Közgazdász Online


“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

kep-20211104-145131-6f8bcccd.jpegAz okostelefonok és az e-bookok rengetegében miért ragaszkodunk továbbra is a könyvekhez? Hogy jött létre a szervezet, amelynek zöld színű könyvesszekerei olvasnivalóval látják el Budapest lakóit? Boda Norberttel, a Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk.  

2021. 11. 24. Vendégszerző: Bennett Zsófia / Képek: Kércz Dorottya 

„Célunk, hogy az embereknek könyvet tudjunk adni a kezébe, azoknak is, akiknek nincs lehetősége arra, hogy besétáljanak egy könyvesboltba és megvegyenek egyet több ezer forintért” – mesél Norbert a Mozgó Könyvek Olvasás Program céljáról.  A program 2014-ben indult azzal a céllal, hogy Budapest utcáin megfizethető áron, minden korosztály, de főként a fiatalok számára biztosítson olvasnivalót. Három könyvesszekérrel kezdtek Kőbányán, Hűvösvölgyben és a MOM Kulturális Központban. Norbert egy évvel a projekt elindulása után csatlakozott a csapathoz annak érdekében, hogy egységes rendszert alakítson ki a szekereken, és a projektet gazdaságilag is működőképessé tegye. Munkája sikeresnek bizonyult, hiszen ma már kilenc budapesti helyszínen válogathatunk jobbnál jobb könyvek közül. 

mozgokonyvek-3_jpg.jpg

 

A könyvesszekérig vezető út 

Egy helyszínen körülbelül 3000 könyv található, amelyek témakör és árkategória szerint vannak rendszerezve. A könyvesszekereken a könyvek jelentős részéhez 500 forintért juthatunk hozzá, emellett 1500 forintért megvásárolhatók ritkább könyvek is, mint például első kiadások vagy dedikált példányok. A könyvesszekerekre kerülő könyveket több forrásból gyűjti be a Mozgó Könyvek csapata. „Van több csapatunk is, akik járják a várost, fel  is vásárolunk könyveket, de szerencsére rengeteg adomány érkezik be hozzánk”  - mondja Norbert. 

Miután beérkeznek a könyvek, a kollégák kiválogatják azokat, amelyek belső és külső minőség szempontjából is felkerülhetnek a szekerekre. A külső minőség azt jelenti, hogy szakadt, ázott vagy rossz minőségű könyvek nem kerülhetnek a kínálatba, ezeket visszaforgatják. Benedek Patrik szakmai vezető szavaival élve „a papírmennyországba kerülnek”. A belső minőséget egy fokkal nehezebb meghatározni.

„Belső minőség szempontjából az elsődleges szempont az, hogy milyen értéket képvisel a könyv kulturálisan, vagy mennyire hasznos” - mondja Patrik. 

 

mozgokonyvek-7_jpg.jpg

Két esetben fordulhat elő, hogy belső minőség miatt kiszelektálnak egy könyvet. Egyrészt vannak olyan könyvek, amelyekből nagyon sokat nyomtattak, mert képviselték az akkori kor eszméit, és szívesen olvastatták az emberekkel: ide tartoznak például Moldova György vagy Berkesi András regényei. Ezeknek az íróknak vannak nagyon jó regényeik is, viszont abból adódóan, hogy rengeteg van belőlük, gyakran szelektálni kell műveiket. Másrészt vannak olyan szakkönyvek, tankönyvek, amelyek már egyáltalán nem felhasználhatóak, mivel a tartalmuk elavultnak számít egy-egy szakterületben.

Az a célunk, hogy az olvasók folyamatosan minőségi olvasnivalóval legyenek ellátva” - mondja Norbert. 

Kik a könyvterjesztők? 

A Mozgó Könyvek csapata 10-15 főből áll, akik a háttérből támogatják a projektet: ez a létszám a vásárlókkal nap mint nap kapcsolatot tartó könyvterjesztő kollégákkal egészül ki. A könyvterjesztők feladata, hogy segítsék a vásárlókat a válogatásban, és naponta új könyvekkel frissítsék a kínálatot. 

A könyvesszekereken dolgozó munkatársak gyakran egyetemisták, mivel a választható délelőtti és délutáni műszakok rugalmas munkavégzést tesznek lehetővé. Egy új kollégának körülbelül 3-4 hétig tart megtanulni a könyvterjesztéssel járó feladatokat: a betanulási folyamatot egy oktatásvezető kolléga támogatja, aki egy működő szekéren mutatja be az újoncoknak azt, milyen szisztéma szerint épülnek fel a mozgó könyvesboltok. 

Ha te is szeretsz olvasni, és érdekel a könyvesszekerek világa, jelentkezz könyvterjesztőnek az info@mozgokonyvek.hu e-mail-címen! 

Az olvasás helyzete a digitális világban 

A könyvesszekér mindenkinek való. Bár Norbert elmondása szerint a vásárlók jelentős részét fiatalok teszik ki, mindenki talál magának valamit a kínálatban. „Kismamák a mesekönyveket keresik, az idősebbek az irodalom felé orientálódnak, de nagyon sok a fiatal vásárló is. Szép számban vesznek ők is magyar és világirodalmi műveket, aminek kifejezetten örülünk.” 

kep-20211104-145131-942b1243-min.jpeg

Az okostelefonok és e-bookok világában, ahol újságok helyett online cikkeket olvasunk, könyvek helyett pdf-eket vásárolunk, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a digitalizáció ellenére sokan továbbra is ragaszkodunk a könyveinkhez. Norbert szerint

„a könyvet nem fogják elfelejteni az emberek, mert olyan emlékeket idéz fel bennük, amiket egy táblagép nem tud pótolni.” 

A könyveknek van hangulata, különleges illata, amely minden olvasás alkalmával élményt nyújt számunkra, ezt nem pótolhatja egyetlen digitális eszköz sem. A könyveinkhez kötődünk, mivel élményeink és emlékeink fűződnek hozzájuk. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az online olvasás helytelen lenne, azonban Norbert szerint nem hasonlítható az élmény a papíralapú könyvekhez.  

Online könyvesszekér és a járványhelyzet 

Bár a Mozgó Könyvek az ikonikus zöld színű könyvesszekereiről ismert, sokan nem tudják, hogy 2019-től már online térben is válogathatunk a pár száz forintos könyvek közül. Az online könyvesszekér ötlete a zord téli időszak áthidalása kapcsán merült fel a csapatban, mivel a téli mínuszok gyakran lehetetlenné tették a téli nyitvatartást. Két évvel ezelőtt indult útnak az online könyvesszekér, ami hatalmas sikert aratott. 

kep-20211104-145132-32fb883a-min.jpeg

A webshop a könyvesszekerek szisztémájára épül, ugyanolyan kategóriákban találhatók meg a könyvek, mint az utcai szekereken. Annak érdekében, hogy mindenkinek legyen lehetősége számára érdekes könyvekből válogatni a webshopon, egy vásárló egyszerre csak öt könyvet rendelhet. Az online könyvesszekér nem csak a hidegebb telek alatt, hanem a járványhelyzetben is komoly szerepet játszott, hiszen a boltokhoz hasonlóan a könyvesszekereket is be kellett zárni. Annak érdekében, hogy a hátrányosabb helyzetűek kezébe is könyvet adhassanak, a webshopon létrehozták a 0 forintos könyvek kategóriát, így bárki ingyenesen, anyagi helyzettől függetlenül olvasnivalóhoz juthat.  

Könyvesszekerek Budapesten túl 

A Mozgó Könyvek projekt hosszú távú céljai között szerepel a regionális terjeszkedés: Budapesten kívül jelenleg különböző rendezvényeken és fesztiválokon találkozhatunk velük. Az online felületnek köszönhetően a párszáz forintos könyvek azonban nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden pontján olvasnivalóval láthatják el az érdeklődőket.   

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, a használtkönyv-kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is! Ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit gondolnak erről a szakértők, gyere el a Magvető Caféba, és formálj véleményt Te is! Részletek itt

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel Tovább
,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

chika_n_attila.jpg

Szeptember elején jelent meg a Vállalatgazdaságtan tankönyv legújabb kiadása, melynek szerzője Chikán Attila akadémikus, közgazdász és már közel 50 éve pályán lévő pedagógus. Miben változott a tankönyv az első kiadás óta? Hogyan lesz aktuálisabb a Vállalatgazdaságtan-oktatás?

2021. 10. 15. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Chikán Attila

Magyarország gazdasági minisztere 1998-1999-ben, a Richter Gedeon felügyelő bizottságának elnöke, a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának alelnöke, a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, a Vállalatgazdaságtan Intézet vezetője. A felsorolás egy emberről, Chikán Attila professzorról szól, aki a Corvinus jogelődjén végezve egy percig sem hagyta el az egyetemet:

Rengeteg társadalmi tisztséget töltöttem be, de közben mindig az egyetemen voltam, ez nem változott.

