Közgazdász Online


A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak

outdoor-3973811_1920.jpg

Vannak olyan cégek, amik már nemcsak a saját erényeik fényezésére költik a dollármilliókat a marketingkampányaiban, hanem az ellenfelüket is egy jól megtervezett stratégia alapján akarják a földbe tiporni. Lehet-e sikeres egy olyan kampány, ami a másik fél gyengeségeire épít? Mennyire befolyásolhat minket, fogyasztókat a marketing legsötétebb oldala? 

2021.06.19. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A sötét PR (black PR), más néven negatív marketing az ellenfél hibáira épített kommunikációs kampány. A sötét PR célja a konkurencia gyengeségeinek hangsúlyozása, sikerességének megkérdőjelezése, a vásárlók elbizonytalanítása bármilyen eszközzel, bármi áron - akár valótlan dolgok állításával is.

A negatív marketing hallatán legelőször talán a politikai kampányok jutnak eszünkbe (például Biden és Trump harca), ahol a politikusok sokszor nyíltan támadják az ellenfeleiket, miközben megpróbálják magukat jobb színben feltüntetni és elnyerni a szavazók szimpátiáját. De nemcsak a politikai szférában jellemző ez a stratégia - a Burger King és a McDonald’s is évtizedek óta harcol egymással a kampányaikon keresztül, nem beszélve a kólaipar két óriásáról, amiről már egy korábbi cikkünben írtunk. 

Valóság vagy látszat?

A vásárlók sokszor alapozzák fogyasztói döntéseiket az értékelésekre, az influenszerek véleményeire és természetesen a médiában hallott hírekre. Ám lehet, hogy hazugságokra alapozzuk a vásárlói döntéseinket, melyek egy sötét marketingkampány részei?

1. Nagyítsd fel a legkisebb hiányosságokat is

A marketing legfőbb célja, hogy pozitív képet alakítson ki a cégről a vásárlókban, kihangsúlyozva a márka előnyeit, sikerességének kulcsát és az egyediségét, közben elfedve a hiányosságokat, melyekkel a legnagyobb multinacionális vállalatok is rendelkeznek.  Ezzel ellentétben a sötét marketing pont az ellenkezőjére épít - erre egy jó példa a McDonald’s és a Burger King csatája, amely már évtizedek óta tart. 

A McDonald’s egyik reklámjában az autózó pár két tábla mellett hajt el az autójával - az egyiken a legközelebbi Burger Kingek vannak felsorolva - egytől-egyig több mint kétszáz kilométerre vannak. A másik táblán egyetlen felirat látható: a legközelebbi McDonald’s öt kilométerre található. Nem tudni, hogy a mekisek taktikája sült el rosszul, vagy a burgeresek csináltak valamit nagyon jól, de az biztos, hogy a Burger King igencsak erős versenytársa lett a McDonald’s-nak.

2. Kreálj hazugságot és iktasd ki a versenytársad

A sötét marketing eggyel rosszabb verziója, amikor nem a hiányosságokat nagyítják fel, hanem hazugságokat állítanak a versenytársról vagy az egyik termékéről. Az egyik legtöbbet emlegetett (és rossz véget ért) sötét marketing kampány a 2011-ben indított Google ellenes kampány volt. A Facebook megbízta a Burson-Masteller PR-ügynökséget azzal a feladattal, hogy túlozza el a Social Circle nevű Google termékkel kapcsolatos adatvédelmi kockázatokat. A PR-cég megkeresett egy ismert adatvédelmi  szakembert, Chris Soghoian-t, hogy hitelesítse az aláírásával a cikket, amit a PR-cég publikálni akart. A szakember nemcsak visszautasította a felkérést, de nyilvánosságra is hozta a céggel való levelezést, amelyből kiderült, hogy a PR-céget a közösségi média óriás bérelte fel. 

3. Támogass mindenkit és kelts hamis illúziókat

america-4866726_1920.jpg

Kép: Pixabay

A politikai black PR egyik “legkiválóbb mesterének” Putyin volt politológusát, Vlagyiszláv Szurkovot tartják, aki közel húsz évig töltött be különböző kulcspozíciókat Putyin mellett - volt kabinetfőnök-helyettes, kommunikációs főtanácsadó és fő ideológus, így vált Oroszország egyik legnagyobb hatalmú emberévé, akit az elnök 2020 februárban váratlanul kirúgott. Szurkov olyan mesterien gyakorolta a politikai negatív marketinget, hogy néha még a belső embereket is megtévesztette. 

A szemlélet alapja az volt, hogyha két ellentétes csoport közül az egyiket támogatja, akkor a másikat is kell - így ha az egyik pillanatban polgári fórumokat és emberjogi, nem kormányzati szervezeteket finanszírozott, akkor a következő pillanatban csendesen támogatta azokat a nacionalista mozgalmakat is, amelyek azzal vádolják az NGO-kat, hogy a nyugat eszközei. Karrierjének egyik legtöbbet tárgyalt akciója az álnéven íródott orosz politikaellenes Nulla körül című könyve volt, amit egy másik, a saját nevével kiadott könyvben kritizált. A Nulla körülben a szerző egy fiktív főhős történetén keresztül az orosz politikai korrupció mélyére hatol. 

A fenti példákon kívül még számos eszköze van a negatív marketingnek, amit egyre több vállalat alkalmaz, még ha csak titokban is. Ilyen például a hamis értékelések írása, egy mesterséges probléma generálása vagy influenszerek bevonása a negatív kommunikációs kampányba. 

A sötét PR egy ellentmondásos jelenség, ami tönkreteheti bármely cég vagy ember évekig tartó kemény munkáját. A jelenség ismerése és felismerése még fontosabbá vált a digitális korszakban, amikor bárki létrehozhat tartalmat, írhat véleményeket, és negatív, alaptalan megjegyzéseket terjeszthet egy-egy személyről, márkáról, termékről. Ezért elengedhetetlen felismerni és megérteni a sötét PR alapjait, nemcsak a vállalatok, hanem a fogyasztók szemszögéből is.

A sötét marketing eszközei, melyek bárkit csapdába csalhatnak Tovább
Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást?

borito_1.png

Saját vállalkozást indítsunk, vagy a Földért tegyünk valamit? Olyanokat kérdeztünk, akik mindkettőt megtették - Dr. Balázs Bence a bedrock.farm alapítójaként mikrozöldeket termeszt egy fővárosi pincében, Wettstein Albert és a Munch az ételpazarlás ellen küzd, Pancsa Emese pedig a Compocity okoskukájával segítené a belvárosi komposztálást.

2021. 06. 10. Írta: Klisóczki Fanni Borító: Nagy Dávid, Közgazdász

2050-re elpusztul a Föld? Amíg az interjúalanyainkhoz hasonló lelkes és motivált fiatalok kezébe adjuk a problémáinkat, addig nincs sok félnivalónk. Mindhárom vendégünk célja az volt a cégalapítással, hogy egy szebb, élhetőbb jövőt hagyjanak hátra a jövő nemzedékeinek.

Mit vittek magukkal az egyetemről, és mire volt elég az iskolapadban szerzett tudás egy vállalkozás elindítása során? Hogyan lehet megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát ilyen szoros időbeosztással? Emese, Bence és Albert többek között erről beszélnek az Útravaló podcast legújabb adásában, melyben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

kep_1.jpeg

A kép illusztráció, forrás: Tima Miroshnichenko, Pexels

A három meghívott vállalkozónk cégei közösen egy képzeletbeli körforgásos gazdaságot tesznek ki. A bedrock.farm friss, kiváló minőségű, vegyszermentes mikrozöldeket és fűszernövényeket termel Budapest szívében egy pincében, ami hatalmas reformot jelent a mezőgazdaság számára, hiszen a szolgáltatás kiszámítható, időjárástól és szezontól független, napi szállítást biztosít. A bedrock.farm ügyfelei elkészítik a különlegesen jó minőségű alapanyagokból ételeiket, ugyanakkor sajnos egy étterem sem képes tökéletesen megjósolni az alapanyag-szükségleteit, így nap végén gyakran maradnak ki friss ételek.

Ekkor jön képbe a Munch, akikkel együtt (t)ehetünk az ételpazarlás ellen. Applikációjukon keresztül az együttműködő éttermek, pékségek, boltok és szállodák kedvezményesen értékesíthetik az el nem adott, de jó minőségű ételeket. Ezzel felvehetjük a harcot napjaink egyik legjelentősebb problémájával, az ételpazarlással, hiszen a kidobott ételmennyiség az üvegházhatású gázok 10 százalékáért felel.

Miután nem minden élelmiszeripari szolgáltató Munch partner - egyelőre - így az ételmentés ellenére sok minden kerül a szemetesbe. Erre ajánl megoldást a Compocity, akik hisznek benne, hogy a komposztálás lehet egyszerű és szórakoztató. Termékük organikus- és élelmiszer-hulladékból, minimális gázképződés mellett tápanyagban gazdag komposztot hoz létre, amivel nagyban hozzájárul a városok zöldterületeinek javulásához. Így válhatunk akár mi is városi hőssé a Compocity segítségével.

kep_2.jpegKép: Laura James, Pexels

Sokszor azt érezzük, hogy a környezettudatos, fenntartható életmódot vagy teljeskörűen érdemes csinálni, vagy egyáltalán nem. Gyakran elfelejtjük, hogy sok apró lépéssel együtt közelebb kerülhetünk a célhoz. Az említett három vállalkozás is csupán egy-egy szegletére koncentrál ezeknek a problémáknak, és így próbál belőlünk tudatosabb fogyasztót faragni.

“Azzal önmagában nem menti meg senki a földet, hogy heti egyszer a Muchról rendel. Viszont ha széles tömegek, akár csak apró változtatásokat hajtanak végre a saját szokásaikon, egy picit jobban odafigyelnek arra, hogy olyan ételeket vegyenek, amiket tényleg el tudnak fogyasztani, egy kicsit fenntarthatóbb termékeket választanak, és komposztálnak, szelektálnak, lokális termelőktől szerzik be az ételeikhez az alapanyagokat, akkor annak  nagyon is mérhető eredménye van” - mondta Albert a fenntarthatóságról.

A beszélgetés során három teljesen különböző hátterű személyt ismerhetünk meg. Míg Bence vállalkozó családból jött, ebben nőtt fel, és számára elképzelhetetlen más karrierút, addig Albert nem a vállalkozásindítást dédelgette fiatalkora óta, viszont az élet többször is ilyen irányba sodorta. Emese teljesen más közegből indult, de már az egyetemi évei során igyekezett minden lehetőséget kihasználni. Vállalkozását például hollandiai cserefélévét meghosszabbítva indította el.

"A projektekből való tanulás útját ösztöndíjakból nagyon szépen fel lehet építeni. Nekem volt egy ilyen felismerésem már a hollandiai időszakban is, hogy gyakorlatilag a munkát át tudom fordítani egy közös, tanulós épüléssé. Az a munka, amit ott, akkor ösztöndíjasként megcsináltam, a kutatási hátterem most a Compocityben” - mondta Emese.

Nem hisznek benne, hogy a vállalkozásindítás, a startupper lét a tökéletes út. A cél az, hogy megtaláljuk, ami nekünk a legmegfelelőbb.

Vállalkozni olyan, mintha kidobnának háromezer méteren egy repülőből, és a zuhanás közben össze kell raknod a repülőt magad alatt, különben landolsz, és nagyon csúnya vége lesz a dolognak - osztotta meg velünk dr. Balázs Bence a társalapító, Szűcs Endre gondolatait.

Előbb munkavállalói tapasztalat kell és csak utána vállalkozzunk? Milyen buktatókkal találkozhat az ember a kezdetekkor, ami teljes kudarchoz vezethet? Ajánlanák egy képzeletbeli kistestvérnek ezt a karrierutat? Tudj meg többet az Útravaló podcastből, és tarts velünk legközelebb is!

Három zöld startup, akik körforgásos gazdaságot alkotnak - Hogyan indítsunk sikeres és fenntartható vállalkozást? Tovább
Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

pexels-ibrahim-boran-296492.jpg

Több nagy nyugati márka - például a H&M és a Nike is - Kína célkeresztjébe került, miután az ujgur kényszermunka kapcsán aggodalmukat fejezték ki. Kína erre válaszul bojkottálta a cégeket. A divatipari óriásoknak választaniuk kell a kínai és a nyugati piac érdekei között, de akárhogyan döntenek, az súlyos következményekkel fog járni. A nyugati országok és Kína közötti feszült viszony újabb felvonása következik.

2021. 06. 07. Írta: Elblinger Éva, borítókép: Ibrahim Boran, Pexels

A H&M-et pár óra alatt lényegében “eltüntették” Kínából márciusban: a cég termékei eltűntek a legnagyobb kínai e-kereskedelmi platformokról, a térképes appok semmiféle találatot nem adtak a H&M boltokra, mintha a divatcég nem is létezne - annak ellenére, hogy több mint négyszáz üzlete van Kínában. Ezt a rendkívüli lépést Kína arra reagálva tette, hogy a H&M aggodalmát fejezte ki, amiért állítólag kényszermunkával állítják elő az ujgurok a kínai Hszincsiang tartományból érkező pamutot. Mi vezetett idáig, és milyen gazdasági és geopolitikai feszültségekre világít rá a helyzet?

A konfliktus háttere: Mi történik Hszincsiangban?

Hszincsiang - Kína legnagyobb tartománya - az ország északnyugati részén található. A régió a világ legnagyobb pamut exportőre, a globális pamuttermelés ötödét adja. Több etnikai kisebbség él itt, de a legnagyobb arányban a muszlim vallású ujgurok vannak. Habár Hszincsiang a Kínai Népköztársaság öt autonóm területének egyike, az utóbbi években a kormány egyre jelentősebb mértékben avatkozik be a belügyeibe a régióba bevándorló han kínaiakkal (Kína etnikai többsége) való konfliktusokra hivatkozva. 

Ez milliók brutális elnyomásába és köztéri kamerákkal történő totális megfigyelésébe torkollott - a BBC a napokban számolt be például arról, hogy az ujgurokon tesztelik az egyre kifinomultabb megfigyelési eszközeik egyik új reménységét, az érzelmeket felismerő mesterséges intelligenciát. 

A legnagyobb megdöbbenést azonban azok a jelentések váltották ki, amelyek szerint az ujgur kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban - a bentlakók fizikális és mentális kínzásokról, nőket érő csoportos erőszakról számoltak be. 

Tavaly decemberben számos hírforrás és tanulmány (többek között a BBCThe New York Times, Center for Global Policy és már a Közgazdász Online is) tudósított arról, hogy több mint félmillió ujgurt kényszerítenek gyapotszedésre a munkatáborokban. A kínai kormány tagadja az állításokat, a táborokra mint szakképzés és a szegénység enyhítésére irányuló program hivatkozik. Mindeközben a januárban távozó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo utolsó hivatali munkanapján népirtásnak nevezte az ujgurok helyzetét Kínában, és az USA betiltotta a gyapot importját a régióból. 

kuzzat-altay-unsplash.jpg

Demonstráció 2021. március 3-án Washingtonban. Kép: Kuzzat Altay, Unsplash 

Miért “tüntették el” a H&M-et Kínából?

A hszincsiangi pamuttermelésre a legnagyobb divatcégek támaszkodnak. Azonban ahogyan az utóbbi években a nyugati fogyasztók számára egyre fontosabb egy márka kapcsán a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, úgy a nagy divatcégek nem húnyhatnak szemet afelett, hogy az ellátási láncukban kiemelt szerepe van az etikailag erősen megkérdőjelezhető hszincsiangi pamuttermelésnek. 

Tavaly a H&M az elsők között fejezte ki aggodalmát egy közleményben az országban embertelen munkakörülmények között dolgozó ujgurok kapcsán. Ekkor még nem lett ügy ebből Kínában, csak idén márciusban, miután Nagy-Britannia, Kanada, az EU és az USA is szankciókat vezettek be a kínai hatóságok ellen az ujgurok helyzete miatt. Ezután kezdtek el terjedni képernyőfelvételek a H&M korábbi kijelentéséről a kínai közösségi médiában.

sei-unsplash.jpg

Kép: Sei, Unsplash

„Pletykákat terjeszteni a hszincsiangi pamutról, miközben Kínában is pénzt akarnak keresni?” – ezzel a kérdéssel kommentálta a Kommunista Ifjúsági Liga a Weibo kínai közösségi oldalon megjelent bejegyzésében a H&M tavalyi közleményét. Ez váltotta ki a kínaiak hirtelen haragját a BBC szerint, aminek következményeként a H&M-et eltüntették az internetről, a kínai állami tévé kampányt indított, amelyben a hszincsiangi gyapotot védi és a külföldi márkákat támadja, emellett egy széleskörű bojkottmozgalom indult a nyugati márkák ellen.  

A probléma továbbgyűrűzése

Ráadásul nem csak a H&M járt pórul. Néhány órán belül további olyan jelentős divatipari márkák mint a Nike vagy az Adidas is a kínai bojkott célkeresztjébe kerültek, mivel korábban ők is közölték, hogy aggasztónak tartják a helyzetet Hszincsiangban.

A nyugati vállalatoknak nem csak a kínai fogyasztók bojkottja okoz gondot: influenszerek hagyják ott a márkaneveket. Ez különösen fájdalmas a cégeknek, hiszen Kínában az influenszereknek hatalmas szerepük van a fogyasztói magatartás befolyásolásában, így az értékesítés ösztönzésében is. 

Jól mutatja ezt, amikor például Tao Liang (vagy influenszer nevén Mr. Bags) a Givenchy-vel való együttműködése után a táskákat mindössze tizenkét perc alatt kiárusították, vagy amikor a Qeelinnel közösen készített nyaklánc-karkötő szettje állítólag egy másodperc alatt elfogyott (összesen száz szett készült). Nem véletlenül dolgozott a H&M is Victoria Songgal és a Nike Wang Yiboval közösen - egészen addig, amíg az influenszerek szerződést nem bontottak a cégekkel márciusban.

victoria-song-koreaboo.jpg

Victoria Song, kínai énekesnő és modell a H&M-mel közösen készített kollekció arca volt. Kép: koreaboo.com

A profit vagy az emberi jogok a fontosabbak?

A nagy divatipari cégek bojkottja után márciusban hirtelen több vállalat is - például a VF (Northface, Vans), az Inditex (Zara, Massimo Dutti), a PVH (Calvin Klein, Tommy Hilfiger) - csendben eltüntette a kényszermunka ellen szóló irányelveit a weboldalaikról.

Sőt, több cég egy lépéssel előrébb járva proaktívan kommunikálta a kínai fenyegetés hatására, hogy továbbra is Hszincsiangból fogják venni a pamutot. A japán Muji és Uniqlo divatipari cégek büszkén hirdették, hogy ruháikhoz hszincsiangi pamutot használnak. Minden bizonnyal a kínai szankciókat szerette volna elkerülni a Hugo Boss is egy kis ügyeskedéssel, aminek viszont az lett a vége, hogy önellentmondásba került a német luxusmárka. Miközben a Weibo kínai közösségi oldalon arról tájékoztatta kínai vevőit, hogy „továbbra is vásárolják és támogatják” a Hszincsiangból származó pamutot, a cég honlapjára egy közleményt tettek ki, mely szerint a közvetlen beszállítóiktól még soha nem vásároltak hszincsiangi pamutot.

jules-unsplash.jpg

Kép: Jules D., Unsplash

Mégis miért közli nyilvánosan egy cég a hűségét a hszincsiangi pamut vásárlásához, ha ez morálisan ennyire megkérdőjelezhető? A válasz természetesen a profitban rejlik. A pandémia a nyugati országokhoz képest kevésbé rázta meg a kínai gazdaságot, 2020-ban az egyetlen olyan ország volt, ahol a gazdaság növekedni tudott a globális trendekkel ellentétben. A kínai fogyasztók geopolitikai fegyverré váltak: a Bain & Company decemberi felmérése szerint Kína várhatóan a világ legnagyobbja lesz a luxusipari termékek piacán 2025-re, sőt, előreláthatólag 2028-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasági hatalma az USA-t megelőzve.

A helyzet azonban bőven túlmutat a vállalatok jövedelmezőségének kérdésén. A nyugati márkák erős szorításba kerültek - nem tudnak egyszerre a nyugati országoknak és Kínának is a kedvében járni. A cégek nem maradhatnak semlegesek a kérdésben, választaniuk kell: tartsák meg a kulcsfontosságú kínai piacot, de ezzel tulajdonképpen nyíltan vegyék semmibe a morális kérdéseket vagy szakítsák meg a kapcsolatot Hszincsianggal, ezzel magukra haragítva a kínai fogyasztókat? 

Lehet ebből jól kijönni?

