Közgazdász Online


Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

hannah-morgan-ycvfts5ma4s-unsplash.jpg

A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág globálisan, ám ma már egyre többen fektetnek hangsúlyt a környezettudatos ruhavásárlásra. De hogy állnak a kérdéshez a magyar fogyasztók és a hazai divatcégek? Edőcsény Klára Ilona corvinusos hallgatóval beszélgettünk a témáról, aki erről írta TDK-győztes dolgozatát.

Írta: Kovács Anna; Borítókép: Unsplash

A kutatásban Edőcsény Klára a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta Magyarországon a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen típusú üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe. A kutatásban öt magyar divatipari vállalat munkatársaival készített mélyinterjút, hogy megértse a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit, nehézségeit. Ennek eredményeként üzleti modell típusokat állapított meg, és a triple bottom line (hármas optimalizálás) tükrében értékelte ezeket.

A dolgozat 2019-ben első helyet ért el a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK)  és az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. Emellett a 2021-ben megrendezett OTDK verseny II. díját ítélték a dolgozatnak, illetve a témában cikk jelent meg Kláritól és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel. A példa kiválóan mutatja, hogy mennyi lehetőség nyílik meg a TDK írók előtt és rengeteget ki lehet hozni a dolgozat megírásából. Az idei TDK-jelentkezés határideje március 7., a Corvinus honlapján találhatóak a részletek.

A divatipar fenntarthatósági problémái

A kutatás összefoglalja a divatipar problémáit, ezek forrásait és hatásait három fő kategória mentén: környezeti, társadalmi és gazdasági problémák szerint csoportosítva. Például, a pamuttermesztés nagyon erőforrás-igényes folyamat, egy pólóhoz 2700 liter ivóvíz felhasználása szükséges. Emellett sok szintetikus anyagból készült termék található az üzletekben, és a túlfogyasztás, valamint a bevételkoncentráció néhány nagyvállalatnál szintén jelentős kihívást jelentenek magyar viszonylatban is.

Ha szeretnél többet megtudni a globális divatcégek gyakran etikátlan működéséről, olvasd el a H&M és a kínai kényszermunka történetét.

A divat, az öltözködés mindannyiunkat érint, és a fogyasztóként nagy felelősségünk van abban, hogy milyen márkákat támogatunk a pénzünkkel. “Ez társadalmi szempontból is jelentős döntés, ugyanis sok márka ruháit fejlődő országokban gyártják, ahol nincs minimálbér, és rengeteg a szociális probléma” – emeli ki a szerző. Tehát a fogyasztó arról is dönt, hogy támogatja-e ezen kedvezőtlen feltételek és üzleti gyakorlatok  fenntartását.

Magyar fenntartható divatcégek

“Magyarországon a kis- és középvállalkozások gyakran hármas célkitűzéssel rendelkeznek. A  profittal egy szinten társadalmi és környezeti elhatározásaik is vannak, amelyek közül leggyakrabban a gazdasági fenntarthatóság elve sérül a magyar divatipari kisvállalatok esetében” – mutat rá Klári.

Ennek egyik oka, hogy általában kis kollekciókkal dolgoznak, így a méretgazdaságosságot nem tudják kihasználni, és drágábban jutnak alapanyagokhoz. A nagy cégekhez képest, a magasabb költségek miatt gyakran a termékeket is drágábban árulják. Így csökken az a fogyasztói réteg, aki hajlandó megvenni a termékeiket, tehát kevesebb eladással és kevesebb profittal számolhatnak. Mivel így a vállalat tőke hiányában nem tud növekedni, a kezdeti probléma nem oldódik meg, és folytatódik az ördögi kör.

ba-cikk_infografika_3.png

Grafika: Báthori Adrienn

Emellett a kis márkákra általában nehezebb rátalálni, és nincs egy olyan összesítő felület, ahol a környezettudatos divatcégek nagy része jelen van. “Hazánkban a WAMP Design Market  kínál a feltérképezésben segítséget, vagy például segítséget jelenthet az ajánlás blogokon, például a Holy Duck blogon”  – mondja a szerző. Új fenntartható márkák felfedezésében hasznosak lehetnek például a közösségi média-felületek személyre szabott ajánlásai is.

A magyar fenntartható cégek problémáinak megoldása Klári szerint a fogyasztói tudatosság növekedésében rejlik, illetve a célzott állami támogatások, fejlesztési programok is sokat segíthetnek a kis cégeken.

Fogyasztói szemléletváltás

Ha jobban átgondoljuk, hogy mire van szükségünk, utánajárunk az opcióknak, és kevesebb, de jó minőségű, tartós ruhát veszünk, ezzel akár kisebb, helyi vállalkozásokat támogatva nagy változáshoz járulhatunk hozzá. Számos weboldal ajánl segítséget a szemléletváltás elősegítésére a tudatosabb vásárláshoz.

Gazdaságos megoldás lehet még  használt ruhák vásárlása, illetve a részvétel gardróbvásárokon. Ám itt is fontos figyelni, hogy tudatos döntés legyen egy-egy darab megvétele, ne csak az alacsony ár miatt vásároljunk. A kutatás alapján Magyarországon a megosztáson alapuló üzleti modellek (sharing economy) fogadtatása különösen pozitív, ezt támasztja alá például a telekocsi és a gardróbvásárok népszerűsége is. Nemcsak költséghatékony megoldásokról van szó, hanem bizonyos tekintetben egy jó programról is.

“A fogyasztók oktatására is hangsúlyt kell helyezni” – emeli ki a hallgató a kutatás kapcsán. 

“Ez megvalósulhat rendezvényeken vagy workshopokon is. Emellett fontos, hogy a fenntarthatóság értékét már  kiskorukban elsajátítsák a gyerekek az iskolában.”

A felnőtt vásárlókat pedig a márkák segíthetik a honlapjukon elhelyezett információkkal, ami a fogyasztói edukáció szerves része.

A beszélgetés alapján a márkáknak azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy szép, divatos, minőségi ruhákat árulnak, így jobban el tudják érni a fogyasztókat. Sok kisebb, designer márka számára ez az elsődleges fókusz, a fenntarthatóságot pedig szinte természetesnek veszik. A vásárlók szemében is bónusz, ha az új ruhájuk nemcsak szép, de etikusan előállított termék is.

img_2457_2.jpg

A bizalom megteremtése

Az átláthatóság és a valós adatok elérhetőségének hiánya miatt bizalmi deficit alakulhat ki a fogyasztókban. A kis, fenntartható márkáknak viszont előnyt jelenthet, hogy a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak a gyártási folyamatokról, így növelve a hitelességet. Ezt egy divatóriás nem tudja egyik pillanatról a másikra megvalósítani. De például egy hazai márka, a ZSIGMOND DORA menswear oldalán megtalálhatók az információk a gyártási folyamatról.

A bizalom megteremtésének másik eszköze a tanúsítványok elérése, amit vagy a vállalat kaphat meg, vagy az alapanyagot minősíti. Mivel szigorú szabályozásnak kell megfelelni egy tanúsítvány elnyeréséhez, ez is a bizalmat építheti. “A tanúsítványokat, vagy azzal minősített textileket elég költséges beszerezni, és sajnos sok fogyasztó nincsen tisztában a jelentésükkel, ezért is lehet, hogy nem érdemes ezt elsődleges prioritássá tenni egy vállalatnak. Az átláthatóság miatt illetve a hitelességet bizonyítani igenis nagyon fontosak a harmadik fél általi tanúsítványok, csak kis cégek esetében a nagy költség miatt nem biztos ,hogy ebbe éri meg elsődlegesen pénzt befektetni, amíg a fogyasztók ezzel kevéssé vannak tisztában” – mondja Klári. A fogyasztói edukációt illetően fontos, hogy a vevők tudják, mit jelentenek ezek a ‘pecsétek’, így célszerű ezt a honlapon egyértelműen feltüntetni.

Ha mélyebben érdekel a téma, hallgasd meg podcastünket is! Dr. Faludi Julianna kutatóval beszélgettünk a globális divatiparról és a ruháink történetéről.

Támogatások

Az állami támogatások is sokat segíthetnek a cégeknek, hogy elérjék a fogyasztókat, és Klári szerint pozitívum, hogy ma már léteznek programok, megpályázható támogatások a magyar textilipari vállalkozások segítésére.

“A vizsgált márkák túl kicsik ahhoz, hogy a programokból profitálhassanak. A kis cégek támogatásához más hozzáállásra, más jellegű támogatásra van szükség, mert eltérőek a prioritásaik. Fontos, hogy az induló vállalkozásoknak is legyen elérhető támogatás” – mondja a szerző. Így könnyebben és gyorsabban tudnak elindulni a növekedés és a siker útján. “Érdemes lehet akár külön forásokat allokálni és pályázatokat hirdetni a kis, fenntartható divatmárkák támogatására.”

Fenntarthatóság mint gazdasági előnyforrás

“Az alapanyagok olcsó vagy ingyenes beszerzése egy kevésbé egyértelmű, de nagy előny olyan márkáknak, amelyek a kidobásra ítélt, de még jó állapotú anyagok felhasználására építik üzletüket” – mondja Klári.

Amikor bútorgyáraknak vagy egyéb gyártóknak megmarad a felesleges bőr a mintavágás után, ezt általában kidobják. Ám esetenként egy-egy ruhamárka megállapodik velük a felesleges bőr kedvezményes megvételére, amiből aztán teljesen egyedi és utánozhatatlan darabok készülnek.

A vállalkozások, amelyek az alapítástól kezdve környezettudatos módon gyártanak, előnyre tehetnek szert szigorúbb környezetvédelmi szabályozások bevezetésekor, hiszen “náluk nem merülnek fel a termelés átalakításával kapcsolatos átváltási költségek.” Tehát nemcsak a környezet védelme érdekében éri meg fenntarthatóan működni, hanem jelenős gazdasági előnyforrás is lehet ez a hozzáállás egy divatcég számára.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei Tovább
“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról

gs_cover.png

Lendületes, nagyratörő, innovatív. Három kulcsszó, amelyek bizonyítják: a Greenspire Fenntarthatósági Fesztivál főszervezői magasra tették a lécet. Mit jelent a fenntarthatóság az egyetemi közeg és a vállalati szféra számára? Hogyan lesz maga a fesztivál is fenntartható? Ezekre kerestük a választ Brándisz Ádámmal és Pléli Csanáddal.

2021.11.19. Írta: Tepfenhart Beatrix. Borítókép: Dudás Norbert, Corvinus HÖK

Brándisz Ádám és Pléli Csanád egyaránt a Corvinus Hallgatói Önkormányzat aktív tagjai, és egyben a Greenspire - Sustainability Festival koncepcióalkotói és megvalósítói. Közös bennük, hogy a különféle zöld témák már évek óta foglalkoztatják őket, így nem volt kérdés, hogy szervezői lesznek a projektnek. Csanád például már gimnáziumi évei alatt beleásta magát a témakörbe: Erasmussal különböző zöld témájú konferenciákon vett részt, és úgy érezte, további tapasztalatot szeretne gyűjteni a témában.

unknown.jpeg

Kép: Csani és Ádám

A Corvinus HÖK, az Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB és a Nemzetközi, Politikai és Regionális Tanulmányok Intézet idén november 23-24. között először szervezi meg Greenspire néven futó fenntarthatósági fesztiválját.

A Greenspire a fenntarthatóság széles spektrumának megismertetését tűzte zászlajára. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a műanyag-felhasználás csökkentése és a szelektív hulladékgyűjtés kimerítik e téma tartalmát, azonban a fenntarthatósághoz a társadalmi felelősségvállalás vagy a zöldülő vállalati szféra kérdésköre legalább ennyire kapcsolódik.

Ádám és Csanád egyik fő célja, hogy a kétnapos fesztivál végére a fenntarthatóság jól hangzó szlogen helyett egy testközeli, konkrét fogalom legyen a Corvinusos hallgatók fejében. Emellett a szervezőknek hosszú távú víziójuk is van:

,,Idén szeretnénk valami nagyot elindítani, először kicsiben. Azt akarjuk, hogy néhány éven belül a Greenspire egy olyan fenntarthatósági rendezvény legyen itt a Corvinuson, amely egész Magyarországon, vagy akár Közép-Európában is ismert a szakmában’’ – mondja Ádám. 

Szerinte a Corvinus egy remek közeg az ilyesfajta kezdeményezésekhez: ,,mind az egyetem vezetősége, mind a hallgatók szemszögéből csak nyitottságot tapasztaltunk a téma iránt’’. Ilyen környezetben a belső indíttatás mellett a külső környezet is megadta a fiúknak a kezdő löketet a rendezvényszervezéshez. Ezt követően már csak fel kellett tölteni a Greenspire-t tartalommal.

Az esemény gerincét egy kerekasztal-beszélgetés-sorozat adja. A beszélgetéseken a vállalati és az egyetemi szféra vezetői is képviseltetik magukat, a beszélgetések fókuszában mindig az lesz, hogy egy adott környezet, intézmény, vagy épp egy adott pozíció teremtette lehetőségeket hogyan lehet úgy kihasználni, hogy az környezeti és társadalmi megközelítésben is fenntartható legyen. 

Arra is kitérnek majd a résztvevők, hogy egyetemi hallgatóként ebben milyen szerepünk van, illetve milyen olyan területei vannak az életünknek, ahol alternatív, zöld megoldásokat is választhatunk, mint például a gasztronómia vagy a divatipar. 

Emellett a fesztivál fontos elemei még a nagyvállalati kitelepülések, amelyek révén a hallgatók beleláthatnak különböző, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati stratégiákba és törekvésekbe. ,,Ezen kívül vannak még olyan apróbb elemek, amelyek szerintünk tovább színesítik a nagy palettát.’’ Ilyen elem lesz például a Corvinus kaktuszvadászat, ahol a résztvevők kincskereséshez hasonló feladatok után vihetnek haza magukkal növényeket.

Bár leírva egyszerűnek tűnhet a felvázolt koncepció, a megvalósításon egy közel húsz fős csapat dolgozik.  Kihívások és nehézségek azonban még így is felmerülhetnek, például nem tartozik a legegyszerűbb dolgok közé, hogy maga a fesztivál is fenntartható legyen. Csökkenteni kell például a hulladéktermelést, figyelni a brand-és fesztiválelemek fenntartható mivoltát és erre a résztvevőket is motiválni kell. 

,,Nem csináltunk még ilyet, nem is igazán tudjuk, milyen egy fenntartható fesztivál, hiszen kevés példa van rá. De olyan apró törekvésekkel, mint például a papírkarszalagok textilre váltása, vagy épp különböző anyagok későbbi újrahasznosítása, igyekszünk a fenntarthatóság jegyében alkotni és szervezni.’’  - mondják a szervezők. 

Csanád emellett az idővel való versenyfutást emelte ki: ,,Egy rendezvény szervezését sosem lehet időben elkezdeni. Mi is hallgatók vagyunk, és nehéz úgy átadni egy teljes fesztiválélményt, hogy közben az egyetemen vagy épp a Hallgatói Önkormányzatnál is megállás nélkül pörögnek a feladatok.’

Egy rendezvény lebonyolítása a projektbeli nehézségek mellett személyes kihívásokkal és fejlődéssel is együtt jár, ezt Ádám is tapasztalja így néhány nappal a Greenspire előtt.

,,Számomra a legnagyobb kihívás és egyben fejlődési lehetőség az, hogy a koncepció, amit elképzeltem és megálmodtam, az a gyakorlatban is megvalósuljon."

Ha felkeltette az érdeklődéseteket a Greenspire, itt találtok több információt a programról.

,,A Corvinus egy olyan közeg, ahol érdemes a fenntarthatóságról beszélni’’–a Greenspire főszervezői társadalmi felelősségvállalásról és motivációkról Tovább
Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

k_b_0033_1.JPG

Új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. A minden egyetemi polgárt érintő szemléletváltás a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntarthatóságra is kiterjed. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz?

2021.10.06. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

“Az akadálymentesség nem pusztán rámutat egy speciális csoport tagjaira, akik  nem egy üvegfalon túl vannak, elérhetetlenül: ez az üvegfal átjárható, megismerhető és megszüntetendő.”

microsoftteams-image_7.jpgFogyatékosságügyi politika előtt és után

Az egyetem - Farkas Jácint szerint - korszakváltó  előterjesztést fogadott el az új Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politika megjelenésével. A korábbiaktól eltérően az új politika sokkal szélesebb spektrumot fog át , amikor az akadálymentesség szükségességére hívja fel a figyelmet: a hagyományosan megszokott érintettek mellett újabb csoportokat - például a mentálhigiéniás segítségre szorulókat vagy a külföldi hallgatókat  - hoz be a támogatásra szorulók ernyője alá.

“Ha csak ez a “sima” intézményi fogyatékosságügyi szabályzatunk lenne, akkor elképzelhető, hogy szegregáltabb és specializáltabb módon tekintenénk a fogyatékossággal élő hallgatókra” - mondja Jácint, aki a Doktorandusz Önkormányzat korábbi elnöke, a  Corvinus Institute for Advanced Studies kutatója és az egyetemen most alakuló Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB egyik szakmai koordinátora.

A holisztikus szemlélet másik pillére az, hogy ne pusztán egy olyan egyetemi feladat legyen a fogyatékosságügy, amit ki kell pipálni, hanem valódi, az egyetem szervezetébe és működésébe szervesen beépülő változást hozzon. A vonatkozó jogszabályok  által előírt “fizikai” és technikai jellegű segítségnyújtásra fókuszáló előírásain túlmutatóan kell értelmezni az akadálymentességet.

“Mi úgy gondoljuk, hogy a klasszikus akadálymentesítés mellett az egész egyetemnek egy akadálymentességi szellemiséggel  kell rendelkeznie. Nem egy akadálymentes búrát kell létrehozni az egyetem fölött, nem egy vattával kitömött egyetem létrehozása a cél, hanem a felkészítés az életre” - mondja Jácint.

Ilyen szabályozói kerete korábban is volt a Corvinusnak, azonban Jácint szerint ez átlagos. Biztosítva voltak és vannak  különböző akadálymentesítési “praktikák”, például a segítségnyújtás a speciális tankönyvek beszerzésében diszlexiások, diszgráfiások számára vagy a plusz idő biztosítására a dolgozatírásnál, vizsgáztatásnál. Működik egy Fogyatékosügyi Bizottság (FOB), ami  az egyetem szakembergárdájával együtt dolgozva segítséget nyújtanak abban, hogy az érintettek jobb eséllyel tudják elvégezni tanulmányaikat.

Mi számít nehézségnek?

Természetesen itt felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít az átlagos nehézségen túli nehézségnek. Erre nagyszerű példa a záróvizsga: egy olyan feladat, ami mindenkinek megterhelő, nehézséget okoz. Van azonban egy határ, ami után a hallgató már nem képes saját - akár mentális, akár fizikai - “erőforrásai” felhasználásával túllendülni az akadályon, és ekkor kell belépnie a segítségnek. 

Változó, hogy kinél hol van ez a határ. A szabály az, hogy orvosilag igazolt nehézségek esetében vehető igénybe segítség, de mivel ezek egyedi és személyes dolgok, ettől függetlenül is lehet szükség rá. Konkrét példa, amikor valakinek problémát okoz a szóbeliség , van lehetősége arra, hogy a szóbeli vizsgát írásbelire váltsa. Az akadálymentesség nem azt jelenti Jácint szerint, hogy minden akadálytól mentesítik a hallgatókat. Az egyetem ahol tud, akadálymentesít, illetve segít abban, hogy a hallgatók az akadályokra, mint lehetőségekre is tekintsenek.

“Az akadálymentességi szemléletű, befogadó egyetemen, nem a követelmények alóli mentességet  biztosítjuk, hanem egy lehetőséghalmazt állítunk elő, ami segítséget nyújt azoknak, akiknek az általános nehézségeken túl - első pillantásra - teljesíthetetlennek tűnő  nehézséget okoz például egy vizsga” - mondja Jácint.

v_zs_0025.jpg

Kép: Váradi Zsófi, Közgazdász

Ki számít érintettnek, és ki dönti el, hogy kik az érintettek?

A fentiek alapján persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy valaki igénybe veheti-e az említett segítségnyújtási formákat. Ahogy már említettük , bizonyos állapotokat lehet szakmailag igazolni, ehhez a FOB biztosítja a megfelelő hátteret. A politika további  célja a FOB működésének “személyesebbé” tétele, és a keretek kiszélesítése annak érdekében, hogy mindenféle nehézség (akár fizikai, akár mentális, akár pszichés)  a megfelelő módon kezelhető legyen. 

Ehhez persze hozzátartozik a már sokszor említett akadálymentességi szemlélet elterjesztése a hallgatók körében, ami egyrészt a FOB ismeretét, másrészt pedig az akadályok lehetőségként való felfogását jelenti. Ez azért is fontos, mert a két csoport (akadálymentesítést igénylő és nem igénylő) közti falat lebontja, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy a két csoport között - akár ideiglenesen - átjárás van.

“Ha egy hallgató olyan élethelyzetbe kerül, ahol szüksége van az akadálymentesítésre, akkor fontos, hogy tudjon róla, hogy ő a sajátos igényű hallgatók táborába be tud kerülni, és így segítséget tud kapni” - mondja Jácint.

A hagyományosan akadálymentességgel asszociált nehézségek (pl. fizikai nehézségek - mozgás-, látás-, hallássérülés, stb.) mellett fontos a pszichés nehézségekre is odafigyelni, amikor akadálymentességről beszélünk, hiszen ezek  ugyanolyan korlátok tudnak lenni, mint a fizikaiak. Erre biztosít lehetőséget a Corvinuson működő mentálhigiénés csoport, ahol egyéni és csoportterápián is részt vehetnek a magyar és a külföldi hallgatók. Azonban Jácint és az előterjesztés még ennél is messzebbre viszi az akadálymentességet: azt mondja, hogy a külföldi hallgatók is a sajátos  igényű hallgatók csoportjába tartozhatnak. 

“Gondoljuk el, hogy valaki idejön egy távoli kultúrából, és nincs vagy csak minimális tapasztalata van az európai vagy a magyar kultúrával kapcsolatban. Egy sor nehézség vár rá: itteni táplálkozás, tömegközlekedés, kulturális javakhoz való hozzáférés, nyelvi nehézségek, vallási nehézségek. Ezek számára mind-mind akadályok lehetnek. Ez az akadálymentességi politika ezekre is valamiféle megoldást  kíván nyújtani és alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy ezek reális nehézségek, úgy is hívják, hogy kultúrsokk” - magyarázza Jácint.

