Közgazdász Online


Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

bor.pngA klasszikusok gyakran nem véletlenül váltak klasszikussá. A fordításokra azonban időről-időre ráférhet a változás, az utóbbi években pedig több kultregény is átesett ilyen “ráncfelvarráson”. Könyvajánló sorozatunk ezen részében három újrafordítást választottunk: drámában, humorban, abszurditásban és a lét értelmét feszegető kérdésekben pedig most sincs hiány.

Írta: Sipos Sára

A fordítás mindig sok kérdést vet fel az irodalomban: mennyire tükrözze az író vagy éppen  a fordító stílusát, a korszakot, és akkor még nem is beszéltünk arról, ha a két nyelv nyelvtanában, stilisztikájában merőben eltérő. Érthető hát, hogy az újrafordítás még inkább kényes téma, hiszen ki mondja meg, hogy egy klasszikus (fordítás) stílusán lehet vagy nem lehet változtatni. A téma a szakértőket is újra meg újra lázba hozza, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Majd elül a vita - a következő újrafordítás megjelenéséig. A szakmai vitába nem szállunk bele, de egy biztos: érdemes elolvasni egy-egy újrafordítást, főleg, ha a korábbi fordítás is ismerős.

Shakespeare-drámák - fordító: Nádasdy Ádám

adi.jpgShakespeare-t és műveit senkinek sem kell bemutatni. Itthon Arany Jánostól Szabó Magdán át Mészöly Dezsőig sokan fordítottak Shakespeare-drámákat - ezek között pedig nem egy zseniális fordítást találunk. 

Az elmúlt pár évtizedben azonban Nádasdy Ádám is hozzálátott a műfordításhoz, főként színházak számára. A Szentivánéji álommal kezdte 1994-ben, a Katona József Színház és a rendező, Gothár Péter felkérésére. Azóta a nagy drámaíró 13 művét lefordította, melyeket a könyvesboltokban három kötetben találjátok meg.

A színházakkal való együttműködés olyan sikeressé tette a Nádasdy-féle fordításokat, hogy a darabok teltházasak, az emberek szeretik őket, és új sorok válnak szállóigévé. Bátran válogassatok az újabb Shakespeare-fordítások közül, hiszen Nádasdy úgy tudja közelebb hozni hozzánk, mai emberekhez a szöveget, hogy közben tisztelettel bánik vele, figyel rá, megtartja eredeti jellegét is.

,,Én szeretek régimódi lenni, ez nyilván azzal is összefügg, hogy idős ember vagyok, egy fiatal fordító másképpen csinálja. Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell. Folyton szlalomozni kell az új és a régi között.” 

(A teljes interjút megtaláljátok a Könyves Magazin oldalán.)

J.D. Salinger: Rozsban a fogó - fordító: Barna Imre

Ki ne emlékezne a középiskola szinte első kötelező olvasmányára, a Zabhegyezőre. Viszont, ha a Rozsban a fogó címet halljuk, nem jut eszünkbe rögtön, hogy a kettő ugyanaz. Barna Imre fordítása az első után 50 évvel jelent meg, és már a megváltozott cím miatt is olyan port kavart, hogy közel hatezer példány fogyott belőle. 

A történet középpontjában Holden Caulfield áll, 16 éves amerikai srác, és a regény egyes szám első személyben íródott. Újra kirúgják az iskolából, és eltölt három napot New York utcáin és furcsa helyein. Titokban felkeresi húgát is - vele tud egyedül őszinte lenni. Magányos, lázadni próbál a konformizmus ellen, de eredménytelenül. Eközben pedig egy fiatal lélekrajzát olvassuk, ami Salinger tollából is hiteles, megkapó, és saját 16 éves vagy akár mostani énünket láthatjuk benne.barni.jpg

A fordításról Barna Imre így nyilatkozott:

,,Persze megfordult a fejemben, hogyan tudnám egyes szavakkal érzékeltetni a régi szlenget, vannak benne egyébként ilyen hívószavak, hogyisne lennének, hiszen az a tárgyi világ, melyet felelevenít, abból a korból származik. Sokkal fontosabb azonban ma már a beszélt nyelvi képzetnek az újrateremtése. Hiszen azóta egész irodalma lett a lázadó fiatalokról szóló könyveknek, noha ez a regény messze túlmutat ezen. A Sorstalanság vagy az Iskola a határon sem kamaszregény, mint ahogy ez sem az.”

