Közgazdász Online


Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban

ternovszky_filmklub.jpg

A 2021/22-es tanév őszi félévében a Nemzeti Filmintézet támogatásával útnak indult egyetemi filmklubunk, ahol régi magyar filmeket láthatunk és vitathatunk meg hallgatók és alumnik körében a Faculty Club-ban. A filmklub nem rejtett célja, hogy megismertesse a fiatalokkal a korábbi generációk mindennapjait, és ebben a folyton változó világban közös kapcsolódási pontot nyújtson számukra a náluk idősebb generációval.

Vendégszerző: Gárdi Réka Lorin; Borítókép: Corvinus Filmklub

Március 17-én az újdonsült Kossuth-díjas Ternovszky Béla rendező látogatott el a Corvinusra a Macskafogó című filmjének vetítésére, ahol nagy tömeg gyűlt össze. De honnan ez a hihetetlen vonzerő? Puskás Kornél, a Corvinus Művészeti Akadémia vezetője, Dr. Sipos Júlia, az egyetem kulturális munkatársa és nézőink kérdezték Ternovszky Bélát a 35 éves alkotás részleteiről.

Bár a Macskafogóból később kultuszfilm lett, a film megalkotásához szükséges tőke megszerzése komoly feladatnak bizonyult. A film alapötletét Nepp József számára a The Manhattan Transfer amerikai jazzbanda Four Brothers című darabja adta. A külföldi filmfesztiválokon látott filmek (Star Wars, Robotzsaru, Indiana Jones) nagy hatással voltak az alkotókra, és ezek hatása alatt készült el az a kezdetleges forgatókönyv, amelyet prezentáltak az akkori kultúrpolitika első embereinek. Szerencsére a filmet nem a tiltott kategóriába sorolták, azonban támogatásban nem részesült. Így került a film a tűrt kategóriába. Ternovszky-ék elkészíthették a filmet, pénzt azonban saját maguknak kellett rá keresniük.

Eleinte egy kanadai és egy német producer sietett az anyagi gondban küszködő alkotók segítségére. Ők azonban beleszóltak a film történetének alakulásába, így került a történetbe Safranek kislánya is, Cathy, azzal a céllal, hogy a gyerekközönség jobban élvezze a filmet.

Bár az alkotók eleinte nem örültek ennek a változtatásnak, Cathy karaktere később rendkívül fontosnak bizonyult az egerek macskákkal szembeni álláspontjának a megértésében.

Miután a történet kezdett körvonalazódni és az animációk egy része is készen volt, a filmet mégis támogatásra méltónak találták, így végül az anyagi akadály is elhárult a befejezés elől.

A Macskafogó a Pannónia Filmstúdió gondozásában készülhetett el. Fontos cél volt a filmstúdió számára, hogy ne egy kaptafára termeljék a filmeket. Így születhettek meg többek között Jankovics Marcell néprajzi ihletésű alkotásai, Kovásznai György festményfilmjei, vagy Dargay Attila „disneyánus” rajzfilmjei is.

A tradicionális animációkészítés történeteit hallva felvetődött, hogyan hat a ma készülő animációs filmekre a digitalizáció. A rendező szerint a Macskafogó készítése során minden egyes munkafolyamatnál pontosan értette, mi történik, sőt, akár egyedül is meg tudta volna rajzolni a teljes animációt. A Macskafogó 2-nél azonban már nem ez volt a helyzet. A folytatásban használt számítógépes animációk működését már nem látta át teljesen.

Számítógépes animációt ugyanakkor már az első részben is felhasználtak. A tengeralattjáró mozgásának meganimálásához egy Commodore 64 által alkotott kezdetleges 3D-s animáció nyújtott segítséget. Egy ehhez értő munkatárs írta meg a kódot, amelyben egy fekete ellipszoid teszi meg a majdnem 180°-os fordulatot. Erre azért volt szükség, mert az arányok, a perspektíva tartása szemmel egy ilyen nagy mozdulatnál és részletesen megrajzolt tengeralattjárónál embert próbáló feladat, könnyen szétcsúszhatott volna a tengeralattjáró mérete és mozgása. A programnak hála a hengerszerű test azonban teljesen természetes módon tudta megtenni a fordulatot. Miután elkészült a tengeralattjáró-ellipszoid, a rajzolók képkockánként kézzel rárajzolták a géppel alkotott testre a tengeralattjáró külsőségeit. Így született meg a tengeralattjáró ötvözve a hagyományos és digitális animációt.

Ternovszky azt is elárulta, hogy eredetileg egy slusszpoént is terveztek a film végére: Grabowski nem is egér, hanem mindvégig robot volt, sőt, még Tsino-san is egy robotegérlány lett volna.

A filmvégi csók helyett a két robot dugalj és kapcsolók segítségével fejezték volna ki egymás iránt érzett szerelmüket. Végül ezt az ötletet elvetették, a készítők szerint túl „Robotzsarus” lett volna így Grabowski karaktere, emellett elidegenítő hatása is lett volna. A nézők nem tudtak volna azonosulni Grabowski karakterével.

Elkerülhetetlen a film politikai töltetéről is beszélni, legyen szó a Safranek és Mr. Teufel által bemutatott, minden szinten megjelenő szervilisségről, az elnyomó hierarchiáról, avagy a globális politikát tekintve a kétpólusú világot jelképező macska-egér szembenállásról és a fegyverkezési versenyről. Ternovszky szavai azonban kiábrándítóan hatottak: kerek perec kijelentette, hogy szó sem volt az alkotók oldaláról politizálásról. „Akkor talán meg se csináltuk volna a filmet”, mondta, hogyha szándékosan szerettek volna politizálni. Később azonban helyesbített, és tisztázta, hogy az akkori korban élő összes embernek a mindennapja, élete, legyen idős vagy fiatal, át volt itatva a politikával. Így akarva-akaratlanul is beleszőttek egy politikai szálat a filmbe.

A filmbéli politikát illetően pedig egy humoros, személyes történetet is megismerhettek a résztvevők. Az egyik néző elmesélte, hogy évek óta tartó civakodásuk tárgya a Macskafogó gépezet, és Cathy, a kis macskalány. A film végén nem derül ki ugyanis, hogy Cathy-t felfalja és átalakítja a gépezet, vagy őt egérbarát jelleme miatt megkíméli az agymosástól. Ha felfalja, akkor az egerek a teljes macskanemzetet kiáltják ki bűnösnek. Ez azonban nem így történt,

„Cathy-t nem falta volna föl a gépezet”

– hallatszódott a gyors és egyértelmű válasz. Azaz megnyugodhatunk, az egerek csupán az egereket támadó macskákat célozták fegyverükkel, a teljes macskatársadalmat bűnösnek kikiáltó és elítélő mozgalomról szó sincs.

Fontos megemlíteni a szinkronszínészek csodálatos játékát. Megtudhattuk, hogy Ternovszky nem szinkronszínészeket keresett, hanem színészeket – kérte, hogy ne játsszák meg magukat, ne beszéljenek torz, vékony hangon, hanem magukat adják. Így születtek meg például a négy patkány lenyűgöző civakodásai, rengeteg bennük az improvizált rész. Az alkotók zenei betétekkel sem szerették volna telepakolni a filmet. Lusta Dick bossa nova előadásával és a Négy Gengszter Dalával megtalálták az egyensúlyt, épp úgy hangban, mint a poénok szintjén is. A gyermekeknek szólnak a vicces csetepaték, míg a felnőtt közönségnek szól a kiszólás, hogy Grabowksi „Thoreau-t olvas és nyers koszton él”, illetve Cincinnatus karaktere is. A film így már gyermekként magával tud ragadni, és ahogy a generációk nőnek fel, a film újabb és újabb oldalát és utalásait érti meg a néző.

Talán ennél a filmnél egy más film sem tudja jobban képviselni az egyetemi filmklub célját. A szórakoztató filmélmény után pezsgő beszélgetésben, esetleg vitában vehetünk részt, és ami a legfontosabb, megismerhetjük az előttünk élő generációk világát.

Miért fogja meg az embereket még ma is a Macskafogó? - Ternovszky Béla az egyetemi filmklubban Tovább
A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal

karollyne-hubert-l4j479vfru4-unsplash.jpgGazdasági szakadék, politikai elszigeteltség és egy valóságtól elszakadó vezető. Sz. Bíró Zoltánnal beszélgettünk arról, milyen jövő vár Oroszországra.

Írta: Engelbrecht Azurea, Borítókép: Karollyne Hubert, Unsplash

Meddig fog tartani a háború és hogyan érhet véget?

Több mint egy hónapja tart az ukrajnai háború, de egyelőre nem látjuk a végét. Sz. Bíró Zoltán szerint az oroszok rövid hadjáratra készültek, és biztosra vehető, hogy az invázió nem az elképzelt menetrend szerint halad.

„Arra számítottak, hogy sóval, kenyérrel és virágözönnel fogják várni őket” – mondja a szakértő.

Ez nyilvánvalóan nem történt meg, azonban úgy tűnik, nem volt B vagy C terv arra az esetre, ha az ukránok nem szívesen fogadják az orosz hadsereget, úgyhogy ezt menet közben kellett pótolni. Az is jól látszik, hogy nem állnak Oroszország rendelkezésére megfelelő mennyiségben olyan precíziós fegyverek, amelyekkel csökkenteni lehetne a polgári lakosság veszteségeit, és bár erőforrásokban Oroszország jóval nagyobb tartalékokkal rendelkezik mind a fegyverek, mind a személyi állomány terén, az ukránok kitartása és morálja nagyságrendekkel múlja felül az oroszokét. „Különösen a fiatal oroszokét, akik sorkatonaként kerültek a frontra, és 18-21 évesen nem egy a valóságtól már rég elszakadt diktátorért akarnak meghalni” – teszi hozzá Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő szerint az elmúlt napokban nagyjából megmerevedtek a frontok, egyik fél sem tud jelentős ellentámadást indítani. Egy ilyen helyzetben jogos feltételezés, hogy kölcsönös érdek lehet előbb egy fegyverszünet, majd egy – a tartós rendezést biztosító – békeszerződés megkötése. Egyelőre azonban mindkét félnek vannak olyan feltételei, amelyekről nem hajlandó lemondani. Putyin azért nem engedhet, mert az politikai meggyengülését, sőt talán még bukását is jelenthetné, az ukránok pedig azért nem engedhetnek, mert ez a konfliktus nemcsak az ország területéről szól, hanem elvekről is. Mindenekelőtt arról a jogról, hogy az ukránok szabadon dönthessenek arról, hogy miképpen szeretnének élni.

„Nem tudom elképzelni, hogy létrejöjjön egy olyan fegyverszüneti megállapodás, amelyben kijelentik, hogy a Krím Oroszország része és Kelet-Ukrajna korábban megszállt területei független államok, azaz nem Ukrajna részei” – mondja Sz. Bíró Zoltán.

Az ukránok jelezték, hogy hajlandóak lemondani a NATO-tagságról, amennyiben egyes vezető hatalmak, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság vagy Törökország garanciát vállalnak Ukrajna semlegességének védelmére. Ilyen már volt korábban: az 1994-es Budapesti Memorandum azt az ígéretet fogalmazta meg, hogy – cserébe azért, hogy Ukrajna lemond a területén maradt szovjet nukleáris fegyverekről – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország garantálja az ország területi épségét, határainak sérthetetlenségét és szuverenitását.

Ez nem valósult meg, hiszen maga az egyik garanciavállaló szegte azt meg először még 2014-ben a Krím annektálásával, majd idén februárban Ukrajna nyílt megtámadásával. Ahhoz, hogy Kijev vállalja a semlegességet, a Budapesti Memorandumnál erősebb garanciákra van szüksége. Mégpedig arra, hogy ha támadás érné az országot, a garanciavállaló államok azonnali és kiterjedt katonai segítséget nyújtsanak. Ez – már amennyiben megszületne az említett dokumentum – a gyakorlatban erősebb védelmet jelenthetne, mint a NATO-tagság, ezért Putyin aligha fogja azt elfogadni – véli Sz. Bíró Zoltán.

Mi a helyzet Putyinnal?

putin-g99ae7dc28_1920.jpg

Kép forrás: Pixabay

Sokan az elnök kétes elmeállapotának tulajdonítják az Ukrajna megtámadására vonatkozó döntést. Az Oroszország-szakértők jelentős része az utolsó pillanatig valószínűtlennek találta a háború kitörését, hiszen Oroszország és Ukrajna képességeit és a nyugati szankciókat számításba véve nem tűnt racionális lépésnek a fegyveres hadművelet elindítása. Sz. Bíró Zoltán szerint is „felfoghatatlan” a döntés, azonban valószínűbbnek tartja, hogy az elmeállapot körüli problémák helyett inkább az autokratikus rendszer természetére vezethető vissza ez az önsorsrontó lépés.

„Nincs az az erős személyiség, amelyet az évtizedeken át gyakorolt korlátlan hatalom ne torzítana el” – mondja a szakértő.

„Ehhez jön a kétéves elszigeteltség a Covid-járvány miatt, és egy harmadik elem: Putyin utóbbi években publikált esszéi arról árulkodnak, hogy történelmi és geopolitikai mániák, fantazmagóriák kerítették hatalmába – ezek együtt pedig erősen torzították a személyiségét és a reális helyzetfelmérő képességét.” Ez azonban nem újdonság. 2014-ben, a Krím annektálása után az ausztráliai G20-csúcson Putyin külön is találkozott Angela Merkellel. Hosszú beszélgetésüket követően a német kancellár – aki mindig is igyekezett szót érteni az orosz elnökkel, és nem volt kimondottan barátságtalan vele szemben – úgy nyilatkozott, hogy Putyin más világban él. Magyarul: elvesztette realitásérzékét.

A demokráciák egyik előnye, hogy a belső fékek és a visszacsatolások nagyobb eséllyel óvják meg a rendszert a rossz döntésektől, de még rossz döntés esetén is korrigálni tudnak, az autokráciákból ez hiányzik. Sz. Bíró szerint Putyin közelében nem látni olyan embert, aki merne hangot adni eltérő véleményének. Ha ez hosszú időn át folyik, akkor az elnök asztalára kerülő jelentések is kezdenek torzulni, és igazodni fognak ahhoz, amit Putyin hallani akar – ez történhetett az ukránok várható magatartását leíró jelentéssel is. Mert az elnök azt hitte, hogy az orosz csapatokat felszabadítóként fogják fogadni, és nem lesz komoly ellenállás, a jelentéstevők is feltehetően valami ilyesmit írhattak a Putyin asztalára kerülő elemzésükbe.

Az autokráciák – némiképp leegyszerűsítve – három pilléren alapulnak: a relatív gazdasági sikerességen, a hazugságokon, amelyek egy alternatív világot építenek fel, és a megfélemlítésen. Ha Putyin a háború után is az elnöki székben marad, valószínűleg tovább növeli a repressziót, ahogy azt a háború kitörésével meg is kezdte. Az is valószínűnek tűnik, hogy bármilyen kompromisszum is születik, a putyini rendszer azt úgy fogja beállítani a hazai közönségnek, hogy Oroszország győzött, Moszkva megvédte a Kelet-Ukrajnában élő oroszokat, vagy úgy, hogy a szakadár területeket szuverén államként ismeri el és segíti, vagy úgy, hogy magához csatolja azokat. Ezen pedig semmit nem fog változtatni az a körülmény, hogy ezeket a változásokat Ukrajna de jure nem ismeri majd el.

„Olyan ez, mint egy szépen felépített épület, amit odatolnak az orosz nagyközönség elé, hogy gyönyörködjön benne” – jegyzi meg Sz. Bíró Zoltán.

Valószínűleg azért is mindent megtesznek majd, hogy a nehézségeket kizárólag a Nyugat felelősségeként állítsák be. Ez egyébként politikai menekülőutat biztosíthat Putyinnak, aki a mai oroszországi médiaviszonyok mellett gond nélkül elhitetheti az orosz társadalom nagy részével, hogy a Nyugat a szankciókat anélkül is bevezette volna, hogy mi megindítottuk volna „különleges műveleteinket” Ukrajnában. E narratíva felmondása egy ideje már javában tart.

Az elnök hatalmának esetleges, ugyanakkor rövid távon aligha valószínű megdőlése azonban rengeteg ismeretlen következménnyel járhat. Az oroszok nagy része évek óta a Putyin által kreált információs buborékban él, és bár ennek a buboréknak a felszakadása egyesek számára megvilágosodásként hatna, míg másokat derekasan sokkolhat majd. Tapintatot és együttérzést igényel az orosz nép szembesítése azzal, hogy évek óta szinte minden fontos kérdésben hazudtak nekik. Egy majdani orosz hatalomváltás esetén az új vezetés feladata nemcsak a nyugati  viszonyok rendezése és a gazdaság szakadékból való kiemelése lenne, de a félrevezetett emberek rehabilitálása, valósághoz való visszavezetése is, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

Tüntetések Oroszországban: lehet-e hatása a társadalmi ellenállásnak?

dea-piratedea-ybyar2gqbq8-unsplash.jpg

Forrás: Dea Piratedea, Unsplash; Képünk illusztráció.

Az információ korlátozásának az is része, hogy miután 2021 januárjában Alekszej Navalnij ellenzéki vezető visszatért Oroszországba és letartóztatták, a megmaradt független médiát és NGO-kat is elkezdték felszámolni. Az orosz társadalom egy része persze látja, hogy a szankciók bevezetése a putyini rezsim Ukrajna elleni agressziójára adott válasz. Azonban az is jól látszik, hogy a rendszer már jó ideje készült erre a helyzetre, vagyis arra, hogy Ukrajna megtámadása esetén a korábbiaknál is komolyabb szankciókra számíthat, és ez jelentős tiltakozási hullámot válthat ki. Ezért időben elkezdte a még megmaradt ellenzéki csoportok, szervezetek és médiumok felszámolását, hogy ne legyen olyan belső ellenzéke, amely mozgósítani tudná a társadalom ellenállásra kész, még megmaradt csoportjait. „

Ennek ellenére az oroszok egy része – hihetetlen bátorságról tanúbizonyságot téve – nap nap után tüntet. De kevesen vannak, mert Oroszországban tüntetni már jó ideje nem ugyanaz, mint Nyugat-Európában – ezek az emberek képviselik Oroszország lelkiismeretét és humanizmusát, vagyis a jobbik arcát” – teszi hozzá a Sz. Bíró Zoltán.

A tüntetéseknek fő szerepe nem a rendszer megdöntése lehet: a szakértő szerint „konszolidált autokráciákat az utcáról nem lehet békés tüntetésekkel megdönteni”, de szerepük mégis fontos, mert biztatást adhatnak az elit azon csoportjainak, amelyek készek lennének szembeszegülni Putyinnal. „Egyelőre nem látjuk, hogy az orosz eliten belül lennének dezertálók, azonban biztosan vannak olyanok köztük, akiknek a fejében már megfordult, hogy Putyint le kellene venni a sakktábláról. A kérdés csak az, hogy lesz-e ehhez elég bátorságuk és lehetőségük” – mondja a szakértő.

Az ukrajnai oroszok is nehéz helyzetben vannak: leginkább róluk hitte azt Putyin, hogy tárt karokkal várják majd a „felszabadító” orosz hadsereget, azonban ők is ugyanúgy áldozatul esnek a hadműveletnek, mint az ukránok. Harkiv például egy orosz többségű város, amely orosz bombázás alatt áll. Az ott élő oroszok, akik nagy többsége eddig is lojális volt a kijevi hatalomhoz, most, hogy hetek óta bombázzák őket, még inkább hűséges az ukrán vezetéshez és az ukrán államhoz. Közülük nem kevesen harcolnak az ukránok oldalán, mert látják, hogy mit kínál nekik az „orosz világ”.

A kelet-ukrajnai oroszok Kijev iránti hűsége, ami most nagyon világosan megmutatkozott, a háború után új alapokra helyezheti az Ukrajnában élő ukránok és oroszok viszonyát.  Ez nem csak politikailag és erkölcsileg lenne indokolt, de abban a tekintetben is előnyére szolgálna az országnak, hogy a két nép együttélésének méltányossá tételével jelentősen nőne Ukrajna belső stabilitása.

„Zsákutca, azaz inkább szakadék”: következmények Oroszország gazdaságára nézve

railway-g03f793fbb_1920.jpg

Forrás: Pixabay

Oroszországot február óta számtalan gazdasági szankcióval sújtották, ezek nagy részét valószínűleg sokáig nem vonják vissza. A szankciók egy része állami, de a világ vezető vállalatai is sorra függesztik fel kapcsolataikat az országgal és az orosz partnervállalatokkal. 

Az orosz gazdaság már 2014 óta nincs jó formában. Kevés a külföldi közvetlen befektetés, és korlátozott a hozzáférés a kettős rendeltetésű, azaz civil és katonai célokra is felhasználható technológiákhoz és eszközökhöz. A Krím annexiója óta ez lesz a negyedik recessziós év. Az eddig közzétett prognózisok az idei évre 7-9 százalékos recessziót jeleznek előre, de a visszaesés az újabb szankciók függvényében akár kétszámjegyűvé is válhat. Egyre inkább ez az utóbbi tűnik valószínűbbnek. Az Oroszországba beáramló termékek és technológiák listája sorra rövidül, a félvezetők és chipek hiánya különösen súlyos hatással bír. Az országot elzárták a megtakarításaitól, a nemzetközi jegybanki tartalékok több mint felét lefoglalták, ami pedig megmaradt, az jüan vagy monetáris arany.

A háború az ország hírnevének is katasztrófát jelentett: sokáig nem fognak szabadulni attól, hogy mindenféle jogalap és indokoltság nélkül megtámadtak egy szuverén államot. Sz. Bíró Zoltán szerint ezt az orosz társadalom is érezni fogja, hiszen a szankciók őket sújtják, és diszkriminációt is tapasztalhatnak majd, noha nyilván nem mindenki érdemli azt meg. Az orosz gazdaság elég nagy, hogy ne omoljon össze a büntető intézkedésektől – ahogy a kisebb országok, így Irán is kibírtak már hasonlót –, de az életminőség drámaian romlani fog, a mindennapi élet színterei megváltoznak: sok minden, ami eddig gond nélkül elérhető volt, az eltűnik az orosz polcokról, köztük számos közszükségleti cikk és ruházati termék.

Ami súlyos következményekkel járhat, az a gyógyszerellátás:

„már most is probléma van az inzulinellátással. Nem azért, mert szankció alá esne, hanem mert a megszokott szállítási láncok megszakadtak. Komoly morális dilemma, hogy mi az, amit megtehet a szankciós politika, és mi az, amit nem” – mondja a szakértő.

Sz. Bíró Zoltán szerint „ha van fájdalmas szankció, ami Oroszországot sújthatja, az a szénhidrogén-export korlátozása” – a kőolaj ugyanis az ország legfontosabb bevételi forrása. A Nyugat rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy függetlenedjen az orosz energiaimporttól. A kőolaj és származékainak beszerzését viszonylag rövid idő alatt pótolni lehetne más forrásból, és bár a földgáz bonyolultabb eset, pár éven belül ez is megoldható a szakértő szerint. 

Az EU tagállamait ez különböző mértékben érinti, ugyanakkor Sz. Bíró szerint azon országoknak sem szabadna elutasítani az energiahordozók vásárlásának korlátozását, amely országokat ez az átlagnál jóval súlyosabban érint. Szerinte szolidaritást kell vállalni a többi EU-s országgal és a szabadságáért küzdő Ukrajnával, és el kell érni, hogy az ebben a tekintetben kedvezőtlenebb helyzetben lévő országok veszteségeit vagy annak egy részét az EU kompenzálja. „A napokban vezető hír volt, hogy Luhanszk megyében orosz harckocsik szétlőttek egy öregek otthonát, 56-an haltak meg. És akkor még nem is beszéltünk a borzalmas bucsai vérengzésről, a  visszavonuló orosz erők által hátrahagyott Kijev közelében lévő város tragédiájáról – nem tudom, hogy ezek után lehet-e még a gázról afféle szatócs módjára értekezni, miközben közvetlen szomszédságunkban emberek százai, sőt ezrei halnak meg” – jegyzi meg a szakértő.

Kína sem segít: Oroszország teljesen elszigetelődik? Nemzetközi politikai kilátások

mathias-p-r-reding-yfxhqaw5x0c-unsplash.jpg

Forrás: Mathias P.R. Reding, Unsplash

Oroszország a nemzetközi rendszerben elfoglalt helye azonban bonyolultabb ügy: a második világháború egyik győztes állama, a Szovjetunió jogutódjaként Oroszország a nemzetközi jogrend egyik privilegizált szereplője, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. Ilyenformán nemzetközi jogilag gyakorlatilag szankcionálhatatlan, egyedül az ENSZ Közgyűlésben születhet róla nem kötelező érvényű határozat. Ez meg is történt, és megmutatta, hogy milyen mértékben maradt magára Oroszország, hiszen kizárólag olyan államok szavaztak az elitélő határozat ellen – mindössze négyen – amelyek valamilyen módon kiszolgáltatottak Moszkvának.

Kína tartózkodott a közgyűlési határozat elfogadásakor, és valószínűleg nem fog olyan politikai és gazdasági segítséget nyújtani az oroszoknak, mint azt a Kremlben feltételezhették. A kelet-ázsiai ország már jó ideje elég nagy ahhoz, hogy saját érdekeit és céljait helyezze előtérbe, így a szoros katonai szövetséget is elhárította, mert a szakértő szerint „túl zajosnak és kockázatvállalónak találta az orosz külpolitikát”, és nem akart olyan ügyekben érintetté válni, amelyek nem az övéi.

Oroszország eddig is képviselt destruktív politikája ebben a háborúban teljesedik ki, és ezzel a nemzetközi rend olyan felbontójaként jelenik meg, amire a világnak – és különösen az EU-nak és a NATO-nak – fel kell készülnie. Ha Putyin hatalmon marad és a belpolitikai változások hiánya miatt továbbra sem lehet majd bizalommal fordulni Oroszországhoz, a külvilág egyetlen opciója Oroszország minél teljesebb elszigetelése marad. Ehhez az EU-ban és a NATO-ban is nagyon ébernek kell lenni, így valószínű, hogy a két nyugati szervezetben fennmarad a sürgős helyzet miatt megindult lendület és összefogás. Azonban a helyzet jelenleg bizonytalan, és amíg nem látjuk a háború végét, addig érhetnek minket meglepetések.

