Közgazdász Online


A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

karollyne-hubert-l4j479vfru4-unsplash.jpgGazdasági szakadék, politikai elszigeteltség és egy valóságtól elszakadó vezető. Sz. Bíró Zoltánnal beszélgettünk arról, milyen jövő vár Oroszországra.

Írta: Engelbrecht Azurea, Borítókép: Karollyne Hubert, Unsplash

Meddig fog tartani a háború és hogyan érhet véget?

Több mint egy hónapja tart az ukrajnai háború, de egyelőre nem látjuk a végét. Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszok rövid hadjáratra készültek, és biztosra vehető, hogy az invázió nem az elképzelt menetrend szerint halad.

„Arra számítottak, hogy sóval, kenyérrel és virágözönnel fogják várni őket” – mondja a szakértő.

Ez nyilvánvalóan nem történt meg, azonban úgy tűnik, nem volt B vagy C terv arra az esetre, ha az ukránok nem szívesen fogadják az orosz hadsereget, úgyhogy ezt menet közben kellett pótolni. Az is jól látszik, hogy nem állnak Oroszország rendelkezésére megfelelő mennyiségben olyan precíziós fegyverek, amelyekkel csökkenteni lehetne a polgári lakosság veszteségeit, és bár erőforrásokban Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik mind a fegyverek, mind a személyi állomány terén, az ukránok kitartása és morálja nagyságrendekkel múlja felül az oroszokét. „Különösen a fiatal oroszokét, akik sorkatonaként kerültek a frontra, és 18-21 évesen nem egy a valóságtól már rég elszakadt diktátorért akarnak meghalni” – teszi hozzá Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő szerint az elmúlt napokban nagyjából megmerevedtek a frontok, egyik fél sem tud jelentős ellentámadást indítani. Egy ilyen helyzetben jogos feltételezés, hogy kölcsönös érdek lehet előbb egy fegyverszünet, majd egy – a tartós rendezést biztosító – békeszerződés megkötése. Egyelőre azonban mindkét félnek vannak olyan feltételei, amelyekről nem hajlandó lemondani. Putyin azért nem engedhet, mert az politikai meggyengülését, sőt talán még bukását is jelenthetné, az ukránok pedig azért nem engedhetnek, mert ez a konfliktus nemcsak az ország területéről szól, hanem elvekről is. Mindenekelőtt arról a jogról, hogy az ukránok szabadon dönthessenek arról, hogy miképpen szeretnének élni.

„Nem tudom elképzelni, hogy létrejöjjön egy olyan fegyverszüneti megállapodás, amelyben kijelentik, hogy a Krím Oroszország része és Kelet-Ukrajna korábban megszállt területei független államok, azaz nem Ukrajna részei” – mondja Sz. Bíró Zoltán.

Az ukránok jelezték, hogy hajlandóak lemondani a NATO-tagságról, amennyiben egyes vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Törökország garanciát vállalnak Ukrajna semlegességének védelmére. Ilyen már volt korábban: az 1994-es Budapesti Memorandum azt az ígéretet fogalmazta meg, hogy – cserébe azért, hogy Ukrajna lemond a területén maradt szovjet nukleáris fegyverekről – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország garantálja az ország területi épségét, határainak sérthetetlenségét és szuverenitását.

Ez nem valósult meg, hiszen maga az egyik garanciavállaló szegte azt meg először még 2014-ben a Krím annektálásával, majd idén februárban Ukrajna nyílt megtámadásával. Ahhoz, hogy Kijev vállalja a semlegességet, a Budapesti Memorandumnál erősebb garanciákra van szüksége. Mégpedig arra, hogy ha támadás érné az országot, a garanciavállaló államok azonnali és kiterjedt katonai segítséget nyújtsanak. Ez – már amennyiben megszületne az említett dokumentum – a gyakorlatban erősebb védelmet jelenthetne, mint a NATO-tagság, ezért Putyin aligha fogja azt elfogadni – véli Sz. Bíró Zoltán.

Mi a helyzet Putyinnal?

putin-g99ae7dc28_1920.jpg

Kép forrás: Pixabay

Sokan az elnök kétes elmeállapotának tulajdonítják az Ukrajna megtámadására vonatkozó döntést. Az Oroszország-szakértők jelentős része az utolsó pillanatig valószínűtlennek találta a háború kitörését, hiszen Oroszország és Ukrajna képességeit és a nyugati szankciókat számításba véve nem tűnt racionális lépésnek a fegyveres hadművelet elindítása. Sz. Bíró Zoltán szerint is „felfoghatatlan” a döntés, azonban valószínűbbnek tartja, hogy az elmeállapot körüli problémák helyett inkább az autokratikus rendszer természetére vezethető vissza ez az önsorsrontó lépés.

„Nincs az az erős személyiség, amelyet az évtizedeken át gyakorolt korlátlan hatalom ne torzítana el” – mondja a szakértő.

„Ehhez jön a kétéves elszigeteltség a Covid-járvány miatt, és egy harmadik elem: Putyin utóbbi években publikált esszéi arról árulkodnak, hogy történelmi és geopolitikai mániák, fantazmagóriák kerítették hatalmába – ezek együtt pedig erősen torzították a személyiségét és a reális helyzetfelmérő képességét.” Ez azonban nem újdonság. 2014-ben, a Krím annektálása után az ausztráliai G20-csúcson Putyin külön is találkozott Angela Merkellel. Hosszú beszélgetésüket követően a német kancellár – aki mindig is igyekezett szót érteni az orosz elnökkel, és nem volt kimondottan barátságtalan vele szemben – úgy nyilatkozott, hogy Putyin más világban él. Magyarul: elvesztette realitásérzékét.

A demokráciák egyik előnye, hogy a belső fékek és a visszacsatolások nagyobb eséllyel óvják meg a rendszert a rossz döntésektől, de még rossz döntés esetén is korrigálni tudnak, az autokráciákból ez hiányzik. Sz. Bíró szerint Putyin közelében nem látni olyan embert, aki merne hangot adni eltérő véleményének. Ha ez hosszú időn át folyik, akkor az elnök asztalára kerülő jelentések is kezdenek torzulni, és igazodni fognak ahhoz, amit Putyin hallani akar – ez történhetett az ukránok várható magatartását leíró jelentéssel is. Mert az elnök azt hitte, hogy az orosz csapatokat felszabadítóként fogják fogadni, és nem lesz komoly ellenállás, a jelentéstevők is feltehetően valami ilyesmit írhattak a Putyin asztalára kerülő elemzésükbe.

Az autokráciák – némiképp leegyszerűsítve – három pilléren alapulnak: a relatív gazdasági sikerességen, a hazugságokon, amelyek egy alternatív világot építenek fel, és a megfélemlítésen. Ha Putyin a háború után is az elnöki székben marad, valószínűleg tovább növeli a repressziót, ahogy azt a háború kitörésével meg is kezdte. Az is valószínűnek tűnik, hogy bármilyen kompromisszum is születik, a putyini rendszer azt úgy fogja beállítani a hazai közönségnek, hogy Oroszország győzött, Moszkva megvédte a Kelet-Ukrajnában élő oroszokat, vagy úgy, hogy a szakadár területeket szuverén államként ismeri el és segíti, vagy úgy, hogy magához csatolja azokat. Ezen pedig semmit nem fog változtatni az a körülmény, hogy ezeket a változásokat Ukrajna de jure nem ismeri majd el.

„Olyan ez, mint egy szépen felépített épület, amit odatolnak az orosz nagyközönség elé, hogy gyönyörködjön benne” – jegyzi meg Sz. Bíró Zoltán.

Valószínűleg azért is mindent megtesznek majd, hogy a nehézségeket kizárólag a Nyugat felelősségeként állítsák be. Ez egyébként politikai menekülőutat biztosíthat Putyinnak, aki a mai oroszországi médiaviszonyok mellett gond nélkül elhitetheti az orosz társadalom nagy részével, hogy a Nyugat a szankciókat anélkül is bevezette volna, hogy mi megindítottuk volna „különleges műveleteinket” Ukrajnában. E narratíva felmondása egy ideje már javában tart.

Az elnök hatalmának esetleges, ugyanakkor rövid távon aligha valószínű megdőlése azonban rengeteg ismeretlen következménnyel járhat. Az oroszok nagy része évek óta a Putyin által kreált információs buborékban él, és bár ennek a buboréknak a felszakadása egyesek számára megvilágosodásként hatna, míg másokat derekasan sokkolhat majd. Tapintatot és együttérzést igényel az orosz nép szembesítése azzal, hogy évek óta szinte minden fontos kérdésben hazudtak nekik. Egy majdani orosz hatalomváltás esetén az új vezetés feladata nemcsak a nyugati  viszonyok rendezése és a gazdaság szakadékból való kiemelése lenne, de a félrevezetett emberek rehabilitálása, valósághoz való visszavezetése is, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

Tüntetések Oroszországban: lehet-e hatása a társadalmi ellenállásnak?

dea-piratedea-ybyar2gqbq8-unsplash.jpg

Forrás: Dea Piratedea, Unsplash; Képünk illusztráció.

Az információ korlátozásának az is része, hogy miután 2021 januárjában Alekszej Navalnij ellenzéki vezető visszatért Oroszországba és letartóztatták, a megmaradt független médiát és NGO-kat is elkezdték felszámolni. Az orosz társadalom egy része persze látja, hogy a szankciók bevezetése a putyini rezsim Ukrajna elleni agressziójára adott válasz. Azonban az is jól látszik, hogy a rendszer már jó ideje készült erre a helyzetre, vagyis arra, hogy Ukrajna megtámadása esetén a korábbiaknál is komolyabb szankciókra számíthat, és ez jelentős tiltakozási hullámot válthat ki. Ezért időben elkezdte a még megmaradt ellenzéki csoportok, szervezetek és médiumok felszámolását, hogy ne legyen olyan belső ellenzéke, amely mozgósítani tudná a társadalom ellenállásra kész, még megmaradt csoportjait. „

Ennek ellenére az oroszok egy része – hihetetlen bátorságról tanúbizonyságot téve – nap nap után tüntet. De kevesen vannak, mert Oroszországban tüntetni már jó ideje nem ugyanaz, mint Nyugat-Európában – ezek az emberek képviselik Oroszország lelkiismeretét és humanizmusát, vagyis a jobbik arcát” – teszi hozzá a Sz. Bíró Zoltán.

A tüntetéseknek fő szerepe nem a rendszer megdöntése lehet: a szakértő szerint „konszolidált autokráciákat az utcáról nem lehet békés tüntetésekkel megdönteni”, de szerepük mégis fontos, mert biztatást adhatnak az elit azon csoportjainak, amelyek készek lennének szembeszegülni Putyinnal. „Egyelőre nem látjuk, hogy az orosz eliten belül lennének dezertálók, azonban biztosan vannak olyanok köztük, akiknek a fejében már megfordult, hogy Putyint le kellene venni a sakktábláról. A kérdés csak az, hogy lesz-e ehhez elég bátorságuk és lehetőségük” – mondja a szakértő.

Az ukrajnai oroszok is nehéz helyzetben vannak: leginkább róluk hitte azt Putyin, hogy tárt karokkal várják majd a „felszabadító” orosz hadsereget, azonban ők is ugyanúgy áldozatul esnek a hadműveletnek, mint az ukránok. Harkiv például egy orosz többségű város, amely orosz bombázás alatt áll. Az ott élő oroszok, akik nagy többsége eddig is lojális volt a kijevi hatalomhoz, most, hogy hetek óta bombázzák őket, még inkább hűséges az ukrán vezetéshez és az ukrán államhoz. Közülük nem kevesen harcolnak az ukránok oldalán, mert látják, hogy mit kínál nekik az „orosz világ”.

A kelet-ukrajnai oroszok Kijev iránti hűsége, ami most nagyon világosan megmutatkozott, a háború után új alapokra helyezheti az Ukrajnában élő ukránok és oroszok viszonyát.  Ez nem csak politikailag és erkölcsileg lenne indokolt, de abban a tekintetben is előnyére szolgálna az országnak, hogy a két nép együttélésének méltányossá tételével jelentősen nőne Ukrajna belső stabilitása.

„Zsákutca, azaz inkább szakadék”: következmények Oroszország gazdaságára nézve

railway-g03f793fbb_1920.jpg

Forrás: Pixabay

Oroszországot február óta számtalan gazdasági szankcióval sújtották, ezek nagy részét valószínűleg sokáig nem vonják vissza. A szankciók egy része állami, de a világ vezető vállalatai is sorra függesztik fel kapcsolataikat az országgal és az orosz partnervállalatokkal. 

Az orosz gazdaság már 2014 óta nincs jó formában. Kevés a külföldi közvetlen befektetés, és korlátozott a hozzáférés a kettős rendeltetésű, azaz civil és katonai célokra is felhasználható technológiákhoz és eszközökhöz. A Krím annexiója óta ez lesz a negyedik recessziós év. Az eddig közzétett prognózisok az idei évre 7-9 százalékos recessziót jeleznek előre, de a visszaesés az újabb szankciók függvényében akár kétszámjegyűvé is válhat. Egyre inkább ez az utóbbi tűnik valószínűbbnek. Az Oroszországba beáramló termékek és technológiák listája sorra rövidül, a félvezetők és chipek hiánya különösen súlyos hatással bír. Az országot elzárták a megtakarításaitól, a nemzetközi jegybanki tartalékok több mint felét lefoglalták, ami pedig megmaradt, az jüan vagy monetáris arany.

A háború az ország hírnevének is katasztrófát jelentett: sokáig nem fognak szabadulni attól, hogy mindenféle jogalap és indokoltság nélkül megtámadtak egy szuverén államot. Sz. Bíró Zoltán szerint ezt az orosz társadalom is érezni fogja, hiszen a szankciók őket sújtják, és diszkriminációt is tapasztalhatnak majd, noha nyilván nem mindenki érdemli azt meg. Az orosz gazdaság elég nagy, hogy ne omoljon össze a büntető intézkedésektől – ahogy a kisebb országok, így Irán is kibírtak már hasonlót –, de az életminőség drámaian romlani fog, a mindennapi élet színterei megváltoznak: sok minden, ami eddig gond nélkül elérhető volt, az eltűnik az orosz polcokról, köztük számos közszükségleti cikk és ruházati termék.

Ami súlyos következményekkel járhat, az a gyógyszerellátás:

„már most is probléma van az inzulinellátással. Nem azért, mert szankció alá esne, hanem mert a megszokott szállítási láncok megszakadtak. Komoly morális dilemma, hogy mi az, amit megtehet a szankciós politika, és mi az, amit nem” – mondja a szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint „ha van fájdalmas szankció, ami Oroszországot sújthatja, az a szénhidrogén-export korlátozása” – a kőolaj ugyanis az ország legfontosabb bevételi forrása. A Nyugat rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy függetlenedjen az orosz energiaimporttól. A kőolaj és származékainak beszerzését viszonylag rövid idő alatt pótolni lehetne más forrásból, és bár a földgáz bonyolultabb eset, pár éven belül ez is megoldható a szakértő szerint. 

Az EU tagállamait ez különböző mértékben érinti, ugyanakkor Sz. Bíró szerint azon országoknak sem szabadna elutasítani az energiahordozók vásárlásának korlátozását, amely országokat ez az átlagnál jóval súlyosabban érint. Szerinte szolidaritást kell vállalni a többi EU-s országgal és a szabadságáért küzdő Ukrajnával, és el kell érni, hogy az ebben a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben lévő országok veszteségeit vagy annak egy részét az EU kompenzálja. „A napokban vezető hír volt, hogy Luhanszk megyében orosz harckocsik szétlőttek egy öregek otthonát, 56-an haltak meg. És akkor még nem is beszéltünk a borzalmas bucsai vérengzésről, a  visszavonuló orosz erők által hátrahagyott Kijev közelében lévő város tragédiájáról – nem tudom, hogy ezek után lehet-e még a gázról afféle szatócs módjára értekezni, miközben közvetlen szomszédságunkban emberek százai, sőt ezrei halnak meg” – jegyzi meg a szakértő.

Kína sem segít: Oroszország teljesen elszigetelődik? Nemzetközi politikai kilátások

mathias-p-r-reding-yfxhqaw5x0c-unsplash.jpg

Forrás: Mathias P.R. Reding, Unsplash

Oroszország a nemzetközi rendszerben elfoglalt helye azonban bonyolultabb ügy: a második világháború egyik győztes állama, a Szovjetunió jogutódjaként Oroszország a nemzetközi jogrend egyik privilegizált szereplője, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Ilyenformán nemzetközi jogilag gyakorlatilag szankcionálhatatlan, egyedül az ENSZ Közgyűlésben születhet róla nem kötelező érvényű határozat. Ez meg is történt, és megmutatta, hogy milyen mértékben maradt magára Oroszország, hiszen kizárólag olyan államok szavaztak az elitélő határozat ellen – mindössze négyen – amelyek valamilyen módon kiszolgáltatottak Moszkvának.

Kína tartózkodott a közgyűlési határozat elfogadásakor, és valószínűleg nem fog olyan politikai és gazdasági segítséget nyújtani az oroszoknak, mint azt a Kremlben feltételezhették. A kelet-ázsiai ország már jó ideje elég nagy ahhoz, hogy saját érdekeit és céljait helyezze előtérbe, így a szoros katonai szövetséget is elhárította, mert a szakértő szerint „túl zajosnak és kockázatvállalónak találta az orosz külpolitikát”, és nem akart olyan ügyekben érintetté válni, amelyek nem az övéi.

Oroszország eddig is képviselt destruktív politikája ebben a háborúban teljesedik ki, és ezzel a nemzetközi rend olyan felbontójaként jelenik meg, amire a világnak – és különösen az EU-nak és a NATO-nak – fel kell készülnie. Ha Putyin hatalmon marad és a belpolitikai változások hiánya miatt továbbra sem lehet majd bizalommal fordulni Oroszországhoz, a külvilág egyetlen opciója Oroszország minél teljesebb elszigetelése marad. Ehhez az EU-ban és a NATO-ban is nagyon ébernek kell lenni, így valószínű, hogy a két nyugati szervezetben fennmarad a sürgős helyzet miatt megindult lendület és összefogás. Azonban a helyzet jelenleg bizonytalan, és amíg nem látjuk a háború végét, addig érhetnek minket meglepetések.

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal Tovább
Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött

Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött

nevtelen_terv_12.png

Ebben a vizuális cikkben arról olvashattok, milyen iparágak profitálnak leginkább a Valentin-napból, továbbá, hogy az elmúlt években mennyit is költöttünk mi, magyarok erre az ünnepre.

Grafika: Báthori Adrienn, Mosonyi Eszter, Boritókép: greenleaf123 (Canva)

2_1.png

3_1.png

4.png

5.png

6.png

Megosztanád a véleményed? Kommentelj az Instagram-poszt alatt! Oldalunkon rendszeresen jelentkezünk hasonló grafikus tartalmakkal, így érdemes minket követni!

Kinek éri meg leginkább a Valentin-nap? - Infografikán az üzlet az ünnep mögött Tovább
Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei

hannah-morgan-ycvfts5ma4s-unsplash.jpg

A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág globálisan, ám ma már egyre többen fektetnek hangsúlyt a környezettudatos ruhavásárlásra. De hogy állnak a kérdéshez a magyar fogyasztók és a hazai divatcégek? Edőcsény Klára Ilona corvinusos hallgatóval beszélgettünk a témáról, aki erről írta TDK-győztes dolgozatát.

Írta: Kovács Anna; Borítókép: Unsplash

A kutatásban Edőcsény Klára a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta Magyarországon a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy hogyan és milyen típusú üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe. A kutatásban öt magyar divatipari vállalat munkatársaival készített mélyinterjút, hogy megértse a hazai vállalatok fenntarthatósági törekvéseit, nehézségeit. Ennek eredményeként üzleti modell típusokat állapított meg, és a triple bottom line (hármas optimalizálás) tükrében értékelte ezeket.

A dolgozat 2019-ben első helyet ért el a Tudományos Diákköri Konferencián (TDK)  és az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. Emellett a 2021-ben megrendezett OTDK verseny II. díját ítélték a dolgozatnak, illetve a témában cikk jelent meg Kláritól és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel. A példa kiválóan mutatja, hogy mennyi lehetőség nyílik meg a TDK írók előtt és rengeteget ki lehet hozni a dolgozat megírásából. Az idei TDK-jelentkezés határideje március 7., a Corvinus honlapján találhatóak a részletek.

A divatipar fenntarthatósági problémái

A kutatás összefoglalja a divatipar problémáit, ezek forrásait és hatásait három fő kategória mentén: környezeti, társadalmi és gazdasági problémák szerint csoportosítva. Például, a pamuttermesztés nagyon erőforrás-igényes folyamat, egy pólóhoz 2700 liter ivóvíz felhasználása szükséges. Emellett sok szintetikus anyagból készült termék található az üzletekben, és a túlfogyasztás, valamint a bevételkoncentráció néhány nagyvállalatnál szintén jelentős kihívást jelentenek magyar viszonylatban is.

Ha szeretnél többet megtudni a globális divatcégek gyakran etikátlan működéséről, olvasd el a H&M és a kínai kényszermunka történetét.

A divat, az öltözködés mindannyiunkat érint, és a fogyasztóként nagy felelősségünk van abban, hogy milyen márkákat támogatunk a pénzünkkel. “Ez társadalmi szempontból is jelentős döntés, ugyanis sok márka ruháit fejlődő országokban gyártják, ahol nincs minimálbér, és rengeteg a szociális probléma” – emeli ki a szerző. Tehát a fogyasztó arról is dönt, hogy támogatja-e ezen kedvezőtlen feltételek és üzleti gyakorlatok  fenntartását.

Magyar fenntartható divatcégek

“Magyarországon a kis- és középvállalkozások gyakran hármas célkitűzéssel rendelkeznek. A  profittal egy szinten társadalmi és környezeti elhatározásaik is vannak, amelyek közül leggyakrabban a gazdasági fenntarthatóság elve sérül a magyar divatipari kisvállalatok esetében” – mutat rá Klári.

