Közgazdász Online


Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei

pexels-fauxels-3183183.jpg

A magyar szervezésű, idén online megrendezett jövőfesztivál változatos programjából kiválasztottuk azt a hét legütősebb előadást, amiből mindannyian magunkkal vihetünk egy-egy mondatot. Gondolkodjuk el együtt a technológia és az ember viszonyáról, a klímaszorongásról és a vegánságról!

2020.09.22. Szerkesztette: Taxner Tünde, borítókép: fauxels, Pexels

Táplálkozás & környezet

 

Vannak olyan ételek, amik vegánok és egészségesek, akkor etikus-e részünkről más élőlényeket, akik érzelmekkel, intelligenciával rendelkeznek, elnyomni, kihasználni, elpusztítani? - Bergovecz László (Magyar Vegán Egyesület elnöke)

Húsba vágó tények

A Cápák között című gazdasági valóságshow zsűrijeként ismert, szókimondó sertésmogul, Moldován András és a magyar veganizmus szószólója, Bergovecz László napjaink aktuális témája felett mérkőztek meg egymással. A klímaszorongás kapcsán előtérbe került a növekvő húsipari termelés, az ipari állattartás és a húsevés korlátozása, sőt akár teljes elhagyása is. Nem kell mindent megennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk - ez az alapfeltevés. Ha ezt nem lehetne megcsinálni, nem lenne értelme veganizmusról beszélni. Azonban a Földön élő növekvő mennyiségű embert valamilyen módon élelmezni kell, és a nagy mennyiségű fehérje előállítása is fontos. „Etikus-e akkor gyilkosnak nevezni azt a kilencéves gyönyörű szőke kislányt, aki boldogan szalad be a gyorsétterembe, hogy egy csirkefalatot ehessen?” - tette fel a kérdést Moldován András. Lehet-e a megoldás a jövőben a szintetikus, laboratóriumokban előállított hús?

Írta: Mohos Lilla

 

A klímaváltozás egy az emberiség nagy problémái között. Fontos, mindenki erről beszél, de szükséges, hogy arányosak legyünk és más problémákkal is foglalkozzunk. - Dr. Bjørn Lomborg (klímakutató)

Téves riasztás - Hogyan lehet ésszerűen küzdeni a klímaváltozás ellen?

pexels-markus-spiske-2990613.jpg

Kép: Markus Spiske, Pexels

A Dán Környezetvédelmi Értékelő Intézet igazgatója, egyben a Koppenhágai Üzleti Főiskola tanára és a Consensus Center alapító igazgatója előadásában arról beszélt, hogy milyen lépésekkel lehet hatásosan küzdeni a klímaváltozás ellen. Bevezetőként adatokkal alátámasztva érvelt amellett, hogy a klímaváltozás okozta pánik részben alaptalan. Például statisztikai idősorok adatai alapján egyre kevesebb ember hal meg környezeti katasztrófák következtében. Ám a szegényebb rétegek e tekintetben is hátrányos helyzetben vannak, emiatt kiemelten fontos kérdés az emberek kiemelése a szegénységből. Ez sokszor a CO2 kibocsátás csökkentésére való törekvésekkel ellentétes, ugyanis egyes esetekben a megdrágult energiaárak miatt még rosszabb helyzetbe kerülnek, ahonnan a fejlődés szinte elérhetetlennek tűnik. A megoldást a professzor egyrészt az innovációban látja, ami lehetővé teszi, hogy a környezetbarát energiát olyan olcsó áron lehessen beszerezni, hogy mindenki azt akarja majd használni.

Másfelől, Bjørn Lomborg szerint a vezetőknek kevesebbet kellene a változásról beszélni, és többet cselekedni. Fontos arra is figyelni, hogy a nem csak a klímaváltozásnak, de az ellene való fellépésnek, a klímapolitikának is költségei vannak. Ezért egy olyan egyensúlyi pontot érdemes keresni, ahol a társadalmi költségek viszonylag alacsonyan tarthatók, és a klímapolitikában is érvényesülő, csökkenő határhaszon elvét szem előtt tartják. Racionálisan tekintve a klímaváltozás hatására mutatkozó pánik az előadás alapján egyáltalán nem szükséges, sőt, inkább káros, mert pánikból nem születnek jó döntések. Ám a megfontolt, okos fellépés intézményi szinten szükséges a klímaváltozás elleni hatékony küzdelemhez.

Írta: Kovács Anna

Technológia & ember

 

Elképzelhetetlennek tartom, hogy ne lenne szükség a színészekre. Ugyan megformálható egy olyan virtuális karakter, amely 99%-ban úgy funkciónál, mint egy színész, de az emberi tényezőt nem lehet helyettesíteni semmilyen technológiával. - Eszenyi Péter (grafikus, kreatív igazgató)

A számítógépek ejtik rabul a filmkészítést?