A nemzetközi politika, a gazdasági összeomlás vagy a belső ellenállás vethet véget a háborúnak? – Interjú Sz. Bíró Zoltánnal Tovább
Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival

borito-min.jpg

Az ország két végéből Budapestre, majd a tokaji borvidéken lévő Rátkára költöztek. 2018 óta építik saját vállalkozásukat, miközben családjuk is gyarapszik. A Gilberries két tulajdonosa, Gilbert Lili és Gilbert Balázs mesélt nekünk a kezdetekről és a jövőbeli terveikről.

Írta: Orosz Petra; Borítókép és fotók: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

Lili és Balázs Budapesten éltek és tanultak, amikor először találkoztak. Nagyon hamar körvonalazódott bennük, hogy nem szeretnének nagyvárosi életet élni, így eldöntötték, hogy amint befejezik a tanulmányaikat, együtt költöznek vidékre. Elsősorban a Balaton környékét célozták meg: Lili családja miskolci, Balázsé pedig pécsi, így a két város közötti széles területet tűzték ki célul.

Egy hazautazás alkalmával a tokaji borvidéken ebédeltek. Lili édesapja ekkor bemutatta őket egy étterem és borászat tulajdonosának, aki épp növényorvos-szőlészt és marketing szakértőt keresett. Mivel Lili a Budapesti Corvinus Egyetemen tanult marketing mesteren, Balázs pedig növényorvosként végzett a Szent István Egyetem budai campusán, ott helyben munkát ajánlottak nekik.

Innentől gyorsan pörögtek az események. 2018 február elsején munkába is álltak. Beleszerettek a vidékbe és néhány hónap elteltével azon kapták magukat, hogy munka után a saját fél hektáros szőlőjükbe járnak dolgozni. Lili mindeközben megszerezte a marketing mesterdiplomáját, otthont váltottak, befogadtak egy kutyát, megvettek és két év alatt felújítottak egy parasztházat egy sváb kisfaluban, időközben összeházasodtak, és megszületett első kislányuk.

csalad-min.jpg

Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

2018 augusztusában szüretelték először saját szőlőjüket. Reggel négykor kezdtek az ültetvényen, és tizenegykor zuhogni kezdett az eső. Az autójuk beragadt a sárba és traktorral kellett kihúzni. “Így minden megtörtént, amit el lehet képzelni, mintha valaki filmet csinálna az életünkből” – meséli Lili.

A borászat neve még a budapesti életük alatt született. Balázs tanulmányai során diplomamunkáját egy szamócaültetvény telepítéséből írta, a szamóca pedig angolul strawberry, így a házaspár vezetéknevéből és a szamócából megszületett a ‘Gilberry’. Az első – tokaji borvidéken töltött – év szőlőterméséből ezer palackot tudtak gyártani, 2021 augusztusa óta pedig a bor számít a fő bevételüknek, öt típusú bor készítésével: ezek a Django Gone Wild, a Woodoo Love, a Napölel, az Éden és a Pixie Dust. Minden bornévhez egy emléket vagy érzést társítanak. 

A Napsütötte rész nevű üvegüket a Lóci játszik együttes karolta fel, ezért a félszáraz, gyöngyöző bort a zenekar egyik nagysikerű slágere után Napölel névre keresztelték át. A bubis bor hamarosan, 2022 áprilisában debütál a piacon.

Balázs borászként vállalkozik, neki a területek megvásárlása és fenntartása mellett figyelni kell arra, hogy hónapról hónapra megtermeljék az összes szükséges forrást is. “Teljesen más, amikor az ember havonta megkapja a fizetését, vagy egy nagyon erős hónapot követően dupla akkora kiadással kell számolnia. Stresszes ez az életforma, de óriási izgalom” – meséli Balázs.

szuret-min.jpg

Családi szüret. Fotó:Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A kezdetek óta többször figyeltek már fel rájuk neves szakmai lapok, volt alkalmuk teljes násznépet kiszolgálni boraikkal esküvőkön, illetve egyedi köszönőajándékként is debütáltak már Gilberries palackok. Céljuk a tokaji borok gyümölcsösebb oldalát bemutatni, ami kihívás, hiszen a tipikusan tokaji szőlőfajták testes fehérborokat adnak. A marketing tevékenységük során a fiatalos, életigenlő életmód bemutatása mellett erre helyezik a hangsúlyt. 

“Legnagyobb vágyam mindig azt volt, hogy megtapasztaljam, hogyan lehet a semmiből felépíteni egy márkát, hiszen nagyon nehéz más márkájával, más álmával azonosulni” – mondja Lili. 

Jelenleg egy új, izgalmas projekten dolgoznak: fogyasztói visszajelzések alapján arculatváltás mellett döntöttek. Dr. Cosovan Attila Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára volt Lili konzulense a diplomamunkájánál, és még mindig tartják a kapcsolatot. “Örök mentorom maradt, amiért nagyon hálás vagyok, hisz rengeteg tanáccsal, visszajelzéssel segíti a munkámat. Vele karöltve készül az új logó, design, hiszen már kinőttük ezt a kezdeti arculatot” – meséli Lili.

borok-min.jpg

A Gilberries palackjai hűsölnek a szőlőtőkék tövében. Fotó: Oláh Petra (forrás: Gilberries)

A borokról és a dűlőtúrákról részletes leírást a honlapon találunk; az Instagram profiljukra feltöltött képeken nyomon követhető egy fiatal borászat épülése lépésről lépésre, továbbá meghozzák a kedvet, hogy felfedezzük a tokaji borvidék legújabb gyöngyszemét.

Ahol a gyöngyöző bor nevét a Lóci játszik adja – Interjú a Gilberries borászat tulajdonosaival Tovább
A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből

corvinus_kollegium.jpg

Milyen érzés kollégiumban élni elsőéves egyetemistaként? Tényleg igaz, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni? Fata Flórával, a Corvinus elsőéves hallgatójával honvágyról, konfliktuskezelésről, távolságról és a Tarkaréti Kollégium közösségéről beszélgettünk.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Honvágy

flora_kollegium.jpg„Tiszta stresszben voltam, amikor be kellett költözni, de utólag már pozitívan gondolok erre” – mondja Fata Flóra az első kollégiumi élményéről, aki elsőéves Nemzetközi Gazdálkodás szakon és a Corvinus gólyavlogját is ő szerkesztette. A tanév már a beiratkozás előtt elkezdődött számára a gólyatáborral és a kollégiumi beköltözéssel. A stresszt leginkább a sűrű menetrend okozta, de az új környezet ellenére izgatottan várta barátaival az új korszakot.

Az első kihívást a nagyvárosba költözés jelentette számára. Nagykanizsáról költözött Budapestre, így szó sincs arról, hogy negyven perc alatt hazaugrik, ha úgy tartja kedve. Eleinte úgy tervezte, hetente, maximum kéthetente utazik majd, mégis előfordult, hogy hosszabb ideig Budapesten maradt. „Sok volt a teher, úgy éreztem, hogy ez nem megy” – mondja Flóra az első válságáról. „Irigyeltem azokat, akik egy órányira laktak, én meg egy hónap után sem tudtam hazamenni”.

A nehéz helyzeten két szobatársa segítette át.

„Nagyon jól esett, hogy abban a lelki válságban is támogattak. Néha nehéz volt, de már megszoktam. Kevésbé igénylem, hogy hazamenjek, hiszen a kollégium is megszokott környezetté vált számomra” – mondja Flóra.

A szobatársak nemcsak ebben, hanem a tanulmányokban is segítették őt. Bár véletlenszerűen osztották be őket, mind a hárman Nemzetközi Gazdálkodás szakra járnak, így az év elejétől kezdve támogatták egymást. „Megvan az a légkör, hogy bármi van, tudunk kérdezni, és segítünk egymásnak” – mondja.

Súrlódások

A szobatársak viszont nemcsak támogatni tudnak, alkalmazkodni is kell egymáshoz. „Nem az van, hogy akármikor alhatok, akármikor felkelhetek, hanem a többiekhez is igazodni kell. Van, aki korán kel, más egész nap szívesen aludna, más a bioritmusunk” – mondja Flóra.

A megoldás szerinte az őszinteségben keresendő. „Az volt a mi szobánkban a legjobb, hogy tudtunk beszélni arról, ha valami nem tetszett. Nem úgy, hogy odaszólogattunk egymásnak, hanem normálisan megbeszéltük a felmerülő problémákat” – mondja. Nagyobb konfliktus így nem is volt szerinte, hamar megszokták és elfogadták egymás igényeit, de idő kellett az alkalmazkodáshoz.

tarkareti-kollegium-3.jpg

A Tarkaréti Kollégium aulája. Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A szobatársakon túl a tágabb közösséget is meg kellett szokniuk. Flóra szerint a legkritikusabb pont a közös konyha volt. Nem a legjobb stratégia pont délben nekikezdeni a főzésnek, amikor a többiek is hasonló tervvel állnak elő. Ennek ellenére azt mondja, hamar megoldották a helyzetet. A konyha pedig a kihívások mellett a kapcsolódások, beszélgetések állandó terepe is lett.

Gyakran elhangzik az a mondat, hogy a kollégiumban nem lehet tanulni, Flóra azonban nem ért ezzel egyet.

„Vannak olyan tárgyak, amiket sokkal kellemesebb úgy tanulni, hogy itt vagyok a koliban, és bármilyen problémám van, fordulhatok valakihez, és meg tudjuk együtt beszélni az anyagot”.

A nyüzsgő szociális élet persze el is terelheti a figyelmet. „Bevonzanak a kis szociális körök, és akkor én is szeretnék kapcsolódni, nem szeretnék kimaradni a filmezésből, társasozásból” – mondja, ilyenkor pedig nehezebb elkezdeni tanulni. Flóra stratégiája az volt, hogy olyankor utazott haza vidékre, amikor nehezebb vizsgára kellett készülnie. Ilyenkor hatékonyabb volt szerinte az egyedüllét, de a szobatársa például ekkor is inkább a kollégium motiváló közegét választotta.

Flóra első egyetemi élményeiről a Corvinus gólyavlogjában is beszámolt.

Sorverseny

„Ha már nyüzsgő szociális élet, akkor a kollégium a buliról szól?” – kérdezem. Flóra szerint ez nem így van. „A kollégium olyan közösséget ad mindannyiunknak, ami hosszú távra szóló barátság, baráti kör lehet” – mondja. Ez is volt az egyik oka, hogy végül a kollégiumot választotta. „Meg akartam azt tapasztalni, hogy milyen ennyi egyetemistával együtt élni, és milyen az, amikor támogató közösségben vagyok.”

A legmeghatározóbb közösségi élménye sem egy buli, hanem egy sorverseny volt. Meglepő volt számára, hogy a többség nem csak túl akart lenni a programon, hanem tényleg meg akarták nyerni a kolikupát. „Nemcsak arról szólt az egész, hogy csapatokba álltunk, hanem volt egy kis rivalizálás is. Több emberrel ekkor ismerkedtem meg. Nagyon jó lehetőséget adott minden ilyen program az ismerkedésre” – mondja.

Bár szervezett programból lehetett volna még több is szerinte, az aulában bármikor össze tudtak jönni.

„Minden este van lehetőség arra, hogy egy kicsit összegyűljünk. Az aulában mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, bármikor be tudtam csatlakozni én is.”

Távolság

A Tarkaréti Kollégium a Corvinus legnagyobb kollégiuma, közel négyszáz férőhelyes. Ugyanakkor ez is van a legmesszebb az egyetemtől. Flóra szerint eleinte furcsa volt, hogy sokat kell utazni reggel, és napközben sem éri meg két óra között hazaugrani. Ennek ellenére megtanulta hasznosan tölteni az idejét. Beült az egyetem könyvtárába tanulni, a barátaival szervezett programot, máskor pedig a Napközit választotta, ahol a nap során bármikor pihenhetnek a hallgatók.

Az egyetemtől való távolságért a közösség kárpótolta. Többektől hallja ugyan, hogy a következő évben inkább a Kinizsi vagy a Földes Ferenc Kollégiumba költöznének a távolság miatt, ő mégis hálás azért, hogy a Tarkaréti Kollégium támogató közösségének tagja lehet. „Nem cserélném le ezt arra, hogy öt percre legyek a Corvinustól” – mondja.

A Corvinus három budapesti kollégiummal rendelkezik. Az elsőévesek csak a Tarkaréti Kollégiumba jelentkezhetnek, később viszont a Corvinushoz közelebbi Földes Ferenc Kollégiumot és a Kinizsi Kollégiumot is választhatják. A kollégiumi elhelyezésre a felvételt követően, általában augusztus elején lehet pályázni. A pályázatok során a hallgatók szociális és családi helyzetét és a lakóhelyük egyetemtől való távolságát veszik figyelembe.

A Tarkaréti Kollégium díja 26 500 forint havonta, a szociálisan rászoruló hallgatók ugyanakkor Kollégiumi Szociális Ösztöndíjra is pályázhatnak, ami fedezi ezt az összeget. A kollégiumokkal és a szociális pontszámítással kapcsolatos további információkért a hivatkozott oldalakat ajánljuk.

A kollégiumban tényleg nem lehet tanulni? – Honvágy, súrlódások és közösség elsőéves szemszögből Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_57.jpeg

Hogyan viselkedjünk egy virtuális megbeszélésen? Mit illik és mit nem az első randevún? Mi a szivargyújtás etikettje? Dr. Veszelszki Ágnes tanárnő Illemkalauz című kötetében ezekre és még legalább 500 illemkérdésre is választ kaphatunk. 

2021. 12. 15. Írta: Weller P. Hanna. Fotók: Mészáros Eszter

„Sok évvel ezelőtt az előző munkahelyemen, ahol akkor még tegeződtem a hallgatóimmal, éppen a felettesemmel társalogtam, amikor egy diákom odaköszönt nekem, hogy: na csá. Ez a jelenet akkora döbbenetet váltott ki a beszélgetőpartneremből, hogy elgondolkodtam: valami nem megfelelő az addigi tegeződő oktató-diák kommunikációban.” 

Ehhez hasonló, saját vagy másokkal megesett történetek inspirálták dr. Veszelszki Ágnest az udvariasság témakörének vizsgálatára, illetve legújabb könyvének megírására. A Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék vezetőjének Illemkalauz című kötetét november végén mutatták be a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjában. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_54.jpeg

„A corvinusos alapszakos hallgatóknak egy szabadon választható kurzust terveztem Protokollkommunikáció címmel. Az óra végül nem indult el, ám igen sokat készültem rá, illetve nagy volt a hallgatók részéről is az érdeklődés, ezért elhatároztam, hogy elérhetővé teszem számukra a digitális fiókomban gyűlő anyagokat. A Protokollkommunikáció Facebook-oldalon rövid, egy-két mondatos tanácsokat teszek közzé minden nap 2020 januárja óta.”

Azóta több mint hatszáz bejegyzés jelent meg a közösségi médiában, Facebookon és Instagramon egyaránt. A mindkét felületen többezres követőszámok is jelzik, hogy van igény protokoll- és illemtartalmakra, többek között ez vezetett a könyv megszületéséhez.  

„Sille István és Ottlik Károly könyvei, illetve Görög Ibolya előadásai egészen gyerekkoromtól az életem részét képezték. Úgy gondolom, hogy az illemszabályok nem elavult tradíciókat követnek, hanem jól alkalmazható tanácsokat jelentenek az ünnepeken és hétköznapjainkban egyaránt. Ezt szeretném megmutatni a hallgatóimnak a kurzuson, illetve a szélesebb közönségnek a posztok és az Illemkalauz által.”

A könyvet Czikkely Panni illusztrálta. Az alkotóknak nem ez az első közös munkájuk, Veszelszki Ágnes egyik korábbi kötetéhez, a Netszótárhoz is a grafikus készítette a rajzokat. A Libri Kiadó azonnal felkarolta az ötletet. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_24.jpeg

„Az Illemkalauz más, illemről szóló könyvekhez képest sokkal személyesebb hangvételű: hétköznapi történeteket, megtörtént eseteket is tartalmaz, valamint figyelembe veszi azokat az új helyzeteket, amelyek az utóbbi időszakban jelentek meg. Ilyenek a Covid hozta illemszabályok is, ám különösen hangsúlyos részt kapott a kötetben a netikett, azaz a digitális kommunikáció tanácsrendszere.”

Mire figyeljünk csetelés során? Mire ügyeljünk akkor, amikor a közösségi médiában posztolunk? Ezekre a kérdésekre és még sok szituációra találunk javaslatokat, ötleteket, tanácsokat. „Az udvariasság olyan, mint egy levegővel töltött matrac: úgy láthatjuk, nincs benne valódi tartalom, mégis kényelmesebbé teszi az élet keménységét” – írja dr. Veszelszki Ágnes a könyv bevezetőjében.

„Bánjunk tisztelettel egymással! Ez az egymondatos ars poetica fejezi ki a legjobban az Illemkalauz üzenetét.”

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk Tovább
“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-11.jpg

A Corvinus Egyetem új rektora mindenkivel tegeződik, az élményszerű tanulást szeretné megvalósítani, és komoly nemzetközi karrier után érkezett az egyetemre. Megmutatjuk az egyetemi hallgatóknak Dr. Takáts Előd motivációit, terveit és hozzáállását.

2021.10.04. Írta: Taxner Tünde, Kovács Máté. Fotók: Taxner Tünde

“A bodajki gólyatábor 27 év alatt semmit sem változott, még a vizesblokkok sem” - mondja Dr. Takáts Előd egyik első rektori útjáról, ami a Corvinus alapszakos gólyatáborába vezetett. Majdnem harminc évvel ezelőtt ő is innen indult. A Corvinus után tanult a CEU-n és a Princetonon, dolgozott az MNB-nél, az IMF-nél és az Európai Központi Banknál is, mégis visszatért a Corvinusra. Miért?

„Nagyon ritka lehetőség egy ilyen mértékű változtatás. Az egyetem életében az előző ilyen változás több évtizede történt.” 

A 80-as évek végén volt utoljára olyan tantárgyreform, ami a Corvinust az üzleti képzések élvonalába emelte. Közben a világ fejlődött, és az alulfinanszírozottság is problémát jelentett Takáts Előd szerint. “Az állam fejkvótát adott minden hallgató után, ami az egyetemet abba az irányba tolta el, hogy annyi hallgatót vegyen fel, amennyi befér a Fővám térre”. 

A rektor szerint ez a modell erodálta az oktatás minőségét, de közben a nemzetközi versenytársak gyorsan fejlődtek. Most úgy érzi, van arra lehetőség, hogy ezen változtasson, ezért tért vissza a Corvinusra.

A változtatás lehetősége szerinte nem áll fenn sokáig. A legjobb diákok egyre nagyobb arányban mennek külföldre, amit a beiratkozott és a felvett hallgatók számának különbségéből lehet látni: „460 pont felett kinyílik az olló”. Dr. Takáts Előd szerint „egy csendes nemzeti katasztrófa” zajlik a háttérben. „Az a veszély, hogy Magyarország úgy jár, mint azok a kisvárosok, ahonnan a főváros elszívja az összes okos embert. Attól még lehetnek ezek gazdag, rendezett helyek, de valami élet hiányzik belőlük”.

Élményszerű tanulás - Mi tartja itthon a diákokat?

Idén rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, mert úgy határozták meg őket, hogy a 2025-2026-os tanévre a London School of Economics hallgató-oktató arányát érjék el. A cél az, hogy átlagosan 12-13 hallgató jusson egy oktatóra a jelenlegi 24 fő helyett. Ezt a változást a megújult szakokon, például az Alkalmazott Közgazdaságtan vagy a Gazdálkodási és Menedzsment alapszakokon már lehet érzékelni. Az oktatás sokkal intenzívebb, óráról órára készülni kell, a hangsúly nem egyetlen félév végi vizsgán van. 

„Az élményszerű tanulás nem azt jelenti, hogy repülő tehenek vannak a prezentációban, hanem azt, hogy olyan intellektuális környezetben gondolkodunk, amire 5-10 év múlva is emlékszünk.”

Az élményszerű tanulás az új rektor programjának kiemelt pontja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatóknak több minőségi időt és erőfeszítést kell a tanulásra fordítaniuk, az órák pedig intenzívebb formában, modernebb módszertanra támaszkodnak majd. Éppen ezért is fontos a jelenléti oktatás. „Legyünk együtt, próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a jelenléti oktatásból. Amíg a szabályok engedik, én amellett vagyok, hogy legyen személyes oktatás” – mondja a rektor. 

Pontosan látja, milyen nehéz volt a bezártság és a lehetőségek megcsappanása miatt az elmúlt másfél év az egyetemista korosztálynak. „Ez az a kor, amikor az embernek olyan intellektuális kapacitása van, hogy nagyon sok mindent meg tud érteni. Bár úgy érzitek, nagyon sok dolgotok van, van egy csomó olyan szabadságotok, ami később nem lesz meg. Tipikusan nem kell jelzáloghitelt fizetni vagy pelenkát cserélni - ami mondjuk, mint ötgyerekes családapa mondom, azért visz el időt és figyelmet.”

A rektor mindenkivel tegeződik, ami számára nemcsak formalitás, hanem a partnerség kifejezése. „A funkciómat abban látom, hogy vagy segítsek, vagy elmozdítsak akadályokat, de nem parancsoló szerepkörben” – mondja. 

Az akadémiai területen például ez azt jelenti, hogy a szuverén kutató hozza a témát, a módszertant, az egyetem pedig partnerségben meghatározza a célokat, vagyis megbeszélik, hogy a szabadságával hogyan éljen a kutató. A partnerség konstruktív párbeszédet is jelent, amihez szükség van egy bizalmi légkörre. „Nem az a fontos, hogy azt tedd, amit mondok, hanem hogy együttműködjünk, és hozd a tudásodat, dolgozzunk együtt”. 

„Abban gondolkodom, hogy az egyetem több lesz, mint a kreditek halmozásának színtere” – mondja a rektor. Általános nemzetközi tapasztalata, hogy a Corvinuson is működő diákszervezetek és szakkollégiumok egyedülállóak. 

A Princetonon is vannak klubok, de szakmai funkció helyett csak a szociális élet miatt jöttek létre. „Ez olyasmi, aminek igazából elméletben nem kellene működnie, és mégis nagyon jól működik. A gondolatmenet, hogy a diákok önként csinálnak valami szakmai pluszt, a feje tetejére állítja azt a modellt, amiben a tanulásra kényszerítés miatt osztályozunk”.

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-9.jpg

Ha intenzívebb lesz a tanulás, felmerül a kérdés: hogyan marad ideje a hallgatóknak dolgozni az egyetem mellett?

„Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” – véli a rektor. 

Szerinte az egyetem olyan tudást ad, amihez hosszú távon is vissza lehet nyúlni, például amikor valaki vezetői pozícióba kerül. „Nem az az egyetem célja, hogy valaki egy specifikus, szűk szakterületen legyen jó, hanem hogy legyen egy olyan általános kompetenciája, ami sok ajtót nyit”. A generalista tudás hosszú távon érték lesz, azonban ehhez nyitottságra van szükség: „ha valaki az üzleti életben akar dolgozni, akkor is érdemes egy kicsit tudnia a politológiáról vagy a szociológiáról”.

Dr. Takáts Előd szerint akkor érdemes elkezdeni komolyan dolgozni, amikor már lehet építeni egy tudásra és készségtárra, de a rövidebb, nyári munkák és az egyetem által előírt szakmai gyakorlat segítenek a legjobb munkahely megtalálásában.  Ezek gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat adnak, de az ilyen munka haszna fél év után rohamosan csökken.

„Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni, tágítani a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.”

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora Tovább
Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna"

dm-104-min.jpg

Csorbítja az autonómiát a felsőoktatás modellváltása? Milyen tapasztalatokkal zárta a Corvinus az alapítványi fenntartás első két évét? Mit jelent az elitképzés, és mi lesz azokkal, akik nem tudnak bejutni? Interjú Hernádi Zsolttal, a Corvinust fenntartó alapítvány Kuratóriumának elnökével.

Írta: Belayane Najoua; Kovács Máté; Borítókép: Burkus Brigitta (Közgazdász)

A felsőoktatás átalakításának kritikusai szerint csorbítja az autonómiát, hogy a Szenátus a legfontosabb kérdésekben csak véleményez, a végső döntést a Kuratórium hozza meg. Hernádi Zsolt szerint az autonómia csorbítására való hivatkozás álságos érv, szerinte ennél sokkal fontosabb, hogy mit, kinek, miért nyújtanak. Szerinte a felsőoktatásnak valamilyen célt kell szolgálnia: “Csak l’art pour l’art önmagában az, hogy felsőoktatás legyen és egyetemi végzettséget adjunk embereknek, a társadalmi hasznossága megkérdőjelezhető. Valami célt kell szolgálni.”

„Zsákszámra képezzük a diplomás szakembereket, akik abban a tévhitben élnek, hogy a diploma után gond nélkül elhelyezkednek, ugyanakkor ez nem minden esetben lesz így. Egy 18-19 éves gyereknek azt mondani, hogy lesz diplomád és a te pályád rendben van, becsapás, és egy 19 éves gyereket nem szabad becsapni.” 

Arról nem is beszélve – teszi hozzá –, hogy a minőségi oktatás sok pénzbe kerül: “fizethetjük egyénileg vagy társadalmi szinten, de az oktatás soha nem volt és nem is lesz ingyen”.

Politikai bebetonozás vagy hosszú távú reform?

Az egyetemeket fenntartó alapítványok Kuratóriumát időkorlát nélkül választják meg, új tagot pedig csak maga a Kuratórium nevezhet ki. A modellváltás kritikusai szerint ez korlátlan időre bebetonozza a Kuratórium tagjait, így őket egy esetleges kormányváltás esetén sem lehet elmozdítani.

Hernádi Zsolt szerint pedig az volt a cél, hogy megvalósítsák a hosszú távú tervezést. “A politikai ciklus néhány évre szól, az alapítvány viszont úgy hozza a döntéseit, mintha a tagok örökké a Kuratórium tagjai lennének. Nem rövid távú döntésekben gondolkodunk, hanem jelentősebb, hosszabb távú reformokat szeretnénk” – mondja Hernádi Zsolt. Ezeknek az átfutási ideje pedig legkevesebb öt, de inkább tíz-tizenöt év. A kuratóriumban mindenki más szemléletmódot hoz be, az értékrendnek ugyanakkor azonosnak kell lennie. 

Az állami fenntartású egyetemek szerinte ki vannak szolgáltatva a politikai ciklusok váltakozásának. “Ha négyévente megváltozik a fenntartó álláspontja, akkor az egyetemnek alkalmazkodnia kell hozzá. Az alapítványi fenntartásban viszont minden hosszú távú” – mondja Hernádi Zsolt.

“A MOL-ban is úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna, hiszen a siker csak hosszú távon mérhető.”

