Közgazdász Online


Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

grain-3026099_1920.jpg

A feminista mozgalmak térnyerésével a művészetben is egyre több nőközpontú film, könyv, dal született. A Disney-meséktől kezdve a világ legismertebb divattervezőjén át a több ezer nőt megmozgató mozgalmakig a végtelenségig tudnánk sorolni a nők erejének, kitartásának és összefogásának eredményeit. Íme négy film, melyek központjában a nők állnak, és melyeket akkor is érdemes megnézni, ha nem valljuk magunkat feministáknak. 

2020.03.30 Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Roy Clarke, Pixabay

Mulan - 1998

A Mulan a Disney 36. animációs filmje, ami egy ősi kínai legendát mutat be. A Mulan a Disney-reneszánsz (az1989-1999 közötti időszak, a stúdió aranykornak titulált időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához) egyik legkiemelkedőbb darabja, amit Oscar-díjra és két Golden Globe-díjra is jelöltek a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. A film háttértörténete a hunok és a kínaiak közötti harc, amit egy bátor és kitartó kínai lány szemén keresztül láthatunk. Mulan az édesapja helyett titokban vonul be a katonaságba, amivel nemcsak törvényt szeg, de magát is veszélybe sodorja. A kiképzésen el kell rejtenie a kilétét, és úgy kell tennie, mintha ő is férfi lenne - levágja a haját, férfi ruhákat hord, mély hangon beszél és erőn fölül teljesít, miközben szépen lassan elfogadtatja magát a többi férfival. A film végén bebizonyosodik, hogy a lány sokkal kitartóbb és bátrabb, mint egyes filmbeli férfi katonák, amivel egy egész ország elismerését sikerül kivívnia.  

Előzetes:

Coco Chanel - 2009

Coco Chanelről több film is készült. A közép-franciaországi kislány, aki az árvaházból küzdötte fel magát először kávéházi énekesnőnek, majd varrónőnek,végül pedig a világ egyik legikonikusabb alakjának. Coco Chanel-t tekinthetjük a divatipar ikonjának, a ‘20-as évek forradalmárjának vagy akár a feminizmus egyik kulcsszereplőjének is. A róla szóló filmek életének egy-egy szakaszát elevenítik fel, de a Coco avant Chanel talán a legrészletesebb és a legszínesebb feldolgozás. A film a divattervező egész életét bemutatja, kislány korától kezdve a világhírű szalonjának megnyitójáig. A film az 1920-as évek Párizsában játszódik a Montmartre füstös bárjaival, a gazdag nőkkel, akik később egy-egy Chanel-kosztümért akár ölni is tudnának, a kifinomult elit bálokkal, és Igor Stravinsky orosz zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekül Párizsba. A filmben megismerhetjük Coco Chanel egy másik arcát, ami a hihetetlenül erős, kitartó és céltudatos képen túl egy gondoskodó, érzékeny, melegszívű nőt mutat be.  

Előzetes:

A Szüfrazsett - 2015

Ha a női egyenjogúságról beszélünk, akkor szinte biztosan felmerül a szüfrazsettek csoportja, akik a 20. századi Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért. Ez a film bemutatja, hogy az összefogás - legyen szó bármelyik nemről - mekkora eredményeket tud elérni. A történetben egy nő szemével láthatjuk a mozgalmat, aki akaratlanul botlik bele a szüfrazsettekbe. Először csak vonakodva megy el a gyűlésekre és a tüntetésekre, de hamar rájön, hogy őt is érinti a mozgalom és miután azonosul vele, annak oszlopos tagjává válik. Nők ezrei harcolnak az jogokért, a méltóságért, a megbecsülésért és egy egyenlőbb jövőjért.

Ha a film konkrét eseményei mögé tekintünk, akkor megláthatjuk, hogy nemcsak a feminizmusról szól, hanem minden olyan problémáról, ami az emberek egy bizonyos csoportját érinti, és aminek a megváltoztatásáért megéri harcolni. Az összefogás és a kitartás eredményhez vezet, bármilyen nemes célról legyen is szó. 

