Közgazdász Online


„Míg a legtöbben arról álmodoztak óvodásként, hogy hercegnők, tűzoltók lesznek, én arra vágytam, hogy újságíró és műsorvezető lehessek” – interjú Klisóczki Fannival

„Míg a legtöbben arról álmodoztak óvodásként, hogy hercegnők, tűzoltók lesznek, én arra vágytam, hogy újságíró és műsorvezető lehessek” – interjú Klisóczki Fannival

kep2_6.jpg

A diákújságírók egyik gyöngyszeme, Klisóczki Fanni lett a DUE 2022-es Diákmédia Pályázat nyertese az év egyetemista újságírója kategóriában. Fanni a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgatója, emellett a szerkesztőségünk, a Corvinus Közgazdász Online elhivatott tagja is. 

Írta: Kalánová Barbara; borítókép: magánarchívum

Fanni első helyezést, valamint szakmai elismerést hozó cikke a Közgazdász Online számára készült. Kitüntetést érdemlő munkájával értékes szakmai tapasztalatot szerzett, és sok újat tanult az újságírás rejtelmeiről.

Ez az anyag sok mindenre megtanított, például arra, hogy fontos a rugalmasság. A szervezés során bármikor közbejöhet valami, de nem hagyhatom, hogy ez rányomja a bélyegét az interjúra, mert akkor fölösleges azt elkészíteni

kezdte Fanni. Az újságíró arról is megbizonyosodott, mennyire fontos az értő hallgatás.

Előfordulhat, hogy az interjúalany sokkal érdekesebb dolgokról kezd mesélni, ilyenkor érdemes engedni, hogy kibontakozzon a gondolatmenete, hiszen gyakran jóval tartalmasabb anyag születik, mint mi azt korábban terveztük 

– árulta el az újságíró. A nyertes cikk megjelenéséhez göröngyös út vezetett. Eredetileg podcastadás lett volna, ám technikai problémák miatt több tízórányi utómunkával sem vált tökéletessé az anyag.

Felmerült az adás újravétele, de nagyon értékes, spontán, kötetlen hangvételű beszélgetésről volt szó, amit nem lehetett volna megismételni

– részletezte Fanni. Hosszas tanakodás után a rossz hangminőség miatt végül kénytelen volt lemondani a sok munkát és előzetes felkészülését igénylő podcastről. 

Annyira nagy mennyiségű háttéranyag, és sok információ állt rendelkezésemre – hiszen egy másfél órás beszélgetésből készíthettem cikket, melyre órákat készültem előzetesen –, hogy emiatt az anyag kifejezetten alapos lett. Így bár sok küzdelem árán készült el, mégis erre a cikkemre vagyok a legbüszkébb

– jelentette ki mosolyogva. A DUE minden évben számos kategóriában, különböző korcsoportok számára hirdeti meg a Diákmédia pályázatot. Fanni feltöltötte azt a munkáját a megadott felületre, amit a legjobbnak ítélt meg, a zsűri pedig ezek közül választotta ki az év legnagyobb tehetségeit. Az idei díjátadóra a DUE sajtófesztiválon került sor, ahol minden nyertes pályázati anyagról felolvasták a zsűri kritikáját.

kep1_7.jpgForrás: magánarchívum

A nekem szóló mondatok az agyamba égtek, így hangzott: »Nem tudok mást mondani a pályaműre, csak ezt: na ez egy cikk!« Bár eleinte inkább viccesnek éreztem ezt a kommentárt, a DUE-tagok megnyugtattak, hogy ez azt jelenti a szerkesztőjük szájából, hogy tökéletes anyag, bármikor publikálható lenne módosítások nélkül is

– mondta nevetve FanniFannit gyermekkora óta vonzza a média minden ágazata, családtagjaival készített interjúit magnókazettákon őrzi. 

Míg a legtöbben arról álmodoztak óvodásként, hogy hercegnők, esetleg tűzoltók lesznek, én arra vágytam, hogy műsorvezető lehessek

emlékezett vissza Fanni. Az egyetemi alapképzést Kereskedelem és marketing szakon végezte. Az alapképzés alatt a finnországi Aalto Egyetemen is tanult, jelenleg pedig az Erasmus programon keresztül épp a portugáliai NOVA-n végzi az egyetem aktuális szemeszterét. Motivációját egyetlen tulajdonságának tudja be:

Egész életemben a kíváncsiság hajtott. Kíváncsi voltam, milyen lehet egy idegen országban tanulni, egy kreatív ügynökségnél dolgozni, újságot írni, szerkeszteni. Egyszerűen csak kíváncsi voltam, mit tudok kihozni a helyzetekből, ezért tudtam helytállni a legtöbb területen”

– árulta el Fanni. A vágy a kérdezés és történetmesélés iránt nem lankadt, így a mesterképzésen tanulmányai mellett hobbiját, az újságírást is folytatta.

 Mindig imádtam megismerni más emberek történetét, így az interjúzás a kedvenc újságírói területem. Számomra az újságírás kikapcsolódás, nagyon jólesik egy nehéz nap után leülni, és átgondolni, hogy hogyan is adnék át egy izgalmas emberi történetet másoknak

– mesélte az újságíró. Fanni szerint kifejezetten extrovertált személyisége miatt egyértelmű volt, hogy emberekkel kell foglalkoznia, és megírnia a történetüket.

Bár nagyon vonz a feltáró-, oknyomozó újságírás is, de kapcsolatot teremteni az emberekkel mindig prioritás számomra. Azt kedvelem a legjobban az újságírásban, hogy bármiről is mesélek épp, azt a saját szavaimmal, az egyéni stílusomban tehetem meg – és pont attól lesz az az én cikkem, hogy időnként szarkasztikus, vagy épp humoros a hangvétel

– magyarázta az újságíró. Az egyetemi tanulmányaival párhuzamosan leggyakrabban a Corvinus Közgazdász Online számára készít cikkeket amennyire ezt ideje engedi.

austin-distel-vcfxt2yt1eq-unsplash.jpgForrás: unslash.com

Az újságírás kapcsán az a legfontosabb számára, hogy érezze cikkről cikkre a fejlődést, mindemellett szeretné felhívni az emberek figyelmét bizonyos peremterületekre, amivel nem foglalkoznak nap mint nap.

 Örülnék, ha az írásomnak hatása lenne másokra, de egyelőre megelégszem azzal, ha van egy ember is, akiben megfogan bármiféle gondolatcsíra annak hatására, ha elolvassa a cikkeimet

– mondta ragyogó szemekkel az újságíró. Az olvasottságban kevésbé hisz, azonban szerinte azt sem szabad elhanyagolni, ugyanis a célcsoport igényeire mutat rá. Szerinte ahhoz, hogy egy újságíró jó legyen a szakmájában, meg kell tanulnia az olvasó fejével is gondolkodni, és elszakadni a saját egyéni érdeklődésétől. Fel kell ismerni, mi az, ami másokat is érdekel.

 Egy clickbait cikket mindig többen olvasnak, mint egy tizenpár oldalas feltáró cikket, mégsem hiszem, hogy ebben az esetben a kisebb olvasottsággal bíró lenne a gyengébb. Ha az alkotó képes megtalálni az írói hangját, és azt, hogy hogyan legyen a saját stílusa stabil és felismerhető, onnantól az én szememben már egy kiforrott újságírónak tekinthető

– avatott be meglátásaiba Fanni. A kezdő újságíróknak azt tanácsolja, hogy írjanak sokat, sokféle témában:

Nem az számít, hogy hányan olvassák azt, amiről írsz, hanem hogy te büszke légy arra, amit kiadsz a kezeid közül. Ha igazán szenvedélyes vagy a témáid iránt, és elmélyülsz bennük az írás során, a kereslet végül úgyis megtalálja a kínálatát

– tanácsolta az újságíró.

 

 

 

„Míg a legtöbben arról álmodoztak óvodásként, hogy hercegnők, tűzoltók lesznek, én arra vágytam, hogy újságíró és műsorvezető lehessek” – interjú Klisóczki Fannival Tovább
Második esélyt kínál a Budapesti Corvinus Egyetem a felsőoktatásban való részvételhez

Második esélyt kínál a Budapesti Corvinus Egyetem a felsőoktatásban való részvételhez

forras_pexels.jpg

Évről évre változó ponthatárok és egyre magasabb előkövetelmények jellemezték az elmúlt években a felsőoktatási felvételi rendszert. Sokan jelentkeztek a felsőoktatásba, de előfordul, hogy különböző akadályok miatt végül nem tudnak tovább tanulni, bár tehetségük és motivációjuk lehetővé tenné. Ezek a fiatalok kaptak most új esélyt terveik megvalósításához.

Írta: Máriássy Fruzsina; Borítókép: Pexels

Az Illyés Gyula Program 2022 szeptemberében indult el a Budapesti Corvinus Egyetemen. A program megálmodója Takáts Előd, az egyetem rektora, aki szívügyének tekinti a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok segítését.

A programra olyan 26 év alattiak jelentkezhettek, akik már rendelkeznek érettségivel, a szüleik nem érték el az érettséginél magasabb végzettséget, illetve még nem nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe. Továbbá szükséges egy tanártól, diák- vagy civil szervezettől hozott ajánlás és egy motivációs levél, amelyből kiderül, hogy miért való nekik a program.  Ezek a feltételek lehetőséget biztosítanak a budapesti, vidéki, valamint a határon túli magyar fiatalok jelentkezésére is. A programnak már idén is van kárpátaljai résztvevője, őt, a többi távolabbról származó társához hasonlóan, a Corvinus Tarkaréti Kollégiumában szállásoltak el. A lakhatáson kívül a fiatalok napi egyszeri meleg étkezést, havi nettó 130.000 forintot, oktatást és szakmai, illetve karrierorientációs mentorálást kapnak. 

forras_bce_lugosi_peter.jpgForrás: Budapesti Corvinus Egyetem 

A támogatás és a mentorálás ereje

Bodnár Éva projektfelelős szavai szerint a program célja az, hogy átmeneti évet biztosítsanak a nehezen leküzdhető szocioökonómiai háttérrel rendelkező, de ennek ellenére tanulni vágyó fiatalok számára. Ezalatt az idő alatt lehetőséget kapnak a felvételihez szükséges felkészülésre, és anyagi támogatásban részesülnek, hogy a tanulmányaikra koncentrálhassanak.

"Sokkal erősebb a mentori, támogatási igény, mint a tanulási, mert értelmes, jó képességű gyerekekről van szó. Egy jól ütemezett felkészítéssel remek eredményt fognak elérni, azonban sokkal nagyobb szükség van az önbizalomra és arra, hogy tisztában legyenek az értékeikkel"

– mondta Bodnár Éva. Van olyan résztvevő, aki kiváló eredménnyel érettségizett, azonban a felsőoktatásban való részvételhez szükséges emelt érettségihez nem kapott megfelelő felkészítést a vidéki iskolájában, így nem tudott egyetemre jelentkezni.

edrhja.pngForrás: Canva

Személyreszabott képzés és nemzetközi környezet

Az Illyés Gyula programra tizenhét jelentkeztek az első évben. Közülük, az egyéni beszélgetéseket követően végül nyolc résztvevő fogadta el a feltételeket, miszerint megjelenik az összes órán a hét folyamán, ezáltal részt vesz a programban. Az év elején egyénileg felmérik a résztvevők igényeit, tudását. Ez magában foglalja a karrierorientációt is, ezáltal a fiatalok részletes képet kapnak a jelenlegi tudásukról, a képességeikről, és megismerhetik a hozzájuk illő területeket. A szintfelmérés után a tudásuknak megfelelő csoportokba sorolják be őket, így megfelelő ütemben tudnak haladni.

Az oktatásban a Corvinus Egyetem hallgatóiból álló Studium Generale is részt vesz, ők történelem és matematika oktatást vállalnak, ezen felül pedig lehetőséget biztosítanak a szombati, érettségire felkészítő napokon való részvételre. A nyelvórák nemzetközi színtéren zajlanak: a résztvevők az egyetem angol képzéseire jelentkező, de angolból felzárkóztatásra szoruló külföldi hallgatókkal kerültek azonos csoportokba. Az órákon kizárólag angolul zajlik a kommunikáció és a közös munka.

“úgy érzem, itt egy hét alatt többet fejlődött az angolom, mint 3 hónap alatt a gimnáziumban”

– mondta Melissza, a program egyik résztvevője az idegennyelv-oktatásról. A diáklány 19 éves és építészmérnök képzésre készül a Műszaki Egyetemre. Nagyon élvezi a nemzetközi környezetet, a külföldi diákokkal közös programokat szerveznek, olykor együtt mennek várost nézni, kikapcsolódni.

dhaje.pngForrás: Canva

“Üzenet az idősebbeknek, hogy sosem késő elkezdeni.”

Dániel a program legidősebb résztvevője. Huszonöt évesen ragadta meg a lehetőséget, hogy jelentkezzen egyetemre. "Korábban színész szerettem volna lenni, és játszottam is színházban, szinkronizáltam. Aztán egy idő után rájöttem hogy ez nem az én közegem és sokkal több mindenben ki szeretném próbálni magam. Azért jelentkeztem a programba, mert a drámatagozatos középiskolában inkább szakmai tárgyakra fektettünk hansúlyt és nem a közismeretiekre. Mindenképp újra kell érettségiznem, és én ezzel a programmal szeretném rendszerezni, bővíteni a tudásom” – mondta. Ő a Corvinus Egyetemre szeretne felvételizni jövőre, kommunikáció-és médiatudomány, esetleg szociológia szakra. Célja, hogy minden diploma adta lehetőséget kipróbáljon és megtalálja a hozzá leginkább illő karrierutat.

A fiatalok fejlődését tizenhat mentor és négy oktató segíti.  Az oktatók közül többen rendelkeznek tapasztalattal hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásában, ketten például Miskolc környékén korrepetálnak roma tanulókat matematikából. Azonban ez mind az egyetem tanulóiból álló mentorcsapatnak, mind az elkötelezett oktatóknak egy nagyon komplex és újszerű kihívást jelent, hiszen egyszerre segítik a résztvevő fiatalok új környezethez való alkalmazkodását, és ösztönzik őket a nagyvárosban való önállóság mellett a pénzügyi tudatosságra is. Az oktatók a képzés végén sem tervezik elengedni a résztvevők kezét, a szakmai mentorálás lehetősége valószínűleg továbbra is fennáll majd.

A résztvevőket nem csak tanáraik és mentoraik segítik, köztük is kialakult az egymás támogató légkör már az első hét után.

“Mindannyian féltünk kicsit, viszont nagyon jó közösség alakult ki, és segítjük egymást az órákon kívül is. Sokat tudunk beszélgetni, kommunikatív, érdeklődő és széles látókörrel rendelkező fiatalok vannak a csoportban. Nem azonos az érdeklődési körünk, de a hátrányos helyzetünk összeköt minket”

– hangsúlyozta Dániel. Közös bennük még, hogy nagyon hálásak az új esélyért, és a programban való részvételi lehetőségért. 

A programot egyelőre nem tervezik nagy létszámmal bővíteni, hiszen a középpontjában a kifejezetten egyénre szabott támogatás és a tudatosság áll. Azonban a képzés egyelőre nem iskolarendszerű, így felnőttképzésnek minősül. Emiatt a résztvevők nem számítanak diáknak, a hallgatói jogviszony nem jön létre beiratkozáskor. Az egyetem egyik jövőbeli célja, hogy a képzést a Minisztérium 2024-től az új felvételi rendszerben már felvételi ponttá számítsa át, ezzel is lehetőséget biztosítva a hátrányos helyzetű fiataloknak a felsőoktatásba való bekerüléshez.

Második esélyt kínál a Budapesti Corvinus Egyetem a felsőoktatásban való részvételhez Tovább
„Főként olyan bulikon lépek fel, amelyek elhagyatott épületekben, erdőkben, tóparton vannak” – interjú Szerdahelyi Oliverrel

„Főként olyan bulikon lépek fel, amelyek elhagyatott épületekben, erdőkben, tóparton vannak” – interjú Szerdahelyi Oliverrel

received_834435941265623.jpeg

Ha igazán jót akarunk bulizni, nem kell messzire mennünk az egyetemtől. A Corvinus 20 éves hallgatója, Szerdahelyi Oliver DJ örömmel gondoskodik róla, hogy a nehéz zh-k és vizsgák után kikapcsolódjunk. Oliver amellett, hogy profin keveri a zenét, azt is tudja, hogy kell azt eladni, hiszen a kereskedelem és marketing szak harmadéves hallgatója.

Írta: Kalánová Barbara; borítókép: magánarchívum

Az egész úgy kezdődott, hogy rendeltem magamnak 2018 elején egy dj kontrollert, mert akkoriban sokat jártam bulizni, és nagyon foglalkoztatott, hogy vajon hogy működnek ezek a pultok – tekintett vissza a kezdetekre Oliver.

Pár hónap gyakorlás alatt autodidakta módon tanulta meg kezelni a dj pultot, 2018-ban pedig már kipróbálhatta magát klubkörnyezetben zenélni, az volt az első fellépése. A DJ zenéit azóta már több helyszínen hallhatjuk, többek között a Szimpla Kertben és a Pontoonon, de szokatlan helyszíneken is szereti megcsillogtatni a tudását.

received_789086168906741.jpegForrás: Magánarchívum

Főként olyan bulikon lépek fel, amelyeket elhagyatott épületekben, erdőkben vagy tóparton szerveznek meg, de elérhetőbb, ismertebb helyeken is zenélek

– árulta el a DJ. A pörgés elengedhetetlen számára, főleg akkor, ha egy éjszaka több fellépése van, de soha nem megy a tanulás rovására. Megfelelő időbeosztással megugorja az akadályokat.

A tavaszi vizsgaidőszak picit húzós volt, mert akkor indultak be az openair bulik, és valahogy meg kellett oldanom hét vizsgát és hét fellépést, amiből kettő saját szervezésű esemény volt külföldi fellépőkkel. Az egy izgalmas időszak volt” – emlékezett vissza mosolyogva Oliver. Arra, hogy legyen ideje mindenre, amit eltervez, rendszeresen beütemezett ébresztőórát használ.

Ha nagyon elfoglalt időszakom van, és sok a fellépés meg az egyetemi projekt, akkor általában percre pontosan kiszámolom előre, hogy a nap melyik részébe mennyi alvást tudok beletuszkolni, mivel ugyan nincs a hét minden napján fellépés, de ha már csak egy van a héten késői időpontban, az teljesen össze tudja zavarni a bioritmusomat

– vallotta be a DJ. A zenéit kedvelők a Sea of Darkness című számát imádják a legjobban, amire a DJ is rendkívül büszke, ugyanis a saját zeneszámát elsőként egy kolumbiai kiadó mutatta be.

A zeneírás nagyon sok időt vesz igénybe, akár hónapokat is, de ez a szám egy nap alatt született meg, 12 óra folyamatos üldögéléssel a gépemnél. Úgy érzem, hogy ez a track áll a legközelebb a saját stílusomhoz – részletezte Oliver.

received_2150869081741002.jpegForrás: Magánarchívum

Feszített tempójú életvitelét azért tudja fenntartani, mert élvezi, amit csinál.

Nem tudnék megnevezni egy konkrét dolgot, ami motivál az életben, egyszerűen csak nagyon élvezem, amit csinálok. Az egyik legjobb része a pörgés, hogy bulizhatok minden hétvégén bűntudat nélkül, és hát persze az is, hogy nagyon sok különböző embert ismerek így meg

– mondta csillogó szemekkel a DJ. Olivernek nagy tervei vannak a jövőre nézve, szeretné tovább építeni karrierjét. “Szeretnék zeneileg a lehető legtöbbet fejlődni, hogy egyre jobb és minőségibb zenét tudjak írni. Az egyik kitűzött célomat  már sikerült megvalósítanom, ugyanis októberben külföldön, Berlinben léphetek fel” – árulta el a Corvinus hallgatója.

received_1212291035996751_1.jpegForrás: Magánarchívum

„Főként olyan bulikon lépek fel, amelyek elhagyatott épületekben, erdőkben, tóparton vannak” – interjú Szerdahelyi Oliverrel Tovább
„Mondják, hogy a lovaglás nem sport, mert csak ülünk a lovon. Két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom” – interjú Máriássy Fruzsinával

„Mondják, hogy a lovaglás nem sport, mert csak ülünk a lovon. Két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom” – interjú Máriássy Fruzsinával

 

received_597547372031040_jpeg.jpg

Cikksorozatunk következő főszereplője a 21 éves Máriássy Fruzsina, aki hamarabb ült lovon, minthogy megtanult járni. A kommunikáció-és médiatudomány mesterképzés hallgatója, versenylovas. Az egyetemi tanulmányai mellett különleges hobbijának él. A lovaglás kiskora óta szenvedélye, a lovasiskolát 6 évesen kezdte. Nagymamája támogatásának és benne való hitének köszönhetően 15 éve űzi a sportot.