A helyzet nyertesei gazdasági szempontból jelenleg a kínai cégek. Hosszú ideje a nyugati márkák uralták a divatipart Kínában, azonban a termékeik bojkottja előnyt kovácsolt a kínai vállalatoknak. A kínai Anta cipőgyártó cég (amit sokan csak “Kína Nike-jának” hívnak) például az Adidas és Nike bojkottjának köszönhetően tudja kihasználni a hazai fogyasztók vásárlóerejét. A vállalat részvényeinek árfolyama 17%-kal nőtt miután március 24-én a cég bejelentette, hogy továbbra is hszincsiangból fog pamutot vásárolni. Az Anta mellett több mint húsz kínai cég adta ki ugyanezt egy közleményben.

fortune_png.png

Plakát az Anta jinjiangi gyárában, melyen Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a cég által gyártott nemzeti válogatott kabátját viseli az olimpiai sportolókat üdvözölve Zhangjiakouban 2019-ben. Kép: fortune.com

A nyugati óriáscégek ezzel szemben a rövidebbet húzták ebben a helyzetben. Rövid távon semmiképpen nem kifizetődő megszakítani a kínai kapcsolataikat az ellátási láncban, azonban elveszíthetik a nyugati fogyasztóikat azzal, ha a márkájuk neve a 21. század koncentrációs táboraival fonódik össze. A Pew Research Center 2020-as felmérése szerint a nyugati fogyasztók megítélése Kínáról jelentősen romlott az utóbbi években, illetve az ujgur elnyomás is egyre jelentősebb sajtóvisszhangot kap. 

Vajon hosszú távon kifizetődő lehet az etikai szempontok szem előtt tartása a gazdasági érdekekkel szemben? Fog bármelyik márka érdemi lépést tenni akkor is, ha ehhez kénytelenek lesznek a világgazdaság hálózatrendszerében mára megkerülhetetlenné vált kínai kapcsolatok megszakítására? A komplex globális ellátási láncok átalakulásában nemcsak a pandémia, a gazdasági és geopolitikai megfontolások egyre lényegesebbek, hanem azok az emberi jogi, fenntarthatósági kérdések is, amik a következő években nagy változást hozhatnak, ha az óriásvállalatok valóban tesznek lépéseket ennek irányába.

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában Tovább
Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

global-network-connection-world-map-point_41981-1353-01.png

A globalizáció folyamata megállíthatatlannak látszik, sokszor nemcsak a tetterő, de az akarat is hiányzik a változáshoz. A világ országainak gazdaságai között évről évre egyre több kereskedelmi partneri megállapodás és beszállítói kapcsolat alakul ki. A globális ellátási láncokon keresztül elképesztő magasságokba emelkedett néhány ország gazdasága - azonban magasról lehet igazán nagyot esni. Cikkünkben többek között Kína, az új uniós áfa-irányelv, a Brexit és a Szuezi-blokád szerepét vizsgáljuk ezekben a folyamatokban.

2021.06.04. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Getty Images

A német vállalatok csupán négy százalékának nincsen semmiféle gazdasági kapcsolata Kínával. Négy. Százalékának. Az európai országok kínai importkitettsége jelentősen megnőtt, mióta a távol-keleti országból érkező, versenyképes árú termékek elöntötték az európai piacot. Hogyan mehetett ez végbe?

Az offshore feladatkiszervezés által az országok a saját fejükre hozták a konkurens termékeket azzal, hogy az értékteremtő tevékenység egy szakaszát külföldi vállalatokhoz helyezték ki, az ellátási láncon belül. A nemzetközi szállítási és külkereskedelmi költségek jelentős csökkentése a távoli országok olcsó munkaerejének fel- és kihasználása által valósult meg. Ezek alapján nem meglepő az Európai Unió idén nyáron hatályba lépő új áfa-irányelve.

A globális ellátási láncok az üzleti működés egy olyan modelljét képviselik, amelyben az értékteremtő tevékenységek összeköttetésben állnak, azonban az egyes szakaszokat és fázisokat különböző országokban más és más vállalatok végzik. És mi a rendszer célja? Természetesen a végső fogyasztó igényeinek kielégítése.

Az áfamentesség eltörlése

Ebay, Aliexpress, Wish - az apró elektronikai kütyüktől kezdve a lakberendezési kiegészítőkön át a masszív eszközökig bármi megrendelhető ezekről az oldalakról. A termékek listája szinte végtelen, a kiszállítás a világ legtöbb országába lehetséges, melynek ideje hónapokban, kedvező esetben hetekben mérhető. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb áru egyetlen területről, Magyarországhoz képest jelentősen távol fekvő Kínából, tágabban értelmezve a távol-keleti régióból származik.

A kínai befolyás és térnyerés megfékezésének érdekében idén július 1-jén egy drasztikus változás várható: ekkor lép életbe egy új EU-s áfa-irányelv: megszűnik a harmadik országból, tehát nem EU tagországból érkező áruk áfa-mentessége.

Az eddig megrendelt árukra azonban még a jelenlegi árképzés vonatkozik: 22 eurós összeghatárig a termékek vám- és áfamentesek, 22 és 150 euró között pedig vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk (az alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, illetve a dohány és a dohánytermékek továbbra is vámkötelesek maradnak). Egy hónap múlva ilyenkor tehát minden rendelés, legyen szó bármilyen kis összegű termékről, áfaköteles (általánosan 27%), 150 euró értékösszeg felett pedig továbbra is vámköteles (3%) lesz. Emellett az Unióba érkező, áfatartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot is be kell majd nyújtani.

Minderre a dinamikusan fejlődő nemzetközi e-kereskedelem miatt van szükség: a törvénymódosítással javítható az uniós vállalkozások versenyképessége, de legalábbis kiegyenlítettebbé válhat a verseny, például a kínai gyártókkal szemben. Ez a módosítás a vevői oldalon mondhatni csak bennünket, magánszemélyeket érint, hiszen a vállalkozások importja jóval az említett összeghatárok felett mozog.

A másik oldalon viszont ott áll a Magyar Posta, szintén a folyamat károsultjaként - ő kezel ugyanis szinte minden kis értékű küldeményt. Az uniós áfa-irányelv változásának hatására a Nemzetközi Posta Kicserélő Központban júliustól minden árut tartalmazó küldeményt vámeljárás alá fognak vetni, ami akár százszorosára is növelheti a napi vámeljárások számát. Ezt a megnövekedett munkavállalói terhelést szintén ki kell fizetnie valakinek - a tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja a termékek értékéhez igazítottan sávos kialakítású lesz. Emellett a zavartalan és bonyodalommentes átálláshoz, illetve a későbbi működéshez jelentős informatikai fejlesztésre és logisztikai kapacitásbővítésre lesz szükség, aminek a határidőre történő kialakítása elég magas kockázati faktor.

A Brexit hatása az EU vámunióra

Relatíve hasonló nagy átállásra volt szükség idén januárban Nagy-Britanniában is, hiszen ekkor lépett ki hivatalosan az ország az EU-s vámunióból.  Ez a határellenőrző hatóságokra nagy terhet rótt, és több kihívással járt együtt. Tüske Zsuzsanna vámszakértő tapasztalatai alapján a Brexit bejelentése óta több brit kereskedelmi vállalkozás is leányvállalatot hozott létre az EU-n belül és azóta onnan szolgálja ki az uniós piacait. Ennek egyszerű profitmaximalizálási oka van: a vámunióból történő kilépéssel átlagosan 20 euróval nőtt meg minden Nagy-Britanniából az EU-ba szállított csomag költsége a plusz adminisztratív teendők miatt. Sokan emiatt a Brexit nyerteseinek tekintik a vámügyintézőket, a több munka - több pénz elv alapján. Már a negyedéves tapasztalatok is azt mutatták azonban, hogy a rengeteg új munka hatalmas kihívás elé állította a határellenőrző vámhatóságokat: alapból a feladatok ellátásához több száz új kollégát kellett keresni, interjúztatni, betanítani.

skynews-port-of-dover-brexit_5214324.jpg

Kép: skynews.com

Másik nyertes csoportként emlegetik a fuvarozókat a megnövekedett forgalom miatt, ugyanakkor a sok és ismétlődő egyeztetés, dokumentációs igény olyan plusz költségeket jelent, melyeket a többletbevétel már nem fedez. A fuvarozók határhaszna sok esetben drasztikusan lecsökkent.

Tüske Zsuzsanna szerint ugyanakkor pozitívumokat is hozott ez a változás. A brit vámkötelesség miatt hosszú távon a gazdaság szerkezetének átstrukturálódása várható: ha nő a britek érdekeltsége a kevésbé szállításigényes termékekben, akkor az a műszaki fejlődés élvonalát jelentő iparágaknak fog kedvezni. Itt olyan vámszakmai innovációkra is lehet gondolni, amelyek logisztikai szempontból is jelentősek. 

A határellenőrzésben tapasztalt nagy kihívásra válaszul például a brit oldalon egy olyan új infrastruktúrát építettek ki, ahol egy elektronikus rendszerbe kell minden kamionosnak bejelentkeznie, és csak akkor léphet be Kent megyébe (innen indul a legtöbb komp), ha minden olyan szükséges dokumentummal rendelkezik, amit majd a másik oldalon kérnek a vámosok. Így már a kompút ideje alatt is tudnak dolgozni az uniós vámosok, ezáltal jelentősen lerövidítve a várakozási, állási és adatfeldolgozási időt.

A logisztika világnapja alkalmából április 15-én online kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, ahol Chikán Attila, (a Magyar Logisztikai, Beszerzési, Készletezési Társaság társelnöke, a Corvinus Egyetem professor emeritusa) és Tüske Zsuzsanna (vámszakértő, a J&J Center társtulajdonosa) voltak a vendégek. A beszélgetés során a szakértők a globális ellátási láncok aktuális kihívásairól mondták el a véleményüket és tapasztalataikat, kiemelve Kína, a pandémia és a Brexit hatásait.

Az új kereskedelmi szabályok is idén januárban léptek volna életbe - azonban a brit felkészültség hiányában (nem épült ki megfelelő határinfrastruktúra) meghosszabbították az átállási időszakot. Már a Brexit előtt is egyensúlytalanság jellemezte az EU-UK kereskedelmi kapcsolatokat: az uniós országokból érkező brit import sokkal magasabb arányú volt, mint az ellenkező irányban szállított áruk, szolgáltatások mennyisége vagy értéke. 

Ez a trend az új gazdasági környezetben is folytatódik. Manapság a Nagy-Britanniából érkező nemzetközi fuvarozók többnyire (és a szigorúbb határellenőrzés, vámszabályozások miatt tudatosan) üresen jönnek az Unióba. Ebből logikusan következik az, hogy a konténerek, kamionok kihasználatlansága jelentősen megnövekedett, ami egy idő után a szállított áruk beszerzési, majd pedig eladási árán fog lecsapódni.

Emellett pedig a légi szállítás iránti kereslet is hatalmassá duzzadt, hiszen a gyorsaság lett a legfontosabb kritérium. A pandémia miatt már amúgy is akadozó ellátási láncok mellett a termelés folytatásához szükséges alkatrészek, termékek esetében már nem volt idő az időigényes konténeres szállításra, emiatt kerülhetett előtérbe a légi szállítás, ami a leginkább környezetszennyező fuvarozási mód.

És ezzel el is érkeztünk a hosszú ellátási láncok egyik legfőbb kritikájához: a globális kereskedelem és a világgazdasági összefonódás rendkívüli módon szennyezi a környezetünket.

A Szuezi-blokád gazdasági jelentősége

Ez év március 23-án, kedden reggel arra ébredt a világ, hogy egy csaknem négyszáz méter hosszú konténerszállító hajó (név szerint az EVER GIVEN) elakadt a 313 méter széles Szuezi-csatornában. A koronavírus válság már bebizonyította, hogy a hosszú ellátási láncok megakasztása nem is olyan nehéz feladat, ez a blokád pedig egy újabb példa volt arra, hogy az európai országok mennyire függnek az Ázsiából, főként Kínából érkező importtól.

terkep-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A mesterséges vízi út a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városokat köti össze, hossza 163 km, jelentősége óriási. Naponta a világkereskedelem körülbelül 12 százaléka és megközelítőleg egymillió hordó olaj utazik keresztül a csatornán. Ázsia és Európa között a tengeri szállítás meghatározó útvonala és csomópontja, bár nem ez a legrövidebb: az északi jégsapka olvadásával (sajnos) megnyílt egy új útvonal is (Északkeleti átjáró), amely négyezer tengeri mérfölddel rövidítheti le a hajóutat.

A közel egyhetes veszteglés alatt volt olyan tengeri kereskedelmi vállalat, amely az ókori kereskedelmi útvonalak iránti nosztalgiából Afrikát megkerülve szállíttatta áruját Európába. Ez jelentős többletköltséget jelentett a megszokott fuvardíjakhoz képest (illetve 6500 km-rel és közel tíz nappal hosszabb szállítást), de talán mégis jobb megoldás volt, mint beállni a várakozók hosszú sorába: vasárnap, azaz öt nappal az elakadás után már 369 hajó várakozott az átkelésre. Március 29-ig a blokád napi szinten közel 9,6 milliárd dollár értékben tartotta fel a kereskedelmet, és egyes becslések szerint ezzel 6-10 milliárd dolláros kárt okozott.

A globális ellátási láncok költségei

A globalizáció nagy előnye, hogy a négy szállítási mód (vízi, légi, vasúti, közúti) kombinációjával a világon bárhonnan megrendelhetünk terméket, amely relatíve rövid idő alatt meg is érkezik hozzánk. Érdemes azonban tisztában lenni néhány alapvető információval ezzel kapcsolatban: egy tonna rakományt ugyanakkora energiafelhasználás mellett a közúton 100 km-re, vasúton 300 km-re, míg tengeren 370 km-re lehet elszállítani. Egy tonna áru egy kilométerre történő szállítása esetén, azaz egy tonnakilométeren, a vízi szállítás esetében 0,74 cent, vasúton 2,28 cent, közúton 26,19 cent, míg légi szállításnál 61,20 cent költség merül fel átlagosan.

És az utolsó faktor, amit érdemes végiggondolni az online rendelések közben, hogy mekkora hatással vagyunk a környezetünkre. Míg a konténerhajók egy tonnakilométeren átlagosan három gramm szén-dioxidot bocsátanak ki, addig a vasúti szállítás során tizennyolc gramm, a közúti fuvarozással negyvenhét gramm és a légi szállítással 560 gramm a kibocsátott szén-dioxid mennyiség.  

szallitaspng-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A globális járványhelyzet hatására feltűnt egy újabb, a globális értékláncokat érintő veszélyforrás: a just-in-time (JIT) management miatt a készletgazdálkodás, mint tudomány szinte teljesen háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben. Azzal, hogy például a gyári termelésben megszokottá vált, hogy az alapanyag- és eszközutánpótlás éppen időben, a felhasználás megkezdésénél egy órával sem hamarabb érkezik meg, jelentősen csökkentették a vállalatok a raktározási, készletezési költségeiket. 

Igen ám, azonban a nyár elején a magyarországi autóipari (összeszerelő) üzemeket hetekre le kellett állítani, mert beszerezhetetlenné váltak a működéshez elengedhetetlen alkatrészek. Egy megfelelő készlettervvel ez az idő valószínűleg jelentősen csökkenthető lett volna, azonban a stabil ellátási láncok miatt a vállalatok alig foglalkoztak készletekkel, olyan ritkán adódtak fennakadások, zavarok a rendszerben a koronavírus előtt. A kényszerleállás a munkavállalók szabadságára is közvetlen hatással volt: a munkatörvény alapján ugyanis a munkáltatók “kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” módosíthatják a munkavállalók által kért szabadság időpontját, illetve a már megkezdett szabadságot is megszakíthatják. Valójában, a törvény szerint a munkavállalók kérésének megfelelő időpontban a munkáltatóknak csupán évente hét munkanap szabadságot (legfeljebb két részletben) kell biztosítani. Így a gyárleállások idején teljesen legálisan kötelezhették embereiket a vezetők a szabadság kivételére.

De nézzük a pozitív oldalát a dolgoknak: a nyári megrázó tapasztalatok egy üzemi szintű vállalatirányítási átalakulás elindítói lehetnek, amelyben újra hangsúlyos lesz az optimális készlettartás. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövőben már ne lenne alapja a JIT filozófiának - a készletezési modellekben viszont szükségszerű, hogy a készlethiány költsége már ne nulla legyen.

Olcsó, jó, kínai?!

Habár a globális ellátási láncok hatására szinte minden termék és szolgáltatás beszerzéséhez megtalálták az országok a gazdaságilag leginkább előnyös, profitmaximalizáló forrást, a pandémia betörésekor egy érdekes jelenséget tapasztalhattunk.

“Megpróbáltuk az ellátási láncainkat a COVID-19 kapcsán másfelé átirányítani, de akármerre indultunk, előbb-utóbb mindig Kínába botlottunk. Szövevényes hálózatrendszerré vált a világgazdaság, amiben annyira összekapcsolódtak egymással a szereplők, hogy egy Kína-méretű nagy szereplőt már egyszerűen nem lehet megkerülni”

- mondta Chikán Attila.

Ebből azonban nem következik, hogy ne lehetne rövidíteni az ellátási láncokon vagy ne lehetne környezetkímélő módon kereskedni. Ennek természetesen meglenne a maga ára, azonban a fogyasztók körében már jelen van egyfajta zöld és fenntarthatósági trend, ami lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a transzparens, szabályozott és környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő termelés, beszerzés irányába történő elmozdulásra.

A közvélekedés szerint Kínából rendelni olcsó - azonban a gyakori és magas selejtarány miatt valóban az? Vagy vessünk egy pillantást a távol-kelet-ázsiai gyártási előírásokra, szokványokra vagy az Európában megszokott emberi jogok ottani érvényesítési lehetőségére - valóban alacsonyabb az egy termékre jutó fajlagos költség? A szállítás során közvetlenül és a környezetszennyezés által közvetetten jelentkező költségekről nem is beszélve.

Üres konténerektől drágul a szállítás

Év elején több olyan cikket lehetett olvasni, hogy drasztikusan lecsökkent a világ konténerállománya, drágul a beszerzés, ezáltal a termékek árai is emelkednek. De mi is történik pontosan? 

Konténereket alapvetően a tengeri áruforgalomban használnak, azonban a szabványosított méretei miatt kompatibilis a vasúti és közúti szállítással is: hatalmas darukkal, de viszonylag egyszerűen áthelyezhetők a konténerek a speciális vasúti kocsikra és kamionokra. Ezt a tulajdonságot intermodalitásnak nevezzük.

A szabványkonténerek neve TEU, ami az angol elnevezésből (twenty-foot equivalent unit) ered. E húsz láb hosszú  (6,06 méter) “fémdobozok” szélessége általában 8 láb (2,45 méter), így 34 köbméter térfogattal és körülbelül 21,6 tonna maximális terhelhetőséggel rendelkeznek.

Az intermodalitásból adódik, hogy egyes konténerek újabban akár életük nagy részét a szárazföldön töltik. 2016-tól kezdve egyre inkább előtérbe került a vasúti teherszállítás Kína és Európa között, és csökkent a vízi szállítás aránya. Ebből több probléma is eredeztethető:

  • Egyrészt a környezetet leginkább kímélő szállítási mód a vízi, így a vasútra való átváltással a környezeti terhelés, a biológiai lábnyomunk is nő.
  • Másrészt, a fentebb bemutatottak alapján ez drágább módja is a szállításnak és senkinek ne legyenek hamis illúziói arról, hogy ezt a többletköltséget ki fogja majd fizetni.
  • Harmadrészt pedig konténerhiány következett be amiatt, hogy a korábban nagy hajóstársaságok birtokában lévő konténereket olyan lízingcégek és nagykereskedők vásárolták fel, akik a fuvar teljesítése után egyszerűen továbbértékesítették a konténereket a célországban.

rotterdam_haven.jpg

Kép: Rotterdam Haven

Míg a hajóstársaságok a szárazföldi fuvarozáshoz bérbeadott konténereket kirakodás után visszavették és (megtöltve) visszavitték Kínába, addig a vasúti szállítással és az új tulajdonosokkal már nem érkeznek vissza a távol-keleti, legfőbb exportáló országba ezek. Az Európában és az USA-ban felhalmozódott konténereket így jobb híján üresen, vagy csak nagyon rossz kapacitáskihasználtsággal juttatják vissza Kínába. Ezek az “üres járatok” viszont nem költséghatékonyak a kínai vállalatok számára, a többletköltséget a rendelt termékek szállítási díjába kalkulálják bele.

Az Ideal-X, egy második világháborúból fennmaradt és átalakított tankhajó volt az első, ami konténereket szállított, méghozzá 1956. április 26-án. “A konténerizáció atyja”-ként is emlegetett Malcolm McLean, amerikai üzletember ötletének hatására a korábban egy hetes berakodási idő mindössze néhány órára rövidült. Az Ausztrália és Európa közötti hajózási idő hetven nap helyett innentől kezdve már csak 34 napot vett igénybe, és ez a drasztikus csökkenés a szállítási sebesség növekedése nélkül ment végbe. Mindezek mellett 1993 és 2002 között a vízi szállítás átlagos távolsága 40 százalékkal emelkedett - azonban a szakértők szerint ez lehetett az utolsó nagy innováció a vízi szállításban.