A hatalma eddig is megvolt a fenntartónak, csak a rendszer nem volt transzparens, minden “kijárásos” alapon történt. “Mi bevezettünk egy úgynevezett one over one elvet, miszerint a kuratórium értékeli az egyetem vezetőségét. Ez eddig a tabutémák közé tartozott, ahogy a rektorválasztás is.”

Hozzáteszi, szerinte soha nem hangzott el valódi szakmai érv a modellváltással szemben. “Engem nem nagyon keresett meg senki, hogy meséljem el, mi is történt a Corvinusnál. Jó vagy rossz? Pro és kontra? A kormány megkérdezte, mert mielőtt elindították a második hullámot, kíváncsiak voltak az első hullám tapasztalataira. Más senki, legfeljebb magamtól mondtam el különböző fórumokon.”

b_v_171_2.jpg

A Corvinus főépülete (fotó: Bera Viktor; Közgazdász)

Van még mit javítani

„Fontos leszögezni, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemen jelenleg is színvonalas szakmai munka folyik.” A fenntartóváltással szerinte az egyetemek tényleges szabadságot kaptak, ugyanakkor “vannak még olyan szűk keresztmetszetek, amelyeket fel kell oldani”, ilyen például az akkreditációs folyamat, vagyis az új képzések indításának lehetősége. “Amíg ezen vitázgatunk, a világ elhúz mellettünk. A piac nem vár éveket.” 

Pontosan ilyen a kétéves mesterképzés dilemmája is – teszi hozzá. „Egyre kevesebben jelentkeznek mesterszakra a magyar egyetemekre, mert nem akarnak még két évig iskolapadban ülni. Így vagy elmennek dolgozni, vagy külföldi egyetemet választanak, ahol számtalan, magas színvonalú, egyéves mesterképzést kínálnak nekik.”

“Emellett célunk az is, hogy motiváló magyar és nemzetközi kutatói környezet alakítsunk ki, ahol a nemzetközi publikációkon, valamint a magyar tudományos élet számára releváns eredmények létrehozásán legyen a hangsúly” - mondja Hernádi Zsolt.

Működhet vállalatként egy egyetem?

Az egyetem nem egy vállalat – mondják sokan. Hernádi Zsolt szerint mindegy, hogy egy cégről, egy focicsapatról vagy egy iskoláról beszélünk, mindenhol embereket irányítanak és vezetői képességekről kell beszélni, így az eszközrendszer 80-90 százaléka ugyanaz: ambíció, teljesítmény, motiválás, jutalmazás, számonkérés. Ezért is tartja fontosnak, hogy a kuratóriumban és az Egyetem vezetésében is olyan emberek ülnek, akik ezt tudják, akik irányítottak már embereket, akik vezetőként már bizonyítottak.

Jelentős eredménynek tartja a bérfejlesztést és a teljesítményértékelés bevezetését. “Ez még messze nem tökéletes, de elindultunk vele. Ez a kultúrafejlesztés elengedhetetlen része” - mondja.

“Ha a jónak nem jelzed, hogy jó, amit csinál, az alulteljesítőnek pedig nem mondod meg, hogy a tevékenysége nem üti meg az elvárt szintet, akkor a jó visszafogja a teljesítményét, a rossz pedig nem tesz azért, hogy többet érjen el. Egyszerűen lefelé, a középszerűség alja felé indul az egész.”

„A vezetőknek értékelniük kell a kollégákat. Ilyen nem volt eddig, most pedig évente kétszer leülnek egymással beszélgetni. Év elején szakmai és képzési célokat tűznek ki, félévkor közösen rátekintenek, hogy miként állnak a kitűzött célok elérésében, és átbeszélik, melyek a kolléga erősségei, hol vannak még fejlesztendő pontok. És végezetül a teljes év értékelésekor, a bónusz és fejlesztési célok teljesítésének tükrében mindezt forintja váltják” - mondja Hernádi Zsolt.

Hol fogom észrevenni a modellváltást hallgatóként?

“Nekem a legfontosabb eredmény, ha a magas pontszámú diákok a Corvinust választják, és ti, már hozzánk járó hallgatók, elégedettek vagytok, jó munkahelyet találtok, kevesebben mentek külföldre mesterképzésre tanulni” – mondja Hernádi Zsolt. “Ha nem így történik, az is egy input, de akkor be kell avatkozni. Ha valami nem stimmel, akkor azt meg kell változtatnunk.”

Az oktatás ma globális üzletté vált. “Magyarországon beindult egy spirál, és egyre több diák megy külföldre a gimnázium után. Vannak erre szakosodott cégek, akik pénzért cserébe felkészítik a legjobb képességű diákokat. A külföldi egyetemek harcolnak ezekért a diákokért, és olyan értékeket kínálnak, melyekkel az itthoni ingyenes oktatás nem tud versenyezni. A minőségi oktatás és a pozitív hallgatói élmény kulcsfontosságúvá vált a felsőoktatásban.”

o_zs_0144.jpg

Megújult hallgatói iroda a föépületben, a fejlesztés célja a hallgatói élmény növelése a Corvinus szerint. (Fotó: Örsi Zsanett, Közgazdász)

A pozitív hallgatói élményhez az oktatókat is meg kell nyerni. “Jelenleg az oktatók jelentős része úgy tekint az egyetemre, mint a karrierjének az egyik felére, és mellette másod- és harmadállásokat is kénytelen vállalni” – mondja Hernádi Zsolt. “Azok a diákok, akiket nem köt le teljesen az egyetem, elmennek dolgozni, hogy legalább szakmai tapasztalatot szerezzenek, de ez egy rossz kompromisszum."

"Azt kell elérnünk, hogy mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak a Corvinus legyen az első számú választás, az Egyetem legyen a legfontosabb, és megérje itt jól teljesíteni.”

Mi lesz azokkal, akik a társadalmi helyzetük miatt maradnak le?

A társadalmi mobilizációra a tehetséggondozó programok jelentik a legjobb megoldást szerinte. “Ebben már a MOL is részt vesz, már az általános iskolában arra ösztönözzük a tanárokat tanulmányi versenyekkel, hogy matematikát, fizikát és kémiát tanuljanak a gyerekek.” A tehetséggondozó programok abban segítenek, hogy a fiataloknak esélyük legyen a magas pontszámokra is. “Ezért jó az, ami az MCC-nél történik. Sorban alapítják a középiskolai tehetséggondozó kollégiumokat. Nem lehet ennél jobbat tenni, mert a mobilitásnak igazán ez ad löketet” – mondja Hernádi Zsolt.

“Az a paradoxon, hogy a szocializmusban működtek ilyenek. Budapesten például az Apáczai volt az egyik ilyen felzárkóztató gimnázium, vagy a Mester utcában a Szent István Közgazdasági Szakközépiskola” – mondja Hernádi Zsolt. “Volt olyan 14 éves srác, aki soha nem került volna magas beosztású állásba, de szerencséje volt, mert a tanára észrevette a tehetségét, és javasolta oda.” Így került fel Jászárokszállásról Budapestre Csányi Sándor, aki ma az OTP elnöke és Magyarország második leggazdagabb embere a Forbes listája szerint.

A magas felvételi ponthatárokban tehát nem szeretne kompromisszumot kötni:

“Nem bővítünk. Nem mehetünk lejjebb az elvárásokkal, mert akkor neked nem lesz kitől tanulnod. Nem lesz, aki felfelé húz, nem lesz, akinek bizonyítani akarsz, akinél jobb akarsz lenni.”

Az Egyetemen a közösség motiváló erejét elsősorban a szakkollégiumok és diákszervezetek adják, amit Hernádi Zsolt saját bőrén is megtapasztalt. “Nagy szájjal bekerültem a Rajkba, mert én voltam a király, és egyszer csak kiderül, hogy mindenki okosabb nálam. Elkezdtem beszélni egy témáról, és azt mondták: Igen? Olvastad ettől ezt? Attól meg amazt? Ezeket el kell olvasni!”

dm-107-min.jpg

Fotó: Burkus Brigitta, Közgazdász

Az elit felelőssége: a körforgásos gazdaság a jövő?

“Azt szokták tanácsolni, ne mondjam el, mert rögtön csökkenteni fogják a MOL-ban a fizetésem” – mondja nevetve arról, hány órát foglalkozik az Egyetemmel. Úgy véli, a valóságban ebből ő profitál többet. “Egy ilyen változás menedzselése felfrissíti az agyad. Kiugorhatsz a taposómalomból, mással foglalkozol, amitől friss ötleteid lesznek, ennek a folyamatnak az eredménye a MOL új hívószava a körforgásos gazdaság.”

A körforgásos gazdaság felépítésében a MOL a felsőoktatásra is támaszkodik, például a Pannon Egyetemmel közösen hozzák létre a nagykanizsai Science Parkot. “A mérnöki és az anyagismereti tudást hozzuk be a Pannon Egyetemről, azon dolgozunk, hogy a körforgásos gazdaságot egyre jobban és egyre hatékonyabban működtessük” – mondja Hernádi Zsolt.

Ám a körforgásos gazdaság nem pusztán technológiai kérdés, és ezért a működtetésében, elterjedésében a Corvinusnak is szerepe lehet. “Például meg kellene értenünk, hogyan tudnánk szelektív hulladékgyűjtésre bírni az embereket” – mondja. “Megmértük, mekkora távolságot vagyunk hajlandók megtenni fáradt sütőolajjal. Hetven métert. Ha távolabb van a gyűjtőpont, akkor nem visszük el. Lehet persze azt mondani, hogy a tudatosak elmennek a legközelebbi MOL-kúthoz, de ez vajon a lakosság hány százalékára lenne igaz?”

“Az erre való áttérés a ti generációtok kihívása” – mondja Hernádi Zsolt. “Ma a hulladékot elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá. Pedig ez nem hulladék. Ez nyersanyag. Jelenleg elégetjük a nyersanyagokat, majd drágán kibányászhatjuk. Ahelyett, hogy újrahasznosítanánk.”

“Megértettük, hogy a fiatalokat, a jövő generációját ez érdekli. Ha pedig ez érdekli őket, és ezt akarják, akkor ez lesz a jövő.”

 

Hernádi Zsolt: "Úgy hozom meg a döntéseket, mintha a tisztségem örökre szólna" Tovább
Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét 

pic-4.jpg

Hangulatos terek és sétálóutcák szomszédságában bújik meg a belvárosi jezsuita tömb. A kis utcák által körülölelt épületegyüttesben kap helyet a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, ahol a diákbizottság leköszönő elnökével készült interjún választ kaptunk számos kérdésre. Mitől más a SZIK, mint a többi szakkollégium? Hogyan maradhat fent a lelkiség a kapitalizmus világában? Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás egy szakkollégium életében?  Miért releváns a platóni akadémia? 

2021. 07. 07. Írta: Brándisz Ádám, képek: Burkus Brigitta, Közgazdász

„Édesanyám szintén Ignácos volt, így már a kezdeti időszaktól kezdve figyelemmel követhettem a szakkollégium életét” - kezdi Pudleiner Kristóf, a diákbizottság elnöke a történetét. Az 1990-ben alapított intézmény az ezredfordulón került a jezsuita rend fenntartásába. Azóta ugyanaz a cél lebeg a szakkollégium vezetősége előtt: a kiemelkedő egyetemi hallgatóknak olyan környezetet biztosítani, amelyben egy értékközpontú és a társadalmi felelősséget szem előtt tartó keresztény értelmiség tagjaivá válhatnak. “A jezsuiták jelmondata, hogy „Isten nagyobb dicsőségére”, és ez feltételez egyfajta maximalizmust, amely a kollégisták, azaz a mi életünkben is megjelenik. Ez a hozzáállás is megmagyarázza, hogyan kapcsolódik össze a jezsuita szellemiség az egyetemi és a gazdasági élettel” - fejti ki Kristóf a szakkollégisták motivációját. A szervezetben a szakmaiság mellett hangsúlyos szerepet kap a közösség és a lelki munka is. "Tudtommal ők az egyedüli rend, akik nem viselnek szerzetesi csuhát, és kiemelten nyitottak a világra, szerintem az egyik legprogresszívebb közösség a katolikus egyházon belül.”

A SZIK egy olyan szakkollégium, ahol a komoly szakmai munka és a pezsgő közösségi élet jól megférnek egymás mellett. A gyakran spontán szerveződő gasztro show-knak helyet adó konyha és a sörözgetéseket befogadó közösségi tér mellett kiemelkedő szakmai és tudományos munka jellemzi a szakkollégium mindennapjait. “Mellettünk található a Párbeszéd Háza is, amely még inkább megmutatja a rend nyitott hozzáállását a világhoz, és azt, hogy az egész szakkollégiumi közösség a párbeszéd jegyében éli a mindennapjait.” 

A közel 60 szakkollégista egy hat féléven átívelő szakmai kurzusrendszerben vehet részt, amely a kötelező elemeken kívül izgalmas és érdekes alkalmakat és lehetőségeket is tartogat, melyek közé tartozik a vitakultúra megismerése vagy a jogi kurzus is, ahol lehetőség nyílik például börtönlátogatásra vagy tárgyalások megtekintésére.

A kurzusokkal párhuzamosan a csapatokban is értékes munka zajlik. A szervezet életét teljesen lefedő nyolc team sok területen alkot értékes produktumokat. Ezen kívül számtalan projektötlet is születik." “Most például van egy projekt, amely a 104-es szobából indult ki, és az a lényege, hogy a SZIK-es élet minden aspektusát tegyük bele egy appba. Nagyon gyakori, hogy nagy, világmegváltó projektek 3-4 ember délutáni beszélgetéséből indulnak el.” Ezek legtöbbször alulról szerveződő kezdeményezéseknek, amiket a vezetőség a legtöbb esetben felkarol és támogat.

pic-2_1.jpg

A kurzusrendszer és a projektek alapja a „mindenből egy picit” elv. Ez egy fontos szakmai pillér, amely hozzájárul a kollégisták általános tudásszintjének növeléséhez és bevezeti őket az egyetemi és az értelmiségi élet alapjaiba.   

"A kezdeményezéseink közül is kiemelkedik a “Gyökerek Tábor”, amelynek célja, hogy rászoruló, határon túli magyar gyerekekkel ismertessük meg az országot és a kultúrát, azaz a gyökereiket.” A változatos tagokból álló jelenlegi szervezői csapat már harmadik éve dolgozik a húsz éve alapított táboron, így az újak az alumni tagok tudása és tapasztalata mellett próbálhatják ki magukat a szervezés területén. “Nagy előny, hogy a tagok széleskörű tudással rendelkeznek az élet minden területén. Szerintem ez is hozzájárul a táborunk sikeréhez.” A projektek mellett számos eseményt is szervez a SZIK tagsága. Minden évben megrendezésre kerül egy szakmai konferencia, illetve egy díszvacsora is, ahol a támogatóikat vendégelik meg. 

A szakkollégium a saját körben végzett szakmai tevékenységen kívül partnerekkel is rendelkezik, akik közül az egyik legszorosabb együttműködés az ÉrMe Üzleti Hálózattal alakult ki. Ezt a szervezetet olyan tradicionális konzervatív vállalkozók alkotják, akik fontosnak tartják, hogy a jövő értelmisége a vallást is őrizze meg, mint értéket és ne vesszen ki a gazdasági életből a lelkiség. “Ezek a vállalkozók és munkavállalók adják a mentorprogramunk alapját is, ahol a SZIK-es hallgatók különböző projektekben vehetnek részt, sőt gyakornokként is dolgozhatnak és mentorok támogatása mellett kutathatnak“ - mondja Kristóf.

pic-3.jpg

A szakmai munkán és a tanuláson kívül a lelkiség adja a másik pillérét a szakkollégium életének. “A lelki programjaink közé tartozik egy lehetőség, melynek keretében évente kétszer lelki gyakorlaton lehet részt venni.” Ez általában Dobogókőn, a jezsuiták által fenntartott Manréza házban rendezik meg, és egy csendes, elvonulásra építő lelki gyakorlat, ahol ki lehet kapcsolódni. “Az ember magára és a terveire fókuszálhat a hagyományos ignáci lelki gyakorlat keretein belül, amely kifejezetten jezsuita egyediség. Ezt kiegészítve az egyik kollégistánk minden kedden esti imát szervez, illetve kollégiumi lelkészünk is van, akihez bármikor lehet fordulni segítségért és támogatásért”. 

A közösség saját kezdeményezésből is szervez programokat. Az egyik legizgalmasabb programsorozat az ad-hoc szerveződő Public Lecture estekből áll, ahol volt olyan időszak, amikor sikerült meghívni a kollégiumba előadást tartani Orbán Viktort, Szél Bernadettet, Vona Gábort és a Momentumot is. “Kaptunk jobbról is, balról is, hogy miért hívtuk meg ezeket az embereket, de nekünk az a filozófiánk, hogy mindenkit meg kell hallgatni, és ezt is a párbeszéd részének tartjuk. Nyitottak vagyunk a véleményekre, és szeretjük a parázs vitákat.”

pic-1_1.jpg

A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium közösségét, a szakmai munkát és a lelkiséget pontosan megismerni talán csak hozzájuk csatlakozva lehet, azonban egy kiváló összképet mutat Kristóf záró mondata: “Mintha egy kiemelkedően tehetséges baráti csapattal, fele annyi idő alatt végezném el a platóni Akadémiát, mint szokták. Óriási intellektualitás és hatalmas pörgés jellemzi az egész szakkollégiumot." 

Egy szakkollégium, amely a 21 század viharaiban is megőrzi a lelkiségét  Tovább
"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

verseghy_evelin.jpg

Új cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgetünk. Sorozatunk első részében megismerhettétek Major Dóra és Major Gábor legkedvesebb gondolatait a zenélésről. A folytatásban Verseghy Evelin Hanna énekes, dalszerző és Jávor Dániel „Javi” dalszövegíró, zeneszerző osztották meg velünk élményeiket, inspirációikat és a zenéléssel kapcsolatos terveiket.

2021.05.30. Írta: Szántó Szabina Petra / Borítókép: Verseghy Evelin Hanna

Amikor Evelin és Dani a zenélésről mesélnek, arcukra hatalmas mosoly ül ki, miközben a legkedvesebb emlékeiket idézik fel. Evelin fiatalabb korában számtalanszor utcazenélt barátaival Balatonbogláron, ekkor próbálta ki magát először énekesként szabadtéren: a körülmények kötetlenek voltak, mindenki egyszerűen csak jól érezte magát. Evelin egy varázslatos élményéről is mesélt: egy alkalommal a mólónál gyűltek össze barátaival, hogy közösen énekeljenek és zenéljenek. A helyszínen idővel 30-35 főből álló közönség kerekedett.

„Ez ennyi idősen nagy élmény volt, hiszen egy kisebb klubkoncerten sem feltétlenül vannak ennyien”

– emlékszik vissza Evelin.

Dani egyik kedvenc emléke egy családi eseményhez nyúlik vissza: 14 évesen kisebb zenei mintákkal készített hobbi szinten különféle demókat. Egy alkalommal édesanyját örvendeztette meg születésnapján egy hasonló demó felvétellel, ekkor szem nem maradt szárazon.

„Nyilván ott volt az anyai szeretet és elfogultság, és a családon belülről több pozitív visszajelzés is érkezett, de persze ezeket nem veszi az ember olyan komolyan”

– vélekedik mosolyogva.

Evelin, művésznevén Hanna Rose Vhy harmadéves gazdálkodás és management hallgató, Dani szintén végzős évét tölti kommunikáció- és médiatudomány szakon. Mindkettőjük esetében gyermekkorukhoz nyúlnak vissza, ha inspirációról van szó, hiszen a zene már nagyon fiatalon meghatározó volt számukra.

javor_dani.jpg

A képen: Jávor Dániel

Evelin, amilyen régre csak vissza tud emlékezni, azóta zenél. Tanulmányait zeneóvodában, majd zeneiskolában folytatta, így erős alapokra tett szert.

„Leginkább az inspirál a zenében, hogy úgy érzem, ki tudunk fejezni valami olyat, amit szavakkal lehetetlen lenne.”

Dani zenével való szoros viszonya édesapjának köszönhetően alakult ki: több zenei műfajt  megmutatott neki, együtt hallgattak bakelit lemezeket, közösen jártak koncertekre, így nagyon sok különböző zenei hatás érte. Mozgatórugóját egyszerűen fogalmazta meg: „az értékek és az érzések közvetítés az, ami erőteljesen motivál.”

Kezdő zenészként Evelin és Dani számára egyformán fontosak az első, illetve a kedvenc dalaik. A „Thorns” című Evelin első számú dala, különlegessége ebben rejlik:

“Noha a szöveg három éven keresztül lapult egy fiókban, míg stúdió minőségben megjelenhetett, a küzdelem és a várakozás abszolút megérte”.

A dal jelentése az évek során folyamatosan változott a fejében - noha a dalt egy romantikus viszony ihlette, de nem kizárólag arra korlátozódik. A dal érdekessége, hogy a szöveg végül nagy fordulatot vesz, és búcsút int a szomorúságnak. A Thorns után Evelin egy újabb dalon dolgozik. Aktuális projektje, a „Sinner” még nem hallgatható a nagy közönség számára, azonban a közeljövőben elérhetővé válik a „Hanna felt like singing” nevű YouTube-csatornán, illetve az azonos néven futó közösségi média felületeken.

Dani Evelin gondolataira reflektálva úgy gondolja, nehéz lehet egyetlen dalt kiválasztani, hiszen ez olyan, mintha szülőként kellene a kedvenc gyerekedet megjelölnöd. Dani jelenlegi és egyetlen, már hallgatható száma a Főnix, amely baráti közreműködéssel készült. A dal életének egy mélyebb pontján született, ezért próbálta a szöveget úgy felépíteni, hogy egyfajta megoldás fogalmazódjon meg benne problémáira, így a munkafolyamat részben terápiás jelleget öltött.

„A dal tanulsága számomra, hogy nagyobb örömet okozott, amikor készült, mint amikor megjelent. A kis kitérőket élveztem leginkább”

– mondja Dani.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet nekünk a Facebook-oldalunkon!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban

szisz9.jpg

Milyen a kilátás SZISZ-esként a Gellért-hegyen? Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet? Mi a legnépszerűbb téma a konyhában? Bázisdemokrácia, szakmai kurzusok, közösségi élmények és gin tonic, ami sose rossz – Molnár Simonnal, a Széchenyi István Szakkollégium felvételi bizottságának elnökével beszélgettem.

2021. 05. 01. Írta: Kovács Máté

A Móriczon szállok le a metróról, innen már csak pár perc felfelé a Gellért-hegynek. Meg is pillantom a sárga épületet a Ménesi út 94-es szám alatt, előtte a zöld kerítésen, egy hatalmas molinón fehér felirat hirdeti: SZISZ – Széchenyi István Szakkollégium. Az ajtóban egy magas, huszonnégy körüli srác fogad. Bizonyára Molnár Simon lesz az, vele készítem az interjút. Színes, vintage ing van rajta, alatta fekete póló, mosolyogva invitál be a koliba.

Vagyis invitálna, ha nem lenne zárva az épület a járvány miatt. A kollégium üresen áll, mindenki otthonról tanul és dolgozik. A tavalyelőtt felújított, háromszintes épületet lassan kezdték volna belakni, de a 3-4 fős szobák most üresen állnak. A konyha és a tágas közösségi terek is csendesek, pedig alapesetben 60-65 hallgató lakik a 80 férőhelyes épületben. Simonnal is Zoomon találkozunk csak, a fenti leírásomból egyedül az ing és a póló stimmel.

googlemaps.png

A Széchenyi István Szakkolégium épülete a Ménesi úton, a Gellért-hegy oldalában. A járvány miatt most mi is csak virtuálisan jutunk el ide.

A szakkoli 2018-ban költözött a Ménesi útra, előtte a Földes Ferenc Kollégiumban laktak a Ráday utcában. Ott egy emeletet birtokoltak, itt az egész épület a sajátjuk, csak SZISZ-esek laknak benne havi 25 ezer forintért.

Simon idén végez az ELTE szociológia mesterszakján, a SZISZ-ben negyedévesként vezeti a Felvételi Bizottságot. Az ELTE-t azért is emeli ki, mert ez a SZISZ kuriózuma: bár a legtöbben a Corvinusra járnak, bármelyik budapesti egyetemről jelentkezhetnek első- és másodéves hallgatók, Simon például egy corvinusos ismerősén keresztül hallott róla először. Első emlékét a Téli Táborhoz köti, ez annyira megfogta, hogy később rendszeresen látogatta a nyilvános programokat. Sikeresen felvételizett, négy év után pedig az asztal másik oldalán ül majd a szóbeli interjúkon, tavaly júniustól ugyanis egy évig a Felvételi Bizottság elnöke.

A kislétszámú kurzusokon nem húzódhatsz meg némán a sarokban

A szakkollégiumok a lakhatás mellett kurzusokat is kínálnak a hallgatóknak. Simon szerint ezek kiegészítésül szolgálnak. „Másodéves egyetemistaként az volt a benyomásom, hogy az egyetemen a 100-150 fős órák nem annyira passzoltak hozzám, a tömegoktatás része személytelen volt, a kisebb, interaktívabb szemináriumokon találtam meg magam.”

A kislétszámú, általában 4-8 fős kurzusokon szerinte valós diskurzus folyik.

„Nem lehet freeriderként meghúzódni a sarokban és alibizni, hátha más majd felszólal. Nem mintha ezzel gond lenne amúgy, egyetemen én is nagyon sokszor demotivált voltam, hogy bármilyen effortot beletegyek, de itt tényleg mindenkiben érzem a motivációt, hogy több legyen és fejlődjön.”

A sávrendszer a szakmai fejlődés alapja a SZISZ-ben. A felvételizők négy sáv közül választhatnak, ezek a Globális politika, a Kormányzati gazdaságtan, a Pénzügyi közgazdaságtan és a Szociológia. Az adott sáv négy félév alatt négy kurzust garantál. „Körülbelül úgy kell elképzelni, mint egy minort. Olyan négy félévből álló tudományterület-elsajátítás, amit önmagában az egyetem nem feltétlenül biztosít” – mondja Simon.

szisz4.jpgA sáv lehet kiegészítő, de meg is erősítheti a hallgatót egy szakterületen. „Blanka, aki most febes társam, a corvinusos gazdinfó mellett szociológia sávot végzett” – mondja Simon. Blanka az egyetemi képzésén kevésbé foglalkozhat oktatásszociológiával, társadalmi egyenlőtlenségekkel vagy akár kvalitatív módszertannal, a szakkolis sávval pótolhatja ezeket. Simon viszont az alap- (és később mesterszak) mellett a SZISZ-ben is a szociológiát választotta. „Bármennyire full egyhangúnak tűnik papíron, így is tudott újat adni, mert az elméleti részt kaptam meg az egyetemen, itt meg nagyon sok gyakorlati tudást szereztem, amit egy TDK-dolgozatba és egyéb kutatási pályázatokba is be tudtam építeni”.