Pályáját 1992 óta kíséri a Vállalatgazdaságtan tankönyv, melynek hatodik kiadása idén jelent meg. Chikán Attila elmondta, hogy egy új kiadás mögött általában két évnyi kemény munka áll. ,,Ez nem azt jelenti, hogy két évig éjjel-nappal ezen dolgozom, de az időm jelentős részét ez teszi ki, és ilyenkor az embernek hinnie kell abban, hogy ennek van értelme’’.  30 év alatt több, mint huszonötezer hallgató alapozta meg gazdasági ismereteit e  könyv segítségével, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Így, hogy ennyi hallgató tanul a könyvből, az ember érzi azt, hogy ennek van jelentősége és értelme – mondja a professzor úr.

A könyv az első kiadás óta sokat változott. Akkor az üzenete ennyi volt: ,,a piacgazdaság jobb, mint a tervgazdaság’ - mondja a professzor, ehhez képest az új, bővített kiadás már olyan aktuális problémákra, kihívásokra, koncepciókra is rávilágít, mint az ipar 4.0, a technológiai fejlődés vagy épp a klímaválság.

Az új tankönyv két jelentős aspektusban különbözik az eddigiektől. ,,Egyrészt van benne egy általános szemléletváltozás, másrészt pedig konkrétan olyan új témák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire relevánsak’’ –  részletezi a könyv szerzője.

Az általános szemléletváltásra azért volt szükség, mert a digitalizáció, a globalizáció és az ehhez kapcsolódó ideológiák, a fenntarthatóság kérdése és ezáltal a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjainkban sokkal mélyrehatóbban jelennek meg. A könyvben nagy súlyt kapnak a gyakorlati példák is, a 3D nyomtatás például nem tartozik szorosan a törzsanyaghoz, mégis szó van róla, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg a vállalati tevékenységben.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már aktualitásokról van szó, akkor a mindennapjainkat beárnyékoló világjárvány mennyire érvényesül a könyvben és a szemléletmódban. Chikán Attila ugyanakkor nem szerette volna, ha a világjárvány áthatja a tankönyvét, hiszen ahogy mindannyian, ő is bízik abban, hogy ez nem tart örökké. ,,A könyvet gyakorlatilag a Covid kellős közepén írtam, így akár minden témával kapcsolatban felmerülhetett volna, hogy hogyan hat majd rá a pandémia’’.

Tapasztalatai szerint a világjárvány ráerősített néhány olyan (gazdasági) tendenciára, ami feltörekvőben volt az életünkben. Erre a legszemléletesebb példa a home office jelensége, amely létezett korábban is bizonyos területeken, azonban csak tavaly került be igazán a köztudatba, amikor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség. 

home_office.jpg

Kép: Yasmina H, Unsplash

A tankönyv szorosan összefonódik a Corvinus összes gazdasági alapszakján oktatott Vállalatgazdaságtan nevű tárggyal, melynek célja, hogy biztos alapot adjon az üzleti tanulmányok folytatásához, a specifikusabb tárgyak elsajátításához.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen tárgy során nem lehet mindent megtanítani, azt szerettük volna elérni, hogy ez egy szemléletformáló, fogalmi alapozó tárgyként jelenjen meg – mondja Chikán Attila.

A Corvinuson egyébként több, mint 1000 diák hallgatja idén is a tárgyat alap és emelt szinten illetve egy tanulmányi verseny is kapcsolódik hozzá. Chikán Attila szerint a Corvinus Egyetem környezete – legyen szó a Vállalatgazdaságtan Intézetről vagy az éppen zajló átalakulásról – nagyon támogató és inspiráló abban, hogy valaki tankönyvet írjon, és ezzel aktívan formálja az egyetemi életet, az üzleti gondolkodást és a gazdasági szakokat is.

b_v_173_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A letölthető formában már létező tankönyvhöz e-könyv változat is tervben van, ami interaktív módon tenné élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulást. Chikán Attila elmondta: ,,a diákoknak és a tanároknak is megvan az igénye arra, hogy az informatika segítségével újfajta módon oktassunk, új módszereket implementáljunk az oktatásba’’.

Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati példákból kiindulva egy ilyen könyv megalkotása akár 20-30 ember munkáját is igényelheti, különösen az informatikus szakemberek közreműködését, akik életre tudják kelteni azt a tananyagot, amelyet a hagyományos tankönyvek már minden értelemben kimerítenek.

A 2020-as Vállalatgazdaságtan tankönyv több értelmezésben is ,,egyfajta fejlődési pálya vége’’ a professzor szerint. A pedagógiai szemléletmód ugyanakkor nem szakad meg itt,  Chikán Attila a Rajk Szakkollégium elnökeként és egykori alapítójaként továbbra is minden évben tart kurzusokat, illetve néhányszor vendégelőadóként is feltűnik gazdasági tárgyak elméleti óráin.

A vállalati és közéleti kapcsolataim nagyon erősek, de én mindig is elsősorban pedagógus voltam, és az is maradok - mondja jövőbeni terveiről Chikán Attila.

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról Tovább
Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

book-1769228_1920.jpg

Egy éves születésnapját ünnepli a Közgazdász Online könyvajánló sorozata! Egy év után már előfordul, hogy sokáig gondolkodom egy-egy könyvajánló témáján, és ilyenkor egy megszokott formulát szoktam alkalmazni: megnézem, milyen irodalmi évfordulók, ünnepek vannak a napokban. Ez történt most is, így a szokásosnál kicsit személyesebb megközelítésben hoztam nagyregényt, naplót és eposzt is.

2021.02.28. Írta: Sipos Sára, borítókép: congerdesign, Pixabay

a_nyomorultak.jpgVictor Hugo: A nyomorultak

Kép: rukkola

Victor Hugo - aki február 26-án született - klasszikusához igazán nosztalgikus emlék fűz: moziban láttam először. A 2012-es énemet igazán elragadta a film, és bevallom, a mostanit is. Nem tudtam szabadulni egy ideig a musicaltől, majd elolvastam az eredeti művet is - ez volt az első ekkora lélegzetvételű olvasmányom.

Nem kertelek, ezt a könyvet elolvasni nagy vállalkozás. Olyasmi, mintha az ember belevágna a Karamazov testvérekbe, a József és testvéreibe vagy a Párhuzamos történetekbe. Sokáig tart, de kifizetődő. Első pillantásra úgy tűnhet, túl sok időt emészt fel egy ilyen mű elolvasása, de az igazság az, hogy ezek a nagyregények sok szempontból tudnak annyit, mintha több rövidebbet olvasnánk el.

A történet főhőse Jean Valjean, aki börtönben ül, majd kiszabadul, és megpróbál jó útra térni - röviden. Hosszan pedig ott az a 1200-1300 oldal, amiben szó van többek között érdekes emberekről, emberi természetről, erkölcsről, törvényről, történelemről, társadalomról és érzelmekről is. Victor Hugo bemutatja Franciaországot, a 19. századot, de tovább is megy ennél: örök témákat penget meg - bár ennyi oldalban van is rá hely, ez tény. A lényeg, hogy értékes és érdekes élmény nagyregényeket olvasni, vágjatok bele!

4213121_5.jpgSzabó Magda: Nyusziék

Kép: Libri

Nem szoktam olyan könyvet ajánlani, amit nem olvastam el - most azonban kivételt teszek. Egy kezemen meg tudom számolni, hány könyvet hagytam félbe. Nem azért, mert minden olvasott mű tetszett, hanem mert a bennem lakozó rátarti büszkeség ebben képes megnyilvánulni. Így ha valamit nem fejeztem be hosszabb-rövidebb idő alatt, akkor annak mindig volt valami különös oka.

Így történt Szabó Magda Nyusziék című művével: az írónő Szobotka Tiborral való házasságát, közös életük első időszakát írja le naplójában. Az 50-es évek nyújt keretet ennek a szerelemnek: az együtt töltött idő, a közös munka, a nehéz körülmények ellenére is iszonyatos erővel jelenlévő boldogság hatja át. Betartom, amit ígértem: ez évfordulós cikk, Szobotka Tibor halálának évfordulója épp a hétvégére esik.

Szeretem Szabó Magdát. Ha valaha bárki feltenné nekem azt az iszonytató kérdést, hogy ki a kedvenc íróm, és nem kerülhetném el a válaszadást, biztosan felmerülne a neve. Mindig úgy éreztem, tudott és tud valamit az emberekről, valami titkot. De ha figyelve, mélyen, értőn olvassuk, átadja, megosztja velünk.

A Nyusziékból pár oldalt olvastam, és félretettem: tudtam, hogy akkor és ott én nem fogom megérteni ezt a könyvet. Segített feldolgozni, hogy ez is lehet jó döntés. Sőt, most már azt is tudom, mikor veszem majd elő ezt a művet. 

kalevala-annotated.jpgKalevala

Kép: Kobo

Tudtátok, hogy február 28. a Kalevala ünnepnapja Finnországban?

