Közgazdász Online


Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Kult köz - 38. hét (szeptember 20-26.)

img_5001.jpg

Kutatók éjszakája a Corvinuson, ARC-kiállítás, Fényterápia, könyv és filmajánló a szeptember 20-ai hétre.

2021. 09. 18. borítókép: Fényterápia kiállítás (Kércz Dorci, Közgazdász)

irodalmi_aj.png

Taxner Tünde

Michel Houellebecq: Behódolás

“Tehát az az Európa, amely az emberi civilizáció csúcsa volt, néhány évtized alatt végleg elpusztította önmagát” - és bekövetkezik az a pillanat, amikor Franciaország elnökévé a Muzulmán Testvériség karizmatikus vezetőjét választják meg. Houellebecq regénye pár évvel a jövőbe repít minket, az Unió és az európai keresztény kultúra, valamint a jelenlegi politikai rendszerek haláltáncának éveibe.

Egy párizsi irodalomprofesszor szűk, antiszociális, mégis nagyon eredeti szemszögéből nézve élhetjük át a polgárháborúhoz közeli állapotokat, az iszlám előretörését, a liberális eszméken alapuló társadalmi és politikai rendszer átalakulását. Mi ez? Puszta spekuláció vagy határozott politikai állásfoglalás? Regény vagy jóslat?

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Klisóczki Fanni

Kutatók Éjszakája - az Európai Tudományért

1 éjszaka, 260 helyszín, 2652 program. A Kutatók Éjszakája ingyenes eseménysorozat idén szeptember 24-én és 25-én kápráztatja el a tudomány iránt érdeklődőket. A rendezvény 2005-ös indulásakor az alapvető célja a tudomány és kutatói életpálya népszerűsítése volt, ám minden érdeklődő számára különleges élményt nyújthat.

Inspiráló előadások, kísérletek, laborbejárások és játékos programok kötik le a kicsiket és nagyokat ezen az éjszakán. A tálibok aranya: Afganisztán és az elektromos autózás jövője; Én és a robot: együtt vagy egymás ellen?; vagy épp Váltó-láz, a börtön utáni első hónap – Társasjáték. Ilyen és ehhez hasonló programokkal csatlakozik a Budapesti Corvinus Egyetem a szervezéshez. A további szervezőkről, helyszínekről és programokról való bővebb információkért keressétek fel az eseménysorozat honlapját.

ARC – a képtelenség és arctalanság ellen!

Mindannyiunkat számtalan veszteség ért a koronavírusos időszakban. Ám a nehéz idők után végre megjelent valami: az életjel. Ezt az érzést igyekszik átadni a 21. ARC közérzeti kiállítás szeptember 17 és október 17 között.

Az ARC kiállítás a kreativitás szabadságáról szól, mely véleményformáló eseményként mutat görbe tükröt a társadalomnak. A tárlat éjjel-nappal, ingyenesen megtekinthető a Bikás parkban.

kiall_aj.png

Kércz Dorci

Fényterápia

A Mai Manó ház október 8-ig ad otthon Tombor Zoltán fotográfus első önálló intézményi kiállításának, amely a Fényterápia címet viseli. Az első emeleten a karantén időszakában készült sorozatát láthatjuk: képein olyan hétköznapi, mégis metaforikus elemeket ábrázol, mint egy befőttesüvegben úszkáló aranyhal, egymásba kapaszkodó kezek vagy egy felállított dominósor. Az érzékeny, többletjelentést hordozó kompozíciók már-már mesebeli világot keltenek, amit harmonikusan egészítenek ki a finom vizuális megoldások: a vetett árnyékok, a tükröződés és az életlenség.

A második emeleten az alkotó divat- és portréfotóiból láthatunk válogatást: Palvin Barbara és Alicia Keys mellett például Waris Uhluwalia vagy Shirin Neshat néz ránk vissza a falakról. Itt érdemes átlapozni Tombor 2015-ben alapított saját, limitált példányszámú Supernation kiadványait is, amelyek a történetmesélést helyezik előtérbe, és a személyesebb, kísérletezőbb munkáit mutatják be. A Fényterápiát azoknak ajánlom,  akik szeretnék a karanténidőszak érzéseit - az elszigeteltséget, a bizonytalanságot, a furcsa, tér és idő nélküli állapot adta nyugalmat - átélni, és ezzel párhuzamosan megismerni egy világszerte elismert magyar fotós 25 éves munkásságát.

microsoftteams-image_4.png

Kovács Máté

Free Guy

Majdnem elpusztul a világ (értsd: az Egyesült Államok), de aztán jön egy kisemberként indult valaki a szuperképességével, és autókat dobálva hőssé válik. Unom. A Free Guy azonban pozitív meglepetést okozott: olyan szuperhősfilm, ami az összes klisét felvonultatja, mégsem tudtam megunni. A film ugyanis ezt pontosan tudja magáról, nem akar több lenni, végig önironikusan parodizálja ki ezeket a sablonokat.

A történet főhőse, Guy (Ryan Reynolds) egy NPC (non-player character) egy videójátékban, akit egy algoritmus mesterséges intelligenciával ruház fel. Reynolds tökéletesen hozza a jószándékú, kissé esetlen karakter fejlődését, ettől lesz szerethető maga a film is. Na meg a videojáték-keretrendszer adta szabadságtól, amiben simán elfér minden olyan akciófilmes klisé, amire egy valós világban csak a “na persze” lenne a válasz.

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló Tovább
Léteznek-e még a magyar versek elsöprő érzelmei? - Irodalmi szerelmek nyomában Radnótival és Fifivel 

Léteznek-e még a magyar versek elsöprő érzelmei? - Irodalmi szerelmek nyomában Radnótival és Fifivel 

kepernyofoto_2021-08-29_9_00_20.png

Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós szerelme legendás. De vajon milyen nehézségeken mentek együtt keresztül? Milyen volt egy zsidó szerelmes pár élete a második világháborúban? Részletek Gyarmati Fanni naplójából és Radnóti Miklós leveleiből, akik az embertelen világ ellenére is megőrizték az emberiség legfontosabb kincsét: a szerelmet. A Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ előadásán jártunk.

2021. 08. 31. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Így szerettek ők című könyv alapján saját szerkesztés

Belépünk. Fejünk felett a színházi fény vakít. A teremben az előadás előtti izgatott morajlás, beszélgetésfoszlányok és a “Bocsánat, beengedne?” mondatok hallatszanak. Mi is a tömegbe lépünk, és az emberi akadályokat leküzdve elérjük a helyünket. Leülünk, és kíváncsian nézelődünk. A színpadon két szék, egy dobfelszerelés, egy cimbalom és egy szaxofon áll. Mindegyiket egy-egy mikrofon kíséri. A nézőtér lassan csordultig megtelik, csupán az utolsó sorok hézagosak. A fények eloltódnak, és az előadás elkezdődik.

radnoti_2.jpg

Kép: Belayane Najoua, Közgazdász

Pirosas ruhafoszlányok, valami sáros töltetű, töredezett mellkas, szétesett koponyacsontok (...) egyetlen erős, sárgás lábszárcsont, és mellette turistabakancsok. (...) Egy Biblia foszlánya, Máté evangéliumánál nyitva, és egy fekete bőrtárca (...), a piros pulóverfoszlányok nem ismerősek, nem az a kötés, amivel az ő meleg piros pulóvere készült (...). De egyáltalán ő ez biztosan? (...) Isten tudja, kinek a rongyai kerültek rá (...). A fekete bőrtárca üres (...), a benne lévőket kivették, és átvehető később. Sürgetnek, és újra rázárul a láda fedele. Erősködnek, hogy itt kizárt dolog a tévedés. (...) Megfordul a fejemben, de jó volna mindet felnyittatni, és végignézni, hogy ez a bizonytalanság eloszoljon (...). Elfojtom a kéréseim, aggodalmaim (...), elmehetünk a Lusztig rőfösüzletébe, ahol az exhumáltak holmiját őrzik – részlet Gyarmati Fanni naplójából.

Az előadás felütése rögtön az ember velejéig hatol. A halál szele suhan keresztül a nézőtéren, és nem lehet nem a színpadra figyelni. Odavonzza a szemeket, a füleket és a lelkeket. Gyarmati Fanni személyében Fullajtár Andrea, Radnóti Miklóséban pedig Mácsai Pál vezet keresztül egy háború alatti zsidó élet viszontagságain, ami Radnóti Miklóst, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakját kísérte végig.

„Két szív, egy lélek” – szokták mondani. Gyarmati Fanni és Radnóti Miklós esete sem volt másképp. Radnóti Miklós tizenhét éves korában ismerte meg a nála három évvel fiatalabb Fannit, akit a barátai csak Fifinek becéztek. Fifi az átlagnál jóval műveltebb és szókimondóbb volt, ráadásul a szépsége is legendás volt. A két fiatal hamar egymásra talált, és Miklós megírta első szerelmes versét Fifinek, majd a múzsán túl a lány a költő legfontosabb kritikusa is lett. A Nem volt anyám című vers volt az első mű, amit Radnóti Miklós Fanni kritikus szemei elé tárt – a lány még a szerelmét sem kímélte. Tiszta, kritikai látással véleményezte Radnóti összes művét, a kezdetektől a haláláig. Radnóti így írt Fanniról a naplójában: „Mennyire munkatársam ő, milyen vájtfülű, csalhatatlan ízlésű.” Ugyanakkor legnagyobb rajongója is volt. Támogatta, segítette, hitt benne még a legnehezebb időkben is.

Olyan jó mellette feküdni az ágyban, és érezni édes életét mellettem. (...) Édes jó Istenem, légy velünk, add, hogy nagyon nagy művész lehessen (...). Engedd, hogy mindent, mindent napfényre hozhasson magából. (...) add, hogy termékeny, szép élete legyen.(...) Tégy csodát, változtasd meg a mai világot. Engedd, hogy elérjük a mi életünkben a másik világot, a miénket – részlet Gyarmati Fanni naplójából.

