Közgazdász Online


Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

ternovszky_filmklub.jpg

A 2021/22-es tanév őszi félévében a Nemzeti Filmintézet támogatásával útnak indult egyetemi filmklubunk, ahol régi magyar filmeket láthatunk és vitathatunk meg hallgatók és alumnik körében a Faculty Club-ban. A filmklub nem rejtett célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a korábbi generációk mindennapjait, és ebben a folyton változó világban közös kapcsolódási pontot nyújtson számukra a náluk idősebb generációval.

Vendégszerző: Gárdi Réka Lorin; Borítókép: Corvinus Filmklub

Március 17-én az újdonsült Kossuth-díjas Ternovszky Béla rendező látogatott el a Corvinusra a Macskafogó című filmjének vetítésére, ahol nagy tömeg gyűlt össze. De honnan ez a hihetetlen vonzerő? Puskás Kornél, a Corvinus Művészeti Akadémia vezetője, Dr. Sipos Júlia, az egyetem kulturális munkatársa és nézőink kérdezték Ternovszky Bélát a 35 éves alkotás részleteiről.

Bár a Macskafogóból később kultuszfilm lett, a film megalkotásához szükséges tőke megszerzése komoly feladatnak bizonyult. A film alapötletét Nepp József számára a The Manhattan Transfer amerikai jazzbanda Four Brothers című darabja adta. A külföldi filmfesztiválokon látott filmek (Star Wars, Robotzsaru, Indiana Jones) nagy hatással voltak az alkotókra, és ezek hatása alatt készült el az a kezdetleges forgatókönyv, amelyet prezentáltak az akkori kultúrpolitika első embereinek. Szerencsére a filmet nem a tiltott kategóriába sorolták, azonban támogatásban nem részesült. Így került a film a tűrt kategóriába. Ternovszky-ék elkészíthették a filmet, pénzt azonban saját maguknak kellett rá keresniük.

Eleinte egy kanadai és egy német producer sietett az anyagi gondban küszködő alkotók segítségére. Ők azonban beleszóltak a film történetének alakulásába, így került a történetbe Safranek kislánya is, Cathy, azzal a céllal, hogy a gyerekközönség jobban élvezze a filmet.

Bár az alkotók eleinte nem örültek ennek a változtatásnak, Cathy karaktere később rendkívül fontosnak bizonyult az egerek macskákkal szembeni álláspontjának a megértésében.

Miután a történet kezdett körvonalazódni és az animációk egy része is készen volt, a filmet mégis támogatásra méltónak találták, így végül az anyagi akadály is elhárult a befejezés elől.

A Macskafogó a Pannónia Filmstúdió gondozásában készülhetett el. Fontos cél volt a filmstúdió számára, hogy ne egy kaptafára termeljék a filmeket. Így születhettek meg többek között Jankovics Marcell néprajzi ihletésű alkotásai, Kovásznai György festményfilmjei, vagy Dargay Attila „disneyánus” rajzfilmjei is.

A tradicionális animációkészítés történeteit hallva felvetődött, hogyan hat a ma készülő animációs filmekre a digitalizáció. A rendező szerint a Macskafogó készítése során minden egyes munkafolyamatnál pontosan értette, mi történik, sőt, akár egyedül is meg tudta volna rajzolni a teljes animációt. A Macskafogó 2-nél azonban már nem ez volt a helyzet. A folytatásban használt számítógépes animációk működését már nem látta át teljesen.

Számítógépes animációt ugyanakkor már az első részben is felhasználtak. A tengeralattjáró mozgásának meganimálásához egy Commodore 64 által alkotott kezdetleges 3D-s animáció nyújtott segítséget. Egy ehhez értő munkatárs írta meg a kódot, amelyben egy fekete ellipszoid teszi meg a majdnem 180°-os fordulatot. Erre azért volt szükség, mert az arányok, a perspektíva tartása szemmel egy ilyen nagy mozdulatnál és részletesen megrajzolt tengeralattjárónál embert próbáló feladat, könnyen szétcsúszhatott volna a tengeralattjáró mérete és mozgása. A programnak hála a hengerszerű test azonban teljesen természetes módon tudta megtenni a fordulatot. Miután elkészült a tengeralattjáró-ellipszoid, a rajzolók képkockánként kézzel rárajzolták a géppel alkotott testre a tengeralattjáró külsőségeit. Így született meg a tengeralattjáró ötvözve a hagyományos és digitális animációt.

Ternovszky azt is elárulta, hogy eredetileg egy slusszpoént is terveztek a film végére: Grabowski nem is egér, hanem mindvégig robot volt, sőt, még Tsino-san is egy robotegérlány lett volna.

A filmvégi csók helyett a két robot dugalj és kapcsolók segítségével fejezték volna ki egymás iránt érzett szerelmüket. Végül ezt az ötletet elvetették, a készítők szerint túl „Robotzsarus” lett volna így Grabowski karaktere, emellett elidegenítő hatása is lett volna. A nézők nem tudtak volna azonosulni Grabowski karakterével.

Elkerülhetetlen a film politikai töltetéről is beszélni, legyen szó a Safranek és Mr. Teufel által bemutatott, minden szinten megjelenő szervilisségről, az elnyomó hierarchiáról, avagy a globális politikát tekintve a kétpólusú világot jelképező macska-egér szembenállásról és a fegyverkezési versenyről. Ternovszky szavai azonban kiábrándítóan hatottak: kerek perec kijelentette, hogy szó sem volt az alkotók oldaláról politizálásról. „Akkor talán meg se csináltuk volna a filmet”, mondta, hogyha szándékosan szerettek volna politizálni. Később azonban helyesbített, és tisztázta, hogy az akkori korban élő összes embernek a mindennapja, élete, legyen idős vagy fiatal, át volt itatva a politikával. Így akarva-akaratlanul is beleszőttek egy politikai szálat a filmbe.

A filmbéli politikát illetően pedig egy humoros, személyes történetet is megismerhettek a résztvevők. Az egyik néző elmesélte, hogy évek óta tartó civakodásuk tárgya a Macskafogó gépezet, és Cathy, a kis macskalány. A film végén nem derül ki ugyanis, hogy Cathy-t felfalja és átalakítja a gépezet, vagy őt egérbarát jelleme miatt megkíméli az agymosástól. Ha felfalja, akkor az egerek a teljes macskanemzetet kiáltják ki bűnösnek. Ez azonban nem így történt,

„Cathy-t nem falta volna föl a gépezet”

– hallatszódott a gyors és egyértelmű válasz. Azaz megnyugodhatunk, az egerek csupán az egereket támadó macskákat célozták fegyverükkel, a teljes macskatársadalmat bűnösnek kikiáltó és elítélő mozgalomról szó sincs.

Fontos megemlíteni a szinkronszínészek csodálatos játékát. Megtudhattuk, hogy Ternovszky nem szinkronszínészeket keresett, hanem színészeket – kérte, hogy ne játsszák meg magukat, ne beszéljenek torz, vékony hangon, hanem magukat adják. Így születtek meg például a négy patkány lenyűgöző civakodásai, rengeteg bennük az improvizált rész. Az alkotók zenei betétekkel sem szerették volna telepakolni a filmet. Lusta Dick bossa nova előadásával és a Négy Gengszter Dalával megtalálták az egyensúlyt, épp úgy hangban, mint a poénok szintjén is. A gyermekeknek szólnak a vicces csetepaték, míg a felnőtt közönségnek szól a kiszólás, hogy Grabowksi „Thoreau-t olvas és nyers koszton él”, illetve Cincinnatus karaktere is. A film így már gyermekként magával tud ragadni, és ahogy a generációk nőnek fel, a film újabb és újabb oldalát és utalásait érti meg a néző.

Talán ennél a filmnél egy más film sem tudja jobban képviselni az egyetemi filmklub célját. A szórakoztató filmélmény után pezsgő beszélgetésben, esetleg vitában vehetünk részt, és ami a legfontosabb, megismerhetjük az előttünk élő generációk világát.

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban Tovább
Kult köz: koncert, kirándulás, film és zenei album kulturális ajánlónkban

Kult köz: koncert, kirándulás, film és zenei album kulturális ajánlónkban

borito_2.png

Szokásos heti kulturális ajánlónkban a CMA BAND és a Pandóra Projekt közös koncertjét, egy gödöllői kirándulást, a legújabb Poirot-filmet és Stromae új albumát hoztuk el.

Borítókép: Báthori Adrienn

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

CMA BAND and the mildly incorrect history of music x Pandóra Projekt - Orosz Petra

A Corvinus Művészeti Akadémia diákszervezet zenekara 2019 után újra színpadra lép, március 23-án, szerdán a megújult Dürer Kertben. A legutóbbi koncert óta nagyot bővült a csapat: az együttes tizenhárom tagja a ‘30-as évektől egészen napjainkig, tehát közel száz év slágereivel egy igazi időutazásra hívja az érdeklődőket. Előzenekarként a tavaly alapított Pandóra Projektet hallhatjuk, melynek egyik énekese maga is korábbi CMA-tag. Az estére a helyszínen lehet jegyet vásárolni a koncert előtt, további részleteket az eseményben találtok. 

Irány a természet! - Szabó Judit 

Itt a tavasz, irány a természet! A kellemes időjárást kihasználva érdemes a hosszú hétvége egy napját kirándulásra szánni. Budapest környékén több túraútvonal is húzódik, ha valaki azonban kiegészítené a sétát egy kis kultúrával és történelemmel, akkor a figyelmébe ajánlom a fővárostól mindössze 30 kilométerre fekvő Gödöllőt. 

A Gödöllői Királyi Kastély, más néven a Grassalkovich-kastély március 15-e alkalmából több programmal is készül. A kiállítások, tárlatvezetések és a Horthy-bunker után érdemes bejárni a kastélykertet is. Ha valakinek ezek után is kilométerhiánya van, a sétát tovább folytathatja a közel 137 hektáros Erdészeti Arborétumban, aki pedig további kastélyokat látogatna meg, annak a közeli, frissen felújított Turai Kastélyt, eredeti nevén Schlossberger-kastélyt érdemes felkeresnie.

microsoftteams-image_4_1.png

Halál a Níluson - Tótfalusi Fanni 

Misztikus, mesebeli tájak, forró, szenvedélyes szerelem és egy kíméletlen gyilkosság. A legújabb Poirot-film, a Halál a Níluson egyikből sem szenved hiányt. Kenneth Branagh, mint a film főszereplője és rendezője ezzel a filmmel egyrészt emléket állít Agatha Christie írónő szeretett Poirot-jának, másrészt remek színészekkel pezsdíti fel az 1930-as évek hangulatát. A főszereplők között helyet kapott többek között Gal Gadot, Armie Hammer, Emma Mackey, Anette Bening, Letitia Wright és Rose Leslie egyaránt. A gízai piramisoktól indulva az Abu Szimbel-i sziklatemplomokon át követhetjük egy újdonsült nemesi házaspár nászútját. Ám az ármány és cselszövés a feje tetejére állítja a nílusi utazást, így színre lép kedvenc belga nyomozónk, aki felderíti a fondorlatos cselekmények sorozatát. Váratlan fordulatokat, meglepő végkifejletet és egy felejthetetlen nílusi utazást kínál a film; a régmúlt szerelmeseinek és a kikapcsolódni vágyóknak egyaránt. 

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1.png

Stromae: Multitude -  Engelbrecht Azurea

Stromae nyolc év után végre új albummal tért vissza! A magyar rádiókban is sokat játszott Tous les mêmes és Alors on danse slágerek után a belga énekes új vizekre evezett: saját ruhamárkája lett, videóklipeket rendezett, és családot alapított.

A Multitude-ön érződik az eltelt közel egy évtized, ugyanakkor sok minden változatlan maradt: Stromae nem ijed meg a sötétebb témáktól, és hatásosan énekel olyan dolgokról, amikről nehéz, de fontos beszélni. Néhány új dalban egészen megrázó módon tárja elénk, ahogy az elmúlt években küzdött a fizikai és mentális egészségével, és olyan témákat is érint, mint az első gyermek születésének nehézségei, a párkapcsolatok elhidegülése, a feminizmus és a prostitúció.

A racine carrée elektró stílusához képest a mostani lemezen a latinosabb dallamok es különleges hangszerek egy finomabb, eklektikusabb hangzásvilágot adnak az albumnak, a kíséret pedig kihangsúlyozza Stromae szívszorítóan kifejező éneklését. A feldolgozott témák fontossága és a táncra perdítő zene mellett a franciatanuláshoz is hasznos lehet az album, így mindenképpen megér egy (vagy esetemben nyolc) meghallgatást.

Kult köz: koncert, kirándulás, film és zenei album kulturális ajánlónkban Tovább
A világ legrosszabb embere - rövid filmkritika és programajánló

A világ legrosszabb embere - rövid filmkritika és programajánló

the-worst-person-in-the-world-20212596.jpg

Különleges pillanat, amikor egy tipikus romantikus vígjátékra számítasz, de helyette megkapod az év egyik legőszintébb romantikus drámáját. A két Oscar-díjra is jelölt norvég film indítja a 2022-es Corvinus Filmklubot a Corvinus Művészeti Akadémia és a Napközi közös szervezésében. 

Írta: Orosz Petra; Borítókép: IMDb

Joachim Trier norvég filmrendező filmjét 2 kategóriában - A legjobb nemzetközi film és A legjobb eredeti forgatókönyv - is jelölték a 2022-es Oscar díjátadóra. Renate Reinsve a Cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó díjat. A kritikusok a tavalyi év egyik legjobb romantikus filmjeként tartják számon, azonban nem ilyen egyszerű bekategorizálni a művet. 

the-worst-person-in-the-world-20212413.jpg

Kép: IMDb

A norvég Julie (Renate Reinsve) a szerelemben és a munkában is nehéz döntések előtt áll, amelyek hosszútávon kihatnak a  jövőjére. A folyamatos életre szóló döntések meghozatala néha megfontolt, de sokszor elhamarkodott lépések sorozata, és Julie továbbra sem boldog az életével. Tizenkét fejezeten és közel négy éven keresztül kísérjük végig a lány életét, miközben próbálja önmagát és a helyes utat megtalálni. A legnehezebb lépés önmaga elfogadása: bár nem tökéletes, de nem is a világ legrosszabb embere. Jó kérdés, hogy mennyire is tudunk valóban együtt érezni valakivel, aki a világ egyik leggazdagabb országában él és direkt gördít akadályokat a saját boldogsága elé. A válasz részemről elég egyszerű: ritkán ilyen őszinte egy karakter. 

1349634_worstpersononset_864748.jpg

Kép: IMDb

Számomra a film legérdekesebb “trükkje”, hogy szinte semmi sem történik, de valahogy mégis minden, és egyszerre. Az élet egy folyamatos, lassú tanulás, önmagunk keresése, így Julie mindannyiunkat megtestesít életünk egy adott szakaszában. A karakterét lehet szeretni és nem szeretni, de egy ponton felismerhetjük benne a saját keresési fázisunkat, vagy éppen rossz döntéseink sorozatát. A film vagy Julie szemszögéből így pedig mi is a világ legrosszabb embereivé válhatunk vagy már váltunk is. Ha azonban egyszerre vagyunk mindannyian a világ legrosszabb emberei, akkor egyszerre vagyunk a világ legjobb emberei is. 

filmklub_fb.png

Esemény borítókép: Scheffer Sára; Corvinus Művészeti Akadémia

A Corvinus Művészeti Akadémia szervezésében március 7-én 19 órától megnézhetitek a filmet eredeti nyelven, magyar felirattal a Napköziben, majd a szervezők szeretettel várják az érdeklődőket egy kötetlen beszélgetésre a vetítés után.

Facebook-esemény:  https://fb.me/e/2eSct9xHV  

Grafika: Scheffer Sára (Corvinus Művészeti Akadémia)

A világ legrosszabb embere - rövid filmkritika és programajánló Tovább
Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

borito_2.png

Heti kulturális ajánlónkban vitapodcastet, ma is érvényes klasszikus olvasmányt, az év első blockbuster moziját és egy zenés, spirituális utazást mutatunk be.

Borító: Báthori Adrienn

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1_1.png

Egy asztalnál

Az Egy asztalnál egy nagyon izgalmas alapkoncepcióra építő új Youtube- és podcastműsor: két idegen a kamerák előtt találkozik először, eleinte nem is sejtve, hogy ők egy bizonyos témában egymás szöges ellentétei. Miközben Anna, a láthatatlan műsorvezető hangutasításait követik, arra vállalkoznak, hogy megismerjék egymást, és megértsék a másik fél álláspontját. Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? Mit kezd egymással egy e-sportoló és egy élsportoló? 

A kéthetente megjelenő részekben mindig újabb és újabb eltérő szemléletű páros ül egy asztalhoz, hogy ütköztessék az álláspontjaikat, a köztes héten pedig az Egy asztalnál EXTRA podcast adással készülnek az alkotók, amiben tovább fejtegetik az aktuális témát és reagálnak a Youtube-epizódra. Egyrészt azért ajánlom, mert vitakultúra szempontjából hiánypótló és szórakoztató, másrészt pedig azért, mert rávilágít arra, hogy két szélsőséges felfogás közt is lehet közös keresztmetszet - kérdés, hogy megtaláljuk-e.

Írta: Kércz Dorottya

irodalmi_aj_1_1.png

Kafka a tengerparton

A cím a legtöbb embernek ismerős lehet, hiszen Murakami Haruki egyik leghíresebb regényéről van szó. Pusztán a  népszerűségből persze nem következik, hogy jó olvasmány, azonban számomra letehetetlen volt – mintha a könyvnek megfogható egyénisége lenne. A történetnek két főszereplője van, akiknek első látásra semmi közük egymáshoz, mégis szorosan összefonódik az életük: Nakata egy jámbor öregember, aki ért a macskák nyelvén, Tamura Kafka pedig egy középiskolás fiú, aki elszökik otthonról és egy kisvárosban köt ki.

Amíg Nakata és Kafka keresnek valamit, amiről ők sem egészen tudják, micsoda, a könyv komoly pszichológiai témákat boncolgat. A mély gondolkodás közben mégis “megpihenünk” a szereplőkkel együtt: gyakran velük együtt tapasztaljuk meg, milyen egy jó kávé vagy milyen érzés, amikor zenét hallgatsz és semmi másra nem figyelsz. A történet  sokszor szinte szürreális, de a furcsaságok mellett felhívja a figyelmet a mindennapi csodákra – ezt pedig nemcsak az események, hanem a könyv ritmusa is érzékelteti. Évek óta nem olvastam olyan könyvet, ami ennyire elgondolkodtatott és mély nyomot hagyott volna bennem.

Írta: Engelbrecht Azurea

microsoftteams-image_4_1_1.png

Uncharted

Az Uncharted a Naughty Dog videójátékain alapuló film, amelyben Tom Hollandé a főszerep, akit már jól ismerhetünk a Marvel újabb Pókember filmjeiből. A hazai mozikban közel nyolcvanezer nézővel nyitott új akció-kalandfilmje. Tele van érzelmekkel, fordulatokkal, árulással, mindezt pedig a kalandvágy és az örök kíváncsiság alapozza meg. Tom mellett egyfajta mentor szerepben Mark Wahlberg jelenik meg, csapatukat továbbá Sophia Taylor Ali is erősíti.