(Olvassátok el a fordítóval készült interjút a Könyves Magazin blogján!)

Albert Camus: Az idegen - fordító: Ádám Péter, Kiss Kornélia

Egy újabb klasszikus, amit eredetileg más címmel ismerünk: Gyergyai Albert kanonizált fordítása 1948-ban jelent meg először, és a Közöny címet adta neki. 2016-ban azonban Ádám Péter és Kiss Kornélia közös fordításában, Az idegen cím alatt adta ki a művet újra az Európa Könyvkiadó. Természetesen a megváltozott cím ebben az esetben is nagy vitát kavart. Habár az eredeti francia L’Étranger jelentéséhez az idegen valóban közelebb áll. Az újrafordítás egyik célja volt, hogy a francia nyelvi elemeket pontosabban adja vissza: stilisztikailag, szavak szintjén, Camus stílusában. 

A főszereplő Meursault gyilkosságot követ el, elítélik. Megtudjuk, hogyan jut el idáig, majd következik a tárgyalás, az ítélet, a börtönben töltött napok. A tanulságban rejlő fordulatot nem árulom el, elég annyi, hogy a lét abszurditásának megjelenítésében Camus zseniális -  nem véletlenül szerepel a legnépszerűbb európai regények között ez a mű.kis.png

,,Szerintem a regény ma is kultuszkönyv mind Franciaországban, mind idehaza. Ez a könyv A per mellett a XX. század másik legfontosabb kisregénye. Fordítás közben döbbentünk csak rá, mennyire időszerű ma is, hogy semmit nem öregedett, hogy nincs egyetlen ránc se rajta. A két mű nemcsak jelentőségében, de témaválasztásában is nagyon közel áll egymáshoz: míg A per a „rendszer” elidegenedettségének kórrajza, Az idegen az egyéné. Sőt, az élet minden tényét egy szintre helyező Meursault nemcsak a XX. századi modernségnek, de a posztmodernnek is előfutára.”

- mondta Ádám Péter az Élet és Irodalomnak.

(Az interjú az Élet és Irodalom oldalán olvasható.)

Képek forrása: Ressey Kinga; Magvető Kiadó; libri.hu; Könyves Magazin; litera.hu; Henri Cartier-Bresson (Magnum)

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról Tovább
Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

borito.jpeg

Olvasnál kortárs, friss magyar irodalmat, de nem tudod hol kezd el? Akkor egy hajóban evezünk, de szerencsére van segítő kéz: a Libri irodalmi díj. Kezd a sort a közönségdíjasokkal, majd merülj el a kortárs írók életművében, hiszen zseniális könyvek sora vár arra, hogy mi is olvassuk őket!

Írta: Sipos Sára

 

Idén ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjat, habár most rendhagyó módon, online zajlott a díjátadó május 13-án. Minden évben 10 kortárs magyar, abban az évben megjelent könyvből választja ki az ötfős zsűri a díjazottat, emelett pedig közönségszavazásra is sor kerül - idén már több mint 30 ezren szavaztak a Libri oldalán! A kortárs magyar irodalommal való ismerkedés valóban nem könnyű, mert sosem tudjuk, mi legyen az első lépés az úton. Mindig inspiráló átnézni a díj jelöltjeit, de ha még mindig tanácstalanok lennétek, kezdjétek az elmúlt évek közönségdíjas könyveivel!

 

2020. Grecsó Krisztián: Vera

kep.jpgIdén Grecsó Krisztián regényére szavaztak a legtöbben - és valóban, nem volt még egy könyv, amit ilyen sokszor láttam kezekben a villamoson. A Kádár-korszak második felében, Szegeden járunk, és a 11 éves Vera megszokott, békés élete pár hét alatt teljesen felborul. Legjobb barátnőjével, családjával, környezetével való kapcsolata megváltozik, miközben szerelmes is lesz. A háttérben azonban olyan események húzódnak, melyekről nem mondtak neki igazat; csalódik a felnőttek világában, és hirtelen fel kell nőnie a feladathoz, hogy szembenézzen a családi titkokkal. 