Miután egy rövid németországi tartózkodás után Miklós hazatért, a Szegedi Tudományegyetemre iratkozott be, ahol először szembesült igazán a zsidó lét veszélyeivel. Részese volt az 1930–31-es zsidóellenes incidenssorozatnak, amely során a Turul Szövetség egyetemista csoportjai tüntetésekkel fejezték ki ellenérzésüket az egyetemen tanuló zsidó származású diákok magas aránya miatt. A tüntetések alatt Radnóti látta, amint diáktársai a tanári szobáig hurcolják az engedetlen tanárt, majd diadalittasan veszik az irányt a zsidó társak felé.

A teremben zene csendül fel. A diadalmenet és a kegyetlenség zenéje. Dés László szaxofonjátéka egy új dimenziót ad a műsornak. A cimbalom és a dob támasztó barátként a háttérben énekel. A hangsúly érezhetően a szaxofonon van. A zene lefesti nekünk azt a kétségbeesést, azt a reménytelenséget és kiábrándultságot, ami ekkor kezdődött el Radnóti életében. A zene hirtelen félbeszakad, és a műsor folytatódik tovább.

Boldog szerelmes este ez. Minden mozdulatunk egymás felé új, és tele van melegséggel, ízzel, és folyton örülünk egymásnak. Olyan jó ez, és minden tiszta, nyugodt pillanatom imádság ilyenkor, megköszönöm, hogy az enyém, hogy együtt jövünk haza este, kinyitja az ajtónkat, és ott állok mellette és nem is akarom elhinni, hogy ez az enyém, ebben élek most már, és imádságos könyörgés, hogy megmaradjon ez – részlet Gyarmati Fanni naplójából.

kepernyofoto_2021-08-29_9_05_58.pngKép: Így szerettek ők című könyv alapján saját szerkesztés

A szerelmet a szegedi távollét sem gyengítette meg. Folyamatos levelezésben maradtak, és miután Radnóti elhagyta Szegedet, hogy Párizsba utazzon, a költő a leveleiben festette le Fifinek a párizsi szerelmesek életét. Radnótit megdöbbentette a francia szerelmesek szabadsága. Egy új világ nyílt ki a szemei előtt, mikor látta, hogy az ifjú párok a Luxembourg-kert padjain csókolóznak, egymást kezét fogják, szabadon szeretnek korlátok nélkül, miközben a járókelők megmosolyogják őket. 

1934-ben Radnótinak sikerült summa cum laude minősítéssel doktori fokozatot szereznie, így eleget tett a Fanni szülei által meghatározott házassági korlátnak. 1935-ben a két szerelmes összeházasodott, és immár hivatalosan is egymáséi lettek. Ekkor költöztek abba a bizonyos lakásba, a Pozsonyi út 1.-be, ahol Fanni egészen 2014-ig, a haláláig élt. 

Nyitott ablakok – Hitler és Mussolini hörgései mindenhonnan. És hallgatják. Bőg hozzá a tömeg – részlet Gyarmati Fanni naplójából.

A végre meglelt házastársi béke ellenére itthon és Európa-szerte egyre vészjóslóbb események zajlottak. 1938. márciusban megszületett az első zsidótörvény, amely kimondta, hogy a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál húsz százalék lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni. A világégés kezdetét megérezve számos magyar költő, író, közéleti személyiség emigrált külföldre. Fanniéknak még éppen a háború kitörése előtt sikerül Párizsba utazniuk, de már a francia főváros sem volt a régi.

Nem olvasnak baloldali újságokat a metrókon már. A Panthéon csúcsára kirakták a keresztet a 150 éves évfordulón, amit a forradalom söpört le onnan, és az Invalides tornyára is odakerült... gyávult az atmoszféra, de még mindig jó, lehet szabadon lélegezni, s nagyszerű a rengeteg könyv, a könyváradat, amibe jó volna belevetni magunkat. (...) Mik szerencsétlen lesz, ha itt kell hagyni ezt – részlet Gyarmati Fanni naplójából

1940. szeptember 9-én megérkezett Radnóti behívója az első munkaszolgálatra. Aznap reggel a költő szörnyű hasmenéssel ébred, esőkabátban indul a munkaszolgálatra, amely során többek között drótsövényt bont a magyar–román határnál. Majdnem egy hónapig tart az erőltetett menet a román erődítésrendszerig, majd Radnóti további két hónapig van távol Fannitól. 

Az alvás halálos szédület most nekem: elvesztett egyensúllyal zuhanok és félek. Csak belekapaszkodhatnék a kezedbe, Édes. Milyen boldogság volt elaludni mindig, a kezedet fogva vagy a tested kis részét érintve és érezve legalább. Meddig ébredek fel ilyen keserves hideg egyedülségre még? Istenem, szétszórtál minket, és egy teljes egy-lélek szakadt ketté. Őrületes ez a fájdalom, ez a csontig fájó magány. Nem is jól mondom, nem a magány, nem mások hiányzanak, csak te. A tenélküled valóság, az a szörnyű – részlet Gyarmati Fanni naplójából. 

Habár ez az első megpróbáltatás “csupán” három hónapig tartott, amikor 1940. december 18-án hajnalban Fifi kimegy a költő elé az állomásra, rossz állapotban találja szerelmét.: „Miklóska hétrét görnyedt a zsákok és takarók alatt, rettentő beesett arccal, kétnapi utazás után, fűtetlen kocsiban... Megfürdetem, kihámozom szegénykét a sok piszkos, büdös holmiból: két hét óta le se vetkőzött ebben az aljas hidegben. Édes Mindenségem, szinte szégyenkezem, úgy elszoktam tőle. Aztán belebújik a rendes ruháiba, és kimegy leszerelni. Leszerel, leszerel, sose hittem volna, hogy még bekövetkezhet. ... Aztán csak késő este, hét után tudott visszatérni Mik, addig ácsorogtak odakint...” – részlet Gyarmati Fanni naplójából. 

Miklósnak a munkatáborból való hazaérkezése után sem lett könnyebb. Egy alkalommal, amikor fogorvoshoz indult a munkaszolgálatból, belekötött egy katona, fejbe verte, majd az Albrecht Laktanyába hurcolta, ahol megalázták, megverték, kopaszra nyírták és a laktanyaudvaron gyakorlatoztatták. „Ne félj, koszos zsidó, nem az oroszok fognak győzni, hanem a németek és én még húsz év múlva is itt leszek” – figyelmeztette magabiztosan a parancsnok. Miklós a támadásról jelentést tett a századában, de egy őrmester figyelmeztette,  hogy ne tegyen hivatalos feljelentést, mert őt fogják meghurcolni a hadsereg megrágalmazásáért.

A teremben a hallgatóság előtt lejátszódik a jelenet, ahogy az egyik legnagyobb magyar költőt, meghurcolják, megverik, megalázzák. A két színész közös monológba kezd. Felváltva hallhatjuk a ‘43-as Magyarország rímekbe szedett helyzetét:

Mióta készülök, hogy elmondjam neked 

szerelmem rejtett csillagrendszerét; 

egy képben csak talán, s csupán a lényeget. 

De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét, 

és néha meg olyan, oly biztos és örök, 

mint kőben a megkövesült csigaház. 

A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött 

s zizzenve röppenő kis álmokat vadász. 

S még mindig nem tudom elmondani neked, 

mit is jelent az nékem, hogy ha dolgozom, 

óvó tekinteted érzem kezem felett. 

Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom. 

És holnap az egészet ujra kezdem, 

mert annyit érek én, amennyit ér a szó 

versemben s mert ez addig izgat engem, 

míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó. 

Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, - 

mit mondjak még? a tárgyak összenéznek 

s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab 

az asztalon és csöppje hull a méznek 

s mint színarany golyó ragyog a teritőn, 

s magától csendül egy üres vizespohár. 

Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm, 

hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár. 

Az álom hullongó sötétje meg-megérint, 

elszáll, majd visszatér a homlokodra, 

álmos szemed búcsúzva még felémint, 

hajad kibomlik, szétterül lobogva, 

s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben. 

Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág, 

de benned alszom én is, nem vagy más világ, 

S idáig hallom én, hogy változik a sok 

rejtelmes, vékony, bölcs vonal 

                                        hűs tenyeredben.

Radnóti Miklós: Tétova óda (1943)

Radnóti Miklós harmadik és egyben utolsó munkaszolgálata 1944. május 20-án kezdődik. Fanni kikísérte az állomásra. Utána az Ikrek havát olvasta otthon zokogva. 

Lefekszem az erkélyre, és előveszem az Ikrek havát. Régen olvastam, és most megint magával ragad, és zokogok közben. Nem is tudom, lehet-e ezt az írást objektív, száraz szemmel bírálni. Azt a régi kisfiút, aki az én egyetlen gyerekem, és akiről tudom, hogy most is ugyanaz. Azt siratom, tündéri jóságával és gyöngédségével hogy fogja kiállni ezeket az időket? – részlet Gyarmati Fanni naplójából.

Fanni még egy ideig kap leveleket a költőtől, melyekben verseket küld és a munkatábori életet írja le. “Légvédelmi gyakorlat. ½ 10-kor koromsötét a város. Valaki nyitott ablaknál rádiózik. Hitler hangja és a német tömegek hörgése hallatszik a sötétben és a csöndben. Hallatszik? Harsog” – írja Radnóti. Majd augusztus 9-én Fifihez eljutnak Mik utolsó levelei.

A színpadon megkezdődik Radnóti Miklós utolsó monológja: 

Drága Egyetlenem, ez már a második lapom, remélem megkaptad az elsőt s megkapod ezt is. Két hete írtam a mi címünkre, ezt most anyuskának címzem. Nagyon nyugtalanul várom már a választ Édes Egy, csak megjönne már. (…) Most megismétlem hátha nem kaptad meg az előző lapot, hogy egészséges vagyok, szép s egészséges (…) kicsit lefogytam, de semmi bajom. Csak a visszhangtalanság teszi az, hogy nem tudom, mi van Veled, Veletek. (…) És Édes Egy: nem tudom, eljut-e Hozzád időben a harmadik esedékes lapom, most írom meg, hogy a házassági évfordulónkon nagyon-nagyon Veled leszek és tudom, hogy még sokat, nagyon sokat töltünk együtt boldogan, csak vigyázz magadra nagyon a kedvemért. Ne dolgozd agyon magad. És ne nyugtalankodj, ha nem jönne posta tőlem, hisz látod, nem jelent semmi rosszat. Nagyon szeretlek drága, csókollak: Mik.