Írta: Kalánová Barbara; Borítókép: magánarchívum

"A lóval való kapcsolatom teszi különlegessé az egészet. Több napos versenyeken veszünk részt, ahol hajnalban, délben, este mi etetjük a lovainkat, egész nap velük vagyunk és ellátjuk az összes feladatot. Reggel a lovakkal kelünk, este velük fekszünk. Elképesztő hangulata van

– mesélte Fruzsina. A rengeteg energiabefektetés után próbára akarta tenni magát, ezért  kisebb versenyekre nevezett be. Jó szórakozásnak találta elutazni valahová a csapattal és a lovakkal. Idővel beérett a munka gyümölcse, megszerezte az első szalagokat, kupákat és rákapott a verseny ízére. A gyerek versenyekből kinőve megcsinálta a hivatalos rajtengedély vizsgát az első saját lovával, és öt éve tudatosan építi versenyzői karrierét.

received_1055088141856401.jpegforrás: magánarchívum

"Alapvetően nagyon versengő személy vagyok, ami néha előnyös, de gyakran hátránnyal jár. Fontos szerepet játszik a kitartás, az elhivatottság és a rátermettség, mert akik nem bírják a nyomást, kihullanak. A lovaglásról szokták mondani, hogy nem is sport, mert csak ülünk a lovon. Ezt versenyzőként két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom

–  árulta el őszintén a versenylovaglóA felnőtt mezőnyben jelenleg két kategóriában is részt vesz felváltva. A díjai, kupái és az elismerései külön falon és egy polcon díszelegnek. Eredményei közül a 2019-es országos bajnokságon a lovastusában elért győzelmére a legbüszkébb. "Itt léptem először pályára külföldi versenyzőkkel, és itt töltött el leginkább az az érzés, hogy megérte töretlenül edzeni a mínusz 15 foktól a 39-ig emlékezett vissza Fruzsina.

received_477793287153232.jpegforrás: magánarchívum

Szezontól, extrém időjárástól függően heti 5 - 6 alkalommal edz, három edző segítségével. Ezt kiegészíti az egyéni munka, a nyújtás, a lazítás, a kondi és a terepedzés.

"Fontos, hogy az edzés mellett megmaradjon az élmény része is, mert a ló-lovas kapcsolat építése nem csak robot munka. Egyéni sportot űzve persze annyit edz az ember amennyit akar, de a versenylovaglásban  fontos a ló komfort érzete is és a bizalom, mert az összhangnak szerepe van valamennyi eredményben. Ha egy ló túl van terhelve, rosszul tartják vagy rosszul bánnak vele, versenyen sem fog jól teljesíteni

– magyarázta a versenylovas. Fruzsina már 6 éves korától nagyon szigorú időbeosztással éli a napjait. Rengeteg áldozatot követel a versenyzés. Felállítottam  egy fontossági sorrendet az életemben és mindig fix célokat tűzök ki, amelyek motiválnak" – mondta Fruzsina.

Az alapképzést 5.0-ás diplomaátlaggal végezte, az ötös érdemjegynél nem akart soha lejjebb adni. Minden vizsgámra úgy mentem be, hogy ötösnek kell lennie, és ha nem, akkor visszajövök javítani. Volt olyan, hogy ki akartam szállni a versenyzésből, több kudarc után időre volt szükségem. Az hajtott tovább, hogy a következő versenyre még visszamegyek megnyerni és úgy szállok ki. Utána megnyertem és maradtam" – mondja Fruzsina.

Az utazás jelentette számára a legnagyobb nehézséget, mert tömegközlekedéssel több időt fordított az utazásra, mint magára a lovaglásra, de idővel lett saját autója, így ez is megoldódott. A tanulásra is teljes erejével tud koncentrálni.

"A vizsgaidőszakot úgy rakom össze, hogy versenyt ne érintsen, illetve a hiányzásaimat is ilyen célra szoktam használni. Szerencsére még nem fordult elő hogy a tanulás és az edzés egymás kárára lett volna"

– jegyezte meg Fruzsina. Szerinte vannak olyan dolgok az életben, amiket olykor el kell fogadni és kitartónak lenni. Ha pánikba esünk egy probléma felmerülésekor, és elkezdünk kapálózni, erőlködni, még rosszabb lehet. "Van, hogy rossz passzban van a ló, van, hogy én vagyok abban. Fontos ebben a sportban, hogy az erőszak sosem megoldás. Nem bánthatjuk a lovat, hiszen a társunk" – hívja fel rá a figyelmet a versenyző.

received_1072956390280186_v1_jpeg.jpgforrás: magánarchívum

Fruzsina szerint, ha nem sikerült egy feladat, az is előfordulhat, hogy csak  fél év edzés után fog összejönni.

Rengeteg időre és türelemre van szükség minden tanulási folyamathoz, minden versenyhez. Mondják azt a repülésre, hogy még egy gép sem maradt a levegőben. A lovaglásban azt mondjuk, hogy aki felül, az le is esik. Ez bármilyen körülmény miatt megtörténhet, de nagyon fontos, hogy vissza kell ülni a ló hátára. Ez a ló és a lovas szempontjából is rendkívül fontos. Egyébként, amit nem tudunk megoldani magunktól, ahhoz fontos egy nagyon elhivatott edző, ami viszont ezen felül történik, arra a sportpszichológusok vannak"

– magyarázta Fruzsina. Fruzsinát az motiválja, hogy folyamatosan fejlődni akar. "Jobb akarok lenni önmagamnál és másoknál. A versenyszellem és a maximalizmus mindig dolgozik bennem, akkor is, ha éppen rossz napom van vagy fáradt vagyok" – hangsúlyozta Fruzsina.

A díjai és sérülései után is a jövőre koncentrál. Szeretne még egy országos bajnokságról győzelemmel hazatérni eggyel magasabb kategóriában.  "Amit most el kell érnem, hogy a fél évvel ezelőtti sérülésemből teljesen felépüljek és újra beszálljak a mezőnybe. Szembe kell néznem a félelmeimmel, az esésből, a fájdalomtól és a műtétekből maradt traumákból. Újra kell terveznem a céljaim, valamint újra meg kell találnom a motivációt és az értékeket, amelyeket a sporttól kapok" – összegezte határozottan Fruzsina.

„Mondják, hogy a lovaglás nem sport, mert csak ülünk a lovon. Két válltörés, két műtét és számtalan visszatartott könnycsepp után határozottan cáfolom” – interjú Máriássy Fruzsinával Tovább
Nemzetközi környezet a Corvinuson – interjú Rimóczi Martinnal, a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának elnökével

Nemzetközi környezet a Corvinuson – interjú Rimóczi Martinnal, a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának elnökével

53.jpg

Egyre vonzóbb az interkulturalitás és a nemzetközi környezet az egyetemisták számára. Nem csak a Budapesti Corvinus Egyetem jár élen, hogy ilyen környezetet biztosítson a hallgatói számára, a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma is igyekszik felzárkózni ehhez a trendhez. A szervezetről Rimóczi Martin elnököt kérdeztük.

Riporter: Weller-Petrás Hanna; szerkesztő: Olay Hanna; olvasószerkesztő: Pipis Panna; borítókép: Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma

szakma_2.jpgForrás: GYDSZ

Weller-Petrás Hanna: Mutasd be a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumot, kérlek!

Rimóczi Martin:

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának elsődleges célja az elméleti és gyakorlati tudás közötti tökéletes egyensúly megteremtése, valamint ez utóbbi gyarapítása.

A diplomácia világa sokszínű, így az egyedien gyakorlatias képzéseinkkel a lehető legtöbb releváns tudományágat próbáljuk bemutatni tagjaink számára. Hallgatóink félévről félévre elmélyülhetnek a nemzetközi politika, nemzetközi kapcsolatrendszerek, protokoll, gazdaságtan, jog, szociológia, tárgyalástechnika és sok más olyan tudomány területében, amelyek később mind a diplomáciai, mind pedig az üzleti szférában nélkülözhetetlen tapasztalatot adnak. Tagságunk nagy része a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatója, azonban a felvételi során nincs erre vonatkozó megkötés, így vannak tagjaink a Pázmányról, Károliról, BGE-ről, NKE-ről és az ELTE-ről is. A kétfordulós felvételi procedúra biztosítja szakkollégiumunk kiemelkedő összetételét, és megfelelő alapokat biztosít a jövőbeli hatékony együttműködéshez. Szervezeti struktúránk lehetővé teszi, hogy a bekerülés pillanatától kezdve minden régi és új tagunk szakkollégiumunk teljes értékű részének érezze magát, legyen szó projekt- vagy vezetőségi munkáról, a működéssel kapcsolatos véleményről vagy akár a közösségről.

dsc05107_v1.jpgForrás: GYDSZ

Weller-Petrás Hanna: Milyen módokon nyilvánul meg a nemzetközi környezet a diákszervezetben?

Rimóczi Martin:

A 2022/23-as tanév első szemeszterére célként tűztük ki az interkulturalitást, és ezzel egyidőben hangsúlyosabb szerepet szeretnénk vállalni a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi hallgatóinak integrálásában. 2022. szeptember 15-én kezdődik a jelentkezési időszak a Diplomacy Clubba, amely egy új, izgalmas programunk. A 2022-es őszi félévet fedi le, kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi hallgatói számára indítjuk. Hasonlóan kétfordulós felvételi procedúrát alkalmazunk, amely itt is biztosítja a program kiemelkedő összetételét, és megfelelő alapokat biztosít a jövőbeni hatékony együttműködéshez. Az írásbeli felvételi szeptember 15-25. között, míg a szóbeli procedúra szeptember 26. – október 2. között fog zajlani. A program célja a diplomácia világa iránt érdeklődő corvinusos nemzetközi hallgatók felkarolása, akikkel megoszthatjuk szakkollégiumi identitásunkat és céljainkat. A Diplomacy Club október 3-án indul majd, húsz nemzetközi hallgatóval, akiknek csoportja nemcsak szervezetünk közösségének meghatározó részét fogja alkotni, hanem szakmai tudásukat is fejleszthetik számos lehetőségen keresztül. Közösségi programok mellett különböző vitákon, előadásokon, nagykövetségi látogatáson, egy hatalkalmas kurzuson és egy grandiózus szimuláción vehetnek részt a program kiválasztottjai, valamint meglátogathatják velünk az ENSZ bécsi székházát is. A program alatt olyan kompetenciákat és hasznos tippeket tanulhatnak el hasonló gondolkodású hallgatótársaiktól, szakemberektől, diplomatáktól és nagykövetektől, amelyek megalapozzák jövőbeli karrierútjukat.

Mi is az a szakkollégium? Ha érdekel, korábbi cikkeinkben bemutattuk a Corvinushoz tartozó szervezeteket: INSPIRÁLÓ KÖZÖSSÉG ÉS ÉLETRESZÓLÓ BARÁTSÁGOK AZ EGYETEM MELLETT – ERRŐL SZÓL EGY SZAKKOLLÉGIUM

Weller-Petrás Hanna: Milyen kedvező hatásai vannak a magyar és külföldi hallgatók számára? Miért előnyös ez a környezet a jövőbeni karrierjükre nézve?

Rimóczi Martin:

A program a külföldi diákok számára egyedülálló lehetőséget biztosít az egyetemi órákon kívüli szakmai és közösségi programokra, amelyeken a magyar hallgatókkal együtt vehetnek részt.  Mindez segítheti őket az integrációban, a magyar hallgatók számára pedig kapcsolatépítési lehetőség. Megismerhetik más nemzetek kultúráját, nemcsak frontális oktatáson keresztül, hanem személyes élmények révén is, valamint mindezidő alatt releváns tudással is gazdagodhatnak. A magyar és a külföldi hallgatók egyaránt megismerhetik és elfogadhatják egymás perspektíváját, amely lehetővé teszi számukra a jövőben az árnyaltabb gondolkodást, a körültekintőbb döntéshozatalt, illetve elősegíti a fokozottabb szociális érzékenységet is. A folyamat során kialakult barátságok segíthetnek abban, hogy a hallgatók nyitottabbá váljanak, így később könnyebben beilleszkedjenek a munkahelyükön. Már a jelentkezési folyamat során fontos lehet a munkavállalás szempontjából, ha az adott személy otthonosan dolgozik akár egy nemzetközi csapatban is, ahol egyébként alapvetően nehezebb lehet a gördülékeny – kulturális háttéren, nyelvi akadályokon, és személyes elfogultságon egyaránt átívelő – együttműködés.

280190060_692857531944280_417499057028898229_n.jpgForrás: GYDSZ

Nemzetközi környezet a Corvinuson – interjú Rimóczi Martinnal, a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumának elnökével Tovább
„Laikusok számára nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen érzés bemenni egy ringbe vagy rosszullétig edzeni” – interjú Kiss Barnabással

„Laikusok számára nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen érzés bemenni egy ringbe vagy rosszullétig edzeni” – interjú Kiss Barnabással

img_20210831_145958_812.jpg

A Corvinus hallgatói nemcsak kiváló tanulmányi eredményeikkel tűnnek ki, sok esetben hobbijaikból is kihozzák a maximumot. Hogyan képesek helytállni az élet különböző területein, és milyen különleges elfoglaltsággal töltik az időt tanulmányaik mellett? Cikksorozatunkban olyan corvinusos hallgatókat mutatunk be, akik eredményesek hobbijaikban is. Elsőként a válogatott thai boxoló Kiss Barnabás mindennapjaiba leshettek bele.

Írta: Kalánová Barbara; Borítókép: magánarchívum

A 20 éves Barnabás gazdálkodás és menedzsment szakon tanul. Hogy mennyire ambiciózus, abból is látható, hogy a Corvinus mellett idén nyáron kezdte meg az ötödik szemeszterét egy brazil egyetemen, Sao Paolóban. Mindemellett Magyarországot képviseli országos és nemzetközi versenyeken a felnőtt thai box válogatott tagjaként. A thai boxot 2017-től űzi, de korábban már foglalkozott harcművészettel: kempózott, szintén a magyar válogatott tagjaként. Egy ideig a két sportágat egy szinten tartotta, végül a thai box mellett tette le a voksát, annyira beleszeretett.

img_20220613_185003_299_v1.jpgForrás: magánarchívum

„Egy laikus számára nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen érzés bemenni egy ringbe vagy hányásig edzeni. A thai box esetében az elején  először egyáltalán nem volt tudatos, hogy versenyezni szeretnék, egyszerűen csak szerettem volna kipróbálni magamat. A kezdeti sikereknek köszönhetően rákaptam a versenyzés ízére, és elhatároztam, hogy bekerülök a válogatottba. Így is lett”

– mesélte Barnabás. A sikereknek köszönhetően a sportoló további célokat tűzött ki maga elé, amelyeket el is ért. 2018-ban megnyerte a Junior Magyar Thai Box Bajnokságot, majd a győzelmet kétszer megismételte. Két alkalommal kijutott a világbajnokságra felnőtt versenyzőként, ahonnan mindkét alkalommal bronzéremmel tért haza. Mindezek felett a sportoló a legutóbbi, 2022-es Abu-Dhabiban megrendezett világbajnokságon elért 3. helyezésére a legbüszkébb.

„A felkeszülést több sérülés is nehezítette, ennek ellenére életem legjobb formáját sikerült elérnem a versenyre. Az elődöntőben nagyon szoros meccsen egy kazak fiúval szemben maradtam alul, aki végül meg is nyerte a világbajnokságot”

– részletezte a sportoló. Barnabás az egyetemre való tanulással párhuzamosan folyamatosan készül a versenyekre, számára azonban ez a kettő egyensúlyban tartja egymást.

„A tanulmányaim és a sport karrierem egyaránt nagyon fontosak az életemben, így igyekszem mindkettőt teljes erőbedobással csinálni. Természetesen előfordul, hogy néha az egyikre kicsit jobban koncentrálok, például egy versenyfelkészülés vagy egy vizsgaidőszak idején. Akkor van baj, ha a kettő pont egybeesik!”

– fejtette ki keserédes mosollyal Barnabás. Szerinte úgynevezett "Studentathlete" életmódot él, ezért számára az a legfontosabb, hogy jól strukturált időbeosztást alakítson ki.

„Hétvégente előre megtervezem az edzéseket, a tanulóidőt és a munkát. Ha ehhez a menetrendhez tartani tudom magam, akkor általában minden belefér. Persze előfordul, hogy valami közbejön, ilyenkor a legfontosabb, hogy az ember rugalmas legyen, és alkalmazkodni tudjon az új helyzethez”

– részletezte Barnabás. A motivációja elsősorban elszántságból és kíváncsiságból ered. „Nem akarok egy átlagos életet élni, és végtelenül érdekel, hogy mire vagyok képes akár fizikai, akár szellemi téren” – árulta el Barnabás.

fb_img_1632519925022.jpgForrás: magánarchívum

A válogatott sportoló gőzerővel dolgozik azért, hogy elérje a céljait.

„Nincsenek álmaim, csak céljaim vannak! Amikor elkezdtem, csak meg akartam nyerni egy versenyt, majd meg akartam nyerni a Magyar Bajnokságot. Ezután be akartam kerülni a felnőtt válogatottba, a legközelebbi célom pedig, hogy jövőre végre megnyerjem a világbajnokságot”

– jelentette ki a sportoló. Titkos vágya, hogy egyszer az olimpián képviselhesse Magyarországot. „Nagyon hosszú még az út oda, de ha a céljaid nem ijesztenek meg valamennyire, akkor valószínűleg nem elég nagyok” – állította a Corvinus hallgatója és sportolója.

img_20210902_163112_885.jpgForrás: magánarchívum

„Laikusok számára nagyon nehéz elmagyarázni, hogy milyen érzés bemenni egy ringbe vagy rosszullétig edzeni” – interjú Kiss Barnabással Tovább
Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

pexels-kelly-2881370.jpg

A Stipendium Peregrinum a Nemzeti Tehetség Központ projektje, amelynek célja, hogy a legkiemelkedőbb magyar diákok számára anyagi segítséget és mentorálást nyújtsanak  ahhoz, hogy lehetőségük legyen a világ legkiemelkedőbb egyetemein tanulni.

Írta: Olay Hanna; riporter: Weller-Petrás Hanna; borítókép: Pexels

zita.png

A Corvinustól az Amszterdami Egyetemig

Vágújhelyi Zita az Amszterdami Egyetem digital business specializációján végezte mestertanulmányait a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram keretében, ezt megelőzően pedig a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzésén szerezte meg alapszakos diplomáját. Az alapképzés kiválasztása során számára előnyt jelentett, hogy a képzés elérhető volt idegen nyelven, ami a későbbi munkavállalásban is hasznossá vált számára. A döntésben szerepet játszott az is, hogy az egyetem kiemelkedő helyet foglal el egyetemi rangsorokban, és a leendő egyetemisták körében nagy elismerésre tett szert a diákok által elért nemzetközi versenyeredményeknek köszönhetően is. Mindezek mellett a Corvinus külföldi egyetemekkel ápolt partnerkapcsolatai is döntő érvnek bizonyultak, mivel ezeknek köszönhetően Zitának lehetősége nyílt arra, hogy a tanulmányai során külföldi tapasztalatot szerezzen. A külföldi mesterképzést megelőzően, még az alapszak egyik félévét Zita szintén egy másik egyetemen töltötte a bilaterális program keretében. Úgy véli, ez az ösztöndíj remek lehetőség a hallgatók számára ahhoz, hogy az Erasmushoz hasonló külföldi részképzésben vegyenek részt, de nem csak EU-s, hanem akár a kontinensen kívül eső országokban is. Lehetőséget kapnak megismerni más kultúrákat, és nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek.

Zitának ez az Amerikában töltött félév hozta meg a kedvét ahhoz, hogy külföldi mesterképzésben gondolkozzon. Az alapképzés végén figyelte az ösztöndíj-lehetőségeket, így talált rá a Stipendium Peregrinum ösztöndíjra. Ennek az anyagi támogatásnak a segítségével végezte el az egyéves mesterképzést.

pexels-buro-millennial-1438072_1.jpgForrás: Pexels

Stipendium Peregrinum

Az ösztöndíjprogramot idén tavasszal harmadszorra hirdette meg a Nemzeti Tehetség Központ. Ez a lehetőség 17 és 24 év közötti fiataloknak szól, és mind alapképzésre, mind mesterképzésre lehet támogatást nyerni, amennyiben valaki kiemelkedő nemzetközi egyetemen szeretné folytatni vagy megkezdeni a felsőfokú tanulmányait. Alapvetően egyéves időintervallumra nyújtanak fedezetet, amelyből elsősorban a tanulmányokat és a megélhetést lehet fedezni, azonban az ösztöndíj különböző komponenseinek köszönhetően ezt újrapályázással meg is lehet hosszabbítani.

