Közgazdász Online


Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

borito_1_1.jpgVan Gogh napraforgókkal, az impresszionisták idilli tájakkal vagy Andy Warhol a fényképeivel házhoz jönnek. A művészeti albumok segítségével mindenképp. Ha szívesen befogadnád őket, hogy mindennapos vendégek legyenek, számos kiadó rengeteg könyve közül választhatsz - bevezetünk ebbe a különleges világba.

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára / Képek: Bera Viktor

Szeretünk múzeumba járni, kiállítást látogatni, az elmúlt hónapokban pedig bebizonyosodott, hogy még otthonról is megtehetjük - digitálisan. A művészet megtapasztalásának jó módja virtuálisan bejárni a világ legnagyobb múzeumait, bár időszaki kiállítások ritkán elérhetők. De mi van akkor, ha a kedvenc képeinket, festményeinket, kiállításunkat később is szeretnénk közelről megvizsgálni, újra és újra elővenni - mindezt kézzel fogható formában? 

Ezt a célt szolgálják a művészeti albumok és kiállítás katalógusok. Ezek tulajdonképpen olyan nagyméretű könyvek, melyek önmagukban hordozzák a művészetet. A téma pedig végtelen: egy művész életrajza, korszaka, egy stílusirányzat bemutatása, egy korszak egész művészettörténete, témát bemutató gyűjtemény vagy akár egy város. Ha pedig egy konkrét kiállításba szeretsz bele, általában kiállítási katalógus is készül belőle: ennek segítségével bármikor újra végigjárhatod. A kiállítás ideje alatt a múzeum shopokban lehet megvenni a katalógust, de a szemfülesek a raktárürítések alkalmával fillérekért juhatnak hozzá jobbnál jobb könyvekhez.kep1_3.jpg

A művészeti albumok általában közérthetően, gyönyörű képminőséggel közölnek tudást. Így egyszerre szórakoztatóak, ámulatba ejtőek, inspirálóak és tanítók is. Ráadásul a vizuális média sokkal szebben mutat minőségi nyomtatásban, mint képernyőn. Este bekuckózni Korniss Péter képeivel vagy egy kávézóban lapozgatni Kandinszkij albumát máris kiszakít a mindennapokból. Nemcsak nekünk, olvasóknak jók ezek a könyvek, akár kortárs művészeket is segíthetünk a megvásárlásukkal.

A művészeti albumok kiadása szinte külön iparág, hiszen az átlagos könyvekhez képest a papír, a nyomtatás, a tinta mind jobb minőségű. Épp ezért borsos áruk lehet, bár elég gyakoriak az akciók. A speciális nyomtatás és minőség speciális kiadókat is igényel: hamar visszatérő nevekkel találkozunk.

kep2_3.jpg

A legnagyobb név a szakmában a kölni Taschen kiadó, akiknek néhány nagyvárosban van csak márkaboltja. Itthon könyvesboltokban vagy antikváriumokban bukkanhattok egy-egy könyvükre. Akár a saját oldalukról is lehet rendelni vagy csak inspirálódni. Nagy számban megtalálhatóak a kiadványaik a Klauzál téri Klauzál13 boltjában, amit csak “raklaposként” szokás emlegetni - mivel ezeken tárolják a művészeti albumokat. Itt bele lehet nézni rengeteg könyvbe, így nem kell vakon rendelni sehonnan. 

A Taschen képregények kiadásával kezdte a 80-as évek elején, pár év múlva pedig már a művészeti könyvek következtek. Azóta is mindenféle művészeti ág megtalálható - nagy klasszikusoktól a felfedezésre váró fiatal zseniig,  konyhaművészettől kezdve a képzőművészeten keresztül a divatig. Vannak különálló albumok, gyűjtői csemegék csillagászati árakon, de megfizethető művészeti sorozatok is.

kep3_1.jpg

A legnagyobb múzeumoknak természetesen saját kiadójuk van. Itt készülnek a kiállítás katalógusok, de tematikus vagy egy-egy művészt bemutató albumokat is találunk. Itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum  közös kiadója remekel ebben a szerepben. A gyönyörű, igényes, minőségi példányokba belenézhetünk mindegyik Múzeum Shopban vagy a webshopban is. Külföldről, egy-egy méltán híres múzeumból pedig szép ajándék vagy emlék lehet - csak legyen hely neki a bőröndben.

Személyes kedvencünk a hazai Vince kiadó, ami külföldi albumok forgalmazása mellett számos kevésbé ismert hazai gyöngyszem kiadásáért is felel. Ehhez pedig három bolt is párosul, köztük a Klauzál13. Magukról így nyilatkoznak:

"Kiadványaink a világra nyitott, érdeklődő emberekhez szólnak. Gyakorló és tanuló értelmiségiekhez, akik kedvelik a tudomány- és a művészetközi gondolkodást, ezért szívesen forgatnak olyan köteteket, amelyek a szakírás és az ismeretterjesztés határán mozognak, mindkét megközelítés módszerét alkalmazzák."

