Közgazdász Online


Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait!

Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait!

jakob-owens-wumb_ebrpjs-unsplash.jpgA közösségi platformok napjaink szerves részét képezik, pár perces regisztráció után máris részesei vagyunk egy online közösségnek. Az online felületek mindennapi használata ugyanakkor nem jelent egyben tudatos használatot is. Pelle Veronika médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk, aki megmutatta nekünk, milyen útmutatókat készítettek hallgatóival, hogy a tudatos médiahasználatot segítsék.

Írta: Hegedüs Kata / Borító: Jakob Owens, Unsplash

“Az utóbbi évek kutatási eredményei arról tanúskodnak, hogy miközben a fiatalok szabadidejük jelentős és egyre növekvő részét az online színtéren töltik, a szüleik nem feltétlenül vannak tisztában azzal, hogy mit csinál a gyermekük a neten. Az az igazság, hogy nincs is könnyű dolguk a szülőknek, ha ebben a gyorsan változó médiakörnyezetben lépést szeretnének tartani gyermekeik médiahasználatával” – mutat rá a kor kihívásaira Pelle Veronika médiaszakértő.

A médiafogyasztási trendek gyorsan változnak, folyamatosan új platformok jelennek meg, ezért a szülőknek és a családtagoknak kihívást jelent, hogy naprakészek legyenek, ismerjék a különböző online felületeket és azok kockázatait. 

“Az elmúlt évünkben a járványhelyzet okozta bezártság és a digitális oktatás ráadásul még jobban megnövelte a gyermekek képernyők előtt töltött idejét. A szülőknek pedig a home office – home schooling kihívásai közepette – érthető módon – még kevesebb idejük és erejük maradt arra, hogy digitális szülői stratégiáikat fejlesszék. Pedig – mutat rá a tanárnő – épp most lenne erre a legnagyobb szükség.” 

kelly-sikkema-cbzc2kvnk8s-unsplash.jpg

forrás: Kelly Sikkema, Unsplash

Ezen a téren szeretett volna segítséget nyújtani a szülőknek a Digitális Jólét Program Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS) Pelle Veronikával és a Corvinus Egyetem hallgatóival együttműködésben. A közösségimédia-tájékoztatók ötletével tavaly nyáron kereste meg az egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékét Timár Borbála, a DGYS pedagógiai szakértője, azzal a szándékkal, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatókkal együtt segítsék a szülőket ebben a helyzetben. 

“A felkérés arról szólt, hogy a hallgatóinkkal, akik aktív felhasználói ezeknek a felületeknek, meghatározott szempontok mentén készítsünk a szülők számára olyan informatív, de egyben könnyen befogadható, a legfontosabb információkat összefoglaló, felhasználóbarát tájékoztatókat, amelyek segítenek nekik eligazodni a gyermekeik által használt közösségi oldalak legfontosabb tudnivalóit illetőenmondja a projekt indulásáról Pelle Veronika.

A tájékoztató anyagok elsődlegesen a kiskamasz gyermekeket nevelő szülők számára készültek, de bárkinek hasznosak és érdekesek lehetnek. Az összeállított kiadvány összesen 21 közösségimédia-platformról tartalmaz útmutatót, amelyek között megtalálhatók a legnépszerűbb közösségimédia-oldalak, csevegőalkalmazások, videojátékok, anonim üzenetküldő alkalmazások és egyéb tematikus platformok is. 

souvik-banerjee-e6yg8acz2vw-unsplash.jpg

forrás: Souvik Banerjee, Unsplash  

"A kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók egyetemünkön a Dr. Aczél Petra intézetvezető asszony által kialakított tantervnek köszönhetően már hetedik éve önálló kurzus keretében tanulhatnak a médiatudatosságról: a tudatos, bölcs, felelős médiamagatartásról. Az órán arról gondolkodunk együtt, hogy hogyan használják úgy a médiát, hogy kamatoztassák annak előnyeit és lehetőségeit, ugyanakkor viszont felismerjék az online színtér kockázatait is, és képesek legyenek elkerülni az ott rájuk leselkedő csapdahelyzeteket” – nyújt betekintést a kurzusba a tanárnő.