Hol van mindebben a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyrészt praktikus oldalról játszik szerepet az akadálymentesítésben: Jácint szerint fontos, hogy a fizikai akadálymentesítés olyan módon és olyan anyagokkal történjen, ami megfelel a fenntarthatóság elvárásainak . Ennél azonban van egy holisztikusabb, a szemléletre vonatkozó párhuzam: az ember, mint akadályt generáló lény is megjelenik, hiszen az általa, az akadálymentesítés nevében létrehozott társadalmi és ipari komplexumok legalább annyi akadályt generálnak a fenntarthatóság olvasatában , mint amennyit megoldanak.

“Éppen ezért, ha az akadálymentesség eszméje bekerül a fenntarthatóság fogalomkörébe, és ott erőteljessé is tud válni, akkor hozzásegíthet egy egészségesebb, egyensúlyközelibb helyzet kialakulásához” - mondja Jácint.

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus? Tovább
Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten?

Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten?

dsc_0430.jpgA Secondhand September tökéletes alkalom arra, hogy felfedezzük Budapest legjobb turkálóit. Persze az év többi napján is érdemes másodkézből vásárolni ruhákat (lásd korábbi cikkünket), de nincs is jobb, mint egy nemzetközi mozgalomhoz csatlakozva elkezdeni a változást.

Írta és fényképezte: Szentkirályi Lili

Az alapok

Cream

dsc_0468.jpg

A Cream összes boltja Pesten található: összesen hat üzlettel rendelkeznek, ebből kettő outlet. A boltban leginkább könnyen viselhető darabok kapnak helyet, de egy-két extravagánsabb ruha is fellelhető a polcokon. A Cream kínálata kifejezetten inkluzív: nagyon sok plus size ruhadarabjuk van, ami sajnos nem jellemző a legtöbb mainstream, fast fashion boltra. Az árukészlet kéthetente teljesen kicserélődik a boltokban, ezután az outletekbe kerülnek az el nem adott ruhák, így folyamatosan körforgásban tartják a kínálatot.

Háda 

dsc_0503.jpg

A Háda Magyarország egyik piacvezető second hand boltja, aminek ma már webshopja is van. A boltok nagyon széles kínálattal rendelkeznek, gyakoriak a leárazások, és pluszpont, hogy az ország összes nagyobb városában megtalálható. Kifejezetten jó minőségű darabokat lehet vadászni a Háda boltjaiban, a vásárlást pedig segíti, hogy színek és ruhafajták szerint vannak rendezve az áruk az üzletekben.

A hipsterek

Humana

A Humana egy eredetileg Spanyolországból induló, de mára már nemzetközivé vált használtruha-bolt. Izgalmas alternatíva a fentebb említett “alapboltok” helyett/mellett, ugyanis a Humana az elmúlt hetven év divatját egyszerre képviseli. Ennek megfelelően eklektikus stílusúak a ruhák, illetve maguk a boltok is. Ugyan néha hosszabb időbe telik, hogy megtaláljunk egy számunkra tökéletes darabot, általában megéri a keresgélés, ugyanis egyedi, életre szóló ruhákat lehet beszerezni.

Humana Vintage

dsc_0452.jpg

A Humana egyik szárnyát képviseli a Humana Vintage, ahol kifejezetten a 60-90-es évek divatjára koncentrálnak. Itt is érdemes körülnézni: általában egy fokkal rendezettebb, mint az alap Humanák, és több a mai sztenderdeknek megfelelő hipster darab van, éppen ezért drágább is egy picit. Mind a Humana Vintage-ben, mind pedig az alap Humanákban – a second hand boltokra jellemzően – az új készlet érkezése előtt elkezdik leárazni a darabokat: naponta egyre olcsóbb és olcsóbb egy-egy ruha, míg az utolsó nap már minden száz forintba kerül. Bár ez nagyon csábító lehet, érdemes nem ekkor elmenni az üzletbe, egyrészt mert borzasztó sokan vásárolnak ilyenkor, másrészt pedig 100 Ft/db árral könnyen beleeshetünk abba a hibába, hogy olyan holmit veszünk, amire nincs igazából szükségünk.

Retrock

dsc_0027.jpg

A Retrock – saját állítása szerint – Budapest legnagyobb használtruha- és designer boltja. A mostanra már webshoppal is rendelkező boltban kétemeletnyi különleges ruha közül lehet válogatni. A Retrock volt itthon az első olyan bolt, ami ötvözte a second hand árukat, a kisebb, feltörekvő designerek cikkeivel, és a kettőre együtt alapozta meg a kínálatát. Ennek megfelelően ma is vannak mind új, mind pedig használt darabok. Aki valami különlegesre vágyik a megszokott prémium márkákon túlmutatóan, mindenképp érdemes benéznie a Retrockba hiszen Dél-Koreától kezdve Magyarországig felkutatják a legérdekesebb tervezőket és kollekcióikat.

Szputnyik

dsc_0050.jpg

A Szputnyik talán Budapest egyik legismertebb ruhaboltja: az évek alatt ikonikussá vált mind a hipster vásárlók, mind a luxus és designer brandek kedvelői körében. A Retrockhoz hasonlóan itt is megtalálhatók a second hand és az új darabok is. A second hand felhozatala talán a legizgalmasabb a három hipster bolt közül: nagyon ügyelnek arra, hogy mit válogatnak be az eladó ruhák közé. A legtöbb second hand ruhájuk prémium vagy designer brand, de néha-néha rá lehet bukkanni megismételhetetlen kincsekre, mint például ez a csodás sárga Louis Vuitton ruha.

A fancyk

Lovedesign 

dsc_0417.jpg

A Lovedesignbe betérve egy nagyon kedves eladónő (aki a bolt tulajdonosa is) fogad.  Készségesen elnavigál a saját maga által gyűjtött ruhák között. Ha valaki second hand designer vagy luxus brandekre vadászik, mindenképp érdemes elnézni ide, ugyanis jó állapotban lévő, viszonylag jó árú darabokat lehet találni a fogasokon.

Typo Showroom

dsc_0002.jpg

A Typo Showroom felhozatala leginkább prémium (pl. Calvin Klein) és designer (pl. Burberry) márkákból áll. A csapat célja, hogy csupa régi (kétezres évek előtt készített) darabokat hozzon el a vásárlóknak, amelyek teljesen egyediek. A híresebb márkák mellett a névtelen ruhák is feltűnnek, azonban a minőség és az egyediség mindegyik darabnál fontos. Bár maga a bolt a kisebbek közé tartozik, egy igazi kincsesbánya: fantasztikus darabokra lehet szert tenni.

A különlegesek

Plutocskashop

dsc_0475.jpg

A Plutocskashop nemrég nyitott, és a ballroom szcénára specializálódott. Ha valaki valami különlegeset keres egy elegáns estére, techno buliba vagy ballra, itt egészen biztosan meg fogja találni. A tulajdonos személyes kedvence a bársony, így rengeteg bársonyruha kap helyet a fogasokon. Bár a bolt egyelőre nagyon pici, hamarosan bővíteni fogják, hogy még több csodás darab elférjen.

Ludovika

dsc_0039.jpg

A Ludovikába belépve az ember úgy érzi magát, mintha egy kincsesládát nyitott volna ki, csak arany helyett ruhák vannak benne. Rengeteg különleges, elegáns darabot lehet találni a Ludovikában, amik egészen biztosan nem jönnek szembe velünk az utcán. A rengeteg kimonó, poncsó és estélyi ruha mellett a cipőfelhozatal is kifejezetten érdekes. Ha valaki szereti a különleges lábbeliket, mindenképp érdemes beugrani a boltba, hiszen az oldschool magassarkúktól kezdve a leghegyesebb orrú cipőkön át a színes mokaszinokig mindent meg lehet találni a boltban.

Antifactory

dsc_0541.jpg

Az Antifactory Budapest egyik legizgalmasabb használtruha-boltja: nemcsak a ruhák, hanem a hely hangulata miatt is. A boltba belépve az extravagáns darabok mellett techno várja a vásárlókat, igazi underground hangulatot kölcsönözve a helynek. Az Antifactoryban megtalálható ruhák mind vintage-ek: 2000 előtt készültek. A legtöbb darab használt, azonban van egypár 2000 előtti ruha, kiegészítő, illetve polaroid és analóg kamera, amik még nem voltak használatban, most kezdik meg a körforgást. 

+1: Jajcica – a sneakerek szerelmeseinek

A Jajcicában rengeteg nagyon jó állapotú Vans és Converse cipőt lehet találni, így ha valaki szerelmes a sneakerekbe, mindenképp érdemes benézni a Szondi utcai boltba. A sneakereken túl a Jajcica a grunge stílust képviseli: a bakancsoktól kezdve a bőrdzsekiken át a bomberekig és a farmer cuccokig mindent megtalálsz. 

Secondhand September – Kinek, hol érdemes turizni Budapesten? Tovább
Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról

3500-3.jpg

A 2020-as év világszerte nem a tervek szerint alakult, és ez az olimpiai játékokra is igaz. A világ legnagyobb sportversenye egy éves csúszással,  2021. július 23-án veszi kezdetét Japán fővárosában, Tokióban, mi pedig összegyűjtöttük nektek a legfontosabb újdonságokat az eseménnyel kapcsolatban.

2021. 07. 18. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Inside Sport

Új sportágak

A idei nyári olimpiai játékok pár aspektusban eltérnek az előző évektől. Vegyük például a sportágakat, hiszen a visszatérő sportágak mellett új és izgalmas elemekkel bővül a verseny. Visszatérő sportágként a férfi válogatottnál a baseball, a női válogatottnál pedig a softball izgalmait élvezhetik a szurkolók. Érdekesség, hogy e két sportág küzdelmeiben mindössze hat nemzet vehet részt. 

A karate sportágban 80 sportoló versenyez majd a két stílusban. Lesz kata férfi és női verseny, valamint három súlycsoportban férfi és női kumite. A kata versenyszámban a sportolók egy láthatatlan ellenféllel küzdenek, eredményüket a gyakorlatok bemutatásának erőssége, gyorsasága, ritmusa és egyensúlya határozza meg. A kumite egy 8x8 méteres matracon ad teret a versenyzők számára, akik ütésekkel és rúgásokkal szerezhetek pontot három perc alatt a ringben.

A 2021-es játékokon debütál emellett három új extrémsport. Ezek leginkább a fiatalok figyelmét fogják felkelteni, hiszen idén a hullámlovaglás, a gördeszka és a sportmászás sportágaiban is összemérhetik tehetségüket az atléták. 

Sportmászásban három mászási formát is láthatunk majd: a gyorsaságit, nehézségit és boulder (biztosítókötél nélküli) mászást, így ez az újítás igen látványosnak ígérkezik. 

A gördeszka sportág az utcai és park kategóriában lesz jelen az olimpiai játékokon. Az utcai kategória az utcai gördeszkázás érzését igyekszik visszaadni rámpákkal, lépcsőkkel és egyéb deszkás elemekkel a szurkolóknak. Míg a park kategóriában a skatepark lesz előtérben, ahol lesznek rámpák, fémcsövek és poolok. Az új sportágban a kivitelezés, az egyéniség és a trükköknek a nehézségei lesznek a fontosak.

A hullámlovaglás versenyzői pedig nyílt vízen, Tokiótól nem messze eső Shidashita strandon mérik össze 20-25 perces fordulókban, hogy milyen jól viszonyulnak a természet adta hullámokhoz.

szinhaz_es_mozi_3.png

Fenntarthatóság

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság folyamatosan együttműködött a tokiói szervezőbizottsággal, hogy segítsék elérni a fenntarthatóság kívánt szintjét. Ennek részeként dolgozták ki az Agenda 2020 programtervét -  többek között az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében. A cél az, hogy kisebb és takarékosabb olimpia valósuljon meg, és a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a versenyeket decentralizáltan tartsák meg, valamint átmeneti létesítményeket szükséges létrehozni a játékoknak otthont adó nemzeteknek. Fontos, hogy az olimpiai játékokra készült létesítményeket hosszú távon is használják ne úgy, mint Athén vagy Rio esetében. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után költözhetnek majd be az új tulajdonosok.

image_11.png

A 2021-es tokiói olimpiai játékok kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, hiszen több ezer sportoló több hetes elszállásolása és a játékok megszervezése jelentős víz- és energiafelhasználást, illetve szén-dioxid kibocsátást eredményez.

A fenntarthatóság tekintetében kiemelt szerepet kapnak az érmek. A 2016-os riói olimpián az ezüst- és bronzérmek 30 százalékát újrahasznosított anyagok adták, idén viszont teljesen más lesz a felállás. 2021-re sikerült az olimpiai érmek előállításába az egész országot bevonni, hiszen az érmek az állampolgárok által leadott használt elektronikus eszközökből kinyert fémből készültek. 

A fáklyafutáson viselt egyenruhákat részben újrahasznosított műanyag palackokból állították elő - sőt, még a díjátadó pódiumai is újrahasznosított háztartási és tengeri műanyag hulladékból készülnek. A japán lakosság 45 tonna háztartási műanyagot biztosított a 100 dobogó előállításához. A játékok zöldebb kivetelezésén felül a Nemzetközi Olimpia Bizottság által 2018-ban átadott Olimpia Ház nagyjából 35 százalékkal kevesebb energiát és 60 százalékkal kevesebb vizet használ, mint egy hasonló méretű átlagos épület.

kep_jpeg_2.jpg

Vírushelyzet

Míg Magyarországon a beoltottak száma túllépte az öt milliót, addig Japánban egyre rosszabbodik a helyzet, ugyanis folyamatosan terjed a COVID-19 indiai eredetű, delta vírusmutációja. A nyár eljövetelével a japán lakosság is egyre aktívabb, és az Olimpia közeledtével Tokió és egyéb japán városok, mint Csiba, Kanagava, Szaitama és Oszaka városa rendkívüli állapotot hirdetett a fertőzése további terjedésének megfékezése érdekében.

Szerencsések voltak azok az olimpiai szurkolók, akik a nyári játékokra nem váltottak jegyet, hiszen a július 12-én kihirdetett rendkívüli állapot egészen augusztus 22-ig fog tartani. A harminckettedik nyári olimpiai hiába lett 2021-re tolva, a koronavírus-járvány miatt zárt kapuk mögött kerül megrendezésre.

Hullámlovaglás és szemétből dobogó? - Újdonságok a 2021-es tokiói olimpiáról Tovább
Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet

Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet

microsoftteams-image_13.jpg

Afrikában sok safari cég csalogatja az utazókat a természetvédelem igéjét hirdetve, miközben a színfalak mögött sokszor a helyi közösségek kizsákmányolása zajlik. De vajon mit is jelent egy valódi ökoturisztikai utazás? Milyen hatásai vannak az adott térségre? Mit kell szem előtt tartani, ha egy ilyen utazásra vállalkozunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gaál Dorottyával, TDK-dobogós mesterszakos hallgatóval.

2021.06.22. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Gaál Dorottya 

“Minden egy botswanai kutatótáborban kezdődött, amit a Fauna és Flóra Alapítvány szervezett. A táborban lehetőségem volt arra, hogy tizenhét napot töltsek a botswanai szabadban, ami egy meghatározó időszaka volt az életemnek. Az afrikai kutató és a helyi idegenvezető gyakran mesélt az ottani turizmusról és annak a térségre gyakorolt hatásáról. Nagyon nagy befolyással volt rám mindaz amit láttam, mindaz amit hallottam és akkor döntöttem el, hogy szeretnék ezzel komolyabban is foglalkozni” - indítja az interjút Gaál Dorottya Karolin, aki jelenleg is a Corvinuson tanul, és 2. helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n, a Közgazdaságtudományi szekció Turizmus területfejlesztés és turizmus tagozatában, Dr. Harangozó Gábor  témavezetésével. “Most a mesterképzésen környezetgazdaságtant tanulok, úgyhogy ebből is látszik, hogy a tanulmányút és a kutatásom egy komoly irányt adott a fenntarthatóság felé.” 

Mintha ott sem lettél volna

Ahogy a zöld gondolkodásmód kezd elterjedni, és egyre fontosabbá válik a természet védelme, úgy jelenik meg egyre több ökoturizmusról szóló kutatás. Ennek ellenére még nem létezik egy globálisan is elfogadott definíció az ökoturisztikai utazásra.

“Számomra a kutatótábor ökoturisztikai utazásnak minősül, többek között azért, mert a tizenhét napos vándorkutatás alatt egyetlen szemetet, változást nem hagytunk magunk mögött. Úgy hagytuk el a táborhelyeinket, mintha ott sem lettünk volna” - meséli Dorka.  

A különböző definíciók kidolgozottságuktól függetlenül megegyeznek néhány dologban:

  • minden esetben természetközeli az utazás helyszíne,
  • hatást gyakorol a helyi közösségekre,
  • célja a közösségek jólétének növelése és gazdasági javak termelése,
  • az egyik legfőbb szempont a természet biodiverzitásának, sokszínűségének megőrzése, a természetre gyakorolt hatások minimalizálása.

“A természetközeliség már kiskorom óta az életem részét képezi. Egyrészről nagypapám nagyon szereti a természeti kincseket, és rengeteget tud mesélni a vadvilágról. Mikor együtt vagyunk, akkor közösen mélyedünk el ezekben a témákban. Másrészről pedig nagymamámnak a Dombay-tónál van háza, ahol abszolút összhangban él a természettel, hiszen az erdő veszi körbe. A nagyszüleim már születésem óta a természet és az ember összhangjára tanítanak” - meséli el Dorka a fenntarthatósághoz fűződő viszonyát.

Értékesebb a vad, ha él

kepernyofoto_2021-06-04_11_56_16.png

Kép: Pixabay

Az ökoturizmus a helyi közösségeken keresztül is védi az adott környezetet, hiszen ha az afrikai törzseknek az odaáramló turizmus miatt értékesebbek a természeti kincsek és az állatok akkor, ha épségben vannak, az életvitelüket is ezek szerint fogják alakítani. Az állattartás, a növénytermesztés és a vadászat helyett, amik mind területet vonnak el az élővilágtól, safarin mutatják be az élő  elefántokat, zsiráfokat és orrszarvúkat, hiszen hosszú távon nekik is jobban megéri az élő állat, mint a halott. 

“A helyiek számára is fontos, hogy legyen turizmus, hiszen nekik ebből bevételük van, megélhetést biztosít nekik. Az ökoturizmus hatására az életkörülményeik javulhatnak, miközben a környezetet is védik. Ezenkívül sokszor a turizmusból befolyt bevételből finanszírozzák egy-egy épület, csatornarendszer vagy esetleg egy mesterséges itató megépítését, ami lehetővé teszi, hogy az állatok életben maradjanak. A klímaváltozás és az emberi beavatkozások miatti élőhely-csökkenés, szükségessé tesz olyan intézkedéseket, mint például egy mesterséges itató fenntartása, ami tényleg életeket menthet” - mondja Dorka. 

Valóság vagy marketingfogás?

microsoftteams-image_15.jpg

Kép: Gaál Dorottya 

A nagy márkák gyakran akarják a vásárlókat különböző hamis környezetvédelmi szlogenekkel megfogni, amik nem mindig egyeznek meg a valósággal. Ezt a jelenséget, azaz amikor egy cég környezetbarátnak tetteti magát vagy egy termékét, greenwashingnak hívják. Nincs ez máshogy Afrikában sem, ahol a különböző safari vállalatok nemcsak a zöld szemléletmódot próbálják meg ráhúzni a cégre, hanem nem létező problémák megoldásával csalogatják a vásárlókat. 

“Az utazási irodák gyakran kreálnak egy nem létező természeti problémát, mint például egy állatfaj visszatelepítése egy bizonyos területre, ahol korábban soha nem is élt, vagy már nem él, mert a helyi ökoszisztéma nem képes tovább fenntartani, és értékesíti ezt ökoturisztikai projektként. Így a vásárló plusz értéket kap az utazása során, hiszen úgy érzi, hogy segített egy komoly természeti probléma megoldásában. Ugyanakkor ezeknél a hamis céloknál a profit egésze a vállalkozásnál összpontosul, és soha nem tud valós természetvédelmi célokat támogatni” - meséli Dorka a személyes tapasztalatait. 

Míg ezekben az esetekben nagyon alacsony a helyi közösségek bevonódása, addig a valódi ökoturisztikai utazásoknál elengedhetetlen az együttműködés, ami az igazi sikerhez vezethet. 

microsoftteams-image_14.jpg

Kép: Gaál Dorottya

“Az ökoturizmus akkor a leghatékonyabb, hogyha a vadgazdálkodásban és a természeti erőforrásokkal való munkában minden érintett csoport képviselt. A projekt során folyamatos a konzultáció a szakértőkkel, és minden érintett számára lehetőség nyílik a véleménynyilvánításra” - mondja Dorka, aki kihangsúlyozza azt is, hogy a turizmus, mint gazdasági ág nagyon fontos ezekben az országokban, hiszen az egyedülálló természet és kultúra sokakat vonz a térségbe.  

Az egyes országok politikai és turizmusbiztonsági helyezte mégis nagy hatással van az emberekre, mikor célországot választanak Afrikában (a turizmusbiztonságról egy korábbi cikkünkben bővebben is olvashatsz). Egy Botswanában végzett kutatás szerint a megkérdezett lokális háztartások kilencvenhét százalékában van olyan ember, aki a turizmus valamelyik területén dolgozik, de az összhang nem mindig felhőtlen az érintettek között. “Vannak olyan esetek, amikor a magánszektor eszközként tekint a helyi közösségekre, és kizsákmányolja őket. Ez nemcsak a közös munka rovására mehet, hanem bizalmatlanságot alakíthat ki a helyiekben, ami egy későbbi együttműködésnél jelentős akadály lehet” - mondja Dorka.   

“A kutatásomban bebizonyosodott, hogy az afrikai turizmusban elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása, nyelvtől, iskolázottságtól és kultúrától függetlenül. Enélkül az ökoturizmus nem tudja elérni a célját, és nem lesz hosszú távon eléggé fenntartható. Kulcsfontosságú, hogy minden érintett, az ökoturistától kezdve a vállalkozáson át a helyi idegenvezetőig része legyen az utazásnak, hiszen ők együtt irányítják ezt az egész folyamatot” - mondja Dorka. 

Orvvadászat helyett safari: a fenntartható turizmus jövője Afrikában kezdődhet Tovább
Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból

pita-55725_1920.jpg

Egy kilogramm állati bőr előállításához közel húszezer liter vízre és legalább egy ártatlan állatra van szükség, ami nemcsak a klímaváltozás, hanem az állattartás szempontjából is aggasztó. Szerencsére egyre több kutató foglalkozik a problémával, így már léteznek környezetkímélő vegán bőrök, amik gombából, ananászból, almából és más növényi eredetű anyagokból készülnek. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány alternatívát, amelyek hozzájárulhatnak egy fenntarthatóbb és erőszakmentesebb jövőhöz.