Ha már azt sem tudod, melyik művészeti album legyen az első és kissé elveszett vagy a témában, azt javasoljuk, hogy egy átfogó művészettörténeti könyvvel kezd a kalandozást. Ez segíthet eldönteni, hogy legközelebb melyik művész, festő, fotós, korszak vagy stílus “saját” könyvére ruházz be. 

2020. augusztus 18.

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat? Tovább
A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről?

A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről?

claude_monet_sunset-on-the-seine-at-lavacourt-winter-effect.jpg

Monet már egészen fiatal korában elkezdett a művészet felé orientálódni: Eugene Boudin jóvoltából rátalált a brit gyökerekkel rendelkező plein air mozgalomra, amely megalapozta saját stílusát, a későbbiekben pedig az impresszionizmust is, amit Párizs-környéki művésztársaival az 1860-as évek elején hozott létre. Miért érdekes ez éppen most? Sebesen változó, állandó igazodást követelő életvitelünkben nem sok időnk jut a szemlélődésre - néha azonban a sors úgy hozza, hogy a világ összes ideje a nyakunkba szakad. Ahelyett, hogy a közösségi médián ütnénk el az időt, érdemes egy kicsit kilépni a virtuális terekből, és belemerülni valóságba - a képzőművészet ennek tökéletes tárgya lehet. (Borítókép: Wikipédia Commons)

Írta: Lázár Fruzsina

monet_in_his_garden2.jpgMonet a képi ábrázolás evolúciójának forradalmi idejében élt. Akkoriban jelent meg a fényképezés, amely a realizmust egészen új szintre emelte: nem kellett többé órákon keresztül mozdulatlanul ülni egy portréért. A valósághűség már nem attól függött, mennyire volt tehetséges egy festő. Az új masinának csupán egy kis fény kellett, és az eredmény olyan lett, mintha tükörbe néztek volna; az emberek szabadon birtokolhatták saját képmásuk tetszőleges számú másolatát. (Kép: Monet giverny-i kertjében, 1905; forrás: Pinterest)

Mi sem lehangolóbb, mint ráébredni arra, hogy van egy mechanizmus, ami tökéletesen helyettesíti, sőt, felülmúlja az emberi munkát. Néhány tizenkilencedik századi festő szomorkodás helyett letért a kitaposott útról, és kiment a szabadba. Gyors, finom ecsetvonásokkal dolgoztak, munkáikhoz nem használtak vázlatokat, érzékeikre hagyatkoztak. Míg a fénykép lencséje az objektív igazságot keresi, az impresszionista mozgalom a pillanatnyi benyomásról szól: ezek a festők az örökmozgó fényt igyekeztek lekövetni. Ez gyakran azt jelentette, hogy naponta csak néhány percük volt festeni: John Singer Sargent brit impresszionista Carnation, Lily, Lily, Rose című műve két éven keresztül készült, (egy videó erről az elképesztő munkafolyamatról), épp azért, mert a képen megörökített fényviszonyok csupán egy rövid ideig voltak láthatók alkonyat idején.

carnation_lily_lily_rose_john_singer_sargent.jpg

Az azonnaliság korában ezt nehéz értelmezni. Ha látunk valami szépet, lefényképezzük, hogy velünk maradjon a kellemes érzés, amit a látvány ébresztett bennünk. De hogyan maradhatna meg ez egy egyszerű képben? A valóság mindenki számára máshogy néz ki, de egy sietve elkészített fotóban ez az egyediség nem tükröződik. Az elhamarkodott fotózással sokszor megszakítjuk a befogadás folyamatát, megelégszünk azzal, hogy birtokolhatjuk a valóság egy lenyomatát. Ez a lenyomat azonban leredukálódik egy cseppre a tengerben, amelyet semmi sem különböztet meg a többitől. Nemsokára érdektelenné is válik, és mi továbblépünk. (kép: Wikipédia Commons)

Claude Monet ellenben a színek és fények festője volt: az általa vallott művészetben az áll a középpontban, hogy ki hogyan látja a világot. A szem és a lélek között közvetlen útvonal van.

Manapság annyira rászorulunk a minket körülvevő tengernyi előregyártott mintára és világértelmezésre, annyira összenőttek a preferenciáink a trendekkel, olyan kevés időnk és lélekjelenlétünk van arra, hogy csak szemléljünk és befogadjunk, és ne akarjunk azonnal reprodukálni vagy felülmúlni másokat… Néha eszembe jut, hogy talán már csak akkor és úgy látjuk meg a szépet a világban, ahogy az algoritmusok által gondosan kiválogatott tartalom meghatározza számunkra.