Eszenyi Péter olyan filmek vizuális effektusait készítette, mint például a Szárnyas fejvadász és a Galaxis őrzői. A Computer Generated Images (CGI) technológia számítógép által készített grafikákat jelent. A számítógépek és a technológia fejlődésével lehetőség van arra, hogy tökéletes vizuális effektekkel már a forgatás napján elvarázsolják a színészeket, és ezzel a filmkészítők rengeteg pénzt és energiát tudnak spórolni. Viszont felmerül a kérdés, hogy ilyen tökéletesre fejlesztett technológia mellett szükség van-e még színészekre? A digitális utómunka hasznos dolog, hiszen az utólag észlelt hibákat orvosolni lehet. Azonban elővigyázatosan kell alkalmazni a számítógépek adta technikákat, hiszen minél több technológia van egy filmben, annál jobban felfedezhető rajta az idő múlása. 

Írta: Hegedüs Kata

 

Különbséget kell tennünk aközött, hogy mire képes az AI, és hogy mit gondolunk arról, hogy mire képes. - Dr. Sara Polak (AI-szakértő)

Mosolygó robotok

pexels-thisisengineering-3861969.jpg

Kép: ThisIsEngineering, Pexels

A mesterséges intelligencia (AI: Artificial Intelligence) a kutatók és a Brain Bar előadói, Dr. Sara polak AI-szakértő és Zoltán Szaleczki innovációs menedzser szerint is nagyobb lehetőséget, mint kockázatot rejt. Miért félnek mégis annyian tőle? Legtöbb esetben az a félreértés okozza az AI-t elutasító magatartást, hogy nem tudjuk pontosan, jelenleg mire képes. Ezen túlmenően sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát a számítógéppel készített grafikával (CGI: Computer Generated Images), ami szintén nem javít a megítélésen. A jövőben még többször hallhatunk majd mesterséges intelligencia által vezérelt innovációról, de már ma is aktívan foglalkoznak ezzel, például a bankszektorban. Érdemes lenne az oktatásba is beépíteni a témát, hiszen nem a szektor fejlődési sebessége szab gátat az alkalmazásnak, hanem az emberek adaptációs és bizalmi képességei.

Írta: Szabó Judit

 

Üzlet & személyiség

 

Mindig légy önmagad, és ne változz meg semmiért és senkiért! - Nancy Poleon (personal branding szakértő)

A márka te magad vagy. Az arculata pedig az a kép, amit láthatóvá teszel a külvilág számára.

Mindenkinek van saját márkája. Mindaz amit a szüleink, barátaink, ismerőseink és az ismeretlenekből álló külvilág lát, teszi a márkánkat valódivá és egyedivé. A saját márka építésének egy fő kérdése van: Mit akarok láthatóvá tenni magamból? Mit akarok láthatóvá tenni a történetemből? Mindenkit a saját története tesz egyedivé és megismételhetetlenné. Ha saját márkát akarsz építeni, akkor döntsd el, hogy milyen úton mutatod meg a történetedet. Lehet az az írás, a tánc, a főzés, a festészet vagy bármi. A lényeg, hogy legyen egy pontos irány. Az emberek nem szeretik, ha egy arculat napról-napra változik.

Írta: Belayane Najoua

 

Biológia & vallás

 

Mindannyiunknak megvan a képessége arra, hogy megváltoztassuk az elménket, és azt, hogy hogyan reagálunk a világra. - Dr. Hannah Critchlow (agykutató)

Neuronok vagy szabad akarat?

pexels-chokniti-khongchum-2280568.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Azok az alapvető kérdések, hogy rendelkezünk-e szabad akarattal, befolyásolni tudjuk-e a saját életünk alakulását, vagy pedig biológiai kódolásunk határoz meg minket, évszázadok óta foglalkoztatják az emberiséget. Az agy felépítése azonban sokat elárul viselkedésünkről és tulajdonságaink, döntéseink hátteréről. Az idegrendszer működésének kutatása válaszokat adhat például arra a kérdésre, hogy meg tudjuk-e változtatni a személyiségünket. A cambridgei kutató szerint az agyi pályák rugalmas alakulása miatt, ha nem is teljes mértékben és könnyedén, de lehetséges a változás.