Ennek egyik oka, hogy általában kis kollekciókkal dolgoznak, így a méretgazdaságosságot nem tudják kihasználni, és drágábban jutnak alapanyagokhoz. A nagy cégekhez képest, a magasabb költségek miatt gyakran a termékeket is drágábban árulják. Így csökken az a fogyasztói réteg, aki hajlandó megvenni a termékeiket, tehát kevesebb eladással és kevesebb profittal számolhatnak. Mivel így a vállalat tőke hiányában nem tud növekedni, a kezdeti probléma nem oldódik meg, és folytatódik az ördögi kör.

ba-cikk_infografika_3.png

Grafika: Báthori Adrienn

Emellett a kis márkákra általában nehezebb rátalálni, és nincs egy olyan összesítő felület, ahol a környezettudatos divatcégek nagy része jelen van. “Hazánkban a WAMP Design Market  kínál a feltérképezésben segítséget, vagy például segítséget jelenthet az ajánlás blogokon, például a Holy Duck blogon”  – mondja a szerző. Új fenntartható márkák felfedezésében hasznosak lehetnek például a közösségi média-felületek személyre szabott ajánlásai is.

A magyar fenntartható cégek problémáinak megoldása Klári szerint a fogyasztói tudatosság növekedésében rejlik, illetve a célzott állami támogatások, fejlesztési programok is sokat segíthetnek a kis cégeken.

Fogyasztói szemléletváltás

Ha jobban átgondoljuk, hogy mire van szükségünk, utánajárunk az opcióknak, és kevesebb, de jó minőségű, tartós ruhát veszünk, ezzel akár kisebb, helyi vállalkozásokat támogatva nagy változáshoz járulhatunk hozzá. Számos weboldal ajánl segítséget a szemléletváltás elősegítésére a tudatosabb vásárláshoz.

Gazdaságos megoldás lehet még  használt ruhák vásárlása, illetve a részvétel gardróbvásárokon. Ám itt is fontos figyelni, hogy tudatos döntés legyen egy-egy darab megvétele, ne csak az alacsony ár miatt vásároljunk. A kutatás alapján Magyarországon a megosztáson alapuló üzleti modellek (sharing economy) fogadtatása különösen pozitív, ezt támasztja alá például a telekocsi és a gardróbvásárok népszerűsége is. Nemcsak költséghatékony megoldásokról van szó, hanem bizonyos tekintetben egy jó programról is.

“A fogyasztók oktatására is hangsúlyt kell helyezni” – emeli ki a hallgató a kutatás kapcsán. 

“Ez megvalósulhat rendezvényeken vagy workshopokon is. Emellett fontos, hogy a fenntarthatóság értékét már  kiskorukban elsajátítsák a gyerekek az iskolában.”

A felnőtt vásárlókat pedig a márkák segíthetik a honlapjukon elhelyezett információkkal, ami a fogyasztói edukáció szerves része.

A beszélgetés alapján a márkáknak azt is érdemes kihangsúlyozni, hogy szép, divatos, minőségi ruhákat árulnak, így jobban el tudják érni a fogyasztókat. Sok kisebb, designer márka számára ez az elsődleges fókusz, a fenntarthatóságot pedig szinte természetesnek veszik. A vásárlók szemében is bónusz, ha az új ruhájuk nemcsak szép, de etikusan előállított termék is.

img_2457_2.jpg

A bizalom megteremtése

Az átláthatóság és a valós adatok elérhetőségének hiánya miatt bizalmi deficit alakulhat ki a fogyasztókban. A kis, fenntartható márkáknak viszont előnyt jelenthet, hogy a kezdetektől fogva transzparens módon kommunikálnak a gyártási folyamatokról, így növelve a hitelességet. Ezt egy divatóriás nem tudja egyik pillanatról a másikra megvalósítani. De például egy hazai márka, a ZSIGMOND DORA menswear oldalán megtalálhatók az információk a gyártási folyamatról.

A bizalom megteremtésének másik eszköze a tanúsítványok elérése, amit vagy a vállalat kaphat meg, vagy az alapanyagot minősíti. Mivel szigorú szabályozásnak kell megfelelni egy tanúsítvány elnyeréséhez, ez is a bizalmat építheti. “A tanúsítványokat, vagy azzal minősített textileket elég költséges beszerezni, és sajnos sok fogyasztó nincsen tisztában a jelentésükkel, ezért is lehet, hogy nem érdemes ezt elsődleges prioritássá tenni egy vállalatnak. Az átláthatóság miatt illetve a hitelességet bizonyítani igenis nagyon fontosak a harmadik fél általi tanúsítványok, csak kis cégek esetében a nagy költség miatt nem biztos ,hogy ebbe éri meg elsődlegesen pénzt befektetni, amíg a fogyasztók ezzel kevéssé vannak tisztában” – mondja Klári. A fogyasztói edukációt illetően fontos, hogy a vevők tudják, mit jelentenek ezek a ‘pecsétek’, így célszerű ezt a honlapon egyértelműen feltüntetni.

Ha mélyebben érdekel a téma, hallgasd meg podcastünket is! Dr. Faludi Julianna kutatóval beszélgettünk a globális divatiparról és a ruháink történetéről.

Támogatások

Az állami támogatások is sokat segíthetnek a cégeknek, hogy elérjék a fogyasztókat, és Klári szerint pozitívum, hogy ma már léteznek programok, megpályázható támogatások a magyar textilipari vállalkozások segítésére.

“A vizsgált márkák túl kicsik ahhoz, hogy a programokból profitálhassanak. A kis cégek támogatásához más hozzáállásra, más jellegű támogatásra van szükség, mert eltérőek a prioritásaik. Fontos, hogy az induló vállalkozásoknak is legyen elérhető támogatás” – mondja a szerző. Így könnyebben és gyorsabban tudnak elindulni a növekedés és a siker útján. “Érdemes lehet akár külön forásokat allokálni és pályázatokat hirdetni a kis, fenntartható divatmárkák támogatására.”

Fenntarthatóság mint gazdasági előnyforrás

“Az alapanyagok olcsó vagy ingyenes beszerzése egy kevésbé egyértelmű, de nagy előny olyan márkáknak, amelyek a kidobásra ítélt, de még jó állapotú anyagok felhasználására építik üzletüket” – mondja Klári.

Amikor bútorgyáraknak vagy egyéb gyártóknak megmarad a felesleges bőr a mintavágás után, ezt általában kidobják. Ám esetenként egy-egy ruhamárka megállapodik velük a felesleges bőr kedvezményes megvételére, amiből aztán teljesen egyedi és utánozhatatlan darabok készülnek.

A vállalkozások, amelyek az alapítástól kezdve környezettudatos módon gyártanak, előnyre tehetnek szert szigorúbb környezetvédelmi szabályozások bevezetésekor, hiszen “náluk nem merülnek fel a termelés átalakításával kapcsolatos átváltási költségek.” Tehát nemcsak a környezet védelme érdekében éri meg fenntarthatóan működni, hanem jelenős gazdasági előnyforrás is lehet ez a hozzáállás egy divatcég számára.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Mit tesznek magyar kisvállalkozások a fenntartható divatért? – Egy TDK-kutatás eredményei Tovább
“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
A legforróbb magyar divattervezők – Magyar márka lett Európa leggyorsabban növekvő divatcége

A legforróbb magyar divattervezők – Magyar márka lett Európa leggyorsabban növekvő divatcége

catwalk-gfc40b13b3_1920.jpg

Habár a magyar divatipart itthon még alig ismerik, számos hazai márka hódította már meg a külföldi piacokat. A Nanushka egy év alatt meghússzorozta az exportját, az AERON olyan bevásárlóközpontokban van jelen, mint a londoni Harrods és a milánói La Rinascente, a NUBU pedig minden idők egyik legnépszerűbb olimpiai formaruháját tervezte. A cikkben bemutatunk néhány magyar márkát, amikre érdemes lesz figyelni a jövőben. 

2021.10.21. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay. Képek forrása: Magyar Divat és Design Ügynökség

Előző héten zajlott le a 2022-es tavaszi-nyári kollekciókat bemutató Budapest Central European Fashion Week, amely egy teljes héten át várta programokkal a divat iránt érdeklődőket. Október 16-17. között a Bálna Budapestben több, mint 30 márka mutatta be a legújabb kollekcióját. A cikkben összegyűjtöttük a legforróbb magyar divattervezőket és a 2022-es tavasz-nyári kollekciók slágerdarabjait.

Nanushka

nanushka.jpg

Habár a Nanushka már megélte a hegyet-völgyet is, idén nyáron nyitotta meg az első háromemeletes londoni butikját, amin még a Külgazdasági miniszter, Szijjártó Péter is részt vett.  A Nanushka márkát 2006-ban Sándor Szandra alapította. Édesanyja gyermekruházati márkája volt a Nanushka első mérföldköve, hiszen miután Szandra elvégezte a London College of Fashion-t, a családi vállalkozás alapjára megalapította saját márkáját. 

A kis budapesti márka egy szerencsés szerelemnek köszönhetően kezdett el növekedni. Miután Sándor Szandra és Baldaszti Péter találkozott, Péter elkezdte a gazdasági fókuszt képviselni és befektetőket keresni. A cég bevételei 2018-tól kezdtek el rohamosan nőni, amikor a vezetés rájött, hogy a külföldi piacon jóval nagyobb a kereslet a márka ruháira, mint itthon, amit az is mutat, hogy 2019-ben már meghússzorozta az exportból származó bevételeit 2018-hoz képest. A Reuters legfrissebb listája szerint ma a Nanushka Európa leggyorsabb ütemben növekvő divatcége. 

A Nanushka egy elegáns, modern stílust képvisel, erős hangsúlyt helyezve a részletekre és az anyaghasználatra. A fenntartható gyártás a márka egyik alappillére. A kollekciók egytől egyig a minket körülvevő világra, természetre és a közösségre reflektálnak. A Nanushka ruhák szabása a hagyományos technikákat a kortárs kultúrával vegyíti. A tökéletlenség szépségét ünnepelve a márka modern, bohém szemléletet testesít meg.

A 2022-es tavaszi-nyári kollekció a márkához hűen gazdag forma- és színvilágot mutatott be. A különböző anyagokat a szettekben is vakmerően kombinálták – az elegáns szatént a vidéki stílust idéző, raffiához hasonló “bucket hat”-tel. A divatbemutató egyszerre repített el egy tavaszi piknikre és egy modern világváros utcáira. 

Virag Kerenyi

viragkerenyi.jpgKerényi Virág olyan, mint Van Gogh. Ha ránézel egy Virág Kerényi ruhára, akkor biztosan tudod, hogy ő tervezte. Extravagánsak, színesek, önbizalmat és szeretetet sugároznak. Virág ruháit a gazdag díszítések és a rengeteg aprólékos részleten kívül a merészség és figyelemfelkeltés jellemzi. Szereti feszegetni a komfortzónák határait, ruhái látványosak, önkifejezők. Minden egyes darabban benne van az alkotás és az elmélyülés öröme.

A 2022-es tavasz-nyári kollekció hozta a megszokott stílusjegyeket, ám a divatbemutató sokkal több volt, mint csupán a kollekció felvonultatása. A két nap alatt ez volt az a divatbemutató, amire mindenki emlékezni fog. Minden modell egy gondolatot jelképezett. Egy gondolatot, ami létjogosultságot ad a divatnak, hiszen megmutatta, hogy a ruhákkal igenis ki tudjuk fejezni magunkat, az általunk vallott értékeket, az érzéseinket a világ és önmagunk iránt. 

“STOP HATE, MORE LOVE, SPREAD LIGHT, LEARN, SEE, FOLLOW YOUR HEART, LAUGH, FEEL, LAUGH, THINK, MEDITATE, DREAM!”

AERON

aeron.jpgÁron Eszter 2012-ben alapította az AERON márkát. A budapesti Atelierben Eszter a családi örökségének, a közép-európai kézműipar hagyományainak ápolása mellett a folyamatos innovációra fókuszál – az AERON márka ezek harmonikus találkozása. A vállalkozás 2020-ban igényelt támogatást a HEPA-tól, így ma már olyan luxus áruházakban van jelen, mint a milánói La Rinascente, a londoni Harrods, a kanadai Hudson’s Bay és a kínai Galeries Lafayette.  

Az AERON-t a különleges anyaghasználat és a jellegzetes stílusa jellemzi. Minden kollekció egyedi, és egytől egyig szembemegy az elvárásokkal. Az AERON viselője a modern nő, aki a kifogástalan minőséget és az időtálló darabokat keresi.

A 2022-es tavaszi-nyári kollekciójában többek között megjelennek a földszínek, a lazac és a visszafogott ünnepi hangulatot idéző ezüstszürke is. 

Kata Szegedi

kataszegedi.jpgA Kata Szegedi márka egy egyetemi barátságnak köszönhetően született meg: a brand alapítói Szegedi Kata és Benus Dániel még 2002-ben találkoztak, amikor még mindketten diákok voltak. Hamar megtalálták a közös hangot, amely odáig vezetett, hogy 2019-ben közösen alapították meg a Kata Szegedi márkát. 

A tervezői duó hitvallását leginkább az „Object of Desire” kifejezés írja le: olyan architekturális vonalvezetésű darabokat terveznek, melyek lényegi eleme a szenvedély és a vágyakozás a tárgyak iránt. A kontraszt kiemelése fellelhető az összes ruhában – a sziluettektől kezdve a formák, az anyagok és a színek használatáig mindenhol jelen van. A tervezőpáros a kortárs művészetből merít inspirációt, ugyanakkor a fiatalos kultúra és a városi életvitel is erősen érezteti a hatását a kollekcióikban. A márka az utóbbi években egyre inkább elmozdult a fenntartható és az abszolút slow fashion irányába, melyhez a vintage anyagok gyakori használata adott kezdőlökést. 

A tervező duó nemzetközi színtéren is egyre nagyobb ismeretségnek örvend: kollekciójukkal bejárták Helsinkit, Berlint és Zágrábot, de a sztárvilágban sem ismeretlenek. Néhány hónapja pedig a Camera Nazionale della Moda (Olasz Divat Országos Kamarája) szakembereivel dolgoznak, akik iránymutatást adnak ahhoz, hogy elkezdjék megvalósítani a külföldi terjeszkedésre irányuló terveiket.

A 2022-es tavasz-nyári kollekciót bemutató show-t Epres Panni kezdte, aki a több mint egyéves visszavonulás és a nemrég megjelent Glamour Book után újra visszakerült a reflektorfénybe. A közönség pedig imádta ezt a visszafogott, ám határozott visszatérést. A bemutató második részében a Kata Szegedi X Levi’s együttműködés nagyon vagány, geometrikus mintákkal teli és lezser ruhadarabjait vonultatták fel. 

Nubu

nubu.jpgA NUBU márkát 2007-ben alapította Garam Judit, aki már több, mint harminc éve a divatiparban dolgozik. A márkához később csatlakozott Kovács Adél mint fiatal divattervező. A páros azóta megnyitotta az Andrássy úti márkaüzletét, és már több nemzetközi, főleg ázsiai piacon is jelen van. Az elmúlt évek egyik legnagyobb megtiszteltetéseként pedig a NUBU tervezhette a magyar olimpiai csapat formaruháját. 

A NUBU kollekciói mind a klasszikus urbánus vonalat képviselik, melyekre jellemző a visszafogott luxus és a finom színek együttese. A folyamatosan változó trendek mentén a márka minden félévben megújul, de sokkal inkább reagál azokra, mintsem hogy követné őket. 

A 2022-es tavasz-nyári kollekcióban is a már megszokott alapszínek szerepeltek és az elegancia a sportosabb, városi hangulattal keveredett. Előjöttek a bőr övtáskák, az örök darabnak számító mini fekete ruha és a katonai stílust idéző földszínű alapdarabok is. 

Tomcsanyi

Tomcsányi Dóri 2012-ben Budapesten alapította meg a saját nevét viselő márkát, egy évvel azelőtt, hogy megszerezte volna mesterfokú diplomáját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem divattervezői szakán. Az alapítás utáni időszakban Dóri rendszeresen hordta a ruhákat külföldi showroomokba és kiállításokra, de a külföldi értékesítés olyannyira drága lett, hogy jelenleg az itthoni piacot szeretné megszólítani, ami a márka stílusában, kommunikációjában és szellemiségében is jól látható. 

A márka nevének kelet-európai csengése nemcsak a tervező, de a márka teljes történetének is fontos jellegzetessége. Dóri sokat inspirálódik gyermekkori emlékeiből, a keleti blokk vidám napjaiból, valamint a szülei szociális hátteréből adódó különbségekből.

A 2022-es tavasz-nyári kollekcióban a már jól megszokott gazdag színhasználat és a természetközeli formák köszönnek vissza. Míg a 2021-es tavaszi-nyári kollekcióban Dóri a víz élővilágából merített ihletet, addig a 2022-es kollekcióban a föld és a rovarok jelennek meg. Feltűnik az óvodás időszakot megidéző bodobács, a lepke és a szúnyog is.  

A legforróbb magyar divattervezők – Magyar márka lett Európa leggyorsabban növekvő divatcége Tovább
,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

chika_n_attila.jpg

Szeptember elején jelent meg a Vállalatgazdaságtan tankönyv legújabb kiadása, melynek szerzője Chikán Attila akadémikus, közgazdász és már közel 50 éve pályán lévő pedagógus. Miben változott a tankönyv az első kiadás óta? Hogyan lesz aktuálisabb a Vállalatgazdaságtan-oktatás?

2021. 10. 15. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Chikán Attila

Magyarország gazdasági minisztere 1998-1999-ben, a Richter Gedeon felügyelő bizottságának elnöke, a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának alelnöke, a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, a Vállalatgazdaságtan Intézet vezetője. A felsorolás egy emberről, Chikán Attila professzorról szól, aki a Corvinus jogelődjén végezve egy percig sem hagyta el az egyetemet:

Rengeteg társadalmi tisztséget töltöttem be, de közben mindig az egyetemen voltam, ez nem változott.

Pályáját 1992 óta kíséri a Vállalatgazdaságtan tankönyv, melynek hatodik kiadása idén jelent meg. Chikán Attila elmondta, hogy egy új kiadás mögött általában két évnyi kemény munka áll. ,,Ez nem azt jelenti, hogy két évig éjjel-nappal ezen dolgozom, de az időm jelentős részét ez teszi ki, és ilyenkor az embernek hinnie kell abban, hogy ennek van értelme’’.  30 év alatt több, mint huszonötezer hallgató alapozta meg gazdasági ismereteit e  könyv segítségével, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Így, hogy ennyi hallgató tanul a könyvből, az ember érzi azt, hogy ennek van jelentősége és értelme – mondja a professzor úr.

A könyv az első kiadás óta sokat változott. Akkor az üzenete ennyi volt: ,,a piacgazdaság jobb, mint a tervgazdaság’ - mondja a professzor, ehhez képest az új, bővített kiadás már olyan aktuális problémákra, kihívásokra, koncepciókra is rávilágít, mint az ipar 4.0, a technológiai fejlődés vagy épp a klímaválság.

Az új tankönyv két jelentős aspektusban különbözik az eddigiektől. ,,Egyrészt van benne egy általános szemléletváltozás, másrészt pedig konkrétan olyan új témák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire relevánsak’’ –  részletezi a könyv szerzője.

Az általános szemléletváltásra azért volt szükség, mert a digitalizáció, a globalizáció és az ehhez kapcsolódó ideológiák, a fenntarthatóság kérdése és ezáltal a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjainkban sokkal mélyrehatóbban jelennek meg. A könyvben nagy súlyt kapnak a gyakorlati példák is, a 3D nyomtatás például nem tartozik szorosan a törzsanyaghoz, mégis szó van róla, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg a vállalati tevékenységben.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már aktualitásokról van szó, akkor a mindennapjainkat beárnyékoló világjárvány mennyire érvényesül a könyvben és a szemléletmódban. Chikán Attila ugyanakkor nem szerette volna, ha a világjárvány áthatja a tankönyvét, hiszen ahogy mindannyian, ő is bízik abban, hogy ez nem tart örökké. ,,A könyvet gyakorlatilag a Covid kellős közepén írtam, így akár minden témával kapcsolatban felmerülhetett volna, hogy hogyan hat majd rá a pandémia’’.

Tapasztalatai szerint a világjárvány ráerősített néhány olyan (gazdasági) tendenciára, ami feltörekvőben volt az életünkben. Erre a legszemléletesebb példa a home office jelensége, amely létezett korábban is bizonyos területeken, azonban csak tavaly került be igazán a köztudatba, amikor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség. 

home_office.jpg

Kép: Yasmina H, Unsplash

A tankönyv szorosan összefonódik a Corvinus összes gazdasági alapszakján oktatott Vállalatgazdaságtan nevű tárggyal, melynek célja, hogy biztos alapot adjon az üzleti tanulmányok folytatásához, a specifikusabb tárgyak elsajátításához.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen tárgy során nem lehet mindent megtanítani, azt szerettük volna elérni, hogy ez egy szemléletformáló, fogalmi alapozó tárgyként jelenjen meg – mondja Chikán Attila.

A Corvinuson egyébként több, mint 1000 diák hallgatja idén is a tárgyat alap és emelt szinten illetve egy tanulmányi verseny is kapcsolódik hozzá. Chikán Attila szerint a Corvinus Egyetem környezete – legyen szó a Vállalatgazdaságtan Intézetről vagy az éppen zajló átalakulásról – nagyon támogató és inspiráló abban, hogy valaki tankönyvet írjon, és ezzel aktívan formálja az egyetemi életet, az üzleti gondolkodást és a gazdasági szakokat is.

b_v_173_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A letölthető formában már létező tankönyvhöz e-könyv változat is tervben van, ami interaktív módon tenné élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulást. Chikán Attila elmondta: ,,a diákoknak és a tanároknak is megvan az igénye arra, hogy az informatika segítségével újfajta módon oktassunk, új módszereket implementáljunk az oktatásba’’.

Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati példákból kiindulva egy ilyen könyv megalkotása akár 20-30 ember munkáját is igényelheti, különösen az informatikus szakemberek közreműködését, akik életre tudják kelteni azt a tananyagot, amelyet a hagyományos tankönyvek már minden értelemben kimerítenek.

A 2020-as Vállalatgazdaságtan tankönyv több értelmezésben is ,,egyfajta fejlődési pálya vége’’ a professzor szerint. A pedagógiai szemléletmód ugyanakkor nem szakad meg itt,  Chikán Attila a Rajk Szakkollégium elnökeként és egykori alapítójaként továbbra is minden évben tart kurzusokat, illetve néhányszor vendégelőadóként is feltűnik gazdasági tárgyak elméleti óráin.

A vállalati és közéleti kapcsolataim nagyon erősek, de én mindig is elsősorban pedagógus voltam, és az is maradok - mondja jövőbeni terveiről Chikán Attila.