A tagok sokszínűsége a kurzusokban is megnyilvánul Simon szerint. A globális politikai sáv egy IR alapozón túl például politikai gazdaságtanból, migrációkutatásból és külpolitikai elemzésből áll, de ismeretbővítő kurzusokat is szabadon felvehetnek a tagok, például Python-programozást, szociálpszichológiát, politikai filozófiát vagy akár filmesztétika kurzust. A sávos kurzus minden félévben kötelező, felső limit viszont nincs, mindenki a saját időbeosztása szerint választhat.

Rogán Antal vagy Karácsony Gergely jár vissza többet?

A kurzusok mellett szakmai előadások is vannak a SZISZ-ben, májusban például egy volt amerikai kormányzó, Chris Christie tart előadást, de megfordult már a politikai paletta jelentős része náluk, egyszer-egyszer Karácsony Gergely főpolgármesterrel is találkozhatnak a hallgatók, aki maga is sziszes volt. 

Fogalmam sincs, hogy egy főpolgármesternek mennyi ideje van, gondolom nem túl sok. Néha egy-egy e-mailt látni tőle a végzett listánkon, illetve évente egy-egy beszélgetésre elcsíphető. Rogán Antal is tagunk volt, őt sajnos nem tudtuk elérni mostanában” – mondja Simon. A belsős beszélgetéseken gyakori vendégek az itt végzett szakemberek, politikusok.

„Nagyon érdekes tőlük olyan válaszokat kapni, amelyek nem kifejezetten médiakompatibilis sablonválaszok, hanem őszintén megnyílnak, mert van rá lehetőségük” – mondja Simon.

Külsős érdeklődők számára nyitott előadásokat is tartanak: az idei meghívott előadóik között volt Grecsó Krisztián, volt szó a koronavírus hatásáról a labdarúgásban, a szociális lakhatás helyzetéről, az egyetemisták vállalkozási lehetőségeiről, és először rendezték meg a “SZISZ-es esteket” zöld és szociálpszichológia témában. Ezen felül tartanak még SZISZtémákat is. „Picit először húztam a szemöldököm ezen a szójátékon, hogy miért kell mindenbe beleilleszteni ezt a szót, de végül megszerettem” – mondja nevetve Simon. Ezek keretein belül a tagok tartanak beszélgetéseket az őket érdeklő témákban, legyen az az olajárak növekedése, a kínai átnevelőtáborok vagy a bulinegyed jövője. 

A társadalmi érzékenység is megmutatkozik a hétköznapjaikban: pénzügyi nyári szabadegyetemet is tartanak középiskolásoknak, közel húsz éves múlttal. Szintén a társadalmi felelősségvállalás jegyében zajlott egy dokumentumfotó-projekt, amelyben hajléktalanokkal készítettek életútinterjúkat, életüket pedig fotókiállítással mutatták be a Corvinuson, a Bánkitó fesztiválon pedig demokrácia-szimulációs workshopot tartottak.

Bázisdemokrácia, ahol a fenntartó alapítvány csak árnyékszervként működik

szisz1.jpg

A SZISZ-ben nemcsak megemlékeznek a forradalomról, hanem az eszméket is gyakorolják (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A demokratikus működés központi eleme a kollégiumi gyűlés. Itt határoznak a kollégium egészét érintő lényeges kérdésekről, stratégiáról, megválasztják a szervezetek tagjait. A vélemények és álláspontok terepe ez, ahol mindenki képviselheti önmagát vagy mást. „Sajnos a vitának van egy negatív konnotációja, hogy feltétlenül veszekedést jelenthet. Nálunk viszont diskurzust, véleményütköztetést jelent, ez megvan, és egészséges a kultúrája a SZISZ-ben.”

A SZISZ bázisdemokráciájában minden tisztségviselőt közösen választanak. Az idősebb tagok vagy vezető tisztségviselők ugyanakkor nem rendelkeznek több beleszólással a hétköznapi működésbe.

„Jó egy ilyen utópiában megtapasztalni, milyen a demokrácia” – mondja Simon. „Persze a való életben sokszor más a realitás, de a szakkolis évek jó alapot adnak arra, hogyan lehet egymásért, egymásba bizalmat helyezve működni.”

A fenntartó alapítvány a kollégium hétköznapi működésébe nem nagyon szól bele. „Az alapítvány egyfajta árnyékszervként működik, biztosítja a napi működést, az egyetemmel való kommunikációt, hogy minden rendben legyen a háttérben” – mondja Simon. A döntéshozó szervet alapítók és végzett kollégisták alkotják, a tagságot pedig a diákbizottsági titkár képviseli. 

A kollégium szervezetét négy bizottság menedzseli. A Diákbizottság (“a kollégium szíve”), a Szakmai Tudományos Tanács (kurzus- és szakmai programszervezés, konferenciák) és a Felvételi Bizottság (integráció, marketing és felvételiztetés) hét főből áll, a gazdasági csapatot négyen alkotják - ők írják a pályázati anyagokat, felelősek a fundraisingért és a vállalati kapcsolatokért, és kezelik a többi szervezet, esemény költségvetését.

Az újaknak a szakkollégiumi közeg mélyvíz lehet Simon szerint, ebben a SZISZ egy különleges mentorrendszerrel segít. Minden ÚF, vagyis újonnan felvett kap egy másik ÚF párt, hozzájuk pedig két mentor kapcsolódik. Így jön létre a négy főből álló „kupac”, vagyis az újak beilleszkedését egy sorstársuk és két felsőbbéves tag segíti. A fellowrendszer már a másodéveseknek szól, ők is kapnak egy mentort, aki a szakmai előmenetelüket és a karrierépítést támogatja. A másodévesek egyébként a VÚF-ok, vagyis a „volt újonnan felvettek” a SZISZ-ben, ezzel a kódnyelvvel lesz igazán egyetemista hatása a történetnek.

Simon a mai napig jó kapcsolatot ápol, ahogy ő fogalmaz, a mentorszüleivel.

„A mentorok kapcsolódási pontot adnak a szervezetben, így nemcsak a veled egy évben felvettekkel, hanem az idősebbekkel is tudsz spanolni vagy bármiben tanácsot kérni” – mondja Simon.

Felvételi, nyár, szabadegyetem, bevonó, és sok-sok gin tonic

szisz3.jpg

SZISZ-es nyári életképek (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Engem először a téli tábor fogott meg, ekkor még nem voltam igazán tudatos” – mondja Simon. Lehet, hogy csak én voltam a kisebbség, és a mostani generáció a Corvinuson úgy szocializálódik, hogy a diákszervezetek és a szakkolik mindenhol ott vannak. Ez egy nagyon király valóság, ezt kicsit irigylem is a Corvinustól ELTE-sként. Nem azt mondom, hogy nálunk ez a kultúra halott, de nem annyira működik.”

A SZISZ-es élmény tehát a téli táborban indul, április környékén pedig a bevonó következik. Az infóestek alapesetben már egy egészen más világot mutatnak az épületben, már amikor meg lehet őket tartani. „Más feeling, amikor nem zoomon keresztül kell egy prezire rágörcsölve azon gondolkozni, hogy ki lehet a túloldalon” – mondja Simon. „Valóban eljönnek, látod a gesztusaikat, ki lehet belőlük csalni kérdéseket, kik ők, mi érdekli őket, milyen gondolataik vannak.”

Idén május 12-e az írásbeli felvételi leadásának a határideje, a felvételi döntés pedig a szóbeli után, június közepére születik meg. A nagyjából 20 fős évfolyam már a SZISZ sokszínűségét tükrözi.

„A Corfessions-ön amúgy egyszer rákerestem a szakkoli kifejezésre, és a legjelentősebb kérdés az volt, hogy mi a fiú-lány arány egy ilyen szervezetben. Nálunk ez 50-50 körül mozog

– nyugtat meg mindenkit Simon nevetve.

A gólyák élete az ÚF-sörözéssel kezdődik, ahol mindenki megkapja a személyre szabott főzött sörét a koli kertjében. Nekik szól az összerázó tábor is, amelyet elvonulva, családias légkörben tartanak meg a felvételi bizottság és az új évfolyam jelenlétében. „Ez tavaly Héregen volt a Gerecse lábánál, és nagyon feelinges volt, mert pont olyan helyen voltunk, ahol rendelkezésre állt minden: volt egy nagy focipálya, ahol métázni is tudtunk, biliárdasztal, csocsó. Illetve nem voltak szomszédok, így egész este mehetett a buli, napközben pedig megismertük egymást és csomót kirándultunk” – mondja Simon.

szisz8.jpg

Méta a SZISZ-es bevonó táborban (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

A száz fő feletti nyári táborban már a teljes tagság képviselteti magát.  Többnyire vízpartra szervezik, és a buliról, közösségi élményről szól, de néhány könnyedebb szakmai program is színesíti. A nyári tábor mellett szerveződött tavaly még többek között szakmai piknik, falmászás, biciklitúra a Balaton körül, közös múzeum-, színház-, és mozilátogatás is, meg esti kertmozi a Ménesi úti épületben.

Az ősz eleji erdélyi kirándulás meghatározó SZISZ-es élmény. „Ha valami össze tud hozni egy közösséget, az az, hogy egy buszon zötykölődsz a kátyús erdélyi utakon ötven másik emberrel, és együtt lihegve másszátok meg a Székelykő tetejét” – mondja Simon. A kirándulás az élmény mellett a társadalmi felelősségvállalásról is szól, sokszor egy-egy helyi, határon túli civilszervezetnek segítenek a hallgatók.

szisz10.jpg

A Székelykő tetején (forrás: Széchenyi István Szakkolégium)

Nem hagyhatom ki persze a tagság kedvenc alkoholját sem. „Az a baj, hogy nagyon sok sör fogy, és ez tök basic dolog, úgyhogy kéne valami extrát mondani, hogy ne tűnjünk basicnek. Erre a kérdésre egy közvéleménykutatást összedobok még, hogy kellően menők lehessünk” – mondja Simon nevetve. A győztes végül a gin tonic lett. Azt persze nem tudom, mennyire volt ez a kutatás reprezentatív, de azzal a mondattal, hogy „egy jó ginto sose rossz”, nehéz lenne vitatkozni.

A legjobb beszélgetések a konyhából indulnak

Szeptembertől a konyha válik a hétköznapi kolis élet központjává. A “csak egy sör” dilemma itt is megjelenik.

„Nem igazán tervezetten, de lekeveredik valaki vacsorázni, és azt veszi észre, hogy puff, 10-11 óra van, már rég máshol kéne lennie vagy éppen tanulnia kellene, de nem tudja elengedni ezt a közeget” – mondja Simon a konyhában töltött időről.

Simonék az egyik ilyen alkalommal magyar szólásokat elemeztek. „Volt egy srác, aki az instaképeihez felcsapta a magyar szólások és közmondások jegyzékét. Aztán mi is megnéztünk párat, amiből a végén egy félszakmai elemzés lett” – mondja Simon. Az „Aki nem dolgozik, ne is egyék” mondás a felvételi kérdőívben is benne lesz. „Ez tök izgalmas aspektusokat világíthat meg, akár a segélyezés formáiról."

"Szoktunk nyilván kevésbé deep dolgokról is beszélgetni, de szeretem, hogy gyakran esek a komfortzónámon kívül is”  – teszi hozzá gyorsan, némi öniróniával. „Nagyon indokolatlan csevejekbe szoktam belefutni. Hajnal 5, buli vége, és meghallasz két embert második világháborús tankokról meg Pajor Kristófról beszélgetni, teljes nonszensz, de mégis imádod.”

Máskor viszont egészen más irányt vesz a beszélgetés. „Átlagban az egyetemista fiatal felnőttek szerintem megpróbálnak túl korán felnőni, tipikus gyermekbetegség, hogy túlvállalja valaki magát, és nehezen szedi össze az életét, mert mindenfelé vannak kötelezettségei” – vet fel egy másik konyhai témát Simon. „Szeretem az ilyen témákat, mert mindannyian megtapasztaljuk ezeket, és itt nem kell a szőnyeg alá söpörjük őket, mindenről lehet szó.”

szisz5.jpg

Egy átlagos nap a konyhában a járvány előtt (forrás: Széchenyi István Szakkollégium)

„Amikor valaki felteszi azt a kérdést a konyhában, miközben éppen a rántottámat csinálom, hogy hogy vagy, akkor ő valóban kíváncsi arra, hogy mit gondolsz, őszintén figyel” – mondja Simon. „Tudod, amikor a tekintetét nézed, és nem el-el tekint, hanem tényleg őszintén kérdez vissza. Itt elég nagy az egy négyzetméterre jutó ilyen emberek száma.”

A közösségépítésben a hasonló beállítottság segít, könnyebb így megtalálni a közös hangot Simon szerint. A legjobb barátai is nagyon sokszínűek: van, aki psz-es, más politológiát tanul a Corvinuson, de akad közöttük orvostanhallgató is. „A SZISZ sokszínűsége hozzájárul ahhoz, hogy olyan emberekkel sodorjon össze a sors, akikkel nagyon kevés esélyem lett volna találkozni”.

Megismerni egymást a zenén keresztül akkor is, amikor a járvány miatt máshogy nem lehet

Az élet tehát minden nap zajlik a kollégiumban. Vagyis ez az elképzelés egészen addig, amíg be nem állít a valóság és a koronavírus-járvány, ami pont a közösségi életet nehezíti meg. A SZISZ-eseknek sem volt könnyű ez az időszak, főként a kupacrendszerre tudtak építeni Simon szerint. Emellett igyekeztek a közösségi életből is megtartani valamit, például van a kollégiumnak egy kétszobás közösségi helyisége, ide (tíz főnél kevesebben) bármikor mehettek társasozni, beszélgetni. Sokat kirándultak, a napi kapcsolattartás pedig náluk is az online térbe helyeződött át.

Simon személyes kedvence a facebookos zenecsoport lett. „Ha lehetne egy szubjektív dolog, ami alapján szívesen felvételiztetnék, az az, hogy mennyire sokrétű az illető Spotify-playlistje” – mondja nevetve.

Tök izgalmas embereket a saját zenéikről írni látni. Olyan dolgokat tudsz meg róluk, ami lehet, hogy nem merül fel egy sima beszélgetésen.”

Nem bírom ki, hogy ne kérdezzek rá a legutolsó beküldött zenére. Ez a svájci származású, indie-pop előadó, CRISTALLIN „TIDES” című száma, aki a Spotify szerint dallamos és álmodozó popot ötvöz gyengéd hanghullámokkal és elektronikus elemekkel, és őszintén szólva egy szakkolinál ez az alternatív vonal egyáltalán nem lep meg.

A legutóbbi zene a SZISZ-es zenecsoportból az alternatív elektronikus vonalat erősíti

„Tök jó olvasni az emberek posztjait, hogy 14 éves koromban ez a zene számomra azért volt fontos, mert…” – mondja Simon a csoportról. „Most ez a “zenés biográfia” kihívás van, de ezzel párhuzamosan fut egy kedvenc albumos kihívás is.” Emellett korona-playlistet is csináltak, ahol az otthonlét alatt megszeretett számokat gyűjtötték össze egymásnak, amik majd egy nyári bulin fel is csendülnek.

A zenei kapcsolódás mellett voltak együtt e-színházban, tartottak online film- és társasklubot is, „ezek a random együttlétek sokat dobtak azon, hogy jól működött a közösség”. A sablonosságtól félve említi meg Simon a “már-már család” kifejezést erre, akármilyen közhelynek hangzik szerinte.

A külvilágra is nyitottnak kell maradni

A szakkollégium persze kötelezettségekkel is jár, ami az elején egy meredek tanulási görbe arról, hogyan illessze ezt be a hallgató a hétköznapjaiba. „Nem volt könnyű anno édesanyámnak elmagyarázni, hogy én azért nem fogok most egy családi programon részt venni, mert kollégiumi gyűlésem van” – mondja Simon. „Néha vannak ilyen helyzetek, amiket fel kell oldani, de azért nem jellemző, hogy sok lemondással járna.”

A szakkolis élet ugyanakkor néha rá is telepedhet az ember életére, Simonnak is kellett egy félév Erasmus, hogy fel tudjon frissülni. „Amikor visszajöttem, ismét újult erővel tudtam belevágni dolgokba."

"Ez egy olyan környezet, amit nem igazán akarsz megváltoztatni, mert tök jól elvagy. Néha a felfedezni vágyást vissza kell pumpálni az emberekbe, és szuper, hogy például a külföldi cserefélévek abszolút hétköznapi, támogatott dolgok.”

Azért arra is kitérek, hogy mindenkinek való-e ez az élet. Simon itt a bentlakást emeli ki, ami ugyan nem kötelező, de ajánlott dolog a közösség miatt. „Nem kizáró ok, csak olyan, mintha a fagyinak csak tölcsérét ennéd meg. Nem rossz, de nem az igazi” – mondja Simon.

A szakkollégiumi élethez szükséges a nyitottság. Az ideális sziszes Simon szerint az, aki hajlandó kinyitni a saját elméjét, mer kérdezni, mer a válaszokon gondolkodni, és az első reakciója nem az elutasítás, hanem a mögöttes miértek megkeresése. A nyitottságon túl még a hálát emeli ki. „Ez szintén nagyon szentimentális, de ha megtalálod, hogy mit adhat neked ez a közeg, akkor az onnantól megfog, és te is visszaadnál - nem azért, mert kötelező, hanem mert a részeddé válik, tennél érte.”

Ha érdekel a SZISZ és jelentkeznél hozzájuk, május 12-ig megteheted az írásbeli kérdőív kitöltésével, melyet a szakkoli honlapján vagy a felvételi Facebook-eseményében találsz. További infókért és eseményekért ajánljuk a SZISZ Facebook-oldalát.

 

Bázisdemokrácia, sokszínű közösség és szoba a Gellért-hegyen, ahol nem húzódhatsz meg a sarokban Tovább
Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

major_gabor.jpg

Az egyetemi élet olykor sűrű elfoglaltságokkal jár, megfelelő időbeosztás mellett azonban teremthetünk időt saját hobbijainkra is. A Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgettünk inspirációikról és a jövőbeli tervekről: Major Dóra, a Pandóra Projekt egyik énekese, kezdő zenei manager és testvére, Major Gábor, a Szia Anya együttes tagja, hangmérnök, producer meséltek nekünk. Cikksorozatunk első részét olvashatjátok.

2021.04.23. Írta: Szántó Szabina Petra

A zenélés útján elindulva, az egyetem mellet is mindketten sikereket értek el, a folytatást jelenleg a vírushelyzet sem akadályozza meg teljesen.

Major Dorci az idilli koronavírus-járvány előtti időszakról mesél: 2019 decemberében sikerült a Corvinus Művészeti Akadémiával megszervezniük egy koncertet, amelyen a CMA Band mellett duóként, Diszkó Dizsi néven léptek fel Gáborral. A koncertnek a belvárosi Dürer Kert adott otthont, összesen 250 darab jegy kelt el.

Óriási buli volt, mindenki élvezte, szívemet-lelkemet beletettem ebbe a retró buliba - akkor úgy jöttem le a színpadról, hogy miénk a világ.

- emlékszik vissza Dorci.

Major Gábor gondolatai a nyári szabadságérzésre terelődnek: tavaly a Szia Anyával fellépőként eljutottak a Fishing On Orfű könnyűzenei fesztiválra, a koncert azonban a vírushelyzet miatt még várat magára. Nem először álltak volna így színpadra: mikor Gábor leérettségizett, egy a végzősöknek tartott rendezvényen hatalmas bulit hoztak össze:

Legalább 250 ember jelen volt - megtöltöttük Nyíregyháza legnagyobb klubhelyiség, ami ugyan nem nagy, de megtöltöttük.

Dóra, művésznevén majordorci, az egyetem végzős marketing szakos hallgatója, Gábor első éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató.

Karrierjüket már gyermekkorukban megalapozták: Gábor óvodás kora óta zenél, furulyával kezdte, utána 10-12 éven keresztül tanult gitározni, illetve kipróbálta magát a zongora mellett is. Noha már 3 éve nem tanult semmilyen hangszeren játszani, komolyabban belevette magát a zenélés hátterében  meghúzódó munkálatokba. Utolsó zenei képzése a hangmérnöki volt - ebben a szakmában képzeli el jövőjét is.

Dorci szintén zeneiskolában kezdte, így hamar megtapasztalta, milyen a színpadra állni klasszikus zenei darabokkal. A későbbiekben Nyíregyházán, testvéreivel alapított zenekart Dóra és a Felfedezők néven, így végül öt éven keresztül zenéltek együtt.

A pozitív visszajelzések, amiket a dalainkért kapunk, semmihez sem foghatók.

Dorci és Gábor egyaránt élményekkel teli zenei múltat tudhatnak magukénak, rengeteg különféle projektben vettek részt, ahol természetesen saját dalok is születtek.

Dorci számára az első Pandóra Projekt daluk születése nagyon különleges emlék: partnerével, Jankával egy délután összeültek, ekkor még nem zenéltek együtt. “Dorci, írtam egy dalt, nem lenne kedved énekelni benne?” - hangzott el a kérdés, amellyel elkezdődött a közös munka. Még aznap délután közzétettek egy közös előadás részletét bemutató Instagram story-t, amelyre annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy nem volt kérdéses a duó megalakulása.

Zenekarunk elindult, rengeteget ötleteltünk, így februárban elkészült az első dalunk, „Aki érdekel” címmel.

major_dorci.jpegA Dorci által említett emlékhez hasonlóan testvérénél sem kimondottan átgondolt a zeneszöveg-alkotás. Gábor egyik kedvenc száma a A Szia Anyától a Leteszemacigit.hu, melynek a szövegét és zenéjét is ő szerezte. “A cím magáért beszél: le akartam szokni a cigiről, nem jött össze. De legalább lett egy számunk, amit jól lehet felkonferálni a koncerteken” - meséli nevetve.

A testvérpáros motivációit jövőbeli terveik és elképzeléseik mozgatják, ötletek és lehetőségek akadnak bőségesen. Dorci korábban már több zenekarnak is besegített, mint marketinges. Végzős hallgatóként elgondolkodtatta, hogyan lehetne összeilleszteni a közgazdaságtant a zenéléssel. Tavaly szeptemberben beiratkozott a Majdnem Híres Rocksuli zenei menedzser képzésére, itt ismerkedett meg említett alkotótársával, Jankával is.

A jövőbeli terveket tekintve, a Pandóra Projekt körüli munkálatok élveznek előnyt. A napokban sikeresen leforgatták első videóklippjüket, amint a vírushelyzet lehetővé teszi, szeretnének tehetségkutatókba jelentkezni, koncertezni, emellett Dorci akár utcazenélésben is gondolkodik.

Számomra a zenélés nem csupán hobbi, ezzel szeretnék foglalkozni.

Gábor szintén a zenélésben képzeli el jövőjét: hangmérnöki-, illetve a SziaAnya zeneszerzői munkálatai mellett, Dorcinak besegítve producerkedik. Ennek lényege tulajdonképpen, hogy az aktuálisan elkészült zenei alkotást „hallgathatóvá” alakítja, a közönség számára befogadhatóvá teszi, többféle stílussal kísérletezve. „Ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben, ez biztos.”

Dorci és Gábor jelenleg nem zenélnek együtt, az elmúlt egy évben legfeljebb a családjukat örvendeztették meg az előadásaikkal. A háttérmunkálatokban azonban egymás segítségére vannak, emellett a Pandóra Projekt felkérte Gábort gitározni, így biztosan várható jövőbeli közös munka és megjelenés.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet a Facebook-oldalunknak!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk

pic-1.jpg

Dörner Csenge főállásban a Corvinus Egyetem mesterszakos hallgatója, azonban mellette fél éve gazdasági témákkal is foglalkozik új Youtube-csatornáján, melynek már közel húszezer követője van. A komoly témákat kellő szakértelemmel kezeli, de mindezt természetes lazasággal és közérthetően teszi.  Egy valóra vált álom története következik.

2021.01.14. Írta: Brándisz Ádám, képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

Csenge már régóta dédelgette az ötletet, hogy videókat készítsen különböző témákban. 18 éves korában állt neki először az ötlet megvalósításának, azonban akkor még az akadályok nagyobbnak bizonyultak a lehetőségeinél. Nem volt meg a kellő szabadidő, nem voltak tökéletesek a témák és a megfelelő technikai feltételek sem voltak adottak.

“Az első próbálkozásaim elég bénák voltak, nagyon természetellenesen viselkedtem a kamera előtt - persze ezen még most is van mit javítani. Emellett világos koncepcióm sem volt a csatorna fókuszát illetően” - mondja Csenge visszagondolva a kezdetekre, aki most, az első videók után 6 évvel mesél a jelenlegi helyzetről, az elmúlt egy évről és a jövőbeli terveiről.

pic-2.jpg

A korábban parkolópályára került tervet a vírus élesztette újra. “Néha eszembe jutott az ötlet, de az egyetem mellett kevés időm jutott volna rá, inkább nem vágtam bele. Most azonban a vírus miatt nyáron azt vettem észre, hogy hirtelen ráérek és sok a szabadidőm. Adta magát a következő lépés, és a félelmeimet leküzdve eldöntöttem, hogy most jött el az idő, ennél jobb lehetőség nem fog adódni a jövőben.”

A kezdeti nehézségek ellenére megmaradt a lelkesedése és nem adta fel.

Szerencsére a közvetlen környezetem végig támogatott és sokszor velem együtt örültek még az apró sikereknek is. A kommentek között ugyan előfordult néhány rosszindulatú, de nagyrészt pozitív visszajelzések jöttek, a támogató kommentek pedig nagy löketet adtak ahhoz, hogy úgy érezzem, érdemes folytatni.

Minden videó a téma kiválasztásával kezdődik, mely egy meglepően nehéz kérdés. Jelenleg még tisztán gazdasági témákat dolgoz fel, később azonban szívesen foglalkozna gazdaságpolitikával is. “A gazdasági kérdések sok esetben nem választhatók el a politikától. Például a magyar devizahitel-válság bemutatásánál fontos részlet volt, hogy a kormány a kialakult helyzetre válaszul milyen döntéseket hozott. Természetesen ezeknek a témáknak megvannak a veszélyei is, azonban nem szeretnék szándékosan kihátrálni a politikai kérdésekből. Nagyon alaposan utána akarok nézni a kérdéseknek és döntéseknek. Nem véleményt akarok formálni, hanem tényszerűen szeretném bemutatni a történéseket. Szerintem az emberek akkor tudnak jól véleményt formálni egy-egy esetben, ha odaadjuk nekik a tényeket és ezek alapján kialakíthatják, hogy mit szeretnének gondolni.” 

