül kell csinálni.

„Annak való a kutatói pálya, akit önmagában motivál az, hogy érdekes kérdésekre válaszokat találjon. Nagyon fontos, hogy legyen egy belső motiváció. Ne azért legyen kutató, mert egyetemen akar dolgozni, hanem azért, mert alapvetően kíváncsi a világra” – mondja a doktori iskolák vezetője.

A kutatói tudományos munkát támogatja a doktori képzés is. Minden területen van egy tudásanyag, amit el kell sajátítani. Ezeknek egy részét ugyan már megtanulják a hallgatók korábban is, a legfrissebb tudományos eredményekkel és tudásanyaggal viszont inkább a doktori képzésen találkoznak.

Hogyan néz ki a képzés?

A doktori képzés két fő elemből áll, 2+2 éves rendszerben épül fel. A tanulási fázisban a hallgatók tanórákra járnak, valamint cikkeket olvasnak. Itt szerzik meg azokat a készségeket, melyek szükségesek az önálló kutatáshoz. A második fázisban önálló kutatási projektbe kezdenek, a képzés végét pedig a doktori disszertáció megírása és védése jelenti.

A doktorandusz hallgatók az egyetemi oktatásba is bekapcsolódnak. Ennek van egy kötelező része, amit a hallgatónak le kell tanítania a négy év során. Ha valaki szeret tanítani, akkor arra is van lehetőség, hogy ennél többet vállaljon, amiért honoráriumot is kaphatnak.

Az oktatási tevékenység azért is előnyös Kónya István szerint, mert itt a visszajelzés mindig azonnal érkezik. A kutatások során sokszor hónapokat, éveket kell várni egy-egy eredményre, az oktatás során viszont ez a megerősítés mindennapos.

A nemzetközi beágyazottság növelése a doktori képzésben is megjelenik. Minden doktori iskolának van arra kerete, hogy nemzetközi konferenciautazásokat finanszírozzon, ami a doktorandusz hallgatók előtt is nyitva áll. A témavezető szintén fontos kapcsolódási pont mind az egyetem, mind a tudományos élet felé, az ő nemzetközi kapcsolatrendszere pedig a PhD hallgató számára is előnyt jelent.

dsc_0874-scaled-min.jpg

Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

A négy év elköteleződés mellett a megélhetést is mérlegelniük kell a hallgatóknak. Kónya István szerint „nem szerencsés dolgozni a doktori képzés mellett, mert az ember szétaprózódik, a képzés pedig egy egész embert kíván”.

Vannak azonban kivételek is. Az egyik az egyetemen belüli munkavállalás, például az oktatási tevékenység vagy a kutatási asszisztencia. Érdemes tehát bekapcsolódni például kutatócsoportok munkájába, ami a pénz mellett a szakmai fejlődést is segíti. A másik pedig egy olyan félállás, amit a hallgató külső kutatóintézetnél, de mindenképpen a szakterületéhez kapcsolódva végez.

Pénzügyi szempontból ugyan nem tudja felvenni a versenyt a munkaerőpiaccal a doktori képzés, de az elérhető ösztöndíjakkal és az egyetemen végzett további tevékenységekkel ma már egy doktorandusz hallgató számára is biztosítható a tisztes megélhetés. „Az állami és Corvinus ösztöndíj együtt már egy egész korrekt megélhetést biztosít, ehhez minden segítséget megadunk”.

A doktori képzésen elérhető ösztöndíjakról és megélhetésről írt korábbi cikkünk itt érhető el.

Mi történik a doktori fokozat megszerzése után?

A doktori képzés elvégzése után következik az adjunktus, a docens és az egyetemi tanár fokozat. Az egyetemi úton belül van egy plusz lépcsőfok, ez a habilitáció, melynek során átfogó értékelést ad az egyetemi közösség és a szakma a kutatóról. A tudományos vonal a Magyar Tudományos Akadémiához kapcsolódik, ahol az MTA doktori cím megszerzése a fő feladat.

Egy tudományos karrierút akkor is lehet teljes Kónya István szerint, ha a kutató nem járja végig a pályát. „Persze, ha jönnek a publikációk, akkor egy idő után az ember feljebb kerül, ilyen értelemben ez inkább egy utólagos elismerése a munkának” – mondja.

corvinus_image_2017-3871-scaled-min.jpg

Az angolszász világban némiképp laposabb a tudományos karrierút. A doktori fokozat (PhD) megszerzése után a kutató elhelyezkedik egy egyetemnél vagy egy kutatóintézetnél, ahol először a „tenure” fokozatot kell abszolválnia. „Bemegy az ember adjunktusként (assistant professor), és kap hat évet arra, hogy bizonyítson, kellő mennyiségben és minőségben publikáljon” – mondja Kónya István.

Hat év után az egyetem dönt arról, hogy továbbra is alkalmazza-e a kutatót. Ha igen, akkor előléptetik docenssé (associate professor), onnantól kezdve egy életen át törvényileg és informálisan is védett pozícióba kerül. Az utolsó lépésben válik egyetemi tanárrá (full professor), ami inkább presztízsben és fizetésben jelent többet az előző fokozathoz képest.

Mi lesz, ha mégsem nekem való ez a pálya?

A mesterszakos hallgatók egyik legnagyobb dilemmája, hogy megéri-e számukra a legalább négy év elköteleződés, amit a doktori képzés jelent. Kónya István szerint a válasz egyszerű: „akkor tudja meg a hallgató, hogy tetszik-e neki, ha kipróbálja”.

Szerinte a négy év valóban nem kevés, főleg fiatal felnőttkorban, amikor az ember sok mást is szeretne csinálni. Éppen ezért, ha semmilyen tudományos ambíciója nincs a hallgatónak, akkor nem érdemes ezt a pályát választania. Ha viszont bizonytalan a jelentkezésben, de van hozzá kedve, akkor érdemes kipróbálnia magát a pályán.

„Minden év végén üljön le magával és a témavezetőjével, és kérdezze meg: én tényleg akarom ezt csinálni? Csak azért nem érdemes folytatni, mert elkezdte valaki a pályát” – mondja Kónya István.

Vannak emellett alternatív pályalehetőségek is, ha valaki nem az egyetemi szférában képzeli el a jövőjét. Sokan mennek PhD-vel központi bankokhoz elemzői, kutatói pozícióba, egyre több helyen pedig elvárás a doktori fokozat. Más nemzetközi szervezetek, például az IMF, a Világbank, vagy más területen az ENSZ, az Európai Unió különböző intézményei szintén keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, ahol a végzett szakemberek társadalmi és gazdasági szakpolitikákkal foglalkozhatnak.

A harmadik felvevőpiac a magánszféra, ahol alkalmazott kutatásokba, hatásvizsgálatokba kapcsolódhatnak be. Pénzügyi területen a tőzsdei cégek, pénzügyi elemzők keresnek doktori fokozattal rendelkező munkatársakat, számukra különösen fontosak a pénzügyi, statisztikai, matematikai készségek átfogó ismerete. Vagyis egy doktori fokozat nemcsak a tudományos pályára készít fel, hanem az állami és nemzetközi intézmények, valamint a magánszféra kihívásaira is.

A tudományos karrier a szabadságról és a téma iránti szenvedélyről szól – Interjú a Corvinus Doktori Iskolák vezetőjével Tovább
Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

boritokep_7.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

Írta: Engelbrecht Azurea; Borítókép: Szajki Bálint

 

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

szajki_balint.jpg

Fotó: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi és határon túli szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, tavaly például az innováció és a jövő technológiája volt a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

gyurko_eszter_1.jpg

Fotó: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

274906941_669150194206645_1222947875612738354_n.jpg

Szakkollégiumi kisokos (Grafika forrása: Corszak)

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Az eredeti cikk 2021. június 17-én jelent meg a Közgazdász Online blogon. A cikket az aktualitásoknak megfelelően frissítettük 2022. március 2-án.

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik Tovább
Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

c-051-min.jpg

Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

Akit bővebben, mélyebben is érdekel a téma, az Oktatási Hivatal gyorsjelentéseiből tájékozódhat.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

viragos-007-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.

A Corvinuson a Piackutatás egy körülbelül másfél éves divízió a Kommunikáción belül, melynek szakmai vezetője a cikkben is megszólaló Huber Tamara. Szoros együttműködésben állnak az Egyetem egyéb más területeivel is. Fő céljuk a döntéstámogatás, hogy felméréseikkel, adatelemzéseikkel támogassák a Corvinus stratégiai célkitűzését, azaz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám Tovább
Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson

ml_210723_02.jpg

A Corvinus Egyetemen az új tanév magas ponthatárokkal, új rektorral és a folytatódó átalakulással indul majd. A sajtóháttér-beszélgetésen az egyetem vezetősége értékelte a felvételi és az átalakulás eddigi eredményeit, illetve ismertette a további terveket.

2021.07.23. Írta: Engelbrecht Azurea. A borítóképen: Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes, Dr. Takáts Előd rektor, Anthony Radev elnök és Molnár Dorina HÖK elnök a reggeli sajtóbeszélgetésen. Fotó: Mudra László

Idén rekordmagas ponthatárokkal vették fel a Corvinusra az ősszel kezdő hallgatókat. Az egyetem folytatja 2019-ben elkezdett átalakulását, és úgy látszik, a megújuló szakok és struktúraváltások meghozzák a várt eredményt: az egyetem népszerűsége és a jelentkezők száma is növekszik.

Idén 2304 hallgatót vettek fel a Corvinusra. 11,4 százalékkal nőtt országosan a felsőoktatásba jelentkezettek száma – ez a szám a Corvinuson jóval magasabb –, az első helyes jelentkezések 24 százalékkal nőttek.

Magyarország is jól járhat

b_b_8_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Míg az elmúlt négy évben az átlag felvételi ponthatárok 435-438 között mozogtak – a felvi.hu élmezőnyébe helyezve a Corvinust –, idén az átlag 456 pont lett. Dr. Takáts Előd, az egyetem új rektora arról beszélt, a ponthatárok növekedése hogyan illik bele a rektori programjába és az egyetem stratégiájába. Az új rektor célja regionális elitegyetemmé alakítani a Corvinust, amely képes felvenni a versenyt az amerikai és a nyugati egyetemekkel, és amely – személyes tapasztalatait említve – nemcsak hazai, hanem nemzetközi akadémiai és karrierlehetőségekre készíti fel a hallgatóit.

Tervét a hegymászáshoz hasonlította: noha már elértünk egy magaslatot és folyamatosan fejlődünk, ideje célba venni a magasabb csúcsokat, és lépésről lépésre felmászni. A rektor szerint ezt a távot nagyjából 2-6 év alatt lehet megtenni, kulcsfontosságúnak pedig az élményszerű tanulmányokat, a kutatási kultúraváltást és a nemzetköziesítést tartja. Szerinte az itthoni elitképzés azért elengedhetetlen, mert ez megakadályozhatja a jobb, külföldi egyetemek agyelszívását, és elősegítheti Magyarország kilépését a közepesen fejlett országok csapdájából.

“Ha olyan gazdasági és társadalomtudományi elitet akarunk, amely érzékeny a magyar gazdaság és társadalom problémáira, akkor azt itthon kell képezni” – mondta Dr. Takáts Előd.

Az átalakulásról – hogyan tovább?

ml_210723_15.jpg

Dr. Takáts Előd és Anthony Radev. Fotó: Mudra László

A szakok mellett a tandíjak is változtak. Noha jelentős növekedés tapasztalható, ez egyrészt az inflációkövető emelés miatt, másrészt a korábban külön tételként megjelenő idegennyelvi hozzájárulás miatt tapasztalható, amelyet idéntől tartalmazni fog a tandíj. Ez utóbbi valójában nem jelent nagyobb terhet a diákoknak, hiszen az eddigi nyelvi hozzájárulást sem az állami támogatás, sem a Corvinus-ösztöndíj nem fedezte – mivel mostantól beleszámítják a tandíjba, a térítésmentes képzések valóban térítésmentessé válnak.

Anthony Radev, a Corvinus Egyetem elnöke szerint a fizetős és önköltséges hallgatók arányának növekedése minimális, és betudható a sok külföldi diák érkezésének is, hiszen ők az önköltséges kategóriába számítanak. Az elnök szerint nem tervezik csökkenteni a fizetős hallgatók arányát, de a lényeg, hogy olyan egyetemmé váljon a Corvinus, ahol megéri fizetni, mert ez egy befektetés a jövőbe.