2021.05.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ArtTower, Pixabay

Cipő gombabőrből

A gombabőr készítése nem újdonság - például Romániában a mai napig dolgoznak taplász mesterek, akik a taplógombából készítenek ruhákat, kiegészítőket és cipőket, a nagyipari gyártásban azonban innovációt jelent. A Muskin nevű anyag a szubtrópusi erdők fáin élősködő Phellinus ellipsoideus gombából készül. A gombákat begyűjtik, áztatják, majd a nyújtható és vágható anyagot megfelelő alakra formázzák. Az anyag erős, tartós és légáteresztő, előállítása során nem használnak kemikáliákat. A felhasznált gombák vadon, emberi behatás nélkül nőnek, de miután az olyan globális cégek, mint az Adidas is felfigyeltek erre a bőrkészítési módra, elkezdődtek a kutatások, melyek lehetővé tennék a nagyipari előállítást. 

Idén áprilisban a Adidas bemutatta az új Stan Smith cipőt, melynek felsőrésze teljesen gombából készült. A cipő felsőrészéhez felhasznált gombákat vertikálisan termesztik, és a bőr előállításához szükséges mennyiség termesztéséhez csupán két hét is elég. 

“Víz nélküli” kaktuszbőr

kepernyofoto_2021-05-22_12_43_00.png

Kép: DESSERTO

A kaktuszbőrt két mexikói, Adrián López Velarde and Marte Cázarez fejlesztette ki a fügekaktuszból, akik fenntartható és erőszakmentes bőr minőségű anyagot akartak alkotni. A kaktuszbőr rugalmas, légáteresztő és tartós, emiatt pedig a ruha-, a bútor- és az autóiparban is használható. A kaktuszbőr előállítása jóval környezetkímélőbb, mint a hagyományos bőré - a növények közül a kaktusznak kell a legkevesebb víz a növekedéshez, így a természetes esővíz is elegendő neki. Egy kilogramm szárazanyag előállításához csupán kétszáz liter víz szükséges, míg a hagyományos bőrhöz akár húszezer litert is használhatnak. A fejlesztők azóta megalapították katuszbőrt előállító vállalkozásukat. ami egyelőre egyedülálló a világon. 

Bőr ananászlevélből

Az ananászbőr meglepő módon nem az ananász húsából készül, hanem a leveleiből. Az anyagot Dr. Carmen Hijosa találta fel, aki 5 évig kísérletezett fejlesztette és kutatta az ananászlevél alternatív felhasználását. Az ananászlevélrostokat kiszedik a levélből, összezúzzák, majd varrható anyaggá tömörítik. A gyártás során nem használnak olyan erős vegyszereket és festékeket sem, mint a bőr esetében, ezért a folyamat sokkal környezetkímélőbb.

Ha inkább arra vagy kíváncsi, hogyan tudsz az ananászlevelekből finom pudingot csinálni, akkor ezen a linken elolvashatod egy korábbi cikkünkben.

A cider és az almalé hulladékának felhasználása 

Több évnyi kutatásnak köszönhetően már az almahéjból is képesek légáteresztő, erős, rugalmas és tartós anyagot előállítani, habár egyelőre főleg táskák és pénztárcák alapanyagaként szolgál. A biológiailag lebomló almabőr előállításához jóval kevesebb nem megújuló erőforrásra van szükség, mint a hagyományos bőr esetében. Az almahéj az almalé és a cider gyártása során visszamaradt hulladékból származik, és máskülönben hulladéklerakókba kerülne. Egy méter almabőr előállításához nagyjából egy liter víz szükséges. 

A fenti bőrtípusok miért jobbak, mint a klasszikus bőr?

footwear-1838767_1920.jpg

Kép: Pexels, Pixabay

Habár a bőrből készült termékeket elsőre bármely másik mesterséges anyag fenntartható alternatívájának gondolnánk - hiszen sokkal tovább használhatjuk őket -, ha az előállítási folyamatot nézzük, akkor nem egészen ez a helyzet. A bőr kétféle forrásból származhat: az első esetben a húsipar melléktermékeként jön létre, míg a másodikban állatokat tenyésztenek bőripari célokra. Leggyakrabban szarvasmarhát, a kecskét, a birkát és disznót tartanak a bőrükért.

Ahogy azt már több korábbi cikkünkben is írtuk, a klímaváltozás gyorsütemű erősödéséért jelentős százalékban az állattartással járó erőforrás-felhasználás, illetve a legelők miatti erdőkivágás felelős. Egy kilogramm állati bőr előállításához 17 000 liter vízre van szükség, a folyamat során pedig nagyjából nyolc kilogramm szén-dioxid és öt kilogramm szerves hulladék keletkezik.

Azt gondolhatnánk, hogy mivel természetes anyagról van szó, amit sok éven át használunk, környezetkímélő választás lehet a műbőr helyett valódi bőrt választani (ami igaz, ha csak ezt a két alternatívát nézzük), ugyanakkor a készítés folyamatában látszik, hogy a jelenlegi bőripar jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz, így a globális felmelegedéshez is, nem beszélve a bőrkikészítés etikai oldaláról.

Leáldozóban a bőripar? Íme a legújabb alternatívák! - Vegán bőrök almából, ananászból, gombából és kaktuszból Tovább
Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből

kepernyofoto_2021-05-01_22_14_00.png

Regionális, szezonális, természetközeli - ezek jellemzik egy fenntartható étterem konyháját. Manapság már nem feltétlenül elég a kedves kiszolgálás és a finom ételek. Egyre több étterem tesz azért, hogy a konyhája minél fenntarthatóbb és környezetkímélőbb legyen. A helyi termelőkről, a tartósításról, a zero waste konyháról és a Séfek Kiáltványáról beszélgettünk Farkas Richárddal, a Pajta bisztró séfjével. 

2021.05.13. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pajta, Pinewood Lifestyle

Néhány éve még elég volt, ha az adott étterem felmutatott egy ínycsiklandó ételekkel teli, egyedülálló menüt, egy hangulatos környezetet és kedves kiszolgálást, ma már viszont nemcsak az ételek minősége és a személyzet viselkedése számít a fogyasztóknak. A vendégekkel együtt a környezettudatosság is átlépte a vendéglátóhelyek küszöbét, és egy olyan kritérium lett, ami egyre jobban befolyásolja a fogyasztók döntéseit, így az éttermek versenyképességét is.

A londoni székhelyű Fenntartható Éttermek Egyesülete által végzett kutatásban a válaszadók 80 százaléka állította, hogy a fenntarthatóság döntő faktor lehet az étterem kiválasztásában. Sőt, öt megkérdezettből négy ember el is várja, hogy az adott étterem tegyen valamit a fenntarthatóságért. De vajon mi is az a fenntartható vendéglátás, és mit jelent ez a fine diningban, azaz a magas kategóriájú éttermek esetében?

“A fenntartható vendéglátás csupán azt jelenti, hogy evidens módon végezzük a munkánk. Abból főzünk, ami a környéken megterem vagy megtermelik. Ezek mind kistermelői, kézműves, magas minőségű alapanyagok, egy részüket már külön a mi kérésünkre termelik. Mivel a környékről szerezzük be, mindig frissek az alapanyagok, a csekély távolság miatt pedig nem kell sokat utaztatni, így az ökológiai lábnyoma is kisebb a helyi termékeknek” - meséli nekünk Farkas Richárd, a Pajta bisztró séfje, aki 2019-ben nyerte el az Év Ifjú Séftehetsége díjat.

Farkas Richárd Győrben végezte a tanulmányait, majd a Belga Étterem és a Pipacs Bisztró konyhájában szerezte az első tapasztalatait. Ezek után Budapesten a ZONA étteremben lett szakács, majd később Junior Sous-chef. Karrierje egyik legmeghatározóbb időszakát a Mák konyháján töltötte, amit a barcelonai Hoja Santa étterem követett. A Pajtához 2017-ben került és két év alatt elérte, hogy a bisztró elnyerje az Év Fenntartható Étterme díjat. A karrierjén túl Ricsi nagyon pozitív, nyitott, igazságos és szorgalmas ember. Egy séf, akinek nemcsak a kései, hanem a szíve is a helyén van.

A fenntartható vendéglátás olyan éttermeket foglal magába, amelyek törekszenek minimalizálni az ökológiai lábnyomukat. Ilyen törekvés, ha a multinacionális cégek helyett a hazai termelőktől szerzik be az alapanyagokat, ha a szezonális hozzávalókra helyezik a hangsúlyt (a szezonalitás fontosságáról ebben a cikkben írtunk részletesebben), ha nagy arányban vannak vegán és vegetáriánus ételek is az étlapon, vagy ha a kiszállításnál környezetbarát csomagolóanyagot használnak. A nemzetközi trendekben is észrevehető, hogy a fenntarthatóság fontos szerephez jutott a vendéglátásban, hiszen 2019-ben a Dining Guide megalapította az Év Fenntartható Étterem díját, amit Magyarországon az őrségi Pajta Bisztró nyert el.

Tippek a fenntartható éttermi konyhára

dish-918613_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Nose-to-tail (fülétől a farkáig) mozgalom: A nose-to-tail mozgalmat Fergus Henderson, a Michelin csillagos St. John étterem tulajdonosa alapította, aki azt vallja, hogy “ha már egy állatot levágunk, akkor illik minden részét elfogyasztanunk”. A mozgalom egyfajta szembenézésről tesz tanúságot, hiszen gyakran az állatok azon testrészeiről van szó, amelyek látványától a városi ember már elszokott. Van, aki a csirkének csak a mellét, a marhának csak a legnemesebb részeit eszi meg, a többi pedig megy a kukába. A nose-to-tail konyhai filozófia természetesen nem csak húsok esetén működhet. A halaknak is jóval több része feldolgozható, mint gondolnánk - ebben az esetben használják fin to tail, azaz az uszonyától a farkáig kifejezést. Valamint a növényeket sem használjuk fel maradéktalanul  - ez ellen született meg a stem to root, vagyis a tövétől a gyökeréig felhasználás.

Gombák, zöldségek sós páclében, ecetben vagy olajban tárolása: A páclében, ecetben való tárolás a tartósítás egyik legkönnyebb módja. A leszedett virágokat és zöldségeket elrakhatjuk sóba, ecetbe, vaníliás mézbe, olajba. Jó lehetőség még a savanyítás és fermentálás is.

kepernyofoto_2021-05-01_22_05_11.png

Kép: Belajane Najoua, Közgazdász

Ezt akár te is megcsinálhatod otthon. Ha ecetes lében szeretnéd eltenni a zöldségeket, akkor először egy rész borecethez önts két rész vizet, majd a forralás közben adj hozzá némi sót és cukrot – ha szeretnél, akkor mustármagot és borsot is tehetsz bele. Közben vágd fel a zöldségeket (amik nem fogyaszthatók nyersen, mint például a padlizsán, azokat főzd meg a tartósítás előtt). Ezután a felvágott zöldségeket tedd steril üvegbe, és öntsd fel a felforralt lével. A lezárt üvegeket hagyd kihűlni, majd hűvös helyen tárold őket. Ezzel a módszerrel a zöldségek akár egy évig is elállnak. A pácleves tartósításáért kukkants rá erre az oldalra.

Helyi termelők, kiváló alapanyagok: „Egy étterem konyhájának egyik alapfeltétele a friss és jó minőségű alapanyag. Ez természetesen a régióból, helyi termelőktől kerül a spejzba, onnan pedig a tányérra. Számomra fontos a személyes kapcsolat, a közös munka. Tudom, melyik alapanyag kitől érkezik és hogyan termelték meg. Azt mondják, az vagy, amit megeszel… Együnk minőségi ételeket jó alapanyagokból, ezzel támogatva a helyi kistermelők munkáját” – mondta Ricsi. A fenntartható konyha egyik alapfeltétele, hogy az alapanyagok előállítása és szállítása minél kevésbé károsítsa a környezetet - ehhez pedig kiváló lehetőség a helyi termelőkkel való együttműködés, akik szezonális ételeket termesztenek, nem használják ki a földet, és a szállítás során is a lehető legkevesebb szén-dioxidot bocsátják ki.

A Pajta bisztró csapata, Ricsivel az élen sokszor maga megy az alapanyagok után. Éppen ezért, ahogy a természet változik, úgy változik az étlapjuk is. ,,Mindegyik növényben, rügyben, fűszerben, alapanyagban van valami különleges - a kedvenceim mindig az éppen aktuálisan megjelenő friss virágok vagy hajtások, amiket közösen gyűjtögetünk. Most medvehagymát, annak virágát és termését szedjük, utána pedig irány az erdő és a fenyves, majd nyílik az orgona, az akác és a bodzavirág is. A virágokat, fenyőrügyet és bébitobozt nemcsak frissen használjuk, hanem savanyítjuk, fermentáljuk és eltesszük télire. Ez mind természetes és tradicionális technológia, minden tartósítószert nélkülözve” - mondja Ricsi.

Séfek Kiáltványa

A Felelős Gasztrohős Alapítvány 2019-ben adta ki a Séfek Kiáltványa című ingyenes letölthető receptfüzetet, amiben nyolc elismert hazai gasztroblogger és séf ad tanácsokat olyan séfeknek és főzni szerető embereknek, akiknek nemcsak az ínycsiklandó ízek a fontosak, hanem a fenntarthatóság is. 

Az eredetileg angol nyelven megjelent Séfek Kiáltványa harmincnyolc ország több mint százharminc séfjének segítségével készült el, és olyan jó gyakorlatokat és tippeket tartalmaz, amelyek elősegíthetik az FFC2 (Fenntartható Fejlődési Célok) elérését 2030-ra. Az ENSZ 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Céljai között van az éhezés megszüntetése is, alcéljai között pedig szerepel többek között a gyermekek számára elérhető biztonságos, tartalmas és elégséges táplálék biztosítása; az élelmiszer kistermelők mezőgazdasági termelékenységének és bevételének megduplázása; valamint olyan fenntartható élelmiszertermelő rendszerek megteremtése, amelyek segítik a biodiverzitás megőrzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodóképességet.

185737682_4076453575726539_2328603889450034115_n.png

„Étkezésünknek komoly hatása van nemcsak a saját, de Földünk egészségére is. A mezőgazdasági termékeket komoly környezeti terhelés mellett állítjuk elő; ehhez használjuk fel a bolygón található édesvízkészlet 70%-át, és az üvegházhatású gáz kibocsátás negyedéért is az élelmiszertermelés felel. A helyi, szezonális alapanyagok fogyasztásával, a hús-, és tejtermékek fogyasztásának csökkentésével és az élelmiszer-pazarlás megelőzésével tehetünk azért, hogy étkezésünkkel minél kisebb terhet rójunk Földünkre” - olvashatjuk Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős Alapítvány kommunikációs vezetőjének szavait a Kiáltvány elején.

Egy recept a könyvből - Vasárnapi ebéd szendvicskrém 

Hozzávalók:

Szendvicskrém:

  • maradék csirke leveshús
  • maradék leveszöldség
    (répa, zeller, karalábé, gyökér)
  • 1 fej lilahagyma
  • 1-2 ek. tejföl
  • 1-2 ek. mustár
  • só, bors ízlés szerint

Saláta:

  • 20 dkg kelbimbó
  • olívaolaj
  • só, bors
  • fél bio citrom leve
  • leveles zöldek (mustárlevél, rukkola, mizuna stb.)

Elkészítés:

Szendvicskrém: Szedegessük le a levesből megmaradt főtt húst a csontokról. Vágjuk apróra a lilahagymát. Dobjunk mindent egy késes robotgépbe, és krémesítsük.

Saláta: A salátához vagdossuk félbe a kelbimbókat. Tegyük egy tepsire, sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg olívaolajjal. Süssük 200 °C-on, amíg szépen megbarnulnak. Ha picit kihűltek, locsoljuk meg a citrom levével, esetleg még egy kis olívaolajjal, és keverjük össze a leveles zöldekkel.

A teljes receptfüzetet itt találod.

Kézműves helyi termelők és magas kategóriájú éttermek együttműködése - Fenntarthatóság a fine diningban Farkas Ricsi szemszögéből Tovább
Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

kutyus_boritokep.jpg

Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

nyuszi.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

cruelty_free_logo_k.png

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja  Tovább
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon!

b_b_45_3.jpg

“Az nem is tej!” - ha te is rendszeres növényi ital fogyasztó vagy, bizonyára találkoztál már ezzel a mondattal. Mi a növényi tej, és miért gondolják fenntarthatóbbnak, mint az állati eredetűt? Miért lehet jó megoldás otthon elkészíteni? A Föld napja alkalmából tudjunk meg többet a növényi eredetű italokról!

2021.04.22. Írta: Barla-Szabó Zsófia, Szentkirályi Lili

Fenntarthatóbb a növényi tej, mint az állati eredetű?

Erre a kérdésre bonyolultabb a válasz, mint először gondolnánk. Általánosságban ugyan elmondható, hogy a növényi tejek fenntarthatóbbak, mint az állati eredetűek, azonban a különböző növényi tejek között a fenntarthatóság szempontjából nagy különbség van. A legnépszerűbb növényi tejeket (szója, zab, mandula, rizs) raktuk sorba, figyelembe véve a legfontosabb fenntarthatósági mutatókat.

Szójatej

A szójabab egy viszonylag alacsony vízigényű, széleskörűen elérhető növény. Az egyik felhasználási módja a szójatej, ami tipikusan a legolcsóbb és a legtöbb helyen megtalálható növényi tej Magyarországon. Sok érv szól a szójatej fogyasztása mellett, többek között az is, hogy a készítés során használt víz mennyisége messze elmarad például a mandulatejétől. Fontos probléma azonban, hogy a szójabab hatalmas világpiaci kereslete miatt a szójabab farmok nagyban hozzájárulnak az (ős)erdőirtáshoz, ami egy kevésbé vonzó opcióvá teszi a környezetvédők szemében.

Zabtej

A zab a világ legtöbb éghajlatán megél, így a magyarországi klíma is alkalmas a termesztésére. A helyi termelés miatt a zabtejnek gyakran kisebb az ökológiai lábnyoma, mint társainak, hiszen az alapanyagnak nem kell rengeteg kilométert utaznia, amíg elér a feldolgozóhoz vagy a fogyasztóhoz. Emellett a zab szintén alacsony vízigényű növény, és a háromnyomásos termesztés körforgásában is fontos szerepet vállal. A világpiacon jelenleg a kukorica és a szójabab a legnépszerűbb gabonák, így a farmok gyakran ezek termesztésére koncentrálnak. Azonban kutatások bizonyították, hogy azok a termőterületek, ahol a kukorica és a szójabab mellett a háromnyomásos gazdálkodásnak köszönhetően zabot is termesztenek, magasabb nitrogén-tartalmúak, és hosszútávon egészségesebbek, mint a zab-nélküli társaik. 

Mandulatej

Bár a mandulatej sok növényi tejet fogyasztó kedvenc alternatívája, sajnos ez a tej a legkárosabb a környezetünkre nézve. A többi növényi tejhez képest a mandula termesztéséhez van szükség a legnagyobb területre, illetve a növény vízigénye is sokszorosa a többi növényének. Alapvetően kevés vízen is elél a mandulafa, azonban ha azt szeretnénk, hogy magas terméshozamot hozzon évről-évre, akkor rengeteg vízre van szüksége. Emellett a méheket is súlyosan érinti a mandulatermesztés, egyrészt, mert a mandulafákon használt rovarirtószerek számukra is károsak, másrészt pedig mesterségesen korábban keltik őket a téli álmukból annak érdekében, hogy beporozzák a mandulafákat.

Rizstej

A rizstej nem hiába szintén népszerű alternatíva, nemcsak az íze miatt, hanem a fenntarthatósági indexe miatt is, hiszen a rizstej termesztéshez kell a legkevesebb víz a növényi tejek között. A pozitív környezeti hatások listája sajnos itt befejeződik, ugyanis a rizs nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok (főleg a metán) emissziójához. A rizstermesztés során elöntik a rizsföldeket vízzel, ami egy olyan környezetet eredményez, ahol könnyen megél egy speciális baktérium. Ez a baktérium felelős a metán kibocsátásáért. Jellemzően a kérődző állatok bocsátják ki ezt a gázt (többek között ezért is káros a környezetre az állati eredetű tej), ami alapvetően sokszorosa a rizs által kibocsátott metánnak.

A metán az egyik legveszélyesebb üvegházhatású gáz, nyolcvanszor annyi meleg levegőt ejt csapdába Földünkön, mint a szén-dioxid.

Természetesen a fentebb említett környezeti hatások mellett érdemes figyelembe venni a növényi tejek egészségünkre való hatásait, illetve a növényi tejfogyasztás célját. Összességében azonban elmondható, hogy a növényi tejek fogyasztása jóval környezetkímélőbb, mint az állati eredetűé, illetve a növényi tejek közül Magyarországon a zabtej fogyasztása a legjobb a környezetünknek. Így ha legközelebb vásárolni mentek, érdemes ezt leemelni a polcról. Ha pedig saját magatok készítenétek el a növényi tejeket, olvassatok tovább tuti tippekért!

Milyen előnyei vannak, ha otthon, önállóan készíted el a növényi tejeket?

Növényi italokat készíthetünk hagyományos módon, automata gép segítsége nélkül, és kifejezetten erre a célra tervezett növényi tejkészítő géppel is. Előbbi esetben a magvak beáztatást követően megfőzzük, ízesítjük és összeturmixoljuk azokat, majd a masszát textilszűrővel leszűrjük. A gépi változat a szűrésen kívül mindent elvégez helyettünk, így hosszútávon jóval gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Cikkünkben most ennek a módszernek az előnyeit mutatjuk meg saját tapasztalataink alapján.