Grecsó nemcsak a korszakra reflektál páratlanul, hanem egy kislány szemszögéből megírt történeten keresztül a transzgenerációs traumát is középpontba állítja. A könyv a felnőtté válásról, a családi elfojtásokról, a szerelem természetéről szól. Arra is számtalanszor emlékeztet, mennyi mindent látnak, érzékelnek és megértenek a gyermekek a felnőtt világból, gyakran még tisztábban is mint gondolnánk, miközben lépten-nyomon ellentmondásokkal, a felnőttek érdekeivel és titkaival találkoznak.

 

2019. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Megjelenése óta töretlenül népszerű regény, nem alaptalanul: az egyik legmeghatározóbb könyvélményetek maradhat, ha rászánjátok azt a pár órát. A cselekmény több generáción és országon keresztül vezet végig. Kezdetben látszólag egymástól független történetszálakkal találkozunk, melyek a végére teljes képpé állnak össze, induljanak akár 1956-ból egy kisvárosból, 1986-ból egy vidéki szanatóriumból vagy egy 2013-as lakodalomból.

kep2_1.jpgA felnőtté válásról, a személyes és társadalmi emlékezetről, a múlt jelenbe való beágyazódásáról fantasztikusok könyveket írtak és fognak még írni, hiszen a téma örök és kimeríthetetlen. Krusovszky regénye egy új nézőpontot tudott adni ezekhez a témákhoz, egy mai fiatal férfi szemszögéből ragadva meg azokat. ,,Sikerült megírnia egy generációs regényt úgy, hogy közbeékelve elrejtette az előző, az X-generáció egyik fontos pillanatát is, ekképp pedig létrehozott egy időhurkot, mely által az információ szabadon áramlik át egyik történetszálból a másikba, egyik életből a másikba. [...] Tanít is, valóságról, múltról, az ezekhez való viszonyunkról, emberségről, betegségről. Erkölcsi kérdéseket vet fel és hagy nyitva.” - olvasható róla egy kritikában.

Ez a regény friss, aktuális, megrendítő, mély, nagyszerű. A címet tartalmazó mondat pedig tovább visszhangzik a fejekben:

"Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat."

 

2018. Bödőcs Tibor: Addig se iszik

kep1_1.jpgBödőcs - akinek a neve biztos sokatoknak ismerős a Dumaszínházból - első könyve 2018-ban jelent meg. Címét az a történet adta, hogy mikor megkérdezték az apját, mit szól hozzá, hogy a fia könyvet írt, ezt válaszolta: addig se iszik. 

Ebben a kötetben megvillantja irodalomtanár múltját, és feleleveníti a világ- és a magyar irodalom nagy klasszikusait. Teszi mindezt parodisztikusan, de remek stílusban. Megidézi Karinthy és az Így írtok ti szellemét: irodalmi paródiákat, fricskákat ír Krúdy Gyula, Esterházy Péter, Bohumil Hrabal, Ernest Hemingway vagy épp Marcel Proust stílusában. A novellák kerettörténeteivel pedig a mi korszakunkra reflektál: miközben jól szórakozunk egy-egy humoros részleten vagy jól eltalált paródián, ezen a szemüvegen keresztül rápillanthatunk saját korunkra, környezetünkre és annak problémáira. Mivel novellák sorozatáról van szó, a kötet akkor is élvezhető, ha nem ismertek minden írót, akinek a hangján megszólal, ellenben érdemes azokat is elolvasni, de még így is nagyon viccesek!

"Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre" - írja róla Cserna-Szabó András.

Van benne igazság, egyedülálló kötettel van dolgunk. Tehát ha érdekel titeket, mi történik, ha Kertész Imre a fociakadémia közelébe kerül, vagy csak kíváncsiak vagytok Bödőcsre a Dumaszínház óta, ne habozzatok, olvassatok!

Keresgéljetek tovább  a Libri irodalmi díj jelöltjei között, 5 év alatt 50 kiváló kortárs könyv gyűlt össze, olvasásra várva!

 

2020. május 18.