Előzetes:

Kisasszonyok - 2019

A filmet a méltán híres Lady Bird rendezője, Greta Gerwig rendezte, aki igazán kivételes színészgárdát sorakoztat fel a filmben. A film négy testvérről szól, akik a polgárháború miatt kénytelenek a férfi nélküli házban saját magukra támaszkodni, miközben mindannyian a kamaszkor és a felnőttkor határán vannak - szabadok és önállóak szeretnének lenni. A négy lány egymást segítve küzdi le az akadályokat, és bátran szállnak szembe a kor régimódi normáival. A két fiatalabb lány, Beth és Amy nagyon különbözőek: míg az előbbi félénk és szelíd, addig utóbbi a társasági élet központi alakja, aki állandóan figyelemre vágyik. Habár a másik két testvér könnyen megtalálja a közös hangot, a céljaik mégis mások: egyikük saját családra, míg másikuk karrierre vágyik. A cselekmények a jelen és a múlt között váltakoznak, így a család történetét megismerve kapnak értelmet a jelen eseményei. A hosszú, éveket felölelő történetben veszteségek, bohóckodások, szerelmek és csalódások révén eljutunk a felnőttkorig, amihez természetesen jár néhány nagy tanulság is.

Előzetes:

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak Tovább
Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke 

image_7.png

2021. január 20-án iktatták be Joe Bident, az Egyesült Államok 46. elnökét és az első női alelnököt, Kamala Harrist. Ki ő, és milyen változást hozhat?

2021.01.30. Írta: Hegedüs Kata, képek forrása: Politico

Kamala Devi Harris beiktatása többszörösen is történelmi pillanat volt, hiszen nem csupán ő az első nő ebben a pozícióban, hanem az első afroamerikai és dél-ázsiai felmenőkkel rendelkező alelnök is. Jamaikai édesapja és indiai édesanyja bevándorlóként érkeztek Amerikába, Harris és húga már az Egyesült Államokban születtek. A Howard és a Kaliforniai Egyetemen szerzett diplomát, majd jogi területen helyezkedett el. Harris eddigi politikai karrierje során többek között Kalifornia állam igazságügy-minisztere, 2016-tól pedig szenátora volt. Eredetileg 2023-ig szólt a mandátuma, melyről alelnöki beiktatásával le kellett mondania. 

Az alelnök elsődleges feladata az elnök munkájának támogatása, valamint ceremoniális rendezvényeken vesz részt. A közhiedelemben inkább szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak neki, ez azonban Kamala Harris esetén különösen nem így lesz.

Ha a beiktatott elnökkel, Joe Bidennel bármi történne, automatikusan az alelnök lépne a helyére, az elnök idős kora miatt pedig ennek a forgatókönyvnek az átlagosnál nagyobb lehet a valószínűsége akár átmenetileg, akár hosszabb távon is. Emellett Biden bejelentette, hogy a négyéves elnöki mandátuma lejártával nem fog indulni a második ciklusért, ami Kamala Harrist a 2024-es választások legnagyobb esélyesévé teheti.

Jelentőségét tovább növeli, hogy a Szenátusban, vagyis az Egyesült Államok törvényhozásának felsőházában döntetlen alakult ki a demokraták és a republikánusok között, mindkét párt 50-50 képviselővel rendelkezik a georgiai megismételt szenátorválasztások demokrata sikere után. Szavazategyenlőség esetén a döntés az alelnök kezébe kerül, így könnyen lehet, hogy bizonyos törvényjavaslatok esetén Kamala Harrisnek döntő szerepe lesz.

Ehhez ugyanakkor az is kell, hogy mindkét párt minden képviselője az amerikai politikában és törvényhozásban szokatlan pártfegyelem szerint, egy irányba szavazzon, erre azonban - a pártok belső megosztottsága és az eltérő politikai érdekek miatt - kevesebb esély mutatkozik.

image_1_2.png

Miben lehet más Harris?

Harris kaliforniai igazságügyi miniszteri múltja és jogi tapasztalatai, valamint a kisebbségben élő közösségek ismerete kiegészíthetik egymást. A személyes érintettsége a bevándorlás témájában, valamint az a tény, hogy egy bevándorló családból származó nőként lép hivatalba, átalakíthatja az adományozók, támogatók, fiatal nők gondolkodását és az általános közhangulatot, ahogy az Obama megválasztásakor is történt.