Magellán kincséért komoly küzdelem folyik, mely nem kevés áldozatot kíván. Rögös út vezeti a szereplőket különböző helyszínekre, amelyekről kiderül, talán nem is az, amit kerestek. Remek moziélmény lehet mindazoknak, akik kedvelik az akció jeleneteket vagy éppen Tom Hollandot, hiszen egy valami biztos, a vizes pólós felsőtestekből nincs hiány a filmben.

Írta: Mosonyi Eszter

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Platon Karataev: Partért kiáltó

“Csak befelé vezet kiút.” Ezzel a felismeréssel indul a Platon Karataev legújabb, harmadik albuma. A leginkább pszichedelikus indie-folk elemekből építkező zenekar ezúttal magyar szövegekkel ösztönöz minket egy belső utazásra. Az album a külvilág megszűnésének és a belső én kitárulkozásának ívét követi. Nem találjuk a túlsó partot, bármerre nézünk, csak víz vesz körül minket. A külvilág távolra kerül, magunk maradunk, gondolatainkkal összezárva.

Aztán a spirituális utazás fordulóponthoz ér: rájövünk, hogy az elmúlás csak sejthalál, a Lassú madár pedig arra biztat minket, hogy engedjük önmagunkat és lelkünket szárnyalni az égbolt alatt. A megnyugvás a Lombkoronaszinten vár minket, ahogy eggyé válunk a természettel. Merthogy erről szól a Partért kiáltó. Kiáltunk, hogy végre partot vessünk valahol, miközben ez a part végig ott van bennünk és a természetben. Egyszerre merülünk el saját gondolatainkban és a természetben, miközben az albumot hallgatjuk.

Írta: Kovács Máté

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban Tovább
A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban

A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban

3dggjomjd188ln4v24kw7iclkbt.jpegFélévkezdéskor különösen fontos észben tartani, hogy foglalkozzunk önmagunkkal is. Februári kulturális ajánló önmegismeréssel és zenei kalandokkal.

Borító: TMDb.com

microsoftteams-image_4_1_1.png

A világ legrosszabb embere - Kércz Dorci 

Joachim Trier Oslo-trilógiájának záró darabja A világ legrosszabb embere: főszereplője egy húszas évei végén, harmincas évei elején járó nő, Julie (a Cannes-ban díjazott Renate Reinsve alakításában), aki az útját keresi. Ki ő valójában? Orvos legyen, pszichológus, vagy fotós? Vajon az idősebb, sikeres Aksel vagy a fiatal és bohém Elvind mellett boldogabb? Jó anya lenne? Körülbelül négy éven keresztül nyerhetünk betekintést Julie életébe különböző vicces és megrázó hétköznapi eseményeken keresztül: a történet 12 fejezetből áll prológussal és epilógussal. 

A norvég rendező kifejezetten azoknak ajánlja a filmet, akik nem szeretik a romantikus vígjátékokat, és egyet kell értenem vele: bár az alapkoncepció bármelyik romkomba illene, Trier formanyelvi megoldásai és a felvetett társadalmi kérdések alapjaiban fordítják ki a műfaj kliséit. A művészmozikban eredeti (norvég) hanggal, magyar felirattal vetítik – mindenképp így javaslom megnézni. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

Februári LemezPiac - Szentkirályi Lili

Ismét megrendezésre kerül az ország legnagyobb lemezpiaca Budapesten: február 13-án széles kínálat várja az érdeklődőket az ELTE Gömb Aulájában. Bár a főszerepben a bakelitlemezek állnak, CD-k, DVD-k, ruhadarabok, ékszerek, illetve poszterek is válogathatunk. A termékek nagy része használt vagy vintage, így viszonylag olcsón lehet szert tenni egy-egy darabra. Egészen február 11-ig lehetőség van asztalfoglalásra is eladók számára. Így ha valaki próbára tenné a szerencséjét a nagyszülei által felhalmozott bakelitgyűjteménnyel, a +36706065000-es számon tud asztalt foglalni.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Дeva: Csillag - Taxner Tünde

Érzékeny kapcsolódás a természethez és a magyar népzenei gyökerekhez – Takács Dorina első, Csillag című albumának számtalan rétege van. Ez éteri és érzékeny zene, ami ötvözi a folk és az elektro alapokat. Nagyon nyugis, mégis sok benne a rejtett feszültség és a lappangó, de erőteljes érzelem. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne kapcsolódni a gyökereihez, és nyitott a magyar alter egyik legújabb szereplőjére.

de szeretnék az erdõbe fa lenni

hogyha engem meggyújtana valaki

elégetném ezt a cudar világot

ne teremjen egyebet csak virágot

 

 - a Fa lenni című dal szövege

Ha szeretnéd még jobban megismerni az előadót, ezt a videót ajánljuk.

irodalmi_aj_1_1.png

Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy - Orosz Petra

Nagoski szexuálpszichológus 1995 óta tart előadásokat szexedukációs témákban: célja, hogy mindenki megszeresse és elfogadja a saját testét. Első könyvével szeretné felhívni a figyelmet a téma fontosságára, és ledönteni a tabukat a szexuális kérdések körében, koncentrálva a női szexualitásra. Több évtizedes kutatómunkája során több száz emberrel beszélgetett, ezekből a kérdésekből és kételyekből állított össze egy átfogó tanulmányt, ami a tudományos ismeretterjesztés mellett irodalmi regényként is élvezetes. Minden ember és test más, de ez így normális. Az egyetemen szervezett Szex-ed kezdőknek és haladóknak eseményen pedig felteheted kérdéseidet a témában, a könyv elolvasása előtt és után is.

 

A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban Tovább
Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

toa-heftiba-c9wnrj-czek-unsplash.jpgKulturális ajánlónkban ennek a kicsit sem egyszerű kérdésnek megyünk utána: honnan jövünk? A következő hetekre szemet és fület gyönyörködtető válaszlehetőségeket és programokat ajánlunk. 

2022. 01. 22. Borító: Toa Heftiba, Unsplash

irodalmi_aj_1_1.png

Dan Brown: Eredet - Szabó Judit

Honnan jövünk? Hová tartunk? Két olyan kérdés, amely évszázadok - ha nem évezredek - óta izgatja az ember fantáziáját. A vallásnak és a tudománynak is vannak ezekre mára már hagyományossá vált válaszai - de mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a technológiai fejlődés egy forradalmian új szemléletet ad? 

img_8599_1.jpg

fotó: Szabó Judit

Dan Brown Eredet című regénye egy varázslatos utazásra invitál Barcelona építészeti és művészeti remekei között, útikalauzunkká téve a szimbolika harvardi professzorát, menet közben boncolgatva az ember és mesterséges intelligencia kapcsolatát, hogy végül együtt tegyük meg a vallást és a tudományt megrengető felfedezést.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Színes, magyarul beszélő - Taxner Tünde

Most akkor diszkósok, rockerek, vagy minden csak paródia? A Lóci játszik új albuma átfogja az elmúlt évtizedek magyar könnyűzenei műfajait, de mégis eredeti marad. A fúvósok ebben az albumban is dominálnak, akárcsak a néhol finom, néhol kicsit nyers, de mindenképp eredeti humor. 

Ha tőled is kérdezték már, hogy mikor lesznek végre gyerekeid ahelyett, hogy csak a karrieredre koncentrálnál (Mikor lesznek gyerekeid?), vagy érezted már úgy, hogy túl sok a városban a diszkó, és kevés a szívedben a let's go (Túl sok a városban a diszkó), esetleg ismered Gedeon bácsit (Gedeon), akkor hallgass bele a Színes, magyarul beszélő című lemezbe! 

Ne lepődj meg, ha az album hallgatása közben reklámzenét hallasz, vagy véletlenül megmozdul a lábad a 70-es évek ritmusára.

microsoftteams-image_4_1_1.png

Dívák - Kércz Dorottya

Kőrösi Máté diplomafilmje három, érettségi előtt álló húszéves lányról, Szaniról, Tináról és Emeséről, másnéven a Dívákról szól, akik a Belvárosi Tanoda karakteres triumvirátusaként keltik fel a nézők figyelmét. Az iskola olyan fiataloknak ad esélyt, akik már több gimnáziumban is sikertelenül próbáltak leérettségizni - így vannak ezzel a főszereplőink is, akiknek személyes és közös történetét mutatja be a dokumentumfilm. 

Egyedi formanyelvű, hihetetlenül őszinte, érzékeny és elgondolkodtató coming of age alkotás, ami három nagyon különböző fiatal küzdelmes és vicces mindennapjaiba nyújt betekintést. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni a mai generáció problémáit és felnőtté válásának folyamatát - a Díváktól sokat tanulhatunk kitartásról, útkeresésről és emberi kapcsolatokról. 
197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

I-opener - Szentkirályi Lili

Január 27-től exkluzív, négy napon át megtekinthető installáció várja a Turbinába tévedőket. A videóinstelláció egy kortárs francia-német művész, Oliver Juan alkotása. Oliver célja, hogy ne csak tanítsa az embereket a világban és az ökoszisztémában betöltött szerepükről, hanem éreztesse is azt velük. A művész szerint új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy valóban felfogjuk az ember természetre gyakorolt hatását. 

Az installáció ötlete két és fél éve született, azóta a művész egyre több kortárs alkotót bevonva turnézik Európában. A kiállítás csak egyszer látogatható, ugyanis nagyon interaktív, és meglepetések is vannak benne. A megtekintéshez érdemes időpontot foglalni, hogy elkerüljük a várakozást. 

 

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója Tovább
“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

article_nfi_filmioklub2021.jpeg

Hogyan született meg az Eldorádó ötlete, mellyel Bereményi Géza a legjobb európai film díját is elnyerte? A rendezőt Sipos Júlia kérdezte a Filmio egyetemi filmklub idei utolsó vetítésén.

2021.12.12. Írta: Orosz Petra. Borítókép: Nemzeti Filmintézet, képek: Kenéz György 

“Nagyanyám lágyan, fakanállal ütötte a fenekemet a bilire szoktatásnál. Vagyis ez inkább a második emlék. Az első tulajdonképpen nagyanyám arca, amit magamtól már meg tudtam különböztetni. Rájöttem, hogy valaki más is van a világon” - mondja Bereményi Géza első gyermekkori emlékéről. Az Eldorádó című film is ezt az időszakot, életének első tizennyolc évét ábrázolja Eperjes Károly és Pogány Judit főszereplésével, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Filmio filmklub utolsó vetítésén nézhettek meg közösen.

Az Eldorádó 1989-ben bemutatott alkotás, amely elnyerte a legjobb európai film díját, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai a legjobb 53 magyar alkotás közé sorolták. A film egy teljes korszakot felölel, a második világháborútól kezdve az azt követő egyre súlyosbodó elnyomás korszakába, majd az abból kirobbanó 1956-os ellenállásba enged betekintést. A színes és fekete-fehér mű részben a rendező és egyben forgatókönyvíró gyermekkorát meséli el. 

img_5507.jpeg

Az első emlékek akkor kerültek szóba, amikor Sipos Júlia az egyetem kulturális munkatársa a film forgatókönyvének megszületéséről kérdezte a rendezőt. “Tizenhét éves koromban rendőrségi ügyekbe kerültem a Balatonnál, mint afféle Balaton-környéki csavargó. Amikor később harminckét oldalban megírtam ezt a történetet, akkor jöttem rá, hogy ez egy önéletrajzi írásnak is része lehet. Jött a gondolat, hogy kezdjük elölről: mi volt életem első emléke?”

A film mellett szó esett a tavaly megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi könyvről is. “Amikor megírtam az első fejezetet, nem tudtam, hogy életem első 18 évének történetét fogom megírni.” A filmet és a könyvet is összeköti az emlékezés szála. “Az élmények megjelölik a kiemelendő emléket, viszont a többi elsüllyed. Narratívákat gyártunk, amik nem valósak, tehát történeteket kreálunk, de a film 85 százaléka valós történés. Akinek kevés élménye volt, annak kevés emléke van.”

img_5482.jpegAz író sorra veszi élete meghatározó szereplőit, történéseit, a könyvben már egy kicsit részletesebben. A magyar történelem egy szelete mutatkozik meg egy emberközeli történet bemutatásával, amelyben kirajzolódik Bereményi Géza nagyapjának élete a Teleki téri piacon. “Azok a körülmények képeztek ki arra, hogy az ellentmondásosságával együtt fogadjam el a világot. Én nem tudtam rajta segíteni, ő tudott rajtam.” 

A Filmio Filmklub vetítésein több klasszikussal is találkozhattak a diákok az őszi félév során, többek között A tizedes meg a többiek, Körhinta, Hideg napok, A légy, Holtpont, Szerelem és Szegénylegények című filmeket is bemutatták a Corvinus Faculty Clubban. A résztvevők a vetítés mellett egymással vagy a rendezővel beszélték meg az alkotást és a vetítés adta élményeket.

Idén huszonhárom egyetemi karon indított ingyenes filmklubot a Nemzeti Filmintézet. A Filmio streamingrendszerén keresztül kiváló minőségben, digitalizált és felújított magyar filmeket tekinthettek meg az egyetemisták két-három hetente. Sipos Júlia főszervező szerint a program a következő félévben is folytatódik majd, amikor már ‘90-es és a 2000-es évek magyar klasszikusait ismerhetik meg a diákok. 

“A sorozatot a kezdeti szkepszisem ellenére kiváló gondolatnak tartom, mert úgy tapasztaltam, hogy a mai hallgatói generáció nem ismeri ezeket az alkotásokat. Hiányzik a közösségi élmény, a film utáni érzés-, véleménymegosztás, és annak a filmes műveltségnek a megszerzése, ami nemcsak filmelméleti tudást ad, hanem  társadalomtörténeti, kultúrtörténeti hiátust is pótol. Ezt próbáljuk  a FilmioKlubban Alumni tagjainkkal együtt létrehozni, akik  az alkotások mellé személyes tapasztalataikat is elhelyezik, míg a mai hallgatóink pedig egy teljesen originális, mai szempontot emelnek be a beszélgetésekbe.”- meséli Sipos Júlia. 

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról Tovább
Hangolódás a karácsonyra: vegán vásár, óriási koripálya és szokatlan téli film

Hangolódás a karácsonyra: vegán vásár, óriási koripálya és szokatlan téli film

Kult köz, 49. hét (december 06-12.)

illuminated-g01661bde2_1920_1.jpgAz adventi időszakhoz illő könyvet, filmet, valamint olyan kulturális programokat hoztunk nektek, amiket nemcsak a karácsony, hanem a környezettudatosság jegyében rendeznek meg. Kulturális ajánló a december 6-ai hétre.

2021.12.04. Borító: Unsplash

irodalmi_aj_1.png

Henryk Sienkiewicz: Quo Vadis - Taxner Tünde

“Azt olvassuk ma, hogy a vatikáni körök indexre akarták vetni a nagy lengyel könyvét. Ám elolvasta pápa őszentsége, s index helyett hálalevelet, jutalmat, valóságos pápai himnuszt kapott a lengyel…” - Ady Endre, Nagyváradi Napló, 1901

A karácsonyi készülődésben és az adventben az európai kultúrkörben élők számára még akkor is ott bujkál Jézus, ha nem vallásosak, vagy nem tudnak róla sokat. Ezért azoknak is érdemes akár szépirodalmi alkotások segítségével többet megtudni a tanításairól és a kereszténység gyökereiről, akik nem vallásosak. 

A Nobel-díjas lengyel író regénye érzékenyen és rendkívül spirituálisan meséli el Péter apostol és a korai kereszténység történetét, ami részben egy apokrif iratban, vagyis egy olyan szövegben maradt ránk, amit nem tartalmaz a Biblia. A történet Néró, az őrült római császár uralkodása és az első keresztényüldözések ideje alatt játszódik, de csak részben alapszik a történelmi tényeken, hiszen a kalandos szerelmi szál fikció.

A regény címadó jelenete az, amikor Péter menekül Rómából, a kereszthalál elől, és az úton Jézussal találkozik. Péter azt kérdezi tőle: “Domine, quo vadis?”, vagyis „Uram, hová mész?”. Ezt a kérdést az évvége és a karácsony közeledtével érdemes feltenni magunknak egy olyan könyv fölött, ami a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1.png

Vegan Sunday Christmas Market - Szentkirályi Lili

December 12-én újra nyitja kapuit a Vegan Sunday Market, ezúttal a Teréz körúti Radisson Blu Hotelben. A havi rendszerességgel működő termelői vegán piac most karácsonyi kiadásban tér vissza: a szokásos vegán termékek mellett lehetőség lesz tipikus karácsonyi ételek “vegánosított” változatának megkóstolására, illetve a karácsonyi ajándékok beszerzésére. Emellett karácsonyi desszertek és díszek, valamint ezerféle ünnepi illatú kozmetikum színesíti a kínálatot. 

A Vegan Sunday Market 2018 óta működik, Magyarország első, és a mai napig egyedüli közösségi vegán piacaként. A piacon árult termékek mindegyike vegán és cruelty-free. A szervezők arra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy minél több zero, illetve low waste termék legyen elérhető.

Érdemes figyelni a Vegan Sunday Market Facebook oldalát, hiszen itt előzetesen tájékozódhatunk a kiállítókról és portékáikról, valamint a potenciális nyereményjátékokról.

Környezettudatos Karácsony - Kalánová Barbara

Hogyan csomagoljunk környezettudatosan, milyen karácsonyi díszítést válasszunk és hogyan ne essünk túlzásba a karácsonyi ételek készítésénél? A Környezettudatos Karácsonyon megtudhatjátok!

Az olcsóbb és környezetbarát karácsony megvalósításához ad tippeket Cseh Zsófia, a Humusz szövetség tagja december 7-én. Előadásában többek között azt is elárulja, hogyan vásárolhatunk költséghatékonyan az ünnepek előtt és alatt, milyen környezetkímélő csomagolási alternatívák állnak rendelkezésünkre. Ötleteket javasol az ajándékválasztással, a hulladékcsökkentéssel kapcsolatban, valamint megtanítja, hogyan állhatunk ellen  a vásárlásra ösztönző reklámoknak.

Ha neked is fontos a fenntarthatóság, látogass el a Szegletbe, ugyanis 18:00-tól sok hasznos információval gazdagodhatsz.

Budapest Park Jégvilág - Kércz Dorci 

A Budapest Park tánctere decembertől koripályává változik, ahol közel 1300 m2-es területen csúszkálhatunk kedvünkre a hét minden napján. Minden korizni vágyót vár a hatalmas jégfolyosó, a kisebbeknek pedig egy a bejárathoz közel eső, külön rész is ki lett alakítva. Kilencven perces időtartamokra lehet jegyet váltani elővételben online, valamint a helyszínen -  fontos, hogy a belépéshez védettségi igazolvány szükséges. Ahhoz, hogy teljes legyen a kori-élmény, az elmaradhatatlan téli italok (pl. tea, forralt bor, grog) mellett meleg ételek (pl. melegszendvics, leves, hotdog) közül is válogathatunk. Van öltöző, értékmegőrző, valamint korcsolyakölcsönzési lehetőség, sőt, még jégpingvinekre is lecsaphatunk. Kezdőknek jó hír, hogy december 10-től a Hoffmann Korcsolya Akadémia csoportos oktatást biztosít a helyszínen. 

microsoftteams-image_4_1.png

Az igazság bajnokai - Tóth Franciska

Az igazság bajnokai az Oscar-díjas dán rendező, Anders Thomas Jensen legújabb alkotása. Olyan filmeket köszönhetünk neki, mint az Ádám almái vagy a Zöld hentesek, valamint az összeszokott színészgárdát is, amellyel a korábbiakhoz hasonlóan most is együtt dolgozott. A történet főszereplője Markus, akit az idei Oscar-díjas Még egy kört mindenkinek című filmből megismert Mads Mikkelsen alakít. Markust felkeresi egy statisztikus azzal a feltevéssel, hogy felesége nem vonatbaleset, hanem merénylet áldozata lett, amely mögött az Igazság bajnokai nevű szervezet állhat, és arra kéri, hogy járjanak utána a történteknek.

