Közgazdász Online


Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban

borito_2.png

Heti kulturális ajánlónkban vitapodcastet, ma is érvényes klasszikus olvasmányt, az év első blockbuster moziját és egy zenés, spirituális utazást mutatunk be.

Borító: Báthori Adrienn

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n_1_1.png

Egy asztalnál

Az Egy asztalnál egy nagyon izgalmas alapkoncepcióra építő új Youtube- és podcastműsor: két idegen a kamerák előtt találkozik először, eleinte nem is sejtve, hogy ők egy bizonyos témában egymás szöges ellentétei. Miközben Anna, a láthatatlan műsorvezető hangutasításait követik, arra vállalkoznak, hogy megismerjék egymást, és megértsék a másik fél álláspontját. Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? Mit kezd egymással egy e-sportoló és egy élsportoló? 

A kéthetente megjelenő részekben mindig újabb és újabb eltérő szemléletű páros ül egy asztalhoz, hogy ütköztessék az álláspontjaikat, a köztes héten pedig az Egy asztalnál EXTRA podcast adással készülnek az alkotók, amiben tovább fejtegetik az aktuális témát és reagálnak a Youtube-epizódra. Egyrészt azért ajánlom, mert vitakultúra szempontjából hiánypótló és szórakoztató, másrészt pedig azért, mert rávilágít arra, hogy két szélsőséges felfogás közt is lehet közös keresztmetszet - kérdés, hogy megtaláljuk-e.

Írta: Kércz Dorottya

irodalmi_aj_1_1.png

Kafka a tengerparton

A cím a legtöbb embernek ismerős lehet, hiszen Murakami Haruki egyik leghíresebb regényéről van szó. Pusztán a  népszerűségből persze nem következik, hogy jó olvasmány, azonban számomra letehetetlen volt – mintha a könyvnek megfogható egyénisége lenne. A történetnek két főszereplője van, akiknek első látásra semmi közük egymáshoz, mégis szorosan összefonódik az életük: Nakata egy jámbor öregember, aki ért a macskák nyelvén, Tamura Kafka pedig egy középiskolás fiú, aki elszökik otthonról és egy kisvárosban köt ki.

Amíg Nakata és Kafka keresnek valamit, amiről ők sem egészen tudják, micsoda, a könyv komoly pszichológiai témákat boncolgat. A mély gondolkodás közben mégis “megpihenünk” a szereplőkkel együtt: gyakran velük együtt tapasztaljuk meg, milyen egy jó kávé vagy milyen érzés, amikor zenét hallgatsz és semmi másra nem figyelsz. A történet  sokszor szinte szürreális, de a furcsaságok mellett felhívja a figyelmet a mindennapi csodákra – ezt pedig nemcsak az események, hanem a könyv ritmusa is érzékelteti. Évek óta nem olvastam olyan könyvet, ami ennyire elgondolkodtatott és mély nyomot hagyott volna bennem.

Írta: Engelbrecht Azurea

microsoftteams-image_4_1_1.png

Uncharted

Az Uncharted a Naughty Dog videójátékain alapuló film, amelyben Tom Hollandé a főszerep, akit már jól ismerhetünk a Marvel újabb Pókember filmjeiből. A hazai mozikban közel nyolcvanezer nézővel nyitott új akció-kalandfilmje. Tele van érzelmekkel, fordulatokkal, árulással, mindezt pedig a kalandvágy és az örök kíváncsiság alapozza meg. Tom mellett egyfajta mentor szerepben Mark Wahlberg jelenik meg, csapatukat továbbá Sophia Taylor Ali is erősíti.

Magellán kincséért komoly küzdelem folyik, mely nem kevés áldozatot kíván. Rögös út vezeti a szereplőket különböző helyszínekre, amelyekről kiderül, talán nem is az, amit kerestek. Remek moziélmény lehet mindazoknak, akik kedvelik az akció jeleneteket vagy éppen Tom Hollandot, hiszen egy valami biztos, a vizes pólós felsőtestekből nincs hiány a filmben.

Írta: Mosonyi Eszter

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Platon Karataev: Partért kiáltó

“Csak befelé vezet kiút.” Ezzel a felismeréssel indul a Platon Karataev legújabb, harmadik albuma. A leginkább pszichedelikus indie-folk elemekből építkező zenekar ezúttal magyar szövegekkel ösztönöz minket egy belső utazásra. Az album a külvilág megszűnésének és a belső én kitárulkozásának ívét követi. Nem találjuk a túlsó partot, bármerre nézünk, csak víz vesz körül minket. A külvilág távolra kerül, magunk maradunk, gondolatainkkal összezárva.

Aztán a spirituális utazás fordulóponthoz ér: rájövünk, hogy az elmúlás csak sejthalál, a Lassú madár pedig arra biztat minket, hogy engedjük önmagunkat és lelkünket szárnyalni az égbolt alatt. A megnyugvás a Lombkoronaszinten vár minket, ahogy eggyé válunk a természettel. Merthogy erről szól a Partért kiáltó. Kiáltunk, hogy végre partot vessünk valahol, miközben ez a part végig ott van bennünk és a természetben. Egyszerre merülünk el saját gondolatainkban és a természetben, miközben az albumot hallgatjuk.

Írta: Kovács Máté

Vajon mi sül ki egy vadász és egy vegán vitájából? - Podcast, könyv, film és spirituális elmerülés ajánlónkban Tovább
Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket?

Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket?

img_0712.jpgAz egyetemista élet gyakran a spórolás körül forog: hogyan tudunk a lehető legolcsóbban élni, anélkül, hogy le kellene mondanunk a szórakozásról és a mindennapi élet apró kis örömeiről? Az olvasás sem kivétel ez alól. Ráadásul a használtkönyv-vásárlás a spórolás mellett egy igazi kincsvadászattá is válhat: rengeteg elfeledett, de értékes művet szerezhetünk be pénztárcabarát módon.

Közhasznú Könyvterjesztés

Ha valaki látott már kicsi, zöld, lovaskocsinak kinéző bódékat, tele könyvvel, akkor minden valószínűséggel a közhasznú könyvterjesztéssel találkozott. A Közhasznú Könyvterjesztés egy mozgalomként indult: célja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az olvasást. Mára már 9 bódéból, illetve egy webshopon keresztül is válogathatunk a kötetek közül. A könyvek 350 Ft-tól kezdődnek, és igazi klasszikusok mellett összetalálkozhatunk különleges, kevésbé ismert kötetekkel is.

Libri Antikvárium

A Librit talán senkinek nem kell bemutatni: Magyarország egyik legelterjedtebb könyvesbolt-hálózata. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Libri egy antikváriumot is üzemeltet Budapest szívében, az Astoria és a Ferenciek tere között. Vásárlóként több, mint harmincezer kötet közül válogathatunk élőben, vagy akár online is. Emellett saját, megunt könyveinket is átveszi az antikvárium, nagy könyvszám esetén akár ingyenes kiszállással is.

Varietas Antikvárium

A Varietas antikvárium nevéhez hűen széles kínálattal várja a Hajós utcába betévedőket. Magyar nyelvű könyvek mellett idegennyelvűek is megtalálhatók, ami viszonylag ritka a budapesti antikváriumok esetében. Különösen izgalmas, hogy (online) árveréseket is szoktak tartani, ahol nagyon régi, értékes könyvekre, térképekre lehet licitálni.

Tankönyvek

Egyetemistaként arra is érdemes pillantást vetni, hogy hol kaphatók tankönyvek olcsóbban. Talán mindenkinek ismerős a corvinusos Facebook-csoport, ahol gyakran találkozhatunk használt tankönyv-hirdetésekkel, főleg egy-egy szemeszter kezdetekor. Emellett jópár weboldal, könyvesbolt, illetve alkalmanként esemény is létezik, ami kifejezetten használt tankönyvekre specializálódik.

A mersz.hu-n például sok tankönyv már online is elérhető, a corvinusos VPN-ről. Ezt rendkívül egyszerű beállítani, ha esetleg még nem sikerült, itt egy rövid útmutató, hogy mik a teendők.

Több kiadónál szintén olcsóbbak a tankönyvek a corvinusos diákok számára: ezt az oktatók a félév elején rendszerint elmondják. Ezen felül, ha például magunktól szeretnénk nyelvet tanulni, érdemes felkeresni egy-egy corvinusos nyelvoktatót, aki minden bizonnyal fog tudni ajánlani kedvezményes nyelvkönyveket. 

Végül pedig, a könyvtár talán a legtriviálisabb alternatíva, mégis sokan elfelejtik. Ha kíváncsi vagy a Corvinus könyvtárra, ebből a cikkből többet megtudhatsz róla.

Van olyan könyvbeszerző stratégiád, amiről nem írtunk, de hasznos trükk lehet a hallgatóknak? Oszd meg velünk Facebookon!

Könyvbörze egyetemistáknak - hogyan szerezz be olcsón vagy akár ingyen könyveket? Tovább
A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban

A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban

3dggjomjd188ln4v24kw7iclkbt.jpegFélévkezdéskor különösen fontos észben tartani, hogy foglalkozzunk önmagunkkal is. Februári kulturális ajánló önmegismeréssel és zenei kalandokkal.

Borító: TMDb.com

microsoftteams-image_4_1_1.png

A világ legrosszabb embere - Kércz Dorci 

Joachim Trier Oslo-trilógiájának záró darabja A világ legrosszabb embere: főszereplője egy húszas évei végén, harmincas évei elején járó nő, Julie (a Cannes-ban díjazott Renate Reinsve alakításában), aki az útját keresi. Ki ő valójában? Orvos legyen, pszichológus, vagy fotós? Vajon az idősebb, sikeres Aksel vagy a fiatal és bohém Elvind mellett boldogabb? Jó anya lenne? Körülbelül négy éven keresztül nyerhetünk betekintést Julie életébe különböző vicces és megrázó hétköznapi eseményeken keresztül: a történet 12 fejezetből áll prológussal és epilógussal. 

A norvég rendező kifejezetten azoknak ajánlja a filmet, akik nem szeretik a romantikus vígjátékokat, és egyet kell értenem vele: bár az alapkoncepció bármelyik romkomba illene, Trier formanyelvi megoldásai és a felvetett társadalmi kérdések alapjaiban fordítják ki a műfaj kliséit. A művészmozikban eredeti (norvég) hanggal, magyar felirattal vetítik – mindenképp így javaslom megnézni. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

Februári LemezPiac - Szentkirályi Lili

Ismét megrendezésre kerül az ország legnagyobb lemezpiaca Budapesten: február 13-án széles kínálat várja az érdeklődőket az ELTE Gömb Aulájában. Bár a főszerepben a bakelitlemezek állnak, CD-k, DVD-k, ruhadarabok, ékszerek, illetve poszterek is válogathatunk. A termékek nagy része használt vagy vintage, így viszonylag olcsón lehet szert tenni egy-egy darabra. Egészen február 11-ig lehetőség van asztalfoglalásra is eladók számára. Így ha valaki próbára tenné a szerencséjét a nagyszülei által felhalmozott bakelitgyűjteménnyel, a +36706065000-es számon tud asztalt foglalni.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Дeva: Csillag - Taxner Tünde

Érzékeny kapcsolódás a természethez és a magyar népzenei gyökerekhez – Takács Dorina első, Csillag című albumának számtalan rétege van. Ez éteri és érzékeny zene, ami ötvözi a folk és az elektro alapokat. Nagyon nyugis, mégis sok benne a rejtett feszültség és a lappangó, de erőteljes érzelem. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne kapcsolódni a gyökereihez, és nyitott a magyar alter egyik legújabb szereplőjére.

de szeretnék az erdõbe fa lenni

hogyha engem meggyújtana valaki

elégetném ezt a cudar világot

ne teremjen egyebet csak virágot

 

 - a Fa lenni című dal szövege

Ha szeretnéd még jobban megismerni az előadót, ezt a videót ajánljuk.

irodalmi_aj_1_1.png

Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy - Orosz Petra

Nagoski szexuálpszichológus 1995 óta tart előadásokat szexedukációs témákban: célja, hogy mindenki megszeresse és elfogadja a saját testét. Első könyvével szeretné felhívni a figyelmet a téma fontosságára, és ledönteni a tabukat a szexuális kérdések körében, koncentrálva a női szexualitásra. Több évtizedes kutatómunkája során több száz emberrel beszélgetett, ezekből a kérdésekből és kételyekből állított össze egy átfogó tanulmányt, ami a tudományos ismeretterjesztés mellett irodalmi regényként is élvezetes. Minden ember és test más, de ez így normális. Az egyetemen szervezett Szex-ed kezdőknek és haladóknak eseményen pedig felteheted kérdéseidet a témában, a könyv elolvasása előtt és után is.

 

A világ legrosszabb embere, önfelfedezés és vintage lemezvásár a kulturális ajánlóban Tovább
Hány éves a Corvinus? 1763-ig vezették vissza az egyetem történetét

Hány éves a Corvinus? 1763-ig vezették vissza az egyetem történetét

boritokep_6.jpgA Corvinus és elődintézményeinek több évszázadon átívelő történetéről, környezetéről és hallgatói életéről olvashatunk az idén megjelent egyetemtörténeti kiadványban.

Írta: Engelbrecht Azurea / Fotók: Mudra László

„Mi is az egyetem? A tantárgyak összessége, a professzoraink közössége, a tanáraink, a hallgatókkal együtt? Nem, az egyetem még ennél is több: az egyetem nemcsak az, ami most van, akik most tanítanak, kutatnak és vizsgáznak. Az egyetem a múltunk is, és egyben a jövőnk is.”

Ezzel a gondolatébresztővel nyitotta meg Dr. Takáts Előd rektor a Corvinus történetéről szóló könyv bemutatóját. Az esemény során dr. habil. Kerepeszki Róbert egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének intézetigazgató-helyettese, a kötet egyik lektora méltatta a művet, majd a könyv szerkesztői, Szécsényi András és Zsidi Vilmos beszélgettek a kötet létrejöttéről. A beszélgetést Sipos Júlia, az egyik szerző és a Corvinus munkatársa moderálta.

1_7.jpg

A könyv születése

A kötet A Budapesti Corvinus Egyetem és elődintézményeinek története a kezdetektől 2020-ig címet viseli, és nem túlzás azt mondani, hogy valóban a kezdetektől írja le a Corvinus történetét. A szerzők 1763-tól mutatják be az egyetem és elődjeinek intézményrendszerét, képzéseit, tanárait, hallgatói életét, valamint a földrajzi, társadalmi és kulturális környezetét. Ezzel a mű tulajdonképpen nem csupán a Corvinus Egyetem, hanem a magyar felsőoktatás történelmének egy szelete.

