Közgazdász Online


Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

akira-kurosawa.png

Japán kulturális termékei mára szinte elárasztották a nyugati világot, a harcművészetek, az animációs filmek, de maga a japán nyelv is a szigetország páratlanul sikeres exportterméke. Cikkünkben a távoli állam modern történetének egészén átívelő, példátlan művészi karriert kívánunk bemutatni: Kuroszava Akira termékeny életútját.

2021. 06. 18. Írta: Hujber Sándor

A film a ’90-es évek kezdete óta a legtöbbek számára az amerikai álomgyárral egyenlő, hiszen mind a kereskedelmi televíziózás, mind a mozivásznon megjelenő alkotások forrása az Amerikai Egyesült Államok, elsősorban a keleti part kultúrája. Ez nem mindig volt így: szüleink generációja számára felejthetetlen élményeket okoztak a múlt század derekának nagyjai - itthon különösen a szovjet Tarkovszkij, a svéd Ingmar Bergman és a japán Kuroszava Akira filmjei váltak közönségsikerré. A filmtörténelem nemzetközi óriásainak megismerése arra emlékeztet, hogy érdemes túllátni a szintén kiváló alkotásokkal bíró, de kultúrafogyasztási szokásainkban túlzott helyiértéket elfoglaló hollywoodi filmiparon.   

A fiatal Kuroszava

Kuroszava Akira értelmiségi család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1910-ben, Tokióban. A második világháború és a növekvő nacionalizmus ellenére a japánok között ekkor is sokan rajongtak a nyugati kultúra és életvitel iránt, például Kuroszava tornatanár édesapja is. Kuroszava az iskolai tanulmányai során azonban aktív gyakorlója volt olyan hagyományos japán kultúraelemeknek is, mint a kalligráfia és a kendó. Ez a kettősség a filmművészetében is visszaköszön majd. 

Az egzisztencialista szembenézés a tragédiákkal, a pusztulás és az újjáépülés kettőse, az értékvesztés és az új remény ellentétei megkülönböztető jegyei Kuroszava filmjeinek. A motívumoknak két erős forrása volt, amelyek örökre meghatározták a későbbi rendezőgéniusz világlátását. 1923-ban a fiatal Akira és bátyja, Heigo tanúi voltak az 1923-as nagy kantói földrengésnek. Kuroszava így emlékszik vissza:

“Testek halmozódtak fel a hidakon, hullák torlaszoltak el egy egész utcát, hullák, melyek tükrözték az emberi halál minden lehetséges fajtáját. Mikor önkéntetlenül elnéztem, a bátyám megszidott: „Akira, nézd meg jól!” Mikor éjszaka megkérdeztem aztán, miért kényszerített, hogy ilyen szörnyűségeket lássak, azt mondta: „Ha becsukod a szemed a szörnyűségek láttán, félni fogsz. Ha mindenre egyenesen ránézel, nincs mitől félned!”. Kamerámmal, mint Dosztojevszkij a prózájával, a közönséget – mely gyakran inkább elnézne – arra próbálom kényszeríteni, hogy „nézzék meg jól”.”

Második jelentős létélménye a japán nemzeti tragédia, a második világháború, az elszabaduló nacionalizmus, az amerikai bombázók pusztítása és a háború utáni szegénység és szenvedés mérhetetlen sokkja volt. A világháború alatt (mint minden japán filmrendező) rákényszerült a nacionalista rezsim kiszolgálására, saját műveit azonban a hatalom korlátozta, túlságosan nyugatiasnak ítélte. Hirosima mérhetetlen pusztítása, az atomháború természetellenes, apokaliptikus víziója, valamint az egyén elveszése a fanatikus kollektívában elemi erővel hatottak a fiatal filmrendezőre.

A háború utáni időszak 

Kuroszava első háború utáni filmjei az egyén és a társadalom konfrontációját mutatják be. Legkorábbi japán sikerré váló alkotásaiban a főszereplők kis, pürrhoszi győzelmeket érnek el a kollektívával szemben, a filmek hangulata keserédes. Ezen hangulat és a rendezői korszak kiváló példája a rákbetegségével küzdő japán bürokrata figuráját bemutató Élni, vagy a társadalom lecsúszott rétegeit bemutató A részeg angyal. A Botrány vagy a Veszett kutya a háború utáni japán társadalom problémáival foglalkoznak: a jakuza-bandák bűnszervezeti tevékenysége, a korrupció, a tömegtájékoztatás visszásságai és a propaganda Kuroszava kedvelt témái ebben az időszakban. 

Az igazi áttörést a rendező számára az 1950-es A vihar kapujában (Rashomon) hozta el. A film egy bűnügyi történet kontextusát felhasználva boncolgatja a Kuroszavát ekkoriban foglalkoztató témákat: az emberi megfigyelés szubjektivitását, az igazság bizonytalan természetét és az értékvesztést. Kuroszava zseniális filmje belépőnek bizonyult a japán elismertség és a meginduló nemzetközi karrier felé. 

seven-samurai-bfi-00m-g0a.jpg

Nemzetközi sikerek

Miután A vihar kapujában 1951-ben elnyerte a velencei biennálé fődíját, Kuroszava filmjei tematikájukban és kivitelezésükben is egyre grandiózusabbá váltak. A rendező szamurájfilm-korszakának első alkotása, amely tulajdonképpen zsánerdefiniálóvá vált, A hét szamuráj. A film George Lucasra és Quentin Tarantinora is nagy hatással volt, gyakorlatilag a modern akciófilmek előképének tekinthető, emellett először használta a filmtörténelemben az időjárást a hangulat kifejezésére. A hét szamuráj egy banditák és falusiak, valamint az őket védő harcosok közötti konfliktuson keresztül ad képet a társadalmon belüli erődinamikákról, elnyomókról és elnyomottakról, a film végén elért pürrhoszi győzelem jellegzetesen kuroszavai. 

Kuroszava egy másik filmje, A rejtett erőd, szintén inspirálta George Lucast, olyannyira, hogy a rendező ezt tartja a Csillagok háborúja előképének. A szamurájfilmek (Rejtett erőd, A testőr, Árnyéklovas, Káosz) aratták filmjei közül a legnagyobb sikereket, és váltak a leginkább meghatározóvá, bűnügyi drámái (Warui yatsu hodo yoku nemuru, Menny és pokol) sem a kritikusok, sem a közönség körében nem örvendtek általános népszerűségnek. Kuroszava azonban nem csak ebben a két műfajban volt tevékeny, egyén és társadalom viszonyát boncoló filmjei, mint a Dodeszukaden vagy a Derszu Uzala a kitaszítottságról, a viszonylagosságról, a haladás mibenlétéről gondolkodtatták el egyre növekvő nézőtáborát. 

A rendező sokszínűségéhez aligha férhet kétség. Rendkívül nehéz egy dolgot kiemelni, amely alapján Kuroszava filmjeit beskatulyázhatnánk. Általános téma az értékvesztés, de általában jelen van a remény csírája is (például a gyermek képében a Rashomon-ban). Kuroszava aggódik a nukleáris fenyegetés és a környezetrombolás láttán (Egy lény feljegyzései, Álmok), azonban filmjeiben (talán a legkiválóbb példa erre A hét szamuráj) nem romantizálja feleslegesen a múltat. Szereti és követi a számára értéket jelentő japán tradíciókat, de képes felismerni bennük azokat a visszásságokat, amelyek a világháborúban kis híján hazája  pusztulását okozták. 

171c8cc465371462ea4a07e0f7de16e3.jpg

Kuroszava és a nagy elődök

Egyetlen művész sem alkot vákuumban, írók, költők, filmrendezők tevékenységét nagyban meghatározza koruk társadalmi és kulturális életének kontextusa. Kuroszava egyszerre volt a japán mozi trendkövetője és trendalakítója: a kétségtelenül a legnagyobbak közé tartozó rendező mellett fontos megemlíteni néhány kortársát, akik néha méltatlanul maradnak az ő árnyékában. 

Sindó Kaneto filmjei még Kuroszaváénál is sötétebb hangot ütnek meg, ráadásul általában reménysugár nélkül: az Onibaba, a Kopár sziget vagy a Fekete macska a bokorban a mitologikus horror és a társadalmi egyenlőtlenségek tematikáját jelenítik meg. Látványvilágukban talán még Kuroszaván is túltesznek, elég csak az Onibaba világítását és természeti képeit említeni példaként. 

Mizogucsi Kendzsi gyakorlatilag Kuroszavával közösen, illetve párhuzamosan teremtette meg a dzsidaigeki, azaz a japán történelmi filmdráma műfaját. Az Ugetsu, a Szansó tiszttartó vagy az Oharu élete az ’50-es évek elején inspiráló hatással voltak az egész japán filmiparra, Mizogucsi karrierjét azonban derékba törte 1956-os halála. 

Ozu Jaszudzsiró filmjei közül szinte kizárólag a Tokiói történet tett szert széles nemzetközi ismertségre, azonban a japán filmiparra és Kuroszavára megtermékenyítő hatással volt, és van a mai napig. Koreeda Hirokazu 2008-as drámáját, az Aruitemo, aruitemo-t (hazánkban angol címén, Still walking-ként ismert) Ozu mozija inspirálta. 

Kuroszava rendkívül szorosan kötődött a hazájához, azonban gyermekkorából eredő nemzetközi érdeklődése és rendkívüli műveltsége miatt inspirációi között ott találjuk a világirodalom jelentős alakjait is: a Véres trón például Shakespeare Machbetjének japán adaptációja. Kuroszava rajongott az orosz kultúráért, kedvenc írója Dosztojevszkij volt. A félkegyelmű például az orosz szerző könyvének filmadaptációja, de a misztikus író inspirációit lelhetjük fel A rőtszakállúban is. A Derszu Uzala egy utazó szibériai kalandjai alapján készült japán-szovjet koprodukció. Sem a russzofília, sem a külföldi inspirációk nem ritkák a japán művészetben, különösen az irodalomban: Akutagava Rjúnoszukét szintén inspirálta Dosztojevszkij (A pókfonál), Misima Jukió pedig a görög antikvitásban lelte meg embereszményét. 

Egy kiteljesedett karrier: Álmok

Kuroszavának megadatott az, ami annyi művésznek nem: egy kiteljesedett életmű. Számomra ennek szimbóluma egyik utolsó filmje, az Álmok, melyben szintetizálni tudta belső ellentéteit, pályájának sokszínűségét és műveinek tematikai gazdagságát. Az 1990-es filmben a rendező nyolc álmát viszi vászonra, amelyek napút-szerűen adják az életmű egészének látképét. Az első álom (Napfény az esőn túl) a művészi elhivatás első megérzését mutatja be, a negyedik álom (Az alagút) Kuroszava borús visszaemlékezését a világháborúra, a hetedik (A síró démon) a nukleáris pusztítás vízióját nyújtja. Az utolsó részben (A vízimalmok falva) az ekkor nyolcvanéves rendező a halállal való megbékélésről, a harmóniáról és a belső békéről mutat be idilli képet. A film teljessége méltó szellemi lezárása a huszadik század egyik legnagyobb művészi életútjának. 

Kuroszava filmjei a nézőt megnevettetik, elszomorítják, tanítják, de ami a legfontosabb, gondolkodásra, sőt cselekvésre sarkallják. A humanista, egyszerre gyönyörű és harmonikus művészi vízióval, azonban kínzó látomásokkal egyaránt megáldott rendező az emberi állapot páratlanul gazdag bemutatásával gazdagította a filmművészetet, és ezzel nézői életét.

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi Tovább
Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

image-min.png

A reflektorfény idén LED körfényre cserélődött, és a vörös szőnyegen sem hemzsegtek a filmcsillagok. Show elemek nélkül, több helyszínen, kevés sztárral zajlott a 93. Oscar-gála. A világjárvány ellenére a filmalkotások szépen gyarapodtak, a történetek egyediek és stílusbontóak.

2021. 06. 05. Írta: Hegedüs Kata, Borítókép: brignews.com

A pandémia nagy hatással volt a szórakoztató iparra is - ezt jól mutatja, hogy a 2020-as évhez képest több millióval esett a Grammy-, a Golden Globe- és az Oscar-gála nézettsége is. Ez idén sem volt másként, hiszen a koronavírus miatt több díjátadón online hirdették ki nyerteseket. A sztárokat gyakran csak szűk körben láthattuk idén. Egyedül az Oscar-gálát tartották meg személyesen, ugyanis az Akadémia részéről tilos volt a ZOOM használata. 

kekekeke.png

Kép: Statista.com

A 93. alkalommal megrendezett legismertebb díjkiosztó gálájának abszolút nyertese A nomádok földje című alkotás. A film rendezője, Chloé Zhao második nőként és első  kínai-amerikaiként  vehette át a legjobb rendezésért járó aranyszobrot, amivel beírta magát a történelembe. Az alkotás emellett 2020 legjobb filmje lett, valamint a műben kibontakozó alakításáért Frances McDormand vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat, ami a színésznő harmadik Oscar-díja. 

A nomádok földje

Az egyetlen céggel működő nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fren (Frances McDormand) elveszti munkáját, ezért összecsomagolja holmiját, és furgonjával elindul, hogy feltárja a hagyományos társadalmon kívüli, nomád életet. 

u.jpg

Kép: port.hu

A The Father című film több kategóriában is esélyes volt, többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő és a legjobb adaptáció kategóriákban. A film végül elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-szobrot, továbbá Anthony Hopkinst értékelték a legjobb férfi főszereplőnek. Az elképesztő átéléssel alakított demens férfi karakterét megformáló színészlegenda walesi otthonában tartózkodott a díjátadó időpontjában, hiszen ő maga sem hitte el, hogy nyerni fog. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat sokan már előre odaítélték a tavaly elhunyt Chadwick Bosemannek. 

The Father 

Az idős, öregedő férfi (Anthony Hopkins) minden segítséget megtagad a lányától (Olivia Colman), aki nagy nehézségek árán igyekszik ápolni őt. Az apa, miközben próbálja megérteni a változó körülményeket, kételkedni kezd szeretteiben, saját elméjében, emlékeiben, sőt a valóságban is. A film a nézőt percről percre teszi zavartabbá a szálak fonódásával. Az öregedés, az elmúlás és az élet ünneplésének mesterműve az alkotás.

the-father-et00137319-19-03-2021-04-34-26.jpeg

Kép: Imdb.com

A legjobb forgatókönyvért járó díjat Emerald Fennell brit színésznő, írónő, rendező vehette át az Ígéretes fiatal nő című film forgatókönyvéért. A feltörekvő, tehetséges művésznőt a legjobb rendező kategóriájában is jelölték. Emerald Fennell többek között olyan produkciókban dolgozott, mint A Korona, a Megszállottak viadala és a Dán lány.

Ígéretes fiatal nő

Fordulatos, kiszámíthatatlan és szórakoztató film egy gonoszul okos, fájdalmasan rafinált karakterről, aki éjszakánként kettős életet él. A történet fókuszában egy ígéretes fiatal nő, Cassie (Carey Mulligan) áll, aki legjobb barátnőjének elvesztése után feladja ambiciózus orvosi terveit, és életét a bántalmazásra hajlamos férfiak regulázására szánja. 

rtjftf.jpg

Kép: Imdb.com

Mi, magyarok talán legjobban a brit Vanessa Kirbynek szurkolhattunk, akit a Mundruczó Kornél által rendezett Pieces of a Woman című film főszerepéért jelöltek. A lélegzetelállító alkotás végül nem zsebelt be aranyszobrot. A legjobb idegennyelvű film díját az Drunk (Még egy kört mindenkinek) című dán filmdráma kapta. 

Még egy kört mindenkinek 

A film négy középiskolai tanár életére fókuszál, akik egy kiadós születésnapi buli után úgy gondolják, kísérletet végeznek. Hipotézisük szerint az emberek 0,5 százalékkal alacsonyabb véralkoholszinttel születtek, ami szorongáshoz és komorúsághoz vezetett, ezért napi pár korty alkohol feloldja őket - kipróbálják, hogy igazuk van-e. A tragikomédia relevanciája és a színészi játék megsiratja, megnevetteti a nézőket, és kérdéseket ébreszt. 

178.jpg

Kép: port.hu

Az idei rendhagyó, házigazda és ujjongó rajongók nélküli Oscar-gála összességében nyugodt körülmények között zajlott. Közel egy évszázad után két női rendezőt is jelöltek a kategóriában aranyszoborra. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat  a Judas and the Black Messiah-ban nyújtott alakításáért Daniel Kaluuya kapta. Továbbá erősödött az ázsiai reprezentáció, ugyanis az Élősködők tavalyi sikere után a dél-koreai Minari is tarolt hat jelöléssel. Az Akadémia igyekezett ügyelni a diverzitásra, és a 93. Oscar-gála nyertesei már biztos szereplői lettek a filmtörténelemnek. 

Judas and the Black Messiah

Az alkotás az 1960-as évekbeli polgárjogi mozgalomat helyezi a középpontba. Az életrajzi dráma Fred Hamptonról (Daniel Kaluuya), egy fiatal, karizmatikus aktivistáról szól, aki a Fekete Párduc Párt Illinois állam elnökeként kerül közvetlenül a kormány, az FBI és a chicagói rendőrség célkeresztjébe. Ahhoz, hogy a forradalmat megállítsák, a hatóságoknak szükségük van egy belső emberre, így Bill O'Neil (Lakeith Stanfield), az FBI informátora beszivárog a pártba.

judas-and-the-black-messiah.jpg

Kép: Imdb.com

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit! Tovább
Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

image-4.png

A mindig jól öltözött, hidegvérű, de könyörtelen 007-es ügynök, aki kész meghalni Angliáért és a királynőért. Az évek során több színész játszotta a karaktert 25 kiváló filmben. Egy dolog viszont mindvégig változatlan maradt: a stílus és az elegancia.

2021. 05. 06. Írta: Gajdics Bálint, Képek: 007.com

A James Bond filmes franchise több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen a filmtörténetben. Hasonló méretű filmes univerzum is kevés van - hirtelen a Marvel és Star Wars filmeket tudnám példaként felhozni. Már itt eltérést tapasztalunk: míg ezeknek a filmeknek a folyamatos megújulás és az új karakterek bemutatása, vagyis az univerzum bővítése a célja, addig a James Bond-filmek történetmesélésben nem sokat változtak az elmúlt 60 évben. Ennek ellenére akkora néző- és rajongótáborral rendelkeznek, mint a fent említett két franchise.

De miért rajonganak ezrek egy jókiállású, skót származású brit titkosügynökért 60 év és 25 elkészített film után is? A válasz szerintem a részletekben rejlik.

A kezdetek

Ian Fleming brit újságíró, aki a második világháborúban brit tengerésztisztként és hírszerzőként szolgált a szövetségeseknél, alkotta meg James Bond karakterét. Először 1950-ben gondolt rá, hogy élményeit és tapasztalatait papírra veti, és könyv formájában életre kelti a kémek izgalmas, romantikus, de veszélyes világát. Viszonylag rövid idő alatt írta meg a máig legjobb alkotásainak számító Casino Royale és Goldfinger című műveit. 

Fleming nem állt itt meg, tovább alkotott. A könyvek középpontjába a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek dolgozó Bond került, akit a hírügynökség világszerte bevet különböző terroristák, fegyverkereskedők és antagonisták megállításának érdekében. Saját elmondása alapján Bond karaktere különböző harcostársak vegyülete, akikkel személyesen találkozott küldetései során. Fleming a karaktert külsőleg magas, sötét hajú, sötét szemű, szikár kiállású, mégis hidegvérű, vérprofi ügynöknek írja le. Brit körökben és világszerte is elismerték munkásságát, a Casino Royale első adaptációja pedig már 1954-ben elkészült - bár ez a film még nem mozis, hanem televíziós fogyasztásra készült, így nem tekinthető a kánon részének. 1962-ben robbant be Sean Connery, mint az első mozis Bond, és a Dr. NO volt az első James Bond mozifilm, amit világszerte bemutattak.

image-2-2.png

A Connery-érában futószalagon készültek a filmek. 1962 és 1967 között öt egészestés filmet gyártottak, olyan Fleming klasszikusokat feldolgozva, mint a már említett Goldfinger vagy az Oroszországból szeretettel. Magát a karaktert és a tényt is, hogy mind a mai napig beszélhetünk Bond-filmekről, Connery legendás alakításának köszönhetjük. A tavaly októberben, 90 évesen elhunyt Sir Sean Connery fektette le az ikonikus karakter jellemének alapjait, amit talán azóta sem tudott felülmúlni egy színész sem.

A karakterek és az alaptörténet

A filmek alaptörténete általában könnyen kódolható, az éppen aktuális brit korszellemnek megfelelő. A kezdeti időszakban több film is készült a klasszikus hidegháború korszakában. A fő kérdés mindig az volt, hogy az Egyesült Királyság hol helyezkedik el a birodalmak erőviszonyait vizsgálva. A második világháború végével a fegyveres harcok ugyan lezárultak, de ebben az időben kezdődött meg a kémek aranykora: a hírszerzés, az ellenséges nemzetek céljainak feltérképezése és az esetleges árulások elkerülése került a középpontba, hiszen a nyílt háborútól mindenki félt, de a felszín alatt a konfliktusok tovább éltek. A Bond-filmek többsége is ezekből a történelmi hagyományokból merít: Bond nem egyszer került konfliktusba a szovjetekkel vagy a németekkel, de ugyanúgy a brit birodalmat fenyegető belső ellenség elhárítása is a küldetései között volt. 

Ahogyan változtak a történelmi viszonyok, úgy változtak a Bond-filmek sztorijai is. A hidegháborút felváltotta a high-tech fegyverekkel való üzletelés és visszaélés, az utóbbi időkben pedig a kiberbűnözés is előtérbe került. A filmek mindig a világ aktuális, titkosszolgálati szempontból fontos problémáit és kihívásait próbálják feldolgozni. Ilyen globális, a filmesek fantáziáját többször megmozgató problémák voltak az államok közötti állandó fegyverkezési verseny, a információval való visszaélés és kereskedés vagy akár a gazdasági ellentétek kiéleződése. Mindemellett természetesen moziról beszélünk, ezért elmaradhatatlanok a kornak megfelelő hatalmas kárral és a pusztítással járó robbanások, városokon vagy akár országokon átívelő üldözések vonaton, motoron, tengeralattjárón vagy éppen az űrben.

