Közgazdász Online


Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus?

k_b_0033_1.JPG

Új, holisztikus szemléletű fogyatékosságügyi politikát fogadott el a Corvinus. A minden egyetemi polgárt érintő szemléletváltás a társadalmi felelősségvállalásra és a fenntarthatóságra is kiterjed. Farkas Jácint beszélgetett velünk  arról, hogy mit jelent és miért fontos ez a holisztikus szemlélet, és hogyan kapcsolódik az akadálymentesség a felelősségvállaláshoz és a fenntarthatósághoz?

2021.10.06. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: Kristóf Benjámin, Közgazdász

“Az akadálymentesség nem pusztán rámutat egy speciális csoport tagjaira, akik  nem egy üvegfalon túl vannak, elérhetetlenül: ez az üvegfal átjárható, megismerhető és megszüntetendő.”

microsoftteams-image_7.jpgFogyatékosságügyi politika előtt és után

Az egyetem - Farkas Jácint szerint - korszakváltó  előterjesztést fogadott el az új Akadálymentességi és Fogyatékosságügyi Politika megjelenésével. A korábbiaktól eltérően az új politika sokkal szélesebb spektrumot fog át , amikor az akadálymentesség szükségességére hívja fel a figyelmet: a hagyományosan megszokott érintettek mellett újabb csoportokat - például a mentálhigiéniás segítségre szorulókat vagy a külföldi hallgatókat  - hoz be a támogatásra szorulók ernyője alá.

“Ha csak ez a “sima” intézményi fogyatékosságügyi szabályzatunk lenne, akkor elképzelhető, hogy szegregáltabb és specializáltabb módon tekintenénk a fogyatékossággal élő hallgatókra” - mondja Jácint, aki a Doktorandusz Önkormányzat korábbi elnöke, a  Corvinus Institute for Advanced Studies kutatója és az egyetemen most alakuló Ethics, Responsibility and Sustainability (ERS) HUB egyik szakmai koordinátora.

A holisztikus szemlélet másik pillére az, hogy ne pusztán egy olyan egyetemi feladat legyen a fogyatékosságügy, amit ki kell pipálni, hanem valódi, az egyetem szervezetébe és működésébe szervesen beépülő változást hozzon. A vonatkozó jogszabályok  által előírt “fizikai” és technikai jellegű segítségnyújtásra fókuszáló előírásain túlmutatóan kell értelmezni az akadálymentességet.

“Mi úgy gondoljuk, hogy a klasszikus akadálymentesítés mellett az egész egyetemnek egy akadálymentességi szellemiséggel  kell rendelkeznie. Nem egy akadálymentes búrát kell létrehozni az egyetem fölött, nem egy vattával kitömött egyetem létrehozása a cél, hanem a felkészítés az életre” - mondja Jácint.

Ilyen szabályozói kerete korábban is volt a Corvinusnak, azonban Jácint szerint ez átlagos. Biztosítva voltak és vannak  különböző akadálymentesítési “praktikák”, például a segítségnyújtás a speciális tankönyvek beszerzésében diszlexiások, diszgráfiások számára vagy a plusz idő biztosítására a dolgozatírásnál, vizsgáztatásnál. Működik egy Fogyatékosügyi Bizottság (FOB), ami  az egyetem szakembergárdájával együtt dolgozva segítséget nyújtanak abban, hogy az érintettek jobb eséllyel tudják elvégezni tanulmányaikat.

Mi számít nehézségnek?

Természetesen itt felmerül a kérdés, hogy mégis mi számít az átlagos nehézségen túli nehézségnek. Erre nagyszerű példa a záróvizsga: egy olyan feladat, ami mindenkinek megterhelő, nehézséget okoz. Van azonban egy határ, ami után a hallgató már nem képes saját - akár mentális, akár fizikai - “erőforrásai” felhasználásával túllendülni az akadályon, és ekkor kell belépnie a segítségnek. 

Változó, hogy kinél hol van ez a határ. A szabály az, hogy orvosilag igazolt nehézségek esetében vehető igénybe segítség, de mivel ezek egyedi és személyes dolgok, ettől függetlenül is lehet szükség rá. Konkrét példa, amikor valakinek problémát okoz a szóbeliség , van lehetősége arra, hogy a szóbeli vizsgát írásbelire váltsa. Az akadálymentesség nem azt jelenti Jácint szerint, hogy minden akadálytól mentesítik a hallgatókat. Az egyetem ahol tud, akadálymentesít, illetve segít abban, hogy a hallgatók az akadályokra, mint lehetőségekre is tekintsenek.