  • Mindenekelőtt jóval olcsóbban fogsz kijönni. A bolti növényi italok litere márkától és üzlettől függően 600-1400 forint között mozog - egy átlagos budapesti boltban legalább 800-900 forintot ott fogsz hagyni egy liter rizs- vagy mandulatejért. Ezzel szemben az otthon elkészített változat litere (alapanyagoktól függően) nem haladja meg a 300-400 forintot sem.
  • Pontosan ismerni fogod a hozzávalókat és személyre szabhatod azokat. Amennyiben te is rendszeresen odafigyelsz az étkezésedre, biztosan ismerős a polcok tövében álldogálás és az elmélyült címke böngészés. Ha magadnak készíted a növényi tejet, ezt a problémát át is ugorhatod, hiszen minden hozzávalót ismerni fogsz, és kedved szerint variálhatod azokat. Cukor helyett használhatsz például eritritet vagy mézet, étolaj helyett szőlőmagolajat, illetve saját ízlésed szerint tovább ízesítheted az elkészült tejet például vaníliával vagy citrommal.
  • Kevesebb szemetet termelsz. Az otthon elkészített növényi tejjel nem dobsz literenként egy dobozt a kukába, hiszen az elkészült tejet néhány száz forintért vásárolt üvegben is tárolhatod. A hozzávalókat pedig a bolti műanyagba csomagolt változat helyett a piacon, csomagolásmentes üzletekben vagy esetleg saját szütyőbe is beszerezheted.
A növényi tej valóban fenntarthatóbb, mint az állati eredetű? Készítsd el magadnak otthon! Tovább
Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni

kgo.jpg

Ma már nem számít luxusnak, ha valaki télen görögdinnyét eszik a svájci Alpokban. De vajon ez mennyire környezetbarát? Mit jelent a szezonalitás, és miért érdemes odafigyelni rá? A helyi gyümölcsök több vitamint tartalmaznak, mint a trópusról importált banánok? A cikkben többek között ezekre a kérdésekre válaszolunk, és bemutatunk egy interaktív térképet, ahol megnézheted, hogy mi szezonális. 

2021.04.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Jill Wellington, Pixabay 

Étkezz szezonálisan! - te is egyre gyakrabban hallod? Habár az már elfogadott tény, hogy a növényi eredetű ételek környezetterhelő hatása jóval kisebb, mint az állati eredetűeké, a szezonális étkezés még gyerekcipőben jár. A kereskedelem globalizációja ma már lehetővé teszi, hogy szinte bármikor, bármilyen ételt élvezhessünk, függetlenül attól, hogy hol élünk, vagy mikor van az adott étel betakarítási időszaka.

Mégis ennek a határtalan szabadságnak nagy ára van a környezetre nézve - ha csak egy kicsit is odafigyelünk, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget eszünk, azzal jelentősen csökkenteni tudjuk az ökológiai lábnyomunkat. A cél nem az, hogy ne együnk bizonyos gyümölcs- és zöldségféléket, hanem, hogy a megfelelő időpontban együk. Ebben a változásban segít ez a cikk és az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) interaktív térképe. 

Mit jelent a szezonális?

Minden gyümölcs- és zöldségfajtának megvannak a maga sajátos igényei az ideális növekedéshez és a megfelelő fejlődéshez. Emiatt a különböző gyümölcsöket és zöldségeket egész évben különböző helyeken és évszakokban termesztik és szüretelik. Például a narancsok éghajlatra érzékeny növények, és jobban növekednek olyan helyeken, ahol forró, száraz nyár van, mint például Spanyolország, Olaszország és Görögország, míg az alma kevésbé érzékeny, ezért Magyarországon szinte egész évben megterem. 

A szezonális kifejezésnek nincs pontos meghatározása, attól függően változik, hogy milyen kontextusban használjuk. Egyesek szerint a szezonális a helyben szüretelt élelmiszerek szinonimája, mások számára szorosan kapcsolódik a kulturális eseményekhez, míg egy harmadik csoport az ételek eredetének megismerését tekinti a szezonális definíciójának. Egy globálisan is elfogadott csoportosítás szerint kétféle szezonális fogyasztást különböztetünk meg:  

betakaritas.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

1. Globális szezonalitás: Ez olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket az adott szezonban állítanak elő, de nem feltétlenül fogyasztanak ott, ahol szüretelték őket. Például az nyári szezonban Dél-Amerikában termesztett és szüretelt banán, amelyet Magyarországon fogyasztanak el.
2.
Helyi szezonalitás: Olyan élelmiszerekre vonatkozik, amelyeket a természetes vegetációs időszakban helyben szüretelnek és fogyasztanak. Például a tavasszal termesztett magyar eper, amit a magyar emberek tavasszal fogyasztanak. A helyi szezonalitás szíve-lelke a helyi termelői piacok, a szedd magad! mozgalmak és a Magyar Termék cédulával ellátott áruk is.  

Interaktív térkép a szezonális élelmiszerekről

Az Európai Élelmiszerinformációs Tanács (EUFIC) márciusban adta ki az első Európa-szintű térképet az egyes gyümölcsök és zöldségek szezonalitásáról. Az európai nemzetek adataira támaszkodó térkép több mint kétszáz gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, amiket országonként, évszakonként, sőt még hónaponként is lehet szűrni. Ezenkívül a térkép az adott terület éghajlati övezetét is megmutatja. 

A térkép itt érhető el. 

kepernyofoto_2021-04-06_10_20_06.png

Forrás: EUFIC hivatalos oldala

Az EUFIC arra is felhívja a figyelmet, hogy a helyi termékek fogyasztása csak egy része a fenntartható étrend kialakításának - a növények arányának növelése az étrendben különösen fontos, hiszen ezen élelmiszerek ökológiai lábnyoma jóval kisebb, mint az állati eredetű élelmiszereké. Erről a témáról egy korábbi cikkünkben olvashattok bővebben. 

A szezonális egészségesebb?

Az elmúlt években végzett kutatások szerint a gyümölcsök és zöldségek tápértéke közvetlenül a betakarítás után a legmagasabb - a zöldségekben és gyümölcsökben található vitaminok és ásványi anyagok többsége körülbelül 24 órával a szedés után elvész.  Így minél távolabbról szállítják, annál kevesebb vitamin lesz az adott élelmiszerben, amikor elfogyasztjuk. 

Ezzel a térképpel már neked sem kell aggódnod, hogy mikor milyen gyümölcsöt és zöldséget érdemes venni Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

ball-1930198_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk második részében a motorsport, a kézilabda és a sportszervezés világával foglalkozunk.

2021.02.16. Írta: Rada Bálint, borítókép: JeppeSmedNielsen, Pixabay

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk. Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Teljesítményközpontú motorsport – utópia vagy valóság?

A digitalizáció nemcsak a labdarúgás világát változtatta meg drasztikusan. Michelisz Norbert, 2019 túraautó-világbajnoka a motorsportok hazai és nemzetközi átalakulásáról tartott előadást. Elmondása szerint versenyzővé válásában óriási faktort jelentett a szerencse, és ezzel nincs egyedül. A motorsportok világa elképesztően költséges, és csak egy nagyon szűk réteg tud benne versenyzőként megélni.

A közegben versenyzőként és mérnökként sem egyszerű a helytállás, hiszen „idő- és erőforráshiányos környezetben kell döntéseket hozni, melyhez nagyfokú nyomás is társul, amit az eredménykényszer szül”.

A családi háttér, illetve a támogatói kör fiatalkorban kiemelten fontos, a tehetségek kiválasztási folyamata ugyanakkor sokáig szerencsealapú volt. 

A legújabb korban bizonyos tendenciák mentén lehetőség nyílhat a változásra. Az egyik kulcs a digitalizáció. Michelisz maga is szimulátorversenyzőként kezdte, napjainkban pedig az online versenyzés nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor. A szimulátorversenyek jóval költséghatékonyabbak, mint az amatőr autóversenyek, és a tehetségek felkutatásához a szempontjából ugyanakkor sokkal egyszerűbb utat kínálnak. 2020-ban #NextMichelisz néven indult útjára egy olyan tehetségkutató sorozat, melynek végén a legtehetségesebb magyar szimulátorversenyzők képességeit laboratóriumi körülmények között elemezték (pszichológia, szem-kéz koordináció, reakcióidő, állóképesség stb.), majd tesztlehetőséget biztosítottak számukra a Hungaroringen – immár valós versenyautók volánja mögött. 

A tehetséges versenyzők további gondozása azonban újabb problémákat vet fel. Michelisz szerint egy versenyző Forma-1-ig kísérése többszáz milliós, de inkább milliárdos kiadást jelentene. Hogy ez mennyiben éri meg, azt azért is nehéz felmérni, mert (ahogy az olimpiánál is említettük) a sikerek és a pozitív hatások nem mérhetők pénzben. Néhány magyar bajnoki cím önmagában nem elég a szponzorok meggyőzéséhez – ehhez a személyes kommunikáció és PR fejlesztésére is szükség van. Michelisz ugyanakkor bizakodó. Saját versenycsapata, a M1RA olyan tehetségeknek adott már bizonyítási lehetőséget, mint Tassi Attila vagy Nagy Dániel. Elmondása szerint a tehetségek ott vannak a szimulátorok előtt és a gokartpályákon, csak meg kell találniuk őket.

image_2_2.png

Magyar üvegplafon és globalizáció a kézilabdában

A kézilabda változásairól Nenad Sostaric tartott előadást, aki szövetségi kapitányként 2020-ban hatalmas meglepetésre Eb-bronzéremig vezette a horvát női kézilabda-válogatottat. Sostaric szerint a kézilabda még nem globális sport – állítását alátámasztja, hogy olyan hatalmas piacokon, mint India, Kína vagy az Egyesült Államok, a sportágnak gyakorlatilag semmilyen kultúrája nincs. Ebben történt előrelépés az utóbbi években: az Egyesült Államok meghívást kapott az idei férfi világbajnokságra, Kínában már létezik profi liga, ráadásul az Európán kívüli csapatok egyre jobban szerepelnek a nemzetközi sorozatokban. A 2021-es férfi világbajnokságon Egyiptom és Katar is bejutott a legjobb nyolcba (előbbi csak büntetőpárbajban kapott ki a címvédő Dániától), Brazília az Európa-bajnok Spanyolország ellen szerzett pontot, az Eb-döntős Horvátországnak pedig Japánnal (döntetlen) és Argentínával (vereség) is meggyűlt a baja. 

Az érem másik oldalán ugyanakkor felmerül, hogy a sportág vezetősége talán túlságosan is piaci alapokra helyezte döntéshozási mechanizmusait. A játék lényegi elemei Sostaric szerint „tartalmaznak mindent, amit Amerikában kedvelnek: szerelések és agresszivitás, ugrások, sebesség, látványosság”. A feladat a sportág kultúrájának helyi meghonosítása lenne, ám ez nem érintheti hátrányosan a kisebb gazdasági erőt képviselő, de már beágyazott klubokat és válogatottakat, mint ahogy Grönland esetében történt. Az olló egyre tágabbra nyílik a topcsapatok és a kisebb klubok között, a jelenlegi rendszer pedig csak növeli az egyenlőtlenséget. Erre Sostaric találó példának tartja a Bajnokok Ligája friss indulási kritériumait is, melyek nem csupán sportszakmai, hanem kifejezetten pénzügyi és marketinges alapon határozzák meg, kik vehetnek részt a sorozatban…

Az előadás során szóba került a horvát női válogatott bravúros szereplése, illetve a magyar csapat csalódást keltő teljesítménye is. Horvátországnak csupán egyetlen profi csapata van, a Podravka játékosai azonban a vírushelyzet miatt nem utazhattak el a dán kontinenstornára.

skeof.png

Sostaric kiemelte, hogy a keret 17 játékosából 13-an egyetemen tanulnak vagy már elvégezték azt. Szerinte a junior korosztályból a felnőttbe való átlépés a kritikus pont: „ekkor dől el, hogy milyen játékos és milyen ember leszel”.

Az edző felelőssége nem csak a sportszakmai feladatokra, de a mentorálásra is kiterjed, ezért fontos, hogy a játékosok megkapják a kellő szabadságot és a lehetőséget arra, hogy a pályán kívül is megtalálják a számításaikat.

A magyar válogatott számára itt van a legfontosabb probléma Sostaric szerint. A játékosok (különösen a lányoknál) kiemelten eredményesek a korosztályos tornákon, a felnőtt csapatba kerülve azonban úgy tűnik, hogy hamar elérik az üvegplafont. Bár az akadémiák megvannak, a magyar versenyrendszer nem támogatja a fiatalok szerepeltetését. A saját nevelésű játékosok számát kvótával szabályozzák, de ha a legnagyobb klubok ezt ráfizetéssel kijátsszák, és kulcsszereplőként a légiósokra támaszkodnak, azzal a válogatott érdeke sérül. Franciaország kiváló ellenpélda, ahol szintén magas a légiósok aránya, ám a csapatok kulcsjátékosai franciák, a válogatott pedig remekel: 2020-ban döntőt játszhatott az Eb-n.

A női válogatott bravúros szereplése a férfiközpontú horvát kézilabdában különösen nagy jelentőséggel bírt. Sostaric bár több országos díjat is kiérdemelt idén, legnagyobb eredményének azt tartja, hogy „ebben a nehéz időben is mosolyt tudtak csalni az emberek arcára”.

Sportszervezés 2020 után

2022-ben Magyarország és Szlovákia lesz a férfi kézilabda Európa-bajnokság házigazdája. A szervezőbizottság ügyvezetője, dr. Bíró Szabolcs szerint a sportrendezvény-szervezés napjainkra teljesen új irányt vett: már maga a sportesemény nem elég, legalább ilyen fontos a körítés. A világbajnoki pályázat jelmondata (Watch Games. See More) is erre reflektál: fanatikusok mellett a sport világa iránt kevésbé érdeklődőket is meg kell győzni, ez pedig mindig is hatalmas kihívás volt a szervezői oldalon.

stadium-2921657_1920.jpg

Kép: Tama66, Pixabay

A 2022-es Eb több szempontból is formabontó lesz. Bíró elmondása szerint a mérkőzések csupán egy élménycsomag részét jelentik: a szurkolók emellett megismerkedhetnek helyi gasztronómiával, kedvezményekben részesülhetnek például a közlekedést illetően, kulturális programokon és fesztiválokon vehetnek részt. A programok integrált részét képezik a szolgáltatásnak, és egy applikáción keresztül a digitális térben kapcsolódnak össze.

Emellett a játékok a fenntarthatóságot is kiemelt szempontként kezeli. A szervezőbizottság szövetségre lépett a WWF-el, közös programjuk pedig túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen: előhely-rekonstrukciós projektjük keretében faültetést szerveznek, mellyel az Eb-re érkező csapatok szén-dioxid kibocsátását igyekeznek ellentételezni. A közös cél az első „Zöld Európa-bajnokság” lebonyolítása.

A fent említett projekt is remekül reflektál a hivatásos sport és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódására, amire a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója, Dr. András Krisztina is reflektált záróbeszédében.

A posztmodern sport furcsa kettőssége, hogy egyszerre jelenik meg benne a nyugalom és a kiszakadás iránti igény, valamint a teljesítmény folyamatos fokozásának vágya.

Hogy a technológiai és a gazdasági változások hogyan járulhatnak hozzá ezen igények beteljesedéséhez, az egyelőre nem teljesen egyértelmű. Azonban biztos, hogy a 2020-as éveket követően a sport már soha nem lesz ugyanaz, mint korábban volt.

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

close-up-picture-hand-watering-sapling-plant.jpg

A Földön tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek hatására évente nagyjából 7 millió ember hal bele olyan betegségekbe, amelyek összefüggésben vannak a légszennyezettséggel. Corvinusos  egyetemisták egy projekt keretében hívják fel a figyelmet erre a problémára, amihez a Közgazdász Online szerkesztőségi tagjai és szobanövényeik is csatlakoztak.

2020. 11. 24. Szerkesztette: Belayane Najoua

A projekt célja és megvalósítása

A légszennyezettség nem 21. századi probléma, de a túlnépesedés, az ipari méretű fakivágás és a klímaváltozás jelentősen felgyorsította a folyamatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon több mint tízezer elhalálozást eredményez évente. Még drasztikusabban hangzik, ha azt vesszük figyelembe, hogy Budapesten minden felnőtt 1005 cigaretta füstjének megfelelő káros anyagot szív be a levegőből évente. Ezek az adatok arra sarkallták a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóit (Palánki Alexandrát, Szántó Rubent, Vizi Gergelyt és Mezriczky Marcellt), hogy a légszennyezés problémáját válasszák projektük témájának.

Az “Egy Fa, Egy Élet, Egy Jövő” projekt keretében a hallgatók, a tervek szerint 34 fát ültetnek el a Hármashatár-hegy területén. Ebben a Jön Alapítvány van segítségükre, ami egy nonprofit környezetvédelmi egyesület. Az ültetés 2020 év végéig az adott terület erdészetének közbenjárásával fog megtörténni.

A projekt második felében pedig a hallgatók a makrokörnyezet fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Éppen ezért olyan híres embereket kértek fel, hogy fotózkodjanak saját szobanövényeikkel, akiknek fontos a környezetvédelem. A kezdeményezésben már részt vett Hódosi Máté, Linczényi Márkó, Laposa Zsófi és további hírességek csatlakozása is várható. A projektben a Közgazdász Online is részt vesz, ezért bemutatjuk szerkesztőségünk tagjainak képeit és gondolatait.

A Közgazdász Online és a szobanövények

Ők itt Fikusz és Vera, akik kitartanak mellettem akkor is, amikor véletlenül elfelejtem öntözni őket. Fontos számomra, hogy itthon növényekkel legyek körülvéve, hiszen a fővárosban nem sok zöldet látni. - Hegedüs Kata

kep_jpeg_1.jpg

Ez a könnyezőpálma szó szerint könnyfakasztó állapotban került hozzám, de ma már olyan jól érzi magát a szobámban, hogy az egész íróasztalomat elfoglalja. Minden növény meghálálja a törődést, a figyelmet és a szeretetet - szerintem a bolygónkkal kapcsolatban is így kellene gondolkodnunk. - Kércz Dorci

_kerczdorci_dorci_kercz_jpg.jpg

Ez a kis kaktusz nem tűnik soknak, mégis számos emlék, élmény kötődik hozzá. Egy óra séta az erdőben nem tűnik soknak, mégis feltölt, megnyugtat és harmonizál. Kis lépések is elegendőek ahhoz, hogy kapcsolódjunk a természethez, viszont ez létszükséglet és nagy felelősség. - Taxner Tünde

img_20201119_124128_taxner_tunde.jpg

A tavaszi karantén óta nevelgetek szobanövényeket itthon. Jó érzés látni folyamatos fejlődésüket. - Báthori Adri

95a71890-60d9-4931-a97f-ec33bd324679_adri_b_jpeg.jpg

Ez volt az első növény, amit a lakásba hoztam. Azóta hatalmasat nőtt, és rengeteg társa lett. Sok zöldet látok magam körül itthon, ez pedig mindig motivál, hogy újabb és újabb lépéseket tegyek a zöld életmód felé. - Sipos Sára

ad05ad4d-afa9-4e72-9a36-7b53bb697e23_sara_sipos_jpeg.jpg

Imádom a zöldeket, és szerintem nagyon fontos, hogy a munkahelyen, otthon, a suliban, mindig legyen a közelünkben növény, mert nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a lelkünknek is. A képen pedig mi más lenne, mint egy karácsonyi kaktusz, ha már úgyis mindjárt itt a karácsony. - Belayane Najoua

kep.jpeg

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt! Tovább
Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején?

Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején?

b_b_9.jpg

A Corvinus Egyetemen a DSG-program keretein belül van lehetőség bizonyos gazdasági tárgyakat németül elvégezni. Október 1-én a „Strategisches Denken”, vagyis Stratégiai gondolkodás nevű mesterszakos tárgy keretein belül Sávos András, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke tartott online előadást. A kurzus oktatói, Dr. Zsóka Ágnes és Dr. Huszák Loretta a hallgatókkal közös vendégírásukban összefoglalták a legérdekesebb információkat.

2020. 11. 09. Írta: Dr. Zsóka Ágnes és Dr. Huszák Loretta, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A külföldi irányítású hazai leányvállatok fontos részét képezik a magyar gazdaságnak. A KSH információi alapján ezek a cégek az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének és hozzáadott értékének legalább felét realizálják, valamint bruttó tárgyi eszköz beruházásaik több mint négytizedét valósítják meg.

A Knorr-Bremse a vasútipar terén az elmúlt 20 év alatt fejlődött globális vállalattá. Tevékenysége két részpiacot szolgál ki: a vasúti- és a haszongépjárművekét. A Knorr-Bremse AG-t eredetileg Berlinben alapították, székhelye a II. világháború után azonban Münchenbe helyeződött át. Budapesten 1995-ben nyílt meg leányvállalata, mely vasúti és kereskedelmi járművekre specializálódott. A vállalat fékrendszerek mellett „on-board” rendszereket is gyárt – például ajtókat, klímaberendezéseket –, ezáltal egy még szélesebb piacot tud kiszolgálni. Sávos András a vállalat rövid bemutatása után a Knorr-Bremse Budapest koronavírus-válság alatti stratégiájáról, illetve a fenntarthatóság és a digitalizáció kihívásairól beszélt a hallgatóknak.

Az ügyvezető már az előadás legelején leszögezte: a munkatársak egészsége és biztonsága a cég első számú prioritása.

A pandémia során a vállalat egy hosszú távú tervet dolgozott ki, melynek kettős célja az volt, hogy a dolgozók egészségének és biztonságának minél nagyobb fokú védelme mellett a termelést is biztonságban tudják folytatni. A vírus munkahelyi terjedésének kockázatát azáltal csökkentették, hogy a fejlesztési területeken is egymást váltó munkarendet vezettek be, és figyelnek arra, hogy a különböző időbeosztásban dolgozó kollégák egymással munkahelyi keretek között ne találkozzanak – ezáltal, ha valaki megfertőződik, nem válik minden a gyártáson dolgozó munkatárs azonnal érintetté.

bremse.jpg

A magyarországi Knorr-Bremse-gyár világszinten is a fékrendszerek egyik fő előállítója. Ez azt jelenti, hogy ha a budapesti üzemnek például koronavírus-fertőzések miatt le kellene állnia, az egy fontos ellátási lánc megakadásán keresztül az egész iparágban éreztetné hatását.

Természetesen a fenntarthatóság is fontos stratégiai szempont a vállalat számára. A klímaváltozás elleni küzdelem segítése céljából a Knorr-Bremse középtávon CO2-semlegessé kíván válni. Ennek érdekében egyebek mellett jelenleg annak a lehetőségeit is vizsgálják, hogy az üzem tetőszerkezetét 30.000 négyzetméternyi napelemmel fedjék be.

Ami a saját gyártásukat illeti, a digitális átállás éppen folyamatban van. A művelet egy fontos lépcsőfoka a ThingWorx szoftver üzembe helyezése volt, amely lehetővé tette a gépek egymás közötti kommunikációját. A telephelyen már mintegy 70 berendezést szereltek fel érzékelőkkel, amelyek folyamatos adatgyűjtést és adatelemzést végeznek a szoftver segítségével, és jeleznek, ha bármilyen rendellenességre utaló nyomot találnak. A meghibásodások ezáltal idejekorán kezelhetővé válnak. Emellett még több digitális fejlesztés is tervben van, illetve tervezés alatt áll – például a termelésirányítás tekintetétben -, hogy az ipar 4.0-ban rejlő potenciálokat minél jobban ki tudják használni.

Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején? Tovább
Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések?

Zöld pénzügyek II. rész

3_4.jpg

A fenntarthatóság a globális pénzvilág jövőjének egyik kulcsszava. A klímaváltozás kockázatainak felismerése, pénzügyi rendszerbe való internalizálása az egyik legfontosabb napirendi pont kellene, hogy legyen. Kétrészes cikksorozatunk folytatásában többek között arra keressük a választ, hogy az etikai szempontokon túl hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések.

Írta: Mohos Lilla, képek forrása: Pixabay

Az éghajlatváltozás bizonytalansága és az általa okozott gazdasági sebezhetőség, a jelenséget napjaink egyik legnehezebben kiküszöbölhető problémájává teszi. A társadalom és a gazdaság egészére erőteljesen ható megatrendről beszélünk, amit az idő előrehaladtával egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni.

A cél az, hogy a befektetők képben legyenek azokkal a lehetséges anyagi károkkal, amelyeket az egyre gyakoribbá váló (cikksorozatunk első részében említett) szélsőséges időjárási események jelenthetnek infrastruktúrákra, iparágakra, befektetésekre nézve. A tudósok és a befektetők nagyon különböző nyelvet beszélnek. A befektetőket a lehetséges hozam érdekli, ezért a klímaváltozást nem lehet elválasztani ettől és figyelmen kívül hagyni.

Zöld forradalom

A klímaváltozás és annak fizikai hatásai csak a gazdaság mély szerkezeti átalakításával mérsékelhetők. A pénzügyi szektor szempontjából fontos kiemelni, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságra való átállás olyan beruházásokat igényel, amelyeket közpénzekből lényegében lehetetlen finanszírozni, tekintettel a nemzetgazdaságok fiskális korlátaira. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pénzügyi intézmények a jelenleginél több tőkét közvetítsenek a zöld fejlesztések, beruházások felé.

2_1_3.jpg

Mivel az átalakítás új gazdasági és üzleti lehetőségeket hoz magával, egyes gazdasági szereplők akár profitálhatnak is a fizikai vagy az átállási hatásokból. Ilyen lehetőség befektetni megújuló energia és energiahatékonysági projektekbe, az emissziókereskedelembe vagy részesedést szerezni az „időjárási piacban”, és egyéb potenciális befektetéseket eszközölni. Ezt felismerve, világszerte számos intézmény indított zöld pénzügyi szolgáltatási (green finance) üzletágat. A paletta igen széles, a napelemvásárlást finanszírozó hiteltől kezdve, a levegő, a víz és a talaj szennyezését vagy az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő beruházásokon át (például a megújuló energiába és az energiahatékonyságba történő beruházások) a zöld kötvénypiacokig ide tartozhat „bármi”.

Általánosságban zöld befektetéseknek nevezzük azokat a tradicionális befektetési lehetőségeket, legyen szó akár részvényekről, akár befektetési alapokról vagy tőzsdén jegyzett alapokról, amelyek a környezetvédelemhez és a fenntarthatósághoz vagy ilyen területen tevékenykedő cégekhez köthetők. (forrás: http://www.nextlevel.hu/)

Legyen szó akár részvényekről, állampapírokról, tőzsdén jegyzett alapokról (ETF) vagy egy szűkebb befektetői réteg által elérhető alapokról (hedge fundok), egyre fontosabbak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással egybekötött befektetések. Mivel a klímaváltozás meghatározó hosszú távú tényező lett a vállalatok számára, az Európai Unió is zászlajára tűzte az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdaságra való áttérést, és erősen támogatja a fenntartható növekedést segítő pénzügyi rendszer felépítését.

Vajon hoznak-e kézzel fogható hasznot a zöld befektetések, érdemes-e az etikai szempontokon túl ilyenekbe fektetnünk?

A sokakban felmerülő kérdés megválaszolásához tisztáznunk kell azt, hogy az alternatív energiatermelést biztosító cégeken túl, azok a vállalkozások is nyújthatnak zöld befektetési lehetőséget, amelyek a legjobb, környezettudatos szemlélettel működnek a piacon. Ehhez jó kiindulási alapot adnak az úgynevezett zöld alapok, hiszen ide, csak olyan cégek kerülhetnek be, amelyek társadalmilag tudatos módon végzik a tevékenységüket, és a környezetvédelmet illetően is felelős módon járnak el. 

5_2.jpg

További zöld befektetési lehetőségek után kutatva érdemes szétnézni a tőzsdén, ahol akár kisebb startup-cégek olyan fejlesztéseibe is befektethetünk, amelyek új, környezetbarát technológiákat dolgoznak ki. ETF-ekben is gondolkodhatunk, hiszen bőséges kínálat van zöld termékeket magába foglaló alapokból, köztük olyanokból, amelyek a különböző zöld vállalkozások tőzsdei indexét követik le. A zöld iparágakba irányuló beruházások és támogatások növelésével új, megalapozott tendenciát indíthatnak a részvénypiacokon a kormányok. Egyre több bank kínál zöld betéteket is. Ezeknél jellemzően alacsonyabbak a belépési összegek, de a cél ugyanaz:

hangsúlyozottan környezetbarát célok szolgálatába állítani az elhelyezett tőkét.

A pénzügyi piacokon ugyan egy ideje már szó van a zöld forradalomról, a legfrissebb adatok szerint ez a folyamat mára beérett, és várhatóan még jó ideig velünk is marad. Sokáig ugyanis azzal a problémával kellett szembesülnünk, hogy a zöld területen tevékenykedő vállalkozásoknak jóval nagyobb kezdőtőkére van szükségük „hagyományos” társaikhoz képest, és gyakran a fenntartási költségeik is magasabbak. 

Azonban a zöld befektetéseket egyre vonzóbbá teszi a növekvő éghajlat-tudatosság, magatartásbeli változás, illetve egy további pozitívum, hogy karöltve a technológiai fejlesztésekkel, a környezetbarát technológiák költségeit is csökkentik. Mivel a környezetvédelmi célok és a gazdasági szereplők döntéseinek időhorizontja az esetek többségében jelentősen eltér, ezért a zöld termékek főként hosszú távú lehetőségek, kedvező hatásuk többségben csak hosszabb idő alatt érvényesül.  A befektetőknek mindenképpen érdemes fontolóra venniük a zöld portfólió kialakítását, mert igen jövedelmező lehet számukra. A „zöld” és fenntartható befektetésre épülő cégek a felgyorsulást követően a világ legértékesebb vállalataivá válhatnak. A befektetési alapok mellett a nyugdíjalapok, nyugdíjpénztárak is régebb óta fontos szereplői a zöld pénzügyi piacnak. Esetükben a zöld beruházások jellemzően hosszabb megtérülési ideje is jól illeszkedik a megtakarítás időhorizontjához. 

Fontos azonban, hogy ne csak marketingfogás legyen az alapok zöldként való brandelése, hanem valós szándék és elvárt gondosság is megjelenjen az alapkezelői döntésekben.

Zöld kötvények

Tíz évvel azután, hogy a Világbank kibocsátotta az első „zöld” kötvényt, exponenciális növekedés figyelhető meg ezen öko-barát befektetési termékek piacán. Elsősorban abban különböznek a hagyományos kötvényektől, hogy kizárólag olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. A zöldkötvények célja, hogy bizonyos tekintetben internalizálják a környezeti externáliákat, és növeljék a környezetbarát beruházások számát. Ezzel lehetővé válik, hogy egy új, társadalmilag rendkívül előnyös, a direkt üzleti célon túlmutató, de hosszabb távon üzletileg fenntartható aspektus jelenjen meg egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban.

4_1.jpg

A zöld kötvények lényegében elősegítik a környezetbarát beruházások felé irányuló tőkeáramlást és ezáltal a hosszú távú faktorokat figyelembe vevő, hatékony tőkeallokációt. Várhatóan csökkentik a forráshoz jutás költségét, és felhívják a figyelmet a környezetromboláshoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokra. A zöld kötvények további előnye, hogy mivel csak meghatározott körű felhasználást és célokat finanszírozhat az adott eszköz, az ehhez szükséges  folyamatokat és a források konkrét felhasználását pontosan definiálni és dokumentálni kell. Ez járulékos információt ad a befektetőknek az adott cég irányítási, ellenőrzési és projektmenedzsment kompetenciáiról, ami adott esetben elősegítheti a kötvény hitelkockázatának felmérését.

Nem minden zöld, ami elsőre annak látszik

Több olyan cég is dobott piacra zöld kötvényt, melynek alaptevékenysége jelentős környezeti terheléssel jár, és ezen változtatni akar. De vannak olyan vállalatok is, amelyek elsősorban arra használják, hogy zöldebbre színezzék vele az imázsukat. Ezt a tevékenységet a szakirodalom „zöldre festés”-nek (greenwashing) nevezi, amely az esetek többségében inkább PR-tevékenységnek tekinthető, mintsem valódi zöld elköteleződésnek. 

Nem minden zöld tehát, ami elsőre annak látszik. Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk, mibe is fektetjük valójában a pénzünket.

A saját jövőnket megalapozó befektetések

Látható, hogy a klímaváltozás és a környezeti anomáliák több szempontból is fontosak a pénzügyi szektorra nézve. Az ökológiai fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcsfontosságú eleme, amelyhez feltétlenül szükséges a zöld közgazdasági gondolkodás és a megfelelő pénzügyi termékek jelenléte. Elengedhetetlen a hosszabb távon kibontakozó környezeti anomáliák üzleti döntésekbe való beillesztése, a rövid távú, „vak” szemlélet felszámolása. 

Olyan piaci struktúra és feltételrendszer kialakítása tehát a cél, amelyben már most megjelennek e kockázatok, mégpedig az üzleti döntéshozók által is értelmezhető, konkrét pénzügyi hatások formájában. A környezetünk állapota és a rövid távú üzleti megfontolások között fennálló ellentmondásokat a zöld technológiák versenyképességének javulása és a globális szemléletváltás számolhatják fel véglegesen.

1_4.jpg

Miért éri meg tehát zöld területen befektetni amellett, hogy jót teszünk vele a jövő nemzedékének, és óvjuk a környezetünket? Röviden összefoglalva a zöld kötvények célja, hogy hosszú távon is értékeljék egy adott piaci szereplő környezetre, társadalomra gyakorolt hatását, valamint vállalatirányítási gyakorlatát. Amennyiben a kockázatokat beárazzák a termékekbe, magasabb kockázattal súlyozott hozamra számíthat a fenntarthatóságot szem előtt tartó befektető. Igenis megvalósítható az a cél, hogy ne menjen a fenntarthatóság a hozam rovására.

A zöld pénzügy nem jótékonykodás, hanem az etikai szempontokon túl kézzelfogható hasznot is hozhat. Ezekre a pénzügyi döntésekre úgy kell tekintenünk, mint a saját jövőnket megalapozó befektetésekre.

Befektetés a jövőnkbe? - Az etikai szempontokon túl hoznak kézzel fogható hasznot a zöld befektetések? Tovább
Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között

1_3.jpg

Sokan szeretnénk felelősen étkezni, olyan termékeket vásárolni, amik megfelelnek az értékrendünknek és az életmódunknak, például állatkísérlet mentesek vagy vegánok. Azonban mindennapi nehézség eligazodni a sok logó és jelölés között. Összefoglaló cikkünk segítséget nyújt a felismerésben, és hozzásegít a tudatos vásárláshoz.

2020.11.01. Írta: Erdős Bianka, borítókép: Pixabay

Sokan igyekszünk figyelmet szentelni annak, hogy milyen az életvitelünk, az értékrendünk, és hogy ezekkel összhangban  milyen ételeket és termékeket vásárolunk. A tudatosság mellett sokan törekszünk arra, hogy minél kevesebb műanyagot használjunk, zero wasteek legyünk, olyan termékeket vásároljunk, amelyeket nem teszteltek állatokon, vagy étkezési szokásainknak megfelelően vegetáriánus vagy vegán dolgokat vegyünk. De valóban tudjuk, hogy mi az, amire oda kell figyelnünk, amit a megfelelő választás meghozatalához a terméken keresnünk kellene?

3_jpeg.jpgKép: Pexels

Rengeteg olyan termékmegjelölés, logó található a termékeken, amelyek megkönnyíthetik a vásárlási folyamatainkat, amennyiben tisztában vagyunk ezeknek a grafikáknak a jelentésével. Ehhez először fontos tisztázni azt, hogy mik a főbb kategóriák, és ezek között mennyire lehet átfedés.

A jelölések kategóriái

Alapvetően beszélhetünk vegetáriánus, vegán és CF (Cruelty Free), azaz állatkísérlet mentes termékmegjelölésről. Fontos tisztázni, hogy az egyes kategóriák között lehetnek átfedések, és így egy termék lehet egyszerre vegán és állatkísérlet mentes is. Azonban az, hogy valami csak vegán, nem jelenti azt feltétlenül, hogy az adott terméket nem tesztelték állatokon, vagy éppen fordítva, az állatkísérlet mentes termék tartalmazhat állati eredetű összetevőt. A különböző minősítéseket és így a logókat nem cégeknek, hanem termékeknek ítélik meg, emiatt azt is érdemes lehet szem előtt tartanunk vásárlásaink során, hogy bár egy márka árusít vegán termékeket, attól még nem lesz maga a márka és az összes többi terméke is vegán.

Állatkísérlet mentesség (Cruelty-free)

Állatkísérlet mentes termékekről akkor beszélhetünk, ha a termék összetevőit, illetve magát a terméket nem tesztelték állatokon. Ezt jelzi számunkra a Choose Cruelty Free (CFF), vagyis Válaszd a kísérlet menteset logó is. Valószínűleg ezzel nem igazán fogunk találkozni, mivel egy ausztrál non-profit szervezet által létrehozott kezdeményezés része, amely az ausztrál fogyasztókat és gyártókat ösztönzi állatkísérlet mentes termékek megvételére, illetve előállítására.

2_jpeg.jpg

Kép: Unsplash

Azonban nem kell Ausztráliáig mennünk, hogy ehhez hasonló logóval találkozzunk. A Vegetarian Society Approved logó olyan vegetáriánus termékekre kerülhet rá, amelyek amellett, hogy például nem génmódosítottak vagy keresztszennyeződéstől mentesek, nem voltak tesztelve állatokon sem a gyártó, sem megbízott fél által. Szintén biztosak lehetünk abban, hogy állatkísérlet mentes terméket tartunk a kezünkben, ha a Leaping Bunny vagy a PETA (Amerikai Állatvédő Szervezet) által létrehozott Beauty without Bunnies logót látjuk. Az előbbi esetében a beszállítói lánc teljes egészét ellenőrzik. A Beauty without Bunnies, illetve a Vegetarian Society Approved logóknak létezik egy bővített változata is, amely az állatkísérlet mentesség mellett biztosítja a termék vegánságát is.

A vegánság jelzései

Közelítsük meg a témát a másik oldalról is: honnan tudhatjuk, hogy egy termék vegán-e? A Vegetarian Society Approved (Vegan) logóról már szót ejtettünk, ez a CF mellett garantálja, hogy a termék vegán is. Amennyiben a Certified Vegan Logo vagy a Vegan logót látjuk elhelyezve a terméken, arról biztosan tudhatjuk, hogy vegán. Bár ez a megjelölés elsősorban a termék vegán létére hívja fel a figyelmet, fontos tudni, hogy az előbb említett logóhoz hasonlóan szintén biztosítja, hogy a termék állatkísérlet mentes is.

ba_vegetarianus_vegan_jelolesek_8.png

grafika: Közgazdász

Ezek a logók mind arról biztosítják a vásárlókat, hogy a termék állati eredetű összetevőktől és melléktermékektől mentes, nem áll fenn keresztfertőzés veszélye, és nem voltak a termékek, illetve azok összetevői állatokon tesztelve, sem a gyártó oldaláról, sem annak megbízásából. Érdekesség, hogy a The Vegan Society-t Donald Watson alapította 1944-ben feleségével és négy barátjukkal. Watson volt az, aki megalkotta a vegán kifejezést azokra a vegetáriánusokra, akik tejtermékek mellett tojást sem fogyasztanak. A Vegan logó ehhez a társasághoz fűződik.

Érdemes még megemlítenünk a V Label-t, amely az Európai Vegetáriánus Unió kezdeményezésére jött létre. Ez a termékjelölés a korábban említett logókkal ellentétben nem garantálja, hogy nem tesztelték állatokon, azonban nem is ebből a célból hozták létre. Az elsődleges cél az volt, hogy  könnyítsenek a vásárlás folyamatán azok számára, akik kifejezetten vegetáriánus vagy vegán terméket szeretnének vásárolni, ugyanis a V Labelnek két kategóriája van: a vegetáriánus és a vegán. A két logó megszületéséhez az is hozzájárult, hogy európai szinten még nincs kötelező erejű, jogi definíció arra, hogy pontosan mit jelentenek a vegetáriánus és a vegán kifejezések. 

adatbazis.jpgAmire még érdemes figyelni

Kép: Az EWG’s Healthy Living applikációja

Fontos tudnunk, hogy amennyiben egy termékre írva csak annyit látunk, hogy vegán vagy állatkísérlet mentes, az még igazából semmit sem jelent. A fent ismertetett logók azok, amelyek garantálni tudják ezeket. Azonban azt is jó, ha tudjuk, hogy ezeket a logókat a cégek csak színükben változtathatják meg, mást nem alakíthatnak át rajtuk! Amennyiben nincs logó a terméken, még ne ítélkezzünk egyből, érdemes megnézni a termék összetevőit, ugyanis előfordulhat, hogy egy cég nem kívánja megfizetni a logók licensz díját.

Amennyiben a termékösszetevők elolvasása után is bizonytalanok maradunk, érdemes lehet az erre a célra kialakított adatbázisokban tájékozódni a termék minősítésével kapcsolatban. Természetesen ezek után is előfordulhat, hogy nem vagyunk biztosak a dolgunkban, még mindig szkeptikusak vagyunk. Ebben az esetben érdemes a közösségi média felületeken olyan tartalomgyártókat követni, akik kifejezetten vegán életmódot folytatnak, emiatt olyan márkákkal vannak szerződéseik, akik vegán termékeket és/vagy állatkísérlet mentes termékeket forgalmaznak. 

Adatbázisok, amikben keresni lehet:
Double Check Vegan
Leaping Bunny Program
Beauty Without Bunnies
Skin Deep (applikáció: EWG’s Healthy Living)

Cégekkel is érdemes lehet felvenni a kapcsolatot, hiszen belefuthatunk olyan szituációba is, hogy egy általunk régebb óta használt termékről lekerül például a vegán logó. Egy esetben a cég erre a megkeresésre azt válaszolta, hogy nem szükséges tovább használniuk a vegán logót, mivel rendelkeznek COSMOS minősítéssel. A COSMOS egy nemzetközi tanúsítvány, amely nem önmagában szerepel a termékcsomagoláson, hanem minősítő szervek logójával együtt találhatjuk meg a jelzését, mint COSMOS NATURAL vagy COSMOS ORGANIC. A tanúsítványt bio- és natúrkozmetikumok kapják meg, de ezek tartalmazhatnak növényi és állati eredetű összetevőket is, emiatt nem felelnek meg a vegán feltételeknek.

Keressétek a logókat, tájékozódjatok, és merjetek kérdezni cégektől annak érdekében, hogy vásárlásaitok során a megfelelő terméket válasszátok, ami az értékrendeteknek megfelel.

Vegán vagy állatkísérlet mentes? - Igazodj ki a jelölések között Tovább
Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni?

kgo_vega_foto_1.jpgHa eldől, hogy valaki vegetáriánus vagy vegán lesz, és lemond a hús vagy akár minden állati eredetű termék fogyasztásáról, sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogyan is álljon neki ennek az egésznek. Egyáltalán mit is jelent vegának vagy vegánnak lenni? Ki fogja-e nézni őket a korábbi társaságuk, és vajon mindig éhesek lesznek? Jól lehet lakni hús nélkül is? Nem lesznek betegek, vagy nem fogják még a gatyájukat is étkezésre költeni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kínál válaszokat az alábbi írás.   

2020.10.30. Írta: Brándisz Ádám / Borítókép: Pexels

Ahogy a közmondás is tartja, a kezdet mindig nehéz, nincs ez másképp egy étrendváltásnál sem. Manapság már viszonylag egyszerű helyzet fogadja, aki nem akar többé hús fogyasztani. Változó világunk szerencsére jó irányba mozdult el, egyre több és változatosabb lehetőség áll a vega vagy vegán emberek előtt, sőt a közbeszédben is egyre elfogadottabb témává válnak ezek az alternatív étrendek. A gyakran etikai vagy környezetvédelmi okok miatt választott vegetarianizmust, vagy veganizmust hosszas gondolkodás előzi meg. A helyzetet alaposan körbejárva, számos vegát és vegánt megkérdezve kijelenthetjük, hogy nincs mitől félniük azoknak, akik belevágnak ebbe a kalandba. Ugyan lehetnek nehézségek, azonban az életmód, amit választanak, sok mindenért kárpótolni fogja őket 

kgo_vega_foto_2.jpg

Kép: Brándisz Ádám, Közgazdász

 

Az életmódváltás első lépései  

Na de kezdjük is az elején. Eldöntöttük, hogy váltunk, sőt már azt is kitaláltuk, hogy csupán vegák leszünk, és nem mondunk le teljesen az állati eredetű termékekről, mint a vegánok. Érdemes a fokozatosság elvét követni az étrendváltásban, hiszen, ha egyből elhagyunk minden állati eredetű terméket, akkor a szervezetünk nehezen fog reagálni a hirtelen változásraKövetkező lépés az ötletgyűjtés és tervezés. Ahogy szépen fokozatosan csökkentjük a húsfogyasztásunkat, úgy nő meg a kreativitás szerepe az étrendünkben, és úgy térünk át egy másik életmódra. Mára már eljutottunk oda, hogy Magyarországon is számos szakácskönyv, film, online videó elérhető, sőt olyan közéleti személyiségek is vannak, akik kizárólag ezzel a témával foglalkoznak – legyen szó akár a vegaságról, akár a vegán életmódról. Érdemes az ő munkásságukat követni, mert sok ötlettel gazdagodhatunk.  