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról Tovább
Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel

vehicles-ge5d21a4cc_1920.jpg

Korrupció, szegénység és elszigeteltség jellemzi, pedig a természeti és a gazdasági erőforrásai meglennének egy stabilabb és gazdagabb jövő biztosítására. Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a soknemzetiségű Nigériáról adott elő az idei Kutatók Éjszakáján.

2021. 10. 08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

“Nigéria egy 36 tagköztársaságot közre fogó szövetségi állam. A mostani összetétel 1999-ben jött létre, amikor vége lett a három évig tartó katonai uralomnak” - mondta Dr. Forman Balázs, a Corvinus Egyetem docense a Kutatók Éjszakáján tartott előadásában. 

Nigéria történelme pont olyan összetett, mint a népessége. Az államformát tekintve volt szultánság, feudális hatalom, protektorátus és gyarmat is. A 20. század elején az egyik legfontosabb angol gyarmat lett kimeríthetetlennek tűnő természeti forrásainak és könnyen irányítható lakosságának köszönhetően.

“Olyan terület volt, ahol könnyen lehetett alkalmazni az “oszd meg, és uralkodj” elvet, hiszen vallásilag,  etnikailag és társadalmilag is nagyon diverzifikált volt, és a mai napig az” - mondta Dr. Forman Balázs. A legutóbbi nemzetközi index szerint Nigéria 14. a világ „failed state” listáján. Magyarul ezt leginkább kudarcállamnak vagy nem működő államnak lehetne fordítani: afrikai mércével is súlyos problémát jelent a bűnözés, az erősödő polgárháború, a tömeges mélyszegénység és a korrupció.

2015 óta Muhammadu Buhari az elnök, aki minden erejével próbálja összetartani a gyarmati időkben, a britek által mesterségesen összerakott soknemzetiségű, felerészben muszlim, felerészben keresztény országot, ugyanakkor az országban még így is rendkívül kényes hatalmi, politikai, gazdasági és társadalmi egyensúly van, ami egyik percről a másikra felborulhat.

Bár Nigéria a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, a természeti gazdagságból kevés jut el a helyi emberekhez, ezért folyamatosak a felkelések. A legutóbbi 2021 januárjában történt, amikor Nigéria délkeleti részén a nigériai hadsereg megtámadta a Biafra Őshonos Emberei szervezet biztonsági hálózatát. Biafra 1967-1970 között egy szakadár állam volt, ami Nigériából vált ki, de a három évig tartó harc után végül megadta magát. A két terület közötti ellenállás a mai napig fennáll - a háborús állapot, a bizonytalanság, az élelmezési és egészségügyi problémák szinte ugyanolyan mértékűek, mint 1970-ben.

Merre tovább Nigéria?

africa-gdabd7207e_1920.jpg

Kép: Pixabay

Az egyik legfontosabb probléma Nigériában a szegénység, ami leginkább a társadalmi egyenlőtlenségekből fakad. A lakosság nagy része alig részesedik a gazdasági növekedésből, és habár az élelmiszerhez való hozzájutás feltételei javultak az elmúlt húsz évben, az alultápláltság még mindig egy súlyos probléma az országban. A legfontosabb intézkedéseket és lehetőségeket Neszmélyi György Iván foglalta össze egy korábbi tanulmányában. A szerző szerint mindenképpen arra lenne szükség, hogy az ország főként kőolaj eladásából származó exportbevételeit a kormány észszerűbben és igazságosabban ossza szét a régiók között. 

A politikai és vallási alapú társadalmi feszültségek is komoly problémát jelentenek szerinte, melyekre nagy hatással van a szegénység is, hiszen a kettő egymást erősíti: minél szegényebb egy ország, minél nehezebb az emberek élete, annál több feszültség halmozódik fel a társadalomban. A lakosság életkörülményeinek javítása, új munkahelyek teremtése gátat vethet annak, hogy a mintegy 80-90 milliós, alapvetően békés helyi muzulmán lakosság nagyobb része radikalizálódjon, hiszen a szélsőséges ideológiák a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a legszegényebb társadalmi körökben terjednek leginkább. 

A harmadik kiemelendő cél pedig a korrupció felszámolása és a politikai átláthatóság. Habár az ország politikai múltját tekintve a korrupció teljes felszámolása aligha reális rövid időn belül, ebben a tekintetben Buhari elnököt egy nagyon jó és egyben bátor kezdeményezőnek tartják a szakértők.

Európai szemmel

Nigéria óriási, elsősorban gazdasági lehetőségeket jelenthet Európa számára a jövőben, ugyanakkor a gyarmati időkhöz hasonlóan  - csak más eszközökkel - ma is nagy versenyfutás folyik Afrika természeti erőforrásaiért. “Ebben a versenyfutásban nem Európa az egyetlen, hiszen sorra vetik meg a lábukat a kínai, délkelet-ázsiai és dél-amerikai cégek is” - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában. Ráadásul míg Kína a fejlesztésekért cserében nem támaszt emberjogi és a demokratikus fejlődés előmozdításával kapcsolatos előfeltételeket, addig az európai államok nagy része politikai feltételekhez köti a fejlesztési forrásokat. 

Európai szemmel az is nehezen érthető, hogy a külföldi turizmus miért jár gyerekcipőben Nigériában. Hiszen számos olyan természeti és kulturális értéke van, melyre nemcsak Európában, hanem globálisan is lenne kereslet. Neszmélyi tanulmányában azt mondja, hogy itt arról van szó, hogy Nigéria sérelmezi, hogy állampolgárainak nagy része nem, vagy csak igen nehezen kap beutazó vízumot európai, vagy más tengerentúli országokba. 

A hatóságok egyfajta „viszonosságot” próbálnak alkalmazni, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy míg a nigériak, ha nem is véglegesen, de hosszabb időre vándorolnának be az európai országokba, addig a turisztikai céllal beutazó külföldiek csupán az utazás 

idejére. Ráadásul, ha jobban belegondolunk, akkor Nigériának sem lehet érdeke, hogy a lakossága, így a potenciális munkaereje kivándoroljon, hiszen az tovább gyengítené a gazdaságot. 

“Nigériának és a többi afrikai államnak a saját országaikon belül kellene minden embernek méltó és tisztességes életkörülményeket teremteni. A mi feladatunk pedig az, hogy a lehetőségekhez mérten segítsük őket, hiszen egy kiegyensúlyozott és stabil Afrika kevesebb migrációt és sokkal több együttműködési lehetőséget jelent. “ - olvashatjuk Neszmályi György Iván tanulmányában.

Mit kaphatnánk Nigériától? - A soknemzetiségű szövetségi állam európai szemmel Tovább
Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle

Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle

img_2257.jpg

A Champs-Elysées Párizs leghíresebb utcája - tele luxuscikkeket árusító boltokkal, francia éttermekkel, mozikkal és elit eseményeknek otthont adó klubbokkal. Nincsen olyan turista, aki ne sétálna végig legalább egyszer a sugárúton, ha Párizsba jár. Ugyanakkor a párizsiak és a környezet már kevésbé kedveli a Champs-Elyséest. Ezen szeretne változtatni a 87 milliárd forintos projekttel a városvezetés, ami egy zöldebb és élhetőbb alternatívát képzel a fények városának. 

2021.08.26. Írta: Belayane Najoua/Képek forrása: PCA Stream

“Két év után újra Párizsban voltam. Habár a korábbi Erasmusos félévem alatt már megtanultam, hogy a Champs-Eyséest messze el kell kerülni, hacsak nem akarunk a tolakodó turisták forgatagába kerülni, most mégis arra vettem az irányt. Viszont amikor odaértem nagy meglepetés fogadott. Óriási felújítások, lezárások voltak a város legelőkelőbb útján, ami sehogy sem illett az általam várt képbe. Meglepő volt így látni azt az utat, amin a franciák csak muszájból hajtanak végig, akkor is csukott szemmel, a turisták pedig gyermeki lelkesedéssel trappolnak be-ki egyik boltból a másikba.” 

Párizs polgármestere, Anne Hidalgo idén januárban jelentette be, hogy a város leghíresebb utcájából egy különleges kertet fognak létrehozni, amivel Párizs környezeti és társadalmi épségét is javítani szeretnék. Az egykor virágzó Champs-Elysées mára már csak a turistákat és a fotósokat vonzza - a leromlott állapotoknak, a turistaáradatnak és az üzlethelyiségeket elfoglaló multicégeknek is köszönhetően a párizsi lakosok többsége messzire elkerüli a sugárutat. Ráadásul a sugárút környéke Párizs egyik legegészségtelenebb része a magas légszennyezettség és a városi zaj miatt. 

A világ második legdrágább utcája

Az Avenue des Champs-Élysées a francia főváros, Párizs legismertebb, legelőkelőbb és legforgalmasabb sugárútja. Az út a Concorde tértől a Diadalívig tart és jelenleg nyolc sáv található rajta.

Az utcát a nyugati modern várostervezés első mérföldkövének is tekintik, hiszen a   Champs-Elysées ötlete a felvilágosodáshoz köthető. A 17. századi Európában újragondolták a tereket, így a régi, zárt, középkori francia kerteket elkezdték átalakítani nagyobb szabadságot engedve az építészeknek. Két évszázaddal később a felvilágodosás alkonyán Le Notre építész fejében megszületett egy sugárút ötlete, amivel Párizst a modern kor úttörőjévé akarta tenni. A cél az eddigi leghosszabb és legimpozánsabb sugárút megépítése volt, ami sikerült is.

A Champs-Elysées azóta is töretlen népszerűségnek örvend világszerte, amit az is mutat, hogy egy száz négyzetméteres ingatlan egy éves bérleti ára átszámítva több mint 650 millió forintba kerül, így a New York-i Fifth Avenue után a világ második legdrágább utcája.

“A nagyon magas bérleti árak miatt is lepett meg engem a sugárút közepén álló McDonald’s, ami olyan szinten tér el a többi üzlettől, mint hófehér ruhán a fekete pötty. Felmerült bennem a kérdés: Mégis ki eszik McDonald’s-ot a világ egyik legelegánsabb utcáján? Később, viszont az egyetemi tanárom világosított fel, hogy habár a gyorséttermi üzletlánc merész ötletét nagyon negatívan fogadták a párizsiak, egész Franciaországban ennek a mekinek van az egyik legnagyobb forgalma. Ezért viszont a mekinek áldozatot is kellett hoznia - mivel a Champs-Eyséesen csak fekete vagy fehér feliratú boltok lehetnek, így a mekinek le kellett cserélnie a sárga feliratot. Ez az egyetlen meki üzlet, aminek fehér a felirata az egész világon.” 

A párizsiak utálják

A tervek elkészítését komoly kutatások előzték meg, hogy a városvezetés és a kivitelező cég is lássa, mire van szüksége a városnak. A Champs-Elysées már a kezdetek óta ad helyet a párizsi fesztiváloknak, a rengeteg sétálónak és a naponta több, mint 66 ezer áthaladó autónak. A forgalom az 1970-es évektől kezdett el rohamosan nőni, amikor a globalizáció is elérte a várost. Ebben az időben született meg a “hyperlieux planetaires” kifejezés, amit Michel Lussault geográfus dolgozott ki és egy olyan helyet ír le, ahol a modern globalizáció társadalmi, gazdasági, politikai és környezeti hatásai is jelen vannak. Ennek jártak utána a kutatók is.


A vizsgálatok alatt számos térképet készítettek a területről, ami a turisztikai forgalmat, az autóforgalmat, a helyi emberek forgalmát, a légszennyezettséget és a városi zajt mutatta. 

download_3.png

A fenti képen a terület légszennyezettsége látható. A térkép jól illusztrálja, hogy a sugárút vonalán a levegő szén-dioxid tartalma jóval magasabb, mint a körülötte lévő területen. A legsötétebb részeken 80 mikrogramm/négyzetméter, ami kétszer több, mint az Egészségügyi Világszervezet által elfogadott egészséges érték. A kép jobb oldalán látható egy nagyobb négyzet, ahol a légszennyezettség alacsonyabb, mint a sugárúton. A négyzet Párizs egyik legkedveltebb és egyben legfrekventáltabb kertjét, a Jardin de Tuileries (Tuileriák kertjét) mutatja -

 ebből is látszik, hogy mégha az adott hely nagyon frekventált is, a világvárosokban levő parkok kulcsfontosságúak lehetnek a levegőszennyezettség csökkentésében. 

download_1_1.png

A fenti képen a terület hangtérképe látható. Mint minden nagyvárosban, úgy Párizsban is a főutakon és azok környékén van a legtöbb zaj, ami, habár egy idő után megszokja az ember, az egészségre hosszútávon nagyon káros lehet. A zajterhelést hatékonyan lehet mérsékelni zöld falakkal, szökőkutakkal, mesterséges vízesésekkel. Éppen ezért a párizsi tervekben azonkívül, hogy csökkentik az útsávok számát, így korlátozva az áthaladó autók számát is, rengeteg fát és környezeti elemet építettek be a tervekbe, amelyek nemcsak a levegőszennyezettség csökkentéséhez, hanem a városi zaj csökkentéséhez is hozzájárulnak. A cél, hogy a sugárút környékén a maximális zajterhelés ne legyen magasabb, mint az Egészségügyi Világszervezet által előírt 53 decibel, ugyanis jelenleg 68 decibel az átlagos zajsűrűség a Champs-Elysées környékén. 

A fenti két térkép a kutatás töredékét mutatja be csupán - a kutatásokból készült online kiállítás ezen a linken érhető el. 

A projektet nemcsak a környezeti hatások miatt indították el, hanem a párizsi lakosok miatt is. Ugyanis a turistákkal ellentétben a főváros lakói kiábrándultak az évek során a sugárútból és ha lehet, messze elkerülik még a környékét is. A cég által készített kutatásból kiderült, hogy a sugárúton sétálók közül háromból két ember turista. Ráadásul a párizsiak közül is az emberek több mint hetven százaléka csak a munkája miatt megy arra a környékre. Ennek a tendenciának a hatásai pedig a koronavírus alatt még jobban kiütköztek, hiszen a Champs-Elysées a butikok és a haute-couture ruhaboltok központja, ahol a napi bérlési díj átlagosan 520 ezer forint négyzetméterenként, de ha a helyi lakosok nem mennek arra, akkor a boltoknak nem lesznek vásárlóik. Így a projekt egyben képviseli a környezet és a helyi lakosok igényeit. 

A projekt legfontosabb elemei:

  • 6+2 sáv átalakítása kétsávos úttá.
  • Huszonnégy hektáros közpark létrehozása a Concorde tér és a Roosevelt tér között 360 új fa építésével. 
  • Az út két szélén levő járdák kiszélesítése, ami teret ad a sétálóknak és vendéglátóegységek teraszainak is. 
  • A Diadalív körüli körforgalom lecsökkentése kétsávos körforgalommá. Helyére nyáron strandot, télen jégpályát építenek.

A projekt céljai között szerepel, hogy olyan új szerepeket adjon a sugárútnak, mint a felelős gasztronómia párizsi központja, új kulturális és tudományos események helye, zöld környezet biztosítása az iskoláknak és az óvodáknak egyaránt. 

A Champs-Elysées kizöldítése nemcsak Párizs szempontjából lehet mérföldkő, hanem világszinten is, hiszen a nagyvárosok a környezeti szennyezés gócpontjai, amiket eddig nagyon nehéz volt megváltoztatni. Egy már kialakult városszerkezet zöld újragondolásához nem elég, ha az építészek és a lakók támogatják az ötleteket - a városvezetés szándéka is kulcsfontosságú.

A párizsi projekt megmutathatja, hogy miként lehet a legegészségtelenebb nagyvárosokat is egy élhetőbb és zöldebb út felé terelni. A kérdés az, hogy ki fogja követni a példáját?

Zöld útra lép a világ egyik legdrágább utcája, mert a franciák már irtóznak tőle Tovább
Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel?

Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel?

nevtelen_terv_4.png

A diákhitellel kockázatok mellett, de kedvező feltételekkel finanszírozhatod egyetemista éveidet. Megmutatjuk, hogyan.

2021.08.17. Írta: Taxner Tünde. Képek forrása: Canva.com / Getty Images

(A cikkben szereplő hallgatók nevét kérésükre megváltoztattuk.)

Jázmin önköltséges formában kezdte el második képzését. Egyrészt a pótfelvételin már nem volt támogatott képzés, másrészt nem is lett volna elegendő állami féléve a szak befejezésére. “Mivel nem volt ennyi félretett pénzem, ez volt a legkézenfekvőbb megoldás” - mondja Jázmin arról, miért vette fel a Diákhitel2-t.

A Diákhitel2 az önköltséges képzések finanszírozásában segít. Maximum a képzés díjának megfelelő összeg vehető fel, a visszatérítés pedig kamatmentes és nincsenek rejtett költségei. Az egyetemi tanulmányok ideje alatt bármikor igényelhető, és igénylés után az összeget közvetlenül az oktatási intézménynek utalják.

A törlesztést legkésőbb a hallgatói jogviszony megszűnése után négy hónappal kell elkezdeni. A törlesztőrészlet a minimálbér és a felvevő aktuális jövedelmének függvényében folyamatosan változik, ezért azt évente határozzák meg. Bármikor, díjmenetesen lehet előtörleszteni, akár esetileg, akár rendszeresen. 

A Diákhitel2 tehát segít a tanulmányok elvégzésében akkor is, ha a hallgató nem kerül be ösztöndíjas képzésre. Ez a Corvinus Ösztöndíjnál különösen fontos lehet, hiszen rosszabb teljesítmény esetén a hallgató elveszítheti ösztöndíjas helyét a második évre. “A Diákhitel Központ információi alapján teljesen biztonságosnak tartom ezt a hitelt, minden részletesen és érthetően le van írva, és tényleg nagyon kedvezőek a feltételek a hallgatók számára” - véli Jázmin.

A részletekről a diakhitel.hu oldalon tájékozódhatsz! Az oldalon egy kalkulátort is találsz, ahol kiszámolhatod a törlesztési időt és a törlesztőrészletet arra az összegre, amit fel szeretnél venni. 

Hallgatói költségek nem csak önköltséges képzésen vannak, ebben segít a Diákhitel1

“Elsőévesként nem szerettem volna egyik típust sem felvenni, viszont szükséges volt, hiszen csak önköltséges képzésre vettek fel. Ebből kifolyólag a kollégium is drágább volt, illetve az önfenntartást sem tudtam a szüleimre támaszkodva megoldani, így végül a szabad felhasználású hitelt is igénybe kellett vennem” - mondja Márk, aki jelenleg a Corvinus mesterszakos hallgatója.

A Diákhitel1 szabad felhasználású hitel, vagyis költhető lakhatásra, mindennapos kiadások fedezésére, de akár kultúrára, kikapcsolódásra vagy technikai eszközök vásárlására is. Havi összege 15 ezer forinttól 150 ezer forintig terjed, tanulmányi félévenként akár 750 ezer forintot is kaphat a hallgató. Az egyetemi tanulmányok ideje alatt bármikor igényelhető, havi részletekben, félévente vagy egy összegben utalják.

A Diákhitel1 kamata jelenleg 1,99 százalék, ami a piaci alapú banki hitelekhez képest kedvezőnek számít. Egyik diákhitel típusnál sincs hitelbírálat, nem kell kezes és fedezet, az igényléshez elég magyar hallgatói jogviszonnyal rendelkezni. Az igénylés teljesen online, ügyfélkapus regisztrációval is lehetséges. A hitelösszeget félévente lehet módosítani.

Az általános törlesztési moratórium, amit a pandémia miatt vezettek be, 2021. szeptember 30-ig érvényes. Ez vonatkozik a törlesztési szakaszban lévő diákhitelesekre is. Amíg tart a moratórium, a fennálló tartozásokra nem számolnak fel késedelmi kamatot és nem mondanak fel hitelszerződéseket. A tartozásokat a moratórium ideje alatt lehet önkéntesen törleszteni.

nevtelen_terv_1_4.png

Hogyan fogom visszafizetni?

Márk megszüntette a kötött felhasználású hitelt, amikor átkerült egy államilag finanszírozott képzésbe. Amint az első hitelét felbontotta, dolgozni kezdett, kis részletekben megkezdte az összeg visszafizetését. Mostanában a hitelmoratórium miatt olykor kimaradt egy-két hónap, de amíg dolgozni tud, nyugodt a törlesztést illetően. Azt mondja, sokat segített neki mindkét diákhitel a tanulmányok finanszírozásában, de a magas végösszeg kockázata miatt nem szívesen venné fel újra, ha nem lenne muszáj. 

A törlesztés miatt Jázmin sem aggódik. “Amint tudok, szeretnék előtörleszteni, de mivel jövedelemarányosan számolják ki a törlesztőrészletet, egyáltalán nem aggódom. Szerencsére olyan munkahelyen dolgozok, ahol maradhatok az egyetem elvégzése után is, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy nem fogom tudni fizetni a törlesztőrészletet” - mondja Jázmin.

A visszafizetéshez tehát az kell, hogy a hallgatónak viszonylag rövid időn belül stabil állása legyen, a törlesztőrészlet pedig a jövedelemhez igazodik majd. Ha pedig a tanulmányok mellett dolgozni is tud, az egyetem mellett is előtörlesztheti a diákhitelt.

A törlesztéshez családtámogatási rendszer is kapcsolódik. Ha a felvevő nőnek két gyermeke születik a folyósítást követően, a tartozás felét, három gyermek esetén pedig a teljes hitelösszeget elengedik. Emellett a gyermekvállaláshoz további kedvezmények is kapcsolódnak, melykről ezen az oldalon írnak részletesen.

Az igénylés feltételei: 

- aktív hallgatói jogviszony
- magyar állampolgárság
- 45. életévedet nem töltötted be
- bejelentett lakcímed van
- további feltételek:
               - menekültként elismert vagy
               - letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezel
             - a Rendeletben meghatározott jogcímen Magyarországon szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezel


A diákhitelt ezen az oldalon vagy a Diákhitel Direkt mobilappon keresztül tudod igényelni és menedzselni. A Corvinus Egyetem hallgatójaként a honlapon találod meg az intézményi ügyintézés elérhetőségét.