A kiválasztás két részből áll: először írásos illetve videós pályázatot kell leadni, amelyben elsősorban a különböző motivációk, illetve a korábban elért eredmények ismertetését kérik. A második fordulóban a továbbjutók közül egy táborban választják ki azokat, akik végül valóban megkapják az ösztöndíj jelentette anyagi és a külföld beilleszkedést segítő mentoráló támogatást, amely utóbbinak hasznosságát Zita külön kiemelte. Tavaly összesen harmincnégy új diákot és tizenkét korábbi ösztöndíjast választottak ki.

Ami az anyagiakat illeti, Zita szerint kényelmesen ki lehet jönni az ösztöndíjból, amelynek nagysága országonként eltérő, nem szükséges saját zsebből sokat hozzátenni. Még a pályázás legelején le kell adni egy költségtervezetet, amelyben különböző elemekre lebontva – mint például lakhatás vagy szórakozás – meg kell jelölni, és érvekkel alátámasztani egy bizonyos keretösszeget. Mindez biztosítja, hogy a diákok ezeken a rangos egyetemeken a tanulmányaikra fókuszálhassanak, és kimagasló eredményeket érhessenek el.

A Corvinus nyújtotta alapok

Zita nagyon elégedett a holland képzéssel, és azt gondolja, hogy a Corvinus tökéletes felkészítést nyújtott ahhoz, hogy külföldön is megállja a helyét. Ez nemcsak az angol nyelv magas szintű és szakmai elsajátításában áll, hanem abban is, hogy már az alapszakos évei során sok olyan kurzuson vehetett részt, amelyet a vizsgafókusz helyett inkább a projektalapúság jellemzett, elősegítve ezzel olyan képességek fejlődését, mint a csapatmunka vagy a problémamegoldás. Továbbá a nemzetközi tanároknak és diákoknak köszönhetően mire Amszterdamba került, már otthonosan mozgott a nemzetközi környezetben is, ami később a munka világában is előnyt jelenthet. Mindez pedig hozzásegítette ahhoz, hogy színesebben lássa a világot, nyitottabb legyen más kultúrák felé.

A Corvinust a jövőben is szívesen ajánlaná bárkinek, mivel az egyetem nemcsak magyarországi lehetőségekre készít fel, hanem akár külföldön, akár Magyarországon székelő nemzetközi cégeknél is bátran el lehet helyezkedni később, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy „az ember rugalmasan alakítsa a jövőjét”.

pexels-andrea-piacquadio-3762800.jpgForrás: Pexels

A jövő

Az ösztöndíjprogram célja, nemcsak az, hogy támogassa a diákokat és bővítse a felsőoktatási lehetőségeik körét, hanem az is, hogy a világszínvonalú, versenyképes tudást szerző diákok tanulmányaik befejeztével hazaköltözzenek, és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Zita azért választotta a nyugat-európai képzést, mert az őt foglalkoztató technológiai tanácsadás területe hazánkban még nem annyira fejlett, és nincsenek ilyen irányú szakok. Azonban ő is azt tervezi, hogy tanulmányai végeztével hazaköltözik, és a későbbiekben akár céget alapítana a külföldön megszerzett tudással fejlesztve a Magyarországon még újnak számító szektort.

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram Tovább
A győztes recept: illattal népszerűsített víz – avagy így zajlott az OEV döntő

A győztes recept: illattal népszerűsített víz – avagy így zajlott az OEV döntő

Három csapat képviselte a Budapesti Corvinus Egyetemet az  OEV országos döntőjén, amelyet huszonharmadik alkalommal rendeztek meg, és valamennyi csapat az első négy helyezett között végzett. A sikeres eredmények fényében kérdeztük a győztes csapat, a Dr. Bank Cr. + tagjait a versenyről és a felkészülésről.oev_2022_48_v1.jpg

Írta: Orosz Petra; Borítókép: Multilumen Entertainment

Az Országos Esettanulmány Verseny (röviden OEV) Magyarország egyik legrégebb óta megrendezésre kerülő, egyben Közép-Kelet-Európa legrangosabb esettanulmányi versenye, amelyre idén több mint 250 hallgató jelentkezett országszerte 14 egyetemről. A valós vállalati problémák megoldása által a résztvevők a kritikus gondolkodásukat és a kreativitásukat tudják fejleszteni, ezáltal az egyetemen elsajátított elméleti tudást gyakorlatba átültetni.

A verseny felépítése alapján az első fordulóban a négyfős csapatoknak két hét áll rendelkezésére, hogy megoldjanak egy esetet. Idén az első forduló esetét a Lime biztosította, melynek témája a köztereken kihelyezett rollerek logisztikája és kihasználtságuk optimalizációja volt. Minden egyetemről legfeljebb három csapat juthat tovább a következő fordulóba, így több jelentkező esetén belsős előválogatóra kerül sor. A továbbjutó csapatok közül az országos előválogatón 12 csapatot választ ki a szakértői zsűri, akik részt vehetnek a háromnapos döntőn és a díszvacsorán. Idén az Aquincum Hotel Budapestben szervezte meg az EVK Szakkollégium az egyetem Vezetéstudományi Intézetével közösen a XXIII. Országos Esettanulmány Verseny döntőjét. 

oev_2022_49.jpgkép: Multilumen Entertainment

A döntő hétvégéjét egy köszöntő beszéd, majd a vállalati képviselőkkel történő körforgós kerekasztal-beszélgetés indította, ahol a csapatok megismerhettek iparágvezető szaktekintélyeket. Többek között jelen volt Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa is. Az esetet szombat délután kapták meg a csapatok, a probléma megoldására összesen 33 óra állt rendelkezésükre – a szerencsésen egybeeső óraátállítás miatt valójában 34 óra –, majd a csapatok hétfő délelőtt prezentálták az ötleteiket. A résztvevőket több csoportba osztották a szervezők, majd mind a négy csoport győztes csapata délután ismét ismertette az eset megoldását a vállalati szakemberekből álló zsűri előtt is.

A nyertes csapat tagjai Cogoi Richárd, Iván Dániel, Nyerges Balázs és Révész Barnabás, mind a Budapesti Corvinus Egyetem harmadéves gazdálkodás és menedzsment angol szakos hallgatói. A versenyre most jelentkeztek először, azonban a csapat több tagja is részt vett már közösen csapatversenyen korábban. A csapat így magabiztosan vette az első és a belsős forduló akadályait, ezáltal meghívást nyertek a döntőbe, ahol egy hétvége állt rendelkezésükre, hogy a Szentkirályi Magyarország ízesített vízre fókuszált esetét megoldják.

“A versenyre elsősorban azért jelentkeztünk, hogy négyünket, a csapatot összekovácsolja. Bár a korábban elért versenyeredményeink miatt bíztunk abban, hogy jól fogunk szerepelni, és akár a döntőig is eljutunk, de a lényeg az volt, hogy a kapcsolatunkat megerősítse” – mondta Balázs arra kérdésre, hogy mi volt a motivációja a jelentkezésnek.

Összeszokott csapatként ha gyorsabban nem is, de effektívebben tudtak az eseten dolgozni, így a 33 órából 20-25-öt mindenképpen foglalkoztak a megoldással. Rutinosabb szervezők javaslata alapján arra is figyeltek, hogy mindkét éjszaka minimum 6-7 órát aludjanak, hiszen ez volt szükséges ahhoz, hogy kipihenten adják elő az ötletüket. Fegyelmezettségüknek meg is lett az eredménye, hiszen a zsűrit lenyűgözték a kreativitásukkal és a problémamegoldó képességükkel.

oev_2022_34.jpgkép: Multilumen Entertainment

A döntő során a Szentkirályi ásványvíz által megadott esetet kellett megoldani. Az ízesített vizek piaca még gyerekcipőben jár itthon, ezért a Szentkirályi célja ennek a piacnak a forradalmasítása. Ehhez a csapatok részletes ötletjavaslatokat hoztak, beleértve a csomagolást, a célcsoportot, árazást és a termékek értékesítését is. Azonban a fiúk az íz helyett az illatra koncentráltak, hogy hogyan lehet az illatok által népszerűsíteni az ízesített vizeket, és egy újfajta ízélményt elérni, hogy a fogyasztók ne csak egy olcsó üdítőre, hanem egy egészséges, finom italra gondoljanak. 

A feladatokat ad hoc módon osztották be, a közös ötletelés után mindenki választott magának egy részt, amelyben elmélyedt, továbbá azt is szem előtt tartották, hogy mindenki a saját magának leginkább tetsző, kézenfekvő témát elemezze és adja elő. Ezt a szempontot zsűri is kiemelte az értékeléskor. Elmondták, hogy látszott a csapaton a felkészültség és a téma iránti elköteleződés.

“A sikeres szerepléshez szükséges egy összeszokott csapat, egy strukturált gondolkodási rendszer, hogy pontosan tudjuk, miként tudjuk felépíteni az esetet, illetve a tapasztalat is nagy szerepet játszott. Aki elsőként ugrik bele ilyen versenybe, lehet, hogy problémába ütközik ilyen téren” – tette hozzá Dániel. 

oev_2022_15.jpgkép: Multilumen Entertainment

“Amit én tapasztaltam, hogy lehet nagyon különleges, extra ötletekkel is előállni, azonban fontos, hogy a businessorientáltság megmaradjon, vagyis üzleti szempontból is értékelhető legyen a megoldás. Fontos az egyensúly az újdonság és az üzleti irányvonal között– emelte ki Barnabás.”

Megemlítették még, hogy a kommunikációs képesség minden téren fontos, nemcsak az eset előadásakor, hanem a prezentáció slide-jainak strukturálása, a gondolatmenet tiszta közlése, illetve a prezentáció után a kérdés-felelek részben, a válaszadás során is. 
Tanácsot adva leendő versenyzőknek kiemelték még a logikus felépítés szerepét.

“Fontos, hogy a csapat minden tagja tudja a teljes megoldást, ismerje minden elemét, miből épül fel a végeredmény, és logikus következtetésekből jussanak a végére. Továbbá az is szempont, hogy a csapattagok merjenek kilépni a komfortzónájukból. Gondolhatnak olyan megoldásra, ami kicsit váratlan, nem szokványos, ezt mindig értékeli a zsűri” – tette hozzá Barnabás. 

A versenyről, illetve az esetmegoldásról minden hasznos információ  megtalálható az Országos Esettanulmány Verseny hivatalos oldalán

A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak eredményei a XXIII. Országos Esettanulmány Verseny döntőjében:
1.  helyezett: Dr. Bank Cr. + (Révész Barnabás, Cogoi Richárd, Iván Dániel, Nyerges Balázs)
2. helyezett: Directive Consulting (Mohácsi Ármin, Pataki Ákos Patrik, Sallai Réka, Koleszár András)
3. helyezett: Jam Consulting (Nagy Zsófia, Komoróczy Ádám, Fehér Zoltán Gellért, Gáspár György András).

A győztes recept: illattal népszerűsített víz – avagy így zajlott az OEV döntő Tovább
Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

ternovszky_filmklub.jpg

A 2021/22-es tanév őszi félévében a Nemzeti Filmintézet támogatásával útnak indult egyetemi filmklubunk, ahol régi magyar filmeket láthatunk és vitathatunk meg hallgatók és alumnik körében a Faculty Club-ban. A filmklub nem rejtett célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a korábbi generációk mindennapjait, és ebben a folyton változó világban közös kapcsolódási pontot nyújtson számukra a náluk idősebb generációval.

Vendégszerző: Gárdi Réka Lorin; Borítókép: Corvinus Filmklub

Március 17-én az újdonsült Kossuth-díjas Ternovszky Béla rendező látogatott el a Corvinusra a Macskafogó című filmjének vetítésére, ahol nagy tömeg gyűlt össze. De honnan ez a hihetetlen vonzerő? Puskás Kornél, a Corvinus Művészeti Akadémia vezetője, Dr. Sipos Júlia, az egyetem kulturális munkatársa és nézőink kérdezték Ternovszky Bélát a 35 éves alkotás részleteiről.

Bár a Macskafogóból később kultuszfilm lett, a film megalkotásához szükséges tőke megszerzése komoly feladatnak bizonyult. A film alapötletét Nepp József számára a The Manhattan Transfer amerikai jazzbanda Four Brothers című darabja adta. A külföldi filmfesztiválokon látott filmek (Star Wars, Robotzsaru, Indiana Jones) nagy hatással voltak az alkotókra, és ezek hatása alatt készült el az a kezdetleges forgatókönyv, amelyet prezentáltak az akkori kultúrpolitika első embereinek. Szerencsére a filmet nem a tiltott kategóriába sorolták, azonban támogatásban nem részesült. Így került a film a tűrt kategóriába. Ternovszky-ék elkészíthették a filmet, pénzt azonban saját maguknak kellett rá keresniük.

Eleinte egy kanadai és egy német producer sietett az anyagi gondban küszködő alkotók segítségére. Ők azonban beleszóltak a film történetének alakulásába, így került a történetbe Safranek kislánya is, Cathy, azzal a céllal, hogy a gyerekközönség jobban élvezze a filmet.

Bár az alkotók eleinte nem örültek ennek a változtatásnak, Cathy karaktere később rendkívül fontosnak bizonyult az egerek macskákkal szembeni álláspontjának a megértésében.

Miután a történet kezdett körvonalazódni és az animációk egy része is készen volt, a filmet mégis támogatásra méltónak találták, így végül az anyagi akadály is elhárult a befejezés elől.

A Macskafogó a Pannónia Filmstúdió gondozásában készülhetett el. Fontos cél volt a filmstúdió számára, hogy ne egy kaptafára termeljék a filmeket. Így születhettek meg többek között Jankovics Marcell néprajzi ihletésű alkotásai, Kovásznai György festményfilmjei, vagy Dargay Attila „disneyánus” rajzfilmjei is.

A tradicionális animációkészítés történeteit hallva felvetődött, hogyan hat a ma készülő animációs filmekre a digitalizáció. A rendező szerint a Macskafogó készítése során minden egyes munkafolyamatnál pontosan értette, mi történik, sőt, akár egyedül is meg tudta volna rajzolni a teljes animációt. A Macskafogó 2-nél azonban már nem ez volt a helyzet. A folytatásban használt számítógépes animációk működését már nem látta át teljesen.

Számítógépes animációt ugyanakkor már az első részben is felhasználtak. A tengeralattjáró mozgásának meganimálásához egy Commodore 64 által alkotott kezdetleges 3D-s animáció nyújtott segítséget. Egy ehhez értő munkatárs írta meg a kódot, amelyben egy fekete ellipszoid teszi meg a majdnem 180°-os fordulatot. Erre azért volt szükség, mert az arányok, a perspektíva tartása szemmel egy ilyen nagy mozdulatnál és részletesen megrajzolt tengeralattjárónál embert próbáló feladat, könnyen szétcsúszhatott volna a tengeralattjáró mérete és mozgása. A programnak hála a hengerszerű test azonban teljesen természetes módon tudta megtenni a fordulatot. Miután elkészült a tengeralattjáró-ellipszoid, a rajzolók képkockánként kézzel rárajzolták a géppel alkotott testre a tengeralattjáró külsőségeit. Így született meg a tengeralattjáró ötvözve a hagyományos és digitális animációt.

Ternovszky azt is elárulta, hogy eredetileg egy slusszpoént is terveztek a film végére: Grabowski nem is egér, hanem mindvégig robot volt, sőt, még Tsino-san is egy robotegérlány lett volna.

A filmvégi csók helyett a két robot dugalj és kapcsolók segítségével fejezték volna ki egymás iránt érzett szerelmüket. Végül ezt az ötletet elvetették, a készítők szerint túl „Robotzsarus” lett volna így Grabowski karaktere, emellett elidegenítő hatása is lett volna. A nézők nem tudtak volna azonosulni Grabowski karakterével.

Elkerülhetetlen a film politikai töltetéről is beszélni, legyen szó a Safranek és Mr. Teufel által bemutatott, minden szinten megjelenő szervilisségről, az elnyomó hierarchiáról, avagy a globális politikát tekintve a kétpólusú világot jelképező macska-egér szembenállásról és a fegyverkezési versenyről. Ternovszky szavai azonban kiábrándítóan hatottak: kerek perec kijelentette, hogy szó sem volt az alkotók oldaláról politizálásról. „Akkor talán meg se csináltuk volna a filmet”, mondta, hogyha szándékosan szerettek volna politizálni. Később azonban helyesbített, és tisztázta, hogy az akkori korban élő összes embernek a mindennapja, élete, legyen idős vagy fiatal, át volt itatva a politikával. Így akarva-akaratlanul is beleszőttek egy politikai szálat a filmbe.

A filmbéli politikát illetően pedig egy humoros, személyes történetet is megismerhettek a résztvevők. Az egyik néző elmesélte, hogy évek óta tartó civakodásuk tárgya a Macskafogó gépezet, és Cathy, a kis macskalány. A film végén nem derül ki ugyanis, hogy Cathy-t felfalja és átalakítja a gépezet, vagy őt egérbarát jelleme miatt megkíméli az agymosástól. Ha felfalja, akkor az egerek a teljes macskanemzetet kiáltják ki bűnösnek. Ez azonban nem így történt,

„Cathy-t nem falta volna föl a gépezet”

– hallatszódott a gyors és egyértelmű válasz. Azaz megnyugodhatunk, az egerek csupán az egereket támadó macskákat célozták fegyverükkel, a teljes macskatársadalmat bűnösnek kikiáltó és elítélő mozgalomról szó sincs.

Fontos megemlíteni a szinkronszínészek csodálatos játékát. Megtudhattuk, hogy Ternovszky nem szinkronszínészeket keresett, hanem színészeket – kérte, hogy ne játsszák meg magukat, ne beszéljenek torz, vékony hangon, hanem magukat adják. Így születtek meg például a négy patkány lenyűgöző civakodásai, rengeteg bennük az improvizált rész. Az alkotók zenei betétekkel sem szerették volna telepakolni a filmet. Lusta Dick bossa nova előadásával és a Négy Gengszter Dalával megtalálták az egyensúlyt, épp úgy hangban, mint a poénok szintjén is. A gyermekeknek szólnak a vicces csetepaték, míg a felnőtt közönségnek szól a kiszólás, hogy Grabowksi „Thoreau-t olvas és nyers koszton él”, illetve Cincinnatus karaktere is. A film így már gyermekként magával tud ragadni, és ahogy a generációk nőnek fel, a film újabb és újabb oldalát és utalásait érti meg a néző.

Talán ennél a filmnél egy más film sem tudja jobban képviselni az egyetemi filmklub célját. A szórakoztató filmélmény után pezsgő beszélgetésben, esetleg vitában vehetünk részt, és ami a legfontosabb, megismerhetjük az előttünk élő generációk világát.

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban Tovább
A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

karollyne-hubert-l4j479vfru4-unsplash.jpgGazdasági szakadék, politikai elszigeteltség és egy valóságtól elszakadó vezető. Sz. Bíró Zoltánnal beszélgettünk arról, milyen jövő vár Oroszországra.

Írta: Engelbrecht Azurea, Borítókép: Karollyne Hubert, Unsplash

Meddig fog tartani a háború és hogyan érhet véget?

Több mint egy hónapja tart az ukrajnai háború, de egyelőre nem látjuk a végét. Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszok rövid hadjáratra készültek, és biztosra vehető, hogy az invázió nem az elképzelt menetrend szerint halad.

„Arra számítottak, hogy sóval, kenyérrel és virágözönnel fogják várni őket” – mondja a szakértő.