My name is Bond…:

Mindegyik film a jó és a rossz örökös harcát hivatott bemutatni. Az egyik oldalon Bond mellett visszatérő szereplő M, az MI6 főnöke, aki nem mindig ért egyet Bond eszközeivel, mégis teret enged neki. Miss Moneypenny és Q is szinte minden filmben feltűntek, mint Bond szövetségesei. Miss Moneypenny M titkárnőjeként tartja a kapcsolatot Bonddal, és nem mellesleg fülig szerelmes belé. Bond pedig szereti húzni az agyát. Bond sokszor Q-nak köszönhette az életét, hiszen egy-egy tollba épített robbanószerkezet vagy nyomkövető mindig hasznosnak bizonyultak az ügynök számára. A különböző, országokon átívelő összeesküvések feltérképezésében Felix Leiter, a CIA embere is feltűnik, aki bár nem akkora sármőr, mégis a segítségére tud lenni több alkalommal is.

Egy jól összerakott kémfilm azonban nem ér semmit egy karakteres főgonosz nélkül, akiknek filmenként eltérő elképzeléseik vannak a  világuralomról. Már az első, Dr. NO című film végén sejthető, hogy Bondnak szembe kell néznie egy befolyásos emberekből álló, világuralomra törő bűnszövetkezettel: ez a Spectre, aminek élén Ernst Stavro Blofeld áll, Bond mindenkori nemezise. Az ikonikus kopasz, macskasimogatós, forgószékes főgonoszt az évek során Telly Savalas, nemrégiben pedig Christoph Waltz személyesítette meg. A filmekben Blofeld mindig egy lépéssel Bond előtt jár, és minden alkalommal sikerül végül elmenekülnie. A legutóbbi Daniel Craig főszereplésével készült Bond-film végén kapja el először a kém az antagonistát, ami előrevetítheti a franchise teljes megújulását is. Természetesen nem minden filmben kerül elő Blofeld, de jelenléte minden alkalommal érezhető.

Blofeld:

Visszatérő karakternek nem mondható, de szereposztás szempontjából mégis szerves részét képezik a Bondfilmeknek a Bond-lányok. James Bond mindamellett, hogy minden filmjében igyekszik megmenteni a világot, szakít időt a romantikára is. A történetek során Bond és egy gyönyörű nő útjai minden alkalommal keresztezik egymást, az ügynök pedig brit eleganciáját és hidegvérű önbizalmát kihasználva csábítja el őket. Általában első találkozásukkor szokott elhangozni a filmtörténelem legismertebb bemutatkozása: „My name is Bond…James Bond”. A kor aktuális szépségikonjai mellett neves színészek is megkapták ezeket a szerepeket: így láthattuk Bond mellett Diana Rigg, Eva Green vagy éppen Halle Berry színésznőket is. Ezek a női karakterek, akik a történet során okkal vagy véletlen behálózzák a főszereplőt, végül mind engednek Bondnak, még akkor is, ha a történet elején még KGB ügynököt vagy halálos női bűnbanda vezetőjét alakítják.

„-Úgy hiszem ez egy női puska

-Ennyire ért a puskákhoz Mr. Bond?

-Nem, ennyire értek a nőkhöz.”

A siker kulcsa

Futballberkekben gyakran használt mondás, hogy győztes csapaton ne változtass. Szerintem a Bond-filmeknél is ez az igazság. Egyszerre akciófilm, kémfilm, dráma és thriller. A különböző, Bondot alakító színészek mind-mind más oldalról közelítették meg a karaktert, és mindenkinek megvan a kedvenc Bondja. De az vitathatatlan, hogy egyik film sem szakított a gyökereivel: olyan időtálló elemek tűnnek fel a mozivásznon, mint Bond kocsija, a különböző rejtett gombokkal telerakott Aston Martin, a vodka martini, amelyet főhősünk rázva és nem keverve fogyaszt, vagy a minden film elején lejátszott pisztolycső jelenet (gunbarrel scene). Természetesen a 25 film közül nem mindegyik sikerdarab. Találkozhatunk pocsékul megírt forgatókönyvvel vagy logikátlan történetvezetéssel, esetleg rossz színészi teljesítménnyel is. De a készítők - felismerve a hibákat -, mindig a tökéletességre törekedtek az évek során.

Gunbarrel jelenet:

Ha James Bond, akkor ki kell térni a filmek zenéjére is. A Bond-filmek elején felhangzó zene már a kezdetektől meghatározza a történet alaphangulatát. Bond-filmzenét alkotni egyszerre elismerés és óriási teher. Erre a feladatra olyan neves zenészeket és énekeseket kértek már fel, mint Madonna, Paul McCartney, Tina Turner vagy Adele. Érdemes meghallgatni még a Gyémántok az örökkévalóságnak vagy a Csak kétszer élsz című filmek zenéjét is.  A legfrissebb, No Time To Die című film megjelenését a koronavírus-járvány miatt már többször eltolták, de tavaly február óta ismert a film betétdala, Billie Eilish előadásában. A keményvonalas Bond-rajongók már a zene szövegében található rejtett utalásokból is próbálnak következtetni a még meg nem jelent film történetére és végkimenetelére.

A jövő

A 2021 novemberére halasztott, No Time To Die (Nincs idő meghalni) című film lesz Daniel Craig utolsó bevetése, mint James Bond. Ami utána jön, az csak találgatás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a film valóban le fog zárni egy korszakot. Több helyen olvasható, hogy már a címválasztás sem véletlen. A legelső film címe a Dr. NO volt, melynek végén az antagonista elmenekül a víz alatti bázisáról, de súlyos égési sérüléseket szerez. 

Az új film címe előrevetítheti Bond első ellenfelének halálát, hiszen a No Time To Die címet úgy is lehet értelmezni, hogy eljött az ideje Dr. NO halálának. Az OMEGA óragyártó cég minden film előtt kiad egy Bond tematikájú, különleges, egyedi órát. Az új film közeledtével megjelent óra hátuljára ezt gravírozták: 007/62. A 007-es egyértelmű utalás Bond MI6-ben használt kódszámára, míg a 62 1962-re is utalhat. Ekkor jelent meg az első Bond film, a már említett Dr. NO. Ilyen és ehhez hasonló találgatások teret engednek annak az elképzelésnek, hogy ez a film és a legelső Dr. NO összekapcsolódnak,  és keretbe foglalják az eddigi Bond-filmeket. 

Még megtippelni is nehéz, hogy Craig és az új film után mi jöhet. Színészcsere már számtalanszor volt, és az esélyes jelöltekről is most is szó esik. Craig után egy színesbőrű vagy egy női karakter is eljátszhatja minden idők legismertebb kémjét. A mostani világ egyre inkább ráerőlteti a filmes univerzumokra az újítást, a folyamatos, aktuális problémákra reagálást. Úgy vélem, hogy egy történelmi alapokon nyugvó kémfilm esetében ez a megújulás nem feltétlenül célravezető megoldás. Mindemellett kíváncsian várom az új filmet, és hogy hogyan folytatódik a duplanullás ügynök története a 21. században.

James Bond zenék:

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka Tovább
Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

edgar_germain_hilaire_degas_005.jpg

Közösségépítő, agyserkentő és lélekápoló. Nemhiába találhatjuk meg a művészet szinte minden ágában. Táncoló balerinák a festményeken, tütüt viselő kislányok szoborba öntve és Oscar-díjas alakítások a démoni lélekbe zárva. Cikkünkben a Tánc világnapja alkalmából néhány kiemelkedő alkotást gyűjtöttünk össze, amikkel különböző érzékszerveinken keresztül érezhetjük át a világ egyik legfelszabadítóbb mozgásformáját. 

2021.04.29. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Tánc a festészetben

Edgar Degas - Múzsáim a táncosok

Ha a táncos festményekre gondolunk, akkor Edgar Degas neve szinte biztosan felmerül. Munkássága telis-tele van táncosokat ábrázoló festményekkel és szobrokkal. Degas nemesi család sarjaként született Párizsban. Jogi tanulmányait félbehagyta, hogy belevethesse magát a párizsi életbe, ahol rálelt az egész életét végigkísérő motívumra: a a balett-táncosokra. Degas gyakran ment el a táncosok próbáira, előadásaira, és a korai statikus ábrázolásmód után egyre többször jelenítette meg a balettosok mozdulatait, kihangsúlyozva a kecsességüket. Az egyik leghíresebb Degas festmény az 1872-ben készített Az Opéra balett-terme a Rue Peletier-én, ami ma a Párizsban található Musée D’Orsay-ban tekinthető meg. 

lautrec_moulin_rouge_la_goulue_poster_1891.jpgToulouse-Lautrec - Csak őszintén!

Kép: Wikipedia

A posztimpresszionizmus kiemelkedő alakja szívesen töltötte idejét a párizsi bárok, bordélyházak és táncosnők közelében - mi sem bizonyítja jobban, hogy oroszlánszerepet vállalt a Moulin Rouge elindításában is, nemcsak a művészetével, hanem anyagilag is segítette a szórakozóhely megálmodóját Joseph Oller-t. Lautrec a betegsége miatt eltávolodott az arisztokrata szüleitől és egyre inkább belevetette magát a bohém párizsi életbe. A példaképe Degas volt, akivel eleinte egy házban is éltek, de a két művész alkotásai nem is különbözhetnének jobban - Degas a női kecsességet és szépséget ábrázolta, míg utóbbi kíméletlen őszinteséggel ragadta meg a nők testi valóját, ami olykor konfliktust is okozott a modellek és a művész között. Leghíresebb művének a La Goulue plakátot tartják, amit a litográfia technikáját továbbfejlesztve alkotott meg a Moulin Rouge megnyitójára.

Szobrászat

Edgar Degas - Kis 14 éves táncoslány

Az 1880 körül készült már a megszületésekor is nagy port kavart. A kritikusok a festő modellválasztását megosztóan fogadták, hiszen Degas egy kis tizennégy éves lányt, Marie Van Goethem-et választotta, akivel a kapcsolata még ma is tisztázatlan. A szobor különlegessége, hogy a kislányon lévő tütü, mellény, cipő és haj valódi. A hajszalag és a tütü kivételével mindet viasz borít. A szobor 2009-ben a 2008-as világválság ellenére rekordáron kel el 13,2 millió fontért (közel 4 milliárd forint).

Tánc az operában

Gáláns Indiák - Négy felvonás, öt történet, egy kifejlet

A gáláns Indiák az operabalett egyik legkiemelkedőbb darabja. Az operabalett egy olyan francia műfaj, amelyben az ének és a tánc váltakozik egymással, de az idő előrehaladtával az utóbbi jóval több szerepet kapott, és folyamatosan elnyomta az énekes részeket. A darab egy előjátékból és négy felvonásból áll, amik mind egy-egy külön történetet mutatnak be egy távoli, egzotikus helyszínen. Az első az Oszmán Birodalomban, a második a perui inkák között, a harmadik Perzsiában, a negyedik pedig az amerikai indiánok földjén játszódik. A cselekmények középpontjában a szerelem áll, és a végkifejlet minden felvonásban pozitív. A darabot a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház és a MÜPA is színpadra szokta állítani. 

Tánc a filmművészetben

Fekete hattyú - A belső én viadala

A Fekete hattyú az egyik leghíresebb balettről szóló film, amiért Natalie Portman az Oscar-díj mellett Golden Globe-díjat és a Brit Filmakadémia elismerését is átvehette. A történet Nináról, egy visszahúzódó, ám nagyon tehetséges balerináról szól, aki megkapja Csajkovszkij Hattyúk tavának címszerepét. A film a lány belső harcát mutatja be, ahogy felfedezi személyiségének kettősségét, amit a szerep hiteles megformálásához felszínre kell hoznia, hiszen nemcsak az ártatlan fehér hattyút kell eltáncolnia, hanem a démoni fekete hattyút is. Natalie Portman és Mila Kunis alakítása nem csupán színjáték - a színésznők több hónapot töltöttek a szerepre való fizikai és mentális felkészüléssel.

Chicago - Reflektorfény mindenáron

A film a jazz aranykorát, vagyis az 1920-as éveket mutatja be Catherine Zeta-Jones (Velma Kelly) és Renée Zellweger (Roxie Hart) főszereplésével, akiket gyilkosság miatt halálbüntetésre ítélnek: Kelly a férjét és ikertestvérét, Hart pedig a szeretőjét ölte meg. Mindkét nő kétségbeesetten vágyakozik a színpadi tánc reflektorfényére, amitől még a halálbüntetés folyamatos kísértete sem tudja eltántorítani őket. Ez a film volt az Oliver! után az első musical, amely megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A film érdekessége, hogy a történet egyik mellékszereplője Helinszki Katalin, aki miatt Ekaterina Shchelkanovának (a filmbeli megtestesítőjének) még magyarul is meg kellett tanulnia néhány sort: „Mit keresek, én itt? Azt mondják, hogy a híres lakóm lefogta a férjemet, én meg lecsaptam a fejét. De nem igaz. Én ártatlan vagyok. Nem tudom, mért mondja Uncle Sam, hogy én tettem. Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg."

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások Tovább
Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

nyitokep_forras_the_adelaide_review.jpg

Az antarktiszi őserdők mélyéről kristályos agykontrollal irányított, stop-motion gyurmamakett náci triceratopszok? A szövetségesek által összeverbuvált nemzetközi szuperügynökök, akiket egy antropomorf fehérfejű rétisas vezet? A Danger 5 a legtöbb, amit a trashfilmkultúra kitermelt magából a „szórakoztatóan rossz” filmek megjelenése óta, de mi adja a műfaj varázsát?

2021.04.10. Írta: Rada Bálint, borítókép: SBS/Dinosaur, The Adelaide Review

Miért nézünk rossz filmeket?

A trash különleges műfaj. Leginkább a filmművészet területén teremtett magának követőtábort és kulturális beágyazottságot: mindannyian találkoztunk már annyira rossz filmekkel vagy sorozatokkal, melyek már szórakoztatóak. Az egyik legikonikusabb példa erre Tommy Wiseau The Room (2003) című filmje, amely bár eredetileg drámának készült, végül vígjátékként vált kultikussá. A kínosabbnál kínosabb dialógusok, az elképesztően furcsa audiovizuális megvalósítás, a borzalmas színészi játék, a sokkolóan buta forgatókönyv és a főszereplő-rendező-mindenes Wiseau személyes misztikuma egyaránt hozzásegítették a Room-ot ahhoz, hogy kultfilmmé váljon. Az alkotás azóta annyira túlnőtt az egyszeri “rossz film” sztereotípián, hogy nem csak könyvek készültek róla - például a fontos mellékszereplőt játszó Greg Sestero, Tommy Wiseau jó barátja jóvoltából -, de áldokumentumfilm is, amiért James Franco Golden Globe-díjat is kapott.

the_disaster_artist_forras_imdb.jpg

Kép: The Disaster Artist, IMDB

De miért is rajongunk ennyire a trashért? A leggyakoribb érv a Samurai Cop, a Roller Blade Seven, a Tammy and the T-Rex vagy a The Room mellett, hogy egyszerűen szórakoztatóak: kikapcsolják az agyat, az esetenként különösen elborult történetek vagy jelenetek láttán pedig a néző egyszerűen nem tud mást tenni, csak mosolyogni. Ugyanakkor nem minden rossz film lesz kultikus Zs-kategóriás mozi. A “minőség” mellett ugyanis más tényezők is fontos szerepet játszanak.

Az egyik az őszinteség. A mű készítői mindig saját víziót visznek vászonra, mely végül a képzettség hiányától, magától a koncepciótól vagy a parodisztikus szándéktól lesz szórakoztató. A paródia ugyanakkor kétélű fegyver: a legfájdalmasabb, „annyira rossz, hogy már rossz” alkotások gyakran ebből a műfajból kerülnek ki. A Sharknado-franchise kifejezetten jó példa: míg az első film őszintén volt szórakoztató, a későbbi folytatások már tudatosan igyekeztek minél nagyobb őrültségeket felvonultatni, így mesterkéltek, kiszámíthatók és “unalmasak” lettek. Nem véletlenül tartják a paródiát a vígjátékok között is kifejezetten nehéz műfajnak: ha tudatosan a humorra játszol, nagyon nehéz eltalálni az egyensúlyt a kínosan vicces és az egyszerűen kínos között.

Szintén fontos a kreativitás és a szenvedély, illetve a körülményekből származó “misztikum”. Ezek demonstrálására talán Wakaliwood intézménye a legtalálóbb példa. Az ugandai Kampala nyomornegyedében működő “filmstúdió” akciófilmeket gyárt: legikonikusabb darabjuk a Who Killed Captain Alex?, mely hatmilliós nézettséggel rendelkezik a Youtube-on. A rendező sosem járt még moziban, a filmek költségvetéséből általában 1-1 kamerára futja, az infrastrukturális háttér pedig annyira rossz, hogy a tárhelyhiány miatt az összes korábbi filmet és nyersanyagot törölni kell, hogy a következő film elkészülhessen. Egy polgárháborús országban azonban a filmművészet reményt és szórakozást nyújt a helyieknek, a kreatív elemek (harcművészeti koreográfiák valódi mesterek által, 0 forintból manuálisan megalkotott speciális effektek, angol nyelvű narrátor) pedig garantálják azt, hogy a néző tekintete véletlenül se hagyja el a képernyőt.

A befogadói oldal mellett sem szabad elmennünk. Futótűzként terjedt az interneten az a hír, mely szerint egy kutatás a magasabb intelligenciához kapcsolta a trashfilmek élvezetét. A szalagcím ugyanakkor csalóka.

Az ironikus filmnézés a kutatás szerint egyfajta kulturális beágyazottságot kíván: amennyiben az ember ismeri a filmek klasszikus elemeit, könnyebben értelmezi azt, ha valami ezektől radikálisan eltér.

A trashfilmek fogyasztói az alacsony költségvetésű alkotásokban leginkább a mainstreamtől való eltávolodást, az újdonság erejét emelik ki – ezek alapján logikus, hogy a vizsgálati alanyok az átlagembernél jobban kötődtek a művészfilmekhez is.

danger_5_s01_plakat_neogaf.jpg

Kép: Danger 5 1. évad - plakát, NeoGAF

Az albínó oroszlánszamurájtól Atlantiszig

A trashélményre építő paródiáknak se szeri, se száma, igazán sikeres és élvezetes darabok ugyanakkor viszonylag ritkán készülnek. A műfaj csúcstermékei közé tartozik egy alig ismert ausztrál sorozat, a Danger 5, melyet a helyi SBS One tűzött műsorra még 2011-ben. A két évadot megélt show kreátorai David Ashby és Dario Russo, akik nem csak rendezőként és íróként, de színészként, zeneszerzőként és producerként is közreműködtek az alkotásban. A páros 2007-ben egy hasonló humorú filmmel, az Italian Spidermannel debütált és tarolta le az internetet, a sorozattal azonban több szempontból is szintet léptek.

Az első évad előzetese

A Danger 5 első évada a ’60-as évek stílusában mesél a második világháborúról, ez pedig ízig-vérig áthatja az alkotást.

A vizuális megvalósítás a kor speciális effektektől mentes, maketteken, jelmezeken és sminkeken alapuló látványvilágát hozza a drótokon mozgatott repülőgépektől a stop-motion gyurmaszörnyeken át a játékautókig és –fegyverekig, a festett és vetített hátterektől a papírmasé falakig. A karakterek is filmes sztereotípiákra utalnak, dinamikájuk és fő jegyeik láttán pedig szintén 1965-ben érezhetjük magunkat.

Hitler (Carmine Russo) mellett természetesen a Danger 5 szuperügynökei a főszereplők:

- Jackson (David Ashby), a macsó, fegyvermániás, tapintatlan, láncdohányos “white trash” patrióta amerikai,

- Claire (Amanda Simons), az intelligens, tökéletesen képzett, szűzies, szépséges, szőke brit nő,

- Tucker (Sean James Murphy), a szerencsétlen, de szerethető, naiv, romantikus ausztrál hős (akinek a szülei természetesen egy koala és egy emu),

- Ilsa (Natasa Ristic), a flegma, nimfomániás, alkoholista, láncdohányos, kemény, független és betörhetetlen orosz kémcsaj,

- és Pierre (Aldo Mignone, Pacharo Mzembe), az egzotikus külsejű nőcsábász francia, aki a sorozat jelentős hányadában idegenekkel barátkozik és koktélokat kever.

A karakterek interakciói archetipikusságuk miatt különösen szórakoztatók, dinamikájuk végig lebilincselő – különös tekintettel az orosz-amerikai párosra –, kompetenciáik jól ellensúlyozzák egymást. A mellékszereplők sorában rengetegen felbukkannak: Mengele, Goebbels, Mussolini, Hirohitó, Sztálin vagy a világ elnöke is megkapja a maga játékidejét. A legkiemelkedőbb ugyanakkor az egységet feladatokkal ellátó Colonel Chestbridge, aki annyira amerikai, hogy a szó legszorosabb értelmében egy két lábon járó fehérfejű rétisas.