A könyv létrejötte tekintélyes feladatnak bizonyult: a munkacsoport még 2017-ben indult, Lánczi András rektorsága alatt, és öt éven át dolgoztak a köteten. Zsidi Vilmos szerint az egyetem 70 éves jubileuma jó apropót adott a projekt elindítására. A tizenöt szerző munkájából egy 536 oldalas, húsz fejezetből álló mű született, angol összefoglalóval. Vizuális kiegészítésként a kötetet 37 oldalnyi képmelléklet, ábrák, táblázatok és térképek színesítik.

2_4.jpg

A könyv szerzői Huhák Heléna, Király Sándor, Kiss Márton, Koltai András, Ólmosi Zoltán, Pál Zoltán, Rónay Zoltán, Rostoványi Zsolt, Sipos Júlia, Szécsényi András, Szekér Barnabás, Szögi László, Szőnyi Éva, Ujváry Gábor és Zsidi Vilmos. Az írók mellett a lektorok, több egyetemi dolgozó, levéltáros, könyvtáros és az Akadémiai Kiadó munkatársai segítették a kötet létrejöttét.

„Nehéz ennyi szerzővel együtt dolgozni – nem azért, mert nehéz természetűek lennének – hanem a különböző stílusokat kell összehangolni. A szerkesztőknek számtalan kihívással kellett szembenézni, mert az ő céljuk egy egységes szövegtest létrehozása volt” – mesélte Kerepeszki Róbert, aki szerint ezért is különleges, hogy a szöveg ennyire kiegyensúlyozott és magas színvonalú.

Miről és hogyan? – Módszertani megfontolások és kihívások

A könyv több szempontból is sikeresen szemlélteti az egyetemtörténeti szakma fejlődését. A projektcsapat már a munka kezdetekor fontosnak tartotta, hogy ne „önkényesen kiragadott mozaikokból” állítsák össze az egyetem történetét, hanem az minél átfogóbb, kritikusabb és pártatlanabb legyen: az olyan részeket is megtartva, amelyek nem szép emlékként maradtak meg. Az egyetemtörténeti kiadványok évszázadokon át önfényezésen alapultak, pedig az egyetemi identitáshoz a múlt kellemetlenebb részei is hozzátartoznak – így az egyetemtörténeti tudomány feladata felderíteni, hogy mi maradt ki az „üdvtörténetekből”.

A Corvinus története is erre fókuszál: Kerepeszki Róbert szerint, aki a kezében tartja, nem egy reklámanyagot, hanem egy szakmai kötetet forgat.

3_7.jpg

További módszertani érdekesség, hogy a könyv nem csupán kronológiai sorrendben ismerteti a dátumokat és eseményeket – noha természetesen ezek is szerepelnek benne, még az alapításnál is korábban kezdődően – hanem foglalkozik a földrajzi dimenzióval is: országszerte, valamint Budapesten belül is elhelyezi a Corvinus valamikori és jelenlegi épületeit és partnerintézményeit. Kitér többek között a kassai, kolozsvári és újvidéki közgazdasági felsőoktatási intézményekre is a két világháború között. Többüknek jogutód híján a Corvinushoz kerültek az iratanyagai, amelyek az egyetemi levéltárban találhatók – Zsidi Vilmos szerint így egyfajta felelősségként is tekintettek arra, hogy bemutassák őket.

4_3.jpg

A könyv az időrenden alapuló fejezetek mellett tematikus fejezeteket is tartalmaz – Szécsényi András kihangsúlyozta, hogy ez a felépítés kezdettől fogva fontos cél volt mind az olvasói élmény, mind a szakmaiság miatt. Betekintést nyerhetünk többek között a hallgatók részvételébe az elmúlt évszázadok forradalmaiban, külön fejezetet szentel az egyetemnek mint kulturális színtérnek, kitér a felsőoktatás-politikára, és az egyetemen működő szakkollégiumokat is ismerteti.

Az időbeli kitágítás és a tematikus szerteágazás segít jobban beilleszteni az egyetemet a magyar felsőoktatási és kultúrtörténetbe. Kerepeszki Róbert szerint „egy egyetem – és ebből adódóan az egyetemtörténet is – akkor éri el igazán a célját, ha reflektál az adott intézmény történelmi kontextusára, a körülvevő jogszabályokra, a sajtóra, és arra, hogyan gondolkodhat az egyetemet körülvevő társadalom. Ezáltal válik érthetővé, hogy miért is fontos az egyetem és mit csinál.”

5_1.jpg

A méltatás mellett Kerepeszki Róbert kitért a kötet hiányosságaira is. Lektorként ő úgy látja, a véleményezés hozzáállástól függ: ki lehet indulni a hibákból, azonban a hiányosság nem feltétlenül negatív, hanem gondolatébresztő is lehet. Természetesen voltak bizonytalanságok, de a hiányok legtöbb esetben abból adódtak, hogy nem léteztek alapkutatások a téma kapcsán, ezeket pedig a szerzőknek kellett elvégezniük – mondta Szécsényi András. Készült egy nagyobb ívű alapkutatás is archontológiai fejezet formájában, amely tartalmazza az egyetem és elődintézményeinek vezetőit és oktatóit 1920 és 1990 között.

Bár nincs olyan könyv, amiben ne lehetne kivetnivalót találni, azonban elsősorban a hasznosságát kell figyelni, amely az egész magyar egyetemtörténet kapcsán megmutatkozik. Legyen ez a könyv – és szerintem az lesz – inspiráció további kutatásokhoz, és építkezzünk tovább a hiányokból

– fejezte be gondolatmenetét Kerepeszki Róbert.

A könyv fő forrásait levéltári anyagok adják, legnagyobb részben a Corvinustól. Ezen felül a szerzők igyekeztek különböző narratív forrásokat használni, hogy megtörjék a szárazabb időrendi fejezeteket. Ebben segítséget nyújtott az egyetem jelenleg is bővülő digitális történeti archívuma, amely interjúkat tartalmaz az elmúlt évtizedekre vonatkozóan. Amikor készítem és készítettem az egyetemtörténeti interjúkat, úgy éreztem, hogy ez a hely hihetetlen inspiratív volt mindig is: a vezetők és a hallgatók is nehézségekkel néztek szembe, de mindig inspirációt kaptak. Úgy látom, az egyetem a magyar társadalom egy olyan motorja és fókuszpontja, amely az átalakulások fontos helyszíne volt – tette hozzá Sipos Júlia, aki maga is részt vett a könyv írásában.

6_1.jpg

A kötet megvásárolható az egyetemi könyvesboltban (E épület, Déli zsibongó), további kedvcsinálóként pedig ajánljuk az egyetemtörténeti kiállítás megtekintését (E épület, az Északi kapuval szemben).

 

Hány éves a Corvinus? 1763-ig vezették vissza az egyetem történetét Tovább
Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója

toa-heftiba-c9wnrj-czek-unsplash.jpgKulturális ajánlónkban ennek a kicsit sem egyszerű kérdésnek megyünk utána: honnan jövünk? A következő hetekre szemet és fület gyönyörködtető válaszlehetőségeket és programokat ajánlunk. 

2022. 01. 22. Borító: Toa Heftiba, Unsplash

irodalmi_aj_1_1.png

Dan Brown: Eredet - Szabó Judit

Honnan jövünk? Hová tartunk? Két olyan kérdés, amely évszázadok - ha nem évezredek - óta izgatja az ember fantáziáját. A vallásnak és a tudománynak is vannak ezekre mára már hagyományossá vált válaszai - de mit szólnál, ha azt mondanám, hogy a technológiai fejlődés egy forradalmian új szemléletet ad? 

img_8599_1.jpg

fotó: Szabó Judit

Dan Brown Eredet című regénye egy varázslatos utazásra invitál Barcelona építészeti és művészeti remekei között, útikalauzunkká téve a szimbolika harvardi professzorát, menet közben boncolgatva az ember és mesterséges intelligencia kapcsolatát, hogy végül együtt tegyük meg a vallást és a tudományt megrengető felfedezést.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Színes, magyarul beszélő - Taxner Tünde

Most akkor diszkósok, rockerek, vagy minden csak paródia? A Lóci játszik új albuma átfogja az elmúlt évtizedek magyar könnyűzenei műfajait, de mégis eredeti marad. A fúvósok ebben az albumban is dominálnak, akárcsak a néhol finom, néhol kicsit nyers, de mindenképp eredeti humor. 

Ha tőled is kérdezték már, hogy mikor lesznek végre gyerekeid ahelyett, hogy csak a karrieredre koncentrálnál (Mikor lesznek gyerekeid?), vagy érezted már úgy, hogy túl sok a városban a diszkó, és kevés a szívedben a let's go (Túl sok a városban a diszkó), esetleg ismered Gedeon bácsit (Gedeon), akkor hallgass bele a Színes, magyarul beszélő című lemezbe! 

Ne lepődj meg, ha az album hallgatása közben reklámzenét hallasz, vagy véletlenül megmozdul a lábad a 70-es évek ritmusára.

microsoftteams-image_4_1_1.png

Dívák - Kércz Dorottya

Kőrösi Máté diplomafilmje három, érettségi előtt álló húszéves lányról, Szaniról, Tináról és Emeséről, másnéven a Dívákról szól, akik a Belvárosi Tanoda karakteres triumvirátusaként keltik fel a nézők figyelmét. Az iskola olyan fiataloknak ad esélyt, akik már több gimnáziumban is sikertelenül próbáltak leérettségizni - így vannak ezzel a főszereplőink is, akiknek személyes és közös történetét mutatja be a dokumentumfilm. 

Egyedi formanyelvű, hihetetlenül őszinte, érzékeny és elgondolkodtató coming of age alkotás, ami három nagyon különböző fiatal küzdelmes és vicces mindennapjaiba nyújt betekintést. Ajánlom mindenkinek, aki szeretné jobban megérteni a mai generáció problémáit és felnőtté válásának folyamatát - a Díváktól sokat tanulhatunk kitartásról, útkeresésről és emberi kapcsolatokról. 
197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1_1_1.png

I-opener - Szentkirályi Lili

Január 27-től exkluzív, négy napon át megtekinthető installáció várja a Turbinába tévedőket. A videóinstelláció egy kortárs francia-német művész, Oliver Juan alkotása. Oliver célja, hogy ne csak tanítsa az embereket a világban és az ökoszisztémában betöltött szerepükről, hanem éreztesse is azt velük. A művész szerint új megközelítésre van szükség ahhoz, hogy valóban felfogjuk az ember természetre gyakorolt hatását. 

Az installáció ötlete két és fél éve született, azóta a művész egyre több kortárs alkotót bevonva turnézik Európában. A kiállítás csak egyszer látogatható, ugyanis nagyon interaktív, és meglepetések is vannak benne. A megtekintéshez érdemes időpontot foglalni, hogy elkerüljük a várakozást. 

 

Honnan jövünk? Eredetiség a negyediken - Kult köz, a Közgazdász kulturális ajánlója Tovább
“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról

taxner_liberec_ultra-116.jpg

Hogyan lesz több a fenntarthatóság egyszerű hobbinál? Miért fontos, hogy a rossz hírek ellenére se veszítsük el a reményt? Négy történetet ajánlunk, melyek reményt adnak számunkra a folytatáshoz.

Írták: Szentkirályi Lili, Taxner Tünde, Kovács Máté; Borítókép: Taxner Tünde

Az ökológia nagykönyve

Mentsd meg a bioszférát, és talán megmentheted a világot”

- mondta a néhány hete elhunyt Edward O. Wilson biológus-természettudós. Az ökológia nagykönyve Arisztotelésztől kezdve mutatja be a legjelentősebb természettudósok legfontosabb tudományos eredményeit, melyek környezetvédelmi szempontból olykor aggasztóak, máskor reménykeltők lehetnek.

okologia.jpgTévedünk azonban, ha egy száraz tudományos szakkönyvet várunk. A HVG kiadásában megjelent könyv színes képekkel, ábrákkal, átlátható infografikákkal mutatja be az ökoszisztéma fejlődését és lenyűgözően összetett folyamatait. Olyan nagyhatású személyiségektől idéz, mint David Attenborough, Jane Goodall vagy az Egyesült Államok korábbi alelnöke, Al Gore.

Kép forrás: Lira.hu 

Fejezeteiben végigveszi az evolúció történetét, az ökológiai folyamatokat, a természet világának változatosságát, az ökoszisztémák és az élő Föld kapcsolatát és természetesen az emberi tényezőt is - legyen szó pusztításról vagy cselekvésről egy harmonikusabb világért.

Kovács Máté

My Octopus Teacher

A Netflix 2020-ban megjelent világsikerű dokumentumfilmje  a szó szoros értelmében nem a fenntarthatósággal foglalkozik. Mégis kevés olyan alkotás létezik, ami annyira erősen formálta a közvéleményt a fenntarthatóság kapcsán, mint ahogy a My Octopus Teacher (Tanítóm, a polip) tette.

octopus.jpg

Részlet a filmből. Kép forrása: IMDb

A My Octopus Teacher egyszerre dráma és dokumentumfilm: a másfél órás alkotás alatt intenzíven záporoznak a nézőre nemcsak az információk, hanem az érzelmes pillanatok is. A film producere és egyben főszereplője - a Polip mellett - rendkívül intim pillanatokon keresztül mutatja meg, hogyan alakult a kapcsolata egy közönséges polippal. A film közeli felvételekkel mutatja be a közönséges polipok életterét és a Dél-afrikai-óceán egy kis szegletének tengeralatti mindennapjait. Emellett azonban tanúi lehetünk annak is, ahogy a közel egy év alatt a producer és a polip közötti kapcsolat a kezdeti bizalmatlanságból egy mély, bensőséges barátsággá alakul át.

A film -  az alaptörténet zsenialitása mellett - túlmutat önmagán: gondolkodásra sarkall azzal kapcsolatban, hogy hogyan élünk együtt a természettel. Milyen kapcsolat alakulhat ki ember és állat között? Mit jelent eltávolodni a természettől, és hogyan lehet visszakapcsolódni hozzá? Össze lehet-e hangolni a modern életvitelünket és a természethez való kapcsolódásunkat? Ilyen és ehhez hasonló gondolatokat feszeget a My Octopus Teacher.

Szentkirályi Lili

The Jane Goodall Hopecast

“Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan - hangzik a környezetvédelmi mozgalmak egyik leggyakrabban idézett jelszava. Ezzel azonban Jane Goodall etológus nem ért egyet. Szerinte meg kell fordítanunk a mondatot: előbb lokálisan kell cselekednünk, és csak utána gondolkodhatunk globálisan.

hopecast.jpg

Forrás: Jane Goodall Institute

A globális kép sokszor lesújtó, erősíti a klímaszorongást, és elveszi a reményt, amire viszont szükségünk van. Erről szól a The Jane Goodall Hopecast is: van remény, de cselekednünk kell. Ha előbb lokálisan cselekszünk, rájövünk arra, hogy képesek vagyunk változást elérni. Ezzel a reménnyel pedig globálisan is inspirálni tudunk másokat.