Írta: Taxner Tünde

 

A tudomány önmagában nem mondja meg nekünk, hogy mit tegyünk, csak azt, ami létezik. (…) Ez teszi a tudományt hiányossá. A tudomány csak az értékekkel együtt tesz bennünket képessé arra, hogy megmondjuk, mit kell tennünk. - David Sloan Wilson (evolúciókutató)

Evolúció versus vallás 

Az élet és a sikeres létezés értelme az emberiség megjelenése óta foglalkoztatja a társadalmat, és folytonos vitákat szül a tudomány és a vallás alapvető nézeteivel kapcsolatban. A tudomány vagy a vallás ad-e választ az élet értelmére? Hogyan kapcsolódik egymáshoz a csoportszelekció és vallás? Létezhet egyszerre több igazság? Ezek és hasonló kérdések merültek föl Köves Slomó ortodox rabbi és David Sloan Wilson evolúciókutató beszélgetése során, ahol Wilson kifejtette, hogy nem csak egy tudományos igazság létezik, hanem egyszerre nagyon sokféle. Az evolúció és a vallás pedig nagyon fontos kiegészítői egymásnak, hiszen a vallás biztosítja a csoportokon belül a kooperációt, ami segíti a túlélést.

Írta: Keresztes Viola

Klímaváltozásról, mesterséges intelligenciáról és vegánságról  - A Brain Bar 2020 legütősebb idézetei Tovább
Végleg eltűnik a készpénz?

Végleg eltűnik a készpénz?

A digitális jegybankpénz lehet a jövő

artem-beliaikin-dz-iij3crpm-unsplash_1.jpgMi a digitális jegybankpénz koncepciója? Hogyan működne a pénz- és bankrendszer? Retkes Ádám István a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Gazdálkodás szakán végzett, és diplomamunkájában a digitális jegybankpénz megvalósítási lehetőségeit kutatta.

Írta: Taxner Tünde

portrait.jpgSzükség van még készpénzre a hétköznapokban? 

Szerintem a mindennapi tranzakciók túlnyomó részében abszolút nincs rá szükség, mert a vállalkozások és a háztartások nagy része ma már készpénz helyettesítő eszközöket használ. A magyar lakosság több mint hetven százalékának van bankszámlája, és mindenki számlapénzzel fizet, kártyás vagy mobilpénztárcás megoldással, néhányan használnak kriptoeszközöket is. A jövőben a nemzetközi példákat figyelembe véve abszolút nem lesz szükség a készpénzre.

Svédország elég jó példa erre, ahol a felnőtt lakosság több mint 99 százaléka rendelkezik bankszámlával vagy valamely pénzügyi szolgáltatónál számlacsomaggal, és ott a készpénz már teljesen kezd kivonulni a mindennapi használatból. A svéd jegybanknak már az a problémája, hogy egyes társadalmi csoportok kiszorulnak a fizetési rendszerből, mert lassan a vidéki kisboltok sem fogadják el a készpénzt. Nem éri meg nekik a készpénz tartása, transzportálása és őrzése az alacsony kihasználtság miatt. Ezek mind olyan tranzakciós költségek, melyek kellemetlenné teszik a készpénzhasználatot.

De a készpénz megszüntetésének vannak előfeltételei. Mi a helyzet Magyarországon?

Szerintem Magyarországon a pénzügyi infrastruktúra most nagyon jó, mivel azalapszolgáltatás részeként bevezették az Azonnali Fizetési Rendszert. A lakosság is szereti, és egyre több élethelyzetben kezdenek átállni a használatára. De az látszik, hogy az idősebb korosztály előszeretettel tartalékol készpénzben, illetve fizetésre is használja. Illetve a magyar szürke és fekete gazdaságban a készpénz munkabérként is jelen van. A gazdaság fehérítésével is lehetne a készpénzhasználatot csökkenteni, állami és jegybanki ösztönzőkkel pedig a régiós jellemzők ellenére sikeres lehetne a változtatás.

terkep.pngEhhez kapcsolódik a digitális jegybankpénz bevezetésének témaköre is. Mit jelent ez a koncepció?

A digitális jegybankpénz megfeleltethető egyrészt a készpénz digitális verziójának, de elképzelhetjük úgy is, mint a jegybanknál vezetett számlánkon lévő számlapénz.

Ez két nagyobb csoportra tagolódik: az egyik, amit a lakosság és a vállalati szektor tud használni, mint a jelenlegi készpénzt vagy kereskedelmi banki számlapénzt, illetve van egy másik, speciális formája, ami egy nagykereskedelmi megoldás. A digitális jegybankpénz ugyanis a bankközi elszámolások új egysége is lehet. Ez utóbbi nem mindegyik országban szükséges, inkább egyes kelet-ázsiai területen van létjogosultsága. Amiben én több fantáziát látok, az a lakossági és vállalati oldal, ahol elsősorban a készpénz helyettesítésére szolgálhat.