Tegyük fel, hogy megvan a receptgyűjteményünk, és már órákat töltöttünk el netes videók nézegetésével. Erőt veszünk magunkon, és kezünkben a bevásárló kosárral, remegő léptekkel belépünk egy ismeretlen világba. Az az érzésünk, hogy már jártunk itt korábban, de mégis az újdonság erejével hatnak a dolgok. Most új szemmel kell felfedeznünk a megszokott boltunkat. Ha vegák szeretnénk lenni, csupán egy cél lebeg a szemünk előtt: húst ne! Az elején még bátortalanul és tanácstalanul mászkálunk a sorok között, azonban ahogy telik az idő, és múlnak a hetek, úgy leszünk mi is egyre bátrabbak, és a végén már szédítő sebességgel fogunk bevásárolni. Válogatás pipa, elérkezünk a kasszához. A kedves, ismerős pénztáros néni ugyan kicsit furán néz ránk, hogy nem vesszük meg a korábbi húsmennyiséget, azonban valahogy kibírjuk a csodálkozó tekinteteket.  

Hazamegyünk, ledobjuk a szatyrokat, majd egy kreatív főzés után megesszük életünk első vegetáriánus ebédjét. Boldogságot érzünk, mert tudjuk, hogy valami nagynak vagyunk az elején. Másnap lelkesen meséljük első élményeinket a családnak és a barátoknak. A papa elsőre furán néz, nem érti, hogy miért ne kellene szalonnát ennünk, mama csak a szemét forgatja amikor közöljük vele, hogy nem kérünk a vasárnapi rántotthúsból. A barátaink elfogadóak, azonban páran mintha ferdén néznének ránk.

Megérkeznek az első negatív megjegyzések, szkeptikus mondatok, és elgondolkozunk azon, vajon tényleg helyesen döntöttünk-e. Megéri a sok hűhó, a receptkeresgélés és a halványulásnak induló emlékek a gőzölgő steakről? 

Ekkor viszont arra gondolunk, hogy miért is kezdtünk bele, egy fenntartható világért, melyben nem eszünk állatokat, és védjük környezetünket. Visszatér belénk a lelkesedés. 

kgo_vega_foto_3.jpg

Kép: Pexels 

 

Mit érez mindebből a testem?  

Pár hónap elteltével már otthonosan mozgunk új életmódunk kultúrájában, megszoktuk a baráti ugratásokat, és lendületesen érvelünk, ha valaki megkérdőjelezi döntésünket. Érkezik azonban az első pofon. Véradáson kiderül, hogy alacsony a vérünk vastartalma és B-12 vitaminból se túl rózsás a helyzet. Doktorúr első kérdése: Maga vega, igaz? Ledöbbenünk: de hát egészségesen élünk, mindennek szépnek kellene lennie! A villámtanácsadás után megtudjuk, hogy miket felejtettünk ki az étrendünkbőlHazafelé már új recepteken gondolkozunk, és tudjuk, hogy teljeskörűen kell étkeznünk, különben a korábbi húsfogyasztásból származó ásványi anyagokból és nyomelemekből hiány lesz. Gyorsan fel is hívjuk ismerősünket, aki most kezd bele az életmódváltásba, hogy erre is figyeljen. 

Az a bizonyos egy év  

Elérjük a hőn áhított mérföldkövet: egy év eltelt amióta étrendet váltottunk. A család egy meglepetés partival ünnepel. Meghökkenten vesszük észre, hogy a papa a rántott brokkoliból pakol magának. Gyors kérdést követően kiderül, hogy mostanság kevesebb húst eszik, amit az orvosa is támogat, hiszen lejjebb ment a koleszterin-szintje. Boldogan vesszük tudomásul, hogy másoknak is segíthettünk döntésünkkel. 

Ebéd közben az egész család minket faggat, mi pedig lelkesen mesélünk terveinkről. Következő héten kezdünk egyetem mellett, mellékállásban egy modern, fiatalos, vegetáriánus bisztróban. A tulajdonos az ismerősünk, és vevő az ötleteinkre. Ha minden jól alakul, jövőre a többi étteremmel összefogva vega hetet szervezünk Budapesten, melynek célja az étrend népszerűsítése és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés lesz. Többen is hívtak minket felvonulásokra és tüntetésekre, de mi azt túl szélsőségesnek tartjuk, és inkább a párbeszédben látjuk a lehetőséget. Sőt, saját tapasztalatainkon felbuzdulva elkezdtünk írni egy könyvet is, melynek célja, hogy megkönnyítse az étrendváltást és eloszlassa a tévhiteket. 

pexels-karolina-grabowska-4397910.jpg

Kép: Pexels

Estefelé az italunkat kortyolgatva jó érzéssel gondolunk vissza az elmúlt egy évre. A kezdeti félelmeinkre, melyek visszatartottak minket, a barátainkra és a családunkra, akik támogattak minket, a kisebb nagyobb bökkenőkre, melyeken kihívás volt túljutni és a számtalan emlékre, melyet a vegetáriánus étrendnek köszönhetünk. Egy ismerősünk foglal mellettünk helyet, majd érdeklődően fordul felénk. Ő is elkezdené az étrendünket. Felcsillan a szemünk, és szenvedélyesen kezdünk el mesélni neki, az új ötletünkről, hogy kipróbáljuk a vegánságot. 

Tévhitek és a valóság - Avagy milyen vegetáriánusként vagy vegánként élni? Tovább
A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez?

pic2_vegan.jpg

Egy kiló hús előállításához akár 100 ezer liter víz is szükséges lehet, míg ugyanennyi búzához csupán ezer. A mezőgazdasági földterületek 70 százalékát a haszonállatok legelőjeként használjuk, míg a gyümölcsökre csupán két százalék jut. Az alternatív étrendeknek, mint a vegán és a vega, sok nézeteltéréssel kell szembenézniük. De vajon megéri? Mi az életútja egy tehénnek, ami a legelőről az asztalunkra kerül? És hogyan függ össze a vegán életmód a fenntarthatóbb jövő reményével?

2020.10.26. Írta: Belayane Najoua

A klímaválság korában sokszor kerül szóba az ökológiai lábnyom, ami azt mutatja meg, hogy ki mennyire károsítja a környezetet, azaz mekkora helyet foglalunk el a Földön. Az átlagos egy főre eső lábnyom 2,75. Tehát ha mindenki így élne, akkor 2,75 Földre lenne szükség, hogy kielégítsük a bolygón élő összes ember összes igényét. Magyarországon ez a szám 4,2, míg az USA-ban 8,1 (forrás). De vajon mitől lesz ilyen magas ez az érték? Mennyiben járul hozzá az étrendük az ökológiai lábnyomunkhoz, és milyen energiaforrások kellenek egy kilogramm hús előállításához? 

A legelőről az asztalunkra

pic1vegan_1.jpg

Az egész folyamat a takarmánynövények termesztésével kezdődik.

A mezőgazdaságra alkalmas területek 28 százalékát használják takarmánynövények termesztésére, 69 százalékát legelőnek és csupán 3 százalékát gyümölcsöknek és dióféléknek.

A növényeket öntözni is kell, ezért a rendelkezésre álló vízkészlet mintegy 70 százalékát használjuk el a takarmánynövények öntözésére. Miután szépen megnőtt a növény, a következő lépés az aratás. Ehhez szükségünk van gépekre, üzemanyagra, logisztikai erőforrásokra, csomagolóanyagra, energiatermelésre és nem utolsó sorban munkaerőre. 

pic3_1.jpgEzzel szinte egy időben a tömegtermelési eljárásban mesterségesen megtermékenyítik a nőstény állatot, és “legyártódnak” az utódok. Közben megérkezik a takarmány az állatüzembe, ahol antibiotikumokkal, növekedési hormonnal adagolják őket. Mikor eljön a vágás ideje, újra figyelembe kell venni az üzemanyagfogyasztást és a vágóhíd víz- és áramhasználatát. A leölést követően becsomagolják az állatokat, és elszállítják az áruházakba, amiben az üzemanyagfogyasztás is fontos szempont (forrás).

Természetesen egy vegán életmódot követő embernek is van ökológiai lábnyoma, de ha végiggondoljuk, hogy egy növényi alapú ebédhez mennyivel kevesebb energiát, vizet és üzemanyagot kell felhasználni, sokkal alacsonyabb értéket kapunk, mint egy húsalapú ételnél. 

Mi a különbség a vegán és a vega között? 

Vegetáriánus: A vegetáriánus ember nem eszik húst, de minden más állati eredetű terméket igen. Tehát iszik tejet, eszik sajtot és így tovább. Ezek mellett vannak olyan vegetáriánusok, akik csak egy bizonyos húsokat esznek meg. Például a peszkatáriánus eszik halat, de húst nem. Az ovo vegetáriánus nem eszik húst és tejterméket, de tojást igen.

Vegán: A veganizmus egy olyan életmódbeli irányzat, ami arra törekszik, hogy kizárja az állatok kizsákmányolásának és kihasználásának minden formáját. Nem eszik húst, se másmilyen állati eredetű ételt. Életmódfelfogásukból ered, hogy a vegánok bojkottálják a cirkuszokat, állatkerteket, a gyapjúipart, a szőrmeipart és olyan ipart, tevékenységet, amely bármilyen formában kihasználja vagy felhasználja az állatokat.

6 ok, amiért a vegánság lehet a fenntartható jövő étrendje

1. Hozzájárul a globális felmelegedés megakadályozásához

Egy 2006-os jelentésben az ENSZ megállapította, hogy az élelmiszertermelés céljából történő állattartás több üvegházhatású gázt termel, mint a világon az összes autó és teherautó együttvéve. Az üvegházhatású gázokról ebben a cikkünkben olvashattok bővebben.

2. Nagy mennyiségű vizet takarít meg

Egy kilogramm marhahús előállításához 13-100 ezer liter víz szükséges, míg egy kilogramm búza előállításhoz csupán 1-2 ezer.

A különbség meghökkentő, a termesztés Földre gyakorolt hatásai pedig még elrettentőbbek.

3. Kevésbé szennyezi a vizet, mint a húsevő életmód

Az állati hulladékok, antibiotikumok, takarmánynövényekhez használt műtrágyák nagy mennyiségben károsítják a Föld vízkészletét. Az USA-ban a tenyésztett állatok nagyjából 130-szor annyi ürüléket produkálnak, mint a teljes emberi népesség. Mivel az állattartó farmoknak sok esetben nincs fejlett szennyvízkezelő rendszerük, a trágyás szennyvíz végül a természetes vizeinket szennyezi, tönkretéve a talaj termőrétegét, és közben a levegőt is szennyezve.

4. Nem kell feláldozni az esőerdőket

pic4_1.jpg

A Föld teljes szárazföldi felszínének 30 százalékát - a mezőgazdasági terület 70 százalékát - a tenyésztett állatok tartására használják (forrás). Ennek jelentős része  egy olyan természetes ökoszisztémának adna otthont, mint az esőerdő. Dél-Amerikában az Amazonas-erdőirtás 70 százalékáért az állattenyésztés felelős (forrás). Az esőerdőket az új legelők kialakítása miatt vágják ki, ami a túllegeltetés miatt végül egy elsivatagosodott, erodált területté válik.

5. Egyes kutatások szerint csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát

A tenyésztett állatokkal és halakkal nagyon sok gyógyszert és növekedési hormont etetnek, hogy minél nagyobbra nőjenek. Sok ilyen hormon emberre való hatása még nem teljesen ismert. Az antibiotikumok jelentős mennyiségben tartalmaznak arzént, ráadásul a leginkább rákkeltő formájában. A napi szintű arzén bevitel rákot, elmebajt és idegrendszeri problémákat is okozhat. (forrás)

6. Elősegíti egy fenntartható világ kialakítását

sustainability-3300898_1920.jpg

(kép: geralt; pixabay.com)

Ahogy a Föld népessége egyre növekszik, úgy nő az élelmiszerigényünk is. 

Az élelmiszertermelés világszinten a rendelkezésre álló talaj 30 százalékát, a fosszilis üzemanyagból származó energia 20 százalékát és az édesvízkészlet jelentős részét igénybe veszi.

A haszonállatok tartása a mezőgazdaság legnagyobb mértékben környezetkárosító része. A világ hústermelése rohamos iramban emelkedik, 2050-ig várhatóan a duplájára fog nőni. A vegán étrend lehet az egyik legfontosabb eszköze egy fenntarthatóbb és élhetőbb bolygó kialakításának. 

Képek forrása: Pixabay

A vegán étrend lenne a fenntarthatóság kulcsa? - Hány liter víz kellett az ebédedhez? Tovább
Turikincsek, avagy használtruhákat hordanak a szerkesztőség tagjai!

Turikincsek, avagy használtruhákat hordanak a szerkesztőség tagjai!

nevtelen-1.jpg

Tudtátok, hogy évente közel 100 millió tonnányi ruha szemétként végzi? És hogy átlagosan 12 évig tartana annyi ruhadarabot újrahasznosítani, amit a divatipar 48 óra alatt gyárt? Az egyik legjobb út a tudatos életmód felé, ha másodkézből szerezzük be ruháinkat. Mi októberben is folytatjuk a használtruha-szeptembert!

Szerkesztette: Sipos Sára

Megkértük szerkesztőségünk tagjait, hogy küldjenek képeket kedvenc másodkézből jött ruháikról. A képekhez tartozó rövid történetekből kiderül, hogy használt ruhákat vásárolni nemcsak olcsóbb, hanem élvezet is. Ráadásul a turkálókon kívül számos lehetőség van környezettudatosabban beszerezni a ruháinkat: szülők, testvérek, barátok gardróbja, vintage boltok, lakásbutikok, adományboltok, de akár online is.

Ha érdekel, hogyan lehet kevesebb pénzből egyedien és tudatosan öltözködni, olvasd el korábbi cikkünket a témában!

,,A képen viselt farmerkabátot és farmert anyukámtól örököltem, a pulcsi pedig egy vintage boltból való. Szeretek másodkézből szert tenni a ruhákra, általában sokkal több különleges darabot találok eldugott ruhaüzletekben, mint fast fashion boltokban.” - Burkus Brigitta

0_burkus_brigitta.jpg

,,Bármennyire is meglepő, ez az öcsém kinőtt cipője, ami úgy maradt ilyen fehér, hogy csak tesiórákon hordta. A szoknya örök kedvencem, nagyon egyszerűen bukkantam rá egy turiban, míg a blúz egy különlegesebb darab. Ugyancsak másodkézből van, de egy válogatott, vintage kollekcióból. A környezetet kímélve is lehet extra darabokat találni, melyeknek mind megvan a saját történetük.” - Taxner Tünde

1_taxner_tunde.jpg

,,Mind a világoszöld nadrág, mind pedig a Levi's farmerkabát turiból származik, utóbbit ajándékba kaptam. Azon kívül, hogy gyakorlatilag ingyen jutottam hozzájuk, nap mint nap emlékeztetnek a fenntartható öltözködés fontosságára, így érzelmileg is jobban kötődöm hozzájuk, mint más ruhadarabjaimhoz. Bár itt-ott már szakadt és kopott, bárhova is megyek, a kabátka például szinte mindig velem utazik!” - Barla-Szabó Zsófia

2_barla-szabo_zsofia_jpg.jpg

,,A képen látható felsőt és nadrágot is anyukámtól örököltem. Hihetetlen, de ez a szett már a második egyetemista korát éli! Az elmúlt 20 évben csak a nadrág hossza változott: eredetileg hosszú nadrágként erősítette anyukám gardróbját.” - Szabó Judit

3_szabo_judit.jpg

,,A fehér naci egy tavaly nyári, külföldi turizás alkalmával került hozzám. Régóta álmodtam egy ilyen fazonú nadrágról, de mindig túlárazottnak gondoltam. Most viszont van egy ilyenem, imádom, és ami még emlékként is szolgál.

A korábbi évekhez képest borzasztóan sok secondhand/használt ruhát hordok, konkrétan alig tudtam képet választani. Anyukám régi darabjaitól kezdve turikincseken át gardróbcserén hozzám került dolgokig már a ruhatáram nagy része ilyenekből áll. Imádom, hogy az ember nincs az aktuális divatdarabokra korlátozva! Annyival menőbb ruhákat lehet így találni, és az sem rossz, hogy az adott darab nem feltétlenül köszön vissza az utcán.” - Verseghy Evelin Hanna

4_verseghy_evelin_hanna.jpeg

,,Körülbelül másfél éve vettem ezt a két kabátot, darabját 3500 Ft-ért. Pulóvert akartam venni - hideg volt és egész nap a városban kellett szaladgálnom, de amikor megláttam a kabátokat, nem hagyhattam ott őket. Nagyon szeretem mindkettőt: a piros igazából a kedvenc színem, a barnának pedig nagyon egyedi az anyaga és a kinézete is, nem találkoztam még ilyennel.” - Nagy Dávid

dd.jpg

,,A képen látható két nyári ruhát együtt vettem 3000 forintért a Háda secondhand üzletben. Hosszú idő után mentem el nyáron turkálóba, de nagyon örülök, hogy így lett, hiszen beszereztem ezt a két praktikus és kényelmes ruhát az évszakra.” - Hegedüs Kata

6_hegedus_kata.jpg

,,A képen a ruhadarabok másodkézből valók, azonban mind kicsit máshonnan. A szoknyát egy vintage Humanában találtam 400 Ft-ért, a póló a nővéremtől származik, a kabát egy picit drágább Háda darab, míg a bőr kistáska egy pesti adományboltban akadt a kezembe 200 Ft-ért. Ezzel a szettel próbálom bizonyítani, hogy milyen sok lehetőségünk van használtan beszerezni a ruháinkat.” - Sipos Sára

7_sipos_sara_jpg.jpg

“Ez a ruha eredetileg Anyukámé volt - nagyon tetszett már évek óta, de soha nem kértem el tőle. Idén tavasszal váratlanul nekem adta, mondván, hogy ő már ritkán hordja.  Így valósulnak meg a kimondatlan kívánságok.” - Kércz Dorci

8_kercz_dorci.jpg

,,Samuel L. Jackson inspirálta a sapkaválasztást - végre találtam turkálóban is egy lila Kangolt. A kabát és a nadrág szintén turkálós termék, a katonai bakancs pedig egy használt cipős üzletben került a kezeim közé. Az outfit nem látható részeinek is legalább második tulaja vagyok, a zokni például ismerős által nálam hagyott "örökség". A vizuális csapat tagjaként általában van nálam kamera is: a lencse apróhirdetéses szerzemény, a kamera egy használt fotós boltból jött.” - Bera Viktor

9_bera_viktor.jpg

,,Imádok turizni: körülbelül két éve majdnem mindent turizok. A képen látható ruhák mind a Humana turkálóból vannak, és mind 200-350 Ft volt!” - Báthori Adrienn

10e_bathori_adrienn.jpg

,,Már hetek óta próbáltam használtan jó farmernadrágot keresni, de eddig hiába. Egyik nap felugrottunk egy vintage darabokat árusító lakásbutikba nadrágot keresni, akkor akadt meg a szemem ezen a gyönyörű blézeren. Nadrágom ugyan nem lett, de megtaláltam a tökéletes blézert. Ne felejtsük el, hogy a használtruha-vásárlás zsákbamacska: nem szabad előre eldönteni, mit keresünk, de mindig legyünk nyitottak a meglepetésekre!” - Sipos Sára

11_sipos_sara.jpg

Turikincsek, avagy használtruhákat hordanak a szerkesztőség tagjai! Tovább
Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak

b_v_191.jpg

Sok helyen fel sincs festve - hogyan találjam meg így a bicikliutakat? Hova és milyen módon kössem ki a biciklimet, és kihez forduljak, ha esetleg ellopják? Kerékpározhatok a járdán két sör után? Előző “Bringával Budapesten” cikkünkben az aktuális trendek mellett a biciklizés legfontosabb előnyeit mutattuk be, most pedig 11 hasznos tanáccsal látjuk el a még rutintalan bringásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

1. Nézd ki előre az útvonalat!

Ha rutintalan biciklis vagy, esetleg csak nemrég költöztél Budapestre, és még kevésbé ismered a várost, bringával közlekedve kezdetben nem mindig egyértelmű, hogy merre is van az arra. Felfestetlen kerékpársávok, kimaradó útszakaszok és félkész etapok labirintusában joggal érezheted magad elveszettnek.

b_v_0029.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Érdemes rászánni néhány percet, és indulás előtt alaposan átböngészni a kerékpárutakat, tájékozódási pontokat keresni, előre megtervezni a leendő útvonaladat. A Mozgásvilág térképe kezdetben rengeteget tud segíteni, később pedig szép lassan összeáll benned egy mentális térkép a legfontosabb útvonalakról, amelyeken rutinszerűen jársz majd.

2. Indulj el időben!

Bár közlekedési dugókkal és baleset okozta torlódásokkal biciklizés közben legtöbb esetben nem kell számolnod, érdemes legalább 5-10 perccel korábban indulni, mint az feltétlen szükséges lenne. Meglepően sokat lassíthat az esetleges rossz idő (például eső vagy nagy szembeszél), illetve itt is vedd számításba a piros lámpákat és a váratlan helyzeteket (például defekt).

3. KRESZ-KRESZ-KRESZ

Mint autóval vagy gyalogosan, úgy kerékpárral közlekedve is vannak bizonyos szabályok, amelyeket kötelezően be kell tartanod. Az első indulás előtt mindenképp érdemes átfutni a KRESZ-t, hogy tisztában legyél például az elsőbbségadási szabályokkal és a kötelező felszerelésekkel.

Fontos kiemelni, hogy részegen kerékpározni TILOS – zéró tolerancia ugyan nincs, de az előírás szerint a kerékpárosnak is járművezetésre alkalmas állapotban kell lennie. Szintén tilos lakott területen kívül 40 km/h sebesség felett sisak nélkül, illetve 12 év felett a járdán kerékpározni. A KRESZ mind a te testi épségedet, mind pedig mások biztonságát szolgálja, az ismerete pedig kötelező!

k_b_0053.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

4. Fordíts kellő figyelmet a felszerelésedre!

Indulás előtt - jellemzően tavasszal és ősszel - a garázsban porosodó bringát érdemes szakértővel átnézetni, és elvégezni az alapvető karbantartását, ami minimum az alábbi tevékenységekből áll:

  • a fékek és a váltók beállítása és olajozása
  • a külső gumik ellenőrzéséből
  • a belső gumik felfújása
  • a nyereg és a kormány pozícionálása

Semmiképp ne felejtsd otthon a működő első és hátsó lámpát, hiszen ezek kötelező tartozékok. Illetve nem kijelölt bicikliúton, autók között való közlekedés esetén jó szolgálatot tehet egy láthatósági mellény vagy fényvisszaverős szalag is. Főleg Budapesten, forgalmasabb utakon biciklizve megkönnyítheti az életedet egy csengő, ami - bár sokan nem tudják - ugyancsak szükséges felszerelés.