“Az akadálymentességi szemléletű, befogadó egyetemen, nem a követelmények alóli mentességet  biztosítjuk, hanem egy lehetőséghalmazt állítunk elő, ami segítséget nyújt azoknak, akiknek az általános nehézségeken túl - első pillantásra - teljesíthetetlennek tűnő  nehézséget okoz például egy vizsga” - mondja Jácint.

v_zs_0025.jpg

Kép: Váradi Zsófi, Közgazdász

Ki számít érintettnek, és ki dönti el, hogy kik az érintettek?

A fentiek alapján persze felmerül, hogy mi alapján dől el, hogy valaki igénybe veheti-e az említett segítségnyújtási formákat. Ahogy már említettük , bizonyos állapotokat lehet szakmailag igazolni, ehhez a FOB biztosítja a megfelelő hátteret. A politika további  célja a FOB működésének “személyesebbé” tétele, és a keretek kiszélesítése annak érdekében, hogy mindenféle nehézség (akár fizikai, akár mentális, akár pszichés)  a megfelelő módon kezelhető legyen. 

Ehhez persze hozzátartozik a már sokszor említett akadálymentességi szemlélet elterjesztése a hallgatók körében, ami egyrészt a FOB ismeretét, másrészt pedig az akadályok lehetőségként való felfogását jelenti. Ez azért is fontos, mert a két csoport (akadálymentesítést igénylő és nem igénylő) közti falat lebontja, másrészt pedig gyakran előfordul, hogy a két csoport között - akár ideiglenesen - átjárás van.

“Ha egy hallgató olyan élethelyzetbe kerül, ahol szüksége van az akadálymentesítésre, akkor fontos, hogy tudjon róla, hogy ő a sajátos igényű hallgatók táborába be tud kerülni, és így segítséget tud kapni” - mondja Jácint.

A hagyományosan akadálymentességgel asszociált nehézségek (pl. fizikai nehézségek - mozgás-, látás-, hallássérülés, stb.) mellett fontos a pszichés nehézségekre is odafigyelni, amikor akadálymentességről beszélünk, hiszen ezek  ugyanolyan korlátok tudnak lenni, mint a fizikaiak. Erre biztosít lehetőséget a Corvinuson működő mentálhigiénés csoport, ahol egyéni és csoportterápián is részt vehetnek a magyar és a külföldi hallgatók. Azonban Jácint és az előterjesztés még ennél is messzebbre viszi az akadálymentességet: azt mondja, hogy a külföldi hallgatók is a sajátos  igényű hallgatók csoportjába tartozhatnak. 

“Gondoljuk el, hogy valaki idejön egy távoli kultúrából, és nincs vagy csak minimális tapasztalata van az európai vagy a magyar kultúrával kapcsolatban. Egy sor nehézség vár rá: itteni táplálkozás, tömegközlekedés, kulturális javakhoz való hozzáférés, nyelvi nehézségek, vallási nehézségek. Ezek számára mind-mind akadályok lehetnek. Ez az akadálymentességi politika ezekre is valamiféle megoldást  kíván nyújtani és alkalmazni, hiszen tudjuk, hogy ezek reális nehézségek, úgy is hívják, hogy kultúrsokk” - magyarázza Jácint.

Hol van mindebben a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság egyrészt praktikus oldalról játszik szerepet az akadálymentesítésben: Jácint szerint fontos, hogy a fizikai akadálymentesítés olyan módon és olyan anyagokkal történjen, ami megfelel a fenntarthatóság elvárásainak . Ennél azonban van egy holisztikusabb, a szemléletre vonatkozó párhuzam: az ember, mint akadályt generáló lény is megjelenik, hiszen az általa, az akadálymentesítés nevében létrehozott társadalmi és ipari komplexumok legalább annyi akadályt generálnak a fenntarthatóság olvasatában , mint amennyit megoldanak.

“Éppen ezért, ha az akadálymentesség eszméje bekerül a fenntarthatóság fogalomkörébe, és ott erőteljessé is tud válni, akkor hozzásegíthet egy egészségesebb, egyensúlyközelibb helyzet kialakulásához” - mondja Jácint.