A 2016 szavazás volt a legdiverzebb az USA történetében, a szavazatok 31 százaléka a spanyol kisebbségtől, valamint 29 százaléka ázsiai kisebbségi csoportoktól származtak. Biden kabinetje emellett az eddigi legsokszínűbb az USA történetében. A kabinet pozíciókra és a kabinet szintű pozíciókra jelöltek 50 százaléka kisebbségi származású amerikai.

Harris alelnöki terveiben olyan változtatások szerepelnek, mint a Covid-19 segélycsomag, valamint ingyenes oktatást biztosítana azok számára, akik 10 évig egy szövetségi, állami, helyi,  közigazgatási és kormányzati szervezet vagy éppen bizonyos nonprofit szervezeteknél dolgoztak.

A napokban jelentették be Joe Biden elnökkel közösen, hogy a migráció területén csökkenteni szeretnék a zöldkártya várakozási idejét, valamint a törvényjavaslat kihatna a gyermekként bevándorolt polgárokra és az átmenetileg védett státuszú bevándorlókra, akik azonnal megkapnák a zöldkártyát. Hozzátette, hogy ez egy “okosabb és sokkal humánusabb hozzáállás a bevándorláshoz”.

Harris karrierje elején a San Francisco-i kerületi ügyészségen főként a fiatalok prostitúciós ügyeivel foglalkozott és azon dolgozott, hogy a testüket áruba bocsátó fiatal lányok áldozatként, ne pedig bűnözőként legyenek előállítva.

Belbiztonsági, hírszerzési és igazságszolgáltatási állami bizottságokban való szolgálatának köszönhetően a nemzetközi és belügyek kulcsfontosságú szereplője lesz. Segíthet olyan nagy változások irányításában, mint az igazságszolgáltatás reformja, a szavazati jogok védelme, az egészségügy fejlesztése és a bérek növekedése a tanárok és más munkavállalók számára.

Az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban ugyanakkor számos kritika érte a demokrata előválasztási kampány során. Ugyan szavakban többször kiállt a BLM mozgalom mellett, kerületi és állami főügyészként csak a legkirívóbb esetekben avatkozott közbe, amikor rendőri túlkapásokról volt szó. Gyakran például “Top cop”-ként, azaz “főrendőrként” hivatkoznak rá, a demokraták progresszívebb szárnya szerint pedig inkább a status quo-t képviseli a változásokkal szemben.

Az ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy ő lesz az első nő, aki  ebben a pozícióban utat tör, idővel pedig jó esélye van rá, hogy az Egyesült Államok első női elnöke legyen. A női jelöltek évtizedek óta jól teljesítettek az előválasztásokon, Hillary Clinton 2016-ban pedig a választásokon is több szavazatot kapott, mint ellenfele, Donald Trump. A Fehér Ház kapuinak  áttörésére ugyanakkor egészen 2020-ig kellett várni.

Mindenesetre nagy a nyomás Kamalan, hiszen egy ismeretlen utat kell kitaposnia a jövő női politikusai számára. Ez a négy alelnöki év akár próba és egyben felkészülés is lehet az elnöki pozícióra, amivel 2024-ben újabb történelmet írhat. Előtte viszont egy világjárvánnyal, súlyos gazdasági válsággal, valamint egy soha nem látott mértékben megosztott társadalommal kell szembenézniük.

Négy év és egy egészen új felállás - Kamala Harris, az Egyesült Államok első női alelnöke  Tovább
Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

woman-918781_1920_1.jpg

Felfoghatatlan, hogy valaki képes megrontani egy három éves gyereket. A mennonita közösségben mégis megtörtént. Nem egyszer, nem kétszer, hanem többször. Először mindenki csak egy rossz álomnak hitte a megerőszakolást, a támadást, de a nők később rájöttek, hogy mindenki ugyanazt álmodta. Ajánló Miriam Toews Nők beszélgetnek című, igaz történeten alapuló könyvéhez.