Az epizódok ismétlődő panelekből épülnek fel, melyek szintén a ’60-as évek narratív elemein és a felvonultatott sztereotípiákon alapulnak. A cold open után a csapat a titkos bázisán iszogat, majd megjelenik Colonel Chestbridge, és kiosztja előbb Claire-t, majd a feladatot – ez természetesen Hitler megölését jelenti. Ezután kibontakozik a cselekmény: megjelennek az elborult állatmaszkos lények, a nácik által rabságban tartott lengén öltözött nők - egyikőjük Pierre karjaiban utolsó leheletével még megoszt egy koktélreceptet -, az indokolatlan termékmegjelenítések, a leírhatatlanul bizarr ördögi tervek, és az ismétlődő snitt, melyben Hitler egy ablakon kiugorva menekül el ellenségei elől. De mit is várunk egy olyan sorozattól, ahol olyan epizódcímekkel találkozunk, mint a „Lizard Soldiers of the Third Reich”, vagy a „Fresh Meat for Hitler’s Sex Kitchen”?

danger_5_s02_plakat.jpgKép: Danger 5 2. évad - plakát, IMDB

A második évad még az elsőnél is tovább megy: míg ott a forgatókönyvírókat a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vádjával lehetett illetni, a második már inkább a keménydrogok világáról szól. Húszéves ugrást követően a ’80-as évek paródiáját láthatjuk a hidegháború környezetében. Van itt minden, amitől az új korszak filmművészete ikonikussá vált: neonfények, gimis bulik, diszkók, gyorséttermek, autósüldözés, alvilág, véres leszámolások, nindzsák, dinoszauruszok, kokain, Vatikán, Brezsnyev, halhatatlan szépségkirálynő, időutazás, cápaemberek – ja, és persze a karácsony, amit meg kellene menteni. Ez a szezon nehezebben befogadható az elsőnél a még abszurdabb, váratlanabb, sokkolóbb és megbotránkoztatóbb humora miatt, azonban így is remek stílusparódiaként funkcionál. A kémfilmeken és a sci-fin túl a második évad ráadásul olyan új, a ’80-as években meghatározó műfajokat is beemel a történetébe, mint a horror-, a sport-, a modern akció- és a coming-of-age filmek.

Több mint paródia

Ez a méltatlanul ismeretlen sorozat tökéletesen összefoglalja az ironikus filmnézéssel kapcsolatos kutatás megállapításait.

A Danger 5 legnagyobb ereje, hogy úgy vegyíti a parodisztikus elemeket a trashfilmek őszinteségével, mint korábban talán még egy sorozat sem.

Egyszerre tér el a hagyományos narratív keretektől és forgatja fel őket, állít emléket egy-egy korszak vizualitásának és figurázza ki annak abszurditását, archetipizál a karaktereivel és reflektál az archetípusokra – vagyis pont attól válik szórakoztatóvá, hogy a mainstream filmgyártás szórakoztató elemeit halmozza egymásra és parodizálja ki. A sorozat ugyanakkor nem emeli piedesztálra saját paródia-létét, ahogy azt sok kevésbé sikeres alkotás teszi.

hungaryland.jpg

Kép: Hungary-Land, sorozatjunkie

A sorozat természetesen nem való mindenkinek, ám aki kedveli a stílusparódiákat, vagy csak szimplán kíváncsi arra, ahogy nemzetközi szuperügynökök csapnak össze makettrepülőkön kamikaze náci szuperkatonákkal az eltűnt Japán vélt légtere felett, az nem fog benne csalódni.

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló Tovább
Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

grain-3026099_1920.jpg

A feminista mozgalmak térnyerésével a művészetben is egyre több nőközpontú film, könyv, dal született. A Disney-meséktől kezdve a világ legismertebb divattervezőjén át a több ezer nőt megmozgató mozgalmakig a végtelenségig tudnánk sorolni a nők erejének, kitartásának és összefogásának eredményeit. Íme négy film, melyek központjában a nők állnak, és melyeket akkor is érdemes megnézni, ha nem valljuk magunkat feministáknak. 

2020.03.30 Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Roy Clarke, Pixabay

Mulan - 1998

A Mulan a Disney 36. animációs filmje, ami egy ősi kínai legendát mutat be. A Mulan a Disney-reneszánsz (az1989-1999 közötti időszak, a stúdió aranykornak titulált időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához) egyik legkiemelkedőbb darabja, amit Oscar-díjra és két Golden Globe-díjra is jelöltek a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. A film háttértörténete a hunok és a kínaiak közötti harc, amit egy bátor és kitartó kínai lány szemén keresztül láthatunk. Mulan az édesapja helyett titokban vonul be a katonaságba, amivel nemcsak törvényt szeg, de magát is veszélybe sodorja. A kiképzésen el kell rejtenie a kilétét, és úgy kell tennie, mintha ő is férfi lenne - levágja a haját, férfi ruhákat hord, mély hangon beszél és erőn fölül teljesít, miközben szépen lassan elfogadtatja magát a többi férfival. A film végén bebizonyosodik, hogy a lány sokkal kitartóbb és bátrabb, mint egyes filmbeli férfi katonák, amivel egy egész ország elismerését sikerül kivívnia.  

Előzetes:

Coco Chanel - 2009

Coco Chanelről több film is készült. A közép-franciaországi kislány, aki az árvaházból küzdötte fel magát először kávéházi énekesnőnek, majd varrónőnek,végül pedig a világ egyik legikonikusabb alakjának. Coco Chanel-t tekinthetjük a divatipar ikonjának, a ‘20-as évek forradalmárjának vagy akár a feminizmus egyik kulcsszereplőjének is. A róla szóló filmek életének egy-egy szakaszát elevenítik fel, de a Coco avant Chanel talán a legrészletesebb és a legszínesebb feldolgozás. A film a divattervező egész életét bemutatja, kislány korától kezdve a világhírű szalonjának megnyitójáig. A film az 1920-as évek Párizsában játszódik a Montmartre füstös bárjaival, a gazdag nőkkel, akik később egy-egy Chanel-kosztümért akár ölni is tudnának, a kifinomult elit bálokkal, és Igor Stravinsky orosz zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekül Párizsba. A filmben megismerhetjük Coco Chanel egy másik arcát, ami a hihetetlenül erős, kitartó és céltudatos képen túl egy gondoskodó, érzékeny, melegszívű nőt mutat be.  

Előzetes:

A Szüfrazsett - 2015

Ha a női egyenjogúságról beszélünk, akkor szinte biztosan felmerül a szüfrazsettek csoportja, akik a 20. századi Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért. Ez a film bemutatja, hogy az összefogás - legyen szó bármelyik nemről - mekkora eredményeket tud elérni. A történetben egy nő szemével láthatjuk a mozgalmat, aki akaratlanul botlik bele a szüfrazsettekbe. Először csak vonakodva megy el a gyűlésekre és a tüntetésekre, de hamar rájön, hogy őt is érinti a mozgalom és miután azonosul vele, annak oszlopos tagjává válik. Nők ezrei harcolnak az jogokért, a méltóságért, a megbecsülésért és egy egyenlőbb jövőjért.

Ha a film konkrét eseményei mögé tekintünk, akkor megláthatjuk, hogy nemcsak a feminizmusról szól, hanem minden olyan problémáról, ami az emberek egy bizonyos csoportját érinti, és aminek a megváltoztatásáért megéri harcolni. Az összefogás és a kitartás eredményhez vezet, bármilyen nemes célról legyen is szó. 

Előzetes:

Kisasszonyok - 2019

A filmet a méltán híres Lady Bird rendezője, Greta Gerwig rendezte, aki igazán kivételes színészgárdát sorakoztat fel a filmben. A film négy testvérről szól, akik a polgárháború miatt kénytelenek a férfi nélküli házban saját magukra támaszkodni, miközben mindannyian a kamaszkor és a felnőttkor határán vannak - szabadok és önállóak szeretnének lenni. A négy lány egymást segítve küzdi le az akadályokat, és bátran szállnak szembe a kor régimódi normáival. A két fiatalabb lány, Beth és Amy nagyon különbözőek: míg az előbbi félénk és szelíd, addig utóbbi a társasági élet központi alakja, aki állandóan figyelemre vágyik. Habár a másik két testvér könnyen megtalálja a közös hangot, a céljaik mégis mások: egyikük saját családra, míg másikuk karrierre vágyik. A cselekmények a jelen és a múlt között váltakoznak, így a család történetét megismerve kapnak értelmet a jelen eseményei. A hosszú, éveket felölelő történetben veszteségek, bohóckodások, szerelmek és csalódások révén eljutunk a felnőttkorig, amihez természetesen jár néhány nagy tanulság is.

Előzetes:

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

cover.jpg

Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!

2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos

Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító tulajdonságok és csodálatos szépsége helyezték az Amerikai Filmintézet női filmlegendák listájának harmadik helyére. És természetesen a filmjei, amik a mai napig maradandó élményt okoznak a nézőknek.

“A szépségnek két fő válfaja van: a férfias, erőteli, nyugodt és szilárd szépség a méltóság; a nőies, kedves, élénk szépség pedig a bájosság.” - Cicero

A hírnév a Római vakációval (Roman Holiday) kezdődött 1953-ban, ami egy igazi fekete-fehér filmes gyöngyszem. Addigra Audrey háta mögött volt a gyerekként Hollandiában átélt háború, balerina karrierálmai, számos kisebb táncos színpadi szerepe, modellkedése Londonban és ami a legfontosabb, a Gigi musical címszerepe a Broadway-en (Fulton Színház, 1951), amiért díjat is kapott. Aztán William Wyler rendezőt, aki eredetileg Elizabeth Taylornak szerette volna adni Ann hercegnő szerepét, Audrey már a próbafelvételen elbűvölte. Csöndesen beszélt a háborúról, majd feltűnt széles, azóta annyira híressé vált mosolya is.

roman-holiday-straw.jpg

Római Vakáció. Kép: Mediaplay news 

A film egyetlen sztárja eredetileg az Audrey-nál több mint tíz évvel idősebb, addigra már befutott Gregory Peck lett volna, Hepburn nevét csak kisebb betűkkel tüntették volna fel a plakátokon. Peck azonban megsejtette a fiatal színésznő sikerét, és ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan betűmérettel jelenjenek meg. Megérzései valósággá váltak, amikor Audrey a Golden Globe és a BAFTA díjak mellett a filmben nyújtott alakításáért 1954-ben az Oscart is megnyerte.

A Római vakáció volt az első amerikai film, amit teljes egészében Olaszországban forgattak, és ez költséges vállalkozás volt. Azért lett fekete-fehér a film, hogy a költségeket vissza tudják szorítani, eredetileg Technicolorra szerették volna leforgatni. Róma és a történet varázsa azonban így sem vesztek el, sőt a mai, vizuális élményekkel és színekkel túlterhelt szemeknek kifejezetten megnyugtató a látványvilága. Ki ne emlékezne azokra az ikonikus jelenetekre, amikor Róma utcáin egy motoron száguldanak, amikor a hercegnő hirtelen elhatározásból nagyon rövidre vágatja a haját, vagy az Igazság szája elnyeli az udvarló újságíró kezét? Az utóbbi jelenetet Peck egyébként improvizálta. A film olyan varázst áraszt, ami évtizedekre meghatározta nemcsak Róma imidzsét és a romantikus vígjátékok világát, hanem Audrey Hepburn életét is. Elindította az úton, hogy stílusikonná, szépségideállá válhasson és ma már kultikussá vált filmekben játszhasson.

sabrina.jpg

Sabrina. Kép: Forrás

Lényét csodálatosan megjeleníti következő híres, fekete-fehér filmje, a Sabrina (1954) is. A Római vakáció sikere utána a Paramount Pictures egy hét filmre szóló szerződést kötött vele, így lett karrierjének következő állomása a Billy Wilder által rendezett romantikus vígjáték-dráma. Ez a fekete-fehér alkotás nem összetévesztendő az 1995-ös verzióval, amiben többek között Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszottak. A történet sokak számára furcsa lehet, hiszen a gazdag és elfoglalt üzletemberek (Humphrey Bogart és William Holden) mindketten beleszeretnek a sofőrük lányába, Sabrinába - a bökkenő csak az, hogy a férfiak testvérek, ráadásul egyikük az esküvője előtt áll. 

thesabrinadress.png

Kép: http://classiq.me/cinema-style-audrey-hepburn-in-sabrina 

A fiatalabb korában levegőnek nézett fiatal lányt a Róma melletti másik ikonikus európai város, Párizs teszi ennyire ellenállhatatlanná a fivérek számára. És természetesen a legdivatosabb francia ruhái. Audrey Hepburn Hubert de Givenchy-vel kötött barátsága ettől a pillanattól kezdve virágzásnak indult, és a nagyközönség számára a mai napig varázslatos élményeket jelent. Bár a Sabrináért Edith Head, a Paramount vezető tervezője nyerte el a Legjobb Kosztümnek járó Oscart, Audrey híres és a divatot máig meghatározó ruháinak tervezésében már Givenchy is részt vett. A legnagyobb kérdés a kis fekete koktélruha körül támadt, ami “The Sabrina dress” néven vált híressé, de Head haláláig állította, hogy nem Givenchy rajzain alapul. Audrey a következő években is kitartott Givenchy mellett, ikonikus barátságuk több mint negyven éven át tartott.

audrey-givenchy.jpg

Kép: Christies.com 

Nehéz választani a filmjei közül, de ezeket nagyon ajánljuk:

- Mókás arc (Funny face)
- Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s)
- Amerikai fogócska (Charade)
- My fair lady
- Hogyan kell egymilliót lopni? (How to steal a million?)

Ez a két fekete-fehér film közvetetten, a vásznon keresztül hozza közelebb hozzánk Audrey Hepburn elvarázsoló személyiségét, de érdemes a színésznői karrierjén túl is többet megtudni róla. Robert Matzen, aki A holland lány című könyvében arról ír, hogyan élte meg és át Audrey a háborút, és milyen családi háttere volt, miközben bepillantást nyújt abba, mennyire nem ismerhetjük őt. 

“Tizenhat éves kora előtt rengeteg vért és halált látott, mégis csodálatos méltósággal élte le az életét, és soha nem vallotta meg, miket tapasztalt. Audrey Hepburnt a háború tette azzá, aki lett” - írja a könyvben Matzen.

A könyvet olvasva értelmet nyer, hogy miért vágyott egész életében mindennél jobban családra és gyerekekre, és miért volt számára olyan fontos a jótékonykodás és az őszinte, önzetlen segítségnyújtás. Az UNICEF-nek végzett munkájával példát mutatott Hollywoodnak, tevékenységét ma az unokája, Emma Ferrer folytatja. Mára nemcsak egy humanoid robotot mintáztak róla, hanem minden utcai árusnál találni olyan képet, pólót vagy táskát, amin ő látható. Nagyon fontos azonban, hogy személyes élményeken keresztül ismerjük meg őt életrajzi írásokból, filmekből és interjúkból, hiszen ez a törékeny nő az egész életével elvarázsol, megjelenésével és tetteivel pedig ma is inspiráló példát mutat.

cover2.jpg

Kép: Dennis Stock, Magnum Photos 

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló Tovább
Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján

Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján

lucasfilm_bejelentes_forras_twitter.jpg

Nagyon kevés filmes franchise képes akkora tömegeket megmozgatni, mint a Csillagok háborúja. A széria negyvennégy éves története során, illetve az utóbbi néhány esztendőben is megjárta a mennyet és a poklot – kérdés, mit hozhat a jövő a Disney zászlóshajója számára.

2021.03.05. Írta: Rada Bálint, borítókép: a Lucasfilm bejelentése legújabb projektjeikrőlTwitter

A Csillagok háborúját mindenki ismeri. Luke Skywalker vagy Darth Vader nevével az is találkozott már, aki egy percet sem látott a tizenegy filmből, illetve a megszámlálhatatlan sorozatból, videójátékból, könyvből vagy képregényből. Míg az első trilógia fő varázsa leginkább filmművészeti volt, napjainkra már a réges-régi galaxisban rejlő hatalmas potenciál, az elmondott és elmondatlan történetek sokasága adja a franchise fő erejét.

A klasszikus motívumokra építő eredeti trilógia és a későbbi folytatások is monumentálissá tették a Star Wars világát: minden egyes történet csak egy részlet, egy hópehely a Hoth jégvilágában, egy homokszem a Tatoine dűnéin, egy apró tollvonás a Halálcsillag poros koncepciós rajzain, mégis meghatározó idők fontos eseményeiről mesél.

A Disney 2012-ben vásárolta fel a Lucasfilmet. Kathleen Kennedy elnöksége alaposan átdolgozta a Star Wars univerzumát - célja a kánon egységesítése volt. Mivel számos független regény, novella, képregény, videójáték vagy animációs film készült gyakran egymásnak ellentmondó történettel, a Disney saját kánont határozott meg, elválasztva egymástól a „Kánon” és a „Legendák” elemeit. Előbbibe a legfontosabb alkotásokon túl nagyrészt a 2012 után készült tartalmak kerültek. A „mi számít kánonnak” kérdés ugyanakkor komoly konfliktusokat szült a rajongótáboron belül – különösen azután, hogy a Disney saját Star Wars projektjei nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A következő fejezet SPOILERESEN elemzi az új trilógiát!

Mi a gond az új trilógiával?

Míg az előzménytrilógia esetében joggal illették erős kritikákkal a kivitelezést, az új trilógiánál a fő probléma a koncepcióban, illetve annak hiányában rejlett. Míg George Lucas ezredfordulós filmjei egy eredeti történetet akartak elmesélni - elképesztően sok hibával -, addig Az ébredő erő célja már kimondottan az volt, hogy a lehető legszélesebb tömegeket szolgálja ki a cselekménnyel, és az eseményeket is ennek szolgálatába állította. Ennek megfelelően a film az Új remény remake-je lett, mégis ez aratta a legnagyobb sikert mind a pénztáraknál, mind a nézőknél és a kritikusoknál. A nagyobb probléma, hogy Abrams és társai sem ekkor, sem a harmadik filmben nem vállaltak kockázatot, így a történet teljesen kiszámítható és tét nélküli lett.

the_last_jedi_cast_forras_wikipedia.jpg

Kép: (balról jobbra) Ram Bergman, Rian Johnson, Mark Hamill, Adam Driver és Kathleen Kennedy Az utolsó Jedik bemutatóján (forrás: Wikipédia)

Az utolsó Jedik esetében már kiütközött az egységesség hiánya is. Rian Johnson nem kívánta J.J. Abrams útját járni: nem a közönséget akarta kiszolgálni, inkább a saját szemszögén keresztül interpretálta a világ történéseit, hogy aztán a harmadik filmben Abrams visszatérjen a populista történetmeséléshez. Emiatt a karakterek gyakran szembemennek a korábbi cselekedeteikkel és elveikkel, az erőhasználat mítosza a midikloriánok óta nem esett át ekkora átértelmezésen, a szereplők történetíve pedig a legritkább esetben fut ki bárhová is: az Első Rend vezérének szánt Snoke-ot például a trilógia felénél írták ki - még azelőtt, hogy bármit megtudtunk volna róla.

Utóbbi egy újabb problémát szült: a filmben kiürült a sötét oldal. Snoke halála, Hux árulása és Kylo Ren átállása után a Skywalker korára a filmnek nem maradt antagonistája, így visszanyúltak a klasszikus trilógiához és Darth Sidioushoz. Ez rosszabbnál rosszabb döntésekhez vezetett. Palpatine visszatérése az első hat film legmeghatározóbb karakterének teljes történetívét tette érvénytelenné. Anakin Skywalker önfeláldozása teljesen tét nélkülivé vált, ahogy a prófécia is megdőlt, miszerint ő hozott volna egyensúlyt az erőbe. Ez a feladat az új trilógia főszereplőjére és a franchise történetének egyik legmegosztóbb karakterére, Rey-re hárult. 

Tény, hogy a filmvásznon Rey lett az első olyan női erőhasználó, aki meghatározó szerepet töltött be a Galaxis történetében - bár az animációs sorozatok, könyvek és videójátékok kapcsán már ez sem állja meg a helyét - ám azzal, hogy a karakter „magában hordozza az összes jedi erejét”, sokak számára vált azonosulhatatlanná. Rey egyszer sem bukik el a három film során, a korábbi jedi és sith harcosokhoz képest töredéknyi tapasztalattal is képes bárkit legyőzni, karakterfejlődése pedig minimális, ami annak tükrében, hogy egy sivatagi roncsvadászból lesz a galaxis legmeghatározóbb ereje, igen meglepő.

Mivel az utolsó filmben  már Palpatine is képes pusztán az erő segítségével egész flottákat feltámasztani, a két gigász küzdelme egy King Kong vs. Godzilla jellegű párharccá redukálta az amúgy példátlan összetettségű Star Wars univerzumot, miközben az emberek szerepét gyakorlatilag a nullával tette egyenlővé.

the_rise_of_skywalker_forras_disney_lucasfilm.jpg

Kép: The Rise of Skywalker (Forrás: Lucasfilm/Disney, New York Times)

A legnagyobb probléma, hogy a rendezői székbe visszatérő J.J. Abrams a film üzenetével sem tudott mit kezdeni. Azzal, hogy Rey Palpatine unokájaként a világos oldal hőse lesz, a Disney gyakran visszatérő, inkluzivitást és egyenlőséget hangoztató narratívája mellett áll ki: nem a származásunk határoz meg minket. A film utolsó jelenetében Rey mégsem vállalja fel a nevét, hanem Skywalkerként mutatkozik be, ezzel pedig az előbbi gondolat ellenkezőjét állítja. A trilógia számtalan ponton tesz kinyilatkoztatást amellett, hogy vállaljuk önmagunkat, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, majd az utolsó jelenetében a teljes gondolatmenetet szembeköpi. Talán ez a széria koncepcióhiányának legékesebb példája.

A következő fejezet SPOILEREKET tartalmaz a Mandalorian néhány visszatérő/új karakterének kilétéről, de a történetről nem!

Miben hozott változást a Mandalorian?

Kaithleen Kennedy és csapata a Han Solo-film bukása után felfüggesztették a filmek ipari mennyiségű gyártását, és az új trilógia után a sorozatok irányába mozdultak el. Ehhez két, a Star Wars újkori történeténét meghatározó ember segítségét kérték. Egyikük John Favreau, a Marvel-univerzum sikerkovácsa, akinél csak nagyon kevesen értik jobban az utóbbi évek filmiparának működését és a filmes univerzumok hatékony felépítésének módját. A másikuk Dave Filoni, akinek beágyazottsága és munkájának fontossága a Star Wars-univerzumban kizárólag George Lucaséhoz mérhető. Filoninak köszönhetjük többek között A Klónok háborúja és a Lázadók animációs sorozatokat is, olyan meghatározó karakterekkel, mint például az Anakin tanítványából lett renegát jedi, Ahsoka Tano vagy A baljós árnyakban kihasználatlanul hagyott antagonista, Darth Maul.