“Van egy álmunk, hogy minden kiemelkedő képességű társadalmi vagy gazdasági terület iránt érdeklődő diák úgy jelentkezzen a felvin, hogy első helyen Corvinus ösztöndíjas, második helyen Corvinus önköltséges” – mondta az elnök.

ml_210723_05.jpg

Dr. Szabó Lajos. Fotó: Mudra László

Dr. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes szerint a Corvinusnak 2019 óta világos stratégiája van, a felvételi ponthatárok pedig ennek gyümölcsei. A nemzetköziesedéssel vonzzuk a külföldieket, hogy azok a legkiválóbb itthoni hallgatókkal dolgozhassanak és szerezhessenek tapasztalatot. A folyamat része az is, hogy egyre több angol nyelvű szak indul, és az egyetem minél inkább igyekszik kiszélesíteni a külföldi lehetőségeket – akár azzal, mint a nemzetközi gazdálkodás szak esetében, hogy a tantervbe is beépítenek egy külföldi félévet.

A megújulást a járvány sem akadályozta meg, folytatódott az innováció: a szakfejlesztések, a digitalizáció – amelynek még hasznos is volt az átállás az online oktatásra –, illetve az új szakok kialakítása is folytatódik. A szakstruktúrák átalakítása többek között abból áll, hogy általánosabb, átfogó képzést nyújtsanak az alapszakok, és a mesterszakok ezeket kiegészítsék, specializáljanak. A tantárgyakat és a módszertant is az alapján igyekszenek kialakítani, hogy a munkaadók milyen elvárásokat támasztanak az egyetemet végzettek elé.

“Az élményszerű tanulás elsősorban nem az, hogy vidáman jönnek ki a hallgatók a tanteremből, hanem a felfedezés, a tudás, a tanulás örömét sajátítják el” – mondta az oktatási rektorhelyettes.

Több új szak és egyéves képzés indítása vár jóváhagyásra, amelyek Magyarországon elsőként jelennek meg – ilyen például a Philosophy, Politics and Economics szak, mely a filozófiát, a politológiát és a gazdaságtant tömöríti egybe, vagy a diplomáciai képzés.

A Corvinus-ösztöndíj is a fejlődést szolgálja: mivel minden évben felülvizsgálják a hallgatók jogosultságát a teljesítményük alapján, aki alapból megkapta, azért dolgozik nagyobb erőfeszítéssel, hogy ne veszítse el, aki pedig felvételkor nem volt jogosult rá, azért dolgozik, hogy megkaphassa és ingyen tanulhasson.

A felvételi eredmények

o_zs_0017.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Kiemelt figyelmet érdemel az átalakult Alkalmazott közgazdaságtan szak, amely képzés egyedül a Corvinuson indul Magyarországon. Mivel a Corvinus mégiscsak “A Közgáz”, ezért nagy figyelem irányul a közgazdasági képzés alapját jelentő szakra, és az átalakulás után emelkedett a felvételi ponthatára. A gazdálkodás és menedzsment szak is nagy változásokon ment át: az általánosabb képzés mellett harmadévben 16 specializációból választhatnak a hallgatók a fenntarthatóságtól a digitális marketingig. Magyaron 451, angolon 466 lett a Corvinus-ösztöndíjas ponthatár, és összesen 718 diákot vettek fel a képzésre – ez a legnépesebb szak. A legmagasabb ponthatárt a nemzetközi gazdálkodás szakon húzták, mely már csak angolul indul: itt 472 pont lett a bejutási határ. A szintén megújult tartalmú Gazdaságinformatika szakra 451,55 pontos átlaggal érkeznek a hallgatók.

A társadalomtudományi képzések közül Nemzetközi tanulmányokon lett a legmagasabb a ponthatár 467, illetve angolon 468 ponttal, és az országban egyedül a Corvinuson van 400 feletti ponthatára a Szociológia alapszaknak.

Noha jelentősen nőtt a Corvinusra jelentkezők száma, mégis kevesebb hallgatót vettek fel, mint tavaly. Ez a megújítás része: akkor lesz nemzetközi mércével is színvonalas a képzés, ha az egyetem oktatónként 12-14 hallgatóval dolgozik, ezért a felvettek számának csökkentése a hatékony kapacitástervezést, a fókuszált oktatást, a kritikai gondolkodás és a vitakultúra fejlesztését célozza.

“A hallgató-oktató arány normalizálása, csökkentése nemcsak abban segít, hogy személyre szabottabbak legyenek a foglalkozások, hanem abban is, hogy az egyetem oktatói és kutatói újra tudják termelni a saját humántőkéjüket” – mondta Dr. Szabó Lajos.

Új csúcsok felé – A felvételi ponthatárokról és az átalakulás eddigi eredményeiről a Corvinuson Tovább
Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak?

Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak?

b_b_3.jpg

Megújult formában indult az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak a Corvinuson 2020 szeptemberében. Mik a hallgatók tapasztalatai egy év után, milyen változások valósultak meg? Milyen karrierre számíthat az, aki erre a szakra jelentkezik? Két első évet végzett, valamint egy frissdiplomás egyetemistával és a szakfelelőssel beszélgettünk.

2021. 06. 23. Írta: Taxner Tünde, fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

Ez a tanév az elsőéves egyetemisták számára sem volt könnyű. A Corvinus Alkalmazott közgazdaságtan (AK) szakján a szeptemberben indult évfolyamon nagyjából hatvanan vannak, és a szaktársak már névről ismerik egymást, de csak június elején találkozhattak újra személyesen  - természetesen az egyetemen kívül. Addigra már az első projekttárgyat, sok csoportmunkát és adatelemzési, statisztikai ismeretet adó kurzusokat végeztek el.

Az Alkalmazott közgazdaságtan szak 2020 szeptemberében megújult formában indult el, Penyige Zita és Fazekas Zsófia is ekkor kezdték el egyetemi tanulmányaikat. Tapasztalataikat a képzésről egy végzős hallgatóval beszélgetve osztották meg velünk, akinek nevét a kérésére megváltoztattuk. András most végez a Corvinuson, és az átalakulás előtti koncepció szerint járta végig a szakot.

A szak megújításának koncepciójáról és menetéről Szabó-Bakos Eszter szakfelelőssel 2020 szeptemberében beszélgettünk először, és most is megkérdeztük a véleményét.

Gyakorlatiasság - Így képzik a jövő gazdasági elemzőit?

Mindhárom hallgató speciális matematika tagozaton tanult gimnáziumban, és erős a gazdasági érdeklődésük. Zita és Zsófi az első évet végezték el, így nem tudják még pontosan, milyen irányba szeretnék elindítani a karrierjüket, de adatelemzéssel szívesen foglalkoznak. András már a megújulás előtti képzésben is hangsúlyosnak érezte az adatelemzést, de egy olyan szoftvert használtak éveken keresztül, amire a munkaerőpiacon nincsen igény. A megújulás során ez megváltozott, Zita és Zsófi már Gretl helyett R-ban tanulnak.

“Már első évben is voltak olyan tárgyaink, amik nagyon gyakorlatiasak voltak, még az elméletibb tárgyakat is próbálták minél jobban ilyen irányba terelni,  rengeteg csoportmunka volt” - mondja Zsófi.

A képzés gyakorlatiasabbá vált, mint András idejében volt, amire a legjobb példa a projekttárgy. Zita és Zsófi szakdolgozata három kutatási projekt eredményéből áll össze a képzés végére. Ezek a tanulmányok csoportmunkában készülnek el, ami a prezentációs és a kooperációs készségeket is fejleszti. Idén a lányok az AirBnB-vel foglalkoztak, mindenki két-két kutatási kérdésen dolgozott, így potyázásra nem igazán volt lehetőség.

“Azokat az adatelemzési eszközöket tudtuk alkalmazni, amiket az első félévben megtanultunk” - mondja Zita, Zsófi pedig kifejezetten hasznosnak tartja a csoportmunkát. András szerint ez egy jelentős fejlődés, mert az ő képzése során nagyon kevés csoportos feladat és prezentáció volt. Szabó-Bakos Eszter szakfelelős is megerősítette ezt:

A szakfejlesztés során bevezetett változtatások 80 százaléka nem a hallgatók által megszerezhető tudást (azaz nem a tananyagot) érintette, hanem az oktatási módszereket: sokkal több közös gondolkodás, beszélgetés, alkalmazás, elemzés, önálló munka, csoportmunka, házi feladat, visszajelzés. Miután ezek többsége nemcsak hallgatóink, hanem az oktatóink részéről is nagyobb odafigyelést, több erőfeszítést, folyamatos kommunikációt igényelt, nagy izgalommal (és persze sok-sok előkészítő munkával) vártuk a szeptembert.

Egyedülálló, nyolckredites tárgyak

Zita és Zsófi úgy kezdték el a szakot, hogy nem tudtak a megújulásáról. “Amikor megláttam a kötelezőket, pánikba estem, hogy nem a megfelelő tárgyakat dobta fel nekem a Neptun” - emlékszik vissza Zita. Most már természetesen értik a tárgyak rendszerét, az első két évben két kötelező, nyolckredites tárgyuk van félévenként. Például az első év során egy tárgyba foglalva tanulták a két statisztikát. “Úgy érzem, hogy nagyon gyorsan haladtunk, kíváncsi vagyok rá, hogy mennyire fogunk tudni építeni erre a tudásra” - mondja Zita.

bb_2021_7.jpg

A nyolckredites tárgyak kreditarányosan nehezebbek is, Zsófi szerint “érvényesül, hogy tényleg többet kell velük foglalkozni, fontosabbak”. Ezt a tanulmányi átlaguk és a Corvinus Ösztöndíj szempontjából figyelembe kell venniük. A kreditérték mutatja azt, hogy mennyit kell a tárggyal az órákon és azon túl önállóan vagy önszerveződő csoportokban foglalkozni. Egy kredit elméletben 30 hallgatói munkaórányi időráfordítást jelent (egy hallgatói munkaóra 45 percnek felel meg). “Arányaiban nincs több óránk ezekből a tárgyakból, nem kapunk annyival több segítséget az órákon, mint amennyivel több kreditet ér a tárgy” - mondja Zita. Volt olyan tanár, aki próbálta korrigálni ezt a hiányt konzultációkkal, de nyilvánvalóan a távoktatás is nehezítette a helyzetet. “Ha benne van az órarendben a plusz idő, amit rá kell szánni  a tárgyra, akkor könnyebb beosztani az időt” - véli Zita.

A távoktatás során szinte minden órát megtartottak az elsőéveseknek. “Az elméleti órákhoz videóanyagok készültek, amiket bármikor visszanézhettünk, így megkönnyítették a tanulást. A legtöbb gyakorlati órán, pedig igyekeztek minket aktivizálni, névsor szerint felszólítottak, vagy pluszpontokat tudtunk gyűjteni” - mondja Zsófi. Zita szerint a legtöbb tanáruk mindent megtett, amit a helyzetben lehetett. András kiemelte, hogy gyorsan alkalmazkodtak a tanárok a távoktatáshoz, illetve kifejezetten hasznosnak tartja, hogy bizonyos tárgyakból később is visszanézhetőek az előadások online.

A szakfelelős szerint az első félév még a hátráltató tényezők ellenére is jól sikerült. “Annak külön örülök, hogy a vadonatúj, nyolckredites "Bevezetés az empirikus elemzésbe" című kurzusunk kiemelkedő hallgatói visszajelzéseket kapott, pedig ez volt az a kurzus, ami a félév során talán a legtöbb hallgatói és oktatói munkát és erőfeszítést igényelte.”

Azonban a távoktatás oktatói szempontból is okozott nehézségeket. ”A 2019/20-as tanév második felében mindenki kialakíthatta azokat a rutinokat, amelyek komfortosak a számára, és hatékonyan biztosítják az ismeretek átadását, megszerzését. De azt nem tagadhatjuk, hogy pont a szakfejlesztés során előtérbe állított képességek fejlesztésében jelentős problémát okozott a távoktatás. Aki próbált már Teamsen keresztül nagy csoporttal felszabadult beszélgetést folytatni a környezetszennyezéshez kapcsolódó externáliákról, az tudhatja, hogy az ilyen beszélgetések sem felszabadultnak, sem hatékonynak nem nevezhetők” - mondja Szabó-Bakos Eszter.

A kötelező AK-s tárgyakat kiegészítik a kötelezően választhatók, amik lehetőséget adnak a szakosodásra. “Jó, hogy most már van karriertanácsadás a Corvinuson, ez a kötelezően választható tárgyakhoz segítséget jelenthet” - mondja András, aki szerint jó lett volna, ha csoportosítják ezeket a tárgyakat, mert a tanulmányok elején nehéz eldönteni azt, hogy mi mivel függ össze, és hogy kit mi érdekel.

Mindenből egy kicsit kaptam, de ez nagyon jó átfogó szemléletet adott. - mondja András.

Szabadon választható tárgyak körében társadalomtudományi és menedzsment témájú kurzusokat is felvehetnek. Volt egy új kötelező tárgyuk is, amiben a társadalomtudomány alapjaiba vezették be őket. A lányok szerint, akinek felkelti az érdeklődését a terület, ilyen témakörben is tud felvenni választható tárgyakat. Ez már korábban is így volt, András érdeklődése például így fordult a viselkedési közgazdaságtan és a pszichológia felé, és egy külföldi mesterszakon fogja folytatni tanulmányait.

b_b_29_1.jpg

Hogyan tovább?

