Közgazdász Online


Jazz és irodalmi fesztivál, Magyar Klipszemle és Káli holtak a Katonában - Heti kulturális ajánló

Jazz és irodalmi fesztivál, Magyar Klipszemle és Káli holtak a Katonában - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 41. hét (október 11 - 17.)

scenes4.jpeg

Jazz fesztivál, irodalmi könyvvásár, Káli holtak a Katonában, Magyar Klipszemle és új HBO-sorozat a házasságról. Kulturális ajánló az október 11-ei hétre.

Borító: Jelenetek egy házasságból, HBO

microsoftteams-image_41.png

Jelenetek egy házasságból - Kércz Dorci

Az HBO új, Jelenetek egy házasságból szériája Ingmar Bergman azonos című, 1973-as svéd klasszikusának kortárs adaptációja Hagai Levi rendezésében. Öt epizódon keresztül nyerhetünk betekintést Mira (Jessica Chastain) és Jonathan (Oscar Isaac) házasságába, és követhetjük végig annak hullámvasútszerű széthullását.

Véget ér-e egy házasság a válás után? Ezt a kérdést boncolgatja húsbavágó őszinteséggel a sorozat, miközben komolyan elgondolkodtat a házasságban kialakuló női-férfi szerepeken és erőviszonyokon, a monogámián, a szerelmen, a gyűlöleten, a gyermekvállaláson, és a szenvedély mulandóságán. Habár minden epizód kezdete rájátszik arra, hogy egy forgatáson vagyunk, mégis azt kell mondanom, hogy rég láttam ennyire valóságos és igazi történetet, amiben nagy szerepe van Chastain és Isaac elképesztő színészi játékának és a köztük lévő kémiának. Kinek ajánlom? Nyugodt szívvel csak azoknak, akik még nem házasok, mivel komoly töprengésre késztet, csakúgy, mint Bergman eredetije, amely után állítólag kiugróan megnőtt a válások száma Svédországban. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Vive le Jazz! Fesztivál - csibészség, kreativitás és könnyed melankólia - Klisóczki Fanni

A Vive le Jazz! Fesztivál a sokszínű francia jazzt ünnepli október 14. és 16. között. Látogass el az Opus Jazz Clubba egy kis szellemi felfrissülésre!

A BMC és a Francia Intézet közös fesztiváljának első napján a Pronto! kvartett segít belefeledkezni az életbe. Másnap  a Quiet Men Quartet-et hallhatod, akik különleges hangszereikkel kápráztatnak el. Végül pedig Emily Loizeau újhullámos sanzonénekesnő és Palotai Csaba gitáros közös repertoárján vehetsz részt. Részletekért keresd a BMC Facebook oldalát.

Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár - 10. születésnap

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár idén többnapos randevúra invitálja a nemzetközi és magyar irodalom szerelmeseit a Várkert Bazárba október 14. és 17. között.

A Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválon megrendezett eseménysorozaton izgalmas könyvekkel, irodalmi beszélgetésekkel és zenével kötik le a látogatók figyelmét. Megismerheted többek között Simon Márton és Nyáry Krisztián legfrissebb irományát, valamint találkozhatsz Deborah Feldmannal, az Unorthodox című regény szerzőjével is a fesztiválon. Részletes programokért látogass el a honlapjukra!

Magyar Klipszemle - Elblinger Éva

Néztél már zenei videót nagyvásznon? Az ötödik Magyar Klipszemlén ezt most megteheted. Október 14-én az Akváriumban rendezik meg a hiánypótló eseményt, amelyen magyar zenei videók szállnak versenybe egymással. 

Az évente változó, független zsűri, újságírókból, filmesekből és zenei szakemberekből áll (a tagjait a klipszemle.hu oldalán nézheted meg). A vetítések mellett izgalmas programok várják a résztvevőket az Akváriumban rengeteg koncerttel, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és harminc díjazottal. A részletekről itt tudsz olvasni.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n.png

Káli holtak – Tóth Franciska

Szeptemberben mutatta be a budapesti Katona József Színház a két évvel ezelőtt elhunyt író és költő, Térey János Káli holtak című regényét, amelyet Bíró Bence és a korábban Berlinben is gyakran rendező Dömötör András vitt színpadra.