Favreau és Filoni a Mandalorian első évadában a filmeknél jóval szűkebbre vették a fókuszt. A sorozat már nem a galaxis legnagyobb erőinek ütközetéről szól: végig azt érezzük, hogy egyetlen történetet követünk az események végtelen folyamában. Emellett lassítottak a tempón: mivel nem kötötte őket az idő, így klasszikus űrwesternt alkottak, melyben minden egyes jelenet pontosan kimért és részletes, nem veszünk el a gyors vágásokban és a folyamatos akcióban. A filmekkel ellentétben sokkal realisztikusabbak és ritkábbak lettek a dialógusok: nem adnak minden információt a karakterek szájába - ahogy az a gyermeknézők tömegei miatt a filmekben történt -, sokszor csak utalnak az apróbb részletekre.

star_wars_the_clone_wars_forras_lucasfilm_disney_medium.jpg

Kép: Star Wars - A klónok háborúja, utolsó évad (forrás: Lucasfilm/Disney, Medium)

A második évad az egész franchise-t meghatározó változásokat hozott, ám ehhez célszerű egy másik sorozattal indítanunk. A klónok háborúja című animációs széria hat év késéssel, 2020-ban kapta meg záróévadát. Bár a sorozat kezdetben kifejezetten gyerekeknek szólt, később együtt öregedett a közönségével: folyamatosan foltozta be az előzménytrilógiában maradt lyukakat, és végül olyan mélyre ásott a karakterek lelkébe, olyan drámákat és erkölcsi dilemmákat vitt képernyőre, hogy átértékelődött bennünk a „gyereksorozat” kifejezés. Filoni sorozata a harmadik évadtól már érett történetként funkcionál, az ötödiktől pedig sötétnek is nevezhetjük a jedik és a Köztársaság bukásának bemutatását.

A Mandalorian amellett, hogy gyakran visszanyúlt a klasszikus filmművészethez - sokat merít például Sergio Leone vagy Akira Kuroszava munkásságából - a második évadban folytatta a Clone Wars vagy a Rebels által megkezdett utat: a régi kánon elemei felé fordult, és visszafordíthatatlanul beágyazta azokat az univerzum mainstream hálózatába.

Megkapta például első élőszereplős változatát Bo-Katan Kryze és Cobb Vanth, de visszatért a halálból Boba Fett, és debütált a már említett közönségkedvenc, Ahsoka is. Mindezekre tekinthetünk „fan service”-ként is, hogy könnyű kedveléseket hozzanak a szériának, ám ennél jóval többről van szó: megágyaztak az univerzum újjáépítésének.

mandalorian_vs_joyimbo_forras_reddit.jpg

Kép: Balra Ahsoka Tano (Rosario Dawson) a Mandalorian-ben (Dave Filoni, 2019), jobbra Kuwabatake Sanjuro (Toshiro Mifune) A testőrben (Akira Kuroszava, 1961) (Forrás: Reddit)

Mit hoz a jövő?

A Disney 2020 decemberében jelentette be, hogy tíz új Star Wars-sorozatot dob piacra. A legnépszerűbb karakterek közül Obi-Wan Kenobi, Boba Fett és Ahsoka is önálló szériát kap, de a felsorolásban szerepel animált sorozat, sőt, anime-antológia is. Mindez érdekes kettősséget eredményez. A Star Wars világában gyakorlatilag végtelen a lehetőség és a potenciál. Nem köt minket sem helyszín, sem idő, hiszen minden „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” történt. Ennek ellenére a Disney nemcsak az új trilógia cselekményében kerülte a kockázatot, hanem az új sorozatok berendelésénél is: a szériák szinte egytől egyig a Skywalker-saga idővonalán helyezkednek majd el. Az egyetlen kivétel The Acolyte címre hallgat, mely két évszázaddal a Baljós árnyak eseményei előtt játszódik majd.

A Star Wars ezzel véglegesen a Marvel és a DC modellje mellett kötelezte el magát. A potenciál hatalmas, ugyanakkor az értékes tartalmak inflálódnak, az egyre táguló franchise-ok között pedig elveszhet a fókusz és a központi gondolatok.

Az eredeti Csillagok háborúja-trilógia egyszerre volt kalandfilm, lovagregény, buddhista tanmese, filmművészeti unikum és szórakoztatóipari mestermű. Csak találgatni tudunk, hogy a folyamatos terjeszkedés mellett képes lesz-e megőrizni Filoni és Favreau a világ legnagyobb erényeit: a kreativitást, a jó és a rossz örök belső harcát, az apró részletek fraktálszerű egymásba fordulását és monumentalitását.

A Mandalorian korántsem hibátlan sorozat, egy dolgot azonban biztosan elért: sokak számára visszahozta a franchise-ba vetett hitet. A Disney feladata pont olyan nehéz, mint amilyen egyszerűnek hangzik: nem szabad visszaélnie vele…

Merre tart a réges-régi galaxis? - Új sorozatok, régi dilemmák a Star Wars háza táján Tovább
Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

wallstreet-be6e21ad26e546dd8b015d7be5d71528.jpg

A tőzsde világa izgalmas, pörgős és kegyetlen. A száraz gazdasági elemzéseken túl filmekből még többet megtudhatunk e különleges világ működéséről és rejtélyeiről. Elhoztuk nektek a kedvenceinket.

2021.03.04. Írták: Hegedüs Kata, Szabó Judit, Taxner Tünde, képek forrása: IMDb

Tőzsdecápák - A pénz nem alszik

Wall Street: Money Never Sleeps, 2010

Gordon Gekko (Michael Douglas), a rafinált tőzsdecápa kiszabadul a börtönből, de senki nem várja a kapunál - még a lánya sem. Winnie Gekko (Carey Mulligan), aki véglegesen megharagudott az apjára, egy fiatal, feltörekvő brókerrel jár. Vőlegénye, Jacob Moore (Shia LaBeouf) hamarosan egy sötét ügyletbe keveredik. Gordon a szárnyai alá veszi, miközben a fiatal, idealista férfi egyre jobban megismerkedik a tőzsde legnagyobbjaival és az ő munkamódszereikkel. A Tőzsdecápák második része a híres, 1987-es film után készült: az első filmben nyújtott alakításáért Oscart-díjat kapott Michael Douglas immár idősebb, meggyötörtebb férfiként lép elénk. A brókervilág számító, pénzéhes közeg. Vajon tényleg számítanak egy apa érzései, vagy csak a vaskos svájci bankszámla vonzza, ami a lánya nevén van? Érzékeny film emberi gyengeségről és embertelen játszmákról, ami elénk tárja a brókerek és bankárok kegyetlen világát.

ebba_2.jpg

the_big_short_2015_film_poster.pngA nagy dobás

The Big Short, 2015

Az idő pénz, a tudás hatalom, de valójában kapcsolatok nélkül nem jutunk előrébb: ezek nélkül nem tudjuk megcsinálni “a nagy dobást”. Michael Burry (Christian Bale) egy gyanú miatt idejét nem kímélve, alaposan vizsgálja és elemzi a legkeresettebb zálogleveleket. Így fedezi fel, hogy egy ingatlanpiaci buborék végéhez közeledik az ország. A felfedezéséről értesül két másik befektetői csapat is, akik egymástól függetlenül szintén fogadnak az USA lakáspiaci helyzete ellen. 2008-ban megnyerik ezt a fogadást, bár erre aligha lehet büszke az ember. Az életrajzi ihletésű, Oscar-díjas film szórakoztató, közérthető és fogalmi magyarázatokkal tarkított módon tárja elénk a szomorú eseményeket, melynek során milliók váltak munkanélkülivé és otthontalanná. A nézőre befektetői szemüveget ad, kézen fogja és bevezeti a jelzáloghitelezés, valamint a jelzálog fedezetű tőzsdei értékpapír-kereskedelem szívtelen és korrupt világába. 

the_wizard_of_lies.jpgHazugságok mágusa

The Wizard of Lies, 2017

Egy ötlet, karizma, kapcsolatok és egy kevéske kezdőtőke – mindössze ennyiből építette fel Bernie Madoff (Robert de Niro) pénzügyi birodalmát, melynek nagysága az egyiptomi piramisokéval vetekszik. Az analógia nem véletlen: a híres-hírhedt üzletember és befektetési tanácsadó piramisjáték (más néven pilótajáték) révén tett szert hírnevére, vagyonára és hatalmára. Az életrajzi ihletésű film objektíven mutatja be a 65 millió dollárt és 150 év börtönbüntetést érő csalás történetét, Barry Levinson rendező - akinek a Jó reggelt, Vietnám! és az Esőember című filmeket is köszönhetjük - viszont a svindler-lélektant és a családi drámát helyezte a középpontba. A film lehetőséget ad a nézőknek, hogy belelássanak a világ egyik legnagyobb fehérgalléros bűnözőjének fejébe és lelkébe – vajon milyen gondolatok és érzések kavarognak ott?

Krízispont 

Margin Call (2011)

Egy befektetési bank alkalmazottainak nyolcvan százalékát kirúgják, közülük egy ember azonban ténylegesen látta, mi fog bekövetkezni a piacon. Mielőtt Eric (Stanley Tucci) elhagyja az irodát, beosztottjára hagyja a talált adatokat, és megkezdődik a kríziskezelés. A film a gazdasági válság előtti időszakot mutatja be, mikor még csak a fejesek és a fejesek fejesei számítottak a piac összeomlására. A forgatókönyvíró és rendező, J.C. Chandor drámai jellegű, feszültségekkel és kis humorral fűszerezett párbeszédekkel egy esettanulmányon keresztül mutatja be, mi történik egy irodában krízis idején. A bürokráciát kiválóan ábrázolja: mindig van magasabb pozíció, amiért küzdeni lehet - akármi áron.  A történet és a szakzsargon egyaránt élvezhető és érthető. A krízispont húzónevei olyan ismert színészek, mint Kevin Spacey, Jeremy Irons, Zachary Quinto, valamint feltűnik mellettük egyetlen női mellékszereplőként Demi Moore is.

image_3_3.pngPénzcsináló

Moneyball (2011)

A sport világában csakúgy, mint a világ egyéb területén, mindennek és mindenkinek megvan az ára. A kiemelkedő tehetségeket hamar elcsábítják a nagyobb csapatok. Ezért a volt baseball játékosnak, Billy Beane-nek (Brad Pitt) szüksége van egy új tervre ahhoz, hogy alacsony költségvetésből hozzon össze egy sikeres csapatot. Ekkor Peter Brand (Jonah Hill) nem mindennapi ötlettel áll elő -  ő a játékosokat nem edzői, hanem közgazdász szemmel vizsgálja. A film rámutat, hogy a sport és a közgazdaságtan  nem is állnak olyan távol egymástól. A játékosok tehetségét pénzben mérik, és sok múlhat a befektetéseken. Az igaz történeten alapuló alkotás élvezhezhetően magyarázza el a nem mindennapi stratégiát. Sok minden változott a gazdaságban 2011 óta, és az Excel tábla használata sem olyan nagy szám már tíz év távlatából, ugyanakkor érdemes feltenni a filmet a listánkra: egy tökéletes Netflix-délutánra inspiráló program lehet.

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből! Tovább
Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra

Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra

movie-2545676_1920.jpgAz elmúlt években sorra jöttek ki sikeres magyar filmek és sorozatok. Rengeteg díjat, nemzetközi elismerést és egy Oscart is sikerült bezsebelni, amikor a nemzet egyként ünnepelte Nemes Jeles László filmjét. Összegyűjtöttük nektek az elmúlt négy év legkiemelkedőbb alkotásait, hogy megmutassuk, a magyar filmvilág máig tud maradandót és értékeset teremteni.

Írta: Belayane Najoua / Borítókép: stocpic, Pixabay

Tiszta szívvel (2016): Ezt a filmet sokan úgy ismerik, mint “Till Attila kerekesszékes filmje”, pedig ennél sokkal több. A Tiszta szívvel egy emberi, érzésekkel teli, megható film, jó nagy adag humorral megfűszerezve. A történet nem a mozgássérültek sajnálatáról szól, hanem arról, hogy milyen felnőni és igazi nagybetűs életet élni. A film két kiemelkedő alakja Thuróczy Szabolcs és Fenyvesi Zoltán. Láthatunk benne gengszterkedés és gyilkolást is, az embert mégsem az akciójelenetek fogják meg, hanem a történetben meghúzódó emberség. A bezsebelt díjak mellett arra a listára is felkerült, amiről később az Oscar-esélyes darabok kerülnek ki. (elérhető az HBO GO-n)

Saul fia (2016): Nemcsak a magyar, de a nemzetközi művészetre is nagy hatással vannak a háborúk a mai napig. Rengeteg film, festmény, zenemű, könyv keletkezett a háború alatt átélt vagy csak hallott kegyetlenségekről. Nemes Jeles László filmje azt a megfoghatatlan erejét mutatja be a háborúnak, ami miatt a traumák generációról generációra öröklődnek. Filmjével nem törekszik arra, hogy minél több mindent és minél naturalisztikusabban megmutasson - éppen ellenkezőleg: kevesebbet mutat, inkább sejtet. Csak halljuk és elképzeljük, mi is történhet a főszereplővel a jelenetben. Nem hatásvadász, nem öncélú - az igazságot mutatja be egy elemebertelenedett világba burkolva. (Elérhető a Netflixen.)

Rossz versek (2018): A film egy szakítás utóhatását követi férfiszemszögből. A főszereplővel, Tamással szakít a barátnője, mire ő elkezd számot vetni addigi életével, a párkapcsolattal és a nőkhöz való viszonyulásával. Tamás az emlékeiből ébred rá a mai magyar társadalom elveszettségére, így kapunk egy rendkívül szubjektív képet Magyarország jelenéről is. Reisz Gábor második nagyfilmje számos fesztiváldíjat és négy Magyar Filmdíjat is nyert. (Elérhető az HBO GO-n.)

Apró mesék (2018): Az Apró mesék a második világháború után játszódó magyar romantikus thriller, amiben Szabó-Kimmel Tamás főszereplésével egy csaló férfi menekülését követhetjük végig. A főszereplő mások gyászából akar hasznot húzni, de egy alkalommal kutyaszorítóba kerül. Miközben háborús démonaival viaskodik, szenvedélyes szerelmi viszonyba kerül egy nővel, akinek a férje bármelyik nap hazatérhet a frontról. Köbli Norbert filmje izgalmakban és fordulatokban gazdag, és mindenki megtalálhatja a szereplőt, akivel azonosulni tud. (Elérhető a Netflixen.)

Napszállta (2018): A film az első világháború előtti boldog békeidőkben játszódik. A főszereplő, Írisz gyermekkora óta árvaházban nevelkedett, annak ellenére, hogy néhai szüleinek kalapszalonjába a legnemesebb családok hölgyei járnak. A fordulatok során Írisz fokozatosan fedezi fel a múltját, aminek ezelőtt csak egy-egy töredékét sejtette. Nemes Jeles László második nagyjátékfilmje nem volt akkora siker a nagyközönség értékelése alapján, de a film kritikai körökben nagy elismerést kapott, ami abból is kitűnik, hogy meghívást kapott a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválra és a 2018-as Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra is.  (Elérhető a Netflixen.)

Remélem legközelebb sikerül meghalnod (2018): Kevés olyan magyar film van, ami az iskolai szorongásról vagy általánosságban a kamaszkor gyötrelmeiről szól. A film egy olyan lányt mutat be, aki az online zaklatás, cyberbullying áldozata lesz. Felkavaró, de empatikus alkotás, amit minden korosztálynak látnia kellene - vagy azért, hogy megértse a fiatalabbakat, vagy azért, hogy tudja, nem ő az egyetlen áldozat. Schwechtje Mihály filmje egy hiánypótló, életszerű és érző alkotás, aminek minden képkockája a nézőnek szól.  (Elérhető a Netflixen.)

Akik maradtak (2019): Az alkotás egy olyan rendhagyó holokausztfilm, ami nem közvetlenül a holokauszt során átélt borzalmakat mutatja be, hanem azon emberek lelkét, akik itt maradtak a háború utáni világban. A film egy középkorú férfi és egy kamaszlány kapcsolatát kíséri végig:együtt küzdenek meg a visszatéréssel, az elengedéssel és az emlékezéssel. A film központi kérdése, hogy miként tudunk újra emberi kapcsolatokat létesíteni, miután a számunkra legfontosabb embert elszakítják tőlünk. Tóth Barnabás filmje egy megható és igazán emberközeli darab, ami a lehető legapróbb részekre bontja az emberi kapcsolatok múltját, jelenét és jövőjét.  (Elérhető a Netflixen.)

Felkészülés meghatározatlan idejű együttlétre (2020): A film főszereplője, Márta az amerikai idegsebészi karrierjét hagyja hátra, amikor a repülőn első látásra szerelmes lesz. Budapestre érkezve Márta a megbeszélt randevún várja a szeretett férfit, aki azonban nem jelenik meg, és amikor a nő újra  rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt. Horvát Lili második nagyjátékfilmje a valóság és a képzelet között ingázik. Beleláthatunk egy szerelmes nő fejébe, akinek a tetteit a tiszta érzelmek úgy vezetik, hogy közben elfeledkezik az őt körülvevő valóságról.  

HAB (2020): Van egy teszt, ami állítólag 99 százalékos pontossággal megmutatja, hogy az ember valóban a nagy Ő-vel él-e. Dórán azonban ez sem segített: 99 százalékos szerelme éppen valaki mást készül feleségül venni. Az élet azonban így is lehet habos torta, ugyanis Dóra cukrász, és imádja a foglalkozását: tészták, habok, cukrozott cseresznyék között tölti a napjait kis cukrászdájában. Viszont az anyagi körülményei nem a legjobbak, így kénytelen egy családi cégeknek hirdetett versenyen indulni - már csak egy családot kell szereznie. Lakos Nóra filmje kedves és sziporkázóan ötletes romantikus vígjáték, ami az élet legfontosabb dolgairól mesél: a szerelemről, a hazugságról és a jó tejszínhabról.

+1 Pieces of a woman (2020): Egy tragikusan végződő otthonszülés után a főszereplő érzelmi válságba kerül, és teljesen elszigetelődik nemcsak a családjától, hanem az egész világtól. A film az élet egyik legboldogabb pillanatát állítja a feje tetejére, és minden ember legrosszabb álmát tárja elénk. Mundruczó Kornél filmje azért is egyedülálló, mert amerikai filmként van bejegyezve, tele nemzetközi színészekkel a Netflix forgalmazásában.

Az elmúlt évek kiemelkedő magyar filmjei, amiket kár lenne kihagyni - 9+1 film otthoni mozizásra Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
Erős éve lesz a filmgyártóknak és Timothée Chalamet-nak is - ezeket a filmeket várjuk 2021-ben

Erős éve lesz a filmgyártóknak és Timothée Chalamet-nak is - ezeket a filmeket várjuk 2021-ben

pexels-cottonbro-3945317.jpg

2021 a filmek éve lesz - nem véletlenül, hiszen a tavaly lemondott filmbemutatók mind erre az évre csúsztak át. A politikai szatírától a krimin, az akciófilmen, a sci-fin, a drámán vagy a vígjátékon át a filozófiai művészfilmig minden lesz idén, mi pedig alig várjuk, hogy végre lássuk őket. Cikkünkben - a teljesség igénye nélkül - összeszedtük, hogy mik 2021 igazán várt filmjei.

2021.01.05. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: cottonbro, pexels.com

meg_egy_kort_mindenkinek.jpgAnother round – Még egy kört mindenkinek

Kép: port.hu

Thomas Vinterberg (Születésnap, A vadászat, A kommuna) legújabb alkotása tarol a filmfesztiválokon. Itthon november elején mutatták volna be, azonban a vírushelyzet miatt várhatóan csak 2021 első felében kerül a vásznakra.

A dán dráma főszerepében Mads Mikkelsent látjuk, a film az alkohol jótékony és kevésbé jótékony hatásairól szól. Négy, életközépi válságban lévő barát - akik mind egy középiskolában tanítanak - furcsa társadalmi kísérletbe fog. Azt a homályos hipotézist kezdik tesztelni, hogy ha egy bizonyos szintű alkoholmennyiség lenne állandóan a vérükben - vagyis folyamatosan enyhén ittas állapotban lennének -, akkor kreatívabban élnék a mindennapjaikat, kiegyensúlyozottabbá válnának, és javulna az életminőségük. Lefektetik a játékszabályokat, majd belevágnak: isznak a szertárban, az öltözőben, a vécében, eleinte szigorúan betartva a meghatározott alkoholszintet. Egy bizonyos ponton azonban felmerül a kérdés: mi van, ha a “tökéletes szint” mindenkinél egyéni?

Írta: Kércz Dorci

imago.jpgDeath on the Nile - Halál a Níluson

Kép: IMDb

Az Orient Expresszen történt gyilkosság után Poirot-t ismét nyomozni látjuk a filmvásznon. A híres detektív éppen nyári pihenését tölti egy egyiptomi hajóúton. A folyami gőzösön utazók üdülését egy rejtélyekkel teli gyilkosság zavarja meg, a nászutas gerlepár életét (Gal Gadot és Armie Hammer) pedig a múlt bolygatja fel (Emma Mackey). Poirot-nak nem lesz könnyű dolga, hiszen a Nílus vizén csordogáló hajó utasait elvakítják a féltékenység és a szenvedélyek.

A Halál a Níluson Agatha Christie egyik nagysikerű, személyes kedvenc regényének adaptációja. Eredetileg 2020 októberében került volna sor a film bemutatására, viszont a vírushelyzet miatt - hasonlóképp a többi új filmhez - a premiert 2021 őszére tolták át. Poirot szerepében ismét a csodás Kenneth Branaght láthatjuk, olyan kiemelkedő színészek mellett, mint Gal Gadot, Armie Hammer, Rose Leslie, Sophie Okonedo és Emma Mackey.

A film a végtelennek tűnő sivatagban és Egyiptom látványosságaival egy feszültséggel teli krimire hívja meg a nézőket. 

Írta: Hegedüs Kata

Don’t look up

Leonardo DiCaprio, Jennifer Lawrence, Meryl Streep, Cate Blanchett, Timothée Chalamet, Ariana Grande, Matthew Perry, Jonah Hill, Kid Cudi

– ez nem egy hollywoodi névsorolvasás, hanem a Don’t look up című film stáblistájának részlete.

