Közgazdász Online


Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

k_b_0033_1.JPG

Új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. A minden egyetemi polgárt érintő szemléletváltás a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntarthatóságra is kiterjed. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz?

2021.10.06. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

“Az akadálymentesség nem pusztán rámutat egy speciális csoport tagjaira, akik  nem egy üvegfalon túl vannak, elérhetetlenül: ez az üvegfal átjárható, megismerhető és megszüntetendő.”

microsoftteams-image_7.jpgFogyatékosságügyi politika előtt és után

Az egyetem - Farkas Jácint szerint - korszakváltó  előterjesztést fogadott el az új Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politika megjelenésével. A korábbiaktól eltérően az új politika sokkal szélesebb spektrumot fog át , amikor az akadálymentesség szükségességére hívja fel a figyelmet: a hagyományosan megszokott érintettek mellett újabb csoportokat - például a mentálhigiéniás segítségre szorulókat vagy a külföldi hallgatókat  - hoz be a támogatásra szorulók ernyője alá.

“Ha csak ez a “sima” intézményi fogyatékosságügyi szabályzatunk lenne, akkor elképzelhető, hogy szegregáltabb és specializáltabb módon tekintenénk a fogyatékossággal élő hallgatókra” - mondja Jácint, aki a Doktorandusz Önkormányzat korábbi elnöke, a  Corvinus Institute for Advanced Studies kutatója és az egyetemen most alakuló Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB egyik szakmai koordinátora.

A holisztikus szemlélet másik pillére az, hogy ne pusztán egy olyan egyetemi feladat legyen a fogyatékosságügy, amit ki kell pipálni, hanem valódi, az egyetem szervezetébe és működésébe szervesen beépülő változást hozzon. A vonatkozó jogszabályok  által előírt “fizikai” és technikai jellegű segítségnyújtásra fókuszáló előírásain túlmutatóan kell értelmezni az akadálymentességet.

“Mi úgy gondoljuk, hogy a klasszikus akadálymentesítés mellett az egész egyetemnek egy akadálymentességi szellemiséggel  kell rendelkeznie. Nem egy akadálymentes búrát kell létrehozni az egyetem fölött, nem egy vattával kitömött egyetem létrehozása a cél, hanem a felkészítés az életre” - mondja Jácint.

Ilyen szabályozói kerete korábban is volt a Corvinusnak, azonban Jácint szerint ez átlagos. Biztosítva voltak és vannak  különböző akadálymentesítési “praktikák”, például a segítségnyújtás a speciális tankönyvek beszerzésében diszlexiások, diszgráfiások számára vagy a plusz idő biztosítására a dolgozatírásnál, vizsgáztatásnál. Működik egy Fogyatékosügyi Bizottság (FOB), ami  az egyetem szakembergárdájával együtt dolgozva segítséget nyújtanak abban, hogy az érintettek jobb eséllyel tudják elvégezni tanulmányaikat.

Mi számít nehézségnek?

Természetesen itt felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít az átlagos nehézségen túli nehézségnek. Erre nagyszerű példa a záróvizsga: egy olyan feladat, ami mindenkinek megterhelő, nehézséget okoz. Van azonban egy határ, ami után a hallgató már nem képes saját - akár mentális, akár fizikai - “erőforrásai” felhasználásával túllendülni az akadályon, és ekkor kell belépnie a segítségnek. 

Változó, hogy kinél hol van ez a határ. A szabály az, hogy orvosilag igazolt nehézségek esetében vehető igénybe segítség, de mivel ezek egyedi és személyes dolgok, ettől függetlenül is lehet szükség rá. Konkrét példa, amikor valakinek problémát okoz a szóbeliség , van lehetősége arra, hogy a szóbeli vizsgát írásbelire váltsa. Az akadálymentesség nem azt jelenti Jácint szerint, hogy minden akadálytól mentesítik a hallgatókat. Az egyetem ahol tud, akadálymentesít, illetve segít abban, hogy a hallgatók az akadályokra, mint lehetőségekre is tekintsenek.