Kockázat vagy befektetés? Mire és kinek jó a diákhitel? Tovább
Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban

china-belt-road.jpg

Az “Új Selyemút”, vagyis Kína Övezet és Út projektje Magyarországon is áthalad. Mit jelent ez a közép-kelet-európai régióra nézve? Hol tart most, mennyire sikeres? Mik a kockázatai számunkra? Dr. Matura Tamással, a Corvinus Egyetem oktatójával, Kína-szakértővel beszélgettünk.

2021.08.14. Írta: Engelbrecht Azurea. Borítókép: Trade Finance Global

Valós veszély vagy nyugati propaganda?

„Nagyon nehéz szétszálazni a propagandát a valóságtól: igaz-e az, hogy egyes országok adóscsapdába estek? Ez így igaz. Igaz-e az, hogy a kínaiak tudatosan adósságcsapdába lökik a Selyemút országait, ahogy az amerikaiak állítják? Na, ez már nem igaz.” – Matura Tamás

matura.pngMatura Tamás szerint Magyarországot nem fenyegeti adósságcsapda, ugyanis ha a Budapest-Belgrád vasútvonal és a Fudan esetleges érkezésének költségeit összeadjuk, az összeg továbbra is menedzselhető a magyar gazdaság méretéhez képest. Néhány nyugat-balkáni országban a kínai projektek a GDP 20-40 százalékát is kiteszik, nálunk azonban legfeljebb a 2-3 százalékot érik el.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak jó üzlet lenne a Budapest–Belgrád vasútvonal.”Hét-nyolc éve beszélünk róla, de én még nem láttam komolyabb elemzést, ami azt mondta volna, hogy ez az évszázad befektetése” – mondja Matura Tamás.

Más országokat sem szándékosan lök adósságcsapdába Kína. Van néhány kínos eset Matura Tamás szerint, például Srí Lankának és Malajziának kikötőket kellett átadnia, de a bedőlt projektek aránya nem sokkal rosszabb, mint az IMF-nél vagy a Világbanknál.

download.jpg

Kép: Ship Technology Global

“A kínaiak olyan szerződéseket írnak alá, ami az ő oldalukat százezer százalékig biztosítja, és az már nem igazán érdekli őket, hogy az a kormány, amely ezt aláírja, ezt felelősséggel teszi-e meg” – mondja Matura Tamás. A nyugati bankok és szervezetek viszont elvégzik a due diligence procedúrákat, megvizsgálják a környezeti hatásokat, a fenntarthatóságot, a megvalósíthatóságot és a lehetséges kockázatokat is, csak ezek után adnak hitelt.

Kínának is változtatnia kell a gyakorlatán, mondja Matura Tamás. “A kínaiak elkezdték visszafogni a saját hitelkihelyezéseiket, mert rájöttek, hogy ha túl sok bukott vagy nem teljesített hitel van, az a saját pénzügyi rendszerüknek árt egy idő után. Szépen lassan rájönnek, hogy azok a nyugati sztenderdek, amiket a nagy nyugati intézetek és bankok követnek, nem véletlenül alakultak úgy, ahogy.”

Gazdaságfejlesztés – Kína belső motivációi

download3.jpg

A gazdasági és pénzügyi dimenzió képezi az Új Selyemút projekt magját. A kínai gazdaság növekedése miatt a belső piac már nem volt képes felszívni az ipari, főként építőipari és pénzügyi kapacitásokat. Ezek külföldön kerestek megbízást, és ennek következtében a projektek hitelezésen és infrastrukturális befektetéseken alapulnak. „Ez történt az Egyesült Államokban is 60-70 évvel ezelőtt, valamint előtte a britekkel, franciákkal, és most Kína is eljutott ide” – hívja fel a figyelmünket a mintára Matura Tamás.

Az Új Selyemút működési modellje a pénz körbeutaztatásáról szól. Kína nagyjából piaci alapon ad hitelt 20 évre szóló kamattal, melyre a fogadó ország kénytelen állami garanciát vállalni. “Kínai részről innentől túl nagy kockázat nincsen” – mondja Matura Tamás. Emellett sokszor feltétel, hogy kínai vállalatokat kérjenek fel a beruházásra, így a pénz nagy része kétszeresen jut vissza Kínába.

A projekt Nyugat-Kína fejlesztését is célozza. Kínára több száz éve jellemző földrajzi-regionális eltérés, hogy a tengerparti területek és az ottani városok mindig gazdagabbak, fejlettebbek voltak, hiszen be tudtak kapcsolódni a regionális és később a globális kereskedelembe. Közép- és Nyugat-Kína ehhez képest tulajdonképpen tengeri kijárat nélküli országnak tekinthető, ezeket a részeket  a fejlődés kevésbé érte el. Az Európába érkező vonatok közép- és nyugat-kínai  városokból jönnek, ez segít csökkenteni a Kínán belüli gazdasági egyenlőtlenségeket is.

population-distribution-pattern-of-china-in-2015.png

Kép: Researchgate

Az Új Selyemút Hszi Csin-ping személyes politikai ambíciója és öröksége. Mindegyik kínai vezetőnek volt egy zászlóshajó projektje – Hszi Csin-pingnek pedig kettő is van. A belpolitikai a Chinese Dream, a kínai álom, a külpolitikai Kína vezető szerepvállalása a világpolitikában – szembemenve Teng Hsziao-ping harminc évig betartott külpolitikai iránymutatásával, a tartózkodó politikával.

Geostratégiai projekt – külpolitikai motivációk

A projekt nagy geostratégiai jelentőségű Kínának. Mivel az ország lakossága és a gazdaság túlnyomó része az ország keleti és déli felén található, szállítmányozás és külkereskedelem terén is nagyon függ a tengeri szállítmányozástól, és sérülékeny az erős flottával rendelkező gazdasági nagyhatalmakkal és a potenciális blokádokkal szemben. Matura Tamás szerint Pekingnek fontos, hogy a külgazdasági kitettség egy részét szárazföldi útvonalakra tereljék, és ne kizárólag a tengeren tudjanak behozni nyersanyagokat.

Szerinte az Új Selyemút arra is szolgál, hogy ellensúlyozza az amerikaiak projektjeit, amelyek Kínát hivatottak kirekeszteni a megaregionális kereskedelmi és befektetési együttműködésekből. “Kína elkezdett egy párhuzamos nemzetközi intézményrendszert kiépíteni, ami a fennálló világrend érdekeit sérti, és konkurenciává válhat” – mondja Matura Tamás.

download2.png

Kép: Kínai intézmények és nyugati megfelelőik. Forrás: Mercator Intézet

„Az amerikai propaganda persze azt mondja, hogy Kína befolyást vásárol. Ez nem feltétlenül igaz, az viszont elkerülhetetlen, hogy ahol Kína – vagy bármilyen ország – gazdaságilag megjelenik, és az adott harmadik ország elkezd függni tőle, az értelemszerűen politikai befolyást is eredményez” – mondja Matura Tamás. “Összességében nem úgy tálalják az amerikaiak, ahogy valójában működik, de a végeredmény tényleg ugyanaz: Kína gazdasági befolyása mellett a politikai befolyása is nő.”

Végül pedig a program Kína imidzsének, nemzetközi megítélésének javítását is célozza. A hivatalos kommunikáció szerint Kína win-win szituációkat teremt, segít fejleszteni a közép-ázsiai, dél-ázsiai vagy éppen afrikai országokat. A BRI körülötti anomáliák és botrányok, illetve a pandémia azonban teljesen érvénytelenítette az ország imidzsjavító törekvéseit.

Hogy jelenik meg a projekt Közép-Kelet-Európában?

Mivel a kezdeményezés Hszi Csin-ping politikai zászlóshajója, minden Eurázsiában és Kelet-Afrikában létrejövő projektre igyekeznek rásütni a Belt and Road bélyeget, akkor is, ha nem infrastruktúráról, hanem valami egészen másról van szó, „mondjuk egy kínai nyelvi versenyről középiskolásoknak” – mondja Matura Tamás.

Ettől függetlenül a térségben nem igazán jöttek létre kézzel fogható, a Selyemúthoz köthető projektek, ugyanakkor a szakértő szerint nehéz szétszálazni, mi ténylegesen a projekt része. Az egyelőre csupán tervekben létező Budapest–Belgrád vasútvonal mellett például Lengyelországban van egy intermodális terminál a Kínából érkező vonatoknak, ami Németországba megy tovább.

A 17+1 együttműködés célja volt felpezsdíteni a közép-kelet-európai országok és Kína kapcsolatát, ez azonban elhalni látszik. A legutóbbi Kína–Közép-Európa csúcstalálkozó online zajlott, és Matura Tamás szerint diplomáciai kudarcként jellemezhető: 12 uniós tagországból hatan már csak miniszteri szinten képviseltették magukat, miközben a kínaiak most először emelték elnöki szintre. A csalódás abból is látszik, hogy Litvánia bejelentette kilépését, amit vélhetően hamarosan Észtország és Lettország is követni fog.

„Valószínűleg nem lesz látványos hattyúhalála, hanem inkább egy csendes eljelentéktelenedés, de a kínaiaknak és a közép-európaiak számításai sem jöttek be. Gazdasági előnyökkel alig járt, viszont politikai szempontból rengeteg kritikát kaptak a közép-európai országok – akkor meg minek” – mondja Matura Tamás.

„Gateway to Europe” – mennyire fontos Kínának a térség?

download.png

Matura Tamás szerint hiába hangoztatták a térség kormányai és Kína is, hogy a 17+1 és az Új Selyemút miatt Kelet-Európa lesz Kína központja, hídfőállása Európában – ez egyáltalán nem vált valóra, és szerinte megalapozott sem volt. Kína és Európa között évtizedek óta hatalmas a kereskedelmi forgalom, és ma is Rotterdam, Liverpool és Hamburg kikötői a belépési pontok. Ezért nehéz megmondani, mennyire fontos Kínának megmenteni a térségbeli projekteket.

„A kínaiak kultúrájából, diplomáciájából és általában a diplomáciából fakadóan arra nem számítok, hogy a kínaiak egyszer csak bedobják a törölközőt, és azt mondják, hogy hagyjuk az egészet, mert az óriási arcvesztés lenne otthon, és óriási győzelem lenne az amerikaiaknak meg a nyugat-európaiaknak” – mondja a szakértő.

Matura Tamás szerint ha Kína több pénzt akarna önteni a régióba, eddig is megtehette volna – tehát vagy nem akarnak, vagy nem tudnak így tenni. “A kínai vállalatok nem politikai, hanem pénzügyi alapon hoznak döntéseket, és nem segíti a közép-kelet-európai jelenlétet, hogy az itteni gazdaságok nem komplementer, hanem inkább kompetitív gazdaságok: mivel hasonló szinten vagyunk, mint Kína, nem egészítjük ki jól egymást.”

Megeshet, hogy a kínaiak valamilyen okból kénytelenek lesznek feladni a 17+1-et, mert már egy ország sem jelenik meg a csúcstalálkozón. “Ez nem megoldás lenne, hanem kényszer, és emiatt visszatérnénk a bilaterális kapcsolatokhoz azokkal az országokkal, akik erre még tartalmasan hajlandóak, például Magyarországgal. Szerintem most ők sem tudják, vakarják a fejüket, hogyan tovább, mivel töltsék meg ezt az együttműködést. Egyesek szerint a Fudan érkezését a kínaiak ilyen gesztusnak szánják, csak hát ez így vicces, hogy ha valami nem működik, adjunk belőle még egy kicsit. A magyar kormány motivációit érteni vélem, de nem biztos, hogy ez mondjuk a többi közép-európai országot megnyugtatja, hogy mégiscsak jó a 17+1, maradjunk benne, és mi is építtessünk a saját pénzünkből kínai egyetemet kínai vállalatokkal.”

Fudan, EU-politika – kínai befolyás Magyarországon?

Matura Tamás szerint nem egyértelmű, hogy a Fudan Budapestre települése tulajdonképpen tekinthető-e az Új Selyemút részének – ahogy korábban említette, mindenre „rányomhatják a bélyeget”.

"Kínában senki nem fogja azt mondani, hogy ennek semmi köze a Selyemúthoz. A hivatalos kínai híradásban nem láttam, hogy odaírták volna, hogy ez egy újabb állomása a Selyemútnak, ez egész egyszerűen a fokozódása Kína nemzetközi jelenlétének. De nyugodtan hívhatjuk egyetemi vagy szellemi Selyemútnak.”

Magyarország gyakran kiáll Kína mellett az európai színtéren – ezt nehéz másképp megfogalmazni, mint kínai befolyásként. Azonban mégsem erről van szó Matura Tamás szerint: „nem úgy kell ezt elképzelni, hogy a kínaiak idetelefonálnak, hogy Magyarország vétózza meg ezt meg ezt Európán belül, hanem ezt a magyar fél önállóan, proaktívan teszi meg ismereteink szerint”.

Szerinte a látványos magyar kiállásnak a kínaiak nem is örülnek minden esetben, hiszen ez fokozza azt a nyugati percepciót, hogy Kína egyfajta trójai falónak használja Magyarországot az EU egységének megtörésére. Az ilyen következtetések pedig rontják Kína megítélését és kapcsolatait Európában. A szakértő szerint érdemes megjegyezni azt is, hogy Magyarország nemcsak Kínát, hanem többek között Oroszországot, Törökországot és Izraelt is óvja az EU-s kiritkától.

Kína megítélése Magyarországon

Magyarországon a kutatások szerint az ellenzék, a társadalom, a gazdasági szereplők nagy része, valamint a média sincs kedvező véleménnyel Kínáról. Matura Tamás szerint az ellenzéki pártok a kormányhoz hasonlóan partnert láttak Kínában, azonban az elmúlt egy év történései – a koronavírus-járvány és a Fudan kapcsán kialakuló helyzet – hatására romlott Kína megítélése. A társadalomban abszolút többségben vannak a negatív vélemények Kínáról.

„Az elmúlt pár hónapban készítettünk közvélemény-kutatást 13 európai országban, így Magyarországon is. Az emberek 35 százaléka nyilatkozta azt, hogy romlott a Kínával kapcsolatos megítélése az elmúlt három évben, 14 százalék mondta csupán, hogy javult, a többinek nem változott. A lakosság abszolút többségének rossz vagy nagyon rossz véleménye van Kínáról, talán csak negyede mondja azt, hogy jó vagy nagyon jó véleménye van az országról, a maradék egy negyed pedig semleges.”

Az üzleti világban is megfigyelhető egyfajta kiábrándulás: az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy Kína nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és nem lesz a magyar gazdaság fellendítője. A kulturális különbségek miatt a szervezés és a munkakultúra is nehézségeket okozhat, és Matura Tamás úgy látja, ezek összessége miatt „az üzleti elit is visszaereszkedett a realitás talajára”. Egy 2017-ben készült felmérés szerint a média hangvétele is negatív Kínával kapcsolatban.

Ha a 2022-es választások után marad a jelenlegi kormány, akkor csak két esetben várhatók jelentős változások a magyar Kína-politikában a szakértő szerint. Ha a közelgő német választások után az ottani kormány a mostanitól jelentősen eltérő, új Kína-politikát vezet be, lehetséges, hogy a magyar kormánynak ahhoz kell idomulnia. Illetve ha a magyar Kína-politika megüti az USA ingerküszöbét, és az ottani kormány megpróbál valamilyen változást eszközölni – ez azonban nem valószínű.

Több kutatás is készült Kína megítéléséről a közép-kelet-európai régióban Dr. Matura Tamás részvételével. Olvass utána mélyebben!


Közvélemény-kutatás Kína társadalmi megítéléséről

Dr. Matura Tamás elemzése az előző közvélemény-kutatás magyarországi eredményeiről

Médiaanalízis Kína megítéléséről a régióban

- Kínai befektetések a régióban

Hová vezet a Selyemút? – Kína törekvései Magyarországon és a régióban Tovább
A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár

money-3115984_1920.jpg

A dollár évszázadokig az olajkereskedelem domináló valutája volt, de az elmúlt években a kínai yüan is színre lépett. Vajon átveheti-e Kína az USA szerepét? Ha igen, akkor milyen hatásai lennének a magyar fogyasztókra nézve? Hartvig Áron Dénes OTDK-győztes és Pro Scientia-érmes hallgatót kutatási témájáról kérdeztük. 

2021.07.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

Biden szerepe az olajkereskedelemben

“Biden nyíltan támogatja a klímaharcot, ami egyben azt is jelenti, hogy igyekszik elfordulni az olajtól, hiszen az az egyik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó. Ha Biden továbbra is kiáll az USA dekarbonizációs politikája mellett, akkor az olaj iránt csökkenni fog az amerikai kereslet, így az olajexportáló országok elfordulhatnak a dollártól a kínai valuta irányába” - mondja Áron.  

Ám Kína éppen ebben látja a lehetőséget és szépen lassan learatja a babérokat. A kínai kormányzat több lépést is tett az elmúlt években a renminbi nemzetközi jelenlétének erősítéséért. 2005-ben új korszak vette kezdetét a kínai árfolyam-politika történetében egy valutareform miatt, aminek köszönhetően a renminbi három éven keresztül évente 15 százalékkal értékelődött fel. A yuan lesz akkor az új dollár? A helyzet azért nem ilyen egyszerű Áron szerint. 

“Habár sok kutató szerint Kína lesz a vezető gazdasági hatalom, és a reformoknak köszönhetően elmondható, hogy a renminbi valóban képes nemzetközi devizaként működni, valószínűleg a kínai valuta nem fogja egyhamar felváltani a dollár olajkereskedelemben betöltött szerepét, mert a nyugati államok ellen fognak állni, amit a mostani geopolitikai viták csak erősítenek” - mondja Áron. 

Az olaj, mint a világ mozgatórugója

A XX. században a kőolaj felváltotta a szenet, a legfontosabb energiahordozó lett. Jelentőségét az is jól mutatja, hogy azóta a világ legkereskedettebb terméke, mind érték, mind mennyiség tekintetében, ráadásul a geopolitikát meghatározó top 10 kockázatba is besorolták. Még ha a hétköznapjainkban a benzinen kívül nem is találkozunk vele közvetlenül, a kőolaj az életünk minden területére kihat, és a globális gazdaság egyik, ha nem a legfontosabb mozgatórugójává nőtte ki magát.

A XX. század óta tartó időszakot olajkorszaknak is szokták nevezni, amely az előrejelzések szerint még egy darabig nem fog változni, annak ellenére, hogy az EU klímacéljai mást mondanak. Több megújuló energiaforrást akarnak bevonni a gazdaságba és egyre inkább elhagyni a környezetromboló, nem megújuló energiaforrásokat. Ám a kőolaj számos gazdaságilag pozitív aspektusának nehéz ellenállni.

“Az olajár ingadozása képes befolyásolni a makro- és mikrogazdaságot egyaránt, ami abból is látszik, hogy az amerikai dollár fedezete lett. Azonban az elmúlt években egyre több cikk jelent meg, amely megkérdőjelezi a dollár hosszú távú dominanciáját. Kína dinamikus növekedésével a kínai deviza, a renminbi, egyre nagyobb teret nyert. Különösen az olajkereskedelemben tudott nagyobb szerephez jutni, mivel egyre több nagy olajexportőr ország értékesíti az olaját kínai valutában” - mondja Hartvig Áron Dénes. 

Áron jelenleg a Corvinuson tanul, és első helyezést ért el a 2021-es 35. OTDK-n a Közgazdaságtudományi szekcióban, Badics Milán  témavezetésével a Devizaverseny az olajért - Az olaj, a dollár, az euró és a renminbi kapcsolatának spillover elemzése című dolgozatával.

Lehet-e az euró az új dollár?

flags-1615129_1920.jpg

Kép: Pixabay

Ahhoz, hogy egy valuta be tudja tölteni a dollár szerepét, azaz az olajkereskedelem domináló valutája legyen, stabilnak, likvidnek és világszerte, széleskörűen használtnak kell lennie. 

“Az európai szuverén adósságválság kitörése előtt úgy tekintettek az euróra, mint egy potenciális vetélytársra, de a 2012-es válság megrengette a bizalmat az európai valutában, és véleményem szerint az EU most sem nyújt biztató képet. A széttagoltság, a geopolitikai viták nem mutatnak egy Amerikai Egyesült Államokra hasonlító jövőképet” - mondja Áron, aki azt is hozzáteszi, hogy egy esetleges trendfordulás és egy erősebb integráció lehetővé tenné, hogy az euró újra a dollár vetélytársa legyen, főleg, ha az amerikai piacok kőolaj iránti kereslete csökken.

A koronaválság egyben olajválság is?

“Márciusban a hatalmas olajpiaci sokk miatt a Texasi olajpiac árfolyama negatív lett, ami a történelemben először fordult elő. A negatív árfolyam a hirtelen leálló gazdaságnak tudható be, hiszen nagy cégeknek egyik napról a másikra kellett szinte teljesen leállítani a termelést, így a kereslet is a nullához közelire csökkent” - mondja Áron. “Habár az olajkeresleten meglátszott a koronavírus hatása, a devizapiacokon gyorsan korrigálták azt, hiszen csak egy rövid ideig tartott, így az olajár ma már a sokk előtti áron van.” 

Milyen hatással van ránk az olajkereskedelem?

refuel-2157211_1920.jpg

Kép: Pixabay

“Közvetlenül a fogyasztónak semleges, hogy az olajkereskedelmet éppen melyik valutához kötik, hiszen legfeljebb az árfolyam-ingadozások lehetnek hatással a hazai benzinárakra, ugyanakkor az árakon már olyan mennyiségű adó van, hogy a kisebb árfolyam-ingadozásokat nem lehet fogyasztói szemmel észrevenni” - mondja Áron, aki még azt is hozzáteszi, hogy ha a forint, mint valuta értéke csökkenne, akkor az természetesen megmutatkozna a külföldről importált kőolajban árában is. 

Az olajkereskedelem változásai inkább a geopolitikában érezhetők, és ugyanez igaz fordítva is. Az olajkereskedelem és a geopolitika kéz a kézben jár, és együtt mozgatják a világ nagy eseményeit. Éppen ezért, habár az olajkereskedelem valutája közvetlenül nincsen ránk hatással, egy-egy politikai döntés az egész világot felfordíthatja. 

A yüan lehet az új dollár? - A geopolitika és az olajkereskedelem kéz a kézben jár Tovább
Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata

Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata

olympic_rings.jpeg

Vajon jól meg lehet-e rendezni a világ egyik legnagyobb metropoliszában, egy világjárvány idején az olimpiát? Milyen hatással van Tokió egyedi városfejlődése az olimpia szervezésére? A Corvinus Egyetem 2021. júniusi Kutatási Hetén Dr. Forman Balázs egyetemi docens gazdaságföldrajzi és urbanizációs szempontból vizsgálta meg a tokiói olimpiát.  Olimpiai cikksorozatunk legújabb része.