Miért akarnánk helyettesíteni a készpénzt? Ott van a számlapénz, amit ugyanúgy elfogadnak a kiskereskedők.

abra_1.jpgEz így igaz, de a kereskedelmi banki számlapénz valójában egy jegybankpénzre szóló követelés. Az ad értéket a banknál elhelyezett számlapénzünknek, hogy a kereskedelmi bank kötelezettséget vállal arra, hogy kérésünkre 1:1 arányban átváltja jegybankpénzre. És mi az az egyetlen jegybankpénz-típus, amit a vállalatok és a lakosság használhatnak? A készpénz. Digitális jegybankpénzhez eddig csak a kereskedelmi bankok fértek hozzá, hiszen a jegybanknál vezetett kötelező tartalékuk digitálisan tárolt. A koncepció lényege az, hogy ezt kiterjesszük a lakossági és vállalati szektorra is.

Milyen előnyökkel járna a bevezetése?

EU-s szabályozás többek között, hogy a kereskedelmi banki számlapénzekre maximum 100.000 euróig vállalnak betétbiztosítást. Ha valakinek efölött van vagyona a bankban, és valamilyen konjunktúraidőszak utáni visszaesés vagy válság esetén bedől az intézmény, elveszíti az efölötti részét. Ha pedig egy nagy bank dől be, akkor ennyit se fog tudni visszakapni. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alapnak például töredék akkora betétbiztosítási vagyona van az ilyen károk rendezésére, mint amekkora egy nagyobb banknak a betétállománya. Vagyis fennáll a veszélye annak, hogy nagyobb bankcsőd esetén az emberek csak a pénzük töredékét kapnák vissza.

Ha a digitális jegybankpénz a lakosság kezében van, ez nem fordulhatna elő, mert akkor a jegybank szavatolja a jegybankpénz értékét. Ez az ország definitív pénze, ez a hivatalosan elismert fizetőeszköz, és ott van mögötte az ország teljes gazdasága. A jegybank pedig, mint ismerjük, nem sűrűn szokott bedőlni, úgyhogy ez a veszély nem annyira áll fenn. Tehát biztonságos, illetve megvan az az előnye a készpénzzel szemben, hogy nagyon minimális az előállítási, tartási költsége. Itt kódsorokról van szó, digitálisan tárolt információról. Higiénikusabb is, nem kell több kézen átmásznia egy-egy tranzakciónál. Minden előnye megvan, ami egy készpénzhelyettesítőnek, a jegybank által szavatolt jó tulajdonságaival együtt.

Milyen hátrányai lehetnek?

Van egyrészt társadalmi hátránya, hogy az elfogadottság pár országban alacsonyabb lesz, amíg az ösztönzőket nem vezetik be. Erre az ecuadori példa tökéletes: csináltak egy pilot tesztet a lakossággal, melyben a jegybank digitális pesot bocsátott ki. Pár ezer felhasználója volt csak a rendszernek, mert nem bíztak a jegybankban. Európában ez kevésbé fordulhat elő, a lakosság bizalma az intézményrendszerben elég magas, ellenben az elfogadottság alacsony szintje akadályozó tényező lehet.

abra_3.jpgMásik pénzforgalmi veszélyforrás lehet, hogy ez is egy informatikai rendszer, itt is van rendszerkockázat. Tehát ha bedőlnek szereplők vagy a szerverpark, akkor annak durva negatív hatása lehet a fizetési rendszerre. Ez architekturális kérdés: elosztott rendszerek esetén a rendszerkockázat csökkenthető. Itt is figyelembe kell venni azt, hogy mint minden informatikai rendszernek, ennek is vannak használat közben veszélyei.

Akár hackelési kockázata is lehet?

Ha a jegybank a kereskedelmi bankokkal közösen vagy egy megbízott harmadik féllel üzemeltetné a digitális jegybankpénz elszámoló rendszert, akkor szerintem elég kicsi lenne az esély rá. Hiszen a rendszerhez való hozzáférés sem olyan, mint a Bitcoinnál vagy más kriptopénzek esetében, amit bárki tud bányászni, bárki hozzáfér a főkönyvhöz. Itt a főkönyvbe való írás joga a jegybanknál és az általa megbízott feleknél lenne. 

Hogyan viszonyulna ez a rendszer a kriptovalutákhoz?

Kis mértékben konkurenciát állíthat nekik, hiszen mint innovatív megoldásnak, a Gartner-féle hype-ciklus szerint ennek is lenne „fancy-faktora”. Ahogy a kriptovalutáknál is nagyon felfutott a használat, aztán a Bitcoin-lufi kidurranása után leesett, itt is várható egy elég erős érdeklődés, ha a rendszert több országban is bevezetik. Elszívhat kriptoeszköz-felhasználókat, de szerintem nem egy piacon vannak, és nem egy célközönsége van a két rendszernek.