A globális ellátási láncok jövője

A globális ellátási láncok rövidülését, regionalizálódását várja a szakértők egy része - a beszállítói bázis többközpontúvá tétele, illetve a biztonsági készletek, azaz a pufferek növelése egy drágább, de kiszámíthatóbb működéshez járulhat hozzá. A digitalizáció és automatizáció gyorsulása minden gazdasági szektort formál. Ebből az adatvezérelt forradalomból nem maradnak ki az ellátási láncokhoz kapcsolódó vállalatok sem, akiknek a hatékony működéséhez évről évre több adatra, gyorsabb döntésekre és visszacsatolásokra van szükség.

Az automatizáció a munkahelyeket is átalakítja, ezért a foglalkoztatottak készségfejlesztése és átképzése is kulcsfontosságú lesz a koronavírus utáni gazdasági újraindulásban.

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai Tovább
Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz?

Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz?

csv.jpg

A magyar családi vállalatok vezetői lassan átlépik a nyugdíjkorhatárt, hiszen legnagyobb arányban a rendszerváltás éveiben alapították őket. Mi lesz a vállalkozások sorsa, kik veszik át a stafétát és hogyan? Gyerekek vagy külső szakértők kezében lesz biztosabb a cég sorsa? 

2021. 05. 25. Írta: Szabó Judit

Igaz vagy hamis? A családi vállalatok körülbelül 70 százaléka nem éli túl az első generációváltást. Valószínűleg a legtöbb cégtulajdonos számára ismerősen cseng ez az állítás - pontosabban tévhit, ami egy szövegértési, fordítási hiba miatt keletkezhetett, és erősen eltorzítja az eredeti kutatás eredményeit. Eszerint ugyanis a családi vállalkozások nagyobb része (valamivel kevesebb mint kétharmada) túléli a teljes második generációt (tehát nem csak magát a generációváltást), a harmadik generáció végéig viszont már csak 13 százalék marad fenn ugyanazon a néven, ugyanannak a családnak a tulajdonában. 

John Ward után szabadon akkor beszélünk “túlélt generációváltásról”, ha eközben se a vállalat neve, se a tulajdonosi köre nem változik meg. Ez a definíció a kutatás eredményeinek alkalmazását jelentősen befolyásolja, ráadásul a vizsgálat csak az USA közép-nyugati területén, 1924-1986 között működő, termelő vállalatok esetében volt reprezentatív.

De akkor mi a helyzet Magyarországon? 

A legtöbb családi vállalatot a rendszerváltás idején alapították, kihasználva, hogy az állami gazdaságok helyére piacgazdaság lépett. E vállalkozások tulajdonosai és vezetői lassan elérik a nyugdíjkorhatárt, egyre kevésbé tudnak vagy szeretnének lépést tartani a dinamikusan fejlődő technológiákkal, aktuálissá válik számukra az utódlás megtervezése. Erre azonban nem vagy csak alig láttak példát, bevett gyakorlatot, amit követhetnének. Sok cégben nem is szívesen beszélnek róla, pedig kellene: a legalább 100 millió forintos árbevételű céget birtoklók fele a következő tíz évben betölti a 65. életévét. 

generaciok.png

Egy tavalyi felmérés szerint a cégjegyzésre jogosult vállalkozók legnagyobb arányban az X generációból kerülnek ki (több mint 250 ezer fő), második helyen pedig már nem a Baby Boom, hanem az Y generáció tagjai állnak (körülbelül 100 ezer fő). Az újonnan induló társas vállalkozásoknál azonban az X és Y generáció már fej-fej mellett halad, szinte azonos mértékben alapítottak vállalkozásokat.

Mi a sikeres utódlás titka?

Habár minden vállalkozás egyedi - nem beszélve annak vezetőiről, tulajdonosairól -, mégis vannak olyan faktorok, kérdések, amik általánosan meghatározzák a vezetésátadás sikerességét. Először is, időben el kell kezdeni a felkészülést: a potenciális utódok keresése, a céljaik és a motivációik megismerése időbe telik.

Minden generációváltás felfogható egyfajta vállalati innovációként is, nem szerencsés azonban, ha az utód elképzelései, céljai, vezetési stílusa vagy személyisége nagyon különbözik a leköszönő vezetőjétől. A túlzott reformtörekvések alááshatják az előd-utód közötti bizalmat, ami viszont elengedhetetlen a családi vállalat sikeres átvételéhez. Míg a vállalkozások általánosan profit- és vevőorientáltak, addig a családok közgazdasági szempontból fogyasztásorientáltak, a szervezeti hierarchia mellett erősen megjelenik bennük a szülő-gyermek viszonyrendszer és a bizalom. A bizalom az a kohéziós erő, amely képes összetartani egy szervezet működését, így a vállalkozás átadása egyben az értékek és a munkatársakkal,  beszállítókkal, üzleti partnerekkel és vevőkkel való kapcsolatrendszer, bizalom továbbadásáról is szól.

Az utódlás folyamata során párhuzamosan több dimenzióban kell áttekinteni a vállalat működését. A mindennapi operatív teendőkön túl a jövőbeli irányítási struktúrára és az új tulajdonosi rendszer kialakítására is gondolni kell. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az alapító tulajdonos-vezérigazgatónál az évtizedek alatt felhalmozott tudást, praktikákat, kapcsolati hálót is érthető és hasznosítható formában kell átadni az utódnak,  a vállalkozás értékévé téve ezeket. Éppen ezért érdemes a feladatokat és a felelősségi köröket fokozatosan átruházni, tesztelve a teherbíró képességét. Egy családi vállalkozás vezetője átlagosan háromszor annyi időt tölt a cég vezetésével, mint egy nem családi cég menedzsere.

Minden vállalkozás számára hasznos egy utódlási terv összeállítása, amelynek egyszerűsített váza a szakértők szerint az alábbi.

191230151_1378501492513604_436910233027470429_n.jpg

Családi vállalat családi háttér nélkül?

A nyugati országokban, ahol hosszabb ideje fejlődik és finomodik a vállalkozói kultúra, teljesen elfogadott és nem ritka, hogy a generációváltással a cégvezetést egy külső szakértő, nem egy családtag veszi át. Ennek egyrészt az az oka, hogy nem minden iparág, vállalati kultúra vagy családi kapcsolatrendszer vonzza az alapító cégtulajdonos gyermekeit a vezetői szék felé. Másrészt pedig nem minden gyermek alkalmas arra vagy kellően felelősségteljes ahhoz, hogy döntési pozícióban legyen tizek, százak, esetleg ezrek megélhetése felett. Ilyenkor valóban az tűnik a legjobb megoldásnak, ha a családi körön kívülről kerül ki a vállalat új vezérigazgatója. Esetenként egy vállalati formaváltás, például egy családi holdingcég alapítása is indokolt lehet.

Befektetők számára értékesítheti a családi vállalatot az alapító - ezt a folyamatot most az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Csoport egy tőkefinanszírozási programmal is támogatja. Az utódlás hiánya vagy sikertelensége már a nemzetgazdaságra is negatív hatással van. Az MFB csoportjához tartozó Hiventures Zrt. és az MFB Invest Zrt. programja így lehetőséget teremt a társfinanszírozásra, a generációváltással érintett családi vállalkozások rendezett értékesítésére, a cégek működőképességének megőrzésére.

Az érdeklődők további információt találnak a témáról az ekkv.hu oldalon, ahol mindössze egy gyors regisztrációt követően szabadon hozzáférhető egy részletes és praktikus lecke a családi vállalatok utódlásáról. Az elméleten túl valós cégek vezetőivel és az utódokkal készített interjúkat hallgathatnak meg a regisztrálók, és az oldal működtetői számos további olvasmányt, utódlást segítő kérdést is felvetnek.

Generációváltás a magyar családi vállalatoknál: a trónörökös mindent visz? Tovább
Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól

Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól

pizza-1317699_1920.jpg

Ha meguntad az otthoni főzést, vagy csak nincs energiád beállni a konyhába, te is rögtön az ételrendelésen töröd a fejed? De vajon honnan rendelj és hogyan? Appon keresztül, közvetlenül az étteremtől vagy esetleg elvitelre? Kipróbáltuk mindhármat, bemutatjuk a jó és a rossz tapasztalatokat.

2021.05.03. Írta: Belayane Najoua, Borítókép: Pixabay, Marcos Vega

Éttermek a válaszút előtt

Habár az elmúlt években az online ételrendelés egyre népszerűbbé vált, az igazi fénykort mégis a koronavírus hozta. A lezárások egy olyan válaszút elé kényszerítették az éttermeket, ahol a túlélés volt cél. 

A nyitva maradt éttermek három alternatíva közül választhattak:

Csatlakozhattak egy online ételrendelő platformhoz: Habár az ételrendelő platformokhoz való csatlakozás növelheti a forgalmat, nagyon drága választás. A koronavírus alatt a platformok többszörösére emelték a jutalékok díját - néhol a rendelések 30 százalékát is elkérik az éttermektől. 

Saját futárral szállítanak ki: Talán a legnehezebb alternatíva a saját futáros kiszállítás, hiszen ez vagy telefonon keresztül zajlik, ami nagyon erőforrásigényes és nehéz visszakövetni, vagy egy külön erre kifejlesztett platformon, ami viszont idő- és pénzigényes. Ezenkívül még a futárszolgálatot is biztosítani kell, ami újabb munkaerőtoborzást és fenntartást jelent. 

Elviteles üzemmódra kapcsolnak: Ilyenkor a vásárlók helyben vehetik át az ételt, amit elvisznek, és az utcán vagy otthon eszik meg. Ez egy jó megoldás, de ha az étterem csak ezt a vásárlási módot tartja meg, akkor a keresletkielégítés szempontjából jóval alul fog maradni a versenytársakkal szemben. 

App, saját futár, elvitel - Melyiket válasszam?

pizza-4538925_1920.jpg

Kép: Pixabay, Mohamed Hassan

Ha nemzetközi viszonylatban megnézzük, az elmúlt évben a pizza és a kebab rendelése torony magasan vitte az első két helyet, ezért én is a pizzát választottam, hogy kipróbáljam az ételrendelés mindhárom módját. A választott éttermem egy hazai franchise lett, ami biztosítja az ételrendelő felületen keresztüli, a telefonos és az elviteles opciót is. Habár soha nem voltam egy nagy ételrendelős típus, hiszen nagyon szeretek otthon főzni, az “egy étterem, három rendelés“ ötlet mégis lázba hozott, és kíváncsi lettem, hogy mi lesz az eredménye. Lássuk is, hogy mire jutottam!

A képernyőre kattanva, az applikációval szórakozva

Az első rendelésemet az ételrendelő appon keresztül adtam le, egy átlagos hétköznapi napon. A kosaramban két Margherita pizza volt, amire a normál áron felül még kiszállítási díjat (500 forintot) is fizettem. Az applikáció nagyon jól kezelhető, felhasználóbarát, színes és úgy visz előre a vásárlásban, hogy szinte még “gondolkodni” sem kell. Egyik kék gomb jön a másik után, és az ember észrevétlenül telerakja a kosarát. Én végül megálltam a két pizza után, amire harminc perc kiszállítási időt írt az app.  

A rendelés elküldése után nyomon követhetjük, hogy éppen hol jár a várva várt ételünk - olyan mintha folyamatosan ott lennénk mellette, és fognánk a kezét, nehogy elvesszen. Ez a funkció olyan élvezhető és kreatív, hogy a harminc perc alatt szinte végig a telefonom nyomkodtam, és azt néztem, hogy éppen milyen fázisban vannak a pizzáim. Miután megjelent a kijelzőn a kis autó, ami azt jelezte, hogy már a futárnál vannak, azt is végig tudtam kísérni, hogy az autó milyen úton hozza el a rendelésem, melyik lámpánál áll meg, és hány perc van még hátra. Habár a rendelésemet csupán huszonöt perc alatt kiszállították, nem spóroltam meg vele túl sok időt, hiszen végigkísérve a rendelésem egész útját olyan volt, mintha én magam is részt vettem volna az elkészítésében.

A telefon már lejárt lemez?

Ha közvetlenül az étteremtől szeretnénk rendelni, akkor választhatjuk az online módot vagy a telefonos rendelést is. Mivel én az előző nap online, appon keresztül rendeltem, így gondoltam, most visszatérek a régi szép időkbe, és telefonon rendelek. Az étterem csak a második csengésre vette fel a telefont, ami kicsit lehangolt, de a vonalban lévő dolgozó nagyon kedves volt, és a tegnapi személytelen rendelés után (amikor még a futár is csak egy-két szót mondott), jó volt egy valódi embertől rendelni, ráadásul még kiszállítási díjat sem kellett fizetnem. Ennek viszont az volt az ára, hogy jóval több időt kellett várnom a rendelésemre - 55 perc alatt szállították ki, és mire ideért a futár, az étel aligha volt melegnek mondható, inkább csak langyosnak. 

Nagykapu, kiskapu - Vendég vagyok, nem futár

 Harmadik napon szintén az appon keresztül rendeltem, de nem kértem kiszállítást, hanem személyesen vettem át. Az app így is mutatta a nyomon követést, mint az első nap, de már nem volt annyi időm nézegetni, mert a rendelést követően elkezdtem öltözködni, hogy elinduljak a pár perces sétára lévő étterembe. Pont időben értem oda, de amikor a bejárati ajtóhoz mentem, nem volt nyitva, így elkezdtem megkerülni az éttermet, a megfelelő ajtót keresve. Az épület másik oldalán volt két futár is, az ellentétes csapat mezeibe öltözve, és furcsán néztek rám, amikor megkérdeztem, hogy a vásárlóknak hol kell átvenni a rendelést. Éppen abban a percben jött ki egy felszolgáló, aki átadta a futároknak a csomagot, és miután megmondtam a rendelésszámomat, egy kis idő elteltével nekem is kihozta a pizzát. Habár a személyes átvétel miatt most sem kellett kiszállítási díjat fizetnem, jobban is meg lehetett volna oldani a vásárlók tájékoztatását.

Összességében mindegyik választásnak van jó és rossz oldala. A kérdés inkább az, hogy mit részesítünk előnyben: az időt, a pénzt, az éttermet? A legolcsóbb megoldás, ha mi megyünk el a rendelésért. A legnagyobb támogatás a vendéglátóiparnak, ha közvetlenül az étteremtől rendelünk. A leggyorsabbnak pedig az appos megoldás bizonyult. Bármit is választunk ebben a rendkívüli időszakban, egy biztos: mikor minden visszatér a normális kerékvágásba, és szabadon ülhetünk az éttermekben, még a pincérek gyakran fáradt arcát is annyira fogjuk értékelni, mint a pizza azt, ha dupla sajtot kérsz rá. 

Egy étterem, három rendelés - Őszintén az ételrendelés árnyoldalairól Tovább
A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját

176125043_215592366990901_2953351369864362605_n.jpg

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő - ilyen ötletek versenyeztek egymással a régió egyik legszínvonalasabb egyetemi startup versenyén. A döntőt a budapesti Startup Safarin tartották meg, ahol sok más izgalmas programot is végigkövethettünk a Danube Cup journey keretén belül. Bemutatjuk a győzteseket és egy  kerekasztal-beszélgetést, amiben három sikeres startup vezető feszegette a vállalkozói lét legfontosabb kérdéseit.

2021.04.30. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili

Egy egyetemista ötletből nemzetközi sikerek

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Gazdaságtudományi, valamint a Corvinus Egyetemet, de már nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők hitvallása szerint  verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezték meg a régióban, aminek a döntőjét a Startup Safarin lehetett követni április 21-23. között. 

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezte, a következő évben azonban már a bécsi csapat  veszi át a szervezést.

b360bb72087990e4e52c30ecaf3a1342.png

A verseny magyarországi fordulójáról egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk. 

Okosotthonok, mentális jólét, légszennyezés és DNS-felismerő

A verseny idei fináléját a pandémia miatt online tartották meg. A döntőbe jutó hat csapatnak fejenként négy perce volt, hogy meggyőzze a nemzetközi zsűrit, hogy az ő startup ötlete a legéletképesebb. Idén négy ország - Németország, Ausztria, Magyarország és Szerbia - egyetemi csapata jutott be a döntőbe: Pionize (Passau), Co-writers (Budapest), Perun (Belgrád), Caire (Bécs), Mentalead (Regensburg) és Edufund (Budapest). Angolul adták elő a pitcheket a zsűrinek, illetve a nézőknek, akiknek később lehetőségük volt megszavazni a közönségkedvencet, amíg a zsűri meghozta a döntését, és a Danube Cup díszvendégei megosztották a tapasztalataikat a vállalkozói létről. A végső döntés a zsűrié volt, aki a következőképpen rangsorolta a startupokat.

zsuri_visual.png

A hatodik helyen végzett a passaui Pionize, a csapat az okosotthonok területére hoz be egy újítást. Egy olyan applikációt fejlesztettek, melynek segítségével az okosotthonok kezelése egyszerűsödik: nincs szükség külön applikációra például a hőmérséklet, a hűtő, a redőnyök befolyásolására, hiszen a Pionize egy esernyő-appként minden funkciót magában hordoz. Emellett elköteleződik az egyszerűség mellett, az okoskészülékek használatát és megértését könnyíti meg. Bár a pitch jól sikerült, a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy a csapat hogyan fog versenyezni számos nagy vetélytárssal ezen a népszerű piacon.

Az ötödik helyet a BME-s Co-Writers hozta el, akik egy olyan felületet hoztak létre, ahol online szerepjátékosok találkozhatnak, és kreálhatnak új történeteket. Egy nagyon izgalmas és növekvő szubkultúrát képviselnek az alapítók: az online szerepjátékok nagyon népszerűek a gamerek között. A zsűrinek maga az ötlet nagyon tetszett, de az üzleti modell, illetve a versenytársak meghatározása nem volt teljesen meggyőző.

A negyedik helyezést egy corvinusosokból alakult startup, az EduFund nyerte el. Az alapítók mind nemzetközi diákok, akik maguk is szembesültek azzal a problémával, hogy nehezen jutottak információhoz a különböző állami, illetve privát ösztöndíjakról. Az EduFundot egy olyan fórumnak álmodták meg, ahol az egyetemre készülő diákok könnyen és átláthatóan érhetik el a különféle ösztöndíjakat, amelyeket az állami és privát szektor szereplői osztanak meg a fórumon. Az ötletet olvasva biztosan sokunknak felcsillant a szeme, a zsűri is kifejezetten lelkesnek tűnt, viszont hiányolta a kiforrott vásárlói szegmenst, mind a leendő diákok, mind pedig az ösztöndíjat biztosítók oldaláról.

sus_dc2.png

A dobogó harmadik helyére a regensburgi Mentalead csapata került, akik egy átfogó, mentális jóléttel foglalkozó applikáció fejlesztésén dolgoznak. Egy mindenki számára megfizethető freemium rendszert használva, szolgáltatások széles körét biztosítja a használónak, többek között 24/7 tanácsadást, meditációs gyakorlatokat és hangulat-, illetve aktivitás-követést, ami alapján személyre szabott tippeket tud adni a felhasználóknak. Az applikáció szükségessége vitathatatlan, azonban a zsűri számára nem volt egyértelmű, hogy mi a Mentalead USP-ja a többi hasonló applikációval szemben. A Mentalead a közönségdíjat is elhozta.

A második helyen a bécsi székhelyű Caire Solutions végzett, akik az esemény legjobb pitch-ét tartva mutatták be az innovatív megoldásukat a beltéri légszennyezés csökkentésére. A startup egy olyan eszközt hozott létre, ami nem csupán neutralizálja a beltéri kellemetlen illatokat, hanem a probléma gyökerét is kezeli: egy biofilter segítségével lebontja a káros gázokat. A zsűri el volt bűvölve az ötlettől, egyedüli veszélyként azt azonosította, hogy egy okos és innovatív technológia könnyen felemésztődhet az iparági óriások által.

Az első helyen a belgrádi Perun Laboratory végzett, akik egy portábilis DNS-felismerő technológiát fejlesztenek. Arra a problémára adnak választ, hogy bűnügyi helyszíneken gyakran megnehezíti és meghosszabbítja a rendőrök munkáját az, hogy a felvett DNS-mintákat vissza kell szállítani egy laborba. A Perun megoldása lehetőséget nyújt az on-the-spot DNS-elemzésre, így a pontosság növelésével, valamint az idő és költségek csökkentésével forradalmasítaná ezt a területet. 

A sikeres vállalkozói lét kulcsa

“Vállalkozónak születni kell, vagy meg lehet tanulni?”

“A csapat a siker kulcsa vagy az ötlet?”

“Akik nem nőnek, halálra vannak ítélve? - ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a Danube Cup díszvendégei az elődöntő és a döntő szünetében, akik a startupvilág legkülönbözőbb részeiről jöttek.