2021. 06. 25. Írták: Engelbrecht Azurea és Szabó Judit

Olimpiai álmok: 56 év után ismét szervezőváros Tokió

A felkelő nap országa 2013-ban nyerte el a 2020-as olimpia rendezési jogát, azonban  - mint oly sok mindent az elmúlt több mint egy évben - ezt is el kellett halasztani a pandémia miatt. Az új dátum a július 23. és augusztus 8. közötti időszak lett. Mint Forman Balázs György előadásában hallhattuk, az olimpia szervezése, megrendezése körül  - a közeli dátum ellenére - még mindig sok a kérdés. Bár a járványhelyzet nem múlt el, jelenleg 80 százalékos valószínűséggel szurkolhatunk idén a versenyzőknek, 20 százalékos eséllyel azonban még lefújhatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC, International Olympic Committee) a versenysorozatot.

Japán számára az olimpia megrendezése nemcsak az azzal járó szokásos presztízs miatt fontos - mélyebb gyökerei is vannak. - tudtuk meg a kutatótól.

A fukusimai balesettel kapcsolatos kihívások legyőzését és az újjáépítés sikerességét is bizonyítani szeretnék, valamint a katasztrófából következő negatív országimázs helyreállítása is a célok között szerepel. A tokiói öbölben egy mesterséges szigeten építették fel az olimpiai falut, amit a lakosság számára értékesítettek - a tervek szerint  a paralimpiai játékok befejezése után nyílt volna meg a lehetőség az új tulajdonosok beköltözésére. Olyan magas kötbérek mellett kötöttek azonban szerződést a kivitelezésre, hogy az eredeti időpontnál hamarabb át kellett adni a falut a lakosságnak. A városrész építését így kellett tovább folytatni, bővíteni kellett gyors és drága építkezésekkel, hogy el tudják szállásolni a sportolókat. Végül néhány stadion a szigeten helyezkedik el, míg a kisebb sportágak helyszínei távolabb kerültek a versenyzők szállásától.

fukushima_reconstruction.jpg

Költségvetési szempontból sem lenne célszerű elnapolni az ötkarikás játékokat: az eredetileg 6,7 milliárd dollár összköltségvetéssel bíró esemény költsége a legújabb becslések szerint már meghatszorozódott: 40 milliárd dollárnál tart. Bár Japán GDP-jéhez képest (5048 milliárd dollár) ez az összeg nem tűnt soknak, de mégis az: a régi épületeket, stadionokat jelentősen fel kellett újítani, a hatalmas tömegek problémamentes közlekedésére új metrót kellett építeni, illetve az ellátási láncokban okozott fennakadások miatt az olimpiai falu építésének alapanyag-költségei is jelentősen megemelkedtek az elmúlt időszakban.

Tényleg minden út Tokióba vezet - elharapózott az urbanizáció

Tokió 38 millió lakossal a világ legnagyobb városa. A Japán keleti partján fekvő főváros mellett nagyvárosok láncolata fekszik, így ha Tokiótól Oszakáig sorra vesszük a metropoliszokat, egy 80 millió fős gócot találunk. Japán lakosságának több mint 90 százaléka városlakó, 1945 és 2020 között nagyjából 90 millióval nőtt a városi lakosság létszáma. Az ilyen mértékű urbanizáció jelentős hatással van az olimpia szervezésére és ennek a városfejlődési modellnek hosszú történelme van.

az_olimpiai_falu_felfedese_a_media_szamara.jpg

Japán az 1800-as évek második felében nyitotta meg kapuit, és ekkor kezdődtek a “nyugatosító” reformok. Szigorúan, német mintára tervezték városaikat, azonban ez a rendezettség nem volt fenntartható: a gyors iparosodás hatására a népesség olyan mértékben növekedett, hogy a várostervezés nem tudta tartani az ütemet. Mikor az 1923-as nagy kantói földrengés utáni újjáépítésre került a sor, az ország nem volt képes fenntartani a rendezett urbanizációt.

Japán a második világháború után is hasonló problémával találta szemben magát: egészen a ‘60-as évek végéig nem volt pénzügyi kapacitás a várostervezésre, mindenki ott épített, ahol tudott. A városi népesség azonban tovább növekedett: a gazdasági fejlődéssel járó népességnövekedés mellett a birtokaprózódás miatt egyre többen vándoroltak a városokba, hiszen elvesztették a megélhetésüket vidéken. Tokió népessége 1945-ben 3-6 millió fő volt, a város pedig nem volt képes ellátni a beáramló tömegeket megfelelő lakhatással és közműszolgáltatásokkal. Ennek következtében kettős helyzet alakult ki: a gyorsan modernizálódó és gazdasági nagyhatalommá váló ország fővárosában az 1980-as évek végén például a lakások mindössze 60 százaléka volt bekötve a szennyvízhálózatba, de a szélesebb munkalehetőségek, magasabb bérek és jobb szolgáltatások továbbra is vonzották a vidéki lakosságot.

Ennek következtében a ‘80-as évekre hatalmas verseny alakult ki az ingatlanokért: nemcsak a beköltözni kívánó vidékiek, hanem a jobb gazdasági lehetőségeket kereső vállalatok is az ekkorra gazdasági, adminisztrációs és pénzügyi központtá váló Tokióban akartak helyet találni.

1986 és 1990 között az ingatlanárak megháromszorozódtak, így jött létre a japán ingatlanbuborék. A lakhatási szegénység továbbra is problémát jelentett, a buborék növekedését mégsem akarta senki megállítani. - mondta el Forman Balázs.

Mikor 1991-ben “kipukkadt” a buborék, az ingatlanárak gyakorlatilag fél év alatt megfeleződtek, és Japán két évnyi GDP-jének megfelelő összeget veszített. Az 1990-es évek a csapás kiigazításával teltek, ekkor kezdett el stagnálni Japán GDP-növekedése, ezért gyakran ezt az elvesztegetett évtizednek is nevezik. A várostervezési anomáliák és az ingatlanbuborék negatív hatásai ma is érezhetőek, és Tokiónak nemcsak az óriási mértékű terjeszkedésre, hanem az ebből adódó gazdasági és környezeti kihívásokra is megoldást kell találnia.

Elégedetlenség és szervezési nehézségek - mit szól a gazdaság és a lakosok?

A tokiói olimpia szervezését tehát a koronavírus-járvány mellett az urbanizáció által okozott problémák is nehezítik. A világ legdrágább városában továbbra is csillagászati ára van az ingatlanoknak, ami a sportolók és az őket kísérő média elszállásolását is megnehezíti. A járvány miatt az olimpiai falut idén teljesen elszigetelik, és a sportolók nem mehetnek városnéző körutakra. A tervezett helyszín a Tokiói-öböl egy mesterséges szigete, azonban az itteni építkezések ára jelentősen túlnőtte az elképzeléseket.

A költséghatékonyság és a fenntarthatóság jegyében az új stadionok építése mellett az 1964-es olimpia helyszíneinek felújítása is tervben volt, azonban ez a vártnál több erőforrást igényelt az épületek leromlott állapota miatt. Kellemetlenséget okoz a helyszínek elrendezése is:

Az új stadionoknak nehéz volt helyet találni az ingatlanhelyzet miatt, a régiek pedig a világháború utáni kaotikus városfejlődés áldozatai. Aki egyik eseményről a másikra szeretne közlekedni, annak potenciálisan kétszer-háromszor át kell szállnia egy 40 km-es távon. - emelte ki a kutató.

Míg az 1964-es olimpia a világháború utáni fenyegetés képének szétoszlatását célozta, a 2020-as olimpia célja kettős volt: eredetileg a 2011-es tohokui földrengés utáni újjáépítést akarták megcsillogtatni a világ előtt, a koronavírus megjelenésével azonban a járvány leküzdésének képét is hozzácsatolták az eseményhez. Ez utóbbi sikertelennek mondható: Japán jelenleg négy hullámon van túl, de a lakosság átoltottsága mindössze nagyjából 6 százalékos, a határaik gyakorlatilag teljesen zárva vannak, és nem fognak az országba engedni az olimpiára érkező külföldi nézőket. Az is kérdéses, hogy a Japánban élő nézők részt vehetnek-e személyesen az eseményeken, vagy hozzánk hasonlóan ők is a képernyőn 

a_vilag_legforgalmasabb_keresztezodese_shibuya_tokio.jpg

A lakosság sem elégedett a döntéssel, hogy Tokióban legyen az olimpia. A vírustól való félelem és az egészségügyi kapacitások szűkössége mellett a tokióiak mindennapi életében is jelentős változást hozott és hozhat a szervezés. Az olimpiával járó gazdasági fellendülés jelentősen megdrágíthatja a mindennapi életet a fővárosban, és a tömegek jelenléte sem kellemes a helyiek számára. Az ingatlanbuborék kipukkadásának kezelése lassú volt, és hatalmas adósságnövekedéssel járt, ami miatt a japánok többsége szkeptikus: sokak szerint nem éri meg az olimpiára fordítani a figyelmet még nagyobb adósságok felhalmozásával, miközben még mindig egy harminc évvel ezelőtti probléma nyomaival küzdenek.

Újságíróink korábbi, olimpiai témájú cikkei: 

  • Nappal a tokiói olimpiára készül, éjjel közgazdász - interjú Tóth Lili Anna akadályfutóval
  • “Ha ép lennék, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok”  - interjú Adámi Zsanett paralimpikonnal és kommunikációs szakértővel
  • Olimpiai kabalák - bemutatjuk a tokiói játékok képviselőit!
  • Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig
  • Út Tokióba
Minden út Tokióba vezet? - Az urbanizáció és a tokiói olimpia kapcsolata Tovább
A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

outdoor-3973811_1920.jpg

Vannak olyan cégek, amik már nemcsak a saját erényeik fényezésére költik a dollármilliókat a marketingkampányaiban, hanem az ellenfelüket is egy jól megtervezett stratégia alapján akarják a földbe tiporni. Lehet-e sikeres egy olyan kampány, ami a másik fél gyengeségeire épít? Mennyire befolyásolhat minket, fogyasztókat a marketing legsötétebb oldala? 

2021.06.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A sötét PR (black PR), más néven negatív marketing az ellenfél hibáira épített kommunikációs kampány. A sötét PR célja a konkurencia gyengeségeinek hangsúlyozása, sikerességének megkérdőjelezése, a vásárlók elbizonytalanítása bármilyen eszközzel, bármi áron - akár valótlan dolgok állításával is.

A negatív marketing hallatán legelőször talán a politikai kampányok jutnak eszünkbe (például Biden és Trump harca), ahol a politikusok sokszor nyíltan támadják az ellenfeleiket, miközben megpróbálják magukat jobb színben feltüntetni és elnyerni a szavazók szimpátiáját. De nemcsak a politikai szférában jellemző ez a stratégia - a Burger King és a McDonald’s is évtizedek óta harcol egymással a kampányaikon keresztül, nem beszélve a kólaipar két óriásáról, amiről már egy korábbi cikkünben írtunk. 

Valóság vagy látszat?

A vásárlók sokszor alapozzák fogyasztói döntéseiket az értékelésekre, az influenszerek véleményeire és természetesen a médiában hallott hírekre. Ám lehet, hogy hazugságokra alapozzuk a vásárlói döntéseinket, melyek egy sötét marketingkampány részei?

1. Nagyítsd fel a legkisebb hiányosságokat is

A marketing legfőbb célja, hogy pozitív képet alakítson ki a cégről a vásárlókban, kihangsúlyozva a márka előnyeit, sikerességének kulcsát és az egyediségét, közben elfedve a hiányosságokat, melyekkel a legnagyobb multinacionális vállalatok is rendelkeznek.  Ezzel ellentétben a sötét marketing pont az ellenkezőjére épít - erre egy jó példa a McDonald’s és a Burger King csatája, amely már évtizedek óta tart. 

A McDonald’s egyik reklámjában az autózó pár két tábla mellett hajt el az autójával - az egyiken a legközelebbi Burger Kingek vannak felsorolva - egytől-egyig több mint kétszáz kilométerre vannak. A másik táblán egyetlen felirat látható: a legközelebbi McDonald’s öt kilométerre található. Nem tudni, hogy a mekisek taktikája sült el rosszul, vagy a burgeresek csináltak valamit nagyon jól, de az biztos, hogy a Burger King igencsak erős versenytársa lett a McDonald’s-nak.

2. Kreálj hazugságot és iktasd ki a versenytársad

A sötét marketing eggyel rosszabb verziója, amikor nem a hiányosságokat nagyítják fel, hanem hazugságokat állítanak a versenytársról vagy az egyik termékéről. Az egyik legtöbbet emlegetett (és rossz véget ért) sötét marketing kampány a 2011-ben indított Google ellenes kampány volt. A Facebook megbízta a Burson-Masteller PR-ügynökséget azzal a feladattal, hogy túlozza el a Social Circle nevű Google termékkel kapcsolatos adatvédelmi kockázatokat. A PR-cég megkeresett egy ismert adatvédelmi  szakembert, Chris Soghoian-t, hogy hitelesítse az aláírásával a cikket, amit a PR-cég publikálni akart. A szakember nemcsak visszautasította a felkérést, de nyilvánosságra is hozta a céggel való levelezést, amelyből kiderült, hogy a PR-céget a közösségi média óriás bérelte fel. 

3. Támogass mindenkit és kelts hamis illúziókat

america-4866726_1920.jpg

Kép: Pixabay

A politikai black PR egyik “legkiválóbb mesterének” Putyin volt politológusát, Vlagyiszláv Szurkovot tartják, aki közel húsz évig töltött be különböző kulcspozíciókat Putyin mellett - volt kabinetfőnök-helyettes, kommunikációs főtanácsadó és fő ideológus, így vált Oroszország egyik legnagyobb hatalmú emberévé, akit az elnök 2020 februárban váratlanul kirúgott. Szurkov olyan mesterien gyakorolta a politikai negatív marketinget, hogy néha még a belső embereket is megtévesztette. 

A szemlélet alapja az volt, hogyha két ellentétes csoport közül az egyiket támogatja, akkor a másikat is kell - így ha az egyik pillanatban polgári fórumokat és emberjogi, nem kormányzati szervezeteket finanszírozott, akkor a következő pillanatban csendesen támogatta azokat a nacionalista mozgalmakat is, amelyek azzal vádolják az NGO-kat, hogy a nyugat eszközei. Karrierjének egyik legtöbbet tárgyalt akciója az álnéven íródott orosz politikaellenes Nulla körül című könyve volt, amit egy másik, a saját nevével kiadott könyvben kritizált. A Nulla körülben a szerző egy fiktív főhős történetén keresztül az orosz politikai korrupció mélyére hatol. 

A fenti példákon kívül még számos eszköze van a negatív marketingnek, amit egyre több vállalat alkalmaz, még ha csak titokban is. Ilyen például a hamis értékelések írása, egy mesterséges probléma generálása vagy influenszerek bevonása a negatív kommunikációs kampányba. 

A sötét PR egy ellentmondásos jelenség, ami tönkreteheti bármely cég vagy ember évekig tartó kemény munkáját. A jelenség ismerése és felismerése még fontosabbá vált a digitális korszakban, amikor bárki létrehozhat tartalmat, írhat véleményeket, és negatív, alaptalan megjegyzéseket terjeszthet egy-egy személyről, márkáról, termékről. Ezért elengedhetetlen felismerni és megérteni a sötét PR alapjait, nemcsak a vállalatok, hanem a fogyasztók szemszögéből is.

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak Tovább
Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

pexels-ibrahim-boran-296492.jpg

Több nagy nyugati márka - például a H&M és a Nike is - Kína célkeresztjébe került, miután az ujgur kényszermunka kapcsán aggodalmukat fejezték ki. Kína erre válaszul bojkottálta a cégeket. A divatipari óriásoknak választaniuk kell a kínai és a nyugati piac érdekei között, de akárhogyan döntenek, az súlyos következményekkel fog járni. A nyugati országok és Kína közötti feszült viszony újabb felvonása következik.

2021. 06. 07. Írta: Elblinger Éva, borítókép: Ibrahim Boran, Pexels

A H&M-et pár óra alatt lényegében “eltüntették” Kínából márciusban: a cég termékei eltűntek a legnagyobb kínai e-kereskedelmi platformokról, a térképes appok semmiféle találatot nem adtak a H&M boltokra, mintha a divatcég nem is létezne - annak ellenére, hogy több mint négyszáz üzlete van Kínában. Ezt a rendkívüli lépést Kína arra reagálva tette, hogy a H&M aggodalmát fejezte ki, amiért állítólag kényszermunkával állítják elő az ujgurok a kínai Hszincsiang tartományból érkező pamutot. Mi vezetett idáig, és milyen gazdasági és geopolitikai feszültségekre világít rá a helyzet?

A konfliktus háttere: Mi történik Hszincsiangban?

Hszincsiang - Kína legnagyobb tartománya - az ország északnyugati részén található. A régió a világ legnagyobb pamut exportőre, a globális pamuttermelés ötödét adja. Több etnikai kisebbség él itt, de a legnagyobb arányban a muszlim vallású ujgurok vannak. Habár Hszincsiang a Kínai Népköztársaság öt autonóm területének egyike, az utóbbi években a kormány egyre jelentősebb mértékben avatkozik be a belügyeibe a régióba bevándorló han kínaiakkal (Kína etnikai többsége) való konfliktusokra hivatkozva. 

Ez milliók brutális elnyomásába és köztéri kamerákkal történő totális megfigyelésébe torkollott - a BBC a napokban számolt be például arról, hogy az ujgurokon tesztelik az egyre kifinomultabb megfigyelési eszközeik egyik új reménységét, az érzelmeket felismerő mesterséges intelligenciát. 

A legnagyobb megdöbbenést azonban azok a jelentések váltották ki, amelyek szerint az ujgur kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban - a bentlakók fizikális és mentális kínzásokról, nőket érő csoportos erőszakról számoltak be. 

Tavaly decemberben számos hírforrás és tanulmány (többek között a BBCThe New York Times, Center for Global Policy és már a Közgazdász Online is) tudósított arról, hogy több mint félmillió ujgurt kényszerítenek gyapotszedésre a munkatáborokban. A kínai kormány tagadja az állításokat, a táborokra mint szakképzés és a szegénység enyhítésére irányuló program hivatkozik. Mindeközben a januárban távozó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo utolsó hivatali munkanapján népirtásnak nevezte az ujgurok helyzetét Kínában, és az USA betiltotta a gyapot importját a régióból. 

kuzzat-altay-unsplash.jpg

Demonstráció 2021. március 3-án Washingtonban. Kép: Kuzzat Altay, Unsplash 

Miért “tüntették el” a H&M-et Kínából?

A hszincsiangi pamuttermelésre a legnagyobb divatcégek támaszkodnak. Azonban ahogyan az utóbbi években a nyugati fogyasztók számára egyre fontosabb egy márka kapcsán a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, úgy a nagy divatcégek nem húnyhatnak szemet afelett, hogy az ellátási láncukban kiemelt szerepe van az etikailag erősen megkérdőjelezhető hszincsiangi pamuttermelésnek. 

Tavaly a H&M az elsők között fejezte ki aggodalmát egy közleményben az országban embertelen munkakörülmények között dolgozó ujgurok kapcsán. Ekkor még nem lett ügy ebből Kínában, csak idén márciusban, miután Nagy-Britannia, Kanada, az EU és az USA is szankciókat vezettek be a kínai hatóságok ellen az ujgurok helyzete miatt. Ezután kezdtek el terjedni képernyőfelvételek a H&M korábbi kijelentéséről a kínai közösségi médiában.

sei-unsplash.jpg

Kép: Sei, Unsplash

„Pletykákat terjeszteni a hszincsiangi pamutról, miközben Kínában is pénzt akarnak keresni?” – ezzel a kérdéssel kommentálta a Kommunista Ifjúsági Liga a Weibo kínai közösségi oldalon megjelent bejegyzésében a H&M tavalyi közleményét. Ez váltotta ki a kínaiak hirtelen haragját a BBC szerint, aminek következményeként a H&M-et eltüntették az internetről, a kínai állami tévé kampányt indított, amelyben a hszincsiangi gyapotot védi és a külföldi márkákat támadja, emellett egy széleskörű bojkottmozgalom indult a nyugati márkák ellen.  

A probléma továbbgyűrűzése

Ráadásul nem csak a H&M járt pórul. Néhány órán belül további olyan jelentős divatipari márkák mint a Nike vagy az Adidas is a kínai bojkott célkeresztjébe kerültek, mivel korábban ők is közölték, hogy aggasztónak tartják a helyzetet Hszincsiangban.

A nyugati vállalatoknak nem csak a kínai fogyasztók bojkottja okoz gondot: influenszerek hagyják ott a márkaneveket. Ez különösen fájdalmas a cégeknek, hiszen Kínában az influenszereknek hatalmas szerepük van a fogyasztói magatartás befolyásolásában, így az értékesítés ösztönzésében is. 

Jól mutatja ezt, amikor például Tao Liang (vagy influenszer nevén Mr. Bags) a Givenchy-vel való együttműködése után a táskákat mindössze tizenkét perc alatt kiárusították, vagy amikor a Qeelinnel közösen készített nyaklánc-karkötő szettje állítólag egy másodperc alatt elfogyott (összesen száz szett készült). Nem véletlenül dolgozott a H&M is Victoria Songgal és a Nike Wang Yiboval közösen - egészen addig, amíg az influenszerek szerződést nem bontottak a cégekkel márciusban.

victoria-song-koreaboo.jpg

Victoria Song, kínai énekesnő és modell a H&M-mel közösen készített kollekció arca volt. Kép: koreaboo.com

A profit vagy az emberi jogok a fontosabbak?

A nagy divatipari cégek bojkottja után márciusban hirtelen több vállalat is - például a VF (Northface, Vans), az Inditex (Zara, Massimo Dutti), a PVH (Calvin Klein, Tommy Hilfiger) - csendben eltüntette a kényszermunka ellen szóló irányelveit a weboldalaikról.

