Közgazdász Online


Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában

pexels-ibrahim-boran-296492.jpg

Több nagy nyugati márka - például a H&M és a Nike is - Kína célkeresztjébe került, miután az ujgur kényszermunka kapcsán aggodalmukat fejezték ki. Kína erre válaszul bojkottálta a cégeket. A divatipari óriásoknak választaniuk kell a kínai és a nyugati piac érdekei között, de akárhogyan döntenek, az súlyos következményekkel fog járni. A nyugati országok és Kína közötti feszült viszony újabb felvonása következik.

2021. 06. 07. Írta: Elblinger Éva, borítókép: Ibrahim Boran, Pexels

A H&M-et pár óra alatt lényegében “eltüntették” Kínából márciusban: a cég termékei eltűntek a legnagyobb kínai e-kereskedelmi platformokról, a térképes appok semmiféle találatot nem adtak a H&M boltokra, mintha a divatcég nem is létezne - annak ellenére, hogy több mint négyszáz üzlete van Kínában. Ezt a rendkívüli lépést Kína arra reagálva tette, hogy a H&M aggodalmát fejezte ki, amiért állítólag kényszermunkával állítják elő az ujgurok a kínai Hszincsiang tartományból érkező pamutot. Mi vezetett idáig, és milyen gazdasági és geopolitikai feszültségekre világít rá a helyzet?

A konfliktus háttere: Mi történik Hszincsiangban?

Hszincsiang - Kína legnagyobb tartománya - az ország északnyugati részén található. A régió a világ legnagyobb pamut exportőre, a globális pamuttermelés ötödét adja. Több etnikai kisebbség él itt, de a legnagyobb arányban a muszlim vallású ujgurok vannak. Habár Hszincsiang a Kínai Népköztársaság öt autonóm területének egyike, az utóbbi években a kormány egyre jelentősebb mértékben avatkozik be a belügyeibe a régióba bevándorló han kínaiakkal (Kína etnikai többsége) való konfliktusokra hivatkozva. 

Ez milliók brutális elnyomásába és köztéri kamerákkal történő totális megfigyelésébe torkollott - a BBC a napokban számolt be például arról, hogy az ujgurokon tesztelik az egyre kifinomultabb megfigyelési eszközeik egyik új reménységét, az érzelmeket felismerő mesterséges intelligenciát. 

A legnagyobb megdöbbenést azonban azok a jelentések váltották ki, amelyek szerint az ujgur kisebbség nagyjából egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban - a bentlakók fizikális és mentális kínzásokról, nőket érő csoportos erőszakról számoltak be. 

Tavaly decemberben számos hírforrás és tanulmány (többek között a BBCThe New York Times, Center for Global Policy és már a Közgazdász Online is) tudósított arról, hogy több mint félmillió ujgurt kényszerítenek gyapotszedésre a munkatáborokban. A kínai kormány tagadja az állításokat, a táborokra mint szakképzés és a szegénység enyhítésére irányuló program hivatkozik. Mindeközben a januárban távozó amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo utolsó hivatali munkanapján népirtásnak nevezte az ujgurok helyzetét Kínában, és az USA betiltotta a gyapot importját a régióból. 

kuzzat-altay-unsplash.jpg

Demonstráció 2021. március 3-án Washingtonban. Kép: Kuzzat Altay, Unsplash 

Miért “tüntették el” a H&M-et Kínából?

A hszincsiangi pamuttermelésre a legnagyobb divatcégek támaszkodnak. Azonban ahogyan az utóbbi években a nyugati fogyasztók számára egyre fontosabb egy márka kapcsán a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás, úgy a nagy divatcégek nem húnyhatnak szemet afelett, hogy az ellátási láncukban kiemelt szerepe van az etikailag erősen megkérdőjelezhető hszincsiangi pamuttermelésnek. 

Tavaly a H&M az elsők között fejezte ki aggodalmát egy közleményben az országban embertelen munkakörülmények között dolgozó ujgurok kapcsán. Ekkor még nem lett ügy ebből Kínában, csak idén márciusban, miután Nagy-Britannia, Kanada, az EU és az USA is szankciókat vezettek be a kínai hatóságok ellen az ujgurok helyzete miatt. Ezután kezdtek el terjedni képernyőfelvételek a H&M korábbi kijelentéséről a kínai közösségi médiában.

sei-unsplash.jpg

Kép: Sei, Unsplash

„Pletykákat terjeszteni a hszincsiangi pamutról, miközben Kínában is pénzt akarnak keresni?” – ezzel a kérdéssel kommentálta a Kommunista Ifjúsági Liga a Weibo kínai közösségi oldalon megjelent bejegyzésében a H&M tavalyi közleményét. Ez váltotta ki a kínaiak hirtelen haragját a BBC szerint, aminek következményeként a H&M-et eltüntették az internetről, a kínai állami tévé kampányt indított, amelyben a hszincsiangi gyapotot védi és a külföldi márkákat támadja, emellett egy széleskörű bojkottmozgalom indult a nyugati márkák ellen.  

A probléma továbbgyűrűzése

Ráadásul nem csak a H&M járt pórul. Néhány órán belül további olyan jelentős divatipari márkák mint a Nike vagy az Adidas is a kínai bojkott célkeresztjébe kerültek, mivel korábban ők is közölték, hogy aggasztónak tartják a helyzetet Hszincsiangban.

A nyugati vállalatoknak nem csak a kínai fogyasztók bojkottja okoz gondot: influenszerek hagyják ott a márkaneveket. Ez különösen fájdalmas a cégeknek, hiszen Kínában az influenszereknek hatalmas szerepük van a fogyasztói magatartás befolyásolásában, így az értékesítés ösztönzésében is. 