“Egy startupnál soha nincsen megállás. Mindig van mit elérni, mindig van miért küzdeni, és a legfontosabb, hogy a sikerhez vezető utat élvezni is kell. Sajnos én ezt sokszor elfelejtem, és csak a végső lobogó lebeg előttem, de fontos, hogy értékeljük és tanuljunk a sikerhez vezető úton, mert az ott megszerzett tudás fogja igazán előre vinni a céget”

- mondta Lea Frank, a regensburgi Anybill társalapítója. 

Habár a startupok előtt rengeteg szereplési lehetőség áll, mint például a konferenciák, a pitch versenyek, de “eljön az a pont, amikor már nem mondhatunk mindenre igent. Ki kell szűrni azokat a programokat, amik a legnagyobb fejlődési lehetőséget jelentik a cég számára” - mondta Wettstein Albert, a Munch társalapítója. 

Egy igazán jó startup mindig egy egyedülálló ötletből indul ki. Viszont legyen szó bármilyen jó, innovatív, egyedi ötletről, egy startup csak akkor fog fennmaradni, ha a megfelelő emberek dolgoznak rajta. A vállalkozás szíve a csapat, és ha az megszűnik dobogni, akkor a vállalkozás is vele együtt tűnik el” - mondta Peter Windischhofer, a bécsi Refurbed alapítója. 

A Danube Cup verseny egy egyetemi kurzusból nőtte ki magát. Ha érdekel a vállalkozások világa, egy vállalkozás indítását tervezed, vagy már kezdő vállalkozó vagy, szeretnénk a figyelmedbe ajánlani a Kisvállalkozások indítása és működtetése (BCE) és az Innovatív vállalkozások indítása és működtetése (BME) kurzusokat. 

A régió legígéretesebb startupjai - Megrendezték a Danube Cup nemzetközi fordulóját Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

microsoftteams-image_1.png

Milyen lehetőségei vannak a magyar színházaknak a járvány alatt? Dr. Venczel Sándor olyan jelentős hazai színházak gazdasági vezetője és tanácsadója volt, mint az Operaház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színigazdaság kutatója és a Honvéd Együttes tanácsadója. Podcast beszélgetésünkben szakmai útjáról és a színházak jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

2021.03.24. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Dr. Venczel Sándor ötletére élesztették fel az Operabál hagyományát, ő találta ki és képviselte Magyarországon elsőként a biankó bérlet koncepcióját, vagyis, hogy a néző döntheti el, melyik előadásokra szeretné felhasználni a bérletét. Személyes élmények fűzik a magyar színházművészet legendás rendezőihez, és sok intézmény gazdasági működésébe belelátott már. Például tudja, hogy mit jelent a költségvetésben, amikor a primadonna rájön, hogy nem megfelelő neki a fellépőruha, és sok hasonló helyzetet hatékonyan megoldott már.

Szakmai és élettapasztalatait alma materében, a Corvinus Egyetemen osztotta meg velünk. Az 1970-es években az egyetemi színjátszó körben alakult ki benne a színház iránti vonzalom, és a Közgazdász hasábjain jelentek meg első novellái. Azóta több könyv szerzője, egy színigazdasággal foglalkozó oldal szerkesztője és a téma oktatója.

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk:

  • Milyen helyzetben vannak a járvány miatt a magyar színházak, és mi jelenthet megoldást?
  • Milyen tételek vannak egy színház költségvetésében?
  • Hajlandóak lennének-e a magyar nézők többet fizetni a színházjegyekért?
  • Hogyan lehet a fiatalokat becsábítani a színházba?
  • Miért alakult ki a bérlet koncepciója?
  • Fontos egy színház számára az online jelenlét?

Útravaló című podcastünkben olyan személyekkel beszélgetünk, akik a Corvinusról indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukkal szeretnénk inspirálni és szórakoztatni titeket, vagyis útravalót biztosítani számotokra.

Hallgassátok meg a beszélgetést Spotify-on vagy YouTube-on!

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral Tovább
Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között

o_zs_0010_1.jpg

Nemzetközi környezet, bérnövekedés, termelékenység, hazai fogyasztás - többek között ezekről is szó esik Zanaty Krisztina, a Corvinus Egyetem már végzett hallgatójának tudományos dolgozatában, melynek a zsűri a TDK Best Paper díjat is odaítélte. A munkát Dr. Sebestyén Géza egyetemi docens, az MNB Intézet kollégája koordinálta. A később akár folyóiratba is kerülő tudományos munkáról az írót és mentorát kérdeztük. 

2021.03.12 Írta: Brándisz Ádám, Borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász / Képek forrása: Corvinus

A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti már kész tervekkel rendelkezett, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.  

pic_1.jpg“Krisztivel 2014-ben találkoztunk először. Bármilyen óráról volt is szó, a testvérével, Dórival mindig a legjobbak között voltak. Kriszti demonstrátorom volt a Befektetési és Vállalati Pénzügyek tanszéken, majd nálam írta az alapszakos szakdolgozatát is, melynek témája a hitelminősítői döntések hatása volt az állampapírhozamokra. A TDK-dolgozata esetében már az alapfelvetés is nagyon érdekes kérdés volt. A dolgozat írásának időpontjában Magyarországon erős bérnövekedés volt, viszont ez nem igazán mutatkozott meg az inflációban. Erre a kérdéskörre kereste Kriszti a választ, ebből a témából írta a dolgozatot is” - meséli Géza a kezdetekről. 

Az igazi megfejtendő kérdés az volt, hogy a bérnövekedésnek van-e szignifikáns hatása az inflációra, illetve mik azok a tényezők, amelyek befolyásolhatják ezt a kapcsolatot. A dolgozat írásának kezdetekor Kriszti még kevés szakirodalmat talált, azonban ahogy haladt előre, egyre több és több tanulmányt fedezett fel. Néhány európai adatokon alapuló kutatás arra jutott, hogy a 2008-as válság után gyengült a kapcsolat a bérnövekedés és az infláció között. Így a dolgozatban a két változó viszonyának erőssége mellett az is kérdés volt, hogyan változott a bérnövekedés és az infláció kapcsolata hazánkban, és ez milyen tényezőkre vezethető vissza. A nemzetközi példáknak megfelelően Kriszti VAR modellt használt kutatása során, amely a gazdasági témájú tudományos munkák körében bevett eszköznek számít.  

“A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta. A modellel először egy pozitív bérsokk hatását vizsgáltam a maginfláción, majd a válság előtti és utáni időszakra is elvégeztem a becslést, hogy megvizsgáljam a két változó viszonyának időbeli alakulását. Ezután további elemzéseket végeztem az ok-okozati kapcsolat erősségének feltárására, melyhez a lakossági fogyasztás alakulását, a külső környezet inflációs hatását, valamint az infláció és a kibocsátási rés nagyságának szerepét vizsgáltam. A becslést az Eviews nevű pic_2_2.jpgprogrammal végeztem el: használatának elsajátítása a későbbi tanulmányaimnál is jól jött.” 

A dolgozat végső megállapítása, hogy a bérnövekedés szignifikáns hatást fejt ki az infláció alakulására Magyarországon, azonban ennek mértéke csökkent a válság után. A kapcsolat gyengülésében szerepet játszott a válság utáni gyenge kereslet, az alacsony inflációs környezet és a negatívvá váló kibocsátási rés is. A teljes időszakot vizsgálva az is kiderült, hogy a bérek növekedésének inflációba való teljes átgyűrűzése nagyjából négy évet tesz ki, és a bérköltségek emelkedésének 50 százaléka épül be az árakba.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek? - Zanaty Krisztina TDK dolgozatában vizsgálta a kapcsolatot a két gazdasági változó között Tovább
Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

baba.jpg

Mi az alapjövedelem koncepciója és honnan ered? Milyen következményei lehetnek a bevezetésének? Bevezethető egyáltalán a jelenlegi gazdasági rendszerben? A Messzelátó podcast legújabb adásában Dr. Vigvári Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével és Miklós Gáborral, a Corvinus egyetemi tanársegédjével beszélgettünk az alapjövedelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2021.03.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Messzelátó podcastben a jövőnket érintő témákat járunk körbe szakértőkkel. Együtt kezünkbe vesszük a Messzelátót, és ebben a részben egy érdekes gazdasági koncepció, az alapjövedelem elméletéről, bevezetéséről és megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Az alapjövedelem koncepciója rendkívüli vitákat szülhet, számtalan pozitív és negatív következménye lehet. Habár a megvalósíthatósága jelenleg akadályokba ütközik, érdemes minden oldalról megvizsgálni. Dr. Vigvári Gábor és Miklós Gábor a vita során eltérő oldalt képviselnek, így többek között arról kérdeztük őket, hogy…

… mi az alapjövedelem mögött álló koncepció, és honnan ered? 

… milyen hatással lehetne az alapjövedelem a gazdaságra és a társadalomra?

… miért nem megvalósítható a jelenlegi rendszerben? 

.... hogyan változtathatja meg megítélését a koronavírus-járvány?

Hallgasd meg beszélgetésünket az Messzelátó podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről Tovább
Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből!

wallstreet-be6e21ad26e546dd8b015d7be5d71528.jpg

A tőzsde világa izgalmas, pörgős és kegyetlen. A száraz gazdasági elemzéseken túl filmekből még többet megtudhatunk e különleges világ működéséről és rejtélyeiről. Elhoztuk nektek a kedvenceinket.

2021.03.04. Írták: Hegedüs Kata, Szabó Judit, Taxner Tünde, képek forrása: IMDb

Tőzsdecápák - A pénz nem alszik

Wall Street: Money Never Sleeps, 2010

Gordon Gekko (Michael Douglas), a rafinált tőzsdecápa kiszabadul a börtönből, de senki nem várja a kapunál - még a lánya sem. Winnie Gekko (Carey Mulligan), aki véglegesen megharagudott az apjára, egy fiatal, feltörekvő brókerrel jár. Vőlegénye, Jacob Moore (Shia LaBeouf) hamarosan egy sötét ügyletbe keveredik. Gordon a szárnyai alá veszi, miközben a fiatal, idealista férfi egyre jobban megismerkedik a tőzsde legnagyobbjaival és az ő munkamódszereikkel. A Tőzsdecápák második része a híres, 1987-es film után készült: az első filmben nyújtott alakításáért Oscart-díjat kapott Michael Douglas immár idősebb, meggyötörtebb férfiként lép elénk. A brókervilág számító, pénzéhes közeg. Vajon tényleg számítanak egy apa érzései, vagy csak a vaskos svájci bankszámla vonzza, ami a lánya nevén van? Érzékeny film emberi gyengeségről és embertelen játszmákról, ami elénk tárja a brókerek és bankárok kegyetlen világát.

ebba_2.jpg

the_big_short_2015_film_poster.pngA nagy dobás

The Big Short, 2015

Az idő pénz, a tudás hatalom, de valójában kapcsolatok nélkül nem jutunk előrébb: ezek nélkül nem tudjuk megcsinálni “a nagy dobást”. Michael Burry (Christian Bale) egy gyanú miatt idejét nem kímélve, alaposan vizsgálja és elemzi a legkeresettebb zálogleveleket. Így fedezi fel, hogy egy ingatlanpiaci buborék végéhez közeledik az ország. A felfedezéséről értesül két másik befektetői csapat is, akik egymástól függetlenül szintén fogadnak az USA lakáspiaci helyzete ellen. 2008-ban megnyerik ezt a fogadást, bár erre aligha lehet büszke az ember. Az életrajzi ihletésű, Oscar-díjas film szórakoztató, közérthető és fogalmi magyarázatokkal tarkított módon tárja elénk a szomorú eseményeket, melynek során milliók váltak munkanélkülivé és otthontalanná. A nézőre befektetői szemüveget ad, kézen fogja és bevezeti a jelzáloghitelezés, valamint a jelzálog fedezetű tőzsdei értékpapír-kereskedelem szívtelen és korrupt világába. 

the_wizard_of_lies.jpgHazugságok mágusa

The Wizard of Lies, 2017

Egy ötlet, karizma, kapcsolatok és egy kevéske kezdőtőke – mindössze ennyiből építette fel Bernie Madoff (Robert de Niro) pénzügyi birodalmát, melynek nagysága az egyiptomi piramisokéval vetekszik. Az analógia nem véletlen: a híres-hírhedt üzletember és befektetési tanácsadó piramisjáték (más néven pilótajáték) révén tett szert hírnevére, vagyonára és hatalmára. Az életrajzi ihletésű film objektíven mutatja be a 65 millió dollárt és 150 év börtönbüntetést érő csalás történetét, Barry Levinson rendező - akinek a Jó reggelt, Vietnám! és az Esőember című filmeket is köszönhetjük - viszont a svindler-lélektant és a családi drámát helyezte a középpontba. A film lehetőséget ad a nézőknek, hogy belelássanak a világ egyik legnagyobb fehérgalléros bűnözőjének fejébe és lelkébe – vajon milyen gondolatok és érzések kavarognak ott?

Krízispont 

Margin Call (2011)

Egy befektetési bank alkalmazottainak nyolcvan százalékát kirúgják, közülük egy ember azonban ténylegesen látta, mi fog bekövetkezni a piacon. Mielőtt Eric (Stanley Tucci) elhagyja az irodát, beosztottjára hagyja a talált adatokat, és megkezdődik a kríziskezelés. A film a gazdasági válság előtti időszakot mutatja be, mikor még csak a fejesek és a fejesek fejesei számítottak a piac összeomlására. A forgatókönyvíró és rendező, J.C. Chandor drámai jellegű, feszültségekkel és kis humorral fűszerezett párbeszédekkel egy esettanulmányon keresztül mutatja be, mi történik egy irodában krízis idején. A bürokráciát kiválóan ábrázolja: mindig van magasabb pozíció, amiért küzdeni lehet - akármi áron.  A történet és a szakzsargon egyaránt élvezhető és érthető. A krízispont húzónevei olyan ismert színészek, mint Kevin Spacey, Jeremy Irons, Zachary Quinto, valamint feltűnik mellettük egyetlen női mellékszereplőként Demi Moore is.

image_3_3.pngPénzcsináló

Moneyball (2011)

A sport világában csakúgy, mint a világ egyéb területén, mindennek és mindenkinek megvan az ára. A kiemelkedő tehetségeket hamar elcsábítják a nagyobb csapatok. Ezért a volt baseball játékosnak, Billy Beane-nek (Brad Pitt) szüksége van egy új tervre ahhoz, hogy alacsony költségvetésből hozzon össze egy sikeres csapatot. Ekkor Peter Brand (Jonah Hill) nem mindennapi ötlettel áll elő -  ő a játékosokat nem edzői, hanem közgazdász szemmel vizsgálja. A film rámutat, hogy a sport és a közgazdaságtan  nem is állnak olyan távol egymástól. A játékosok tehetségét pénzben mérik, és sok múlhat a befektetéseken. Az igaz történeten alapuló alkotás élvezhezhetően magyarázza el a nem mindennapi stratégiát. Sok minden változott a gazdaságban 2011 óta, és az Excel tábla használata sem olyan nagy szám már tíz év távlatából, ugyanakkor érdemes feltenni a filmet a listánkra: egy tökéletes Netflix-délutánra inspiráló program lehet.

Pénz beszél a filmvásznon - Ismerd meg a tőzsde és a brókerek világát filmekből! Tovább
Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora

austin_2.png

James E. Austin, a Harvard Business School professzora kapta a Rajk Szakkollégium által alapított Herbert Simon-díjat 2019-ben. Most végre a járvány ellenére átveszi a díjat, és ingyenesen online mesterkurzust tart minden érdeklődőnek. A díj hátteréről és a március 4-ei előadásról Pózner Vandától, az egyik főszervezőtől tudtunk meg többet.

2021.02.27. Írta: Taxner Tünde, képek forrása: Rajk Szakkollégium

A Herbert Simon-díj egyedülálló, mert nem egy akadémiai, szakemberekből álló testület dönti el, hogy kinek ítélik oda, hanem a Rajk Szakkollégium tagjai. “A Herbert Simon-díjas demokratikus szavazás útján, a diákok döntése alapján, hosszas vitát követően kerül ki” – osztotta meg velünk Pózner Vanda. A díjat a szakkollégium 2004-ben alapította, és a világhírű tudósok fogadása mindig az év egyik fénypontja számukra. “A kollégium tagsága azon elméleti szakembereket kívánja ezzel a díjjal elismerni, akiknek a munkássága kiemelkedő mértékben járult hozzá a gyakorlati gazdasági problémák megoldásához, valamint jelentősen hatottak a kollégisták szakmai fejlődésére, gondolkodására” – mondta a szervező.

kiadvany.pngAz előző években olyan kutatók kapták meg a díjat, mint James G. March (2005, Stanford University), Michael C. Jensen (2007, Harvard University) vagy Hakan Hakansson (2010, BI Norwegian School of Management). Miért esett 2019-ben a választás James E. Austinra? A professzor fő kutatási területe a for- és nonprofit szektorok közötti együttműködés, 1972 óta a Harvardon kutat. Publikációi emellett az üzleti szakemberek nonprofit szektorbeli motivációiról szólnak, vagy az internet stratégiai lehetőségeit tárgyalják civil szemszögből.

A díjátadóhoz hagyományosan hozzátartozik egy mesterkurzus is, amit a díjazott tart. A járványhelyzet miatt a 2020-as eseményt elhalasztották, és most online formában rendezik meg. “A legnagyobb kihívást ez az online forma jelenti, és az, hogy le kellett mondanunk bizonyos tervekről, mint például egy civil expo, ahol az érdeklődőknek lehetősége lett volna szélesebb körben megismerkedni a nonprofit szektor szereplőivel” – mondta el Vanda.

Az előadást ingyenesen meg lehet nézni, a szakkollégiumi szervezőcsapat élőben fogja közvetíteni egy Facebook-eseményben. Az átadó március 4-én 18.00-tól lesz, az előadás címe pedig: “Challenges and Opportunities of Collaborations between Nonprofits and Businesses”. Az alkalom nem regisztrációhoz kötött, azonban ha valaki szeretne előzetesen értesítést kapni az ünnepségről, Eventbrite-on regisztrálhat.

Vanda így fogalmazta meg az esemény és a díj legfőbb célját:

Azt reméljük, hogy James E. Austin megválasztásával nemcsak lehetőséget kapunk arra, hogy elmélyítsük tudásunkat a társadalmi vállalkozások és szektorok közötti együttműködések terén, de jobban megérthetjük a hazai helyzetet is. Új ismereteinket szeretnénk a magyar civil szektor számára is elérhetővé tenni, ezzel segítve fejlődésüket. Küldetésünknek tartjuk, hogy rávilágítsunk azokra az értékekre, amelyet a nonprofit és forprofit vállalatok közötti együttműködések mindkét fél számára tartogatnak, és amelyek hazai közegben eddig kevés figyelmet kaptak.

A szakkollégisták az átadó megszervezésén túl minden évben egy kiadványt is összeállítanak, amiben bemutatják a Herbert Simon-díjas munkásságát. Ebben az évben a Rajk diákjainak tanulmányain keresztül ismerhetjük meg James E. Austin munkáit. Ha szeretnél róla többet megtudni, a digitális kiadványt a weboldalukon találod.

Magyar diákok meghívására tart előadást a Harvard Business School professzora Tovább
Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása

architecture-2267789_1920.jpg

A nyaralásunk tervezésekor sokszor a kulturális adottságok alapján választunk úticélt. A múzeumok, színházak, természeti örökségek mindig is vonzották a turistákat, de vajon milyen lenne operát hallgatni egy régi vasgyárban? Vagy egy ipari parkban sétálgatni, amit múzeumként élesztettek újjá? Szücs Zoltánnal, TDK-nyertes mesterhallgatóval beszélgettünk az ipari örökségek újrahasznosításáról és az identitástudatban betöltött szerepükről.

2021. 02. 18. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Michael Gaida, Pixabay

Szücs Zoli és Keszey Tamara közös munkájáról korábban írtunk, ahol arra is kitértünk, hogy miként lehet oktató és hallgató között létrehozni egy sikeres együttműködést: egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozatot, két TDK Best Paper  és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjat.

A kulturális örökségek és a turizmus

Az fejlett országokban a kultúra a turizmus egyik húzóágazatává vált. Az utazók sokszor választanak úticélt a kulturális sajátosságok alapján. A kulturális örökségek a turizmus gócpontjaivá váltak - gondoljunk csak Matchu Picchura, a Colosseumra vagy az Eiffel-toronyra. Egy korábbi cikkünkben már írtunk a dark turizmusról és arról, hogy miért is vágyunk hátborzongató, félelemkeltő helyekre. Ezen örökségek megóvása, karbantartása nemcsak a turizmus és a gazdaság szempontjából fontos, hanem az adott nép identitástudatában is jelentős.