A sorozat epizódjaiban olyan környezetvédőkkel, aktivistákkal, tudósokkal beszélget a tudós, akik saját közösségükben vagy saját munkájuk során értek el változást, és tevékenységük másokat is inspirálhat a cselekvésre.

Jane Goodall szerint történeteken keresztül juthatunk el leginkább az emberekhez, ezek pedig reményt adnak a folytatáshoz. Hiszen remény nélkül mi értelme lenne folytatni?

Kovács Máté

A fák titkos élete

“Suttog a fenyves zöld erdő”... de vajon mit? Peter Wohlleben erdőgazdálkodási szakember, környezetvédő, író szerint a fáknak ugyanúgy vannak érzelmei és személyisége, mint az állatoknak vagy az embereknek. A fák titkos élete című könyvében közelebb hozza a laikusokhoz is a fák létezésének megfejtett és még megfejtésre váró rejtélyeit. Olvasás közben rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire keveset tudunk a fákról és az erdők működéséről, pedig az életünk szerves részei.

Tudtad, hogy miért olyan megnyugtató az ember számára egy lombhullató fákból álló erdőben sétálni?

Tudtad, hogy a fajtárs fák az erdőben aktívan kommunikálnak egymással, és segítenek a bajba jutott egyednek?

Tudtad, hogy egy fa sok ezer állat- és gombafajnak is otthont adhat?

fak1.jpg

fotó: Taxner Tünde

Ez csak pár kérdés a sok közül, amire Wohlleben részletesen és olvasmányosan reflektál. A könyvből ezeken túl a fák és az őserdők jelenlegi környezeti és klimatikus jelentőségére, a modern erdőgazdálkodás hátulütőire és a városi fák, vagyis “az utcagyerekek” életének nehézségeire is fény derül.

Wohlleben rámutat, hogy a fák nemcsak komplex és érzékeny lények, hanem több évszázadot, sőt, akár évezredeket átfogó léptékben az ember és a Föld életének meghatározó szereplői.

Taxner Tünde

“Cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan!” - Könyvek, podcast és dokumentumfilm a fenntarthatóságról Tovább
Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon

Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

anthony-delanoix-hzgs56ze49s-unsplash.jpgAz idei év kulturális szempontból is különleges lesz. Kijön az Avatar folytatása, jön koncertezni az RHCP Budapestre, és megjelenik Patricia Lockwood első könyve magyarul. Szubjektív válogatás azért, hogy legyen mit várnod 2022-ben.

2021. 01. 08. Borító: Anthony DELANOIX, Unsplash

microsoftteams-image_4_1_1.png

Filmek, amiket várunk - Kalánová Barbara

A 2022-es év filmek tekintetében gazdag évnek ígérkezik, ugyanis nagyon sok olyan filmet nézhetünk meg, amire már régóta várunk. Az Aquaman 2, a Thor: Szerelem és mennydörgés és a Doctor Strange az Őrület multiverzumában premierének időpontját is feljegyezheted az idei naptáradba. Az utóbbira nem kell sokat várnunk, ugyanis a terv szerint már májusban láthatjuk a mozikban. Dr Strange ezúttal a Marvel-képregények egyik csápos szörnyével, Shuma-Gorath-tal néz szembe, aki képes manipulálni a valóságot, és természetesen halhatatlan. Strange azonban nem egyedül küzd meg a gonosztevővel, segítségére lesz Wong, a Misztikus Művészetek egyik mestere. A főszerepben Benedict Cumberbath, a szereplők között pedig olyan ismert színésznőket láthatunk, mint Elizabeth Olsen és Rachel McAdams. 

A másik olyan film, amit semmiképpen se hagyj ki, az Avatar 2. James Cameron újra elkápráztat a Na’vi-k világáról készült sci-fi kalandfilmmel. A második rész a 2009-ben bemutatott első részre épül, azonban a történet Pandora óceánjainak élővilágára fókuszál. A rendező minden idők leglátványosabb filmjét ígéri, ami elődjének sikerét is túlszárnyalhatja. A premier Amerikában és Magyarországon is decemberben lesz.

irodalmi_aj_1_1.png

Könyvek, amiket várunk - Orosz Petra

A 2022-es irodalmi megjelenések közül több műfajból is válogattunk nektek a teljesség igénye nélkül. Viola Davis és Sharon Stone színésznők életrajzain keresztül a hollywoodi életről és az álomgyárban dolgozó nők nehézségeiről kaphatunk háttérinformációkat. Davis könyvét jövőre talán még csak angolul olvashatjuk, de Stone őszinte vallomása karrierjéről majd annak összeomlásáról és az újbóli felállásról már fordításban is lapozható. 

Marie Kondo sikere után most egy rendszerező párostól olvashatunk. A Netflixen futó The Home Edit két házigazdája a Rakjunk rendet az életünkben! című könyvben nemcsak a fizikai, de a lelki állapotunk nehézségeire is megoldást kínál egy kis rendszerezéssel. Hasonló témában írt BJ Fogg viselkedéskutató is. Az Apró szokásokban rávilágít arra, hogy hogyan értékeljük sikereinket, ahelyett, hogy a kudarcainkon rágódnánk, és hogyan tudunk lelki békét találni az apró dolgokban. 

Grecsó Krisztián legújabb könyvére, a Valami népi című regényre már nem kell sokat várni, februártól már a könyvesboltok polcain virít, csakúgy mint a dr. Almási Kitti előadásaiból összeállítót A Te döntésed című kötet. Almási Kitti előadást is tartott a Budapesti Corvinus Egyetemen, a beszámolóból kaphatunk ízelítőt is a megjelenő könyvhöz.   

Végül a kortárs amerikai irodalom fiatal hangjának első regényét is érdemes a polcra helyezni jövőre. Patricia Lockwood Erről nem beszélünk címe könyve a Booker-díj és Nők szépprózai díja rövid listáján is szerepelt idén. A könyv mindössze egy kérdésre keresi a választ: Lehet-e a kutyáknak ikertestvérük? 

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1_1_1.png

Koncertek, amiket váruk - Szentkirályi Lili

2022 bővelkedik világhírű zenészek koncertjeiben. A COVID-járvány kezdete óta először nagyszabású nemzetközi turnékat terveznek, ami szerencsére a budapesi koncertkínálaton is meglátszik. Az általunk legjobban várt koncertek a Red Hot Chili Peppers, az ALT-J, a Pearl Jam és a Tommy Cash .

A Red Hot Chili Peppers-t talán senkinek nem kell bemutatni, az elmúlt 30 év egyik legjelentősebb (funk) rockzenekara. A 2022-es világkörüli stadionturnéjuk június megállója a Puskás Aréna lesz, ahol előzenekarként az ASAP Rocky és Thundercat fog játszani. A turné olyan szempontból különleges, hogy a világslágerek mellett a készülő új albumról is fognak dalokat játszani, illetve a bandából korábban kétszer is kilépő John Frusciante visszatér a turné erejéig.

Az ALT-J napjaink egyik legnépszerűbb indie rock zenekara: aki sokat jár Tesco Disco bulikra, biztosan jópár dalt hallott már tőlük. A viszonylag fiatal zenekar 2022 júniusában a Budapest Parkban fog játszani, ilyen formában Magyarországon először, hiszen korábban csak fesztiválokon, headlinerként játszottak.

A Pearl Jam szintén ikonikus amerikai grunge-rock együttes. A Seattleből származó banda 2022 júliusában érkezik Budapestre, a Papp László Sportarénába. Az Into the Wild-ból is ismert Eddie Veder, énekes, mindig fantasztikus hangulatot teremt a koncerteken, amire hatalmas élményként tekintenek vissza a résztvevők.

Végül pedig TOMM¥ €A$H észt alkotó áprilisban érkezik Budapestre. A rapper és konceptuális művész, korábban táncos, az explicit dalszövegeiről és az elképesztően furcsa, határokat feszegető videoklipjeiről híres. A Dürer kerti koncertjétől is hasonlókat lehet várni: nem egy mindennapi élményben lesz része azoknak, akik elmennek rá.

Kultúra 2022-re: ezeket a filmeket, könyveket és koncerteket várjuk nagyon Tovább
„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_57.jpeg

Hogyan viselkedjünk egy virtuális megbeszélésen? Mit illik és mit nem az első randevún? Mi a szivargyújtás etikettje? Dr. Veszelszki Ágnes tanárnő Illemkalauz című kötetében ezekre és még legalább 500 illemkérdésre is választ kaphatunk. 

2021. 12. 15. Írta: Weller P. Hanna. Fotók: Mészáros Eszter

„Sok évvel ezelőtt az előző munkahelyemen, ahol akkor még tegeződtem a hallgatóimmal, éppen a felettesemmel társalogtam, amikor egy diákom odaköszönt nekem, hogy: na csá. Ez a jelenet akkora döbbenetet váltott ki a beszélgetőpartneremből, hogy elgondolkodtam: valami nem megfelelő az addigi tegeződő oktató-diák kommunikációban.” 

Ehhez hasonló, saját vagy másokkal megesett történetek inspirálták dr. Veszelszki Ágnest az udvariasság témakörének vizsgálatára, illetve legújabb könyvének megírására. A Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék vezetőjének Illemkalauz című kötetét november végén mutatták be a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjában. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_54.jpeg

„A corvinusos alapszakos hallgatóknak egy szabadon választható kurzust terveztem Protokollkommunikáció címmel. Az óra végül nem indult el, ám igen sokat készültem rá, illetve nagy volt a hallgatók részéről is az érdeklődés, ezért elhatároztam, hogy elérhetővé teszem számukra a digitális fiókomban gyűlő anyagokat. A Protokollkommunikáció Facebook-oldalon rövid, egy-két mondatos tanácsokat teszek közzé minden nap 2020 januárja óta.”

Azóta több mint hatszáz bejegyzés jelent meg a közösségi médiában, Facebookon és Instagramon egyaránt. A mindkét felületen többezres követőszámok is jelzik, hogy van igény protokoll- és illemtartalmakra, többek között ez vezetett a könyv megszületéséhez.  

„Sille István és Ottlik Károly könyvei, illetve Görög Ibolya előadásai egészen gyerekkoromtól az életem részét képezték. Úgy gondolom, hogy az illemszabályok nem elavult tradíciókat követnek, hanem jól alkalmazható tanácsokat jelentenek az ünnepeken és hétköznapjainkban egyaránt. Ezt szeretném megmutatni a hallgatóimnak a kurzuson, illetve a szélesebb közönségnek a posztok és az Illemkalauz által.”

A könyvet Czikkely Panni illusztrálta. Az alkotóknak nem ez az első közös munkájuk, Veszelszki Ágnes egyik korábbi kötetéhez, a Netszótárhoz is a grafikus készítette a rajzokat. A Libri Kiadó azonnal felkarolta az ötletet. 

veszelszkiagnes2021_fotomeszaroseszter_24.jpeg

„Az Illemkalauz más, illemről szóló könyvekhez képest sokkal személyesebb hangvételű: hétköznapi történeteket, megtörtént eseteket is tartalmaz, valamint figyelembe veszi azokat az új helyzeteket, amelyek az utóbbi időszakban jelentek meg. Ilyenek a Covid hozta illemszabályok is, ám különösen hangsúlyos részt kapott a kötetben a netikett, azaz a digitális kommunikáció tanácsrendszere.”

Mire figyeljünk csetelés során? Mire ügyeljünk akkor, amikor a közösségi médiában posztolunk? Ezekre a kérdésekre és még sok szituációra találunk javaslatokat, ötleteket, tanácsokat. „Az udvariasság olyan, mint egy levegővel töltött matrac: úgy láthatjuk, nincs benne valódi tartalom, mégis kényelmesebbé teszi az élet keménységét” – írja dr. Veszelszki Ágnes a könyv bevezetőjében.

„Bánjunk tisztelettel egymással! Ez az egymondatos ars poetica fejezi ki a legjobban az Illemkalauz üzenetét.”

„Bánjunk tisztelettel egymással!” – Dr. Veszelszki Ágnessel az Illemkalauz című kötetéről beszélgettünk Tovább
A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

article_nfi_filmioklub2021.jpeg

Hogyan született meg az Eldorádó ötlete, mellyel Bereményi Géza a legjobb európai film díját is elnyerte? A rendezőt Sipos Júlia kérdezte a Filmio egyetemi filmklub idei utolsó vetítésén.

2021.12.12. Írta: Orosz Petra. Borítókép: Nemzeti Filmintézet, képek: Kenéz György 

“Nagyanyám lágyan, fakanállal ütötte a fenekemet a bilire szoktatásnál. Vagyis ez inkább a második emlék. Az első tulajdonképpen nagyanyám arca, amit magamtól már meg tudtam különböztetni. Rájöttem, hogy valaki más is van a világon” - mondja Bereményi Géza első gyermekkori emlékéről. Az Eldorádó című film is ezt az időszakot, életének első tizennyolc évét ábrázolja Eperjes Károly és Pogány Judit főszereplésével, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Filmio filmklub utolsó vetítésén nézhettek meg közösen.

Az Eldorádó 1989-ben bemutatott alkotás, amely elnyerte a legjobb európai film díját, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai a legjobb 53 magyar alkotás közé sorolták. A film egy teljes korszakot felölel, a második világháborútól kezdve az azt követő egyre súlyosbodó elnyomás korszakába, majd az abból kirobbanó 1956-os ellenállásba enged betekintést. A színes és fekete-fehér mű részben a rendező és egyben forgatókönyvíró gyermekkorát meséli el. 

img_5507.jpeg

Az első emlékek akkor kerültek szóba, amikor Sipos Júlia az egyetem kulturális munkatársa a film forgatókönyvének megszületéséről kérdezte a rendezőt. “Tizenhét éves koromban rendőrségi ügyekbe kerültem a Balatonnál, mint afféle Balaton-környéki csavargó. Amikor később harminckét oldalban megírtam ezt a történetet, akkor jöttem rá, hogy ez egy önéletrajzi írásnak is része lehet. Jött a gondolat, hogy kezdjük elölről: mi volt életem első emléke?”

A film mellett szó esett a tavaly megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi könyvről is. “Amikor megírtam az első fejezetet, nem tudtam, hogy életem első 18 évének történetét fogom megírni.” A filmet és a könyvet is összeköti az emlékezés szála. “Az élmények megjelölik a kiemelendő emléket, viszont a többi elsüllyed. Narratívákat gyártunk, amik nem valósak, tehát történeteket kreálunk, de a film 85 százaléka valós történés. Akinek kevés élménye volt, annak kevés emléke van.”

img_5482.jpegAz író sorra veszi élete meghatározó szereplőit, történéseit, a könyvben már egy kicsit részletesebben. A magyar történelem egy szelete mutatkozik meg egy emberközeli történet bemutatásával, amelyben kirajzolódik Bereményi Géza nagyapjának élete a Teleki téri piacon. “Azok a körülmények képeztek ki arra, hogy az ellentmondásosságával együtt fogadjam el a világot. Én nem tudtam rajta segíteni, ő tudott rajtam.” 