“Szerintem a szak nagyon erős alapot ad, simán el lehet utána több irányba is menni” - mondja András. Több nyugati és hazai egyetemre is jelentkezett, és úgy véli, a bolognai rendszer működik, átjárhatóságot biztosít. Nemzetközi értékűnek érzi a diplomát a továbbtanulás szempontjából.

De miért van szükség a mesterszakra? Amikor azt kérdeztem, mennyire vezeti rá őket a szak, hogy meg tudjanak oldani közgazdasági problémákat, András ezt válaszolta: “Van egy nagyon jó gondolatmenet és látásmód, amit elsajátítottam, de úgy érzem, hogy komplex közgazdaságtani problémákat még nem tudok megoldani. Ehhez a mesterképzésben érdemes elmélyíteni a tudást”. Az első év végén Zita is ezt látja reálisnak: “A végére legalább úgy fogjuk érezni, hogy tudjuk, hogyan álljunk hozzá egy-egy problémához, kérdéshez”.

Nálunk nagyon jó társaság volt, nagy a húzóerő, és inspirálóak voltak a tanáraim is, tekintélyes szakemberek, akiktől sokat tanultam. Utólag nagyon örülök, hogy idejöttem, egy átfogó szemléletet kaptam. Szinte már azt mondanám, hogy mindenkinek kellene egy kis közgazdaságtant tanulni, mert annyira jól átlátod a világot. Ahhoz még kevés, hogy azonnal munkába állj elemzőként, de nagyon szerteágazó alaptudást ad. - mondja András.

“Vegyes érzelmeim vannak, de összességében pozitív a véleményem a szakról - főleg ezután a beszélgetés után” - összegezte Zsófi a tapasztalatait. Zita nem pontosan erre számított, és viszonylag nehéznek érezte a szakot, főleg a nyolckredites tárgyak miatt, de úgy gondolja, hogy a matekos-elemzős vonal miatt igazán neki való. Szabó-Bakos Eszter kiemelte, hogy a szakfejlesztési bizottsággal és az oktató kollégákkal mindig átbeszélik az adott félév tapasztalatait, azokat az oktatástechnikai megoldásokat, amik beváltak, és azokat, amelyek kevésbé voltak célravezetőek. “Az ilyen megbeszélések és a visszajelzések alapján a szakfejlesztési folyamatnak soha nem lehet vége. Mindig lehet új dolgokat tanulni, mindig lehet valamit fejleszteni, valamit jobban csinálni, mint eddig” - mondja a szakfelelős.

Nyolckredites tárgyak és folyamatos csoportmunka - Milyen lett a megújult Alkalmazott közgazdaságtan alapszak? Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Így felvételizz 2021-ben - Részletes útmutató a jelentkezéshez

Így felvételizz 2021-ben - Részletes útmutató a jelentkezéshez

k_b_0025_copy.jpg

Első látásra úgy tűnhet, hogy a felvételi jelentkezésnél csak az érettségi, vagy az alapszakos szakdolgozat nehezebb. Következő cikkünkben ezért röviden összefoglaltuk, mire érdemes figyelni a jelentkezés során, hogy könnyebben eligazodjatok a határidők és dokumentumok rengetegében. 

2021.02.10. Írta: Balogh Bálint, borítókép: Kristóf Benjámin

Ha még nincs ügyfélkapud, akkor a folyamat az okmányirodában, vagy kormányablakban kezdődik, ez a hitelesítésben játszik szerepet. A járványhelyzet miatt fontos, hogy csak előre kért időpontra mehettek, amit vagy telefonon a 1818-as számon, vagy az aktuális okmányiroda honlapján, vagy ezen a linken foglalhattok. A folyamat innentől egyszerű, a személyi igazolványotok és egy aktív e-mail-cím kell hozzá. Utóbbira érkezik meg a link, amivel aktiválhatjátok az ügyfélkaputokat. Amennyiben már rendelkeztek ügyfélkapuval, a jelentkezéshez nem kell újat csinálnotok.  

Ezután jön a legfontosabb része a jelentkezésnek, vagyis a felvi.hu. Ezen az oldalon válogathattok a szakok és az egyetemek között, valamint a jelentkezés folyamatát is itt indíthatjátok el. A sok szak elsőre sűrűnek tűnhet, így érdemes az egyetemek honlapjára is felmenni, ahol további információhoz juthattok.   

A Corvinus esetében két linket érdemes megnézni. Az első az egyetem 2021-es őszi félévére szóló hivatalos felvételi tájékoztatóoldala, ahol a szakok rövid leírását, fontos információkat, érettségi követelményeket és a Corvinus Egyetem bemutatkozóját olvashatjátok. A második oldal a szakok részletes leírása, ahol a bemeneti- és kimeneti kompetenciától kezdve az elhelyezkedési lehetőségekig mindent megtaláltok.   

b_v_0111.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A Corvinuson induló alapszakokról mi is írtunk, ezeket itt éritek el:  

A szakok kiválasztásához érdemes megnéznetek az előző évek felvételi ponthatárát.  A 2020-as ponthatárokat ezen a linken éritek el.  

Amikor megjelölitek a szakot, három betűre kell figyelnetek. Ezek a képzési szintet, a munkarendet és a finanszírozási formát adják meg.  

Képzési szintnél:  

  • A = alapképzés (általában 3, 3 és fél évesek, alapdiplomát kaptok)  
  • O = osztatlan képzés (általában 5, 5 és fél évig tart, egyből mesterdiplomát kaptok)  
  • M = mesterképzés (alapdiplomásoknak, általában 2 évig tart)  

Munkarendnél:  

  • N = nappali munkarend (hagyományos egyetemi tanítás)  
  • E = esti munkarend (este 6 utáni órák)  
  • L = levelezőszak (hétvégi  órák)  

Finanszírozási formánál:  

  • A = állami finanszírozás - a Corvinus egyetem esetében ez különleges, mert ott az A a Corvinus Ösztöndíjat jelenti, ami nagyon hasonlít az állami finanszírozási formához, ez 2020 óta van így. A Corvinus Ösztöndíjról az alábbi linken olvashattok.  
  • K = önköltséges finanszírozás - a pontos árakról az egyetemek oldalán olvashattok. Ha ezt a formát válaszjátok érdemes lehet megnézni a Diákhitel honlapját, ami segítséget nyújthat nektek a finanszírozásban.  

Ha például a Corvinus egyetem nemzetközi gazdálkodás szakjára szeretnétek jelentkezni, alapképzésre, nappali munkarendbe, Corvinus Ösztöndíjjal, akkor a CORVINUS fül alatt, a Nemzetközi gazdálkodás képzést kell keresnetek, ami előtt A-N-A betűkód szerepel. Nézzétek meg azt is, hogy milyen szintű érettségi kell és miből az adott szakhoz, mert annak hiányában magas pontszám ellenében sem kerülhettek be a kiválasztott szakra.  

Miután megtaláltátok a számotokra szimpatikus szakokat, a jelentkezés megkezdéséhez regisztrálnotok kell a felvi.hu-n, majd E-felvételi rendszerbe kell belépnetek, és ott kiválasztani a 2021-es általános szeptemberi eljárást. Itt meg kell adnotok a személyes adataitokat, kijelölni a szakok sorrendjét (amiről a későbbiekben még beszélünk) és feltölteni a középiskolai bizonyítványotokat, illetve az esetleg plusz pontot érő dokumentumaitokat. Az érettségi eredményiteket nem kell feltölteni, mert azt a felvi.hu automatikusan átveszi.  

b_v_0103_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A szakok kiválasztásánál 3-at jelölhettek meg ingyenesen, illetve képzésenként 2000 forintért még maximum 3-at, vagyis összesen 6-ot. Ha egy adott képzésnél az állami és önköltséges formát is megjelölitek, az csak egy helynek számít.  

A sorrend összeállításánál érdemes figyelembe vennetek a pontszámokat is. Ha van kedvetek a pontjaitokkal játszani, akkor érdemes kipróbálni a felvi.hu érettségi pontszám kalkulátorát, amit az alábbi linken érhettek el. A sorrend kialakításához adhat támpontot.  

A pontszámításról az alábbi linken olvashattok részletesen. Itt olvashatjátok, hogy mi a különbség a duplázás és a tanulmányi átlagos pontszámítás között:  

  • Tanulmányi eredmények: az utolsó két év végén megszerezett jegyeitek súlyozott átlaga, az összes érettségitek százalékos átlagpontszámának, a szakra vitt 2 érettségi százalékos pontszámának, és a többletpontok összegéből tevődik össze.  
  • Duplázás: a szakra vitt 2 érettségi eredményed százalékos pontja kétszer, és a többletpontok összege.  

Mindkét esetben összesen 500 pontot érhettek el. A többletpontokról, ezen a linken olvashattok részletesen. A rendszer automatikusan azt a számítást veszi figyelembe, amivel a legtöbb pontot érhetitek el.  

Az E-felvételi felületére bármikor beléphettek, és hiánypótlásra a július 8-ig lesz lehetőségetek, de a sorrenden február 15-e után már csak egyszer változtathattok, az érettségi eredmények ismeretében, szintén július 8-ig.  

Ha minden adatot felvittetek a rendszerbe, hitelesíteni kell a jelentkezéseteket. Ehhez van szükségetek a folyamat elején megcsinált Ügyfélkaputokra. Ennek a határideje február 20.  

Ha mindezzel végeztetek, akkor már nincs más teendőtök, mint az érettségire való eredményes felkészülés, amihez sok sikert kíván a Corvinus Közgazdász Online csapata!  

Reméljük, hogy szeptemberben találkozunk!  

Így felvételizz 2021-ben - Részletes útmutató a jelentkezéshez Tovább
A nemzetközi gazdálkodás, a regionális ökológiai rendszerek, vagy az adózás vonz? - Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (III. rész)

A nemzetközi gazdálkodás, a regionális ökológiai rendszerek, vagy az adózás vonz? - Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (III. rész)

o_zs_0207.jpg

Előző cikkeinkben az elméleti matematikával, pénzüggyel és számvitellel, illetve a különböző szakpolitikákkal foglalkozó mesterszakokat mutattuk be. Ezúttal a nemzetközi és a környezeti vonal kerül előtérbe – lássuk, milyen Corvinusos képzések közül válogathatunk, ha 2021 szeptemberében ülnénk vissza az iskolapadba.

2021.02.03. Írta: Barla-Szabó Zsófia, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Ötrészes cikksorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy csoportosítva bemutatjuk a Corvinuson induló mesterszakokat, megkönnyítve ezzel a hallgatók számára a döntést. Az első részben a matematikát helyezzük fókuszba, a második részben szakpolitikákkal foglalkozunk. A harmadik részben a nemzetköziség és a fenntarthatóság kerül fókuszba. A negyedik részben a nagybetűs üzleti élet legjavát válogattuk össze, az ötödik részben pedig a társadalomtudományoké a főszerep.

Nemzetközi adózás

A Magyarországon csak a Corvinus Egyetemen elérhető képzés hallgatói megtanulhatják az adózási képviselet ellátásának és befektetések, üzleti tranzakciók kezelésének praktikáit adózási szempontból. Az ezen a mesterszakon végzettek jellemzően adózással foglalkozó munkatársként nemzetközi vállalatoknál és tanácsadó cégeknél tudnak elhelyezkedni.

A négy féléves képzés a piaci szereplők által elvárt kompetenciákhoz, a tanulmányok időbeosztása pedig a szakmában dolgozók életritmusához igazodik. A nemzetközi adózás mesterszak 2021-ben kizárólag angol nyelven, levelező munkarendben indul.

Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

A négy féléves Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az alapvető mikro- és makrogazdasági, nemzetközi üzleti és pénzügyi összefüggésekkel, illetve a globális és regionális intézményrendszerekkel. A képzés nemzetközi üzleti elemző, döntés-előkészítő, illetve döntéshozó munkára készít fel, az itt végzettek főként nagyvállalatoknál, diplomáciai és nemzetközi szervezeteknél helyezkednek el szakértőként és döntéshozóként.

A képzés egyediségét többek között a három különböző helyszínen zajló terepgyakorlat, a szakmai kirándulások, a szimulációs feladatok és az utazó szemináriumok adják. A jelentkezők becsatlakozhatnak számos double degree programba (ezekről itt írtunk részletesen), illetve felvételizhetnek a nemzetközileg elismert CEMS üzleti képzésre is (amiről itt olvashatsz részletesen). 

A Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás kizárólag angol nyelven, nappali munkarendben indul a 2021-es hagyományos felvételi eljárás során.

bb_2021_3.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Regionális és környezeti gazdaságtan

A Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak az ökológiai rendszereket, földrajzi, környezeti jelenségeket és korunk globális kihívásait szem előtt tartva adja át a közgazdasági ismereteket (az urbanisztika témába vágó korábbi cikkünket itt éred el). A négy féléves képzés során a hallgatók foglalkoznak többek között a klímaváltozás gazdasági hatásaival, megvizsgálják az alternatív fejlődési lehetőségeket, és bepillantást nyerhetnek a város-, térség- és vidékfejlesztés feladataiba.

A képzés Budapesten nappali munkarendben, magyar és angol nyelven, Székesfehérváron pedig levelező formában, csak magyar nyelven érhető el. Egyediségét többek között az AESOP (Association of European Schools of Planning) minősítés, a mentorprogram és külföldi terepgyakorlatok, valamint a potenciálisan elérhető CEMS képzés adják.

A szakon végzettek jellemzően klíma- és fejlesztéspolitikai tanácsadás, vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR), pályázatírás és támogatási projektmenedzsment, városfejlesztés, térség- és vidékfejlesztés területen helyezkednek el.

Amennyiben további kérdéseid lennének a felvételi folyamattal, a jelentkezési feltételekkel vagy valamely mesterszakkal kapcsolatban, fusd át a felvételi kisokost, vagy hallgasd vissza az online nyílt napok rögzített videóit! Ha itt sem találod meg a választ, a felvi.corvinus@uni-corvinus.hu email címen érdeklődhetsz.

A nemzetközi gazdálkodás, a regionális ökológiai rendszerek, vagy az adózás vonz? - Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (III. rész) Tovább
Ahol a matek lesz a főszereplő: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (I. rész)

Ahol a matek lesz a főszereplő: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (I. rész)

o_zs_0195-min.jpgElindult a 2021-es felvételi alap- és mesterszakokra, a végzős alapszakos egyetemisták pedig komoly döntés előtt állnak: további két évig maradnak a felsőoktatásban, vagy inkább a munkaerőpiacon próbálják ki magukat. Ötrészes cikksorozatunkban arra vállalkoztunk, hogy csoportosítva bemutatjuk a Corvinuson induló mesterszakokat, megkönnyítve ezzel a hallgatók számára a döntést. Az első részben a matematikát helyezzük fókuszba.

Írta: Kovács Máté / Képek: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Az első részben hat olyan szakot válogattunk össze, amelyek inkább elméleti fókuszúak és nagyon fontos hozzájuk a matektudás. Ezek a Biztosítási és pénzügyi matematika, a Pénzügy, a Számvitel, a Közgazdasági elemző, a Közgazdásztanár és a Gazdaságinformatikus képzés.

A második részben elsősorban szakpolitikákkal foglalkozunk. Ezek a Családpolitika és humán szakpolitikák gazdaságtana; az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás; a Közgazdálkodás és közpolitika és a Sportközgazdász mesterszak a Székesfehérvári Campuson.

A harmadik részben a határokat feszegetjük fizikai és elméleti értelemben is. Nemzetközi tudást és szakmai karriert kínál a Nemzetközi adózás és a Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszak, a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakon pedig a fenntarthatóság kerül fókuszba.

A negyedik részben a nagybetűs üzleti élet legjavát válogattuk össze. Az Ellátásilánc-menedzsment, Marketing, Vállalkozásfejlesztés és Vezetés és szervezés mesterszakokon olyan üzleti alapokat kapnak a hallgatók, melyeket akár saját vállalkozásban, akár nemzetközi multinacionális cégeknél használhatnak.

Az ötödik részben a társadalomtudományoké a főszerep. A Kommunikáció- és médiatudomány, Politikatudomány, Nemzetközi tanulmányok és Szociológia mesterszakok hallgatói az elméleti alapozás mellett gyakorlatban is vizsgálhatják a társadalom különböző aspektusait.

o_zs_0228-min.jpg

Biztosítási és pénzügyi matematika

A szakot a Corvinus honlapja azoknak ajánlja, akik a biztosítási és pénzügyi szektorban dolgoznának, szeretik a matematikát és a legjobb szakértők között lennének. A hallgatók a biztosítási és pénzügyi szektorban alkalmazott sztochasztikus matematikai, statisztikai modelleket professzionális szinten tanulják meg, hogy a diplomával a világpiacon is a legkeresettebbek és legjobban fizetettek között legyenek.

A szak különlegessége, hogy a Corvinus az ELTE-vel közösen indítja, három matematika tárgyat az ELTE, három közgazdasági tárgyat a Corvinus oktatói tanítanak az első félévben. Gyakoriak emellett a kiscsoportos órák, valamint a részvételi lehetőségek szakmai rendezvényeken. A végzett hallgatók nemzetközi és hazai biztosítóknál, pénzügyi intézményeknél, tanácsadóknál helyezkedhetnek el kockázatelemző és aktuárius szakértő munkakörökben.

Pénzügy

A szakot olyanoknak ajánlja a Corvinus, akik a pénzügyi szektorban komoly elméleti és módszertani tudással felvértezve szeretnének dolgozni. A szak célja olyan szakemberek képzése, akik vállalati, banki és közpénzügyi területeken a pénzügyi folyamatokat átlátják, ez alapján döntés-előkészítésre és döntéshozatalra képesek.

A képzést a Bloomberg és Reuters terminálokkal felszerelt Pénzügyi Laboratórium (Finlab) támogatja. Az oktatás során többek között olyan nagy cégekkel működik együtt a Corvinus, mint a BÉT, a Citibank, a Deloitte, a McKinsey, a Morgan Stanley, az MSCI, az OTP, és bekapcsolódhatnak a hallgatók CEMS double degree programba is.

A végzett hallgatók befektetéselemzőként, banki kockázatkezelőként, portfóliókezelőként, kríziskezelőként, vállalatértékelőként helyezkedhetnek el állami szerveknél, befektetési bankoknál és pénzintézeteknél, a hazai és a nemzetközi piacon egyaránt.

o_zs0098-min.jpg

Számvitel

A szak célja, hogy a hallgatók megismerjék a számvitel és a könyvvizsgálat specifikus összefüggéseit, hazai és nemzetközi szabályozásának lényegét, tartalmát és elemeit. A nemzetközi számviteli, könyvvizsgálati és adózási standardok, szabályok felkészítik őket a nemzetközi üzleti életben való helytállásra.

A képzést a gyors gyakorlati beépülés jellemzi: „ami szerdán problémaként felmerül a gyakorlatban, az csütörtökön már hallgatói esettanulmány a szemináriumon” - írja a Corvinus honlapja. A duális képzésként is elinduló szak kiemelt partnerei az Ernst & Young, a KPMG, a PwC és a Deloitte. 

Az általános menedzsment ismereteket igénylő pozíciókon kívül többek között CFO, gazdasági vezető, könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő, számviteli rendért felelős vezető, kontroller, igazságügyi könyvszakértő munkakörök tölthetők be nemzetközi és hazai vállalatoknál, tanácsadó cégeknél és állami szerveknél ezzel a diplomával.

Közgazdasági elemző

A nagy adatbázisok miatt egyre több vállalat és intézmény alkalmaz közgazdasági elemzőket, hogy munkájukkal elősegítsék a tényalapú döntéshozatalt. A Közgazdasági elemző mesterszak célja, hogy olyan elemzőket képezzen, akik értik és adatok segítségével elemezni tudják a gazdasági törvényszerűségeket. Közgazdasági elemző kompetenciákkal rendelkező szakembereket jelenleg egyetlen másik magyarországi felsőoktatási intézményben sem képeznek.

“Az a szakértelem és szaktudás, amit a közgazdasági elemző mesterképzés nyújt, nagyon hiányzik manapság a munkaerőpiacról” - mondta korábbi interjúnkban Telegdy Álmos szakfelelős, a Közgazdasági elemző szak megújulásáról. Hozzátette: “Mindkét specializáció ezt a tudást hivatott pótolni, illetve megadni, hogy a végzett hallgató képes legyen egyrészt közgazdasági kérdéseket feltenni, másrészt ezekre empirikusan tudjon válaszolni.”

A szakon két specializáció indul. A Makrogazdasági elemző specializáció időszerű makrogazdasági és pénzügyi ismereteket nyújt, amelyeket gazdaságpolitikai ismeretekkel ültetnek át a megvalósítás fázisába. A Piacelemző specializáció célja, hogy a hallgatók megértsék a vállalatok belső működését és a vállalatok között létrejövő piaci kapcsolatokat, majd ezeket a folyamatokat mind elméleti szinten, mind empirikusan elemezni tudják.

Az itt szerzett tudást kiemelten értékelik a nagyvállalatok, mint például a MOL és az OTP, a tanácsadó cégek, mint a McKinsey és a Big4, a piackutató vállalatok, mint a Nielsen, valamint számos kormányzati intézmény (MNB, GVH) és nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, OECD) is.

o_zs0088-min.jpg

Gazdaságinformatikus

A szak célja felkészíteni a hallgatókat arra, hogy az üzleti problémákat informatikai eszközökkel oldják meg. A műszaki érdeklődés mellett a menedzseri készségek megléte, a szervezési és irányítási feladatokra való alkalmasság is fontos. A képzésben kiemelt szerepet kapnak a nemzetközi informatikai piacon meghatározó cégek, akik a legkorszerűbb technológiák és módszerek, valamint gyakorlati tapasztalatok közvetlen elérhetőségét biztosítják a Corvinus szerint.

A végzett hallgatók nemzetközi és hazai nagyvállalatoknál, kis- és középvállalkozásoknál helyezkedhetnek el gazdaságinformatikusként, például rendszerelemzőként, IT-tanácsadóként, IT-auditorként és üzleti intelligencia szakértőként.

Közgazdásztanár

A képzést azoknak ajánlja a Corvinus, akik érdeklődnek a gazdasági ismeretek tanítása iránt, és középiskolásokkal vagy vállalati belső képzésekkel foglalkoznának. A képzés tevékenységalapú, interaktív, élményközpontú oktatásmódszertani alapokon nyugszik, a hallgatók mindkét oldalról kipróbálhatják a lehetőségeket.

A szak két és négy féléves formában is elindul. Két féléves képzés esetén főiskolai, egyetemi, illetve mesterképzésben szerzett tanári oklevéllel rendelkezők, illetve gazdálkodástudomány, közgazdaságtudomány képzési területen egyetemi vagy mesterképzésen szerzett oklevéllel rendelkezők jelentkezését várják. 

A négy féléves képzésre olyan jelentkezőket várnak, akik műszaki, gazdaságtudományi, egészségügyi vagy agrár területen szereztek alapképzési vagy főiskolai oklevelet, illetve szakoktatói alapképzési vagy főiskolai oklevéllel rendelkeznek.

Ahol a matek lesz a főszereplő: Erre a 21 mesterszakra jelentkezhetsz a Corvinuson (I. rész) Tovább
Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól

Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól

v_zs_0040.jpg

Elindult a 2021-es felsőoktatási felvételi eljárás, ahol alap- és mesterszakokra egyaránt jelentkezhetnek a hallgatók. A megújult Corvinusra is a felvi.hu-n lehet jelentkezni, ugyanakkor az állami ösztöndíj szerepét alapítványi ösztöndíj vette át. Következő írásunkban összegyűjtöttünk öt dolgot, amiben a Corvinus Ösztöndíj eltér az államitól.

2021.01.14. Írta: Kovács Máté, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A Corvinus Ösztöndíjról szóló rövid tájékoztatót az egyetem felvételizőknek készült oldalán olvashatod, a részletes kiírást pedig itt éred el.

A Corvinus fenntartói jogai 2019-ben átkerültek az államtól egy alapítványhoz, így az állami ösztöndíjas helyek is átalakultak. A felvételi jelentkezés során a megújult Corvinuson nem állami finanszírozású és önköltséges, hanem Corvinus Ösztöndíjas és önköltséges képzések közül választhatnak a jelentkezők. 

A Corvinus Ösztöndíjas helyek sok tekintetben hasonlítanak az államihoz. A felvételi során az „A” finanszírozási forma jelzi az ösztöndíjas képzést, így ha a jelentkező eléri a nyári ponthúzáson meghatározott pontszámot, automatikusan bekerül a Corvinus Ösztöndíjas helyek egyikére. Ez azt jelenti, hogy az első évben ugyanúgy nem kell fizetnie a képzésért, mintha állami helyre jelentkezett volna. 

Néhány dologban azonban eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól, ami előnyös is lehet a hallgatók számára. Cikkünkben öt ilyen dolgot gyűjtöttünk össze.

1. Akkor sincs minden veszve, ha rosszabbul sikerül a felvételi

A Corvinus Ösztöndíj sajátossága, hogy az államival szemben nem a teljes képzésre jár automatikusan, hanem csak az első évre. Ezt követően minden év végén a tanulmányi eredmények alapján rangsort állít fel az egyetem, a következő évre pedig azok kerülnek be az ösztöndíjas helyekre, akik az előző évben a legjobban teljesítettek.