Én nem tudtam, de így legalább van rá indokom, hogy egy eposzt ajánljak olvasásra. A Kalevalához fűződő sztorim, hogy ezt a könyvet vettem ki életemben először könyvtárból. Eredetileg a Harry Potterért mentem az általános iskolai könyvtárba, de - micsoda történet - nem mertem megkérdezni, merre van. Hiszen akkor biztos rájönne a könyvtáros néni, hogy nem voltam még korábban a könyvtárban! De helyette 11 évesen megtaláltam a Kalevalát. Beleolvastam, és furcsa atmoszféra lengte be a művet. Nem vagyok benne egészen biztos benne, hogy ennyi idősen minden értettem egy ilyen nyelvezetű eposzból, de ez nem is gond.

A Kalevala finn nemzeti eposz, teremtéstörténet, melyet Elias Lönrot állított össze, főleg hősi énekekből, epikus szövegekből, folklór anyagokból. Később nagy hatással volt az irodalomra, többek között Tolkien is inspirálódott belőle a Gyűrűk ura megírása előtt.

Verses történeteket tartalmaz, és a világ teremtésével kezdődik. A finn nép életét, kulturáját, mitológiáját taglalja, miközben nem mindennapi hősök háborúznak, házasodnak vagy csak élik a hétköznapjaikat. Később újraolvasva igazi szociológiai kincsesbánya is. Ha érdekel, hogyan alakítja ki egy nép a saját mitológiáját, hogyan olvad bele az az élet szövetébe, akkor kitűnő olvasmány.

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része Tovább
Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

pexels-leah-kelley-373465.jpg

A január gyakran az újrakezdésről, új szokások kialakításáról szól, és szívesen keresünk olyan gondolatokat, melyek ebben segítségünkre vannak. Új szokásnak remek az olvasás - a 2021-es év első könyvajánlójában három regényt hoztunk, melyeket bármikor érdemes elolvasni, de az év kezdetén különösen inspirálók lehetnek.

2021.01.17. Írta: Sipos Sára, borítókép: Leah Kelley, Pexels

616229_5.jpgSzerb Antal: Utas és holdvilág

Kép: Libri

Az Utas és holdvilágot remélem senkinek sem kell bemutatni - erre rávilágít például a Libri 2020-as Könyvtérképe is, ahová olvasók tölthették fel a kedvenc könyveiket. Szerb Antal klasszikusa a Harry Potter-sorozat után a második helyet foglalta el, ezzel pedig az első számú magyar kedvenc. De nem ez az első és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy ezt a könyvet a kedvencek és a legnagyobbak között emlegetik.

A regény főszereplője Mihály, aki friss házasként nászútját tölti Olaszországban. Mégis elszökik felesége mellől, keresi fiatalkorát, illetve annak szereplőit. Utazik testben és lélekben is: polgárság és szökés, felnőttség és fiatalság, élet és halál között, miközben saját magát keresi. A regény kezdete és zárása sokaknak ismerős lehet:

A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.

És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Elsőre ugyan nem tűnik klasszikus újévi könyvnek Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, azonban olyan mély emberi gondolatokat ír le és szabadít fel, melyek méltán teszik az egyik legnagyszerűbb művé. Önmagunk keresése, az élet és saját lelkünk tereinek feltérképezése örök feladat, de talán könnyebben eszünkbe jut foglalkozni vele egy új év kezdetén. Bárkinek, bármikor ajánlom vagy inkább mindenkinek, mindenkor: bűvös, zseniális, időtlen könyv.

5677878_5.jpgEdith Eva Eger: A döntés

Kép: Libri

Edith Eva Eger pszichológus könyve 2017-es megjelenése óta elismert, olvasott, szeretett, és a toplisták élén van. Az írónő Kassáról származik, 1944-ben innen Auschwitzba deportálták - ekkor csupán 16 éves volt. Családjából csak ő és nővére élték túl a haláltábort. Később pszichológusnak tanult, melyről így ír könyvében:

"Elmondtam az igazgatómnak: azon gondolkodom, hogy megszerzem a doktorátust pszichológiából. De nem bírtam úgy elé tárni az álmomat, hogy kifogásokat ne keressek. – Nem is tudom – mondtam –, mire befejezem az iskolát, ötvenéves leszek. – Rám mosolygott. – Így is, úgy is ötvenéves lesz – mondta.”

Ma már klinikai szakpszichológusként dolgozik, és többek között poszttraumás stresszel küzdőknek vagy bántalmazást átélt embereknek segít. A döntés című könyve egyrészt megemlékezés: saját életét meséli el benne. Mégis sokkal több ennél: arról szól, hogyan lehet jól élni. Saját életének tapasztalataiból és szakmájának tudásából építkezve ad tanácsot, hogyan lépjünk túl a testi-lelki sebeken, dolgozzuk fel a múltat, és döntsünk a boldogság, az öröm, a szabadság mellett. Nem elcsépelt fordulatokkal találkozunk a műben, hanem mély, igaz, tanító gondolatokkal. Az újrakezdéshez tökéletes társ lehet ez a könyv! 

3275131_5.jpgGárdos Péter: Hajnali láz

Kép: Libri

Gárdos Péter kortárs író, filmrendező első könyve 2010-ben jelent meg, majd filmet is készített a regény alapján. Egy - a rendezővel való beszélgetéssel egybekötött - filmvetítésen láttam először a filmet: megfogott a történet szépsége, finomsága, így jutottam el a regényhez is.

Az író-rendező saját szüleinek állít emléket a műben, elmeséli Miklós és Lili történetét. Megismerkedésük nagyon különleges: Svédországban kezdenek levelezni egymással. A II. világháború után a koncentrációs táborokból kiszabadultakat különböző szanatóriumokban, kórházakban ápolják. Itt tölti mindennapjait Miklós is, akinek súlyos betegsége miatt nem adnak már sok időt az orvosok. Ekkor dönti el, hogy leveleket ír magyar, szintén Svédországban ápolt nőknek, és feleséget keres. Több mint 100 levelet küld el, így ismerkedik meg az elragadó Lilivel. Először a személyes találkozást kell megszervezniük, majd egymásba szeretnek, és közösen új életet kezdenek.

A műre az élet szerelmes regényeként hivatkoznak, és valóban egyszerre fájdalmas, mégis életigenlő: olvasóként megtanulunk priorizálni a saját életünkben az élmény hatására.

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében Tovább
A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

Dubéczi Zoltánnal, a jegybank oktatási programjainak főkoordinátorával beszélgettünk (I. rész)

b_v_173.jpg

Színvonalemelés, nemzetközi mércék, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Néhány hete az egyetem könyvtárában átadták az MNB Könyvsarkot, többek között erről is beszélgettünk Dubéczi Zoltánnal, a jegybank elnöki főtanácsadójával, az MNB oktatási programjainak főkoordinátorával.

2020.12.11. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az MNB és a PABooks az elmúlt években számos új tudományos munkát adott ki közgazdasági, pénzügyi, geopolitikai és menedzsment témákban.

Az MNB Könyvsarok programot azért találtuk ki, hogy a témákban született könyveket, kiadványokat az MNB-vel együttműködő egyetemek hallgatói részére az egyetemi könyvtárakban elérhetővé tegyük

– mondja Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. A gyűjteményben az MNB saját könyvei mellett folyóiratok és egyéb kiadványok is helyet kapnak majd.

dr_dubeczi_zoltan_portrek_highres-0513-kozeli.jpgAz első gyűjteményt szeptember 1-jén adták át a Pécsi Tudományegyetemen, ezt további egyetemek könyvtárai követik. Pécsett szeptemberben még lehetett rendezvényt tartani, a Corvinuson a járvány miatt már nem. “Azzal, hogy a Könyvsarok tábla felkerült, és a könyveket elhelyezték, átadtuk az MNB Könyvsarkot és használhatják a hallgatók. Az MNB Könyvsarkot az időközben megjelenő újabb könyvekkel félévente frissíteni fogjuk. Remélhetőleg fél év múlva, az akkor érkező könyvcsomag átadása alkalmából már szervezhetünk programot is, később pedig további szakmai programokat is tervezünk.”

„Az MNB könyvek nagy terjedelmű, vastag, majdhogynem kódex méretű könyvek, melyeket évről-évre adunk ki” – mondja Dubéczi Zoltán. „Ilyen például az Egyensúly és növekedés, a Versenyképesség és növekedés, az Etikus közgazdaságtan vagy a Modern jegybanki gyakorlat.”

Vannak olyan MNB kiadványok, amelyek meghatározott időközönként jelennek meg. Ilyenek például a Pénzügyi stabilitási jelentés, az Inflációs jelentés vagy a Lakáspiaci jelentés. Akadémiai szinten is jegyzett folyóirat a Hitelintézeti Szemle, melynek kínai nyelvű válogatáskötetei is vannak.