Jelenleg még az iPhone-jával veszi fel a videókat, azonban Csenge nagy tervekkel rendelkezik a jövőt illetően. 

Az egész hobbinak indult, de nagyon örülnék, ha esetleg valami komolyabbat is ki lehetne hozni ebből a projektből. Az a célom, hogy a tanulás és később a munkám mellett ezzel is tudjak foglalkozni.

A videók gyártása, a technikai színvonal emelése és a csatorna fejlesztése mellett, természetesen nem tűnik el a két alapelv sem, melyeket a kezdetekkor fektetett le Csenge. 

“A videók készítése során két szempont vezérel. Egyrészt, hogy könnyen érthetőek, másrészt, hogy pártatlanok és objektívek legyenek. Ez utóbbi például kifejezetten fontos tényező volt számomra az egyik témánál. A Soros Györgyről szóló videóm kapcsán sok energiát fordítottam arra, hogy független tudjak maradni, hiszen ez egy elég érzékeny téma. A célom az volt, hogy az angol font bedöntésének történetét meséljem el úgy, ahogyan az történt, a nézők pedig eldönthetik, hogy a hallott információk alapján milyen véleményt alkotnak.”  

Csenge már számos videót készített és még ennél is több tervvel rendelkezik, melyeket az idei évben meg is szeretne valósítani. Aki esetleg kedvet kapott a videókhoz, ezen a linken megtekintheti Csenge csatornáját.

Fiatal hang a nagyok világában, több tízezren támogatják az ötletet - Dörner Csenge youtuberrel beszélgettünk Tovább
A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

Dubéczi Zoltánnal, a jegybank oktatási programjainak főkoordinátorával beszélgettünk (I. rész)

b_v_173.jpg

Színvonalemelés, nemzetközi mércék, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Néhány hete az egyetem könyvtárában átadták az MNB Könyvsarkot, többek között erről is beszélgettünk Dubéczi Zoltánnal, a jegybank elnöki főtanácsadójával, az MNB oktatási programjainak főkoordinátorával.

2020.12.11. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az MNB és a PABooks az elmúlt években számos új tudományos munkát adott ki közgazdasági, pénzügyi, geopolitikai és menedzsment témákban.

Az MNB Könyvsarok programot azért találtuk ki, hogy a témákban született könyveket, kiadványokat az MNB-vel együttműködő egyetemek hallgatói részére az egyetemi könyvtárakban elérhetővé tegyük

– mondja Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. A gyűjteményben az MNB saját könyvei mellett folyóiratok és egyéb kiadványok is helyet kapnak majd.

dr_dubeczi_zoltan_portrek_highres-0513-kozeli.jpgAz első gyűjteményt szeptember 1-jén adták át a Pécsi Tudományegyetemen, ezt további egyetemek könyvtárai követik. Pécsett szeptemberben még lehetett rendezvényt tartani, a Corvinuson a járvány miatt már nem. “Azzal, hogy a Könyvsarok tábla felkerült, és a könyveket elhelyezték, átadtuk az MNB Könyvsarkot és használhatják a hallgatók. Az MNB Könyvsarkot az időközben megjelenő újabb könyvekkel félévente frissíteni fogjuk. Remélhetőleg fél év múlva, az akkor érkező könyvcsomag átadása alkalmából már szervezhetünk programot is, később pedig további szakmai programokat is tervezünk.”

„Az MNB könyvek nagy terjedelmű, vastag, majdhogynem kódex méretű könyvek, melyeket évről-évre adunk ki” – mondja Dubéczi Zoltán. „Ilyen például az Egyensúly és növekedés, a Versenyképesség és növekedés, az Etikus közgazdaságtan vagy a Modern jegybanki gyakorlat.”

Vannak olyan MNB kiadványok, amelyek meghatározott időközönként jelennek meg. Ilyenek például a Pénzügyi stabilitási jelentés, az Inflációs jelentés vagy a Lakáspiaci jelentés. Akadémiai szinten is jegyzett folyóirat a Hitelintézeti Szemle, melynek kínai nyelvű válogatáskötetei is vannak.

A jegybank alapítványának könyvkiadója, a Pallas Athéné Books könyvei is kiemelt szerepet kapnak. Elsősorban külföldi egyetemi kiadók könyveit adják ki magyarul, pár hónappal az eredeti megjelenésük után.

„A könyvsarok tehát az MNB könyvekből, az MNB rendszeres és eseti kiadványaiból, a Hitelintézeti Szemléből, geopolitikai témájú könyvekből és a PABOOKS könyveiből áll össze.”

Dubéczi Zoltán szerint „fontos, hogy egy helyen elérhető legyen mindaz a szellemi termék, ami könyvekben, folyóiratokban, szakmai kiadványokban testesül meg.

"A hallgatók ezt látva tudhatják, hogy a könyvtárban kereshetik az MNB és a PABooks kiadványait."

A kiadványok negyedévente, a könyvek egy-két hetente jelennek meg, ezért a könyvtárat is folyamatosan frissíteni fogják.

Az MNB Könyvsarok nemcsak országos, hanem Kárpát-medencei program. „Határon túli, magyar nyelvű képzéseket is folytató egyetemekre, karokra is szeretnénk eljuttatni ezeket a könyveket. Az erdélyi és felvidéki hallgatók számára is kiváló lehetőség, hogy az MNB Könyvsarok könyveit ingyen olvashatják és tanulhatnak belőlük.”

b_v_219_1_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gyakorlatiasság, nemzetköziesítés, verseny és utánpótlás

Miért van szükség arra, hogy az MNB szerepet vállaljon a felsőoktatásban? Dubéczi Zoltán szerint az a céljuk, hogy emeljék a magyar közgazdaság-tudományi képzés színvonalát. „Azt szeretnénk, hogy több gyakorlati ismeret, több gyakorlati tudás kerüljön be az oktatásba”.

Fontosnak tartjuk a nemzetköziesítést is. Célunk, hogy minél több külföldi oktató jöjjön Magyarországra, valamint ösztöndíjakat adjunk magyar hallgatóknak, hogy menjenek külföldre tanulni

– mondja az MNB elnöki főtanácsadója. „Ennek érdekében több száz külföldi oktatót, jegybanki vezetőt hívtunk meg, ezt jellemzően mi finanszíroztuk. Ez a vírus miatt megakadt, de online is próbáljuk folytatni”.

Az utánpótlásképzés sem elhanyagolható szempont. „Van egy olyan célunk is, hogy szélesítsük azt a bázist, ahonnan a Magyar Nemzeti Bankhoz kerülnek a fiatalok, és javítsuk a felkészültségüket. Tehát magunkra is gondolunk, amikor a Corvinus különböző programjaiban részt veszünk.” Dubéczi Zoltán azt mondta, a hallgatók közül most is sokan dolgoznak gyakornokként vagy pályakezdőként az MNB-nél.

A verseny az egyetemek és a hallgatók között egyaránt fontos szempont, amit a jegybank elnöki főtanácsadója is kiemelt. „Az MNB 2016-ban hívta életre Kiválósági Ösztöndíjprogramját, mely nagy sikerrel működik immár ötödik éve."

A tanulmányok támogatása mellett egyértelmű cél, hogy növeljük a versenyt, ami jobbnál jobb teljesítményt hozhat elő.

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban Tovább
Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson

v_zs_0030.jpg

A Corvinus Egyetem megújulásának következő projektjében egy átfogó, integrált üzleti alapszakot hoztak létre, így a jelentkezőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, melyik szakirány határozza meg az egész karrierjüket. Milyen szakokat vonnak össze? Mi az a 16 specializáció, melyek közül választani lehet? Mi áll a döntés hátterében? Ezekről kérdeztük Aranyossy Mártát, a Gazdálkodási és menedzsment szak felelősét.

2020.12.10. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A Budapesti Corvinus Egyetem megújulása komoly változásokat hozott nemcsak az egyetem arculatát és felépítését, hanem az alap- és mesterszakok, valamint a szakirányú továbbképzések kínálatában is. A Gazdálkodási és menedzsment alapszak megújulása 5 szakot és 11 intézetet érintett, és több mint 100 ember vett részt a fejlesztésben. Az egyetem megújulásának egyik legnagyobb projektje 2021 szeptemberében debütál.

A Gazdálkodási és menedzsment szak mindig is az egyik legkedveltebb szak volt a diákok között. Ezt nemcsak a jelentkezők száma, hanem a magas jelentkezési pontszámok is mutatják.

"Erre az alapszakra elsősorban kiemelkedő pontszámmal rendelkező diákok kerülhettek be, míg a többi szaknál az alacsonyabb pontszám nagyobb átjárhatóságot biztosított. Az integrációs döntés mögött részben a legkiválóbb alapszakra jelentkező hallgatók munkájának elismerése  áll - nekik szeretnénk minél több lehetőséget biztosítani az üzleti továbbtanulásra” - mondja Aranyossy Márta, a Gazdálkodás és menedzsment szak felelőse. “Ezenkívül egy olyan lehetőséget kínálunk a gazdaság iránt érdeklődő felvételizőknek, aminek köszönhetően nem kell 18 évesen eldönteni, hogy pontosan milyen szakterületen szeretnének továbbtanulni.”

Alapozás az első két évben, specializációk a harmadikban

kg_2_2.jpg

A korábbi szakokon nagyrészt ugyanolyan alapozó tárgyakat tanultak a hallgatók. Az első néhány félév így hasonló volt ezeken a szakokon, ezután kezdődtek el a szakspecifikus tárgyak.

A nehézség az volt, hogy a felvételizőknek rögtön az érettségi után dönteniük kellett a szakterületükről. Ez azt jelentette, hogy 18 évesen tudniuk kellett, mit szeretnének tanulni, milyen területen szeretnének elhelyezkedni később. A Corvinus most ezt teljesen újraformálta, és  szabadabb utat adott a gazdaság iránt érdeklődő diákoknak.

“Az első két évben egy módszertani, közgazdaságtani és üzleti megalapozás történik, míg a harmadik évben a hallgatók akár két specializációt is választhatnak a tizenhat közül” - magyarázza Aranyossy Márta. “Azt fontos kihangsúlyozni, hogy az integrált szakok nem szűnnek meg, továbbra is lehet tanulni a Corvinuson marketinget, turizmus, emberi erőforrás menedzsmentet vagy agrobizniszt - csak a hallgatóknak később kell választaniuk a szakterületek közül, amikor már biztosabbak a gazdasági tudományokban és egy élesebb kép él bennük a jövőjüket illetően.”

Két félév, két specializáció, akár eltérő területen is

outlook-0bxzbcr0.png

Kép: Budapesti Corvinus Egyetem

“A specializációk nagy részét magyarul oktatjuk, kivéve a Strategic Analysis-t, ami angol nyelven készíti fel a hallgatókat a stratégiai tanácsadó karrierre” - emeli ki Aranyossy Márta. A tizenhat specializáció közül akár kettőt is lehet választani, és talán az egyik legnagyobb bónusza ennek a szakmegújulásnak, hogy két teljesen különböző területet is ki lehet próbálni. Ha valakit érdekel az üzleti jog, de közben a üzleti digitalizációba is belekóstolna, akkor erre minden lehetőség adott számára.

“A specializációk közül sok - köztük például az akár duális formában Székesfehérváron tanulható Sportgazdaságtan specializáció - olyan egyedi, hogy egész Magyarországon csak a Corvinus Egyetemen található. Próbáltunk olyan specializációkat kialakítani, melyeknek egyedi értéke van a magyar és a régiós kínálatban. Ilyen például az Értékteremtő folyamatok menedzsmentje specializáció, amely szakterületet eddig csak mesterszinten tanulhattak a diákok” - mondja Aranyossy Márta.

A specializációkon kívül a szak tantárgyai és a felépítése is megújul - sokkal gyakorlatorientáltabb lesz, mint az általános alapszakok. “A hallgatók második évben három projekttárgyat fognak tanulni (stratégiai és üzleti tervezés, vállalkozásindítás, projektmenedzsment témákban), amik életszerűbbé teszik a képzést és elősegítik a komplex problémamegoldási készségek fejlődését“ - hangsúlyozza a szakfelelős.

Nemzetközi félév, tantárgyelfogadási procedúrák nélkül

Az Erasmussal, Campus Mundival, nemzetközi félévvel járó procedúrák után a megújult Gazdálkodási és menedzsment alapszak egy kedvező, új lehetőséget nyit meg a diákok számára, akik külföldön szeretnének tölteni egy félévet. “Mivel a harmadik évben a diákoknak kizárólag a választott specializáció(k)ra kell koncentrálniuk, ezért olyan is megtörténhet, hogy valakinek “megmarad” egy szabad féléve. Ha valaki csak egy specializációt választ, akkor a harmadik évben egy külföldi egyetemen is kipróbálhatja magát, anélkül, hogy a tantárgyelfogadás miatt különösebb erőfeszítéssel kellene egy külön szemesztert felszabadítania” - mondja a szakfelelős. 

o_zs0099.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Mi áll a döntés hátterében?

“A szakmegújulásnak három motiváló tényezője volt” - mondja Aranyossy Márta. “Az első a hallgatók számára kínált szélesebb lehetőség és a felvételi ponthatárok igazságos, a hallgatói kiválóságot elismerő egységesítése. A második a munkaerőpiaci visszajelzések figyelembevétele, ahol az átfogó és egységes alaptudás nagyon jó visszhangra talált, ezt gyors elhelyezkedéssel és magasabb kezdőfizetéssel jutalmazzák. Legutolsóként pedig az első félévek hasonlóságait említeném, hiszen az összeolvadó szakokon tanult tárgyak korábban is nagy átfedésben voltak, így logikus megoldásnak tűnt a szakok összekapcsolása."

A Corvinus a megújulás során rengeteg kutatást végzett az egyetem a régióban és a globális piacon egyaránt. “Ha világszinten megnézzük az egyetemek által kínált alapszakok számát, akkor láthatjuk, hogy sokan lényegesen kevesebb és átfogóbb alapszakot hirdetnek meg, mint a Corvinus - ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedik a mostani fejlesztés is. De természetesen még az öt szakot érintő összevonás után is sokszínű alapszakos kínálattal várjuk a jelentkezőket.”  - mondja Aranyossy Márta.

Jelentkezz egy szakra, öt közül választhatsz - Megújul a Gazdálkodási és menedzsment alapszak a Corvinuson Tovább
MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel 

pic-1.png

A Budapesti Corvinus Egyetem modernizációs és innovációs folyamatának újabb mérföldkövéhez érkezett meg. A héten már a hallgatók is kezükbe vehették és kipróbálhatták az új applikációt, melynek fejlesztésében és tesztelésében aktív részvételt vállaltak az egyetem hallgatói is. Interjúnkban őket, Baji Vivient, Barta Ferencet, Orbán Emesét, Székely Gellértet és Vaskó Balázst kérdeztük. 

2020.12.03. írta: Brándisz Ádám

Nyáron érkezett az üzenet, hogy részt vehetünk a fejlesztési projektben. Érdekel az IT és az ötletet is kifejezetten jónak találtam, ezért jelentkeztem a csapatba - mondja Gellért.

A projekt idén indult el, és a kezdetektől fogva részt vettek benne hallgatók is, akár ötletelésről, fejlesztésről vagy tesztelésről volt szó. A hallgatók bevonásával kapcsolatban érdekes és egyedülálló helyzetben van az egyetem. Több ezer tehetséges fiatal tanul a Corvinuson, akik potenciálisan részt tudnak venni egyetemi projektekben, akár gyakornokként, akár teljes értékű munkavállalóként. Ahogy ez az applikáció is bizonyítja, egyre több lehetőségük van a hallgatóknak bekapcsolódni a fejlesztésekbe. 

pic-2.png

“Már pár éve ki szerettem volna próbálni a tudásomat éles környezetben is. Egy korábbi gyakornoki program után ezt a lehetőséget is megragadtam. Beküldtem az önéletrajzomat és egy rövid, ám részletes egyeztetés után be is kerültem a csapatba” - mondja Feri. A hallgatói részvétel az egyetem vezetése számára egyértelmű volt, hiszen a célcsoportot is ők jelentik.  “Az applikációt nagyrészt a hallgatók fogják használni, így jó kezdeményezés, hogy minket is bevontak a projektbe. Számtalan ötlet született a külsős fejlesztői csapat és a hallgatók közös ötleteléseiből, ezek nélkül nem sikerülhetett volna ilyen jól az alkalmazás.” Gellért véleményével a többiek is egyetértettek. Az egyik ilyen funkció az applikáción belül a hallgatók közötti jegyzetmegosztás lehetősége, melyet a tanóra felületén érhetünk el. 

Emese a nehézségeket is megemlítette a pozitívumok mellett.

Ez a projekt mindannyiunknak kihívást jelentett. Én úgy érzem, mindenki beleadott apait-anyait, és nagy lelkesedéssel, alaposan dolgoztunk.

"Én fogtam össze a kilenc fős tesztelői csapatot, ami a nagy lehetőség mellett nagy felelősséget is jelentett. Nehéz volt a sok inputot rendszerezni. Ennek ellenére meglepően olajozott és gördülékeny volt az együttműködés, mind a fejlesztőkkel, mind az egyetemi dolgozókkal.” 

A szakmai alaposságra Balázs is reflektált. “A jelenlegi, első verzió nemzetközi gyakorlatok, fókuszcsoportos interjúk és hallgatói ötletek alapján készült. A további munka során még hangsúlyosabb szerepet kapnak a hallgatói javaslatok az applikáció fejlesztésében. Ennek egyik csatornája a minden hallgató számára elérhető "feedback" funkció, amelyen keresztül a felhasználók közvetlenül meg tudják osztani az ötleteiket a fejlesztőkkel. Mindenkit bíztatnék, hogy írja meg az észrevételeit, mert azok a következő verziókban akár meg is jelenhetnek." 

pic-3.png

A számtalan funkció mellett több hasznos tulajdonsága is van az applikációnak, például az angol nyelvű változat.

Örülök neki, hogy nemcsak a magyar, hanem a külföldi hallgatókat is képviselni tudtuk. Számomra ez kifejezetten fontos, hiszen én is angolul tanulok Communication and Media szakon, így gyakran megtapasztalhattam a többiek problémáit - mondja Vivi.  

Az appon keresztül a hallgatók nemcsak az aktuális órarendjüket és vizsgáikat láthatják, hanem az egyetem híreiről is azonnal értesülnek. A számtalan funkcióból mindenkinek lesz saját kedvence. “Személy szerint nekem legjobban a térkép funkció tetszik, bár ez lehet a számtalan munkaóra miatt van, amit a többiekkel beletettünk. Először az alaprajzokat digitalizáltuk, majd szisztematikusan végigjártuk az egyetem épületeit, és egyeztettük a terveket a valósággal. Mire végeztünk, szerintem pár milliméter lekopott a cipőink talpáról” - mondja Feri nevetve.  

A várt fogadtatásról is megkérdeztük a hallgatókat.

Egyértelműen pozitív visszajelzésre számítok a hallgatók és a tanári kar részéről is. Egy ilyen kaliberű alkalmazás mindenkinek az előnyére válhat - mondja Vivi.

Feri ugyanakkor kicsit szkeptikusabb: “Szerintem lesznek azért negatív kritikák is, de remélem, hogy ezek elsősorban konstruktív észrevételek lesznek. Vegyük figyelembe, hogy mégiscsak egy országosan egyedülálló projektet valósítottunk meg, ami nem egy átlagos rutinmunkának számít.” 

Képek forrása: Budapesti Corvinus Egyetem

MyCorvinus app – Sikerprojekt hallgatói együttműködéssel  Tovább
Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története

liza_1.jpg

Minden vágyad egy borongós őszi estén egy nagy, puha takaróban eltűnni, és érdeklődsz a magyar tervezők iránt? Ismerd meg Jurczyszak Elisabeth, volt corvinusos hallgató izgalmas kreációját, a Roomie-t, és kövesd végig a történetet, ahogy Liza vállalkozóvá vált!

Írta: Burkus Brigitta, képek: Jurczyszak Elisabeth 

Liza második évét kezdte meg az egyetemen, mikor elhatározta: vállalkozói pályára lép. Választása végigkísérte tanulmányait: mire kilépett az egyetemről, teljes állásban menedzselte a cégét. A szép iránti szeretetéből és a praktikusság iránti igényből született meg a Roomie: a kínálat főként kézműves takarókból, párnákból és kisállat-fekhelyekből áll, azonban nem ritkák az egyéni megrendelésre készült darabok sem.

Liza képes volt kihagyni egy évet, miután egy pont híján nem vették fel a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakára. “Csak erre az egyetemre, csak erre a szakra szeretettem volna bekerülni.” Mindig is a kommunikáció érdekelte, ezen belül pedig az online marketing. Első gyakornoki munkáinak bár nagyon örült, már azokban érezte azt, hogy az a foglalkoztatási mód nem felel meg az elképzeléseinek. Ezek után még adott néhány esélyt multinacionális cégeknek, ám az ott töltött idő alatt ugyanez igazolódott be számára.

A Közgazdásznál büszkék vagyunk egymás sikereire. Fontos célunk, hogy olyan cégeket mutassunk be nektek, melyek gyökerei a Corvinushoz köthetők. Korábban már írtunk a munch.hu-ról, akik az ételpazarlással veszik fel a versenyt, illetve a Senzorium csapatáról, akik a sörkóstolás világát tudományos szemszögből közelítik meg. Vállalkozol, és a Corvinusról indultál? A kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu címen megoszthatod velünk történeted! 

Vajon mi készteti az embert arra, hogy a saját lábára álljon?

Nem azzal volt a baj, amilyen munkát végeztem, hanem azzal, hogy milyen feltételek mellett. Nem tudtam elképzelni, hogy életem nagy részét olyan emberekkel töltsem, akik nem a családom. Ekkor jöttem rá, hogy az egyetlen út számomra az, ha saját vállalkozást alapítok. Sosem tartottam magam igazán vállalkozó típusnak: csomó olyan jellemvonásom hiányzik vagy van meg, ami normál esetben ellehetetlenítené, hogy vállalkozzak, mégis belevágtam – mondja Liza.

“Alapvetően mindenféle különösebb kötési előismeretek nélkül kezdtem el az egészet, igazából tetszettek a nagy, vastag fonalból kötött takarók, és ezt gondoltam tovább. Maga a vonal és a név is a vállalkozás ötlete előtt született meg.”

Liza Kommunikáció- és Médiatudomány alapszakon végzett a Corvinuson. Úgy gondolja, nagyon fontos és hasznos volt rengetegszer prezentálni, kiállni és beszélni a többiek előtt. “A nyilvános beszédben megerősödött magabiztosságot mindenképp az egyetem hozta magával. A rengeteg projektfeladat rendszerezése és időbeosztás szempontjából szintén nagyon sokat hozzátett ahhoz, ahogy ma menedzselni tudom a teendőimet” - tette hozzá. “Az egyetem komplex csoportmunkái mellett az is hozzásegített ehhez, hogy közben dolgoztam is. Mindez elég szoros időbeosztást igényelt, és ezt meg kellett tanulni kezelni.”

Miért éppen kézműves termékek?

A kézműves lakberendezési termékek mellett döntött, mivel ő is nagyon szívesen vásárol saját készítésű, egyedi tervezésű tárgyakat. Nála nem volt opció, hogy valami olyat forgalmazzon, amit nem ő készít. Liza a fejlődést helyezi a középpontba, és olyan funkcionális termékek készítése a fő célja, ahol az esztétika találkozik a praktikummal. “Eleinte teljesen más anyagot használtam, ami nem volt praktikus. Bár fájó szívvel, de elbúcsúztam tőle, és lecseréltem. Ezt eleinte hibának könyveltem el, azóta viszont azt gondolom, hogy ha változtatni kell egy terméken, akkor ez azért van, mert mindig a fejlődésre kell törekedni. Nagyon igyekszem szem előtt tartani azt, hogy merjek változtatni, és jobbá tenni minden egyes termékemet, ha van rá lehetőségem.”

liza_2.jpg

Arra törekszem, hogy megoldásokat találjak a felmerülő egyéni problémákra. Például egy öreg kutyusnak készítettem egy olyan módosított kutyaágyat, amibe ő is kényelmesen bele tud mászni.

Sokszor kérnek tőle egyedi színt vagy formát, egyedi igényeknek megfelelően is szívesen készít termékeket. Például év eleje óta munkálkodik babatermékeken, melyeknek fejlesztésében, kidolgozásában édesanyák is aktívan részt vesznek: nagy szerepük van a döntéshozás, a véleményezés folyamatában.

Manapság nem igazán található meg vásárló és eladó között az a közvetlen kapcsolat, ami a Roomie esetében fennáll. Liza meg szeretné őrizni ezt a személyességet, a jövőt is így képzeli el. “Egyenlőre azt is nehezen tudom elképzelni, hogy a gyártást kiadjam a kezemből, a kommunikációt viszont szeretném megtartani. Nagyon élvezem ezt a részét: megvan a kapcsolat a végzettségemmel, és lényegében az online marketing iránti érdeklődésemet is tökéletesen ki tudom élni abban, hogy a social média felületeket kezelem.”

Miket tartogat a jövő?

Szinte biztos, hogy Lizának idővel szüksége lesz segítségre. “A későbbiekben nagyon szívesen foglalkoztatnék olyan embereket, akik rugalmasabb munkakörben képzelik el az életüket, vagy akiknek kimondottan erre van szükségük bizonyos élethelyzetek miatt” - tette hozzá. Nagy álma, hogy legyen egy saját műhelye, ahol az alkalmazottaival közösen végezhetnék a munkát, azt viszont nem várja el, hogy kötelezően mindenki onnan dolgozzon. “Ha valaki az otthoni munkakörnyezetet részesíti előnyben, részemről az is teljesen rendben van. A cél egy olyan munkahelyi légkört teremteni, ami számomra hiányzott, amit mindig is kerestem, és végül a vállalkozásomban találtam meg. Mindenképp szem előtt szeretném tartani, hogy ezeket a feltételeket biztosítani tudjam a munkavállalóim számára. Fontos, hogy ne kelljen két héttel előre szólni, ha a nap közepén van valami elintéznivaló.”

Liza arra törekszik, hogy a termékeiben közvetített otthonosság megtalálható legyen az elkészítési folyamatokban is. 