A kutatás fontosságát Zoli így írta le: “Elsősorban szerintem a helyi közösségek miatt van erre szükség, akiknek traumatikus tud lenni egy elhagyatott, omladozó ipari létesítmény, aminek egyébként fontos helye van a környék identitásában és kollektív memóriájában. Ha ezek az emlékek ott hevernek parlagon, romló állapotban, az megtöri a folytonosságérzetet, ami számos problémát vet föl a munkások és leszármazottaik pszichológiai jólléte kapcsán is. Nem beszélve arról, hogy a revitalizált ipari örökség munkát és közösségi tereket adhat számukra. Persze arra is figyelni kell, hogy a jobb vásárlóerővel érkező turisták ne szorítsák ki a helyieket az ipari emlékek élvezéséből - ez sajnos általános tendencia a dzsentrifikálódó európai rozsdaövezetekben.”

Az identitástudat és az ipari örökségek kapcsolata

Az identitás megőrzéséhez - ugyanúgy, mint a nemzeti kultúra fenntartásához és átadásához - intézmények kellenek: a templom és az iskola mellett a család, folklór csoportok, pártok, rádiók, televíziók, újságok és az ipari örökségek is ide sorolhatók. Ha ezek hiányoznak vagy elvesznek, az identitásőrzés nehezebb vagy egyszerűen lehetetlen.

Nyílt nap volt a Csepel Műveknél [Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, Budapest] (...). A házigazda az egyik vasfeldolgozó egység vezetője volt. Megnézhettük az egész folyamatot, és elmondta, hogyan kezdte ezt a szakmát, milyen eszközöket használtak, majd elmehettünk és sétálgathattunk a gyár területén (...). Nagyon érdekes volt, hogy a gyár milyen szerepet töltött be a helyi közösségben, például amikor egy zsíros kenyérszeletet adtak a Lenin-szobor kezébe, vagy mikor Kádárnak személyesen kellett meglátogatnia Csepelt, hogy megnyugtassa az embereket, hiszen mindenki tudta, hogy káosz lenne, ha egyszer az a tízezer dolgozó egyszerre válna mérgessé

- olvashatjuk a tanulmányban az egyik interjúalany válaszát. (58.o)

Az ipari örökségek a történetükkel elmesélik a múltat, és egységet képeznek a társadalmi rétegek között. “Az ipari örökségek abszolút erősítik és újraformálják az adott közösség identitását, hiszen az örökségek nagy hatással vannak a helyi kultúrára, és beépülnek a mindennapokba. Ezenkívül egyfajta helykötődést is létrehoznak az emberekben, amik leginkább a szájról-szájra terjedő mondásokkal tudnak fennmaradni” - mondja Zoli.

Hogyan viszonyulnak a fiatal felnőttek az újrahasznosított ipari örökségekhez?

kg_2_9.jpg

“Az országszerte terjesztett kérdőívben meglepő többségben voltak azok, akik valamilyen szempontból pozitívan értékelték az ipari örökségek újrahasznosítását. A válaszok alapján az öt elkülönített klaszter közül a két legnagyobb klaszterbe tartozó válaszadók rendkívül pozitívan álltak a témához. A magyar egyetemisták nyitottak az új funkcióval felruházott örökségek iránt, mint a színházként működő vasgyár vagy az irodaként használt raktár” - ismerteti Zoli a felmérések eredményeit.

Az újrahasznosítás kockázatai

architecture-2605057_1920.jpg

Kép: Michael Gaida, Pixabay

Zoli szerint fontos, hogy az újrahasznosításnál bevonják a helyi közösségeket is.”A mélyinterjúk során kiderült, hogy az ipari örökségeknek nagy hatásuk van a helyi kultúrában, és az emberek észreveszik, ha valami ikonikus sajátosságot változtatnak meg.

Meg kell maradnia a kapcsolatnak az ipari létesítmény és a helyi közösség között, hiszen a közösség kollektív emlékezetében ott vannak azok a történetek, amik az előző generációkban az ipari örökségek kapcsán megszülettek

- hangsúlyozza Zoli az újrahasznosítás módját. “Nagy veszélye ezeknek az újrahasznosításoknak, hogy az örökség lelkét és karakterét, amivel a helyi közösség azonosul, a műemlék elkerítésével vagy sterilizálásával elveszik.”

Helyek, amelyek megmentésre várnak

Bár vannak itthon kétségtelenül jó példái is az újrahasznosításnak, ennél sokkal tudatosabban kellene védenünk ezeket a fantasztikus értékeket, amik identitást, történelmet és társadalmi egységet tudnak létrehozni

- mondja Zoli, mielőtt elmesél két, a szívéhez közel álló esetet.

Ózdon a gyár tulajdonképpen a város központja, nincs klasszikus főtér, hanem a gyár maradványai vannak. Egyébként is jellemző, hogy a szocialista városoknak nincsenek klasszikus központjai, és ez Ózdon is jelen van, a munkáskolóniák és maga a város is a gyár köré épültek.

Nem nehéz belátni, hogy egy nehézipari létesítmény hullája a város közepén nem feltétlenül javítja a helyiek jó közérzetét, vagy szolgálja ki azokat az igényeket, amiket más településközpontok igen.

Óriási dolog lenne, ha új életet tudnának lehelni az erőműbe. Voltak próbálkozások és megépült a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark, de ez még nem hoz olyan fordulatot, amivel a várostörténet, településszerkezet, helyi identitás, "kohászkultúra" szempontjából a gyár méltó helyét tudná betölteni a város életében. 

A Közvágóhíd esetében egy alulról jövő, spontán szervezett kulturális központ volt kialakulóban, próbatermekkel, klubokkal, ami, habár fejlesztésre szorult, de értéket teremtett volna. Ehelyett a dózer eltüntette a védett komplexum szinte egészét, és később egy exkluzív lakóparkot építettek a helyére. Ezek szomorúan elszalasztott lehetőségei az újrahasznosításnak, illetve azon értékek megőrzésének, amiket egy-egy ilyen műemlék közvetíteni képes. 

Vannak-e követendő nemzetközi példák?

“A kutatásom résztvevői igen vonzónak találták a Vitkovicei Vas- és Acélművek átalakítását Csehországban, ami nyaranta a Colours of Ostrava fesztivál helyszíneként is szolgál, és lenyűgöző látványt ad a koncertek mögé. Akik viszont a múzeumot preferálják, mint új funkció, számukra a belga Bois du Cazier szénbánya lehet igen érdekes, gyönyörűen felújított múzeum, ahol egy bányatragédiáról is lehet tanulni. Az egyik legsikeresebb példaként a Zollverein szénbányát szokta emlegetni a szakirodalom, Essen városában, ahol a természeti rekultiváció is figyelemre méltó. Emellett nekem egy személyes kedvencem a marseille-i Friche Belle de Mai, ami egy dohánygyárból kialakított kulturális és közösségi központ, múzeummal, könyvtárral, színháztermekkel, koncertteremmel, saját rádióállomással, szép street art alkotásokkal és persze járványhelyzeten kívül időnként egy-egy erős technobulival.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hallgatnál operát az ózdi vasgyárban? - Ipari örökségeink újrahasznosítása Tovább
Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története 

b_b_19_1.jpg

Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK dolgozatírásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk. Mindketten megerősítették, hogy egyértelműen megéri TDK-zni és valamilyen szakmai, tudományos tevékenységet folytatni az egyetemi tanulmányok mellett. Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban 4 TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Egy sikeres páros története következik.

2021.02.17. Írta: Brándisz Ádám, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A páros sikertörténete akkor indult, amikor Áron, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi docense még alapszakon megkereste Zalánt, hogy szeretne-e demonstrátorként dolgozni a tanszéken. Erre a kérdésre természetesen igennel válaszolt, és innen indult az a közös munka, amely mára beérni látszik, és melynek eredményességét az elnyert TDK Best Paper díj is bizonyítja.

torok_aron_1.jpg“Mint szinte mindenki az egyetemen, mi is árgus szemekkel figyeljük a hallgatóinkat. Úgy is mondhatjuk, hogy van egy szűrőnk, amin Zalán nagyon hamar fennakadt. Az óráinkon könnyen észre lehet venni, ha valaki kimagaslóan teljesít. A beadandók minősége, a ZH-kon elért eredmények és a hallgatók hozzáállása mind indikátorként szolgálnak számunkra. Számtalan ilyen hallgató van, akikben van potenciál, és őket meg is keressük különböző lehetőségekkel. Egy TDK dolgozatot megírni természetesen rengeteg munka, ezért cserébe nem garantáltan, de nagy valószínűséggel a szakdolgozatára ötöst kap a hallgató. Nem mindegy ugyanis, hogy csak az órákon vagy már a TDK során kezdenek el foglalkozni a témával a hallgatók” - mutatja be Áron azt a rendszert, melynek segítségével Zalán is a látókörükbe került.

Ahogy Áron is említi, egy TDK dolgozat megírása nagy munkával jár, és kitartás is kell hozzá. Zalán minden akadályt sikeresen átugrott, melyben nagy szerepet játszott az a segítség és támogatás is, amit a konzulensétől, Árontól kapott. Ez azonban önmagában még nem volt elég ahhoz, hogy meggyőzze a továbbtanulásról.

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. Igazából fokozatosan győztem meg magamat a továbbtanulásról. Az alapszak után Vállalkozásfejlesztés mesterszakra mentem tovább. Az Agrobiznisz Tanszék szintén a Vállakozásfejlesztési Intézet alá tartozik, így házon belül tudtam maradni, és folytatódhatott a közös munka. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát. “ 

A továbbtanulás melletti érv volt az is, hogy a versenyeknek és a tudományos munkának köszönhetően nagyon jó ösztöndíjakat kaptam, melyek már versenyképesek voltak a piaci fizetésekkel is.

- mesél Zalán arról, hogy mi motiválta a továbbtanulásban a versenyszféra ellenében.  

maro_zalan_1.jpgZalán két legújabb TDK dolgozatát is bemutatta. Az egyik kifejezetten érdekes helyzetben készült. A magyarországi pálinkafőzés és a főzdék helyzetről szóló dolgozatot kiegészíti az Áron által 10 évvel korábban, hasonló témában írt munka is. A két dolgozat kiváló keretbe foglalja a magyar pálinkaágazat akkori és jelenlegi helyzetét, az elmúlt évtized változásait, valamint a múltban és a jelenben rendelkezésre álló lehetőségeket. Zalán kiemelkedő munkát állított össze a témában. Részletes irodalmi áttekintés után alaposan és precízen elemzi a komplex iparágat és a főzdék jövedelmezőségét, valamint az azokat befolyásoló szempontokat. A dolgozat kimagasló tartalmát elismerve Zalán elnyerte a TDK Best Papers díjat is a bírálóbizottságtól.  

Zalán kiemelte azt is, hogy mindkét dolgozatnál nagyon nagy segítséget jelentett a tanszék támogatása. 

Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni. Emellett Áron nemzetközi tapasztalatait is felhasználtuk.

“Amikor Ausztráliában, Canberrában voltam egy kutatói ösztöndíjjal 2018-ban, számtalan új dolgot tanultam a kinti kollégáktól. Például a szakirodalmi áttekintéssel és a forrásanyag feldolgozásával kapcsolatban a kint már bevett technikák és metódusok itthon még újdonságnak számítottak. Nagyon jó lehetőség volt, hogy a kint megszerzett tudást és tapasztalatot itthon is tudtam hasznosítani, és egyből át tudtam adni Zalánnak. Az egyik legjobb példa a Covidence nevű program, mely itthon még ismeretlen, azonban ennek a segítségével közösen tudunk cikkeket átnézni és szisztematikusan feldolgozni. Ez kifejezetten hasznos volt, amikor akár ezres nagyságrendben kellett forrásokat feldolgoznunk” - meséli Áron a külföldi tapasztalatairól.  

Zalán másik kiemelkedő dolgozata a kínai Új Selyemút kezdeményezésről szól. Az elméleti áttekintés és a módszertani ismertetés után részletesen elemzi a koncepció előzményeit és az Új Selyemút aktuális terveit. Az ókori Selyemút már 2100 évvel ezelőtt létezett, és ugyan erősen változó mértékben, de állandó összeköttetést biztosított Európa és Ázsia között, hiszen sok évszázadon keresztül elősegítette az áruk, a kultúra, a művészet, a történelem és a vallás áramlását Kína és a Nyugat között. Az Új Selyemút célja, hogy megerősítse a kapcsolatot Európa és Ázsia között, főként a vasútvonalakra és a történelmi Selyemútra alapozva. 

A koncepció és a várható hatások mellett a dolgozatban szó esik a magyar exportlehetőségekről is. Érdekes, hogy a mezőgazdasági termékek mellet a gyógyszeripari termékek is a legversenyképesebb magyar exportcikkek listáján szerepelnek. Valamint egyes országok tekintetében kiemelkedő egy-egy vállalat tevékenysége, mint például a Törökországba irányuló magyar szarvasmarhaexport, melynek nagyrésze egy vállalathoz köthető.  

Zalán Dolgozatait itt és itt olvashatod el.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig - Egy sikeres oktató-hallgató páros története  Tovább
Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával

glass-691576_1920_1.jpg

A világ egyik legkedveltebb, mégis legmegosztóbb üdítőitala a kóla. A káros hatásait már szinte mindenki ismeri, ennek ellenére az összejöveteleken szinte elengedhetetlen kellék. Az első pármillió üveg még kokaint is tartalmazott, de a társadalom nyomása kiűzte a drogot a titkos receptből. De vajon milyen jótékony hatásai vannak? És milyen terheket ró a kólaipar a környezetre?

2021.02.06. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Eredetileg kokainos volt?

A kóladió Nyugat- és Közép-Afrikában őshonos, de Madagaszkár szigetén, Mexikóban és Kolumbiában is régi hagyománya van a felhasználásának. Európában az 1500-as évek végén kezdett elterjedni, de csak 1886-ban vált közismertté. A kólafa az őserdőkben terem meg leginkább a csapadék és a páratartalom miatt. Éppen ezért más területeken csak üvegházakban találkozhatunk vele. A kóladió termésfala ehető, ezért az őshonos területeken szívesen fogyasztják frissen a gesztenyeszerű magot. Ezt a tevékenységet kólarágásnak hívják, amit rendszerint étkezés előtt végeznek. A kóladió rágása élénkítő hatású - minél többet rágja az ember, annál több cukor válik ki a magból.

A kóladió sorsdöntő éve 1886 volt, amikor John Pemberton amerikai gyógyszerész feltalálta a mai Coca-Cola elődjét. A Coca-Cola nemcsak kóladió és citromsav keveréke (ez lenne az egyszerű kólaízű szénsavas üdítő receptje), hanem egy, a mai napig titkos recept eredménye. A legelső hasonló üdítők még alkoholosak voltak - a legismertebb Angelo Mariani 1863-ban megalkotott kólabora volt -, és tartalmaztak kokaint. A Coca-Cola is ezen kokainos üdítőitalokhoz tartozott. 

drink-647063_1920.jpg

Kép: DWilliam, Pixabay

John Pemberton ugyanis kokaleveleket is használt a titkos receptben. A Coca-Cola fogyasztókra gyakorolt eufórikus és energetizáló hatása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a századfordulóra népszerűsége az egekbe szökjön. 1903-ban társadalmi nyomásra a cég leállt a kokain felhasználásával, de ez korántsem jelenti azt, hogy az üdítő egészségessé vált volna.

A kóladió jótékony hatásai

Arról már szinte mindenki hallott, hogy a kólának, mint üdítőnek milyen káros hatásai vannak a szervezetünkre. A szokásos “vesekárosodást okoz”, “előidézheti a cukorbetegség kialakulását”,  és “a hízás melegágya lehet” kijelentések helyett most nézzük meg, hogy a természetes kóladiót (amiből készülnie kellene a kólának) mi mindenre használják.

kg_2_6.jpg

Természetesen a kóladiós termékekből sem lehet bármennyit fogyasztani - a biztonságos adag testsúlykilogrammonként 0,7 gramm naponta. De miként vált a kóladió a világ legnagyobb márkáinak alapjává és az egyik legegészségtelenebb ital hozzávalójává?

A Coca-Cola és a Pepsi harca (vagy inkább szövetsége?)

A Coca-Cola a kokain kivonása után nem csak megőrizte, de növelni is tudta az értékét, és ma már szimbólumként jelenik meg a köztudatban. A másik nagy óriás szinte egyidőben fejlesztette ki titkos receptjét. A Pepsi történelmét szintén egy gyógyszerész indította el 1893-ban. A Brad’s Drinket, a Pepsi ősét, Caleb D. Bradham alkotta meg. A vízből, cukorból, vaníliából, kólaolajokból és mogyoróból készült ital csak 1902-ben kapta meg a Pepsi nevet. A két cég közötti rivalizálás óriási médiafelhajtást generált, így sikerült megragadniuk több millió ember figyelmét. Vajon ez tényleg szembenállás, vagy inkább szövetség a nézők figyelmének eléréséért?

“A kólák háborújában” a Pepsi csupán egyszer, 1979-ben tudta átvenni a vezető szerepet, amit a Coca hamar visszaszerzett - ekkor született meg a modernkori Mikulás mítosza is, amiről egy korábbi cikkünkben részletesebben is írtunk, és amivel a Coca-Cola vissza tudta szerezni a vezető pozíciót. A két cégről mesék és legendák sorozata keletkezett az elmúlt 130 évben.

Két kis történet:
Az egyik legrégebbi legenda úgy szól, hogy a Coca-Cola receptjét csak a két vezérigazgató ismeri, de mindketten csak a felét, így külön-külön nem tudják elkészíteni az üdítőt. Ez tartja egyben a vállalatot. Persze ennek is csak a fele igaz. Tényleg csak a két igazgató ismeri a receptet, de mindketten tudják az egészet. A vállalat kettéválásától úgysem kell félniük, hiszen a Coca-Cola oszthatatlan brandként hódította meg a vásárlókat. Valószínűleg a márka végét jelentené a szétválás.
A másik kis anekdota - ami az előzővel ellentétben színtiszta igazság - a Pepsiről és a Szovjetunióról szól. Közös történetük 1974-ben kezdődött, amikor diplomáciai kapcsolatain keresztül a Pepsinek sikerült bejutnia a világ egyik legnagyobb piacára - jócskán a Coca-Cola előtt. A két hatalom között barter megállapodás alakult ki. A kóla alapanyagaiért a Szovjetunió vodkával fizetett a Pepsinek, mivel az orosz hatalomnak dollárja nem volt, a Pepsi pedig nem tudott volna mit kezdeni a rubellel. Mikor a szovjet hatalom el kezdett gyengülni és megnőtt a kereslet a nyugati termékek iránt, már nem tudták kifizetni a Pepsit, mivel a cég nem tudott volna eladni annyi vodkát, amennyiért megérte volna a megállapodás. Ekkor engedték be a Pepsit, mint gyártót az országba. 

A kólaipar ökológiai hatása

plastic-bottles-115082_1920.jpg

Kép: Hans Braxmeier, Pixabay

A kóladió termesztése nagyon helyhez kötött, hiszen megfelelő csapadékmennyiség, hőmérséklet és termőföld kell hozzá. Habár a mai kólaitalokban nincsen túl sok kóladió-származék, a világkereslet kielégítéséhez azért így is jelentős mennyiségű kóladió szükséges. Ezenkívül egy palack kóla elkészítéséhez még számos országon keresztül vezet az út - a kóla gyártásától kezdve a műanyagpalackok elkészítéséig. Egy 1,75-ös kólának 0,6 kg CO2 kibocsátása van, ami 3,2 km kocsiútnak felel meg.

Manapság már minden nagyvállalat próbál minél környezetkímélőbb termékeket gyártani - leginkább a csomagolásokra koncentrálva -, ám a műnyagpalackok kibocsátása még így is óriási problémát okoz. A világ évente 335 millió tonna műanyagot termel, amiből nagyjából 3,7 millió tonnát tesz ki a kólánál is használt PET palack. Minden egyes kilogramm PET előállításánál 6 kg szén-dioxidot bocsátunk ki. Ha ezt így folytatjuk, akkor szakértői becslések szerint 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal...

A megoldás a hulladékkibocsájtás csökkentése, illetve a hulladék újrafelhasználása lenne. A szervezetünk számára pedig a mértékletes kólafogyasztás. A kóla, mint üdítő nem ördögtől való, egy-egy pohártól nem leszünk rögtön cukorbetegek, de mint minden más ételnél, erre is igaz a klasszikus mondás: “lehet fogyasztani, csak mértékkel”.

Mi történik mikor kólát iszol?

Első húsz perc: a véred cukorszintje megemelkedik, ami inzulinrobbanást okoz. 

Első negyven perc: Felszívódik a koffein, a pulzus felgyorsul, a vérnyomásunk megemelkedik.

Első hatvan perc: Fokozódik a dopamintermelés a szervezetünkben, boldogsághormon szabadul fel az agyunkban.

Első másfél óra: A bélrendszer alsó szakaszában, felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok. Jelentkezik a koffein vízhajtó hatása, és elindulunk a mosdó felé. A vércukorszint drasztikusan leesik, ennek, valamint a folyadékveszteség hatására fáradtság jelentkezhet.