Az igazság bajnokai egyszerre dráma és akció, nem egy szokásos karácsonyi film, habár karácsonyi jelenettel kezdődik és zárul. A filmre a rendező korábbi alkotásaihoz hasonlóan jellemző az esetlen, megtört karakterek ábrázolása, valamint a nagyon egyedi és sajátos, fanyar humor. A film azt a kérdést boncolgatja, hogy a főszereplők maguk is az igazság bajnokaivá válnak-e, valamint, hogy érdemes-e úgy élni, hogy megrögzötten keressük minden esemény okát, vagy jobb elfogadni a véletlenek létezését és azt, hogy nincs mindenre magyarázat.

Hangolódás a karácsonyra: vegán vásár, óriási koripálya és szokatlan téli film Tovább
Keleti Éva, Jane Goodall, David Hockney - Generációkat meghatározó személyiségek a heti kulturális ajánlóban 

Keleti Éva, Jane Goodall, David Hockney - Generációkat meghatározó személyiségek a heti kulturális ajánlóban 

Kult köz, 48. hét (november 29 - december 05.)

 

nevtelen_terv_10.pngHogyan inspirálhat egyetlen ember története további ezer újabb és újabb sztorit? Kulturális ajánló fotózással, digitalizációval, környezetvédelemmel és drámával.

2021.11.28. Borító: Kovács Máté

irodalmi_aj_1.png

David Hockney & Martin Gayford: A képek története - Orosz Petra

Hogyan és miért készítenek több ezer éve képeket az emberek? Egy egész könyvön átívelő beszélgetésben keresi a választ egy kortárs festő és egy műkritikus. David Hockney több művészeti ágban is kipróbálta már magát, alkotásai milliárdokért kelnek el. Martin Gayford a Spectator műkritikusa, önéletrajzíró, könyvet írt már Van Goghról és Michelangelóról is. Kettejük párbeszéd végigkísér a történelmi korok népszerű és kevésbé ismert alkotásain. Erre a válogatásra időt kell szánni, hiszen minden egyes szava egy új perspektívát szeretne adni képekről alkotott világunkról. A művészetkedvelőknek kötelező olvasmány. 

microsoftteams-image_4_1.png

Saját lifttel a pokolba - Kércz Dorci 

Daniel Brühl nemcsak főszereplőként, hanem elsőfilmes rendezőként is jegyzi a Saját lifttel a pokolba című filmet, melynek forgatókönyvét az ő ötlete alapján Daniel Kehlmann írta. Daniel (Daniel Brühl) sikeres berlini színész, aki egy fontos meghallgatásra indul Londonba: a repülőtérre menet beugrik a Zur Burst nevű törzshelyére egy kávéra. Itt találkozik Brunoval (Peter Kurth), akivel egyre meglepőbb és feszültebb párbeszédbe elegyednek.  Kiderül, hogy a különös férfi a szomszédja, és sokkal többet tud Daniel életéről, mint azt ő gondolná. 

A film kamaraszínpadi darabként is helytállna, hiszen nagyrészt egy térben játszódik, két szereplővel, az ő  dialógusukból alakul ki a cselekmény. Elgondolkodtató, keserédes lélektani dráma, ami komoly önvizsgálatra késztet - az legalábbis biztos, hogy a bankszámlánk tranzakciótörténetére utána más szemmel fogunk tekinteni, mint addig. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1.png

Budapest Fashion & Tech Summit - Szentkirályi Lili

A Budapest Fashion & Tech Summitet idén negyedik alkalommal rendezik meg, a koronavírusra tekintettel online. Az esemény ismét kiemelt figyelmet fordít a hazai és a V4-es országok divattervezőire és designereire, ezzel népszerűsítve a lokális vásárlást és a hazai alkotók támogatását. Az előadások többek között a fenntarthatóság, a tudásmegosztás, a kulturális örökség, az e-kereskedelem, a digitalizáció és a megváltozott fogyasztói szokások témáit fogják körbejárni. A programok ingyenesek, és a Budapest Fashion & Tech Summit Facebook oldalán lesznek követhetőek a kétnapos konferencia alatt.  

kiall_aj_1.png

Keleti Éva 90! - Tóth Franciska

Kiállítás nyílt Keleti Éva fotóiból a 90. születésnapja alkalmából. Portréiból megismerhetjük a magyar művészvilág, elsősorban a színház- és filmtörténet legnagyobb alakjait. Szociofotói nemcsak a huszadik század hangulatát és korszakait adják vissza, de sokszor rendkívüli történeteket mesélnek el, például a Csordás négyes ikrekét, akiknek megörökítette hazatérését, miután Rákosi Mátyás állami gondozásba küldte őket. 

Keleti pár évvel ezelőtt, 30 év kihagyás után tért vissza a fotózáshoz, így külön érdekes összehasonlítani a korábbiakkal az új képeit. A nem túl nagy, de annál tartalmasabb tárlat az Eötvös10 Művelődési Házban december végéig ingyenesen megtekinthető. 

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1_1.png

Jane Goodall a The New Yorker Radio Hour-ban - Kovács Máté

Jane Goodall neve az évtizedek alatt összeforrt a környezetvédelemmel, a természet szeretetével és a tudomány iránti alázattal. A The New Yorker magazin újságírója, Andy Borowitz készített vele interjút a kezdeti évekről, például arról, hogyan élte meg egy fiatal lány az első kapcsolatfelvételt a csimpánzokkal Afrika szívében, vagy arról, hogyan utasították el az addigi elképzelést teljesen felforgató eredményeit az egyetemi professzorok.

Az adás végén a klímaválság kapcsán az is szóba került, Goodall szerint még most sem késő cselekedni, van remény. Hiszen mi másért csinálnánk tovább?

Keleti Éva, Jane Goodall, David Hockney - Generációkat meghatározó személyiségek a heti kulturális ajánlóban  Tovább
Sötét november - Horror, emberi drámák és végtelen pusztaság az idei ősz magyar filmjeiben

Sötét november - Horror, emberi drámák és végtelen pusztaság az idei ősz magyar filmjeiben

borito_12.jpg

A közönségfilmek mellett megbújó családi drámákról, könnyed vígjátékokról vagy éppen természetfilmről talán kevesebben hallottak, mégsem érdemes kihagyni ezeket a magyar alkotásokat. Az idei ősz magyar filmjeit gyűjtöttük össze a teljesség igénye nélkül.

2021.11.07. Írta: Orosz Petra Borítókép forrás: nfi.hu

Post Mortem

Az első világháború után a vándorfotós Tomás (Klem Viktor) elhunytak utolsó fényképét készíti el megélhetésként. Egy kislány, Anna (Hais Fruzsina) meghívására jut el egy faluba, ahol természetfeletti jelenségekkel találkozik. A sok temetetlen halott kísértete közölni szeretne vele valamit, és Tomás elhatározza, hogy felfedi a falu titkait. A magyar horrorfilm Bergendy Péter rendezésében képviseli hazánkat a 94. Oscar-díj-átadón a nemzetközi film kategóriában.   
postmortem.jpg

kép forrás: InterCom

A legjobb dolgokon bőgni kell

A harmincéves Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) élete kezd összeállni, amikor egy éjszaka alatt minden a feje tetejére áll. A rég nem látott távoli rokon holtteste a konyhaasztalon ráébreszti, hogy hiába biztonságos az élete, a boldogság érdekében muszáj kockáztatnia. Gyerekkori barátnőjével, Sárával (Huzella Júlia) az este alatt kell szembesülniük a rég eltemetett problémákkal, életükben először.

Külön falka

A börtönből frissen szabadult Tibor (Dietz Gusztáv) a múltja és egy családi titok miatt kerüli a találkozást a lányával, aki a nagyszüleivel él. Niki (Horváth Zorka) minden tiltás ellenére felkeri az édesapját. Lassan közeledni kezdenek egymáshoz, de a családi egyesüléshez hosszú út vezet. Kis Hajni rendező első nagyjátékfilmje a szülő-gyermek kapcsolat mellett őszintén és nyersen mutatja be előítéleteinket, amiken mélyen elgondolkozunk a film megnézését követően.

kulonfalka.jpg

kép forrás: Mozinet

Hasadék

A budapesti orvos, Bálint (Molnár Levente) édesapja temetésére tér vissza a Máramarosi-havasok közé, a szülőfalujába. A temetésen találkozik sok évvel ezelőtt hátrahagyott fiával, Simonnal (Babai Dénes), akit eddig nagyapja (Kovács Lajos) nevelt. Nem tudja tovább vállalni a fiút, így Bálintnak szembe kell néznie a múltjával, és a rövidre tervezett látogatás végzetes fordulatot vesz. Erdélyi tájak, családi dráma és helyi maffia színesítik a képet.

Vad lovak - Hortobágyi mese

A Hortobágy védett területén, Pentezugban látható a világ egyik legnagyobb vadló-ménese. A frissen világra jött Csepke felnövésén keresztül mutatják be Török Zoltán rendező és alkotótársai a háromszáz egyedet számláló ménes pusztai vándorlásának mindennapjait. Egy zárt, érintetlen világba enged bepillantást a Pokorny Lia narrációjával kiegészített természetfilm, amely bármely korosztály számára képes újdonságot és csodát mutatni.

vadlovak.png

kép forrás: Mozinet

Toxikoma

Szabó Győző azonos című önéletrajzi írásán alapuló történet közepébe csöppen rögtön a néző. A könyv a színész életének legnehezebb éveit eleveníti fel, a filmben a már drogfüggő Szabó Győző (Molnár Áron) és Csernus Imre (Bányai Kelemen Barna) pszichiáter furcsa kapcsolatát kísérhetjük végig az elvonókúrán. Erősebb idegzetűeknek ajánlott. 

Eltörölni Frankot

Frank (Fuchs Benjámin) egy underground zenekar frontembere, akire rendszerkritikus dalszövegei miatt nem néznek jó szemmel, színpadon kívül is nehezen illeszkedik be. Politikai pszichiátriára kerül, ahol a rendszer ellenségeit próbálják elhallgattatni. Frank nem hajlandó finomítani a szövegeken, és a rendszer általi bedarálás lenne a következő lépés. A ködös, homályos légkört Fabricius Gábor rendező teremti meg.

eltorolnifrankot.jpg

kép forrás: Mozinet

Magyar Passió 

1950-et írunk. A háború után Leopold atya (Eperjes Károly) és szerzetestársai a ferences rend felvirágoztatásán tevékenykednek. A békés időszak rövidre zárul, az atyát koholt vádak alapján letartóztatják és volt diákját, Keller főhadnagyot (Telekes Péter) bízzák meg a beismerő vallomás kikényszerítésére. A színművész Eperjes Károly első egész estés rendezése, amiben mint forgatókönyvíró is megjelenik.  

 

Sötét november - Horror, emberi drámák és végtelen pusztaság az idei ősz magyar filmjeiben Tovább
Német techno, Chalamet-film, ami nem a Dűne, és a nagyi porcelánjai - Heti kulturális ajánló

Német techno, Chalamet-film, ami nem a Dűne, és a nagyi porcelánjai - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 45. hét (november 8 - 14.)

 

kepernyofoto_2021-11-02_16_31_16.png

Timothée Chalamet nagyot megy ősszel, de hozunk német deep techno-t, kiállítást a depresszióról és éles váltással a nagyi porcelánjaival berendezett, hangulatos cukrászdát is - kulturális ajánló a november 8-ai hétre.

2021.11.06. Borítókép: IGN Hungary

microsoftteams-image_4.png

The French Dispatch - Kércz Dorci

A Francia Kiadás Wes Anderson talán eddigi legwesandersonosabb filmje, hiszen a rendező minden ikonikus védjegyét csúcsra járatja: tobzódik a pasztell színvilágban, a szimmetrikus kompozíciókban és az egy képkockára jutó színészóriások száma is elég magas. A történet egy fiktív francia kisvárosban, Ennui-sur-Blaséban játszódik, ahol a Francia Kiadás című, kihelyezett székhelyű amerikai hetilap - amelyet a rendező kedvenc újságjáról, a The New Yorker-ről mintázott - életébe láthatunk bele. A főszerkesztő (Bill Murray) meghal, végrendelete szerint halálával az újságnak is vége: a film az utolsó lapszám tartalmán vezet minket végig. Bevezetőként Owen Wilson biciklis riporterként kalauzol minket keresztül a városkán, majd a magazin különböző rovataiból három abszurd, egymástól független történet elevenedik meg egy szájvizet vedelő gyilkos festőzseniről (Benicio del Toro), egy gázmaszkban rohangáló sakkozó diákforradalmárról (Timothée Chalamet), és egy új ízt felfedező rendőrségi konyhaművészről (Stephen Park). 

A film kedves francia fricska, hiszen az elsőre kissé kuszának tűnő történetek egyértelműen a képzőművészetekből, a ’68-as diáklázadásokból és a gasztronómiából merítenek alapot. Mindenképp ajánlom megnézni, a teljes érthetőség érdekében akár többször is!

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Techno a Flashbackbudapestben  - Szentkirályi Lili

A Flashbackbudapest a város egyik legizgalmasabb techno klubja, ahol teret kap a mára már ikonikussá vált német deep techno. A pénteki rave egyik headlinere a technoparadicsomból, Berlinből érkezik. DJ HYPERDRIVE a ma Európában nagyon népszerű trance movementet képviseli. Az esemény másik headlinere egy francia származású DJ és producer, aki a francia klubokat végigjárva népszerű művész lett hazájában. A két nemzetközi fellépő mellett négy magyar DJ is játszani fog, többek között a Technokool, az itthoni szcéna egyik legizgalmasabb triója. Három fiatal lány - többek között az Antifactory Vintage megálmodója -, akik az eklektikus stílusukkal meghódították Budapestet. 

245501365_178917784394029_8680277931984218528_n.jpg

 Artwork by Ultrabianka

MTV EMA díjátadó - Kalánová Barbara

A Corvinus hallgatói közül a zene szerelmesei örülhetnek, ugyanis november második hetében Budapesten kerül megrendezésre az MTV Europe Music Awards díjátadója, a rendezvény történetében  most először. November 14-én olyan előadók lépnek színpadra, mint Maluma, Kim Petras és Måneskin, a rendezvény házigazdája pedig Saweetie lesz. A rajongók a Papp László Budapest Sportarénában láthatják élőben a világsztárokat. Az MTV EMA globális zeneünnep közép-európai idő szerint 21:00 órakor kezdődik, és közel 180 országban közvetítik élőben. 

kiall_aj.png

Élet a major depresszióval: a Mélylevegő Projekt fotókiállítása - Orosz Petra

A Mélylevegő Projekt csapata 2020 tavasza óta oszt meg pszichoedukációs tartalmakat a mentális egészségről a közösségi médiában. Egy támogató és elfogadó közösség építéséért küzdenek, miközben bemutatják a mentális zavarok hátterét és megküzdési tippeket adnak. A major depresszió körüli stigma lerombolása és a megbélyegzés csökkentése céljából jött létre az idei kiállítás, amely bemutatja az érintett művészek mindennapjait az érdeklődők számára. “Élet a major depresszióval” fotókiállítás november 16-ig megtekinthető az ELTE KAZY aulájában.   

210949820_499061708029133_6848147501387509066_n.png

Ékszerdoboz a Vár aljában - Taxner Tünde

Corvinusosként főleg a pesti oldalon mozgunk, ezért szabadidőnkben érdemes felfedezni Buda rejtett helyeit. Ha egyszerre vágysz a nagyi színes porcelánjaira és krémes sütijeire, az Asztalka cukrászdában ezeket meglelheted. Keskeny, alacsony, régi ház, de belül modern és ízléses helység fogad, a tulajdonosok “nyitott nappalinak” nevezik. A Déli Rondella és a Tabán egyszerre nyújtanak történelmi és zöld környezetet a környező utcáknak. Ha nincs időd leülni, rendelni is lehet a sütikből és a tortákból, de a legérdekesebb, hogy “kincseket” is tartanak, szóval árulnak régi, restaurált bútorokat és étkészleteket is.

Német techno, Chalamet-film, ami nem a Dűne, és a nagyi porcelánjai - Heti kulturális ajánló Tovább
Mire elég egy háztömbnyi terület? - Heti kulturális ajánló

Mire elég egy háztömbnyi terület? - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 43. hét (október 25 - 31.)

boritokepturay.jpg

Bulik a Turbinában, Halloween a Bemben, Bohemian Betyars az Akváriumban, férfi-női kapcsolat a mesékben, szerelem a színházban - kulturális ajánló az október 25-ei hétre.

2021.10.23. Borítókép: Dolnay-Sárdi Ágnes (Turay Ida Színház)

210949820_499061708029133_6848147501387509066_n.png

Turbina Kulturális Központ - Kércz Dorci

Október elején nyitotta meg kapuit a Vajdahunyad utca 4. szám alatt a Turbina: a sokszínű kulturális központ többek között koncerteknek, nappali és esti buliknak, workshopoknak és szabadidős programoknak ad otthont. 

Az egy háztömbnyi közösségi tér fedett kertet, két rendezvénytermet, az emeleten pedig bisztrót, coworking irodát és művészeti kiállítóhelyiséget is rejt. Nem meglepő, hogy a Turbina lassan igazi belvárosi kulturális csomóponttá válik: nyitott szellemiségű, kutyabarát, számtalan kortárs kreatív projekt helyszíne, ami dél és éjfél között várja a látogatókat szórakozni, sportolni, kávézni, ebédelni vagy akár munkaügyet intézni. 

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Turay Ida Színház: Salsa, szivar, szerelem… - Belayane Najoua

Füstös, dögös, vicces: pont, amire most szükségünk van. A Turay Ida Színház darabja egy csepp Havannát varázsol a színpadra, tele érzelmekkel, tánccal és zenével. A történet egy testvérpárról szól, akik látszólag ugyanabba a férfiba szeretnek bele. Arianna, az egyetemi tanulmányainak végeztével nemrég tért haza az Egyesült Államokból, húga, Carolina pedig élete szerelmét próbálja elfelejteni egy sebtében megrendezett esküvővel. A bonyodalom csak akkor kezdődik, amikor a nővér és a leendő férj találkoznak. Mindeközben az édesanya egy véletlennek (vagy inkább több üveg bornak) köszönhetően a volt férjéről panaszkodik egy idegennek, aki - mint kiderül - közelebb áll hozzá, mint hinné.