A Filmio Filmklub vetítésein több klasszikussal is találkozhattak a diákok az őszi félév során, többek között A tizedes meg a többiek, Körhinta, Hideg napok, A légy, Holtpont, Szerelem és Szegénylegények című filmeket is bemutatták a Corvinus Faculty Clubban. A résztvevők a vetítés mellett egymással vagy a rendezővel beszélték meg az alkotást és a vetítés adta élményeket.

Idén huszonhárom egyetemi karon indított ingyenes filmklubot a Nemzeti Filmintézet. A Filmio streamingrendszerén keresztül kiváló minőségben, digitalizált és felújított magyar filmeket tekinthettek meg az egyetemisták két-három hetente. Sipos Júlia főszervező szerint a program a következő félévben is folytatódik majd, amikor már ‘90-es és a 2000-es évek magyar klasszikusait ismerhetik meg a diákok. 

“A sorozatot a kezdeti szkepszisem ellenére kiváló gondolatnak tartom, mert úgy tapasztaltam, hogy a mai hallgatói generáció nem ismeri ezeket az alkotásokat. Hiányzik a közösségi élmény, a film utáni érzés-, véleménymegosztás, és annak a filmes műveltségnek a megszerzése, ami nemcsak filmelméleti tudást ad, hanem  társadalomtörténeti, kultúrtörténeti hiátust is pótol. Ezt próbáljuk  a FilmioKlubban Alumni tagjainkkal együtt létrehozni, akik  az alkotások mellé személyes tapasztalataikat is elhelyezik, míg a mai hallgatóink pedig egy teljesen originális, mai szempontot emelnek be a beszélgetésekbe.”- meséli Sipos Júlia. 

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből - Bereményi Géza rendező az Eldorádóról Tovább
“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel

kep-20211104-145131-6f8bcccd.jpegAz okostelefonok és az e-bookok rengetegében miért ragaszkodunk továbbra is a könyvekhez? Hogy jött létre a szervezet, amelynek zöld színű könyvesszekerei olvasnivalóval látják el Budapest lakóit? Boda Norberttel, a Közkincs Művészeti és Kulturális Közhasznú Egyesület projektvezetőjével beszélgettünk.  

2021. 11. 24. Vendégszerző: Bennett Zsófia / Képek: Kércz Dorottya 

„Célunk, hogy az embereknek könyvet tudjunk adni a kezébe, azoknak is, akiknek nincs lehetősége arra, hogy besétáljanak egy könyvesboltba és megvegyenek egyet több ezer forintért” – mesél Norbert a Mozgó Könyvek Olvasás Program céljáról.  A program 2014-ben indult azzal a céllal, hogy Budapest utcáin megfizethető áron, minden korosztály, de főként a fiatalok számára biztosítson olvasnivalót. Három könyvesszekérrel kezdtek Kőbányán, Hűvösvölgyben és a MOM Kulturális Központban. Norbert egy évvel a projekt elindulása után csatlakozott a csapathoz annak érdekében, hogy egységes rendszert alakítson ki a szekereken, és a projektet gazdaságilag is működőképessé tegye. Munkája sikeresnek bizonyult, hiszen ma már kilenc budapesti helyszínen válogathatunk jobbnál jobb könyvek közül. 

mozgokonyvek-3_jpg.jpg

 

A könyvesszekérig vezető út 

Egy helyszínen körülbelül 3000 könyv található, amelyek témakör és árkategória szerint vannak rendszerezve. A könyvesszekereken a könyvek jelentős részéhez 500 forintért juthatunk hozzá, emellett 1500 forintért megvásárolhatók ritkább könyvek is, mint például első kiadások vagy dedikált példányok. A könyvesszekerekre kerülő könyveket több forrásból gyűjti be a Mozgó Könyvek csapata. „Van több csapatunk is, akik járják a várost, fel  is vásárolunk könyveket, de szerencsére rengeteg adomány érkezik be hozzánk”  - mondja Norbert. 

Miután beérkeznek a könyvek, a kollégák kiválogatják azokat, amelyek belső és külső minőség szempontjából is felkerülhetnek a szekerekre. A külső minőség azt jelenti, hogy szakadt, ázott vagy rossz minőségű könyvek nem kerülhetnek a kínálatba, ezeket visszaforgatják. Benedek Patrik szakmai vezető szavaival élve „a papírmennyországba kerülnek”. A belső minőséget egy fokkal nehezebb meghatározni.

„Belső minőség szempontjából az elsődleges szempont az, hogy milyen értéket képvisel a könyv kulturálisan, vagy mennyire hasznos” - mondja Patrik. 

 

mozgokonyvek-7_jpg.jpg

Két esetben fordulhat elő, hogy belső minőség miatt kiszelektálnak egy könyvet. Egyrészt vannak olyan könyvek, amelyekből nagyon sokat nyomtattak, mert képviselték az akkori kor eszméit, és szívesen olvastatták az emberekkel: ide tartoznak például Moldova György vagy Berkesi András regényei. Ezeknek az íróknak vannak nagyon jó regényeik is, viszont abból adódóan, hogy rengeteg van belőlük, gyakran szelektálni kell műveiket. Másrészt vannak olyan szakkönyvek, tankönyvek, amelyek már egyáltalán nem felhasználhatóak, mivel a tartalmuk elavultnak számít egy-egy szakterületben.

Az a célunk, hogy az olvasók folyamatosan minőségi olvasnivalóval legyenek ellátva” - mondja Norbert. 

Kik a könyvterjesztők? 

A Mozgó Könyvek csapata 10-15 főből áll, akik a háttérből támogatják a projektet: ez a létszám a vásárlókkal nap mint nap kapcsolatot tartó könyvterjesztő kollégákkal egészül ki. A könyvterjesztők feladata, hogy segítsék a vásárlókat a válogatásban, és naponta új könyvekkel frissítsék a kínálatot. 

A könyvesszekereken dolgozó munkatársak gyakran egyetemisták, mivel a választható délelőtti és délutáni műszakok rugalmas munkavégzést tesznek lehetővé. Egy új kollégának körülbelül 3-4 hétig tart megtanulni a könyvterjesztéssel járó feladatokat: a betanulási folyamatot egy oktatásvezető kolléga támogatja, aki egy működő szekéren mutatja be az újoncoknak azt, milyen szisztéma szerint épülnek fel a mozgó könyvesboltok. 

Ha te is szeretsz olvasni, és érdekel a könyvesszekerek világa, jelentkezz könyvterjesztőnek az info@mozgokonyvek.hu e-mail-címen! 

Az olvasás helyzete a digitális világban 

A könyvesszekér mindenkinek való. Bár Norbert elmondása szerint a vásárlók jelentős részét fiatalok teszik ki, mindenki talál magának valamit a kínálatban. „Kismamák a mesekönyveket keresik, az idősebbek az irodalom felé orientálódnak, de nagyon sok a fiatal vásárló is. Szép számban vesznek ők is magyar és világirodalmi műveket, aminek kifejezetten örülünk.” 

kep-20211104-145131-942b1243-min.jpeg

Az okostelefonok és e-bookok világában, ahol újságok helyett online cikkeket olvasunk, könyvek helyett pdf-eket vásárolunk, felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a digitalizáció ellenére sokan továbbra is ragaszkodunk a könyveinkhez. Norbert szerint

„a könyvet nem fogják elfelejteni az emberek, mert olyan emlékeket idéz fel bennük, amiket egy táblagép nem tud pótolni.” 

A könyveknek van hangulata, különleges illata, amely minden olvasás alkalmával élményt nyújt számunkra, ezt nem pótolhatja egyetlen digitális eszköz sem. A könyveinkhez kötődünk, mivel élményeink és emlékeink fűződnek hozzájuk. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az online olvasás helytelen lenne, azonban Norbert szerint nem hasonlítható az élmény a papíralapú könyvekhez.  

Online könyvesszekér és a járványhelyzet 

Bár a Mozgó Könyvek az ikonikus zöld színű könyvesszekereiről ismert, sokan nem tudják, hogy 2019-től már online térben is válogathatunk a pár száz forintos könyvek közül. Az online könyvesszekér ötlete a zord téli időszak áthidalása kapcsán merült fel a csapatban, mivel a téli mínuszok gyakran lehetetlenné tették a téli nyitvatartást. Két évvel ezelőtt indult útnak az online könyvesszekér, ami hatalmas sikert aratott. 

kep-20211104-145132-32fb883a-min.jpeg

A webshop a könyvesszekerek szisztémájára épül, ugyanolyan kategóriákban találhatók meg a könyvek, mint az utcai szekereken. Annak érdekében, hogy mindenkinek legyen lehetősége számára érdekes könyvekből válogatni a webshopon, egy vásárló egyszerre csak öt könyvet rendelhet. Az online könyvesszekér nem csak a hidegebb telek alatt, hanem a járványhelyzetben is komoly szerepet játszott, hiszen a boltokhoz hasonlóan a könyvesszekereket is be kellett zárni. Annak érdekében, hogy a hátrányosabb helyzetűek kezébe is könyvet adhassanak, a webshopon létrehozták a 0 forintos könyvek kategóriát, így bárki ingyenesen, anyagi helyzettől függetlenül olvasnivalóhoz juthat.  

Könyvesszekerek Budapesten túl 

A Mozgó Könyvek projekt hosszú távú céljai között szerepel a regionális terjeszkedés: Budapesten kívül jelenleg különböző rendezvényeken és fesztiválokon találkozhatunk velük. Az online felületnek köszönhetően a párszáz forintos könyvek azonban nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden pontján olvasnivalóval láthatják el az érdeklődőket.   

Budapesten olyan szolgáltatások rejtőznek, melyekről azt hihetjük, hogy a digitális korban haldokolnak. Azonban az analóg fotózás, a társasjátékozás és a bakelit lemezek a reneszánszukat élik, a használtkönyv-kereskedések pedig továbbra is részét képezik a nagyvárosi kultúrának. Az anno21ben a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakán tanuló hallgatói csoport projektje, melynek célja felderíteni, hogy a fiatal generáció mennyire vonzódik digitális mindennapjai mellett az analóg tevékenységekhez. Tarts velünk, és ismerd meg a többi történetet is! Ha pedig kíváncsi vagy, hogy mit gondolnak erről a szakértők, gyere el a Magvető Caféba, és formálj véleményt Te is! Részletek itt

“A könyv olyan emlékeket idéz fel bennünk, amiket egy táblagép nem tud pótolni” – Interjú a Mozgó Könyvek projektvezetőjével, Boda Norberttel Tovább
,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról

chika_n_attila.jpg

Szeptember elején jelent meg a Vállalatgazdaságtan tankönyv legújabb kiadása, melynek szerzője Chikán Attila akadémikus, közgazdász és már közel 50 éve pályán lévő pedagógus. Miben változott a tankönyv az első kiadás óta? Hogyan lesz aktuálisabb a Vállalatgazdaságtan-oktatás?

2021. 10. 15. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Chikán Attila

Magyarország gazdasági minisztere 1998-1999-ben, a Richter Gedeon felügyelő bizottságának elnöke, a Mol Nyrt. felügyelő bizottságának alelnöke, a Rajk Szakkollégium alapító igazgatója, a Vállalatgazdaságtan Intézet vezetője. A felsorolás egy emberről, Chikán Attila professzorról szól, aki a Corvinus jogelődjén végezve egy percig sem hagyta el az egyetemet:

Rengeteg társadalmi tisztséget töltöttem be, de közben mindig az egyetemen voltam, ez nem változott.

Pályáját 1992 óta kíséri a Vállalatgazdaságtan tankönyv, melynek hatodik kiadása idén jelent meg. Chikán Attila elmondta, hogy egy új kiadás mögött általában két évnyi kemény munka áll. ,,Ez nem azt jelenti, hogy két évig éjjel-nappal ezen dolgozom, de az időm jelentős részét ez teszi ki, és ilyenkor az embernek hinnie kell abban, hogy ennek van értelme’’.  30 év alatt több, mint huszonötezer hallgató alapozta meg gazdasági ismereteit e  könyv segítségével, ami még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Így, hogy ennyi hallgató tanul a könyvből, az ember érzi azt, hogy ennek van jelentősége és értelme – mondja a professzor úr.

A könyv az első kiadás óta sokat változott. Akkor az üzenete ennyi volt: ,,a piacgazdaság jobb, mint a tervgazdaság’ - mondja a professzor, ehhez képest az új, bővített kiadás már olyan aktuális problémákra, kihívásokra, koncepciókra is rávilágít, mint az ipar 4.0, a technológiai fejlődés vagy épp a klímaválság.

Az új tankönyv két jelentős aspektusban különbözik az eddigiektől. ,,Egyrészt van benne egy általános szemléletváltozás, másrészt pedig konkrétan olyan új témák, amelyek pár évvel ezelőtt még nem voltak ennyire relevánsak’’ –  részletezi a könyv szerzője.

Az általános szemléletváltásra azért volt szükség, mert a digitalizáció, a globalizáció és az ehhez kapcsolódó ideológiák, a fenntarthatóság kérdése és ezáltal a vállalati társadalmi felelősségvállalás napjainkban sokkal mélyrehatóbban jelennek meg. A könyvben nagy súlyt kapnak a gyakorlati példák is, a 3D nyomtatás például nem tartozik szorosan a törzsanyaghoz, mégis szó van róla, hiszen egyre gyakrabban jelenik meg a vállalati tevékenységben.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha már aktualitásokról van szó, akkor a mindennapjainkat beárnyékoló világjárvány mennyire érvényesül a könyvben és a szemléletmódban. Chikán Attila ugyanakkor nem szerette volna, ha a világjárvány áthatja a tankönyvét, hiszen ahogy mindannyian, ő is bízik abban, hogy ez nem tart örökké. ,,A könyvet gyakorlatilag a Covid kellős közepén írtam, így akár minden témával kapcsolatban felmerülhetett volna, hogy hogyan hat majd rá a pandémia’’.

Tapasztalatai szerint a világjárvány ráerősített néhány olyan (gazdasági) tendenciára, ami feltörekvőben volt az életünkben. Erre a legszemléletesebb példa a home office jelensége, amely létezett korábban is bizonyos területeken, azonban csak tavaly került be igazán a köztudatba, amikor ez volt az egyetlen rendelkezésre álló lehetőség. 

home_office.jpg

Kép: Yasmina H, Unsplash

A tankönyv szorosan összefonódik a Corvinus összes gazdasági alapszakján oktatott Vállalatgazdaságtan nevű tárggyal, melynek célja, hogy biztos alapot adjon az üzleti tanulmányok folytatásához, a specifikusabb tárgyak elsajátításához.

Nyilvánvaló, hogy egyetlen tárgy során nem lehet mindent megtanítani, azt szerettük volna elérni, hogy ez egy szemléletformáló, fogalmi alapozó tárgyként jelenjen meg – mondja Chikán Attila.