Reális-e a kólavész a szervezetünkre?  - Nemi vágy élénkítése, depresszió és éhség csillapítása a világ legkedveltebb italával Tovább
Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek

empire-state-building-1081929_1920.jpg

A metropolisz-látkép alapvető elemei a felhőkarcolók, melyek egy város, állam, ország gazdasági hatalmának jelzői. Létezik azonban egy elmélet, amely szerint súlyos következményekkel jár a megépítésük.

2021.02.01. Írta: Szabó Judit, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bár nincsen egyetlen, hivatalosan meghatározott magasság, amely felett adott épületeket felhőkarcoló elnevezéssel illetünk, az USA-ban, a felhőkarcolók bölcsőjében általánosan elfogadott, hogy 150 métertől felhőkarcolónak nevezhetők az irodaházak, amelyek 300 m felett “szupermagas”, 600 m felett pedig “megamagas” felhőkarcolókká lépnek elő. 

A felhőkarcolók megjelenése

A kezdetekben persze ennél még jóval alacsonyabb volt a mérce, a városi látképtől elütő, abból kimagasló minden épület égigérőnek tűnt. A felhőkarcoló kifejezést a 19. század végétől használják, ekkor kezdődött el a 6-8 emeletesnél magasabb épületek tervezése és kivitelezése New Yorkban. A “felhőkarcolók fővárosának” is nevezett metropolisz a 20. század folyamán újra és újra elnyerte a világ legmagasabb épületének otthont adó város címet, legnagyobb vetélytársként Chicagot említhetjük. Ennek a versengésnek köszönhető az az ikonikus városkép, amely turisták millióit vonzza évről évről a városba. A felhőkarcolók azonban nemcsak mérnöki csodaként és turisztikai látványosságként funkcionálnak, hanem a világ legjelentősebb gazdasági vállalatainak és a legnagyobb szállodaláncoknak is helyet  adnak. Pontosabban egész szinteket.

A felhőkarcolók szépsége és előnyei mellett nem szabad azonban elfelejtkeznünk arról sem, hogy gyakran emberéletekkel is jár a megépítésük (a Felhőkarcolók árnyékában című film ezt mutatja be). Emellett hatalmas környezeti terheléssel és pazarlással folynak az építkezések; valamint a sokszor város nagyságú, saját infrastruktúrával rendelkező épületek fenntartása többnyire nem hatékony és nem is profitáló. Ez lehet az egyik oka annak az új rendelkezésnek, amely szigorú szabályokhoz köti a kínai felhőkarcolók építését, illetve megtiltja az 500 méternél magasabbak felhúzását.

Nagy érvágás lehet ez a helyi tervezőknek és kivitelezőknek, akik elérték, hogy a 21. századra a világ legmagasabb épületeinek többsége, a top 25-ből 21 Ázsiában legyen, s ezek közül 14 Kínában.

A Felhőkarcoló-hatás elmélete

1999-ben egy felettébb érdekes elmélet látott napvilágot a felhőkarcolók gazdasági hatásáról: Andrew Lawrence kutatása alapján pozitív korreláció van a világ legmagasabb felhőkarcolóinak építtetése és a pénzügyi hanyatlás, gazdasági válság bekövetkezése között.  A brit közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy az építkezési kedv fellendülése a könnyű hitelszerzési feltételeknek, az expanzív monetáris politikának és a spekulatív befektetéseknek az eredménye. Amikor ez a trend nem tartható fenn tovább, és a buborék kipukkan, akkor az ország gazdasági recesszióval néz szembe. Ez a folyamat, jelenség a Felhőkarcoló-hatás vagy -index (Skyscraper Index) nevet viseli, de természetéből adódóan gyakran emlegetik Felhőkarcoló-átokként (Skyscraper Curse) is.

Lawrence munkája alapján Mark Thornton 2005-ben megalkotott egy elméleti modellt, amelyben a mesterségesen alacsonyan tartott kamatlábakra - a virágzó gazdaságok és rekordmagas épületek közötti kapcsolóelemre - helyezte a hangsúlyt. Magyarázata szerint az ok-okozati összefüggés három különböző Cantillon-hatáson alapszik, amelyek a gazdaság egészében mesterségesen kiváltott strukturális változásokat tartalmaznak.

kuala-lumpur-1820944_1920.jpg

Kép: Walkerssk, Pixabay

Az első Cantillon-effektus a kamatláb hatása a föld / telek értékére és a tőkeköltségre: az alacsonyabb kamatláb emeli a föld árát, különösen az olyan nagy értékkel rendelkező területeken, mint amiket a metropoliszokban találhatunk. A profitmaximalizálás érdekében így itt kisebb alapterületű, de rendkívüli magasságú (és tőkeigényes struktúrájú) épületeket kell tervezni és építeni.

A mesterségesen alacsony kamatlábak második Cantillon-effektusa a cégek méretének és hatókörének növekedésében teljesedik ki. Az alacsonyabb tőkeköltség ugyanis növekedésre, tőkeintenzivitásra, valamint az új technológiák és a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználására ösztönzi a vállalatokat; különös tekintettel a körkörös gyártási folyamatokra (“roundabout production”).

És végül, az alacsony kamatlábakból következő harmadik Cantillon-effektus a világrekorder felhőkarcolók megépítéséhez szükséges új technológiákat és gyártási folyamatok kifejlesztését takarja. Az újabbnál újabb szintek felhúzásához elengedhetetlenek az innovatív és hatékony megoldások, melyek a kapacitásnövelésre és a helytakarékosságra fókuszálnak. Az építés alatt ez jelenthetett új típusú darukat és cementszivattyús rendszereket, a tényleges szerkezet szempontjából pedig gyorsabb lifteket, könnyebb kábeleket, a víz- és a szennyvízelvezetés reformját vagy kis helyigényű hőmérséklet-szabályozó rendszereket.

A gazdasági mutató relevanciája: példák

1. A felhőkarcoló-átok első áldozataként a New York-i Equitable Life Building-et tartják számon, amely 1870-ben a maga 43 méteres magasságával az első irodaépület volt, amely már személyszállító lifttel is rendelkezett! Az Egyesült Államokban hamarosan beköszöntött egy bankcsődökkel tarkított gazdasági recesszió, amelyet The Long Depression néven ismer a világ (1873-1878).

2. Ezt 119 méteres magasságával hamarosan felülmúlta a szintén New York-i Park Row Building, mely 1899-ben nyitotta meg kapuit és 31 emeletét. Két évvel később befejeződött a Philadelphia City Hall megépítése is (Philadelphia, 167 m), amely akkoriban a világ legmagasabb lakható épületének számított. Ezeket a felhőkarcolókat a New York-i Értéktőzsde 1901-es összeomlása árnyékolta be, ennek az eseménynek egy másik elnevezése az “1901-es Pánik”.

3. Még ugyanebben az évtizedben bekövetkezett a “Bankárok pánikja” is (1907), amely egy komoly pénzügyi válságot és a New York-i Értéktőzsde újabb visszaesését jelentette. A cikkünkben ismertetett elmélet szerint ebben a Singer Building (New York, 186 m) és a Met Life Tower (New York, 213 m) kivitelezése is közrejátszott.

4. A Chrysler Building (New York) 1929-ben 319 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete volt. Öt nappal az építkezés befejezése után eljött a Fekete Péntek, ami kiváltotta a „The Great Depression”-ként emlegetett első nagy gazdasági válságot (1929-1946). Ebben az időszakban épült meg az Empire State Building is (New York, 1931), ami 381 méteres magasságával és 102 emeletével több mint 40 évig volt a világ legmagasabb épülete.

5. Ezt a címet 1972-ben a One World Trade Center szerezte meg 410 méteres és 110 emeletes magasságával, amit egy év lemaradással, de ugyanezen paraméterek szerint követett a Two World Trade Center. Az épületegyüttestől azonban 1974-ben a chicagói Sears Tower (ma Willis Tower) vette el a világ legmagasabb felhőkarcolójáért járó dicsőséget: a 442 méter magas tornyot a korábbi csúcstartóval egyetemben a Bretton Woods-rendszer összeomlása, majd az USA gazdaságának erőteljes stagnálása sújtotta, amelyet az 1973-as magas olajárak és az azt követő tőzsdei összeomlás váltottak ki. 

6. Megfigyelhető, hogy eddig az Egyesült Államok volt a felhőkarcolók központja, leginkább New York és Chicago versengett a rekorder címért. 1997-ben a helyzet megváltozott: a 88 emelet és 452 m magas Petronas Towers (Kuala Lumpur) volt az ázsiai úttörő a rekordmagas felhőkarcolók történetében. Az ikertornyok megépítése éppenséggel egybeesett az ázsiai pénzügyi válsággal (1997-1998), melyet a deviza leértékelődése és a részvény-, illetve ingatlanspekuláció jellemzett. Az ország ekkor  piaci értékének felét veszítette el.

7. Malajzia után Tajvan is világrekorder magasságú felhőkarcoló-tulajdonossá vált: Taipei városában 2004-re megépült a 101 emeletes, 509 m magas irodaház, melyet kreatívan Taipei 101 névre kereszteltek. Az építkezést már 1997-ben bejelentették, és megkezdték, azonban a kivitelezést földrengések, tájfun és az ázsiai pénzügyi válság, valamint a Dotcom Bubble kipukkanásának átgyűrűző hatásai nehezítették (2000-2003).

8. A 2000-es években száz számra épültek a felhőkarcolók, leginkább az ázsiai kontinensen. A felhőkarcoló-átok áldozatainak listájára azonban a kutatók már csak egy épületet vettek fel: a dubai Burj Khalifat (2010), amely 828 méteres magasságával és 163 emeletével a világ legmagasabb felhőkarcolója ma is. Az építkezést 2004-ben kezdték el, így a 2007-2009-es hatalmas gazdasági visszaesés és válság (The Great Recession) ideje alatt történt a kivitelezés, amely a közel-keleti metropoliszban egy masszív hitelválsággal járt együtt.

kg_2_4.jpg

Az érem másik oldala: az elmélet kritikája

A kritikusok szerint Lawrence elmélete számos, közgazdaságilag is alátámasztott módon magyarázható. Ezek egyike, hogy egy rekord magasságú épület kivitelezéséhez akkor foghat hozzá egy ország, amikor rendelkezésére áll a szükséges tőke és mérnöki tudás. Ehhez azonban a történelem folyamán szükség volt technológiai újításokra, új szervezetekre (például az 1900-as évek elején a vagyonkezelő társaságok létrejöttére), a tőkebeáramlás intenzív növekedésére (például az 1990-es években Thaiföldön az ún. hot-money gazdaság kialakulása), innovációkra a pénzügyi szektorban (például a 2000-es évek elején létrehozott hitelderivatívákra), valamint kormányzati intézkedésekre. Evidens dolog, hogy a világ új legmagasabb épületének megtervezése, engedélyeztetése és kivitelezése tömérdek, rengeteg és még annál is több pénzbe kerül. Így ha az építkezés megkezdéséhez szükséges finanszírozási forrást előteremtette egy ország, akkor annak a gazdaságnak annyira expanzívvá kellett válnia, hogy nagyon valószínű, hogy rövid időn belül recessziós időszak köszönt be az ország (pénzügyi) életében.

Bár a Felhőkarcoló-index nem vált határozottan elfogadottá a tudományos világban, azonban mindenféleképpen érdemes figyelembe venni, ha rekordmagas irodaház építésében gondolkodik egy vállalat vagy egy ország.

Vigyázz, milyen magasra törsz! A felhőkarcolók nagy gazdasági árnyékot vethetnek Tovább
FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban?

FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban?

fintech-1.jpg

Technológiai fejlődés, digitalizáció, innováció, fogyasztói szokások radikális változása, mesterséges intelligencia – az elmúlt évek gazdasági történéseit ezekkel a kulcsszavakkal jellemezhetjük. A pénzügyi szektor egyik leglátványosabb történésének pedig a FinTech vállalkozások tömeges megjelenését és hatalmas térhódítását tekintjük. De mit is jelent mindez a gyakorlatban?

2021.01.27. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

FinTech (Financial Technology) megoldások alatt a különböző pénzügyi termékek és szolgáltatások ötvözését értjük technológiai újításokkal, az általuk kialakult új rendszereket, start-up vállalkozások üzleti modelljeit, illetve minden olyan megoldást, amelynek köszönhetően a pénzügyi rendszerek és szolgáltatások gyorsabbá, költséghatékonyabbá, illetve kényelmesebbé válnak. Ehhez a lakossági felhasználók számára is egyszerűen kezelhető felületeket, valamint alacsony költségű, akár ingyenes alkalmazásokat kínálnak, ami jelentős szerepet játszott a gyors elterjedésükben. 

A pénzügyi közvetítői rendszer reformjának elősegítése végett az offline pénzügyi szervezetekhez képest kevesebb hatósági előírás szabályozza a FinTech cégek működését az Európai Unió határain belül, lehetővé téve ezáltal egy szabadabb szolgáltatásnyújtást, valamint gyors és hatékony adaptációt az újonnan felmerülő fogyasztói igényekhez. Ezért több pénzügyi intézmény is megrendelőként lép fel a FinTech vállalatok irányában, amikor digitalizációs fejlesztésekre van szüksége, például az újfajta hitelminősítési eljárások, hitelezési folyamatok, folyószámla-alapú elektronikus fizetési módszerek vagy a kártyaalapú fizetési eszközök terén. A szakértők szerint ezek a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködések meghatározhatják a fejlett országok pénzügyi helyzetét a következő években.

A fejlődő országokban viszont más koncepcióra van szükség: a mobilhasználat népszerűsége és az internet alapú rendszerek infrastruktúrájának hiánya élénkítően hat a mobiltelefon alapú fizetésekre és a hazautalási megoldásokra, így ezekre kell építeni. Ehhez példaként szolgálhat Kenya, ahol 2007 óta működik az M-Pesa mobilfizetési rendszer: ez a szolgáltatás bankszámla nélküli átutalást, készpénz be- és kifizetést, közüzemi számlák kiegyenlítését, valamint tandíjfizetést is lehetővé tesz.

m-pesa.jpg

Mi a helyzet a magyar piacon? 

A magyar FinTech történelem 1997-ben az IND Kft-vel kezdődött. Ezt követően a többi hazai bank is sorra indította saját internetbankját, 2009-re pedig már a mobilparkolás, SMS értesítés, a mobil aláírás elektronikus szolgáltatások is elterjedtek. 2013-ban a hazai fejlesztésű, online fizetési platformot biztosító Barion elektronikus pénzt bocsáthatott ki; a konkurencia pedig már a következő évben megjelent az OTP Bank Simple alkalmazásával.

Napjainkban is aktív a magyar FinTech szektor: a legjelentősebb magyar fejlesztésű megoldások, applikációk között említhetjük a fizetési szolgáltatást nyújtó Barion-t és SimplePay-t, illetve a Z és Alfa generációra szabott Funsave-t, amely játékos keretbe foglalja a pénzügyi nevelést és megtakarításra buzdít.

Költségeink és kiadásaink követését segíti a Koin, amely kötelezően ajánlott minden egyetemista és pályakezdő számára. Az egyszerűen kezelhető alkalmazásban egyéni riportokat, feladatokat és emlékeztetőket is beállíthatunk, megelőzve azt, hogy a pénz kifolyjon a kezeink közül. A biztosítások világában a Kriph.io nyújt eligazítást, illetve visszahozza a közösségi élményt a modern technológiák segítségével: a felhasználókat saját szabályrendszerrel rendelkező kockázatközösségekbe tömöríti.

Akik szeretnének elmélyülni a kriptovaluták világában, netán bitcoin vásárláson törik a fejüket, azok ne hagyják ki a szintén magyar alapítású Mr. Coin alkalmazást. Érdekesség, hogy a forradalmian leegyszerűsített, gyors és biztonságos kriptopénzváltó szolgáltatás nemcsak online, hanem három automatánál is igénybe vehető Budapesten.  A hazánkban népszerű, de külföldi fejlesztésű megoldások közül pedig figyelmedbe ajánljuk a Transferwise utalási platformot, a Revolut online bankot, illetve a Passbyme elektronikus ügyfélhitelesítést. 

what-is-fintech-square.jpgJövőbeli trendek

Kutatások szerint a következő években a pénzügyi szolgáltatóknak három fő fogyasztói igényt kell kielégíteniük: biztonság, egyszerűség (ami gyorsaságot implikál) és felhasználói élmény. Azok a vállalatok lehetnek tehát sikeresek, akik lépést tudnak tartani az innovatív megoldásokkal és változó igényekkel, ami a FinTech megoldások növekvő népszerűségét és a hagyományos fizetési módok háttérbe szorulását jelezheti. 

Az okostelefont használók aránya drasztikusan megemelkedett az elmúlt években, és ezáltal a mobilfizetések aránya is folyamatosan növekszik. Üteme a jövőben tovább gyorsulhat, amely a kártyás fizetés visszaszorulását és a készpénzhasználat végét jelentheti – egyes szakértők már a készpénz teljes eltűnését jósolják 2050-re. Ezt támasztja alá a fejlődő régiókban (főként Latin-Amerikában és Afrikában) megfigyelhető trend is: az itteni országok nem rendelkeznek fejlett bankrendszerrel, csupán a lakosság alacsony hányada használ bankszámlát vagy egyéb banki szolgáltatásokat. A felmérések szerint viszont 2025-re az itt élők közel 75 százalékának lesz okostelefonja, így ezen piacok gyors technológiai alkalmazkodása kiváló lehetőségeket tartogat a FinTech vállalkozások számára. Ezekben az országokban kimaradhat a betéti- és hitelkártya-fizetés elterjedése, s a készpénzhasználat után rögtön (az esetleg FinTech megoldásokkal támogatott) mobilfizetés elterjedése várható. A korábban említett M-Pesa esetében is ez történt: a szolgáltatás sikerének kulcsa az egyszerű: olcsó és könnyű regisztráció és használat, hiszen a felhasználónak mindössze egy SIM-kártyával kell rendelkeznie.

A FinTech megoldások terjedésével a jelenleginél is nagyobb figyelmet kell fordítani eszközeink védelmére, a felkeresett oldal megbízhatóságára, hiszen évről évre nő az adathalászat és -lopás áldozatainak száma. A pénzügyi technológiák digitalizálásának ellenzői kiemelik, hogy kialakulhat egy úgynevezett adatgazdaság, amikor az adataink mint fizetési eszközök jelenhetnek meg.

FinTech gyorstalpaló - Mi folyik most a pénzügyi szektorban? Tovább
Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

pexels-cottonbro-3943716.jpg

Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.

2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.

Kutatás a részvételi költségvetésről

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.

A kutatás célja átfogó képet adni a fővárosban már megvalósult és a jövőben megvalósuló részvételi költségvetési programok helyzetéről, megvalósulásáról és elméleti modelljének alkalmazásáról. A kutatócsoport nyomon fogja követi a folyamat hosszútávú hatékonyságát, és igyekszik hozzájárulni annak sikeréhez a következő években. Bár a koronavírus terjedésének megállítása érdekében tett önkormányzati intézkedések jelentősen átalakították a részvételi demokráciára szánt 2020. évi költségvetést, a kutatás változatlan intenzitással folyik jelenleg is.

A részvételi költségvetés eredete és működése

A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.

A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.

A részvételi költségvetés lényeges pontja, hogy egy több éven keresztül ismétlődő folyamatra épül, amely fokozatosságából adódóan egyre több helyi lakost von be a részvételbe. Amellett, hogy az állampolgári részvétel növekszik, a költségvetés is egyre nagyobb részben a modellre alapozva tervezhetővé válik. Fő értékei az átláthatóság, a deliberáció és a közösségfejlesztés.

pexels-helena-lopes-3471029.jpg

Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról

Hogyan valósul meg Budapesten

Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.

pexels-alexander-mils-2068975.jpg

Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról

A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd”  (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.

pexels-fauxels-3183150.jpg

Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról

A kutatócsoport a tavaszi félévben is várja a téma iránt érdeklődő hallgatókat és oktatókat. Szívesen csatlakoznál egy lelkes és inspiráló csapathoz kutatótársként, a szakdolgozatod miatt, esetleg TDK keretében? További információért keresd Kiss Gabriellát (gabriella.kiss@uni-corvinus.hu)!

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről Tovább
A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában

A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában

suket_dedhia.jpg

Bhutánban a kormány célja, hogy az emberek minél boldogabbak legyenek. A gazdasági növekedés helyett a békét, az egészséget és az emberi kapcsolatok minőségét tekintik mérvadónak. De vajon lehetne ezt alkalmazni itthon is? Mit tanulhatunk a világ legboldogabb országától?

2021.01.25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Suket Dedhia, Pixabay

“A boldogság helyhez kötött” - így szól Bhután hivatalos turisztikai szlogenje. Természetesen a bhutáni emberek úgy gondolják, hogy ez a boldog hely a saját országuk, de Bhután neve a nemzetközi köztudatban is egyre jobban összeforr a boldogság fogalmával. Az ország imázsát a Himalája által védett páratlan természeti környezet, a toleráns és békés buddhista felfogás, a máig élő falusi kultúra, a politikai stabilitás és a helyi lakosok vendégszeretete jellemzi a legjobban. Habár Bhután egyedülálló a világon, még biztosan találnánk olyan országot, aminek hasonló turisztikai vonzereje van. De akkor miért tartják Bhutánt a világ legboldogabb országának? A választ a Bruttó Nemzeti Boldogságnak nevezett politikában találjuk.