A cselekmény főszereplője Csáky Alex, felkapott sztárszínész, akinek a Saul fia és a Füst Milán Színház Hamletje hozta el a sikert, s aki ezek után elvállalja a Káli holtak című sorozatot, amelyben zombi-apokalipszis sújtja a Káli-medencét. Alex emellett rendszeresen játssza a Hamletet és a frissen bemutatott Haramiákat a művészszínházban, miközben elsodorja a siker és elhanyagolja emberi kapcsolatait. A történet bemutatja Alex szakmai és személyes kudarcait és vívódásait, amelyben kritikusan áll szakmájához, karrierjéhez és saját magához is. Az adaptáció egyik erőssége, hogy különböző síkokon játszódik, párhuzamba állítva Alex életét és alakításait. Az előadást az teszi még különösen izgalmassá, hogy a karakterekben fel lehet ismerni a kortárs filmes és színházvilág egyes alakjait, a rendezőktől a színészeken át a színházigazgatókig.

Jazz és irodalmi fesztivál, Magyar Klipszemle és Káli holtak a Katonában - Heti kulturális ajánló Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról

A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról

b_v_219.jpg

Hogyan lehet túlélni a karantént? Milyen úton lehet feltárni a múltunkat? Mit olvasnak szabadidejükben a kulturális élet szereplői? Mit gondolt Molnár Ferenc a házasságról? A látszólag egymástól távol álló kérdésekre mind választ kaptunk az október 15-18. között megrendezett Margó Irodalmi Fesztiválon - összefoglaltuk nektek az élményeinket.

2020.10.22. Szerkesztette: Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Thuróczy Szabolcs szerint kamu, hogy nincs időnk olvasni

Kedden Thuróczy Szabolccsal folytatódott a Margó Extra beszélgetéssorozat, akit a Pintér Béla Társulat oszlopos tagjaként és az Aranyélet című magyar HBO-sorozat Miklósi Attilájaként senkinek sem kell bemutatni. Elfoglalt ember, azonban úgy gondolja, az olvasásra mindig lehet időt szakítani:

Egy nagy kamu, hogy nincs időnk olvasni, amikor már négy órája nézünk valami show-műsort.

thuroczy-szabolcs-original-52610.jpgKép: jegy.hu

Thuróczy éjjeliszekrényén főként életrajzi könyvek és újságok hevernek. Bérczes László Mucsi Zoltánról írt beszélgetős kötetét „másfél éjszaka alatt nyalta be”. Jelenleg Molnár Gál Péter Coming out című memoárját olvassa, Keith Richards Élet című könyve és Molnár Ferenc Pesti napló-ja várat magára. 

Először főként a filmek hatottak rá, többek között a Tiszta Amerika című Gothár mű, amelynek Esterházy Péter írta a forgatókönyvét. Meghatározó olvasmányai között említi Ottliktól a Hajnali háztetőket, Csáth Géza naplóját és József Attilától a Szabad ötletek jegyzékét is. Huszonéves korára evidenciává vált, hogy vonatúton mindig legyen nála könyv. Móricz Zsigmond, Kosztolányi a mai napig katartikus élményeket okoznak neki.

Írta: Kércz Dorottya

Fókuszban Molnár Ferenc és a szerelem

Még soha nem voltam a Várkert Bazár irodalmi estjein, de biztosan nem ez volt az utolsó. Habár ezelőtt már tanultam Molnár Ferencről, és olvastam tőle néhány művet, mégsem tartozott a kedvenc íróim közé. Pár nappal az Aposztróf - Irodalmi szerelmek VII. irodalmi est után már két Molnár Ferenc könyv és Puskás Tamástól a Delila filmfeldolgozása vannak a hátam mögött.

molnar_ferenc_uher.jpgKép: Uher Ödön felvétele, forrás: Wikipédia

Az iskolai irodalomórákon leginkább a művek szerkezetét, nyelvtani sajátosságait kutatjuk, de magát a költőt mint embert nem igazán ismerjük meg. Ezért nem tudtam, hogy Molnár Ferenc egyetlen lánya, Márta, egy fél éves házasságból született, melyet az író a Liliom című művel zárt le. De éppenséggel azt sem sejtettem, hogy az egyetlen út egy nő elhagyásához az lehet, ha feleségül vesszük. Molnár Ferenc éppen így tett. Fedák Sárival való kapcsolata olyan viharos és érzelemmel teli volt, hogy az író csak úgy tudott megszabadulni a művésznőtől, hogy feleségül vette, és tekintélyes vagyonnal engedte el. Ebből a kapcsolatból született meg Az üvegcipő című mű is, ami azóta a viharos szerelem klasszikusává vált. Élete utolsó, komolyabb kapcsolata a híres Darvas Lilivel volt. Molnár Ferenc ekkor jött rá, hogy mi a jól működő házasság titka: a távolság. Lilivel évente csak 2-3 hetet töltöttek együtt, a szerelmük mégis a sírig tartott.