Az akadálymentességi szemlélet új horizontja - Hogyan segíti az akadályoztatott hallgatókat a Corvinus? Tovább
Wheel Talk is The New Real Talk

Wheel Talk is The New Real Talk

Fenyvesi Zoltán a Corvinuson járt

d031df85a209398b8322c422b5387a20.jpg

Az influencer, sportoló, motivációs előadó és amatőr színész, Fenyvesi Zoltán a Corvinuson járt 2019. november 27-én. A „Wheel Talk is The New Real Talk” rendezvény vendégeként olyan tabutémákat feszegetett, melyek a hallgatókat is meglepték. Az eseményt másodéves kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatók szervezték meg egy egyetemi projektmunka részeként.

 

A Wheel Talk a mozgásukban korlátozott személyek mindennapi problémáira hívja fel a figyelmet, amelyek felett gyakran elsiklunk: például sosem gondolunk bele, hogy aki kerekesszékkel közlekedik, esőben nem tud esernyőt tartani maga fölé. Az esemény célja tehát az volt, hogy beszéljünk minél többen ezekről a gyakran elfeledett részletekről, a félreértésekről és a tabukról, illetve a mozgáskorlátozottakkal való kapcsolattartás során elfogadott viselkedésről és etikettről. A Wheel Talk kampány fókuszában a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci kihívásai állnak, a projekt a HB Reavis megrendelésére jött létre.

Az eseményen Fenyvesi Zoli nyíltan és őszintén beszélt saját tapasztalatairól és álláspontjáról. Amint megérkezett, rögtön felszabadult hangulat lett úrrá a teremben, hiszen Zoli a legnagyobb természetességgel és humorral fűszerezve mesélt élményeiről, amelyek néhol meglepők, néhol pedig szívet melengetők voltak. Zoli beszámolt saját tapasztalatairól - az óvodától kezdve egészen a munkaerőpiacig. 77024041_119975239463718_9197433196050907136_o.jpg

Véleménye szerint az internacionális vállalatoknál napjainkban szinte már kötelező a diverzitás, de a magyar cégek leginkább az adóvisszatérítésre hajtanak, amikor fogyatékossággal élőket vesznek fel. Emellett kifejtette, hogy sajnos azok a munkaadók, akik nyitottak lennének kerekesszékkel dolgozók alkalmazására, gyakran nem akadálymentesített irodákban dolgoznak.

Az érem másik oldalán az esztelen, mindenképpen segíteni akarás sem jó megoldás. Fontosabb, hogy megbizonyosodjunk a segítség szükségességéről és persze a módját is tisztázzuk. Amennyiben egy mozgásában korlátozott embernek segítségre van szüksége, úgyis kérni fog. Ebben az esetben a lehető legmegértőbben forduljunk hozzájuk, hiszen szívességet kérni sosem könnyű, főleg nem idegenektől. Ahogy Zoli fogalmazott, minden nap, amikor kilép a lakása ajtaján, egyben a komfortzónáját is elhagyja. Néha mindenkinek szüksége van segítségre, és ez így van rendjén, azonban legyünk körültekintők, nehogy tolakodással akaratlanul megsértsük a másikat.

78868462_119975319463710_2483267906347991040_o.jpgZoli emellett azt tanácsolta, hogy tegyük fel a kérdést akkor is, ha rizikósnak érezzük. Sokkal jobb így, mint kerülgetni a forró kását, hiszen egy mozgásában korlátozott ember is bármikor mondhatja azt, hogy az adott témáról nem szívesen beszél. A lényeg, hogy ne részesítsük őket különleges bánásmódban, hiszen pont ezzel alakítunk ki kínos helyzeteket és zavarba ejtő szituációkat.

Jövőbeli terveiről is beszélt Zoli, aki a következő időszakban szeretné minél több emberrel megismertetni a helyzetüket a kerekesszékesek nem hivatalos nagyköveteként. Így lehetőleg idővel egyre természetesebbé válik a médiában, az oktatásban, a köztereken és a munkahelyeken is, hogy bár vannak olyan dolgok, amelyben nem vagyunk egyformák, ettől függetlenül mindenki megérdemli az egyenlő bánásmódot.

 

Csontos Kata vendégszerző, az esemény egyik szervezője, az ESN diákszervezet elnöke

 

Ha érdekel benneteket a téma, a Wheel Talk csapatát Facebookon is megtaláljátok, ahol további érdekes információkkal találkozhattok a mozgásukban korlátozott személyek mindennapjait illetően.

Wheel Talk is The New Real Talk Tovább
süti beállítások módosítása