A Corvinuson egyébként több, mint 1000 diák hallgatja idén is a tárgyat alap és emelt szinten illetve egy tanulmányi verseny is kapcsolódik hozzá. Chikán Attila szerint a Corvinus Egyetem környezete – legyen szó a Vállalatgazdaságtan Intézetről vagy az éppen zajló átalakulásról – nagyon támogató és inspiráló abban, hogy valaki tankönyvet írjon, és ezzel aktívan formálja az egyetemi életet, az üzleti gondolkodást és a gazdasági szakokat is.

b_v_173_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A letölthető formában már létező tankönyvhöz e-könyv változat is tervben van, ami interaktív módon tenné élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulást. Chikán Attila elmondta: ,,a diákoknak és a tanároknak is megvan az igénye arra, hogy az informatika segítségével újfajta módon oktassunk, új módszereket implementáljunk az oktatásba’’.

Azt is hozzátette azonban, hogy a nyugati példákból kiindulva egy ilyen könyv megalkotása akár 20-30 ember munkáját is igényelheti, különösen az informatikus szakemberek közreműködését, akik életre tudják kelteni azt a tananyagot, amelyet a hagyományos tankönyvek már minden értelemben kimerítenek.

A 2020-as Vállalatgazdaságtan tankönyv több értelmezésben is ,,egyfajta fejlődési pálya vége’’ a professzor szerint. A pedagógiai szemléletmód ugyanakkor nem szakad meg itt,  Chikán Attila a Rajk Szakkollégium elnökeként és egykori alapítójaként továbbra is minden évben tart kurzusokat, illetve néhányszor vendégelőadóként is feltűnik gazdasági tárgyak elméleti óráin.

A vállalati és közéleti kapcsolataim nagyon erősek, de én mindig is elsősorban pedagógus voltam, és az is maradok - mondja jövőbeni terveiről Chikán Attila.

,,Mindig is elsősorban pedagógus voltam” – Chikán Attila az új Vállalatgazdaságtan könyvről és az oktatásról Tovább
Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

book-1769228_1920.jpg

Egy éves születésnapját ünnepli a Közgazdász Online könyvajánló sorozata! Egy év után már előfordul, hogy sokáig gondolkodom egy-egy könyvajánló témáján, és ilyenkor egy megszokott formulát szoktam alkalmazni: megnézem, milyen irodalmi évfordulók, ünnepek vannak a napokban. Ez történt most is, így a szokásosnál kicsit személyesebb megközelítésben hoztam nagyregényt, naplót és eposzt is.

2021.02.28. Írta: Sipos Sára, borítókép: congerdesign, Pixabay

a_nyomorultak.jpgVictor Hugo: A nyomorultak

Kép: rukkola

Victor Hugo - aki február 26-án született - klasszikusához igazán nosztalgikus emlék fűz: moziban láttam először. A 2012-es énemet igazán elragadta a film, és bevallom, a mostanit is. Nem tudtam szabadulni egy ideig a musicaltől, majd elolvastam az eredeti művet is - ez volt az első ekkora lélegzetvételű olvasmányom.

Nem kertelek, ezt a könyvet elolvasni nagy vállalkozás. Olyasmi, mintha az ember belevágna a Karamazov testvérekbe, a József és testvéreibe vagy a Párhuzamos történetekbe. Sokáig tart, de kifizetődő. Első pillantásra úgy tűnhet, túl sok időt emészt fel egy ilyen mű elolvasása, de az igazság az, hogy ezek a nagyregények sok szempontból tudnak annyit, mintha több rövidebbet olvasnánk el.

A történet főhőse Jean Valjean, aki börtönben ül, majd kiszabadul, és megpróbál jó útra térni - röviden. Hosszan pedig ott az a 1200-1300 oldal, amiben szó van többek között érdekes emberekről, emberi természetről, erkölcsről, törvényről, történelemről, társadalomról és érzelmekről is. Victor Hugo bemutatja Franciaországot, a 19. századot, de tovább is megy ennél: örök témákat penget meg - bár ennyi oldalban van is rá hely, ez tény. A lényeg, hogy értékes és érdekes élmény nagyregényeket olvasni, vágjatok bele!

4213121_5.jpgSzabó Magda: Nyusziék

Kép: Libri

Nem szoktam olyan könyvet ajánlani, amit nem olvastam el - most azonban kivételt teszek. Egy kezemen meg tudom számolni, hány könyvet hagytam félbe. Nem azért, mert minden olvasott mű tetszett, hanem mert a bennem lakozó rátarti büszkeség ebben képes megnyilvánulni. Így ha valamit nem fejeztem be hosszabb-rövidebb idő alatt, akkor annak mindig volt valami különös oka.

Így történt Szabó Magda Nyusziék című művével: az írónő Szobotka Tiborral való házasságát, közös életük első időszakát írja le naplójában. Az 50-es évek nyújt keretet ennek a szerelemnek: az együtt töltött idő, a közös munka, a nehéz körülmények ellenére is iszonyatos erővel jelenlévő boldogság hatja át. Betartom, amit ígértem: ez évfordulós cikk, Szobotka Tibor halálának évfordulója épp a hétvégére esik.

Szeretem Szabó Magdát. Ha valaha bárki feltenné nekem azt az iszonytató kérdést, hogy ki a kedvenc íróm, és nem kerülhetném el a válaszadást, biztosan felmerülne a neve. Mindig úgy éreztem, tudott és tud valamit az emberekről, valami titkot. De ha figyelve, mélyen, értőn olvassuk, átadja, megosztja velünk.

A Nyusziékból pár oldalt olvastam, és félretettem: tudtam, hogy akkor és ott én nem fogom megérteni ezt a könyvet. Segített feldolgozni, hogy ez is lehet jó döntés. Sőt, most már azt is tudom, mikor veszem majd elő ezt a művet. 

kalevala-annotated.jpgKalevala

Kép: Kobo

Tudtátok, hogy február 28. a Kalevala ünnepnapja Finnországban?

Én nem tudtam, de így legalább van rá indokom, hogy egy eposzt ajánljak olvasásra. A Kalevalához fűződő sztorim, hogy ezt a könyvet vettem ki életemben először könyvtárból. Eredetileg a Harry Potterért mentem az általános iskolai könyvtárba, de - micsoda történet - nem mertem megkérdezni, merre van. Hiszen akkor biztos rájönne a könyvtáros néni, hogy nem voltam még korábban a könyvtárban! De helyette 11 évesen megtaláltam a Kalevalát. Beleolvastam, és furcsa atmoszféra lengte be a művet. Nem vagyok benne egészen biztos benne, hogy ennyi idősen minden értettem egy ilyen nyelvezetű eposzból, de ez nem is gond.

A Kalevala finn nemzeti eposz, teremtéstörténet, melyet Elias Lönrot állított össze, főleg hősi énekekből, epikus szövegekből, folklór anyagokból. Később nagy hatással volt az irodalomra, többek között Tolkien is inspirálódott belőle a Gyűrűk ura megírása előtt.

Verses történeteket tartalmaz, és a világ teremtésével kezdődik. A finn nép életét, kulturáját, mitológiáját taglalja, miközben nem mindennapi hősök háborúznak, házasodnak vagy csak élik a hétköznapjaikat. Később újraolvasva igazi szociológiai kincsesbánya is. Ha érdekel, hogyan alakítja ki egy nép a saját mitológiáját, hogyan olvad bele az az élet szövetébe, akkor kitűnő olvasmány.

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része Tovább
Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

pexels-leah-kelley-373465.jpg

A január gyakran az újrakezdésről, új szokások kialakításáról szól, és szívesen keresünk olyan gondolatokat, melyek ebben segítségünkre vannak. Új szokásnak remek az olvasás - a 2021-es év első könyvajánlójában három regényt hoztunk, melyeket bármikor érdemes elolvasni, de az év kezdetén különösen inspirálók lehetnek.

2021.01.17. Írta: Sipos Sára, borítókép: Leah Kelley, Pexels

616229_5.jpgSzerb Antal: Utas és holdvilág

Kép: Libri

Az Utas és holdvilágot remélem senkinek sem kell bemutatni - erre rávilágít például a Libri 2020-as Könyvtérképe is, ahová olvasók tölthették fel a kedvenc könyveiket. Szerb Antal klasszikusa a Harry Potter-sorozat után a második helyet foglalta el, ezzel pedig az első számú magyar kedvenc. De nem ez az első és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy ezt a könyvet a kedvencek és a legnagyobbak között emlegetik.

A regény főszereplője Mihály, aki friss házasként nászútját tölti Olaszországban. Mégis elszökik felesége mellől, keresi fiatalkorát, illetve annak szereplőit. Utazik testben és lélekben is: polgárság és szökés, felnőttség és fiatalság, élet és halál között, miközben saját magát keresi. A regény kezdete és zárása sokaknak ismerős lehet:

A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.

És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Elsőre ugyan nem tűnik klasszikus újévi könyvnek Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, azonban olyan mély emberi gondolatokat ír le és szabadít fel, melyek méltán teszik az egyik legnagyszerűbb művé. Önmagunk keresése, az élet és saját lelkünk tereinek feltérképezése örök feladat, de talán könnyebben eszünkbe jut foglalkozni vele egy új év kezdetén. Bárkinek, bármikor ajánlom vagy inkább mindenkinek, mindenkor: bűvös, zseniális, időtlen könyv.

5677878_5.jpgEdith Eva Eger: A döntés

Kép: Libri

Edith Eva Eger pszichológus könyve 2017-es megjelenése óta elismert, olvasott, szeretett, és a toplisták élén van. Az írónő Kassáról származik, 1944-ben innen Auschwitzba deportálták - ekkor csupán 16 éves volt. Családjából csak ő és nővére élték túl a haláltábort. Később pszichológusnak tanult, melyről így ír könyvében:

"Elmondtam az igazgatómnak: azon gondolkodom, hogy megszerzem a doktorátust pszichológiából. De nem bírtam úgy elé tárni az álmomat, hogy kifogásokat ne keressek. – Nem is tudom – mondtam –, mire befejezem az iskolát, ötvenéves leszek. – Rám mosolygott. – Így is, úgy is ötvenéves lesz – mondta.”

Ma már klinikai szakpszichológusként dolgozik, és többek között poszttraumás stresszel küzdőknek vagy bántalmazást átélt embereknek segít. A döntés című könyve egyrészt megemlékezés: saját életét meséli el benne. Mégis sokkal több ennél: arról szól, hogyan lehet jól élni. Saját életének tapasztalataiból és szakmájának tudásából építkezve ad tanácsot, hogyan lépjünk túl a testi-lelki sebeken, dolgozzuk fel a múltat, és döntsünk a boldogság, az öröm, a szabadság mellett. Nem elcsépelt fordulatokkal találkozunk a műben, hanem mély, igaz, tanító gondolatokkal. Az újrakezdéshez tökéletes társ lehet ez a könyv! 

3275131_5.jpgGárdos Péter: Hajnali láz

Kép: Libri

Gárdos Péter kortárs író, filmrendező első könyve 2010-ben jelent meg, majd filmet is készített a regény alapján. Egy - a rendezővel való beszélgetéssel egybekötött - filmvetítésen láttam először a filmet: megfogott a történet szépsége, finomsága, így jutottam el a regényhez is.

Az író-rendező saját szüleinek állít emléket a műben, elmeséli Miklós és Lili történetét. Megismerkedésük nagyon különleges: Svédországban kezdenek levelezni egymással. A II. világháború után a koncentrációs táborokból kiszabadultakat különböző szanatóriumokban, kórházakban ápolják. Itt tölti mindennapjait Miklós is, akinek súlyos betegsége miatt nem adnak már sok időt az orvosok. Ekkor dönti el, hogy leveleket ír magyar, szintén Svédországban ápolt nőknek, és feleséget keres. Több mint 100 levelet küld el, így ismerkedik meg az elragadó Lilivel. Először a személyes találkozást kell megszervezniük, majd egymásba szeretnek, és közösen új életet kezdenek.

A műre az élet szerelmes regényeként hivatkoznak, és valóban egyszerre fájdalmas, mégis életigenlő: olvasóként megtanulunk priorizálni a saját életünkben az élmény hatására.

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében Tovább
A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban

Dubéczi Zoltánnal, a jegybank oktatási programjainak főkoordinátorával beszélgettünk (I. rész)

b_v_173.jpg

Színvonalemelés, nemzetközi mércék, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Néhány hete az egyetem könyvtárában átadták az MNB Könyvsarkot, többek között erről is beszélgettünk Dubéczi Zoltánnal, a jegybank elnöki főtanácsadójával, az MNB oktatási programjainak főkoordinátorával.

2020.12.11. Írta: Kovács Máté, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Az MNB és a PABooks az elmúlt években számos új tudományos munkát adott ki közgazdasági, pénzügyi, geopolitikai és menedzsment témákban.

Az MNB Könyvsarok programot azért találtuk ki, hogy a témákban született könyveket, kiadványokat az MNB-vel együttműködő egyetemek hallgatói részére az egyetemi könyvtárakban elérhetővé tegyük

– mondja Dubéczi Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója. A gyűjteményben az MNB saját könyvei mellett folyóiratok és egyéb kiadványok is helyet kapnak majd.

dr_dubeczi_zoltan_portrek_highres-0513-kozeli.jpgAz első gyűjteményt szeptember 1-jén adták át a Pécsi Tudományegyetemen, ezt további egyetemek könyvtárai követik. Pécsett szeptemberben még lehetett rendezvényt tartani, a Corvinuson a járvány miatt már nem. “Azzal, hogy a Könyvsarok tábla felkerült, és a könyveket elhelyezték, átadtuk az MNB Könyvsarkot és használhatják a hallgatók. Az MNB Könyvsarkot az időközben megjelenő újabb könyvekkel félévente frissíteni fogjuk. Remélhetőleg fél év múlva, az akkor érkező könyvcsomag átadása alkalmából már szervezhetünk programot is, később pedig további szakmai programokat is tervezünk.”

„Az MNB könyvek nagy terjedelmű, vastag, majdhogynem kódex méretű könyvek, melyeket évről-évre adunk ki” – mondja Dubéczi Zoltán. „Ilyen például az Egyensúly és növekedés, a Versenyképesség és növekedés, az Etikus közgazdaságtan vagy a Modern jegybanki gyakorlat.”

Vannak olyan MNB kiadványok, amelyek meghatározott időközönként jelennek meg. Ilyenek például a Pénzügyi stabilitási jelentés, az Inflációs jelentés vagy a Lakáspiaci jelentés. Akadémiai szinten is jegyzett folyóirat a Hitelintézeti Szemle, melynek kínai nyelvű válogatáskötetei is vannak.

A jegybank alapítványának könyvkiadója, a Pallas Athéné Books könyvei is kiemelt szerepet kapnak. Elsősorban külföldi egyetemi kiadók könyveit adják ki magyarul, pár hónappal az eredeti megjelenésük után.