A Salsa, szivar, szerelem egy minden korosztálynak szóló hiánypótló darab a magyar színházművészetben, ami egyszerre nevettet meg és sarkall kubai repülőjegy vásárlásra. Az előadást legközelebb november 4-én tekintheted meg, jegyeket pedig itt tudsz venni

irodalmi_aj.png

Mesék férfiakról nőknek és nőkről férfiaknak - Taxner Tünde

A mesék útmutatást és szórakoztatást nyújtanak, de nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is. Erről tanúskodik Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta két mesegyűjteménye is, melyekben ősi történeteket olvashatunk a világ minden tájáról: a nők a férfiakról, a férfiak pedig a nőkről. A történetekben megismerhetünk különböző kultúrákat és korokat, de a hangsúly mégis azon van, hogy a férfi-női kapcsolatok dinamikáját, rejtett mintázatait felfedezhessük a mesék segítségével a saját életünkben is.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Bohemian Betyars lemezbemutató koncert az Akváriumban  - Elblinger Éva

A magát speed-folk freak-punk együttesként definiáló Bohemian Betyars az utóbbi években a magyar könnyűzene meghatározó szereplőjévé vált. Zenéjükben magyar, balkáni és cigány dallamok keverednek a pszichedélia, ska és punk műfajával. Koncertjeik egyedi hangulatát a maguk módján őrült tagok, a pörgős számok és az elmaradhatatlan pogó biztosítja.

A négy év után elkészült új albumuk a Gubancos nevet kapta, amivel az előadók igyekeztek kifejezni az utolsó lemezük óta eltelt időszak változásait és az elmúlt évek “katyvaszát”.  Az október 31-ei koncert hangulatát a vendégelőadóként fellépő Deep Glaze, alternatív és klasszikus rock együttes is emel - az ő zenéjükben többek között a mediterrán és az "industrial" vonal is megjelenik.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Halloween-i hétvége a Bem Moziban - Kércz Dorci 

A Bem Mozi  a kult és klasszikus filmek specialistájaként az év bármely napján jó választás, ha az elmúlt évtizedek legjobb alkotásaira vagyunk kíváncsiak. Október utolsó napjaira pedig igazi különlegességekkel, hamisítatlan halloweeni repertoárral készülnek: pénteken a Drakulát és a Frankeinsteint nézhetjük meg, szombaton a Donnie Darko, a Beetlejuice és az Interjú egy vámpírral című filmeket vetítik. Vasárnap egymás után háromszor is játsszák a The Rocky Horror Picture Showt, éjfélkor pedig az elmúlt években kialakult hagyományhoz hűen egy titkos meglepetés-vetítéssel koronázzák meg október 31-ét. 

Mire elég egy háztömbnyi terület? - Heti kulturális ajánló Tovább
Mi történik, ha feleségül vesszük az első nőt, aki belép az ajtón? - Heti kulturális ajánló

Mi történik, ha feleségül vesszük az első nőt, aki belép az ajtón? - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 40. hét (október 4-10.)

received_393969479101633.jpeg

Mit fotóztak le az elmúlt egy évben a nagy sajtóorgánumok? Milyen lett A feleségem története új magyar film? Hová lettél szép világ? Kulturális ajánló az október 4-ei hétre.

2021.10.02. Borítókép : Mozinet

irodalmi_aj.png

Sally Rooney: Hová lettél szép világ? - Belayane Najoua

Sally Rooney-nak eddig három könyvét olvashatjuk magyarul: Normális emberek (ebből HBO sorozat is készült), Baráti beszélgetések és a nemrég megjelent Hová lettél szép világ?. A könyv a négy főszereplő, Alice, Felix, Eileen és Simon felnőtté válásáról, vagyis inkább az életük elmúlásáról szól. A négy szereplő bonyolult érzelmi szálakba bonyolódik, miközben a mai társadalom legnagyobb tabutémáinak korlátait feszegetik.

A szex, a szerelem, a barátság, a hírnév témáin keresztül próbálja meg az író bemutatni, hogy nem minden az, aminek látszik, és olykor bele kell helyezkednünk a másik ember életébe, érzelmeibe, hogy a valóság teljes egészét megismerjük. A könyvben a szereplőknek nemcsak a saját életük céljába és értelmébe vetett hitet kell újra megtalálniuk, hanem a reményt arra, hogy elhiggyék: a világ igenis szép.

microsoftteams-image_4.png

A feleségem története - Kércz Dorci

Mi történik, ha feleségül vesszük az első nőt, aki belép az ajtón? Dióhéjban erről szól Enyedi Ildikó legújabb filmje, amely Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regénye alapján készült. A lassú lefolyású, közel három órás dráma Störr kapitány (Gijs Naber) és titokzatos, kiismerhetetlen felesége, Lizzy (Léa Seydoux) párkapcsolatába enged betekintést a férfi szemén keresztül, aki már-már megszállottan hiszi azt, hogy a nő megcsalja őt. Éveken át próbálja tetten érni: kínzó gyanakvása mérgezi a szerelmüket, azonban Störr sem elengedni, sem elhagyni nem tudja őt.

A feleségem történetét azoknak ajánlom, akik szeretnének egy gyönyörű, összetett történetet látni féltékenységről, hűségről, és arról, hogy vajon miért próbáljuk irányítani az irányíthatatlant. A filmet már önmagában Rév Marcell operatőri munkája miatt is érdemes megnézni, aki különleges beállításaival, fény- és színjátékaival szinte festményszerűvé teszi a húszas évek Európájának atmoszféráját.

kiall_aj.png

Az elmúlt egy év 151 felvételen: World Press Photo kiállítás - Elblinger Éva

Mi határozta meg leginkább a világunkat az elmúlt egy évben? A World Press Photo kiállítás hiteles és sokszor megrendítő képekkel és történetekkel mutatja be, mi minden történt az utóbbi időszakban: a járványtól kezdve a regionális konfliktusokon és a környezetvédelmen át a sporteseményekig.

A kiállítás 151 felvételét nemzetközi zsűri válogatta 130 ország 4315 fotóriporterének 74.470 fotójából. A World Press Photo október 31-ig megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

#ABLAKABARTÓKRA - Budapesti Őszi Fesztivál - Klisóczki Fanni

A Budapesti Őszi Fesztivál XI. kerületi programján, az #ABLAKABARTÓKRA programsorozatán új perspektívákra tehetsz szert, és határokat léphetsz át október 2. és 9. között.

Újbudán, a Bartók Béla úton és környékén kinyílnak az ablakok, és feltárulnak előtted a 100 éves házak történetei, kortárs installációk és készségfejlesztő játékok. Az eseményen városi séta, pop-up koncert, zenei flashmob, interaktív családi fesztivál és színházi tánc performansz is lesz. Ismerd meg a házak titkait!

360 Design Budapest - idén második alkalommal

Kiemelkedő designmárkák, feltörekvő formatervezők és világszínvonalú alkotások - fedezd fel a hazai és regionális formatervezés változatos világát a 360 Design Budapest során október 4. és 10. között.

A Magyar Divat & Design Ügynökség kiállításának fókusza a környezettudatosság, az újrahasznosítás és az anyagtudatos design. Célja a tudatosság növelésén túl, hogy szélesebb körben mutassa meg a kiemelkedő designerek tehetségét. A Bálnában berendezkedő kiállítás élőben és virtuálisan is bemutatkozik, ezzel egy figitális megoldást alkotva. A belépés ingyenes, de regisztrációköteles.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Erik Sumo: Dance Dance Have a Good Time! – Tóth Franciska

Tövisházi Ambrus az Erik Sumo Band formációban lép fel októberben az A38 Hajó színpadán. Korábban olyan zenekarok alapítójaként és zeneszerzőjeként vált ismertté, mint az Amorf Lovagok és a Péterfy Bori & Love Band. Jelenleg Eric Sumo többnyire pörgős, elektronikus albumokat ad ki, az egyiket Harcsa Veronika jazzénekesnővel közösen.

Emellett filmzenét is szerzett már saját számain kívül: neki köszönhetjük a Liza, a rókatündér betétdalait is. A leghíresebb közülük a Dance Dance Have a Good Time, ami hangulatával és japán szövegével kiválóan színesíti a japán kultúrát is bemutató film világát. Ambrus a Hangvető podcastjében bővebben mesél zeneszerzésről, az ehhez szükséges szoftverekről és a brazil diszkóról is, a beszélgetést itt lehet meghallgatni.

Mi történik, ha feleségül vesszük az első nőt, aki belép az ajtón? - Heti kulturális ajánló Tovább
Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló

Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 39. hét (szeptember 27 - október 3.)

dsc_4636.jpg

Techno kiállítás, Presser életrajzi kötet, világzenei fesztivál Óbudán Parno Graszttal és Boban Markovic-csal és pécsi fényfesztivál. Kulturális ajánló a szeptember 27-ei hétre.

Borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

irodalmi_aj.png

Presser könyve I. - Taxner Tünde 

Pont olyan eklektikus és zseniális, mint a zenei életműve. Presser Gábor metsző őszinteséggel és eredeti humorral villantja fel az olvasó előtt élete mozzanatait saját könyvében, melynek hamarosan a második része is megjelenik. Sokat megtudhatunk a külföldi LGT utakról, a Nyugati pályaudvaros koncertről, a Vígszínházról és a budapesti zenész közegről. Mai fiatalként azért is érdemes elmélyedni benne, hogy időutazásban vegyünk részt, és autentikus szemszögből ismerhessük meg a szocializmus világát. Pici nagyon elvarázsol, nemcsak a zenében, a lapokon is.

Kép: Könyves Magazin

kiall_aj.png

Gerhard Richter kiállítás - Belayane Najoua

Augusztus végétől a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard  Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum - Magyar  Nemzeti Galéria és a Goethe Intézet A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat  különlegessége, hogy Magyarországon először tekinthetjük meg a német művész nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítását.

“Richter festészete a közelség és a távolság, a felismerés és az elidegenítés észrevehetetlen határán mozog; hol szorosan magához ránt, hol végtelen távolságban tart” - nyilatkozta egy korábbi cikkben Bódi Kinga kurátor. Idén ősszel mindenképpen érdemes ezt a kiállítást megnézni, már csak azért is, mert a művész tavaly ősszel jelentette be, hogy befejezte festészeti életművét. Ha lehetőségünk van rá, október 5-én menjünk, hiszen akkor kurátori tárlatvezetést tartanak, a jegyek itt érhetők el. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Klisóczki Fanni

Pécsi Zsolnay Fényfesztivál - Magyarországon az egyetlen

Magyarország első és egyetlen fényfesztiválja, a Zsolnay Fényfesztivál tökéletes indokot szolgáltat egy pécsi hosszú hétvégére szeptember 30 és október 3 között. A pécsi belvárosban kialakított Fény Útján végigsétálva 23 különböző helyszínen találkozhatunk installációkkal.

Napközben és esténként számos utcaművészeti programon vehetnek részt a látogatók, legyen szó utcaszínházról, tánc-cirkuszról, vagy épp ledes és tűzzsonglőrtársulatokról. Sötétedés után pedig a koncertek mellett megelevenednek az utcák, és különleges fényszobrok, fényszőnyegek és dinamikus szoborkompozíciók villanyozzák fel az arra járókat.

Techno Worlds - nem csak a techno szerelmeseinek

A techno kultúrája sokszínű és szerteágazó, mégis sokan csupán a tüctücbulikra asszociálnak. Budapesten világpremierként létrejött a Techno Worlds kiállítás, ahol az ehhez hasonló sztereotipikus gondolatainkat döntik romba, és építenek újjá valami egészen mást, október 3-ig.

Az Art Quarter Budapest falai között a különböző videóinstallációkon kívül táblaképeket, szobrokat és egy külön dokumentumszekciót is találhatunk, melyek egyvelege esélyt ad arra, hogy felfedezzük a képzőművészet és a techno hazai kapcsolódási pontjait. Németországban a techno kötötte össze a Keletet és a Nyugatot. Vajon nálunk összeköthet mélyen húzódó ellentéteket?

microsoftteams-image_4.png

A legjobb dolgokon bőgni kell  - Kércz Dorci 

Felnőtt vagyok-e már harmincévesen, ha nincs nálam személyi, szeretem kergetni a galambokat, egyedül üldögélni a játszótéren és költözéskor is csak körbe-körbe forgok az íróasztalszéken?

Grosan Cristina első nagyjátékfilmjének főszereplője Maja (Rainer-Kicsinyei Nóra), akinek az életében látszólag rendben vannak a dolgok, hiszen párjával épp készülnek összeköltözni. Azonban az egyik este váratlan fordulatot vesz: Maja meglátogatja egy távoli rokonát, akiről kiderül, hogy nem az igazak álmát alussza a konyhaasztalra bicsaklott fejjel, hanem meghalt. Maja kénytelen ott maradni a halottal, mert a családból senki sem ér rá segíteni, még az anyja (Hernádi Judit) is lerázza. Abszurd, váratlan, fordulatokkal teli éjszaka vár rá, amely során kénytelen szembenézni a problémáival: az érzéseivel, a vágyaival, az emberi kapcsolataival, és a ránehezedő külső társadalmi elvárásokkal.

Ajánlom mindenkinek ezt a vígjátékot, aki szeretne egy meglepően vicces, elgondolkodtató és őszinte alkotást látni kapunyitási pánikról - ezúttal női szemszögből.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Világzene Óbudán - Tóth Franciska

Idén harmadik alkalommal rendezik meg az Óbudai Világzenei Hét fesztivált szeptember 28. és október 2. között, aminek a Kobuci Kert ad otthont.

A programsorozatot a Dalinda acapella trió indítja. Őket követi az Ötödik évszak, aminek francia-magyar származású énekesnője révén párizsi szalonzenék és magyar népdalok egyaránt szerepelnek a repertoárban. Fellép majd a Zűrös Banda is, továbbá a szezon zárásaként táncházat is szerveznek. Pénteken a Parno Graszt családi cigányzenekar ad majd koncertet, aminek színpadán láthattunk már táncoló gyerekeket és lánykérést is. A hetet a világhírű Boban Marković Orkestar, balkáni formáció zárja, akik visszatérő fellépők Magyarországon. Az előzenekaruk a Hét Hat Club lesz, akik a balkáni elemeket és a cigány jazzt vegyítik. 

Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló Tovább
Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Kult köz - 38. hét (szeptember 20-26.)

img_5001.jpg

Kutatók éjszakája a Corvinuson, ARC-kiállítás, Fényterápia, könyv és filmajánló a szeptember 20-ai hétre.

2021. 09. 18. borítókép: Fényterápia kiállítás (Kércz Dorci, Közgazdász)

irodalmi_aj.png

Taxner Tünde

Michel Houellebecq: Behódolás

“Tehát az az Európa, amely az emberi civilizáció csúcsa volt, néhány évtized alatt végleg elpusztította önmagát” - és bekövetkezik az a pillanat, amikor Franciaország elnökévé a Muzulmán Testvériség karizmatikus vezetőjét választják meg. Houellebecq regénye pár évvel a jövőbe repít minket, az Unió és az európai keresztény kultúra, valamint a jelenlegi politikai rendszerek haláltáncának éveibe.

Egy párizsi irodalomprofesszor szűk, antiszociális, mégis nagyon eredeti szemszögéből nézve élhetjük át a polgárháborúhoz közeli állapotokat, az iszlám előretörését, a liberális eszméken alapuló társadalmi és politikai rendszer átalakulását. Mi ez? Puszta spekuláció vagy határozott politikai állásfoglalás? Regény vagy jóslat?

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Klisóczki Fanni

Kutatók Éjszakája - az Európai Tudományért

1 éjszaka, 260 helyszín, 2652 program. A Kutatók Éjszakája ingyenes eseménysorozat idén szeptember 24-én és 25-én kápráztatja el a tudomány iránt érdeklődőket. A rendezvény 2005-ös indulásakor az alapvető célja a tudomány és kutatói életpálya népszerűsítése volt, ám minden érdeklődő számára különleges élményt nyújthat.

Inspiráló előadások, kísérletek, laborbejárások és játékos programok kötik le a kicsiket és nagyokat ezen az éjszakán. A tálibok aranya: Afganisztán és az elektromos autózás jövője; Én és a robot: együtt vagy egymás ellen?; vagy épp Váltó-láz, a börtön utáni első hónap – Társasjáték. Ilyen és ehhez hasonló programokkal csatlakozik a Budapesti Corvinus Egyetem a szervezéshez. A további szervezőkről, helyszínekről és programokról való bővebb információkért keressétek fel az eseménysorozat honlapját.

ARC – a képtelenség és arctalanság ellen!

Mindannyiunkat számtalan veszteség ért a koronavírusos időszakban. Ám a nehéz idők után végre megjelent valami: az életjel. Ezt az érzést igyekszik átadni a 21. ARC közérzeti kiállítás szeptember 17 és október 17 között.

Az ARC kiállítás a kreativitás szabadságáról szól, mely véleményformáló eseményként mutat görbe tükröt a társadalomnak. A tárlat éjjel-nappal, ingyenesen megtekinthető a Bikás parkban.

kiall_aj.png

Kércz Dorci

Fényterápia

A Mai Manó ház október 8-ig ad otthon Tombor Zoltán fotográfus első önálló intézményi kiállításának, amely a Fényterápia címet viseli. Az első emeleten a karantén időszakában készült sorozatát láthatjuk: képein olyan hétköznapi, mégis metaforikus elemeket ábrázol, mint egy befőttesüvegben úszkáló aranyhal, egymásba kapaszkodó kezek vagy egy felállított dominósor. Az érzékeny, többletjelentést hordozó kompozíciók már-már mesebeli világot keltenek, amit harmonikusan egészítenek ki a finom vizuális megoldások: a vetett árnyékok, a tükröződés és az életlenség.

A második emeleten az alkotó divat- és portréfotóiból láthatunk válogatást: Palvin Barbara és Alicia Keys mellett például Waris Uhluwalia vagy Shirin Neshat néz ránk vissza a falakról. Itt érdemes átlapozni Tombor 2015-ben alapított saját, limitált példányszámú Supernation kiadványait is, amelyek a történetmesélést helyezik előtérbe, és a személyesebb, kísérletezőbb munkáit mutatják be. A Fényterápiát azoknak ajánlom,  akik szeretnék a karanténidőszak érzéseit - az elszigeteltséget, a bizonytalanságot, a furcsa, tér és idő nélküli állapot adta nyugalmat - átélni, és ezzel párhuzamosan megismerni egy világszerte elismert magyar fotós 25 éves munkásságát.

microsoftteams-image_4.png

Kovács Máté

Free Guy

Majdnem elpusztul a világ (értsd: az Egyesült Államok), de aztán jön egy kisemberként indult valaki a szuperképességével, és autókat dobálva hőssé válik. Unom. A Free Guy azonban pozitív meglepetést okozott: olyan szuperhősfilm, ami az összes klisét felvonultatja, mégsem tudtam megunni. A film ugyanis ezt pontosan tudja magáról, nem akar több lenni, végig önironikusan parodizálja ki ezeket a sablonokat.

A történet főhőse, Guy (Ryan Reynolds) egy NPC (non-player character) egy videójátékban, akit egy algoritmus mesterséges intelligenciával ruház fel. Reynolds tökéletesen hozza a jószándékú, kissé esetlen karakter fejlődését, ettől lesz szerethető maga a film is. Na meg a videojáték-keretrendszer adta szabadságtól, amiben simán elfér minden olyan akciófilmes klisé, amire egy valós világban csak a “na persze” lenne a válasz.

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló Tovább
Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló

Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló

Kult köz 37. hét (szeptember 13-19.)

borito2.jpeg

Friss ifj. Vidnyánszky rendezés a Vígben, új Simon Márton kötet és Margaret Island album, filmek vásznon és kiállítótérben, és egy nagyon édes hétvége  - kulturális programajánló a szeptember 13-ai hétre.