2020.01.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bolíviában, egy távoli, eldugott mennonita településen 2005 és 2009 között több mint 130 lány és nő ébredt reggel kábán, fájó testrészekkel, vérezve és zúzódásokkal borítva,  miután éjszaka megtámadták őket. A támadásokat eleinte szellemeknek vagy démonoknak tulajdonították. A közösség tagjai közül néhányan úgy vélték, a támadásokkal Isten vagy a Sátán bünteti a nőket bűneikért, voltak, akik hazugsággal vádolták őket, hogy így akarják felhívni magukra a közösség figyelmét vagy házasságtörésüket palástolni, míg mások azt gondolták, hogy az egész a nők élénk fantáziájának szüleménye.

Végül azonban kiderült, hogy a támadásokért a kolónia nyolc férfi tagja felelős. 

A nők beszélgetnek - egy bekezdés a könyv alapján

Miután a nők rájöttek, és képesek voltak maguknak is bevallani, hogy a közösség, amiben hittek, amiben éltek és amiben biztonságban érezték magukat valójában egy fertőző és veszélyes hely, arra jutottak, hogy cselekedniük kell. Közösen. Együttes erővel. Csak nők.

Falugyűlést hívtak össze, hogy megtárgyalják a jövőjüket. Erre összesen két napjuk volt, mivel a fogdában tartott férfiak két nap múlva tértek vissza a városba. Az első nap reggelén három választási lehetőséget tűztek ki:

mennonita.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közdazdász Online

A legtöbb nő a második vagy harmadik opcióra szavazott. A többiek valószínűleg annyira féltek a férjüktől vagy éppen a támadóktól, hogy inkább eltűrték volna a további erőszakot. Voltak olyan nők, akiknek természetes volt, hogy már kiskoruk óta akaratlanul is naponta voltak nemi kontaktusban a saját testvéreikkel, akik sokszor 6-8 évvel is fiatalabbak lehettek. 

A beszélgetéseken három generáció gyűlt össze - lány, anya és nagymama. A támadások legfiatalabb áldozata három éves volt, míg a legidősebb hatvanöt. A nők előtt két választás állt: elmennek és nekivágnak az ismeretlennek, vagy maradnak és harcolnak a férfiak ellen. 

“A hitünk alapja a pacifizmus. Számunkra mindenfajta erőszak megbocsáthatatlan. Ha itt maradunk, mi, nők is eláruljuk a mennonita hit legfontosabb elvét, ami a pacifizmus, mert a maradással tudatosan mennénk elébe az erőszaknak, legyen az általunk elkövetett vagy általunk elszenvedett erőszak. A maradással kiprovokálnánk a veszélyt és az egész falut hadszíntérré változtatnánk. Hitünk alapjai szerint bűnösökké válnánk és nem nyernénk bebocsátást a mennyországba” - szólalt fel az egyik nő a tanácskozáson. 

A nőkben az is felmerült, hogy megfogalmaznak egy kiáltványt, ami a jogaikat és a férfiak kötelességeit írja le, és csak az léphet be a falu területére, aki elfogadja azt mindörökre. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel sikerülne megbocsátani a férfiak tették, míg mások így vélték:

“Ha megérteném, hogy miért tették, akkor talán meg tudnék bocsátani.”

arjanne_burger.jpg

Forrás: Arjanne Burger, Pixabay 

A falu annyira el volt szeparálva a külvilágtól, hogy a rendőrséget csak a legvégső esetben vonták be. A vallási vezetők és a falu többi férfi tagja arra kérte a nőket, hogy bocsássanak meg a támadóknak. De vajon helyes-e az, ha a nők ottmaradnak, és a közösség többi tagjának nyomására megbocsátanak? A kényszerített megbocsátás ugyanolyan, mint a valódi megbocsátás? A múltat kellene megbocsátaniuk vagy az esetleges jövőbeni támadásokat? A múltat talán meg tudták volna bocsátani a nők, de a legnagyobb félelmük és egyben kötelességük az volt, hogy megvédjék a gyermekeiket - bármi áron.