„A könyvsarok tehát az MNB könyvekből, az MNB rendszeres és eseti kiadványaiból, a Hitelintézeti Szemléből, geopolitikai témájú könyvekből és a PABOOKS könyveiből áll össze.”

Dubéczi Zoltán szerint „fontos, hogy egy helyen elérhető legyen mindaz a szellemi termék, ami könyvekben, folyóiratokban, szakmai kiadványokban testesül meg.

"A hallgatók ezt látva tudhatják, hogy a könyvtárban kereshetik az MNB és a PABooks kiadványait."

A kiadványok negyedévente, a könyvek egy-két hetente jelennek meg, ezért a könyvtárat is folyamatosan frissíteni fogják.

Az MNB Könyvsarok nemcsak országos, hanem Kárpát-medencei program. „Határon túli, magyar nyelvű képzéseket is folytató egyetemekre, karokra is szeretnénk eljuttatni ezeket a könyveket. Az erdélyi és felvidéki hallgatók számára is kiváló lehetőség, hogy az MNB Könyvsarok könyveit ingyen olvashatják és tanulhatnak belőlük.”

b_v_219_1_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gyakorlatiasság, nemzetköziesítés, verseny és utánpótlás

Miért van szükség arra, hogy az MNB szerepet vállaljon a felsőoktatásban? Dubéczi Zoltán szerint az a céljuk, hogy emeljék a magyar közgazdaság-tudományi képzés színvonalát. „Azt szeretnénk, hogy több gyakorlati ismeret, több gyakorlati tudás kerüljön be az oktatásba”.

Fontosnak tartjuk a nemzetköziesítést is. Célunk, hogy minél több külföldi oktató jöjjön Magyarországra, valamint ösztöndíjakat adjunk magyar hallgatóknak, hogy menjenek külföldre tanulni

– mondja az MNB elnöki főtanácsadója. „Ennek érdekében több száz külföldi oktatót, jegybanki vezetőt hívtunk meg, ezt jellemzően mi finanszíroztuk. Ez a vírus miatt megakadt, de online is próbáljuk folytatni”.

Az utánpótlásképzés sem elhanyagolható szempont. „Van egy olyan célunk is, hogy szélesítsük azt a bázist, ahonnan a Magyar Nemzeti Bankhoz kerülnek a fiatalok, és javítsuk a felkészültségüket. Tehát magunkra is gondolunk, amikor a Corvinus különböző programjaiban részt veszünk.” Dubéczi Zoltán azt mondta, a hallgatók közül most is sokan dolgoznak gyakornokként vagy pályakezdőként az MNB-nél.

A verseny az egyetemek és a hallgatók között egyaránt fontos szempont, amit a jegybank elnöki főtanácsadója is kiemelt. „Az MNB 2016-ban hívta életre Kiválósági Ösztöndíjprogramját, mely nagy sikerrel működik immár ötödik éve."

A tanulmányok támogatása mellett egyértelmű cél, hogy növeljük a versenyt, ami jobbnál jobb teljesítményt hozhat elő.

A Corvinus is részt vett az MNB Könyvsarok programban Tovább
Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat?

borito_1_1.jpgVan Gogh napraforgókkal, az impresszionisták idilli tájakkal vagy Andy Warhol a fényképeivel házhoz jönnek. A művészeti albumok segítségével mindenképp. Ha szívesen befogadnád őket, hogy mindennapos vendégek legyenek, számos kiadó rengeteg könyve közül választhatsz - bevezetünk ebbe a különleges világba.

Írta: Bera Viktor, Sipos Sára / Képek: Bera Viktor

Szeretünk múzeumba járni, kiállítást látogatni, az elmúlt hónapokban pedig bebizonyosodott, hogy még otthonról is megtehetjük - digitálisan. A művészet megtapasztalásának jó módja virtuálisan bejárni a világ legnagyobb múzeumait, bár időszaki kiállítások ritkán elérhetők. De mi van akkor, ha a kedvenc képeinket, festményeinket, kiállításunkat később is szeretnénk közelről megvizsgálni, újra és újra elővenni - mindezt kézzel fogható formában? 

Ezt a célt szolgálják a művészeti albumok és kiállítás katalógusok. Ezek tulajdonképpen olyan nagyméretű könyvek, melyek önmagukban hordozzák a művészetet. A téma pedig végtelen: egy művész életrajza, korszaka, egy stílusirányzat bemutatása, egy korszak egész művészettörténete, témát bemutató gyűjtemény vagy akár egy város. Ha pedig egy konkrét kiállításba szeretsz bele, általában kiállítási katalógus is készül belőle: ennek segítségével bármikor újra végigjárhatod. A kiállítás ideje alatt a múzeum shopokban lehet megvenni a katalógust, de a szemfülesek a raktárürítések alkalmával fillérekért juhatnak hozzá jobbnál jobb könyvekhez.kep1_3.jpg

A művészeti albumok általában közérthetően, gyönyörű képminőséggel közölnek tudást. Így egyszerre szórakoztatóak, ámulatba ejtőek, inspirálóak és tanítók is. Ráadásul a vizuális média sokkal szebben mutat minőségi nyomtatásban, mint képernyőn. Este bekuckózni Korniss Péter képeivel vagy egy kávézóban lapozgatni Kandinszkij albumát máris kiszakít a mindennapokból. Nemcsak nekünk, olvasóknak jók ezek a könyvek, akár kortárs művészeket is segíthetünk a megvásárlásukkal.

A művészeti albumok kiadása szinte külön iparág, hiszen az átlagos könyvekhez képest a papír, a nyomtatás, a tinta mind jobb minőségű. Épp ezért borsos áruk lehet, bár elég gyakoriak az akciók. A speciális nyomtatás és minőség speciális kiadókat is igényel: hamar visszatérő nevekkel találkozunk.

kep2_3.jpg

A legnagyobb név a szakmában a kölni Taschen kiadó, akiknek néhány nagyvárosban van csak márkaboltja. Itthon könyvesboltokban vagy antikváriumokban bukkanhattok egy-egy könyvükre. Akár a saját oldalukról is lehet rendelni vagy csak inspirálódni. Nagy számban megtalálhatóak a kiadványaik a Klauzál téri Klauzál13 boltjában, amit csak “raklaposként” szokás emlegetni - mivel ezeken tárolják a művészeti albumokat. Itt bele lehet nézni rengeteg könyvbe, így nem kell vakon rendelni sehonnan. 

A Taschen képregények kiadásával kezdte a 80-as évek elején, pár év múlva pedig már a művészeti könyvek következtek. Azóta is mindenféle művészeti ág megtalálható - nagy klasszikusoktól a felfedezésre váró fiatal zseniig,  konyhaművészettől kezdve a képzőművészeten keresztül a divatig. Vannak különálló albumok, gyűjtői csemegék csillagászati árakon, de megfizethető művészeti sorozatok is.

kep3_1.jpg

A legnagyobb múzeumoknak természetesen saját kiadójuk van. Itt készülnek a kiállítás katalógusok, de tematikus vagy egy-egy művészt bemutató albumokat is találunk. Itthon a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum és Vasarely Múzeum  közös kiadója remekel ebben a szerepben. A gyönyörű, igényes, minőségi példányokba belenézhetünk mindegyik Múzeum Shopban vagy a webshopban is. Külföldről, egy-egy méltán híres múzeumból pedig szép ajándék vagy emlék lehet - csak legyen hely neki a bőröndben.

Személyes kedvencünk a hazai Vince kiadó, ami külföldi albumok forgalmazása mellett számos kevésbé ismert hazai gyöngyszem kiadásáért is felel. Ehhez pedig három bolt is párosul, köztük a Klauzál13. Magukról így nyilatkoznak:

"Kiadványaink a világra nyitott, érdeklődő emberekhez szólnak. Gyakorló és tanuló értelmiségiekhez, akik kedvelik a tudomány- és a művészetközi gondolkodást, ezért szívesen forgatnak olyan köteteket, amelyek a szakírás és az ismeretterjesztés határán mozognak, mindkét megközelítés módszerét alkalmazzák."

Ha már azt sem tudod, melyik művészeti album legyen az első és kissé elveszett vagy a témában, azt javasoljuk, hogy egy átfogó művészettörténeti könyvvel kezd a kalandozást. Ez segíthet eldönteni, hogy legközelebb melyik művész, festő, fotós, korszak vagy stílus “saját” könyvére ruházz be. 

2020. augusztus 18.

Múzeumi élmény otthon - Avagy miért szeretjük a művészeti albumokat? Tovább
Észak-Korea rejtett titkai

Észak-Korea rejtett titkai

Élet a világ “legnagyszerűbb” diktatúrájában

pic1_1.png

Észak-Korea egy sötét folt a köztudatban. A működéséről és az ott élő emberek életéről szinte semmit sem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy már több, mint 30.000 ember szökött el a brutális rezsim láncai alól. A lány hét névvel című könyv, ami egy észak-koreai szökés rejtelmeibe enged betekintést, a kegyetlenségről, a bátorságról és a felnőtté válásról szól.  

Írta: Belayane Najoua

Hyeonseo Lee  története először egy 2013-as Ted Talk-os műsor során látott napvilágot, amit ma már több mint 16 millióan láttak. Hyeonseo ekkor már Amerikába emigrált, és az online beszédei, illetve a menekültek segítésében való aktivista tevékenysége miatt kereste meg őt a Ted Talk műsor. (videó) Habár a műsora nagy népszerűségnek örvendett, igazán csak a 2015-ben megjelent A lány hét névvel című könyv után került be a köztudatba, ami nemcsak egy vakmerő és bátor utazást ír le, hanem egyben egy fejlődéstörténet is végigkísérhetünk.

Szökési történetek számokban

Ámbár Hyeonseo Lee lett a legismertebb észak-koreai disszidens, azt azért tudnunk kell, hogy nem ő az egyetlen, aki ki akart szabadulni a kegyetlen diktatúra karmai alól. A lány hét névvel című könyvben leírt történetet tekinthetjük egy cseppnek az óceánban, ami rávilágít az Észak-Koreával kapcsolatos tudatlanságunkra. 

1953 óta (Koreai háború vége) több mint 30.000 észak-koreai állampolgár szökött meg az országból (forrás). A legtöbben a kínai határnál kezdik meg hosszú és kimerítő utazásukat, hogy onnan később, az egyik környező országba (Laosz, Thaiföld, Vietnám stb.) meneküljenek, végül pedig Dél-Koreába jussanak. 

Hét szokás, ami korlátozza az észak-koreaiak életét

1. A családokat 51 kasztba sorolják, attól függően, hogy mit csinált az apa családja az 1948-as államalapítás során. Az 51 kaszt építi fel a szongbun rendszert. A családok lehetnek rendszerhűek, ingadozók vagy ellenségesek. Az 1-51-ig terjedő skálán e három besorolás fokozatai találhatók.

2. Az általános iskolától kezdve kemény önkritikát kell gyakorolnia az összes állampolgárnak. Erre az “élettisztító gyűléseken” kerül sor, ahol mindenkinek fel kell állnia és megvádolnia valakit valamivel (ami talán meg sem történt), és a vádlottnak minden esetben be kell vallania a tettét (amit talán el sem követett).

3. A nőknek tilos nadrágot viselniük nyilvános helyen, mivel az ország vezetői úgy tartják, hogy a koreai nőknek nem való a nadrágviselet. Ha valakit rajtakapnak, akkor bírságot kell fizetnie, és ha nem akarja, hogy a személyi igazolványként működő kis könyvébe nyoma maradjon a kihágásnak, akkor még a kenőpénz erejét is alkalmaznia kell.

4. Az állam vezetőjének (jelen esetben Kim Dzsongun-nak) a képét minden lakásban ki kell akasztani és csak egy speciális, direkt erre a célra használt kendővel lehet tisztítani. Ha egy razzia során a lakásban található kép nem eléggé tiszta, akkor komoly büntetés érheti a családot.

pic3lanyhetnevvel.jpg

5. A nyilvános kivégzéseken “kötelesség” megjelenni. Ha valaki nem megy el a kivégzésre, amit a körzetében tartanak, azt a rendszer elleni lázadásnak tekintik, és nem kizárt, hogy ő lesz a következő, akinek a fejére zsákot húznak.

A következő két pont megértéséhez fontos tudni, hogy a gyerekekkel sokkal “lazábban” bánnak az országban, és ha valamilyen kihágás fordul elő, akkor egy kis kenőpénz segítségével hamar el lehet simítani az ügyet, míg ha valaki már betöltötte a 18. életévét, a határőrök és a kormány emberei már a legkisebb hibákat sem nézik el. 

6. A babák egy évesen születnek. Az emberek az életévük elején töltik be az adott kort, így lerövidítve a hivatalos gyerekkorukat. Azaz Észak-Koreában egy évvel hamarabb lesz valakiből felnőtt, mint nálunk, Európában.

7. Az öngyilkosság tabu. Ha valaki felnőttként lesz öngyilkos, az a túlélő családtagokat sodorja a társadalom szélére. Rendszerellenes szongbun minősítés kapnak, a gyerekek nem járhatnak egyetemre és a családtagok nem kaphatnak jó munkát. Az öngyilkosság a rendszerellenes viselkedés legszélsőségesebb formája.

A világ legnagyszerűbb országa

„Én még mindig szeretem a hazámat. Hiányzik a téli, hóborította hegyek látványa, a petróleum és az égő szén szaga. Hiányzik az ottani gyerekkorom, apám biztonságot adó ölelése, az alvás a meleg padlón. Elégedettnek kellene lennem az új életemmel, de én még mindig az a hjeszani lány vagyok, aki tésztát szeretne enni a szüleivel a kedvenc éttermünkben. Hiányzik a biciklim és a folyón túl elterülő kínai táj”

- írja Hyeonseo a könyvében, ami tökéletesen bemutatja az észak-koreai lakosság helyzetét és érzéseit az államukkal szemben. 

Ha egy külső szemlélő hirtelen belecsöppenne az észak-koreai világba, akkor megdöbbenve látná, hogy az emberek milyen jól tűrik a rezsim által kialakított kegyetlen diktatúrát. Sok észak-koreai még boldognak is érzi magát és teljesen elégedett az életével. Hyenseo Lee is csak a kalandvágy kedvéért szökött át Kínába, ahonnan aztán már nem volt lehetősége hazatérni. 

A diktatúra egy stabil állapotot ad nekik és egy olyan rendszert, ahol a szabálytartó ember akadálytalanul boldogul az életben. Mivel a kormány nem enged be semmilyen külső terméket (CD, DVD, média), ami veszélyeztetné az állam stabilitását, az emberek jelentős része teljesen normálisnak gondolja az életét.

Élhetőnek, stabilnak és normálisnak. 

Pedig nem az. 