Mi a boldogság?

temple-1166023_1920.jpg

Kép: Devanath, Pixabay

A boldogság definiálásánál a legnagyobb gondot a kultúrák közötti különbségek jelentik. Mást jelent egy európai nagyvárosban, mint egy bhutáni kis faluban boldognak lenni. Máshogy gondolkodnak a kérdésről a keresztény vallású emberek, mint például a buddhista vagy iszlám hívők. Nem beszélve arról, hogy a különböző kultúrákban minden egyes embernek is mást jelent a saját boldogsága.

A bhutáni boldogság koncepciója abban rejlik, hogy nem az egyéni boldogságot tekinti mérvadónak, hanem a közösségét. A GNH (Gross National Happiness) célja, hogy egy társadalmi harmóniát alakítson ki, ami túlmegy az egyén időszakos boldogságérzetén.

Most a te véleményedre is kíváncsiak vagyunk! A cikk végén található rövid kérdés anonim megválaszolásával lehetőséget kaphatsz arra, hogy a gondolataid megjelenjenek a grafikáinkon.

A koncepció eredete és felépítése

travel-3296588_1920.jpg

Kép: Peter Anta, Pixabay

„A történet 1976-ban kezdődött, amikor az akkor 22 éves negyedik bhutáni király egy nemzetközi tárgyalása után Srí Lanka repülőterén, hazaindulása előtt sajtótájékoztatót tartott. Egy indiai újságíró megkérdezte, Bhutánban mennyi az egy főre jutó nemzeti össztermék. Szerette volna zavarba hozni őt a riporter, hiszen tudta, ebben a kategóriában Bhután a maga mindössze negyvenkilenc dollárjával a világon a második leggyengébb adatot produkálja – a bhutáni gazdaságban nagyon kevés pénz mozgott, márpedig ezek a számok pénzt mérnek. A fiatal király hirtelenjében azt válaszolta: nálunk a nemzeti összterméknél fontosabb a nemzeti összboldogság. Miközben nyilván arra gondolt, hogy őt nem a dollár érdekli, hanem az emberek elégedettsége” - nyilatkozta 2015-ben Michael Rutland, a GNH fogalmát megalkotó tanító. 

Ezután már önálló életre kelt a Bruttó Nemzeti Boldogság fogalma. A koncepció lényege, hogy a kormány az anyagi javakban mért növekedésen túl fontosnak tartja a más, nem anyagi javak mérését is. Míg a többi állam által használt GDP a termelés, a technológiai fejlődés, a kereskedelem és a gazdasági mutatók alapján versenyezteti az egyes országokat, addig a GNH koncepciója többek között a gyerekek egészsége, az oktatás színvonala, a kultúra virágzása és a házasságok tartóssága alapján elemzi a világ államait. Ezeket a gondolatokat az Egyesült Államok korábbi minisztere így fogalmazta meg 1968-ban:

A bruttó nemzeti termék nő a légszennyezéstől, a cigarettareklámoktól és a közlekedési balesetek utáni mentési munkálatoktól. Nő az ajtóinkra szerelt speciális záraktól, és a börtönöktől, amelyekbe azokat zárjuk, akik zárjainkat feltörik. Nő a fák és a természet csodáinak őrült ütemű pusztításától… Nő a sorozatgyilkos puskájától, és az erőszaktevő késétől, és azoktól a televíziós programoktól, amelyek az erőszakot dicsőítik, hogy gyerekjátékokat adjanak el. Ugyanakkor a bruttó nemzeti termék nem számol gyermekeink játékainak örömével. Nem veszi figyelembe… nyilvános vitáink tartalmasságát vagy köztisztviselőink becsületességét. Nem méri sem szellemünk erejét, sem bátorságunkat, sem bölcsességünket, sem tudásunkat, sem együttérzésünket, sem hazaszeretetünket. (Valcsicsák Zoltán fordítása alapján)

Röviden: mindent mér, kivéve mindazt, amiért érdemes élni.

Robert F. Kennedy

A GNH index felépítése az elmúlt évtizedek során egyre komplexebb lett - mostanra már 124 változóból, 33 indikátorból, 9 területből és 4 alappillérből áll. A 2005-ben kialakított mérési rendszer már lehetővé teszi Bhután Bruttó Nemzeti Boldogságának számszerűsítését, és esetleg más országokra való kiterjesztését is.

gnh_index.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

A GNH koncepció globális hatása

Az elmúlt tizenöt évben az össznemzeti boldogság elmélete tiszteletreméltó helyet harcolt ki a többi rendhagyó index között. Bhután 1971 óta teljes jogú tag az ENSZ-ben, és jelentős részt vállalt a ma már nemzetközileg is elismert Fenntartható Fejlesztési Célok kidolgozásában. Emellett bhutáni nyomásra az ENSZ 2013-ban március 20-át kijelölte a Boldogság Világnapjának.

ff_17.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Az elméletet itthon is fontosnak tartják, ami az idei Új Nemzeti Kiválósági Programban is megmutatkozik. Ahogy a Corvinus Egyetemen rendezett online Kutatási héten is kiderült, Dr. Kovács Gábor a Corvinus Gazdaságetikai Központjának adjunktusa egyéves kutatásában arra keresi a választ, hogy miként mérhető és fejleszthető a budapesti József Attila-lakótelepen a társadalmi jól-lét a GNH koncepciója alapján.

A GNH koncepció sikeressége az általa képviselt értékekben rejlik. Egy olyan fejlődést jelent, amelyet az emberi értékek fontossága és az egyszerűség jellemez a legjobban. Egy fejlődést, amit nem a termékek, az adók nagysága, a beruházások mértéke vagy a technológiai innováció vezet, hanem az igyekezet, hogy a bhutáni emberek biztonságban, jólétben és szeretetben érezzék magukat.

Neked mit jelent a boldogság?

Most a te gondolataidra vagyunk kíváncsiak. Neked mit jelent a boldogság? Mi az, ami igazán mosolyt csal az arcodra? Az anonim form eredményeiből a Közgazdász Online vizuális csapata fog grafikát készíteni. Légy részese te is!

Google form egyetlen kérdéssel

A nép boldogsága vagy a gazdasági növekedés a fontosabb? - Élet a világ legboldogabb országában Tovább
Szagok küldése chaten és illatos reklámok az otthonodban - 2021 a virtuális szaglás éve lehet

Szagok küldése chaten és illatos reklámok az otthonodban - 2021 a virtuális szaglás éve lehet

adult-19033_1920.jpg

Gondolkodtál már milyen lenne a Google Maps beépített szaglóreceptorokkal? Rákattintasz egy olasz étteremre, és a telefonon keresztül érzed a frissen sült pizza illatát. 2021 a virtuális szaglás éve lehet. Tudósok dolgoznak a legfejlettebb szaglószimulátorok kidolgozásán, amik nemcsak az illatos online vásárlás és az illatos reklámok korát hozhatják el, hanem az orvostudományban és az oktatásban is egy új korszakot nyithatnak meg.

2021.01.18. Írta: Belayane Najoua, borítókép: PublicDomainPictures, Pixabay

2021 a virtuális szaglás éve lehet

Az orvostudományban már régóta foglalkoznak azzal, hogy illat- és érzelemfeldolgozásnál milyen reakciókat produkál az agyunk. Az illatok hatással vannak a hangulatingadozásra és az azokkal járó betegségekre is. Japánban már kifejlesztettek egy intravénás módszert, melyben fokhagymaszagú anyagot fecskendeznek be az alany ereibe. A fokhagyma tisztító hatásának segítségével próbálják megelőzni a szaglószervi problémákat, amik sokszor mentális betegségekhez is vezethetnek.

Mivel egyre nehezebb egy-egy vásárló figyelmét lekötni, az utóbbi években a gazdasági szférában is elkezdtek foglalkozni a szaglás nyújtotta élménnyel. Kaliforniában az Aromyx, Valenciában az Olorama Technology dolgozik digitális szaglóreceptorok és szagszimulátorok kifejlesztésén. 2019-ben az Aromyx közel egy milliárd értékű befektetést kapott, hogy a szaglószimulátorok mellett a virtuális ízlelésen is dolgozzon. A digitális szaglóreceptorok iránt már a Google is érdeklődött - milyen lenne a Google Maps beépített szaglóreceptorokkal? Rákattintanál egy étteremre, és érznéd az ételek illatát. A két cég olyan mindennapi alkalmazásokon is dolgozik, mint például az illatok küldésére alkalmas okostelefonok.

Tanítás a szagláson keresztül

coffee-2151200_1920.jpg

Kép: Daria Yakovleva, Pixabay

A kutatások szerint, ha az élményekhez jellegzetes illatokat tudunk társítani, akkor arra a pillanatra könnyebben és hosszabb ideig tudunk emlékezni. Így van ez a tanulással is. A szaglásalapú módszerek a tananyag részét is képezhetik a jövőben - a lekaparható illatkártyáktól kezdve az illatos könyvekig, az innovatív oktatás új világát nyithatja meg a szaglószimulátorok kifejlesztése.

Az egyedi és specifikus szagok minél kifinomultabb érzékelése tanulható készség, így az orrjáratok képzése reményeink szerint az oktatási tantervek része lesz a közeljövőben. A kollégáimmal már olyan szaglókönyveket használunk, amelyek összekapcsolják a különleges szagokat az egyes betűkkel, így megkönnyítve az általános iskolába járó gyerekek tanulási folyamatát

- nyilatkozta Natalia Kucirkova, a brit Open University és a norvég Stavangeri Egyetem kutatója.

Szaglás a gazdaságban

Az online vásárlás szerepe a vírus alatt még inkább előtérbe került, így nem csoda, hogy a legnagyobb vállalatok érdeklődnek a fejlesztések iránt. Az üzletek a virtuális valóság alkalmazásával személyesebbé és testközelibbé tehetik a vásárlói élményt. Az eddig bevált online boltbejárás mellett az egyes részlegekre jellemző illatok digitális átadásával is megragadhatják a vásárlók figyelmét. A jövőben pedig még a szaglóreceptorokkal felszerelt televíziók kora is eljöhet, mikor minden reklámnak más illata lesz.

Az online bevásárlás mellett a gazdaság más területein is lehetőség lehet a szagszimulátorok alkalmazására. Például a GPS-követés és a környezeti szagfelismerés alkalmazásával ellenőrizhetik az autóvezető viselkedését, alkoholfogyasztását. A Cybernetic AI Self-Driving Car Institute 2018-ban javaslatot tett egy „e-orrra” az önvezető autók számára. A művészetben pedig eljöhet a parfümalapú műalkotások kora is - ilyen például a lengyel Martynka Wawrzyniak Smell Me című kiállítása, ahol a művész a testszagot illatos önarcképpé alakította. 

A járvány hatása a szaglásunkra

mask-5008660_1920.jpg

Kép: Engin Akyurt, Pixabay

A világjárvány alatt a megnövekedett fertőtlenítő-használat, valamint a covidos betegek által tapasztalt szag- és ízérzékelési változások miatt valószínűleg globális mértékben csökkent a természetes szaglás átlagos érzékenysége, ami miatt megnövekedett a viselkedési és mentális zavarok kialakulásának esélye is. Ehhez ráadásul még hozzájárult a megváltozott környezet - a depresszióra hajlamos emberek a kevesebb közösségi interakció  miatt nagyobb eséllyel válhattak a betegség rabjává. A gyógyszercégek ezért valószínűleg nagyobb hangsúlyt fognak fektetni olyan illatterápiákra, amik például a depresszió és a szorongás csökkentésére ma is használt citrusos illatanyagokon alapulnak.

Természetes illatszerek hiánya

rose-4274667_1920.jpg

Kép: Konevi, Pixabay

A természetes illatszerek egy része eltűnőben van, pedig létfontosságúak lennének a szaglószimulátorok globális elterjedésében - ilyenek például a jázmin, a szantálfa, a rózsa és a levendula. De míg az első kettő szintetikusan is előállítható, addig a rózsa és a levendula nem. Ezen növények védelmének érdekében szabályozásokat vezethetnek be a parfümiparban, amik kevesebb illóolaj felhasználásához vagy mesterséges anyagok alkalmazásához vezethetnek.

Nem tudhatjuk, hogy mikor jön el a szaglást küldő emojik ideje, de a fejlesztések arra mutatnak rá, hogy a 2021-es év úttörő változást hozhat a virtuális szaglás technológiájában.

Szagok küldése chaten és illatos reklámok az otthonodban - 2021 a virtuális szaglás éve lehet Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

soundtrap-h6pdedr9izo-unsplash.jpgMilyen változásokat tartogat a jövő, és ezekből mit érzékelhetünk már most? A Messzelátó című podcastben szakemberekkel, kutatókkal hallgathatsz meg beszélgetéseket többek között digitalizációról, médiáról, alternatív közgazdaságtanról és környezetvédelemről. A dupla podcastsorozat másik felében, az Útravalóban pedig fiatal, inspiráló vállalkozók és érdekes személyiségek életútját, világlátását és pályaívét ismerheted meg. A podcast most jelent meg Spotify-on is, ezért betekintést nyújtunk abba, miről hallhatsz benne.

2020.01.08. Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Soundtrap on Unsplash

Tekintsünk együtt a jövőbe!

Így hangzik a Messzelátó podcast jelmondata, ami arra hívja a hallgatókat, hogy szakértők segítségével betekintést nyerjenek egy-egy, a jövőnket alapjaiban meghatározó területbe. 

Ingyen használjuk a közösségi médiát, de az is használ minket: bevételei azokból a reklámokból erednek, amiket mi nézünk, amikre mi kattintunk, és azokat az adatokat használja fel, amiket mi adunk meg, mi generálunk. Felhasználókként úgy lettünk az internet árucikkei, hogy közben észre sem vettük? A Messzelátó első részében Dr. Bokor Tamás médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk arról, hogyan hat ránk a közösségi média a mindennapokban, és hogyan alakulhat a Facebook és más gigantikus techcégek jövője.

“Amire fel kell figyelni, hogy minden változás belülről kell, hogy fakadjon, körülbelül így van ez a médiatudatossággal is. Ha én a webet akarom uralni, először magamat kell uralnom. ”

Ha már láttad a The Social Dilemma című filmet, ami a 2020-as év egyik emlékezetes alkotása volt Netflixen, akkor még érdekesebb lesz számodra ez a beszélgetés.

bokor-tundi.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Emberközpontúság és egyenlőség a gazdaság fókuszában

Már a neve is sokat elárul erről az alternatív gazdasági szemléletről: emberközpontú, keresztény és társadalmi elvekre épül. A Messzelátó második részében közelebbről megvizsgáljuk az emberközpontú gazdaság irányzatát, ami új utakat keres a jelenlegi mainstream gazdasági berendezkedéshez képest.

Az emberközpontú gazdaság elméletéről és megvalósíthatóságáról az irányzat megálmodójával, Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővérrel beszélgettünk.

“Bátran ajánlanám mindenkinek, aki szereti az embert, aki szereti a gazdaságot, és aki úgy gondolja, hogy valamilyen élhető gazdaságot szeretne megvalósítani.”

Mindez csak egy hangzatos elképzelés vagy egy valóban megvalósítható gazdasági rendszer? Hogyan lehet a boldogságot és az embert a gazdaság középpontjába helyezni? A beszélgetésből kiderül.

laura_nover-2_1.JPG

Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász Online

Egy másik alternatív gazdasági irányzat, az ökológiai közgazdaságtan ugyancsak új utakat keres, bár kissé eltérő kiindulópontokkal. Dr. Köves Alexandra, aki a Messzelátó harmadik adásának vendége volt, maga is podcaster, a Zöld Egyenlőség házigazdája. Emellett a Corvinus Egyetemen tanít és a Nemnövekedés Mozgalom tagja. A kutatótól megtudjuk, mit jelent a gazdaság beágyazottsága a társadalomba, hogyan valósítható meg a jóllét és miben tér el ez az alternatív irányzat a jelenlegi gazdasági berendezkedéstől.

“Ne egyensúlyi helyzeteket teremtsünk, hanem vegyük ki ezt a kényszerű növekedést a rendszerből. A nemnövekedés nem kényszerű csökkenést jelent, hanem azt, hogy nem a növekedés pörgeti a gazdaságot, hanem egy másik logikát próbálunk meg létrehozni. Nyilvánvalóan ehhez a társadalom és a gazdaság minden területét át kellene alakítani.”

Inspiráló karrierutak beszélgetésekbe foglalva

Az alternatív irányzatok különlegességén túl az Útravaló podcast első részei is olyan személyeket mutatnak be, akik valami egyedit hoztak létre. A karrierutakat és inspiráló személyiségeket feltáró beszélgetések célja, hogy a hallgatók számára útravalót adjanak személyes és szakmai fejlődésükhöz. 

A koronavírus-járvány kétségbeesett helyzetbe sodort sok egyetemista gyakornokot, pályakezdőt és többek között a turizmus szektorban dolgozókat is. Mit lehet tenni, ha egy üres sáv szerepel majd a CV-ben, és hogyan lehet hasznosan tölteni az időt, képezni magunkat a munkakeresés ideje alatt is? Megyeri Mirtill, a Zyntern Állásportál fiatal alapítója otthonosan mozog a munkaerőpiaci trendek és változások között, és az Útravaló első részében megosztja velünk, hogyan lehet mégis a lehető legjobbat kihozni ebből az időszakból.

"Amellett hogy elvégzünk egy képzést, egészen nyugodtan meggondolhatjuk magunkat, és nyitottak lehetünk arra, hogy megtanuljuk azokat a készségeket, amiket sokkal jobban a magunkénak érzünk. Bátornak kell lennünk, és hallgatni arra, hogy mit szeretnénk csinálni."

Mirtill szerint a szakmai munka is tud flow élményt adni, de hogy hogyan, azt a podcastből tudhatod meg.

podcastu2_1.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyermekekért alapítója azonban biztosan tudja a titkot. Az Útravaló második részében arról mesél, hogy mire van szüksége egy beteg gyereknek a gyógyszereken túl, hogyan lehetne karácsony egész évben és milyen űrt tölt be az Amigos Magyarországon. 

“Egymásnak egy védőhálót adunk, ez az egyik különlegességünk. A másik pedig az, hogy bebizonyítjuk, hogy önkénteskedni menő, és a sztereotípiákat egyre jobban döntjük le. Önkénteskedni a legmenőbb dolog - ezt bizonyítja minden egyes amigo, minden egyes lélegzetével.”

Válj te is egy közösség részévé, és kövesd a Messzelátó & Útravaló csatornát Spotify-on és YouTube-on

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is Tovább
Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

architecture-1868667_1920.jpg

A Szilícium-völgyről elsőként a garázsokban megszülető olyan óriási mamutcégek jutnak eszünkbe, mint az Apple, a Microsoft, a Google és a Facebook. De vajon hogyan alakult ki egy kopár síkságból a világ high-tech fellegvára? Mi köze van a NASA-nak és az amerikai hadseregnek az oktatásfejlesztéshez? És miért éppen Szilícium-völgy lett a neve?

2021.01.07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay 

Westernfilmből technológiai parkokig

A ma már technológiai parkokkal, ipari központokkal és a legmodernebb irodákkal zsúfolt 40 négyzetkilométer nem nézett ki így mindig. A 19. században a terület inkább hasonlított egy westernfilm díszleteire, mint egy high-tech völgyre.

Az amerikai ipari forradalom nyomán a keleti parton meggazdagodott vállalkozók az ország nyugati részén kezdtek el új lehetőségeket keresni. Leland Stanford is egy volt az iparbárók közül. A vasútépítésből meggazdagodott báró hitt az oktatás erejében, ezért tífuszban meghalt fia emlékére 1891-ben megalapította az egyetemet a család birtokán a Santa-Clara völgyben. Az egyetemet, ami ma is szinte az összes világrangsor élén ott van: a Stanfordot. Az egyetem új lendületet adott nemcsak a nyugati befektetéseknek, hanem az éles eszű fiatalok régióba vonzásának is. Az első jelentős befektetés a Stanford Egyetem vezetőjétől származott (nagyjából 500 dollár), aki Lee de Forest feltaláló vállalkozásába szállt be. A befektetés elérte célját: de Forest 1906-ban szabadalmaztatta a három elektródát tartalmazó elektroncsövet, amit az elektronikában erősítésre használnak.

stanford-5156310_1920.jpg

Kép: Anubhav Gaur, Pixabay

Hét helyett egy alapító atya

A Stanfordra egyre több tehetséges és ambiciózus fiatal érkezett, hogy bepillantást nyerjen a keletinél jóval liberálisabb oktatásba. Így került az egyetemre Frederick Treman is, aki a Stanford elvégzése után PhD fokozatot szerzett a Massachusetts Institute of Technology-n. A völgybe visszatérve tanítani kezdett a Stanfordon, és 10 év alatt világszínvonalúvá fejlesztette az egyetem elektromérnöki karát. Az egyetlen kudarca az volt, hogy a legjobb végzős diákjai sorra hagyták ott a régiót, s mentek keletre, hogy egy ottani nagyvállalatot erősítsenek.