Miért nem lehet nélküled élni? Mert te vagy én és én vagyok te. És nem ok nélkül kergetett össze a jóisten bennünket együtt nevetni és sírni, dolgozni, veszekedni, kibékülni, egymás karjában az égbe repülni, egymás hibáját gyűlölettel figyelni és egymás szívét imádni, egymástól elhidegülni, és egymásba beleszeretni a koporsóig egymás kezét fogni. - Molnár Ferenc

Írta:Belayane Najoua

,,Ez egy kibaszott karanténnapló”

Benedek Ágota Rumbarumbamm című regénye a karantén alatt született. A szerző külső indíttatásra kezdett blogot írni, elsősorban magának.  Ágota műve önéletrajzi, azonban „ahol lehetett túldramatizálta a történéseket”, így a valóság és a fikció összemosódik. A bejegyzések teljesen asszociatív módon születtek, és számtalan témát érintenek, ahogy a Margó Fesztiválon a szerző megosztotta velünk.

b_v_0119.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A blog népszerűségének növekedésével új csatorna jelent meg: ismeretlenek is elmesélték traumáikat Ágotának. Utólag sok esetben zavarba ejtőnek találta a közzétetteket, szorongott miattuk, hiszen a blogra személyes, intim tartalom került ki. Ott Anna kérdésre, miszerint felszabadító volt-e az írás, azt válaszolta: csak akkor válik felszabadítóvá, ha képes elengedni a szorongást amiatt, hogy mások mit gondolnak. A regény kiadásakor két szempont volt fontos: Ágota  bejegyzései változatlan formában jelenjenek meg benne, de tiszteljék a könyvformát.

A Margó előtt nem hallottam a könyvről, de a felolvasásokkal tarkított beszélgetés után beszereztem egy példányt. Elég pár oldalt olvasni belőle, és megérthetjük: 

A legtöbb frissen kiadott könyvvel szemben nem keresi az olvasóját, hanem az olvasó keresi a könyvet.

Írta: Erdős Bianka

„Tudom, hogy honnan jöttem, hol vagyok és hová tartok” - Gurubi Ágnessel Orvos-Tóth Noémi beszélgetett a Szív utca című regényről

Szív utca című első regényét Ágnes családjának története ihlette: egy szétszabdalt család és a fájdalomtól megkérgesedett szívek homályos, hiányos története. A Szív utca olyan nőkről szól, akik sosem találkoztak, de mégis összetartoznak, megírása Gurubi Ágnes számára egyet jelentett azzal, hogy elköteleződött a múlt kibogozása iránt.

6354389_5.jpgKép: Libri

2019-ben Ágnes közösségi gyűjtés céljából publikált egy részletet a készülő könyvből: a pénzből akart Buenos Airesbe utazni, és a családi szálak után kutatni. Rövid idő alatt sok pénz gyűlt össze - ekkor ráébredt, hogy a téma rengeteg embert mélyen megérint: a családjuk közös hegeit hordozzák, amelyek nemzedékről nemzedékre örökítődnek tovább. A magunkra erőltetett, nap mint nap viselt álarcok hasonlatossá válnak a bőrünkhöz, és rengeteg munkába telik felismerni alatta megbújó, valódi önmagunkat. Erről a védtelen, sebezhető, valódi énről és felfedéséről szól a Szív utca.

Ágnes azt mondta, a regény megírása előtt pesszimizmus, mégis egyfajta reménykedés jellemezte őt. Mára a történet szabadsággal ruházta fel, hiszen már tudja, honnan jött, hol van és hová tart. A könyv egyfajta terapeutaként jelenik meg az ő életében, emlékek kötegeként, amelyet egy félig fiktív, félig valós történetbe csomagolt. 