A színházteremben sötét csend ül. A monológ alatt a hátam mögött halk, visszafogott szipogást hallottam – mostanra már az is elhalt. Dés László szaxofonjátékba kezd. Olyan, mint egy túlvilági hang, ami a másvilágra kíséri a lelkeket. Pontosabban egy lelket. Radnóti Miklós lelkét, aki 1944. november 4. és 9. között lőttek agyon Abda község határában, pontosan úgy, ahogy megírta a Razglednicákban: „Tarkólövés. – Így végzed hát te is…” 

Fanni a temetés során felnyittatta a koporsót, de az abban fekvő csont- és ruhafoszlányok nem győzték meg, hogy a koporsóban tényleg Radnóti fekszik. Ezért nem is járt ki sosem a Kerepesi úti temetőbe. Szerelmüket, lelki hűségüket és örök összetartozásukat a versek és a naplóbejegyzések vésték bele a történelembe. 

(...) ha az érintésére vagy simogatására gondolok, úgy érzem, hogy súlyos, nagy vércsöppek esnek a szívemre belül, és eláll a lélegzetem a szorító fájdalomtól, hogy nincs velem. – Hát az az igazság, hogy voltaképpen nem érdekel semmi más az ő munkáján kívül. Mennyei csodák közt éltem vele, a teremtés titkai közt éltem az ő művészi munkáját figyelve, és poklok fenekére vettetek most. (...) Mik és én együtt (...) olyan boldogítóan egész voltunk. Legalábbis nekem ez volt a kettőnk összetartozása - részlet Gyarmati Fanni naplójából.

Az előadás végén jó lenne még egy kicsit ülni. Csak gondolkozni, és megemészteni hallottakat. Megemészteni azt, hogy így kellett a nemzet Radnótijának elhagynia a világot. S elgondolkodni azon, hogy vajon a mai világban is létezik-e a Fifi és Mik közötti sírig, és síron túl tartó, igaz szerelem.

A Kőrösi Csoma Sándor Kulturális Központ további előadásai ezen a linken érhetők el.

Léteznek-e még a magyar versek elsöprő érzelmei? - Irodalmi szerelmek nyomában Radnótival és Fifivel  Tovább
Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló

Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló

pexels-jill-burrow-6069700.jpg

A karácsonyi hangulatot nemcsak gyertyákkal, mézeskaláccsal vagy adventi kalendáriummal lehet meghozni, hanem könyvekkel is. A klasszikus regénytől a meseleveleken át a krimiig: mutatunk három könyvet, amit érdemes elővenni a karácsonyi készülődés közben.

2020.12.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Jill Burrow, Pexels

Karácsony közeledtével, a fa alatt megpróbálunk többet olvasni, a vizsgaidőszak után pedig talán több időnk is van rá. Szívesen vennél kézbe a hangulathoz illő, kedves könyvet? Vagy inkább valami hátborzongató, izgalmas történet köt le a munkás hetek után? Könyvajánló sorozatunk karácsonyi kiadásában mindegyikre hozunk példát, hogy ne maradj olvasnivaló nélkül a téli szünetben sem.

Charles Dickens: Karácsonyi ének

A máig népszerű angol író regénye igazi karácsonyi klasszikus: megerősíti az emberekbe, a világba, a változás lehetőségébe vetett hitet, ami - lássuk be - 2020-ban ránk is fér.

A történet főszereplője a gazdag, magányos, szívtelen és kapzsi Scrooge úr, aki ráadásul utálja a karácsonyt.

Miután a körülötte élő embereknek pusztán szórakozásból újfent keresztbe tett, meglátogatja őt volt üzlettársának szelleme, és másik három szellem érkezését jelenti be. Scrooge úrnak megjelenik először a múlt karácsony szelleme, emlékeztetve őt hajdani életére. Ezután érkezik a jelen karácsony szelleme, aki megmutatja neki a környezetében élők valóságát. Végül a jövő karácsony szelleme figyelmezteti, milyen sors vár rá, ha nem változik meg. A szellemek látogatása felnyitja a főszereplő szemét, és új emberré válik.

Ez a felemelő könyv rávilágít arra, miről is szól igazából a karácsony. Dickens regényét sokan már szinte közhelyesnek tartják, pedig nem is állhatna attól távolabb. A szolidaritás és a társadalmi érzékenység adják a történet alapját. A szellemek megjelenése ellenére azt a tételmondatot fogalmazza meg, hogy apró, hétköznapi dolgokkal is lehet szebb jövőt kreálni, nem kellenek ehhez hatalmas vállalások. Egyszerre rendkívül humoros és fájdalmas, jól kidolgozott jellemekkel operáló, csodálatos kis könyv.

dickens.jpg

Kép forrása: British Library’s collection

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek

A Gyűrűk ura sorozat írójának karácsonyi könyve is széles körben ismert, nem véletlenül. Már a háttértörténet is szívet melengető: Tolkien 1920-tól húsz éven keresztül minden decemberben saját maga által illusztrált leveleket küldött a gyerekeinek, melyek a bélyeg szerint az Északi-sarkról jöttek.

tolkien.jpg

Kép forrása: libri.hu

A leveleket Karácsony apó írta a gyerekeknek, és mesélt nekik az életről, kalandokról és a veszteségekről is. Az egyik legkedvesebb karakter Korhu, a jegesmedve, aki rendszerint valamilyen kalamajkába keveredik. A leveleket bűbájosan kiegészítik Tolkien saját rajzai.

A Gyűrűk ura megálmodója nem hazudtolta meg magát: a Karácsonyi levelek egész mitológiát, világot teremtett. Az évek alatt Karácsony apó leveleiből szinte eposz alakult ki: háborúkkal, saját írással, új ábécével, rengeteg mókás kalanddal.

A Gyűrűk ura rajongóknak szinte kötelező darab, de a kötet mindenkinek szól: megnevettet, másik világba repít, és annak részesévé tesz. Tolkien fantáziavilágát a magyar kiadásban is teljesen át lehet élni, hiszen a rajzokon kívül az eredeti levelekből is tartalmaz részleteket, és még Jegesmedve ábécéjét is bogarászhatjuk benne.

Agatha Christie: Hercule Poirot karácsonya

Egy igazi krimi karácsonykor is krimi, a világ legjobb nyomozója pedig az ünnepekkor sem tétlenkedik. Agatha Christie regénye eltérőnek tűnhet az előző könyvektől, de a karácsonyfa mellett üldögélve remek, izgalmas olvasmány.

agatha_christie.jpgKép forrása: IMDb

A történet szerint a milliomos Simeon Lee meghívja, vagy inkább magához rendeli családját karácsonykor. A családi környezetben érezhetően feszültség uralkodik, ráadásul váratlan vendégek is érkeznek. A zsarnokoskodó házigazda karácsony napján a végrendeletét beszéli meg az ügyvédjével, majd magához hívja a családtagokat, és összeugrasztja őket. Hamarosan brutális gyilkosság történik, de szerencsére a világhírű belga nyomozó, Hercule Poirot a közelben vendégeskedik, így - karácsony ide vagy oda - a rejtély végére kell járnia.

Valaki nem az, akinek mondja magát? Melyik családtag lehetett a tettes? Hová tűntek a gyémántok? Természetesen a zseniális Poirot megkeresi a válaszokat a kérdésekre, mi pedig lefagyva olvashatjuk a végkifejletetet. Agatha Christie ezen regényét a legjobbjai között tartják számon: bravúros, olvasmányos, fordulatos krimi, ami meglepő módon valóban szolgál egy kis ünnepi hangulattal.

Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló Tovább
Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával

Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával

dsc_6157.jpg

A Nincs online folyóirat friss kezdeményezés: célja, hogy pályakezdő alkotóknak megjelenési felületet biztosítson. A szépirodalmi és képzőművészeti alkotások találkoztatásával diskurzust teremt, közösséget szervez, megbontja a hagyományokat, de legalábbis felülvizsgálja őket – mindezt pedig az inkluzivitás és az elköteleződés jegyében teszi. A Nincs mögött lelkes egyetemi hallgatók állnak: a folyóirat szerkesztőségének két alapító tagjával beszélgettünk.

Borítókép: A Nincs főszerkesztői a folyóirat első felolvasóestjén: (balról jobbra) Tóth Ramóna Mirtill, Oláh Péter, Szűcs Anna Emília, Szabolcsi Alexander. Fotós: Szilvási Csaba

2020. 11. 17. Írta: Lázár Fruzsina

Az a fránya szék

A Nincs online folyóirat alig egy hónapja jött létre: magyar szakos hallgatók alapították azzal a céllal, hogy kitöltsenek egy hiányosságot az irodalmi és képzőművészeti közegek metszetében. A kezdeményezés egyedülállóságát összművészeti jellege adja: az olvasók tanúi lehetnek, ahogy szépirodalmi és képzőművészeti alkotások diskurzusba lépnek egymással. A Nincs fiatal szerkesztőinek szívügye, hogy minden pályakezdő és kortárs alkotó számára megjelenési lehetőséget biztosítsanak, így rendkívül értékesnek tartják ezeket a találkozásokat.

A Nincs három alapító főszerkesztője közül ketten, Szűcs Anna és Szabolcsi Alex – akik kreatív írást hallgatnak a Károli Gáspár Református Egyetemen – meséltek a folyóirat alapértékeiről, víziójáról, működéséről. Az alapítók a Nincs létrehozásával egy olyan platformot és közösséget szerettek volna teremteni, ahol mindenki lehetőséget kap arra, hogy megmutassa saját stílusát. Ez a felület – amellett, hogy lazítani kíván az irodalmi szféra pályakezdők számára gyakran nehezen megközelíthető közegein – egymással egyenrangú viszonyban mutatja meg a prózát, verseket, tanulmányokat, fotókat, festményeket és szobrokat. Olyan, képzőművészeti területeken tanuló és alkotó fiataloknak is lehetősége van megmutatni műveiket, akik egyébként nem találnának ehhez megfelelő platformot. A Nincs ünnepli az egyediséget, egyúttal közelebb hozza, egy térbe helyezi a művészeti ágakat, és találkoztatja az őket képviselő embereket.

„Le akarunk ülni egy körbe, beszélgetni, és hagyni, hogy az egyéni hangok összeérjenek” - mondta Alex.