A film főszereplői egy kevésbé befutott csillagászpáros (Leonardo DiCaprio, Jennifer Lawrence), akik médiatúrára indulnak, hogy figyelmeztessék az embereket: egy hatalmas aszteroida közelít, ami el fogja pusztítani a Földet. Ami még ennél is izgalmasabb, hogy ezen kívül semmi mást nem tudunk a történetről. A műfajáról is csupán annyi ismert, hogy vígjáték lesz: egyfajta politikai szatírával vegyített katasztrófafilm.

Persze nemcsak az Ocean’s filmek óta aligha látott színészparádé miatt várjuk ezt a filmet. A rövid történetből és a politikai szatíra műfajából nem nehéz arra következtetünk, hogy a háttérben egy természeti válságra cinikusan reagáló társadalom paródiáját kapjuk majd. Persze lehet, hogy valami egészen más kerekedik ki, éppen ezért izgalmas, mire megy majd a limonádékomédiáiról ismert rendező-író, Adam McKay (Eurovíziós dalfesztivál: A Fire Saga története, Megjött apuci) ilyen szereplőgárdával.

dont_look_up.jpg

Kép: NEW FILM

A film Netflixre érkezik, várhatóan 2021-ben, ami azért is érdekes, mert Leonardo DiCaprio ezidáig egyike maradt azon kevés színésznek, akik nem vettek részt nagy streaming-projektben. Ebben vélhetően a koronavírus és a mozibezárások is szerepet játszanak, hiszen a színész másik idei filmje, a Martin Scorsese rendezte, Robert De Niro társfőszereplésével készült Killers of the Flower Moon az AppleTV+ platformon lesz majd elérhető.

Pontos megjelenési dátumot még egyik filmhez sem adtak ki, a forgatás ugyanakkor már javában zajlik. A Don’t Look Up egyébként az eredeti tervek szerint már idén megjelent volna, a koronavírus miatt azonban elhalasztották a tavaszi forgatást. 

Írta: Kovács Máté

Dune - Dűne

A Denis Villeneuve francia-kanadai alkotó rendezte Dune 2021 egyik várva várt filmje. Villeneuve neve a 2010-es években vált felkapottá: olyan filmeket rendezett, mint a Felperzselt föld, a Fogságban vagy a Szárnyas fejvadász 2049. Az előző két filmhez hasonlóan ezt is sztárdömping jellemzi: többek között Timothée Chalamet, Zendaya, Jason Momoa, Oscar Isaac, Stellan Skarsgård vagy Javier Bardem neve fémjelzi.

dune.jpg

Kép: IMDb

A film egy sci-fi regény adaptációja, és nem is akármelyiké: Frank Herbert azonos című regénye hatalmas népszerűségnek örvend világszerte.

A könyv egy olyan univerzumban játszódik, ahol a legfontosabb termék, a hatalom kulcsa, a fűszer, mely csak az Arrakis nevű bolygón található, amit a lakói Dűnének neveznek. A mű nemcsak érzékletesen leíró és izgalmas, hanem komoly társadalmi, filozófiai, vallási gondolatokat is tartalmaz.

A regény a science fiction műfajának egyik alapműve, így természetesen ez már nem az első feldolgozása. Először Arthur P. Jacobs akarta megfilmesíteni: a rendező Alexandro Jodorowsky lett volna, ráadásul Salvador Dalí és Orson Welles játszottak volna benne, a zenéhez pedig a Pink Floyd-ot kérték fel. A dologból végül nem lett semmi, közben a jogok tovább vándoroltak. Végül 1984-ben David Lynch rendezett belőle filmet.

Sci-fi alapműnek számít a Szárnyas fejvadász is, és a két alkotás már több szálon is összekapcsolódott. Az első, végül sikertelen megfilmesítés jelmezeiért Moebius felelt volna, aki a Szárnyas fejvadász jelmezeit is készítette később. Az 1984-es Dűnét nem David Lynch rendezte volna, mivel 1980 után Ridley Scottot kérték fel erre, ő azonban már az 1982-es Szárnyas fejvadászon kezdett dolgozni ekkor. Végül az utolsó fun fact a két filmről: Denis Villeneuve legutóbbi filmje a Dűne előtt épp a Szárnyas fejvadász 2049 volt, ami az eredeti kultfilm méltó folytatása.

Írta: Sipos Sára

french.jpgThe French Dispatch

Kép: IMDb

Wes Anderson filmjei nagy kedvenceim, és gondolom nem vagyok ezzel egyedül. Ismerve stílusát és filmjeit, a történet épp annyira meglepő, hogy már meg sem lep, a színészgárda nagy része pedig már ismerős a korábbi filmjeiből. Timothée Chalamet-nak erős éve lesz, az biztos - ez már a harmadik film a listánkon, amiben szerepel. Persze ott van még mellette többek között Saoirse Ronan, Léa Seydoux, Bill Murray, Tilda Swinton, Frances McDormand, Owen Wilson, Adrien Brody, Willem Dafoe vagy Jason Schwartzman.

Korábbi interjúkban a rendező már említette, hogy a filmet az újságíróknak küldött szerelmes levélként lehet értelmezni. A film inspirációja Wes Anderson szeretete a New Yorker magazin iránt - régi, valós cikkeket is használt a film megírásához. A diákfelkelést például az 1968 májusi francia lázadások ihlették, de Adrien Brody karaktere is létező figurán és történeten alapul.

A történet egy 20. századi kitalált francia kisvárosban játszódik. Itt találunk egy amerikai újságot, amiben The French Dispatch néven jelentetnek meg történeteket. A szerkesztőség összeállít egy megemlékező számot, amiben három történetet mesélnek el: egy művész életfogytiglan börtönbe kerül, diákok felkelést szerveznek, és megoldódik egy emberrablási ügy.

Már az előzetes is hozza a Wes Anderson-filmek hangulatát, stílusát, és habár még konkrét megjelenési dátum nincsen, és már lassan egy évet késik, azt suttogják, akár az idei Cannes Nemzetközi Filmfesztivál nyitófilmje is lehet.

Írta: Sipos Sára

No time to die - Nincs idő meghalni

A 25. jubileumi film kedvéért Daniel Craig még egyszer felvette a szmokingot és a pisztolyt, és menő autóba ült, hogy eljátssza James Bond szerepét. A történet az előző rész, a Spectre folytatása, de természetesen a korábbi Craig-részekhez is kapcsolódik. James Bond még a Spectre-ben ismerte meg szerelmét, Madeleine-t, akinek van még mit titkolnia. Közben Bond múltjából is előkerülnek az árnyékok, elfeledett figurák, így vissza kell térnie még utoljára.

A főbb szereplők közül már többen az előző filmekből is ismerősek lehetnek: Daniel Craig mellett Léa Seydoux játssza Madeleinet, M szerepében Ralph Fiennes, Q szerepében Ben Whishaw, Moneypenny szerepében pedig Naomie Harris lesznek, de a korábbi ellenség Blofeld is jelen van, akit Christoph Waltz alakít. Az új főgonosz Safin, akit Rami Malek játszik el, és friss arc még a színészek között Ana de Armas is.

A Bond-filmek főcímdalát mindig nagy érdeklődés övezi - ez most sem volt másként. Kinek kisebb, kinek nagyobb meglepetést jelentett, hogy az elmúlt pár évben hatalmas népszerűségre szert tett Billie Eilish jegyzi a No time to die dalát. Ami azért is hatalmas dolog, mert mindössze 18 évesen írta meg a dalt testvérével, Finneas-szal.

A filmet nemcsak a vírus késletette egyébként, hanem maga a forgatás is. A forgatókönyvírók, Neal Purvis és Robert Wade 1999-ben dolgoztak utoljára James Bond filmen, a jubileumi alkotásra azonban visszatértek. Rendezőt már nehezebben sikerült találni a filmhez: a Skyfall és a Spectre direktora, Sam Mendes nem vállalta. Sokáig Denis Villeneuve tűnt a befutónak, végül kimentette magát a fentebb említett Dűne forgatása miatt. Végül Cary Joji Fukunaga lett a direktor - érdekesség, hogy a 2017-es Az című horrorfilm írója is ő volt.

Írta: Sipos Sára

A feleségem története

Azóta tűkön ülve várom ezt a filmet, mióta először hallottam a hírt, hogy készül. A Testről és lélekről direktora, Enyedi Ildikó rendezi a Füst Milán azonos című regényéből készült filmet. Az előző két említett filmben is szerepel Léa Seydoux - 2021-ben ez már a harmadik várva várt filmje. A két férfi főszereplő Seydoux mellett pedig  a holland Gijs Naber és a francia Louis Garrel. A hírek szerint magyar színészek is szerepet kaptak a filmben, például Hajduk Károly és Mácsai Pál. A forgatás is itthon zajlott - emlékszem, akkoriban egyszer én is kosztümös statisztákba botlottam Budapesten.

a_felesegem_tortenete.jpg

Kép: port.hu

A film regényadaptáció: Füst Milán egyik leghíresebb művének feldolgozása. A regényt több mint tíz nyelvre lefordították, és akkor a Nobel-díj várományosként is emlegették. A történet szerint Störr Jakab, a holland hajóskapitány megkéri a francia Lizzy kezét, ahogy meglátja. A szerelem, a házasság azonban gyötrő - a hajóskapitány féltékenykedik, érzelmi hullámokba kerül. Féltékenységről mások is írtak már, így azonban csak kevesen.

Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának.

(forrás: A feleségem története könyvborítója, 2000-es kiadás.)

Füst Milán szívemhez közel álló író, ez a regény pedig az egyik kedvencem. Őszinte, igaz, emberi, súlyos mű. A film vagy a könyv vitájába nem mennék bele - és nemcsak azért, mert még nem láttam a filmet, hanem mert bízom Enyedi Ildikóban: ez a film csodálatos lesz. A rendező egy interjúban el is mondta: "Nem inspirálódni akarok Füst Milánból, szolgálni szeretném őt." (forrás: Velvet.hu)

Írta: Sipos Sára

Erős éve lesz a filmgyártóknak és Timothée Chalamet-nak is - ezeket a filmeket várjuk 2021-ben Tovább
Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket

Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket

b_v_225.jpg

A karácsonyra hangolódva és az ünnepi időszakban szívesen töltjük az estéket filmnézéssel. A filmválasztás nem egyszerű: mindig ugyanaz a pár klasszikus karácsonyi film jön velünk szembe, melyeket már az unalomig láttunk. Filmajánló cikkünkben négy karácsonykor kevésbé emlegetett filmet mutatunk be, melyeket érdemes megnézni az ünnepi időszakban, ha jöhetne valami más a kötelezők helyett.

2020.12.19. Írták: Burkus Brigitta, Hegedüs Kata, borítókép: Bera Viktor

Szellemes karácsony (Scrooged, 1988)

Charles Dickens klasszikus történetét, a Karácsonyi éneket egyszerűen nem lehet megunni. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy karácsonyi könyvajánlónkban is szerepelt már a regény. A mű 1843-ban íródott, és napjainkban is töretlen sikernek örvend. Az 1988-as Szellemes karácsony is ezt a tanulságos történetet értelmezi újra a 80-90-es évek fordulójának stílusában. A főszereplő, Frank Cross (Bill Murray) sikeres televíziós ügyvezető, akinek ambiciózus és önző természete elűzi élete szerelmét, Clairet. Miután karácsonykor elbocsátja egy alkalmazottját, Franket kísértetek sora keresi fel, akik lehetőséget adnak neki, hogy átértékelje tetteit, és helyrehozza múltbeli hibáit, mielőtt még túl késő. Bill Murray rajongóinak kifejezetten remek választás a Szellemes karácsony, de a régmúlt szerelmeseinek is: a telefonos hívásrögzítő okozta drámai jelenetek és az idejétmúlt filmes effektusok még szórakoztatóbbá teszik ezt az egyébként is komikus vígjátékot.

scrooged.jpg

Kép forrása: The Midult

Erőszakik (In Bruges, 2008)

Vajon mi rossz sülhet ki abból, ha karácsonyi kényszervakációra küldenek két bérgyilkost egy csendes, belgiumi kisvárosban? A furcsa páros, Ray (Colin Farrell) és Ken (Brendan Gleeson) egy balul sikerült küldetés után, főnökük utasítására kis időre távozni kényszerülnek Londonból, míg otthon helyreállnak a dolgok. Ray a világ bármelyik pontján szívesebben lenne, mint Brugesben, ráadásul a múlt eseményei sem hagyják nyugodni. Mindeközben társa, Ken megkedveli a kisvárost, élvezi a csendet és a nyugalmat. A turistáskodás azonban nem tart sokáig: Ken és Ray története drámai fordulatot vesz, amikor megkapják főnökük következő utasítását.

A film nagyszerűen ötvözi a vígjáték, a krimi és a dráma műfaját: végeredményként egy teljesen magával ragadó történetet kapunk. Ez a kultikus, kíméletlenül őszinte film jó választás lehet azoknak, akik kedvelik Quentin Tarantino vagy Guy Ritchie rendezéseit. 

bruges.jpg

Kép forrása: Little White Lies

Kőkemény család (The Family Stone, 2005)

A film egy látszólag összetartó és dinamikus családot helyez a középpontba. Az idei karácsonyuk azonban eltér a hagyományostól, ugyanis a legidősebb fiú, a nagyvárosi Everett magával hozza az ünnepekre nem éppen könnyű természetű barátnőjét, Meredith-t (Sarah Jessica Parker). Everett a tervezett lánykérés előtt be akarja mutatni párját a családnak, és a családlátogatás egyik célja a nagymama gyűrűjének megszerzése. Az édesanya (Diane Keaton) és a kisebbik húg (Rachel McAdams) nem rejtik véka alá negatív érzéseiket az új családtag iránt, így Meredith támaszul hívja a családi karácsonyra saját húgát. Ekkor kezdődnek az igazi bonyodalmak: az érzelmek teljesen eluralkodnak a családtagokon, és korántsem biztos,  kinek az ujjára kerül végül a gyűrű. 

A humorral és érzelmekkel telített film egyből meghozza a karácsonyi kedvet, hiszen kiválóan átadja az ünnepi időszak hangulatát - mely egyszerre szól a szeretetről és a káoszról.

image_1_1.png

Kép forrása: Amazon

Aludj csak, én álmodom (While you were sleeping, 1995)

Lucy (Sandra Bullock), az átlagos New York-i metrójegyeladó élete fenekestül felfordul, amikor megmenti egy ingázó, fess fiatalember életét a metrómegállóban. Lucy reméli, hogy az incidensnek köszönhetően lehetősége adódik megismerni Petert, akit megmentett, a férfi azonban kómába esik. Lucyt váratlanul és véletlenül Peter menyasszonyként mutatnak be, mikor családja odaér hozzá a kórházba. Lucy élvezi a hirtelen jött szerencséjét, hiszen plátói szerelmének családja rögtön befogadja őt. A lány pedig igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy titkára ne derüljön fény. A fordulat akkor következik be, mikor Lucy megismeri Peter bátyját, Jacket. Lehetséges, hogy mégsem Peter adhatja meg neki a régen vágyott szerelmet?

A film egy esetlen, fiatal lány karácsonyát mutatja be az igaz szerelem keresésének útján. A történet ráébresztheti a nézőt a család összetartó erejére és szeretet fontosságára. 

image_6.png

Kép forrása: Magyar filmadatbázis

Mit nézzünk idén karácsonykor? - Filmajánló az ünnepekre, ha már unod a Reszkessetek betörőket Tovább
Zenészek a vásznon - filmajánló

Zenészek a vásznon - filmajánló

bass-guitar-1841186_1920.jpgPop-rock, posztpunk, folk, jazz: mindegyik műfajnak megvannak a legendás alakjai, akiknek az élete általában éppoly érdekes, mint a zenéje. Ez a filmrendezőket is gyakran inspirálja - így születnek a zenészéletrajzi filmek. Összegyűjtöttünk négy kedvencet, melyek anélkül is élvezhetők és érdekesek, hogy kívülről fújnád az adott zenész minden dalát. De ha megnézed a filmeket, garantáltan beleszeretsz a zenékbe is.

2020.11.15. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Pixabay

Rocketman (2019)916itzcqkcl_ri.jpg

Kép forrása: amazon.com

A Rocketman című film Elton John életét dolgozza fel. A musical főszerepében Taron Egerton alakítja a világhírű énekes-zongoristát. A történet a művész gyermekkorától egészen a jelenig mutatja Elton életét. A sok csillogás, fellépés és pénz nem mindig a legjobbat hozza ki egy családból, jelen esetben a művészből sem. Elton hiába volt már gyermekkorában őstehetség, már akkor sem volt könnyű élete, így a film első fél órája az akkor még Reginal Dwight névre hallgató fiú fiatalkorára fókuszál. A film hátralévő része a zenész sikereit dolgozza fel - végtelenül őszintén. A dalok tökéletesen illenek a jelenetekhez, és megfelelően reprezentálják Elton életszakaszait, a függőségen, depresszión, szerelmi csalódáson és a zenekészítésen át. A film ugyan egy jól koreografált musical, mégis egy szívszorító dráma is, melyből egy hihetetlen utat bejárt világsztár élettörténetét ismerhetjük meg. Taron filmben nyújtott teljesítménye vitathatatlanul eddigi karrierje csúcspontja, hiszen nemcsak színészi tudását, hanem remek énekhangját is megmutathatta. Az élvezetes, kreatív és ebben a műfajban abszolút újító stílust hozó Rocketman filmet és a soundtracket csak ajánlani tudom mindenkinek.

Írta: Hegedüs Kata

Kontroll (2007)

A ‘80-as évek Angliájának egyik legmeghatározóbb alternatív zenekara egyértelműen a Joy Division volt. Leghíresebb daluk, a "Love will tear us apart" - ami egyébként idén lesz 40 éves - napjainkban is rendszeresen felcsendül a rádióban vagy házibuliban. De mi van ezen a dalon és az ominózus lemezborítón túl?

controlfeature.jpgKép forrása: talkfilmsociety.com

A Joy Division olyan stílust és hangzásvilágot fejlesztett ki, ami rövid időn belül a posztpunk zenei irányzat úttörőivé tette őket, ugyanakkor a műfajt is rendkívül népszerűvé tették. Számos kortárs és későbbi zenekart inspiráltak: a Cure, a U2 és az Oasis zenekar is azt vallja, hatással volt rájuk a Joy Division. A dalszövegeket a frontember, Ian Curtis írta, aki fiatal korától fogva a költészetnek élt, ám szabadidejében eleinte köztisztviselőként dolgozott. Az együttes rövid, de tartalmas pályafutását, és az énekes-frontember Ian Curtis felemelkedését, majd mélybe zuhanását bemutató film tudatosan igyekszik valóságos maradni, mégis képes átadni azt az extázist, melybe a zenekar annak idején belecsöppent. A film arra is magyarázattal szolgál, mi vezetett pontosan a végzetes tragédiához: a zenekar és a frontember haláláig. A Joy Divisiont ma már kevésbé ismerik; Curtis halála után New Order néven folytatták, és  énekes nélkül, alternatív instrumentális tánczenét játszottak. Ugyan az eredeti zenekar megszűnt, a mai napig emberek tömegeit inspirálja.

Írta: Burkus Brigitta

I’m not there - Bob Dylan életei (2007)

2007 erős volt zenészek életét feldolgozó filmek tekintetében: a korábban említett Kontroll mellett ebben az évben jelentek meg az Edith Piaf és az I’m not there című filmek is. 

A Bob Dylanről szóló I’m not there nem is kapott teljes magyar címet, hiszen a cím a zenész egy dala. A rendező Todd Haynes nevéhez olyan alkotásokat köthetünk még, mint a Carol (2015), a Távol a mennyországtól (2002) vagy a Velvet Goldmine (1998). Ebben a filmben arra vállalkozott, hogy a szokásos zenészéletrajzi filmek helyett Bob Dylan arcait mutassa meg: nemcsak a dalait, szövegeit adaptálja, hanem a róla kialakult képet is. Az énekesről kialakult ideákat, legendákat hat színész játssza el. Közülük talán egy hasonlít ténylegesen Bob Dylanre, de ez nem számít, hiszen mind a hat az ikon egy-egy külön karaktere, alteregója, ráadásul az ő neve nem hangzik el a filmben. 

imnottherefull.jpgKép forrása: villagevoice.com

A hat idősíkban a hat karakter a fekete csavargó fiú, a westernhős, a magánéletével küzdő sztár, a költő, a folkénekes - akiből a végén tiszteletes lesz - és a rocksztár. A szerepekben pedig olyan színészeket találunk, mint Christian Bale, Heath Ledger, Richard Gere vagy Cate Blanchett. Egyébként kinézetben az utóbbi hasonlít leginkább a zenészre, és az ő epizódja a leghosszabb is. Blanchett színészi alakításáért Golden Globe-ot nyert és Oscar-díjra is jelölték. Minden epizód máshogy van fényképezve, a film pedig képeivel, hangulataival a művészfilmekre hajaz.

Írta: Sipos Sára

Bird - Charlie Parker élete (1988)

Jazz-zenészekről több életrajzi film is készült az utóbbi évtizedekben, közöttük számos színvonalas alkotással: elég csak a Chet Baker életét feldolgozó Born to be Blue-t, vagy a Jamie Foxx színészi karrierjének eddigi csúcsát jelentő Ray-t említeni. 

bird1_png.pngKép forrása: IMDb

Ebben az ajánlóban azonban egy kevésbé ismert alkotást emelünk ki: a XX. század egyik legzseniálisabb zenészének tragikus életét bemutató filmet, melynek címe Bird - Charlie Parker élete. Egyszerre sikertörténet és tragédia a sztori: zenéjét már a kortársai is tisztelték - az egész modern jazz alapját teremtette meg a század közepén -, miközben tinédzserkorától kezdve egész életében betegségekkel, valamint az alkohol és kábítószer okozta problémákkal küzdött. Charlie Parkerről szóló cikkünket itt olvashatjátok.

Clint Eastwood 70-es évekbeli rendezői debütálása után nagyrészt akciófilmeket és westerneket rendezett, így a zenei-életrajzi film számára is újdonságot jelentett. A film nem lineáris szerkezetű, számos ugrás van Bird életének epizódjai között. Ezekből megismerhetjük, milyen ember lehetett a könnyűzene egyik legkreatívabb, de ezzel párhuzamosan rengeteg démonnal együttélő alkotója. Forest Whitaker alakításáért a legjobb főszereplőnek járó díjat vehette át Cannes-ban, nem véletlenül. Karakterével könnyű szimpatizálni és empatizálni - a néző is megérti, milyen események és tapasztalatok vezettek oda, hogy ilyen korai, tragikus véget érjen a bebop atyjának élete.