Ez nyilvánvalóan nem történt meg, azonban úgy tűnik, nem volt B vagy C terv arra az esetre, ha az ukránok nem szívesen fogadják az orosz hadsereget, úgyhogy ezt menet közben kellett pótolni. Az is jól látszik, hogy nem állnak Oroszország rendelkezésére megfelelő mennyiségben olyan precíziós fegyverek, amelyekkel csökkenteni lehetne a polgári lakosság veszteségeit, és bár erőforrásokban Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik mind a fegyverek, mind a személyi állomány terén, az ukránok kitartása és morálja nagyságrendekkel múlja felül az oroszokét. „Különösen a fiatal oroszokét, akik sorkatonaként kerültek a frontra, és 18-21 évesen nem egy a valóságtól már rég elszakadt diktátorért akarnak meghalni” – teszi hozzá Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő szerint az elmúlt napokban nagyjából megmerevedtek a frontok, egyik fél sem tud jelentős ellentámadást indítani. Egy ilyen helyzetben jogos feltételezés, hogy kölcsönös érdek lehet előbb egy fegyverszünet, majd egy – a tartós rendezést biztosító – békeszerződés megkötése. Egyelőre azonban mindkét félnek vannak olyan feltételei, amelyekről nem hajlandó lemondani. Putyin azért nem engedhet, mert az politikai meggyengülését, sőt talán még bukását is jelenthetné, az ukránok pedig azért nem engedhetnek, mert ez a konfliktus nemcsak az ország területéről szól, hanem elvekről is. Mindenekelőtt arról a jogról, hogy az ukránok szabadon dönthessenek arról, hogy miképpen szeretnének élni.

„Nem tudom elképzelni, hogy létrejöjjön egy olyan fegyverszüneti megállapodás, amelyben kijelentik, hogy a Krím Oroszország része és Kelet-Ukrajna korábban megszállt területei független államok, azaz nem Ukrajna részei” – mondja Sz. Bíró Zoltán.

Az ukránok jelezték, hogy hajlandóak lemondani a NATO-tagságról, amennyiben egyes vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Törökország garanciát vállalnak Ukrajna semlegességének védelmére. Ilyen már volt korábban: az 1994-es Budapesti Memorandum azt az ígéretet fogalmazta meg, hogy – cserébe azért, hogy Ukrajna lemond a területén maradt szovjet nukleáris fegyverekről – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország garantálja az ország területi épségét, határainak sérthetetlenségét és szuverenitását.

Ez nem valósult meg, hiszen maga az egyik garanciavállaló szegte azt meg először még 2014-ben a Krím annektálásával, majd idén februárban Ukrajna nyílt megtámadásával. Ahhoz, hogy Kijev vállalja a semlegességet, a Budapesti Memorandumnál erősebb garanciákra van szüksége. Mégpedig arra, hogy ha támadás érné az országot, a garanciavállaló államok azonnali és kiterjedt katonai segítséget nyújtsanak. Ez – már amennyiben megszületne az említett dokumentum – a gyakorlatban erősebb védelmet jelenthetne, mint a NATO-tagság, ezért Putyin aligha fogja azt elfogadni – véli Sz. Bíró Zoltán.

Mi a helyzet Putyinnal?

putin-g99ae7dc28_1920.jpg

Kép forrás: Pixabay

Sokan az elnök kétes elmeállapotának tulajdonítják az Ukrajna megtámadására vonatkozó döntést. Az Oroszország-szakértők jelentős része az utolsó pillanatig valószínűtlennek találta a háború kitörését, hiszen Oroszország és Ukrajna képességeit és a nyugati szankciókat számításba véve nem tűnt racionális lépésnek a fegyveres hadművelet elindítása. Sz. Bíró Zoltán szerint is „felfoghatatlan” a döntés, azonban valószínűbbnek tartja, hogy az elmeállapot körüli problémák helyett inkább az autokratikus rendszer természetére vezethető vissza ez az önsorsrontó lépés.

„Nincs az az erős személyiség, amelyet az évtizedeken át gyakorolt korlátlan hatalom ne torzítana el” – mondja a szakértő.

„Ehhez jön a kétéves elszigeteltség a Covid-járvány miatt, és egy harmadik elem: Putyin utóbbi években publikált esszéi arról árulkodnak, hogy történelmi és geopolitikai mániák, fantazmagóriák kerítették hatalmába – ezek együtt pedig erősen torzították a személyiségét és a reális helyzetfelmérő képességét.” Ez azonban nem újdonság. 2014-ben, a Krím annektálása után az ausztráliai G20-csúcson Putyin külön is találkozott Angela Merkellel. Hosszú beszélgetésüket követően a német kancellár – aki mindig is igyekezett szót érteni az orosz elnökkel, és nem volt kimondottan barátságtalan vele szemben – úgy nyilatkozott, hogy Putyin más világban él. Magyarul: elvesztette realitásérzékét.

A demokráciák egyik előnye, hogy a belső fékek és a visszacsatolások nagyobb eséllyel óvják meg a rendszert a rossz döntésektől, de még rossz döntés esetén is korrigálni tudnak, az autokráciákból ez hiányzik. Sz. Bíró szerint Putyin közelében nem látni olyan embert, aki merne hangot adni eltérő véleményének. Ha ez hosszú időn át folyik, akkor az elnök asztalára kerülő jelentések is kezdenek torzulni, és igazodni fognak ahhoz, amit Putyin hallani akar – ez történhetett az ukránok várható magatartását leíró jelentéssel is. Mert az elnök azt hitte, hogy az orosz csapatokat felszabadítóként fogják fogadni, és nem lesz komoly ellenállás, a jelentéstevők is feltehetően valami ilyesmit írhattak a Putyin asztalára kerülő elemzésükbe.

Az autokráciák – némiképp leegyszerűsítve – három pilléren alapulnak: a relatív gazdasági sikerességen, a hazugságokon, amelyek egy alternatív világot építenek fel, és a megfélemlítésen. Ha Putyin a háború után is az elnöki székben marad, valószínűleg tovább növeli a repressziót, ahogy azt a háború kitörésével meg is kezdte. Az is valószínűnek tűnik, hogy bármilyen kompromisszum is születik, a putyini rendszer azt úgy fogja beállítani a hazai közönségnek, hogy Oroszország győzött, Moszkva megvédte a Kelet-Ukrajnában élő oroszokat, vagy úgy, hogy a szakadár területeket szuverén államként ismeri el és segíti, vagy úgy, hogy magához csatolja azokat. Ezen pedig semmit nem fog változtatni az a körülmény, hogy ezeket a változásokat Ukrajna de jure nem ismeri majd el.

„Olyan ez, mint egy szépen felépített épület, amit odatolnak az orosz nagyközönség elé, hogy gyönyörködjön benne” – jegyzi meg Sz. Bíró Zoltán.

Valószínűleg azért is mindent megtesznek majd, hogy a nehézségeket kizárólag a Nyugat felelősségeként állítsák be. Ez egyébként politikai menekülőutat biztosíthat Putyinnak, aki a mai oroszországi médiaviszonyok mellett gond nélkül elhitetheti az orosz társadalom nagy részével, hogy a Nyugat a szankciókat anélkül is bevezette volna, hogy mi megindítottuk volna „különleges műveleteinket” Ukrajnában. E narratíva felmondása egy ideje már javában tart.

Az elnök hatalmának esetleges, ugyanakkor rövid távon aligha valószínű megdőlése azonban rengeteg ismeretlen következménnyel járhat. Az oroszok nagy része évek óta a Putyin által kreált információs buborékban él, és bár ennek a buboréknak a felszakadása egyesek számára megvilágosodásként hatna, míg másokat derekasan sokkolhat majd. Tapintatot és együttérzést igényel az orosz nép szembesítése azzal, hogy évek óta szinte minden fontos kérdésben hazudtak nekik. Egy majdani orosz hatalomváltás esetén az új vezetés feladata nemcsak a nyugati  viszonyok rendezése és a gazdaság szakadékból való kiemelése lenne, de a félrevezetett emberek rehabilitálása, valósághoz való visszavezetése is, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

Tüntetések Oroszországban: lehet-e hatása a társadalmi ellenállásnak?

dea-piratedea-ybyar2gqbq8-unsplash.jpg

Forrás: Dea Piratedea, Unsplash; Képünk illusztráció.

Az információ korlátozásának az is része, hogy miután 2021 januárjában Alekszej Navalnij ellenzéki vezető visszatért Oroszországba és letartóztatták, a megmaradt független médiát és NGO-kat is elkezdték felszámolni. Az orosz társadalom egy része persze látja, hogy a szankciók bevezetése a putyini rezsim Ukrajna elleni agressziójára adott válasz. Azonban az is jól látszik, hogy a rendszer már jó ideje készült erre a helyzetre, vagyis arra, hogy Ukrajna megtámadása esetén a korábbiaknál is komolyabb szankciókra számíthat, és ez jelentős tiltakozási hullámot válthat ki. Ezért időben elkezdte a még megmaradt ellenzéki csoportok, szervezetek és médiumok felszámolását, hogy ne legyen olyan belső ellenzéke, amely mozgósítani tudná a társadalom ellenállásra kész, még megmaradt csoportjait. „

Ennek ellenére az oroszok egy része – hihetetlen bátorságról tanúbizonyságot téve – nap nap után tüntet. De kevesen vannak, mert Oroszországban tüntetni már jó ideje nem ugyanaz, mint Nyugat-Európában – ezek az emberek képviselik Oroszország lelkiismeretét és humanizmusát, vagyis a jobbik arcát” – teszi hozzá a Sz. Bíró Zoltán.

A tüntetéseknek fő szerepe nem a rendszer megdöntése lehet: a szakértő szerint „konszolidált autokráciákat az utcáról nem lehet békés tüntetésekkel megdönteni”, de szerepük mégis fontos, mert biztatást adhatnak az elit azon csoportjainak, amelyek készek lennének szembeszegülni Putyinnal. „Egyelőre nem látjuk, hogy az orosz eliten belül lennének dezertálók, azonban biztosan vannak olyanok köztük, akiknek a fejében már megfordult, hogy Putyint le kellene venni a sakktábláról. A kérdés csak az, hogy lesz-e ehhez elég bátorságuk és lehetőségük” – mondja a szakértő.

Az ukrajnai oroszok is nehéz helyzetben vannak: leginkább róluk hitte azt Putyin, hogy tárt karokkal várják majd a „felszabadító” orosz hadsereget, azonban ők is ugyanúgy áldozatul esnek a hadműveletnek, mint az ukránok. Harkiv például egy orosz többségű város, amely orosz bombázás alatt áll. Az ott élő oroszok, akik nagy többsége eddig is lojális volt a kijevi hatalomhoz, most, hogy hetek óta bombázzák őket, még inkább hűséges az ukrán vezetéshez és az ukrán államhoz. Közülük nem kevesen harcolnak az ukránok oldalán, mert látják, hogy mit kínál nekik az „orosz világ”.

A kelet-ukrajnai oroszok Kijev iránti hűsége, ami most nagyon világosan megmutatkozott, a háború után új alapokra helyezheti az Ukrajnában élő ukránok és oroszok viszonyát.  Ez nem csak politikailag és erkölcsileg lenne indokolt, de abban a tekintetben is előnyére szolgálna az országnak, hogy a két nép együttélésének méltányossá tételével jelentősen nőne Ukrajna belső stabilitása.

„Zsákutca, azaz inkább szakadék”: következmények Oroszország gazdaságára nézve

railway-g03f793fbb_1920.jpg

Forrás: Pixabay

Oroszországot február óta számtalan gazdasági szankcióval sújtották, ezek nagy részét valószínűleg sokáig nem vonják vissza. A szankciók egy része állami, de a világ vezető vállalatai is sorra függesztik fel kapcsolataikat az országgal és az orosz partnervállalatokkal. 

Az orosz gazdaság már 2014 óta nincs jó formában. Kevés a külföldi közvetlen befektetés, és korlátozott a hozzáférés a kettős rendeltetésű, azaz civil és katonai célokra is felhasználható technológiákhoz és eszközökhöz. A Krím annexiója óta ez lesz a negyedik recessziós év. Az eddig közzétett prognózisok az idei évre 7-9 százalékos recessziót jeleznek előre, de a visszaesés az újabb szankciók függvényében akár kétszámjegyűvé is válhat. Egyre inkább ez az utóbbi tűnik valószínűbbnek. Az Oroszországba beáramló termékek és technológiák listája sorra rövidül, a félvezetők és chipek hiánya különösen súlyos hatással bír. Az országot elzárták a megtakarításaitól, a nemzetközi jegybanki tartalékok több mint felét lefoglalták, ami pedig megmaradt, az jüan vagy monetáris arany.

A háború az ország hírnevének is katasztrófát jelentett: sokáig nem fognak szabadulni attól, hogy mindenféle jogalap és indokoltság nélkül megtámadtak egy szuverén államot. Sz. Bíró Zoltán szerint ezt az orosz társadalom is érezni fogja, hiszen a szankciók őket sújtják, és diszkriminációt is tapasztalhatnak majd, noha nyilván nem mindenki érdemli azt meg. Az orosz gazdaság elég nagy, hogy ne omoljon össze a büntető intézkedésektől – ahogy a kisebb országok, így Irán is kibírtak már hasonlót –, de az életminőség drámaian romlani fog, a mindennapi élet színterei megváltoznak: sok minden, ami eddig gond nélkül elérhető volt, az eltűnik az orosz polcokról, köztük számos közszükségleti cikk és ruházati termék.

Ami súlyos következményekkel járhat, az a gyógyszerellátás:

„már most is probléma van az inzulinellátással. Nem azért, mert szankció alá esne, hanem mert a megszokott szállítási láncok megszakadtak. Komoly morális dilemma, hogy mi az, amit megtehet a szankciós politika, és mi az, amit nem” – mondja a szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint „ha van fájdalmas szankció, ami Oroszországot sújthatja, az a szénhidrogén-export korlátozása” – a kőolaj ugyanis az ország legfontosabb bevételi forrása. A Nyugat rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy függetlenedjen az orosz energiaimporttól. A kőolaj és származékainak beszerzését viszonylag rövid idő alatt pótolni lehetne más forrásból, és bár a földgáz bonyolultabb eset, pár éven belül ez is megoldható a szakértő szerint. 

Az EU tagállamait ez különböző mértékben érinti, ugyanakkor Sz. Bíró szerint azon országoknak sem szabadna elutasítani az energiahordozók vásárlásának korlátozását, amely országokat ez az átlagnál jóval súlyosabban érint. Szerinte szolidaritást kell vállalni a többi EU-s országgal és a szabadságáért küzdő Ukrajnával, és el kell érni, hogy az ebben a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben lévő országok veszteségeit vagy annak egy részét az EU kompenzálja. „A napokban vezető hír volt, hogy Luhanszk megyében orosz harckocsik szétlőttek egy öregek otthonát, 56-an haltak meg. És akkor még nem is beszéltünk a borzalmas bucsai vérengzésről, a  visszavonuló orosz erők által hátrahagyott Kijev közelében lévő város tragédiájáról – nem tudom, hogy ezek után lehet-e még a gázról afféle szatócs módjára értekezni, miközben közvetlen szomszédságunkban emberek százai, sőt ezrei halnak meg” – jegyzi meg a szakértő.

Kína sem segít: Oroszország teljesen elszigetelődik? Nemzetközi politikai kilátások

mathias-p-r-reding-yfxhqaw5x0c-unsplash.jpg

Forrás: Mathias P.R. Reding, Unsplash

Oroszország a nemzetközi rendszerben elfoglalt helye azonban bonyolultabb ügy: a második világháború egyik győztes állama, a Szovjetunió jogutódjaként Oroszország a nemzetközi jogrend egyik privilegizált szereplője, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Ilyenformán nemzetközi jogilag gyakorlatilag szankcionálhatatlan, egyedül az ENSZ Közgyűlésben születhet róla nem kötelező érvényű határozat. Ez meg is történt, és megmutatta, hogy milyen mértékben maradt magára Oroszország, hiszen kizárólag olyan államok szavaztak az elitélő határozat ellen – mindössze négyen – amelyek valamilyen módon kiszolgáltatottak Moszkvának.

Kína tartózkodott a közgyűlési határozat elfogadásakor, és valószínűleg nem fog olyan politikai és gazdasági segítséget nyújtani az oroszoknak, mint azt a Kremlben feltételezhették. A kelet-ázsiai ország már jó ideje elég nagy ahhoz, hogy saját érdekeit és céljait helyezze előtérbe, így a szoros katonai szövetséget is elhárította, mert a szakértő szerint „túl zajosnak és kockázatvállalónak találta az orosz külpolitikát”, és nem akart olyan ügyekben érintetté válni, amelyek nem az övéi.

Oroszország eddig is képviselt destruktív politikája ebben a háborúban teljesedik ki, és ezzel a nemzetközi rend olyan felbontójaként jelenik meg, amire a világnak – és különösen az EU-nak és a NATO-nak – fel kell készülnie. Ha Putyin hatalmon marad és a belpolitikai változások hiánya miatt továbbra sem lehet majd bizalommal fordulni Oroszországhoz, a külvilág egyetlen opciója Oroszország minél teljesebb elszigetelése marad. Ehhez az EU-ban és a NATO-ban is nagyon ébernek kell lenni, így valószínű, hogy a két nyugati szervezetben fennmarad a sürgős helyzet miatt megindult lendület és összefogás. Azonban a helyzet jelenleg bizonytalan, és amíg nem látjuk a háború végét, addig érhetnek minket meglepetések.

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal Tovább
Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

borito-min.jpg

Az ország két végéből Budapestre, majd a tokaji borvidéken lévő Rátkára költöztek. 2018 óta építik saját vállalkozásukat, miközben családjuk is gyarapszik. A Gilberries két tulajdonosa, Gilbert Lili és Gilbert Balázs mesélt nekünk a kezdetekről és a jövőbeli terveikről.

Írta: Orosz Petra; Borítókép és fotók: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

Lili és Balázs Budapesten éltek és tanultak, amikor először találkoztak. Nagyon hamar körvonalazódott bennük, hogy nem szeretnének nagyvárosi életet élni, így eldöntötték, hogy amint befejezik a tanulmányaikat, együtt költöznek vidékre. Elsősorban a Balaton környékét célozták meg: Lili családja miskolci, Balázsé pedig pécsi, így a két város közötti széles területet tűzték ki célul.

Egy hazautazás alkalmával a tokaji borvidéken ebédeltek. Lili édesapja ekkor bemutatta őket egy étterem és borászat tulajdonosának, aki épp növényorvos-szőlészt és marketing szakértőt keresett. Mivel Lili a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult marketing mesteren, Balázs pedig növényorvosként végzett a Szent István Egyetem budai campusán, ott helyben munkát ajánlottak nekik.

Innentől gyorsan pörögtek az események. 2018 február elsején munkába is álltak. Beleszerettek a vidékbe és néhány hónap elteltével azon kapták magukat, hogy munka után a saját fél hektáros szőlőjükbe járnak dolgozni. Lili mindeközben megszerezte a marketing mesterdiplomáját, otthont váltottak, befogadtak egy kutyát, megvettek és két év alatt felújítottak egy parasztházat egy sváb kisfaluban, időközben összeházasodtak, és megszületett első kislányuk.

csalad-min.jpg

Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

2018 augusztusában szüretelték először saját szőlőjüket. Reggel négykor kezdtek az ültetvényen, és tizenegykor zuhogni kezdett az eső. Az autójuk beragadt a sárba és traktorral kellett kihúzni. “Így minden megtörtént, amit el lehet képzelni, mintha valaki filmet csinálna az életünkből” – meséli Lili.

A borászat neve még a budapesti életük alatt született. Balázs tanulmányai során diplomamunkáját egy szamócaültetvény telepítéséből írta, a szamóca pedig angolul strawberry, így a házaspár vezetéknevéből és a szamócából megszületett a ‘Gilberry’. Az első – tokaji borvidéken töltött – év szőlőterméséből ezer palackot tudtak gyártani, 2021 augusztusa óta pedig a bor számít a fő bevételüknek, öt típusú bor készítésével: ezek a Django Gone Wild, a Woodoo Love, a Napölel, az Éden és a Pixie Dust. Minden bornévhez egy emléket vagy érzést társítanak. 

A Napsütötte rész nevű üvegüket a Lóci játszik együttes karolta fel, ezért a félszáraz, gyöngyöző bort a zenekar egyik nagysikerű slágere után Napölel névre keresztelték át. A bubis bor hamarosan, 2022 áprilisában debütál a piacon.

Balázs borászként vállalkozik, neki a területek megvásárlása és fenntartása mellett figyelni kell arra, hogy hónapról hónapra megtermeljék az összes szükséges forrást is. “Teljesen más, amikor az ember havonta megkapja a fizetését, vagy egy nagyon erős hónapot követően dupla akkora kiadással kell számolnia. Stresszes ez az életforma, de óriási izgalom” – meséli Balázs.

szuret-min.jpg

Családi szüret. Fotó:Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A kezdetek óta többször figyeltek már fel rájuk neves szakmai lapok, volt alkalmuk teljes násznépet kiszolgálni boraikkal esküvőkön, illetve egyedi köszönőajándékként is debütáltak már Gilberries palackok. Céljuk a tokaji borok gyümölcsösebb oldalát bemutatni, ami kihívás, hiszen a tipikusan tokaji szőlőfajták testes fehérborokat adnak. A marketing tevékenységük során a fiatalos, életigenlő életmód bemutatása mellett erre helyezik a hangsúlyt. 