Sőt, több cég egy lépéssel előrébb járva proaktívan kommunikálta a kínai fenyegetés hatására, hogy továbbra is Hszincsiangból fogják venni a pamutot. A japán Muji és Uniqlo divatipari cégek büszkén hirdették, hogy ruháikhoz hszincsiangi pamutot használnak. Minden bizonnyal a kínai szankciókat szerette volna elkerülni a Hugo Boss is egy kis ügyeskedéssel, aminek viszont az lett a vége, hogy önellentmondásba került a német luxusmárka. Miközben a Weibo kínai közösségi oldalon arról tájékoztatta kínai vevőit, hogy „továbbra is vásárolják és támogatják” a Hszincsiangból származó pamutot, a cég honlapjára egy közleményt tettek ki, mely szerint a közvetlen beszállítóiktól még soha nem vásároltak hszincsiangi pamutot.

jules-unsplash.jpg

Kép: Jules D., Unsplash

Mégis miért közli nyilvánosan egy cég a hűségét a hszincsiangi pamut vásárlásához, ha ez morálisan ennyire megkérdőjelezhető? A válasz természetesen a profitban rejlik. A pandémia a nyugati országokhoz képest kevésbé rázta meg a kínai gazdaságot, 2020-ban az egyetlen olyan ország volt, ahol a gazdaság növekedni tudott a globális trendekkel ellentétben. A kínai fogyasztók geopolitikai fegyverré váltak: a Bain & Company decemberi felmérése szerint Kína várhatóan a világ legnagyobbja lesz a luxusipari termékek piacán 2025-re, sőt, előreláthatólag 2028-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasági hatalma az USA-t megelőzve.

A helyzet azonban bőven túlmutat a vállalatok jövedelmezőségének kérdésén. A nyugati márkák erős szorításba kerültek - nem tudnak egyszerre a nyugati országoknak és Kínának is a kedvében járni. A cégek nem maradhatnak semlegesek a kérdésben, választaniuk kell: tartsák meg a kulcsfontosságú kínai piacot, de ezzel tulajdonképpen nyíltan vegyék semmibe a morális kérdéseket vagy szakítsák meg a kapcsolatot Hszincsianggal, ezzel magukra haragítva a kínai fogyasztókat? 

Lehet ebből jól kijönni?

A helyzet nyertesei gazdasági szempontból jelenleg a kínai cégek. Hosszú ideje a nyugati márkák uralták a divatipart Kínában, azonban a termékeik bojkottja előnyt kovácsolt a kínai vállalatoknak. A kínai Anta cipőgyártó cég (amit sokan csak “Kína Nike-jának” hívnak) például az Adidas és Nike bojkottjának köszönhetően tudja kihasználni a hazai fogyasztók vásárlóerejét. A vállalat részvényeinek árfolyama 17%-kal nőtt miután március 24-én a cég bejelentette, hogy továbbra is hszincsiangból fog pamutot vásárolni. Az Anta mellett több mint húsz kínai cég adta ki ugyanezt egy közleményben.

fortune_png.png

Plakát az Anta jinjiangi gyárában, melyen Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a cég által gyártott nemzeti válogatott kabátját viseli az olimpiai sportolókat üdvözölve Zhangjiakouban 2019-ben. Kép: fortune.com

A nyugati óriáscégek ezzel szemben a rövidebbet húzták ebben a helyzetben. Rövid távon semmiképpen nem kifizetődő megszakítani a kínai kapcsolataikat az ellátási láncban, azonban elveszíthetik a nyugati fogyasztóikat azzal, ha a márkájuk neve a 21. század koncentrációs táboraival fonódik össze. A Pew Research Center 2020-as felmérése szerint a nyugati fogyasztók megítélése Kínáról jelentősen romlott az utóbbi években, illetve az ujgur elnyomás is egyre jelentősebb sajtóvisszhangot kap. 

Vajon hosszú távon kifizetődő lehet az etikai szempontok szem előtt tartása a gazdasági érdekekkel szemben? Fog bármelyik márka érdemi lépést tenni akkor is, ha ehhez kénytelenek lesznek a világgazdaság hálózatrendszerében mára megkerülhetetlenné vált kínai kapcsolatok megszakítására? A komplex globális ellátási láncok átalakulásában nemcsak a pandémia, a gazdasági és geopolitikai megfontolások egyre lényegesebbek, hanem azok az emberi jogi, fenntarthatósági kérdések is, amik a következő években nagy változást hozhatnak, ha az óriásvállalatok valóban tesznek lépéseket ennek irányába.

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában Tovább
Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

global-network-connection-world-map-point_41981-1353-01.png

A globalizáció folyamata megállíthatatlannak látszik, sokszor nemcsak a tetterő, de az akarat is hiányzik a változáshoz. A világ országainak gazdaságai között évről évre egyre több kereskedelmi partneri megállapodás és beszállítói kapcsolat alakul ki. A globális ellátási láncokon keresztül elképesztő magasságokba emelkedett néhány ország gazdasága - azonban magasról lehet igazán nagyot esni. Cikkünkben többek között Kína, az új uniós áfa-irányelv, a Brexit és a Szuezi-blokád szerepét vizsgáljuk ezekben a folyamatokban.

2021.06.04. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Getty Images

A német vállalatok csupán négy százalékának nincsen semmiféle gazdasági kapcsolata Kínával. Négy. Százalékának. Az európai országok kínai importkitettsége jelentősen megnőtt, mióta a távol-keleti országból érkező, versenyképes árú termékek elöntötték az európai piacot. Hogyan mehetett ez végbe?

Az offshore feladatkiszervezés által az országok a saját fejükre hozták a konkurens termékeket azzal, hogy az értékteremtő tevékenység egy szakaszát külföldi vállalatokhoz helyezték ki, az ellátási láncon belül. A nemzetközi szállítási és külkereskedelmi költségek jelentős csökkentése a távoli országok olcsó munkaerejének fel- és kihasználása által valósult meg. Ezek alapján nem meglepő az Európai Unió idén nyáron hatályba lépő új áfa-irányelve.

A globális ellátási láncok az üzleti működés egy olyan modelljét képviselik, amelyben az értékteremtő tevékenységek összeköttetésben állnak, azonban az egyes szakaszokat és fázisokat különböző országokban más és más vállalatok végzik. És mi a rendszer célja? Természetesen a végső fogyasztó igényeinek kielégítése.

Az áfamentesség eltörlése

Ebay, Aliexpress, Wish - az apró elektronikai kütyüktől kezdve a lakberendezési kiegészítőkön át a masszív eszközökig bármi megrendelhető ezekről az oldalakról. A termékek listája szinte végtelen, a kiszállítás a világ legtöbb országába lehetséges, melynek ideje hónapokban, kedvező esetben hetekben mérhető. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb áru egyetlen területről, Magyarországhoz képest jelentősen távol fekvő Kínából, tágabban értelmezve a távol-keleti régióból származik.

A kínai befolyás és térnyerés megfékezésének érdekében idén július 1-jén egy drasztikus változás várható: ekkor lép életbe egy új EU-s áfa-irányelv: megszűnik a harmadik országból, tehát nem EU tagországból érkező áruk áfa-mentessége.

Az eddig megrendelt árukra azonban még a jelenlegi árképzés vonatkozik: 22 eurós összeghatárig a termékek vám- és áfamentesek, 22 és 150 euró között pedig vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk (az alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, illetve a dohány és a dohánytermékek továbbra is vámkötelesek maradnak). Egy hónap múlva ilyenkor tehát minden rendelés, legyen szó bármilyen kis összegű termékről, áfaköteles (általánosan 27%), 150 euró értékösszeg felett pedig továbbra is vámköteles (3%) lesz. Emellett az Unióba érkező, áfatartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot is be kell majd nyújtani.

Minderre a dinamikusan fejlődő nemzetközi e-kereskedelem miatt van szükség: a törvénymódosítással javítható az uniós vállalkozások versenyképessége, de legalábbis kiegyenlítettebbé válhat a verseny, például a kínai gyártókkal szemben. Ez a módosítás a vevői oldalon mondhatni csak bennünket, magánszemélyeket érint, hiszen a vállalkozások importja jóval az említett összeghatárok felett mozog.

A másik oldalon viszont ott áll a Magyar Posta, szintén a folyamat károsultjaként - ő kezel ugyanis szinte minden kis értékű küldeményt. Az uniós áfa-irányelv változásának hatására a Nemzetközi Posta Kicserélő Központban júliustól minden árut tartalmazó küldeményt vámeljárás alá fognak vetni, ami akár százszorosára is növelheti a napi vámeljárások számát. Ezt a megnövekedett munkavállalói terhelést szintén ki kell fizetnie valakinek - a tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja a termékek értékéhez igazítottan sávos kialakítású lesz. Emellett a zavartalan és bonyodalommentes átálláshoz, illetve a későbbi működéshez jelentős informatikai fejlesztésre és logisztikai kapacitásbővítésre lesz szükség, aminek a határidőre történő kialakítása elég magas kockázati faktor.

A Brexit hatása az EU vámunióra

Relatíve hasonló nagy átállásra volt szükség idén januárban Nagy-Britanniában is, hiszen ekkor lépett ki hivatalosan az ország az EU-s vámunióból.  Ez a határellenőrző hatóságokra nagy terhet rótt, és több kihívással járt együtt. Tüske Zsuzsanna vámszakértő tapasztalatai alapján a Brexit bejelentése óta több brit kereskedelmi vállalkozás is leányvállalatot hozott létre az EU-n belül és azóta onnan szolgálja ki az uniós piacait. Ennek egyszerű profitmaximalizálási oka van: a vámunióból történő kilépéssel átlagosan 20 euróval nőtt meg minden Nagy-Britanniából az EU-ba szállított csomag költsége a plusz adminisztratív teendők miatt. Sokan emiatt a Brexit nyerteseinek tekintik a vámügyintézőket, a több munka - több pénz elv alapján. Már a negyedéves tapasztalatok is azt mutatták azonban, hogy a rengeteg új munka hatalmas kihívás elé állította a határellenőrző vámhatóságokat: alapból a feladatok ellátásához több száz új kollégát kellett keresni, interjúztatni, betanítani.

skynews-port-of-dover-brexit_5214324.jpg

Kép: skynews.com

Másik nyertes csoportként emlegetik a fuvarozókat a megnövekedett forgalom miatt, ugyanakkor a sok és ismétlődő egyeztetés, dokumentációs igény olyan plusz költségeket jelent, melyeket a többletbevétel már nem fedez. A fuvarozók határhaszna sok esetben drasztikusan lecsökkent.

Tüske Zsuzsanna szerint ugyanakkor pozitívumokat is hozott ez a változás. A brit vámkötelesség miatt hosszú távon a gazdaság szerkezetének átstrukturálódása várható: ha nő a britek érdekeltsége a kevésbé szállításigényes termékekben, akkor az a műszaki fejlődés élvonalát jelentő iparágaknak fog kedvezni. Itt olyan vámszakmai innovációkra is lehet gondolni, amelyek logisztikai szempontból is jelentősek. 

A határellenőrzésben tapasztalt nagy kihívásra válaszul például a brit oldalon egy olyan új infrastruktúrát építettek ki, ahol egy elektronikus rendszerbe kell minden kamionosnak bejelentkeznie, és csak akkor léphet be Kent megyébe (innen indul a legtöbb komp), ha minden olyan szükséges dokumentummal rendelkezik, amit majd a másik oldalon kérnek a vámosok. Így már a kompút ideje alatt is tudnak dolgozni az uniós vámosok, ezáltal jelentősen lerövidítve a várakozási, állási és adatfeldolgozási időt.

A logisztika világnapja alkalmából április 15-én online kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, ahol Chikán Attila, (a Magyar Logisztikai, Beszerzési, Készletezési Társaság társelnöke, a Corvinus Egyetem professor emeritusa) és Tüske Zsuzsanna (vámszakértő, a J&J Center társtulajdonosa) voltak a vendégek. A beszélgetés során a szakértők a globális ellátási láncok aktuális kihívásairól mondták el a véleményüket és tapasztalataikat, kiemelve Kína, a pandémia és a Brexit hatásait.

Az új kereskedelmi szabályok is idén januárban léptek volna életbe - azonban a brit felkészültség hiányában (nem épült ki megfelelő határinfrastruktúra) meghosszabbították az átállási időszakot. Már a Brexit előtt is egyensúlytalanság jellemezte az EU-UK kereskedelmi kapcsolatokat: az uniós országokból érkező brit import sokkal magasabb arányú volt, mint az ellenkező irányban szállított áruk, szolgáltatások mennyisége vagy értéke. 

Ez a trend az új gazdasági környezetben is folytatódik. Manapság a Nagy-Britanniából érkező nemzetközi fuvarozók többnyire (és a szigorúbb határellenőrzés, vámszabályozások miatt tudatosan) üresen jönnek az Unióba. Ebből logikusan következik az, hogy a konténerek, kamionok kihasználatlansága jelentősen megnövekedett, ami egy idő után a szállított áruk beszerzési, majd pedig eladási árán fog lecsapódni.

Emellett pedig a légi szállítás iránti kereslet is hatalmassá duzzadt, hiszen a gyorsaság lett a legfontosabb kritérium. A pandémia miatt már amúgy is akadozó ellátási láncok mellett a termelés folytatásához szükséges alkatrészek, termékek esetében már nem volt idő az időigényes konténeres szállításra, emiatt kerülhetett előtérbe a légi szállítás, ami a leginkább környezetszennyező fuvarozási mód.

És ezzel el is érkeztünk a hosszú ellátási láncok egyik legfőbb kritikájához: a globális kereskedelem és a világgazdasági összefonódás rendkívüli módon szennyezi a környezetünket.

A Szuezi-blokád gazdasági jelentősége

Ez év március 23-án, kedden reggel arra ébredt a világ, hogy egy csaknem négyszáz méter hosszú konténerszállító hajó (név szerint az EVER GIVEN) elakadt a 313 méter széles Szuezi-csatornában. A koronavírus válság már bebizonyította, hogy a hosszú ellátási láncok megakasztása nem is olyan nehéz feladat, ez a blokád pedig egy újabb példa volt arra, hogy az európai országok mennyire függnek az Ázsiából, főként Kínából érkező importtól.

terkep-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A mesterséges vízi út a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városokat köti össze, hossza 163 km, jelentősége óriási. Naponta a világkereskedelem körülbelül 12 százaléka és megközelítőleg egymillió hordó olaj utazik keresztül a csatornán. Ázsia és Európa között a tengeri szállítás meghatározó útvonala és csomópontja, bár nem ez a legrövidebb: az északi jégsapka olvadásával (sajnos) megnyílt egy új útvonal is (Északkeleti átjáró), amely négyezer tengeri mérfölddel rövidítheti le a hajóutat.

A közel egyhetes veszteglés alatt volt olyan tengeri kereskedelmi vállalat, amely az ókori kereskedelmi útvonalak iránti nosztalgiából Afrikát megkerülve szállíttatta áruját Európába. Ez jelentős többletköltséget jelentett a megszokott fuvardíjakhoz képest (illetve 6500 km-rel és közel tíz nappal hosszabb szállítást), de talán mégis jobb megoldás volt, mint beállni a várakozók hosszú sorába: vasárnap, azaz öt nappal az elakadás után már 369 hajó várakozott az átkelésre. Március 29-ig a blokád napi szinten közel 9,6 milliárd dollár értékben tartotta fel a kereskedelmet, és egyes becslések szerint ezzel 6-10 milliárd dolláros kárt okozott.

A globális ellátási láncok költségei

A globalizáció nagy előnye, hogy a négy szállítási mód (vízi, légi, vasúti, közúti) kombinációjával a világon bárhonnan megrendelhetünk terméket, amely relatíve rövid idő alatt meg is érkezik hozzánk. Érdemes azonban tisztában lenni néhány alapvető információval ezzel kapcsolatban: egy tonna rakományt ugyanakkora energiafelhasználás mellett a közúton 100 km-re, vasúton 300 km-re, míg tengeren 370 km-re lehet elszállítani. Egy tonna áru egy kilométerre történő szállítása esetén, azaz egy tonnakilométeren, a vízi szállítás esetében 0,74 cent, vasúton 2,28 cent, közúton 26,19 cent, míg légi szállításnál 61,20 cent költség merül fel átlagosan.

És az utolsó faktor, amit érdemes végiggondolni az online rendelések közben, hogy mekkora hatással vagyunk a környezetünkre. Míg a konténerhajók egy tonnakilométeren átlagosan három gramm szén-dioxidot bocsátanak ki, addig a vasúti szállítás során tizennyolc gramm, a közúti fuvarozással negyvenhét gramm és a légi szállítással 560 gramm a kibocsátott szén-dioxid mennyiség.  

szallitaspng-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A globális járványhelyzet hatására feltűnt egy újabb, a globális értékláncokat érintő veszélyforrás: a just-in-time (JIT) management miatt a készletgazdálkodás, mint tudomány szinte teljesen háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben. Azzal, hogy például a gyári termelésben megszokottá vált, hogy az alapanyag- és eszközutánpótlás éppen időben, a felhasználás megkezdésénél egy órával sem hamarabb érkezik meg, jelentősen csökkentették a vállalatok a raktározási, készletezési költségeiket. 

Igen ám, azonban a nyár elején a magyarországi autóipari (összeszerelő) üzemeket hetekre le kellett állítani, mert beszerezhetetlenné váltak a működéshez elengedhetetlen alkatrészek. Egy megfelelő készlettervvel ez az idő valószínűleg jelentősen csökkenthető lett volna, azonban a stabil ellátási láncok miatt a vállalatok alig foglalkoztak készletekkel, olyan ritkán adódtak fennakadások, zavarok a rendszerben a koronavírus előtt. A kényszerleállás a munkavállalók szabadságára is közvetlen hatással volt: a munkatörvény alapján ugyanis a munkáltatók “kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” módosíthatják a munkavállalók által kért szabadság időpontját, illetve a már megkezdett szabadságot is megszakíthatják. Valójában, a törvény szerint a munkavállalók kérésének megfelelő időpontban a munkáltatóknak csupán évente hét munkanap szabadságot (legfeljebb két részletben) kell biztosítani. Így a gyárleállások idején teljesen legálisan kötelezhették embereiket a vezetők a szabadság kivételére.

De nézzük a pozitív oldalát a dolgoknak: a nyári megrázó tapasztalatok egy üzemi szintű vállalatirányítási átalakulás elindítói lehetnek, amelyben újra hangsúlyos lesz az optimális készlettartás. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövőben már ne lenne alapja a JIT filozófiának - a készletezési modellekben viszont szükségszerű, hogy a készlethiány költsége már ne nulla legyen.

Olcsó, jó, kínai?!

Habár a globális ellátási láncok hatására szinte minden termék és szolgáltatás beszerzéséhez megtalálták az országok a gazdaságilag leginkább előnyös, profitmaximalizáló forrást, a pandémia betörésekor egy érdekes jelenséget tapasztalhattunk.

“Megpróbáltuk az ellátási láncainkat a COVID-19 kapcsán másfelé átirányítani, de akármerre indultunk, előbb-utóbb mindig Kínába botlottunk. Szövevényes hálózatrendszerré vált a világgazdaság, amiben annyira összekapcsolódtak egymással a szereplők, hogy egy Kína-méretű nagy szereplőt már egyszerűen nem lehet megkerülni”

- mondta Chikán Attila.

Ebből azonban nem következik, hogy ne lehetne rövidíteni az ellátási láncokon vagy ne lehetne környezetkímélő módon kereskedni. Ennek természetesen meglenne a maga ára, azonban a fogyasztók körében már jelen van egyfajta zöld és fenntarthatósági trend, ami lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a transzparens, szabályozott és környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő termelés, beszerzés irányába történő elmozdulásra.

A közvélekedés szerint Kínából rendelni olcsó - azonban a gyakori és magas selejtarány miatt valóban az? Vagy vessünk egy pillantást a távol-kelet-ázsiai gyártási előírásokra, szokványokra vagy az Európában megszokott emberi jogok ottani érvényesítési lehetőségére - valóban alacsonyabb az egy termékre jutó fajlagos költség? A szállítás során közvetlenül és a környezetszennyezés által közvetetten jelentkező költségekről nem is beszélve.

Üres konténerektől drágul a szállítás

Év elején több olyan cikket lehetett olvasni, hogy drasztikusan lecsökkent a világ konténerállománya, drágul a beszerzés, ezáltal a termékek árai is emelkednek. De mi is történik pontosan? 

Konténereket alapvetően a tengeri áruforgalomban használnak, azonban a szabványosított méretei miatt kompatibilis a vasúti és közúti szállítással is: hatalmas darukkal, de viszonylag egyszerűen áthelyezhetők a konténerek a speciális vasúti kocsikra és kamionokra. Ezt a tulajdonságot intermodalitásnak nevezzük.

A szabványkonténerek neve TEU, ami az angol elnevezésből (twenty-foot equivalent unit) ered. E húsz láb hosszú  (6,06 méter) “fémdobozok” szélessége általában 8 láb (2,45 méter), így 34 köbméter térfogattal és körülbelül 21,6 tonna maximális terhelhetőséggel rendelkeznek.

Az intermodalitásból adódik, hogy egyes konténerek újabban akár életük nagy részét a szárazföldön töltik. 2016-tól kezdve egyre inkább előtérbe került a vasúti teherszállítás Kína és Európa között, és csökkent a vízi szállítás aránya. Ebből több probléma is eredeztethető:

  • Egyrészt a környezetet leginkább kímélő szállítási mód a vízi, így a vasútra való átváltással a környezeti terhelés, a biológiai lábnyomunk is nő.
  • Másrészt, a fentebb bemutatottak alapján ez drágább módja is a szállításnak és senkinek ne legyenek hamis illúziói arról, hogy ezt a többletköltséget ki fogja majd fizetni.
  • Harmadrészt pedig konténerhiány következett be amiatt, hogy a korábban nagy hajóstársaságok birtokában lévő konténereket olyan lízingcégek és nagykereskedők vásárolták fel, akik a fuvar teljesítése után egyszerűen továbbértékesítették a konténereket a célországban.

rotterdam_haven.jpg

Kép: Rotterdam Haven

Míg a hajóstársaságok a szárazföldi fuvarozáshoz bérbeadott konténereket kirakodás után visszavették és (megtöltve) visszavitték Kínába, addig a vasúti szállítással és az új tulajdonosokkal már nem érkeznek vissza a távol-keleti, legfőbb exportáló országba ezek. Az Európában és az USA-ban felhalmozódott konténereket így jobb híján üresen, vagy csak nagyon rossz kapacitáskihasználtsággal juttatják vissza Kínába. Ezek az “üres járatok” viszont nem költséghatékonyak a kínai vállalatok számára, a többletköltséget a rendelt termékek szállítási díjába kalkulálják bele.