Korlátolt, irányított és elnyomott. Szabadság és szabad akarat nélkül.

pic2lanyhetnevvel.jpgMit tesz a külvilág?

Napjainkban a tudás az egyik legfontosabb erőforrás - pont ez hiányzik Észak-Koreában. A politikai elzártság miatt olyannyira kevés információ szivárog ki az országban zajló történésekről, hogy a külvilág csak az itt-ott elkapott információmorzsákra tud támaszkodni. Már ha akar.

A legnagyobb problémának Észak-Korea nukleáris fegyverkezését tartják (forrás), ami állandó veszélyhelyzetet jelent az érintett országoknak és gátolja az együttműködésre irányuló kezdeményezéseket. Mégis néhány törekvés belülről akarja megváltoztatni az országot. Ilyen volt a júniusi röplaposztás és az illegálisnak minősített nyugati termékek becsempészése. 

Mit tudunk tenni mi, kisemberek

Meghallgatjuk őket, nem zárjuk el Észak-Koreát a fiókba, mint egy tabu témát, mert minél több ember tud egy problémáról, annál többen fognak megoldást keresni rá. 

A lány hét névvel egy történet, ami a sötétségből a fénybe vezet. Történet, ami az elnyomottságból a szabadságba vezet. Hyeonseo Lee története csak egy a sok közül. Mégis az első lépés lehet afelé, hogy képet kapjunk a világ egyik legbrutálisabb diktatúrájáról. Megismerjünk egy történetet, ami kegyetlen, ami motivál és ami tettre sarkall. 

"A szabadság – az igazi szabadság, amikor az ember maga alakítja az életét, maga hozza a döntéseit – olykor kifejezetten rémisztő."

A lány hét névvel

Képek forrása: Pixabay és saját szerkesztés

Észak-Korea rejtett titkai Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

konyv_2.jpgIzgalmas történet? Jó sztori? Szépen megírt regény? Mély gondolatok? Biztosan éreztétek már úgy, hogy a könyvek előtt állva választani kell ezen szempontok közül. Könyvajánlónkban egy olyan szerzőt mutatunk most be, akinek az írásaiban mindezeket egyidejűleg megtaláljátok: Simone de Beauvoir-t.

Írta: Sipos Sára

Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus. 1908-ban született Párizsban, itt is halt meg 1986-ban. A 20. század meghatározó figurája, aki elsősorban íróként definiálta magát, de már életében filozófusként is emlegették. Élettársával, Jean-Paul Sartre-ral a francia egzisztencializmus legjelenetősebb képviselői. Írásai nemcsak kiemelkedő regények, de filozófiáját - a feminizmust és az egzisztencializmust - is méltón képviselik.

Mások vére (1945)

konyv_1.jpgA Mások vére az a típusú regény, ami ha jó időben, jó helyen találja meg az embert, akkor vele is marad. Az egzisztencializmus minden fontos kérdését felteszi az olvasónak, miközben egy remek történettel szolgál, és mindehhez a 20-as évektől a II. világháborúig tartó időszak nyújt történelmi keretet.

A regény főszereplője Jean Blomart, aki arra hivatott, hogy apja nyomdáját majd átvegye. Gyermekkori tapasztalatai nyomán azonban bűntudata lesz a kényelemtől, a ki nem érdemelt jóléttől. Családját hátrahagyva kitanulja a nyomdász szakmát, munkásnak áll, és kommunista lesz. Egy tragédia miatt a pártból is kiábrándul, és úgy dönt, nem enged közel magához senkit. Azonban betoppan az életébe Héléne, aki egész máshogy látja a világot. Jean pedig újra és újra szembesül a ténnyel, hogy döntései nem lehetnek egyéniek: befolyásolják mások életét, azok tudta vagy akarata nélkül.

Simone de Beauvoir a felelősség, az egyéni döntések, a szabadság, a lét értelme, a sors, a szerelem kérdéseit feszegeti ebben a zseniális regényben. A szereplőkön keresztül választ is nyújt, de minden intellektuális erőszak nélkül, mégis lendülettel és megfogóan. Nem véletlenül ezzel a regényével vált népszerű íróvá hazájában, és nem véletlenül lett számomra az elmúlt hónapok legmaradandóbb olvasmánya.

Egy jó házból való úrilány emlékei (1958)

1950-ben az írónő úgy döntött, könyvben állít emléket fiatalkorának, erről így ír: 

Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron…

Életrajzi regényében bepillantást nyerünk gyermekkorába: jó nevű családban és körökben nőtt fel, azonban kis korától kezdve lázadó típus volt. A konformizmust nem tűrhette, és a kézhez kapott értékrendet is a maga képére akarta alakítani.

Állítólag apja már gyermekkorában így nyilatkozott róla: ,,Simone úgy gondolkodik, mint egy férfi”

A könyvben végigkövethetjük, hogy egy jó házból való úrilány hogyan jut el a konvencióktól a vágyott, megszerzett és megélt szabadságig. Mindeközben átevezünk a 20-as, 30-as éveken: ebben a gomolygó, izgalmas korszakon Párizsban. Megtudjuk, miket olvasott, kik hatottak rá. Ahogy az ő érzelmi és szellemi fejlődését olvassuk, ráeszmélünk, hogy így vagy úgy, de mindannyian megélünk hasonló helyzeteket, fejlődéstörténetet.

Szelíd halál (1964)

konyv_3.jpg1963-ban Simone de Beauvoir külföldön volt, mikor telefonon értesítették, hogy édesanyja kórházba került. Azonnal visszatért Párizsba, és a következő egy hónapot a betegágy mellett töltötte a húgával. Ebben az időszakban visszaemlékezik az anyjával való kapcsolatára, közös történetükre, mely sosem volt egyszerű. Mindeközben az ágy mellett ott áll már a halál is, amit egy időn túl nem lehet elodázni.

Jean-Paul Sartre ezt tartotta az élettársa egyik legjobb írásának, és igaza lehet. A halállal, az anya halálával szembenézni fájdalmas, tragikus. Az írónő egyszerre filozofikusan, megrendítően és szépen vezet végig ezen az érzelmi úton. Egy emberi élet véget ér, visszafordíthatatlan. Hiába a mondás, hogy ez az élet természetes része, egy szerettünk halálát végignézve sosem fogjuk természetesnek érezni. 

Ez a könyv nehéz olvasmány, talán nem is lehet akármikor olvasni. Beauvoirnak valóban az elengedés volt a célja az írással. A halál, a fájdalom feloldásaként azonban azt is megfogalmazza, hogy a halál végletességén és a test végességén túlmutat a szeretet végtelensége.

Azok mögött, akik elhagyják ezt a világot, az idő megsemmisül; és ahogy egyre idősebb leszek, az én múltam is összezsugorodik.

Képek forrása: kulturpart.hu, Mac Cacipardo (Radio Canada Television), libri.hu

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól! Tovább
Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény)

6.jpg

Manapság az olvasás többnyire így néz ki: a telefonunkon átfutjuk a cikkek címeit, ha egy felkelti az érdeklődésünket, megnyitjuk és végigszkenneljük, megkeressük a kulcsinformációkat. Három perccel később már újra a címrengetegben böngészünk, de az is megtörténhet, hogy zsebre vágjuk a telefonunkat, és leszállunk a villamosról. Mert sokszor csak ennyi időt hagyunk magunknak az olvasásra; amennyi két megálló között eltelik.

Írta: Lázár Fruzsina Fotók: Pixabay, Unsplash

Nem nehéz feltárni, mi áll az új szokásaink hátterében: a telefon bármikor elérhető, a segítségével pedig egyszerűen találhatunk az igényünknek megfelelő tartalmat, ami gyakran szórakoztató, könnyed formában jelenik meg, így fogyasztani is élvezetes. Ebben a kontrasztban talán a hagyományos olvasásra is elkezdünk máshogy tekinteni, ennek pedig olyan következményei lehetnek, amikre nem is gondolnánk. Felmerül a kérdés, hogy tényleg elkerülhetetlen-e a váltás a hagyományos és a digitális olvasás között, és ha igen, milyen hatással van ez az életünkre?

A mi személyes választásainknak is nagy jelentősége van abban, hogyan alakul ez a hatás – és az alábbiakban kifejtem, hogy ezt mi alapján gondolom így. (Véleménycikk)

Az alapok

3.jpg

Az olvasás tanult készség: egyetlen gyerek sem születik úgy, hogy tud olvasni. Ennek az oka az agyi pályák “alapértelmezett” kialakításában rejtőzik: az olvasás ugyanis kizárólag különálló feladatokat – a látást, a hallást, a kogníciót és a beszédet – ellátó agyterületek idegi összeköttetése révén valósulhat meg, ez a kapcsolat pedig tanulás útján alakul ki. Emellett szükséges még több olyan alkotóelem – mint a szófelismerés vagy a kellően kiterjedt szókincs –, amelyek automatikus és tudatos folyamatokban, összefonódva teszik lehetővé az olvasást. A bőséges adatokra támaszkodó tudományos álláspont szerint minden egészséges gyereknek többé-kevésbé ugyanazokon a lépcsőfokokon kell fellépkednie ahhoz, hogy elsajátíthassa az olvasás készségét. És mindannyian tudjuk, hogy ez olyan, mint a biciklizés – ha egyszer megtanultuk, kicsi az esély rá, hogy valaha is elfelejtjük.

Az olvasás ezután olyan egyértelműen természetes része lesz az életünknek, mint a járás: a kultúránk lenyomatát hordozó dolgok nagyon nagy része írásos jellegű. Tanulmányok, jogszabályok, vallásos szövegek, ódon kódexek és jegyzékek, irodalmi alkotások…

Észre sem vesszük, hogy az agyunk folyamatosan dekódolja a minket körülvevő ezernyi táblában, hirdetésben, leírásban és művészi alkotásban elrejtett tartalmat. Ez a készségünk irányít minket az eligazodásban – nem csak fizikailag, de a társas közegeinkben is.

Segítségével minden értelmezett jelentést a sajátunknak tudhatunk, beilleszthetjük az életünkbe, gazdagíthatjuk a hétköznapi-gyakorlati ismereteinket, de akár a lelkünk mélyebb és alaposabb felfedezésre vágyó részét is. Amit elolvasunk és megértünk, az a miénk is lesz, magunkban hordozzuk a jelentőségét, valamilyen módon beépül az életünkbe, formál minket, a gondolkodásunkat, a döntéseinket, preferenciáinkat. Az, amit és ahogyan olvasunk, mindenképpen hat ránk.

A digitális réteg

1.jpgAz elmúlt években az internetes műfajok megjelenésével és elterjedésével nagy hangsúly helyeződött a digitális olvasás kutatására is. Miben különbözik a digitális olvasás a hagyományostól? Miben más a tárgya? Mi jellemzi a gyakorlatban? És: milyen hatással van ránk, az agyunkra, a készségeinkre, az életünkre?

Az utóbbi kérdéskörrel foglalkozik Maryanne Wolf a mélyolvasás fontosságáról szóló, sokat idézett 2009-es tanulmánya. A mélyolvasás képessége olyan kifinomult, a megértést elősegítő folyamatokból tevődik össze, mint a kritikus értelmezés, analógiák alkotásának képessége, a deduktív érvelés, a reflexió. Egyszerűen: a profi rendszerszintű gondolkodás alapjait adja.

Wolf kiemeli, hogy az agy ugyanazon funkciója, ami lehetővé teszi az emberek számára az olvasást, most, a digitális szövegek teljes térhódításakor éppen a mélyolvasást (és vele együtt a fent listázott kognitív készségek egész sorát) veszélyezteti. Az agy ugyanis végtelenül adaptív: képes új pályákat és kapcsolódásokat kialakítani a különböző területei között. Csakúgy, mint amikor a kisgyerekek olvasni tanulnak: ezért tart ez a folyamat akár évekig is, és ezért végződik csaknem minden esetben sikeresen.

Az online hírek szkenneléséhez azonban másféle módon viszonyul az agy, mint a hosszú, összefüggő történetek olvasásához; itt ugyanis nem a mély és részletes megértésen, hanem a nagy mennyiségű információ felületes átfutásán, a kulcsinformációk megtalálásán és végül a továbblépésen van.

A digitális szövegek ráadásul sokszor nem is lineárisak – vannak bennük például linkek, amik máshová vezetnek minket, megszakítják az olvasási folyamatot, teljesen átépítik a szöveg szerkezetét. A mi döntésünk, hogy rájuk kattintunk-e vagy sem, a digitális olvasás tehát gyakran teljesen egyéni útvonalat követ.

Mindez alááshatja a koncentrációs képességeinket, hogy csak az egyik legegyértelműbb következményt említsük. Ezért esik nehezünkre az, ha hosszasan kell foglalkozni ugyanazzal a történettel.

Kulturális aggályok

2.jpgWolf azt is megemlíti, hogy a kulturális-technológiai változások nem csak a 21. században adnak okot az aggodalomra és bizonytalanságra. 5500 évvel ezelőtt, amikor még újdonságnak számított, Szókratész a tudásra és tanulásra tett megjósolhatatlan hatásaira hivatkozva ellenezte az olvasás és írás bevezetését. Persze, végül bevezették, és annyira komplex módon hatott az emberiségre, hogy mára ezt már képtelenség lenne kibogozni. Nem tudjuk, milyen lett volna egy Szókratész-féle világ, de ma valószínűleg senki sem állítaná, hogy az írás-olvasás bevezetése negatív következményekkel járt.

És legyen bármi is egy mai gondolkodó véleménye, nem teheti meg, hogy a beláthatatlanság okán figyelmen kívül hagyja vagy elutasítja az internet jelentőségét. Aki csak egy kicsit is jártas a kérdéskörben, tudja, hogy ez nem egy klasszikus tyúk-tojás probléma; nem arról van szó, hogy a kultúra idézi elő a technológiai megújulást vagy fordítva. Sokkal inkább, hogy a társadalmi és digitális dinamikák összefonódó egymásmellettisége hogyan változtatja meg az embert és az emberi létet (aki kíváncsi erre, olvasson például Ropolyit).

Tallár Ferenc filozófus így gondolkodik erről:

“Egy ideje én is elsősorban azt olvasom, amihez a Weben hozzáférek. Mert gyorsabb, olcsóbb, a digitalizált forma a jegyzetelés, a kivágások és beillesztések sokkal hatékonyabb lehetőségeit kínálja, mint a papírra nyomtatott szöveg. […] Megszületett a szövegek társalkotójává (vagy inkább társrendezőjévé) előlépett olvasó. Csakhogy ez az új olvasó […] meglehetősen türelmetlen. Nehezen viseli a blog terjedelmét meghaladó írásokat. Eredményt akar minél előbb, mondjuk így: akciót.”