A közösségimédia-tájékoztatók is a Médiatudatosság kurzus keretén belül készültek el, majd a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia munkatársai öntötték őket egységes, szép arculatba. A hallgatók előre meghatározott szempontrendszer mentén tesztelték és elemezték a platformokat: minden egyes médium útmutatójában szerepel egy rövid jellemzés, fel van tüntetve az oldal vagy alkalmazás korhatár-besorolása, szó esik a platformok lehetőségeiről és kockázatairól is, illetve külön rész tér ki a legfontosabb adatvédelmi és biztonsági beállításokra.

tiktok.png

forrás: Digitális Jólét Program

Az útmutatók egyetemista készítői nemcsak elolvasták a platformok felhasználási feltételeit és adatvédelmi szabályzatait, majd összefoglalták azok legfontosabb tudnivalóit a szülők számára, hanem ők maguk is aktív felhasználói ezeknek az oldalaknak és alkalmazásoknak. Tehát amellett, hogy egységes szempontrendszer mentén tesztelték az adott platformokat, a tájékoztatókban megfogalmazott ajánlások saját, mindennapi felhasználói tapasztalataikból is erednek. 

A tanárnő fontosnak tartja, hogy a kurzus során elsajátított elméleti ismereteket a hallgatók be tudják építeni mindennapi médiahasználatukba:

“Oktatóként nagyon fontos számomra, hogy a Médiatudatosság óráinkon tanult ismeretek által a hallgatóknak ne csak a szakmai felkészültsége és tudása bővüljön, sőt ne is csak kritikai gondolkodásuk és digitális kompetenciáik fejlődjenek, hanem szemléletük is formálódjon."

"Hogy sikerüljön bennük felébreszteni a maguk és mások iránti felelős médiamagatartás, a társadalmi felelősségvállalás igényét is. Hogy rájöjjenek, hogy a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóként szerzett digitális vértezetükkel nemcsak saját médiaaktivitásaikat tehetik biztonságosabbá, de környezetük kisebb testvéreik, szüleik, nagyszüleik, barátaik médiahasználatát is mondja a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatója.

A rengeteg közösségi oldal, játék és online felület terjedésével felmerül a kérdés, hogy hogyan tudják felkészíteni a szülők a gyermekeiket az online zaklatásra, és hozzájárulni a tudatos médiahasználatukhoz.

“A gyermekvédelmi szakemberek azt szokták mondani, hogy a gyermekek védelme az online színtéren is a figyelemmel kezdődik. Nagyon fontos, hogy a szülő időt és figyelmet szenteljen gyermeke médiatevékenységének, hogy érdekelje, hogy a gyermeke mit csinál a neten, és beszélgessen vele róla. Ez viszont gyakran nehézséget jelent a szülőknek” mondja a szakértő.

Ha a szülők nem ismerik azokat az online platformokat, ahol gyermekeik szabadidejük nagy részét töltik, nem feltétlenül észlelik az ott rájuk leselkedő veszélyeket, és így tanácstalanok lehetnek abban, hogy hogyan kezdeményezzenek beszélgetést erről a gyermekeikkel. Különösen nagy kihívásként élhetik meg ezt a már kamasz gyerekek szülei, akiknek a gyermekei a digitális színteret sok szempontból sokkal jobban ismerik. 