A kriptoeszközök alapelve, hogy egy elosztott, nyílt, bármilyen felhasználó által hozzáférhető fizetési rendszer legyen, amit nem szabályoz központi intézmény – ez a digitális jegybankpénz teljes ellentéte. Szerintem a kriptoeszközöket használók vagy azért vannak jelen a piacon, hogy spekuláljanak, és ezáltal haszonra tegyenek szert, vagy azért, mert hisznek abban, hogy társadalmilag egy jobb rendszert lehet üzemeltetni, ha nincs monetáris szabályozó, aki elinflálhatja a pénzegységeket. Ez a rendszerfélelem az, ami megkülönbözteti őket, hiszen a digitális jegybankpénz esetén a rendszerbe vetett bizalom lenne az, ami ösztönözné a használatot.

Van olyan ország, ahol bevezették és bevált a digitális jegybankpénz?

Igen, Uruguayban pár évvel ezelőtt már folytattak egy pilot-tesztet, a lakosság nagyon megkedvelte, és egyértelmű hozzájárulását adta a rendszer későbbi bevezetéséhez és kiterjesztéséhez a teljes társadalomra.

Véleményem szerint ez jó előszobája lehet a digitális jegybankpénz más országokban történő bevezetésének. Kifejezetten érdekes megoldásokat alkalmaztak: az állam telekommunikációs hálózatát használták, ezért internetelérés nélkül is tudtak fizetni a teszt résztvevői. Ez is előnyt jelenthet a mobilfizetéssel szemben. 

Látsz arra esélyt, hogy Magyarországon is bevezessenek hasonló megoldást?

Rövid távon nem valószínű. Amikor a V4-országok digitális jegybankpénzzel fennálló viszonyát vizsgáltam, a kutatásom eredményeiből azt láttam, hogy elég magas a készpénzhasználat aránya, és a lakosság túlnyomó többségének van pénzintézetnél vezetett számlája, de mindegyik ország máshogy próbálja csökkenteni a készpénzhasználatot. Az MNB az Azonnali Fizetési Rendszerrel szeretné ezt a célt elérni, amit március 2-tól be is vezettek, és az alapszolgáltatás része lett. Ha közép- vagy esetleg hosszútávon erre épít a jegybank, akkor nem gondolkoznak el a digitális jegybankpénz bevezetésében. 

Ha az innovatív szolgáltatásokat, amik a jelenlegi rendszerhez kapcsolódnak, bővítik, és a kiskereskedőknél is kiépítik az infrastruktúrát, például QR-kódos megoldást vezetnek be, az egy járható út lehet.

Ebben az esetben azonban a kereskedelmi bankok szerepe nő meg még jobban a fizetések és tranzakciók elszámolásában. Svédországban a tranzakciók többsége egy alkalmazáson keresztül fut, amit a kereskedelmi bankok együtt fejlesztettek, tehát ott a lakossági pénzforgalomhoz a svéd jegybanknak nagyon kicsi köze van. 

Mi volt a kutatásod legfontosabb felismerése?

Alapvetően technológiai fókuszú volt a kutatásom, amiről ebben a cikkben is beszámoltam. A legfontosabb eredménye, hogy még nincsen konszenzus. Nem tudnak dűlőre jutni a jegybankok, hogy ha esetleg bevezetnék a rendszert, akkor milyen architekturális, infrastrukturális formában tegyék. Ezek majd akkor fognak elhatárolódni, amikor bevezetik az első megoldást. Kína ebben már nagyon élen jár, de a kínai monetáris szabályozó nem ad ki információt erről a projektről. Nem lehet tudni, hogy milyen a megvalósításuk, csak annyit, hogy pár éven belül szeretnék implementálni. Európában viszont még a távolabbi jövőbe csúszik a digitális jegybankpénz alkalmazása.

Borítókép: Unsplash

Grafikák: Retkes Ádám István

Végleg eltűnik a készpénz? Tovább
Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal

tea-cup-laptop-apple-7360.jpg

Az elmúlt pár hetet jobb esetben mindannyian otthon töltöttük. Távoktatás, távmunka, valaki még a távsörözést is kipróbálta. Vajon mindez hogyan fog működni, ha elmúlik a vírushelyzet? Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve a távmunka hogyan befolyásolhatja a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk második fele következik.

Írta: Bera Viktor

Az interjú első részét, amiben a vírushelyzet oktatásra gyakorolt hatásairól tudhatunk meg többet, itt olvashatjátok el!

i.jpgMik lehetnek a vírus pozitív hatásai?