5. Extra felszerelések

Amennyiben nem csak alkalmanként, de rendszeresen is kerékpárral közlekedsz, érdemes magadnál tartani egy esőkabátot, illetve a rutinos bringások alapvető felszerelései közé tartozik még egy újratölthető kulacs, egy pót belső gumi és egy kisméretű kézi pumpa is. Célszerű beszerezni ezen kívül egy könnyű, pántokkal a saját felsőtestedre igazítható hátizsákot is, ami jó szolgálatot tesz majd az aktív mozgás közben.

6. Ne a kifutóra készülj!

Tapasztalatlan bringásként sokan esnek a nem megfelelő öltözet hibájába. Bár rövidebb távokon ez sem okoz különösebb kellemetlenséget, hosszabb útra ne hosszú szárú bőrcsizmában, szőrmekabátban vagy oldaltáskával indulj! Javasolt a réteges, sportos, kényelmes öltözet, amely könnyű mozgást biztosít és könnyen le- és felvehető. Ősszel és télen kiemelten ügyelj az arcod és a nyakad védelmére - egy fülvédő-csősál kombó kis helyen elfér és több hét köhögéstől menthet meg.

Mindenképpen tiltólistás a papucs és a magassarkú - ezek nem csak kényelmetlenek, de veszélyesek is. Ha munkába, iskolába igyekszel, vagy csak könnyen kiizzadsz, célszerű bekészíteni a hátizsákba egy plusz felsőt is, amit ha megérkezel, gyorsan át tudsz cserélni.

k_b_0070_1_1.jpg

Kép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

7. Tárolási lehetőségek

Ha az otthonodon kívül akár csak percekre is, de magára hagyod a kerékpárodat, érdemes ezt néhány egyszerű szempont alapján a lehető legbiztosabb módon tenni. Amikor csak lehetőséged van rá, jól látható, forgalmas helyen hagyd a bringádat, a legnagyobb védelmet pedig a kerékbe is beakasztott U-lakatok és az acél láncok biztosítsák. Ügyelj rá, hogy mindig fix, elmozdíthatatlan ponthoz rögzítsd a lakatot, és semmiképp ne hagyj értéket (leszerelhető lámpákat, csomagot …) a biciklin. 

Ha teheted, nézz utána előre, hogy az adott helynek van-e kijelölt biciklitárolója. Egyre több iroda, társasház, kulturális és sportlétesítmény biztosít zárt, fedett biciklibeállót, így érdemes rákérdezni a főnöködnél, a közös képviselődnél vagy a portásnál, hogy el tudod-e helyezni biztonságosan a bringádat. 

8. Szállítás tömegközlekedésen

Defektet kapsz a város másik felén, leszakad az ég, esetleg vidékre utazol? Vannak olyan helyzetek, amikor elkerülhetetlen, hogy bicikliddel együtt tömegközlekedésre szállj. A BKK járatai közül a HÉV-ek mellett a hajókon, illetve néhány villamoson és autóbuszon is szállíthatunk bringát. A teljes listát itt tudjátok megtekinteni. Vonaton és távolsági buszon csak az arra külön kijelölt szerelvényeken, kerékpárjegy vásárlásával (vagy bérlettel ingyenesen) szállíthatunk biciklit, amelyet előzetesen online, a jegyvásárlással egyidőben  tudunk ellenőrizni. 

pexels-vlad-fonsark-4993448.jpg

Kép: Vlad Fonsark, Pexels

9. Biztosítás

Bár személy szerint én egy karcos, cseppet sem vonzó kemping biciklivel járom a várost már második éve, sajnos több ismerősöm is hűlt helyét találta már a sajátjának egy-egy bevásárlás vagy átbulizott éjszaka után. Egy új, értékesebb kerékpár esetében a lehető legbiztosabb rögzítésen kívül célszerű lehet egy biztosítással is csökkenteni a lehetséges anyagi kár kockázatát. Biciklire szóló biztosítást gyakorlatilag percek alatt, akár lakás-, gépjármű- és utasbiztosítással együtt is köthetsz.

10. Óvatosan a zenével

A kabát nyakán kilógó fülhallgató, kormányon doboló ujjak, ütemre mozgó fej és egy tökéletesen figyelmetlen bringás, aki még véletlen sem hallja meg a hátulról érkező mentőt, a mellé kikanyarodó autót, esetleg a tolató kukáskocsi hangját. Ismerős? Te ne legyél ilyen! Még ha hallgatsz is zenét biciklizés közben, azt semmiképp ne az úttesten vagy a forgalmas bicikliúton tedd, és ügyelj rá, hogy a külső zajokat soha ne zárd ki teljesen! Ugyanez igaz a mobilozásra - üzenetíráshoz, fényképezéshez mindig biztonságosan állj félre az út szélére, ezeket ne menet közben végezd!

11. Csomagszállítás

Biciklisként akkor szembesültem először a vásárlás nehézségeivel, amikor megpróbáltam bringával egyedül hazavinni néhány liter tejet, egy kis pékárut, pár kiló gyümölcsöt és zöldséget, lisztet és egy nagy csomag WC-papírt. Csak ami a mindennapi háztartáshoz elengedhetetlen. Plot twist: sikertelen küldetés volt.

A kormányra akasztott (két) zacskó akkor sem jó ötlet, ha elsőre annak tűnik - labilissá teszi a mozgásodat, a küllők közé beakadó szatyor pedig kifejezetten balesetveszélyes. Mindennapi használatra a legpraktikusabb egyértelműen egy kényelmes, sportos hátizsák, a nagyobb bevásárlásokhoz pedig hasznos lehet egy biciklikormányra vagy csomagtartóra szerelhető speciális táska.

Bringával Budapesten - Hasznos tippek újonc kerékpárosoknak Tovább
Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője

Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője

k_b_0070.JPG

Mire volt jó hatással a koronavírus az online kommunikáción és az internetes vásárláson kívül? Mi jelenthet megoldást egy zöldebb, fenntarthatóbb és élhetőbb fővárosi környezet megteremtésére? Milyen munkába járási támogatást várunk a államtól a közlekedést illetően? Fókuszban a budapesti kerékpározás kérdésköre.

2020.10.15. Írta: Barla-Szabó Zsófia, fényképezte: Bera Viktor, infografikák: Magyar Kerékpárosklub

A magyar felnőttek mintegy 71 százaléka szokott biciklizni, azonban mindössze 56 százaléka választ tudatosan fenntartható közlekedési módot (közösségi közlekedés, bicikli, séta) a mindennapokban - derül a Medián által készített friss kutatásból.

Bár azt hihetnénk, hogy a hazánkban megjelenő koronavírus járvány, a bővülő bicikliút hálózat és a pesti alsó rakpart megnyitása a gyalogosok számára

növelte a kerékpározási kedvet, a reprezentatív felmérésből kiderül, hogy 2020-ban a magyar felnőtt lakosság kisebb aránya pattan bringára, mint két évvel ezelőtt A többség (40%) elsődlegesen még most is autóval közlekedik, ezt követi a tömegközlekedés (26%), majd a kerékpározás (16%) és a gyaloglás (14%).

kep_1.png

A fővárosban viszont javult az arány a 2018-as 51 százalék helyett,  2020-ban már a felnőtt lakosság 57 százaléka biciklizik rendszeresen. Összességében javult a rendszeresen biciklizők, és csökkent az elutasítók aránya - míg 2018-ban a megkérdezettek fele (49%) soha nem ült biciklire, addig 2020-ban a az emberek többsége (57%) biciklizik 

A megkérdezettek 63 százaléka rendelkezik saját kerékpárral, és 75 százalékuk számára elérhető ez a közlekedési forma. Ehhez az arányhoz viszonyítva a cikk elején említett 71 százalékos kerékpározási arány meglehetősen magas - láthatjuk, hogy gyakorlatilag mindenki él a lehetőséggel, ha az adott számára.

kep_2.png

A felmérés a nem, kor, iskolai végzettség és az állandó lakóhely típusa szerinti statisztikákra  is kitér. Megtudhatjuk, hogy a felnőtt férfiak nagyobb százaléka biciklizik, mint a nőké, és nagyobb a kerékpározók aránya a diplomások között, a kisebb falvakban és városokban, valamint a fiatalok között. Ha megvizsgáljuk a jogosítvánnyal rendelkező teljes lakosság (72%) és a biciklivel legalább hetente közlekedő felnőttek arányát (70%), hasonló számokat kapunk.

A kutatásból kiderül az is, hogy a mindennapi biciklihasználatra motiváló tényezők közül az egészségmegőrzés, a szabadság és a rugalmasság a legfontosabbak a magyarok számára.  A legjelentősebb eltántorító erőnek pedig az utak nem megfelelő szélessége és minősége mellett a tárolási lehetőségek hiányát és a sofőrök figyelmetlen és felelőtlen közúti magatartását gondoljuk. Ezen kívül többségünk igényelné, hogy az állam anyagilag is támogassa a munkahelyükre kerékpárral közlekedőket.

b_v_192.jpg

Végezetül pedig nézzünk néhány vitathatatlan előnyt, amelyeket bringásként te is élvezhetsz a mindennapokban.

Testmozgás

Amellett, hogy a biciklizés üdítő aktivitás lehet az egyébként monoton ülőmunkát végzőknek, kitűnő mozgás állóképesség-növelésre, általános alakformálásra és izmosodásra is. A rendszeres kerékpározás növeli a tüdőkapacitást, javítja a mozgáskoordinációt, zsírt éget, és a kisebb ízületi igénybevételnek hála kímélőbb sportolási opció lehet, mint a futás vagy a súlyzós edzés.

Felfedezés

A biciklizés a felfedezés örömét adja. Fél évig tömegközlekedéssel járva,  a város egy részét mindig csak ugyanazon perspektívából láttam. Mivel Újbuda-központnál minden nap fel-, a Fővám téren pedig leszállva gyakorlatilag átsuhantam a terület alatt, esélyem sem volt felfedezni azokat a keskeny utcácskákat, eldugott kávézókat és impozáns épületeket, amelyeket azóta, nap mint nap érintek biciklizés közben. 

Social distancing

Bár a villamoson való olvasgatásnak is megvannak az előnyei, úgy gondolom, hogy főként egy ilyen járványügyi helyzetben különösen előnyös, ha nem a tömött hármas metrón zötykölődünk át a fél városon - napi kétszer. Az érintkezések gyakorlatilag minimálisra csökkenthetők, ha tömegközlekedés helyett a biciklit választjuk.

Kötetlenség

Éjfélkor, a buli beindulásával egy időben elmegy az utolsó busz, a következő csak kora reggel érkezik majd, és a legjobb haverod nem ér rá elugrani érted… Kihagyod a fénypontot, vagy beáldozod azt a pár óra alvást és inkább kimerülten mész dolgozni másnap? Ismerős a dilemma? Biciklivel közlekedve mindentől és mindenkitől függetlenül, kötetlenül mozoghatsz!

Gyorsaság és kiszámíthatóság

Biciklivel közlekedni gyors és kiszámítható. Nincsenek forgalmi dugók, nincs terelőúton közlekedő metrópótló autóbusz, késő villamos és pályakarbantartás a metróvonalon. Előre kitapasztalt útvonalaidon csak tőled függ a tempó, és a belvárosban a reggeli csúcsforgalom közepén garantáltan gyorsabb leszel, mint tömegközlekedéssel.

Közösségépítés

A kerékpározás jó hatással lehet nem csak fizikai egészségedre, de mentális jóllétedre is. Társasági tevékenységként a biciklizés kiváló szociális esemény is: tökéletes családi vagy baráti program, ötletes randi vagy csapatépítő lehet közösen, két keréken felfedezni egy erdei tanösvényt vagy a belváros rejtett utcácskáit.

Megtakarítás

Bár egyetemistaként meglehetősen kedvezményesen juthatunk BKK bérlethez, hosszabb távon méginkább pénztárcabarát megoldás lehet beruházni egy biciklire. A jól karbantartott bringa akár évtizedekig szolgálja gondos tulajdonosát, üzemanyagot, parkolási díjat és menetjegyek, bérletek tömkelegét spórolva meg neki.

Környezettudatosság

Ha autózás és tömegközlekedés helyett a biciklit választod, nem szennyezed a levegőt és zajt sem keltesz, kerékpárod alapanyagai pedig szinte teljes egészében újrahasznosíthatók, veszélyes hulladékká alakuló alkatrészei nincsenek. Mindezzel hozzájárulsz egy zöldebb és fenntarthatóbb közlekedési modell megalkotásához és Földünk megóvásához a jövő generációi számára.

Bringával Budapesten - a fenntartható városi közlekedés jövője Tovább
Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

palmoil3.png

Te is jobban érzed magad, ha fenntartható forrásból származó termékeket veszel? Borneóban és Malajziában az olajpálma-ültetvények háromnegyede “fenntartható”. Egy kutatás mégis bebizonyította, hogy ezeken a területeken több fát vágtak ki, mint a nem fenntartható ültetvényeken. Akkor a fenntarthatóság csak egy marketingfogás lenne? És milyen szerepük van ebben az olyan fogyasztóknak, mint te és én?

2020.09.12. Írta: Belayane Najoua

Az olajpálma az a növény, amit biztos, hogy te is eszel, veszel. Ott van a tányérodon, a szádon, a bőrödön és az autódban. Nem lehet kiiktatni az életedből, mert nincs másik olajtermő növény, ami ilyen kevés munkával ekkora hasznot hoz. Nő, mint a gaz, és profitot hoz, mint az arany. Csakhogy a gazzal és az arannyal ellentétben, az olajpálma amilyen gyorsan nő, olyan gyorsan rombolja le a világot. Nem marad más utána, csak a felégetett pusztaság.

Felelős vagyok?

Nem is tudom, hogy melyik termékben van pálmaolaj. Akkor miért vagyok felelős?

- kérdezhetnénk magunktól. A környezettudatos és felelős vásárlás egyre fontosabbá válik napjainkban. Ahhoz, hogy pár évtized múlva is lehessen napozni a tengerparton, legyen fehér karácsony, és ne legyenek kihalófélben lévő állatok, elengedhetetlen, hogy felelős és tudatos vásárlási szokásokat alakítsunk ki. 

palmoil4.jpg

Borneó az esőerdők 90 százalékát, míg Szumátra a 97 százalékát vesztette el, csupán 36 év alatt (forrás). Az erdők irtása leginkább az orángutánokat érinti, 150 ezer példány esett áldozatul a szándékosan előidézett, bozótirtó tüzeknek. A természetes élőhely zsugorodása miatt a biodiverzitás rohamosan csökken, és 1-2 évtized múlva már az ökológiai funkciót betöltő élőlények pusztulása is érezhető lesz a térségben. A probléma nemcsak az olajpálmával rendelkező országokat érinti, hanem mindenkit. Téged is és engem is. A számok óriásiak és félelmetesek. De nem visszafordíthatatlanok. Én a megoldás része szeretnék lenni. És te?

Mi az a pálmaolaj?

Az olajpálma termesztésen nem 21. századi újdonság. Már az ókorban is használták sütőolaj, tüzelő és kozmetikai cikkek előállítására. Mégis a 20. század végén lett egyre népszerűbb, amikor a mamutcégek rájöttek, hogy az olajpálma legyőzhetetlenül hatékony. A hatékonysága pedig három kulcsfontosságú tényezőben rejlik: nagyon kevés termőterületre van szüksége, szinte maradéktalanul felhasználható és az állaga lehetővé teszi, hogy az iparágak nagy része felhasználhassa. (forrás)

Tehát élelmiszertechnológiai szempontból a legelőnyösebb növényi olaj. Csakhogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból már kevesebb pozitívummal rendelkezik. Más növényi olajok, mint a repce és a szója sokkal egészségesebbek, ugyanakkor az előállításuk sokkal drágább. Egy ideális környezetben az olajpálma 25-ször produktívabb tud lenni, mint a szója (forrás). Vállalkozói szemmel nézve ez egy elég kecsegtető lehetőség. Ha le kéne cserélni a pálmaolajat, akkor nemcsak a költségek nőnének meg, hanem a legtöbb termék állaga is megváltozna. A reggeli kekszed már nem lenne olyan roppanós, a nutella túlságosan is folyna, a rúzsod pedig csók nélkül is elkenődne.

Mi van a fenntartható pálmaolajjal? 
palmaolaj1.jpg

Ha egy kicsit utánanézünk az interneten, akkor hamar rátalálhatunk az RSPO nevű szervezetre, azaz a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalra. A társulás tagjai között a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei vannak, mint az Unilever, Nestlé és a Procter and Gamble. A szervezet alapelvei közé tartozik a védett fajokkal rendelkező erdők kiirtásának leállítása, a tisztességes munkakörülmények és a munkavállalói jogok biztosítása (forrás). Az RSPO megszületésétől kezdve a tudósok két csoportra oszlanak a pálmaolaj termesztését illetően. Az egyik csoport az RSPO minősítését teljesen értelmetlennek gondolja, mivel a legfrissebb kutatások szerint a “fenntartható ültetvény” minősítéssel jelzett területeken, habár lassabb mértékben, de az erdőirtás még most is jelen van (forrás).

Ezt a tényt igazolja az RSPO 2019-es éves beszámolója is. A beszámolóban a négy legnagyobb olajpálmákkal borított területet vizsgálták. Míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában csökkent a földégetés mértéke, Óceánia és Dél-Amerika területén sokkal nagyobb arányban nőtt 2018-2019 között (report). De akkor mégis miért kapják meg a fenntartható jelzőt?

A legtöbb pálmaolaj-exportáló ország erősen védi az ipart, mivel az ország GDP-jének jelentős része származik a pálmaolaj exportálásából. Egy “fenntartható olajpálma-ültetvény” életútja eképpen zajlik:

  1. Először a több ezer fajnak otthont adó erdőt fakitermelési engedéllyel kivágják.
  2. Ezután elindul az első pálmaültetvény kialakítása, ami még nem rendelkezik a “fenntartható” jelzővel.
  3. Végül pedig ezt az ültetvényt újraültetik és megkapják rá a “fenntartható ültetvény” minősítést. Ez azért lehetséges, mert az RSPO elvei alapján az az ültetvény kaphat certifikációt, amit egy, már “elhagyatott”, erdővel nem borított területre ültetnek. Mivel az adott területen már amúgy sem voltak fák, így az új ültetvény megkapja a tanúsítványt.

“Egyszerű trükk a fenntarthatóság hiányának az elrejtésére” - nyilatkozta a téma egyik legismertebb kutatója, Cazzolla Gatti a Mongabaynak (forrás). “Nincsen olyan, hogy fenntartható olajpálma-ültetvény. Az erdőket így is, úgy is ki kell vágni. Az lenne fenntartható, ha a fakitermelés miatt kiírtott erdőket nem olajpálma-ültetvényekkel borítanánk be, hanem újraerdősítenénk.”

palmoil2.jpg

A másik oldal szerint viszont a pálmaolaj lecserélése egy sokkal intenzívebb erodálódást okozna, mivel a többi olajtermő növénynek akár 25-ször nagyobb hely kell. Azaz sokkal több erdőt vágnának ki, mint a jelenlegi helyzetben. Ráadásul az előállítási költség megnövekedése miatt a fogyasztói árak is nőnének. Ez az áremelkedés a boltban kapható termékek több mint 50 százalékát érintené.

Van-e megoldás? Mit tudok tenni én?

Az olajpálma csak az Egyenlítő 20 fokos körzetében tud megmaradni - azon a területen, amit általában esőerdő borít, és ahol a Földön található fajok 80 százaléka él. De mi lenne, ha csökkentenénk az esőerdőkre nehezedő nyomást egy olyan olajtermő növény létrehozásával, ami olyan hatékony, mint a pálmaolaj, mégis kevésbé érzékeny a környezeti kondíciókra?

kg_palma_graf.jpg

Adatok forrása: Index

Ezen a lehetséges megoldáson dolgozik Kyle Reynolds és csapata (forrás). Az Ausztrál CSIRO központban a kutatók génmódosításokat végeztek olyan növényeken, mint a dohány és a cirok, hogy magasabb olajtermő produktivitást érjenek el. Míg a hagyományos dohánylevelek kevesebb, mint egy százalék növényi olajat tartalmaznak, a génmódosított változatok 35 százalékot. Ez az érték még mindig nem éri el az olajpálma hihetetlen magas termelékenységét, a kutatók mégis egy lehetséges mentőövet látnak benne, ami megoldhatná a pálmaolaj termelés okozta világszintű problémát. 

A másik megoldás rajtunk múlik. Az már világos, hogy az olajpálmát a mai lehetőségek mellett képtelenség kiiktatni az életünkből. Mindenhol ott van, és egy darabig ott is lesz. A megoldás a kereslet csökkentésében lehet. A megtermelt ételek 80 százaléka a kukában végzi. Az ételekkel együtt a pálmaolajat is a kukába dobjuk. Azt a pálmaolajat, amiért lehet, hogy egy egész orángután család vesztette el a lakhelyét. Mikor kidobunk egy ételt, akkor gondoljunk arra, hogy nemcsak egy keksz végzi a kukában, hanem a keksz mindent egyes összetevője. Azok az összetevők, amik a világ számos különböző pontjáról származnak és a világ minden pontján hatással vannak az ott élő állatokra és az ott dolgozó emberekre. Ha csökkentjük a keresletet, akkor az olajpálma-ültetvények száma is csökkenni fog. 

Gondoljuk át a vásárlási szokásainkat!

Csak annyi ételt vegyünk, amennyi tényleg szükséges!

Ha több van, akkor osztozkodjunk!

Ne végezze a kukában egyetlen étel sem!

Képek forrása: Pixabay

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu Tovább
Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben

img_20200727_195728.jpgEnergiagazdálkodás, kosárközösségek, permakultúra, vegán ebéd és egy igazán elkötelezett csapat, akik családként működnek együtt, konszenzussal döntenek, és életmódjukat a természet folyamataihoz igazítják. Képes beszámoló egy induló ökofalu működéséről.