Azt az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban, amit soha nem éreztem egyik munkahelyemen sem. Nem gondolom úgy, hogy azért, mert hamar feladtam a harmadik próbálkozás után, hanem mert egész egyszerűen nem erre vagyok berendezkedve.

A kézzel készített, személyes tárgyaknak valóban más hangulata van, mint a tömegesen gyártottaknak. Bár jóval kevesebb készül belőlük, éppen a személyességük miatt nagyobb értékkel bírnak. “Vannak olyan dolgok, amikre azt mondom: úristen, ez mennyire gyönyörű! Én ezt sohasem tudnám megcsinálni. Aki készíti, annak pedig ez az élete: neki ez mindennapos.”

Liza szerint a technikákat nem volt nehéz elsajátítani - sokkal nehezebbnek találta a terméktervezés, a “kigondolás” folyamatát. “Ott nagyon sokat kell próbálgatni, elölről kezdeni, újra tervezni, még egyszer újragondolni az egészet…”

liza_5.jpg

Hogyan vágj neki egy vállalkozásnak? 

“Sok olyan kortársam van, aki szívesen elindítana egy saját céget, mert szeret valamit csinálni, csak nem mer belevágni, vagy nem tudja tovább gondolni, mert nincs elég ismerete arról, hogy hogyan kell” - mondja Liza. Úgy látja, nincsenek biztosítva a feltételek és a tudás a mi generációnknak ahhoz, hogy vállalkozni kezdjen.

Annyit hibázik az ember, ezt nem lehet kiküszöbölni. Ez egy ilyen dolog: hibázol és utána tanulsz belőle. Illetve lehet, hogy meg vagy áldva valamilyen isteni tehetséggel, és csak jó döntéseket hozol, de abszolút nem ez a jellemző. Igazából azt a gondolatot kell elengedni, hogy úgyis hibázni fogsz. Úgy kell belevágni, hogy tegyél meg mindent, ami tőled telik, és hozd ki magadból a legjobbat – de nem szabad összeomlani, ha valami elsőre nem úgy sikerül, ahogy elképzelted.

Ha csak három dolgot mondhatna, ami elengedhetetlen egy vállalkozás elindításához és működtetéséhez, Liza legelőször a kitartást, majd pedig a bátorságot, illetve a szenvedélyt említené. “Nekem nagyon nagy bátorság kellett ahhoz, hogy ebbe bele merjek vágni... És őszintén elgondolkodnék azon, hogy abbahagyjam, ha nem érezném azt, hogy örömmel tölt el mindaz, ami kikerül a kezeim közül.”

Az otthonosságot találtam meg a vállalkozásomban - Liza és a Roomie története Tovább
A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

butterfly-effect-2808334_1920.jpg

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kommunikációjába, akkor talán nem fogyna el évente több, mint 300 millió tonna műanyag, nem égne a Föld, és nem kellene félnünk, hogy a gyerekeink milyen bolygóra fognak születni. Mik a legjobb befolyásolástechnikai eszközök? Hogyan tudnak segíteni a klímaválság megakadályozásában? És milyen szerepe van a felnőttek edukálásának a Föld megmentésében? Ezekről a kérdésekről kérdeztük Dr. Újszászi Bogár Lászlót, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatót.

2020. 11. 07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

Mi a klímaválsággal kapcsolatban a legnagyobb probléma?

A nem megfelelő kommunikáció. A legnagyobb probléma, hogy nem vesszük figyelembe azokat a szempontokat, ahogyan az emberi agy ilyen szélsőséges jelenségek kapcsán működik, hanem a legtöbb esetben csak ontjuk a statisztikákat. Csak ezek használata meggyőzéstechnikai szempontból általában nem célravezető. Megjegyzem, hogy a koronavírusnál is ugyanez a probléma. A halálozások száma nem ad olyan érzelmi reakciót, mint egy személyes történet, ami az emberek szívéhez szól. Pedig az emberek érzelmi alapon döntenek.

Milyen befolyásolási technikákat lehetne alkalmazni a fenntarthatóság kérdésében?

A nulladik lépés, hogy nem szabad hergelni az ellentétes csoportot. Nem jó stratégia olyanok címkézni az ellentétes tábort, hogy sötétzöldek, anti-környezetvédők, az emberek, akik romba döntik a világot. Inkább a másik oldalról közelítsük meg a problémát, és hangsúlyozzuk azt, hogy a mi ideológiánk miért jó. 

1. Az egyik legfontosabb, hogy mindig a célközönséghez kell alkalmazkodni. Nem lehet ugyanazzal az üzenettel megcélozni a 70 év feletti nagymamát, mint a 19 éves egyetemistát. Az adott célcsoport pszichéjét tekintve kell kialakítani az üzenetet és kiválasztani a csatornákat.

2. Statisztikák helyett személyes történeteket és érzelmi töltetű üzeneteket kell megfogalmazni. Az archoz társított üzenetek hamarabb veszik rá az embereket a cselekvésre, mint a száraz statisztikák, amiknél  az egyén nem érzi a személyes kötődést.

3. A legjobb befolyásolási technikák az egyszerűség elvét követik. Minél egyszerűbben és érthetőbben kell megfogalmazni az üzeneteket, lehetőleg érzelmi kötődéssel fűszerezve. Ilyen például egy olyan egyszerű, a mindennapokba könnyen beilleszthető változás. Legyen könnyen érthető és könnyen alkalmazható változtatás. A legegyszerűbb az, ha már meglévő szokáshoz társítunk egy apró változást.

4. Végül pedig átgondoltan kell kommunikálni. Például azt, hogy a klímaválság problémáját egy minőségi réteg fontosnak tartja. A koronavírus kapcsán is az egyik legrosszabb kommunikáció a maszkot nem viselő emberek számszerűsítése volt, hiszen ha megnézzük, a teljes lakosság töredéke tartozott ebbe a csoportba, a nagy számok hallatán pedig az emberek túlzottan felnagyították őket.

p10011092.jpg

Dr. Újszászi Bogár László a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Doktori fokozatát az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Retorika szakirányán szerezte summa cum laude minősítéssel. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik vendégelőadóként. Az általa kidolgozott BDA komplex meggyőzéstechnikai rendszert már a Dubai University-n is tanítják. Az üzleti életben nagyvállalatoknak csinál cégreszabott meggyőzéstechnikai képzéseket és kutatásokat. Ügyfelei között van többek között a Caterpillar, a Lindab, Aegon, CIB Bank, DuPont, Tesco vagy a Konica Minolta.

A fenntarthatóság témakörében a közös cél vagy a közös ellenség lehet erősebb?

Én nem feltétlenül választanám szét a kettőt, hiszen a kulcs mindkettőben benne van: az érzelmi hatás.

A közös ellenségnél érdemes megemlíteni az összeesküvés-elméleteket. Ezen elméletek ereje, hogy egy bonyolult kérdést egyetlen egyszerű válasszal magyaráznak meg, amiben lehetőleg egy embert vagy szervezetet tesznek felelőssé történésekért. Gondoljunk például magára a klímaválságra. Rengeteg faktora van, de számos összeesküvés-elméletet gyártó csoport csak az öko-fasisztákat, egy emberellenes csoportot lát mögötte, akik ki akarják irtani a Föld lakosságát.

Véleményem szerint mindkét eszköz (a közös cél és a közös ellenség) hasznos lehet, de a korábbi tapasztalatokra építve sajnos a közös ellenségkép sokszor jobban összekovácsolja a csapatot, mint a közös cél. 

Mi befolyásolja jobban az embereket a fenntarthatóság kérdésében:  közeli ismerősök vagy influenszerek?

Robert Cialdini említi meg a Hatás című könyvében a társadalmi bizonyíték befolyásolástechnikai alapelvet, ami azt mondja ki, hogy az emberi agy ösztönösen követi a tömeget. Olyannyira igaz ez, hogy Solomon Asch a Stanfordon végzett híres kísérletét megismételték modern fMRI vizsgálatokkal és azt igazolták, hogy a tömeget nem követő egyének agyának ugyanaz a része aktív mint a fájdalom érzete során is. Tehát az agyunk alapvetően bünteti, ha szembe akarunk menni a tömeggel. Kutatás 

A befolyásolás nagyban függ az adott célcsoporttól. Az influenszereket, a kommunikációs csatornát az adott célcsoport alapján kell megválasztani. Influenszerek, azaz véleményvezérek egyébként mindig is voltak, csak nem ilyen formában. Ha egy embert rá akarunk venni egy cselekvésre, akkor azt kell neki mutatni, hogy mind a közeli környezete, mind pedig azok az emberek, akikre felnéz, helyeslik azt a cselekvést. 

img_5014_1.jpg

Ön szerint milyen szerepe van az oktatásnak a zöld életmódban?

A klímaválság kapcsán az egyik kulcsfontosságú elem az edukálás. Ez nemcsak a kisiskolásokra, tanulókra igaz, hanem a felnőttekre is. Úgy gondolom, hogy a zöld gondolkodásmódot minél hamarabb el kell ültetni a gyerekek fejében, de az edukálás ugyanolyan fontos a felnőtteknél is. Ha valaki nem tudja pontosan, hogy mi a probléma, hogyan tud ellene tenni és mi lesz az ő egyéni hozzájárulása a megoldáshoz, akkor nagy valószínűséggel nem is akar majd változtatni. 

Ön szerint hány éve van még hátra a Földnek?

Ez nagyon sok dologtól függ, ezért nem is szeretnék, és nem is tudok egy pontos évszámot mondani. Egyben biztos vagyok: ha abban bízunk, hogy az emberek megfelelő kommunikáció és környezetátalakítás nélkül fogják óvni a Földet, akkor biztos, hogy nincs sok hátra. Ebben nem szabad bíznunk! A hatásos kommunikáció lenne az egyetlen lehetőség, amivel valódi sikereket érhetnénk el.

Képek forrása: Dr. Újszászi Bogár László

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben Tovább
Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke.

Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke.

1_szerk.jpg

Eseménydús, nemzetközi, jó hangulatú. Ez a CEMS Club, ami a világ egyik legrangosabb képzéséhez építi fel a közösséget. A közösséget, ami támogat, segít, ahol barátot és mentort egyaránt találhatsz, mindezt Kápli Dorottya vezetésével. Álmodtál már róla, hogy diákszervezeti elnök legyél? Hogy egy igazi nemzetközi csapatot segíthess? Most megtudhatod, hogy milyen egy elnök élete, mik a legnagyobb kihívások és a leghálásabb feladatok!

Írta: Belayane Najoua, képek: CEMS Club

Mi az a CEMS Club?

A CEMS képzéshez hozzátartozik, hogy minden partneregyetemnek van egy CEMS Clubja. Ez azért fontos, mert így kialakul egy nagyon erős közösség is. A Club feladata a közösségépítés, a szakmai és nem szakmai programok megszervezése és a karrierépítő networking. Ezenkívül a külföldi hallgatók integrálásában is segítünk.

Mik a legkedveltebb programok?

Az alumnikkal együtt szervezett programok közül a mentorshipet emelném ki. Ez egy fél éves program, aminek az elején van egy open night ahol meg lehet ismerni a mentorjelölteket, utána pedig jelentkezni lehet a CV-vel programba. Az alumnik gyakran képviselnek egy-egy vállalati partnert is, ami egy kifejezetten jó összeállítás, mert nemcsak a CEMS-es életben tud segíteni a hallgatónak, hanem karriertanácsadásban és kapcsolatépítésben is.

image-3.jpeg

A nem szakmai programoknál a táborok szoktak a legjobban sikerülni, mert ott tud összekovácsolódni igazán egy csapat. A legutóbbi táborunk februárban volt, ami nagyon jól sikerült, és szerintem nemcsak a hallgatók találtak egymásra, hanem a vezetőség is. 

A legszakmaibb programok között szerepel a Rotation Dinner (erről egy korábbi cikkünkben bővebben olvashattok), illetve a táborokban is tartunk egy karriernapot, amit az alumnik és a vállalati partnerek egyaránt meglátogatnak.

Különleges eseményként pedig a már hagyománnyá vált Charity Run szerepel a lista élén, ahol mindenki összefog egy jó ügy érdekében. Részt vehetnek alumnik, vállalati partnerek és aktív hallgatók is. Ez idén online került megrendezésre, de így is hatalmas sikert aratott és a kitűzött cél másfélszeresét teljesítettük.

image-2.jpeg

Mit adott neked a CEMS?

Legszívesebben a külföldi, Stockholmban töltött félévemre emlékszem vissza. Egy kihívásokkal teli, élménydús félév volt, amikor megismerhettem egy másfajta oktatási rendszert, egy másik kultúrát és egy igazi nemzetközi közeg szerves része lehettem. 

A másik az elnöki időszakom első másfél hónapja volt, amikor nagyon intenzíven belevetettük magunkat a munkába: stratégiát terveztük, téli tábort szerveztünk, minden hétre kitaláltunk egy-egy eseményt, és úgy éreztük, hogy ez lesz a mi évünk. Habár a vírus ezt egy kicsit kettétörte, de így is nagyon büszke vagyok a csapatomra, és arra, amit elértünk.

Milyen képességeket szereztél a CEMS-es időszak alatt?

Egy szinttel magasabbra vitte az angol nyelvtudásomat. Mivel a CEMS-es tantárgyak mindegyike angolul zajlik, ezért egy nyelvileg hihetetlen magas fokozatra emeli a tanulók angol nyelvtudását. Ezenkívül a nemzetközi környezet ad egy pluszt a CEMS-es diákoknak, hiszen annyiféle ember, kultúra, nyelv keveredik, ami egy általános mesterszakon szinte biztosan nem történne meg.

Hogyan lettél a CEMS Club elnöke?

dori.jpg

Az első félévemben rögtön belecsöppentem a CEMS-es élet sűrűjébe, és kiköltöztem Stockholmba. Az utazás megszervezése miatt pont lecsúsztam a CEMS Club Stockholm Boardba való jelentkezésről, de a stockholmi csapatot a kommunikáció terén segítettem. A novemberi jelentkezésnél nézegettem a megpályázható helyeket és ahogy az elnöki pozíció ott lebegett a szemem előtt, feltettem magamnak a kérdést:

Meg merem pályázni a CEMS Club elnöki pozícióját? Lesz-e elég kapacitásom, hogy akkora energiával és lelkesedéssel végezzem a munkát, ahogy szeretném? És úgy döntöttem, hogy igen. A CEMS-es lét olyan magabiztosságot és talpraesettséget adott, ami felkészített erre. Elkészítettem a motivációs videót (ami nem volt olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik), ez annyira elnyerte az aktív tagok elismerését, és egy interjú után hirtelen a CEMS Club elnökévé váltam. 

Hogyan zajlanak a napjaid, és milyen feladataid vannak?

A legfontosabb feladatom a saját csapatom segítése és koordinálása. Habár kis csapat vagyunk, de nekem az elnöki pozíció már a jelentkezés pillanatában is azt jelentette, hogy ha valakinek segítségre van szüksége egy feladathoz, akkor azt maximálisan meg tudjuk neki adni. Így a COVID alatt a legnagyobb nehézség a motiváció megtalálása volt. A szürke, bezárt hétköznapokban olykor nagyon nehéz volt motivációt és lelkesedést adni a csapatomnak, ezért sokat kutattam és olvastam a témában. Egy normális félévben az összes esemény sikerességének a felelőssége nálam van, illetve én tartom a kapcsolatot az egyetemmel is. Azt mondanám, hogy a CEMS Club elnöki pozíciója nagyon sok energiát kíván, de nagyon hálás feladat, és szerencsésnek érzem magam, hogy betölthetem ezt a pozíciót.

Mit adott neked a CEMS elnöki pozíció?

Ez egy nagyon menedzselős feladat. Már a kezdeteknél, amikor kitaláltuk a stratégiát, az volt a cél, hogy a tagság számára egy élményekkel teli és szakmailag kiemelkedő félévet tudjunk adni. Szerettem volna egy erős csapatszellemet, állandó motivációt akartam adni, és ezért az elnökségem alatt olyan tapasztalatokkal és képességekkel gazdagodtam, amit máshol nem találtam volna meg. Így, a vége felé közeledve nagyon boldog vagyok, hogy túlléptem a kezdeti félelmeimen és képes voltam kockáztatni, mert ebben a játékban 100 százalékban csak nyertem.

Vállald be a kihívást és nyerj életre szóló élményeket - Így lett Kápli Dorottya a CEMS Club elnöke. Tovább
Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

23897407_10155892318112229_1197187032_o.jpg

2016-ban egyetlen nőt sem jelöltek MTA levelező tagnak, pedig a nők ma már jelen vannak a tudomány számos színterén. Az egyetemi hallgatók között több nő van, mint férfi. Hova tűnnek a nők az egyetem után? A 21. században is a feminista alapértékekért kell harcolni? Elnököt választhatunk, de tudományos vezetőt nem? Ezekről a témákról beszélgettünk Nagy Beáta egyetemi oktatóval és genderkutatóval. (A cikk írása közben jött a hír, hogy Freund Tamás, az MTA új elnöke, is fontosnak tarta a bizottság munkáját, így Nagy Beáta továbbra is részt fog venni ebben a megtisztelő feladatban.)

Írta: Belayane Najoua

Tanulmány: 2019 ismét a „nők éve” az akadémián – törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

Miért jött létre a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság 2016-ban?

2016-ban az MTA közgyűlésén mindenki meglepetésére és megrökönyödésére egyetlen nőt sem választottak meg levelező tagnak, márpedig ez az teljes jogú akadémikussá válás első lépése. Ez az eset, ami a 21. században szokatlan és kiábrándító volt, nagy vitát generált a Magyar Tudomány hasábjain. Ez nem csak a Magyarországon kutatók körében zajlott: a magyar helyzet híre Oxfordig is eljutott, hiszen több magyar kutató tagja külföldi tudományos akadémiának is. (cikk) Lovász László, az MTA akkori elnöke ezért a bizottság létrehozása mellett döntött, és engem is felkért annak tagsági pozíciójára. A bizottságnak  három fő célja volt:

1. megvizsgálni, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a nők nem kerülnek be  akadémikusnak;

2. beszélgetni ezekről a problémákról a vezető pozícióban lévő férfiakkal a már akadémikus nők segítségével;

3. javaslatok és intézkedések kidolgozása, amelyek megváltoztatják a helyzetet.

Tud-e konkrét intézkedéseket mondani más országból, melyek elősegítik a nők előretörését a tudományos életben?

Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly intézkedéseket vezettek be, hogy legyen egy nőket támogató rendszer. Mindkét országban vannak előnyben részesítési szabályok, amik előírják, hogy a szabad helyek bizonyos részére kizárólag nőket lehet jelölni.  

A belső kutatásuk szerint az akadémikusok 71%-a ismert alkalmas női jelöltet, de csak 61,5%-a tervezte, hogy jelölni is fogja. Mi lehet ennek az oka?

Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy nem a saját tudományterületén belül lát rátermett jelöltet. Ráadásul az akadémiai osztályok szempontjából fontos olyan jelöltet indítani, aki esélyes a megválasztásra. A szabályok szerint, ha valakit háromszor jelölnek, és mindhárom sikertelen, akkor többet nem jelölik az adott tudóst. Véleményem szerint ez is  áll a számok mögött:  ha a jelölő ismer is egy megfelelő női jelöltet, de bizonytalan abban, hogy a jelöltnek lesz-e elég támogatója, akkor nagy valószínűséggel inkább nem fogja jelölni.

pexels-abby-chung-1106468.jpg

Kép: Abby Chung, Pexels

Mit jelent a tanulmányban említett szivárgó vezeték?

Ez a kifejezés a nők a tudományos világban kialakult helyzetére használt metafora. Képzeljünk el egy karrierpályát, amin nagyon sok tehetség elindul, és azt látjuk, hogy bizonyos pontoknál a legtehetségesebb nők eltűnnek: anyaság, gondoskodás, külföldi utazások hárítása miatt, ezért szépen  eliszivárognak. Ha egy kutató valamilyen oknál fogva, legyen az a családalapítás, idősgondozás, kikerül a “csőből”, akkor nagyon nehéz oda visszakerülni. A bizottság hároméves munkája során arra is fény derült, hogy a nők sokkal több olyan lehetőséget hagynak ki, ami a kutatói életüket fellendíthetné, mint a férfiak. Nehezebben fogadnak el egy külföldi pozíciót, vagy egy több hónapos külföldi kutatást, egyszerűen azért, mert több olyan tényező van az életükben, amiktől nem tudják, nem szeretnék függetleníteni magukat, a férfiak pedig sokkal jobban hárítják maguktól ezeket a társadalmi reprodukcióval kapcsolatos feladatokat.

Mit gondol Somogyi Péter javaslatairól, ami a nők MTA-ba kerüléséről szól?

Minden olyan felvetés ami oldja ezt a nagyon merev struktúrát, és elősegíti az akadémiai tagságra érdemes nők előrejutását, nagyon hasznos és megfontolandó az egész magyar kutatói élet számára. A nők számos tudományterületen bizonyították, hogy ugyanolyan értéket tudnak nyújtani a tudományos életnek, mint a férfiak.

Ennek ellenére sokkal többen hivatkoznak férfiak által írt tanulmányokra, mint a nők által írtakra. Ebből is látszódik, hogy a nőknek többet kell lerakniuk az asztalra  ugyanolyan szintű elismerésért, mint a férfiaknak. A férfiaknál elfogadott egyfajta szakmai önfényezés, míg a nőknél ezt általában negatívumként kezelik. 

Milyen tudományterületeken van a legnagyobb változás a nemek között?

Az orvostudomány változott legnagyobb arányban, illetve a társadalomtudományoknál is megnőtt a női kutatók száma. Nemzetközi szinten a STEM pályák (Természetudomány, Technológia, Mérnök, Matematika) tapasztalható nagyobb változás.

pexels-chokniti-khongchum-3938022.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Ön szerint mi az oka annak, hogy az orvosi tudományoknál van a legtöbb női tag?

A kölcsönös támogatás és a szakmai szolidaritás a láthatóan fontos  támasza az orvosi területen kutató nőknek. Az elmúlt három év során is rengeteg fórumot és előadást tartottak fiatal nőknek, és hihetetlenül komolyan vették a pályakezdők által megfogalmazott problémákat. Nemcsak meghallgatták azokat, hanem tenni is próbáltak a megoldásért.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg a bizottság?

Két fontos javaslatot érdemes megemlíteni, amiből egyet elfogadtak, a másikat pedig reméljük, hogy a jövőben sikerül majd alkalmazni. Az MTA létrehozott egy ösztöndíjat, amit olyan gyerekes szülők kaphatnak meg, akik a gyereknevelés miatt jelentős időhiányban szenvednek, így a kutatói produktivitásuk is alacsonyabb, mint a gyerekvállalás előtt volt. Egy másik kezdeményezésünkben pedig olyan előadásokat javasoltunk, amiben az egyes tudományterületeken tevékenykedő nők bemutathatják az eredményeiket, az éppen zajló kutatásaikat. Ez láthatóvá tenné a női teljesítményeket is. Ezért is örülök, hogy a bizottsági munka rövidesen folytatódik.

Kedves Olvasó! - Mit vigyél magaddal ebből az interjúból?

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság felállítása nagy előrelépést és fontos üzenetet jelent az egész társadalom számára. A nemek közötti egyenlőtlenség, habár egyre kisebbnek látszik, nem tűnt el a társadalomból, még a legfejlettebb országokban sem. Nagyon hosszú folyamat áll előttünk, legyünk akár nők, akár férfiak. Nőként küzdeni kell, és támogatni egymást, hogy érvényesülni tudjunk, míg férfiként fel kell használni a nemünkből fakadó privilégiumot  az egyenlőség megvalósításáért, és ki kell állni a valódi értékek mellett attól függetlenül, hogy nőt vagy férfit illet az elismerés. Ha ez sikerül, akkor rá fogunk döbbenni, hogy a nők is lehetnek matematikai zsenik és ugyanannyira megérdemlik az elismerést, mint a férfiak.

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk Tovább
„A CEMS képzés nélkül sokkal rögösebb út vezetett volna idáig” - Vendégcikk

„A CEMS képzés nélkül sokkal rögösebb út vezetett volna idáig” - Vendégcikk

k_b_0025.JPG

Alapszakos egyetemistaként a legtöbben még nem feltétlenül gondolkodnak azon, később hol szeretnének dolgozni és pontosan mivel is szeretnének foglalkozni. Pedig Pap Zsolt szerint, aki 2018-ban végzett a Corvinus Vállalkozásfejlesztés mesterszakán, érdemes időben elgondolkozni ezeken, ugyanis van olyan, belföldön kizárólag a BCE-n elérhető nemzetközi képzés, amely jelentősen megkönnyíti később a munkába állást, sőt, a segítségével elérhetővé válik, hogy valaki az áhított cégnél az áhított pozícióban helyezkedhessen el.

Vendégszerző: Veres Dóra, fényképezte: Kristóf Benjámin

Zsolt a Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás alapszak elvégzése után kezdte a mesterképzést a Vállalkozásfejlesztés szakon, és tudatosan készült arra, hogy jelentkezzen a CEMS MIM programra. A CEMS Master in International Management (MIM) mester szintű vezetőképzés ugyanis kiemelkedő nemzetközi szakmai fejlődési lehetőséget biztosít, a program a Financial Times szeptember 28-án publikált 2020-as rangsorában a 13. helyen szerepel. 

A CEMS diplomával ezerszer több és jobb lehetősége van a friss diplomásoknak, mint a sima mesterképzéssel. Van egy világos kritériumrendszer, amely alapján be lehet kerülni a programba, és érdemes élni a lehetőséggel

– mondta, hozzátéve, a képzés során olyan kapcsolati hálóra tesz szert a hallgató, amit egész hátralévő életében használni tud, rengeteget lehet tanulni, fejlődni, valóban hasznos, gyakorlati tudásra szert tenni.

A képzés három félévig tart, az egyik félév a Corvinuson zajlik, a másik félévet külföldi partneregyetemnél kell elvégezni és a harmadik félév egy kötelező külföldi szakmai gyakorlatot foglal magába. Zsolt a svájci St.Gallen Egyetemet választotta, mint mondta, maradandó élményeket, tapasztalatokat szerzett az ott töltött idő alatt.

„A követelményrendszer nem volt kirívóan más, de a diákok mentalitása nagyon különbözött attól, amit Magyarországon tapasztaltam: komolyan vették a csoportmunkát, nagyon professzionálisan álltak mindenhez. Kifejezetten motiváló volt” – mesélte. Már akkor körvonalazódott, hogy vállalati stratégiával szeretne foglalkozni, így a szakmai gyakorlat helyét is eszerint választotta ki: a CEMS egyik vállalati partneréhez, a Procter & Gamble amerikai multinacionális vállalathoz jelentkezett, a stratégiai-pénzügy gyakornoki pozícióra.