Ha tehát rosszabbul sikerül az érettségije a jelentkezőnek, de megjelöli és bekerül önköltséges helyre, az első évben pedig jól teljesít az egyetemen, a második évre jó esélye van ösztöndíjat szerezni és térítésmentesen tanulni tovább. Ez persze a másik irányba is működik: hiába jut be valaki jó felvételi eredménnyel ösztöndíjas helyre, ha az első évben rosszul teljesít, a második évre átkerülhet önköltséges helyre. 

Állami ösztöndíjas helyek esetén erre sokkal korlátozottabb lehetőség van. Ha valaki nem ér el egy szakonként és egyetemenként eltérő átlagot az év során, az állami ösztöndíjas helyét is elveszítheti. Önköltséges helyről viszont csak akkor kerülhet át államira a jól teljesítő hallgató, ha mások kiesnek az állami helyekről.

A Corvinus Ösztöndíj tehát abban jelent változást, hogy az év végi rangsorolás miatt könnyebb ösztöndíjas vagy önköltséges helyre átkerülni. Ez a jól teljesítő hallgatóknak előnyt, a rosszabbul teljesítőknek hátrányt jelenthet az állami képzésekkel szemben.

v_zs_0018_3.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

2. Nem kell mindenből csillagos ötösnek lenni

Alapszakos felvételi során 430 ponttal jó eséllyel, 450-nel pedig szinte garantáltan be lehet jutni Corvinus Ösztöndíjas helyre az egyetem felvételi tájékoztatója alapján. Mesterszakon pedig 75 pont lehet az a határ, ami felett jó eséllyel ösztöndíjas lesz a hallgató. 

Azok is könnyen átkerülhetnek ösztöndíjas helyre, akik eredetileg csak önköltséges helyre jutottak be. Ehhez az kell, hogy az első évben a rangsor első részében végezzen a hallgató, teljesítsen legalább 46 kreditet és elérje a 3,8-as minimum átlagot. Pontos határt ugyanakkor nem lehet előre mondani, mert ez az évfolyamtársak teljesítményétől függ.

A 2020-as felvételi eljárás során egyébként a nappali alapszakra felvett jelentkezők 85 százaléka nyerte el a Corvinus Ösztöndíjat, nappali mesterszakokon ez az arány 95 százalék volt. Ez az jelenti, hogy az önköltséges hallgatók száma jóval alacsonyabb, így az év végi rangsorolás miatt valóban csak a legrosszabbul teljesítők esnek ki a következő évi ösztöndíjas helyekről.

3. Nincs röghöz kötés az egyetemi évek után

Az államilag támogatott képzések feltétele, hogy a hallgatónak az oklevélszerzés után annyi évet Magyarországon kell dolgoznia, ahány évig tartott a képzése. Ezt a végzés utáni 20 évben több részletben is megteheti. Ha mégsem teljesíti ezt (például külföldön szeretne dolgozni végig), akkor vissza kell fizetnie az állami támogatást kamatokkal együtt. 

A Corvinus Ösztöndíjas képzéseknél ugyanakkor nincs ilyen feltétel, tehát az egyetem elvégzése után bárhol és bármeddig dolgozhat a hallgató, megkötések nélkül.

v_zs_0054.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

4. A Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami félévek számát

Minden hallgató maximum 12 államilag támogatott félévre jogosult, vagyis ezen felül már csak önköltséges képzésen vehet részt állami intézményben. A Corvinuson ugyanakkor tanulhat továbbra is ösztöndíjas helyen, ugyanis a Corvinus Ösztöndíj alapítványi ösztöndíj, így az itt végzett félévek nem csökkentik az államilag támogatható félévek számát. 

Ennek megfelelően akár a Corvinusos képzés alatt, akár a képzés után a hallgatók továbbra is 12 államilag támogatott félévet használhatnak fel más intézményekben. Ugyanígy lehetőség van arra is, hogy már elhasznált 12 állami félév után jelentkezzen valaki Corvinus Ösztöndíjas képzésre, és továbbra is térítésmentesen tanuljon. 

5. Angol nyelvű képzésen is lehet térítésmentesen tanulni

Állami ösztöndíjas helyek korábban is voltak a Corvinuson, idegen nyelvű szakokon is, ugyanakkor ezeken, illetve több más felsőoktatási intézményben idegen nyelvi hozzájárulást kell fizetniük a hallgatóknak.

A Corvinus Ösztöndíj a 2021-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az idegen nyelvi hozzájárulást is fedezi, így a tanulmányaikat 2021 őszén kezdők közül azok is térítésmentesen tanulhatnak, akik idegen nyelvű ösztöndíjas képzésre jutottak be.

Fontos, hogy ezek az információk csak a Corvinus Ösztöndíjas képzésekre vonatkoznak. Azok, akik korábban, még államilag finanszírozott formában kezdték meg tanulmányaikat a Corvinuson, továbbra is az eredeti feltételek mellett tanulhatnak. 

Felvételi 2021: Öt dolog, amiben eltér a Corvinus Ösztöndíj az államitól Tovább
Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész)

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész)

Média, diplomácia, politika és szociológia társadalomtudományi területen

v_zs_0030_1.jpg

Több alapszak is jelentősen átalakult a Corvinuson. Az új struktúrában gazdaságtudományi területen öt alapszak és egy osztatlan képzés indul, emellett társadalomtudományi területen négy és informatikai képzési területen további egy szak közül választhatnak a felvételizők. Kétrészes cikksorozatunkban részletesen bemutatjuk, milyen választási lehetőségeid vannak.

2021.01.13. Írta: Kovács Máté, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Társadalomtudományi területen nem lesz változás a korábbi évekhez képest, továbbra is Kommunikáció- és médiatudomány, Nemzetközi Tanulmányok, Politikatudományok és Szociológia alapszakokon tanulhatnak a hallgatók.

A következőkben röviden bemutatjuk a Társadalomtudományi területen induló alapképzéseket. A szakok nevére kattintva a Corvinus hivatalos tájékoztató oldalát éritek el további információkért. A Gazdaságtudományi területen és az Informatikai képzési területen induló alapszakokról az első részben írtunk részletesen.

Közösségi média és kommunikációs stratégiák a Kommunikáció- és médiatudomány alapszakon

Kommunikáció- és médiatudomány szakon többek között sikeres kommunikációs stratégiákkal, médiatervezési trendekkel, közösségimédia-tervezéssel és annak kihívásaival, valamint kreatív írással ismerkedhetnek meg a hallgatók. A képzés gyakorlatorientált, a hallgatók több projekten is dolgozhatnak, valamint az órákon rendszeresen adnak elő sikeres újságírók, PR-menedzserek is.

A szak saját vállalkozás indításához is jó alap lehet a médián és a vállalati elhelyezkedésen túl, erről korábbi interjúnkban Jurczyszak Elisabeth, a Roomie alapítója beszélt, aki tavaly végzett Kommunikáció- és médiatudomány szakon.

A nyilvános beszédben megerősödött magabiztosságot mindenképp az egyetem hozta magával. A rengeteg projektfeladat rendszerezése és időbeosztás szempontjából szintén nagyon sokat hozzátett ahhoz, ahogy ma menedzselni tudom a teendőimet

- mondta Liza.

A hallgatók tanulhatnak többek között Stratégiai kommunikációt, Médiagazdaságtant, Vizuális és virtuális kommunikációt, Adatújságírást, valamint megismerkedhetnek a Digitális platformokal és műfajokkal és a Kríziskommunikációval is. A Corvinus honlapja szerint “a legtöbb hallgató a végzést követő két hónapon belül munkát találhat kommunikációs ügynökségeknél, PR-feladatokat, stratégiai tanácsadást ellátó szervezeteknél, rendezvényszervező és tréningcégeknél, kommunikációs és sajtó(fő)osztályokon, nyomtatott, elektronikus és online médiumoknál, kiadóknál.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Diplomácia és külügyek a Nemzetközi tanulmányok alapszakon

Nemzetközi tanulmányok szakon a hallgatók megtanulhatják, hogyan kell eligazodni a gyorsan változó nemzetközi viszonyokban, megismerhetik a nemzetközi szervezetek működését, vagy azt, hogy milyen gazdasági és politikai hatása van egy-egy diplomáciai döntésnek.

A pályakezdők a közszférában, külügyi területen, nemzetközi szervezeteknél, civil szervezeteknél, bármely kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal bíró vállalatnál nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Kelet-Európában más országaiban is elhelyezkedhetnek a Corvinus honlapja szerint.

b_b_8_1.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az Útravaló podcastünk első adásában Megyeri Mirtillel, a Zyntern Állásportál alapítójával saját karrier- és személyes fejlődési útjáról és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről beszélgettünk, aki Nemzetközi Tanulmányok szakon végzett a Corvinuson. A beszélgetésről szóló rövid cikket, valamint a teljes epizódot Spotify-on a linkre kattintva éred el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Politikatudományok alapszak nemcsak leendő politikusoknak

Politikatudományok alapszakon egyes országok politikai rendszeréről és a magyar politikáról tanulhatnak a hallgatók. Megtudhatják, hogyan születnek meg a kormányzati és parlamenti döntések, milyen tényezők alakítják a választói magatartást, kik a legfontosabb politikai gondolkodók, melyek a kurrens elméletek, és hogyan kell megírni egy interpellációt, helytállni egy vitában vagy megtervezni egy politikai kampányt.

A legnépszerűbbek a Politikai gondolkodás története, Pártok és pártrendszerek, Szavazói magatartás és Közkapcsolatok – lobbizás tárgyak a Corvinus szerint. Emellett elmélyedhetnek a hallgatók a Politika és etika, vagy a Film és politika témakörében is. A végzett hallgatók nemcsak politikusként, hanem politikai elemzőként, közvélemény-kutatóként, politikai újságíróként; vagy pártoknál, állami és civil szervezeteknél tanácsadói vagy politikai kommunikációs munkatársként helyezkedhetnek el.

Ha érdekelnek a politikatudományok, Metz Rudolffal, a Corvinus Politikatudományi Tanszékének tanársegédjével készült interjúnkat ajánljuk, akivel a demokrácia válságáról, az amerikai elnökválasztásról és a magyar politikai helyzetről beszélgettünk.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Elmélyülés társadalmi folyamatokban és problémákban - Szociológia alapszak

Szociológia alapszakon megtanulhatnak a hallgatók a társadalmi problémák mögé látni. Megismerhetik a megértéshez szükséges elméleteket, valamint a kutatási módszereket és elemző szoftverek használatát.

A legjobb európai egyetemekhez hasonlóan a szociológia szakon félévenként kevés (rendszerint 5) tárgyat tanulnak intenzíven a hallgatók. A képzés során a hangsúly a kiscsoportos és interaktív szemináriumi munkán és a projektfeladatokon van. A hat félév során többek között Szociológia: kérdések és megközelítések, Társadalomszerkezet és egyenlőtlenségek, Globalizáció és társadalmi változás, Kvantitatív kutatás és adatelemzés tárgyakkal  ismerkedhetnek meg a hallgatók., és projektfeladatokban (terepkutatás, interjús és kérdőíves kutatás) vesznek részt.

Pályakezdőként statisztikusként, szociológusként valamint piac- és közvélemény-kutatóként helyezkedhetnek el piackutató cégeknél, kutatóintézeteknél, önkormányzatoknál, civil szervezeteknél és vállalatoknál.

Korábbi interjúnkban a szak szakfelelősével, Dr. Nagy Beátával beszélgettünk arról, miért nehezebb nőként érvényesülni a tudomány világában, aki szociológusként kutatja a területet. A vele készült teljes interjút itt olvashatod el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (II. rész) Tovább
Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész)

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész)

Egyesülő szakok gazdaságtudományi területen

b_v_0001_1.jpg

Több alapszak is jelentősen átalakult a Corvinuson. Az új struktúrában gazdaságtudományi területen öt alapszak és egy osztatlan képzés indul, emellett társadalomtudományi területen négy és informatikai képzési területen további egy szak közül választhatnak a felvételizők. Kétrészes cikksorozatunkban ezeket mutatjuk be részletesen.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Bera Viktor (Közgazdász)

A Corvinus megújulása során az egyik legnagyobb változás, hogy négy korábbi alapszak, a  Kereskedelem és marketing, a Turizmus és vendéglátás, az Emberi erőforrások és a Vidékfejlesztési agrármérnök szakok helyett egy integrált Gazdálkodási és menedzsment képzés indul 2021-ben.

Gazdaságtudományi területen a Gazdálkodási és menedzsment alapszak mellett elindulnak a már idén megújult Alkalmazott közgazdaságtan és Nemzetközi gazdálkodás szakok (ezek megújulásáról részletesen itt és itt írtunk), valamint a Pénzügy és számvitel is. Kizárólag Székesfehérváron duális képzésben indul el a Turizmus-vendéglátás alapszak. Osztatlan, azaz 10 féléves formában a Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés érhető el. Informatikai képzési területen 2021-ben is elindul a Gazdaságinformatikus alapszak.