A jegybank alapítványának könyvkiadója, a Pallas Athéné Books könyvei is kiemelt szerepet kapnak. Elsősorban külföldi egyetemi kiadók könyveit adják ki magyarul, pár hónappal az eredeti megjelenésük után.

„A könyvsarok tehát az MNB könyvekből, az MNB rendszeres és eseti kiadványaiból, a Hitelintézeti Szemléből, geopolitikai témájú könyvekből és a PABOOKS könyveiből áll össze.”

Dubéczi Zoltán szerint „fontos, hogy egy helyen elérhető legyen mindaz a szellemi termék, ami könyvekben, folyóiratokban, szakmai kiadványokban testesül meg.

"A hallgatók ezt látva tudhatják, hogy a könyvtárban kereshetik az MNB és a PABooks kiadványait."

A kiadványok negyedévente, a könyvek egy-két hetente jelennek meg, ezért a könyvtárat is folyamatosan frissíteni fogják.

Az MNB Könyvsarok nemcsak országos, hanem Kárpát-medencei program. „Határon túli, magyar nyelvű képzéseket is folytató egyetemekre, karokra is szeretnénk eljuttatni ezeket a könyveket. Az erdélyi és felvidéki hallgatók számára is kiváló lehetőség, hogy az MNB Könyvsarok könyveit ingyen olvashatják és tanulhatnak belőlük.”

b_v_219_1_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gyakorlatiasság, nemzetköziesítés, verseny és utánpótlás

Miért van szükség arra, hogy az MNB szerepet vállaljon a felsőoktatásban? Dubéczi Zoltán szerint az a céljuk, hogy emeljék a magyar közgazdaság-tudományi képzés színvonalát. „Azt szeretnénk, hogy több gyakorlati ismeret, több gyakorlati tudás kerüljön be az oktatásba”.

Fontosnak tartjuk a nemzetköziesítést is. Célunk, hogy minél több külföldi oktató jöjjön Magyarországra, valamint ösztöndíjakat adjunk magyar hallgatóknak, hogy menjenek külföldre tanulni

– mondja az MNB elnöki főtanácsadója. „Ennek érdekében több száz külföldi oktatót, jegybanki vezetőt hívtunk meg, ezt jellemzően mi finanszíroztuk. Ez a vírus miatt megakadt, de online is próbáljuk folytatni”.

Az utánpótlásképzés sem elhanyagolható szempont. „Van egy olyan célunk is, hogy szélesítsük azt a bázist, ahonnan a Magyar Nemzeti Bankhoz kerülnek a fiatalok, és javítsuk a felkészültségüket. Tehát magunkra is gondolunk, amikor a Corvinus különböző programjaiban részt veszünk.” Dubéczi Zoltán azt mondta, a hallgatók közül most is sokan dolgoznak gyakornokként vagy pályakezdőként az MNB-nél.

A verseny az egyetemek és a hallgatók között egyaránt fontos szempont, amit a jegybank elnöki főtanácsadója is kiemelt. „Az MNB 2016-ban hívta életre Kiválósági Ösztöndíjprogramját, mely nagy sikerrel működik immár ötödik éve."

A tanulmányok támogatása mellett egyértelmű cél, hogy növeljük a versenyt, ami jobbnál jobb teljesítményt hozhat elő.

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban Tovább
Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

borito_1_1.jpgVan Gogh napraforgókkal, az impresszionisták idilli tájakkal vagy Andy Warhol a fényképeivel házhoz jönnek. A művészeti albumok segítségével mindenképp. Ha szívesen befogadnád őket, hogy mindennapos vendégek legyenek, számos kiadó rengeteg könyve közül választhatsz - bevezetünk ebbe a különleges világba.

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára / Képek: Bera Viktor

Szeretünk múzeumba járni, kiállítást látogatni, az elmúlt hónapokban pedig bebizonyosodott, hogy még otthonról is megtehetjük - digitálisan. A művészet megtapasztalásának jó módja virtuálisan bejárni a világ legnagyobb múzeumait, bár időszaki kiállítások ritkán elérhetők. De mi van akkor, ha a kedvenc képeinket, festményeinket, kiállításunkat később is szeretnénk közelről megvizsgálni, újra és újra elővenni - mindezt kézzel fogható formában? 

Ezt a célt szolgálják a művészeti albumok és kiállítás katalógusok. Ezek tulajdonképpen olyan nagyméretű könyvek, melyek önmagukban hordozzák a művészetet. A téma pedig végtelen: egy művész életrajza, korszaka, egy stílusirányzat bemutatása, egy korszak egész művészettörténete, témát bemutató gyűjtemény vagy akár egy város. Ha pedig egy konkrét kiállításba szeretsz bele, általában kiállítási katalógus is készül belőle: ennek segítségével bármikor újra végigjárhatod. A kiállítás ideje alatt a múzeum shopokban lehet megvenni a katalógust, de a szemfülesek a raktárürítések alkalmával fillérekért juhatnak hozzá jobbnál jobb könyvekhez.kep1_3.jpg

A művészeti albumok általában közérthetően, gyönyörű képminőséggel közölnek tudást. Így egyszerre szórakoztatóak, ámulatba ejtőek, inspirálóak és tanítók is. Ráadásul a vizuális média sokkal szebben mutat minőségi nyomtatásban, mint képernyőn. Este bekuckózni Korniss Péter képeivel vagy egy kávézóban lapozgatni Kandinszkij albumát máris kiszakít a mindennapokból. Nemcsak nekünk, olvasóknak jók ezek a könyvek, akár kortárs művészeket is segíthetünk a megvásárlásukkal.

A művészeti albumok kiadása szinte külön iparág, hiszen az átlagos könyvekhez képest a papír, a nyomtatás, a tinta mind jobb minőségű. Épp ezért borsos áruk lehet, bár elég gyakoriak az akciók. A speciális nyomtatás és minőség speciális kiadókat is igényel: hamar visszatérő nevekkel találkozunk.

kep2_3.jpg

A legnagyobb név a szakmában a kölni Taschen kiadó, akiknek néhány nagyvárosban van csak márkaboltja. Itthon könyvesboltokban vagy antikváriumokban bukkanhattok egy-egy könyvükre. Akár a saját oldalukról is lehet rendelni vagy csak inspirálódni. Nagy számban megtalálhatóak a kiadványaik a Klauzál téri Klauzál13 boltjában, amit csak “raklaposként” szokás emlegetni - mivel ezeken tárolják a művészeti albumokat. Itt bele lehet nézni rengeteg könyvbe, így nem kell vakon rendelni sehonnan. 

A Taschen képregények kiadásával kezdte a 80-as évek elején, pár év múlva pedig már a művészeti könyvek következtek. Azóta is mindenféle művészeti ág megtalálható - nagy klasszikusoktól a felfedezésre váró fiatal zseniig,  konyhaművészettől kezdve a képzőművészeten keresztül a divatig. Vannak különálló albumok, gyűjtői csemegék csillagászati árakon, de megfizethető művészeti sorozatok is.

kep3_1.jpg

A legnagyobb múzeumoknak természetesen saját kiadójuk van. Itt készülnek a kiállítás katalógusok, de tematikus vagy egy-egy művészt bemutató albumokat is találunk. Itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum  közös kiadója remekel ebben a szerepben. A gyönyörű, igényes, minőségi példányokba belenézhetünk mindegyik Múzeum Shopban vagy a webshopban is. Külföldről, egy-egy méltán híres múzeumból pedig szép ajándék vagy emlék lehet - csak legyen hely neki a bőröndben.

Személyes kedvencünk a hazai Vince kiadó, ami külföldi albumok forgalmazása mellett számos kevésbé ismert hazai gyöngyszem kiadásáért is felel. Ehhez pedig három bolt is párosul, köztük a Klauzál13. Magukról így nyilatkoznak:

"Kiadványaink a világra nyitott, érdeklődő emberekhez szólnak. Gyakorló és tanuló értelmiségiekhez, akik kedvelik a tudomány- és a művészetközi gondolkodást, ezért szívesen forgatnak olyan köteteket, amelyek a szakírás és az ismeretterjesztés határán mozognak, mindkét megközelítés módszerét alkalmazzák."

Ha már azt sem tudod, melyik művészeti album legyen az első és kissé elveszett vagy a témában, azt javasoljuk, hogy egy átfogó művészettörténeti könyvvel kezd a kalandozást. Ez segíthet eldönteni, hogy legközelebb melyik művész, festő, fotós, korszak vagy stílus “saját” könyvére ruházz be. 

2020. augusztus 18.

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat? Tovább
Észak-Korea rejtett titkai

Észak-Korea rejtett titkai

Élet a világ “legnagyszerűbb” diktatúrájában

pic1_1.png

Észak-Korea egy sötét folt a köztudatban. A működéséről és az ott élő emberek életéről szinte semmit sem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy már több, mint 30.000 ember szökött el a brutális rezsim láncai alól. A lány hét névvel című könyv, ami egy észak-koreai szökés rejtelmeibe enged betekintést, a kegyetlenségről, a bátorságról és a felnőtté válásról szól.  