Jól mutatja ezt, amikor például Tao Liang (vagy influenszer nevén Mr. Bags) a Givenchy-vel való együttműködése után a táskákat mindössze tizenkét perc alatt kiárusították, vagy amikor a Qeelinnel közösen készített nyaklánc-karkötő szettje állítólag egy másodperc alatt elfogyott (összesen száz szett készült). Nem véletlenül dolgozott a H&M is Victoria Songgal és a Nike Wang Yiboval közösen - egészen addig, amíg az influenszerek szerződést nem bontottak a cégekkel márciusban.

victoria-song-koreaboo.jpg

Victoria Song, kínai énekesnő és modell a H&M-mel közösen készített kollekció arca volt. Kép: koreaboo.com

A profit vagy az emberi jogok a fontosabbak?

A nagy divatipari cégek bojkottja után márciusban hirtelen több vállalat is - például a VF (Northface, Vans), az Inditex (Zara, Massimo Dutti), a PVH (Calvin Klein, Tommy Hilfiger) - csendben eltüntette a kényszermunka ellen szóló irányelveit a weboldalaikról.

Sőt, több cég egy lépéssel előrébb járva proaktívan kommunikálta a kínai fenyegetés hatására, hogy továbbra is Hszincsiangból fogják venni a pamutot. A japán Muji és Uniqlo divatipari cégek büszkén hirdették, hogy ruháikhoz hszincsiangi pamutot használnak. Minden bizonnyal a kínai szankciókat szerette volna elkerülni a Hugo Boss is egy kis ügyeskedéssel, aminek viszont az lett a vége, hogy önellentmondásba került a német luxusmárka. Miközben a Weibo kínai közösségi oldalon arról tájékoztatta kínai vevőit, hogy „továbbra is vásárolják és támogatják” a Hszincsiangból származó pamutot, a cég honlapjára egy közleményt tettek ki, mely szerint a közvetlen beszállítóiktól még soha nem vásároltak hszincsiangi pamutot.

jules-unsplash.jpg

Kép: Jules D., Unsplash

Mégis miért közli nyilvánosan egy cég a hűségét a hszincsiangi pamut vásárlásához, ha ez morálisan ennyire megkérdőjelezhető? A válasz természetesen a profitban rejlik. A pandémia a nyugati országokhoz képest kevésbé rázta meg a kínai gazdaságot, 2020-ban az egyetlen olyan ország volt, ahol a gazdaság növekedni tudott a globális trendekkel ellentétben. A kínai fogyasztók geopolitikai fegyverré váltak: a Bain & Company decemberi felmérése szerint Kína várhatóan a világ legnagyobbja lesz a luxusipari termékek piacán 2025-re, sőt, előreláthatólag 2028-ra Kína lesz a világ legnagyobb gazdasági hatalma az USA-t megelőzve.

A helyzet azonban bőven túlmutat a vállalatok jövedelmezőségének kérdésén. A nyugati márkák erős szorításba kerültek - nem tudnak egyszerre a nyugati országoknak és Kínának is a kedvében járni. A cégek nem maradhatnak semlegesek a kérdésben, választaniuk kell: tartsák meg a kulcsfontosságú kínai piacot, de ezzel tulajdonképpen nyíltan vegyék semmibe a morális kérdéseket vagy szakítsák meg a kapcsolatot Hszincsianggal, ezzel magukra haragítva a kínai fogyasztókat? 

Lehet ebből jól kijönni?

A helyzet nyertesei gazdasági szempontból jelenleg a kínai cégek. Hosszú ideje a nyugati márkák uralták a divatipart Kínában, azonban a termékeik bojkottja előnyt kovácsolt a kínai vállalatoknak. A kínai Anta cipőgyártó cég (amit sokan csak “Kína Nike-jának” hívnak) például az Adidas és Nike bojkottjának köszönhetően tudja kihasználni a hazai fogyasztók vásárlóerejét. A vállalat részvényeinek árfolyama 17%-kal nőtt miután március 24-én a cég bejelentette, hogy továbbra is hszincsiangból fog pamutot vásárolni. Az Anta mellett több mint húsz kínai cég adta ki ugyanezt egy közleményben.

fortune_png.png

Plakát az Anta jinjiangi gyárában, melyen Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke a cég által gyártott nemzeti válogatott kabátját viseli az olimpiai sportolókat üdvözölve Zhangjiakouban 2019-ben. Kép: fortune.com

A nyugati óriáscégek ezzel szemben a rövidebbet húzták ebben a helyzetben. Rövid távon semmiképpen nem kifizetődő megszakítani a kínai kapcsolataikat az ellátási láncban, azonban elveszíthetik a nyugati fogyasztóikat azzal, ha a márkájuk neve a 21. század koncentrációs táboraival fonódik össze. A Pew Research Center 2020-as felmérése szerint a nyugati fogyasztók megítélése Kínáról jelentősen romlott az utóbbi években, illetve az ujgur elnyomás is egyre jelentősebb sajtóvisszhangot kap. 

Vajon hosszú távon kifizetődő lehet az etikai szempontok szem előtt tartása a gazdasági érdekekkel szemben? Fog bármelyik márka érdemi lépést tenni akkor is, ha ehhez kénytelenek lesznek a világgazdaság hálózatrendszerében mára megkerülhetetlenné vált kínai kapcsolatok megszakítására? A komplex globális ellátási láncok átalakulásában nemcsak a pandémia, a gazdasági és geopolitikai megfontolások egyre lényegesebbek, hanem azok az emberi jogi, fenntarthatósági kérdések is, amik a következő években nagy változást hozhatnak, ha az óriásvállalatok valóban tesznek lépéseket ennek irányába.

Kína a munkatáborait, a H&M a hírnevét védi? - Divatipari óriásvállalatok a geopolitika szorításában Tovább
süti beállítások módosítása