A Szív utca sokak életébe hozhat fordulópontot. Érdemes elolvasni, megforgatni önmagunkban, megkérdezni magunktól, hogyan hat ránk ez a történet, aztán odafordulni a saját történetünkhöz. Hiszen, ahogy Orvos-Tóth Noémi ajánlásában olvashatjuk, “nekünk is van Szív utcánk”.

Írta: Lázár Fruzsina

Székely Kriszta és a klasszikusok

Az előző hét kezdetén minden este a Margó Extra online beszélgetéseivel hangolódhattunk irodalomra. Ott Anna kulturális menedzser idén jelentős magyar művészekkel beszélgetett kötetlenül olvasmányaikról. A Margó Extra első vendége Székely Kriszta, a Katona József színház rendezője volt, akinek a nevéhez olyan felejthetetlen előadásokat köthetünk, mint az Ithaka vagy a Nóra – karácsony Helmeréknél. Az utóbbi időszak számára az elengedésről, az újragondolásról és kreatív energiáinak megfelelő lekötéséről szólt.

1024px-szekely_kriszta.jpg

Kép: Horváth Judit felvétele, forrás: Wikipédia

„Nagyon olvasó” kamasz volt - Borges novellái meghatározó olvasmányélményei voltak, Hesse Narziss és Goldmund-jának hatására egyszer elszökött otthonról. Úgy gondolja, a kötelező olvasmányoknak kulturális alapot kellene képezniük a párbeszédhez – azt tapasztalja, hogy amikor ilyen szövegekkel dolgozik, jobban megmozdulnak a befogadók, mint egy hasonló témájú kortárs történettel kapcsolatban. 

Ritkán olvas kikapcsolódásként, a munkájából fakadóan nehezen képes erre, hiszen folyamatos anyagkeresésben van. Legújabb rendezését, az Othello-t nemrég mutatták be, előtte még nem dolgozott Shakespearerel. A darab többek között olyan témákat érint, mint a bújtatott rasszizmus, az álhírek, a manipuláció és a nőkkel szembeni erőszak formái.

Írta: Kércz Dorottya

A Meseország mindenkié több oldalról megközelítve

A Margó Fesztivál október 17-ei beszélgetésén Rédai Dorottya projektvezető és a könyv szerkesztője, Nagy Boldizsár a Meseország mindenkié céljáról meséltek: kerüljenek felszínre olyan kisebbségek is, amelyek „láthatatlanok” számunkra. A könyvben szereplő átiratok  alapja sokszor népmese, és segítenek a világszemléletünk tágításában, a jelen megismerésében. A népmesék eredeti verzióját nem törölték, hanem újabb és újabb változatokat hoztak belőlük létre. 

meseorszag_konyv.jpgKép forrása: Libri

A könyv megalkotói fontosnak tartották azt is, hogy a minél több témával foglalkozzanak, mivel a jót és a rosszat nem lehet teljesen elkülöníteni egymástól, és a világ nem fekete-fehér. Bár a könyvet alapvetően a 4-8 éves korosztálynak szánták, összetettebbre sikerült, így más korosztályokhoz is szólhat. Ezt fejezi ki a címe is - nemcsak szexuális irányultságtól vagy etnikumtól, de kortól függetlenül is Meseország mindenkié.

A művet gyakran csupán az egyik oldaláról ragadják meg, azonban sokkal többről van szó benne, mint ami az aktuálpolitikai diskurzusban előtérbe kerül. Sokkal összetettebb a könyv és az általa feldolgozott téma, mint amilyennek a kritikákból megismerhettük. Ennek megértésében az előadás sokat segített, és amellett, hogy élvezetes volt, megerősített abban a személyes meggyőződésemben is, hogy semmit sem szabad csupán egy oldalról megközelíteni.

Írta: Erdős Bianka

Rubik Ernő a kocka múltjáról, jelenéről és jövőjéről

Sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarjon, időnként kilógok belőle.

Rubik Ernő könyve A mi kockánk címmel pár hete jelent meg itthon és a világ több pontján egyszerre. Ennek kapcsán beszélgetett a szerzővel Valuska László.