„Az itthoni és a külföldi CEMS félév is tartalmaz vállalatokkal együttműködésben kialakított programokat, például business projekteket. Az egyik ilyen programot a McKinsey & Company tanácsadó cégnél végeztem. Az a félév elég kemény volt, az egyetem, a gyakornoki munka és közben a business project... Cserébe rengeteget tanultam" – mondta Zsolt, aki 2017. áprilisában kezdett gyakornokként a Procter & Gamble-nél, és azóta is ott dolgozik, jelenleg, mint Market Strategy and Planning Finance Manager.

„A legjobb cégek a legjobb munkaerő közül válogathatnak.

A CEMS diploma ajtókat nyit meg, előnyösebb pozíciót biztosít, mintha valaki egyszerű mesterképzéssel próbál elhelyezkedni.

Már a tanulmányok során valós üzleti problémák megoldásán dolgoztunk, ez nagyon sokat számít, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkezünk friss diplomásként” – jegyezte meg.

k_b_0065.JPG

Kitért arra is, hogy a CEMS képzés alatt szoros kapcsolatok szövődtek mind a CEMS-esek (a CEMS programban résztvevő diákok) mind az alumnik között, akikkel a mai napig tartja a kapcsolatot. Erős kapcsolati háló alakult ki a program során, amelyet jóval a diploma megszerzése után is tudnak kamatoztatni. 

Zsolt szerint kitartással, eltökéltséggel talán a CEMS nélkül is el tudott volna jutni odáig, ahol most tart, de a program jelentősen megkönnyítette az utat. Épp ezért ő azt javasolja a mostani alapszakos és mesterszakos egyetemistáknak, éljenek a lehetőséggel, legyenek proaktívak, készüljenek a felvételire tudatosan, mert a program által olyan előnyre tesznek szert, amely az egész életüket megkönnyíti.

A Corvinus CEMS képzését korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, valamint Szántó Richárddal, a Corvinus dékánjával is készítettünk interjút. A jelentkezési időszakról, annak menetéről és a feltételekről a Corvinus honlapján tájékozódhattok.

„A CEMS képzés nélkül sokkal rögösebb út vezetett volna idáig” - Vendégcikk Tovább
“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

13.jpg

Korábban már kérdeztük a bőrdíszműves Kundra Istvánt és Kundra Dávidot családi vállalkozásukról és a szakma múltjáról. Interjúnk második részében a bőrdíszműves foglalkozás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk, valamint arról, hogyan tud egy kisvállalkozás versenyképes maradni a rengeteg óriáscég között.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Mi a legnagyobb kihívás, probléma egy bőrdíszműves vállalkozás esetében?

Kundra Dávid: A probléma az emberek tájékozatlansága. Sokan a sarki diszkontban vett, Ázsiában gyártott műbőr táskákhoz vannak szokva: először nem értik, a mi termékeink miért kerülnek többe. Szerencsére egyre több a tudatos vásárló: tudják, hogy “az olcsó a drágább”, hiszen a silány minőségű termékeket párhavonta cserélni kell, nem a tartósságukról híresek... Az egyedi termék nagyobb befektetés, de évtizedekre vagy akár egy életre szól. Egy kis osztás-szorzás után kijön, hogy sokkal olcsóbb hosszú távon minőségi terméket venni. Több örömet is okoz, hiszen évtizedek alatt kialakul egy érzelmi kötődés az emberben.

14.jpg

Kikkel kell versenyezni?

K.D: Konkrét versenytársaink nincsenek. Mi mindig magunkkal versengünk, hogy egyre jobbak legyünk. A távol-keleti termékekkel nem tudunk versenyezni, nem is szeretnénk. A minőség és a  az egyedi termékek nagy előnyünk. Akik megengedhetik maguknak, gyakran már arra is gondolnak, mennyivel jobb, hogy egy helyi, magyar vállalkozást támogatnak a vásárlásukkal.

Van erre megfelelő kereslet?

Kundra István: Az igényes, jó munkára mindig van kereslet. Elkezdeni valóban nem egyszerű, elszántságot kíván. Üzemben dolgozva könnyű beleragadni egyetlen részmunkafolyamat végzésébe. Alapnak jók az iskolák, de a tapasztalatot nem ott kell megszerezni. Gyakorlatban dől el a legtöbb dolog: nagyon nem mindegy, kivel kezd el dolgozni az ember.

A miénkhez hasonló kisvállalkozásokban nagyon szélesek a munkakörök. Mi két személyben vagyunk az ügyvezető, az árubeszerző, a varrónő, a szabász, a tervező, a takarító. Emiatt könnyű megtalálni egy probléma forrását, viszont kétségtelenül fárasztó dolog.

Néha a kis tárgyak drágábbak, mint a nagyok: ezt is nehezen értik meg az emberek. Az alapanyagköltség alacsonyabb ezeknél, de a munkaköltség sokkal több. Egy óraszíj esetében milliméterekkel vívjuk a csatát, ebben ez a szép.

7_1.jpgHogyan sikerül kisvállalkozásként kitűnni a tömegből?

K.D.: Ez egy szofisztikált szakma, kell hozzá a know-how, a szakértelem, a gyakorlat. Olyan időket élünk, amikor mekkmesterekből Dunát lehetne rekeszteni. Nekünk a fő profilunk az egyedi termékmegvalósítás, ami nagyon nemes dolog, nem követi a “dobd ki, vegyél újat” logikát, amit a mai materiális világ ránk próbál erőltetni. Ha a szívedhez nőtt termék szétmegy, valószínűleg nem is kell kukába dobni, mert általában javítható. Persze ezek a kisebb összegű javítások nem jelentenek nagy üzletet nekünk, de ez nem is erről szól. Meg tudjuk javítani, és tovább lehet használni, ez a lényeg. 

Lehet beszélni átlagos vevőről? Kik készíttetnek termékeket bőrből?

K.D: Nagyon diverzifikált a vevőkör, sokféle ember bejön hozzánk. Tinédzserek nem nagyon, de javításért, egyedi termékekért sokan fordulnak meg itt; nem csak magánemberek, cégek is. Az utóbbi esetben van kapacitásbeli korlátunk: tízezres volumenű termék megrendelést nem tudunk teljesíteni pár hónap alatt. Létszámot növelni pedig nehéz, nem gyakori a jó munkaerő. Ritkán találni olyat, aki ügyes, gyors és nem foglalt. Érdekes, mennyire különböző elvárásokkal jönnek be az emberek. Van, aki teljesen rám bízza magát a megrendeléskor. Olyan is történt, hogy valaki - egyébként mérnök - kész tervekkel jött, hogy pontosan ezt a terméket szeretné megvalósíttatni. Az ilyen munkák némi pozitív stresszel járnak, de nagyon jó érzés, mikor az ilyen megrendelők is elégedettek a munkámmal. 

Esetleges hibáknál mi a teendő?

K.D: Van egy olyan mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Egyedi darabok esetében  prototípust szoktunk készíteni.  -  tervezést, munkát igényel. Egy volt tanáromat idézve: “kétszer mérünk, egyszer vágunk”. Nemrég páran voltak nálam nyári gyakorlaton, és nagyon stresszeltek az esetleges hibák miatt. A képzéseken általában nem hagynak elég időt arra, hogy a tanulók elégszer elrontsák a dolgokat, így kellő gyakorlati tapasztalatuk sem lesz.

Hibázni kell ahhoz, hogy valaki jó legyen, ebből lehet a legjobban tanulni.

Ezért nem bőrön, inkább műbőrön vagy más anyagokon szoktunk tesztelgetni: nem katasztrófa, ha nem sikerül elsőre. Ennél a munkánál elengedhetetlen a sok gyakorlat, hiszen ha téved az ember, nem tud két billentyűcsapással vissza csinálni mindent.

16.jpg

Milyen tanácsot tudna adni annak, aki most szeretne belevágni ebbe a szakmába?

K.D: Mindig tudni kell újat tanulni. Kellenek az új ötletek, az új megoldások. Azt is látni kell, mikor nem lehet valamit kivitelezni. Ha az ember eléggé elhivatott, akkor előbb vagy utóbb célba ér.

Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz. Ez nem olyan munka, ami közben lehet nyomkodni a telefont.

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel Tovább
Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek

Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek

b_v_171.jpg

Nemzetköziség, gyakorlatorientáltság és kiválóság. Ez jellemzi a CEMS felsőoktatási programot, ami évről-évre a Financial Times ranglistáján a legjobbak között szerepel. Több mint 70 olyan vállalati partnerrel dolgozik együtt, mint a Coca-Cola, a Google és a Facebook. A CEMS nyújtotta lehetőségekről, nagyvállalatok szerepéről és a mesterképzés helyes megválasztásáról Szántó Richárdot, a Corvinus Egyetem dékánját, a CEMS program akadémiai igazgatóját kérdeztük.

Írta: Belayane Najoua, borítókép: Bera Viktor

  • Mik a legfontosabb jellemzők?
  • Hogyan épül fel a karriert segítő mentorprogram?
  • Milyen az élet a CEMS Club-ban?
  • Milyen előnyökkel indul egy CEMS-es diák a munkaerőpiacon?

Korábbi cikkünkben a CEMS felépítéséről, tárgyairól, a jelentkezés feltételeiről és menetéről, valamint a kötelező külföldi félévről és szakmai gyakorlatról is olvashatsz.

Mi az a három jellemző, ami először eszébe jut a CEMS programról?

Nemzetköziség, gyakorlatorientáltság, kiválóság. Ebben a globális szövetségben összesen harminchárom üzleti iskola és több mint hetven multinacionális vállalat vesz részt a világ összes kontinenséről. A hetven vállalat nagyon aktív a képzésben, gyakorlati látásmódot és számos olyan programelemet biztosít, ami felkészíti a hallgatókat az CEMS utáni szakmai életre. Az alapítás óta (1988) szinte mindig a top tízben volt a program a Financial Times rangsora szerint, ami világszinten egy óriási elismerésnek és diploma biztosítéknak minősül.

cemas_1.jpg

Milyen programokban vehetnek részt a hallgatók? 

Az egyik különlegessége a programnak, hogy minden CEMS-es egyetemen van egy CEMS Club, amelyet a diákok működtetnek, és ezek globális hálózatot alkotnak. Ha valaki ebbe bekerül, akkor olyan kapcsolatokra tehet szert, amik nagy segítséget nyújthatnak a jövőben, akár szakmai, akár más téren. A hallgatói programok nagy részét is a CEMS Club szervezi,  ilyen például a Rotation Dinner, amikor a diákok több multinacionális vállalat képviselőivel beszélgethetnek egy vacsora keretében. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vacsora során a hallgatók minden egyes fogásnál más asztalhoz ülnek, így az összes vállalati küldöttel van lehetőségük egy informálisabb beszélgetésre.

Budapest kitüntetett hely a CEMS-es diákok életében, ugyanis évről-évre itt szervezik meg a karrierfórumot. Ilyenkor a világ minden tájáról érkeznek diákok, hogy a legfontosabb multinacionális vállalatok állásajánlatai közül válogassanak. Képességfejlesztő szemináriumoknak, állásinterjúknak és kötetlen beszélgetéseknek ad helyet a fórum.

Hogyan épül fel a mentorprogram? 

A mentorprogramban az alumnik párokat alkotnak a hallgatókkal és végigkísérik őket nemcsak a CEMS-es éveken, hanem a mesterképzés utáni karriertervezésben is. Mivel a mentorok is CEMS-es diákok voltak, könnyen tudnak válaszolni a diákok kérdéseire, kihívásaira és kívánságaira. Ezek a kapcsolatok nagyon erősek lehetnek és több év távlatában is megmaradhatnak. Az alumnik segítik őket, például, ha egy álláslehetőség nyílik az ő cégüknél, akkor tanácsokat adnak, hogy miként lehetne sikeresen megpályázni.

Mennyire erős a CEMS-esek közötti kapcsolat világszinten?

Nagy az összetartás nemcsak lokális, de globális szinten is, amit a mi diákjaink is kihasználnak. A program egyik legnagyobb értéke a több mint tízezer tagot tömörítő alumniközösség. Mivel a legtöbb nagyvárosban vannak CEMS-esek, vagy olyanok, akik már végeztek a programban, a világ szinte bármely pontján ki lehet használni, ha valaki benne van ebben közösségben.

Milyen előnyei vannak egy CEMS-es exdiáknak a magyar és a globális munkaerőpiacon ?

A vállalati partnereknek a CEMS diploma biztosítékot jelent, és sok helyen a volt CEMS-es diákok automatikusan megugranak egy-két szintet az interjúztatás során. A multinacionális vállalatok HR-esei ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a CEMS programot végzett diplomások képesek komplexen kezelni a problémákat, és rájuk lehet bízni komolyabb döntéseket is. Emellett a CEMS a szakmai életben egy brand, ami jól cseng a felsőoktatási és a munkaerőpiacon egyaránt. Amit nagyon fontos kiemelni, hogy az összes CEMS-es diák önéletrajza bekerül egy adatbázisba, amit a partnercégek HR-esei rendszeresen néznek, mikor egy-egy állás felszabadul az adott multinacionális vállalatnál.

t_t_0015.JPG

Kép: Taxner Tünde

Egy végzős hallgató szemszögéből nézve miért jobb egy CEMS képzés, mint egy másik, általános mesterképzés?

1. A jó hír, hogy nem kell választani! Nem kell egyikről sem lemondani, hiszen a CEMS egy kettős diplomaprogram, tehát, ha a hallgató kiválaszt egy Corvinusos üzleti mesterképzést, akkor amellett tudja elvégezni a CEMS-et. A CEMS-es közösségben nagyon sokszínű emberek vannak: vannak diákok pénzügyi képzésről, vezetés és szervezés képzésről de a vállalkozásfejlesztés, a marketing és a logisztika sem ritka.

2. Egy másik döntő érv lehet a CEMS mellett, hogy ha a hallgatót Magyarországra kötik személyes családi szálak, akkor sem kell lemondania a nemzetköziségről. A kötelező szakmai gyakorlat külföldön van, illetve egy félévet külföldön kell töltenie a hallgatónak az általa választott partnerintézményben. 

3. Harmadikként pedig a költségeket mondanám. Vagyis azt, hogy nincsenek költségek. A Corvinuson nem kell külön fizetni a CEMS programért, míg más CEMS-es intézményekben akár 30-40 ezer eurót (10-145 millió forintot) is elkérhetnek a képzésért.

A CEMS tehát kiváló lehetőség azon hallgatók számára, akik nyitottak a nemzetközi környezetre, a gyakorlatias oktatást részesítik előnyben, és akik el tudják képzelni a jövőjüket olyan multinacionális vállalatoknál, amelyek tevékenysége a globális piac egészére kihat.

Hova menjek alapképzés után? - A CEMS kettős diploma nyújtotta lehetőségek Tovább
"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

Interjú Kundra István és Kundra Dávid bőrdíszművesekkel

borito1_1.jpg

Egyedi, minőségi, megfizethető bőr kiegészítők? Hihetetlenül hangzik, de lehetséges. Öreg szakma, nem vén szakma című sorozatunkban ezúttal Kundra Istvánnal és fiával, Dáviddal beszélgettünk arról, milyen a XXI. században bőrdíszművesnek lenni. Az interjú első részében a vállalkozás múltjáról és jelenéről kérdeztük őket.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Bőr megmunkálásával sok vállalkozás foglalkozik. Az átlagos fogyasztóban meglepően sok benyomás él a bőrből készült termékekkel kapcsolatban. Aluljárók félhomályos cipőboltjai, plázák folyosóinak övkereskedői, luxusüzletek az Andrássyn. A felsoroltak változó minőséget képviselnek, egy dolog mégis összeköti többségüket: tömeggyártott, robotizált megmunkálású a produktum, bármilyen árkategóriából válogat az ember. Léteznek azonban még olyan bőrdíszművesek, akik hatalmas tapasztalattal és szakértelemmel, kézzel készült, egyedi termékek gyártására rendezkedtek be. És mindezt nem csillagászati árakért csinálják.

A bőrdíszművesség Önöknél már több generációs hagyomány. Ki kezdte el?

Kundra István: Apám szíjgyártónak készült, de másik két szakmát is kitanult. Ezt az élet hozta: a II. világháború gyerekeinek - például az én testvéreimnek - nem jutott cipő. Azért tanulta ki a cipész szakmát is, hogy legyen miben járniuk. Innen jött a bőrmegmunkálás. A háború után szíjgyártó üzemben dolgozott az Opera mellett, ott többek között focilabdákat varrtak.

2_1_2.jpg

Ki foglalkozott még a családban bőrrel?

K.I.: A nővérem is bőrdíszműves lett. Úgy nevezték egy időben, hogy “az övek királynője”: az tette különlegessé, hogy két rézhenger segítségével bele tudott nyomni egy mintát a bőrbe. Ezzel mondhatni letarolta a piacot. Egészen haláláig űzte a szakmát. A sógorom és a húgom is kitanulta a bőrdíszműves szakmát, nekik is saját vállalkozásuk volt. 

Mi lehet az oka, hogy többen követték ezt a pályát?

K.I.: Hiányszakma volt egy időben, úgyhogy anyagilag is jól ment, ráadásul apánktól is el lehetett lesni dolgokat. Volt persze olyan időszak, amikor nem is lehetett hozzájutni a bőrhöz. Kiutalásra adtak csak bőrt, ezért PVC-t gyártottak, és abból készült a legtöbb termék.

Hogyan kerültél te is ebbe a szakmába?

Kundra Dávid: Elég sokféle munkát csináltam: voltam költöztető cégnél, voltam fordító, volt saját cégem, külföldön is dolgoztam. Előtte sohasem vonzott a szakma; azt gondoltam, nem vagyok elég ügyes, nincs kézügyességem. Aztán rájöttem, hogy azért nem volt, mert nem gyakoroltam. 2015-ben elkezdtem édesapámnál dolgozni. Az elején egyszerűbb részfeladatokkal kezdtem. Tanulnivaló mindig akad - ez is egy olyan szakma, amiben halálig új dolgokat, technikákat ismer meg az ember.

Mik voltak a legnagyobb kihívások az évtizedek alatt?

K.I.: A hiánygazdaság időszakában majdnem mindent el lehetett adni, így a készítők sem voltak olyan igényesek. Mikor bejött a vadkapitalizmus, vége lett a kényeztetett helyzetünknek. Annak idején 20 emberrel dolgoztam, azután nem tudtam, mit csináljak. Szebbnél-szebb, Távol-Keleten készült dolgokat árulnak olcsón, nem tartósak, hosszú távra nem jók, főleg, ha műbőrből készülnek. Egyébként műbőrből sem lehetetlen tartós dolgot csinálni, de sajnos nem ez a jellemző a gyártókra. 

1_2.jpgHogyan lehet tartani az iramot ezzel?

K.I.: Egyedül nem tudok olyan kínálatot teremteni, hogy legyen 20 féle táskamodell és tartalék is belőlük. Olyat csinálok, amit a nagytőke nem csinál, mert nekik nem éri meg. Így jött a teljes személyre szabás, az egyedi termékek. Nem csillagászati árakon, de ha valami tényleg 2-3 munkanapot vesz igénybe, meg kell kérnem az árát. Erre van kereslet. Érdekes dolog, hogy a 70-es, 80-as években mi tömegtermelésre gyártottunk. Mikor bejött a tőke és kinyíltak a határok, másféle termékre volt igény, nem lehetett versenyezni a multikkal. Nekem is hozzáállást kellett váltanom, bővíteni az addigi tudásomat.

Mennyire tudják kiegészíteni egymást a munkában?

K.I.: A fiamnak van pár nagy előnye velem szemben: ő már kezdetben is a cizellált, egyedi termékekre szakosodott, valamint van külföldi tapasztalata. A nyelvtudás nagyon sokat segít a vállalkozásban. Jól tudunk egymás mellett dolgozni, egymástól is tanulunk. 

Mi a legjobb ebben a munkában?

K.I.: Az egyik legjobb dolog, amikor az elkeseredett vásárlókat tudjuk kiszolgálni. Például valakinek olyan vastag a csuklója, hogy nem mennek rá a standard óraszíjak. Mi személyre szabottan legyártjuk neki. Mindig igyekszünk olyan terméket készíteni, amire mi is büszkék vagyunk. Nagyon jó érzéssel tölt el, amikor a megrendelő átveszi a termékeket és elégedett. Ez a legjobb reklám: ingyen van, mert a megelégedett vevő elviszi a jó hírünket.

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál" Tovább
Vállalati tapasztalatszerzés a szakkollégiumban - Idén 30 éves az EVK

Vállalati tapasztalatszerzés a szakkollégiumban - Idén 30 éves az EVK

evk3.png

Az EVK szakkollégium idén ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját és a kollégium tagjai több programmal is készülnek a jeles alkalomra. Cikkünkből megismerheted az EVK-t, és megtudhatod az elnökkel, Hidvégi Zsófiával készült interjúból, hogy mivel foglalkoznak egy szakkollégium tagjai.

 Írta: Kovács Anna, fényképek: EVK Szakkollégium

Hogyan alapult az EVK, és mennyiben változott a tevékenysége az évek során?

A szakkollégiumot 1990-ben alapították a Corvinus Egyetem hallgatói, Egyetemi Vállalkozói Kollégium néven. Diákkörként, vállalkozói szemléletben indult: a rendszerváltáskor rengetegen elkezdtek vállalkozni és ebbe az alapítási lázba szerettek volna bekapcsolódni az EVK alapítói is.  Nagyon sok vállalkozás indult, például a Portfolio.hu vagy a Beck&Partners HR cég. Mára változott a fókusz, kiterjedt üzleti képzést biztosítunk. A vállalkozókészég inkább abban maradt meg, hogy a proaktív hozzáállás átfogóan jellemzi tagjainkat.

Hogy néz ki a szervezeti felépítés?

szervezeti_felepites.png

A szervezet tükrözi egy valós vállalat felépítését: van egy szakmai és egy bizottsági ág a működésben. Minden olyan funkciót, ami egy vállalat működéséhez szükséges, egy vezető és a hozzá tartozó bizottság lát el - teljes autonómiával rendelkezünk ezen a téren.

A szakmai életet tekintve alapvetően négy vonal van, ami a képzést meghatározza: a pénzügy, a marketing, a tanácsadás és az üzleti IT. Cégekkel működünk együtt, és vállalati projekteket valósítunk meg. Most például partnereink az IFUA Horváth & Partners és az OTP, akiket egy-egy szakmai teamhez párosítottunk, hogy a tagok valódi szakmai tapasztalatot szerezhessenek vállalati szakemberektől. Vállalkozások továbbra is alapulnak, az egyik legutóbbi a Munch.hu, ahol a fenntarthatóságért, az ételpazarlás ellen dolgoznak.

Az említett vállalati projektek a gyakorlatban hogyan valósulnak meg? Mennyire kapnak felelősségteljes feladatokat a projekttagok?

Az IFUA esetén a vállalati partnerek több hónapos coaching-ot biztosítanak az EVK projekttagoknak, ami segíti őket a tanácsadói készségek elsajátításában. Ezután pedig egy szerződés keretében a már felkészített csapat valósítja meg a teljes tanácsadói projektet. Ez nagy feladat, amire egy cégnél gyakornokként nem feltétlenül lenne lehetőség, de az EVK-ban kipróbálhatják úgy, hogy megvan a védőháló: a coaching, a tréningek és a vállalati szakemberek kurzusai, segítsége biztonságos környezetet teremtenek. Emellett jó networking lehetőség is, a projekttagok megismerkedhetnek a vállalat munkatársaival, vezetőivel és személyesen tőlük tanulhatnak.

evk2.png

Milyen kötelezettségek és fix kurzusok vannak, amik az EVK-s tagság feltételei?

Az EVK-s tagság egy kétéves kötelező képzéssel, az Alapozó Kurzussal indul. Az első évben soft skilleket és gyakorlatias tudást kapnak a felvettek: megtanulják például az eredményes prezentálás, az esetoldás, a gazdaságpolitika és az Excel alapjait. Ez azért is fontos, mert különböző szakokról jönnek a tagok, és mindenkinek kell egy alaptudás, hogy később be tudjon kapcsolódni a szakmai munkába. Az Alapozó második évét tekintve már több lehetőség van, általában 3-4 opció közül lehet választani.

A következő három évben az aktív tagok döntenek arról, hogy miről szeretnének tanulni a kurzusokon. Ezek közül egyet kell kötelezően elvégezni, melyet a hallgatók maguk választhatnak ki. Emellett részt kell venniük tréningeken és egy alkalmas szakmai előadásokon is. Emellett szakkollégiumként fontosnak tartjuk az akadémiai értekezést, ezért az ötéves képzés alatt legalább egy TDK dolgozat leadása kötelező.

Az EVK-nak vannak hosszabb távú partnerkapcsolatai oktatókkal vagy szervezetekkel?

A Vezetéstudományi Intézettel szoros kapcsolatot ápolunk, ők az Országos Esettanulmányi Verseny szervezésébe szoktak bekapcsolódni. De visszajáró előadóink között van például Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke és végzett szenioraink is tartanak kurzusokat, részt vesznek a szakmai életben.

evk4.png

Az Országos Esettanulmányi Versenyt az EVK szervezi. Hogyan zajlik egy ilyen nagy esemény lebonyolítása?

Az OEV szervezésére létrejött egy külön szervezeti egység az EVK-n belül, így az átlagos EVK-s tag nem nagyon lát bele. Ők egy autonóm csapat, saját vezetőséggel, csapattal és alapítvánnyal – de minden OEV-szervező EVK-s. Ők építik fel a struktúrát, felkeresik az esetadó vállalatot, megkötik a szerződéseket és bonyolítják le a díszvacsorát.

Hogyan lehet a szervezeten belül vezetői pozícióba jutni?

Minden évben júniusban van Tisztújító Közgyűlésünk, amelyre a vezetői ambíciókat tápláló tagok leadhatják a pályázatukat. A Közgyűlés, mint autonóm döntéshozatali szerv megválasztja a következő év Vezetőségét és a Felügyelő Bizottságot. Szavazunk arról, hogy milyen szakami területeken legyenek kurzusok, és ez alapján alakítjuk ki a teameket, amelyek élén a koordinátorok állnak – ide motivációs levéllel lehet jelentkezni. A csapatok szakmai műhelyként működnek az év során. Emellett külön projektjeink vezetésére is lehet jelentkezni, mint például az EVK Business Nights vagy az Elsős Verseny.