“Azt reméljük, hogy a közösségimédia-tájékoztatók támpontot tudnak adni a szülőknek ebben is. Mert minél több információval rendelkezik a szülő, annál jobban észleli az adott színtér kockázatait is. És ha kompetensebbnek érzi magát, akkor könnyebben tud kapcsolódni is a gyermekéhez, és felkészíteni őt az esetleges online csapdahelyzetek kezelésére. A jó, bizalmi szülő-gyermek kapcsolat és az aktív párbeszéd nagyon fontos alapjai a gyerekek biztonságos netezésének. S ha ezek kiegészülnek a médiatudatosság szülői kompetenciáival, akkor bármilyen online helyzet is áll elő, a gyerek sokkal bátrabban mer majd a problémájával a szülőjéhez fordulni” mondja Pelle Veronika.

A közösségimédia-tájékoztatók egyenként és kiadvány formájában is ingyenesen letölthetők a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia oldaláról.

Kétarcú közösségi média: ismerd meg a legfelkapottabb platformok előnyeit és árnyoldalait! Tovább
Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Ne felejtsünk el felejteni!

Ne felejtsünk el felejteni!

A könyvnyomtatás előtti világban a gondolatok, a tartalom hatékony terjesztése rendkívül körülményes feladat volt, mára már azonban az internetnek hála mindez gyerekjátékká vált. Nem véletlen, hogy a neves társadalomtudós, Viktor Mayer-Schönberger szerint míg régen az információk, adatok megőrzése számított luxusnak, addig mára már ezek elfeledése vált kiváltsággá. De vajon igaza volt, és tényleg már csak kivételes esetekben van lehetőségünk felejteni?

googlerighttobeforgotten.jpg

Ne felejtsünk el felejteni! Tovább
A lengyellabda, a Nepál-szörny, a zsidó hiperkocka és a többiek

A lengyellabda, a Nepál-szörny, a zsidó hiperkocka és a többiek

Bevezetés a polandball világába

Palesztina és Izrael monopolyt játszanak – ilyen és ehhez hasonló helyzetekre épülnek a polandball képregények. A viszonylag ismeretlen mém nemsokára öt éves lesz, tartalma gyakran mulatságos, időnként tanulságos; érdemes tehát megismerkedni vele! 

A polandball képregényeket világszerte lelkes rajongók készítik Redditen és Facebookon. Főszereplői nemzeti színűre festett köröcskék, úgy nevezett országlabdák. A poénok sztereotípiákon alapszanak: Németország például imád dolgozni, folyton marja a bűntudat vagy épp a hatalomvágy; míg az Amerikai Egyesült Államok egy tudatlan, mégis jóindulatú ripacs, aki szereti a többi országot, de legfőképpen saját magát. Természetesen, hazánk is szerepel időnként, és a szomszédjait pontosan annyira szereti, mint azt gondolnánk.

USAvsslovenia.pngForrás: HUNGARYBALL

A lengyellabda, a Nepál-szörny, a zsidó hiperkocka és a többiek Tovább
Abszolút első a Corvinus Egyetem!

Abszolút első a Corvinus Egyetem!

A hallgatói kiválóság alapján készített kari ranglistát egyetemünk Gazdálkodástudományi Kara vezeti.

Miként lehet az, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói létszámát és diplomáinak értéket is növelni tudta az utóbbi évekhez képest, mindezt pedig egyedüliként a magyar egyetemek közül!

Tisztelt Egyetemi Polgárok!


A mai napon értesülhettünk mindannyian arról a jó hírről, hogy Intézményünk, a Budapesti Corvinus Egyetem szilárdan őrzi hosszú évek kemény munkájával kivívott pozícióját Magyarország legjobb felsőoktatási intézményei között. 

logó.jpg

Abszolút első a Corvinus Egyetem! Tovább
Wootocracy: ahova belefér egy MacBook, egy fénykard és George Clooney boxeralsója

Wootocracy: ahova belefér egy MacBook, egy fénykard és George Clooney boxeralsója

It’s time to play life – szól a Wootocracy oldal, ami a „mutasd a tárgyaidat, megmondom ki vagy” mondatot juttatja először eszembe. Ennél azért jóval többről van szó.