 

Borítókép: Margaret Island koncert (fotó: Kércz Dorci)

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Írta: Belayane Najoua 

Szerelmek városa

Koncert, pantomim, musical, stand up comedy, táncest, mozi, diszkó -  mindez egyetlen olyan színházi előadásban, ami ugyanolyan őrült, mint a világunk. A Vígszínház legújabb előadása egy új korszakot nyit meg a színházi élményben, mind a technikát, mind az előadásmódot tekintve.

A Szerelmek városa című darab ősbemutatója 2021. szeptember negyedikén volt. A darab cselekménye egy nőről és négy férfiról szól, de a háttérben sokkal komolyabb témák is felmerülnek, úgy mint a színházak jövője, a magyar politika, a szerelem örökérvényű kérdései, és a globalizált világ fejlődésének haszontalansága. A három felvonásos darabban mozivászon méretű kijelzőket és füstbombákat használnak, interaktívan bevonják a nézőket, és Wunderlich József olyan koncertet ad a színpadon, hogy azt még Bon Jovi is megirigyelné. Mindezekkel a jellemzőkkel és egy személyes élménnyel a hátam mögött kijelenthetem, hogy talán ez lehet az az előadás, ami a kicsalogatja az online világból az összes generációt - beleértve az közösségi média kultúrájában felnőtt Z generációt is.

irodalmi_aj.png

Írta: Kércz Dorci

“A hang a fejemben, és aki hallgatja. / Egyik sem én.” - új Simon Márton kötet

Megjelent Simon Márton, a Dalok a magasföldszintről, a Polaroidok, és a Rókák esküvője szerzőjének negyedik - eddig talán a legszemélyesebb hangvételű - verseskötete, Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni címmel. Az élénkpiros borítón Orr Máté festőművész egyszerre bizarr és harmonikus, szürreális mégis valóságos képe, előszóként pedig egy Sylvia Plath idézet fogad. Majd jönnek a versek, összesen - igen, megszámoltam - harminchét: harminchét univerzumban merülhettem el a metrón, az utcán, az ágyban, és természetesen a konyhában olvasva.

A versek nagyon történetszerűek, erős képi világú, kiragadott filmjelenetekhez tudnám őket hasonlítani, amelyek egyidejűleg zavarba ejtők és bensőségesek - talán épp ezért tudunk velük azonosulni. A kötet címadó verséhez, illetve az Egyedüllét szabályai-hoz lapoztam a legtöbbször vissza, főként a bennük megjelenő önreflexivitás, a múlton való merengés, a nem talált szavak és a furcsán megnyugtató melankolikus hangulatuk miatt.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Írta: Klisóczki Fanni

XI. Frankofón Filmnapok - végre a mozikban

Les Journées du Film Francophone en salle! A Frankofón Filmnapok során összesen 15 alkotásra - vígjátékokra, fesztiválfilmekre, romantikus játékfilmekre, drámákra és restaurált klasszikusokra - várják a filmszínház rajongóit szeptember 14 és 19 között.

Hogy ne maradj le semmiről, mindenképp csekkold a teljes programfüzetet. A jegyár 1000 és 1600 Forint között mozog, így egyetemistaként is kifejezetten pénztárcabarát élménynek mondható. A programot az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Art+ Cinema és a Francia Intézet rendezik.

Édes Napok Budapest - az év legédesebb hétvégéje

“A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét…” - Gombóc Artúr, eljött a te napod! Szeptember 17 és 19 között a Szent István Bazilika előtti tér csokoládéba és édességbe burkolózik.

Az Édes Napok Budapest Európa 4. legnagyobb szabadtéri, ingyenesen látogatható édesszájúaknak kedvező rendezvénye. A gasztrofesztiválon egymás mellett dicsőítik a desszerteket a kézműves manufaktúrák és a nagytermelők, hogy különlegességeikkel levegyék lábukról a látogatókat.

Pénteken és szombaton 10-től 22 óráig kóstolhatod meg a finomságokat, míg vasárnap egy órával kevesebb időd lesz habzsolni, ugyanis 21 órakor bezár a bazár.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Írta: Taxner Tünde

Hol marad az én történetem?

Az enyém valahol a Margaret Island dalokban. Gimis korom óta sok élethelyzetben végtelenítve hallgatom őket, úgyhogy alig vártam az új albumot is, ami szeptember elején jelent meg. A dalok fő témája eddig is a szerelem volt, de most sokkal konkrétabb történetek és vallomások is tetten érhetők a szövegekben. Én mindig élvezem az elvontságot, amikor belegondolhatom magam a dalszövegekbe. A Hét Évig Tart című dal konkrétsága és egyszerűsége például meglepett, és még ízlelgetem ezt a Margaretet. Ahogy a fiúk erőteljesebb vokálozását és Törőcsik Kristóf szóló számát, a Miért Vagyok Veled-et is.

Egyben is érdemes meghallgatni az albumot, de én az újabb gyöngyszemeket külön biztos többször meg fogom. Bizonyos dalokat rongyosra, hiszen a kérdés mindig ez:

Hol marad az én történetem?

kiall_aj.png

Írta: Tóth Franciska

Nagylátószög – 120 éves a magyar film

Idén százhúsz éve, hogy bemutatták A tánczot, az első magyar filmet, ami megrendezett jeleneteket is tartalmaz. Az évforduló alkalmából a magyar filmtörténetet, annak szereplőit és sajátosságait bemutató kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban.

A tárlat kronologikus sorrendben, történelmi kontextusba helyezve veszi végig a magyar filmipar legfontosabb eseményeit. Megtudhatjuk, hogy mely filmstúdiókban kezdődtek a forgatások, és azt is, hogy mikor váltotta a némafilmet a hangosfilm. A kiállítás elkalauzol minket a huszadik század különböző korszakaiba az azokra jellemző műfajokon és témákon keresztül, továbbá emléket állít a külföldön befutott, de magyar származású alkotóknak is. Az áttekintés a magyar film legnagyobb hazai és nemzetközi sikereivel zárul: gondoljunk csak az elmúlt pár év Oscar-díjas filmjeire, a Saul fiára és a Mindenkire!

Grafikák: Nagy Dávid

 

Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló Tovább
Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

akira-kurosawa.png

Japán kulturális termékei mára szinte elárasztották a nyugati világot, a harcművészetek, az animációs filmek, de maga a japán nyelv is a szigetország páratlanul sikeres exportterméke. Cikkünkben a távoli állam modern történetének egészén átívelő, példátlan művészi karriert kívánunk bemutatni: Kuroszava Akira termékeny életútját.

2021. 06. 18. Írta: Hujber Sándor

A film a ’90-es évek kezdete óta a legtöbbek számára az amerikai álomgyárral egyenlő, hiszen mind a kereskedelmi televíziózás, mind a mozivásznon megjelenő alkotások forrása az Amerikai Egyesült Államok, elsősorban a keleti part kultúrája. Ez nem mindig volt így: szüleink generációja számára felejthetetlen élményeket okoztak a múlt század derekának nagyjai - itthon különösen a szovjet Tarkovszkij, a svéd Ingmar Bergman és a japán Kuroszava Akira filmjei váltak közönségsikerré. A filmtörténelem nemzetközi óriásainak megismerése arra emlékeztet, hogy érdemes túllátni a szintén kiváló alkotásokkal bíró, de kultúrafogyasztási szokásainkban túlzott helyiértéket elfoglaló hollywoodi filmiparon.   

A fiatal Kuroszava

Kuroszava Akira értelmiségi család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1910-ben, Tokióban. A második világháború és a növekvő nacionalizmus ellenére a japánok között ekkor is sokan rajongtak a nyugati kultúra és életvitel iránt, például Kuroszava tornatanár édesapja is. Kuroszava az iskolai tanulmányai során azonban aktív gyakorlója volt olyan hagyományos japán kultúraelemeknek is, mint a kalligráfia és a kendó. Ez a kettősség a filmművészetében is visszaköszön majd. 

Az egzisztencialista szembenézés a tragédiákkal, a pusztulás és az újjáépülés kettőse, az értékvesztés és az új remény ellentétei megkülönböztető jegyei Kuroszava filmjeinek. A motívumoknak két erős forrása volt, amelyek örökre meghatározták a későbbi rendezőgéniusz világlátását. 1923-ban a fiatal Akira és bátyja, Heigo tanúi voltak az 1923-as nagy kantói földrengésnek. Kuroszava így emlékszik vissza:

“Testek halmozódtak fel a hidakon, hullák torlaszoltak el egy egész utcát, hullák, melyek tükrözték az emberi halál minden lehetséges fajtáját. Mikor önkéntetlenül elnéztem, a bátyám megszidott: „Akira, nézd meg jól!” Mikor éjszaka megkérdeztem aztán, miért kényszerített, hogy ilyen szörnyűségeket lássak, azt mondta: „Ha becsukod a szemed a szörnyűségek láttán, félni fogsz. Ha mindenre egyenesen ránézel, nincs mitől félned!”. Kamerámmal, mint Dosztojevszkij a prózájával, a közönséget – mely gyakran inkább elnézne – arra próbálom kényszeríteni, hogy „nézzék meg jól”.”

Második jelentős létélménye a japán nemzeti tragédia, a második világháború, az elszabaduló nacionalizmus, az amerikai bombázók pusztítása és a háború utáni szegénység és szenvedés mérhetetlen sokkja volt. A világháború alatt (mint minden japán filmrendező) rákényszerült a nacionalista rezsim kiszolgálására, saját műveit azonban a hatalom korlátozta, túlságosan nyugatiasnak ítélte. Hirosima mérhetetlen pusztítása, az atomháború természetellenes, apokaliptikus víziója, valamint az egyén elveszése a fanatikus kollektívában elemi erővel hatottak a fiatal filmrendezőre.

A háború utáni időszak 

Kuroszava első háború utáni filmjei az egyén és a társadalom konfrontációját mutatják be. Legkorábbi japán sikerré váló alkotásaiban a főszereplők kis, pürrhoszi győzelmeket érnek el a kollektívával szemben, a filmek hangulata keserédes. Ezen hangulat és a rendezői korszak kiváló példája a rákbetegségével küzdő japán bürokrata figuráját bemutató Élni, vagy a társadalom lecsúszott rétegeit bemutató A részeg angyal. A Botrány vagy a Veszett kutya a háború utáni japán társadalom problémáival foglalkoznak: a jakuza-bandák bűnszervezeti tevékenysége, a korrupció, a tömegtájékoztatás visszásságai és a propaganda Kuroszava kedvelt témái ebben az időszakban. 

Az igazi áttörést a rendező számára az 1950-es A vihar kapujában (Rashomon) hozta el. A film egy bűnügyi történet kontextusát felhasználva boncolgatja a Kuroszavát ekkoriban foglalkoztató témákat: az emberi megfigyelés szubjektivitását, az igazság bizonytalan természetét és az értékvesztést. Kuroszava zseniális filmje belépőnek bizonyult a japán elismertség és a meginduló nemzetközi karrier felé. 

seven-samurai-bfi-00m-g0a.jpg

Nemzetközi sikerek

Miután A vihar kapujában 1951-ben elnyerte a velencei biennálé fődíját, Kuroszava filmjei tematikájukban és kivitelezésükben is egyre grandiózusabbá váltak. A rendező szamurájfilm-korszakának első alkotása, amely tulajdonképpen zsánerdefiniálóvá vált, A hét szamuráj. A film George Lucasra és Quentin Tarantinora is nagy hatással volt, gyakorlatilag a modern akciófilmek előképének tekinthető, emellett először használta a filmtörténelemben az időjárást a hangulat kifejezésére. A hét szamuráj egy banditák és falusiak, valamint az őket védő harcosok közötti konfliktuson keresztül ad képet a társadalmon belüli erődinamikákról, elnyomókról és elnyomottakról, a film végén elért pürrhoszi győzelem jellegzetesen kuroszavai. 

Kuroszava egy másik filmje, A rejtett erőd, szintén inspirálta George Lucast, olyannyira, hogy a rendező ezt tartja a Csillagok háborúja előképének. A szamurájfilmek (Rejtett erőd, A testőr, Árnyéklovas, Káosz) aratták filmjei közül a legnagyobb sikereket, és váltak a leginkább meghatározóvá, bűnügyi drámái (Warui yatsu hodo yoku nemuru, Menny és pokol) sem a kritikusok, sem a közönség körében nem örvendtek általános népszerűségnek. Kuroszava azonban nem csak ebben a két műfajban volt tevékeny, egyén és társadalom viszonyát boncoló filmjei, mint a Dodeszukaden vagy a Derszu Uzala a kitaszítottságról, a viszonylagosságról, a haladás mibenlétéről gondolkodtatták el egyre növekvő nézőtáborát. 

A rendező sokszínűségéhez aligha férhet kétség. Rendkívül nehéz egy dolgot kiemelni, amely alapján Kuroszava filmjeit beskatulyázhatnánk. Általános téma az értékvesztés, de általában jelen van a remény csírája is (például a gyermek képében a Rashomon-ban). Kuroszava aggódik a nukleáris fenyegetés és a környezetrombolás láttán (Egy lény feljegyzései, Álmok), azonban filmjeiben (talán a legkiválóbb példa erre A hét szamuráj) nem romantizálja feleslegesen a múltat. Szereti és követi a számára értéket jelentő japán tradíciókat, de képes felismerni bennük azokat a visszásságokat, amelyek a világháborúban kis híján hazája  pusztulását okozták. 

171c8cc465371462ea4a07e0f7de16e3.jpg

Kuroszava és a nagy elődök

Egyetlen művész sem alkot vákuumban, írók, költők, filmrendezők tevékenységét nagyban meghatározza koruk társadalmi és kulturális életének kontextusa. Kuroszava egyszerre volt a japán mozi trendkövetője és trendalakítója: a kétségtelenül a legnagyobbak közé tartozó rendező mellett fontos megemlíteni néhány kortársát, akik néha méltatlanul maradnak az ő árnyékában. 

Sindó Kaneto filmjei még Kuroszaváénál is sötétebb hangot ütnek meg, ráadásul általában reménysugár nélkül: az Onibaba, a Kopár sziget vagy a Fekete macska a bokorban a mitologikus horror és a társadalmi egyenlőtlenségek tematikáját jelenítik meg. Látványvilágukban talán még Kuroszaván is túltesznek, elég csak az Onibaba világítását és természeti képeit említeni példaként. 

Mizogucsi Kendzsi gyakorlatilag Kuroszavával közösen, illetve párhuzamosan teremtette meg a dzsidaigeki, azaz a japán történelmi filmdráma műfaját. Az Ugetsu, a Szansó tiszttartó vagy az Oharu élete az ’50-es évek elején inspiráló hatással voltak az egész japán filmiparra, Mizogucsi karrierjét azonban derékba törte 1956-os halála. 

Ozu Jaszudzsiró filmjei közül szinte kizárólag a Tokiói történet tett szert széles nemzetközi ismertségre, azonban a japán filmiparra és Kuroszavára megtermékenyítő hatással volt, és van a mai napig. Koreeda Hirokazu 2008-as drámáját, az Aruitemo, aruitemo-t (hazánkban angol címén, Still walking-ként ismert) Ozu mozija inspirálta. 

Kuroszava rendkívül szorosan kötődött a hazájához, azonban gyermekkorából eredő nemzetközi érdeklődése és rendkívüli műveltsége miatt inspirációi között ott találjuk a világirodalom jelentős alakjait is: a Véres trón például Shakespeare Machbetjének japán adaptációja. Kuroszava rajongott az orosz kultúráért, kedvenc írója Dosztojevszkij volt. A félkegyelmű például az orosz szerző könyvének filmadaptációja, de a misztikus író inspirációit lelhetjük fel A rőtszakállúban is. A Derszu Uzala egy utazó szibériai kalandjai alapján készült japán-szovjet koprodukció. Sem a russzofília, sem a külföldi inspirációk nem ritkák a japán művészetben, különösen az irodalomban: Akutagava Rjúnoszukét szintén inspirálta Dosztojevszkij (A pókfonál), Misima Jukió pedig a görög antikvitásban lelte meg embereszményét. 

Egy kiteljesedett karrier: Álmok

Kuroszavának megadatott az, ami annyi művésznek nem: egy kiteljesedett életmű. Számomra ennek szimbóluma egyik utolsó filmje, az Álmok, melyben szintetizálni tudta belső ellentéteit, pályájának sokszínűségét és műveinek tematikai gazdagságát. Az 1990-es filmben a rendező nyolc álmát viszi vászonra, amelyek napút-szerűen adják az életmű egészének látképét. Az első álom (Napfény az esőn túl) a művészi elhivatás első megérzését mutatja be, a negyedik álom (Az alagút) Kuroszava borús visszaemlékezését a világháborúra, a hetedik (A síró démon) a nukleáris pusztítás vízióját nyújtja. Az utolsó részben (A vízimalmok falva) az ekkor nyolcvanéves rendező a halállal való megbékélésről, a harmóniáról és a belső békéről mutat be idilli képet. A film teljessége méltó szellemi lezárása a huszadik század egyik legnagyobb művészi életútjának. 

Kuroszava filmjei a nézőt megnevettetik, elszomorítják, tanítják, de ami a legfontosabb, gondolkodásra, sőt cselekvésre sarkallják. A humanista, egyszerre gyönyörű és harmonikus művészi vízióval, azonban kínzó látomásokkal egyaránt megáldott rendező az emberi állapot páratlanul gazdag bemutatásával gazdagította a filmművészetet, és ezzel nézői életét.

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi Tovább
Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

image-min.png

A reflektorfény idén LED körfényre cserélődött, és a vörös szőnyegen sem hemzsegtek a filmcsillagok. Show elemek nélkül, több helyszínen, kevés sztárral zajlott a 93. Oscar-gála. A világjárvány ellenére a filmalkotások szépen gyarapodtak, a történetek egyediek és stílusbontóak.

2021. 06. 05. Írta: Hegedüs Kata, Borítókép: brignews.com

A pandémia nagy hatással volt a szórakoztató iparra is - ezt jól mutatja, hogy a 2020-as évhez képest több millióval esett a Grammy-, a Golden Globe- és az Oscar-gála nézettsége is. Ez idén sem volt másként, hiszen a koronavírus miatt több díjátadón online hirdették ki nyerteseket. A sztárokat gyakran csak szűk körben láthattuk idén. Egyedül az Oscar-gálát tartották meg személyesen, ugyanis az Akadémia részéről tilos volt a ZOOM használata. 

kekekeke.png

Kép: Statista.com

A 93. alkalommal megrendezett legismertebb díjkiosztó gálájának abszolút nyertese A nomádok földje című alkotás. A film rendezője, Chloé Zhao második nőként és első  kínai-amerikaiként  vehette át a legjobb rendezésért járó aranyszobrot, amivel beírta magát a történelembe. Az alkotás emellett 2020 legjobb filmje lett, valamint a műben kibontakozó alakításáért Frances McDormand vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat, ami a színésznő harmadik Oscar-díja. 