Írta és fényképezte: Barla-Szabó Zsófia

Még reggel tíz sincs, amikor Siófoknál az autópályáról lehajtva dimbes-dombos utakon érkezünk meg Nyimbe, az alig 300 főt számláló, aprócska zsákfaluba. 2012-ben itt telepedett le a formálisan akkor már két éve működő ökoközösség, akik egy összetett szempontrendszer alapján kutattak leendő otthonuk után. A Nyimi Öko Közösség elsődleges célja egy mind természeti, mind társadalmi vonatkozásban harmonikus együttélési modell megalkotása és fenntartása. A több mint húsz hektárnyi területen minden tevékenység a környezet, a biodiverzitás és a természeti erőforrások megőrzésével, szükség esetén helyreállításával és fejlesztésével történik.20200726_100128.jpg

A közösség legidősebb tagja, Orosz Kati klinikai szakpszichológus saját otthonába invitálja az érdeklődőket. Mentás és gyömbéres limonádéval, kávéval, széles mosollyal és őszinte érdeklődéssel fogad bennünket, majd kört alkotva letelepszünk a terebélyes diófa lombjai alá. Körbefuttatom a szemem a résztvevőkön. Mesterséges intelligencia szakember, kézműves vállalkozó kétgyermekes anyuka, gépészmérnök, projektmenedzser, építész, diák, nyugdíjas, pár, egyedülálló… A bemutatkozó kör során hamar kiderül, ki milyen indíttatásból érkezett a nyílt napra. Többen a nagyvárosok nyüzsgéséből és az érdekkapcsolatok elől menekülnének a természet felé, másokat az önfenntartás és a termelés lehetősége, esetleg a karrierváltás vonz.

Szinte mindannyiunk motivációjában megjelenik az útkeresés és a közösséghez való tartozás egyre erősödő igénye.

Az ismerkedős szakaszt követően a közösség kialakulásába és felépítésébe nyerhetünk betekintést. Megtudjuk, hogy a megalakulást számos hazai és külföldi tapasztalatgyűjtő körút előzte meg, valamint, hogy jelenleg szövetkezetként működnek. Legfontosabb fókuszuk az ökológiai mezőgazdaság és erdőgazdálkodás - erre a célra vásárolták közösen a Nyim határában fekvő földterületet, amely első körben mintegy 20 család számára ad elegendő életteret. Lakhatásukat önerőből, házak, valamint gazdasági és kulturális épületek létesítésével szeretnék biztosítani, a kiépülés fázisában azonban még több falusi, már létező ingatlant is megvásároltak.

img_20200729_230109.jpgCsatlakozásra folyamatosan, lépcsős rendszerben van lehetőség. Az ismerkedés időszaka után első lépésben az érdeklődők a közösségi körbe kerülnek; itt önkéntesként feladatokat vállalnak a közösség mindennapi életében, és részt vesznek a heti gyűléseken. A gazdasági kör tagjai jogosultak földrész vagy ingatlan vásárlására, míg a legbelső kör, a mag tagjai vétójoggal rendelkeznek a közös döntésekben. Szintlépésre legalább négy hónap eltelte után van lehetőség, így a mag taggá váláshoz legalább egy évet kell eltölteni a szervezetben. Mindezen felül az újonnan kapcsolódók beilleszkedését mentorrendszer is segíti. Ez a struktúra biztosítja mind a társulni vágyók megfelelő ütemű beilleszkedését, mind pedig a szervezet zavartalan működését.

A döntéshozatal konszenzusos alapon (a későbbiekben a szociokrácia elveire épülve), a csütörtöki gyűléseken történik. Ezt hosszú beszélgetések, egymás véleményének meghallgatása, álláspontjának megértése előzi meg. A társaság közösen választott értékekre, bizalomra és tiszteletre épül; a mindennapokban az egymásra figyelés és a facilitált viták segítik a rendezett kapcsolatok megőrzését.

A döntéshozatali folyamat során elsődleges céljuk nem az, hogy mindannyian egységes választ adjanak, hiszen az eltérő motivációk és a növekvő létszám ezt jelentősen megnehezítené. Törekvésük sokkal inkább azon kérdés megtalálása, amelyre mindenki igennel tud felelni.

Megszólal a gong, ebédidő van. A közösségi szokáshoz csatlakozva megvárjuk egymást, majd meghallgatjuk, mi mindent főztek nekünk a nyimiek. A vegán, nagyrészt helyi alapanyagokból készült ételekből szinte mindenki kétszer szed, és gyorsan elfogy a több tál bio zöldség és gyümölcs is. Ismét körbe rendeződünk, hogy megkezdődhessen a kérdezz-felelek. A kávészünetekben folytatott beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód és értékrend, illetve a számos kapcsolódási pont felfedezése megtette a hatását - eddigre mintha régi ismerősök lennénk a többi résztvevővel.

A közösség sokszínűségét remekül illusztrálja mind a széles korskála (a két hónapos csecsemőtől egészen a 70 éves hölgyig), mind pedig a tagok által gyakorolt sokféle szakma és hivatás: találunk köztük méhészt, zsonglőrt, orvos-fizikus kutatót, anyát, pszichológust, pályázatkezelőt, tanárt, illetve számos egyéb elméleti és gyakorlati dologgal foglalkozó időst és fiatalt. A közösség megélhetésének biztosítása, illetve a lokális igények kielégítése érdekében kisvállalkozásokat létesítenek, és munkacsoportokba szerveződnek - a közösség alapvető működtetésén (kommunikáció, könyvelés) túl mindenki megtalálhatja a számára kedves elfoglaltságot.

img_20200727_200021.jpgTöbb más ökofaluval szemben a nyimi közösség elsősorban nem a vallás köré épül. Templom helyett csendhelyeket létesítenek majd a jövőben, ahol egymás zavarása nélkül mindenkinek lehetősége lesz a befelé fordulásra. Bár a tagok sok tekintetben különbözően látják a világot, közös szemléletként talán a konkrét valláshoz vagy egyházhoz nehezen köthető öko-spiritualitást említhetjük - ez a megközelítés egy valódi értékeken alapuló gazdasági rendszer létrejöttét, és a természethez tartozás mély átérzését támogatja.

Úgy érzem, mindannyiunkból rokonszenvet vált ki, hogy a tagok nyíltan beszélnek társaságuk nehézségeiről is. Bár már tíz éve tevékenykednek együtt, ezidáig főleg a közösségépítésre és a számukra leginkább megfelelő, hosszútávon is működőképes modellek megtalálására fókuszáltak. A fizikai építkezések megkezdését a tagok folyamatos rotációja és az időnként felmerülő konfliktusok is hátráltatják. Mindezek ellenére a közösség pozitívan áll a kihívásokhoz - tapasztalataikat visszaforgatják a gyakorlatba, önképzéssel és elkötelezettséggel pótolják a hiányzó ismeretmorzsákat. 

Miután a közösség tagjai minden kérdésünket megválaszolták, a csapat a terület felfedezésére indul; sorra végigjárjuk a veteményeseket, belesünk a könyvkötő műhelybe és a közösségi házba. A szövetség saját közösségi épülettel és hozzá tartozó kerttel rendelkezik. Az itt termelt zöldséget és gyümölcsöt présgéppel dolgozzák fel és kosárközösségeknek értékesítik. Az ingatlant érdeklődő önkéntesek számára adják bérbe, a nemrég felépült közösségi térben pedig kulturális és közösségi eseményeket szerveznek: fontos számukra, hogy a megszerzett tapasztalatot oktatási és közösségépítő programokon keresztül továbbadják, ezt szolgálja majd a jelenleg készülő honlap is. A tagok hozzájárulásán kívül tehát mindezen tevékenységekből, illetve pályázati forrásokból származik a közösség bevétele.img_20200727_195843.jpg

A településtől kissé eltávolodva érünk ki a nagy rétre. Itt épülnek majd a jövőben a betelepülő csatlakozók házai, illetve egy közösségi ház is, a majdani ökofalu központja. Az ökofalu infrastruktúrája és energiaellátása szintén a természetvédelmet helyezi előtérbe: az egész településen biológiai szennyvíztisztítás zajlik, a tetőkre napelemeket terveznek. A terület egy részén fásítás zajlott, a füves legelő egy szakaszán pedig talajjavító növényeket vetettek, hogy a vegyszerek által roncsolt föld visszanyerje eredeti állapotát. A mező közepén záporgát húzódik, amelynek kettős funkciója van: megakadályozza, hogy a nagy mennyiségű víz a dombokról lezúdulva problémát okozzon a falusiaknak, illetve az összegyűjtött csapadékot megtartja, így az a későbbiekben is felhasználható.

Ahogy a kora esti órákban visszaindulunk a faluba, a társaság tagjait figyelem. Közösséghez való viszonyuk egyéni és folyamatosan változik. Talán pókhálóhoz hasonlítanám: erős tartószálak teremtik meg a vázát, amelyek mentén a tagok közeledhetnek a közösséghez vagy épp eltávolodhatnak attól, miközben az együttesen alkotott védőháló biztonságot nyújt a társaság egésze számára. Külső szemlélőként elsőre úgy tűnhet, az egyén szerepe alárendelődik, ezt azonban néhány egyszerű példával azonnal megcáfolják. Ide mindenki egyéni vágyakkal és álmokkal érkezik, amelyek megvalósításához a közösség szilárd alapot biztosít. Kis szerencsével mindenki hasonló ambíciókkal rendelkező szövetségest találhat maga mellé, akivel karöltve formálhatják tovább az elképzelést, és dolgozhatnak egy közössé vált projekten.

2020. augusztus 5.

Ilyen lesz a jövő fenntartható települése? - Egy nap a Nyimi Öko Közösségben Tovább
“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság

“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság

munch2.JPG

Mi történik, amikor öt, óriási tettvággyal és elhivatottsággal rendelkező fiatal találkozik? Hát, alapítanak egy startupot. Méghozzá nem is akármilyet: a Munch.hu az ételpazarlás komplex problémájára talált megoldást. A Munch.hu alapítói egyetemi hallgatók, akik megosztották velünk, hogyan született meg a startup alapötlete, mire figyeltek a projekt előkészítésekor, milyen lelkülettel dolgoztak, és milyen hosszú távú célokat szeretnének még elérni a Munch.hu platformmal. Inspiráló történetük mindenkiben felébresztheti a környezettudatosságot.

Írta: Lázár Fruzsina; képek: munch.hu csapata

A világ számos fejlett országában, így Európában, Magyarországon is a szükséges ételmennyiség többszöröse áll rendelkezésünkre. Ennek köszönhetően a legtöbben megszoktuk, hogy mindig sok lehetőség közül választhatunk – lényegében beépült az életünkbe a válogatás gyakorlata. Nem szívesen fogyasztunk olyan ételt, ami nem teljesen friss; emellett szeretjük az újdonságokat, a változatosságot a boltok polcain, és lehetőleg minden nap valami mást ennénk ebédre. Mindez azonban azzal jár, hogy ételfelesleg keletkezik, ami – kellően hatékony megoldások híján – a szemétben landol. Ez, amellett, hogy veszteség a termelőknek, vendéglátóhelyeknek, élelmiszerüzleteknek, a környezetünkre is súlyos terhet ró. Egy ilyen sok területen jelenlévő problémát nehéz egyéni oldalról megközelíteni: még a legkörnyezettudatosabb emberek is tanácstalanul állhatnak előtte. Hiszen a megoldása túlmutat az egyes emberek jószándékán és törekvésein, nem?

A Munch.hu alapítói szerencsére nem így gondolták. A csapat június elején kezdte a közös munkát, és mára egy jól működő startuppal büszkélkedhetnek. A Munch.hu platformot biztosít az éttermek és vendéglátóhelyek számára: itt olyan potenciális fogyasztókkal kerülhetnek összeköttetésbe, akik szívesen tennének valamit az ételpazarlás ellen. Az éttermek kedvezményesen értékesítik az el nem adott ételt, munch-ok (ételadagok) formájában, amelyeket a Munch.hu honlapján lehet lefoglalni és kifizetni, majd egy megadott időablakon belül az étteremben átvenni. Fontos, hogy minden esetben kizárólag friss, érintetlen és jó minőségű ételekről van szó.

banner.png

A startup alapítói: Wettstein Albert (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus), Perepelica Kirill (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus), Zsoldos Botond (Business and Management, Corvinus) és Zwecker Bence (University of Warwick, International Management, a Munch.hu indulásáig tanácsadócégeknél dolgozott, Szentkirályi Lili (Nemzetközi Gazdálkodás, Corvinus) pedig később csatlakozott a csapathoz).

Kezdetek – a Munch.hu létre akart jönni

Június 3-án, egy Corvinusos diákszervezeti előadáson szinte véletlenül találkozott egymással Albert és Kirill. Az előadást követően egy kötetlen beszélgetés alakult ki, ahol Albert megmutatta a Munch egy korai verzióját, amin a vizsgaidőszak alatt dolgozott.  Kirill ekkor csatlakozott a beszélgetéshez, amelynek során rövidesen rájöttek, hogy az elmúlt időszakban ugyanarra a problémára – az ételpazarlás jelenségére, az ezzel járó környezetszennyezésre, pénzügyi és energiaveszteségekre – keresték a megoldást.

Kirill Botival tette ezt, akivel a tavaszi félévben közösen részt vettek egy üzleti esetoldó kurzuson (COBE – Cases On Business Economics), Albert pedig Bencével, aki jelenleg Angliába jár egyetemre, de a koronavírus miatt a malajziai cserefélévét meg kellett szakítania, és otthonról dolgozott. Az InCube júniusi előadásán tehát két, teljesen függetlenül, de céljaiban és szemléletében mégis párhuzamosan kibontakozó projekt találkozott.

Ezt két nappal később már követte az első brainstormingolós találkozó, ahol mind a négy fiú jelen volt. Bencének ekkor még élő szerződése volt egy tanácsadó cégnél, ezért csak fél lábbal tudott részt venni a folyamatokban, azonban mindössze négy és fél héttel később, rengeteg munka, álmatlan éjszaka, partnerek megkeresése és webfejlesztés után, július 8-án elindult a Munch.hu.

„Valójában egy nagyon intenzív, másfél hónapos sprint volt, ami nekem például abból állt, hogy felkeltem reggel nyolckor, és felálltam a gép elől este nyolckor”

– osztotta meg az indulás előtti hetek élményeit Boti.

Ennek a sprintnek azonban Kirill szerint meglett az eredménye, „egy-másfél hónap alatt elértünk arra a szintre, hogy már működik a dolog, és árbevételt is tudunk termelni. Ez startupoknál egy meghatározó mérföldkő.

A csapat az összeállásukat övező, véletlennek tűnő egybeesések ellenére szilárd alapokon nyugszik: a fiúk közül hárman a Corvinuson tanulnak, de Bence is gazdasági háttérből jön. Emellett megvan a közös értékrendi alap: mindannyiuknak fontos a környezetvédelem, és ugyanaz a tettvágy és proaktivitás jellemzi őket. A Munch.hu szervezete még viszonylag flexibilis, hiszen csak másfél hónapja létezik, még a szerepek is kialakulóban vannak, mindenki azt teszi, amire éppen szükség van.

Természetesen emellett mindenki hasznosíthatja a saját szakterületére jellemző tudását: a fejlesztésért Boti felel, a sales-ért elsősorban Kirill, Bence Biz Dev (Business Development) téren mozog, Albert pedig a kommunikációs és projektmenedzseri feladatokat látja el. A Munch.hu csapata folyamatosan bővül, szintén a Corvinusról csatlakozott a csapathoz Szentkirályi Lili. 

munch_grafika5.pngHogyan jött az ötlet és miért releváns?

Boti 2019-ben bejutott egy startup inkubátor programba, ami tavasszal sajnos megszűnt. Ekkor döntött úgy, hogy csatlakozik a Corvinuson a már említett COBE-kurzusra, ahol Kirillel elkezdtek foglalkozni az ételpazarlás kérdésével. „Volt egy Ide süss nevű projektem, aminek az volt a lényege, hogy a koronavírus-járvány miatti bevételkiesést az éttermek és cukrászdák házhozszállítással tudják pótolni. Ehhez akartunk csinálni egy platformot: üzleti modell szempontjából hasonló koncepció volt, mint a Munch.hu” – osztotta meg Boti.

Miután Albertet beválogatták a Google egyik kreatív tehetségeknek szóló programjába, Kaliforniában töltött néhány hónapot. Az USA-ban szembesült azzal, hogy mekkora méreteket ölthet az ételpazarlás.

„Már akkor is gondolkodtam rajta, hogy milyen beteg dolog, hogy sokszor teljesen jó minőségű ételt dobunk ki."

"Később, Hollandiában meglátogattam egy ismerősömet, aki vacsora közben elmesélte, hogy a zseniális steaket, amit eszünk, csupán 3 euróért mentette meg a kidobástól egy közeli étteremből. Hollandiában ugyanis az éttermek nagy része különösen nagy figyelmet szentel a pazarlás csökkentésének, ezért kedvezményesen eladják a felesleget. Akkor határoztam el, hogy szeretnék indítani egy online platformot, ami be tudja hozni itthon a köztudatba az ételmentést. Először elkezdtünk ötletelni Bencével és az otthoni vizsgák között kutatásokat végeztem, majd elkezdtem dolgozni a megoldáson. Utána találkoztam Kirillel, aki Botival gondolkodott együtt ugyanebben a témában.”

Az indulás – egyszerűen elkezdték

A fiúk, miután összeállt a csapat és az alapötletről is nagyjából kialakult a konszenzus, nem vesztegették az idejüket, egyszerűen belevágtak. Alig három héttel az első találkozójuk után nekiláttak partnereket keresni, felmérni az igényeket, július 1-jén megkötötték az első megállapodásukat, és július 8-án hivatalosan is beindították a platformot.

„Nem akartunk lefejleszteni egy komplex megoldást, amiről később derül ki, hogy vagy kell piacnak, vagy nem."

Alapvetően lean-ben gondolkozunk: minél hamarabb kimenni, megmutatni az ötletet a potenciális partnereknek. Még most is folyamatosan alakítjuk, fejlesztjük a terméket a visszajelzések alapján” – magyarázta Albert.

Kirill bővebben is kifejtette, mire alapozták ezt a hozzáállásukat. „Úgy is el lehet kezdeni, hogy még nincs semmid. Erre van egy jó könyv is, Eric Riestól.

Könyvajánló: Lean Startup – Hogyan tegyük ötleteinket sikeressé és fenntarthatóvá?

Erről szól az egész – ha még nincs semmid, már akkor is menj, és nézd meg a piacot, hogy egyáltalán szükség van-e arra, amit csinálni szeretnél. Az ilyen tapasztalatok sok visszajelzést adnak a problémafelvetésedre: hogy van-e valós alapja, vagy csak a fejedben létezik. Ez is fontos a Munch.hu-nál, hogy nem tartottuk sokáig magunkban az ötletet, hanem kidobtuk a piacra és megnéztük, hogyan működik.”

A Munch-csomagok tartalma meglepetés: „az kerül bele a csomagba, ami éppen az adott napon megmarad, így a meglepetés öröme mellett új fogásokat is fel tudunk fedezni, miközben nem kell azon gondolkodni, hogy mit is együnk. A kezdetektől egyeztettünk vendéglősökkel, üzletvezetőkkel, beépítettük a visszajelzéseiket, egy minél egyszerűbb platform kialakítására törekedtünk” – magyarázta Bence.

munch_grafika3.jpgA közösség(építés) szerepe

A vendéglátói oldal igényei mellett a fiúk a fogyasztók visszajelzéseit is igyekeznek középpontba helyezni: a Munch.hu funkcióit, sőt, a nevét is az ételmentő közösség igényeihez igazították. Ez szorosan összefügg a Munch.hu átfogó céljával, ami a közösségi érzékenyítés, az élelmiszerpazarlással kapcsolatos látókörtágítás és tájékoztatás.

A Munch.hu tehát nem kizárólag egy üzleti vállalkozás, hanem társadalmi kezdeményezés-mozgalom is, ami mind a magyar vendéglátósok, mind a fogyasztók edukálását célozza.

„Fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy az étel érték, nem kerülhet a szemétbe, mert rengeteg erőforrás, pénz és energia kerül abba, hogy eljusson a farmtól az asztalunkig.

Ezért úgy gondolkozunk, hogy mi egy ételmentő közösséget szervezünk – már több mint ezer tagja van a Facebook-csoportunknak –, ami nem rólunk szól, hanem az ételpazarlás ellen folytatott hadjáratról” – szögezte le Albert.

Bence ezt még további szempontokkal is kiegészítette. „Fontos, hogy a Munchhal egyelőre az ellátási láncnak csak egyetlen elemére koncentrálunk. Azért is nagyon fontos a közösségépítés, mert látjuk és tudjuk, hogy ez csak egy nagyon kis része egy sokkal komplexebb, összetettebb problémának, és mi szeretnénk ezzel kapcsolatban egy holisztikusabb nézőpontot bevezetni. A közvélemény formálásával és minél több együttműködés kiépítésével talán a későbbiekben – akár velünk, akár nélkülünk – nem csak az éttermekben-pékségekben folyik majd az ételmentés, hanem háztartásokban és akár a farmokon is. Tehát minden helyen, ahol felesleg keletkezhet.”

„A Munchot önmagunknak is csináltuk”

A fiúk, amellett, hogy egyre sürgetőbb problémának tartják az ételpazarlást, egyetemistákként jól ismerik az érzést, amikor az ember az ételen spórol. Az egyik legjelentősebb célcsoportjukat éppen ezért a budapesti egyetemisták alkotják.

„Egy csomó egyetemista ismerősömnek a tudatos táplálkozás és a környezetvédelem mellett az is központi kérdés, hogy mennyibe kerül a kaja. A mi generációnk imád spórolni”

– mondta Boti.

"Ez a legjobb: amikor az ember olyan terméket tud létrehozni, amit ő maga is szívesen használ. Mi ezért is tudunk gyorsan mozdulni, mert tudjuk, hogy nem csak minket zavar az ételpazarlás – hanem rajtunk kívül rengeteg tudatos fogyasztót is" – tette hozzá Albert.

munch_grafika2.jpgAz állandó cél: szemléletváltás

Az ételpazarlás témájában kifejezetten nagy szerepe van az individuális tetteknek és elköteleződésnek – a Munch.hu csapata ebbe állt bele. A Munch.hu használatával mindenki megteheti az első lépést a környezettudatosabb élet felé. Az általuk kínált egyszerű megoldás mellett a kitartó és folyamatos értékközvetítés elindítja és fenntartja bennünk a szemléletváltás folyamatát: érdekeltté tesz az ételpazarlás ügyében, egy helyre irányítja az egyéni szándékokat és beintegrál egy közösségbe, ahol mindenki hozzánk hasonló módon gondolkodik.

A Munch.hu csapata most többek között azon dolgozik, hogy az ételek csomagolására is fenntartható megoldás szülessen – ennek érdekében partneri egyeztetéseket folytatnak a Nébih-el, az Élelmiszerbankkal és egyéb szervezetekkel.

Érdemes követni őket Facebookon, csatlakozni a Munch.hu – Ételmentők Facebook-csoportba, és elgondolkozni az üzenetükön: Mi(t)eszel ma az ételpazarlás ellen?

“Véded a környezeted, jókat eszel és közben még spórolsz is” – Friss startupban találkozik a jószándék és a céltudatosság Tovább
süti beállítások módosítása