“Legnagyobb vágyam mindig azt volt, hogy megtapasztaljam, hogyan lehet a semmiből felépíteni egy márkát, hiszen nagyon nehéz más márkájával, más álmával azonosulni” – mondja Lili. 

Jelenleg egy új, izgalmas projekten dolgoznak: fogyasztói visszajelzések alapján arculatváltás mellett döntöttek. Dr. Cosovan Attila Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára volt Lili konzulense a diplomamunkájánál, és még mindig tartják a kapcsolatot. “Örök mentorom maradt, amiért nagyon hálás vagyok, hisz rengeteg tanáccsal, visszajelzéssel segíti a munkámat. Vele karöltve készül az új logó, design, hiszen már kinőttük ezt a kezdeti arculatot” – meséli Lili.

borok-min.jpg

A Gilberries palackjai hűsölnek a szőlőtőkék tövében. Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A borokról és a dűlőtúrákról részletes leírást a honlapon találunk; az Instagram profiljukra feltöltött képeken nyomon követhető egy fiatal borászat épülése lépésről lépésre, továbbá meghozzák a kedvet, hogy felfedezzük a tokaji borvidék legújabb gyöngyszemét.

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival Tovább
A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

corvinus_kollegium.jpg

Milyen érzés kollégiumban élni elsőéves egyetemistaként? Tényleg igaz, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni? Fata Flórával, a Corvinus elsőéves hallgatójával honvágyról, konfliktuskezelésről, távolságról és a Tarkaréti Kollégium közösségéről beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Honvágy

flora_kollegium.jpg„Tiszta stresszben voltam, amikor be kellett költözni, de utólag már pozitívan gondolok erre” – mondja Fata Flóra az első kollégiumi élményéről, aki elsőéves Nemzetközi Gazdálkodás szakon és a Corvinus gólyavlogját is ő szerkesztette. A tanév már a beiratkozás előtt elkezdődött számára a gólyatáborral és a kollégiumi beköltözéssel. A stresszt leginkább a sűrű menetrend okozta, de az új környezet ellenére izgatottan várta barátaival az új korszakot.

Az első kihívást a nagyvárosba költözés jelentette számára. Nagykanizsáról költözött Budapestre, így szó sincs arról, hogy negyven perc alatt hazaugrik, ha úgy tartja kedve. Eleinte úgy tervezte, hetente, maximum kéthetente utazik majd, mégis előfordult, hogy hosszabb ideig Budapesten maradt. „Sok volt a teher, úgy éreztem, hogy ez nem megy” – mondja Flóra az első válságáról. „Irigyeltem azokat, akik egy órányira laktak, én meg egy hónap után sem tudtam hazamenni”.

A nehéz helyzeten két szobatársa segítette át.

„Nagyon jól esett, hogy abban a lelki válságban is támogattak. Néha nehéz volt, de már megszoktam. Kevésbé igénylem, hogy hazamenjek, hiszen a kollégium is megszokott környezetté vált számomra” – mondja Flóra.

A szobatársak nemcsak ebben, hanem a tanulmányokban is segítették őt. Bár véletlenszerűen osztották be őket, mind a hárman Nemzetközi Gazdálkodás szakra járnak, így az év elejétől kezdve támogatták egymást. „Megvan az a légkör, hogy bármi van, tudunk kérdezni, és segítünk egymásnak” – mondja.

Súrlódások

A szobatársak viszont nemcsak támogatni tudnak, alkalmazkodni is kell egymáshoz. „Nem az van, hogy akármikor alhatok, akármikor felkelhetek, hanem a többiekhez is igazodni kell. Van, aki korán kel, más egész nap szívesen aludna, más a bioritmusunk” – mondja Flóra.

A megoldás szerinte az őszinteségben keresendő. „Az volt a mi szobánkban a legjobb, hogy tudtunk beszélni arról, ha valami nem tetszett. Nem úgy, hogy odaszólogattunk egymásnak, hanem normálisan megbeszéltük a felmerülő problémákat” – mondja. Nagyobb konfliktus így nem is volt szerinte, hamar megszokták és elfogadták egymás igényeit, de idő kellett az alkalmazkodáshoz.

tarkareti-kollegium-3.jpg

A Tarkaréti Kollégium aulája. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A szobatársakon túl a tágabb közösséget is meg kellett szokniuk. Flóra szerint a legkritikusabb pont a közös konyha volt. Nem a legjobb stratégia pont délben nekikezdeni a főzésnek, amikor a többiek is hasonló tervvel állnak elő. Ennek ellenére azt mondja, hamar megoldották a helyzetet. A konyha pedig a kihívások mellett a kapcsolódások, beszélgetések állandó terepe is lett.

Gyakran elhangzik az a mondat, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni, Flóra azonban nem ért ezzel egyet.

„Vannak olyan tárgyak, amiket sokkal kellemesebb úgy tanulni, hogy itt vagyok a koliban, és bármilyen problémám van, fordulhatok valakihez, és meg tudjuk együtt beszélni az anyagot”.

A nyüzsgő szociális élet persze el is terelheti a figyelmet. „Bevonzanak a kis szociális körök, és akkor én is szeretnék kapcsolódni, nem szeretnék kimaradni a filmezésből, társasozásból” – mondja, ilyenkor pedig nehezebb elkezdeni tanulni. Flóra stratégiája az volt, hogy olyankor utazott haza vidékre, amikor nehezebb vizsgára kellett készülnie. Ilyenkor hatékonyabb volt szerinte az egyedüllét, de a szobatársa például ekkor is inkább a kollégium motiváló közegét választotta.

Flóra első egyetemi élményeiről a Corvinus gólyavlogjában is beszámolt.

Sorverseny

„Ha már nyüzsgő szociális élet, akkor a kollégium a buliról szól?” – kérdezem. Flóra szerint ez nem így van. „A kollégium olyan közösséget ad mindannyiunknak, ami hosszú távra szóló barátság, baráti kör lehet” – mondja. Ez is volt az egyik oka, hogy végül a kollégiumot választotta. „Meg akartam azt tapasztalni, hogy milyen ennyi egyetemistával együtt élni, és milyen az, amikor támogató közösségben vagyok.”

A legmeghatározóbb közösségi élménye sem egy buli, hanem egy sorverseny volt. Meglepő volt számára, hogy a többség nem csak túl akart lenni a programon, hanem tényleg meg akarták nyerni a kolikupát. „Nemcsak arról szólt az egész, hogy csapatokba álltunk, hanem volt egy kis rivalizálás is. Több emberrel ekkor ismerkedtem meg. Nagyon jó lehetőséget adott minden ilyen program az ismerkedésre” – mondja.

Bár szervezett programból lehetett volna még több is szerinte, az aulában bármikor össze tudtak jönni.

„Minden este van lehetőség arra, hogy egy kicsit összegyűljünk. Az aulában mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, bármikor be tudtam csatlakozni én is.”

Távolság

A Tarkaréti Kollégium a Corvinus legnagyobb kollégiuma, közel négyszáz férőhelyes. Ugyanakkor ez is van a legmesszebb az egyetemtől. Flóra szerint eleinte furcsa volt, hogy sokat kell utazni reggel, és napközben sem éri meg két óra között hazaugrani. Ennek ellenére megtanulta hasznosan tölteni az idejét. Beült az egyetem könyvtárába tanulni, a barátaival szervezett programot, máskor pedig a Napközit választotta, ahol a nap során bármikor pihenhetnek a hallgatók.

Az egyetemtől való távolságért a közösség kárpótolta. Többektől hallja ugyan, hogy a következő évben inkább a Kinizsi vagy a Földes Ferenc Kollégiumba költöznének a távolság miatt, ő mégis hálás azért, hogy a Tarkaréti Kollégium támogató közösségének tagja lehet. „Nem cserélném le ezt arra, hogy öt percre legyek a Corvinustól” – mondja.

A Corvinus három budapesti kollégiummal rendelkezik. Az elsőévesek csak a Tarkaréti Kollégiumba jelentkezhetnek, később viszont a Corvinushoz közelebbi Földes Ferenc Kollégiumot és a Kinizsi Kollégiumot is választhatják. A kollégiumi elhelyezésre a felvételt követően, általában augusztus elején lehet pályázni. A pályázatok során a hallgatók szociális és családi helyzetét és a lakóhelyük egyetemtől való távolságát veszik figyelembe.

A Tarkaréti Kollégium díja 26 500 forint havonta, a szociálisan rászoruló hallgatók ugyanakkor Kollégiumi Szociális Ösztöndíjra is pályázhatnak, ami fedezi ezt az összeget. A kollégiumokkal és a szociális pontszámítással kapcsolatos további információkért a hivatkozott oldalakat ajánljuk.

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_57.jpeg

Hogyan viselkedjünk egy virtuális megbeszélésen? Mit illik és mit nem az első randevún? Mi a szivargyújtás etikettje? Dr. Veszelszki Ágnes tanárnő Illemkalauz című kötetében ezekre és még legalább 500 illemkérdésre is választ kaphatunk. 

2021. 12. 15. Írta: Weller P. Hanna. Fotók: Mészáros Eszter

„Sok évvel ezelőtt az előző munkahelyemen, ahol akkor még tegeződtem a hallgatóimmal, éppen a felettesemmel társalogtam, amikor egy diákom odaköszönt nekem, hogy: na csá. Ez a jelenet akkora döbbenetet váltott ki a beszélgetőpartneremből, hogy elgondolkodtam: valami nem megfelelő az addigi tegeződő oktató-diák kommunikációban.” 

Ehhez hasonló, saját vagy másokkal megesett történetek inspirálták dr. Veszelszki Ágnest az udvariasság témakörének vizsgálatára, illetve legújabb könyvének megírására. A Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék vezetőjének Illemkalauz című kötetét november végén mutatták be a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjában. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_54.jpeg

„A corvinusos alapszakos hallgatóknak egy szabadon választható kurzust terveztem Protokollkommunikáció címmel. Az óra végül nem indult el, ám igen sokat készültem rá, illetve nagy volt a hallgatók részéről is az érdeklődés, ezért elhatároztam, hogy elérhetővé teszem számukra a digitális fiókomban gyűlő anyagokat. A Protokollkommunikáció Facebook-oldalon rövid, egy-két mondatos tanácsokat teszek közzé minden nap 2020 januárja óta.”

Azóta több mint hatszáz bejegyzés jelent meg a közösségi médiában, Facebookon és Instagramon egyaránt. A mindkét felületen többezres követőszámok is jelzik, hogy van igény protokoll- és illemtartalmakra, többek között ez vezetett a könyv megszületéséhez.  

„Sille István és Ottlik Károly könyvei, illetve Görög Ibolya előadásai egészen gyerekkoromtól az életem részét képezték. Úgy gondolom, hogy az illemszabályok nem elavult tradíciókat követnek, hanem jól alkalmazható tanácsokat jelentenek az ünnepeken és hétköznapjainkban egyaránt. Ezt szeretném megmutatni a hallgatóimnak a kurzuson, illetve a szélesebb közönségnek a posztok és az Illemkalauz által.”

A könyvet Czikkely Panni illusztrálta. Az alkotóknak nem ez az első közös munkájuk, Veszelszki Ágnes egyik korábbi kötetéhez, a Netszótárhoz is a grafikus készítette a rajzokat. A Libri Kiadó azonnal felkarolta az ötletet. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_24.jpeg

„Az Illemkalauz más, illemről szóló könyvekhez képest sokkal személyesebb hangvételű: hétköznapi történeteket, megtörtént eseteket is tartalmaz, valamint figyelembe veszi azokat az új helyzeteket, amelyek az utóbbi időszakban jelentek meg. Ilyenek a Covid hozta illemszabályok is, ám különösen hangsúlyos részt kapott a kötetben a netikett, azaz a digitális kommunikáció tanácsrendszere.”

Mire figyeljünk csetelés során? Mire ügyeljünk akkor, amikor a közösségi médiában posztolunk? Ezekre a kérdésekre és még sok szituációra találunk javaslatokat, ötleteket, tanácsokat. „Az udvariasság olyan, mint egy levegővel töltött matrac: úgy láthatjuk, nincs benne valódi tartalom, mégis kényelmesebbé teszi az élet keménységét” – írja dr. Veszelszki Ágnes a könyv bevezetőjében.

„Bánjunk tisztelettel egymással! Ez az egymondatos ars poetica fejezi ki a legjobban az Illemkalauz üzenetét.”

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk Tovább
“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-11.jpg

A Corvinus Egyetem új rektora mindenkivel tegeződik, az élményszerű tanulást szeretné megvalósítani, és komoly nemzetközi karrier után érkezett az egyetemre. Megmutatjuk az egyetemi hallgatóknak Dr. Takáts Előd motivációit, terveit és hozzáállását.

2021.10.04. Írta: Taxner Tünde, Kovács Máté. Fotók: Taxner Tünde

“A bodajki gólyatábor 27 év alatt semmit sem változott, még a vizesblokkok sem” - mondja Dr. Takáts Előd egyik első rektori útjáról, ami a Corvinus alapszakos gólyatáborába vezetett. Majdnem harminc évvel ezelőtt ő is innen indult. A Corvinus után tanult a CEU-n és a Princetonon, dolgozott az MNB-nél, az IMF-nél és az Európai Központi Banknál is, mégis visszatért a Corvinusra. Miért?

„Nagyon ritka lehetőség egy ilyen mértékű változtatás. Az egyetem életében az előző ilyen változás több évtizede történt.” 

A 80-as évek végén volt utoljára olyan tantárgyreform, ami a Corvinust az üzleti képzések élvonalába emelte. Közben a világ fejlődött, és az alulfinanszírozottság is problémát jelentett Takáts Előd szerint. “Az állam fejkvótát adott minden hallgató után, ami az egyetemet abba az irányba tolta el, hogy annyi hallgatót vegyen fel, amennyi befér a Fővám térre”. 

A rektor szerint ez a modell erodálta az oktatás minőségét, de közben a nemzetközi versenytársak gyorsan fejlődtek. Most úgy érzi, van arra lehetőség, hogy ezen változtasson, ezért tért vissza a Corvinusra.

A változtatás lehetősége szerinte nem áll fenn sokáig. A legjobb diákok egyre nagyobb arányban mennek külföldre, amit a beiratkozott és a felvett hallgatók számának különbségéből lehet látni: „460 pont felett kinyílik az olló”. Dr. Takáts Előd szerint „egy csendes nemzeti katasztrófa” zajlik a háttérben. „Az a veszély, hogy Magyarország úgy jár, mint azok a kisvárosok, ahonnan a főváros elszívja az összes okos embert. Attól még lehetnek ezek gazdag, rendezett helyek, de valami élet hiányzik belőlük”.

Élményszerű tanulás - Mi tartja itthon a diákokat?

Idén rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, mert úgy határozták meg őket, hogy a 2025-2026-os tanévre a London School of Economics hallgató-oktató arányát érjék el. A cél az, hogy átlagosan 12-13 hallgató jusson egy oktatóra a jelenlegi 24 fő helyett. Ezt a változást a megújult szakokon, például az Alkalmazott Közgazdaságtan vagy a Gazdálkodási és Menedzsment alapszakokon már lehet érzékelni. Az oktatás sokkal intenzívebb, óráról órára készülni kell, a hangsúly nem egyetlen félév végi vizsgán van. 

„Az élményszerű tanulás nem azt jelenti, hogy repülő tehenek vannak a prezentációban, hanem azt, hogy olyan intellektuális környezetben gondolkodunk, amire 5-10 év múlva is emlékszünk.”

Az élményszerű tanulás az új rektor programjának kiemelt pontja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatóknak több minőségi időt és erőfeszítést kell a tanulásra fordítaniuk, az órák pedig intenzívebb formában, modernebb módszertanra támaszkodnak majd. Éppen ezért is fontos a jelenléti oktatás. „Legyünk együtt, próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a jelenléti oktatásból. Amíg a szabályok engedik, én amellett vagyok, hogy legyen személyes oktatás” – mondja a rektor. 

Pontosan látja, milyen nehéz volt a bezártság és a lehetőségek megcsappanása miatt az elmúlt másfél év az egyetemista korosztálynak. „Ez az a kor, amikor az embernek olyan intellektuális kapacitása van, hogy nagyon sok mindent meg tud érteni. Bár úgy érzitek, nagyon sok dolgotok van, van egy csomó olyan szabadságotok, ami később nem lesz meg. Tipikusan nem kell jelzáloghitelt fizetni vagy pelenkát cserélni - ami mondjuk, mint ötgyerekes családapa mondom, azért visz el időt és figyelmet.”

A rektor mindenkivel tegeződik, ami számára nemcsak formalitás, hanem a partnerség kifejezése. „A funkciómat abban látom, hogy vagy segítsek, vagy elmozdítsak akadályokat, de nem parancsoló szerepkörben” – mondja. 

Az akadémiai területen például ez azt jelenti, hogy a szuverén kutató hozza a témát, a módszertant, az egyetem pedig partnerségben meghatározza a célokat, vagyis megbeszélik, hogy a szabadságával hogyan éljen a kutató. A partnerség konstruktív párbeszédet is jelent, amihez szükség van egy bizalmi légkörre. „Nem az a fontos, hogy azt tedd, amit mondok, hanem hogy együttműködjünk, és hozd a tudásodat, dolgozzunk együtt”. 

„Abban gondolkodom, hogy az egyetem több lesz, mint a kreditek halmozásának színtere” – mondja a rektor. Általános nemzetközi tapasztalata, hogy a Corvinuson is működő diákszervezetek és szakkollégiumok egyedülállóak. 

A Princetonon is vannak klubok, de szakmai funkció helyett csak a szociális élet miatt jöttek létre. „Ez olyasmi, aminek igazából elméletben nem kellene működnie, és mégis nagyon jól működik. A gondolatmenet, hogy a diákok önként csinálnak valami szakmai pluszt, a feje tetejére állítja azt a modellt, amiben a tanulásra kényszerítés miatt osztályozunk”.

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-9.jpg

Ha intenzívebb lesz a tanulás, felmerül a kérdés: hogyan marad ideje a hallgatóknak dolgozni az egyetem mellett?

„Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” – véli a rektor. 

Szerinte az egyetem olyan tudást ad, amihez hosszú távon is vissza lehet nyúlni, például amikor valaki vezetői pozícióba kerül. „Nem az az egyetem célja, hogy valaki egy specifikus, szűk szakterületen legyen jó, hanem hogy legyen egy olyan általános kompetenciája, ami sok ajtót nyit”. A generalista tudás hosszú távon érték lesz, azonban ehhez nyitottságra van szükség: „ha valaki az üzleti életben akar dolgozni, akkor is érdemes egy kicsit tudnia a politológiáról vagy a szociológiáról”.

Dr. Takáts Előd szerint akkor érdemes elkezdeni komolyan dolgozni, amikor már lehet építeni egy tudásra és készségtárra, de a rövidebb, nyári munkák és az egyetem által előírt szakmai gyakorlat segítenek a legjobb munkahely megtalálásában.  Ezek gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat adnak, de az ilyen munka haszna fél év után rohamosan csökken.

„Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni, tágítani a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.”

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora Tovább
Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

dm-104-min.jpg

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Írta: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

„Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.” 

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie. 

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.

“A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.”

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”

b_v_171_2.jpg

A Corvinus főépülete (fotó: Bera Viktor; Közgazdász)

Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.” 

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” - mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” - mondja.

“Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.”

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” - mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?

“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

o_zs_0144.jpg

Megújult hallgatói iroda a föépületben, a fejlesztés célja a hallgatói élmény növelése a Corvinus szerint. (Fotó: Örsi Zsanett, Közgazdász)

A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum."

"Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.”

Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

“Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.”

Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”

dm-107-min.jpg

Fotó: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

“Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.”

 

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna" Tovább
Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

pic-4.jpg

Hangulatos terek és sétálóutcák szomszédságában bújik meg a belvárosi jezsuita tömb. A kis utcák által körülölelt épületegyüttesben kap helyet a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, ahol a diákbizottság leköszönő elnökével készült interjún választ kaptunk számos kérdésre. Mitől más a SZIK, mint a többi szakkollégium? Hogyan maradhat fent a lelkiség a kapitalizmus világában? Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás egy szakkollégium életében?  Miért releváns a platóni akadémia? 