A nomádok földje

Az egyetlen céggel működő nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fren (Frances McDormand) elveszti munkáját, ezért összecsomagolja holmiját, és furgonjával elindul, hogy feltárja a hagyományos társadalmon kívüli, nomád életet. 

u.jpg

Kép: port.hu

A The Father című film több kategóriában is esélyes volt, többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő és a legjobb adaptáció kategóriákban. A film végül elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-szobrot, továbbá Anthony Hopkinst értékelték a legjobb férfi főszereplőnek. Az elképesztő átéléssel alakított demens férfi karakterét megformáló színészlegenda walesi otthonában tartózkodott a díjátadó időpontjában, hiszen ő maga sem hitte el, hogy nyerni fog. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat sokan már előre odaítélték a tavaly elhunyt Chadwick Bosemannek. 

The Father 

Az idős, öregedő férfi (Anthony Hopkins) minden segítséget megtagad a lányától (Olivia Colman), aki nagy nehézségek árán igyekszik ápolni őt. Az apa, miközben próbálja megérteni a változó körülményeket, kételkedni kezd szeretteiben, saját elméjében, emlékeiben, sőt a valóságban is. A film a nézőt percről percre teszi zavartabbá a szálak fonódásával. Az öregedés, az elmúlás és az élet ünneplésének mesterműve az alkotás.

the-father-et00137319-19-03-2021-04-34-26.jpeg

Kép: Imdb.com

A legjobb forgatókönyvért járó díjat Emerald Fennell brit színésznő, írónő, rendező vehette át az Ígéretes fiatal nő című film forgatókönyvéért. A feltörekvő, tehetséges művésznőt a legjobb rendező kategóriájában is jelölték. Emerald Fennell többek között olyan produkciókban dolgozott, mint A Korona, a Megszállottak viadala és a Dán lány.

Ígéretes fiatal nő

Fordulatos, kiszámíthatatlan és szórakoztató film egy gonoszul okos, fájdalmasan rafinált karakterről, aki éjszakánként kettős életet él. A történet fókuszában egy ígéretes fiatal nő, Cassie (Carey Mulligan) áll, aki legjobb barátnőjének elvesztése után feladja ambiciózus orvosi terveit, és életét a bántalmazásra hajlamos férfiak regulázására szánja. 

rtjftf.jpg

Kép: Imdb.com

Mi, magyarok talán legjobban a brit Vanessa Kirbynek szurkolhattunk, akit a Mundruczó Kornél által rendezett Pieces of a Woman című film főszerepéért jelöltek. A lélegzetelállító alkotás végül nem zsebelt be aranyszobrot. A legjobb idegennyelvű film díját az Drunk (Még egy kört mindenkinek) című dán filmdráma kapta. 

Még egy kört mindenkinek 

A film négy középiskolai tanár életére fókuszál, akik egy kiadós születésnapi buli után úgy gondolják, kísérletet végeznek. Hipotézisük szerint az emberek 0,5 százalékkal alacsonyabb véralkoholszinttel születtek, ami szorongáshoz és komorúsághoz vezetett, ezért napi pár korty alkohol feloldja őket - kipróbálják, hogy igazuk van-e. A tragikomédia relevanciája és a színészi játék megsiratja, megnevetteti a nézőket, és kérdéseket ébreszt. 

178.jpg

Kép: port.hu

Az idei rendhagyó, házigazda és ujjongó rajongók nélküli Oscar-gála összességében nyugodt körülmények között zajlott. Közel egy évszázad után két női rendezőt is jelöltek a kategóriában aranyszoborra. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat  a Judas and the Black Messiah-ban nyújtott alakításáért Daniel Kaluuya kapta. Továbbá erősödött az ázsiai reprezentáció, ugyanis az Élősködők tavalyi sikere után a dél-koreai Minari is tarolt hat jelöléssel. Az Akadémia igyekezett ügyelni a diverzitásra, és a 93. Oscar-gála nyertesei már biztos szereplői lettek a filmtörténelemnek. 

Judas and the Black Messiah

Az alkotás az 1960-as évekbeli polgárjogi mozgalomat helyezi a középpontba. Az életrajzi dráma Fred Hamptonról (Daniel Kaluuya), egy fiatal, karizmatikus aktivistáról szól, aki a Fekete Párduc Párt Illinois állam elnökeként kerül közvetlenül a kormány, az FBI és a chicagói rendőrség célkeresztjébe. Ahhoz, hogy a forradalmat megállítsák, a hatóságoknak szükségük van egy belső emberre, így Bill O'Neil (Lakeith Stanfield), az FBI informátora beszivárog a pártba.

judas-and-the-black-messiah.jpg

Kép: Imdb.com

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit! Tovább
Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

image-4.png

A mindig jól öltözött, hidegvérű, de könyörtelen 007-es ügynök, aki kész meghalni Angliáért és a királynőért. Az évek során több színész játszotta a karaktert 25 kiváló filmben. Egy dolog viszont mindvégig változatlan maradt: a stílus és az elegancia.

2021. 05. 06. Írta: Gajdics Bálint, Képek: 007.com

A James Bond filmes franchise több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen a filmtörténetben. Hasonló méretű filmes univerzum is kevés van - hirtelen a Marvel és Star Wars filmeket tudnám példaként felhozni. Már itt eltérést tapasztalunk: míg ezeknek a filmeknek a folyamatos megújulás és az új karakterek bemutatása, vagyis az univerzum bővítése a célja, addig a James Bond-filmek történetmesélésben nem sokat változtak az elmúlt 60 évben. Ennek ellenére akkora néző- és rajongótáborral rendelkeznek, mint a fent említett két franchise.

De miért rajonganak ezrek egy jókiállású, skót származású brit titkosügynökért 60 év és 25 elkészített film után is? A válasz szerintem a részletekben rejlik.

A kezdetek

Ian Fleming brit újságíró, aki a második világháborúban brit tengerésztisztként és hírszerzőként szolgált a szövetségeseknél, alkotta meg James Bond karakterét. Először 1950-ben gondolt rá, hogy élményeit és tapasztalatait papírra veti, és könyv formájában életre kelti a kémek izgalmas, romantikus, de veszélyes világát. Viszonylag rövid idő alatt írta meg a máig legjobb alkotásainak számító Casino Royale és Goldfinger című műveit. 

Fleming nem állt itt meg, tovább alkotott. A könyvek középpontjába a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek dolgozó Bond került, akit a hírügynökség világszerte bevet különböző terroristák, fegyverkereskedők és antagonisták megállításának érdekében. Saját elmondása alapján Bond karaktere különböző harcostársak vegyülete, akikkel személyesen találkozott küldetései során. Fleming a karaktert külsőleg magas, sötét hajú, sötét szemű, szikár kiállású, mégis hidegvérű, vérprofi ügynöknek írja le. Brit körökben és világszerte is elismerték munkásságát, a Casino Royale első adaptációja pedig már 1954-ben elkészült - bár ez a film még nem mozis, hanem televíziós fogyasztásra készült, így nem tekinthető a kánon részének. 1962-ben robbant be Sean Connery, mint az első mozis Bond, és a Dr. NO volt az első James Bond mozifilm, amit világszerte bemutattak.

image-2-2.png

A Connery-érában futószalagon készültek a filmek. 1962 és 1967 között öt egészestés filmet gyártottak, olyan Fleming klasszikusokat feldolgozva, mint a már említett Goldfinger vagy az Oroszországból szeretettel. Magát a karaktert és a tényt is, hogy mind a mai napig beszélhetünk Bond-filmekről, Connery legendás alakításának köszönhetjük. A tavaly októberben, 90 évesen elhunyt Sir Sean Connery fektette le az ikonikus karakter jellemének alapjait, amit talán azóta sem tudott felülmúlni egy színész sem.

A karakterek és az alaptörténet

A filmek alaptörténete általában könnyen kódolható, az éppen aktuális brit korszellemnek megfelelő. A kezdeti időszakban több film is készült a klasszikus hidegháború korszakában. A fő kérdés mindig az volt, hogy az Egyesült Királyság hol helyezkedik el a birodalmak erőviszonyait vizsgálva. A második világháború végével a fegyveres harcok ugyan lezárultak, de ebben az időben kezdődött meg a kémek aranykora: a hírszerzés, az ellenséges nemzetek céljainak feltérképezése és az esetleges árulások elkerülése került a középpontba, hiszen a nyílt háborútól mindenki félt, de a felszín alatt a konfliktusok tovább éltek. A Bond-filmek többsége is ezekből a történelmi hagyományokból merít: Bond nem egyszer került konfliktusba a szovjetekkel vagy a németekkel, de ugyanúgy a brit birodalmat fenyegető belső ellenség elhárítása is a küldetései között volt. 

Ahogyan változtak a történelmi viszonyok, úgy változtak a Bond-filmek sztorijai is. A hidegháborút felváltotta a high-tech fegyverekkel való üzletelés és visszaélés, az utóbbi időkben pedig a kiberbűnözés is előtérbe került. A filmek mindig a világ aktuális, titkosszolgálati szempontból fontos problémáit és kihívásait próbálják feldolgozni. Ilyen globális, a filmesek fantáziáját többször megmozgató problémák voltak az államok közötti állandó fegyverkezési verseny, a információval való visszaélés és kereskedés vagy akár a gazdasági ellentétek kiéleződése. Mindemellett természetesen moziról beszélünk, ezért elmaradhatatlanok a kornak megfelelő hatalmas kárral és a pusztítással járó robbanások, városokon vagy akár országokon átívelő üldözések vonaton, motoron, tengeralattjárón vagy éppen az űrben.

My name is Bond…:

Mindegyik film a jó és a rossz örökös harcát hivatott bemutatni. Az egyik oldalon Bond mellett visszatérő szereplő M, az MI6 főnöke, aki nem mindig ért egyet Bond eszközeivel, mégis teret enged neki. Miss Moneypenny és Q is szinte minden filmben feltűntek, mint Bond szövetségesei. Miss Moneypenny M titkárnőjeként tartja a kapcsolatot Bonddal, és nem mellesleg fülig szerelmes belé. Bond pedig szereti húzni az agyát. Bond sokszor Q-nak köszönhette az életét, hiszen egy-egy tollba épített robbanószerkezet vagy nyomkövető mindig hasznosnak bizonyultak az ügynök számára. A különböző, országokon átívelő összeesküvések feltérképezésében Felix Leiter, a CIA embere is feltűnik, aki bár nem akkora sármőr, mégis a segítségére tud lenni több alkalommal is.

Egy jól összerakott kémfilm azonban nem ér semmit egy karakteres főgonosz nélkül, akiknek filmenként eltérő elképzeléseik vannak a  világuralomról. Már az első, Dr. NO című film végén sejthető, hogy Bondnak szembe kell néznie egy befolyásos emberekből álló, világuralomra törő bűnszövetkezettel: ez a Spectre, aminek élén Ernst Stavro Blofeld áll, Bond mindenkori nemezise. Az ikonikus kopasz, macskasimogatós, forgószékes főgonoszt az évek során Telly Savalas, nemrégiben pedig Christoph Waltz személyesítette meg. A filmekben Blofeld mindig egy lépéssel Bond előtt jár, és minden alkalommal sikerül végül elmenekülnie. A legutóbbi Daniel Craig főszereplésével készült Bond-film végén kapja el először a kém az antagonistát, ami előrevetítheti a franchise teljes megújulását is. Természetesen nem minden filmben kerül elő Blofeld, de jelenléte minden alkalommal érezhető.

Blofeld:

Visszatérő karakternek nem mondható, de szereposztás szempontjából mégis szerves részét képezik a Bondfilmeknek a Bond-lányok. James Bond mindamellett, hogy minden filmjében igyekszik megmenteni a világot, szakít időt a romantikára is. A történetek során Bond és egy gyönyörű nő útjai minden alkalommal keresztezik egymást, az ügynök pedig brit eleganciáját és hidegvérű önbizalmát kihasználva csábítja el őket. Általában első találkozásukkor szokott elhangozni a filmtörténelem legismertebb bemutatkozása: „My name is Bond…James Bond”. A kor aktuális szépségikonjai mellett neves színészek is megkapták ezeket a szerepeket: így láthattuk Bond mellett Diana Rigg, Eva Green vagy éppen Halle Berry színésznőket is. Ezek a női karakterek, akik a történet során okkal vagy véletlen behálózzák a főszereplőt, végül mind engednek Bondnak, még akkor is, ha a történet elején még KGB ügynököt vagy halálos női bűnbanda vezetőjét alakítják.

„-Úgy hiszem ez egy női puska

-Ennyire ért a puskákhoz Mr. Bond?

-Nem, ennyire értek a nőkhöz.”

A siker kulcsa

Futballberkekben gyakran használt mondás, hogy győztes csapaton ne változtass. Szerintem a Bond-filmeknél is ez az igazság. Egyszerre akciófilm, kémfilm, dráma és thriller. A különböző, Bondot alakító színészek mind-mind más oldalról közelítették meg a karaktert, és mindenkinek megvan a kedvenc Bondja. De az vitathatatlan, hogy egyik film sem szakított a gyökereivel: olyan időtálló elemek tűnnek fel a mozivásznon, mint Bond kocsija, a különböző rejtett gombokkal telerakott Aston Martin, a vodka martini, amelyet főhősünk rázva és nem keverve fogyaszt, vagy a minden film elején lejátszott pisztolycső jelenet (gunbarrel scene). Természetesen a 25 film közül nem mindegyik sikerdarab. Találkozhatunk pocsékul megírt forgatókönyvvel vagy logikátlan történetvezetéssel, esetleg rossz színészi teljesítménnyel is. De a készítők - felismerve a hibákat -, mindig a tökéletességre törekedtek az évek során.

Gunbarrel jelenet:

Ha James Bond, akkor ki kell térni a filmek zenéjére is. A Bond-filmek elején felhangzó zene már a kezdetektől meghatározza a történet alaphangulatát. Bond-filmzenét alkotni egyszerre elismerés és óriási teher. Erre a feladatra olyan neves zenészeket és énekeseket kértek már fel, mint Madonna, Paul McCartney, Tina Turner vagy Adele. Érdemes meghallgatni még a Gyémántok az örökkévalóságnak vagy a Csak kétszer élsz című filmek zenéjét is.  A legfrissebb, No Time To Die című film megjelenését a koronavírus-járvány miatt már többször eltolták, de tavaly február óta ismert a film betétdala, Billie Eilish előadásában. A keményvonalas Bond-rajongók már a zene szövegében található rejtett utalásokból is próbálnak következtetni a még meg nem jelent film történetére és végkimenetelére.

A jövő

A 2021 novemberére halasztott, No Time To Die (Nincs idő meghalni) című film lesz Daniel Craig utolsó bevetése, mint James Bond. Ami utána jön, az csak találgatás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a film valóban le fog zárni egy korszakot. Több helyen olvasható, hogy már a címválasztás sem véletlen. A legelső film címe a Dr. NO volt, melynek végén az antagonista elmenekül a víz alatti bázisáról, de súlyos égési sérüléseket szerez. 

Az új film címe előrevetítheti Bond első ellenfelének halálát, hiszen a No Time To Die címet úgy is lehet értelmezni, hogy eljött az ideje Dr. NO halálának. Az OMEGA óragyártó cég minden film előtt kiad egy Bond tematikájú, különleges, egyedi órát. Az új film közeledtével megjelent óra hátuljára ezt gravírozták: 007/62. A 007-es egyértelmű utalás Bond MI6-ben használt kódszámára, míg a 62 1962-re is utalhat. Ekkor jelent meg az első Bond film, a már említett Dr. NO. Ilyen és ehhez hasonló találgatások teret engednek annak az elképzelésnek, hogy ez a film és a legelső Dr. NO összekapcsolódnak,  és keretbe foglalják az eddigi Bond-filmeket. 

Még megtippelni is nehéz, hogy Craig és az új film után mi jöhet. Színészcsere már számtalanszor volt, és az esélyes jelöltekről is most is szó esik. Craig után egy színesbőrű vagy egy női karakter is eljátszhatja minden idők legismertebb kémjét. A mostani világ egyre inkább ráerőlteti a filmes univerzumokra az újítást, a folyamatos, aktuális problémákra reagálást. Úgy vélem, hogy egy történelmi alapokon nyugvó kémfilm esetében ez a megújulás nem feltétlenül célravezető megoldás. Mindemellett kíváncsian várom az új filmet, és hogy hogyan folytatódik a duplanullás ügynök története a 21. században.

James Bond zenék:

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka Tovább
Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

edgar_germain_hilaire_degas_005.jpg

Közösségépítő, agyserkentő és lélekápoló. Nemhiába találhatjuk meg a művészet szinte minden ágában. Táncoló balerinák a festményeken, tütüt viselő kislányok szoborba öntve és Oscar-díjas alakítások a démoni lélekbe zárva. Cikkünkben a Tánc világnapja alkalmából néhány kiemelkedő alkotást gyűjtöttünk össze, amikkel különböző érzékszerveinken keresztül érezhetjük át a világ egyik legfelszabadítóbb mozgásformáját. 

2021.04.29. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Tánc a festészetben

Edgar Degas - Múzsáim a táncosok

Ha a táncos festményekre gondolunk, akkor Edgar Degas neve szinte biztosan felmerül. Munkássága telis-tele van táncosokat ábrázoló festményekkel és szobrokkal. Degas nemesi család sarjaként született Párizsban. Jogi tanulmányait félbehagyta, hogy belevethesse magát a párizsi életbe, ahol rálelt az egész életét végigkísérő motívumra: a a balett-táncosokra. Degas gyakran ment el a táncosok próbáira, előadásaira, és a korai statikus ábrázolásmód után egyre többször jelenítette meg a balettosok mozdulatait, kihangsúlyozva a kecsességüket. Az egyik leghíresebb Degas festmény az 1872-ben készített Az Opéra balett-terme a Rue Peletier-én, ami ma a Párizsban található Musée D’Orsay-ban tekinthető meg. 

lautrec_moulin_rouge_la_goulue_poster_1891.jpgToulouse-Lautrec - Csak őszintén!

Kép: Wikipedia

A posztimpresszionizmus kiemelkedő alakja szívesen töltötte idejét a párizsi bárok, bordélyházak és táncosnők közelében - mi sem bizonyítja jobban, hogy oroszlánszerepet vállalt a Moulin Rouge elindításában is, nemcsak a művészetével, hanem anyagilag is segítette a szórakozóhely megálmodóját Joseph Oller-t. Lautrec a betegsége miatt eltávolodott az arisztokrata szüleitől és egyre inkább belevetette magát a bohém párizsi életbe. A példaképe Degas volt, akivel eleinte egy házban is éltek, de a két művész alkotásai nem is különbözhetnének jobban - Degas a női kecsességet és szépséget ábrázolta, míg utóbbi kíméletlen őszinteséggel ragadta meg a nők testi valóját, ami olykor konfliktust is okozott a modellek és a művész között. Leghíresebb művének a La Goulue plakátot tartják, amit a litográfia technikáját továbbfejlesztve alkotott meg a Moulin Rouge megnyitójára.

Szobrászat

Edgar Degas - Kis 14 éves táncoslány

Az 1880 körül készült már a megszületésekor is nagy port kavart. A kritikusok a festő modellválasztását megosztóan fogadták, hiszen Degas egy kis tizennégy éves lányt, Marie Van Goethem-et választotta, akivel a kapcsolata még ma is tisztázatlan. A szobor különlegessége, hogy a kislányon lévő tütü, mellény, cipő és haj valódi. A hajszalag és a tütü kivételével mindet viasz borít. A szobor 2009-ben a 2008-as világválság ellenére rekordáron kel el 13,2 millió fontért (közel 4 milliárd forint).