Írta: Belayane Najoua

Hyeonseo Lee  története először egy 2013-as Ted Talk-os műsor során látott napvilágot, amit ma már több mint 16 millióan láttak. Hyeonseo ekkor már Amerikába emigrált, és az online beszédei, illetve a menekültek segítésében való aktivista tevékenysége miatt kereste meg őt a Ted Talk műsor. (videó) Habár a műsora nagy népszerűségnek örvendett, igazán csak a 2015-ben megjelent A lány hét névvel című könyv után került be a köztudatba, ami nemcsak egy vakmerő és bátor utazást ír le, hanem egyben egy fejlődéstörténet is végigkísérhetünk.

Szökési történetek számokban

Ámbár Hyeonseo Lee lett a legismertebb észak-koreai disszidens, azt azért tudnunk kell, hogy nem ő az egyetlen, aki ki akart szabadulni a kegyetlen diktatúra karmai alól. A lány hét névvel című könyvben leírt történetet tekinthetjük egy cseppnek az óceánban, ami rávilágít az Észak-Koreával kapcsolatos tudatlanságunkra. 

1953 óta (Koreai háború vége) több mint 30.000 észak-koreai állampolgár szökött meg az országból (forrás). A legtöbben a kínai határnál kezdik meg hosszú és kimerítő utazásukat, hogy onnan később, az egyik környező országba (Laosz, Thaiföld, Vietnám stb.) meneküljenek, végül pedig Dél-Koreába jussanak. 

Hét szokás, ami korlátozza az észak-koreaiak életét

1. A családokat 51 kasztba sorolják, attól függően, hogy mit csinált az apa családja az 1948-as államalapítás során. Az 51 kaszt építi fel a szongbun rendszert. A családok lehetnek rendszerhűek, ingadozók vagy ellenségesek. Az 1-51-ig terjedő skálán e három besorolás fokozatai találhatók.

2. Az általános iskolától kezdve kemény önkritikát kell gyakorolnia az összes állampolgárnak. Erre az “élettisztító gyűléseken” kerül sor, ahol mindenkinek fel kell állnia és megvádolnia valakit valamivel (ami talán meg sem történt), és a vádlottnak minden esetben be kell vallania a tettét (amit talán el sem követett).

3. A nőknek tilos nadrágot viselniük nyilvános helyen, mivel az ország vezetői úgy tartják, hogy a koreai nőknek nem való a nadrágviselet. Ha valakit rajtakapnak, akkor bírságot kell fizetnie, és ha nem akarja, hogy a személyi igazolványként működő kis könyvébe nyoma maradjon a kihágásnak, akkor még a kenőpénz erejét is alkalmaznia kell.

4. Az állam vezetőjének (jelen esetben Kim Dzsongun-nak) a képét minden lakásban ki kell akasztani és csak egy speciális, direkt erre a célra használt kendővel lehet tisztítani. Ha egy razzia során a lakásban található kép nem eléggé tiszta, akkor komoly büntetés érheti a családot.

pic3lanyhetnevvel.jpg

5. A nyilvános kivégzéseken “kötelesség” megjelenni. Ha valaki nem megy el a kivégzésre, amit a körzetében tartanak, azt a rendszer elleni lázadásnak tekintik, és nem kizárt, hogy ő lesz a következő, akinek a fejére zsákot húznak.

A következő két pont megértéséhez fontos tudni, hogy a gyerekekkel sokkal “lazábban” bánnak az országban, és ha valamilyen kihágás fordul elő, akkor egy kis kenőpénz segítségével hamar el lehet simítani az ügyet, míg ha valaki már betöltötte a 18. életévét, a határőrök és a kormány emberei már a legkisebb hibákat sem nézik el. 

6. A babák egy évesen születnek. Az emberek az életévük elején töltik be az adott kort, így lerövidítve a hivatalos gyerekkorukat. Azaz Észak-Koreában egy évvel hamarabb lesz valakiből felnőtt, mint nálunk, Európában.

7. Az öngyilkosság tabu. Ha valaki felnőttként lesz öngyilkos, az a túlélő családtagokat sodorja a társadalom szélére. Rendszerellenes szongbun minősítés kapnak, a gyerekek nem járhatnak egyetemre és a családtagok nem kaphatnak jó munkát. Az öngyilkosság a rendszerellenes viselkedés legszélsőségesebb formája.

A világ legnagyszerűbb országa

„Én még mindig szeretem a hazámat. Hiányzik a téli, hóborította hegyek látványa, a petróleum és az égő szén szaga. Hiányzik az ottani gyerekkorom, apám biztonságot adó ölelése, az alvás a meleg padlón. Elégedettnek kellene lennem az új életemmel, de én még mindig az a hjeszani lány vagyok, aki tésztát szeretne enni a szüleivel a kedvenc éttermünkben. Hiányzik a biciklim és a folyón túl elterülő kínai táj”

- írja Hyeonseo a könyvében, ami tökéletesen bemutatja az észak-koreai lakosság helyzetét és érzéseit az államukkal szemben. 

Ha egy külső szemlélő hirtelen belecsöppenne az észak-koreai világba, akkor megdöbbenve látná, hogy az emberek milyen jól tűrik a rezsim által kialakított kegyetlen diktatúrát. Sok észak-koreai még boldognak is érzi magát és teljesen elégedett az életével. Hyenseo Lee is csak a kalandvágy kedvéért szökött át Kínába, ahonnan aztán már nem volt lehetősége hazatérni. 

A diktatúra egy stabil állapotot ad nekik és egy olyan rendszert, ahol a szabálytartó ember akadálytalanul boldogul az életben. Mivel a kormány nem enged be semmilyen külső terméket (CD, DVD, média), ami veszélyeztetné az állam stabilitását, az emberek jelentős része teljesen normálisnak gondolja az életét.

Élhetőnek, stabilnak és normálisnak. 

Pedig nem az. 

Korlátolt, irányított és elnyomott. Szabadság és szabad akarat nélkül.

pic2lanyhetnevvel.jpgMit tesz a külvilág?

Napjainkban a tudás az egyik legfontosabb erőforrás - pont ez hiányzik Észak-Koreában. A politikai elzártság miatt olyannyira kevés információ szivárog ki az országban zajló történésekről, hogy a külvilág csak az itt-ott elkapott információmorzsákra tud támaszkodni. Már ha akar.

A legnagyobb problémának Észak-Korea nukleáris fegyverkezését tartják (forrás), ami állandó veszélyhelyzetet jelent az érintett országoknak és gátolja az együttműködésre irányuló kezdeményezéseket. Mégis néhány törekvés belülről akarja megváltoztatni az országot. Ilyen volt a júniusi röplaposztás és az illegálisnak minősített nyugati termékek becsempészése. 

Mit tudunk tenni mi, kisemberek

Meghallgatjuk őket, nem zárjuk el Észak-Koreát a fiókba, mint egy tabu témát, mert minél több ember tud egy problémáról, annál többen fognak megoldást keresni rá. 

A lány hét névvel egy történet, ami a sötétségből a fénybe vezet. Történet, ami az elnyomottságból a szabadságba vezet. Hyeonseo Lee története csak egy a sok közül. Mégis az első lépés lehet afelé, hogy képet kapjunk a világ egyik legbrutálisabb diktatúrájáról. Megismerjünk egy történetet, ami kegyetlen, ami motivál és ami tettre sarkall. 

"A szabadság – az igazi szabadság, amikor az ember maga alakítja az életét, maga hozza a döntéseit – olykor kifejezetten rémisztő."

A lány hét névvel

Képek forrása: Pixabay és saját szerkesztés

Észak-Korea rejtett titkai Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

konyv_2.jpgIzgalmas történet? Jó sztori? Szépen megírt regény? Mély gondolatok? Biztosan éreztétek már úgy, hogy a könyvek előtt állva választani kell ezen szempontok közül. Könyvajánlónkban egy olyan szerzőt mutatunk most be, akinek az írásaiban mindezeket egyidejűleg megtaláljátok: Simone de Beauvoir-t.

Írta: Sipos Sára

Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus. 1908-ban született Párizsban, itt is halt meg 1986-ban. A 20. század meghatározó figurája, aki elsősorban íróként definiálta magát, de már életében filozófusként is emlegették. Élettársával, Jean-Paul Sartre-ral a francia egzisztencializmus legjelenetősebb képviselői. Írásai nemcsak kiemelkedő regények, de filozófiáját - a feminizmust és az egzisztencializmust - is méltón képviselik.

Mások vére (1945)

konyv_1.jpgA Mások vére az a típusú regény, ami ha jó időben, jó helyen találja meg az embert, akkor vele is marad. Az egzisztencializmus minden fontos kérdését felteszi az olvasónak, miközben egy remek történettel szolgál, és mindehhez a 20-as évektől a II. világháborúig tartó időszak nyújt történelmi keretet.