„Ebben a világban általában marad a szék, és az emberek cserélődnek benne. Például Babits székébe a Nyugat óta mindig újabb emberek ültek: nekünk most az a célunk, hogy felrúgjuk ezt a széket, és több széket tegyünk a helyére, egy körbe” - magyarázta Anna.

„Vagy üljünk a földre…” - tette hozzá Alex.

„Vagy álljunk az asztalra” - zárta le Anna az analógiát.

A Nincs alapítói számára éppen ezért fontos, hogy senkit nem szeretnének kirekeszteni. Ugyan a céljuk alapvetően a pályakezdők támogatása, a jelenlegi irodalmi, művészeti szférába is integrálódnak: számos ismert kortárs szerzőtől kértek szöveget, amelyek megjelentek a Nincs felületén. Ennek oka, hogy „egy ilyen jellegű dolog csak úgy működhet, ha tudnak róla a közegben. Mi eltérünk az eddigi szokásoktól, nem azt kérjük a már befutott kortárs alkotóktól, hogy »kérlek, gyere és vezesd te«. Ehelyett azt mondjuk, hogy »kérlek, támogasd, hogy mi most valami mást szeretnénk csinálni«” - mondta Anna.

Kezdetek: behunyod a szemed, és ugrasz

Nemcsak a kortárs alkotók, de az egyetemi hallgatók, pályakezdők közege is hihetetlenül befogadónak bizonyult a kezdeményezést illetően. Alex a Nincs indulásának meglepően rövid – körülbelül kéthetes – előkészítési folyamatához kapcsolódva elmondta, hogy nagyon a sajátjuknak érzi az alapítás gyorsaságát: „Petivel [Nincs alapító, főszerkesztő, az irodalmi rovat szerkesztője] egy csütörtöki napon kitaláltuk, hogy ilyen jellegű kezdeményezés még nincsen. Először Károlis suliújságnak indult volna, de annyira sok embert tudtunk magunk köré szervezni, hogy úgy gondoltuk, ebből valami sokkal nagyobb is lehetne. Petinek már hétvégére volt egy oldala, hétfőre szerzett még hat embert szerkesztőknek, meg szólt a haverjainak, akik küldtek írást. Rá egy hétre kész volt az oldal, kint volt a promó, és eljöttünk a Csendesbe tartani egy találkozót… Szörnyen gyors volt minden.”

Anna szerint ez a gyorsaság némi vakmerőségről is tanúskodik, mert „az országos kultúrarombolás időszakát éljük. Ha túl sokat gondolkozunk, lehet, hogy azt mondtuk volna, a jelenlegi helyzetben túl nagy vállalás lenne ilyesmit létrehozni.”

Mivel azonban a potenciális buktatók helyett inkább a vízió iránti elhivatottság bizonyult meghatározónak, megalakult a Nincs, és október 14-én nyílt szerkesztőségi üléssel debütált. Utóbbira késő délután, a Csendes Létteremben került sor. Az alkalom „lehetőség volt arra, hogy megismerjük egymás munkáit, gondolatait, ötleteit. Nagyon pozitív kicsengése lett. Az esemény lehetőséget adott olyanoknak is a részvételre, akik eddig egyáltalán semmilyen kontaktusban nem voltak velünk” - mesélte Anna.

„Örültem, hogy látszik: megközelíthetők vagyunk. Nem az van, hogy na, megint indult egy irodalmi folyóirat, ami tele van nagy nevekkel, hanem mi is írunk, ti is írtok, és ebből lesz valami, ami a Nincs” - fűzte hozzá Alex. „Nem csak online felületen tervezzük a jelenlétet, mindenképp szeretnénk majd még találkozókat, felolvasóesteket, akár műhelyt is… Ott szeretnénk lenni mindenhol.”

b_v_0082.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Szakmai tekintély és élő közösség

Habár a Nincs létezése túlmutat az internetes felületen, amelyen létrejött, a szerkesztőség tagjai mégis tisztában vannak vele, hogy ki kell használniuk az online világ lehetőségeit is. A print folyóiratok presztízse meglehetősen magas, az olvasói igény ennek ellenére viszonylag alacsony - az újságárusok gyakran csupán egy-egy példányt árulnak a komolyabb, nyomtatásban is megjelenő lapokból.

„Érthető a mögöttes logika: ami megjelenik nyomtatásban, az végleges, nem csak lóg valahol a levegőben. De azt is meg kell érteni, hogy a szöveg most az online térben él igazán, ott jön ki a kritika, ott van rá reakció, ott kezdődik el a diskurzus. Nem tehetjük meg, hogy nem veszünk részt ebben a diskurzusban, mert akkor senkit nem fog érdekelni, amit mondunk” - mondta Alex.

Anna szerint ez részben valóban presztízskérdés, azonban a közösségépítés, az aktivitás elengedhetetlen a mai kontextusban: „Vannak írók, akik aktívan működtetik a szerzői oldalukat, például Dragomán György, Lackfi János vagy Szabó T. Anna. Az online felületeken való túlzott aktivitást irodalmi körökben talán valamennyire le is nézik, pedig mindenkinek szüksége van a közösségi médiára, hogy napi szinten elérje olvasóit”.

Az online és offline jelenlét mellett a Nincs szerkesztői számára központi elv, hogy rajtuk keresztül mindenki hallathassa – vagy ha még nincs, megtalálja – a saját hangját. Szerkesztői munkájukat is e köré építik fel: a szerkesztési folyamatban a szerzővel közösen dolgozva, a fejlődés útjait biztosítva jutnak el a kész szövegekhez, amelyek végül kikerülnek a Nincs felületére.

Alex így beszélt erről: „Petivel nem vagyunk nagyon szigorúak, elsősorban azt tartjuk fontosnak, hogy a szöveg működjön. Persze, ez elég szubjektív, de én nem hiszem, hogy a szépirodalomról lehet objektíven beszélni. Egyébként ezért jó, hogy ketten vagyunk Petivel [a szépirodalmi rovat szerkesztői], mert egy szövegről nem csak egy ember mond véleményt.”

„A szöveg egy nyelvi energia, magától is kell működnie” - egészítette ki a magyarázatot Anna. „Arról pedig, hogy mi üti meg a mércét… Én nem szeretném senkinek azt mondani, hogy ne haragudj, ezt nem hozzuk le, mert rossz. Nem tartom jó megoldásnak azt mondani egy szövegre, hogy kritikán aluli. Inkább akár a saját időm rovására több javaslatot teszek, de nem húzok ki szó nélkül semmit, mert akkor nem tanul az ember, és ez a munka sokszor nagyon gyümölcsöző. A Nincs egy olyan tér, ahol bele lehet látni abba, hogyan működik a szerkesztőségi világ, milyen ez a való életben, mert a gyakorlatban erre kevés lehetőségünk van. Ezért is mondta Alex, hogy a műhelymunka a későbbiekben fontos lesz. Jó dolog együtt, akár egymástól tanulni.”

dsc_6042.jpg

A Nincs felolvasóestjének helyszínéül a Nyitott Műhely szolgált. Fotó: Szilvási Csaba

Az vagyok, amit írok?

De vajon hol van a határ, amely megszabja az alkotó számára, hogy melyik műve érdemes a megjelenésre? Inkább külső keretek vagy belső gátlások befolyásolják? Létezik egyáltalán?

„Azt érzem a korombelieken, hogy mindenki fél a saját hangján beszélni - már ha egyáltalán érzi, hogy van saját hangja. Szerintem ez nem jó, mert ebben a szférában nem lehet nem kiállni az emberek elé, és azt mondani, hogy ez vagyok én. Muszáj kirakni a bőrödet, és aztán el kell viselni azt is, hogy az emberek jól megnézik” - szögezte le Alex.

„Van egy határ, amit át kell lépni, de ez szerintem főként lélektani: egyszer csak veszed a bátorságot, a harminc versed közül kettőt kiválasztasz, és elküldöd egy folyóiratnak. Az olvasás persze egy must have: ha valaki írni akar, akkor rengeteget kell olvasni is; a klasszikusokat és a kortárs irodalmat ugyanúgy ismerni kell. És amikor az ember olvasás közben harmincadszorra érzi, hogy ez a szöveg nagyon jó, megpróbál ő is úgy írni. Érzi, hogy ez a stílus mégsem ő, tovább próbálkozik. Egy idő után pedig talál egy hangot, amit a magáénak érez, vagy ezek alapján kialakít egy sajátot” - mondta Anna.

Anna és Alex azt is kiemelte, hogy alkotóként meg kell tanulni távolságot tartani a saját munkánktól. Anna hozzátette, hogy az alkotásunk egy tőlünk függetlenül létező produktum. Tudnunk kell így reflektálni rá, mert „ha elkezdesz a saját verseiddel kapcsolatban elemző módon gondolkozni, egy idő után rájössz, hogy nem a te karod vagy gyereked, akit bántanak. Ez nehéz, nekem évekbe telt, mire megtanultam, hogy az nem én vagyok, hanem csak egy szöveg. Ráadásul nem is bántják, hanem egyszerűen valakinek tetszik és valakinek nem.”

b_v_219_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Kilátások – mi van, mi lesz, mi (a) Nincs?

A Nincset egyelőre a szerkesztőség elkötelezett és szenvedélyes munkája tartja fent. Ez a munka a hétköznapok rutinjába csomagolva zajlik, mégis olyan lelkület mozgatja, amely nagy hullámokat ver. Mert a Nincs víziója egy néhol sűrűbben, néhol ritkábban szőtt háló, amely lefedi az egész kortárs alkotói szférát, és bárki megtalálhatja a helyét benne. A hagyományokból töltekezve, a jövőbe tekintve és a jelen nyersanyagából építkezve: ez a Nincs, egy inkluzív, sokszínű és igényes közösség.

Mikor Annát és Alexet a Nincs jövőbeli terveiről kérdeztem, azt mondták, már januárra is vannak új terveik, de ezek még titkosak. Elárulták azonban, hogy a rengeteg munka és szervezés mellett miről álmodoznak:

„Egy nap tartunk egy szerkesztőségit, és tömve lesz a Csendes, nem tudnak majd leülni az emberek” - mondta Alex. Anna abban bízik, hogy egyszer „megtelik a postaládánk, és bizalommal fordulnak hozzánk az emberek.”