Tánc az operában

Gáláns Indiák - Négy felvonás, öt történet, egy kifejlet

A gáláns Indiák az operabalett egyik legkiemelkedőbb darabja. Az operabalett egy olyan francia műfaj, amelyben az ének és a tánc váltakozik egymással, de az idő előrehaladtával az utóbbi jóval több szerepet kapott, és folyamatosan elnyomta az énekes részeket. A darab egy előjátékból és négy felvonásból áll, amik mind egy-egy külön történetet mutatnak be egy távoli, egzotikus helyszínen. Az első az Oszmán Birodalomban, a második a perui inkák között, a harmadik Perzsiában, a negyedik pedig az amerikai indiánok földjén játszódik. A cselekmények középpontjában a szerelem áll, és a végkifejlet minden felvonásban pozitív. A darabot a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház és a MÜPA is színpadra szokta állítani. 

Tánc a filmművészetben

Fekete hattyú - A belső én viadala

A Fekete hattyú az egyik leghíresebb balettről szóló film, amiért Natalie Portman az Oscar-díj mellett Golden Globe-díjat és a Brit Filmakadémia elismerését is átvehette. A történet Nináról, egy visszahúzódó, ám nagyon tehetséges balerináról szól, aki megkapja Csajkovszkij Hattyúk tavának címszerepét. A film a lány belső harcát mutatja be, ahogy felfedezi személyiségének kettősségét, amit a szerep hiteles megformálásához felszínre kell hoznia, hiszen nemcsak az ártatlan fehér hattyút kell eltáncolnia, hanem a démoni fekete hattyút is. Natalie Portman és Mila Kunis alakítása nem csupán színjáték - a színésznők több hónapot töltöttek a szerepre való fizikai és mentális felkészüléssel.

Chicago - Reflektorfény mindenáron

A film a jazz aranykorát, vagyis az 1920-as éveket mutatja be Catherine Zeta-Jones (Velma Kelly) és Renée Zellweger (Roxie Hart) főszereplésével, akiket gyilkosság miatt halálbüntetésre ítélnek: Kelly a férjét és ikertestvérét, Hart pedig a szeretőjét ölte meg. Mindkét nő kétségbeesetten vágyakozik a színpadi tánc reflektorfényére, amitől még a halálbüntetés folyamatos kísértete sem tudja eltántorítani őket. Ez a film volt az Oliver! után az első musical, amely megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A film érdekessége, hogy a történet egyik mellékszereplője Helinszki Katalin, aki miatt Ekaterina Shchelkanovának (a filmbeli megtestesítőjének) még magyarul is meg kellett tanulnia néhány sort: „Mit keresek, én itt? Azt mondják, hogy a híres lakóm lefogta a férjemet, én meg lecsaptam a fejét. De nem igaz. Én ártatlan vagyok. Nem tudom, mért mondja Uncle Sam, hogy én tettem. Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg."

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások Tovább
Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

nyitokep_forras_the_adelaide_review.jpg

Az antarktiszi őserdők mélyéről kristályos agykontrollal irányított, stop-motion gyurmamakett náci triceratopszok? A szövetségesek által összeverbuvált nemzetközi szuperügynökök, akiket egy antropomorf fehérfejű rétisas vezet? A Danger 5 a legtöbb, amit a trashfilmkultúra kitermelt magából a „szórakoztatóan rossz” filmek megjelenése óta, de mi adja a műfaj varázsát?

2021.04.10. Írta: Rada Bálint, borítókép: SBS/Dinosaur, The Adelaide Review

Miért nézünk rossz filmeket?

A trash különleges műfaj. Leginkább a filmművészet területén teremtett magának követőtábort és kulturális beágyazottságot: mindannyian találkoztunk már annyira rossz filmekkel vagy sorozatokkal, melyek már szórakoztatóak. Az egyik legikonikusabb példa erre Tommy Wiseau The Room (2003) című filmje, amely bár eredetileg drámának készült, végül vígjátékként vált kultikussá. A kínosabbnál kínosabb dialógusok, az elképesztően furcsa audiovizuális megvalósítás, a borzalmas színészi játék, a sokkolóan buta forgatókönyv és a főszereplő-rendező-mindenes Wiseau személyes misztikuma egyaránt hozzásegítették a Room-ot ahhoz, hogy kultfilmmé váljon. Az alkotás azóta annyira túlnőtt az egyszeri “rossz film” sztereotípián, hogy nem csak könyvek készültek róla - például a fontos mellékszereplőt játszó Greg Sestero, Tommy Wiseau jó barátja jóvoltából -, de áldokumentumfilm is, amiért James Franco Golden Globe-díjat is kapott.

the_disaster_artist_forras_imdb.jpg

Kép: The Disaster Artist, IMDB

De miért is rajongunk ennyire a trashért? A leggyakoribb érv a Samurai Cop, a Roller Blade Seven, a Tammy and the T-Rex vagy a The Room mellett, hogy egyszerűen szórakoztatóak: kikapcsolják az agyat, az esetenként különösen elborult történetek vagy jelenetek láttán pedig a néző egyszerűen nem tud mást tenni, csak mosolyogni. Ugyanakkor nem minden rossz film lesz kultikus Zs-kategóriás mozi. A “minőség” mellett ugyanis más tényezők is fontos szerepet játszanak.

Az egyik az őszinteség. A mű készítői mindig saját víziót visznek vászonra, mely végül a képzettség hiányától, magától a koncepciótól vagy a parodisztikus szándéktól lesz szórakoztató. A paródia ugyanakkor kétélű fegyver: a legfájdalmasabb, „annyira rossz, hogy már rossz” alkotások gyakran ebből a műfajból kerülnek ki. A Sharknado-franchise kifejezetten jó példa: míg az első film őszintén volt szórakoztató, a későbbi folytatások már tudatosan igyekeztek minél nagyobb őrültségeket felvonultatni, így mesterkéltek, kiszámíthatók és “unalmasak” lettek. Nem véletlenül tartják a paródiát a vígjátékok között is kifejezetten nehéz műfajnak: ha tudatosan a humorra játszol, nagyon nehéz eltalálni az egyensúlyt a kínosan vicces és az egyszerűen kínos között.

Szintén fontos a kreativitás és a szenvedély, illetve a körülményekből származó “misztikum”. Ezek demonstrálására talán Wakaliwood intézménye a legtalálóbb példa. Az ugandai Kampala nyomornegyedében működő “filmstúdió” akciófilmeket gyárt: legikonikusabb darabjuk a Who Killed Captain Alex?, mely hatmilliós nézettséggel rendelkezik a Youtube-on. A rendező sosem járt még moziban, a filmek költségvetéséből általában 1-1 kamerára futja, az infrastrukturális háttér pedig annyira rossz, hogy a tárhelyhiány miatt az összes korábbi filmet és nyersanyagot törölni kell, hogy a következő film elkészülhessen. Egy polgárháborús országban azonban a filmművészet reményt és szórakozást nyújt a helyieknek, a kreatív elemek (harcművészeti koreográfiák valódi mesterek által, 0 forintból manuálisan megalkotott speciális effektek, angol nyelvű narrátor) pedig garantálják azt, hogy a néző tekintete véletlenül se hagyja el a képernyőt.

A befogadói oldal mellett sem szabad elmennünk. Futótűzként terjedt az interneten az a hír, mely szerint egy kutatás a magasabb intelligenciához kapcsolta a trashfilmek élvezetét. A szalagcím ugyanakkor csalóka.

Az ironikus filmnézés a kutatás szerint egyfajta kulturális beágyazottságot kíván: amennyiben az ember ismeri a filmek klasszikus elemeit, könnyebben értelmezi azt, ha valami ezektől radikálisan eltér.

A trashfilmek fogyasztói az alacsony költségvetésű alkotásokban leginkább a mainstreamtől való eltávolodást, az újdonság erejét emelik ki – ezek alapján logikus, hogy a vizsgálati alanyok az átlagembernél jobban kötődtek a művészfilmekhez is.

danger_5_s01_plakat_neogaf.jpg

Kép: Danger 5 1. évad - plakát, NeoGAF

Az albínó oroszlánszamurájtól Atlantiszig

A trashélményre építő paródiáknak se szeri, se száma, igazán sikeres és élvezetes darabok ugyanakkor viszonylag ritkán készülnek. A műfaj csúcstermékei közé tartozik egy alig ismert ausztrál sorozat, a Danger 5, melyet a helyi SBS One tűzött műsorra még 2011-ben. A két évadot megélt show kreátorai David Ashby és Dario Russo, akik nem csak rendezőként és íróként, de színészként, zeneszerzőként és producerként is közreműködtek az alkotásban. A páros 2007-ben egy hasonló humorú filmmel, az Italian Spidermannel debütált és tarolta le az internetet, a sorozattal azonban több szempontból is szintet léptek.

Az első évad előzetese

A Danger 5 első évada a ’60-as évek stílusában mesél a második világháborúról, ez pedig ízig-vérig áthatja az alkotást.

A vizuális megvalósítás a kor speciális effektektől mentes, maketteken, jelmezeken és sminkeken alapuló látványvilágát hozza a drótokon mozgatott repülőgépektől a stop-motion gyurmaszörnyeken át a játékautókig és –fegyverekig, a festett és vetített hátterektől a papírmasé falakig. A karakterek is filmes sztereotípiákra utalnak, dinamikájuk és fő jegyeik láttán pedig szintén 1965-ben érezhetjük magunkat.

Hitler (Carmine Russo) mellett természetesen a Danger 5 szuperügynökei a főszereplők:

- Jackson (David Ashby), a macsó, fegyvermániás, tapintatlan, láncdohányos “white trash” patrióta amerikai,

- Claire (Amanda Simons), az intelligens, tökéletesen képzett, szűzies, szépséges, szőke brit nő,

- Tucker (Sean James Murphy), a szerencsétlen, de szerethető, naiv, romantikus ausztrál hős (akinek a szülei természetesen egy koala és egy emu),

- Ilsa (Natasa Ristic), a flegma, nimfomániás, alkoholista, láncdohányos, kemény, független és betörhetetlen orosz kémcsaj,

- és Pierre (Aldo Mignone, Pacharo Mzembe), az egzotikus külsejű nőcsábász francia, aki a sorozat jelentős hányadában idegenekkel barátkozik és koktélokat kever.

A karakterek interakciói archetipikusságuk miatt különösen szórakoztatók, dinamikájuk végig lebilincselő – különös tekintettel az orosz-amerikai párosra –, kompetenciáik jól ellensúlyozzák egymást. A mellékszereplők sorában rengetegen felbukkannak: Mengele, Goebbels, Mussolini, Hirohitó, Sztálin vagy a világ elnöke is megkapja a maga játékidejét. A legkiemelkedőbb ugyanakkor az egységet feladatokkal ellátó Colonel Chestbridge, aki annyira amerikai, hogy a szó legszorosabb értelmében egy két lábon járó fehérfejű rétisas.

Az epizódok ismétlődő panelekből épülnek fel, melyek szintén a ’60-as évek narratív elemein és a felvonultatott sztereotípiákon alapulnak. A cold open után a csapat a titkos bázisán iszogat, majd megjelenik Colonel Chestbridge, és kiosztja előbb Claire-t, majd a feladatot – ez természetesen Hitler megölését jelenti. Ezután kibontakozik a cselekmény: megjelennek az elborult állatmaszkos lények, a nácik által rabságban tartott lengén öltözött nők - egyikőjük Pierre karjaiban utolsó leheletével még megoszt egy koktélreceptet -, az indokolatlan termékmegjelenítések, a leírhatatlanul bizarr ördögi tervek, és az ismétlődő snitt, melyben Hitler egy ablakon kiugorva menekül el ellenségei elől. De mit is várunk egy olyan sorozattól, ahol olyan epizódcímekkel találkozunk, mint a „Lizard Soldiers of the Third Reich”, vagy a „Fresh Meat for Hitler’s Sex Kitchen”?

danger_5_s02_plakat.jpgKép: Danger 5 2. évad - plakát, IMDB

A második évad még az elsőnél is tovább megy: míg ott a forgatókönyvírókat a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vádjával lehetett illetni, a második már inkább a keménydrogok világáról szól. Húszéves ugrást követően a ’80-as évek paródiáját láthatjuk a hidegháború környezetében. Van itt minden, amitől az új korszak filmművészete ikonikussá vált: neonfények, gimis bulik, diszkók, gyorséttermek, autósüldözés, alvilág, véres leszámolások, nindzsák, dinoszauruszok, kokain, Vatikán, Brezsnyev, halhatatlan szépségkirálynő, időutazás, cápaemberek – ja, és persze a karácsony, amit meg kellene menteni. Ez a szezon nehezebben befogadható az elsőnél a még abszurdabb, váratlanabb, sokkolóbb és megbotránkoztatóbb humora miatt, azonban így is remek stílusparódiaként funkcionál. A kémfilmeken és a sci-fin túl a második évad ráadásul olyan új, a ’80-as években meghatározó műfajokat is beemel a történetébe, mint a horror-, a sport-, a modern akció- és a coming-of-age filmek.

Több mint paródia

Ez a méltatlanul ismeretlen sorozat tökéletesen összefoglalja az ironikus filmnézéssel kapcsolatos kutatás megállapításait.

A Danger 5 legnagyobb ereje, hogy úgy vegyíti a parodisztikus elemeket a trashfilmek őszinteségével, mint korábban talán még egy sorozat sem.

Egyszerre tér el a hagyományos narratív keretektől és forgatja fel őket, állít emléket egy-egy korszak vizualitásának és figurázza ki annak abszurditását, archetipizál a karaktereivel és reflektál az archetípusokra – vagyis pont attól válik szórakoztatóvá, hogy a mainstream filmgyártás szórakoztató elemeit halmozza egymásra és parodizálja ki. A sorozat ugyanakkor nem emeli piedesztálra saját paródia-létét, ahogy azt sok kevésbé sikeres alkotás teszi.

hungaryland.jpg

Kép: Hungary-Land, sorozatjunkie

A sorozat természetesen nem való mindenkinek, ám aki kedveli a stílusparódiákat, vagy csak szimplán kíváncsi arra, ahogy nemzetközi szuperügynökök csapnak össze makettrepülőkön kamikaze náci szuperkatonákkal az eltűnt Japán vélt légtere felett, az nem fog benne csalódni.

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló Tovább
Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

grain-3026099_1920.jpg

A feminista mozgalmak térnyerésével a művészetben is egyre több nőközpontú film, könyv, dal született. A Disney-meséktől kezdve a világ legismertebb divattervezőjén át a több ezer nőt megmozgató mozgalmakig a végtelenségig tudnánk sorolni a nők erejének, kitartásának és összefogásának eredményeit. Íme négy film, melyek központjában a nők állnak, és melyeket akkor is érdemes megnézni, ha nem valljuk magunkat feministáknak. 

2020.03.30 Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Roy Clarke, Pixabay

Mulan - 1998

A Mulan a Disney 36. animációs filmje, ami egy ősi kínai legendát mutat be. A Mulan a Disney-reneszánsz (az1989-1999 közötti időszak, a stúdió aranykornak titulált időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához) egyik legkiemelkedőbb darabja, amit Oscar-díjra és két Golden Globe-díjra is jelöltek a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. A film háttértörténete a hunok és a kínaiak közötti harc, amit egy bátor és kitartó kínai lány szemén keresztül láthatunk. Mulan az édesapja helyett titokban vonul be a katonaságba, amivel nemcsak törvényt szeg, de magát is veszélybe sodorja. A kiképzésen el kell rejtenie a kilétét, és úgy kell tennie, mintha ő is férfi lenne - levágja a haját, férfi ruhákat hord, mély hangon beszél és erőn fölül teljesít, miközben szépen lassan elfogadtatja magát a többi férfival. A film végén bebizonyosodik, hogy a lány sokkal kitartóbb és bátrabb, mint egyes filmbeli férfi katonák, amivel egy egész ország elismerését sikerül kivívnia.  

Előzetes:

Coco Chanel - 2009

Coco Chanelről több film is készült. A közép-franciaországi kislány, aki az árvaházból küzdötte fel magát először kávéházi énekesnőnek, majd varrónőnek,végül pedig a világ egyik legikonikusabb alakjának. Coco Chanel-t tekinthetjük a divatipar ikonjának, a ‘20-as évek forradalmárjának vagy akár a feminizmus egyik kulcsszereplőjének is. A róla szóló filmek életének egy-egy szakaszát elevenítik fel, de a Coco avant Chanel talán a legrészletesebb és a legszínesebb feldolgozás. A film a divattervező egész életét bemutatja, kislány korától kezdve a világhírű szalonjának megnyitójáig. A film az 1920-as évek Párizsában játszódik a Montmartre füstös bárjaival, a gazdag nőkkel, akik később egy-egy Chanel-kosztümért akár ölni is tudnának, a kifinomult elit bálokkal, és Igor Stravinsky orosz zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekül Párizsba. A filmben megismerhetjük Coco Chanel egy másik arcát, ami a hihetetlenül erős, kitartó és céltudatos képen túl egy gondoskodó, érzékeny, melegszívű nőt mutat be.  

Előzetes:

A Szüfrazsett - 2015

Ha a női egyenjogúságról beszélünk, akkor szinte biztosan felmerül a szüfrazsettek csoportja, akik a 20. századi Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért. Ez a film bemutatja, hogy az összefogás - legyen szó bármelyik nemről - mekkora eredményeket tud elérni. A történetben egy nő szemével láthatjuk a mozgalmat, aki akaratlanul botlik bele a szüfrazsettekbe. Először csak vonakodva megy el a gyűlésekre és a tüntetésekre, de hamar rájön, hogy őt is érinti a mozgalom és miután azonosul vele, annak oszlopos tagjává válik. Nők ezrei harcolnak az jogokért, a méltóságért, a megbecsülésért és egy egyenlőbb jövőjért.

Ha a film konkrét eseményei mögé tekintünk, akkor megláthatjuk, hogy nemcsak a feminizmusról szól, hanem minden olyan problémáról, ami az emberek egy bizonyos csoportját érinti, és aminek a megváltoztatásáért megéri harcolni. Az összefogás és a kitartás eredményhez vezet, bármilyen nemes célról legyen is szó. 

Előzetes:

Kisasszonyok - 2019

A filmet a méltán híres Lady Bird rendezője, Greta Gerwig rendezte, aki igazán kivételes színészgárdát sorakoztat fel a filmben. A film négy testvérről szól, akik a polgárháború miatt kénytelenek a férfi nélküli házban saját magukra támaszkodni, miközben mindannyian a kamaszkor és a felnőttkor határán vannak - szabadok és önállóak szeretnének lenni. A négy lány egymást segítve küzdi le az akadályokat, és bátran szállnak szembe a kor régimódi normáival. A két fiatalabb lány, Beth és Amy nagyon különbözőek: míg az előbbi félénk és szelíd, addig utóbbi a társasági élet központi alakja, aki állandóan figyelemre vágyik. Habár a másik két testvér könnyen megtalálja a közös hangot, a céljaik mégis mások: egyikük saját családra, míg másikuk karrierre vágyik. A cselekmények a jelen és a múlt között váltakoznak, így a család történetét megismerve kapnak értelmet a jelen eseményei. A hosszú, éveket felölelő történetben veszteségek, bohóckodások, szerelmek és csalódások révén eljutunk a felnőttkorig, amihez természetesen jár néhány nagy tanulság is.