“Mi lányok és asszonyok, azt tervezzük, hogy elhagyjuk a kolóniát, de azt eldöntöttük-e, hogy mit fogunk csinálni, hogy fogunk élni, hogyan fogjuk eltartani magunkat, ha elmegyünk? Nem tudunk olvasni, nem tudunk írni, nem beszéljük országunk nyelvét, nincs képzettségünk, csak a háztartási munkákhoz értünk, de nem tudjuk hogy szükség lesz-e erre a tudásunkra odakint a világban, s ha már a világról beszélünk - nincs világtérképünk” - hangzott el a gyűlésen.   

woman-5603380_1920.jpgHa a harmadik opciót választották volna, akkor a nőknek egy teljesen elzárt világból kellett volna az ismeretlenbe kilépniük. Nem attól féltek, hogy nem ismerik a térképet, hanem attól, hogy a sorsuk a saját kezükben lesz. De nem volt más választásuk. A harc ellenkezett volna a hitükkel, a semmittevés pedig a lelkükkel és az anyai ösztöneikkel. Abban reménykedtek, hogy egy bizonyos távolságból, ha megbocsátani nem is tudnák a férfiaknak, amit tettek, de sajnálatot tudnának érezni. Egy bizonyos távolságból lehetségessé válik a sajnálat, az együttérzés és egyes esetekben talán a szeretet is. 

Forrás: Jeanne Gannuch, Pixabay 

“Így valóban el kell mennünk, hogy létrehozzuk azt a távolságot, amiről beszéltél. Nevezhetjük egy új perspektívának, amely racionális, megértő, szeretettel teljes, és összeegyeztethető hitünkkel” - mondta az egyik nő, aki a támadója gyermekét hordozta a szíve alatt. 

Már a rendőrség is beavatkozott

prison-553836_1920.jpg

Forrás: Ichigo121212, Pixabay 

A bolíviai Manitoba közösség teljesen elszeparáltan él a külvilágtól és a vezetők gondoskodnak róla, hogy ez így is maradjon. A rendőrség csak gyilkossági ügyekbe avatkozik be. Ez alól kivételt képezett az egyetlen (vagy inkább több mint 130) eset, amikor a nőket erőszakolták meg kegyetlen brutalitással. 2009-ben fogtak el két férfit, akik éppen egy ház ablakán próbáltak meg bemászni, hogy újra támadjanak. Ők rögtön rávallottak a többiekre. Összesen kilencen voltak - fiatalabbak és idősek egyaránt. A kábítószert egy állatorvostól szerezték, aki tudatában volt annak, hogy a férfiak mire fogják használni, ennek ellenére hozzájárult, tehát bűnrészes lett. 

“A tárgyaláson olyan részletességgel beszéltek a támadásokról, mintha egy horrorfilm forgatókönyvét olvasnák fel” - olvashatjuk a Vice magazin korábbi cikkében. Az ítélet után az állatorvost 12 évre, a tetteseket 25 évre ítélték. A nyilvánosságot csupán 130 áldozat vállalta, de valószínűleg ennél sokkal több nőt érintett a közösségben. 

Miriam Toews és a megelevenedett történet

kepernyofoto_2021-01-06_8_08_26.png

Forrás: A szerző saját képe

A kanadai írónő a Minden kis nyamvadt bánatom című könyvvel tett szert világhírnévre, ami habár nagyon megosztó fogadtatásban részesült, azt mindenféleképpen megmutatta, hogy az írónő zseniálisan ír. A Nők beszélgetnek, 2019-ben kiadott könyv igaz történeten alapuló fikció. A regény egy súlyos döntési helyzetet mutat be, méghozzá egy kívülálló ember szemén keresztül. A nők maguk közé engednek egy férfit, aki a támadások után érkezik a közösségbe. A feladata, hogy jegyzőkönyvet készítsen a két nap beszélgetéseiről. 

Egy igaz történet a megbocsátásról, a hatalomról, az anyaságról, a hitről és a létről. Egy feminista írás, ami nemcsak a kis mennonita közösségről szól, hanem a világ egészéről. Elgondolkodtató mondatok és megválaszolatlan kérdések, amikre a választ saját magunkban kell megtalálnunk. 

“Ha nem ismerjük a világot, a világ meg tud rontani minket? Ha nem tudjuk, hogy börtönben élünk, akkor szabadok vagyunk?”