„Az a célunk, hogy mindig legyen annyi lelkesedésünk, hogy meg tudjunk újulni. Szerintem mondhatjuk, hogy ez az ideánk: lelkesedés és megújulás” - tette hozzá végül Alex.

A Nincs impresszuma nyitott, a szerkesztők szeretettel várják az alkotásokat.

Az asztalra állnak, és mindenkit felhúznak magukhoz - Beszélgetés a Nincs online folyóirat két alapítójával Tovább
Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

b_v_222.jpg

Az irodalom egyik nagyszerű és fontos tulajdonsága, hogy képes tanítani, előrevinni, szembesíteni. Könyvajánlónkban három könyvet hoztunk, melyek mind valami fontosat mondanak nekünk az élet különböző aspektusairól - három káprázatos írótól, akiket a napokban ünnepelünk.

2020.11.08. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Amikor nem tudom eldönteni, mit olvassak, néha megnézem, milyen írók születésének és halálának van a közelben évfordulója. Így tettem a könyvajánló sorozatunk következő részének kapcsán is - szerencsémre a napokban három fantasztikus írót ünnepelhetünk. November 7-én Albert Camus születésének, valamint Hamvas Béla halálának, 9-én pedig Kertész Imre születésének évfordulója van. Mindhárman nagy hatású, lenyűgöző alkotók: tőlük választottam egy-egy regényt.

Albert Camus: A pestis

Albert Camus francia egzisztencialista író 1913. november 7-én született Algériában. Írói, filozófiai munkássága nagy hatással volt az európai kultúrára - 1957-ben Nobel-díjjal is jutalmazták. A díj átvételekor mondott beszédében így fogalmazott:

,,A művészet számomra nem valamiféle magányos mulatság. Eszköz, amellyel sok ember lelkét megindíthatjuk azzal az egyedi képpel, melyet közös szenvedéseinkről és közös örömeinkről alkotunk. Ez pedig arra kötelezi a művészt, hogy ne szigetelődjék el, hogy mindenki igazságát megszólaltassa, a legszűkebb körűtől a legáltalánosabbig.” (Albert Camus: Előadások és beszédek)

camus.jpg

Kép: Henri Cartier-Bresson (Magnum photos)

Egyik legismertebb műve, A pestis egy kisvárosban játszódik, ahol járvány tör ki. A város próbál harcolni a pestissel, de a végkimenetel elkerülhetetlen, miközben a főszereplő Rieux doktor a küzdelemben keresi az emberi lét értelmét.

Már 1947-es megjelenésekor átütő sikert aratott. Maga Camus is úgy nyilatkozott róla, hogy több szinten értelmezhető, társadalmi és metafizikai jelentéssel bíró regény. Aktualitásából máig nem vesztett, és nemcsak a járvány, hanem átfogó filozófiai tartalma miatt sem.


fortepan_106292_1.jpgKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért

Kép: Fortepan / Hunyady József (106292)

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Legtöbben a Sorstalanság című regényét ismerik, melyért Nobel-díjat is kapott 2002-ben.

Bevallom, évekig elkerültem a találkozást Kertész Imre műveivel. Nemcsak stílusában tér el a klasszikus nagyregényektől, melyek korábbi olvasmányélményeit alkották, hanem visszavonhatatlanul szembesít és tükröt tart elénk. Így mikor végre megismerkedtem a műveivel, hidat épített a kortárs irodalomba számomra, ráadásul végérvényesen meg is változtatott bennem gondolatokat. Nagy szavak, de így van.

A kaddis Isten dicsőítéséről szóló ima, melyet gyászolók is szoktak mondani a zsinagógában. Ezzel azt fejezik ki, hogy a fájdalom ellenére él még bennük a hit. Kertész Kaddis című művéről írta Temesi László:

,,A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.”

Hamvas Béla: A babérligetkönyv

hamvas.jpgHamvas Béla író, filozófus, de könyvtárosként, sőt raktárosként és gondnokként is dolgozott. Művészete mellett életének története  is megér jó pár oldalt: a háborúktól a kertészkedésig. Leginkább esszéistának tartják, bár alkotásai és filozófiája is nehezen sorolható kategóriákba.

Ha szeretnénk vele megismerkedni, nehéz lehet első olvasmányt választani a filózófiai, esszészerű írásmódja és hatalmas mennyiségű írása miatt. Szerintem tökéletes első olvasmány lehet A babérligetkönyv. Az ebben található esszék 1930-42 között születtek, és így írt róluk:

Kép: hamvasbela.uw.hu

,,Szívem szerint való imák ezek, mert a természet imádkozik: a virág, a csillag, a madár, a könyv; de imádkozik benne a szem, a fül, az ujj, a nyelv, az ízlés, az összes érzék, és imádkoznak benne: a gúny, az irónia, a vidámság, a kedély, a jó étvágy, a szerelem, a bölcsesség.”

Ezt a könyvet olyan olvasni, mintha figyelmesen, nagyszerűen utaznál: kiszakadsz a hétköznapokból, nagyokat lélegzel és figyeled a környezeted. Örülsz az apró dolgoknak, egyszerűen csak létezel és elmerülsz a csodákban. A bőrödön érzed a nap melegét, és fűszeres virágillata van a levegőnek. Írni akart egy olyan könyvet, melyet lehet olvasni ,,két korty bor között és feketekávé után, (...) amelyik nem sértődik meg, ha olvasás közben az ember kinéz a partra és elbámészkodik valamin, amit a következő pillanatban elfelejt.” Ez a könyv valóban ilyen.

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól Tovább
A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról

A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról

b_v_219.jpg

Hogyan lehet túlélni a karantént? Milyen úton lehet feltárni a múltunkat? Mit olvasnak szabadidejükben a kulturális élet szereplői? Mit gondolt Molnár Ferenc a házasságról? A látszólag egymástól távol álló kérdésekre mind választ kaptunk az október 15-18. között megrendezett Margó Irodalmi Fesztiválon - összefoglaltuk nektek az élményeinket.

2020.10.22. Szerkesztette: Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Thuróczy Szabolcs szerint kamu, hogy nincs időnk olvasni

Kedden Thuróczy Szabolccsal folytatódott a Margó Extra beszélgetéssorozat, akit a Pintér Béla Társulat oszlopos tagjaként és az Aranyélet című magyar HBO-sorozat Miklósi Attilájaként senkinek sem kell bemutatni. Elfoglalt ember, azonban úgy gondolja, az olvasásra mindig lehet időt szakítani:

Egy nagy kamu, hogy nincs időnk olvasni, amikor már négy órája nézünk valami show-műsort.

thuroczy-szabolcs-original-52610.jpgKép: jegy.hu

Thuróczy éjjeliszekrényén főként életrajzi könyvek és újságok hevernek. Bérczes László Mucsi Zoltánról írt beszélgetős kötetét „másfél éjszaka alatt nyalta be”. Jelenleg Molnár Gál Péter Coming out című memoárját olvassa, Keith Richards Élet című könyve és Molnár Ferenc Pesti napló-ja várat magára. 

Először főként a filmek hatottak rá, többek között a Tiszta Amerika című Gothár mű, amelynek Esterházy Péter írta a forgatókönyvét. Meghatározó olvasmányai között említi Ottliktól a Hajnali háztetőket, Csáth Géza naplóját és József Attilától a Szabad ötletek jegyzékét is. Huszonéves korára evidenciává vált, hogy vonatúton mindig legyen nála könyv. Móricz Zsigmond, Kosztolányi a mai napig katartikus élményeket okoznak neki.

Írta: Kércz Dorottya

Fókuszban Molnár Ferenc és a szerelem

Még soha nem voltam a Várkert Bazár irodalmi estjein, de biztosan nem ez volt az utolsó. Habár ezelőtt már tanultam Molnár Ferencről, és olvastam tőle néhány művet, mégsem tartozott a kedvenc íróim közé. Pár nappal az Aposztróf - Irodalmi szerelmek VII. irodalmi est után már két Molnár Ferenc könyv és Puskás Tamástól a Delila filmfeldolgozása vannak a hátam mögött.

molnar_ferenc_uher.jpgKép: Uher Ödön felvétele, forrás: Wikipédia

Az iskolai irodalomórákon leginkább a művek szerkezetét, nyelvtani sajátosságait kutatjuk, de magát a költőt mint embert nem igazán ismerjük meg. Ezért nem tudtam, hogy Molnár Ferenc egyetlen lánya, Márta, egy fél éves házasságból született, melyet az író a Liliom című művel zárt le. De éppenséggel azt sem sejtettem, hogy az egyetlen út egy nő elhagyásához az lehet, ha feleségül vesszük. Molnár Ferenc éppen így tett. Fedák Sárival való kapcsolata olyan viharos és érzelemmel teli volt, hogy az író csak úgy tudott megszabadulni a művésznőtől, hogy feleségül vette, és tekintélyes vagyonnal engedte el. Ebből a kapcsolatból született meg Az üvegcipő című mű is, ami azóta a viharos szerelem klasszikusává vált. Élete utolsó, komolyabb kapcsolata a híres Darvas Lilivel volt. Molnár Ferenc ekkor jött rá, hogy mi a jól működő házasság titka: a távolság. Lilivel évente csak 2-3 hetet töltöttek együtt, a szerelmük mégis a sírig tartott.

Miért nem lehet nélküled élni? Mert te vagy én és én vagyok te. És nem ok nélkül kergetett össze a jóisten bennünket együtt nevetni és sírni, dolgozni, veszekedni, kibékülni, egymás karjában az égbe repülni, egymás hibáját gyűlölettel figyelni és egymás szívét imádni, egymástól elhidegülni, és egymásba beleszeretni a koporsóig egymás kezét fogni. - Molnár Ferenc

Írta:Belayane Najoua

,,Ez egy kibaszott karanténnapló”

Benedek Ágota Rumbarumbamm című regénye a karantén alatt született. A szerző külső indíttatásra kezdett blogot írni, elsősorban magának.  Ágota műve önéletrajzi, azonban „ahol lehetett túldramatizálta a történéseket”, így a valóság és a fikció összemosódik. A bejegyzések teljesen asszociatív módon születtek, és számtalan témát érintenek, ahogy a Margó Fesztiválon a szerző megosztotta velünk.

b_v_0119.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A blog népszerűségének növekedésével új csatorna jelent meg: ismeretlenek is elmesélték traumáikat Ágotának. Utólag sok esetben zavarba ejtőnek találta a közzétetteket, szorongott miattuk, hiszen a blogra személyes, intim tartalom került ki. Ott Anna kérdésre, miszerint felszabadító volt-e az írás, azt válaszolta: csak akkor válik felszabadítóvá, ha képes elengedni a szorongást amiatt, hogy mások mit gondolnak. A regény kiadásakor két szempont volt fontos: Ágota  bejegyzései változatlan formában jelenjenek meg benne, de tiszteljék a könyvformát.