Köztudott, hogy Rubik Ernő megbújik a Rubik-kocka árnyékában, nem szeret szerepelni, és ritkán ad interjút. Mindenki ismeri találmánya sikerét, de a kocka történetét és az ő életét kudarcok is kísérték. Szerinte a kudarc a leghasznosabb az életünkben: tanulunk belőle, megmutatja a dolgok valódi természetét, és izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat.

erno_rubik.jpgKép forrása: Wikipédia

A történet lebilincselő, mert míg a tárgy keveset változott, a kontextusa, az emberek hozzá fűződő viszonya igen. Egy látszólag megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülünk; ezért ragadja meg a tinédzsereket évtizedek óta: ez a korosztály próbálja felfedezni a világot, önmagát és a képességeit. A Rubik-kockát egy képhez vagy szoborhoz hasonlította: az alkotó valamilyen indíttatásból létrehozza, ám megszületése után a maga útján indul el. A Rubik-kocka tulajdonképpen a probléma megtestesített megoldása, önmaga megoldására való eszköz.

Rubik Ernő nagy sci-fi rajongó: szerinte az a képzelet a legizgalmasabb, amely nem mond ellent a valóságnak. ,,Az izgalmas, amit most még nem látunk, de meg fog valósulni az unokáink életében” - tette hozzá. Arra a záró kérdésre, hogy a következő 50 év utópia vagy disztópia lesz-e, így válaszolt: ,,Valóságos lesz!”

Írta: Sipos Sára

Koncz Zsuzsa olvasásról és éneklésről

A Margó Extra harmadik, szerdai vendége Koncz Zsuzsa volt: a Kossuth-díjas énekesnőt és előadóművészt a magyar pop-, beat-, és rockzene meghatározó egyéniségeként ismerjük, aki a legnagyobb magyar szövegírók dalait énekli.

A beszélgetést megelőző napon egy Vámos Miklós kötetet lapozott fel, amelynek limerickjei megihlették. Amióta csak megtanult olvasni, falja a könyveket: gyermekkorában a nagynénjétől kapott meghatározó olvasnivalókat, a takaró alatt a Kőszívű ember fiait olvasta. Eleinte gyakran olvasott verseket, hiszen a vers kicsit zene is. Szerinte ha olvasás közben nem halljuk a zenét, nem érezzük a vers dallamát, akkor sokat veszíthetünk. 

fortepan_88590kisebb.jpg

Kép: Fortepan / Urbán Tamás (88590)

„Bakfiskora kezdetén” érdeklődni kezdett a külföldi irodalom iránt: Kerouacot, Hemingwayt és az orosz irodalmat említi. Azt tapasztalja, hogy az olvasás élménye és a levonható tanulságok felfedezésekhez juttatják az embert: a jó művekben megismerheti és megtalálhatja önmagát. Ha egy könyv nem tetszik neki, nekifut még egyszer. 

Mivel az olvasás alapvetően egy intim, magányos elfoglaltság, kifejezetten szereti a jó adaptációkat. De az olvasás és az éneklés két külön dolog: nem biztos, hogy amit olvas, azt el is szeretné énekelni. Úgy gondolja, egy igazi alkotó művésznek nem feladata azzal törődni, hányan fogják meghallgatni - arra koncentrál, hogy a szöveget hogyan tudja leginkább átadni, megélni.

Írta: Kércz Dorottya

A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról Tovább
Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén!

67096444_10161963708305366_2820427426109063168_o.jpg2020 nem a fesztiválok éve. A tavasz eleje óta tartó koronavírus járvány alaposan átszabta a nyáron bulizni kívánók naptárát, hiszen a legtöbb zenei rendezvényt törölni kényszerültek a szervezők. Van azonban egy sajátos hangulatú, belső udvarokban, macskaköves utcákon és eldugott tereken zajló fesztivál, amely különleges légkörével, spontaneitásával és emberközeliségével idén augusztusban is kész elvarázsolni. Találkozzunk egy egyedülálló nyárzáróra Veszprémben!