Nézzük meg, hogy a környezetre gyakorolt hatásunk mennyivel jobb most a vírus alatt. Jobb oktatást tesz lehetővé a távmunka, kevesebb környezetszennyezéssel. Persze a vírus lecsengése után lesz egy visszaállás, de lesznek sokan, akik addigra átállnak és megszokják az online intézkedést. Ami még fontos, hogy a digitális immunitásunk növekszik. Ha jön egy következő járvány, sokkal könnyebben fogunk hozzá adaptálódni. Amellett, hogy borzalmas dolog ez a vírus, nagyon jó hatásai is lesznek a magyar társadalomra és az egész világra.

Ronthatja a teljesítményt a távmunka?

A távmunka nem azért lendít fel vagy erodál, mert más a technológia, hanem azért, mert nagyon sok cégnél nem tiszták a folyamatok. Távmunkánál nagyon megugrik a feladat megfogalmazásának és számonkérésének prioritása. Ilyenkor az a probléma merülhet fel, hogy a távmunkás könnyen cserélhetővé válik. Sokkal kevésbé játszik szerepet az, hogy a személyisége milyen valakinek. Ha az a feladat, hogy a héten írj 14 ezer sor programkódot, munkáltatói szempontból szinte teljesen mindegy, hogy azt ki küldi el. Az irodában van egy csomó fontos soft skill. Távolról a számok kezdenek el jobban számítani, ezért képzelhető el romlás. Sok magyar kkv azért nem tud szintet lépni, mert nem tiszták náluk a folyamatok. Csomó informális játszma folyik és a határidők is össze-vissza csúsznak, nem világos, hogy ki után ki következik és mi a feladata. Nagyon sokat segít ezeknek a pontos meghatározása egy cég versenyképességében.

i3.jpgHogy hathat a távmunka elterjedése a kis- és középvállalkozásokra?

Több komoly hatása is van a távmunkának a kkv-kra. Először is sokkal gazdaságosabban tudnak működni, kisebb a rezsi, nem kell irodát bérelni. Kedvezni tudnak a dolgozóiknak a távmunkával, mert a legtöbben ezt szeretnék. Cuki dolgok ezek az ingyen reggelik meg néha egy doboz sör, de igazából ezt minden munkahely csinálja. Egy nagy kontra van: az emberek gyakran szeretik a csapatot, akikkel dolgoznak az irodában, viszont ha ezt a személyes kapcsolatot valahogy digitálisan is meg lehet oldani, akkor csak előnyei vannak a távmunkának a cég szempontjából. Általánosságban arra számítok, hogy a vírus hatására sok cégnél minőségjavulás fog bekövetkezni. Azt, hogy magyar kkv-knál is ez lesz-e, nem tudom megmondani, nem pesszimizmusból, csak az utóbbi években nem nagyon terjedtek el az Industry 4.0-es és automatizációs átállások a kisebb cégekben. Nagyon bízom benne, hogy ebben a szektorban is minőségnövekedés fog bekövetkezni és ez nem rövidtávú leépítésekben fog manifesztálódni, hanem inkább hosszútávú építkezésben. Őszintén szólva azok a cégek fognak állva maradni, akik jobban tudnak alkalmazkodni.

Mi a legfontosabb dolog, amire figyeljünk az otthoni munkánál és tanulásnál?

A kulcsszó a rugalmasság, erre tanít meg minket a koronavírus.

i6.jpgEz nem csak az oktatásra jellemző, hanem az üzleti szektorra is. Aki ebben a helyzetben is nyitott tud maradni és tud tanulni, az fog nyerni. Most távoktatás van a Corvinuson. Szerintem ezt a körülményekhez képest kifejezetten jól sikerül levezényelni. Az emberek viszont ennek ellenére otthon vannak: más lelkiállapotban, más környezetben. Ezt a félévet valószínűleg kevés tanulással is át tudod vészelni, azonban azt kell felismerni, hogy ez nem győzelem, hanem vereség. Aki ebben a helyzetben is tud tanulni és túllépni azokon a veszteségeken, amiket most nem érhet el, jól fog teljesíteni.

Milyen trükkjeid vannak, hogy ne legyen gond a motivációval távmunka közben?