A regény főszereplője Jean Blomart, aki arra hivatott, hogy apja nyomdáját majd átvegye. Gyermekkori tapasztalatai nyomán azonban bűntudata lesz a kényelemtől, a ki nem érdemelt jóléttől. Családját hátrahagyva kitanulja a nyomdász szakmát, munkásnak áll, és kommunista lesz. Egy tragédia miatt a pártból is kiábrándul, és úgy dönt, nem enged közel magához senkit. Azonban betoppan az életébe Héléne, aki egész máshogy látja a világot. Jean pedig újra és újra szembesül a ténnyel, hogy döntései nem lehetnek egyéniek: befolyásolják mások életét, azok tudta vagy akarata nélkül.

Simone de Beauvoir a felelősség, az egyéni döntések, a szabadság, a lét értelme, a sors, a szerelem kérdéseit feszegeti ebben a zseniális regényben. A szereplőkön keresztül választ is nyújt, de minden intellektuális erőszak nélkül, mégis lendülettel és megfogóan. Nem véletlenül ezzel a regényével vált népszerű íróvá hazájában, és nem véletlenül lett számomra az elmúlt hónapok legmaradandóbb olvasmánya.

Egy jó házból való úrilány emlékei (1958)

1950-ben az írónő úgy döntött, könyvben állít emléket fiatalkorának, erről így ír: 

Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron…

Életrajzi regényében bepillantást nyerünk gyermekkorába: jó nevű családban és körökben nőtt fel, azonban kis korától kezdve lázadó típus volt. A konformizmust nem tűrhette, és a kézhez kapott értékrendet is a maga képére akarta alakítani.

Állítólag apja már gyermekkorában így nyilatkozott róla: ,,Simone úgy gondolkodik, mint egy férfi”

A könyvben végigkövethetjük, hogy egy jó házból való úrilány hogyan jut el a konvencióktól a vágyott, megszerzett és megélt szabadságig. Mindeközben átevezünk a 20-as, 30-as éveken: ebben a gomolygó, izgalmas korszakon Párizsban. Megtudjuk, miket olvasott, kik hatottak rá. Ahogy az ő érzelmi és szellemi fejlődését olvassuk, ráeszmélünk, hogy így vagy úgy, de mindannyian megélünk hasonló helyzeteket, fejlődéstörténetet.

Szelíd halál (1964)

konyv_3.jpg1963-ban Simone de Beauvoir külföldön volt, mikor telefonon értesítették, hogy édesanyja kórházba került. Azonnal visszatért Párizsba, és a következő egy hónapot a betegágy mellett töltötte a húgával. Ebben az időszakban visszaemlékezik az anyjával való kapcsolatára, közös történetükre, mely sosem volt egyszerű. Mindeközben az ágy mellett ott áll már a halál is, amit egy időn túl nem lehet elodázni.

Jean-Paul Sartre ezt tartotta az élettársa egyik legjobb írásának, és igaza lehet. A halállal, az anya halálával szembenézni fájdalmas, tragikus. Az írónő egyszerre filozofikusan, megrendítően és szépen vezet végig ezen az érzelmi úton. Egy emberi élet véget ér, visszafordíthatatlan. Hiába a mondás, hogy ez az élet természetes része, egy szerettünk halálát végignézve sosem fogjuk természetesnek érezni. 

Ez a könyv nehéz olvasmány, talán nem is lehet akármikor olvasni. Beauvoirnak valóban az elengedés volt a célja az írással. A halál, a fájdalom feloldásaként azonban azt is megfogalmazza, hogy a halál végletességén és a test végességén túlmutat a szeretet végtelensége.

Azok mögött, akik elhagyják ezt a világot, az idő megsemmisül; és ahogy egyre idősebb leszek, az én múltam is összezsugorodik.

Képek forrása: kulturpart.hu, Mac Cacipardo (Radio Canada Television), libri.hu

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól! Tovább
Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

6.jpg

Manapság az olvasás többnyire így néz ki: a telefonunkon átfutjuk a cikkek címeit, ha egy felkelti az érdeklődésünket, megnyitjuk és végigszkenneljük, megkeressük a kulcsinformációkat. Három perccel később már újra a címrengetegben böngészünk, de az is megtörténhet, hogy zsebre vágjuk a telefonunkat, és leszállunk a villamosról. Mert sokszor csak ennyi időt hagyunk magunknak az olvasásra; amennyi két megálló között eltelik.

Írta: Lázár Fruzsina Fotók: Pixabay, Unsplash

Nem nehéz feltárni, mi áll az új szokásaink hátterében: a telefon bármikor elérhető, a segítségével pedig egyszerűen találhatunk az igényünknek megfelelő tartalmat, ami gyakran szórakoztató, könnyed formában jelenik meg, így fogyasztani is élvezetes. Ebben a kontrasztban talán a hagyományos olvasásra is elkezdünk máshogy tekinteni, ennek pedig olyan következményei lehetnek, amikre nem is gondolnánk. Felmerül a kérdés, hogy tényleg elkerülhetetlen-e a váltás a hagyományos és a digitális olvasás között, és ha igen, milyen hatással van ez az életünkre?

A mi személyes választásainknak is nagy jelentősége van abban, hogyan alakul ez a hatás – és az alábbiakban kifejtem, hogy ezt mi alapján gondolom így. (Véleménycikk)

Az alapok

3.jpg

Az olvasás tanult készség: egyetlen gyerek sem születik úgy, hogy tud olvasni. Ennek az oka az agyi pályák “alapértelmezett” kialakításában rejtőzik: az olvasás ugyanis kizárólag különálló feladatokat – a látást, a hallást, a kogníciót és a beszédet – ellátó agyterületek idegi összeköttetése révén valósulhat meg, ez a kapcsolat pedig tanulás útján alakul ki. Emellett szükséges még több olyan alkotóelem – mint a szófelismerés vagy a kellően kiterjedt szókincs –, amelyek automatikus és tudatos folyamatokban, összefonódva teszik lehetővé az olvasást. A bőséges adatokra támaszkodó tudományos álláspont szerint minden egészséges gyereknek többé-kevésbé ugyanazokon a lépcsőfokokon kell fellépkednie ahhoz, hogy elsajátíthassa az olvasás készségét. És mindannyian tudjuk, hogy ez olyan, mint a biciklizés – ha egyszer megtanultuk, kicsi az esély rá, hogy valaha is elfelejtjük.

Az olvasás ezután olyan egyértelműen természetes része lesz az életünknek, mint a járás: a kultúránk lenyomatát hordozó dolgok nagyon nagy része írásos jellegű. Tanulmányok, jogszabályok, vallásos szövegek, ódon kódexek és jegyzékek, irodalmi alkotások…

Észre sem vesszük, hogy az agyunk folyamatosan dekódolja a minket körülvevő ezernyi táblában, hirdetésben, leírásban és művészi alkotásban elrejtett tartalmat. Ez a készségünk irányít minket az eligazodásban – nem csak fizikailag, de a társas közegeinkben is.

Segítségével minden értelmezett jelentést a sajátunknak tudhatunk, beilleszthetjük az életünkbe, gazdagíthatjuk a hétköznapi-gyakorlati ismereteinket, de akár a lelkünk mélyebb és alaposabb felfedezésre vágyó részét is. Amit elolvasunk és megértünk, az a miénk is lesz, magunkban hordozzuk a jelentőségét, valamilyen módon beépül az életünkbe, formál minket, a gondolkodásunkat, a döntéseinket, preferenciáinkat. Az, amit és ahogyan olvasunk, mindenképpen hat ránk.

A digitális réteg

1.jpgAz elmúlt években az internetes műfajok megjelenésével és elterjedésével nagy hangsúly helyeződött a digitális olvasás kutatására is. Miben különbözik a digitális olvasás a hagyományostól? Miben más a tárgya? Mi jellemzi a gyakorlatban? És: milyen hatással van ránk, az agyunkra, a készségeinkre, az életünkre?

Az utóbbi kérdéskörrel foglalkozik Maryanne Wolf a mélyolvasás fontosságáról szóló, sokat idézett 2009-es tanulmánya. A mélyolvasás képessége olyan kifinomult, a megértést elősegítő folyamatokból tevődik össze, mint a kritikus értelmezés, analógiák alkotásának képessége, a deduktív érvelés, a reflexió. Egyszerűen: a profi rendszerszintű gondolkodás alapjait adja.

Wolf kiemeli, hogy az agy ugyanazon funkciója, ami lehetővé teszi az emberek számára az olvasást, most, a digitális szövegek teljes térhódításakor éppen a mélyolvasást (és vele együtt a fent listázott kognitív készségek egész sorát) veszélyezteti. Az agy ugyanis végtelenül adaptív: képes új pályákat és kapcsolódásokat kialakítani a különböző területei között. Csakúgy, mint amikor a kisgyerekek olvasni tanulnak: ezért tart ez a folyamat akár évekig is, és ezért végződik csaknem minden esetben sikeresen.