Írta: Barla-Szabó Zsófia

A Veszprémi Utcazene Fesztivál a megyeszékhely egyik legkedveltebb és legszínesebb rendezvénye, amely 2000 óta minden nyáron magyar és külföldi érdeklődők ezreit vonzza a városba. A négynapos program során feltörekvő, a médiában kevésbé felkapott hazai és nemzetközi zenészekkel ismerkedhetünk meg, akik színpadukként az utcát választják.kep_2.jpgA fesztivál minden év júliusának második felében kerül megrendezésre, látogatása mindenki számára ingyenes. Késő délutántól kis színpadokon az előzetesen kiválasztott utcazenészek kapnak lehetőséget a bemutatkozásra - ők négy napon át a szakmai és a közönség díjért versengenek. Mellettük, az út szélére állva vagy a lépcsőre leülve  hangszert ragadhat bármely lelkes amatőr is, aki szeretné megmutatni tehetségét a nagyérdeműnek. Őket követik kora estétől késő éjszakáig a nagyszínpadok nemzetközi fellépői.

67242427_10161963704215366_7560797601096794112_o.jpg

Az idei fesztivál több szempontból is rendhagyó lesz - a ki- és beutazási nehézségek, illetve a zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó korlátozások okán a szervezők végül a nemzetközi koncertprogram lemondása mellett döntöttek. A hagyományosan kísérőprogramként megszervezett Food Truck Show, mint gasztrorendezvény és a fesztivál keretét adó utcazenész verseny azonban idén nyáron is megrendezésre kerül. Augusztus 26. és 29. között ismét a vidám tömegé Veszprém belvárosa!13719442_10157126932120366_4356051823188047214_o.jpgAz Utcazene sajátosságát többek között az is adja, hogy néhány óra eltelte (és esetleg pár pohárka fröccs) után már nem mindig vagyunk benne biztosak, ki utcazenész és ki szórakozó civil. A bulizók a színpadra, a zenészek pedig a tömegbe vándorolnak, addig különböző pontokon muzsikáló formációk egyesülnek, hobbizenészek ragadnak hangszert vagy állnak a mikrofon elé… 37585458_10160573830825366_7964178013254320128_o.jpg

A színpadok között sodródva számtalan nyelvet, kultúrát és stílust fedezhetünk fel. Az afrikai ritmusokat időző dobosok mellett elhaladva megállhatunk néhány szám erejéig egy jazz vagy blues énekes előtt, hogy aztán egy ír rockot játszó banda pörgésére belevessük magunkat a pogóba. Belehallgathatunk egy együttes lágy, melankólikus dallamaiba, majd a következő sarkon felfedezhetjük a magyar valóságról ‘mesélő’ alternatív folk zenekart.

ke6.jpg

A Veszprémi Utcazene Fesztivál egyedülálló kikapcsolódási lehetőséget nyújt fiataloknak és időseknek egyaránt. Ha voltál már, azért, ha még nem, azért fogod szeretni! Az idei fellépőkről rövid bemutatkozót és részletes programtervet az Utcazene Fesztivál hivatalos honlapján találsz.

2020. augusztus 26.

/Képek: Veszprémi Utcazene Fesztivál/

Fesztivál 2020-ban? - Találkozzunk az Utcazenén! Tovább
Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten

2020_02_09_omc_katona_mihaly-2_logo.png

Parlamenttel átellenben állomásozó Kassa, másik nevén TRIP hajó fedélzete az elmúlt hétvégén fényesre sikált bőrcipős, hózentrógeres, rendkívül vidám, sokféle nyelvet beszélő figurákkal telt meg. Amint besötétedett, jazz zenészek és a talpak ritmusára a hajó szabályos táncba kezdett a Duna hullámain. Csehek, osztrákok, magyarok, teljesen kezdő táncosok és profi tanárok egyszerre feledték el a köztük fennálló kultúra és tudásbeli különbségeket, és feledkeztek bele a swing felszabadító lüktetésébe. 2020. február 7-9. között került sor a hatodik One Minute Challenge nevű táncfesztiválra, aminek apropóján körbejártuk ezt a stílust és a táncos életformát.

Írta: Taxner Tünde

 

A lindy hop nevű páros swing tánc és a blues szerelmeseinek ezek a hosszú hétvégék jelentik a legjobb kikapcsolódási és fejlődési lehetőséget. A fesztivál minden nap estétől hajnalba nyúló bulizást, vagyis élő zenével kísért, végtelenített táncolást, valamint napközben táncórákat jelent. Nem meglepő, ha három nap alatt csak 9 óra alvásra, viszont nagyjából háromszor ennyi táncolásra jut idő. Mi a titka ezeknek az embereknek, hogy önként vállalkoznak izomlázra, alváshiányra és esetleg fizetetlen szabadságra?