“Az akadálymentességi szemléletű, befogadó egyetemen, nem a követelmények alóli mentességet  biztosítjuk, hanem egy lehetőséghalmazt állítunk elő, ami segítséget nyújt azoknak, akiknek az általános nehézségeken túl - első pillantásra - teljesíthetetlennek tűnő  nehézséget okoz például egy vizsga” - mondja Jácint.

v_zs_0025.jpg

Kép: Váradi Zsófi, Közgazdász

Ki számít érintettnek, és ki dönti el, hogy kik az érintettek?

A fentiek alapján persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy valaki igénybe veheti-e az említett segítségnyújtási formákat. Ahogy már említettük , bizonyos állapotokat lehet szakmailag igazolni, ehhez a FOB biztosítja a megfelelő hátteret. A politika további  célja a FOB működésének “személyesebbé” tétele, és a keretek kiszélesítése annak érdekében, hogy mindenféle nehézség (akár fizikai, akár mentális, akár pszichés)  a megfelelő módon kezelhető legyen. 

Ehhez persze hozzátartozik a már sokszor említett akadálymentességi szemlélet elterjesztése a hallgatók körében, ami egyrészt a FOB ismeretét, másrészt pedig az akadályok lehetőségként való felfogását jelenti. Ez azért is fontos, mert a két csoport (akadálymentesítést igénylő és nem igénylő) közti falat lebontja, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy a két csoport között - akár ideiglenesen - átjárás van.

“Ha egy hallgató olyan élethelyzetbe kerül, ahol szüksége van az akadálymentesítésre, akkor fontos, hogy tudjon róla, hogy ő a sajátos igényű hallgatók táborába be tud kerülni, és így segítséget tud kapni” - mondja Jácint.

A hagyományosan akadálymentességgel asszociált nehézségek (pl. fizikai nehézségek - mozgás-, látás-, hallássérülés, stb.) mellett fontos a pszichés nehézségekre is odafigyelni, amikor akadálymentességről beszélünk, hiszen ezek  ugyanolyan korlátok tudnak lenni, mint a fizikaiak. Erre biztosít lehetőséget a Corvinuson működő mentálhigiénés csoport, ahol egyéni és csoportterápián is részt vehetnek a magyar és a külföldi hallgatók. Azonban Jácint és az előterjesztés még ennél is messzebbre viszi az akadálymentességet: azt mondja, hogy a külföldi hallgatók is a sajátos  igényű hallgatók csoportjába tartozhatnak. 

“Gondoljuk el, hogy valaki idejön egy távoli kultúrából, és nincs vagy csak minimális tapasztalata van az európai vagy a magyar kultúrával kapcsolatban. Egy sor nehézség vár rá: itteni táplálkozás, tömegközlekedés, kulturális javakhoz való hozzáférés, nyelvi nehézségek, vallási nehézségek. Ezek számára mind-mind akadályok lehetnek. Ez az akadálymentességi politika ezekre is valamiféle megoldást  kíván nyújtani és alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy ezek reális nehézségek, úgy is hívják, hogy kultúrsokk” - magyarázza Jácint.

Hol van mindebben a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyrészt praktikus oldalról játszik szerepet az akadálymentesítésben: Jácint szerint fontos, hogy a fizikai akadálymentesítés olyan módon és olyan anyagokkal történjen, ami megfelel a fenntarthatóság elvárásainak . Ennél azonban van egy holisztikusabb, a szemléletre vonatkozó párhuzam: az ember, mint akadályt generáló lény is megjelenik, hiszen az általa, az akadálymentesítés nevében létrehozott társadalmi és ipari komplexumok legalább annyi akadályt generálnak a fenntarthatóság olvasatában , mint amennyit megoldanak.

“Éppen ezért, ha az akadálymentesség eszméje bekerül a fenntarthatóság fogalomkörébe, és ott erőteljessé is tud válni, akkor hozzásegíthet egy egészségesebb, egyensúlyközelibb helyzet kialakulásához” - mondja Jácint.

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus? Tovább
süti beállítások módosítása