Az online hírek szkenneléséhez azonban másféle módon viszonyul az agy, mint a hosszú, összefüggő történetek olvasásához; itt ugyanis nem a mély és részletes megértésen, hanem a nagy mennyiségű információ felületes átfutásán, a kulcsinformációk megtalálásán és végül a továbblépésen van.

A digitális szövegek ráadásul sokszor nem is lineárisak – vannak bennük például linkek, amik máshová vezetnek minket, megszakítják az olvasási folyamatot, teljesen átépítik a szöveg szerkezetét. A mi döntésünk, hogy rájuk kattintunk-e vagy sem, a digitális olvasás tehát gyakran teljesen egyéni útvonalat követ.

Mindez alááshatja a koncentrációs képességeinket, hogy csak az egyik legegyértelműbb következményt említsük. Ezért esik nehezünkre az, ha hosszasan kell foglalkozni ugyanazzal a történettel.

Kulturális aggályok

2.jpgWolf azt is megemlíti, hogy a kulturális-technológiai változások nem csak a 21. században adnak okot az aggodalomra és bizonytalanságra. 5500 évvel ezelőtt, amikor még újdonságnak számított, Szókratész a tudásra és tanulásra tett megjósolhatatlan hatásaira hivatkozva ellenezte az olvasás és írás bevezetését. Persze, végül bevezették, és annyira komplex módon hatott az emberiségre, hogy mára ezt már képtelenség lenne kibogozni. Nem tudjuk, milyen lett volna egy Szókratész-féle világ, de ma valószínűleg senki sem állítaná, hogy az írás-olvasás bevezetése negatív következményekkel járt.

És legyen bármi is egy mai gondolkodó véleménye, nem teheti meg, hogy a beláthatatlanság okán figyelmen kívül hagyja vagy elutasítja az internet jelentőségét. Aki csak egy kicsit is jártas a kérdéskörben, tudja, hogy ez nem egy klasszikus tyúk-tojás probléma; nem arról van szó, hogy a kultúra idézi elő a technológiai megújulást vagy fordítva. Sokkal inkább, hogy a társadalmi és digitális dinamikák összefonódó egymásmellettisége hogyan változtatja meg az embert és az emberi létet (aki kíváncsi erre, olvasson például Ropolyit).

Tallár Ferenc filozófus így gondolkodik erről:

“Egy ideje én is elsősorban azt olvasom, amihez a Weben hozzáférek. Mert gyorsabb, olcsóbb, a digitalizált forma a jegyzetelés, a kivágások és beillesztések sokkal hatékonyabb lehetőségeit kínálja, mint a papírra nyomtatott szöveg. […] Megszületett a szövegek társalkotójává (vagy inkább társrendezőjévé) előlépett olvasó. Csakhogy ez az új olvasó […] meglehetősen türelmetlen. Nehezen viseli a blog terjedelmét meghaladó írásokat. Eredményt akar minél előbb, mondjuk így: akciót.”

Hát, itt van: türelmetlenekké váltunk. Vagy csak hatékonnyá? Hiszen ki ne vágná rá azonnal erre, hogy: ebben a modern világban a figyelem és az idő a legfontosabb erőforrás. Miért pazarolnám, olyasmi olvasásával, amiről nem lehet azonnal megállapítani, megéri-e? Csupa jogos felvetés, szelektálnunk kell, különben odaveszik az energiánk.

De ezzel együtt megjelenik az a kérdés is, hogy ez szükségképpen azt jelenti, a hatékonyság oltárán feláldozzuk a valódi odafigyelést? Érdekes paradoxon bontakozik ki a figyelemközpontú digitális környezet működése körül: a rengeteg információ és a bősz válogatás szétaprózza a drága figyelmet, és a gyerek néha elveszik a sok bába között.

(Itt érdemes szót ejteni a valódi gyerekekről is, akiknél a digitálisan eltöltött idő és az olvasási kedv között negatív összefüggést tapasztaltak. Milyen lehet úgy felnőni, hogy nem mesékbe és regényekbe, hanem a képernyőbe feledkeznek bele?)

Akkor most mi legyen?

5.jpg

Úgy látom, itt az segíthet, ha szétválasztjuk a céljainkat, és képbe hozzuk magunkat a saját olvasási és kultúrafogyasztási szokásaink befolyásoló hatalmával. A technológia és a változás adott, és haladó szellemű és a technológiai megújulást tudatosan a javunkra fordító emberekként élnünk kell az ebből fakadó lehetőségekkel. A választásaink kultúrateremtő erővel bírnak. A digitális olvasás a készen kapott információ minden előnyével megajándékozhat minket; de ez csak akkor igazi előny, ha tényleg gazdagít, és nem egy szintén elemi dolog helyébe lép.

Az olvasás élvezete és valósága azért nem kophat ki az életünkből, mert nem helyettesíthető. Egy történet ilyen módon való befogadása részvétel: az író megadta a képzeletünknek a körvonalakat, és mi, ahányan vagyunk, annyiféle módon színezzük ki. Ez tartja életben a történeteket, az író és az olvasó örök közjátéka, kölcsönhatása. Nekünk felelősségünk van abban, hogy fenntartsuk ezt a dinamikát. Ez tesz minket emberré, hogy kiolthatatlan a kapcsolódás iránti vágyunk, hogy képesek vagyunk a hagyományok, az emlékek és a megújulás összességében harmóniára lelni. Ha hagyjuk homályba veszni az utat, ami odáig vezetett, a megújulás is értelmezhetetlen.

Talán Szókratész is használta volna az internetet, ha létezett volna az ő korában. De vajon ugyanígy gondolkodott volna, ha kézhez kapja az igazságosság definícióját?

 

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény) Tovább
Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak

Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak

konyvajanlo_1.pngPár hete jelent meg az új Nemzeti Alaptanterv, mostanra pedig már a pontos kerettantervbe is beleolvashatunk. Tematikus könyves sorozatunk első részeként összegyűjtöttünk nektek három könyvet, ami nem került bele a gimnáziumi tananyagba, de bármikor, akár egy egyetemi lyukasórában érdemes elolvasni.

Írta: Sipos Sára

Történt pár változás az olvasmányok tekintetében, így olyan írók, költők életműve maradt ki vagy rövidült az új tantervben, akik amellett, hogy méltó módon képviselik a magyar irodalmat, fiatalok számára is olvashatók, sőt még gondolkodásra is sarkallhatnak. Ezekből válogattunk három nagy kedvencet, amelyek ha a gimnázium alatt ki is maradtak, az egyetem közben bármikor bepótolhatók.

Szerb Antal: A Pendragon legenda

594.jpgSzerb Antalt, mint irodalomtörténészt szokták emlegetni a gimnáziumi irodalomórákon, íróként azonban nem kapott helyet az új NAT-ban. Leghíresebb regénye a zseniális Utas és Holdvilág, mely hihetetlenül mély rétegeket hordoz, de az íróval való megismerkedéshez nagy falat lehet. Ha most olvasnátok tőle először, akkor A Pendragon legendával kezdjétek! Ez a regény tulajdonképpen nem egy műfajt képvisel, hanem minden egyszerre: krimi, ismeretterjesztő, szépirodalom, történelmi regény és filozófiai mű, és ezek paródiája is egyben.

Soknak tűnhet, de Szerb Antal bravúrosan keveri ezeket, olyan érzékkel, ami páratlan írói képességről és műveltségről tesz tanúbizonyságot. A történet a 30-as évek Angliájában játszódik, és Bátky János művelt, jómódú, ám kissé szerencsétlen bölcsész kalandjait követi végig. A kultúrtörténeti kutatásokat végző Bátky meghívást kap egy ősi kastélyba, innentől pedig nincs megállás: gyilkosság, emberrablás, biológiai kísérletek, alkímia, vagyonszerzésre irányuló bűntény, erotika és kísértetek követik egymást. A regény mozgalmas, olvasmányos, rendkívül humoros, egyszerre tökéletes detektív-kalandregény és annak tökéletes iróniája. (kép: Szerb Antal, forrás: port.hu)

Ottlik Géza: Hajnali háztetők

fortepan_107338-min.jpgOttlik legismertebb, legfontosabb műve (a korábban kötelező olvasmány) Iskola a határon egy rövid részlete szerepelni fog az irodalom tankönyvekben. Ha megrémiszt a regény vastagsága, akkor a kevésbé ismert Hajnali háztetők című írását ajánlom. „Az Iskola a határon a centrális főmű, a Hajnali háztetők a titkos favorit, az alternatív kedvenc”- olvashatjuk a könyv egyik újabb kiadásának fülszövegén. A főszereplő Halász Péter művész, az ő életének egyes fejezeteit meséli el a narrátor, Bébé. (Egyébként mindketten szereplők az Iskola a határonban is.) 