A nem csak a tárgy-fetisisztáknak, gyűjtőknek szóló platform valahol a Facebook, Twitter, Instagram és társai közé helyezhető, habár tökéletesen megkülönböztethető az összestől. Ha egymáshoz kellene viszonyítanom őket, a következőképpen tenném. A Facebook olyan közösségi oldal, ahol azon kívül, hogy megmutathatod kik tartoznak a baráti körödbe, az ismerőseid láthatják mire gondolsz, merre jársz, vagy feltöltögetheted képeidet a kutyádról-macskádról, mikródról, és a nyaralásodról „olaszban”. Aztán ott van az Instagram, ami már „le van szűkítve” a fotók világára, majd pedig jön a Twitter, amin maximum 140 karakterben tweetelheted, hogy ebben a pillanatban mi foglalkoztat. A LinkedIn már egy kicsit más tészta: olyan platform, amin definiálhatod önmagad a business világában. Valahogy ebbe a közegbe illeszkedik bele a Wootocracy is, aminek szép jövőt jósolok, hiszen tökéletesen kompatibilis a világgal, amiben élünk...

clooney inventory.png

Wootocracy: ahova belefér egy MacBook, egy fénykard és George Clooney boxeralsója Tovább
A háló(zat) fogsága

A háló(zat) fogsága

Az elmúlt évtizedek megváltoztatták környezetünket, szinte teljesen átformálva a minket körülvevő világot. Az internet térhódítása, a számítástechnikai eszközök előretörése az élet összes területét átalakították. A gazdaság minden egyes szektorát átszőtte a technológia, amely az üzleti szférától a szórakoztatóiparon át az emberiség minden szereplőjét behálózta. Nem véletlen a szóhasználat, hogy „behálózta”, mivel az újmédia szinte hálószerűen, fekete özvegy módjára szőtt körénk észrevétlen fonalat pár év leforgása alatt, melynek legyek módjára ragadtunk fogságába.

 

AZ IDŐ ÉRTÉK, VALÓSÁG

„Az idő pénz” – szól a mondás. Manapság az interneten is lehet pénzt keresni, ezzel szemben többségében felesleges időtöltés zajlik az online térben. A nevetségesebbnél nevetségesebb játékok, melyek megfertőzik a fiatalok elméjét, számos más, kreatív-alkotó tevékenységtől veszik el az értékes időt. Másrészt pedig, a virtuális élmények nem pótolhatják a valódi élményeket.

internet-addict-1.jpg

A háló(zat) fogsága Tovább
Mi lesz veled, Japán?

Mi lesz veled, Japán?

Bejegyzés alcíme...

Japán a cseresznyevirágok, gésák és szusik országa. Legalábbis a legtöbb ember fejében, és ez a sztereotípia akár még igaz is lehetne, hogyha a média által közvetített (ferdített) világ a valóság lenne. Azonban a Fuji-san szépsége, a shinkansenek tökéletessége és a kimonok kifinomultsága mögött a japán társadalom súlyos problémákkal néz szembe.

shinkanzen.jpg

Ezeknek a problémáknak az okaként gyakran hozzák fel a gazdasági recessziót, de a háttérben egyértelműen a különböző korosztályok eltávolodása áll. A 15-30 és a 40 év feletti generációk nem értik meg egymást, a fiatalabb korosztály nem tud azonosulni a szüleik, nagyszüleik értékeivel és munkamoráljával. A szülőkkel való dacolás pedig olyan méreteket öltött, ami komolyan veszélyezteti Japán jövőjét. Ha Tokióban sétálunk, nem véletlenül látunk bohócruhákba, vagy holdjáró cipőbe öltözött, kutyafarkat vagy egyéb furcsaságokat viselő fiatalokat, akik azt az érzést keltik bennünk, hogy nincsenek tekintettel se istenre, se emberre. És ez még csak a jéghegy csúcsa.

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jutott el idáig a társadalom, ismernünk kell a történetét.

Mi lesz veled, Japán? Tovább
süti beállítások módosítása