Közgazdász Online


Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem?

Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem?

alarm-814507_960_720.jpg

A teljes világsajtót bejárta a január elején felröppenő hír, miszerint Finnországban a világon először bevezetnék a négynapos munkahetet. Azóta kiderült, ez egy félreértésből származott, még tervben sincs náluk ilyesmi a közeljövőben. De mi a helyzet máshol? 

A finn miniszterenöknő, a 34 éves Sanna Marin szeretné, ha az ország átállhatna a 4 napos munkahétre, legalábbis erről szóltak a híresztelések. Az osztrák Kontrast lapból induló hírt a Bloomberg szerint maga Sanna Martin is megdöbbenve olvasta. Miután a teljes világsajtó beszámolt Finnország tervéről, a News Now nevű finn újság tisztázta a félreértést: a finn kormányprogramban nem szerepel a munkaidő csökkentése, még csak javaslat formájában sem merült fel semmi a négynapos munkahétről. 

Minden, az álhírt terjesztő cikk egy 2019. augusztusi, gazdaságpolitikáról szóló beszélgetést vett alapul, melyben a munkaidő csökkentése is felmerült témaként. A miniszterelnöknő itt megjegyezte, hogy pár évtizeden belül a hatórás munkanapot vagy a négynapos munkahetet sem tartja elképzelhetetlennek, melyet kezdetben a lapok még pontosan idéztek: 

“Biztos, hogy a 8 órás munkanap az, ahonnan nem kell továbblépni? Úgy gondolom, az emberek megérdemlik, hogy több időt tölthessenek el a családjukkal, szeretteikkel, és több idejük jusson a hobbijukra vagy mondjuk a kultúrára. Lehetne ez a következő lépés, akár még azelőtt, hogy mi nyugdíjba mennénk.”

Finnországra egyébként sem jellemző a rugalmas munkaidő képviselője, a munkáltató által megszabott munkakezdést és munkavégzést számos finn munkahelyen a dolgozók 3 órával elcsúsztathatják a tetszőleges irányba. A merész ötletek világelsőként való alkalmazása sem áll távol az északi országtól, a feltétel nélküli alapjövedelem ötlete is ilyen volt, csak hogy egyet említsünk. 

A családra, hobbikra fordítható idő mellett más előnyei is lehetnek a munkaidő rövidítésének, amire már jóval korábban is rájöttek. A 40 órás munkahét is ebből a felismerésből eredeztethető: Henry Ford jött rá 1926-ban arra, hogy a munkahelyi balesetek száma így csökken, a termelékenység nő, a dolgozók pedig elégedettebbek, kipihentebbek, egészségesebbek, hosszú távon pedig ebből a munkáltató profitál. 

Néhány évvel később ennél is optimistábban gondolkodott John Maynard Keynes, az egyik legnagyobb hatású közgazdász: szerinte 2030-ra nagyon magas életszínvonal mellett a 15 órás munkahét sem lesz elképzelhetetlen, hiszen a technológiai fejlődésnek hála egy óra alatt már sokkal több értéket lesznek képesek előállítani a dolgozók.

Valóban világelsők lehetnének a finnek a négynapos munkahét bevezetésében?

Tavaly a Perpetual Guardian nevű új-zélandi alapkezelő, 240 embert foglakoztató cég teljesen átállt a heti négy munkanapra. A próbaidő során bebizonyosodott, hogy a csökkentett idejű munkahét növelte a termelékenységet és hét százalékkal csökkentette az alkalmazottak stressz-szintjét. A munkatársak körében 24 százalékkal nőtt azok aránya, akik úgy vélték, a munkát teljes mértékben össze tudták egyeztetni  a magánélettel. Az alkalmazottak pedig az elképzeléseknek megfelelően több időt tölthettek családjukkal, és jobban tudtak összpontosítani az irodai munkára.

A négynapos munkahetet a Microsoft Japánban is letesztelte, a 2300 dolgozó részvételével zajló próbaidő a fentiekhez nagyon hasonló eredménnyel zárult: a Microsoft japán dolgozóinak termelékenysége 40%-kal nőtt a vizsgált időszak alatt, az értékesítési bevétel ennyivel volt magasabb, mint tavaly ugyanekkor.  A Microsoft beszámolójából kiderült, az alkalmazottak több mint 92 százaléka szívesen átállna a 4 napos munkahétre hosszú távon is. Talán nem is megdöbbentő, hogy a japánok örömmel dolgoznának keveset, hiszen egyébként is elképesztően magas a túlórák száma az országban. Egy 2016-os tanulmány szerint minden negyedik japán cég megköveteli az alkalmazottaktól, hogy havonta 80 órát túlórázzanak, ugyanakkor bizonyított, hogy túlmunka idején a munkavállalók nem feltétlenül teljesítik az elvárt minőséget.