A képzés során miben ad a legtöbbet az EVK, miben lehet a leginkább fejlődni?

Nagyon hamar nagy felelősséggel járó feladatokat kaphat a hallgató. Ha valaki vezető lesz a szervezetben, megtanulja, hogy milyen egy csapatot menedzselni és mik a játékszabályok az üzleti életben. Ha valakit megválasztunk, felé tényleg teljes a bizalom, de teljes a felelőssége is. Azt a vezetői tapasztalatot, amit a munkaerőpiacon 5-6 év alatt lehet megszerezni (a gyakornoki évek után), az EVK-ban 1-2 év alatt megkaphatják az aktív tagok.

Miben más az EVK a többi szakkollégiumhoz képest?

A vállalati szál nálunk nagyon erős, és a kapcsolattartás az alumnival egyaránt kiemelkedő. Úgy gondolom, hogy a közösség adja a legtöbbet a szakkollégiumban, mert ez az a megtartó erő, ami miatt az ember végigcsinálja a szakkollégiumi képzést. Innen alakulhatnak ki üzleti és baráti kapcsolatok – szerintem ez ad hozzá a legtöbbet az egyetemi évekhez.

Más szakkollégiumokkal is jó kapcsolata van a szervezetnek, az EVK tagja az Összakkollégiumi Mozgalomnak (Interkoll) és a Corszakban, a Corvinusos szakkollégiumokat tömörítő szervezetben is aktív.

evk5.png

Mennyi időt vesz el a szakkollégium? Marad-e ideje egyéb tevékenységekre a tagoknak az EVK és az egyetem mellett?

A kurzusokra járás és felkészülés heti 4-5 órát vesz igénybe. A gyűlésekkel, fórumokkal és a közösségi eseményekkel együtt összesen heti 10 óra alatt minden teljesíthető.  Ugyanakkor nem éri meg csak 10 órát belefektetni, mert a közösségi, informális rész is ugyanolyan fontos. Emellett azonban támogatjuk, hogy mással is foglalkozzanak tagjaink, mert a szakkollégium csak egy szelete az életnek, és akkor lesz izgalmas a közösség, ha a tagok új dolgokat is behoznak. Sokan sportolnak vagy tagok diákszervezetben, és az Erasmust és a külföldi tapasztalatszerzést is támogatjuk.

Milyen hagyományokkal rendelkezik a kollégium? Milyen programokkal készül az EVK a 30. évfordulóra?

Az EVK Szülinap belsős közösségünknek, az EVK Red Carpet más szakkollégiumok tagjaink és gólyáknak nyitott bálozós eseményünk. De emellett több tábort, konferenciát, szakmai és közösségi eseményt is szervezünk tagjainknak és leendő tagjainknak az év során.

Az idei ünneplésben szerepet kap a tagság számára fontos szervezetfejlesztés, tervezés, valamint a közös értékek ünneplése. Mindenki számára nyitott lesz az EVK Business Nights, amit idén online is közvetítünk.. Emellett egy podcast sorozattal is készülünk, ahol sikeres szenioraink mondják el, hogy miben segítette őket az EVK szakmailag és személyesen egyaránt. 

A tapasztalatok alapján a végzettek hol helyezkednek el?

A négy szakmai ág általában lefedi a végzettek munkahelyválasztását: van sok pénzügyes, marketinges és az üzleti IT vonal is népszerű az utóbbi időben. És természetesen vannak vállalkozók is, akik EVK-s pályafutásuk alatt vagy után kezdtek saját vállalkozásba.

evk30_logo.pngMik az EVK legfőbb értékei?

Az EVK rendkívül életszerű: nagyon hasonlóan működnek a vállalatoknál is a felvételi folyamatok, a projektek és a személyes, szakmai kapcsolatok kiépítettsége, összetettsége is valósághű. A szakkollégium pályára állít, tehát felvázol elénk egy életpályát. Értéknek tartjuk a közösséget és a kapcsolatokat, hogy ugyanazokkal az intelligens emberekkel építhetünk szakmai és baráti kapcsolatokat is. Az EVK egy biztonsági hálót ad, és bárhol jársz a világon lesz kihez segítségért fordulni, hiszen minden földrészen élnek szenioraink. Végül, de nem utolsó sorban fontos, hogy minket tükröz: az aktív tagság minden évben megkapja a lehetőséget, hogy a saját képére formálja a kollégiumot.

Mik a tervek a következő időszakra?

A kiterjedt földrajzi és szakmai működés miatt célunk, hogy a digitális térben is erősebben fennmaradjon az EVK-s közösség, társas és szakmai kapcsolatokat tekintve egyaránt. A külföldi tapasztalatok becsatornázása a szervezetbe is kiemelt stratégiai cél. Végül pedig szeretnénk ezután társadalmi felelősségvállalás szempontjából erősebb szerepet vállalni, és jobban kifejezni a külső érintettek felé is, hogy az EVK milyen értéket tud számukra nyújtani.

Vállalati tapasztalatszerzés a szakkollégiumban - Idén 30 éves az EVK Tovább
Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon

Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon

Interjú Dr. Kacsirek Lászlóval

b_v_0002.jpg

Évtizedek óta a magyar gazdasági képzések egyik legjobbjaként tartják számon a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakát, illetve elődjét, a Külgazdasági szakot. Minden felvételi időszakban kiemelten magas pontszám szükséges a bekerüléshez. A nemzetközi környezet változása, s annak részeként , a 4. Ipari forradalom és a technológia fejlődés sebessége azonban szükségessé teszi a változtatást - főleg egy nemzetközi üzleti karrierre felkészítő képzés számára. Dr. Kacsirek Lászlóval, a Nemzetközi Gazdálkodás szak szakfelelősével beszélgettünk a képzési programot érintő újításokról.

2020.09.21. Írta és fényképezte: Bera Viktor

Az új rendszerben a szak csak angol nyelven fog indulni, és BA in International Business néven fut tovább. 

Egészen új elvárások elé állította a munkaerőpiacra belépő friss diplomásokat a XXI. század. Az átlátóképesség, a rendszerszemlélet és az információ gyors és hatékony megszerzése már előnyt élvez a lexikális tudással szemben. Az International Business szakot is ennek megfelelően modernizálták.

img_0504.jpgKacsirek László, a szak szakfelelőse elmondta: “Szemléletmódjában is megújul a szak; nem felzárkózni akarunk, hanem előretörni, nemzetközi szinten is a lehető legjobb, legmodernebb képzést kínálni. Sok jó példát megnéztünk más, nemzetközi egyetemeknél, és az előrevetített munkaerőpiaci, vállalati igényeket, regionális és globális trendeket is megvizsgáltuk. Ezek segítségével összeállítottunk egy képzési programot, ami felkészíti a hallgatókat nemcsak a jelenlegi feladatokra, hanem képessé teszik őket a jövőbeli kihívásoknak való megfelelésre, alkalmazkodásra. ”

A képzés az eddigi 6+1 félév helyett 6+1+1 féléves lesz

Az megújuló szak egy külföldi félévvel bővül. Kacsirek László szerint  “a cél az, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzenek a hallgatók. Itt a nemzetközi környezetben való mozgás a lényeg, ennek itthon egy gátja van: a külföldi hallgatók viszonylag alacsony aránya. A szak átszervezésével célunk, hogy ezen jelentősen javítsunk, ugyanis a valós nemzetközi tapasztalat megszerzéséhez kétségtelenül szükséges a külföldön eltöltött idő.”

“Ezt kétféleképpen lehet megvalósítani: végezhet a hallgató szakmai gyakorlatot, vagy tanulhat egy partner egyetemen. Utóbbinak persze lesznek korlátai, de ebben próbálunk aránylag kevés kötöttséget alkotni. Ha valaki egy kicsit más irányba akar elmenni a képzésben fél év erejéig, azt is megteheti. Erre az Erasmus esetében alig van lehetőség, mivel nagyjából ugyanazt kell tanulni külföldön, mint itthon, különben lemarad a szaktársaitól - mondta Kacsirek László.

Mini-szakirányok a képzésen belül

Az új rendszerben a legtöbb kötelező tárgy 6 kredites lesz, amit 3 kredites nyelvi és szabadon választható tárgyak egészítenek majd ki. Az elektív, vagyis szabadon választható tárgyak közül adott számút kell elvégezni, ezen belül a hallgatók szabadon választhatnak.

Mostantól a hallgatók “mini-szakirányokat” is végezhetnek. Kacsirek László szerint “ha a hallgató az üzleti képzés mellett el akar merülni például az elméleti közgazdaságtanban vagy a fenntarthatóság kérdésében, akkor több, egymásra épülő választható tárggyal is megteheti azt”. 

b_v_0020.jpgProblémaközpontú projekttárgyak egész évben

“A hangsúlyt átraktuk a »tanuld meg!« helyett az »oldd meg a problémát!« feladatra” - mondta Kacsirek László. A képzés problémafókuszú, projektorientált lesz. A legelején vannak ugyan alapozó tárgyak, de már akkor is lesz olyan projekt, ami a többi tárgyban tanultakra épít. A harmadik félévtől lesznek kifejezetten projekttárgyak is. Ezeknek lényege, hogy a hallgatók egy problémát kapnak, s a félév során annak a megoldását kell kidolgozniuk; a többi kötelező tárgy pedig ezeket támogatja majd. Ezek során szorosan együtt dolgoznak vállalatokkal is.  

Több specializáció lesz a 6. és a 7. félévben

A 6. vagy a 7. félévben több specializáció közül választhatnak majd a hallgatók, eddig négyet  dolgoztak ki: Global Supply Chain Management (Globális ellátási láncok menedzsmentje), Global Economy & Business (Globális gazdaság és üzlet), Business Venture and Start-Up Management (Üzleti vállalkozás és Start-Up menedzsment), Global Markets and Marketing (Globális piacok és marketing).

A képzés egyik alapvető része az úgynevezett “Külgazd-piramis”. Ennek lényege, hogy a készségeket folyamatosan, egymásra épülve adja át a képzés, a vége felé azok egyre komplexebbek és egyre nemzetköziesebbek lesznek. Az alapfogalmak megismerésén és a gazdasági alapokba való bevezetésen kívül kezdettől fogva kiemelt szerepet kapnak majd az interkulturális és kommunikációs ismeretek, készségek. “Több lesz a kulturális érzékenységre, kultúrák közötti kommunikációra koncentráló tárgy, a képzés elejétől kezdve; gyakorlatilag a képzés egészét áthatja. Lesz interkulturális érzékenységet fejlesztő tréning az első félévben, majd később interkulturális menedzsment tárgy is. - mondta Kacsirek László. 

Az üzleti és jogi alapok megismerése után ezek nemzetközi alkalmazása kerül a fókuszba. A piramis csúcsára érve már a nemzetközi ügyletekben és vállalkozásindításban való jártasság és a multikulturális közegben történő magabiztos eligazodás a cél.

b_v_0001.jpg

Nemcsak a szakmára, hanem az életre készít fel

Kacsirek László kiemelte, hogy a megújult képzés a szakmai-elméleti kereten túl gyakorlati, hétköznapi készségeket is fejleszt. “Lesz önismereti tréning és nagy hangsúlyt fektetünk a tudatos tervezésre. Stressz- és konfliktuskezelés, CV írás, karriertervezés, ezek mind szerepelnek majd a képzés témái közt. Fontos az, hogy tudatosan tervezzék meg a hallgatók, mit akarnak csinálni a diploma után.”

A tanulók oktatóikkal és a tananyaggal való kapcsolata is megváltozik. “Sokkal jobban építünk a hallgatói aktivitásra és kezdeményezésre, mint eddig. Többet kell majd az egyetemmel foglalkozni, de cserébe ad is valami extrát az oktatás. Sok dolog nem fog készen kerülni a hallgatók elé, hanem meg kell tanulniuk hatékonyan keresni és kutatni. Ezzel egy tanulási önállóságot próbálunk rutinná tenni - mondta Kacsirek László. Ennek köszönhetően az órákon átadott és feldolgozott anyagot azonnal a gyakorlatba ültetik a hallgatók, a tanár pedig egy tapasztalt coach szerepét látja el. 

Kacsirek László hozzátette: “sokan azért mennek dolgozni egyetem mellett, mert azt hiszik, hogy a piacon szükséges gyakorlati készségeket így tudják jól elsajátítani. Ezt az átszervezéssel meg szeretnénk szüntetni. Sokkal nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a cégekre, pontosabban szeretnénk őket szorosabban bevonni a képzésbe, többféle formában.”

Az is újdonság, hogy az angol nyelv a kötelező tárgyak között is megjelenik “English for Academic Purposes, illetve “English for Career Purposes” néven. “A készségfejlesztő blokkok egyik legfontosabb része az angol nyelv. Nem elég ugyanis papíron jól tudni az angolt, merni is kell használni a nyelvet - magas szinten, igényes nyelvhelyességgel és stílussal. A fő cél tehát már az első félévben az, hogy a hallgatókat bátorrá tegyük a nyelvhasználatban” - mondta Kacsirek László. “A második félévben fektetünk nagyobb hangsúlyt a nyelvhelyességre is. Ez nyelvtanból és nyelvi eleganciából áll. Az utóbbit azért említem, mert olyan nyelvtudást várunk el, ami nem kizárólag funkcionális, hanem adott eseményhez és kulturális közeghez is megfelelő.“

Az alapképzési szak után tizenhat különböző mesterképzésre jelentkezhetnek a hallgatók, tizenegy esetben ráadásul minden előzetes feltételt teljesítenek a Nemzetközi gazdálkodás alapszakon. Ezekkel a fejlesztésekkel lesz még gyakorlatorientáltabb és nemzetközibb az International Business.

Kötelező külföldi félév, mini-szakirányok és projekttárgyak a megújult Nemzetközi Gazdálkodás szakon Tovább
„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

pexels-ketut-subiyanto-4473893.jpg

A koronavírus-járvány szinte automatikusan a hagyományos nemi szerepeket erősítette meg. A megnövekedett mennyiségű, fizetetlen reproduktív munka az anyákra hárult. Erre a felismerésre jutott négy magyar kutató, akik magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztek tapasztalataikról a járványhelyzetben. A kutatást Nagy Beáta (Budapesti Corvinus Egyetem), Geambașu Réka (Babeș-Bolyai Tudományegyetem), Gergely Orsolya (Sapientia EMTE) és Somogyi Nikolett (Antwerpeni Egyetem) végezték. Nagy Beáta válaszolt a kérdéseinkre.

2020.09.10. Írta: Kránicz Bence, borítókép: Ketut Subiyanto, Pexels

A karantén, az otthoni munka és iskola új helyzet elé állította a családokat. A tanulmányban azt mutatjátok be, hogy főleg az anyák terhei növekedtek meg. Lehetett rá számítani, hogy ez így lesz?

Mivel kimondottan kisgyerekes, home office-ba kerülő anyákat kérdeztünk, akiknek a párja hasonló körülmények között dolgozott, arra számítottunk, ez a fiatal, jellemzően magas iskolázottságú társadalmi csoport egyenlőségpárti lesz. Mindenki otthon van, mindenkinek fontos a munkája és a családja, miért ne végeznék közösen az otthoni feladatokat? Ráadásul egy korai internetes kutatás azt jelezte, hogy a férfiaknak nincs hová hátrálni az otthoni munkák elől. Hát ehhez képest a mi kutatásunk nagyon másfajta valóságot mutatott, ahol az anyák – egy-két kivételtől eltekintve – automatikusan az összes fizetetlen, reproduktív munka elvégzésének és menedzselésének felelősévé váltak. Ez a fizetetlen munka a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt: a házimunka mellett a gyerekek napközbeni gondozása és oktatása is a családok, értsd, nők nyakába szakadt. A refamilizáció felerősödött, és megsokszorozta az anyák feladatait.

A saját tapasztalatom az volt a karantén alatt, hogy végképp összemosódott a munkavégzésre szánt időm és a családi vagy szabadidőm. Az anyák hasonlóról számoltak be, vagy éppen, hogy az eddiginél is tudatosabban el kellett különíteniük a különböző feladatokra szánt idejüket?

Hónapokon át tartó tapasztalat volt, hogy minden mindennel összefolyt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy végtelen munkafolyamattá és rendkívül stresszessé váltak az anyák mindennapjai. Mivel mindenki otthon volt, folyamatosan kellett ételt készíteni, takarítani vagy mosni, de a gyerekekkel való foglalkozás feladata és igényessége még ezeket is domináló, rengeteg frusztrációt okozó tevékenységgé vált. A tudatosság abban merült ki, hogy a gyerekek iskolai feladatait minden délelőtt el kellett végezni, és ennek felelősségét az anyák viselték. Tudatos volt, ám önkizsákmányoló, hogy az anyák hajnalban vagy éjjel, és még hétvégén igyekeztek behozni a keresőmunkával kapcsolatos lemaradásukat, amikor a családtagokkal nem kellett aktívan törődniük. Nem véletlen, hogy az interjúk során csupa frusztrált és fáradt nővel interjúztunk, aki már nagyon várta, hogy vége legyen az iskolának és a karanténnak is. 

Az apák élete kevésbé változott meg, írjátok. Ezek szerint a számos munkahelyen elrendelt otthoni munkavégzés nem hozott jelentős változást?

Az apák munkájáról tipikusan azt mondták, hogy őket kevésbé lehet bevonni, mert ők azok, akik a fő kenyérkeresők: többet keresnek, többet is kell dolgozniuk, fontosabb dolgokat végeznek, és amúgy is kevésbé rugalmas a munkájuk. Így igen gyakran az hangzott el, hogy ahol a lakáskörülmények megengedték, ott az apák félrevonultak egy külön szobába vagy dolgozószobába, és az úgynevezett „törzsidő” alatt inkább csak eseti jelleggel vettek részt a családi teendőkben. Ezért is jeleztük, hogy a női munkáknak tulajdonított rugalmasság itt hozzájárult a tradicionális nemi szerepek megerősítéséhez.

pexels-anastasia-shuraeva-4079281.jpg

Kép: Anastasia Shuraeva, Pexels

Magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztetek meg. A kutatás előtt komoly eltérésre számítottatok a két országban?

A román közpolitika több ponton is progresszívebb a magyarországihoz képest. A családpolitikában évekkel ezelőtt bevezették, hogy ösztönözzék az apák gyeden maradását, a jelenlegi pandémia elején a 12 év alatti gyereket nevelő anyáknak felajánlották, hogy fizetésük 75 százalékáért otthon maradhatnak gyermekgondozási szabadságon nyár elejéig. Az oktatáspolitikában pedig az a döntés született, hogy a járvány okozta rosszabb feltételek miatt a gyerekek második féléves osztályzata nem lehet gyengébb, mint az első félévben volt. Míg a magyar kormányzati politika inkább a gazdaságot, mint a munkavállalókat védte, addig Romániában inkább a fordítottját láthattuk.

Mik lettek végül a legfontosabb eltérések a magyarországi és az erdélyi eredmények között?

Nem találtunk túl sok különbséget. Az egyetlen markáns eltérés az volt, hogy a román anyák kevésbé stresszeltek az iskola miatt, mint tették azt a magyar interjúalanyok. Más esetben ugyanúgy rájuk szakadt az összes láthatatlan reproduktív feladat, mint Magyarországon.

Megállapítjátok, hogy „a gyermek iskolai sikeressége Magyarországon kétségtelenül a szülői siker vagy bukás mércéjévé is vált”. Iskolatípustól függetlenül így alakult? Ugyanolyan nyomás alá helyezte a szülőket az általános iskola alsó tagozata, mint a felső, vagy a középiskola?

Ahogy említettem, az interjúalanyok magasan képzett, középosztálybeli anyák voltak, akik akár saját egyéni céljaikat és terveiket is alárendelik a gyermek fejlesztésének és iskolai eredményességének.

Ez az „intenzív anyaság” koncepció nálunk is világosan megfigyelhető. Gondoskodó, önfeláldozó, állandóan elérhető anyának kell lenni, és még így is lelkiismeret-furdalással küzdöttek a nők. Ez egy erősen középosztályi szemlélet, azonban erős hatással van az összes többi társadalmi rétegre is, akár az oktatáspolitikán, akár a kormányzati kommunikáción keresztül. A szülőkre nehezedő nyomás a pandémia idején a kisgyerekesek esetében volt a legnyomasztóbb: nekik nem volt elegendő jó szülőnek lenni, emellett jó tanárrá is kellett válniuk. Meg kellett tanulniuk azt is, hogyan kell megtanítani például az összeadást. A felsőtagozatos vagy középiskolás diákok általában már önállóan végezték a feladatokat. Őket inkább monitorozni, mint tanítani kellett. 

Dolgozó anyákat kérdeztetek. Volt közülük olyan, aki éppen a járvány miatt veszítette el a munkáját? Vagy akár az apa állásvesztése előkerült problémaként a beszélgetésekben?

Olyanokat kerestünk, akik „szerencsések” voltak, tehát megmaradt az állásuk, otthonról dolgozhattak, és párkapcsolatban éltek, a párjuknak pedig szintén volt jövedelme. Ez szándékos volt részünkről, mert az érdekelt, hogy ha valaki ilyen szerencsés helyzetben van, akkor kihasználja-e azt, hogy újratárgyalja a feladatmegosztásokat. Voltak olyan esetek ugyanakkor, amikor a partnerük vállalkozásában sokkal kevesebb munka és bevétel volt, mint a járvány előtt. De olyan interjúalanyunk is akadt, aki pont a járvány közepén váltott munkahelyet.

pexels-tatiana-syrikova-3975658.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Arra a megállapításra jutottatok, hogy az anyák nem akarták újraosztani a családi feladatokat, inkább tudomásul vették a megnövekedett terhelést. Így a karanténban a hagyományos nemi szerepek erősödtek meg. Mivel magyarázzátok, hogy a középosztálybeli, tájékozott anyák sem igyekeztek jobb pozíciót elérni az új helyzetben?

Érdekes helyzet volt, hogy szinte minden anya elégedetlen volt a rázúduló feladatokkal és terhekkel, és igazságtalannak tartotta, hogy ennyire magára maradt a feladatok ellátásával, ám sosem volt elégedetlen azzal a feladatvállalással, amit a párjától kapott. Ennek számtalan magyarázatát próbáltuk azonosítani.

A járvány alatt felértékelődött a család óvása, gondozása, ellátása, és ebben hagyományosan a nőknek nagyobb szerep jut.

Az anyák ezentúl megemlítették, hogy a férjük a család fő kenyérkeresője, de volt, aki arra reflektált, hogy nem lát alternatívákat, akkor minek panaszkodjon. Többen is említették, hogy ők szerencsések, mert a párjuk sokat segít a háztartási feladatok elvégzésében – ez a mondat világosan leírja a társadalom hagyományos szerepfelfogását. 

Olyan érzésem van, mintha feszültség lenne a médiából érkező információk és a valós helyzet között. Most rengeteg újságban lehetett olvasni a láthatatlan munka jelentőségéről, és a máskor munkába járó apák is megtapasztalhatták, mennyi otthoni feladatot kell elvégezni. Emiatt olyan forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni, ami éppen az anyák komolyabb elismerését, a láthatatlan munka valódi súlyának felismerését hozza.

Tényleg sok szó esett az utóbbi időben a gondozási, főleg gyermekgondozási munka fontosságáról. Ennek lehet olyan paradox következménye is. hogy a home office-ban dolgozó családok fellélegeztek, hogy megúszták a járvány okozta veszélyt, és családok különféle, a család, főleg gyerekek jóllétét növelő tevékenységekbe fogtak: kenyeret sütöttek, közösségi oldalakról szerzett tanácsokat követtek a gyerek fejlesztése érdekében. Látszólag az anyák szabad választása által vezérelt, ám a fizetetlen munka mennyiségét jelentősen növelő tevékenységről volt itt szó. Ráadásul a szokásos fizetett vagy fizetetlen erőforrás, a bébiszitter vagy éppen a nagyszülői munka nem volt elérhető a járvány alatt. Ahogy említettem, ez rengeteg frusztrációt okozott az anyákban. A megoldást azonban nem a párjuktól, hanem a politikai rendszertől vagy az ellátórendszertől várták, például valamiféle kormányzati elismerést a nagy munkáért, a bölcsődék és az óvodák fokozatos megnyitását, pedagógiai támogatást a kicsik fejlesztéséhez. Kimondottan szemrehányóan beszéltek arról, hogy a politika cserben hagyta az anyákat. 

Tapasztaltátok azt, hogy a megkérdezett anyák tudatosabban akarnának változtatni a helyzetükön a karantén alatti nagyobb terhelés után? Ha egy ilyen társadalmi sokk, mint a koronavírus-járvány, nem elég ahhoz, hogy ezeket a nemi szerepeket újraosszuk, milyen útja lehet a változásnak?

Voltak tudatos változtatási ötletek, de ezek inkább a piaci szolgáltatások beszerzéséhez, az online rendelések rendszeressé tételéhez kapcsolódtak, vagy a család közösen, aktívan töltött idejének a megtartásához, mint a kirándulás és a társasjátékozás. A nemi szerepek újraosztása ritkán merült fel az interjúk során. Ugyanakkor voltak olyan párok, akik erről rendszeresen beszéltek. Az ő esetükben azt figyeltük meg, hogy azoknak az apáknak, akik már a kicsi gyerekekkel is sokat voltak együtt, mert például gyeden voltak fél évig, sokkal természetesebb volt, hogy a rutinfeladatokban is részt vesznek. Éppen ezért az lenne az egyik közpolitikai javaslatunk, ha megkérdeznének, hogy az apák számára ne csak lehetőség, de kötelesség is legyen a gyeden való otthon maradás. Tulajdonképpen a gyed extra ezt támogatja is. Ez megalapozhatná a gondoskodó apa alakjának szélesebb körű elterjedését. 

 pexels-tatiana-syrikova-3975678.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Tudtak valahogy tenni az anyák a kiégés, a túlhajszoltság ellen?

Az állandó családi együttlét ellenére az anyák úgy érezték, hogy sosincs semmire idejük, és folytonos időhiány jellemzi a napjaikat. Többen is úgy érezték, hogy rettentő kevés idő marad magukra, és hogy ez a rendszer nem fenntartható. Volt, aki arra a következtetésre jutott, hogy csökkenteni fogja a munkaidejét, míg mások a baráti és rokoni kapcsolatok ápolását említették. Hasonlóan hasznosnak mondták a családi kirándulásokat és biciklizést, és ha valaki elvétve megtehette, akkor igyekezett tornázni vagy a párjával egy-egy filmet megnézni esténként. 

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt Tovább
süti beállítások módosítása