Írta: Bera Viktor

Zenészek a vásznon - filmajánló Tovább
Aki fél évszázadon át a férfiasság ikonja maradt - Emlékezzünk Sean Conneryre!

Aki fél évszázadon át a férfiasság ikonja maradt - Emlékezzünk Sean Conneryre!

szeles_png.png

A pár napja elhunyt Sean Conneryt fiatal korától visszavonulásáig az egyik legférfiasabb színésznek tekintették. Kollégái karizmatikusnak, tiszteletet parancsolónak tartották. James Bondként a filmvilág egyik legnépszerűbb szerepében lett híres, azonban képes volt karrierjében új utakat találni, melyek a legjobb férfi mellékszereplő Oscar-díjáig is elrepítették. Ugyanolyan szerethetőséggel és sármmal játszotta Indiana Jones apját, mint a világ legszexibb ügynökét. Ezzel a cikkel rá emlékezünk.

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára

Sir Sean Connery, eredeti nevén Thomas Connery Edinboroughban született 1930-ban. Három évig a tengerészetnél szolgált, később testépítő és modell lett. 1954-ben egy musical kisebb szerepére hívták be, ám a végén a főszerepben kötött ki. Ezután játszott boxolót, szerepelt vígjátékban, Disney produkcióban és II. világháborús drámában is. 1962-ben kapta meg az Ian Fleming tollából származó titkosügynök, James Bond szerepét - ez hozta meg számára a világsikert. Hatszor bújt Bond karakterébe (plusz egy hetedik, nem hivatalos részben). Elhatárolódott attól, hogy egyedül ezzel azonosítsák, így a Bond-évek alatt más szerepeket is elvállalt, például az Alfred Hitchcock rendezte Marnie című filmben. 

A 70-es évektől kezdve olyan filmekben játszott, mint a Gyilkosság az Orient expresszen, A híd túl messze van, A rózsa neve, Vadászat a Vörös Októberre vagy Aki legyőzte Al Caponét. Utóbbiért megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat is. Hivatalosan 2003-ban vonult vissza a filmek világából, bár időről-időre találkozhattunk vele. II. Erzsébet királynő 2000-ben ütötte lovaggá. Számtalanszor kiállt a skót függetlenség mellett.

Kilencven éves korában, 2020. október 31-én hunyt el a Bahamákon, álmában.

2_png.pngTudtad, hogy…?

A többi James Bond sztárral ellentétben Connery életében bőven akadtak kalandok a filmvásznon kívül is, ezek közül párat most veletek is megosztunk.

Sean Connery genetikai okokból már egészen fiatal felnőttként szenvedett a hajhullással. Színészi karrierjét ez szerencsére nem tette tönkre, azonban számos filmjében - köztük az összes James Bond produkcióban - parókát viselt, hogy hajvonala alacsonyabbnak látsszon. 

A James Bond filmjei idejéből a Tűzgolyó (1965) forgatásához is kapcsolódik egy érdekes történet. Abban a víz alatti jelenetben, melyben hajszál híján tud megmenekülni egy cápa elől, a rendező szerint Connery valós reakcióját látjuk. A színész védelmére használt plexiüvegen ugyanis maradt egy kisebb lyuk, amin keresztül átjutott a cápa. Szerencsére senkinek nem esett bántódása, a vizuális effektekért felelős csapat pedig egy Oscar-díjjal mehetett haza.

Az eredeti 1986-os Hegylakó elkészültéhez és megjelenéséhez számos szórakoztató történet és anekdota kapcsolódik. A kultfilm forgatásán sok probléma felmerült - Christopher Lambert elégtelen angol nyelvtudása és a relatíve szűk költségvetés miatt a vizuális effektek hiánya is gondot okozott. Az utóbbit például a színészek lábánál lévő autóakkumulátorokkal javították, ezek miatt szikráznak a kardok a párbajok során. Connery skót származásához leginkább kapcsolódó sztori a forgatásról az alkoholfogyasztás volt. Ez hivatalosan tilos volt a forgatáson, a színész azonban mégis egy házi scotch-csal jelent meg - a stáb egyes tagjainak megkönnyebbülésére. 

Három film Sean Connerytől, amit látni kell

sean_connery.png

A leghosszabb nap (1962)

Igaz, csak egy rövid mellékszerep erejéig, de Connery megjelent az egyik legismertebb háborús filmeposzban is. A Cornelius Ryan rendkívüli igényességű kutatómunkáját és könyvét alapul vevő film ma is kötelező a második világháború története iránt érdeklődőknek.

A rózsa neve (1986)

Umberto Eco világhírű regényének feldolgozásában egy ferences szerzetest játszik, aki kísérőjével felkeres egy kolostort. Hamarosan titokzatos halálesetek történnek, melyek után nyomozni kezdenek. Vérfagyasztó és lebilincselő film, mely akkoriban a legnagyobb költségvetésű produkció volt.

Aki legyőzte Al Caponét (1987)

Az alakítás, amiért Oscar díjjal is jutalmazták egy kemény, ír rendőré, aki jelentős szerepet játszott az alkoholtilalom leghírhedtebb gengszterének kézre kerítésében. Jól rendezett, most is izgalmas krimi, A-listás színészekkel.

Forrás: Britannica, Képek: IMDb

Aki fél évszázadon át a férfiasság ikonja maradt - Emlékezzünk Sean Conneryre! Tovább
Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

b_v_218.jpg

Az ősz sok jelentést hordozhat: elmúlást, változást, küzdést, bekuckózást, költőiséget, önreflexiót - ezeket a témákat pedig számtalan film is feldolgozza. Ajánlónkban négy olyan filmet hoztunk most nektek, melyek talán elsőre nem tűnnek őszinek, hangulatuk, tartalmuk vagy történetük azonban tökéletesen illik az évszakhoz.

Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor

Külön banda (1964)

Pár évvel ezelőtt ősszel néztem először francia új hullámos filmet. Ez a korszak elsősorban a 60-as években volt jellemző, és szerzői filmekkel, líraisággal, újszerű filmnyelvvel és érdekes zenékkel frissítette fel a filmek világát. Azóta is nagyon szeretem a ‘Nouvelle Vague’ filmjeit, és ősszel kifejezetten újra fellángol ez a szerelem.

Az 1964-es Külön banda volt az első film ebből az irányzatból, melyet láttam. A rendezője, Jean-Luc Godard a francia új hullám egyik legnagyobb alakja - nevéhez kötődnek például a Bolond Pierrot és az Alphaville című filmek is. A Külön banda szerelmes “gengszterfilm”, két fiúról és egy lányról szól: Franz, Arthur és Odile egy lopást terveznek meg, de a végkimenetelt mégsem árulhatom el! 

vlcsnap-1038654.png

Kép: IMDb

Ebben a filmirányzatban a film nem egyenlő a cselekménnyel: az életérzés, a hangvétel, a boldogságkeresés, a zene, a képek fontosak. Ha még nem vagy jártas a Nouvelle Vague korszakában, érdemes ezzel a filmmel kezdeni az ismerkedést, ugyanis a szakértők a filmtörténeti áramlat egyik leginkább közönségbarát filmjének tartják. 

Írta: Sipos Sára

Bábok (2002)

A tinédzserkor vége és a fiatal felnőttkor kezdete között félúton lebegve láttam először Takeshi Kitano Bábok című filmjét. Határozottan az utóbbihoz sodort közelebb ez a film, amely nagyon röviden a véget nem érő szerelemről szól. Habár nem a nálunk megszokott kelet-közép-európai kultúrkör szemléletében mutatja be ezt a témát, a látványvilág időnként az európai művészfilmekhez hasonló. A film erősen stilizált és szimbolikus - engem abszolút le lehet venni a lábamról egy gondosan kidolgozott látványvilággal vagy egy tűpontos kinematográfiai munkával: szerencsére itt egyikből sincs hiány.

dolls-2002.jpeg

Kép: cornandsoda.com

Nemcsak a látványvilágban lehet gyönyörködni: a történet is legalább annyira megindító. A film három, egymástól független, mégis közös vonásokkal bíró emberi kapcsolatot mutat be: egy fiatal férfinak menyasszonya helyett mást kell feleségül vennie; egy másik fiatal férfi feltétel nélkül rajong egy popsztárért; illetve megismerhetjük egy idős yakuza történetét is, aki rég elveszett szerelmét indul felkutatni.

A film fókuszában az elmúlás, a változás áll, ezért egyértelműen az őszt juttatja eszembe. A rendező, Takeshi Kitano szerint nincs okunk idegenkedni az elmúlástól, a haláltól, ugyanakkor a film megítélése valójában a hozzáállásunktól függ: a felismerés talán saját magunknak is meglepetést okozhat.

Írta: Burkus Brigitta 

Nap nap után (2018)

A Nap nap után című filmet a megjelenésekor láttam a moziban. A film az azonos című regény feldolgozása, melyet már korábban olvastam és egyszerűen elvarázsolt,  ezért dobogó szívvel ültem be a vörös fotelbe: végre képernyőn is láthatom ezt a lenyűgöző történetet.

A film egy lélekről szól, aki minden nap másik ember testében ébred, és megpróbálja megélni ennek az embernek egy szürke hétköznapját. A magát csak „A”-nek hívó személy egy nap találkozik Rhiannonnal: neki végre el meri mesélni a titkát, s ezután szoros kapcsolat alakul ki köztük.

788.jpg

Kép: port.hu

Ez a feltétel nélküli kapcsolat a legcsodálatosabb a filmben. „A” minden nap máshogy néz ki: egyszer fiú, máskor lány, kövér vagy vékony, szőke vagy barna, Rhiannon mégis képes őt ugyanúgy szeretni és becsülni. A történet képes rávilágítani, milyen sokszínűek és egyediek az emberek, még ha teljesen átlagosnak is tartjuk saját magunkat. Ez a film kiváló egy őszi, esős délutánra: akár barátokkal, párunkkal vagy csak egyedül megnéznénk egy elgondolkodtató, mégis egyszerű filmet.

Írta: Rudolf Alexa

Édesek és mostohák (1998)

Mi a teendő, ha folyamatosan a volt feleség és tökéletes anya árnyékában kell élnünk, sőt pótolni őt, és nevelni a hevesen ellenálló gyerkőcöket? Az Édesek és mostohák című filmben Chris Columbus tökéletesen bemutatja egy már felbomlott család drámáját. A gyerekeknek nemcsak szüleik válását kell feldolgozniuk, hanem az új anyuka szerepben nem éppen jeleskedő Isabelt is el kell fogadniuk. Jackie, a súlyos beteg anya ráadásul Isabelre bízza gyermekei jövőjét. Isabel szerepében Julia Roberts tündököl, Susan Sarandon pedig csodálatosan vitte képernyőre az édesanya karakterét.

A természetben felvett jelenetek, az idő múlását reprezentáló időjárás, valamint a téli montázsok tökéletesen hozzák az őszi hangulatot és a ráhangolódást a karácsonyra. A komoly üzenetű film mindeközben humoros fordulatokat is tartogat. Az alkotás ugyan több, mint húszéves, mégis mai napig időtálló értékeket tartogat a nézők számára. Ajánlom ezt a filmet mindenkinek, aki egy nem mindennapi történetet bemutató, élvezetes drámát keres egy esős, őszi estére.

image_3.png

Kép: justwatch.com

Írta: Hegedüs Kata

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat Tovább
Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán

Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán

5 sorozatot ajánlunk, elsőként az HBO GO-ról

pexels-lucas-pezeta-2398354.jpg

Amióta az olyan streaming felületek, mint az HBO-GO vagy a Netflix megjelentek a nappalinkban, kiemelkedő sorozatokat élvezhetünk reklámok és várakozási idő nélkül. Idén is kimagaslóak az HBO által gyártott sorozatok, és ez az Emmy-jelölések számán is meglátszik: 107 jelölést zsebeltek be idén. Összegyűjtöttünk nektek olyan sorozatokat, melyek a magyar HBO-GO felületén elérhetőek, és nagyot taroltak az amerikai televíziós díjátadón.

Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Lucas Pezeta, Pexels

Watchmen

Sci-fi, Dráma

Az idei év legjobb minisorozatáért  Emmy-díjat nyert a DC-képregényre épülő sorozat. A történet középpontjában a kétarcú Angela áll, aki a szuperhősök számára tiltott városban nem csak rendőrként és családanyaként éli mindennapjait, hanem éjjel, álarcban lép fel a bűnözők ellen. Angela karakterét játszó Regina King kiemelkedő alakításáért otthonában vette át a legjobb mini sorozatban szereplő színésznő díjat. A Watchmen összesen 11 díjat nyert el a 26 jelölésből, mellyel az elmúlt idők egyik legkiemelkedőbb minisorozatának tudható be.

image_2.png

Utódlás

Dráma

A pénz és a hatalom fontos mindenki számára, de a Roy család gyermekeinek ez sem elég, nekik minden kell. Vajon meddig megy el egy hataloméhes ember, hogy megkaparintsa a családfő médiabirodalmát? Mi történik, ha egy családon belül minden egyes tag ilyen ambíciókkal áll a világhoz? Ilyen feszegető és bicskanyitogató emberi játszmákat mutat be az Utódlás című sorozat. Egy kiemelkedő drámáról van szó, tele fordulatokkal- nem hiába díjazták Emmy-vel a sorozat rendezőjét, férfi főszereplőjét, férfi mellékszereplőjét, és a Televíziós Akadémia szerint az Utódlás a legjobb drámasorozat 2020-ban.  

Eufória

Dráma

Ez nem a megszokott tinisorozat, ahol jön a sárga iskolabusz, és mindenki bálkirálynő szeretne lenni. A történet központjában Rue áll, aki apja elvesztése után drogfüggővé vált, és keresi a helyét, mind az iskolában, mind az életben. Hamar felkavarja az érzéseit az újonnan a városba érkezett, titokzatos Jules. A sorozat nyíltan feszeget olyan témákat, mint a droghasználat, a szexuális erőszak és a szexuális hovatartozás. A dráma különleges kosztümdizájnjai és sminkjei tökéletesen átadják a Z-generáció pörgős világának hangulatát. A Disney Channelről ismerős Zendeya csodálatosan teremti meg a komplex tinilány karakterét. Kiemelkedő alakításával történelmet is írt, hiszen mindössze 24 évesen bezsebelte a kategória legjobb női főszereplőjének járó Emmy-díjat.

pexels-cottonbro-5082582_1.jpgKép: cottonbro, Pexels

Megszállottak viadala

Thriller, Krimi

Egy pszichopata gyilkos és egy papírokat tologató titkosszolgálati alkalmazott. Villanell és Eve korántsem hasonlítanak egymásra, hiszen az egyikük pénzért öl, és élvezi a munkája által biztosított luxus életet, amíg a másik csak álmodik egy íróasztaltól elszakadt munkáról. Útjaik összeérnek, és kérdésessé válik, hogy valójában ki üldöz kit. A történet adta feszültség részről részre fokozódik, és a nézők közelről fürkészhetik, hogy mi zajlik egy pszichopata agyában. A két kiemelkedő női főszereplő, Jodie Commer és Sandra Oh játékukkal kiérdemelték a legjobb dráma sorozatban nyújtott női főszerepért járó Emmy-jelölést.

Ez minden, amit tudok

Dráma

A sorozat egy ikerpár kapcsolatát mutatja be, melynek egyik tagja paranoid skizofrén, ami az abuzív gyermekkor után még egy szívfacsaró pontot jelent a testvérpár életében. Sorsuk már a kezdetektől fogva nehéz volt, így a történet ízig vérig dráma, és nem a legkönnyedebb minisorozat az HBO-GO repertoárjában. A nagyközönség Hulk szerepében ismerte meg Mark Ruffalot, aki mindkét karaktert tökéletesen képernyőre vitte. Alakításai meghozták számára a jól megérdemelt legjobb férfi főszereplőért járó Emmy-díjat.

Taroltak a Netflix és az HBO sorozatai az Emmy gálán Tovább
Színház az egész világ

Színház az egész világ

Michael Jordan utolsó tánca (sorozatkritika)

kosar_1.jpgMindenki ismeri Michael Jordan nevét. Az 1990-es évek ikonikus kosárlabdázója a tizenévesek falától a sportcipők oldalán át a mozivászonig mindenhol megjelent, kulturális öröksége pedig a mai napig kézzelfogható. Karrierjéről The Last Dance címen most sorozat is készült, amely egy új generációnak is segíthet megérteni, miért is vált ekkora ikonná a Chicago Bulls legendája.

Írta: Rada Bálint

A Netflix és az ESPN 2018 májusában jelentette be, hogy közös dokumentumfilm-projektbe kezdenek. A sportrajongók figyelmét már ekkor felkeltette a koncepció: a készítők 500 órányi, korábban soha sem publikált kép-, videó- és hanganyag felhasználásával készültek bemutatni a Chicago Bulls és Michael Jordan utolsó bajnoki címet hozó, 1997-98-as szezonját. A rendezői székbe az ESPN egyik dokumentumfilm-specialistája, Jason Hehir került, aki többek között a szintén népszerű 30 for 30 sorozaton is dolgozott, a producer pedig korábbi munkatársa, az Oscar-díjra is jelölt Michael Tollin lett.

Az eredetileg 2019-re kitűzött premier egy évet késett, ám ezzel kifejezetten jól járt a sorozat. A koronavírus okozta karanténhelyzetnek, illetve a sportligák (így az NBA) leállásának köszönhetően fokozott érdeklődés fogadta a The Last Dance-t, amely magyarul a Michael Jordan – Az utolsó bajnokságig címet kapta.  Az első két epizód premierjére április 17-én került sor, majd hetente újabb két résszel jelentkezett a Netflix – ez merőben szokatlan volt az általában egész évadokat egyszerre bemutató streaming szolgáltatótól.

kosar_2.jpgAz utolsó tánc letarolta az internetet – a kritikusok és a nézők is az egekig magasztalták –, hibátlannak ugyanakkor mégsem nevezhetjük. A felmerülő kritikák többsége két konkrétumra vonatkozik: a sorozat szokatlan időkezelésére (nem egyenes időrenddel dolgozik, hanem folyamatosan ugrál az idősíkok között), illetve magára a címre. A The Last Dance ugyanis nem arról a bizonyos utolsó bajnoki címről, „az utolsó táncról” szól, sokkal inkább egy hatalmas tisztelgés minden idők egyik legnagyszerűbb sportolója, Michael Jordan előtt.

Fontos kiemelnünk, hogy Jordan komoly szerepet vállalt a sorozat létrehozásában. A készítők összesen 106 interjút készítettek, a hatszoros NBA-győztes pedig hozzáférést kért mindegyikhez, amit meg is kapott: minden elhangzott történetre és véleményre reflektált, és ragaszkodott hozzá, hogy övé legyen az utolsó szó. Ennek megfelelően a kritikák és a negatív kommentárok éppen csak annyira fordulnak elő, hogy halandó emberként ábrázolják, és átélhetőbbé teszik a történetét.

kosar_3.jpgA Bulls-sikersztori többi szereplőjét is a legenda szemüvegén keresztül látjuk – egyeseket ez kifejezetten negatívan érint. A csapattársak közül az alapember, Ron Harper például alig jutott szóhoz, Luc Longley-val interjú sem készült, a Detroit Pistons csapata főgonoszi magasságokba került, az 1996-os döntőben őt hibátlanul levédekező Gary Paytont pedig Jordan egy ponton egyenesen kiröhögi. A legfontosabb láncszemek azért így is elegendő időt töltenek a képernyőn: a kiváló pedagógusnak bizonyuló edző, Phil Jackson, a minden idők egyik legjobb csapattársának tartott Scottie Pippen, vagy a törékeny énjét feltűnési viszketegséggel és őrültségekkel fedező Dennis Rodman egyaránt lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák, milyen szerepet is töltöttek be a legendás dinasztia történetében.

A sorozat talán legnagyobb erőssége az említettek ellenére is az, hogy hitelesen és pontosan mutatja be Michael Jordan karakterét. Jordan mindent alárendel a győzelemnek: a csapattársait ha kell verbális, ha kell fizikai erőszakkal hajtja a jobb teljesítmény felé, és minden apró történésben megtalálja azt a motivációt, ami a helyzetet személyessé teszi számára, ezáltal előhívva elképesztően kompetitív személyiségét, amely képtelen a vereségre. A szerencsejáték-függőségétől a korszak legnagyobb játékosaival vívott küzdelméig mindenben megmutatkozik versenyszelleme, amely minden élsportoló sajátja, de talán senkinél sem jelenik meg ennyire látványosan.

Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a történet nem csak Jordan pályán mutatott teljesítményére, de a popkultúrában betöltött szerepére is nagy hangsúlyt fektet. Az 1990-es években kinyílt a világ: a vasfüggöny leomlott, az internet ekkor bontogatta szárnyait, és megerősödött az igény olyan globális ikonok iránt, akikért mindenki rajongani tud.

Jordan ilyen körülmények között minden falat átütött. Európában az 1992-es barcelonai olimpia volt a fordulópont: az amerikai Dream Team minden idők legerősebb válogatottja volt, a Larry Bird és Magic Johnson nevével fémjelzett együttesből pedig még így is ki tudott emelkedni. Az NBA meghódította a kontinenst, Jordant pedig a legyőzhetetlenség mítosza lengte körbe: 1991-től minden egyes teljes szezonjában, amit a Bullsban töltött, bajnoki címig vezette csapatát. A Nikeval kötött megállapodásának köszönhetően az Air Jordan brand is az ő hírét terjesztette, sikereiről és botrányairól pedig tömegmédiumok ezrei számoltak be nap mint nap.

kosar_4.jpgIgazi „self-made man” volt, az amerikai álom megtestesítője, aki hihetetlen munkabírásával, küzdeni akarásával és elszántságával jutott a csúcsra. Egyesek a rasszizmus elleni harc végső sikereként értelmezik azt, hogy feketeként vált ekkora ikonná, míg mások felróják neki, hogy sosem foglalt állást politikai és társadalmi kérdésekben – már maga a dilemma is jól példázza, hogy mekkora szerepet töltött be a kor közéletében. Az igazi rajongó felkelt egy Jordan-poszter árnyékában, megreggelizett a Michael Jordan arcképével díszített gabonapehelyből, majd 23-as Chicago Bulls mezben elment a moziba, ahol a Michael Jordanes reklámok után megnézhette Michael Jordan főszereplésével a SpaceJam című filmet. A jelenség túlnőtt a játékoson, és olyan magasságokba emelte, ami jócskán túlmutat a pályán nyújtott teljesítményén.