Az otthonlétben megélhetjük, hogy az életünket egy olyan külső erő alakítja át, amelyet nem tudunk megkerülni. Minden lelassul körülöttünk, a ritmusunk, az eddig jól működő szokásaink egy időre hasztalanná válnak. Mintha légüres térbe kerültünk volna, semmi sem történik.

Az impresszionizmus arra tanít minket, hogy ebben a csendben, látszólagos mozdulatlanságban is folyik tovább az élet. Most megkaptuk a lehetőséget, hogy megérkezzünk a saját valóságunkba, hogy időt és teret adjunk a benyomásainknak, hogy nézzük a körülüttünk izgő-mozgó, folyton változó világ apró csodáit, az arcunkat a fény felé fordítsunk, lélegezzünk, és pihenjünk.

Monet vízililiomai:

water_lilies_monet.jpg

Forrás: Wikimedia Commons

 

Források:

https://www.alkotasutca.hu/claude-monet

https://www.tate.org.uk/art/art-terms/i/impressionism

https://www.tate.org.uk/art/artists/claude-monet-1652

A benyomás ereje - Mit tanít nekünk Claude Monet az otthonlétről? Tovább
A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora

A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora

anthony_van_dyck_a_married_couple_google_art_project.jpg

A megújult Szépművészeti Múzeumban elveszik a fény, amíg a mennyezettől a padlóig ér. Emiatt különös, lebegő ragyogás honol a termekben. Ezek a képek évszázadok óta léteznek már, színeik mégis frissek és erőteljesek, a magukban hordozott évek pedig betöltik a termet. Megnéztük a Rubens és kortársai kiállítást.

Írta: Lázár Fruzsina

Borítókép: Anthony Van Dyck - A married couple (source: Wikimedia, Art Gallery of South Australia)

 

Miért érdemes…?

A tárlat az 1600-as évek jelentős kulturális, politikai és társadalmi vonulatai alapján, tematikusan van felépítve, a portrék és vallásos témakörben készült képek mellett harcjeleneteket, mitikus történetek feldolgozásait, állatábrázolásokat és csendéleteket is megtekinthetünk - mind Rubens vagy a körülötte csoportosuló festők kezei közül kerültek ki. A művek részletgazdagsága néhol egyenesen elképesztő, az anyagábrázolás és az élő-vibráló, nem ritkán feszültséggel teli kompozíciók szemlélése során eszünkbe juthat: vajon milyen volt a világ négyszáz évvel ezelőtt? 

Vizsgáljuk a letűnt korok részleteit, igyekszünk egymás mellé illeszteni a darabkákat. Az emberarcok különös, pufók, néhol torz, a mai “szép”-nek aligha megfelelő ábrázolásban jelennek meg: ez szokatlan. A fel-felbukkanó aktok azonban ráébresztenek, milyen egyedi egy-egy emberi test. A gesztusok olykor mesterkéltek, statikusak, máshol - például a parasztéletet ábrázoló festményeken - hihetetlen lendület van bennük. Felfedezzük a mimika ismerős, apró részleteit, a félelem, a felindultság, a düh kivetülését, de a környezet idegennek hat: madárlövészet a város főterén, séta a hegyre épült kastély környékén, szuronyos puskát viselő katonák felvonulása.

 

A történelem: hol, hogyan, mikor?

A flamand barokk festészet remekeit felvonultató kiállítás középpontjában Peter Paul Rubens és az ő munkássága áll. A festő pályafutása Antwerpenben kezdődött, későbbi híres műhelyét is itt rendezte be. Ebben a műhelyben számos tehetséges flamand festő tanult, többek között van Dyck, Snijders, David Teniers - a tárlat képei közt az ő alkotásaik is megtalálhatók.

the_honeysuckle_bower_pprubens_and_wife_1609.jpgA képen Rubens és első felesége, Izabella

A reformáció okozta spirituális válság a 16. században jelentősen lecsökkentette a képzőművészetnek jutó életteret; a realisztikus ábrázolásmóddal dolgozó flamand festészet szerepe a 17. században erősödött meg újra. Ekkor Rubens, aki a Habsburg főhercegi pár, Albert és Izabella udvari festője, később Izabella bizalmasa és diplomáciai megbízottja is volt, az ellenreformáció művészeti törekvéseinek élére állt. A barokk templomok gazdag pompával keltek új életre.

descent-from-the-cross_rubens.jpg

"Descent from the cross" 150x420 cm nagyságú triptichon - Rubens az antwerpeni Miasszonyunk templomba készítette

Rubens művészi stílusát a szakszövegek szavaival élve szilárdság, dinamizmus, ironikus-moralizáló nézőpont jellemzi. Festészete egyszerre táplálkozott a flamand realizmus hagyományaiból és az olasz reneszánsz klasszikus törekvéseiből: római útjai során mélyen tanulmányozta olasz festőművészek - például Tiziano, Tintoretto, Paolo Veronese - munkásságát, gyakorlásként reneszánsz portrékat másolt. A technikát végül visszavitte magával Antwerpenbe.