2021. 07. 07. Írta: Brándisz Ádám, képek: Burkus Brigitta, Közgazdász

„Édesanyám szintén Ignácos volt, így már a kezdeti időszaktól kezdve figyelemmel követhettem a szakkollégium életét” - kezdi Pudleiner Kristóf, a diákbizottság elnöke a történetét. Az 1990-ben alapított intézmény az ezredfordulón került a jezsuita rend fenntartásába. Azóta ugyanaz a cél lebeg a szakkollégium vezetősége előtt: a kiemelkedő egyetemi hallgatóknak olyan környezetet biztosítani, amelyben egy értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó keresztény értelmiség tagjaivá válhatnak. “A jezsuiták jelmondata, hogy „Isten nagyobb dicsőségére”, és ez feltételez egyfajta maximalizmust, amely a kollégisták, azaz a mi életünkben is megjelenik. Ez a hozzáállás is megmagyarázza, hogyan kapcsolódik össze a jezsuita szellemiség az egyetemi és a gazdasági élettel” - fejti ki Kristóf a szakkollégisták motivációját. A szervezetben a szakmaiság mellett hangsúlyos szerepet kap a közösség és a lelki munka is. "Tudtommal ők az egyedüli rend, akik nem viselnek szerzetesi csuhát, és kiemelten nyitottak a világra, szerintem az egyik legprogresszívebb közösség a katolikus egyházon belül.”

A SZIK egy olyan szakkollégium, ahol a komoly szakmai munka és a pezsgő közösségi élet jól megférnek egymás mellett. A gyakran spontán szerveződő gasztro show-knak helyet adó konyha és a sörözgetéseket befogadó közösségi tér mellett kiemelkedő szakmai és tudományos munka jellemzi a szakkollégium mindennapjait. “Mellettünk található a Párbeszéd Háza is, amely még inkább megmutatja a rend nyitott hozzáállását a világhoz, és azt, hogy az egész szakkollégiumi közösség a párbeszéd jegyében éli a mindennapjait.” 

A közel 60 szakkollégista egy hat féléven átívelő szakmai kurzusrendszerben vehet részt, amely a kötelező elemeken kívül izgalmas és érdekes alkalmakat és lehetőségeket is tartogat, melyek közé tartozik a vitakultúra megismerése vagy a jogi kurzus is, ahol lehetőség nyílik például börtönlátogatásra vagy tárgyalások megtekintésére.

A kurzusokkal párhuzamosan a csapatokban is értékes munka zajlik. A szervezet életét teljesen lefedő nyolc team sok területen alkot értékes produktumokat. Ezen kívül számtalan projektötlet is születik." “Most például van egy projekt, amely a 104-es szobából indult ki, és az a lényege, hogy a SZIK-es élet minden aspektusát tegyük bele egy appba. Nagyon gyakori, hogy nagy, világmegváltó projektek 3-4 ember délutáni beszélgetéséből indulnak el.” Ezek legtöbbször alulról szerveződő kezdeményezéseknek, amiket a vezetőség a legtöbb esetben felkarol és támogat.

pic-2_1.jpg

A kurzusrendszer és a projektek alapja a „mindenből egy picit” elv. Ez egy fontos szakmai pillér, amely hozzájárul a kollégisták általános tudásszintjének növeléséhez és bevezeti őket az egyetemi és az értelmiségi élet alapjaiba.   

"A kezdeményezéseink közül is kiemelkedik a “Gyökerek Tábor”, amelynek célja, hogy rászoruló, határon túli magyar gyerekekkel ismertessük meg az országot és a kultúrát, azaz a gyökereiket.” A változatos tagokból álló jelenlegi szervezői csapat már harmadik éve dolgozik a húsz éve alapított táboron, így az újak az alumni tagok tudása és tapasztalata mellett próbálhatják ki magukat a szervezés területén. “Nagy előny, hogy a tagok széleskörű tudással rendelkeznek az élet minden területén. Szerintem ez is hozzájárul a táborunk sikeréhez.” A projektek mellett számos eseményt is szervez a SZIK tagsága. Minden évben megrendezésre kerül egy szakmai konferencia, illetve egy díszvacsora is, ahol a támogatóikat vendégelik meg. 

A szakkollégium a saját körben végzett szakmai tevékenységen kívül partnerekkel is rendelkezik, akik közül az egyik legszorosabb együttműködés az ÉrMe Üzleti Hálózattal alakult ki. Ezt a szervezetet olyan tradicionális konzervatív vállalkozók alkotják, akik fontosnak tartják, hogy a jövő értelmisége a vallást is őrizze meg, mint értéket és ne vesszen ki a gazdasági életből a lelkiség. “Ezek a vállalkozók és munkavállalók adják a mentorprogramunk alapját is, ahol a SZIK-es hallgatók különböző projektekben vehetnek részt, sőt gyakornokként is dolgozhatnak és mentorok támogatása mellett kutathatnak“ - mondja Kristóf.

pic-3.jpg

A szakmai munkán és a tanuláson kívül a lelkiség adja a másik pillérét a szakkollégium életének. “A lelki programjaink közé tartozik egy lehetőség, melynek keretében évente kétszer lelki gyakorlaton lehet részt venni.” Ez általában Dobogókőn, a jezsuiták által fenntartott Manréza házban rendezik meg, és egy csendes, elvonulásra építő lelki gyakorlat, ahol ki lehet kapcsolódni. “Az ember magára és a terveire fókuszálhat a hagyományos ignáci lelki gyakorlat keretein belül, amely kifejezetten jezsuita egyediség. Ezt kiegészítve az egyik kollégistánk minden kedden esti imát szervez, illetve kollégiumi lelkészünk is van, akihez bármikor lehet fordulni segítségért és támogatásért”. 

A közösség saját kezdeményezésből is szervez programokat. Az egyik legizgalmasabb programsorozat az ad-hoc szerveződő Public Lecture estekből áll, ahol volt olyan időszak, amikor sikerült meghívni a kollégiumba előadást tartani Orbán Viktort, Szél Bernadettet, Vona Gábort és a Momentumot is. “Kaptunk jobbról is, balról is, hogy miért hívtuk meg ezeket az embereket, de nekünk az a filozófiánk, hogy mindenkit meg kell hallgatni, és ezt is a párbeszéd részének tartjuk. Nyitottak vagyunk a véleményekre, és szeretjük a parázs vitákat.”

pic-1_1.jpg

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium közösségét, a szakmai munkát és a lelkiséget pontosan megismerni talán csak hozzájuk csatlakozva lehet, azonban egy kiváló összképet mutat Kristóf záró mondata: “Mintha egy kiemelkedően tehetséges baráti csapattal, fele annyi idő alatt végezném el a platóni Akadémiát, mint szokták. Óriási intellektualitás és hatalmas pörgés jellemzi az egész szakkollégiumot." 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét  Tovább
"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

verseghy_evelin.jpg

Új cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgetünk. Sorozatunk első részében megismerhettétek Major Dóra és Major Gábor legkedvesebb gondolatait a zenélésről. A folytatásban Verseghy Evelin Hanna énekes, dalszerző és Jávor Dániel „Javi” dalszövegíró, zeneszerző osztották meg velünk élményeiket, inspirációikat és a zenéléssel kapcsolatos terveiket.

2021.05.30. Írta: Szántó Szabina Petra / Borítókép: Verseghy Evelin Hanna

Amikor Evelin és Dani a zenélésről mesélnek, arcukra hatalmas mosoly ül ki, miközben a legkedvesebb emlékeiket idézik fel. Evelin fiatalabb korában számtalanszor utcazenélt barátaival Balatonbogláron, ekkor próbálta ki magát először énekesként szabadtéren: a körülmények kötetlenek voltak, mindenki egyszerűen csak jól érezte magát. Evelin egy varázslatos élményéről is mesélt: egy alkalommal a mólónál gyűltek össze barátaival, hogy közösen énekeljenek és zenéljenek. A helyszínen idővel 30-35 főből álló közönség kerekedett.

„Ez ennyi idősen nagy élmény volt, hiszen egy kisebb klubkoncerten sem feltétlenül vannak ennyien”

– emlékszik vissza Evelin.

Dani egyik kedvenc emléke egy családi eseményhez nyúlik vissza: 14 évesen kisebb zenei mintákkal készített hobbi szinten különféle demókat. Egy alkalommal édesanyját örvendeztette meg születésnapján egy hasonló demó felvétellel, ekkor szem nem maradt szárazon.

„Nyilván ott volt az anyai szeretet és elfogultság, és a családon belülről több pozitív visszajelzés is érkezett, de persze ezeket nem veszi az ember olyan komolyan”

– vélekedik mosolyogva.

Evelin, művésznevén Hanna Rose Vhy harmadéves gazdálkodás és management hallgató, Dani szintén végzős évét tölti kommunikáció- és médiatudomány szakon. Mindkettőjük esetében gyermekkorukhoz nyúlnak vissza, ha inspirációról van szó, hiszen a zene már nagyon fiatalon meghatározó volt számukra.

javor_dani.jpg

A képen: Jávor Dániel

Evelin, amilyen régre csak vissza tud emlékezni, azóta zenél. Tanulmányait zeneóvodában, majd zeneiskolában folytatta, így erős alapokra tett szert.

„Leginkább az inspirál a zenében, hogy úgy érzem, ki tudunk fejezni valami olyat, amit szavakkal lehetetlen lenne.”

Dani zenével való szoros viszonya édesapjának köszönhetően alakult ki: több zenei műfajt  megmutatott neki, együtt hallgattak bakelit lemezeket, közösen jártak koncertekre, így nagyon sok különböző zenei hatás érte. Mozgatórugóját egyszerűen fogalmazta meg: „az értékek és az érzések közvetítés az, ami erőteljesen motivál.”

Kezdő zenészként Evelin és Dani számára egyformán fontosak az első, illetve a kedvenc dalaik. A „Thorns” című Evelin első számú dala, különlegessége ebben rejlik:

“Noha a szöveg három éven keresztül lapult egy fiókban, míg stúdió minőségben megjelenhetett, a küzdelem és a várakozás abszolút megérte”.

A dal jelentése az évek során folyamatosan változott a fejében - noha a dalt egy romantikus viszony ihlette, de nem kizárólag arra korlátozódik. A dal érdekessége, hogy a szöveg végül nagy fordulatot vesz, és búcsút int a szomorúságnak. A Thorns után Evelin egy újabb dalon dolgozik. Aktuális projektje, a „Sinner” még nem hallgatható a nagy közönség számára, azonban a közeljövőben elérhetővé válik a „Hanna felt like singing” nevű YouTube-csatornán, illetve az azonos néven futó közösségi média felületeken.

Dani Evelin gondolataira reflektálva úgy gondolja, nehéz lehet egyetlen dalt kiválasztani, hiszen ez olyan, mintha szülőként kellene a kedvenc gyerekedet megjelölnöd. Dani jelenlegi és egyetlen, már hallgatható száma a Főnix, amely baráti közreműködéssel készült. A dal életének egy mélyebb pontján született, ezért próbálta a szöveget úgy felépíteni, hogy egyfajta megoldás fogalmazódjon meg benne problémáira, így a munkafolyamat részben terápiás jelleget öltött.

„A dal tanulsága számomra, hogy nagyobb örömet okozott, amikor készült, mint amikor megjelent. A kis kitérőket élveztem leginkább”

– mondja Dani.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet nekünk a Facebook-oldalunkon!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

major_gabor.jpg

Az egyetemi élet olykor sűrű elfoglaltságokkal jár, megfelelő időbeosztás mellett azonban teremthetünk időt saját hobbijainkra is. A Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgettünk inspirációikról és a jövőbeli tervekről: Major Dóra, a Pandóra Projekt egyik énekese, kezdő zenei manager és testvére, Major Gábor, a Szia Anya együttes tagja, hangmérnök, producer meséltek nekünk. Cikksorozatunk első részét olvashatjátok.

2021.04.23. Írta: Szántó Szabina Petra

A zenélés útján elindulva, az egyetem mellet is mindketten sikereket értek el, a folytatást jelenleg a vírushelyzet sem akadályozza meg teljesen.

Major Dorci az idilli koronavírus-járvány előtti időszakról mesél: 2019 decemberében sikerült a Corvinus Művészeti Akadémiával megszervezniük egy koncertet, amelyen a CMA Band mellett duóként, Diszkó Dizsi néven léptek fel Gáborral. A koncertnek a belvárosi Dürer Kert adott otthont, összesen 250 darab jegy kelt el.

Óriási buli volt, mindenki élvezte, szívemet-lelkemet beletettem ebbe a retró buliba - akkor úgy jöttem le a színpadról, hogy miénk a világ.

- emlékszik vissza Dorci.

Major Gábor gondolatai a nyári szabadságérzésre terelődnek: tavaly a Szia Anyával fellépőként eljutottak a Fishing On Orfű könnyűzenei fesztiválra, a koncert azonban a vírushelyzet miatt még várat magára. Nem először álltak volna így színpadra: mikor Gábor leérettségizett, egy a végzősöknek tartott rendezvényen hatalmas bulit hoztak össze:

Legalább 250 ember jelen volt - megtöltöttük Nyíregyháza legnagyobb klubhelyiség, ami ugyan nem nagy, de megtöltöttük.

Dóra, művésznevén majordorci, az egyetem végzős marketing szakos hallgatója, Gábor első éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató.

Karrierjüket már gyermekkorukban megalapozták: Gábor óvodás kora óta zenél, furulyával kezdte, utána 10-12 éven keresztül tanult gitározni, illetve kipróbálta magát a zongora mellett is. Noha már 3 éve nem tanult semmilyen hangszeren játszani, komolyabban belevette magát a zenélés hátterében  meghúzódó munkálatokba. Utolsó zenei képzése a hangmérnöki volt - ebben a szakmában képzeli el jövőjét is.

Dorci szintén zeneiskolában kezdte, így hamar megtapasztalta, milyen a színpadra állni klasszikus zenei darabokkal. A későbbiekben Nyíregyházán, testvéreivel alapított zenekart Dóra és a Felfedezők néven, így végül öt éven keresztül zenéltek együtt.

A pozitív visszajelzések, amiket a dalainkért kapunk, semmihez sem foghatók.

Dorci és Gábor egyaránt élményekkel teli zenei múltat tudhatnak magukénak, rengeteg különféle projektben vettek részt, ahol természetesen saját dalok is születtek.

Dorci számára az első Pandóra Projekt daluk születése nagyon különleges emlék: partnerével, Jankával egy délután összeültek, ekkor még nem zenéltek együtt. “Dorci, írtam egy dalt, nem lenne kedved énekelni benne?” - hangzott el a kérdés, amellyel elkezdődött a közös munka. Még aznap délután közzétettek egy közös előadás részletét bemutató Instagram story-t, amelyre annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy nem volt kérdéses a duó megalakulása.

Zenekarunk elindult, rengeteget ötleteltünk, így februárban elkészült az első dalunk, „Aki érdekel” címmel.

major_dorci.jpegA Dorci által említett emlékhez hasonlóan testvérénél sem kimondottan átgondolt a zeneszöveg-alkotás. Gábor egyik kedvenc száma a A Szia Anyától a Leteszemacigit.hu, melynek a szövegét és zenéjét is ő szerezte. “A cím magáért beszél: le akartam szokni a cigiről, nem jött össze. De legalább lett egy számunk, amit jól lehet felkonferálni a koncerteken” - meséli nevetve.

A testvérpáros motivációit jövőbeli terveik és elképzeléseik mozgatják, ötletek és lehetőségek akadnak bőségesen. Dorci korábban már több zenekarnak is besegített, mint marketinges. Végzős hallgatóként elgondolkodtatta, hogyan lehetne összeilleszteni a közgazdaságtant a zenéléssel. Tavaly szeptemberben beiratkozott a Majdnem Híres Rocksuli zenei menedzser képzésére, itt ismerkedett meg említett alkotótársával, Jankával is.

A jövőbeli terveket tekintve, a Pandóra Projekt körüli munkálatok élveznek előnyt. A napokban sikeresen leforgatták első videóklippjüket, amint a vírushelyzet lehetővé teszi, szeretnének tehetségkutatókba jelentkezni, koncertezni, emellett Dorci akár utcazenélésben is gondolkodik.

Számomra a zenélés nem csupán hobbi, ezzel szeretnék foglalkozni.

Gábor szintén a zenélésben képzeli el jövőjét: hangmérnöki-, illetve a SziaAnya zeneszerzői munkálatai mellett, Dorcinak besegítve producerkedik. Ennek lényege tulajdonképpen, hogy az aktuálisan elkészült zenei alkotást „hallgathatóvá” alakítja, a közönség számára befogadhatóvá teszi, többféle stílussal kísérletezve. „Ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben, ez biztos.”

Dorci és Gábor jelenleg nem zenélnek együtt, az elmúlt egy évben legfeljebb a családjukat örvendeztették meg az előadásaikkal. A háttérmunkálatokban azonban egymás segítségére vannak, emellett a Pandóra Projekt felkérte Gábort gitározni, így biztosan várható jövőbeli közös munka és megjelenés.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet a Facebook-oldalunknak!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

pic-1.jpg

Dörner Csenge főállásban a Corvinus Egyetem mesterszakos hallgatója, azonban mellette fél éve gazdasági témákkal is foglalkozik új Youtube-csatornáján, melynek már közel húszezer követője van. A komoly témákat kellő szakértelemmel kezeli, de mindezt természetes lazasággal és közérthetően teszi.  Egy valóra vált álom története következik.

2021.01.14. Írta: Brándisz Ádám, képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

Csenge már régóta dédelgette az ötletet, hogy videókat készítsen különböző témákban. 18 éves korában állt neki először az ötlet megvalósításának, azonban akkor még az akadályok nagyobbnak bizonyultak a lehetőségeinél. Nem volt meg a kellő szabadidő, nem voltak tökéletesek a témák és a megfelelő technikai feltételek sem voltak adottak.

“Az első próbálkozásaim elég bénák voltak, nagyon természetellenesen viselkedtem a kamera előtt - persze ezen még most is van mit javítani. Emellett világos koncepcióm sem volt a csatorna fókuszát illetően” - mondja Csenge visszagondolva a kezdetekre, aki most, az első videók után 6 évvel mesél a jelenlegi helyzetről, az elmúlt egy évről és a jövőbeli terveiről.

pic-2.jpg

A korábban parkolópályára került tervet a vírus élesztette újra. “Néha eszembe jutott az ötlet, de az egyetem mellett kevés időm jutott volna rá, inkább nem vágtam bele. Most azonban a vírus miatt nyáron azt vettem észre, hogy hirtelen ráérek és sok a szabadidőm. Adta magát a következő lépés, és a félelmeimet leküzdve eldöntöttem, hogy most jött el az idő, ennél jobb lehetőség nem fog adódni a jövőben.”

A kezdeti nehézségek ellenére megmaradt a lelkesedése és nem adta fel.

Szerencsére a közvetlen környezetem végig támogatott és sokszor velem együtt örültek még az apró sikereknek is. A kommentek között ugyan előfordult néhány rosszindulatú, de nagyrészt pozitív visszajelzések jöttek, a támogató kommentek pedig nagy löketet adtak ahhoz, hogy úgy érezzem, érdemes folytatni.

Minden videó a téma kiválasztásával kezdődik, mely egy meglepően nehéz kérdés. Jelenleg még tisztán gazdasági témákat dolgoz fel, később azonban szívesen foglalkozna gazdaságpolitikával is. “A gazdasági kérdések sok esetben nem választhatók el a politikától. Például a magyar devizahitel-válság bemutatásánál fontos részlet volt, hogy a kormány a kialakult helyzetre válaszul milyen döntéseket hozott. Természetesen ezeknek a témáknak megvannak a veszélyei is, azonban nem szeretnék szándékosan kihátrálni a politikai kérdésekből. Nagyon alaposan utána akarok nézni a kérdéseknek és döntéseknek. Nem véleményt akarok formálni, hanem tényszerűen szeretném bemutatni a történéseket. Szerintem az emberek akkor tudnak jól véleményt formálni egy-egy esetben, ha odaadjuk nekik a tényeket és ezek alapján kialakíthatják, hogy mit szeretnének gondolni.” 

Jelenleg még az iPhone-jával veszi fel a videókat, azonban Csenge nagy tervekkel rendelkezik a jövőt illetően. 

Az egész hobbinak indult, de nagyon örülnék, ha esetleg valami komolyabbat is ki lehetne hozni ebből a projektből. Az a célom, hogy a tanulás és később a munkám mellett ezzel is tudjak foglalkozni.

A videók gyártása, a technikai színvonal emelése és a csatorna fejlesztése mellett, természetesen nem tűnik el a két alapelv sem, melyeket a kezdetekkor fektetett le Csenge. 