A következőkben röviden bemutatjuk a Gazdálkodástudományi és Informatikai képzési területen induló alapképzéseket és az osztatlan képzést. A szakok nevére kattintva a Corvinus hivatalos tájékoztató oldalát éritek el további információkért. A Társadalomtudományi területen induló alapszakokról a második részben írunk részletesen.

Öt az egyben: Gazdálkodási és menedzsment alapszak

2021-től a legnagyobb változás a Gazdálkodási és menedzsment alapszakot érinti, amely korábban is a legnépszerűbb választás volt a Corvinusra felvételizők körében. A szak nemcsak tartalmában, hanem koncepcionálisan is átalakul, négy, korábban önálló szakként működő területet egyesít majd a jövőben.

Az integrált szakok nem szűnnek meg, továbbra is lehet tanulni a Corvinuson marketinget, turizmust, emberi erőforrás menedzsmentet vagy agrobizniszt - csak a hallgatóknak később kell választaniuk a szakterületek közül, amikor már biztosabbak a gazdasági tudományokban és élesebb kép él bennük a jövőjüket illetően”

- mondta korábbi interjúnkban Aranyossy Márta, a szak szakfelelőse, amikor a megújulásról kérdeztük.

Az egyesülés után az első négy félév az alapozásról fog szólni, ezt követően tizenhat specializáció közül választhatnak a hallgatók, ezek között pedig a korábban említett területeket is megtalálják majd.

Az itt végzett hallgatók a Corvinus szerint az üzleti élet bármely területén elhelyezkedhetnek, legyen szó pénzügyes, marketinges, HR-es feladatokról akár tanácsadói, akár projektmenedzseri szerepben. Sokan helyezkednek el bankoknál, biztosító társaságoknál, technológiai és tanácsadó cégeknél, multinacionális nagyvállalatoknál, a turizmus és vendéglátás vagy az agrobusiness területén, de sokan alapítanak saját vállalkozást is.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Adatból információ, információból következtetés az Alkalmazott közgazdaságtan alapszakon

Alkalmazott közgazdaságtan szakon közgazdaságtani adatelemzési módszereket tanulhatnak meg a hallgatók, de nagy hangsúlyt fektetnek gyakorlatiasságra is. „A közgazdaságtanban ez azt jelenti, hogy a hallgató be tud azonosítani egy problémát, és tudja, hogy melyik eszközt kell a megoldáshoz használnia” – mondta korábbi interjúnkban Szabó-Bakos Eszter, az Alkalmazott közgazdaságtan szakfelelőse, amikor a szak 2020-as megújulásáról kérdeztük.

Hozzátette:

“arra törekszünk, hogy ne csak általános tudást, ne mindenből egy keveset kapjon a hallgató, hanem vértezzük fel a közgazdaságtan adatelemzési ismereteivel, és ezeket képes legyen alkalmazni is.”

A diploma után a hallgató minden olyan területen megállja a helyét, ahol logikus gondolkodásra, adatelemzésre, problémamegoldó készségre és kvantitatív képességekre van szükség. A Corvinus honlapja szerint “van, aki a GVH-nál elemez kartell tevékenységet, van, aki a Raiffeisen Banknál ad befektetési tanácsokat, van, aki újságíróként, biztosítási termékfejlesztőként, piacelemzőként, projekt-menedzserként, ingatlanpiaci szakértőként, aktuáriusként, kockázatkezelőként, oktatási szakértőként dolgozik.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Külföldi szakmai gyakorlat a Nemzetközi Gazdálkodás alapszakon

Megújult formában indult el 2020-ban a Nemzetközi Gazdálkodás alapszak. A képzés különlegessége, hogy kizárólag angol nyelven indul BA in International Business néven, a szakmai gyakorlatot pedig egy kötelező külföldi félév során végezhetik el a hallgatók.

Szintén újítás, hogy a hallgatók “mini-szakirányokat” is végezhetnek. A szakfelelős, Kacsirek László szerint

“ha a hallgató az üzleti képzés mellett el akar merülni például az elméleti közgazdaságtanban vagy a fenntarthatóság kérdésében, akkor több, egymásra épülő választható tárggyal is megteheti azt”.

Emellett több specializáció indul, valamint stressz- és konfliktuskezelést és karriertervezést is beépítenek a képzésbe. Ezekről és a további változásokról a szakfelelőssel készült interjúnkban olvashatsz.

A hallgatók többek között Cross-Cultural Management (Kultúraközi menedzsment), Global Markets and Players (Nemzetközi piacok és szereplőik), International Business Protocol & Negotiation Skills (Nemzetközi üzleti protokoll és tárgyalástechnika) tárgyakat végezhetik el a képzés során, a diploma után pedig logisztikai, külkereskedő, marketinges, pénzügyi vagy tanácsadói pozíciók  közül válogathatnak nemzetközi vagy hazai multinacionális vállalatoknál.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

22 százalékkal nagyobb fizetés a Pénzügy és Számvitel alapszak elvégzése után

Pénzügy és Számvitel alapszakon megtanulhatják a hallgatók a vállalati gazdálkodás alapelveit, valamint a hazai és nemzetközi adózási és számviteli szabályokat. A szak egyik előnye, hogy a Corvinuson végzettek átlagfizetése 22 százalékkal volt több a végzés után másfél-két évvel, mint a hasonló szakot végzettek országos átlaga, derült ki a tavalyi DPR-felmérésből.

A Corvinusos élet fontos részét képezik a diákszervezetek, akik különböző területeken segítik, vagy éppen közösséggé formálják a hallgatókat. Az egyik ilyen diákszervezet, a Luca Pacioli Társaság elnöke, Takács Bálint szerint „a számvitel a gazdaság nyelve”. Korábbi interjúnkban hozzátette:

“aki ismeri vagy járatos a számvitelben, sokkal jobban megértheti a vállalatok közötti tranzakciókat és ezáltal a gazdaság működését. Karrier szempontból szinte korlátlan lehetőségek állnak előtted.”

A szak a Corvinus szerint külföldi és hazai karrierre is felkészít, az üzleti és az akadémiai pályán egyaránt. A végzett hallgatók jó eséllyel pályáznak kis-, közép- és multinacionális vállalatok, befektetési bankok, kereskedelmi bankok, könyvvizsgáló-, adó- és üzleti tanácsadó cégek, valamint a felügyelő szervekhez és a gazdaságpolitika meghatározó intézményeihez.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Duális képzés Székesfehérváron: Turizmus-vendéglátás

A Turizmus-vendéglátás alapszak kizárólag Székesfehérváron, hagyományos és duális képzési formában is elérhető.

A szakon olyan közgazdászokat képeznek, akik képesek projektvezetőként, középvezetőként a turisztikai vállalkozások és térségek menedzselésére, irányítására. Megtanulják, hogyan lehet a legújabb módszerekkel elemezni a piacot, hogyan kezelhetnek fenntarthatóan egy turisztikai vállalkozást, amivel élményt biztosító kínálatot hozhatnak létre.

A szakon az aktuális kérdésekkel, így a járvány okozta válsággal is foglalkoznak. Dr. Pinke-Sziva Ivett, a szak szakfelelőse szerint “(...) egyre több úticél jelentet meg a járvány kapcsán olyan viselkedési kódexet, amely a közösség védelmét szolgálja, de kitér a környezeti értékek megőrzésére is.” Tavaly áprilisban, az első hullám során készült interjúnkban hozzátette: “örülök annak is, hogy a globális szolidaritás jegyében egyre több a segítő kezdeményezés a szolgáltatók körében, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogyan az önkéntes munka is.”

Aki tehát a turizmus és a vendéglátás területén képzeli el a jövőjét, két opció közül is választhat. Megjelölheti a Budapesten induló Gazdálkodási és menedzsment alapszakot, ahol a szakterülettel specializáció formájában foglalkozhat, de választhatja a székesfehérvári hagyományos vagy duális képzést is.

A Turizmus-vendéglátás alapszakról a nyílt napról készült felvételt ajánljuk:

Innováció az üzleti és az informatikai szemlélet ötvözetéből a Gazdaságinformatikus alapszakon

A Gazdaságinformatikus szak különleges a Corvinuson, ugyanis ez az egyetem egyetlen informatikai  képzése. A szak azoknak szól, akiket nemcsak az informatika és a programozás, hanem a gazdasági folyamatok is érdekelnek. “A szakon megismerhetik az üzlet működését és a legfontosabb üzleti informatikai rendszereket, valamint felkészülhetnek informatikai fejlesztések megvalósítására és működtetésére is.” A Corvinus honlapja szerint

a képzésen egyaránt fontos az üzleti és informatikai szemléletmód, ami kulcs lehet innovatív, digitalizációs projektekben.”

A végzett hallgatók hazai és nemzetközi vállalatoknál üzleti rendszerek fejlesztőjeként, rendszertervezőként, üzleti intelligencia vagy gazdasági alkalmazások szakértőjeként helyezkedhetnek el.

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Tíz félév után mesterdiploma a Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon

Egyedül ez a szak indul osztatlan formában a Corvinuson, ráadásul Magyarországon is csak itt érhető el. A tíz félév során megtanulhatják a hallgatók, hogyan alkalmazzák kreatívan és önállóan a matematika, a közgazdaságtan és a pénzügyek magas szintű ismeretét előrejelzések és modellalkotások során.

A Corvinus szerint “az itt végzett hallgatók részt vehetnek a különböző szintű közgazdasági és pénzügyi döntés-előkészítő feladatok megoldásában, a közigazgatási és országos hatáskörű intézmények, a nagyvállalatok, bankok és a nem-kormányzati intézmények tervező, illetve pénzügyi részlegeinél.

Fontos szerepük van emellett a tudományos utánpótlásban, és nemzetközi szervezetek (IMF, Világbank) munkatársaiként is megállják a helyüket.”

A Corvinus Egyetem rövid szakbemutató videója:

Ez a tíz alapszak és egy osztatlan képzés indul szeptembertől a Corvinuson (I. rész) Tovább
Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék

Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék

12 intézet, 12 kutatás - 2. rész: BCE Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet

12-12-2_2.png

Min múlik, hogy melyik egyetemi szakra vesznek fel? Hogyan lehet hatékonyan megoldani olyan bonyolult folyamatokat, mint a nemzetközi vesecserék? Dr. Biró Péter, az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ezeken és hasonló problémák megoldásán dolgozik. Betekintést nyújt abba, hogyan lehet tudományos eszközökkel hozzájárulni ahhoz, hogy összetett mechanizmusok igazságosan és hatékonyan működjenek.

2020.12.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász Online

A 2012-es Közgazdaságtudományi Nobel-díjat Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapták – pont azon a területen végzett munkájukért, amelyen Biró Péter is tevékenykedik. A Corvinus oktatója 2016 óta az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében egy Lendület kutatócsoportot, a Mechanizmustervezés Kutatócsoportot vezeti, ahol – akárcsak Roth és Shapley – a preferencia-alapú párosítások elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. Hol találkozhatunk a 2012-es és a hozzá kapcsolódó 2020-as Nobel-díj eredményeivel és ezzel a területtel a mindennapjainkban?

Cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem 12 intézetét mutatjuk be egy-egy kutatáson vagy kutatói életpályán keresztül. Ha érdekel, mit derítettek ki a TikTokról a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatói, olvasd el ezt a cikket!

Az egyetemi felvételiben sok szereplő vesz részt. Nekik vannak saját preferenciáik, amik a vágyaikon, igényeiken és különböző objektív faktorokon alapulnak. Egyszerűen megfogalmazva a diákok szeretnének bekerülni bizonyos szakokra, az egyetemek pedig igyekeznek a legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgatókat felvenni. Ennek eléréséhez egy párosítási folyamatra van szükség: az algoritmus helyeket rendel a jelentkező diákokhoz. Hogyan lehet ezt a folyamatot egy központosított rendszerben gyorsan, hatékonyan és igazságosan megvalósítani? Biró Péter szerint

az igazságosságot Magyarországon nem nagyon kell magyarázni. Valójában a ponthatárok segítenek az értelmezésében. Ha egy diákot visszautasítottak egy adott szakról, az csak azért lehetett, mert a szak helyeit feltöltötték nála jobb diákokkal, amit a ponthatárok biztosítanak.

A felsőoktatási felvételi algoritmusának újratervezésében és optimalizálásában a kutató 2007-től vett részt, amikor a BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszékén doktorit szerzett. „Az algoritmus egy maihoz hasonló formában 1996 óta működött. Ma is a ponthatárok implikálják, hogy kit hova vettek fel, és ezek kiszámítását azóta algoritmusok végzik. A változtatásra azért volt szükség, mert új szempontok kerültek be a törvénybe. Egy politikai döntés miatt mások lettek a megoldás feltételei.”

b_v_197.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A mechanizmus gyors lefutását a felvételi esetében egy algoritmus biztosítja. „Lényegében a lépésszám, vagyis a futási idő arányos a jelentkezések számával. Emiatt Magyarországon már 2007-ben egy sima laptopon 10 másodperc alatt lefutott a program” – mondta el Biró Péter. „Az volt a mi feladatunk, hogy segítsük az új algoritmust implementáló programozókat abban, hogy újra gyorsan lefusson, és korrekt eredményt adjon.”