Az Ideal-X, egy második világháborúból fennmaradt és átalakított tankhajó volt az első, ami konténereket szállított, méghozzá 1956. április 26-án. “A konténerizáció atyja”-ként is emlegetett Malcolm McLean, amerikai üzletember ötletének hatására a korábban egy hetes berakodási idő mindössze néhány órára rövidült. Az Ausztrália és Európa közötti hajózási idő hetven nap helyett innentől kezdve már csak 34 napot vett igénybe, és ez a drasztikus csökkenés a szállítási sebesség növekedése nélkül ment végbe. Mindezek mellett 1993 és 2002 között a vízi szállítás átlagos távolsága 40 százalékkal emelkedett - azonban a szakértők szerint ez lehetett az utolsó nagy innováció a vízi szállításban.

A globális ellátási láncok jövője

A globális ellátási láncok rövidülését, regionalizálódását várja a szakértők egy része - a beszállítói bázis többközpontúvá tétele, illetve a biztonsági készletek, azaz a pufferek növelése egy drágább, de kiszámíthatóbb működéshez járulhat hozzá. A digitalizáció és automatizáció gyorsulása minden gazdasági szektort formál. Ebből az adatvezérelt forradalomból nem maradnak ki az ellátási láncokhoz kapcsolódó vállalatok sem, akiknek a hatékony működéséhez évről évre több adatra, gyorsabb döntésekre és visszacsatolásokra van szükség.

Az automatizáció a munkahelyeket is átalakítja, ezért a foglalkoztatottak készségfejlesztése és átképzése is kulcsfontosságú lesz a koronavírus utáni gazdasági újraindulásban.

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai Tovább
Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz?

Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz?

csv.jpg

A magyar családi vállalatok vezetői lassan átlépik a nyugdíjkorhatárt, hiszen legnagyobb arányban a rendszerváltás éveiben alapították őket. Mi lesz a vállalkozások sorsa, kik veszik át a stafétát és hogyan? Gyerekek vagy külső szakértők kezében lesz biztosabb a cég sorsa? 

2021. 05. 25. Írta: Szabó Judit

Igaz vagy hamis? A családi vállalatok körülbelül 70 százaléka nem éli túl az első generációváltást. Valószínűleg a legtöbb cégtulajdonos számára ismerősen cseng ez az állítás - pontosabban tévhit, ami egy szövegértési, fordítási hiba miatt keletkezhetett, és erősen eltorzítja az eredeti kutatás eredményeit. Eszerint ugyanis a családi vállalkozások nagyobb része (valamivel kevesebb mint kétharmada) túléli a teljes második generációt (tehát nem csak magát a generációváltást), a harmadik generáció végéig viszont már csak 13 százalék marad fenn ugyanazon a néven, ugyanannak a családnak a tulajdonában. 

John Ward után szabadon akkor beszélünk “túlélt generációváltásról”, ha eközben se a vállalat neve, se a tulajdonosi köre nem változik meg. Ez a definíció a kutatás eredményeinek alkalmazását jelentősen befolyásolja, ráadásul a vizsgálat csak az USA közép-nyugati területén, 1924-1986 között működő, termelő vállalatok esetében volt reprezentatív.

De akkor mi a helyzet Magyarországon? 

A legtöbb családi vállalatot a rendszerváltás idején alapították, kihasználva, hogy az állami gazdaságok helyére piacgazdaság lépett. E vállalkozások tulajdonosai és vezetői lassan elérik a nyugdíjkorhatárt, egyre kevésbé tudnak vagy szeretnének lépést tartani a dinamikusan fejlődő technológiákkal, aktuálissá válik számukra az utódlás megtervezése. Erre azonban nem vagy csak alig láttak példát, bevett gyakorlatot, amit követhetnének. Sok cégben nem is szívesen beszélnek róla, pedig kellene: a legalább 100 millió forintos árbevételű céget birtoklók fele a következő tíz évben betölti a 65. életévét. 

generaciok.png

Egy tavalyi felmérés szerint a cégjegyzésre jogosult vállalkozók legnagyobb arányban az X generációból kerülnek ki (több mint 250 ezer fő), második helyen pedig már nem a Baby Boom, hanem az Y generáció tagjai állnak (körülbelül 100 ezer fő). Az újonnan induló társas vállalkozásoknál azonban az X és Y generáció már fej-fej mellett halad, szinte azonos mértékben alapítottak vállalkozásokat.

Mi a sikeres utódlás titka?

Habár minden vállalkozás egyedi - nem beszélve annak vezetőiről, tulajdonosairól -, mégis vannak olyan faktorok, kérdések, amik általánosan meghatározzák a vezetésátadás sikerességét. Először is, időben el kell kezdeni a felkészülést: a potenciális utódok keresése, a céljaik és a motivációik megismerése időbe telik.

Minden generációváltás felfogható egyfajta vállalati innovációként is, nem szerencsés azonban, ha az utód elképzelései, céljai, vezetési stílusa vagy személyisége nagyon különbözik a leköszönő vezetőjétől. A túlzott reformtörekvések alááshatják az előd-utód közötti bizalmat, ami viszont elengedhetetlen a családi vállalat sikeres átvételéhez. Míg a vállalkozások általánosan profit- és vevőorientáltak, addig a családok közgazdasági szempontból fogyasztásorientáltak, a szervezeti hierarchia mellett erősen megjelenik bennük a szülő-gyermek viszonyrendszer és a bizalom. A bizalom az a kohéziós erő, amely képes összetartani egy szervezet működését, így a vállalkozás átadása egyben az értékek és a munkatársakkal,  beszállítókkal, üzleti partnerekkel és vevőkkel való kapcsolatrendszer, bizalom továbbadásáról is szól.

Az utódlás folyamata során párhuzamosan több dimenzióban kell áttekinteni a vállalat működését. A mindennapi operatív teendőkön túl a jövőbeli irányítási struktúrára és az új tulajdonosi rendszer kialakítására is gondolni kell. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az alapító tulajdonos-vezérigazgatónál az évtizedek alatt felhalmozott tudást, praktikákat, kapcsolati hálót is érthető és hasznosítható formában kell átadni az utódnak,  a vállalkozás értékévé téve ezeket. Éppen ezért érdemes a feladatokat és a felelősségi köröket fokozatosan átruházni, tesztelve a teherbíró képességét. Egy családi vállalkozás vezetője átlagosan háromszor annyi időt tölt a cég vezetésével, mint egy nem családi cég menedzsere.

Minden vállalkozás számára hasznos egy utódlási terv összeállítása, amelynek egyszerűsített váza a szakértők szerint az alábbi.

191230151_1378501492513604_436910233027470429_n.jpg

Családi vállalat családi háttér nélkül?

A nyugati országokban, ahol hosszabb ideje fejlődik és finomodik a vállalkozói kultúra, teljesen elfogadott és nem ritka, hogy a generációváltással a cégvezetést egy külső szakértő, nem egy családtag veszi át. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem minden iparág, vállalati kultúra vagy családi kapcsolatrendszer vonzza az alapító cégtulajdonos gyermekeit a vezetői szék felé. Másrészt pedig nem minden gyermek alkalmas arra vagy kellően felelősségteljes ahhoz, hogy döntési pozícióban legyen tizek, százak, esetleg ezrek megélhetése felett. Ilyenkor valóban az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a családi körön kívülről kerül ki a vállalat új vezérigazgatója. Esetenként egy vállalati formaváltás, például egy családi holdingcég alapítása is indokolt lehet.

Befektetők számára értékesítheti a családi vállalatot az alapító - ezt a folyamatot most az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Csoport egy tőkefinanszírozási programmal is támogatja. Az utódlás hiánya vagy sikertelensége már a nemzetgazdaságra is negatív hatással van. Az MFB csoportjához tartozó Hiventures Zrt. és az MFB Invest Zrt. programja így lehetőséget teremt a társfinanszírozásra, a generációváltással érintett családi vállalkozások rendezett értékesítésére, a cégek működőképességének megőrzésére.

Az érdeklődők további információt találnak a témáról az ekkv.hu oldalon, ahol mindössze egy gyors regisztrációt követően szabadon hozzáférhető egy részletes és praktikus lecke a családi vállalatok utódlásáról. Az elméleten túl valós cégek vezetőivel és az utódokkal készített interjúkat hallgathatnak meg a regisztrálók, és az oldal működtetői számos további olvasmányt, utódlást segítő kérdést is felvetnek.

Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz? Tovább
Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól

Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól

pizza-1317699_1920.jpg

Ha meguntad az otthoni főzést, vagy csak nincs energiád beállni a konyhába, te is rögtön az ételrendelésen töröd a fejed? De vajon honnan rendelj és hogyan? Appon keresztül, közvetlenül az étteremtől vagy esetleg elvitelre? Kipróbáltuk mindhármat, bemutatjuk a jó és a rossz tapasztalatokat.

2021.05.03. Írta: Belayane Najoua, Borítókép: Pixabay, Marcos Vega

Éttermek a válaszút előtt

Habár az elmúlt években az online ételrendelés egyre népszerűbbé vált, az igazi fénykort mégis a koronavírus hozta. A lezárások egy olyan válaszút elé kényszerítették az éttermeket, ahol a túlélés volt cél. 

A nyitva maradt éttermek három alternatíva közül választhattak:

Csatlakozhattak egy online ételrendelő platformhoz: Habár az ételrendelő platformokhoz való csatlakozás növelheti a forgalmat, nagyon drága választás. A koronavírus alatt a platformok többszörösére emelték a jutalékok díját - néhol a rendelések 30 százalékát is elkérik az éttermektől. 

Saját futárral szállítanak ki: Talán a legnehezebb alternatíva a saját futáros kiszállítás, hiszen ez vagy telefonon keresztül zajlik, ami nagyon erőforrásigényes és nehéz visszakövetni, vagy egy külön erre kifejlesztett platformon, ami viszont idő- és pénzigényes. Ezenkívül még a futárszolgálatot is biztosítani kell, ami újabb munkaerőtoborzást és fenntartást jelent. 

Elviteles üzemmódra kapcsolnak: Ilyenkor a vásárlók helyben vehetik át az ételt, amit elvisznek, és az utcán vagy otthon eszik meg. Ez egy jó megoldás, de ha az étterem csak ezt a vásárlási módot tartja meg, akkor a keresletkielégítés szempontjából jóval alul fog maradni a versenytársakkal szemben. 

App, saját futár, elvitel - Melyiket válasszam?

pizza-4538925_1920.jpg

Kép: Pixabay, Mohamed Hassan

Ha nemzetközi viszonylatban megnézzük, az elmúlt évben a pizza és a kebab rendelése torony magasan vitte az első két helyet, ezért én is a pizzát választottam, hogy kipróbáljam az ételrendelés mindhárom módját. A választott éttermem egy hazai franchise lett, ami biztosítja az ételrendelő felületen keresztüli, a telefonos és az elviteles opciót is. Habár soha nem voltam egy nagy ételrendelős típus, hiszen nagyon szeretek otthon főzni, az “egy étterem, három rendelés“ ötlet mégis lázba hozott, és kíváncsi lettem, hogy mi lesz az eredménye. Lássuk is, hogy mire jutottam!

A képernyőre kattanva, az applikációval szórakozva

Az első rendelésemet az ételrendelő appon keresztül adtam le, egy átlagos hétköznapi napon. A kosaramban két Margherita pizza volt, amire a normál áron felül még kiszállítási díjat (500 forintot) is fizettem. Az applikáció nagyon jól kezelhető, felhasználóbarát, színes és úgy visz előre a vásárlásban, hogy szinte még “gondolkodni” sem kell. Egyik kék gomb jön a másik után, és az ember észrevétlenül telerakja a kosarát. Én végül megálltam a két pizza után, amire harminc perc kiszállítási időt írt az app.  

A rendelés elküldése után nyomon követhetjük, hogy éppen hol jár a várva várt ételünk - olyan mintha folyamatosan ott lennénk mellette, és fognánk a kezét, nehogy elvesszen. Ez a funkció olyan élvezhető és kreatív, hogy a harminc perc alatt szinte végig a telefonom nyomkodtam, és azt néztem, hogy éppen milyen fázisban vannak a pizzáim. Miután megjelent a kijelzőn a kis autó, ami azt jelezte, hogy már a futárnál vannak, azt is végig tudtam kísérni, hogy az autó milyen úton hozza el a rendelésem, melyik lámpánál áll meg, és hány perc van még hátra. Habár a rendelésemet csupán huszonöt perc alatt kiszállították, nem spóroltam meg vele túl sok időt, hiszen végigkísérve a rendelésem egész útját olyan volt, mintha én magam is részt vettem volna az elkészítésében.

A telefon már lejárt lemez?

Ha közvetlenül az étteremtől szeretnénk rendelni, akkor választhatjuk az online módot vagy a telefonos rendelést is. Mivel én az előző nap online, appon keresztül rendeltem, így gondoltam, most visszatérek a régi szép időkbe, és telefonon rendelek. Az étterem csak a második csengésre vette fel a telefont, ami kicsit lehangolt, de a vonalban lévő dolgozó nagyon kedves volt, és a tegnapi személytelen rendelés után (amikor még a futár is csak egy-két szót mondott), jó volt egy valódi embertől rendelni, ráadásul még kiszállítási díjat sem kellett fizetnem. Ennek viszont az volt az ára, hogy jóval több időt kellett várnom a rendelésemre - 55 perc alatt szállították ki, és mire ideért a futár, az étel aligha volt melegnek mondható, inkább csak langyosnak. 

Nagykapu, kiskapu - Vendég vagyok, nem futár

 Harmadik napon szintén az appon keresztül rendeltem, de nem kértem kiszállítást, hanem személyesen vettem át. Az app így is mutatta a nyomon követést, mint az első nap, de már nem volt annyi időm nézegetni, mert a rendelést követően elkezdtem öltözködni, hogy elinduljak a pár perces sétára lévő étterembe. Pont időben értem oda, de amikor a bejárati ajtóhoz mentem, nem volt nyitva, így elkezdtem megkerülni az éttermet, a megfelelő ajtót keresve. Az épület másik oldalán volt két futár is, az ellentétes csapat mezeibe öltözve, és furcsán néztek rám, amikor megkérdeztem, hogy a vásárlóknak hol kell átvenni a rendelést. Éppen abban a percben jött ki egy felszolgáló, aki átadta a futároknak a csomagot, és miután megmondtam a rendelésszámomat, egy kis idő elteltével nekem is kihozta a pizzát. Habár a személyes átvétel miatt most sem kellett kiszállítási díjat fizetnem, jobban is meg lehetett volna oldani a vásárlók tájékoztatását.

Összességében mindegyik választásnak van jó és rossz oldala. A kérdés inkább az, hogy mit részesítünk előnyben: az időt, a pénzt, az éttermet? A legolcsóbb megoldás, ha mi megyünk el a rendelésért. A legnagyobb támogatás a vendéglátóiparnak, ha közvetlenül az étteremtől rendelünk. A leggyorsabbnak pedig az appos megoldás bizonyult. Bármit is választunk ebben a rendkívüli időszakban, egy biztos: mikor minden visszatér a normális kerékvágásba, és szabadon ülhetünk az éttermekben, még a pincérek gyakran fáradt arcát is annyira fogjuk értékelni, mint a pizza azt, ha dupla sajtot kérsz rá. 

Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól Tovább
A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

176125043_215592366990901_2953351369864362605_n.jpg

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő - ilyen ötletek versenyeztek egymással a régió egyik legszínvonalasabb egyetemi startup versenyén. A döntőt a budapesti Startup Safarin tartották meg, ahol sok más izgalmas programot is végigkövethettünk a Danube Cup journey keretén belül. Bemutatjuk a győzteseket és egy  kerekasztal-beszélgetést, amiben három sikeres startup vezető feszegette a vállalkozói lét legfontosabb kérdéseit.

2021.04.30. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili

Egy egyetemista ötletből nemzetközi sikerek

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Gazdaságtudományi, valamint a Corvinus Egyetemet, de már nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők hitvallása szerint  verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezték meg a régióban, aminek a döntőjét a Startup Safarin lehetett követni április 21-23. között. 

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezte, a következő évben azonban már a bécsi csapat  veszi át a szervezést.

b360bb72087990e4e52c30ecaf3a1342.png

A verseny magyarországi fordulójáról egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk. 

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő

A verseny idei fináléját a pandémia miatt online tartották meg. A döntőbe jutó hat csapatnak fejenként négy perce volt, hogy meggyőzze a nemzetközi zsűrit, hogy az ő startup ötlete a legéletképesebb. Idén négy ország - Németország, Ausztria, Magyarország és Szerbia - egyetemi csapata jutott be a döntőbe: Pionize (Passau), Co-writers (Budapest), Perun (Belgrád), Caire (Bécs), Mentalead (Regensburg) és Edufund (Budapest). Angolul adták elő a pitcheket a zsűrinek, illetve a nézőknek, akiknek később lehetőségük volt megszavazni a közönségkedvencet, amíg a zsűri meghozta a döntését, és a Danube Cup díszvendégei megosztották a tapasztalataikat a vállalkozói létről. A végső döntés a zsűrié volt, aki a következőképpen rangsorolta a startupokat.

zsuri_visual.png

A hatodik helyen végzett a passaui Pionize, a csapat az okosotthonok területére hoz be egy újítást. Egy olyan applikációt fejlesztettek, melynek segítségével az okosotthonok kezelése egyszerűsödik: nincs szükség külön applikációra például a hőmérséklet, a hűtő, a redőnyök befolyásolására, hiszen a Pionize egy esernyő-appként minden funkciót magában hordoz. Emellett elköteleződik az egyszerűség mellett, az okoskészülékek használatát és megértését könnyíti meg. Bár a pitch jól sikerült, a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy a csapat hogyan fog versenyezni számos nagy vetélytárssal ezen a népszerű piacon.

Az ötödik helyet a BME-s Co-Writers hozta el, akik egy olyan felületet hoztak létre, ahol online szerepjátékosok találkozhatnak, és kreálhatnak új történeteket. Egy nagyon izgalmas és növekvő szubkultúrát képviselnek az alapítók: az online szerepjátékok nagyon népszerűek a gamerek között. A zsűrinek maga az ötlet nagyon tetszett, de az üzleti modell, illetve a versenytársak meghatározása nem volt teljesen meggyőző.

A negyedik helyezést egy corvinusosokból alakult startup, az EduFund nyerte el. Az alapítók mind nemzetközi diákok, akik maguk is szembesültek azzal a problémával, hogy nehezen jutottak információhoz a különböző állami, illetve privát ösztöndíjakról. Az EduFundot egy olyan fórumnak álmodták meg, ahol az egyetemre készülő diákok könnyen és átláthatóan érhetik el a különféle ösztöndíjakat, amelyeket az állami és privát szektor szereplői osztanak meg a fórumon. Az ötletet olvasva biztosan sokunknak felcsillant a szeme, a zsűri is kifejezetten lelkesnek tűnt, viszont hiányolta a kiforrott vásárlói szegmenst, mind a leendő diákok, mind pedig az ösztöndíjat biztosítók oldaláról.

sus_dc2.png

A dobogó harmadik helyére a regensburgi Mentalead csapata került, akik egy átfogó, mentális jóléttel foglalkozó applikáció fejlesztésén dolgoznak. Egy mindenki számára megfizethető freemium rendszert használva, szolgáltatások széles körét biztosítja a használónak, többek között 24/7 tanácsadást, meditációs gyakorlatokat és hangulat-, illetve aktivitás-követést, ami alapján személyre szabott tippeket tud adni a felhasználóknak. Az applikáció szükségessége vitathatatlan, azonban a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy mi a Mentalead USP-ja a többi hasonló applikációval szemben. A Mentalead a közönségdíjat is elhozta.

A második helyen a bécsi székhelyű Caire Solutions végzett, akik az esemény legjobb pitch-ét tartva mutatták be az innovatív megoldásukat a beltéri légszennyezés csökkentésére. A startup egy olyan eszközt hozott létre, ami nem csupán neutralizálja a beltéri kellemetlen illatokat, hanem a probléma gyökerét is kezeli: egy biofilter segítségével lebontja a káros gázokat. A zsűri el volt bűvölve az ötlettől, egyedüli veszélyként azt azonosította, hogy egy okos és innovatív technológia könnyen felemésztődhet az iparági óriások által.

Az első helyen a belgrádi Perun Laboratory végzett, akik egy portábilis DNS-felismerő technológiát fejlesztenek. Arra a problémára adnak választ, hogy bűnügyi helyszíneken gyakran megnehezíti és meghosszabbítja a rendőrök munkáját az, hogy a felvett DNS-mintákat vissza kell szállítani egy laborba. A Perun megoldása lehetőséget nyújt az on-the-spot DNS-elemzésre, így a pontosság növelésével, valamint az idő és költségek csökkentésével forradalmasítaná ezt a területet. 

A sikeres vállalkozói lét kulcsa

“Vállalkozónak születni kell, vagy meg lehet tanulni?”

“A csapat a siker kulcsa vagy az ötlet?”

“Akik nem nőnek, halálra vannak ítélve? - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a Danube Cup díszvendégei az elődöntő és a döntő szünetében, akik a startupvilág legkülönbözőbb részeiről jöttek.

“Egy startupnál soha nincsen megállás. Mindig van mit elérni, mindig van miért küzdeni, és a legfontosabb, hogy a sikerhez vezető utat élvezni is kell. Sajnos én ezt sokszor elfelejtem, és csak a végső lobogó lebeg előttem, de fontos, hogy értékeljük és tanuljunk a sikerhez vezető úton, mert az ott megszerzett tudás fogja igazán előre vinni a céget”

- mondta Lea Frank, a regensburgi Anybill társalapítója. 

Habár a startupok előtt rengeteg szereplési lehetőség áll, mint például a konferenciák, a pitch versenyek, de “eljön az a pont, amikor már nem mondhatunk mindenre igent. Ki kell szűrni azokat a programokat, amik a legnagyobb fejlődési lehetőséget jelentik a cég számára” - mondta Wettstein Albert, a Munch társalapítója. 