A festő legtehetségesebb tanítványa a nála huszonkét évvel fiatalabb Anthonis van Dyck volt. Ez a fiatalember hamar és sikeresen sajátította el mestere útjait, a robusztusságot sugárzó képeken megjelenített izmos, méltóságteljes alakokat, az érzéki fény- és színjáték alkalmazását, de sajnos nem vihette tovább Rubens művészeti örökségét, mivel alig egy évvel a mester halála után elhunyt.

Fények Rubensnél:night_scene_rubens.jpg

Monumentalitás Rubensnél:

giancarlo_doria_rubens.jpg

 

És a világ kitágul

A művészetben az a jó, hogy szabadon szemlélhetjük. Nem kell, hogy tessen, nem kell értenünk. Elfogadhatjuk a szakértők által kínált magyarázatokat, gyűjthetünk háttértudást a keletkezés körülményeiről, vagy hallgathatunk az első benyomásunkra. A flamand barokk festészet - mint a világ sok más művészeti terméke is - be van ágyazva abba a sokrétű, dinamikusan változó világba, amelyben keletkezett. Ahhoz, hogy felmérhessük fontosságát, érdemes a felszínnél egy kicsit mélyebbre ásnunk - Rubens háborúellenessége, a parasztélet nyomorúsága és egyszerű szépségei, a mitológia jelentősége és az a potenciál, amely sokszínű feldolgozhatóságában rejlik… Izgalmas egy rövid ideig ezen a nagyítólencsén keresztül figyelni a világot: kitágítja az elme látószögét, más síkra helyezi a szemlélődést. Itt biztonságos, tét nélküli az utazás.

“Csak egy egyszerű ember vagyok, egyedül állok az öreg ecsetjeimmel, kérve Istent, hogy adjon ihletet.”

- Peter Paul Rubens

 

Lázár Fruzsina

2020. február 3.

Források:

https://www.britannica.com/biography/Peter-Paul-Rubens

https://www.britannica.com/art/Flemish-art

Képek: Wikiart

 

A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora Tovább
A 43,8 millió dolláros kérdés

A 43,8 millió dolláros kérdés

Azt írja az újság, hogy a Sotheby's árverésén Barnett Newman amerikai képzőművész Onement VI című festménye (hiteles magyar fordításban: kék alapon fehér csík) 43,8 millió dollárért kelt el. A Microsoft-alapító Paul Allen, a kép tulajdonosa igazán elégedett lehet az eredménnyel: a festmény immáron a legdrágább Newman-művé avanzsált.

Barnett Newman az absztrakt expresszionizmus jeles képviselője. Ez a művészeti irányzat főképp a II. világháború után, az Egyesült Államokban terjedt el, bár a kifejezéssel először Vaszilij Kandinszkij művészetét illették még 1929-ben.

Laikus számára egy absztrakt expresszionista mű onnan a legkönnyebben felismerhető, hogy láttán a műértő közönség felhorkan, miszerint:

"Ezt én is megcsinálhattam volna!"

Tulajdonképpen mellékes kérdés, de az emberiség elsöprő többsége valamilyen oknál fogva mégsem alkot absztrakt expresszionista műveket, bár megcsinálhatná. Mindenesetre, az biztos, hogy két vastag és egy vékony csíkért pofátlanság ennyit kérni, hiszen "nem ér ennyit". Persze, más megvilágításba helyezi a dolgot, hogy ma már egy egyszerű Givenchy ruháért is képesek 900 ezer dollárt adni, holott egy darab rongy nem ér ennyit. És pénteken a Vásárcsarnokban a saját szememmel láttam, hogy valaki az első osztályú kígyóuborka kilóját 780 forintért méri, ami meg azért már mégiscsak botrány.

Továbbkattintás után egy teljesen laikus, esztétikailag totál képzetlen hallgató értekezését olvashatja az absztrakt expresszionizmus nagyszerűségéről, akinél a művészi önkifejezés odáig terjed csupán, hogy szokott mentalevél- vagy mustárszínű nadrágot hordani.

A 43,8 millió dolláros kérdés Tovább