A Margó előtt nem hallottam a könyvről, de a felolvasásokkal tarkított beszélgetés után beszereztem egy példányt. Elég pár oldalt olvasni belőle, és megérthetjük: 

A legtöbb frissen kiadott könyvvel szemben nem keresi az olvasóját, hanem az olvasó keresi a könyvet.

Írta: Erdős Bianka

„Tudom, hogy honnan jöttem, hol vagyok és hová tartok” - Gurubi Ágnessel Orvos-Tóth Noémi beszélgetett a Szív utca című regényről

Szív utca című első regényét Ágnes családjának története ihlette: egy szétszabdalt család és a fájdalomtól megkérgesedett szívek homályos, hiányos története. A Szív utca olyan nőkről szól, akik sosem találkoztak, de mégis összetartoznak, megírása Gurubi Ágnes számára egyet jelentett azzal, hogy elköteleződött a múlt kibogozása iránt.

6354389_5.jpgKép: Libri

2019-ben Ágnes közösségi gyűjtés céljából publikált egy részletet a készülő könyvből: a pénzből akart Buenos Airesbe utazni, és a családi szálak után kutatni. Rövid idő alatt sok pénz gyűlt össze - ekkor ráébredt, hogy a téma rengeteg embert mélyen megérint: a családjuk közös hegeit hordozzák, amelyek nemzedékről nemzedékre örökítődnek tovább. A magunkra erőltetett, nap mint nap viselt álarcok hasonlatossá válnak a bőrünkhöz, és rengeteg munkába telik felismerni alatta megbújó, valódi önmagunkat. Erről a védtelen, sebezhető, valódi énről és felfedéséről szól a Szív utca.

Ágnes azt mondta, a regény megírása előtt pesszimizmus, mégis egyfajta reménykedés jellemezte őt. Mára a történet szabadsággal ruházta fel, hiszen már tudja, honnan jött, hol van és hová tart. A könyv egyfajta terapeutaként jelenik meg az ő életében, emlékek kötegeként, amelyet egy félig fiktív, félig valós történetbe csomagolt. 

A Szív utca sokak életébe hozhat fordulópontot. Érdemes elolvasni, megforgatni önmagunkban, megkérdezni magunktól, hogyan hat ránk ez a történet, aztán odafordulni a saját történetünkhöz. Hiszen, ahogy Orvos-Tóth Noémi ajánlásában olvashatjuk, “nekünk is van Szív utcánk”.

Írta: Lázár Fruzsina

Székely Kriszta és a klasszikusok

Az előző hét kezdetén minden este a Margó Extra online beszélgetéseivel hangolódhattunk irodalomra. Ott Anna kulturális menedzser idén jelentős magyar művészekkel beszélgetett kötetlenül olvasmányaikról. A Margó Extra első vendége Székely Kriszta, a Katona József színház rendezője volt, akinek a nevéhez olyan felejthetetlen előadásokat köthetünk, mint az Ithaka vagy a Nóra – karácsony Helmeréknél. Az utóbbi időszak számára az elengedésről, az újragondolásról és kreatív energiáinak megfelelő lekötéséről szólt.

1024px-szekely_kriszta.jpg

Kép: Horváth Judit felvétele, forrás: Wikipédia

„Nagyon olvasó” kamasz volt - Borges novellái meghatározó olvasmányélményei voltak, Hesse Narziss és Goldmund-jának hatására egyszer elszökött otthonról. Úgy gondolja, a kötelező olvasmányoknak kulturális alapot kellene képezniük a párbeszédhez – azt tapasztalja, hogy amikor ilyen szövegekkel dolgozik, jobban megmozdulnak a befogadók, mint egy hasonló témájú kortárs történettel kapcsolatban. 

Ritkán olvas kikapcsolódásként, a munkájából fakadóan nehezen képes erre, hiszen folyamatos anyagkeresésben van. Legújabb rendezését, az Othello-t nemrég mutatták be, előtte még nem dolgozott Shakespearerel. A darab többek között olyan témákat érint, mint a bújtatott rasszizmus, az álhírek, a manipuláció és a nőkkel szembeni erőszak formái.

Írta: Kércz Dorottya

A Meseország mindenkié több oldalról megközelítve

A Margó Fesztivál október 17-ei beszélgetésén Rédai Dorottya projektvezető és a könyv szerkesztője, Nagy Boldizsár a Meseország mindenkié céljáról meséltek: kerüljenek felszínre olyan kisebbségek is, amelyek „láthatatlanok” számunkra. A könyvben szereplő átiratok  alapja sokszor népmese, és segítenek a világszemléletünk tágításában, a jelen megismerésében. A népmesék eredeti verzióját nem törölték, hanem újabb és újabb változatokat hoztak belőlük létre. 

meseorszag_konyv.jpgKép forrása: Libri

A könyv megalkotói fontosnak tartották azt is, hogy a minél több témával foglalkozzanak, mivel a jót és a rosszat nem lehet teljesen elkülöníteni egymástól, és a világ nem fekete-fehér. Bár a könyvet alapvetően a 4-8 éves korosztálynak szánták, összetettebbre sikerült, így más korosztályokhoz is szólhat. Ezt fejezi ki a címe is - nemcsak szexuális irányultságtól vagy etnikumtól, de kortól függetlenül is Meseország mindenkié.

A művet gyakran csupán az egyik oldaláról ragadják meg, azonban sokkal többről van szó benne, mint ami az aktuálpolitikai diskurzusban előtérbe kerül. Sokkal összetettebb a könyv és az általa feldolgozott téma, mint amilyennek a kritikákból megismerhettük. Ennek megértésében az előadás sokat segített, és amellett, hogy élvezetes volt, megerősített abban a személyes meggyőződésemben is, hogy semmit sem szabad csupán egy oldalról megközelíteni.

Írta: Erdős Bianka

Rubik Ernő a kocka múltjáról, jelenéről és jövőjéről

Sajnos a kocka nem elég nagy, hogy jól kitakarjon, időnként kilógok belőle.

Rubik Ernő könyve A mi kockánk címmel pár hete jelent meg itthon és a világ több pontján egyszerre. Ennek kapcsán beszélgetett a szerzővel Valuska László.

Köztudott, hogy Rubik Ernő megbújik a Rubik-kocka árnyékában, nem szeret szerepelni, és ritkán ad interjút. Mindenki ismeri találmánya sikerét, de a kocka történetét és az ő életét kudarcok is kísérték. Szerinte a kudarc a leghasznosabb az életünkben: tanulunk belőle, megmutatja a dolgok valódi természetét, és izgalmassá teszi az eredményhez vezető utat.

erno_rubik.jpgKép forrása: Wikipédia

A történet lebilincselő, mert míg a tárgy keveset változott, a kontextusa, az emberek hozzá fűződő viszonya igen. Egy látszólag megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülünk; ezért ragadja meg a tinédzsereket évtizedek óta: ez a korosztály próbálja felfedezni a világot, önmagát és a képességeit. A Rubik-kockát egy képhez vagy szoborhoz hasonlította: az alkotó valamilyen indíttatásból létrehozza, ám megszületése után a maga útján indul el. A Rubik-kocka tulajdonképpen a probléma megtestesített megoldása, önmaga megoldására való eszköz.

Rubik Ernő nagy sci-fi rajongó: szerinte az a képzelet a legizgalmasabb, amely nem mond ellent a valóságnak. ,,Az izgalmas, amit most még nem látunk, de meg fog valósulni az unokáink életében” - tette hozzá. Arra a záró kérdésre, hogy a következő 50 év utópia vagy disztópia lesz-e, így válaszolt: ,,Valóságos lesz!”

Írta: Sipos Sára

Koncz Zsuzsa olvasásról és éneklésről

A Margó Extra harmadik, szerdai vendége Koncz Zsuzsa volt: a Kossuth-díjas énekesnőt és előadóművészt a magyar pop-, beat-, és rockzene meghatározó egyéniségeként ismerjük, aki a legnagyobb magyar szövegírók dalait énekli.

A beszélgetést megelőző napon egy Vámos Miklós kötetet lapozott fel, amelynek limerickjei megihlették. Amióta csak megtanult olvasni, falja a könyveket: gyermekkorában a nagynénjétől kapott meghatározó olvasnivalókat, a takaró alatt a Kőszívű ember fiait olvasta. Eleinte gyakran olvasott verseket, hiszen a vers kicsit zene is. Szerinte ha olvasás közben nem halljuk a zenét, nem érezzük a vers dallamát, akkor sokat veszíthetünk. 

fortepan_88590kisebb.jpg

Kép: Fortepan / Urbán Tamás (88590)

„Bakfiskora kezdetén” érdeklődni kezdett a külföldi irodalom iránt: Kerouacot, Hemingwayt és az orosz irodalmat említi. Azt tapasztalja, hogy az olvasás élménye és a levonható tanulságok felfedezésekhez juttatják az embert: a jó művekben megismerheti és megtalálhatja önmagát. Ha egy könyv nem tetszik neki, nekifut még egyszer. 

Mivel az olvasás alapvetően egy intim, magányos elfoglaltság, kifejezetten szereti a jó adaptációkat. De az olvasás és az éneklés két külön dolog: nem biztos, hogy amit olvas, azt el is szeretné énekelni. Úgy gondolja, egy igazi alkotó művésznek nem feladata azzal törődni, hányan fogják meghallgatni - arra koncentrál, hogy a szöveget hogyan tudja leginkább átadni, megélni.