1998-ban aztán véget ért az utolsó tánc – hat bajnoki cím után behúzták a függönyt. A csapat szétszéledt, a Chicago Bulls pedig 22 év alatt még az NBA döntőjéig sem jutott el újra. Ezalatt felnőtt egy generáció, amely már nem láthatta Michael Jordant élőben játszani. A nosztalgiázók mellett főleg nekik szól ez a sorozat: egy óda egy legendás játékosról, aki nélkül a sportvilág és az egyetemes kultúra sem lenne ugyanaz, mint ahogy ma ismerjük.

Színház az egész világ Tovább
Miért nézzünk régi vígjátékokat?

Miért nézzünk régi vígjátékokat?

pixabay.jpg

A fekete-fehér vígjátékok elavultnak és unalmasnak tűnhetnek, de korántsem azok. Hogy ezt az állítást bebizonyítsuk, összeszedtük néhány pontban, miért érdemes régi vígjátékokat nézni. Ha pedig nem hiszitek, járjatok utána: garantált sírva nevetés a vége!

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára

Az HBO Go, Netflix, Hulu és társai korszakában újabbnál újabb filmeket nézünk. A legújabb sorozatról, filmről beszélgetünk az ismerősökkel, vagy olvasunk róluk cikkeket. De mi a helyzet a régi filmekkel? Unalmasnak tűnhet fekete-fehér, kissé recsegő filmeket nézni, pedig az igazság nem is állhat ettől távolabb. Ha még nem vagy biztos benne, hogy ez a te műfajod, adj neki egy esélyt!

Humor

Az elmúlt években a legnézettebb vígjátékok hozzászoktatták az embereket ahhoz, hogy egyszerű poénokon nevessenek. A múlt század első felének vígjátékaiban a poén általában összetett, szorosan épül a karakterre vagy a szituációra, néha akár több jeleneten, perceken keresztül tart. 

Érdekes, hogy amilyen régiek a filmek, a humor annyira friss, ropogós, korántsem elcsépelt.  A mai mainstream vígjátékok humora gyakran ennek a korszaknak a poénjaira épül, de mára ezek a szituációs komédiák és a tanulságok (ha van egyáltalán) erőltetetté váltak. Míg akkoriban a legnézettebb filmek voltak ilyen jó poénokkal tele, ma már inkább a rétegfilmekben találjuk meg ezt a minőségű humort. Ráadásul a fekete humorra is igazán jó példák vannak!

Történet

A humor már az abszurd alapszituációkban megjelent, a fordulatok pedig jól időzítettek, érdekes, viccesek. Azonban erre is igaz, hogy a mozi ekkor terjed, válik népszerűvé, ez Hollywood aranykora. A mai filmek dramaturgiailag gyakran ezekhez nyúlnak vissza, így amit most a moziban kissé fáradt történetnek érzünk, azok a régi filmekben még nagyon jól működő filmnyelvi elemek voltak (lásd például Kabos Gyula filmjeit ugyanebből a korszakból).

Érdemes azonban tudni, hogy a többnyire amerikai filmek az akkori társadalmi különbségekre, problémákra és a korszakra is adott reakciók, melyek most itthon nem feltétlenül relevánsak - bár mindig tartalmaznak időtlen kritikát is.

Fekete-fehér

A színes filmekről fekete-fehérre váltani először furcsa, majd megszokott, végül élvezetes. Úgy kellett filmnyelvileg bemutatni a szereplőket, hogy ne számítson a ruhájuk vagy a hajuk színe. Úgy kellett képileg szépet alkotni, hogy ehhez a rendező nem használhat színeket. Mindez különlegessé teszi a filmeket, hiszen a fény-árnyék játék az egyik legtöbbet használt eszköz, valamint jól hat a képzelőerőre is!

hang.jpg

Nyelv, hang

A régi vígjátékokat eredeti nyelven érdemes nézni, ez leggyakrabban az angol, bár jó pár francia, olasz  vagy német filmet is találunk. A színészek általában színházi színésznek tanultak mielőtt feltűntek volna a filmekben, ezért egyszerűen élvezetes őket hallgatni. Az orgánum, a kiejtés, a hanglejtés, minden játék a hangjukkal hozzátesz a karakterhez, a szituációhoz. Továbbá remekül megállják a helyüket, ha nyelvtanulásról van szó: szépen, érthetően beszélnek, ráadásul különleges kifejezéseket is megismerhetünk. 

Nem szabad elmenni  hang nélkül a néma vígjátékok mellett, hiszen ennek legnagyobb mesterei, Buster Keaton, Charlie Chaplin és Haroly Lloyd máig sírva röhögést indukáló gageket és szituációkat alkottak. Ezek némaságuk okán akár egy unalmas egyetemi előadást is feldobhatnak, bár ez egy különösen vicces film esetén fulladásos rosszullétet is okozhat (tapasztalatból tudjuk).

Stílus

stilus.jpgKalapok, csodálatos estélyik, elegáns kosztümök, szép öltönyök és stílusos kiegészítők? Minden megtalálható a régi filmekben! A mozi előretörésével a színészek népszerűek voltak, igazi ikonok - stílusikonok is. Emiatt a klasszikus, elegáns férfi és női divat jelentős része származik ezekből az évtizedekből. Ahogy Cary Grant öltönyt és kendőt hord, esetleg Katharine Hepburn a haját, azokat ma is mind inspirációnak lehet tekinteni, ha ki szeretnénk öltözni.

Tudtátok, hogy ekkor vált elfogadottá a szürke öltöny?

Felmerülhet a kérdés, hogy melyik filmekkel kezdjétek a sort, a legkülönfélébb vígjáték alfajokból: 

Sherlock Jr. (1924)

Buster Keaton vígjáték-stílusa talán még Chaplin filmjeinél is jobban öregedett, konkrétan ez a filmje a felelős azért, hogy fulladozva kellett kirohannom a C nagyelőadóból egy óra közepén.

Duck Soup (1933)

A Marx testvérek (nem, nem az a Marx) a korai hangosfilmek időszakában hatalmas népszerűségre tettek szert, bár más médiumokban is megjelentek. Az általuk kitalált gageket azóta is próbálják másolni, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az eredeti viszont zseniális.

Bringing Up Baby (1938)

Nem véletlen tartozik a “screwball comedy” műfajába, ugyanis a történet szerint egy kissé szerencsétlen professzort próbál elcsábítani egy gazdag családból származó, idétlen, álmodozó nő, és annál nagyobb kalamajkába keverednek, minél inkább próbálnak kikerülni belőle. A filmben pedig nagy szerepet játszik még Baby, a leopárd.

The Great Dictator (1940)

Chaplin elsősorban a némafilmek időszakában volt a vígjátékok császára (ki ne látott volna egy-egy jelenetet a Modern Times című klasszikusából), A diktátorban pedig Hitlert idézi meg. A film az egyik legjobb paródia valaha, és a történelmi események fényében pedig különösen érdekes.

Arsenic and Old Lace (1944)

A fekete humor már régóta létezik filmen is, az egyik legviccesebb példa erre ez a film. Van itt egy rakás utalás, kellő mennyiségű gyilkosság és őrült plasztikai sebész is, mi mást akarhat a moziba járó?

One, Two, Three (1961)

Billy Wilder egy rakás klasszikus filmet rendezett a háború után, viszont mi mégis ezt szeretnénk kiemelni, magyar vonatkozása miatt. Molnár Ferenc szövegét korszerűsítve a hidegháború időszakára egy ma is szórakoztató vígjátékot sikerült alkotni, a korábbi gengszterfilmes sztár, Jimmy Cagney főszereplésével. 

Képek forrása: pixabay, imdb

Miért nézzünk régi vígjátékokat? Tovább
5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat

5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat

nevtelen_terv_1_1.png

Az elmúlt hónapokban felerősödtek a tüntetések az Egyesült Államokban az afrikai-amerikai közösségek egyenjogúságáért, az úgynevezett rendszerszintű rasszizmus ellen. A 2013-ban indult Black Lives Matter mozgalom a feketék polgári jogaiért küzd, fő célja, hogy jogszerű rendőri eljárásban részesüljenek a polgárok bőrszíntől függetlenül. A helyenként zavargásokba torkolló tiltakozások azután kezdődtek, hogy 2020. május 25-én George Floyd meghalt, amikor az ellene intézkedő rendőr a torkára térdelt.. Floyd halálhíre, valamint a tragédiáról készült videók bejárták a világot, és több nyugati ország fővárosában tüntetések sorozata vette kezdetét. (borítókép: pexels.com/life-matters)

Írta: Hegedüs Kata

A témát több dokumentumfilm és filmdráma is feldolgozza, és ezek a magyar Netflixen is megtalálhatók. Összegyűjtöttük azt az ötöt, amelyek átfogó képet adnak a feketék elleni bánásmódról, és a rabszolgaság sanyarú kultúrájáról.

13th

Dokumentumfilm

A dokumentumfilm az amerikai alkotmány 13. módosítását veszi nagyító alá, amely 1865-ben eltörölte a rabszolgaságot, ám közel sem vetett véget a rasszizmusnak. A film végigkíséri a feketék elleni bánásmódot Amerikában, a rabszolgatartás betiltásától egészen napjainkig, ezt a folyamatot a 20. század elnökeinek intézkedéseivel szemlélteti. A politikusok évtizedeken keresztül az afrikai-amerikai közösségeket a brutalitással azonosították, ennek egyik következménye, hogy a 2,5 millió bebörtönzött amerikai 40,2 százaléka afroamerikai. Az Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmben aktivisták, professzorok, újságírók reflektálnak olyan politikai eseményekre és rendőri túlkapásokra, amelyek nagyban hozzájárultak a Black Lives Matter mozgalom megalakulásához.

Crash

Filmdráma

A több szálon futó történetben központi szerepet játszik a rasszizmus, a szálak film végére érnek össze.  A film azt mutatja be, hogy a 9/11-es események után hogyan erősödött fel a diszkrimináció és a rasszizmus. Sztereotípikus példákkal szemlélteti a rendező a rasszizmus folyamatos jelenlétét, legyen szó mexikói bevándorlókról, afroamerikai bűnözésről vagy perzsa kisboltosról. A dráma társadalomkritikája mellett tele van érzelmekkel és profin alakított emberi játszmákkal, mellyel 2004-ben a legjobb filmért járó Oscar-díjat is megnyerte.

12 év rabszolgaság

Filmdráma

Az igaz történetet feldolgozó film központjában Salamon Northup áll, aki a korban ritkának számító szabad, jómódú afroamerikai zenészként  tartja el családját. A polgárháború előtti amerika életébe repíti vissza a nézőt a rendező, ahol az afroamerikaiak rabszolga sorsa általánosnak számított. Salamon egyik napról a másikra szabad emberből rabszolga lesz, 12 évig tartó sanyarú sorsát fergeteges alakítással kelti életre Chiwetel Ejiofor. 2013 legjobb filmje nem egy könnyed délutáni mozizás, hiszen a rabszolgák szívfacsaró sorsát mutatja be.

Strong Island

Dokumentumfilm

A film rendezője fivére, William Ford halálának tragikus körülményeit mutatja be, aki egy new yorki afroamerikai tanár volt. A 24 éves Ford 1992-ben kapott halálos lövést szívébe egy 19 éves fehér fiútól, majd gyilkosának tárgyalásán, a kizárólag fehérekből álló esküdtszék önvédelemre hivatkozva felmentette a vádlottat. A dokumentumfilm megtekintésével mélyebb értelmezést kapunk a feketékkel szembeni bánásmódról és az amerikai igazságszolgáltatásról, amely nem is feltétlenül igazságos.

Django elszabadul

Western, Filmdráma

Tarantino egyik legsikeresebb filmje az előzőektől eltérő módon mutatja be a rabszolgaság témáját. Django egy felszabadított rabszolga, aki fejvadászként folytatja útját a rabszolgaként tartott feleségéhez. A film a rendező megszokott stílusához híven nem szorítja háttérbe az erőszak ábrázolását, így ezt a westernt sem könnyű megemészteni. Samuel L. Jackson öreg inas karaktere veti fel a morális kérdéseket a rasszizmus, az elnyomás és a rabszolgatartás témakörében.

További filmek ebben a témában: A segítség, Moonlight, A számolás joga, Zöld könyv 

Források: 

5 film a Netflixen, ami segít jobban megérteni a Black Lives Matter mozgalmat Tovább
6 film a II. világháborúról, amit még nem láttál

6 film a II. világháborúról, amit még nem láttál

fortepan_142687.jpg

1945. május 8-án, ma 75 éve hivatalosan véget ért a II. világháború Európában. Az ezt megelőző pár év keserves szenvedését mi, egy békében felnövő generáció tagjai szinte fel sem tudjuk fogni. Mégis megpróbálhatjuk megismerni és megérteni ezt a korszakot az azóta készült számtalan, ezt feldolgozó művészeti alkotáson keresztül - köztük az egyik természetesen a film. A következőkben néhány II. világháború témájú filmet ajánlunk nektek különböző korszakokból és stílusokból: ígérjük, hogy tragédiában, humorban, izgalmakban, katarzisban és szép pillanatokban sem lesz hiány. Igyekeztünk olyan filmeket választani, amik ritkábban fordulnak elő hasonló listákon.

Írta: Bera Viktor / Képek: Fortepan

fortepan_142682.jpgSötétség és köd (1956): Alain Resnais neve ismerős lehet a gyakorlott filmnézőknek, hiszen gyakran François Truffaut-val a francia újhullám egyik atyjaként hivatkoznak rá. Olyan filmek kapcsolhatók hozzá, mint a Szerelmem, Hiroshima (1959) vagy a Tavaly Marienbadban (1961). Mi azonban egy ezeknél korábbi filmjét, ráadásul egy dokumentumfilmet ajánlunk nektek, ami mindössze 10 évvel a háború borzalmai után a koncentrációs táborok borzalmait próbálja objektív módon bemutatni. 

Tüzek a síkságon (1959): Listánk filmjei közül itthon valószínűleg ezt ismerik a legkevesebben - mivel japán filmről van szó. Nagyon érdekes japán háborús alkotásokat nézni: az európai ember egy egészen más perspektívát ismerhet meg. A filmben egy elkeseredett japán katona napjait követhetjük végig, ahogy egyre rosszabb mentális és fizikai állapotban harcol azért, hogy emberből ne váljon állattá. Kon Ichikawa filmje erős gyomrot kíván, viszont kétségtelen, hogy egy remek klasszikusról van szó, bátran ajánljuk. 

 

A leghosszabb nap (1962): Az ‘50-es, ‘60-as évek Amerikájában rengeteg II. világháború témájú film készült, amik nagyrészt törekedtek a történelmi hűségre, de a történeteket mégis dramatizálva, sokszor Hollywood legnépszerűbb színészeivel adták elő. Az ilyen stílusú filmek közül nekünk messze ez a kedvencünk. Érdemes elolvasni az alapjául szolgáló könyvet is Cornelius Ryan tollából, aki éveken keresztül kutatta a normandiai partraszállás hátterét, sőt rengeteg, a hadműveletben résztvevő veteránnal is készített interjút. 

Az élet szép (1997): A legkönnyebb hangvételű és egyben az egyik legtragikusabb film a listán. Roberto Benigni - aki egyben a rendező is - zsidó származású családapát játszik a világháború idején. A gyűlölet és az antiszemitizmus ellen nem fegyverrel, hanem humorral és jókedvvel próbál harcolni; egyetlen célja, hogy családját biztonságban tudja. Megindító és remek történet, megérdemelten emlegetik a legjobbak közt.

 

fortepan_20342.jpgAz elit alakulat (2001): Stephen E. Ambrose szintén egyike a háború népszerű kutatóinak. Ugyanezen a címen megjelent könyvéből készült ez a 10 részes minisorozat is. Igen, nem egy filmről van szó, hanem sorozatról, de műfaja indokolt: a cselekmény egy egész alakulat történetét igyekszik végigkövetni. Nem dokumentumfilmre kell számítani: ez egy nagy költségvetésű, nagyon hatásos alkotás, többszöri megnézés után is remek, hidegkirázós élmény.

 

Dunkirk (2017): Christopher Nolan eddigi egyetlen háborús filmje a háború egy kevésbé emlegetett eseményét dolgozza fel egészen egyedi módon. Mi is történt Dunkirknél? A hitleri Németország gyors előretörése egészen a francia partokig szorította a szövetségeseket. Rövid időn belül katonák százezreit kellett elszállítani Franciaországból. Nolan filmje ezt a történetet nem a szokásos filmnyelvi eszközökkel, hanem inkább a látvány és az atmoszféra segítségével próbálja elmesélni. Szerintünk remek film lett a végeredmény!
fortepan_134268.jpg

Valóban hiányzik a listáról a három talán legnépszerűbb háborús film, vagyis a Becstelen Brigantyk, a Ryan közlegény megmentése és a Schindler listája. Ezeket is bátran ajánljuk, de rendkívüli népszerűségük miatt nem éreztük, hogy bemutatásra szorulnak, inkább igyekeztünk egy átlagos “must-see” listán lévő filmektől eltérőeket, akár itthon kevésbé ismerteket hozni nektek.

A II. világháború olyan mérhetetlen hatással volt a világra, hogy lelki és szellemi feldolgozása azóta is tart: egyik útja a művészeteken keresztül vezet. Talán ezért is készül a témából végeláthatatlan számű film, közülük temérdek remek alkotás. Keresgéljetek és nézzétek meg őket, így is felidézve, megismerve a II. világháborút!

fortepan_45845.jpg

2020. május 8.

Képek: Fortepan (megjelenési sorrendben: 142687, 142682, 20342, 134268, 45845)

6 film a II. világháborúról, amit még nem láttál Tovább
Hogyan éljünk egy sport nélküli világban?

Hogyan éljünk egy sport nélküli világban?

image.png

A járványhelyzet hatására a világ sportélete szinte egyik pillanatról a másikra teljesen leállt. Hozzám hasonlóan sokan maradtak kedvenc csapataik meccsei és a szombat délutáni közvetítések nélkül.  Ezért egy kis segítséget nyújtva ebben a cikkben arról lesz szó, miként lehet lehet átvészelni ezeket az ínséges időket. Sorozat- és könyvajánlók mellett szó lesz online közvetítésekről és E-sportról is.

Írta: Gajdics Bálint

A koronavírus terjedésének első áldozatai a tömegrendezvények voltak. Először elkezdték betiltani a nagyobb létszámmal működő, beltéri rendezvényeket, majd minden 500 főnél nagyobb esemény törlésre került. Ilyen fokozatosságot észlelhettünk a sport világában is. Február végén még mindenki abban reménykedett, hogy Európát nem fogja érinteni a pandémia. Először az olasz meccsek váltak zártkapussá, majd maradtak el, majd szépen sorban minden európai ország elrendelte a teljes tiltást minden sporteseményre. Amerikában a kosarasok az elsők között fertőződtek meg, így egyértelművé vált, hogy az NBA is leáll, a baseball idény pedig el sem kezdődött.

Egy furcsa, szokatlan szobafogságra lett ítélve mindenki, és ha már esetleg túl is vagyunk a nehezén, még egy ideig biztosan nem láthatjuk szeretett csapatunkat vagy sportolóinkat játszani. Ugyanis a sport sokkal több, mint hogy elülünk a tv elé és nézzük:  sokaknak ez a szenvedélyük, az életfilozófiájuk, a munkájuk. A sportesemények egyfajta kiszabadulást jelentettek mindannyiunknak a szürke hétköznapokból, a monotonitásból, kortól és nemtől függetlenül. Ezt a végtelennek tűnő ürességet szeretném most tartalommal feltölteni. Saját tapasztalataim alapján és az internet nyújtotta segítséggel összeszedtem, mit érdemes nézni, csinálni, olvasni annak érdekében, hogy együtt át tudjuk vészelni ezeket a sport nélküli hónapokat.

Sorozatok

Sunderland Till I Die (Netflix):

Ebben a dokumentarista sorozatban egy angol iparváros, Sunderland futballkultúráját ismerhetjük meg. A csapat elmúlt évekbeli pénzügyi válsága és az ezzel járó változások eredményét  első kézből, tabuk nélkül követhetjük végig. A sorozat a klub problémáiról, a tulajdonosváltásról, a csapat mélyrepüléséről szól és természetesen mindezek elszenvedőiről, a szurkolókról. Egy olyan városról van szó, ahol igazán mindenki a hétvégéket várja, ahol a vasárnapi misén a focicsapat sikerességéért is imádkoznak, ahol  a munkások rétege a munka elől többnyire  a futballba menekül, és ahol a klub és a szurkolók közötti kapcsolat a lehető legmagasabb fokon teljesedik ki. Ahogyan a sorozatban megfogalmazzák: „Olyan területen élünk, ahol nincsenek túl jól fizető állások. Nem az Egyesült Királyság leggazdagabb része. Egyáltalán nem az. Ez itt észak-kelet. Ahol a futball maga az élet."

The Last Dance (Netflix, ESPN):

Előre leszögezem, egyáltalán nem értek a kosárlabdához, de a Michael Jordan és a Chicago Bulls aranykorszakának utolsó éveit bemutató dokumentumsorozat azonnal beszippantott. A részekben a csaknem 25 év után előkerült archív felvételeket láthatjuk abból a korszakból, amikor a kosárlabdát az USA-ban Michael Jordan nevével azonosították. Végigkísérhetjük a 90-es években 6 bajnoki címet nyert Bulls tündöklését. A nosztalgiafaktorhoz hozzájárulva néhány főszereplő, köztük maga Jordan vagy Scottie Pippen és Dennis Rodman a jelenkorból kommentálják az akkori eseményeket. Velük együtt próbálunk rájönni arra, mit tudott akkor az a csapat, aminek példáját sokan próbálták követni, de senkinek sem sikerült. A legnagyobb ellenfél, Larry Bird szavaival élve: “I would never have called him (Jordan) the greatest player I’d ever seen if I didn’t mean it. It’s just God disguised as Michael Jordan.”