52165016_2241818036039487_3971710130109546496_o.jpg

A válasz a közösségi élményen és a határokon átívelő barátságok motiváló erején túl a zenében és a táncban rejlik, hiszen ezek állnak a fesztiválok középpontjában. A zenét az idei One Minute Challenge-en a DJ-ken felül a Hot Jazz Band Kossuth-díjas magyar zenekar és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra szolgáltatták, akik swinges hagyományok szerint játszottak a táncosoknak. A táncórákon és bulikon túl ez a fesztivál azért különleges, mert szombat este a táncosok egy perces műsorszámokkal kelnek versenyre egymással. Az egyik magyar csapat tánca a tavalyi fesztiválon:

A One Minute Challenge-en túl egy swing táncos minden hétvégére beírhat a naptárába egy táncos eseményt, hiszen Európa és voltaképpen világszerte folyamatosan rendeznek hasonló alkalmakat, melyeknek programja és közönsége némileg eltér egymástól, de a zene és a tánc szeretete szorosan összefűzi őket. Vajon hogyan lehet egy táncstílusnak ekkora közösségformáló ereje?

lindy1.jpg

Swing zenéről az 1920-as 30-as évek jutnak eszünkbe, hiszen egy a jazz műfajok és az azokhoz kapcsolódó táncstílusok közül, amelyek abban az időben élték a fénykorukat. Amikor 1927-ben Charles Lindbergh amerikai pilóta „átugrott” az Atlanti-Óceánon, vagyis történelmet írva először repülte át leszállás nélkül, az egyik legenda szerint a harlemi táncosok a gyors, ritmikus swing zenére kialakult, új táncstílust róla lindy hopnak kezdték el nevezni.

A harmincas években ebből a táncból fejlődtek ki a Boogie-Woogie és a Rock and Roll stílusok, mint a társastáncok közé tartozó Jive is. Emiatt a lindy hop pár évtizedre háttérbe került, míg a 80-as években Svédországban újra fel nem fedezték. Azóta a tánc és a körülötte kialakult, nosztalgikus hangulatú, de modern és energikus kultúra folyamatosan fejlődik. A neve is utal rá, hogy ebben a táncban sok az ugrás és lüktetés, amit az 1941-es Hellzapoppin’ című film ikonikus jelenetében  vagy ebben a videóban azonnal felfedezhetünk:

Gondolj csak bele, hogy mikor táncoltál utoljára akárcsak fele ilyen felszabadultan! Szinte mindannyiunkban él ma a félelem, hogy nevetségesnek nézünk ki, amikor táncolunk, és küzdünk a gátlásainkkal, hiszen nehéz mások előtt elengedni magunkat. Furcsa mozdulataink és „botlábú” lépéseink azonban kívülről egyáltalán nem néznek ki annyira cikinek, mint ahogy elképzeljük őket, ha pedig egy zsúfolt táncparketten állunk, senki nem törődik velünk, hiszen mindenki azzal foglalkozik, hogy éppen hová tegye karját-lábát.

Akit ezek a racionális érvek nem győznek meg arról, hogy nincs mitől aggódnia, olvassa el ezt a cikket, majd pár hónap tánctanulás után menjen el egy swing fesztiválra. A közvetlenség, a barátságos és vidám hangvétel, ami ezeket az alkalmakat övezi, olyan felszabadító hatással lesznek rá, hogy könnyedén áttáncolja az egész éjszakát.  A hétvégén Budapest szívében is minden táncos a mosolyok és a zene ütemére egyesülhetett, és egy közösség részének érezhette magát.

 A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

2020. február 14.

Képek: Katona Mihály

https://swungover.wordpress.com/2013/10/02/swing-history-101-the-birth-of-lindy-hop-early-1900s-1929/

https://www.facebook.com/keepswingingegyesulet/

Felhasznált források: https://www.swingorama.com/the-history-of-swing-dance/

https://theswingdancecompany.co.uk/history/

http://www.yehoodi.com/blog/2018/7/23/seven-things-you-should-know-about-hellzapoppin

Felszabadult nosztalgia - Swing táncfesztivál Budapesten Tovább
Csúcs csúcs hátán - Teltház szombaton is

Csúcs csúcs hátán - Teltház szombaton is

A Sziget Fesztivál szervezői még alig tértek magukhoz a pénteki nap sikerességétől, amikor is 90 ezren buliztak a Hajógyári-szigeten, egyből jött a következő: a szombati napon ismét kikerült a sold out tábla. Immáron ez a harmadik nap, hogy teltház volt, de a többi napon sem volt ok pánikra, erős 70-80 ezres tömeg bulizott a hét közepén is. 