Máshol is örülnének a négynapos munkahétnek: a FlexJobs álláskereső portál 50 ezer amerikai cég állásajánlatának elemzése során jutott arra az eredményre, hogy több szektor is, mint például  a pénzügyi szektor vagy az adminisztráció is olyan terület, ami nyitott lenne a rövidebb munkahétre. 

Szektoroktól függetlenül is működhet ez az elképzelés. A finnektől nem is olyan távol, Norvégiában, Dániában és Svédországban is heti 33-36 órát dolgoznak átlagosan, de más országok is kevesebb munkaórát várnak alkalmazottaiktól: Írországban és Svájcban is 35 óra számít átlagosnak. A finnek azonban már nem pályázhatnak a négynapos munkahét elsőként való bevezetéséért járó díjra, hiszen Hollandia már elérte a 30 órás heti átlagot, és minden harmadik holland munkavállalóra igaz, hogy egy héten legfeljebb 4 munkanapot dolgozik. 

Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a négynapos munkahétnek csupán előnyei vannak. 2015-ben, amikor a svédek először próbálták ki Göteborgban a hat órás munkanapokat, a pozitív hatások mellett nehéz volt eltekinteni attól, hogy a kormányzati kasszára nem volt jó hatással a kísérlet. 

Ami biztosan látszik, hogy Finnország hiába nem tervezi jelenleg a négynapos munkahét bevezetését, a legkevésbé sem lennénk meglepve, ha a következő néhány, munkaidőt megrövidítő ország között lennének. A próbaidők eredményeit, illetve a trendeket figyelelmbe véve pedig nagyon is elképzelhető a munkaidő folyamatos csökkenése, valószínűleg sokak örömére.


fotó: Pixabay

2020. január 21.

Puskás Amina

Kamu a négynapos munkahét. Vagy mégsem? Tovább
Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet

Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet

time_management.jpg

Biztosan te is voltál már olyan helyzetben, hogy a tanév elején még energiával telve ugrottál fejest a teendőkbe, tervezgettél, célokat, álmokat dédelgettél… Mindez azonban csakhamar káoszba fordult át, mert a feladatok, hobbik, programok és határidők közt nehezebbé vált a navigáció, mint eleinte gondoltad, a motivációd pedig egyre csak csökken és csökken. Nem is beszélve arról, hogy az időd mintha kifolyna a kezeid közül, a pihenés pedig lassan már csak egy utópia.

Ezzel egyáltalán nem vagy egyedül — de az a szerencse, hogy egy kis tudatossággal te is visszafordíthatod, sőt, akár meg is oldhatod ezt a helyzetet.

 

Első lépés: szokások

 

Elsőként ismerd fel, hogy az egész életed szokásokból tevődik össze. Szinte mindent rutinból teszel: a reggeli kávédtól a jegyzetelésen át addig, hogy leülsz-e a metrón, vagy inkább a sarokba állsz és kapaszkodsz. Néhány szokás viszont egyáltalán nem járul hozzá ahhoz, hogy szervezettebb legyen egy-egy napod, sőt, inkább épp az ellenkezőjét erősíti. Ilyen lehet, hogy magadba feledkezve görgetsz lefelé az Instagramon, ahelyett, hogy a dolgodat csinálnád, vagy esténként lustálkodva csak hagyod telni az időt, és ezért nem fekszel le időben.

Bármilyen rossz szokásról is legyen szó, az a legjobb, ha minél előbb kicseréled egy jóra. Ezt úgy teheted meg, ha először is megfigyeled magad: milyen rutinból végzett tevékenységen csúszik félre a napod? Mi az, ami után úgy érzed, ez talán nem volt a legjobb módja az időd eltöltésének? Milyen tevékenység után marad benned hiányérzet? Miután sikerül tudatosítanod a szokás létezését, egészen apró részekre tudod bontani. Keresd meg magadban az okát: helyettesít valamit, esetleg unalom vagy frusztráció váltja ki? Milyen helyzetben fordul elő? Így már az is megvan, mikor és hogyan kúszik be a napodba, illetve mi a célja. Ekkor következik az utolsó lépés: a megújítás. Gondolkozz el azon, mivel helyettesítheted a régi szokást, és kis ideig következetesen tedd azt minden alkalommal.