A diákok maradására tett erőfeszítései nyitott fülekre találtak. Az első sikere a William Hewlett és David Packard által megalapított Hewlett-Packard nevű vállalkozás volt, ami tényleg egy garázsban született meg. Treman lett a szilícium-völgyi vállalkozások legnagyobb támogatója, befektetője, ötletadója - éppen ezért tartják őt a Szilícium-völgy alapító atyjának. Az első nagy megbízást, aminek értéke 568 dollár volt, az akkor még jelentéktelen Disney Studiótól kapta a Hewlett-Packard cég.

innovation-561388_1920.jpg

Kép: Michal Jarmoluk, Pixabay

A sikereket látva a diákok sorra fogtak össze és alapítottak légiipari, elektronikai vállalkozásokat. Így vált a régió az első olyan vállalati hálózattá, ahol az alapítókat a közös oktatási múlt kötötte össze. A Stanford a globális munkaerő-utánpótlás szerves részévé vált, ezt a szerepet ma is tagadhatatlanul őrzi.

A hadsereg, mint a legnagyobb hajtóerő

Az amerikai hadsereg és a Szilícium-völgy kapcsolata még a 30-as években erősödött meg. A II. világháborúra való készülődés során az amerikai hadsereg egy megrendelés-sorozatot indított a Szilícium-völgy felé, de ha ez még nem lett volna elég, az amerikai állam elkezdte támogatni a leszerelt katonák továbbtanulását, így rengeteg tanuló is áramlott a régióba. A Stanfordra az 1848-49-es évben ezerrel többen jelentkeztek, mint az azt megelőzőben. Treman 1965-ben vonult vissza az egyetemi élettől, de előtte még megalapította a Stanford Ipari Parkot.

Treman a parkot 1951-ben kezdte el építeni, ahol irodáknak, kutatólaboratóriumoknak kínált hosszú távú szerződéseket. A fejlesztések hatására 1958-ban ebben a parkban fejlesztették ki az integrált áramkört, ami végérvényesen feltette a völgyet Amerika ipari térképére. Az áramkörök később nagyban hozzájárultak a NASA tevékenységéhez is. Az amerikai állam, a hadsereg és a NASA képes voltak arra, amire egy átlagfogyasztó nem - célokat szabtak ki, amiket a régiónak teljesíteni kellett. Ez olyan fejlesztéseket, találmányokat “facsart” ki a régióból, amik végérvényesen is a high-tech szektor melegágyává tették a Szilícium-völgyet.

Miért pont Szilícium-völgy?

bar-621033_1920.jpg

Kép: Firmbee, Pixabay

1963-ban már negyven cég 11.500 embernek adott munkát. A cégek több mint fele az elektronikában, a high-tech iparágban tevékenykedett. 1971-ben az Electronic News-ban jelent meg Don Hoefler cikke, amiben először hívják a régiót Szilícium-völgynek. A terület azóta is ezt a nevet viseli. Az 1970-es években alapították az Atarit, az Apple-t és az Oracle-t is. Míg a korai fázisban leginkább a hadsereget és a NASA-t szolgálta ki a régió, addig a 90-es évekre már a polgári fogyasztási cikkek kerültek többségbe, amit olyan nemzetközi vállalatok gyártottak, mint az eBay, a Paypal, a Google, a Facebook, az Uber és a Tesla. Az egyik legnagyobb lendületet az internet iránti kereslet jelentette, ami hamar világhírnevet hozott az egyetemekkel, fejlett kutatólaboratóriumokkal, irodákkal elárasztott negyven négyzetkilométeres területre.

A Szilícium-völgyet gyakran hívják Szilikon-völgynek, ami egy téves megnevezés. Ennek oka, hogy a szilícium angol neve silicon, míg a magyarul szilikonnak nevezett anyagot angolul silicone-nak nevezik.

Láthatjuk, hogy az egyik napról a másikra multinacionális cégekké váló garázsvállalkozásoknak otthon adó környezet korántsem alakult ki könnyen. Komoly beruházások, oktatásfejlesztés, több milliárd értékű megrendelések és rengeteg kitartás kellett ahhoz, hogy egy új szellemiségű vállalati kultúra alakuljon ki, ami lehetővé tette, hogy a Szilícium-völgy a világ legmeghatározóbb high-tech régiója legyen.

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy? Tovább
Mennyit ér a Nike cipőd? - Letöltötte a WhatsAppot, kínai gulágba került

Mennyit ér a Nike cipőd? - Letöltötte a WhatsAppot, kínai gulágba került

agriculture-4208863_1920.jpg

2019-ben a Nike gyárában 800 ujgur munkás, hétmillió sportcipőt gyártott le, miközben a havi fizetésük sokszor még a 410 forintot sem közelítette meg. Kína legnagyobb tartományában sorra építik a kényszermunkatáborokat, ahol embertelen körülmények között dolgoztatják a tartomány kisebbségét. A legnagyobb gyapotimportáló cégek, mint a Coca-Cola, Nike, H&M tovább akarnak kereskedni a régióval. A profit vagy az emberi jogok a fontosabbak?

2020.01.06. Írta: Belayane Najoua, borítókép: DJI-Agra, Pixabay

A világ gyapottermelésének 20-22 százalékát, a kínai össztermelésnek pedig a 84-87 százalékát adja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen termesztett gyapot. A terület jelentős részén muszlim ujgurok laknak, akiket az emberi jogokat megsértve kényszerítenek munkára. Az egymást követő erőszakos eseményeket a kínai központi hatalom az etnikai szeparatizmusnak tulajdonítja, de az elmúlt években készített tanulmányok és tényfeltáró cikkek egészen máshogy mutatják be a helyzetet.

Szegénységcsökkentés vagy kényszermunka

hszincsiang.jpg

Magas hegyek ölelésében, az észak-nyugati határnál található Hszincsiang tartománynak nehéz és fordulatokkal teli történelme van. Az elszigetelt területen az első ismert emberek mongoloidok voltak, akik a környezeti adottságok miatt nomád életmódot folytattak. A kínaiak csak az i. e. második évszázadtól vannak jelen a régióban, amikor a kínai nép elfoglalta a Tarim-medencét. A kínai Tang-dinasztia térhódítása az udvar által alkalmazott török katonaság miatt egyre jobban elősegítette a tartomány eltörökösödését. Ez a folyamat csak mégjobban megerősödött, mikor a dinasztia megbukott, és a területen megszűnt minden kínai befolyás. Ettől a ponttól kezdve Hszincsiang lakossága nagy részben muszlim, azonbelül is ujgur - függetlenül attól, hogy a történelem során éppen kínai befolyás alatt volt-e a terület vagy nem. A tartományt 1955-ben nevezték el hivatalosan Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területnek, ami közigazgatásilag Kínához tartozik - az ország legnyugatibb és legnagyobb tartománya.

Érdekesség: A genetikusok szerint az ujgur populáció az egyik legjobb példa különböző népek keveredésére, ugyanis az ujgur nép a selyemút egyik fontos állomása körül alakult ki, kereskedelmileg összekötve Nyugat-Ázsiát, Kelet-Ázsiát és Közép-Ázsiát a mediterrán világgal. Az ujgurok a kelet-ázsiai, közel-keleti és európai népek rendkívül vegyes genetikai állományát hordozzák.

Habár a tartomány történelme eddig sem volt zökkenőmentesnek mondható, az elmúlt években a nyugati fogyasztói társadalom egyik első számú csapdájává vált. A tartományban az elmúlt három évben 380 “átnevelőtábort” építettek, ahol a központi hatalom elmondása szerint a szegénységcsökkentésben hasznos továbbképzési programok, míg a nyugati sajtó és az emberi jogi szervezetek szerint kényszermunka zajlik. A kínai állam a programot azért indította, hogy leküzdjék a régióban található mélyszegénységet. Ezzel a jelszóval sokszor szakítanak ki nehéz sorban lévő embereket az otthonukból, hogy az egyik táborban dolgozzanak. Ezekben az esetekben nehéz megállapítani, hogy a munkás tényleg önszántából van-e ott, vagy kényszerítik.

A Buzzfeed által készített műholdfelvételeken jól látszik, hogy legalább 135 táborban húztak fel gyárépületeket, ahol nagyon alacsony fizetéssel (sokszor fizetés nélkül), emberi jogokat sértő környezetben dolgoztatják a területen élő kisebbségeket. Tehát még ha a munkás önszántából is megy el a táborba, a munkakörülmények közel sem elfogadhatók.

“Megépítették ezt a pokoli helyet, ahol szétzúzták az egész életemet” - vallotta be Dina Nurdybai a Buzzfeed lapnak, akit 2017 és 2018 között tartottak fogva az egyik táborban. De nem Dina az egyetlen. Az ENSZ adatai szerint több mint egymillióan dolgozhatnak a hszincsiangi kényszermunkatáborokban.

WhatsApp-letöltés miatt internálótáborba - Dina története

A kényszermunka-programok 2018-ban gyorsultak fel igazán, amikor a növekvő kereslet miatt a központi hatalom gyárak tömeges építésébe kezdett, miközben sorra keresték fel a politikailag kérdéses egyéneket - egy kazah gyártulajdonos állítása szerint a rendőrök csak a fejkendős asszonyokat és az ujgur nyelven beszélőket vitték el.

kenyszermunkatabor.jpg

Kép: Dimitris Vetsikas, Pixabay

Dinát is egy váratlan pillanatban, az éjszaka kellős közepén hurcolta el a kínai rendőrség. Dinának kiemelt szerepe volt - a többi nőt kellett megtanítania varrni, iskolai egyenruhát készíteni. Ugyanolyan fizetést kapott, mint a többiek: napi nyolc óráért havi 410 forintot. A munkaeszközöket, mint például az ollót az asztalhoz láncolták, hogy a nők ne tudják kicsempészni, és megszabadítani magukat a tábor láncaitól. A tábor egész területe be volt kamerázva - a hálókabinoktól kezdve, a közös helyiségeken át a mosdókig. Dináék a Kínai Kommunista Párt propagandaszövegeit memorizálták a “szabad” idejükben, miközben mandarinul is tanultak.

Dina 2018-ban szabadult ki a táborból, és csak elengedése után tudta meg fogvatartásának “valódi” okát: egy illegális applikáció, a WhatsApp letöltése. Egyéves internálótábori élet után ezzel a mondattal engedték szabadjára: “Az oktatása véget ért”.

Lobbizók a profit növeléséért és az emberi jogok eltiprásáért

emberi_jogok.jpg

Kép: Gerd Altmann, Pixabay

Az emberi jogi sértések miatt az Egyesült Államok 2020-ban leállította a tartományban gyártott termékek importját, és novemberben egy törvénytervezetet is benyújtottak az Egyesült Államok Képviselőházának, ami előírná a vállalatoknak, hogy korlátozzák a kínai beszállítókkal való kapcsolatukat, illetve, hogy vizsgálják át a régióból importált termékeik ellátási láncát.

A Nike, a Coca-Cola, az Apple és számos divatipari cég is elkezdett lobbizni a törvényjavaslat ellen. A Nike kihangsúlyozta, hogy nem a kényszermunka mellett lobbiznak, hanem a kereskedelemben bekövetkező károkat akarják kiküszöbölni. Ezek mellett hozzátették, hogy 2019 óta nem alkalmaznak ujgur munkásokat. Ennek ellenére a New York Times egy olyan jelentés hozott napvilágra, ami szerint a Nike egyik gyárában 800 ujgur munkás több mint hétmillió sportcipőt gyártott le.

A nyugati piacok terméket akarnak. A cégek tovább akarnak importálni. A kínai állam pénzügyi hasznot akar. Az emberi jogi szervezetek fel akarják számolni a gyárakat. Nagy célok és akadályok mindenütt. De mit akarnak az emberek? Csak egy normális életet - munkát, ahol megbecsülik őket, biztonságot, ami mindenkinek jár és egy otthont, ahol szabadon élhetnek.

Mennyit ér a Nike cipőd? - Letöltötte a WhatsAppot, kínai gulágba került Tovább
Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny!

danubecup1.png

Vándorkupa köti össze a Duna-part két egyetemét és a régió egyetemista startuppereit. Az ötödik Danube Cup december 4-i magyar előválogatóján a Corvinus és a Műszaki Egyetem hallgatói adták elő vállalkozásindítási ötleteiket. A verseny főszervezőivel az áprilisi nemzetközi döntőről, tehetséggondozásról és a verseny fejlődéséről beszélgettünk.

2020.12.18. Írták: Belayane Najoua, Taxner Tünde, borítókép: Danube Cup

A Danube Cup évek óta összekapcsolja a Duna két partján elhelyezkedő Műszaki és Corvinus Egyetemet, de immáron nem csak egymással, hanem más nemzetközi egyetemekkel is. A szervezők szerint a verseny küldetése: induló vállalkozásokat nemzetközi sikerre vinni, miközben a Duna két oldaláról összehozzák a legmotiváltabb egyetemista startuppereket. Idén az ötödik kupát szervezte meg a két egyetem oktatóiból, volt és jelenlegi hallgatóiból, valamint a Demola Budapest munkatársából álló, vegyes szakmai hátterű csapat. Miklya Attila, a Demola Budapest munkatársa, innovációs menedzser szerint a Duna Kupa ugródeszkát jelent a piacra való belépéshez, és szimulációs környezetet teremt a fiatal vállalkozók számára.

danubecup2.png

Kép: Danube Cup

Ez egy abszolút alulról jövő kezdeményezés volt - mi, tanárok azonosítottuk először ezt a hallgatói igényt

- mondta Dr. Danyi Pál, a BME egyetemi docense, a verseny egyik főszervezője a kezdetekről. Dr. Vecsenyi János professzor emeritusszal több vállalkozásfejlesztési tantárgyat oktatnak a BME-n, köztük a Startup VIP nevű kurzust, amit a Nemzeti Tehetség Program mellett több éve a Demola Budapest is támogat, így Miklya Attila is részt vesz a képzésben. A kurzus során öt szakember támogatja a hallgatókat: átadják nekik az üzleti életben vagy saját területükön szerzett tudásukat, ezzel segítve őket innovatív vállalkozások indításában. “A küldetésünk, hogy az egyetemisták is megtapasztalhassák, milyen egy vállalkozás indítása” - foglalta össze Dr. Danyi Pál.

Az egyetemi vállalkozásindítási és innovációs tárgyak, valamint a szervezők megismerkedése vezetett a kupa megszületéséhez. Dr. Huszák Loretta, a Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének adjunktusa főleg a verseny nemzetközi kiterjesztéséért felel, és a Corvinus Egyetemet képviseli a projektben. Kiemelte, hogy szerinte “az marad fent hosszú távon, ami szépen lassan, alulról építkezve alakul”. Reméli, hogy a Danube Cup is hosszú távon sikeres lesz, és hozzájárul a hazai és a régiós startup-ökoszisztéma fejlesztéséhez, az egyetem nemzetköziesedéhez, és elősegíti a hallgatók tapasztalatszerzését.

Mi is végigjárjuk egy startup szokásos életciklusát - évről évre egyre jobban validáltuk az ötletet a piacon és a gyakorlatban

- mondta a versenyről Danyi Pál.

Mostanra mindkét egyetem aktívan támogatja a projektet, és elkötelezett a folytatása mellett. “A Corvinuson tehetséggondozó kezdeményezésként tekintünk erre a versenyre” - mondta Dr. Huszák Loretta. Szerinte a gazdasági képzésekhez kapcsolódó esetmegoldó versenyekhez hasonlóan a Danube Cup során a szokásostól eltérő, komplex formátumban kapnak lehetőséget a hallgatók arra, hogy kitűnjenek a tömegből. A nemzetköziesítés és a tehetséggondozás pedig a Corvinus megújulási stratégiájának nagyon fontos részét képezik. 

A verseny szorosabbra fűzi a hallgatók kapcsolatát az egyetemmel, az egyetemekét pedig egymással

- foglalta össze a Corvinus Egyetem adjunktusa.

A verseny tavalyelőtt vált nemzetközivé, és 2019-ben már négy egyetem vett részt benne, de még nem vándorkupaként valósult meg. Az elmúlt években egyre több külföldi egyetem csatlakozott a kezdeményezéshez. Most már a Belgrádi, a Bécsi Közgazdaságtudományi, a Passaui és a Linzi Egyetem, valamint a Regensburgi Keletbajor Műszaki Főiskola hallgatói is részt vehetnek rajta. Az idei nemzetközi fordulót még a magyar csapat szervezi, a következő években azonban már más országokba fog vándorolni a kupa. 

danubecup5.png

Kép: Danube Cup

A Danube Cup nem ötletverseny, hanem olyan csapatok versenyeznek egymással, akik már egy validált ötlettel és az üzleti modelljükről megalapozott elképzelésekkel rendelkeznek. Mivel csak érettebb, átgondoltabb tervekkel lehet nevezni, a csapatoknak már a jelentkezéskor komoly elvárásoknak kell megfelelniük. Danyi Pál kiemelte, hogy “minden évben volt egy-két csapat, aki később sikerre vitte az elképzelését”. Például 2018-ban a SmartKosár csapata nyert, akik két nagyon sűrű év és egy külső befektetés után új néven (ROKSH) nemrég az Aldi kiemelt partnerévé váltak.  A szervezők hosszútávú tervei között az is szerepel, hogy a sikerek mögött egyre több egyetemi kutatási eredményekre épülő startup legyen, ahogyan az több külföldi egyetemnél is megfigyelhető.

A december 4-én tartott magyar fordulóban a legjobb négy - egyetemenként két-két - csapatot választotta ki a zsűri, ami a hazai startup élet olyan fontos szereplőiből állt, mint  Orbán Katalin (Gyerünk, anyukám!), Duda Ernő (SOLVO Biotechnology), Dehelan Gábor (Start it at K&H), Horváth Dorka (BOOKR Kids) és Lám István (Tresorit). A verseny résztvevőivel Lakatos Dávid, volt BME-s hallgató, a bostoni székhelyű, 3D nyomtatókat gyártó Formlabs termékfejlesztési vezetője is megosztotta startup fejlesztési tapasztalatait.

danubecup3.png

Kép: Danube Cup

A 4 kiválasztott csapat fődíjként bekerült a K&H Start it! inkubációs programjába, és egyúttal továbbjutottak a jövő tavaszi nemzetközi fordulóba, ami 2021 tavaszán lesz. “Ez nagyon intenzív tanulási folyamat azoknak a csapatoknak, akik kiválasztásra kerültek” - mondta Huszák Loretta.

A magyar csapatokról röviden:

Az EduFund olyan fintech platform, ami a felsőoktatásban tanuló diákokat segíti pénzügyeik kezelésében. Az EduFund oldala mesterséges intelligenciát használ a megfelelő működés érdekében. A fejlesztő diákok ugyanabban a cipőben járnak, mint a célcsoport: egyetemistaként sokszor szembesültek pénzhiány okozta problémákkal.

danubecup6.png

Kép: Danube Cup

A Bögre tartósítószer-mentes, előre csomagolt leveseket készít. Az ételek különlegessége abban rejlik, hogy olyan szezonális zöldségeket tartalmaznak, amiket nem feltétlenül vennénk meg, mert nem olyan szabályosak, esztétikusak, mint tökéletes társaik. A csapat célja, hogy növelje a fenntarthatóságot a magyar mezőgazdaságban, és értéket teremtsen olyan élelmiszerekből, amelyek különben a kukában végeznék.

A Bodjork célja újrafelhasználható mezőgazdasági hálók készítése, melyek lecsökkentik a farmerek állandó költségeit és fenntarthatóbbá teszik a mezőgazdasági termelést. Mivel a Bodjork hálói sokkal több ideig (akár 6 hónapig is) használhatók, mint a hagyományos, egyszer használatos hálók, ezért megvásárlásuk ugyan egyszeri befektetést jelent a gazda számára, de hosszútávon költséghatékonyabbak, mint a hagyományos hálók. 

danubecup4.png

Kép: Danube Cup

A CoWriters lányokból álló csapata egy olyan kollaboratív szövegalkotásra épülő, online játékot és piacteret fejlesztett ki, amiben a történet központi szálát a játékosok saját szerepükből kiindulva írják. A különlegességük azokban a piaci alapú, tehát bevételt generáló kiegészítő szolgáltatásokban rejlik, melyek lehetővé teszik, hogy az azonos érdeklődéssel rendelkező játékosok egymásra találjanak.

A 2+2 csapat 2021 tavaszán fogja megmérettetni magát nemzetközi környezetben, ahol további öt  külföldi egyetem csapatai fognak bemutatkozni.

Az idei Danube Cup legjobb startupötletei - Irány a nemzetközi verseny! Tovább
süti beállítások módosítása