Ezt a kidolgozási folyamatot algoritmikus mechanizmustervezésnek nevezzük. A tervezés alapját a matematikai és egyéb tudományos ismereteken és tudáson túli alapelvek is adják. A cél az, „hogy preferenciák, hasznosságok és egyéb tényezők figyelembevételével a mechanizmus – valamikor algoritmikus támogatással – egy igazságos és optimális megoldást próbáljon adni a résztvevők számára.” Az egyetemi felvételi mechanizmusát a kutató több tudományos cikkben is vizsgálta, itt található egy magyar nyelvű összefoglaló.

Dr. Biró Péter így foglalta össze szakterületének tudományos kontextusát:

„A játékelmélet olyan szituációkkal foglalkozik, ahol a résztvevőknek preferenciáik, célfüggvényeik vannak. Két ága van: a nem kooperatív és a kooperatív. A nem kooperatív a klasszikusabb. Ott azt feltételezik, hogy minden játékos a saját érdekei alapján cselekszik, és a saját hasznát maximalizálja. A legfontosabb koncepció, amit elemezni szoktak, a Nash-egyensúly. Ez egy olyan helyzet, amiben már egyik szereplőnek sem érdeke eltérni az adott megoldástól. 

A kooperatív játékelmélet ezzel szemben az együttműködésről szól, a résztvevők egymással összefognak, például párokat alkotnak. Azokban az alkalmazásokban, amikkel én foglalkozom, összeáll egy eladó egy vevővel, egy diák egy iskolával, létrejönnek kisebb vagy nagyobb koalíciók. Ezután jön a kérdés, hogy a közös hasznot hogyan osszák el egymás között. Például az Európai Unióban minden költségvetés felállításakor nagy vita tárgya, hogy az országok a közös befizetéseket hogyan osszák el egymás között. Ezen a játékelmélet-típuson belül az én szakterületemet a kifizetések nélküli játékok, és azon belül a párosító alkalmazások alkotják.”

Az egyetemi felvételin túl egy teljesen eltérő területen, az orvoslásban is alkalmaznak ilyen mechanizmusokat. Biró Péter kutatócsoportjával részt vesz egy projektben, ami az európai vesecsereprogramok feltérképezését, vizsgálatát és szervezését tűzte ki célul. Európában már több mint 10 országban működik ilyen program. A legnagyobb az Egyesült Királyságban van, ennek kidolgozásában Biró Péter is részt vett. A vesecsere lényege, hogy a betegnek immunológiailag inkompatibilis donorja van, például a betegnek A-s a vércsoportja, a donornak pedig B-s. Ezek a párok regisztrálhatnak a csereprogramba, és a betegek egymás között elcserélhetik a donorjaikat úgy, hogy végül mindenki optimális párt kapjon.

pexels-_-2324837.jpg

Kép: Павел Сорокин, Pexels

Magyarországon jelenleg négy olyan központ van, ami képes ilyen átültetéseket végezni. A törvény annyit enged meg, hogy a transzplantációs központokon belül létrejöhetnek cserék, de legfeljebb két beteg-donor pár között. Azonban már a jelenlegi törvény alapján is érdemes cseréket keresni, ezért a program kidolgozása javában folyik. Biró Péter megosztotta velünk, hogy

a magyar program pár hónapon belül aktívan működni fog, és ha elfogadják a törvényi változtatást, akkor még több lehetőség lesz a transzplantációk végrehajtására.

A vesecsereprogramban a kutatócsoport szerepe az optimális megoldás megtalálása. Amint megvannak a betegek és a donorok adatai, egy szoftver ki tudja szűrni, ki kivel cserélhet. Utána a lehetséges cserék közül azokat kell kiválasztani, amelyek bizonyos szempontból optimálisak. „Az optimalitás jelentheti azt, hogy minél több transzplantáció jöjjön létre, de minőségi szempontokat is figyelembe szoktak venni, például a korkülönbségek minimalizálását és az immunológiai egyezések növelését az élődonorok és betegek között” – fejtette ki Biró Péter.

Ilyen komplex és hatékony alkalmazások kidolgozásához sok különböző tudományterület összekapcsolódása szükséges. „Ez nagyon szép példája az interdiszciplináris tudományterületeknek. Itt valóban szükség van arra, hogy közgazdászok, társadalomtudósok vagy akár orvosok megértsék és elemezzék, hogy milyen megoldások számítanak optimálisnak egy adott szituációban. Ezután a játékelméleti és mechanizmustervezési szakemberek kigondolják, hogy milyen eljárások vezethetnek el egy jó, optimális, igazságos megoldáshoz. Végül ezeket meg is kell valósítani, egy olyan algoritmust kell mögé tenni, ami gyorsan lefut, és képes kiszámítani a kívánatos megoldást. Csak akkor működik jól egy alkalmazás, ha mindegyik szempontot figyelembe veszik.” Biró Péter szerint azok a megoldások működnek jól, melyeket mindhárom szempontból alaposan átgondoltak, mindegyik szempontot figyelembe vették.

b_v_174.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Ilyen kutatásokban történő sikeres részvételhez érdemes széles érdeklődési körrel rendelkezni, több tudományterületen jártasságot szerezni. Biró Péter matematikusként tanított a Műszaki Egyetemen, emellett a közgazdaságtan is érdekelte, elvégezte a Corvinus egyik szakját is. „Öt évig szinte minden nap ingáztam a Szabadság-hídon oda-vissza. A Corvinus mindig is híres volt arról, hogy erős a közgazdász képzése. A játékelméletet Forgó Ferenc, a kooperatív játékelméletet Solymosi Tamás tanították akkoriban, akik ma is talán a legkiválóbb ismerői ezeknek a területeknek. Tehát nekem megvolt a kettős érdeklődésem, és szerencse, hogy nem mondtam le egyikről sem.” Az interdiszciplinaritást azóta a szakmai életben naponta tapasztalja, megfigyelte, hogy

a kutatók között egyre jobban elmosódnak a határok, hogy ki közgazdász és ki matematikus, mert mindenkinek a probléma mindkét részével foglalkoznia kell.

Ha a Corvinus Egyetem hallgatójaként olvasod ezt a cikket, és felkeltette érdeklődésedet ez a tudományterület, csatlakozhatsz a nagymúltú Játékelméleti szemináriumhoz, vagy felveheted a Market Design című választható tárgyat, ahol mélyebben megismerkedhetsz a területtel.

Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék Tovább
Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről!

Határidők, pontszámítás, ösztöndíj és megújuló szakok egy helyen

img_0296-min_1.JPG

Pótfelvételi eljárás keretében augusztus 9-ig lehet benyújtani a jelentkezést az egyetemek különböző alap- és mesterképzési szakjaira. A Corvinuson pótfelvételi során is van lehetőség ösztöndíjas helyre jelentkezni, ráadásul a Corvinus Ösztöndíj az állami félévek számát sem csökkenti, a fokozatosan megújuló szakok pedig további lehetőségeket kínálnak. 

Írta: Taxner Tünde & Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka & Ressely Kinga

  • Meddig lehet jelentkezni?
  • Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a pótfelvételit?
  • Milyen képzések indulnak?
  • Miért éri meg jelentkezni mesterre?
  • Vannak-e ösztöndíjas helyek, hogyan működik a Corvinus Ösztöndíj?
  • Mikor dől el, hogy felvettek-e?

Ki jelentkezhet?

A pótfelvételi eljárásban azok vehetnek részt, akiket nem vettek fel az általános felvételi eljárás során, vagy idén még egyáltalán nem jelentkeztek felsőoktatási intézménybe. Fontos megjegyezni, hogy az alapszakok esetében nincsen keresztféléves képzés a Corvinuson, így ha valaki most nem próbálkozik meg a felvételivel, akkor egy teljes évet kell kihagynia. 

Hogyan és meddig kell jelentkezni?

Jelentkezni elektronikus úton a felvi.hu-n lehet. A csatolandó dokumentumokat a jelentkezési kérelemmel egy időben kell a felületre feltölteni, majd a jelentkezést Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton vagy postára feladva kell hitelesíteni. 

Határidő: 2020. augusztus 9. éjfél

További információk a felvi.hu oldalán vagy ebben a tájékoztatóban érhetők el.

Milyen változások lesznek a megújuló Corvinuson?

ressely-e4-min_1.jpgA Corvinus átalakulásával a szakok is megújulnak. Habis Helga, a Corvinus Mesterképzésekért felelős dékánja szerint minden szakot az úgynevezett tanulási eredmény alapú megközelítésben gondolnak újra. Arra fókuszálnak, hogy a végzett hallgatók tudásukkal és képességeikkel a munkahelyi feladataikat jól el tudják látni, és sikeres karrierjük legyen.

“A szakfejlesztés minden esetben csapatmunka. Részt vesznek benne a szakterület kulcs oktatói, jelenlegi és végzett hallgatók, munkáltatók és oktatás módszertani szakértők is. A megújuló Corvinus Egyetemen kulcsfontosságú, hogy minden szakunk naprakész és a munkáltató igényeknek megfelelő tudással vértezze fel a hallgatóit” - mondta lapunknak Habis Helga. 

Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja szintén a gyakorlatorientáltságot emelte ki: “A szakok fejlesztése során kikértük a legfontosabb munkaadók véleményét éppúgy, mint azon Corvinusos öregdiákok meglátásait, akik nálunk végeztek. A megújult szakok így sokkal gyakorlatorientáltabbak lettek, de továbbra is jellemzi őket az az elméleti igényesség, amely a Corvinus védjegyévé vált az idők során.”

“A Corvinus a gazdaságtudományi, közgazdasági és társadalomtudományi területen vezető képzőhelynek számít Magyarországon, és az országban egyedülálló módon számos nemzetközi akkreditációval is rendelkezik” - fogalmaz Dr. Szántó Richárd, amikor a Corvinus előnyeiről kérdezzük. “Az egyetem büszke arra, hogy valós alternatívát kínál azok számára, akik nemzetközi minőségű képzésen szeretnének részt venni, és ehhez nem kell külföldre utazniuk. Mindemellett a

Corvinuson nagyon aktív a diákélet, a hallgatóink több mint negyven diákszervezethez csatlakozhatnak a tanulmányaikon túl.”

Habis Helga szerint további előny, hogy a megújuló egyetem stratégiai célja a nemzetköziesedés is. “Számos szakunk elvégezhető double degree formában, azaz a hallgatók a Corvinus Egyetem diplomája mellé valamely neves külföldi egyetem diplomáját is megszerezhetik. A Corvinus rendelkezik Magyarországon a legkiterjedtebb nemzetközi kapcsolatrendszerrel, így hallgatóink a világ bármely pontján részt vehetnek különböző részképzésekben, illetve látogathatják a partner egyetemekről hozzánk érkező nemzetközi professzorok előadásait.”

ressely-c4-min.jpg

Milyen képzésekre jelentkezhetek a Corvinuson a pótfelvételi során?

A pótfelvételi eljárásban csak egy képzést lehet megjelölni. A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett alapképzései és felvételi követelmények ezen az oldalon találhatók.

“A Budapesti Corvinus Egyetem képzései folyamatosan újulnak meg, 2020 szeptemberétől az alapképzési szakok közül az Alkalmazott közgazdaságtan és a Nemzetközi gazdálkodás indul új tantervvel”

- mondta Dr. Szántó Richárd, a Corvinus Alapképzésekért felelős dékánja. Utóbbi ettől az évtől kezdve már csak angol nyelven és négy új specializációval indul el.

A teljesen megújuló mesterszakok sorában a Közgazdasági elemző mesterszak az első. Habis Helga lapunknak elmondta, hogy itt már szeptembertől negyedéves intenzív kurzusok formájában kezdődik az oktatás. Az alapozó tárgyak mindössze fél évig tartanak, tavasszal már specializációs tárgyakat választhatnak a hallgatók, a második évben pedig projektekben és választható tárgyakban mélyíthetik el megszerzett tudásukat. A piacelemző specializáción empirikus vállalati elemzések, szabályozási kérdések és adatelemzési megoldások sajátíthatók el, a makrogazdasági elemző specializáció pedig nemzetgazdasági, növekedési és jegybanki kérdésekkel foglalkozik az MNB-vel szoros együttműködésben.

A Corvinus pótfelvételiben meghirdetett mesterképzései és felvételi követelményeik ezen az oldalon böngészhetők. A pótfelvételi vizsgák és egyéb követelmények a szakok neveire kattintva olvashatók. A felvételi vizsgák a következő hetekben kerülnek megrendezésre, ezért figyeljetek nagyon oda az időpontokra!