Képek: libri.hu, Pexels

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei Tovább
Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Mészáros Dorka, 23 éves, a Corvinus Egyetem volt hallgatója, jelenleg az ELTE Kriminiológia szakán tanul. Első könyve, az Én vagy senki című krimi az idei Könyvhéten jelent meg (mellyel gyermekkori álma vált valóra) a Tilos az Á Könyvek gondozásában. Vele beszélgettem.

Hogy sikerült ennyire fiatalon kiadatnod az első könyvedet?

Mióta Pesten élek, folyamatosan kutattam a lehetőségek után, próbáltam elérni, hogy a kiadók foglalkozzanak velem. Hatalmas szerencsémre az egyik munkatársam, Bánáti Anna, egy kiadónál dolgozik. Kíváncsi volt az első kész könyvemre, úgyhogy odaadtam neki, ő pedig elolvasta és továbbadta a szerkesztőnek, akinek megtetszett a stílusom. Behívtak, beszélgettünk, és közben az is kiderült, hogy hosszabb távú együttműködést terveznek velem, és kitaláltuk, hogy mit kellene írnom először. Úgyhogy igazából Annának köszönhetem az egészet.

meszaros_dorka_konyvevel.jpg

Dorka a könyvével a könyvhéten

Hogy jött az Én vagy senki ötlete?

Ez a sztori egyszerűen csak beugrott, egy pillanat alatt megszületett bennem az elejétől a végéig, csak a szereplőkön kellett egy kicsit többet gondolkodnom. Amikor megvolt az ötlet, küldtem egy e-mailt a szerkesztőnek, megírtam, hogy mindegy mit szól hozzá, én ezt mindenképpen meg akarom írni. Szerencsére tetszett neki, és amúgy is egy krimit akart, ez pedig határozottan az, ráadásul a Tilosnak ilyen könyve még egyáltalán nem volt.

A kriminológia mennyiben inspirált arra, hogy krimit írj?

A kriminológia a karakterépítésben nyújtott óriási segítséget. Az ott megszerzett ismeretek segítettek abban, hogy megalkossam a gyilkos személyiségét, és bemutassam az őt mozgató indulatokat. Ezáltal könnyebb volt meghatározni azt, hogy milyen tulajdonságokat vált ki egy átélt trauma, és hogy valamely deviancia mit okoz egy-egy személyiségtípus esetében. Például, hogyan válik valaki szociopatává, vagy miért kezd el inni 16-17 évesen. Erre mindenképpen jó volt.

meszaros_dorka_konyve.jpg

Van olyan krimiíró, akinek a stílusát közel érzed magadhoz, vagy akit esetleg példaképednek tekintesz?

Nem tudnám összehasonlítani magam senkivel, de nagyon jól esett és meglepett az, amikor azt mondta a szerkesztőm, hogy az Én vagy senki egy Agatha Christie-szerű krimi, ugyanolyan pörgős és szellemes. Nagyon meghatódtam, főleg azért, mert, ahogy az egész világon, úgy az én szememben is Agatha Christie a krimik királynője. És kezdtem elhinni, hogy ezek szerint írtam egy jó könyvet.

meszaros_dorka_konyve2.jpg

Készült egy trailer is a könyvhöz.

Egy évvel ezelőtt beszélgethettem D. Tóth Krisztával, ő mondta azt, hogy ha majd kiadok egy könyvet, akkor mindenképpen készítsek hozzá trailert. Egyébként is nagyon közel áll hozzám a filmezés, pillanatok alatt összeállt bennem az egész. Tudtam, hogy Cseh Zsombor milyen jó zenéket szerez, tudtam, hogy kiket akarok megkérni, hogy felvegyék a filmet, úgyhogy miután megtaláltam a szereplőket, egy nap alatt leforgattuk az egészet. Ez a videó egy, egyperces kisfilm, a hangulata nagyon komor, bemutatja a hét főszereplőt, viszont mivel az arcokat egyáltalán nem lehet látni, nem befolyásol abban, hogy szabadon elképzelhesd a karaktereket.

A trailer: https://www.youtube.com/watch?v=r0JBXJXD7wM 

Tervezel második könyvet?