Előzetes:

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

cover.jpg

Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!

2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos

Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító tulajdonságok és csodálatos szépsége helyezték az Amerikai Filmintézet női filmlegendák listájának harmadik helyére. És természetesen a filmjei, amik a mai napig maradandó élményt okoznak a nézőknek.

“A szépségnek két fő válfaja van: a férfias, erőteli, nyugodt és szilárd szépség a méltóság; a nőies, kedves, élénk szépség pedig a bájosság.” - Cicero

A hírnév a Római vakációval (Roman Holiday) kezdődött 1953-ban, ami egy igazi fekete-fehér filmes gyöngyszem. Addigra Audrey háta mögött volt a gyerekként Hollandiában átélt háború, balerina karrierálmai, számos kisebb táncos színpadi szerepe, modellkedése Londonban és ami a legfontosabb, a Gigi musical címszerepe a Broadway-en (Fulton Színház, 1951), amiért díjat is kapott. Aztán William Wyler rendezőt, aki eredetileg Elizabeth Taylornak szerette volna adni Ann hercegnő szerepét, Audrey már a próbafelvételen elbűvölte. Csöndesen beszélt a háborúról, majd feltűnt széles, azóta annyira híressé vált mosolya is.

roman-holiday-straw.jpg

Római Vakáció. Kép: Mediaplay news 

A film egyetlen sztárja eredetileg az Audrey-nál több mint tíz évvel idősebb, addigra már befutott Gregory Peck lett volna, Hepburn nevét csak kisebb betűkkel tüntették volna fel a plakátokon. Peck azonban megsejtette a fiatal színésznő sikerét, és ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan betűmérettel jelenjenek meg. Megérzései valósággá váltak, amikor Audrey a Golden Globe és a BAFTA díjak mellett a filmben nyújtott alakításáért 1954-ben az Oscart is megnyerte.

A Római vakáció volt az első amerikai film, amit teljes egészében Olaszországban forgattak, és ez költséges vállalkozás volt. Azért lett fekete-fehér a film, hogy a költségeket vissza tudják szorítani, eredetileg Technicolorra szerették volna leforgatni. Róma és a történet varázsa azonban így sem vesztek el, sőt a mai, vizuális élményekkel és színekkel túlterhelt szemeknek kifejezetten megnyugtató a látványvilága. Ki ne emlékezne azokra az ikonikus jelenetekre, amikor Róma utcáin egy motoron száguldanak, amikor a hercegnő hirtelen elhatározásból nagyon rövidre vágatja a haját, vagy az Igazság szája elnyeli az udvarló újságíró kezét? Az utóbbi jelenetet Peck egyébként improvizálta. A film olyan varázst áraszt, ami évtizedekre meghatározta nemcsak Róma imidzsét és a romantikus vígjátékok világát, hanem Audrey Hepburn életét is. Elindította az úton, hogy stílusikonná, szépségideállá válhasson és ma már kultikussá vált filmekben játszhasson.

sabrina.jpg

Sabrina. Kép: Forrás

Lényét csodálatosan megjeleníti következő híres, fekete-fehér filmje, a Sabrina (1954) is. A Római vakáció sikere utána a Paramount Pictures egy hét filmre szóló szerződést kötött vele, így lett karrierjének következő állomása a Billy Wilder által rendezett romantikus vígjáték-dráma. Ez a fekete-fehér alkotás nem összetévesztendő az 1995-ös verzióval, amiben többek között Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszottak. A történet sokak számára furcsa lehet, hiszen a gazdag és elfoglalt üzletemberek (Humphrey Bogart és William Holden) mindketten beleszeretnek a sofőrük lányába, Sabrinába - a bökkenő csak az, hogy a férfiak testvérek, ráadásul egyikük az esküvője előtt áll. 

thesabrinadress.png

Kép: http://classiq.me/cinema-style-audrey-hepburn-in-sabrina 

A fiatalabb korában levegőnek nézett fiatal lányt a Róma melletti másik ikonikus európai város, Párizs teszi ennyire ellenállhatatlanná a fivérek számára. És természetesen a legdivatosabb francia ruhái. Audrey Hepburn Hubert de Givenchy-vel kötött barátsága ettől a pillanattól kezdve virágzásnak indult, és a nagyközönség számára a mai napig varázslatos élményeket jelent. Bár a Sabrináért Edith Head, a Paramount vezető tervezője nyerte el a Legjobb Kosztümnek járó Oscart, Audrey híres és a divatot máig meghatározó ruháinak tervezésében már Givenchy is részt vett. A legnagyobb kérdés a kis fekete koktélruha körül támadt, ami “The Sabrina dress” néven vált híressé, de Head haláláig állította, hogy nem Givenchy rajzain alapul. Audrey a következő években is kitartott Givenchy mellett, ikonikus barátságuk több mint negyven éven át tartott.

audrey-givenchy.jpg

Kép: Christies.com 

Nehéz választani a filmjei közül, de ezeket nagyon ajánljuk:

- Mókás arc (Funny face)
- Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s)
- Amerikai fogócska (Charade)
- My fair lady
- Hogyan kell egymilliót lopni? (How to steal a million?)

Ez a két fekete-fehér film közvetetten, a vásznon keresztül hozza közelebb hozzánk Audrey Hepburn elvarázsoló személyiségét, de érdemes a színésznői karrierjén túl is többet megtudni róla. Robert Matzen, aki A holland lány című könyvében arról ír, hogyan élte meg és át Audrey a háborút, és milyen családi háttere volt, miközben bepillantást nyújt abba, mennyire nem ismerhetjük őt. 

“Tizenhat éves kora előtt rengeteg vért és halált látott, mégis csodálatos méltósággal élte le az életét, és soha nem vallotta meg, miket tapasztalt. Audrey Hepburnt a háború tette azzá, aki lett” - írja a könyvben Matzen.

A könyvet olvasva értelmet nyer, hogy miért vágyott egész életében mindennél jobban családra és gyerekekre, és miért volt számára olyan fontos a jótékonykodás és az őszinte, önzetlen segítségnyújtás. Az UNICEF-nek végzett munkájával példát mutatott Hollywoodnak, tevékenységét ma az unokája, Emma Ferrer folytatja. Mára nemcsak egy humanoid robotot mintáztak róla, hanem minden utcai árusnál találni olyan képet, pólót vagy táskát, amin ő látható. Nagyon fontos azonban, hogy személyes élményeken keresztül ismerjük meg őt életrajzi írásokból, filmekből és interjúkból, hiszen ez a törékeny nő az egész életével elvarázsol, megjelenésével és tetteivel pedig ma is inspiráló példát mutat.

cover2.jpg

Kép: Dennis Stock, Magnum Photos 

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló Tovább
Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján

Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján

lucasfilm_bejelentes_forras_twitter.jpg

Nagyon kevés filmes franchise képes akkora tömegeket megmozgatni, mint a Csillagok háborúja. A széria negyvennégy éves története során, illetve az utóbbi néhány esztendőben is megjárta a mennyet és a poklot – kérdés, mit hozhat a jövő a Disney zászlóshajója számára.

2021.03.05. Írta: Rada Bálint, borítókép: a Lucasfilm bejelentése legújabb projektjeikrőlTwitter

A Csillagok háborúját mindenki ismeri. Luke Skywalker vagy Darth Vader nevével az is találkozott már, aki egy percet sem látott a tizenegy filmből, illetve a megszámlálhatatlan sorozatból, videójátékból, könyvből vagy képregényből. Míg az első trilógia fő varázsa leginkább filmművészeti volt, napjainkra már a réges-régi galaxisban rejlő hatalmas potenciál, az elmondott és elmondatlan történetek sokasága adja a franchise fő erejét.

A klasszikus motívumokra építő eredeti trilógia és a későbbi folytatások is monumentálissá tették a Star Wars világát: minden egyes történet csak egy részlet, egy hópehely a Hoth jégvilágában, egy homokszem a Tatoine dűnéin, egy apró tollvonás a Halálcsillag poros koncepciós rajzain, mégis meghatározó idők fontos eseményeiről mesél.

A Disney 2012-ben vásárolta fel a Lucasfilmet. Kathleen Kennedy elnöksége alaposan átdolgozta a Star Wars univerzumát - célja a kánon egységesítése volt. Mivel számos független regény, novella, képregény, videójáték vagy animációs film készült gyakran egymásnak ellentmondó történettel, a Disney saját kánont határozott meg, elválasztva egymástól a „Kánon” és a „Legendák” elemeit. Előbbibe a legfontosabb alkotásokon túl nagyrészt a 2012 után készült tartalmak kerültek. A „mi számít kánonnak” kérdés ugyanakkor komoly konfliktusokat szült a rajongótáboron belül – különösen azután, hogy a Disney saját Star Wars projektjei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A következő fejezet SPOILERESEN elemzi az új trilógiát!

Mi a gond az új trilógiával?

Míg az előzménytrilógia esetében joggal illették erős kritikákkal a kivitelezést, az új trilógiánál a fő probléma a koncepcióban, illetve annak hiányában rejlett. Míg George Lucas ezredfordulós filmjei egy eredeti történetet akartak elmesélni - elképesztően sok hibával -, addig Az ébredő erő célja már kimondottan az volt, hogy a lehető legszélesebb tömegeket szolgálja ki a cselekménnyel, és az eseményeket is ennek szolgálatába állította. Ennek megfelelően a film az Új remény remake-je lett, mégis ez aratta a legnagyobb sikert mind a pénztáraknál, mind a nézőknél és a kritikusoknál. A nagyobb probléma, hogy Abrams és társai sem ekkor, sem a harmadik filmben nem vállaltak kockázatot, így a történet teljesen kiszámítható és tét nélküli lett.

the_last_jedi_cast_forras_wikipedia.jpg

Kép: (balról jobbra) Ram Bergman, Rian Johnson, Mark Hamill, Adam Driver és Kathleen Kennedy Az utolsó Jedik bemutatóján (forrás: Wikipédia)

Az utolsó Jedik esetében már kiütközött az egységesség hiánya is. Rian Johnson nem kívánta J.J. Abrams útját járni: nem a közönséget akarta kiszolgálni, inkább a saját szemszögén keresztül interpretálta a világ történéseit, hogy aztán a harmadik filmben Abrams visszatérjen a populista történetmeséléshez. Emiatt a karakterek gyakran szembemennek a korábbi cselekedeteikkel és elveikkel, az erőhasználat mítosza a midikloriánok óta nem esett át ekkora átértelmezésen, a szereplők történetíve pedig a legritkább esetben fut ki bárhová is: az Első Rend vezérének szánt Snoke-ot például a trilógia felénél írták ki - még azelőtt, hogy bármit megtudtunk volna róla.

Utóbbi egy újabb problémát szült: a filmben kiürült a sötét oldal. Snoke halála, Hux árulása és Kylo Ren átállása után a Skywalker korára a filmnek nem maradt antagonistája, így visszanyúltak a klasszikus trilógiához és Darth Sidioushoz. Ez rosszabbnál rosszabb döntésekhez vezetett. Palpatine visszatérése az első hat film legmeghatározóbb karakterének teljes történetívét tette érvénytelenné. Anakin Skywalker önfeláldozása teljesen tét nélkülivé vált, ahogy a prófécia is megdőlt, miszerint ő hozott volna egyensúlyt az erőbe. Ez a feladat az új trilógia főszereplőjére és a franchise történetének egyik legmegosztóbb karakterére, Rey-re hárult. 

Tény, hogy a filmvásznon Rey lett az első olyan női erőhasználó, aki meghatározó szerepet töltött be a Galaxis történetében - bár az animációs sorozatok, könyvek és videójátékok kapcsán már ez sem állja meg a helyét - ám azzal, hogy a karakter „magában hordozza az összes jedi erejét”, sokak számára vált azonosulhatatlanná. Rey egyszer sem bukik el a három film során, a korábbi jedi és sith harcosokhoz képest töredéknyi tapasztalattal is képes bárkit legyőzni, karakterfejlődése pedig minimális, ami annak tükrében, hogy egy sivatagi roncsvadászból lesz a galaxis legmeghatározóbb ereje, igen meglepő.

Mivel az utolsó filmben  már Palpatine is képes pusztán az erő segítségével egész flottákat feltámasztani, a két gigász küzdelme egy King Kong vs. Godzilla jellegű párharccá redukálta az amúgy példátlan összetettségű Star Wars univerzumot, miközben az emberek szerepét gyakorlatilag a nullával tette egyenlővé.

the_rise_of_skywalker_forras_disney_lucasfilm.jpg

Kép: The Rise of Skywalker (Forrás: Lucasfilm/Disney, New York Times)

A legnagyobb probléma, hogy a rendezői székbe visszatérő J.J. Abrams a film üzenetével sem tudott mit kezdeni. Azzal, hogy Rey Palpatine unokájaként a világos oldal hőse lesz, a Disney gyakran visszatérő, inkluzivitást és egyenlőséget hangoztató narratívája mellett áll ki: nem a származásunk határoz meg minket. A film utolsó jelenetében Rey mégsem vállalja fel a nevét, hanem Skywalkerként mutatkozik be, ezzel pedig az előbbi gondolat ellenkezőjét állítja. A trilógia számtalan ponton tesz kinyilatkoztatást amellett, hogy vállaljuk önmagunkat, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, majd az utolsó jelenetében a teljes gondolatmenetet szembeköpi. Talán ez a széria koncepcióhiányának legékesebb példája.

A következő fejezet SPOILEREKET tartalmaz a Mandalorian néhány visszatérő/új karakterének kilétéről, de a történetről nem!

Miben hozott változást a Mandalorian?

Kaithleen Kennedy és csapata a Han Solo-film bukása után felfüggesztették a filmek ipari mennyiségű gyártását, és az új trilógia után a sorozatok irányába mozdultak el. Ehhez két, a Star Wars újkori történeténét meghatározó ember segítségét kérték. Egyikük John Favreau, a Marvel-univerzum sikerkovácsa, akinél csak nagyon kevesen értik jobban az utóbbi évek filmiparának működését és a filmes univerzumok hatékony felépítésének módját. A másikuk Dave Filoni, akinek beágyazottsága és munkájának fontossága a Star Wars-univerzumban kizárólag George Lucaséhoz mérhető. Filoninak köszönhetjük többek között A Klónok háborúja és a Lázadók animációs sorozatokat is, olyan meghatározó karakterekkel, mint például az Anakin tanítványából lett renegát jedi, Ahsoka Tano vagy A baljós árnyakban kihasználatlanul hagyott antagonista, Darth Maul.

Favreau és Filoni a Mandalorian első évadában a filmeknél jóval szűkebbre vették a fókuszt. A sorozat már nem a galaxis legnagyobb erőinek ütközetéről szól: végig azt érezzük, hogy egyetlen történetet követünk az események végtelen folyamában. Emellett lassítottak a tempón: mivel nem kötötte őket az idő, így klasszikus űrwesternt alkottak, melyben minden egyes jelenet pontosan kimért és részletes, nem veszünk el a gyors vágásokban és a folyamatos akcióban. A filmekkel ellentétben sokkal realisztikusabbak és ritkábbak lettek a dialógusok: nem adnak minden információt a karakterek szájába - ahogy az a gyermeknézők tömegei miatt a filmekben történt -, sokszor csak utalnak az apróbb részletekre.

star_wars_the_clone_wars_forras_lucasfilm_disney_medium.jpg

Kép: Star Wars - A klónok háborúja, utolsó évad (forrás: Lucasfilm/Disney, Medium)

A második évad az egész franchise-t meghatározó változásokat hozott, ám ehhez célszerű egy másik sorozattal indítanunk. A klónok háborúja című animációs széria hat év késéssel, 2020-ban kapta meg záróévadát. Bár a sorozat kezdetben kifejezetten gyerekeknek szólt, később együtt öregedett a közönségével: folyamatosan foltozta be az előzménytrilógiában maradt lyukakat, és végül olyan mélyre ásott a karakterek lelkébe, olyan drámákat és erkölcsi dilemmákat vitt képernyőre, hogy átértékelődött bennünk a „gyereksorozat” kifejezés. Filoni sorozata a harmadik évadtól már érett történetként funkcionál, az ötödiktől pedig sötétnek is nevezhetjük a jedik és a Köztársaság bukásának bemutatását.

A Mandalorian amellett, hogy gyakran visszanyúlt a klasszikus filmművészethez - sokat merít például Sergio Leone vagy Akira Kuroszava munkásságából - a második évadban folytatta a Clone Wars vagy a Rebels által megkezdett utat: a régi kánon elemei felé fordult, és visszafordíthatatlanul beágyazta azokat az univerzum mainstream hálózatába.

Megkapta például első élőszereplős változatát Bo-Katan Kryze és Cobb Vanth, de visszatért a halálból Boba Fett, és debütált a már említett közönségkedvenc, Ahsoka is. Mindezekre tekinthetünk „fan service”-ként is, hogy könnyű kedveléseket hozzanak a szériának, ám ennél jóval többről van szó: megágyaztak az univerzum újjáépítésének.

mandalorian_vs_joyimbo_forras_reddit.jpg

Kép: Balra Ahsoka Tano (Rosario Dawson) a Mandalorian-ben (Dave Filoni, 2019), jobbra Kuwabatake Sanjuro (Toshiro Mifune) A testőrben (Akira Kuroszava, 1961) (Forrás: Reddit)

Mit hoz a jövő?

A Disney 2020 decemberében jelentette be, hogy tíz új Star Wars-sorozatot dob piacra. A legnépszerűbb karakterek közül Obi-Wan Kenobi, Boba Fett és Ahsoka is önálló szériát kap, de a felsorolásban szerepel animált sorozat, sőt, anime-antológia is. Mindez érdekes kettősséget eredményez. A Star Wars világában gyakorlatilag végtelen a lehetőség és a potenciál. Nem köt minket sem helyszín, sem idő, hiszen minden „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” történt. Ennek ellenére a Disney nemcsak az új trilógia cselekményében kerülte a kockázatot, hanem az új sorozatok berendelésénél is: a szériák szinte egytől egyig a Skywalker-saga idővonalán helyezkednek majd el. Az egyetlen kivétel The Acolyte címre hallgat, mely két évszázaddal a Baljós árnyak eseményei előtt játszódik majd.

A Star Wars ezzel véglegesen a Marvel és a DC modellje mellett kötelezte el magát. A potenciál hatalmas, ugyanakkor az értékes tartalmak inflálódnak, az egyre táguló franchise-ok között pedig elveszhet a fókusz és a központi gondolatok.

Az eredeti Csillagok háborúja-trilógia egyszerre volt kalandfilm, lovagregény, buddhista tanmese, filmművészeti unikum és szórakoztatóipari mestermű. Csak találgatni tudunk, hogy a folyamatos terjeszkedés mellett képes lesz-e megőrizni Filoni és Favreau a világ legnagyobb erényeit: a kreativitást, a jó és a rossz örök belső harcát, az apró részletek fraktálszerű egymásba fordulását és monumentalitását.

A Mandalorian korántsem hibátlan sorozat, egy dolgot azonban biztosan elért: sokak számára visszahozta a franchise-ba vetett hitet. A Disney feladata pont olyan nehéz, mint amilyen egyszerűnek hangzik: nem szabad visszaélnie vele…

Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján Tovább
süti beállítások módosítása