Csúcs csúcs hátán - Teltház szombaton is Tovább
7 millió lett a SZIGET népessége!

7 millió lett a SZIGET népessége!

Avagy meg volt a 7 milliomodik SZIGET lakos.

Szerda délután háromnegyed hatkor megérkezett a Szigetre a fesztivál eddigi történetének hétmilliomodik látogatója, Eszter.

Az ifjú hölgy másodszor jött a Szigetre, először 2005-ben érkezett ide, bár akkor sem egy konkrét koncertért, hanem a Sziget élményért. Most sem valamelyik headliner vonzotta, „Minden érdekel”- mondta. Esztert Gerendai Károly várta a kapuban, s rögtön egy ingyenes hetijegyet kapott, valamint egy oklevelet, mely szerint a hétmilliomodik látogató innentől minden évben ingyen jöhet a Szigetre, örökbérlet tulajdonosa lett.

Most már csak azt kell kitalálni, hogy hogyan is lehetünk mi a 8 milliomodik SZIGET lakos!


7 millió lett a SZIGET népessége! Tovább
A Corvinus bemutatja: EFOTT 2013

A Corvinus bemutatja: EFOTT 2013

Zánka, Balaton, fesztivál

Mostanra már senki előtt nem szabadna titoknak lennie, hogy az idei EFOTT házigazdája a Budapesti Corvinus Egyetem. Viszont közel sem olyan biztos, hogy mindenki tudja, minek, illetve kiknek köszönhetjük a lehetőséget, hogy olcsóbban mehetünk az „év legnagyobb egyetemi bulijára”.

Ha Te is kíváncsi vagy, olvass tovább, s ismerkedj meg a corvinusos projektvezetőkkel, Bardóczky Veronikával és Madácsy Lászlóval.

A Corvinus bemutatja: EFOTT 2013 Tovább
Élőben a Közgáz Évzáró Fesztiválról  1. nap

Élőben a Közgáz Évzáró Fesztiválról 1. nap

01:23
Julia Carpenter átvette az irányítástIMAG0491.jpg

00:15
A strandon megy a party, basszus, villogás, alkoholIMAG0482.jpg
 
 
20:32
Hangol a Supernem, kezdődik a buli!IMAG0479.jpg

19:56
Beerpong bajnokság, komoly tétekkelIMAG0478.jpg


19:56
Hangolódás az esti koncertekre
IMAG0473.jpg
 
 
19:31
Felix Sili koncertet ad
IMAG0471.jpg

19:14
Naplemente, sör, babzsákok, mi kell még a teljes ellazuláshoz?IMAG0469_1.jpg


18:37
Indul a strandröplabda gyakorlás, elvégre holnap bajnokság lesz IMAG0468.jpg
17:42
Fogynak a sátorhelyek..IMAG0466.jpg
 
 
17:04
Kigyózó sorok, 30 fok, a rendezvény kezd feltöltődniIMAG0462.jpg

16:43
Hivatalosan is elkezdődött a balatoni nyár IMAG0464.jpg

 

Élőben a Közgáz Évzáró Fesztiválról 1. nap Tovább
Ha nyár, akkor fesztivál!

Ha nyár, akkor fesztivál!

festivalnorv.jpg

Ha nyár (még ha a hőmérő nem is ezt mutatja), akkor fesztiválok. Kevesen vagyunk, akik akár csak egy napra is, de ne mennénk el legalább egy fesztiválra, hogy megnézzük a kedvenc zenekarunkat vagy csak jól érezzük magunkat és bulizzunk. Tudom, hogy már mindenki tisztában van vele mi lesz, mikor és kikkel, de biztos, ami biztos alapon itt egy összefoglaló, amiben a magyarországi nagy zenei fesztiválokról olvashattok néhány gondolatot.

Ha nyár, akkor fesztivál! Tovább
süti beállítások módosítása