Írta: Kércz Dorottya

A Margón jártunk! - Benyomásaink a Margó Irodalmi Fesztiválról Tovább
Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

bor.pngA klasszikusok gyakran nem véletlenül váltak klasszikussá. A fordításokra azonban időről-időre ráférhet a változás, az utóbbi években pedig több kultregény is átesett ilyen “ráncfelvarráson”. Könyvajánló sorozatunk ezen részében három újrafordítást választottunk: drámában, humorban, abszurditásban és a lét értelmét feszegető kérdésekben pedig most sincs hiány.

Írta: Sipos Sára

A fordítás mindig sok kérdést vet fel az irodalomban: mennyire tükrözze az író vagy éppen  a fordító stílusát, a korszakot, és akkor még nem is beszéltünk arról, ha a két nyelv nyelvtanában, stilisztikájában merőben eltérő. Érthető hát, hogy az újrafordítás még inkább kényes téma, hiszen ki mondja meg, hogy egy klasszikus (fordítás) stílusán lehet vagy nem lehet változtatni. A téma a szakértőket is újra meg újra lázba hozza, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Majd elül a vita - a következő újrafordítás megjelenéséig. A szakmai vitába nem szállunk bele, de egy biztos: érdemes elolvasni egy-egy újrafordítást, főleg, ha a korábbi fordítás is ismerős.

Shakespeare-drámák - fordító: Nádasdy Ádám

adi.jpgShakespeare-t és műveit senkinek sem kell bemutatni. Itthon Arany Jánostól Szabó Magdán át Mészöly Dezsőig sokan fordítottak Shakespeare-drámákat - ezek között pedig nem egy zseniális fordítást találunk. 

Az elmúlt pár évtizedben azonban Nádasdy Ádám is hozzálátott a műfordításhoz, főként színházak számára. A Szentivánéji álommal kezdte 1994-ben, a Katona József Színház és a rendező, Gothár Péter felkérésére. Azóta a nagy drámaíró 13 művét lefordította, melyeket a könyvesboltokban három kötetben találjátok meg.

A színházakkal való együttműködés olyan sikeressé tette a Nádasdy-féle fordításokat, hogy a darabok teltházasak, az emberek szeretik őket, és új sorok válnak szállóigévé. Bátran válogassatok az újabb Shakespeare-fordítások közül, hiszen Nádasdy úgy tudja közelebb hozni hozzánk, mai emberekhez a szöveget, hogy közben tisztelettel bánik vele, figyel rá, megtartja eredeti jellegét is.

,,Én szeretek régimódi lenni, ez nyilván azzal is összefügg, hogy idős ember vagyok, egy fiatal fordító másképpen csinálja. Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell. Folyton szlalomozni kell az új és a régi között.” 

(A teljes interjút megtaláljátok a Könyves Magazin oldalán.)

J.D. Salinger: Rozsban a fogó - fordító: Barna Imre

Ki ne emlékezne a középiskola szinte első kötelező olvasmányára, a Zabhegyezőre. Viszont, ha a Rozsban a fogó címet halljuk, nem jut eszünkbe rögtön, hogy a kettő ugyanaz. Barna Imre fordítása az első után 50 évvel jelent meg, és már a megváltozott cím miatt is olyan port kavart, hogy közel hatezer példány fogyott belőle. 

A történet középpontjában Holden Caulfield áll, 16 éves amerikai srác, és a regény egyes szám első személyben íródott. Újra kirúgják az iskolából, és eltölt három napot New York utcáin és furcsa helyein. Titokban felkeresi húgát is - vele tud egyedül őszinte lenni. Magányos, lázadni próbál a konformizmus ellen, de eredménytelenül. Eközben pedig egy fiatal lélekrajzát olvassuk, ami Salinger tollából is hiteles, megkapó, és saját 16 éves vagy akár mostani énünket láthatjuk benne.barni.jpg

A fordításról Barna Imre így nyilatkozott:

,,Persze megfordult a fejemben, hogyan tudnám egyes szavakkal érzékeltetni a régi szlenget, vannak benne egyébként ilyen hívószavak, hogyisne lennének, hiszen az a tárgyi világ, melyet felelevenít, abból a korból származik. Sokkal fontosabb azonban ma már a beszélt nyelvi képzetnek az újrateremtése. Hiszen azóta egész irodalma lett a lázadó fiatalokról szóló könyveknek, noha ez a regény messze túlmutat ezen. A Sorstalanság vagy az Iskola a határon sem kamaszregény, mint ahogy ez sem az.”

(Olvassátok el a fordítóval készült interjút a Könyves Magazin blogján!)

Albert Camus: Az idegen - fordító: Ádám Péter, Kiss Kornélia

Egy újabb klasszikus, amit eredetileg más címmel ismerünk: Gyergyai Albert kanonizált fordítása 1948-ban jelent meg először, és a Közöny címet adta neki. 2016-ban azonban Ádám Péter és Kiss Kornélia közös fordításában, Az idegen cím alatt adta ki a művet újra az Európa Könyvkiadó. Természetesen a megváltozott cím ebben az esetben is nagy vitát kavart. Habár az eredeti francia L’Étranger jelentéséhez az idegen valóban közelebb áll. Az újrafordítás egyik célja volt, hogy a francia nyelvi elemeket pontosabban adja vissza: stilisztikailag, szavak szintjén, Camus stílusában. 

A főszereplő Meursault gyilkosságot követ el, elítélik. Megtudjuk, hogyan jut el idáig, majd következik a tárgyalás, az ítélet, a börtönben töltött napok. A tanulságban rejlő fordulatot nem árulom el, elég annyi, hogy a lét abszurditásának megjelenítésében Camus zseniális -  nem véletlenül szerepel a legnépszerűbb európai regények között ez a mű.kis.png

,,Szerintem a regény ma is kultuszkönyv mind Franciaországban, mind idehaza. Ez a könyv A per mellett a XX. század másik legfontosabb kisregénye. Fordítás közben döbbentünk csak rá, mennyire időszerű ma is, hogy semmit nem öregedett, hogy nincs egyetlen ránc se rajta. A két mű nemcsak jelentőségében, de témaválasztásában is nagyon közel áll egymáshoz: míg A per a „rendszer” elidegenedettségének kórrajza, Az idegen az egyéné. Sőt, az élet minden tényét egy szintre helyező Meursault nemcsak a XX. századi modernségnek, de a posztmodernnek is előfutára.”

- mondta Ádám Péter az Élet és Irodalomnak.

(Az interjú az Élet és Irodalom oldalán olvasható.)

Képek forrása: Ressey Kinga; Magvető Kiadó; libri.hu; Könyves Magazin; litera.hu; Henri Cartier-Bresson (Magnum)

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról Tovább
Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

borito.jpeg

Olvasnál kortárs, friss magyar irodalmat, de nem tudod hol kezd el? Akkor egy hajóban evezünk, de szerencsére van segítő kéz: a Libri irodalmi díj. Kezd a sort a közönségdíjasokkal, majd merülj el a kortárs írók életművében, hiszen zseniális könyvek sora vár arra, hogy mi is olvassuk őket!

Írta: Sipos Sára

 

Idén ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjat, habár most rendhagyó módon, online zajlott a díjátadó május 13-án. Minden évben 10 kortárs magyar, abban az évben megjelent könyvből választja ki az ötfős zsűri a díjazottat, emelett pedig közönségszavazásra is sor kerül - idén már több mint 30 ezren szavaztak a Libri oldalán! A kortárs magyar irodalommal való ismerkedés valóban nem könnyű, mert sosem tudjuk, mi legyen az első lépés az úton. Mindig inspiráló átnézni a díj jelöltjeit, de ha még mindig tanácstalanok lennétek, kezdjétek az elmúlt évek közönségdíjas könyveivel!

 

2020. Grecsó Krisztián: Vera

kep.jpgIdén Grecsó Krisztián regényére szavaztak a legtöbben - és valóban, nem volt még egy könyv, amit ilyen sokszor láttam kezekben a villamoson. A Kádár-korszak második felében, Szegeden járunk, és a 11 éves Vera megszokott, békés élete pár hét alatt teljesen felborul. Legjobb barátnőjével, családjával, környezetével való kapcsolata megváltozik, miközben szerelmes is lesz. A háttérben azonban olyan események húzódnak, melyekről nem mondtak neki igazat; csalódik a felnőttek világában, és hirtelen fel kell nőnie a feladathoz, hogy szembenézzen a családi titkokkal. 

Grecsó nemcsak a korszakra reflektál páratlanul, hanem egy kislány szemszögéből megírt történeten keresztül a transzgenerációs traumát is középpontba állítja. A könyv a felnőtté válásról, a családi elfojtásokról, a szerelem természetéről szól. Arra is számtalanszor emlékeztet, mennyi mindent látnak, érzékelnek és megértenek a gyermekek a felnőtt világból, gyakran még tisztábban is mint gondolnánk, miközben lépten-nyomon ellentmondásokkal, a felnőttek érdekeivel és titkaival találkoznak.

 

2019. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Megjelenése óta töretlenül népszerű regény, nem alaptalanul: az egyik legmeghatározóbb könyvélményetek maradhat, ha rászánjátok azt a pár órát. A cselekmény több generáción és országon keresztül vezet végig. Kezdetben látszólag egymástól független történetszálakkal találkozunk, melyek a végére teljes képpé állnak össze, induljanak akár 1956-ból egy kisvárosból, 1986-ból egy vidéki szanatóriumból vagy egy 2013-as lakodalomból.

kep2_1.jpgA felnőtté válásról, a személyes és társadalmi emlékezetről, a múlt jelenbe való beágyazódásáról fantasztikusok könyveket írtak és fognak még írni, hiszen a téma örök és kimeríthetetlen. Krusovszky regénye egy új nézőpontot tudott adni ezekhez a témákhoz, egy mai fiatal férfi szemszögéből ragadva meg azokat. ,,Sikerült megírnia egy generációs regényt úgy, hogy közbeékelve elrejtette az előző, az X-generáció egyik fontos pillanatát is, ekképp pedig létrehozott egy időhurkot, mely által az információ szabadon áramlik át egyik történetszálból a másikba, egyik életből a másikba. [...] Tanít is, valóságról, múltról, az ezekhez való viszonyunkról, emberségről, betegségről. Erkölcsi kérdéseket vet fel és hagy nyitva.” - olvasható róla egy kritikában.

Ez a regény friss, aktuális, megrendítő, mély, nagyszerű. A címet tartalmazó mondat pedig tovább visszhangzik a fejekben:

"Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat."