Miért menjek mesterre, ha már elvégeztem az alapszakot?

Habis Helga, a Corvinus Mesterszakokért felelős dékánja szerint mesterszakos végzettséggel magasabb kezdő fizetés érhető el, ráadásul ez a bérelőny az évek előrehaladtával tovább nő. Aki hosszú távon sikeres karriert szeretne, annak érdemes mesterszakos diplomát szereznie. Ezen túlmenően a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint 

a Corvinusos diploma 10%-kal magasabb kezdő fizetést jelent, ami öt évvel később átlagosan 50%-os bérkülönbözethez vezet.

Emellett a szakfejlesztés fókuszában nemcsak a tantárgyi struktúra áll, hanem az oktatásmódszertani megújulás is. Ahogyan Habis Helga fogalmaz, “a frontális, előadásokon alapuló tanítás helyét átveszik a probléma alapú, interaktív, kooperatív tanulási formákat előtérbe helyező, modern eljárások. Azt gondolom, hogy a Corvinus Egyetem ettől a modern módszertantól lesz kiemelkedő a magyar felsőoktatási piacon, hiszen nálunk alkalmazható tudást szerezhetnek a hallgatók. Ezt a tudáselőnyt pedig a munkaerőpiac is kiemelten díjazza.”

nevtelen_terv_2.png

Indulnak ösztöndíjas képzések is?

A Corvinuson minden alap- és mesterszakon lehetőség van Corvinus Ösztöndíjas helyre jelentkezni. Mesterszakok esetében kizárólag a Corvinus hirdet a pótfelvételin ösztöndíjas képzést a magyar egyetemek közül, tehát más egyetemekkel ellentétben nem csak önköltséges helyek érhetők el. 

További előny a Corvinus esetében, hogy a Corvinus Ösztöndíjas félévek nem csökkentik az állami ösztöndíjas félévek számát, így azokat később, más egyetemen fel lehet használni, valamint nincs röghöz kötést sem.

Hogyan működik a Corvinus ösztöndíj?

Az elmúlt hónapokban többször is felmerült, hogy a Corvinus Ösztöndíjat mennyivel lesz nehezebb megtartani, mint a korábbi állami támogatást. Kérdésünkre a Corvinus Egyetem az alábbi választ juttatta el hozzánk: 

“Évi 46 teljesített kredit és évfolyamátlagtól/csoportátlagtól függő, de legalább 3,8-as átlag mellett már nagy eséllyel megtarthatod a Corvinus Ösztöndíj nyújtotta térítésmentes képzési lehetőségedet.

Ha pedig négyes vagy annál magasabb átlagot érsz el a félévekben, szinte biztos, hogy továbbra is térítésmentesen tanulhatsz. Nem lehetetlen elérni ezt az átlagot, sőt még egy-két rosszabbul sikerült vizsga is belefér.”

A Corvinus Ösztöndíj rendszeréről ebből a cikkből tudhatsz meg többet, az ösztöndíjas hely elnyeréséről pedig itt olvashatsz. Összegyűjtöttük azt is, hogy mik azok a tények az ösztöndíjjal kapcsolatban, amik a pénztárcádat érintik, és hogy mi történik, ha külföldi félévre mész vagy szakot váltasz.

Hogyan dől el, hogy felvettek-e?

A pótfelvételire meghirdetett szakok ponthatárai nem lehetnek alacsonyabbak az általános felvételi eljárásban, 2020. július 23-án meghatározottaknál. Ha az adott képzést akkor nem hirdették meg, a jogszabályi minimumnál nem lehetnek alacsonyabbak, ami alapszakoknál és osztatlan képzéseknél 280, mesterképzésnél pedig 50 pont.

A pontszámítás szabályairól minden részletet a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóból tudhatsz meg.

ressely-e14-min.jpg

Mikor tudom meg, hogy felvettek-e?

A ponthatárok kihirdetése legkésőbb augusztus 28-ig megtörténik. Utána a jelentkezők szeptember első napjaiban kapják meg az intézményektől a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat.

Mikor és hogyan kezdődik a tanév a Corvinuson?

A tanév pontos időbeosztását a honlapon találjátok. Az őszi félév szeptember 7-én kezdődik, de előtte a gólyáknak regisztrációs hetet szerveznek. A Corvinuson, amennyiben a vírushelyzet lehetővé teszi, hibrid rendszerben tantermi oktatással és online előadásokkal is számolnak, amiről ebből a cikkünkből tudhatsz meg többet, de minden további fejleményről beszámolunk majd, így érdemes követni a Facebook-oldalunkat is. 

Lemaradtál? Összeszedtünk minden fontos információt a pótfelvételiről! Tovább
Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson

img_0792-min.jpg

Tegnap este megérkezett a várva várt SMS, és ujjonghattunk, ha felvettek az álomegyetemünkre. A Budapesti Corvinus Egyetem is új tanévnek néz elébe: új hallgatók érkeznek, folytatódik a megújulás, új szakok indulnak, régi szakok átalakulnak. A mai sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem vezetősége bemutatta a felvételik és a megújulási program első évének eredményeit.  

Írta: Mohos Lilla / MTI

Idén százéves a felsőfokú közgazdasági képzés, a Corvinus - jogelődeit is nézve - 72 éve áll fenn, és ahogy eddig, ezentúl is szeretne a hazai közgazdaság és társadalomtudomány vezető intézménye lenni.

Az idei év eredményei is erősítik ezt a hagyományt – tette hozzá a pénteki budapesti sajtó háttérbeszélgetésen az egyetem rektora.

Lánczi András, utalva arra, hogy a Corvinus volt az első, ami egy éve állami fenntartásból alapítványi intézményi formára váltott, kifejtette: ez egy lassú folyamat, az elérendő célokat 2030-ig határozták meg. A rektor szerint a felelősség óriási, úgy fogalmazott, hogy az egyetem sorsa egy "nemzeti vállalkozás". A megújulás minden téren zajlik.

 

Mennyiségi szempont helyett a minőség számít

ressely-e14-min.jpgA rektor arról is beszélt, hogy a Corvinus az ország legjobb középiskolásait célozza. Az alapítványi működés egyik legfontosabb különbsége az állami fenntartáshoz képest, hogy nem szorulnak be a fejkvóta szemléletmódba, azaz nem kell minél több hallgatót felvenni, mivel nem ezen múlik a finanszírozási háttér.

Az idei felvételi során csökkent a felvett hallgatók száma a tavalyi évhez képest, csaknem 20 százalékkal kevesebben kezdik meg felsőfokú tanulmányaikat ősztől az egyetemen. Emögött azonban tudatos döntés áll az egyetem részéről, és nem a körülmények diktálták - hangsúlyozta a rektor. Hozzátette, hogy nem akartak engedni a ponthatárokból, a színvonal növelése érdekében minden szakon igyekeztek emelni azt.

A Corvinuson a legtehetségesebb középiskolásokra fókuszálnak, az ő jelentkezésüket várták, és várják a jövőben is. Az egyetem részéről a minőségi szempont az elsődleges, ez pedig azt jelenti, hogy a ponthatárokat úgy állapítják meg, hogy a legjobb hallgatókat vegyék fel. Ez meg is duplázhatja a felvettek számát, ahogyan az meg is történt egyes szakoknál.
img_3735-min_1.JPG

Cél a nemzetköziesítés

A megújuló egyetem stratégiájába illeszkedő döntés az angol nyelvű képzésekre felvehető hallgatók létszámának növelése is. A legnépszerűbb szak a nemzetközi gazdálkodás, aminek része egy féléves külföldi képzés is. A szakot csak angol nyelven hirdették meg, 430 pont volt bejutási küszöb, a felvett hallgatók számát kétszeresére növelték. “Egyre több magyar diák dönt úgy, hogy idegen nyelven folytatja tanulmányait” - jegyezte meg Lánczi András.

“A cél, hogy a magyar hallgatók számára olyan képzéseket nyújtson az egyetem, amelyek elvégzése után a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.”

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a felvételi ponthatárok ismertetése után kitért arra is: a most felvettek egyharmada nem magyar hallgató, és ezt az arányt a tervek szerint tovább növelnék. Ugyanannyi külföldi hallgató már most jelentkezett, mint tavaly, a kérdés azonban, hogy ki az, aki meg tud jelenni szeptembertől. Azon is dolgoznak, hogy megfelelő számú külföldi oktató érkezzen a Corvinusra. Már most is  510 százalékban jelen vannak, de az arányukat szintén bővítenék.

 

Minden téren zajlik az átalakítás

ressely-e4-min.jpgAz egyetem vezetősége kiemelte, az aggodalmak ellenére a Corvinus Ösztöndíj betölti az állami ösztöndíj helyét, azaz százalékra ugyanannyi intézményi ösztöndíjas hallgató van, mint korábban állami. A 2020-2021-es tanévben a diákok alapszakon 80, míg mesteren 85 százaléka Corvinus-ösztöndíjasként ingyen tanulhat.

Anthony Radev, a Budapesti Corvinus Egyetem elnöke arról beszélt: egy év alatt 44 új oktatót vettek fel az egyetemre, az összjövedelem bővülése 25 százalékos volt az intézményben. Tavaly a költségvetés 17 milliárd volt, az idei 22 milliárd forint, ami tartalmazza az oktatói béremeléseket is.

Az átalakulás részét képezi továbbá az oktatási programok megújulása. A Közgazdasági elemző mesterszak, ami magyarul és angolul is tanulható, átalakul, valamint megjelenik a nemzetközi adózás, mint új képzés az intézményben, ami nincs máshol az országban. Több jelenleg is működő szak tartalmát, például a nemzetközi gazdálkodás alapképzési szakot frissítik, ezekről a változtatásokról a következő hetekben részletesen beszámolunk majd.

Hernádi Zsolt, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány Kuratóriumának elnöke elmondta: állandó kritikaként jelent meg a felsőoktatás felé, hogy mennyire tudnak támaszkodni a meglévő képzésekre. Szeretnék, ha minél több vállalat venne részt az az egyetem munkájában. Például a nemzetközi adózás képzés elindításának igénye már kifejezetten vállalati oldalról jelent meg, ami jól példázza, hogy az új intézményi formában könnyebb a szoros együttműködés a vállalati szektorral.

Lánczi András rektor a következő évekkel kapcsolatban rámutatott:

Az átalakulás egyik motorja, hogy jó itthon tanulni, és megkaphatják a hallgatók azt a minőséget a képzés során, amit külföldön remélnek.

2020. július 24.

Képek: Ressely Kinga & Szép Zsóka

Ponthatárokról és az átalakulás első évének eredményeiről a Corvinuson Tovább
Idén is menő corvinusosnak lenni!

Idén is menő corvinusosnak lenni!

Kedves Hallgatónk!

Köszöntöm abból az alkalomból, hogy felvételt nyert az ország egyik legjobb felsőoktatási intézményébe: a Budapesti Corvinus Egyetemre. Bízom benne, hogy az elkövetkező években az Egyetem valóban második otthonává válik, megismeri, és javára fordítja azokat a lehetőségeket, amelyeket intézményünk nyújtani tud.

rektor.jpgFotó: https://www.facebook.com/corvinus.mediakozpont

A beiratkozás folyamatát segíteni és a lehetőségekhez képest egyszerűsíteni kívántuk, ezért minden olyan információt, amelyre a beiratkozásig hátralévő közel másfél hónapban szüksége lehet összegyűjtöttük az alábbi oldalon.


http://golyak.uni-corvinus.hu honlapon megtalálja
- a kollégiumi jelentkezésre vonatkozó információkat (pályázati kiírás, benyújtandó igazolások listája),
- a Corvinus Hallgatói Kompenzációs Programra vonatkozó tájékoztatást (pályázati kiírás, nyilatkozat diákhitelt igénybe vevő hallgatók számára),
- a Tanulmányi Tájékoztatót,
- az egyetemi gyűjtőszámla, valamint a Neptun rendszer pénzügyi moduljának működésére vonatkozó leírásokat,
- az Egyetem informatikai rendszerének használatára vonatkozó tájékoztatást,
- az egyes pályázati folyamatokhoz kapcsolódó szervezeti egységek elérhetőségeit, nyitva tartását,
- linkeket a karspecifikus információkat tartalmazó oldalakra.

Remélem, tájékoztatásunk mindazon kérdésben hasznosan segíti majd, amelyek a beiratkozással és egyetemi tanulmányainak megkezdésével kapcsolatosan felvetődnek.
Engedje meg, hogy sikeres, eredményes időszakot kívánjak Önnek a Budapesti Corvinus Egyetemen!

Dr. Rostoványi Zsolt
egyetemi tanár
rektor

Idén is menő corvinusosnak lenni! Tovább
süti beállítások módosítása