Másodikat és harmadikat, és még többet is tervezek. A következő könyvem is egy krimi lesz, megtoldva egy farkasos fantasy-szállal, ami Észak-Amerikában játszódik majd. Ebben még inkább érvényesülni fog az, amit én igazán szeretek, hogy lesz sok-sok szereplőm, akiknek mind megmutathatom a saját nézőpontját. Szerintem ez az, amitől még izgalmasabb és dinamikusabb lesz egy történet.

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával Tovább
Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

K. Rowling nem az a típusú ember, aki megállna a siker után. A brit írónő 2007-ben fejezte be a Harry Potter-széria utolsó részének írását, de nem sokáig gyászolta a Potter-birodalmat, az Átmenteti üresedés után krimisorozatba kezdett, melynek harmadik kötete október végén jelenik meg Angliában. A Harry Potter-mánia pedig reneszánszát éli.

the_most_magical_fan_reactions_to_jk_rowling_s_harry_potter_and_the_cursed_child.jpg

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött Tovább
Az amerikai álom zsinórpadlásán

Az amerikai álom zsinórpadlásán

„Folyton éhesnek lenni, megőrülni a szexért, nem hinni a globális felmelegedésben, rövidlátónak lenni, nem gondolni az unokák jövőjére, a fél életet piperészkedéssel tölteni, állandóan résen lenni, kényszerképzetekkel élni, szokásaink rabjának lenni, kapzsinak lenni, nem törődni az emberiséggel, előnyben részesíteni a magunk fajtáját – így viselkednek a madarak.” – ezzel a szöveggel jellemzi magát Jonathan Franzen korunk egyik legjelentősebb kortárs amerikai írója.

frazen-jpg.jpg

Az amerikai álom zsinórpadlásán Tovább
„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”   

„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”  

A beat irodalom és a hippi kultúra a ’60-as években hódított teret – főként Amerikában –de még ma is erőteljesen kihatnak korunk kortárs költészetére, és az egyre inkább feltörekvő műfajára, a slam poetryre. A témáról a kortárs irodalom egyik megkerülhetetlen alakjával, Závada Péterrel beszélgettem, aki a hazai slam poetry közösség egyik jeles személyisége, és az underground kultúrában magas presztízsű Akkezdet Phiai formáció rappere.

zavadapeter.jpg

„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”   Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Jegyrendszer

Jegyrendszer

Igencsak megdöbbentem, amikor a jegypénztár ablakából nem a szokásos arc nézett vissza rám. Elődje már olyan régóta végezte munkáját, hogy azt hittem, a hosszú évek során gyökeret eresztett székébe és a végtelen munkaórák alatt izzadtságával együtt lényének esszenciája is beleivódott a kárpitba.

jegyek.jpg

Jegyrendszer Tovább
Miért kell nekünk Jane Austen?

Miért kell nekünk Jane Austen?

(történetleírást és spoilert nem tartalmaz; természetes tartósítószerrel készült) II.

A számos filmes adaptációnak alapot szolgáltató regény afféle örökzöld: újra és újra előveszik, vetítik, lefordítják. Nem csoda, hiszen a 18. században született angol írónő kora irodalmi stílusának egy újítója volt, ironikus és realista hangnemét nem könnyű megfelelően visszaadni más nyelven. A regény elolvasása után meglepődünk, ha utánanézünk az írónő életrajzának (ezt javasolom Nektek), de ebben a cikkben nem térünk ki rá.

Miért kell nekünk Jane Austen? Tovább
Conan Doyle 155

Conan Doyle 155

Sir Arthur Conan Doyle, a krimi koronázatlan királya

A bűnügyi regények és Sherlock Holmes megteremtője, akit a mai napig minden idők legzseniálisabb fiktív detektívjeként tartunk számon, Sir Arthur Conan Doyle 155 éve született.

A híres író 1859. május 22-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családban. Conan Doyle édesanyja Mary már fia kiskorában táplálta gyermeke képzelőerejét a sok mesével és történettel, amik segítségével anya és fia elmenekülhettek a valóságtól, az apa alkoholizmusától és a nehéz anyagi körülményektől.

http://37.media.tumblr.com/tumblr_m6sdwxsAnb1qkgkowo1_500.jpg

Conan Doyle 155 Tovább