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló Tovább
Meztelenül Putyin ellen – a Pussy Riot a Szigeten járt

Meztelenül Putyin ellen – a Pussy Riot a Szigeten járt

Ha a Pussy Riotra gondolunk, akkor leginkább a médiában ábrázolt meztelenül rohangáló, Putyin-ellenes kirohanásokat szervezőlánybanda jut az eszünkbe. Bevallom, fel voltam rá készülve, hogy esetleg a platformbeszélgetésen is ruha nélkül jelennek meg, esetleg a Szigeten is csinálnak egy tüntetést.

Forrás:  MTI

 

Az LMBTQ-s Magic Mirror sátorban azonban Marija Aljohina, Nagyezsda Tolokonnyikova és Pjotr Verzilov – utóbbi a Pussy Riot férfi tagja – közel sem voltak olyan eszeveszett radikális tüntető feministák, mint ahogyan a média láttatja őket. A kicsit megszeppent interjúkészítő először a megalakulásukról és a Pussy Riot céljairól kérdezte a lányokat.

A 2011 augusztusában alakult banda még csupa tinédzserből állt, akik úgy döntöttek, tiltakoznia fognak a Putyin-rezsim és a társadalmi egyenlőtlenségek ellen tüntetésekkel. És mivel lehetne jobban felhívni az emberek és a média figyelmét, mint meztelen, kortárs művészetként tekintett performanszokkal?

Nem szokványos tüntetéseik azonban nem mentesek a veszélytől, a lányok el is árulták, egy-egy akció előtt átlagban három-négy hetet gyakorolnak. Többek között azt is elpróbálják a férfitagok segítségével, milyen lesz az, ahogyan a rendőrök igen erőszakosan elvezetik őket. Nadja és Mása tisztában van azzal, hogy sokszor az életükkel játszanak ‒ 2012 februárjában a moszkvai katedrálisban hajtottak végre egy táncos tüntetés-akciót, amiért másfél évig ültek börtönben. Ott megtapasztalhatták a szibériai rabság rabszolgaságára hasonlító munkatáborát. De mintha a szabadságvesztés csak még inkább feltüzelte volna a politikai aktivizmusukat, a szocsi Olimpián már ismét tüntettek.

crime-and-punishment-pussy-riots.jpg

Forrás: Human Rights First

A Pussy Riot erősen küzd az orosz cenzúra ellen, és elmondták, a magyaroknak is oda kell figyelniük Putyin politikai lépéseire, mert sehol máshol a világban nem történik olyan mértékű putyinizáció, mint hazánkban. Pjotr elmondta, az ellenzék szava vesztése hozta úgy, hogy Oroszországban csakis aktivista lehetsz, máshogy nem lehet Putyin ellen fellépni.

A banda nemrég létrehozott egy független médiaplatformot (http://zona.media), ahol az orosz cenzúra ellen küzdenek. Sikerüket mi sem mutatja jobban, minthogy a korai indulás ellenére körülbelül havi egymillió látogatójuk van. A Pussy Riot tüntetéseinek célja, hogy aktivizmusukkal nemzetközileg elismerjék őket, és bekerüljenek a mainstream médiába.

Meztelenül Putyin ellen – a Pussy Riot a Szigeten járt Tovább
Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Magyar politikusnők a nőpolitikáról

Hillary Clintion április 12-én bejelentette, hogy a demokraták jelöltjeként szeretne indulni a 2016-os választásokon. A legtöbben úgy vélik, ő a legesélyesebb a pártjában, ami azt jelentené, hogy az Egyesült Államoknak az első afro-amerikai férfi után egy női vezetője lehet. Elgondolkodtam: vajon hazánk mikor áll készen erre? Miért nem látunk sehol a kormányban egy erős női vezetőt?

Magyar politikusnők a nőpolitikáról Tovább
Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se

Az ELTE gólyatáboros esete óta robbanásszerűen nőtt Magyarországon a nemi erőszakkal, nők jogaival foglalkozó cikkek, beszélgetések száma. Izgalommal vártam, hogyan folynak az események, hogyan reagál a magyar társadalom a kényelmetlen kérdéseket érintő dolgokra.

Áldozatnak lenni nem a te hibád – még Magyarországon se Tovább
süti beállítások módosítása