Hát, itt van: türelmetlenekké váltunk. Vagy csak hatékonnyá? Hiszen ki ne vágná rá azonnal erre, hogy: ebben a modern világban a figyelem és az idő a legfontosabb erőforrás. Miért pazarolnám, olyasmi olvasásával, amiről nem lehet azonnal megállapítani, megéri-e? Csupa jogos felvetés, szelektálnunk kell, különben odaveszik az energiánk.

De ezzel együtt megjelenik az a kérdés is, hogy ez szükségképpen azt jelenti, a hatékonyság oltárán feláldozzuk a valódi odafigyelést? Érdekes paradoxon bontakozik ki a figyelemközpontú digitális környezet működése körül: a rengeteg információ és a bősz válogatás szétaprózza a drága figyelmet, és a gyerek néha elveszik a sok bába között.

(Itt érdemes szót ejteni a valódi gyerekekről is, akiknél a digitálisan eltöltött idő és az olvasási kedv között negatív összefüggést tapasztaltak. Milyen lehet úgy felnőni, hogy nem mesékbe és regényekbe, hanem a képernyőbe feledkeznek bele?)

Akkor most mi legyen?

5.jpg

Úgy látom, itt az segíthet, ha szétválasztjuk a céljainkat, és képbe hozzuk magunkat a saját olvasási és kultúrafogyasztási szokásaink befolyásoló hatalmával. A technológia és a változás adott, és haladó szellemű és a technológiai megújulást tudatosan a javunkra fordító emberekként élnünk kell az ebből fakadó lehetőségekkel. A választásaink kultúrateremtő erővel bírnak. A digitális olvasás a készen kapott információ minden előnyével megajándékozhat minket; de ez csak akkor igazi előny, ha tényleg gazdagít, és nem egy szintén elemi dolog helyébe lép.

Az olvasás élvezete és valósága azért nem kophat ki az életünkből, mert nem helyettesíthető. Egy történet ilyen módon való befogadása részvétel: az író megadta a képzeletünknek a körvonalakat, és mi, ahányan vagyunk, annyiféle módon színezzük ki. Ez tartja életben a történeteket, az író és az olvasó örök közjátéka, kölcsönhatása. Nekünk felelősségünk van abban, hogy fenntartsuk ezt a dinamikát. Ez tesz minket emberré, hogy kiolthatatlan a kapcsolódás iránti vágyunk, hogy képesek vagyunk a hagyományok, az emlékek és a megújulás összességében harmóniára lelni. Ha hagyjuk homályba veszni az utat, ami odáig vezetett, a megújulás is értelmezhetetlen.

Talán Szókratész is használta volna az internetet, ha létezett volna az ő korában. De vajon ugyanígy gondolkodott volna, ha kézhez kapja az igazságosság definícióját?

 

Szókratész telefonja, avagy milyen hatással van az életünkre a digitális olvasás? (vélemény) Tovább
Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak

Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak

konyvajanlo_1.pngPár hete jelent meg az új Nemzeti Alaptanterv, mostanra pedig már a pontos kerettantervbe is beleolvashatunk. Tematikus könyves sorozatunk első részeként összegyűjtöttünk nektek három könyvet, ami nem került bele a gimnáziumi tananyagba, de bármikor, akár egy egyetemi lyukasórában érdemes elolvasni.

Írta: Sipos Sára

Történt pár változás az olvasmányok tekintetében, így olyan írók, költők életműve maradt ki vagy rövidült az új tantervben, akik amellett, hogy méltó módon képviselik a magyar irodalmat, fiatalok számára is olvashatók, sőt még gondolkodásra is sarkallhatnak. Ezekből válogattunk három nagy kedvencet, amelyek ha a gimnázium alatt ki is maradtak, az egyetem közben bármikor bepótolhatók.

Szerb Antal: A Pendragon legenda

594.jpgSzerb Antalt, mint irodalomtörténészt szokták emlegetni a gimnáziumi irodalomórákon, íróként azonban nem kapott helyet az új NAT-ban. Leghíresebb regénye a zseniális Utas és Holdvilág, mely hihetetlenül mély rétegeket hordoz, de az íróval való megismerkedéshez nagy falat lehet. Ha most olvasnátok tőle először, akkor A Pendragon legendával kezdjétek! Ez a regény tulajdonképpen nem egy műfajt képvisel, hanem minden egyszerre: krimi, ismeretterjesztő, szépirodalom, történelmi regény és filozófiai mű, és ezek paródiája is egyben.

Soknak tűnhet, de Szerb Antal bravúrosan keveri ezeket, olyan érzékkel, ami páratlan írói képességről és műveltségről tesz tanúbizonyságot. A történet a 30-as évek Angliájában játszódik, és Bátky János művelt, jómódú, ám kissé szerencsétlen bölcsész kalandjait követi végig. A kultúrtörténeti kutatásokat végző Bátky meghívást kap egy ősi kastélyba, innentől pedig nincs megállás: gyilkosság, emberrablás, biológiai kísérletek, alkímia, vagyonszerzésre irányuló bűntény, erotika és kísértetek követik egymást. A regény mozgalmas, olvasmányos, rendkívül humoros, egyszerre tökéletes detektív-kalandregény és annak tökéletes iróniája. (kép: Szerb Antal, forrás: port.hu)

Ottlik Géza: Hajnali háztetők

fortepan_107338-min.jpgOttlik legismertebb, legfontosabb műve (a korábban kötelező olvasmány) Iskola a határon egy rövid részlete szerepelni fog az irodalom tankönyvekben. Ha megrémiszt a regény vastagsága, akkor a kevésbé ismert Hajnali háztetők című írását ajánlom. „Az Iskola a határon a centrális főmű, a Hajnali háztetők a titkos favorit, az alternatív kedvenc”- olvashatjuk a könyv egyik újabb kiadásának fülszövegén. A főszereplő Halász Péter művész, az ő életének egyes fejezeteit meséli el a narrátor, Bébé. (Egyébként mindketten szereplők az Iskola a határonban is.) 

A történet keretét az 50-es évek nyújtják, míg a fő cselekmény a 30-as években játszódik. A mű több mint egy festő életeseményeinek láncolata, mert egy korrajz is egyben, sőt: az élet olyan megfoghatatlan és fontos témáihoz nyúl hozzá, mint a barátság, szerelem, hűség, haza és a művészet. Teszi mindezt szelíden, borzongatón, gyönyörű megfogalmazásban. Átvezet a korabeli Budapesten is, ahol szól a jazz, egymás mellett él a bohém művészközeg és a kétkezi munkásosztály, folyik az élet és mindig újra hajnalodik. Ha egyszer kora reggel sétálsz az üres, bérházas utcákon, látod majd Ottlik alakját, ott jön veled szemben. (képen: Ottlik Géza; Fortepan, adományozó: Hunyadi József)

Márai Sándor: Az igazi

marai2.jpgMárai Sándornak egy verse maradt a tantervben, a korábbi kötelező olvasmány, A gyertyák csonkig égnek már nem képezi részét. Pedig tőle bármikor, bármit, csak olvassuk! Szívem szerint többet is ajánlanék, de kezdjétek talán Az igazi című művével. A könyv egy válás, egy tönkrement házasság története, két monológból áll: először a nő, majd a férfi szemszögéből ismerjük meg az eseményeket. Márainál azonban sosem csak a történeten van a hangsúly, a további tartalom ott bújik a csodaszépen megírt mondatokban, amelyek nem véletlenül teszik Márait az egyik legszebben megszólaló magyar íróvá. 

A kapcsolat elbeszélésén keresztül tanít minket az értelem és érzelem kapcsolatára, személyes és életviszonyok összefüggéseire, magányra, szenvedélyre, igazságra, a történelem kikerülhetetlenségére, férfi és női kötelékekre, a valóságra. Igen, tanít minket, mert ahogy olvassuk, úgy érezzük, tud valamit az életről, az emberről, amit mi nem, de átadja, ha figyelünk rá. Ezért Márai a mélylélektan géniusza. Sajog a lelkünk a regénytől, mert (ugyan közhely, de tény) az igazság néha fáj. Az író megosztja velünk a tudást, majd osztozik a fájdalmunkban, hogy a valóságot ne csak befogadjuk, hanem elfogadjuk, sőt meg is éljük. (Kép: Fortepan (33317), ismeretlen szerző: Márai Sándor)

Könyvajánló – Akik a NAT-ból kimaradtak Tovább
Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával

Mészáros Dorka, 23 éves, a Corvinus Egyetem volt hallgatója, jelenleg az ELTE Kriminiológia szakán tanul. Első könyve, az Én vagy senki című krimi az idei Könyvhéten jelent meg (mellyel gyermekkori álma vált valóra) a Tilos az Á Könyvek gondozásában. Vele beszélgettem.

Hogy sikerült ennyire fiatalon kiadatnod az első könyvedet?

Mióta Pesten élek, folyamatosan kutattam a lehetőségek után, próbáltam elérni, hogy a kiadók foglalkozzanak velem. Hatalmas szerencsémre az egyik munkatársam, Bánáti Anna, egy kiadónál dolgozik. Kíváncsi volt az első kész könyvemre, úgyhogy odaadtam neki, ő pedig elolvasta és továbbadta a szerkesztőnek, akinek megtetszett a stílusom. Behívtak, beszélgettünk, és közben az is kiderült, hogy hosszabb távú együttműködést terveznek velem, és kitaláltuk, hogy mit kellene írnom először. Úgyhogy igazából Annának köszönhetem az egészet.

meszaros_dorka_konyvevel.jpg

Dorka a könyvével a könyvhéten

Hogy jött az Én vagy senki ötlete?

Ez a sztori egyszerűen csak beugrott, egy pillanat alatt megszületett bennem az elejétől a végéig, csak a szereplőkön kellett egy kicsit többet gondolkodnom. Amikor megvolt az ötlet, küldtem egy e-mailt a szerkesztőnek, megírtam, hogy mindegy mit szól hozzá, én ezt mindenképpen meg akarom írni. Szerencsére tetszett neki, és amúgy is egy krimit akart, ez pedig határozottan az, ráadásul a Tilosnak ilyen könyve még egyáltalán nem volt.

A kriminológia mennyiben inspirált arra, hogy krimit írj?

A kriminológia a karakterépítésben nyújtott óriási segítséget. Az ott megszerzett ismeretek segítettek abban, hogy megalkossam a gyilkos személyiségét, és bemutassam az őt mozgató indulatokat. Ezáltal könnyebb volt meghatározni azt, hogy milyen tulajdonságokat vált ki egy átélt trauma, és hogy valamely deviancia mit okoz egy-egy személyiségtípus esetében. Például, hogyan válik valaki szociopatává, vagy miért kezd el inni 16-17 évesen. Erre mindenképpen jó volt.

meszaros_dorka_konyve.jpg

Van olyan krimiíró, akinek a stílusát közel érzed magadhoz, vagy akit esetleg példaképednek tekintesz?

Nem tudnám összehasonlítani magam senkivel, de nagyon jól esett és meglepett az, amikor azt mondta a szerkesztőm, hogy az Én vagy senki egy Agatha Christie-szerű krimi, ugyanolyan pörgős és szellemes. Nagyon meghatódtam, főleg azért, mert, ahogy az egész világon, úgy az én szememben is Agatha Christie a krimik királynője. És kezdtem elhinni, hogy ezek szerint írtam egy jó könyvet.

meszaros_dorka_konyve2.jpg

Készült egy trailer is a könyvhöz.

Egy évvel ezelőtt beszélgethettem D. Tóth Krisztával, ő mondta azt, hogy ha majd kiadok egy könyvet, akkor mindenképpen készítsek hozzá trailert. Egyébként is nagyon közel áll hozzám a filmezés, pillanatok alatt összeállt bennem az egész. Tudtam, hogy Cseh Zsombor milyen jó zenéket szerez, tudtam, hogy kiket akarok megkérni, hogy felvegyék a filmet, úgyhogy miután megtaláltam a szereplőket, egy nap alatt leforgattuk az egészet. Ez a videó egy, egyperces kisfilm, a hangulata nagyon komor, bemutatja a hét főszereplőt, viszont mivel az arcokat egyáltalán nem lehet látni, nem befolyásol abban, hogy szabadon elképzelhesd a karaktereket.

A trailer: https://www.youtube.com/watch?v=r0JBXJXD7wM 

Tervezel második könyvet?

Másodikat és harmadikat, és még többet is tervezek. A következő könyvem is egy krimi lesz, megtoldva egy farkasos fantasy-szállal, ami Észak-Amerikában játszódik majd. Ebben még inkább érvényesülni fog az, amit én igazán szeretek, hogy lesz sok-sok szereplőm, akiknek mind megmutathatom a saját nézőpontját. Szerintem ez az, amitől még izgalmasabb és dinamikusabb lesz egy történet.

Kemény Gabriella interjúja Mészáros Dorkával Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Conan Doyle 155

Conan Doyle 155

Sir Arthur Conan Doyle, a krimi koronázatlan királya

A bűnügyi regények és Sherlock Holmes megteremtője, akit a mai napig minden idők legzseniálisabb fiktív detektívjeként tartunk számon, Sir Arthur Conan Doyle 155 éve született.

A híres író 1859. május 22-én látta meg a napvilágot a skóciai Edinburgh városában, egy ír katolikus családban. Conan Doyle édesanyja Mary már fia kiskorában táplálta gyermeke képzelőerejét a sok mesével és történettel, amik segítségével anya és fia elmenekülhettek a valóságtól, az apa alkoholizmusától és a nehéz anyagi körülményektől.

http://37.media.tumblr.com/tumblr_m6sdwxsAnb1qkgkowo1_500.jpg

Conan Doyle 155 Tovább
Führer újratöltve

Führer újratöltve

Már a borítókép is egy remekmű, de a lényeg még is csak utána jön. Tabuk nélkül magát Hitlert támasztotta fel Timur Vermes első könyvében, és ráadásul még showműsort is adott neki. A közönség egyszerűen imádja Vermes szatíráját, ne csoda hát hogy simán bestseller lett.

forrás: libri.hu

Az egész az ébredéssel kezdődik, amikor is Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik, nem más mint Adolf Hitler. Gyorsan keresné is a legrövidebb utat a bunkerhez hisz háború van, csak hogy valami megváltozott utolsó emlékeihez képest. Hirtelen ráeszmél, hogy 2011-ben találta magát és az annyit tesz, szeretett hazájában béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár honol. Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban.

Führer újratöltve Tovább
Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek!

Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek!

Több mint húsz nyelven jelentek meg már regényei, az amerikai írószövetség elnöke, elismert gyakorló jogász, ráadásul – és ez a lényeg! – stílusos és élvezetes krimiíró is Scott Turow, Magyarországon azonban mégis csak mostanában kezd egyre ismertebbé és elismertebbé válni. 2013 elején jelent ugyanis meg az Ártatlanságra ítélve című regénye, mely rövid idő alatt sikeres lett, olyannyira hogy hamarosan érkezik a folytatás is.

Tárgyalótermi izgalmak – mindenkinek! Tovább
süti beállítások módosítása