1. Időbeosztás, mintha saját magunk főnökei lennénk.

2. Ismerjük meg magunkat, és eszerint osszuk be a napot!

3. Fókuszáltan dolgozzunk!

A távmunka egyik hátránya, hogy nagyon könnyen szétfolyik az időgazdálkodás. Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap. Az ügyes távmunkás tudja, hogy neki mikor vannak a kreatív időszakai. Ez alapján kell készíteni egy napi beosztást: mikor van pihenés és mikor munka. Ne egész nap a kettő egyvelege legyen, hiszen ez nem jó a koncentrációnak, mégis a túlnyomó többség ezt csinálja. A lényeg az, hogy ügyesen projektmenedzseljük magunkat.

i2.jpgA csapda itt az, ha nem vagyunk őszinték magunkhoz. Nagyon fontos az önismeret. Van egy csomó koncentrációt és munkát segítő technika és applikáció, használjuk ezeket! Ebből az egész vírushelyzetből próbáljuk meg kihozni a maximumot, tanuljunk valami újat! A következő két hónapra határozzunk meg egy célt: ez lehet olyan, hogy olvassuk el azt a könyvet, amit már régóta szeretnénk, vagy akár végezzünk el egy online kurzust. Ez a depresszión és a feleslegesség-érzésen is segíteni tud. Két hónap múlva így nem kétszer olyan kövéren, fehéren és munkanélküliként fogunk kimenni az utcára, hanem boldogan, új kompetenciákkal.

Hogyan tudsz nemet mondani a szórakozás kísértésére munka közben?

Őszintén szólva két asztal van előttem, az egyiken van az ívelt képernyő, a gép, ez a munkaasztal, de csak át kell gurulnom és máris a PS4-en hentelem az idegeneket. Megfelelő önuralommal azért a legtöbb esetben jól tudom ezt menedzselni. Persze rosszabb lelki állapotban van az igazi küzdelem, akkor kevésbé megy a munka. Sajnos nincs olyan, hogy ezt megtanulod és kész vagy, egész életedben jó távmunkás leszel. Ez is egy élethosszig tartó folyamat. Nekem könnyű dolgom van, szeretem a munkáimat, olyan, mint egy drog. Ha olyan dologgal foglalkozol, amit alig vársz, hogy csináld, akkor könnyű pörögni.

i1.jpgLehetséges, hogy a vírus közvetett pozitív hatásai hosszú távon lelassulnak vagy visszafordulnak?

Az igaz, hogy a nagy ipar leállás, ami most van, a környezetnek rövid távon használ, viszont a gazdaságnak hosszú távon árt. Ennek ellenére az etikus üzlet terjedni fog. Sokan jobban figyelembe fogják venni, hogy milyen jó dolog, ha nem nyírom ki a Földet. Ezek a technikák, üzleti módszertanok terjedni fognak. Egészen egyszerűen azért, mert azt a hatást, amit mi váltunk ki, egyértelműen látni fogjuk. Azok is, akik eddig szkepszissel fogadták az ezt állító információkat. Eddig nem volt tesztcsoportunk, most van. A környezetkímélő és hatékonyságnövelő újítások terjedése éppen ezért nem fog lelassulni. Lelassulást nem prognosztizálok, viszont egy kicsivel intelligensebb viselkedést igen.

 

2020. április 9.

Fotók: Pexels

Időmilliomosnak tűnünk reggel, este meg rájövünk, hogy elment a nap - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább
Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal

notes-macbook-study-conference-7102.jpg

Az utóbbi években sokat hallottunk és tanultunk az információs társadalomról. A jelenlegi járványhelyzetnek erre gyakorolt hatásairól azonban egyelőre csak elmélkedni tudunk. Dr. Rab Árpád információs társadalom kutatóval, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk arról, hogy a koronavírus-járvány a jövőben hogyan változtathatja meg az oktatást és a munkaerőpiacot, illetve hogyan befolyásolhatja a távmunka a mindennapjainkat. Kétrészes anyagunk első felét olvashatjátok.

Írta: Bera Viktor

Pontosan mit jelent az információs társadalom kutatójának lenni?

cv_fenykep_rarpad.jpgNapjaink társadalmaiban az információ és az adat kiemelt jelentőségűek, igaz, minden eddigi társadalomban is fontosak voltak, de a miénkben nagyon. Számomra az információs társadalom kutatása az infokommunikációs eszközök, az adatok és az emberek viszonyával foglalkozó társadalomtudományt jelenti. Az információs társadalom, mint fogalom már legalább 30 éve létezik, 1998-ban létrejött egy Információs Társadalom nevű kutatóintézet a BME-n, emiatt nem más szót, például hálózati társadalmat használunk a jelenségre.

Hogyan változtatja meg az eddigi információs társadalmat az új technológiák megjelenése?

Én annak szenteltem az életemet, hogy hogyan lehet az emberek életét az infokommunikációs eszközökkel jobbá tenni. Az emberiség többek közt ezen eszközökkel próbálja megoldani a problémáit. Az, hogy ennyi ember magas színvonalon élhessen, nem elképzelhető ezen eszközök nélkül. Viszont terjedésük nem egyszerű folyamat, vannak, amik könnyen népszerűvé válnak. Például azt, hogy az okostelefon jó, mindenki felismerte.