Könyv

Sir Alex Ferguson: Vezetés

image_1.pngAlex Ferguson a Manchester United vezetőedzője, aki 27 évet töltött a csapatnál, és ezalatt 38 trófeát nyert a csapattal. Senki se gondolta volna, hogy két év után ki akarják rúgni, pedig ez is majdnem megtörtént. Ebben a könyvben a Manchesternél töltött éveit eleveníti fel, korábban sosem hallott történeteket elevenít fel. Mesél arról, hogyan lett David Beckhamből és Cristiano Ronaldoból az ő kezei alatt sztár, mindezt úgy, hogy közben észre sem veszed, hogy folyamatosan kisebb-nagyobb tanácsokkal lát el, hogyan is kell vezetni egy olyan sokrétű szervezetet, mint egy futballcsapat. Ferguson a saját példáin keresztül vezeti végig például, hogyan lehet a játékos egyszerre beosztott és  tanácsadó, vagy hogy miért nem érdemes szürke mezben focizni.

Sport home officeból: Közvetítések, programok

De természetesen nem csak sorozatokkal vagy könyvekkel lehet újraélni azokat a dicső időket, amikor még szeretett sportközvetítéseink mentek a tv-ben. Az M4 Sporton például a Forma1 virtuális versenyét kísérhetjük végig Formula-E néven,  játékkonzolokon keresztül élhetjük át újra a száguldó cirkuszt. A szokásos kommentátorok és a grafikai élmény is hozzájárulnak ahhoz, hogy egy futamot ténylegesen élőben követhessünk végig. 

Fociban is élvezhetjük a videójátékos változatot. Az angol bajnokság egy-egy játékosa FIFA 20-ban méri össze tudását hétről hétre, ami a Youtube-on követhető. Az amerikai foci kedvelői pedig az NFL Gamepass oldalán regisztrálva ingyenes hozzáférést kapnak a liga videótárjához, ahol nem csak a tavalyi összes meccset, hanem a kísérőműsorokat, régi idők Super Bowljait is vissza tudjuk nézni. A teniszvilágban máshogy próbálják enyhíteni a bezártság okozta magányt. Marija Sharapova Twitteren osztotta meg telefonszámát, amit bárki felhívhat, ha társaságra vágyna és beszélgetni szeretne az ötszörös Grand Slam győztes orosz teniszezőnővel.

 

Hogyan éljünk egy sport nélküli világban? Tovább
Élősködők - Spoilermentes kritika és programajánló

Élősködők - Spoilermentes kritika és programajánló

parasite_birthday.jpg

Hogyan lehet kritikát írni egy olyan filmről, amelynek éppen a rétegek lefejtésében rejlik a lényege, ahol a cselekmény “extra” tartalmára jócskán várni kell? Ebben az írásban ezt kíséreljük meg az Élősködők kapcsán, és egy kis ízelítőt adunk a mű látványvilágában rejlő különlegességekből is, hiszen a napokban a Corvinuson is megnézhetitek! (borítókép: La Voz)

Írta: Lázár Fruzsina

Mostanra talán már senkinek nem kell külön elmondani, hogy az Élősködőket a 2020-es Oscar gálán négy díjjal is jutalmazták. Bon Joon-ho filmje volt az első nem angol nyelvű film a gála történelmében, amelynek odaítélték a legjobb filmért járó díjat - ez pedig akár a laikus szemlélő számára is megérdemeltnek tűnhet.

parasite_gettyimages.jpgA film egy szegény és egy gazdag család életét állítja szembe: ahogy a történet kibontakozik, két szinte teljesen elkülönülő világ egymásba csavarodását kísérhetjük végig. A kontraszt nem csak a cselekmény, hanem a kameramozgások, a látószögek megválasztásának szintjén is megjelenik; a filmben használt vizuális és strukturális elemek érzékenyen összesített kompozíciójában megmutatkoznak és kibontakoznak a társadalmi rendszer egyenlőtlenségei. (kép: IMDb)

Bong Joon-ho mesteri montázsaiban észrevehetjük, hogy egy-egy jelenet során nem vágással vált a két beállítás között; jellemző a kép vízszintes, gyakran szinte áramlást idéző mozgatása. Ez a dinamikusság a történetmesélés fontos eszköze: elsősorban vezeti a szemet, emellett olykor újabb elemeket hoz be a képbe, újrakeretezi a jelenetet, finoman magánál tartja az irányítást. Azzal, ahogy felhívja a figyelmet a precízen elrendezett részletekre, egyszerre nyújtja a nézőnek az önálló felfedezés és az elengedett sodródás élményét.

Példák az ilyen típusú kompozícióra:

parasite_1.png

parasite_2.png

parasite_3.png

(forrás: Thomas Flight YouTube)

A négytagú Kim család egy szuterénben él, lakásuk egyetlen ablaka a járda magasságában helyezkedik el, a napfény elvétve talál csak be a sötét helyiségbe, és ahhoz, hogy kijussanak az utcára, fel kell mászniuk néhány lépcsőfokon. Zsúfolt kis szoba, korlátozott mozgástér: szűk képkivágások mutatják, milyen nélkülöző és bezárt életet él ez a család.

A Park család háza ellenben csupa fény és tér. Tágas lépcsőház, kertre néző hatalmas üvegablak, finom színek, ragyogó felületek. A tekintetünk szabadon felfedezheti a terepet, sehol nem akad bele málló vakolatú falakba, kupacban álló kacatokba. A Kim család “félig föld alatti” állapotának érzékletes ellentételezéseként az ő házuk egy domb tetején áll, de még a kaputól is lépcsők sora vezet fel a bejárati ajtóig.

A történet egyszerű: Kim Giu, a Kim szülők egyetemista korban lévő fia egy szerencsés fordulat nyomán angoltanári állást kap a Park családnál. Látva a fényűzést, fondorlatos tervet kezd szövögetni - és a Kim család kitúrva a régi, megbízható alkalmazottakat, szépen lassan beférkőzik a Park család életébe. Kockázatos lépéseik szórakoztató sora következik, amíg a cselekmény el nem jut a csúcspontjáig, amit akár telítettségi pontnak is hívhatnánk. Érezzük, hogy ennek még itt nincs vége… És valóban nincs.

bongjoonho.jpg“Ugyan zsánerfilmeket készítek, mégsem követem az ilyen típusú filmkészítésben használatos nyelvet. Megtöröm a zsáner szabályait: így próbálok üzeneteket közvetíteni a társadalomról.”

- Bong Joon-ho a saját rendezői elveiről (IMDb)

 

 

A zsánerfilm a populáris kultúra műfaja, a közönségfilmek kategóriájába tartozik. Célja a szórakoztatás, profitszerzés.

Egy spoilermentes kritika az Élősködőkről olyan, mint a jéghegy csúcsát szemlélni: éppen csak kóstolót ad arról, milyen komplex élményt nyújthat a film. Meg kell nézni ahhoz, hogy megélhessük, milyen zsigeri reakciókat ébreszt: őszinte nevetést, a rettegés szorítását, méltatlankodást, együttérzést. Igazán mély, ösztönös reflexeket mozgósító alkotás került ki a dél-koreai stáb kezei közül, amely olyan észrevétlenül, olyan kiváló arányérzékkel adagolja nekünk a feszültséget és az enyhülést, hogy a végén, míg futnak le a  fehérbetűs nevek a fekete képernyőn, mi csak ülünk, és zsibbadtan várjuk az ébredést.

A filmet március 3-án 19 órától a Corvinus Művészeti Akadémia szervezésében (újra) megnézhetitek a NapKöziben!

87521941_3104663182890606_378241208364826624_n.jpg

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/2552263901662126/

források: https://www.youtube.com/watch?v=ZF6O93noHRc

https://www.imdb.com/name/nm0094435/bio?ref_=nm_dyk_qt_sm#quotes

https://oscar.go.com/news/2020/oscar-best-picture-winner-2020-is-parasite

 

Élősködők - Spoilermentes kritika és programajánló Tovább
Ma is ilyen nővé érni? – Kisasszonyok filmajánló

Ma is ilyen nővé érni? – Kisasszonyok filmajánló

img9.jpg

Kislánykoruk óta együtt játszottak, sírtak, várva várták édesapjuk levelét a hadseregből, szivarozást utánozva bújtak meg a padláson, egybeforrtak könnyekben és gyöngyöző kacajokban. Egy ízléses és bájos film négy fiatal hölgyről, akik bár nagyon különbözőek, együtt küzdenek a beteljesült életért a felnőtté válás és a nővé érés kihívásai között. Egy örökérvényű 19. századi történet elevenedik meg előttünk a modern filmkészítés aranyporával behintve, amint a vásznon felnyitják a Kisasszonyok (Little Women) első kiadásának vörös bőrkötéses borítóját. 

Írta: Taxner Tünde

Abba a korba, az 1860-as évekbe repít minket a film, amiről azt hisszük, hogy csak plasztikus képekben, hosszú ruhák fodrain keresztül tudjuk megközelíteni. Egészen addig, amíg meg nem elevenedik előttünk a konflisokkal, árusokkal, cilinderekkel rohanó New York és egy fiatal hölgy elszánt mosolya. Jo March (Saoirse Ronan) Massachusetts egyik kicsi, erdők és tavak között meghúzódó falvából került fel a nagyvárosba, és írásai sikeres publikálása miatt boldogan szárnyal a nyüzsgő utcán. Jo álma írónőként önállóan helytállni, a családját ellátni és véletlenül sem férjhez menni.  

newyork.jpg

Konflis: Egylovas könnyű bérkocsi, egyetlen kétszemélyes utasüléssel, amelyet harmonika-szerűen leereszthető ernyővel szereltek fel. A 19. században konflisok járták a nagyvárosok utcáit. A konflis akkoriban gyors közlekedési eszköznek számított. (Forrás: WikiSzótár)

 

A képen a New York-i Broadway látható 1880 körül. 

 

Louisa May Alcott amerikai írónő regénye Greta Gerwig rendezésében korhűen elevenedik meg a néző szeme előtt, amelynek az elmúlt hetekben volt a magyarországi premierje, és Oscar-díjra is esélyes lehet. „Édesapa kisasszonyai” négyen vannak, Jo mellett az álmodozó Meg (Emma Watson), a legkisebb, csöndes és rendkívül muzikális Beth (Eliza Scanlen) és a szenvedélyes, festőnőnek készülő Amy (Florence Pugh). Szerető családi közegben nőnek fel, édesanyjuk, Marmee türelmes gondoskodásának és a szülők őszintén nagylelkű keresztény értékrendjének védőhálójában, viszonylag szerény anyagi körülményeik azonban mindegyik lány jövőképét formálják. 

lw.jpg

A konzervatív angol arisztokrácia életét bemutató modern filmek és sorozatok, például a Downton Abbey világához hasonlóan, a March család életében is jelentős szerepet játszik az idős nagynéni, akit Meryl Streep finoman bújtatott öniróniával, hitelesen alakít. Ő suttogja a lányok fülébe: az élet egyetlen célja az lehet, hogy gazdag férjet találjanak maguknak. Meget csábítják a bálok, a drága ruhakelmék, de szerelemből házasodik, míg Amy Párizsba utazik, hogy festészetet és férjkeresést tanuljon. Jo, akinek karaktere a képzeletünkben összemosódhat a regényíró, Alcott alakjával, a saját lábán szeretne megállni és az írásból megélni. A 21. század harcos forgatagában talán vele tudunk a legjobban azonosulni, ő az a lázadó, keményfejű nő, akinek a gondolatai nem csak a házasság körül forognak, hanem érvényesülni szeretne. 

lw3.jpg

Meryl Streep mint Aunt March

A küzdelem a szerelem és a vagyon hatalma, befolyása ellen és az útkeresés fiatal nőként a 19. században más társadalmi és jogi körülmények között, de bizonyos szempontból ugyanúgy valósultak meg, mint ma. A divatos párkapcsolat elnevezés helyett a komoly elköteleződésnek a házasság adott keretet, de a romantikus szerelem eszménye már elevenen uralta a fiatalok fantáziáját, gondoljunk csak arra, hogy nagyjából 100 évvel a Werther sikere után járunk. Női karrierépítésről még senki nem beszélt, de a csírái már kikeltek az olyan tehetséges, kitartó és megzabolázhatatlan szellemű nőknek köszönhetően, mint Jane Austin, Majthényi Flóra költőnő, Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő vagy a Kisasszonyok fiktív, életrajzi ihletésű karakterei. 

A film a jellemeket helyezi a középpontba és csodálatos szereplőválogatást vonultat fel, ezért érzékenyen mutatja be, hogy ezek a másfél évszázaddal korábban élő nők ugyanolyan álmokat szőttek, ugyanúgy akadályokba ütköztek és ugyanúgy szenvedtek az érzelmek irracionális hálójában, mint ahogy mi tesszük. Viszont a Kisasszonyok fontos iránymutatással szolgálhatnak nekünk. Ők négyen mindenáron segítették egymást, virrasztottak a másik ágyánál amikor beteg volt, felismerték, amint a testvérük szerelmes lett, és színdarabokat adtak elő közösen a nappaliban. Az erős családi háttér és a gondos nevelés adta meg nekik a tartást, ami lehetővé tette, hogy a nőként helyesen döntsenek a sorsuk felől. Vagyis ne hagyják, hogy a körülmények határozzák meg, merre indulnak a felnőtté válás útján, hanem bízzanak magukban és egymásban, és mindig hallgassanak a szívükre, megérzéseikre.

lw2.jpg

Taxner Tünde
2020. február 7.
Képek forrása: Sony Pictures, IMDb, Flashbak

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

 

Ma is ilyen nővé érni? – Kisasszonyok filmajánló Tovább
Miért Fellini a világ legnagyobb filmrendezője?

Miért Fellini a világ legnagyobb filmrendezője?

kep3.png

Federico Fellini közel száz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a közép-olaszországi Rimini városában. A híres rendező és forgatókönyvíró mára már kultikussá vált filmjeivel 25 különböző díjat és rengeteg Oscart nyert. A világ az elmúlt hetekben megtelt az olasz mesterről való megemlékezésekkel, ezért mi is körbe jártuk, miért is volt fontos ő, amihez fontos támpontot adott az Olasz Kulturális Intézet Fellini-estje is. (Kicsit) szubjektív tapasztalatok a valaha élt legnagyobb rendezőről és művészetéről.

Írta: Bálits Mihály

 

A kereskedő szülőktől származó rendező az olasz fasizmus alatt nőtt fel és sok pályatársához, például David Lynchhez hasonlóan a képzőművészet nyomán kezdett el érdeklődni a filmek iránt. Fiatalon bábokat készített, agyagozott, képregényekért rajongott és a cirkusz, valamint a színjátszás mellett a mozi is érdekelte. A római jogi egyetemre való beiratkozása miatt sikerült elkerülnie a katonai szolgálatot, bár az előadásokra nem járt be. Újságíróként, grafikusként keresett pénzt, majd rádiójátékoknál segédkezett íróként, ahol már profi színészekkel dolgozhatott együtt. A háború után forgatókönyvíróként és beugró rendezőként foglalkoztatta Roberto Rossellini rendező, aki felfedezte Fellini képzelőerejét, írói tehetségét és vizuális érzékét. Pár Rossellinivel eltöltött dolgos év után 1951-ben megalkotta első saját filmjét, a Fehér Sejket.

A fasizmus és a háború alatt felnőtté váló ifjú író-rendező pont Rossellinivel együtt született bele a világégés utáni egyik filmművészeti trendbe, a (neo)realizmusba, ami áthatotta legtöbb alkotását. De ami még fontosabb, hogy a maestrot ezzel együtt mindig is érdekelte, hogy mi van a felszín alatt – ezért filmjeiben a realizmus váltakozik a szürrealizmussal.

kep2.pngA kis, tengerparti olasz falu, a fasizmus tombolása, illetve a háború olyan gyermekkori tapasztalatokat jelentettek számára, melyekből táplálkozhatott mindkét irányzat: ettől olyan sokszínű Fellini szinte minden alkotása. Ebből eredően tudta ilyen jelentős mértékben rajta hagyni bélyegét a filmművészeten. Ahogyan a szexualitást ábrázolja, az időt lefesti és amilyen humorral mindeközben operál, mind-mind jellemzői egy nagyon mély lírai lenyomatnak, ami sokszor profán viccekkel és általában lenyűgöző képi világgal keveredik.

Olyan erős volt a hatása a filmművészetre, hogy szinte észre sem vesszük, hány híres rendező munkáját befolyásolta. Paolo Sorrentino, Scorsese vagy a Coen testvérek filmjeit nézve viszont felfedezhető, hogy Fellini ott van a Nagy Szépségtől kezdve a Casinon át a Nagy Lebowskiig. Aki nem hiszi, nézze meg valamelyiket, és utána kapcsolja be csupán 20 percre a Rómát vagy a 8 és felet. Egyik alkotót filmjei mélysége, másikat az időhöz való viszonyulása, harmadikat utánozhatatlan humora kapta meg. Ebből kifolyólag az olasz rendező kicsit olyan, mintha minden filmes apukája lett volna. Ha valaki belenéz az elmúlt pár év Oscar-nyertes filmjeibe (például a Moonlight-ba vagy Shape of Water-be), még bennük is rá lehet bukkanni Fellini nyomaira.

 

Határtalan képzelőerő

Fellini jelentőségének tulajdonítható, hogy az Olasz Kulturális Intézet az évfordulóra külön estét szervezett az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol beszélt a szervezet és az Uránia vezetője is. A beszédek után pedig levetítették azt a filmet, amely talán a legjobban sűríti össze Fellini művészetét: az Amarcordot.

A filmet eredetileg 1973-ban mutatták be. Mint Fellini összes filmje, ez is Olaszországban forgott, viszont akármennyire is zseniális tájakat lehet látni benne, a kész anyag nagyjából 95 százalékát stúdióban vették fel. Az a jelenet például, ahol a város népe a fasiszta vezért várja, a filmstúdió bejáratánál forgatták. A cselekménynek nincs sok eleme, sőt nem is biztos, hogy van cselekmény: a film a rendező szülővárosának egy évét mutatja be. Túljátszott, túldramatizált, vicces, groteszk karakterekkel, tragikus halálesettel, egy kisvárosban megtalálható minden embertípussal. 

amarcord.png

De mindezekkel együtt az Amarcord végtelenül szürreális: ahogyan a fasisztákat éltetik, vagy ahogy a molett fiú az esküvőjét hőn áhított szerelmével elképzeli, mind-mind jól ábrázolják a kis sztorikból összetevődő film felszín alatti abszurditását, mélységét és báját. Keretes szerkezetről van szó, és a lényeg csak a lazán összekapcsolódó, anekdotikus történetfüzérekben lelhető fel. Meg persze a gyönyörű, festői olasz tájban: az ezekbe beleszőtt groteszk képek azok, amelyek az egész film lélekemelő mivoltát adják. Mint például az a jelenet, amikor a főszereplő család egyik megbolondult tagja felmászik a tanyán egy fára, és az Istennek sem akar onnan lejönni, miközben kővel dobálja az érte siető család tagjait, és azt kiabálja, hogy „nőt akarok”.

Talán ezekért a jelenetekért választotta az Olasz Intézet az Amarcordot a megemlékezés alkalmára. Fellini a film megjelenési évében simán vitte az Oscart ezzel a filmmel, amely annyira jól egyesíti a szürreális és a neorealisztikus stílusjegyeket, hogy időtlen lesz tőle. Mindezek az elemek persze megtalálhatóak Fellini más filmjeiben is, mint például a már említett 8 és félben vagy a legtöbbre tartott Rómában. Pont erről a filmről beszélt korunk egyik leghíresebb olasz rendezője, a már említett Sorrentino, talán a legjobban megfogalmazva a száz éve született mester lényegét: szerinte a titok Fellini határtalan képzelőerejében rejlik.    

 

A film Shakespeare-je vagy Mozartja

Sorrentinohoz hasonló véleményen vannak a magyar filmesek is. A HVG nemrég megszólaltatott pár magasan jegyzett magyar rendezőt, hogy mondják el róla véleményüket. Az Oscar-díjas Deák Kristóf azt állítja, Fellinitől tanulta azt, hogy társadalmi témájú történetet mesélni csak úgy érdemes, ha szépségbe, fantáziába, emelkedettségbe csomagolja az ember, míg a Moszkva tér rendezője, Török Ferenc a művész szabadságát emeli ki:

Szabadon alkotott, sokat improvizált, nem követte a forgatókönyvet, nagyon is mert és szeretett szabálytalan lenni, ez volt az egyik titka. Hasonló erejű művész, mint a festészetben Pablo Picasso.”

Reisz Gábor, aki a VAN mellett a tavaly kijövő Rossz Verseket is jegyzi, azt írta róla: „Rengeteg filmnyelvvel kísérletezett, őrületesen szabadon fogalmazott, játszi könnyedséggel váltogatta a szürrealizmust a hús-vér realizmussal”. Gigor Attila pedig azt mondta: „Nem tudom megmondani, hogy Fellini lehet-e a film Shakespeare-je vagy Mozartja”. Hozzátette azt is, ami feltételezhetően nagyon jól összefoglalja a világ filmeseinek véleményét:

„Én kevés művészt tudnék mondani, akiről azt gondolom, hogy az életműve nélkül szegényebb lenne az emberi kultúra, vagy legalábbis nagyon más lenne. Nagyon keveset. Fellini ilyen.”

 

Bálits Mihály

2020. január 31.

Kiemelt kép: Fellini és Donald Sutherland mint Casanova / COLLECTION CHRISTOPHEL/© PRODUZIONI EUROPEE ASSOCIATI/PRODUZIONI EUROPEE ASSOCIATI

Képek forrása: IMDb - Amarcord

Miért Fellini a világ legnagyobb filmrendezője? Tovább
süti beállítások módosítása