 

2018. Bödőcs Tibor: Addig se iszik

kep1_1.jpgBödőcs - akinek a neve biztos sokatoknak ismerős a Dumaszínházból - első könyve 2018-ban jelent meg. Címét az a történet adta, hogy mikor megkérdezték az apját, mit szól hozzá, hogy a fia könyvet írt, ezt válaszolta: addig se iszik. 

Ebben a kötetben megvillantja irodalomtanár múltját, és feleleveníti a világ- és a magyar irodalom nagy klasszikusait. Teszi mindezt parodisztikusan, de remek stílusban. Megidézi Karinthy és az Így írtok ti szellemét: irodalmi paródiákat, fricskákat ír Krúdy Gyula, Esterházy Péter, Bohumil Hrabal, Ernest Hemingway vagy épp Marcel Proust stílusában. A novellák kerettörténeteivel pedig a mi korszakunkra reflektál: miközben jól szórakozunk egy-egy humoros részleten vagy jól eltalált paródián, ezen a szemüvegen keresztül rápillanthatunk saját korunkra, környezetünkre és annak problémáira. Mivel novellák sorozatáról van szó, a kötet akkor is élvezhető, ha nem ismertek minden írót, akinek a hangján megszólal, ellenben érdemes azokat is elolvasni, de még így is nagyon viccesek!

"Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre" - írja róla Cserna-Szabó András.

Van benne igazság, egyedülálló kötettel van dolgunk. Tehát ha érdekel titeket, mi történik, ha Kertész Imre a fociakadémia közelébe kerül, vagy csak kíváncsiak vagytok Bödőcsre a Dumaszínház óta, ne habozzatok, olvassatok!

Keresgéljetek tovább  a Libri irodalmi díj jelöltjei között, 5 év alatt 50 kiváló kortárs könyv gyűlt össze, olvasásra várva!

 

2020. május 18.

Képek: libri.hu, Pexels

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei Tovább
Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Mészáros Dorka, 23 éves, a Corvinus Egyetem volt hallgatója, jelenleg az ELTE Kriminiológia szakán tanul. Első könyve, az Én vagy senki című krimi az idei Könyvhéten jelent meg (mellyel gyermekkori álma vált valóra) a Tilos az Á Könyvek gondozásában. Vele beszélgettem.

Hogy sikerült ennyire fiatalon kiadatnod az első könyvedet?

Mióta Pesten élek, folyamatosan kutattam a lehetőségek után, próbáltam elérni, hogy a kiadók foglalkozzanak velem. Hatalmas szerencsémre az egyik munkatársam, Bánáti Anna, egy kiadónál dolgozik. Kíváncsi volt az első kész könyvemre, úgyhogy odaadtam neki, ő pedig elolvasta és továbbadta a szerkesztőnek, akinek megtetszett a stílusom. Behívtak, beszélgettünk, és közben az is kiderült, hogy hosszabb távú együttműködést terveznek velem, és kitaláltuk, hogy mit kellene írnom először. Úgyhogy igazából Annának köszönhetem az egészet.

meszaros_dorka_konyvevel.jpg

Dorka a könyvével a könyvhéten

Hogy jött az Én vagy senki ötlete?

Ez a sztori egyszerűen csak beugrott, egy pillanat alatt megszületett bennem az elejétől a végéig, csak a szereplőkön kellett egy kicsit többet gondolkodnom. Amikor megvolt az ötlet, küldtem egy e-mailt a szerkesztőnek, megírtam, hogy mindegy mit szól hozzá, én ezt mindenképpen meg akarom írni. Szerencsére tetszett neki, és amúgy is egy krimit akart, ez pedig határozottan az, ráadásul a Tilosnak ilyen könyve még egyáltalán nem volt.

A kriminológia mennyiben inspirált arra, hogy krimit írj?

A kriminológia a karakterépítésben nyújtott óriási segítséget. Az ott megszerzett ismeretek segítettek abban, hogy megalkossam a gyilkos személyiségét, és bemutassam az őt mozgató indulatokat. Ezáltal könnyebb volt meghatározni azt, hogy milyen tulajdonságokat vált ki egy átélt trauma, és hogy valamely deviancia mit okoz egy-egy személyiségtípus esetében. Például, hogyan válik valaki szociopatává, vagy miért kezd el inni 16-17 évesen. Erre mindenképpen jó volt.

meszaros_dorka_konyve.jpg

Van olyan krimiíró, akinek a stílusát közel érzed magadhoz, vagy akit esetleg példaképednek tekintesz?

Nem tudnám összehasonlítani magam senkivel, de nagyon jól esett és meglepett az, amikor azt mondta a szerkesztőm, hogy az Én vagy senki egy Agatha Christie-szerű krimi, ugyanolyan pörgős és szellemes. Nagyon meghatódtam, főleg azért, mert, ahogy az egész világon, úgy az én szememben is Agatha Christie a krimik királynője. És kezdtem elhinni, hogy ezek szerint írtam egy jó könyvet.

meszaros_dorka_konyve2.jpg

Készült egy trailer is a könyvhöz.

Egy évvel ezelőtt beszélgethettem D. Tóth Krisztával, ő mondta azt, hogy ha majd kiadok egy könyvet, akkor mindenképpen készítsek hozzá trailert. Egyébként is nagyon közel áll hozzám a filmezés, pillanatok alatt összeállt bennem az egész. Tudtam, hogy Cseh Zsombor milyen jó zenéket szerez, tudtam, hogy kiket akarok megkérni, hogy felvegyék a filmet, úgyhogy miután megtaláltam a szereplőket, egy nap alatt leforgattuk az egészet. Ez a videó egy, egyperces kisfilm, a hangulata nagyon komor, bemutatja a hét főszereplőt, viszont mivel az arcokat egyáltalán nem lehet látni, nem befolyásol abban, hogy szabadon elképzelhesd a karaktereket.

A trailer: https://www.youtube.com/watch?v=r0JBXJXD7wM 

Tervezel második könyvet?

Másodikat és harmadikat, és még többet is tervezek. A következő könyvem is egy krimi lesz, megtoldva egy farkasos fantasy-szállal, ami Észak-Amerikában játszódik majd. Ebben még inkább érvényesülni fog az, amit én igazán szeretek, hogy lesz sok-sok szereplőm, akiknek mind megmutathatom a saját nézőpontját. Szerintem ez az, amitől még izgalmasabb és dinamikusabb lesz egy történet.

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával Tovább
Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött

K. Rowling nem az a típusú ember, aki megállna a siker után. A brit írónő 2007-ben fejezte be a Harry Potter-széria utolsó részének írását, de nem sokáig gyászolta a Potter-birodalmat, az Átmenteti üresedés után krimisorozatba kezdett, melynek harmadik kötete október végén jelenik meg Angliában. A Harry Potter-mánia pedig reneszánszát éli.

the_most_magical_fan_reactions_to_jk_rowling_s_harry_potter_and_the_cursed_child.jpg

Harry Potter újratöltve – és minden, ami utána jött Tovább
Az amerikai álom zsinórpadlásán

Az amerikai álom zsinórpadlásán

„Folyton éhesnek lenni, megőrülni a szexért, nem hinni a globális felmelegedésben, rövidlátónak lenni, nem gondolni az unokák jövőjére, a fél életet piperészkedéssel tölteni, állandóan résen lenni, kényszerképzetekkel élni, szokásaink rabjának lenni, kapzsinak lenni, nem törődni az emberiséggel, előnyben részesíteni a magunk fajtáját – így viselkednek a madarak.” – ezzel a szöveggel jellemzi magát Jonathan Franzen korunk egyik legjelentősebb kortárs amerikai írója.

frazen-jpg.jpg

Az amerikai álom zsinórpadlásán Tovább
„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”   

„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”  

A beat irodalom és a hippi kultúra a ’60-as években hódított teret – főként Amerikában –de még ma is erőteljesen kihatnak korunk kortárs költészetére, és az egyre inkább feltörekvő műfajára, a slam poetryre. A témáról a kortárs irodalom egyik megkerülhetetlen alakjával, Závada Péterrel beszélgettem, aki a hazai slam poetry közösség egyik jeles személyisége, és az underground kultúrában magas presztízsű Akkezdet Phiai formáció rappere.

zavadapeter.jpg

„A lázadás egy mindig újratermelődő attitűd”   Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Jegyrendszer

Jegyrendszer

Igencsak megdöbbentem, amikor a jegypénztár ablakából nem a szokásos arc nézett vissza rám. Elődje már olyan régóta végezte munkáját, hogy azt hittem, a hosszú évek során gyökeret eresztett székébe és a végtelen munkaórák alatt izzadtságával együtt lényének esszenciája is beleivódott a kárpitba.

jegyek.jpg

Jegyrendszer Tovább
Miért kell nekünk Jane Austen?

Miért kell nekünk Jane Austen?

(történetleírást és spoilert nem tartalmaz; természetes tartósítószerrel készült) II.

A számos filmes adaptációnak alapot szolgáltató regény afféle örökzöld: újra és újra előveszik, vetítik, lefordítják. Nem csoda, hiszen a 18. században született angol írónő kora irodalmi stílusának egy újítója volt, ironikus és realista hangnemét nem könnyű megfelelően visszaadni más nyelven. A regény elolvasása után meglepődünk, ha utánanézünk az írónő életrajzának (ezt javasolom Nektek), de ebben a cikkben nem térünk ki rá.

Miért kell nekünk Jane Austen? Tovább
Conan Doyle 155

Conan Doyle 155

Sir Arthur Conan Doyle, a krimi koronázatlan királya

A bűnügyi regények és Sherlock Holmes megteremtője, akit a mai napig minden idők legzseniálisabb fiktív detektívjeként tartunk számon, Sir Arthur Conan Doyle 155 éve született.

A híres író 1859. május 22-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családban. Conan Doyle édesanyja Mary már fia kiskorában táplálta gyermeke képzelőerejét a sok mesével és történettel, amik segítségével anya és fia elmenekülhettek a valóságtól, az apa alkoholizmusától és a nehéz anyagi körülményektől.

http://37.media.tumblr.com/tumblr_m6sdwxsAnb1qkgkowo1_500.jpg

Conan Doyle 155 Tovább
süti beállítások módosítása