A ma zajló változások miatt az emberek egy tudásszint-ugrást kényszerítenek magukra, meg kell tanulniuk másképpen gondolkodni, fejleszteni kell magukat egész életükben.

Most azt kell megtanulni, hogy nem kell a fejünkben lennie minden információnak, mert azt tárolhatjuk valahol, például az interneten. Az, hogy mit kezdek ezzel, mi a jó információ és azt hogyan használom fel, ezek most a legfontosabb kérdések.

white-wooden-rectangular-table-159213.jpg

Milyen volt eddig a digitalizáció az oktatásban?

Az infokommunikációs eszközök egyrészt látványosabbá teszik az oktatást. Ekkor az oktatás maga nem változik, csak az eszközkészlete nagyobb és látványosabb. Csakhogy most már nem a content, a tartalom a lényeg, hanem a connect, vagyis hogy tudja az egyén, mit akar és mikor. Ezt én oktatóként persze teljesen nem tudom kiszolgálni, hiszen sokan csak egy diplomát akarnak, de tanulni nem.

Ilyen értelemben a formális oktatás mindig hátrányban lesz az egyéni tanulással szemben. Az utóbbinál van egy erős motiváció, mivel tudom, hogy mit akarok tudni. Formális tanításban az oktatók mondják meg, hogy „szerintem évek múlva ezt kell majd tudnod”.

Jó esetben ezt jól mondják, rossz esetben tele lesz az agyi winchester és törölni kell belőle dolgokat. Viszont az e-learning lehetőséget nyújt arra, hogy színesebben, jobban és hatékonyabban tanítsunk. Egy tanár gyengeségeit könnyen lehet ellensúlyozni ezzel az eszköztárral, ennek ellenére a már vagy 15 éve elérhető e-learning megoldások nem nagyon terjedtek el. Azt látjuk, hogy csak akkor töri át a küszöböt, ha kötelezővé válik. Ha a Moodle nem lenne kötelező a Corvinuson, akkor alig lenne online anyag.

Hogyan hatott az oktatásra a vírus?

boy-looking-on-a-tidied-desk-2781814.jpgTársadalomtudományilag és innováció terén most egy éles teszt zajlik, és azt látjuk, hogy az elmúlt pár hét tele volt káosszal, de megugorják a lécet az emberek. Rengeteg ötletes megoldás született. Mikor véget ér majd ez a távolságtartó helyzet, biztos vagyok benne, hogy jóval magasabb lesz az e-learning aránya, mert már használták, megtanulták az emberek, hogy hogyan kell csinálni. Az ember egy kényelmes állat, maguktól a legtöbben nem kezdenek ekkora tanulási folyamatba. Az persze gond, hogy ennyire gyorsan és pánikszerűen kell áttérni erre a rendszerre, de ez a szélsőséges forma ideiglenes. Higgyük el, hogy sokat ér a most megszerzett tudás, az emberiség a pofonokból tanul. Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra.

Bizonyára sok tanárnak nehezen megy a távoktatásra való átállás. Velük mi lesz?

macbook-pro-iphone-cup-desk-7974.jpgBajban van az oktatás, nagyon kevés motivált tanár van. Akik nem nyitottak, azok valószínűleg egyre kevésbé fogják jól érezni magukat a környezetben, ebben az értelemben el tudom képzelni, hogy lesz valamilyen szintű cserélődés. Ha elavult módon tanít valaki, azt észre fogja venni a hallgatóság reakcióiból. Manapság már igazából nem elég az, hogy csak úgy beszél az a tanár, ennél hatékonyabb világot élünk. Az oktatónak meg kell mondania, hogy ő kicsoda, mi a szerepe, honnan hová juttatja el a hallgatót és ehhez milyen lépéseket kell tenni. Ha ez megvan, akkor már szinte kipottyan, hogy mi lesz a számonkérés, és az e-learning tananyagot is könnyen össze tudja rakni.

Az egyetemi környezet nagyon támogató egy oktató számára. Ha gőze sincs a digitális világról, akkor is besétál, egy kolléga megcsinálja neki a Moodle-t, feltesz mindent, igazából nincs technológiai korlát. Nem ezeken múlik, hanem a nyitottságon.

Lesz az oktatásban egy modellváltás, mivel magasabb színvonalat kell nyújtani, nem elég az általános ismeretterjesztés.

Azok a tanárok, akik ezt nem tudják megugrani, bajba kerülnek, mert maguk a hallgatók szelektálják ki őket. Ez lenne az ideális állapot. Persze az élet bonyolultabb.

Fotók: Pexels.com

Az e-learning ilyen fokú elterjedése felmérhetetlen hatással lesz a magyar társadalomra - Interjú Dr. Rab Árpáddal Tovább