Egy igazán jó startup mindig egy egyedülálló ötletből indul ki. Viszont legyen szó bármilyen jó, innovatív, egyedi ötletről, egy startup csak akkor fog fennmaradni, ha a megfelelő emberek dolgoznak rajta. A vállalkozás szíve a csapat, és ha az megszűnik dobogni, akkor a vállalkozás is vele együtt tűnik el” - mondta Peter Windischhofer, a bécsi Refurbed alapítója. 

A Danube Cup verseny egy egyetemi kurzusból nőtte ki magát. Ha érdekel a vállalkozások világa, egy vállalkozás indítását tervezed, vagy már kezdő vállalkozó vagy, szeretnénk a figyelmedbe ajánlani a Kisvállalkozások indítása és működtetése (BCE) és az Innovatív vállalkozások indítása és működtetése (BME) kurzusokat. 

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

microsoftteams-image_1.png

Milyen lehetőségei vannak a magyar színházaknak a járvány alatt? Dr. Venczel Sándor olyan jelentős hazai színházak gazdasági vezetője és tanácsadója volt, mint az Operaház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színigazdaság kutatója és a Honvéd Együttes tanácsadója. Podcast beszélgetésünkben szakmai útjáról és a színházak jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

2021.03.24. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Dr. Venczel Sándor ötletére élesztették fel az Operabál hagyományát, ő találta ki és képviselte Magyarországon elsőként a biankó bérlet koncepcióját, vagyis, hogy a néző döntheti el, melyik előadásokra szeretné felhasználni a bérletét. Személyes élmények fűzik a magyar színházművészet legendás rendezőihez, és sok intézmény gazdasági működésébe belelátott már. Például tudja, hogy mit jelent a költségvetésben, amikor a primadonna rájön, hogy nem megfelelő neki a fellépőruha, és sok hasonló helyzetet hatékonyan megoldott már.

Szakmai és élettapasztalatait alma materében, a Corvinus Egyetemen osztotta meg velünk. Az 1970-es években az egyetemi színjátszó körben alakult ki benne a színház iránti vonzalom, és a Közgazdász hasábjain jelentek meg első novellái. Azóta több könyv szerzője, egy színigazdasággal foglalkozó oldal szerkesztője és a téma oktatója.

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk:

  • Milyen helyzetben vannak a járvány miatt a magyar színházak, és mi jelenthet megoldást?
  • Milyen tételek vannak egy színház költségvetésében?
  • Hajlandóak lennének-e a magyar nézők többet fizetni a színházjegyekért?
  • Hogyan lehet a fiatalokat becsábítani a színházba?
  • Miért alakult ki a bérlet koncepciója?
  • Fontos egy színház számára az online jelenlét?

Útravaló című podcastünkben olyan személyekkel beszélgetünk, akik a Corvinusról indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukkal szeretnénk inspirálni és szórakoztatni titeket, vagyis útravalót biztosítani számotokra.

Hallgassátok meg a beszélgetést Spotify-on vagy YouTube-on!

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

baba.jpg

Mi az alapjövedelem koncepciója és honnan ered? Milyen következményei lehetnek a bevezetésének? Bevezethető egyáltalán a jelenlegi gazdasági rendszerben? A Messzelátó podcast legújabb adásában Dr. Vigvári Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével és Miklós Gáborral, a Corvinus egyetemi tanársegédjével beszélgettünk az alapjövedelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2021.03.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Messzelátó podcastben a jövőnket érintő témákat járunk körbe szakértőkkel. Együtt kezünkbe vesszük a Messzelátót, és ebben a részben egy érdekes gazdasági koncepció, az alapjövedelem elméletéről, bevezetéséről és megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Az alapjövedelem koncepciója rendkívüli vitákat szülhet, számtalan pozitív és negatív következménye lehet. Habár a megvalósíthatósága jelenleg akadályokba ütközik, érdemes minden oldalról megvizsgálni. Dr. Vigvári Gábor és Miklós Gábor a vita során eltérő oldalt képviselnek, így többek között arról kérdeztük őket, hogy…

… mi az alapjövedelem mögött álló koncepció, és honnan ered? 

… milyen hatással lehetne az alapjövedelem a gazdaságra és a társadalomra?

… miért nem megvalósítható a jelenlegi rendszerben? 

.... hogyan változtathatja meg megítélését a koronavírus-járvány?

Hallgasd meg beszélgetésünket az Messzelátó podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről Tovább
Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

wallstreet-be6e21ad26e546dd8b015d7be5d71528.jpg

A tőzsde világa izgalmas, pörgős és kegyetlen. A száraz gazdasági elemzéseken túl filmekből még többet megtudhatunk e különleges világ működéséről és rejtélyeiről. Elhoztuk nektek a kedvenceinket.

2021.03.04. Írták: Hegedüs Kata, Szabó Judit, Taxner Tünde, képek forrása: IMDb

Tőzsdecápák - A pénz nem alszik

Wall Street: Money Never Sleeps, 2010

Gordon Gekko (Michael Douglas), a rafinált tőzsdecápa kiszabadul a börtönből, de senki nem várja a kapunál - még a lánya sem. Winnie Gekko (Carey Mulligan), aki véglegesen megharagudott az apjára, egy fiatal, feltörekvő brókerrel jár. Vőlegénye, Jacob Moore (Shia LaBeouf) hamarosan egy sötét ügyletbe keveredik. Gordon a szárnyai alá veszi, miközben a fiatal, idealista férfi egyre jobban megismerkedik a tőzsde legnagyobbjaival és az ő munkamódszereikkel. A Tőzsdecápák második része a híres, 1987-es film után készült: az első filmben nyújtott alakításáért Oscart-díjat kapott Michael Douglas immár idősebb, meggyötörtebb férfiként lép elénk. A brókervilág számító, pénzéhes közeg. Vajon tényleg számítanak egy apa érzései, vagy csak a vaskos svájci bankszámla vonzza, ami a lánya nevén van? Érzékeny film emberi gyengeségről és embertelen játszmákról, ami elénk tárja a brókerek és bankárok kegyetlen világát.

ebba_2.jpg

the_big_short_2015_film_poster.pngA nagy dobás

The Big Short, 2015

Az idő pénz, a tudás hatalom, de valójában kapcsolatok nélkül nem jutunk előrébb: ezek nélkül nem tudjuk megcsinálni “a nagy dobást”. Michael Burry (Christian Bale) egy gyanú miatt idejét nem kímélve, alaposan vizsgálja és elemzi a legkeresettebb zálogleveleket. Így fedezi fel, hogy egy ingatlanpiaci buborék végéhez közeledik az ország. A felfedezéséről értesül két másik befektetői csapat is, akik egymástól függetlenül szintén fogadnak az USA lakáspiaci helyzete ellen. 2008-ban megnyerik ezt a fogadást, bár erre aligha lehet büszke az ember. Az életrajzi ihletésű, Oscar-díjas film szórakoztató, közérthető és fogalmi magyarázatokkal tarkított módon tárja elénk a szomorú eseményeket, melynek során milliók váltak munkanélkülivé és otthontalanná. A nézőre befektetői szemüveget ad, kézen fogja és bevezeti a jelzáloghitelezés, valamint a jelzálog fedezetű tőzsdei értékpapír-kereskedelem szívtelen és korrupt világába. 

the_wizard_of_lies.jpgHazugságok mágusa

The Wizard of Lies, 2017

Egy ötlet, karizma, kapcsolatok és egy kevéske kezdőtőke – mindössze ennyiből építette fel Bernie Madoff (Robert de Niro) pénzügyi birodalmát, melynek nagysága az egyiptomi piramisokéval vetekszik. Az analógia nem véletlen: a híres-hírhedt üzletember és befektetési tanácsadó piramisjáték (más néven pilótajáték) révén tett szert hírnevére, vagyonára és hatalmára. Az életrajzi ihletésű film objektíven mutatja be a 65 millió dollárt és 150 év börtönbüntetést érő csalás történetét, Barry Levinson rendező - akinek a Jó reggelt, Vietnám! és az Esőember című filmeket is köszönhetjük - viszont a svindler-lélektant és a családi drámát helyezte a középpontba. A film lehetőséget ad a nézőknek, hogy belelássanak a világ egyik legnagyobb fehérgalléros bűnözőjének fejébe és lelkébe – vajon milyen gondolatok és érzések kavarognak ott?

Krízispont 

Margin Call (2011)

Egy befektetési bank alkalmazottainak nyolcvan százalékát kirúgják, közülük egy ember azonban ténylegesen látta, mi fog bekövetkezni a piacon. Mielőtt Eric (Stanley Tucci) elhagyja az irodát, beosztottjára hagyja a talált adatokat, és megkezdődik a kríziskezelés. A film a gazdasági válság előtti időszakot mutatja be, mikor még csak a fejesek és a fejesek fejesei számítottak a piac összeomlására. A forgatókönyvíró és rendező, J.C. Chandor drámai jellegű, feszültségekkel és kis humorral fűszerezett párbeszédekkel egy esettanulmányon keresztül mutatja be, mi történik egy irodában krízis idején. A bürokráciát kiválóan ábrázolja: mindig van magasabb pozíció, amiért küzdeni lehet - akármi áron.  A történet és a szakzsargon egyaránt élvezhető és érthető. A krízispont húzónevei olyan ismert színészek, mint Kevin Spacey, Jeremy Irons, Zachary Quinto, valamint feltűnik mellettük egyetlen női mellékszereplőként Demi Moore is.

image_3_3.pngPénzcsináló

Moneyball (2011)

A sport világában csakúgy, mint a világ egyéb területén, mindennek és mindenkinek megvan az ára. A kiemelkedő tehetségeket hamar elcsábítják a nagyobb csapatok. Ezért a volt baseball játékosnak, Billy Beane-nek (Brad Pitt) szüksége van egy új tervre ahhoz, hogy alacsony költségvetésből hozzon össze egy sikeres csapatot. Ekkor Peter Brand (Jonah Hill) nem mindennapi ötlettel áll elő -  ő a játékosokat nem edzői, hanem közgazdász szemmel vizsgálja. A film rámutat, hogy a sport és a közgazdaságtan  nem is állnak olyan távol egymástól. A játékosok tehetségét pénzben mérik, és sok múlhat a befektetéseken. Az igaz történeten alapuló alkotás élvezhezhetően magyarázza el a nem mindennapi stratégiát. Sok minden változott a gazdaságban 2011 óta, és az Excel tábla használata sem olyan nagy szám már tíz év távlatából, ugyanakkor érdemes feltenni a filmet a listánkra: egy tökéletes Netflix-délutánra inspiráló program lehet.

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből! Tovább
Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

austin_2.png

James E. Austin, a Harvard Business School professzora kapta a Rajk Szakkollégium által alapított Herbert Simon-díjat 2019-ben. Most végre a járvány ellenére átveszi a díjat, és ingyenesen online mesterkurzust tart minden érdeklődőnek. A díj hátteréről és a március 4-ei előadásról Pózner Vandától, az egyik főszervezőtől tudtunk meg többet.

2021.02.27. Írta: Taxner Tünde, képek forrása: Rajk Szakkollégium

A Herbert Simon-díj egyedülálló, mert nem egy akadémiai, szakemberekből álló testület dönti el, hogy kinek ítélik oda, hanem a Rajk Szakkollégium tagjai. “A Herbert Simon-díjas demokratikus szavazás útján, a diákok döntése alapján, hosszas vitát követően kerül ki” – osztotta meg velünk Pózner Vanda. A díjat a szakkollégium 2004-ben alapította, és a világhírű tudósok fogadása mindig az év egyik fénypontja számukra. “A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására” – mondta a szervező.

kiadvany.pngAz előző években olyan kutatók kapták meg a díjat, mint James G. March (2005, Stanford University), Michael C. Jensen (2007, Harvard University) vagy Hakan Hakansson (2010, BI Norwegian School of Management). Miért esett 2019-ben a választás James E. Austinra? A professzor fő kutatási területe a for- és nonprofit szektorok közötti együttműködés, 1972 óta a Harvardon kutat. Publikációi emellett az üzleti szakemberek nonprofit szektorbeli motivációiról szólnak, vagy az internet stratégiai lehetőségeit tárgyalják civil szemszögből.

A díjátadóhoz hagyományosan hozzátartozik egy mesterkurzus is, amit a díjazott tart. A járványhelyzet miatt a 2020-as eseményt elhalasztották, és most online formában rendezik meg. “A legnagyobb kihívást ez az online forma jelenti, és az, hogy le kellett mondanunk bizonyos tervekről, mint például egy civil expo, ahol az érdeklődőknek lehetősége lett volna szélesebb körben megismerkedni a nonprofit szektor szereplőivel” – mondta el Vanda.

Az előadást ingyenesen meg lehet nézni, a szakkollégiumi szervezőcsapat élőben fogja közvetíteni egy Facebook-eseményben. Az átadó március 4-én 18.00-tól lesz, az előadás címe pedig: “Challenges and Opportunities of Collaborations between Nonprofits and Businesses”. Az alkalom nem regisztrációhoz kötött, azonban ha valaki szeretne előzetesen értesítést kapni az ünnepségről, Eventbrite-on regisztrálhat.

Vanda így fogalmazta meg az esemény és a díj legfőbb célját:

Azt reméljük, hogy James E. Austin megválasztásával nemcsak lehetőséget kapunk arra, hogy elmélyítsük tudásunkat a társadalmi vállalkozások és szektorok közötti együttműködések terén, de jobban megérthetjük a hazai helyzetet is. Új ismereteinket szeretnénk a magyar civil szektor számára is elérhetővé tenni, ezzel segítve fejlődésüket. Küldetésünknek tartjuk, hogy rávilágítsunk azokra az értékekre, amelyet a nonprofit és forprofit vállalatok közötti együttműködések mindkét fél számára tartogatnak, és amelyek hazai közegben eddig kevés figyelmet kaptak.

A szakkollégisták az átadó megszervezésén túl minden évben egy kiadványt is összeállítanak, amiben bemutatják a Herbert Simon-díjas munkásságát. Ebben az évben a Rajk diákjainak tanulmányain keresztül ismerhetjük meg James E. Austin munkáit. Ha szeretnél róla többet megtudni, a digitális kiadványt a weboldalukon találod.

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora Tovább
Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

architecture-2267789_1920.jpg

A nyaralásunk tervezésekor sokszor a kulturális adottságok alapján választunk úticélt. A múzeumok, színházak, természeti örökségek mindig is vonzották a turistákat, de vajon milyen lenne operát hallgatni egy régi vasgyárban? Vagy egy ipari parkban sétálgatni, amit múzeumként élesztettek újjá? Szücs Zoltánnal, TDK-nyertes mesterhallgatóval beszélgettünk az ipari örökségek újrahasznosításáról és az identitástudatban betöltött szerepükről.

2021. 02. 18. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Michael Gaida, Pixabay

Szücs Zoli és Keszey Tamara közös munkájáról korábban írtunk, ahol arra is kitértünk, hogy miként lehet oktató és hallgató között létrehozni egy sikeres együttműködést: egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozatot, két TDK Best Paper  és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjat.

A kulturális örökségek és a turizmus

Az fejlett országokban a kultúra a turizmus egyik húzóágazatává vált. Az utazók sokszor választanak úticélt a kulturális sajátosságok alapján. A kulturális örökségek a turizmus gócpontjaivá váltak - gondoljunk csak Matchu Picchura, a Colosseumra vagy az Eiffel-toronyra. Egy korábbi cikkünkben már írtunk a dark turizmusról és arról, hogy miért is vágyunk hátborzongató, félelemkeltő helyekre. Ezen örökségek megóvása, karbantartása nemcsak a turizmus és a gazdaság szempontjából fontos, hanem az adott nép identitástudatában is jelentős.

A kutatás fontosságát Zoli így írta le: “Elsősorban szerintem a helyi közösségek miatt van erre szükség, akiknek traumatikus tud lenni egy elhagyatott, omladozó ipari létesítmény, aminek egyébként fontos helye van a környék identitásában és kollektív memóriájában. Ha ezek az emlékek ott hevernek parlagon, romló állapotban, az megtöri a folytonosságérzetet, ami számos problémát vet föl a munkások és leszármazottaik pszichológiai jólléte kapcsán is. Nem beszélve arról, hogy a revitalizált ipari örökség munkát és közösségi tereket adhat számukra. Persze arra is figyelni kell, hogy a jobb vásárlóerővel érkező turisták ne szorítsák ki a helyieket az ipari emlékek élvezéséből - ez sajnos általános tendencia a dzsentrifikálódó európai rozsdaövezetekben.”

Az identitástudat és az ipari örökségek kapcsolata

Az identitás megőrzéséhez - ugyanúgy, mint a nemzeti kultúra fenntartásához és átadásához - intézmények kellenek: a templom és az iskola mellett a család, folklór csoportok, pártok, rádiók, televíziók, újságok és az ipari örökségek is ide sorolhatók. Ha ezek hiányoznak vagy elvesznek, az identitásőrzés nehezebb vagy egyszerűen lehetetlen.

Nyílt nap volt a Csepel Műveknél [Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Budapest] (...). A házigazda az egyik vasfeldolgozó egység vezetője volt. Megnézhettük az egész folyamatot, és elmondta, hogyan kezdte ezt a szakmát, milyen eszközöket használtak, majd elmehettünk és sétálgathattunk a gyár területén (...). Nagyon érdekes volt, hogy a gyár milyen szerepet töltött be a helyi közösségben, például amikor egy zsíros kenyérszeletet adtak a Lenin-szobor kezébe, vagy mikor Kádárnak személyesen kellett meglátogatnia Csepelt, hogy megnyugtassa az embereket, hiszen mindenki tudta, hogy káosz lenne, ha egyszer az a tízezer dolgozó egyszerre válna mérgessé

- olvashatjuk a tanulmányban az egyik interjúalany válaszát. (58.o)

Az ipari örökségek a történetükkel elmesélik a múltat, és egységet képeznek a társadalmi rétegek között. “Az ipari örökségek abszolút erősítik és újraformálják az adott közösség identitását, hiszen az örökségek nagy hatással vannak a helyi kultúrára, és beépülnek a mindennapokba. Ezenkívül egyfajta helykötődést is létrehoznak az emberekben, amik leginkább a szájról-szájra terjedő mondásokkal tudnak fennmaradni” - mondja Zoli.

Hogyan viszonyulnak a fiatal felnőttek az újrahasznosított ipari örökségekhez?

kg_2_9.jpg

“Az országszerte terjesztett kérdőívben meglepő többségben voltak azok, akik valamilyen szempontból pozitívan értékelték az ipari örökségek újrahasznosítását. A válaszok alapján az öt elkülönített klaszter közül a két legnagyobb klaszterbe tartozó válaszadók rendkívül pozitívan álltak a témához. A magyar egyetemisták nyitottak az új funkcióval felruházott örökségek iránt, mint a színházként működő vasgyár vagy az irodaként használt raktár” - ismerteti Zoli a felmérések eredményeit.

Az újrahasznosítás kockázatai

architecture-2605057_1920.jpg

Kép: Michael Gaida, Pixabay

Zoli szerint fontos, hogy az újrahasznosításnál bevonják a helyi közösségeket is.”A mélyinterjúk során kiderült, hogy az ipari örökségeknek nagy hatásuk van a helyi kultúrában, és az emberek észreveszik, ha valami ikonikus sajátosságot változtatnak meg.

Meg kell maradnia a kapcsolatnak az ipari létesítmény és a helyi közösség között, hiszen a közösség kollektív emlékezetében ott vannak azok a történetek, amik az előző generációkban az ipari örökségek kapcsán megszülettek

- hangsúlyozza Zoli az újrahasznosítás módját. “Nagy veszélye ezeknek az újrahasznosításoknak, hogy az örökség lelkét és karakterét, amivel a helyi közösség azonosul, a műemlék elkerítésével vagy sterilizálásával elveszik.”

Helyek, amelyek megmentésre várnak

Bár vannak itthon kétségtelenül jó példái is az újrahasznosításnak, ennél sokkal tudatosabban kellene védenünk ezeket a fantasztikus értékeket, amik identitást, történelmet és társadalmi egységet tudnak létrehozni

- mondja Zoli, mielőtt elmesél két, a szívéhez közel álló esetet.

Ózdon a gyár tulajdonképpen a város központja, nincs klasszikus főtér, hanem a gyár maradványai vannak. Egyébként is jellemző, hogy a szocialista városoknak nincsenek klasszikus központjai, és ez Ózdon is jelen van, a munkáskolóniák és maga a város is a gyár köré épültek.

Nem nehéz belátni, hogy egy nehézipari létesítmény hullája a város közepén nem feltétlenül javítja a helyiek jó közérzetét, vagy szolgálja ki azokat az igényeket, amiket más településközpontok igen.

Óriási dolog lenne, ha új életet tudnának lehelni az erőműbe. Voltak próbálkozások és megépült a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, de ez még nem hoz olyan fordulatot, amivel a várostörténet, településszerkezet, helyi identitás, "kohászkultúra" szempontjából a gyár méltó helyét tudná betölteni a város életében. 

A Közvágóhíd esetében egy alulról jövő, spontán szervezett kulturális központ volt kialakulóban, próbatermekkel, klubokkal, ami, habár fejlesztésre szorult, de értéket teremtett volna. Ehelyett a dózer eltüntette a védett komplexum szinte egészét, és később egy exkluzív lakóparkot építettek a helyére. Ezek szomorúan elszalasztott lehetőségei az újrahasznosításnak, illetve azon értékek megőrzésének, amiket egy-egy ilyen műemlék közvetíteni képes. 

Vannak-e követendő nemzetközi példák?

“A kutatásom résztvevői igen vonzónak találták a Vitkovicei Vas- és Acélművek átalakítását Csehországban, ami nyaranta a Colours of Ostrava fesztivál helyszíneként is szolgál, és lenyűgöző látványt ad a koncertek mögé. Akik viszont a múzeumot preferálják, mint új funkció, számukra a belga Bois du Cazier szénbánya lehet igen érdekes, gyönyörűen felújított múzeum, ahol egy bányatragédiáról is lehet tanulni. Az egyik legsikeresebb példaként a Zollverein szénbányát szokta emlegetni a szakirodalom, Essen városában, ahol a természeti rekultiváció is figyelemre méltó. Emellett nekem egy személyes kedvencem a marseille-i Friche Belle de Mai, ami egy dohánygyárból kialakított kulturális és közösségi központ, múzeummal, könyvtárral, színháztermekkel, koncertteremmel, saját rádióállomással, szép street art alkotásokkal és persze járványhelyzeten kívül időnként egy-egy erős technobulival.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása Tovább
süti beállítások módosítása