 

Második lépés: proaktivitás

 

Most, hogy végre nyertél egy kis időt, lássuk, mik a céljaid!

A legtöbb cél és terv álomként kezdi. A hozzájuk vezető utat éppen ezért sokszor homály borítja, és ez talán ijesztő, vagy egyenesen elrettentő is lehet számodra. Ahhoz, hogy ezt előre kiküszöböld, érdemes minél proaktívabb hozzáállással megközelítened a témát.

Ehhez hozzátartozik, hogy már a célok kitűzésekor odafigyelsz néhány dologra. Fontos, hogy minden célra igaz legyen a következő öt dolog.

  1. Minél pontosabban határozd meg, írd körül a célt – így elkerülheted a vakvágányokat.
  2. Valamilyen módon tedd mérhetővé a haladást – ez sikerélményt ad és követhetővé teszi a folyamatot.
  3. Gondold végig, hogy a jelenlegi időbeosztásod, tapasztalatod stb. alapján egyáltalán teljesíthető-e ez a cél – így a felesleges kudarcélményt is kizárod.
  4. Legyen releváns a célod – olyasvalami, amihez tudsz kapcsolódni, elköteleződni mellette.
  5. Nem utolsó sorban pedig legyen valós határideje – ehhez igazodva számon kérheted saját magad, és ha szükséges, adhatsz még időt magadnak. 

 

Harmadik lépés: tervezés – tudj nemet mondani!

 

Ha már profi vagy abban, hogy milyen szempontok szerint válaszd ki az elérendő célokat, egy újabb elengedhetetlen dolog következik: az alternatívák közötti szelektálás. Hiszen mindenkivel előfordul az, amit akár a bőség zavarának is hívhatunk – hogy túl sok jó lehetőség előtt állunk. Ebben az esetben a legkevésbé hatékony megoldás az, ha mindegyikre igent mondasz. Mert még akkor is, ha úgy érzed, menni fog, a mennyiség a minőség rovására mehet. Inkább csinálj keveset jobban – észre fogod venni, hogy ez mennyire megváltoztatja majd, hogy hogyan állsz hozzá a projektjeidhez.

Ha nagyon nehezedre esik eldönteni, hogy igent mondj-e valamire, kérdezd meg magadtól, a jelenlegi szükségleteid, tapasztalataid, hosszú- és rövidtávú céljaid kontextusában mivel éri meg a legjobban eltölteni az időd. Ez segíthet a fontossági sorrend felállításában, és kevésbé érzed majd úgy, hogy megfosztottad magad valamitől.

 

Negyedik lépés: újratöltés

 

A fent leírtak akkor lesznek a leginkább segítségedre, ha nem felejted el a negyedik pontot: a kikapcsolódást. Diákként, fiatalként talán te is hajlamos vagy arra, hogy a szőnyeg alá seperd, ha valami miatt stresszelsz vagy ha fáradt vagy. Természetesen nem wellness-hétvégéről és masszázsról van szó, sokkal inkább arról, hogy megtartsd a munka és az „énidő” egyensúlyát az életedben – mert utóbbiból nyered azt az energiát, amire az előbbihez szükséged van.

A stressz levezetésére mindenkinek megvan a bevált, személyes módszere, de a beszélgetés és a sport mindig jó választás lehet. Az órák, a diákmunka és a bulik mellett gyakori a „majd bekapok valamit útközben” mentalitás is, de fontos, hogy viszonylag rendszeresen egyél és elég vizet igyál – főleg, ha lelkiismeretes egyetemistaként a kelleténél több koffeint fogyasztasz.

Végül pedig, hagyj időt magadnak arra, hogy valamit csak az általa okozott örömért csinálj! Legyen ez bármilyen hobbi, művészet, különcség, az a lényeg, hogy bele tudj feledkezni.

 

Ha pedig mindezt végigcsináltad, kezdődhet az egész elölről! 

 

források:

https://www.smartsheet.com/blog/essential-guide-writing-smart-goals

https://www.entrepreneur.com/article/240518

fotó: pexels.com

 

Lázár Fruzsina

2019. november 4.

 

Hogyan ne égj ki? - Négy lépés, hogy könnyebb legyen a diákélet Tovább