“A videók készítése során két szempont vezérel. Egyrészt, hogy könnyen érthetőek, másrészt, hogy pártatlanok és objektívek legyenek. Ez utóbbi például kifejezetten fontos tényező volt számomra az egyik témánál. A Soros Györgyről szóló videóm kapcsán sok energiát fordítottam arra, hogy független tudjak maradni, hiszen ez egy elég érzékeny téma. A célom az volt, hogy az angol font bedöntésének történetét meséljem el úgy, ahogyan az történt, a nézők pedig eldönthetik, hogy a hallott információk alapján milyen véleményt alkotnak.”  

Csenge már számos videót készített és még ennél is több tervvel rendelkezik, melyeket az idei évben meg is szeretne valósítani. Aki esetleg kedvet kapott a videókhoz, ezen a linken megtekintheti Csenge csatornáját.

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk Tovább
A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

Dubéczi Zoltánnal, a jegybank oktatási programjainak főkoordinátorával beszélgettünk (I. rész)

b_v_173.jpg

Színvonalemelés, nemzetközi mércék, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Néhány hete az egyetem könyvtárában átadták az MNB Könyvsarkot, többek között erről is beszélgettünk Dubéczi Zoltánnal, a jegybank elnöki főtanácsadójával, az MNB oktatási programjainak főkoordinátorával.

2020.12.11. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az MNB és a PABooks az elmúlt években számos új tudományos munkát adott ki közgazdasági, pénzügyi, geopolitikai és menedzsment témákban.

Az MNB Könyvsarok programot azért találtuk ki, hogy a témákban született könyveket, kiadványokat az MNB-vel együttműködő egyetemek hallgatói részére az egyetemi könyvtárakban elérhetővé tegyük

– mondja Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. A gyűjteményben az MNB saját könyvei mellett folyóiratok és egyéb kiadványok is helyet kapnak majd.

dr_dubeczi_zoltan_portrek_highres-0513-kozeli.jpgAz első gyűjteményt szeptember 1-jén adták át a Pécsi Tudományegyetemen, ezt további egyetemek könyvtárai követik. Pécsett szeptemberben még lehetett rendezvényt tartani, a Corvinuson a járvány miatt már nem. “Azzal, hogy a Könyvsarok tábla felkerült, és a könyveket elhelyezték, átadtuk az MNB Könyvsarkot és használhatják a hallgatók. Az MNB Könyvsarkot az időközben megjelenő újabb könyvekkel félévente frissíteni fogjuk. Remélhetőleg fél év múlva, az akkor érkező könyvcsomag átadása alkalmából már szervezhetünk programot is, később pedig további szakmai programokat is tervezünk.”

„Az MNB könyvek nagy terjedelmű, vastag, majdhogynem kódex méretű könyvek, melyeket évről-évre adunk ki” – mondja Dubéczi Zoltán. „Ilyen például az Egyensúly és növekedés, a Versenyképesség és növekedés, az Etikus közgazdaságtan vagy a Modern jegybanki gyakorlat.”

Vannak olyan MNB kiadványok, amelyek meghatározott időközönként jelennek meg. Ilyenek például a Pénzügyi stabilitási jelentés, az Inflációs jelentés vagy a Lakáspiaci jelentés. Akadémiai szinten is jegyzett folyóirat a Hitelintézeti Szemle, melynek kínai nyelvű válogatáskötetei is vannak.

A jegybank alapítványának könyvkiadója, a Pallas Athéné Books könyvei is kiemelt szerepet kapnak. Elsősorban külföldi egyetemi kiadók könyveit adják ki magyarul, pár hónappal az eredeti megjelenésük után.

„A könyvsarok tehát az MNB könyvekből, az MNB rendszeres és eseti kiadványaiból, a Hitelintézeti Szemléből, geopolitikai témájú könyvekből és a PABOOKS könyveiből áll össze.”

Dubéczi Zoltán szerint „fontos, hogy egy helyen elérhető legyen mindaz a szellemi termék, ami könyvekben, folyóiratokban, szakmai kiadványokban testesül meg.

"A hallgatók ezt látva tudhatják, hogy a könyvtárban kereshetik az MNB és a PABooks kiadványait."

A kiadványok negyedévente, a könyvek egy-két hetente jelennek meg, ezért a könyvtárat is folyamatosan frissíteni fogják.

Az MNB Könyvsarok nemcsak országos, hanem Kárpát-medencei program. „Határon túli, magyar nyelvű képzéseket is folytató egyetemekre, karokra is szeretnénk eljuttatni ezeket a könyveket. Az erdélyi és felvidéki hallgatók számára is kiváló lehetőség, hogy az MNB Könyvsarok könyveit ingyen olvashatják és tanulhatnak belőlük.”

b_v_219_1_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gyakorlatiasság, nemzetköziesítés, verseny és utánpótlás

Miért van szükség arra, hogy az MNB szerepet vállaljon a felsőoktatásban? Dubéczi Zoltán szerint az a céljuk, hogy emeljék a magyar közgazdaság-tudományi képzés színvonalát. „Azt szeretnénk, hogy több gyakorlati ismeret, több gyakorlati tudás kerüljön be az oktatásba”.

Fontosnak tartjuk a nemzetköziesítést is. Célunk, hogy minél több külföldi oktató jöjjön Magyarországra, valamint ösztöndíjakat adjunk magyar hallgatóknak, hogy menjenek külföldre tanulni

– mondja az MNB elnöki főtanácsadója. „Ennek érdekében több száz külföldi oktatót, jegybanki vezetőt hívtunk meg, ezt jellemzően mi finanszíroztuk. Ez a vírus miatt megakadt, de online is próbáljuk folytatni”.

Az utánpótlásképzés sem elhanyagolható szempont. „Van egy olyan célunk is, hogy szélesítsük azt a bázist, ahonnan a Magyar Nemzeti Bankhoz kerülnek a fiatalok, és javítsuk a felkészültségüket. Tehát magunkra is gondolunk, amikor a Corvinus különböző programjaiban részt veszünk.” Dubéczi Zoltán azt mondta, a hallgatók közül most is sokan dolgoznak gyakornokként vagy pályakezdőként az MNB-nél.

A verseny az egyetemek és a hallgatók között egyaránt fontos szempont, amit a jegybank elnöki főtanácsadója is kiemelt. „Az MNB 2016-ban hívta életre Kiválósági Ösztöndíjprogramját, mely nagy sikerrel működik immár ötödik éve."

A tanulmányok támogatása mellett egyértelmű cél, hogy növeljük a versenyt, ami jobbnál jobb teljesítményt hozhat elő.

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban Tovább
Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

v_zs_0030.jpg

A Corvinus Egyetem megújulásának következő projektjében egy átfogó, integrált üzleti alapszakot hoztak létre, így a jelentkezőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, melyik szakirány határozza meg az egész karrierjüket. Milyen szakokat vonnak össze? Mi az a 16 specializáció, melyek közül választani lehet? Mi áll a döntés hátterében? Ezekről kérdeztük Aranyossy Mártát, a Gazdálkodási és menedzsment szak felelősét.

2020.12.10. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A Budapesti Corvinus Egyetem megújulása komoly változásokat hozott nemcsak az egyetem arculatát és felépítését, hanem az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányú továbbképzések kínálatában is. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak megújulása 5 szakot és 11 intézetet érintett, és több mint 100 ember vett részt a fejlesztésben. Az egyetem megújulásának egyik legnagyobb projektje 2021 szeptemberében debütál.

A Gazdálkodási és menedzsment szak mindig is az egyik legkedveltebb szak volt a diákok között. Ezt nemcsak a jelentkezők száma, hanem a magas jelentkezési pontszámok is mutatják.

"Erre az alapszakra elsősorban kiemelkedő pontszámmal rendelkező diákok kerülhettek be, míg a többi szaknál az alacsonyabb pontszám nagyobb átjárhatóságot biztosított. Az integrációs döntés mögött részben a legkiválóbb alapszakra jelentkező hallgatók munkájának elismerése  áll - nekik szeretnénk minél több lehetőséget biztosítani az üzleti továbbtanulásra” - mondja Aranyossy Márta, a Gazdálkodás és menedzsment szak felelőse. “Ezenkívül egy olyan lehetőséget kínálunk a gazdaság iránt érdeklődő felvételizőknek, aminek köszönhetően nem kell 18 évesen eldönteni, hogy pontosan milyen szakterületen szeretnének továbbtanulni.”

Alapozás az első két évben, specializációk a harmadikban

kg_2_2.jpg

A korábbi szakokon nagyrészt ugyanolyan alapozó tárgyakat tanultak a hallgatók. Az első néhány félév így hasonló volt ezeken a szakokon, ezután kezdődtek el a szakspecifikus tárgyak.

A nehézség az volt, hogy a felvételizőknek rögtön az érettségi után dönteniük kellett a szakterületükről. Ez azt jelentette, hogy 18 évesen tudniuk kellett, mit szeretnének tanulni, milyen területen szeretnének elhelyezkedni később. A Corvinus most ezt teljesen újraformálta, és  szabadabb utat adott a gazdaság iránt érdeklődő diákoknak.

“Az első két évben egy módszertani, közgazdaságtani és üzleti megalapozás történik, míg a harmadik évben a hallgatók akár két specializációt is választhatnak a tizenhat közül” - magyarázza Aranyossy Márta. “Azt fontos kihangsúlyozni, hogy az integrált szakok nem szűnnek meg, továbbra is lehet tanulni a Corvinuson marketinget, turizmus, emberi erőforrás menedzsmentet vagy agrobizniszt - csak a hallgatóknak később kell választaniuk a szakterületek közül, amikor már biztosabbak a gazdasági tudományokban és egy élesebb kép él bennük a jövőjüket illetően.”

Két félév, két specializáció, akár eltérő területen is

outlook-0bxzbcr0.png

Kép: Budapesti Corvinus Egyetem

“A specializációk nagy részét magyarul oktatjuk, kivéve a Strategic Analysis-t, ami angol nyelven készíti fel a hallgatókat a stratégiai tanácsadó karrierre” - emeli ki Aranyossy Márta. A tizenhat specializáció közül akár kettőt is lehet választani, és talán az egyik legnagyobb bónusza ennek a szakmegújulásnak, hogy két teljesen különböző területet is ki lehet próbálni. Ha valakit érdekel az üzleti jog, de közben a üzleti digitalizációba is belekóstolna, akkor erre minden lehetőség adott számára.

“A specializációk közül sok - köztük például az akár duális formában Székesfehérváron tanulható Sportgazdaságtan specializáció - olyan egyedi, hogy egész Magyarországon csak a Corvinus Egyetemen található. Próbáltunk olyan specializációkat kialakítani, melyeknek egyedi értéke van a magyar és a régiós kínálatban. Ilyen például az Értékteremtő folyamatok menedzsmentje specializáció, amely szakterületet eddig csak mesterszinten tanulhattak a diákok” - mondja Aranyossy Márta.

A specializációkon kívül a szak tantárgyai és a felépítése is megújul - sokkal gyakorlatorientáltabb lesz, mint az általános alapszakok. “A hallgatók második évben három projekttárgyat fognak tanulni (stratégiai és üzleti tervezés, vállalkozásindítás, projektmenedzsment témákban), amik életszerűbbé teszik a képzést és elősegítik a komplex problémamegoldási készségek fejlődését“ - hangsúlyozza a szakfelelős.

Nemzetközi félév, tantárgyelfogadási procedúrák nélkül

Az Erasmussal, Campus Mundival, nemzetközi félévvel járó procedúrák után a megújult Gazdálkodási és menedzsment alapszak egy kedvező, új lehetőséget nyit meg a diákok számára, akik külföldön szeretnének tölteni egy félévet. “Mivel a harmadik évben a diákoknak kizárólag a választott specializáció(k)ra kell koncentrálniuk, ezért olyan is megtörténhet, hogy valakinek “megmarad” egy szabad féléve. Ha valaki csak egy specializációt választ, akkor a harmadik évben egy külföldi egyetemen is kipróbálhatja magát, anélkül, hogy a tantárgyelfogadás miatt különösebb erőfeszítéssel kellene egy külön szemesztert felszabadítania” - mondja a szakfelelős. 

o_zs0099.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Mi áll a döntés hátterében?

“A szakmegújulásnak három motiváló tényezője volt” - mondja Aranyossy Márta. “Az első a hallgatók számára kínált szélesebb lehetőség és a felvételi ponthatárok igazságos, a hallgatói kiválóságot elismerő egységesítése. A második a munkaerőpiaci visszajelzések figyelembevétele, ahol az átfogó és egységes alaptudás nagyon jó visszhangra talált, ezt gyors elhelyezkedéssel és magasabb kezdőfizetéssel jutalmazzák. Legutolsóként pedig az első félévek hasonlóságait említeném, hiszen az összeolvadó szakokon tanult tárgyak korábban is nagy átfedésben voltak, így logikus megoldásnak tűnt a szakok összekapcsolása."

A Corvinus a megújulás során rengeteg kutatást végzett az egyetem a régióban és a globális piacon egyaránt. “Ha világszinten megnézzük az egyetemek által kínált alapszakok számát, akkor láthatjuk, hogy sokan lényegesen kevesebb és átfogóbb alapszakot hirdetnek meg, mint a Corvinus - ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedik a mostani fejlesztés is. De természetesen még az öt szakot érintő összevonás után is sokszínű alapszakos kínálattal várjuk a jelentkezőket.”  - mondja Aranyossy Márta.

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson Tovább
MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

pic-1.png

A Budapesti Corvinus Egyetem modernizációs és innovációs folyamatának újabb mérföldkövéhez érkezett meg. A héten már a hallgatók is kezükbe vehették és kipróbálhatták az új applikációt, melynek fejlesztésében és tesztelésében aktív részvételt vállaltak az egyetem hallgatói is. Interjúnkban őket, Baji Vivient, Barta Ferencet, Orbán Emesét, Székely Gellértet és Vaskó Balázst kérdeztük. 

2020.12.03. írta: Brándisz Ádám

Nyáron érkezett az üzenet, hogy részt vehetünk a fejlesztési projektben. Érdekel az IT és az ötletet is kifejezetten jónak találtam, ezért jelentkeztem a csapatba - mondja Gellért.

A projekt idén indult el, és a kezdetektől fogva részt vettek benne hallgatók is, akár ötletelésről, fejlesztésről vagy tesztelésről volt szó. A hallgatók bevonásával kapcsolatban érdekes és egyedülálló helyzetben van az egyetem. Több ezer tehetséges fiatal tanul a Corvinuson, akik potenciálisan részt tudnak venni egyetemi projektekben, akár gyakornokként, akár teljes értékű munkavállalóként. Ahogy ez az applikáció is bizonyítja, egyre több lehetőségük van a hallgatóknak bekapcsolódni a fejlesztésekbe. 

pic-2.png

“Már pár éve ki szerettem volna próbálni a tudásomat éles környezetben is. Egy korábbi gyakornoki program után ezt a lehetőséget is megragadtam. Beküldtem az önéletrajzomat és egy rövid, ám részletes egyeztetés után be is kerültem a csapatba” - mondja Feri. A hallgatói részvétel az egyetem vezetése számára egyértelmű volt, hiszen a célcsoportot is ők jelentik.  “Az applikációt nagyrészt a hallgatók fogják használni, így jó kezdeményezés, hogy minket is bevontak a projektbe. Számtalan ötlet született a külsős fejlesztői csapat és a hallgatók közös ötleteléseiből, ezek nélkül nem sikerülhetett volna ilyen jól az alkalmazás.” Gellért véleményével a többiek is egyetértettek. Az egyik ilyen funkció az applikáción belül a hallgatók közötti jegyzetmegosztás lehetősége, melyet a tanóra felületén érhetünk el. 

Emese a nehézségeket is megemlítette a pozitívumok mellett.

Ez a projekt mindannyiunknak kihívást jelentett. Én úgy érzem, mindenki beleadott apait-anyait, és nagy lelkesedéssel, alaposan dolgoztunk.

"Én fogtam össze a kilenc fős tesztelői csapatot, ami a nagy lehetőség mellett nagy felelősséget is jelentett. Nehéz volt a sok inputot rendszerezni. Ennek ellenére meglepően olajozott és gördülékeny volt az együttműködés, mind a fejlesztőkkel, mind az egyetemi dolgozókkal.” 

A szakmai alaposságra Balázs is reflektált. “A jelenlegi, első verzió nemzetközi gyakorlatok, fókuszcsoportos interjúk és hallgatói ötletek alapján készült. A további munka során még hangsúlyosabb szerepet kapnak a hallgatói javaslatok az applikáció fejlesztésében. Ennek egyik csatornája a minden hallgató számára elérhető "feedback" funkció, amelyen keresztül a felhasználók közvetlenül meg tudják osztani az ötleteiket a fejlesztőkkel. Mindenkit bíztatnék, hogy írja meg az észrevételeit, mert azok a következő verziókban akár meg is jelenhetnek." 

pic-3.png

A számtalan funkció mellett több hasznos tulajdonsága is van az applikációnak, például az angol nyelvű változat.

Örülök neki, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi hallgatókat is képviselni tudtuk. Számomra ez kifejezetten fontos, hiszen én is angolul tanulok Communication and Media szakon, így gyakran megtapasztalhattam a többiek problémáit - mondja Vivi.  

Az appon keresztül a hallgatók nemcsak az aktuális órarendjüket és vizsgáikat láthatják, hanem az egyetem híreiről is azonnal értesülnek. A számtalan funkcióból mindenkinek lesz saját kedvence. “Személy szerint nekem legjobban a térkép funkció tetszik, bár ez lehet a számtalan munkaóra miatt van, amit a többiekkel beletettünk. Először az alaprajzokat digitalizáltuk, majd szisztematikusan végigjártuk az egyetem épületeit, és egyeztettük a terveket a valósággal. Mire végeztünk, szerintem pár milliméter lekopott a cipőink talpáról” - mondja Feri nevetve.  

A várt fogadtatásról is megkérdeztük a hallgatókat.

Egyértelműen pozitív visszajelzésre számítok a hallgatók és a tanári kar részéről is. Egy ilyen kaliberű alkalmazás mindenkinek az előnyére válhat - mondja Vivi.

Feri ugyanakkor kicsit szkeptikusabb: “Szerintem lesznek azért negatív kritikák is, de remélem, hogy ezek elsősorban konstruktív észrevételek lesznek. Vegyük figyelembe, hogy mégiscsak egy országosan egyedülálló projektet valósítottunk meg, ami nem egy átlagos rutinmunkának számít.” 

Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel  Tovább
Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

liza_1.jpg

Minden vágyad egy borongós őszi estén egy nagy, puha takaróban eltűnni, és érdeklődsz a magyar tervezők iránt? Ismerd meg Jurczyszak Elisabeth, volt corvinusos hallgató izgalmas kreációját, a Roomie-t, és kövesd végig a történetet, ahogy Liza vállalkozóvá vált!

Írta: Burkus Brigitta, képek: Jurczyszak Elisabeth 

Liza második évét kezdte meg az egyetemen, mikor elhatározta: vállalkozói pályára lép. Választása végigkísérte tanulmányait: mire kilépett az egyetemről, teljes állásban menedzselte a cégét. A szép iránti szeretetéből és a praktikusság iránti igényből született meg a Roomie: a kínálat főként kézműves takarókból, párnákból és kisállat-fekhelyekből áll, azonban nem ritkák az egyéni megrendelésre készült darabok sem.

Liza képes volt kihagyni egy évet, miután egy pont híján nem vették fel a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakára. “Csak erre az egyetemre, csak erre a szakra szeretettem volna bekerülni.” Mindig is a kommunikáció érdekelte, ezen belül pedig az online marketing. Első gyakornoki munkáinak bár nagyon örült, már azokban érezte azt, hogy az a foglalkoztatási mód nem felel meg az elképzeléseinek. Ezek után még adott néhány esélyt multinacionális cégeknek, ám az ott töltött idő alatt ugyanez igazolódott be számára.

A Közgazdásznál büszkék vagyunk egymás sikereire. Fontos célunk, hogy olyan cégeket mutassunk be nektek, melyek gyökerei a Corvinushoz köthetők. Korábban már írtunk a munch.hu-ról, akik az ételpazarlással veszik fel a versenyt, illetve a Senzorium csapatáról, akik a sörkóstolás világát tudományos szemszögből közelítik meg. Vállalkozol, és a Corvinusról indultál? A kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen megoszthatod velünk történeted! 

Vajon mi készteti az embert arra, hogy a saját lábára álljon?

Nem azzal volt a baj, amilyen munkát végeztem, hanem azzal, hogy milyen feltételek mellett. Nem tudtam elképzelni, hogy életem nagy részét olyan emberekkel töltsem, akik nem a családom. Ekkor jöttem rá, hogy az egyetlen út számomra az, ha saját vállalkozást alapítok. Sosem tartottam magam igazán vállalkozó típusnak: csomó olyan jellemvonásom hiányzik vagy van meg, ami normál esetben ellehetetlenítené, hogy vállalkozzak, mégis belevágtam – mondja Liza.