A történet keretét az 50-es évek nyújtják, míg a fő cselekmény a 30-as években játszódik. A mű több mint egy festő életeseményeinek láncolata, mert egy korrajz is egyben, sőt: az élet olyan megfoghatatlan és fontos témáihoz nyúl hozzá, mint a barátság, szerelem, hűség, haza és a művészet. Teszi mindezt szelíden, borzongatón, gyönyörű megfogalmazásban. Átvezet a korabeli Budapesten is, ahol szól a jazz, egymás mellett él a bohém művészközeg és a kétkezi munkásosztály, folyik az élet és mindig újra hajnalodik. Ha egyszer kora reggel sétálsz az üres, bérházas utcákon, látod majd Ottlik alakját, ott jön veled szemben. (képen: Ottlik Géza; Fortepan, adományozó: Hunyadi József)

Márai Sándor: Az igazi

marai2.jpgMárai Sándornak egy verse maradt a tantervben, a korábbi kötelező olvasmány, A gyertyák csonkig égnek már nem képezi részét. Pedig tőle bármikor, bármit, csak olvassuk! Szívem szerint többet is ajánlanék, de kezdjétek talán Az igazi című művével. A könyv egy válás, egy tönkrement házasság története, két monológból áll: először a nő, majd a férfi szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Márainál azonban sosem csak a történeten van a hangsúly, a további tartalom ott bújik a csodaszépen megírt mondatokban, amelyek nem véletlenül teszik Márait az egyik legszebben megszólaló magyar íróvá. 

A kapcsolat elbeszélésén keresztül tanít minket az értelem és érzelem kapcsolatára, személyes és életviszonyok összefüggéseire, magányra, szenvedélyre, igazságra, a történelem kikerülhetetlenségére, férfi és női kötelékekre, a valóságra. Igen, tanít minket, mert ahogy olvassuk, úgy érezzük, tud valamit az életről, az emberről, amit mi nem, de átadja, ha figyelünk rá. Ezért Márai a mélylélektan géniusza. Sajog a lelkünk a regénytől, mert (ugyan közhely, de tény) az igazság néha fáj. Az író megosztja velünk a tudást, majd osztozik a fájdalmunkban, hogy a valóságot ne csak befogadjuk, hanem elfogadjuk, sőt meg is éljük. (Kép: Fortepan (33317), ismeretlen szerző: Márai Sándor)

Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak Tovább
Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Mészáros Dorka, 23 éves, a Corvinus Egyetem volt hallgatója, jelenleg az ELTE Kriminiológia szakán tanul. Első könyve, az Én vagy senki című krimi az idei Könyvhéten jelent meg (mellyel gyermekkori álma vált valóra) a Tilos az Á Könyvek gondozásában. Vele beszélgettem.

Hogy sikerült ennyire fiatalon kiadatnod az első könyvedet?

Mióta Pesten élek, folyamatosan kutattam a lehetőségek után, próbáltam elérni, hogy a kiadók foglalkozzanak velem. Hatalmas szerencsémre az egyik munkatársam, Bánáti Anna, egy kiadónál dolgozik. Kíváncsi volt az első kész könyvemre, úgyhogy odaadtam neki, ő pedig elolvasta és továbbadta a szerkesztőnek, akinek megtetszett a stílusom. Behívtak, beszélgettünk, és közben az is kiderült, hogy hosszabb távú együttműködést terveznek velem, és kitaláltuk, hogy mit kellene írnom először. Úgyhogy igazából Annának köszönhetem az egészet.

meszaros_dorka_konyvevel.jpg

Dorka a könyvével a könyvhéten

Hogy jött az Én vagy senki ötlete?

Ez a sztori egyszerűen csak beugrott, egy pillanat alatt megszületett bennem az elejétől a végéig, csak a szereplőkön kellett egy kicsit többet gondolkodnom. Amikor megvolt az ötlet, küldtem egy e-mailt a szerkesztőnek, megírtam, hogy mindegy mit szól hozzá, én ezt mindenképpen meg akarom írni. Szerencsére tetszett neki, és amúgy is egy krimit akart, ez pedig határozottan az, ráadásul a Tilosnak ilyen könyve még egyáltalán nem volt.

A kriminológia mennyiben inspirált arra, hogy krimit írj?

A kriminológia a karakterépítésben nyújtott óriási segítséget. Az ott megszerzett ismeretek segítettek abban, hogy megalkossam a gyilkos személyiségét, és bemutassam az őt mozgató indulatokat. Ezáltal könnyebb volt meghatározni azt, hogy milyen tulajdonságokat vált ki egy átélt trauma, és hogy valamely deviancia mit okoz egy-egy személyiségtípus esetében. Például, hogyan válik valaki szociopatává, vagy miért kezd el inni 16-17 évesen. Erre mindenképpen jó volt.

meszaros_dorka_konyve.jpg

Van olyan krimiíró, akinek a stílusát közel érzed magadhoz, vagy akit esetleg példaképednek tekintesz?

Nem tudnám összehasonlítani magam senkivel, de nagyon jól esett és meglepett az, amikor azt mondta a szerkesztőm, hogy az Én vagy senki egy Agatha Christie-szerű krimi, ugyanolyan pörgős és szellemes. Nagyon meghatódtam, főleg azért, mert, ahogy az egész világon, úgy az én szememben is Agatha Christie a krimik királynője. És kezdtem elhinni, hogy ezek szerint írtam egy jó könyvet.

meszaros_dorka_konyve2.jpg

Készült egy trailer is a könyvhöz.

Egy évvel ezelőtt beszélgethettem D. Tóth Krisztával, ő mondta azt, hogy ha majd kiadok egy könyvet, akkor mindenképpen készítsek hozzá trailert. Egyébként is nagyon közel áll hozzám a filmezés, pillanatok alatt összeállt bennem az egész. Tudtam, hogy Cseh Zsombor milyen jó zenéket szerez, tudtam, hogy kiket akarok megkérni, hogy felvegyék a filmet, úgyhogy miután megtaláltam a szereplőket, egy nap alatt leforgattuk az egészet. Ez a videó egy, egyperces kisfilm, a hangulata nagyon komor, bemutatja a hét főszereplőt, viszont mivel az arcokat egyáltalán nem lehet látni, nem befolyásol abban, hogy szabadon elképzelhesd a karaktereket.

A trailer: https://www.youtube.com/watch?v=r0JBXJXD7wM 

Tervezel második könyvet?

Másodikat és harmadikat, és még többet is tervezek. A következő könyvem is egy krimi lesz, megtoldva egy farkasos fantasy-szállal, ami Észak-Amerikában játszódik majd. Ebben még inkább érvényesülni fog az, amit én igazán szeretek, hogy lesz sok-sok szereplőm, akiknek mind megmutathatom a saját nézőpontját. Szerintem ez az, amitől még izgalmasabb és dinamikusabb lesz egy történet.

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Conan Doyle 155

Conan Doyle 155

Sir Arthur Conan Doyle, a krimi koronázatlan királya

A bűnügyi regények és Sherlock Holmes megteremtője, akit a mai napig minden idők legzseniálisabb fiktív detektívjeként tartunk számon, Sir Arthur Conan Doyle 155 éve született.

A híres író 1859. május 22-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családban. Conan Doyle édesanyja Mary már fia kiskorában táplálta gyermeke képzelőerejét a sok mesével és történettel, amik segítségével anya és fia elmenekülhettek a valóságtól, az apa alkoholizmusától és a nehéz anyagi körülményektől.

http://37.media.tumblr.com/tumblr_m6sdwxsAnb1qkgkowo1_500.jpg

Conan Doyle 155 Tovább
Führer újratöltve

Führer újratöltve

Már a borítókép is egy remekmű, de a lényeg még is csak utána jön. Tabuk nélkül magát Hitlert támasztotta fel Timur Vermes első könyvében, és ráadásul még showműsort is adott neki. A közönség egyszerűen imádja Vermes szatíráját, ne csoda hát hogy simán bestseller lett.

forrás: libri.hu

Az egész az ébredéssel kezdődik, amikor is Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik, nem más mint Adolf Hitler. Gyorsan keresné is a legrövidebb utat a bunkerhez hisz háború van, csak hogy valami megváltozott utolsó emlékeihez képest. Hirtelen ráeszmél, hogy 2011-ben találta magát és az annyit tesz, szeretett hazájában béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár honol. Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban.

Führer újratöltve Tovább
Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek!

Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek!

Több mint húsz nyelven jelentek meg már regényei, az amerikai írószövetség elnöke, elismert gyakorló jogász, ráadásul – és ez a lényeg! – stílusos és élvezetes krimiíró is Scott Turow, Magyarországon azonban mégis csak mostanában kezd egyre ismertebbé és elismertebbé válni. 2013 elején jelent ugyanis meg az Ártatlanságra ítélve című regénye, mely rövid idő alatt sikeres lett, olyannyira hogy hamarosan érkezik a folytatás is.

Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek! Tovább
süti beállítások módosítása