“Alapvetően mindenféle különösebb kötési előismeretek nélkül kezdtem el az egészet, igazából tetszettek a nagy, vastag fonalból kötött takarók, és ezt gondoltam tovább. Maga a vonal és a név is a vállalkozás ötlete előtt született meg.”

Liza Kommunikáció- és Médiatudomány alapszakon végzett a Corvinuson. Úgy gondolja, nagyon fontos és hasznos volt rengetegszer prezentálni, kiállni és beszélni a többiek előtt. “A nyilvános beszédben megerősödött magabiztosságot mindenképp az egyetem hozta magával. A rengeteg projektfeladat rendszerezése és időbeosztás szempontjából szintén nagyon sokat hozzátett ahhoz, ahogy ma menedzselni tudom a teendőimet” - tette hozzá. “Az egyetem komplex csoportmunkái mellett az is hozzásegített ehhez, hogy közben dolgoztam is. Mindez elég szoros időbeosztást igényelt, és ezt meg kellett tanulni kezelni.”

Miért éppen kézműves termékek?

A kézműves lakberendezési termékek mellett döntött, mivel ő is nagyon szívesen vásárol saját készítésű, egyedi tervezésű tárgyakat. Nála nem volt opció, hogy valami olyat forgalmazzon, amit nem ő készít. Liza a fejlődést helyezi a középpontba, és olyan funkcionális termékek készítése a fő célja, ahol az esztétika találkozik a praktikummal. “Eleinte teljesen más anyagot használtam, ami nem volt praktikus. Bár fájó szívvel, de elbúcsúztam tőle, és lecseréltem. Ezt eleinte hibának könyveltem el, azóta viszont azt gondolom, hogy ha változtatni kell egy terméken, akkor ez azért van, mert mindig a fejlődésre kell törekedni. Nagyon igyekszem szem előtt tartani azt, hogy merjek változtatni, és jobbá tenni minden egyes termékemet, ha van rá lehetőségem.”

liza_2.jpg

Arra törekszem, hogy megoldásokat találjak a felmerülő egyéni problémákra. Például egy öreg kutyusnak készítettem egy olyan módosított kutyaágyat, amibe ő is kényelmesen bele tud mászni.

Sokszor kérnek tőle egyedi színt vagy formát, egyedi igényeknek megfelelően is szívesen készít termékeket. Például év eleje óta munkálkodik babatermékeken, melyeknek fejlesztésében, kidolgozásában édesanyák is aktívan részt vesznek: nagy szerepük van a döntéshozás, a véleményezés folyamatában.

Manapság nem igazán található meg vásárló és eladó között az a közvetlen kapcsolat, ami a Roomie esetében fennáll. Liza meg szeretné őrizni ezt a személyességet, a jövőt is így képzeli el. “Egyenlőre azt is nehezen tudom elképzelni, hogy a gyártást kiadjam a kezemből, a kommunikációt viszont szeretném megtartani. Nagyon élvezem ezt a részét: megvan a kapcsolat a végzettségemmel, és lényegében az online marketing iránti érdeklődésemet is tökéletesen ki tudom élni abban, hogy a social média felületeket kezelem.”

Miket tartogat a jövő?

Szinte biztos, hogy Lizának idővel szüksége lesz segítségre. “A későbbiekben nagyon szívesen foglalkoztatnék olyan embereket, akik rugalmasabb munkakörben képzelik el az életüket, vagy akiknek kimondottan erre van szükségük bizonyos élethelyzetek miatt” - tette hozzá. Nagy álma, hogy legyen egy saját műhelye, ahol az alkalmazottaival közösen végezhetnék a munkát, azt viszont nem várja el, hogy kötelezően mindenki onnan dolgozzon. “Ha valaki az otthoni munkakörnyezetet részesíti előnyben, részemről az is teljesen rendben van. A cél egy olyan munkahelyi légkört teremteni, ami számomra hiányzott, amit mindig is kerestem, és végül a vállalkozásomban találtam meg. Mindenképp szem előtt szeretném tartani, hogy ezeket a feltételeket biztosítani tudjam a munkavállalóim számára. Fontos, hogy ne kelljen két héttel előre szólni, ha a nap közepén van valami elintéznivaló.”

Liza arra törekszik, hogy a termékeiben közvetített otthonosság megtalálható legyen az elkészítési folyamatokban is. 

Azt az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban, amit soha nem éreztem egyik munkahelyemen sem. Nem gondolom úgy, hogy azért, mert hamar feladtam a harmadik próbálkozás után, hanem mert egész egyszerűen nem erre vagyok berendezkedve.

A kézzel készített, személyes tárgyaknak valóban más hangulata van, mint a tömegesen gyártottaknak. Bár jóval kevesebb készül belőlük, éppen a személyességük miatt nagyobb értékkel bírnak. “Vannak olyan dolgok, amikre azt mondom: úristen, ez mennyire gyönyörű! Én ezt sohasem tudnám megcsinálni. Aki készíti, annak pedig ez az élete: neki ez mindennapos.”

Liza szerint a technikákat nem volt nehéz elsajátítani - sokkal nehezebbnek találta a terméktervezés, a “kigondolás” folyamatát. “Ott nagyon sokat kell próbálgatni, elölről kezdeni, újra tervezni, még egyszer újragondolni az egészet…”

liza_5.jpg

Hogyan vágj neki egy vállalkozásnak? 

“Sok olyan kortársam van, aki szívesen elindítana egy saját céget, mert szeret valamit csinálni, csak nem mer belevágni, vagy nem tudja tovább gondolni, mert nincs elég ismerete arról, hogy hogyan kell” - mondja Liza. Úgy látja, nincsenek biztosítva a feltételek és a tudás a mi generációnknak ahhoz, hogy vállalkozni kezdjen.

Annyit hibázik az ember, ezt nem lehet kiküszöbölni. Ez egy ilyen dolog: hibázol és utána tanulsz belőle. Illetve lehet, hogy meg vagy áldva valamilyen isteni tehetséggel, és csak jó döntéseket hozol, de abszolút nem ez a jellemző. Igazából azt a gondolatot kell elengedni, hogy úgyis hibázni fogsz. Úgy kell belevágni, hogy tegyél meg mindent, ami tőled telik, és hozd ki magadból a legjobbat – de nem szabad összeomlani, ha valami elsőre nem úgy sikerül, ahogy elképzelted.

Ha csak három dolgot mondhatna, ami elengedhetetlen egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez, Liza legelőször a kitartást, majd pedig a bátorságot, illetve a szenvedélyt említené. “Nekem nagyon nagy bátorság kellett ahhoz, hogy ebbe bele merjek vágni... És őszintén elgondolkodnék azon, hogy abbahagyjam, ha nem érezném azt, hogy örömmel tölt el mindaz, ami kikerül a kezeim közül.”

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története Tovább
A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

butterfly-effect-2808334_1920.jpg

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kommunikációjába, akkor talán nem fogyna el évente több, mint 300 millió tonna műanyag, nem égne a Föld, és nem kellene félnünk, hogy a gyerekeink milyen bolygóra fognak születni. Mik a legjobb befolyásolástechnikai eszközök? Hogyan tudnak segíteni a klímaválság megakadályozásában? És milyen szerepe van a felnőttek edukálásának a Föld megmentésében? Ezekről a kérdésekről kérdeztük Dr. Újszászi Bogár Lászlót, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatót.

2020. 11. 07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

Mi a klímaválsággal kapcsolatban a legnagyobb probléma?

A nem megfelelő kommunikáció. A legnagyobb probléma, hogy nem vesszük figyelembe azokat a szempontokat, ahogyan az emberi agy ilyen szélsőséges jelenségek kapcsán működik, hanem a legtöbb esetben csak ontjuk a statisztikákat. Csak ezek használata meggyőzéstechnikai szempontból általában nem célravezető. Megjegyzem, hogy a koronavírusnál is ugyanez a probléma. A halálozások száma nem ad olyan érzelmi reakciót, mint egy személyes történet, ami az emberek szívéhez szól. Pedig az emberek érzelmi alapon döntenek.

Milyen befolyásolási technikákat lehetne alkalmazni a fenntarthatóság kérdésében?

A nulladik lépés, hogy nem szabad hergelni az ellentétes csoportot. Nem jó stratégia olyanok címkézni az ellentétes tábort, hogy sötétzöldek, anti-környezetvédők, az emberek, akik romba döntik a világot. Inkább a másik oldalról közelítsük meg a problémát, és hangsúlyozzuk azt, hogy a mi ideológiánk miért jó. 

1. Az egyik legfontosabb, hogy mindig a célközönséghez kell alkalmazkodni. Nem lehet ugyanazzal az üzenettel megcélozni a 70 év feletti nagymamát, mint a 19 éves egyetemistát. Az adott célcsoport pszichéjét tekintve kell kialakítani az üzenetet és kiválasztani a csatornákat.

2. Statisztikák helyett személyes történeteket és érzelmi töltetű üzeneteket kell megfogalmazni. Az archoz társított üzenetek hamarabb veszik rá az embereket a cselekvésre, mint a száraz statisztikák, amiknél  az egyén nem érzi a személyes kötődést.

3. A legjobb befolyásolási technikák az egyszerűség elvét követik. Minél egyszerűbben és érthetőbben kell megfogalmazni az üzeneteket, lehetőleg érzelmi kötődéssel fűszerezve. Ilyen például egy olyan egyszerű, a mindennapokba könnyen beilleszthető változás. Legyen könnyen érthető és könnyen alkalmazható változtatás. A legegyszerűbb az, ha már meglévő szokáshoz társítunk egy apró változást.

4. Végül pedig átgondoltan kell kommunikálni. Például azt, hogy a klímaválság problémáját egy minőségi réteg fontosnak tartja. A koronavírus kapcsán is az egyik legrosszabb kommunikáció a maszkot nem viselő emberek számszerűsítése volt, hiszen ha megnézzük, a teljes lakosság töredéke tartozott ebbe a csoportba, a nagy számok hallatán pedig az emberek túlzottan felnagyították őket.

p10011092.jpg

Dr. Újszászi Bogár László a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Doktori fokozatát az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Retorika szakirányán szerezte summa cum laude minősítéssel. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik vendégelőadóként. Az általa kidolgozott BDA komplex meggyőzéstechnikai rendszert már a Dubai University-n is tanítják. Az üzleti életben nagyvállalatoknak csinál cégreszabott meggyőzéstechnikai képzéseket és kutatásokat. Ügyfelei között van többek között a Caterpillar, a Lindab, Aegon, CIB Bank, DuPont, Tesco vagy a Konica Minolta.

A fenntarthatóság témakörében a közös cél vagy a közös ellenség lehet erősebb?

Én nem feltétlenül választanám szét a kettőt, hiszen a kulcs mindkettőben benne van: az érzelmi hatás.

A közös ellenségnél érdemes megemlíteni az összeesküvés-elméleteket. Ezen elméletek ereje, hogy egy bonyolult kérdést egyetlen egyszerű válasszal magyaráznak meg, amiben lehetőleg egy embert vagy szervezetet tesznek felelőssé történésekért. Gondoljunk például magára a klímaválságra. Rengeteg faktora van, de számos összeesküvés-elméletet gyártó csoport csak az öko-fasisztákat, egy emberellenes csoportot lát mögötte, akik ki akarják irtani a Föld lakosságát.

Véleményem szerint mindkét eszköz (a közös cél és a közös ellenség) hasznos lehet, de a korábbi tapasztalatokra építve sajnos a közös ellenségkép sokszor jobban összekovácsolja a csapatot, mint a közös cél. 

Mi befolyásolja jobban az embereket a fenntarthatóság kérdésében:  közeli ismerősök vagy influenszerek?

Robert Cialdini említi meg a Hatás című könyvében a társadalmi bizonyíték befolyásolástechnikai alapelvet, ami azt mondja ki, hogy az emberi agy ösztönösen követi a tömeget. Olyannyira igaz ez, hogy Solomon Asch a Stanfordon végzett híres kísérletét megismételték modern fMRI vizsgálatokkal és azt igazolták, hogy a tömeget nem követő egyének agyának ugyanaz a része aktív mint a fájdalom érzete során is. Tehát az agyunk alapvetően bünteti, ha szembe akarunk menni a tömeggel. Kutatás 

A befolyásolás nagyban függ az adott célcsoporttól. Az influenszereket, a kommunikációs csatornát az adott célcsoport alapján kell megválasztani. Influenszerek, azaz véleményvezérek egyébként mindig is voltak, csak nem ilyen formában. Ha egy embert rá akarunk venni egy cselekvésre, akkor azt kell neki mutatni, hogy mind a közeli környezete, mind pedig azok az emberek, akikre felnéz, helyeslik azt a cselekvést. 

img_5014_1.jpg

Ön szerint milyen szerepe van az oktatásnak a zöld életmódban?

A klímaválság kapcsán az egyik kulcsfontosságú elem az edukálás. Ez nemcsak a kisiskolásokra, tanulókra igaz, hanem a felnőttekre is. Úgy gondolom, hogy a zöld gondolkodásmódot minél hamarabb el kell ültetni a gyerekek fejében, de az edukálás ugyanolyan fontos a felnőtteknél is. Ha valaki nem tudja pontosan, hogy mi a probléma, hogyan tud ellene tenni és mi lesz az ő egyéni hozzájárulása a megoldáshoz, akkor nagy valószínűséggel nem is akar majd változtatni. 

Ön szerint hány éve van még hátra a Földnek?

Ez nagyon sok dologtól függ, ezért nem is szeretnék, és nem is tudok egy pontos évszámot mondani. Egyben biztos vagyok: ha abban bízunk, hogy az emberek megfelelő kommunikáció és környezetátalakítás nélkül fogják óvni a Földet, akkor biztos, hogy nincs sok hátra. Ebben nem szabad bíznunk! A hatásos kommunikáció lenne az egyetlen lehetőség, amivel valódi sikereket érhetnénk el.

Képek forrása: Dr. Újszászi Bogár László

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben Tovább
Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke.

Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke.

1_szerk.jpg

Eseménydús, nemzetközi, jó hangulatú. Ez a CEMS Club, ami a világ egyik legrangosabb képzéséhez építi fel a közösséget. A közösséget, ami támogat, segít, ahol barátot és mentort egyaránt találhatsz, mindezt Kápli Dorottya vezetésével. Álmodtál már róla, hogy diákszervezeti elnök legyél? Hogy egy igazi nemzetközi csapatot segíthess? Most megtudhatod, hogy milyen egy elnök élete, mik a legnagyobb kihívások és a leghálásabb feladatok!

Írta: Belayane Najoua, képek: CEMS Club

Mi az a CEMS Club?

A CEMS képzéshez hozzátartozik, hogy minden partneregyetemnek van egy CEMS Clubja. Ez azért fontos, mert így kialakul egy nagyon erős közösség is. A Club feladata a közösségépítés, a szakmai és nem szakmai programok megszervezése és a karrierépítő networking. Ezenkívül a külföldi hallgatók integrálásában is segítünk.

Mik a legkedveltebb programok?

Az alumnikkal együtt szervezett programok közül a mentorshipet emelném ki. Ez egy fél éves program, aminek az elején van egy open night ahol meg lehet ismerni a mentorjelölteket, utána pedig jelentkezni lehet a CV-vel programba. Az alumnik gyakran képviselnek egy-egy vállalati partnert is, ami egy kifejezetten jó összeállítás, mert nemcsak a CEMS-es életben tud segíteni a hallgatónak, hanem karriertanácsadásban és kapcsolatépítésben is.

image-3.jpeg

A nem szakmai programoknál a táborok szoktak a legjobban sikerülni, mert ott tud összekovácsolódni igazán egy csapat. A legutóbbi táborunk februárban volt, ami nagyon jól sikerült, és szerintem nemcsak a hallgatók találtak egymásra, hanem a vezetőség is. 

A legszakmaibb programok között szerepel a Rotation Dinner (erről egy korábbi cikkünkben bővebben olvashattok), illetve a táborokban is tartunk egy karriernapot, amit az alumnik és a vállalati partnerek egyaránt meglátogatnak.

Különleges eseményként pedig a már hagyománnyá vált Charity Run szerepel a lista élén, ahol mindenki összefog egy jó ügy érdekében. Részt vehetnek alumnik, vállalati partnerek és aktív hallgatók is. Ez idén online került megrendezésre, de így is hatalmas sikert aratott és a kitűzött cél másfélszeresét teljesítettük.

image-2.jpeg

Mit adott neked a CEMS?

Legszívesebben a külföldi, Stockholmban töltött félévemre emlékszem vissza. Egy kihívásokkal teli, élménydús félév volt, amikor megismerhettem egy másfajta oktatási rendszert, egy másik kultúrát és egy igazi nemzetközi közeg szerves része lehettem. 

A másik az elnöki időszakom első másfél hónapja volt, amikor nagyon intenzíven belevetettük magunkat a munkába: stratégiát terveztük, téli tábort szerveztünk, minden hétre kitaláltunk egy-egy eseményt, és úgy éreztük, hogy ez lesz a mi évünk. Habár a vírus ezt egy kicsit kettétörte, de így is nagyon büszke vagyok a csapatomra, és arra, amit elértünk.

Milyen képességeket szereztél a CEMS-es időszak alatt?

Egy szinttel magasabbra vitte az angol nyelvtudásomat. Mivel a CEMS-es tantárgyak mindegyike angolul zajlik, ezért egy nyelvileg hihetetlen magas fokozatra emeli a tanulók angol nyelvtudását. Ezenkívül a nemzetközi környezet ad egy pluszt a CEMS-es diákoknak, hiszen annyiféle ember, kultúra, nyelv keveredik, ami egy általános mesterszakon szinte biztosan nem történne meg.

Hogyan lettél a CEMS Club elnöke?

dori.jpg

Az első félévemben rögtön belecsöppentem a CEMS-es élet sűrűjébe, és kiköltöztem Stockholmba. Az utazás megszervezése miatt pont lecsúsztam a CEMS Club Stockholm Boardba való jelentkezésről, de a stockholmi csapatot a kommunikáció terén segítettem. A novemberi jelentkezésnél nézegettem a megpályázható helyeket és ahogy az elnöki pozíció ott lebegett a szemem előtt, feltettem magamnak a kérdést:

Meg merem pályázni a CEMS Club elnöki pozícióját? Lesz-e elég kapacitásom, hogy akkora energiával és lelkesedéssel végezzem a munkát, ahogy szeretném? És úgy döntöttem, hogy igen. A CEMS-es lét olyan magabiztosságot és talpraesettséget adott, ami felkészített erre. Elkészítettem a motivációs videót (ami nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik), ez annyira elnyerte az aktív tagok elismerését, és egy interjú után hirtelen a CEMS Club elnökévé váltam. 

Hogyan zajlanak a napjaid, és milyen feladataid vannak?

A legfontosabb feladatom a saját csapatom segítése és koordinálása. Habár kis csapat vagyunk, de nekem az elnöki pozíció már a jelentkezés pillanatában is azt jelentette, hogy ha valakinek segítségre van szüksége egy feladathoz, akkor azt maximálisan meg tudjuk neki adni. Így a COVID alatt a legnagyobb nehézség a motiváció megtalálása volt. A szürke, bezárt hétköznapokban olykor nagyon nehéz volt motivációt és lelkesedést adni a csapatomnak, ezért sokat kutattam és olvastam a témában. Egy normális félévben az összes esemény sikerességének a felelőssége nálam van, illetve én tartom a kapcsolatot az egyetemmel is. Azt mondanám, hogy a CEMS Club elnöki pozíciója nagyon sok energiát kíván, de nagyon hálás feladat, és szerencsésnek érzem magam, hogy betölthetem ezt a pozíciót.

Mit adott neked a CEMS elnöki pozíció?

Ez egy nagyon menedzselős feladat. Már a kezdeteknél, amikor kitaláltuk a stratégiát, az volt a cél, hogy a tagság számára egy élményekkel teli és szakmailag kiemelkedő félévet tudjunk adni. Szerettem volna egy erős csapatszellemet, állandó motivációt akartam adni, és ezért az elnökségem alatt olyan tapasztalatokkal és képességekkel gazdagodtam, amit máshol nem találtam volna meg. Így, a vége felé közeledve nagyon boldog vagyok, hogy túlléptem a kezdeti félelmeimen és képes voltam kockáztatni, mert ebben a játékban 100 százalékban csak nyertem.

Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke. Tovább
süti beállítások módosítása