Közgazdász Online


Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

pexels-karolina-grabowska-4996971.jpg

Kezdődik az ősz, az iskola, a munka. Néha még nyári időt tapasztalunk, de az sem tart sokáig. Ha már most hiányzik a nyár, csempésszünk a hétköznapjainkba még egy picit belőle - például ezzel a három könyvvel. Izgalom, romantika és humor minden mennyiségben!

2020.09.06. Írta: Sipos Sára, borító: pexels - Karolina Grabowska

Minden nyáron sorra kerülnek az igazi “nyaralós” könyvek - legyen szó tengerpartról, Balatonról vagy a kertünkről. Az olvasás elgondolkodtat, tanít, néha viszont egyszerűen csak szórakoztat. A lassú napokon pedig jól esik elnyújtózni és együtt izgulni vagy nevetni a szereplőkkel. Bevallom, 5-10 fájdalmas, nehezen feldolgozható szépirodalmi mű után nálam is mindig előkerül egy-egy könnyedebb regény. Könyvajánló sorozatunk legújabb részében három pihenős, nyári könyv kerül terítékre.

3930349_5.jpgAgatha Christie: Öt kismalac

Kép: libri.hu

A krimi királynőjének könyveihez rendszeresen nyúlok, ha csak kikapcsolódásra vágyom. Ilyenkor pár nap alatt elolvasom több regényét is: letehetetlenek. Fordulatosak, izgalmasak, néha rémisztőek vagy éppen viccesek ezek a regények, ráadásul még lélektanilag is érdekesek. Személy szerint nekem a Poirot-történetek a kedvenceim, de igazából bármelyiket választjátok, nem nyúlhattok mellé.

Idén nyáron az Öt kismalac című Christie-krimi tetszett legjobban. A történet szerint Carla, egy fiatal lány felkeresi Hercule Poirot-t, hogy segítsen neki egy nyomozásban. Carla a 21. születésnapjára levelet kap édesanyjától, melyet még halála előtt írt neki - őt ugyanis felakasztották a festő apja meggyilkolásáért. A levélben azonban azt állítja, ártatlan. Poirot pedig beleveti magát, hogy egy 16 évvel ezelőtti bűntényt felgöngyölítsen, és felkeresi a lehetséges gyanúsítottakat.

Nemcsak fordulatos, jól felépített regény, hanem árnyalt karakterekkel is találkozunk benne. Lélektan, pszichológia, emberi viselkedés és motivációk járják át ezt a zseniális krimit. 

jane-austen-cassandra-engraving-portrait-1810_1.jpgJane Austen: Büszkeség és balítélet

Kép: North Wind Picture Archives

Gyermekkorom egyik kedvence volt Jane Austen: okos, intelligens, humoros írónő, aki a saját nehéz sorsában mégis megtalálta a szabadságot. Habár az írásait gyakran a férjfogással és pletykálkodással teletüzdelt vidéki lányok és nők történetének gondolják, ennél sokkal több van bennük. Nemcsak fordulatos cselekmény jellemzi, hanem zseniális párbeszédek, irónia, humor, eredeti hang és modernség. Igen, Jane Austen modern: hisz az egyenlőségben, a szerelmi házasságban, szabadságban - ezek pedig sosem mennek ki a divatból.

Talán a leghíresebb, jó pár filmes feldolgozást megért regénye a Büszkeség és balítélet. A történet középpontjában a Bennet család áll. Mrs. Bennet jól akarja férjhez adni öt lányát. A legidősebb Jane-re rámosolyog a szerencse a gazdag, kedves és jóképű Mr. Bingley személyében, a bonyodalom azonban elkerülhetetlen. A főszereplő a sorban második nővér, Elizabeth, akinek éles a nyelve és jól vág az esze, ráadásul nem kér a konvenciókból. Megismerkedik az előkelő, de gőgösnek hitt Mr. Darcyval - azonban mindkettőjük büszkesége és előítéletei a boldogság útjában állnak. A kérdés az, sikerül-e legyőzniük az akadályokat.

bal.png

Kép: imdb

Méhes György: Micsoda társaság!

Az író családregény-sorozatának első darabja a Micsoda társaság!, ami tulajdonképpen a magyar ,,Családom és egyéb állatfajták”. Minden korosztálynak felejthetetlen szórakozást nyújt ez a regény: hangosan, szívből kell nevetni rajta. Ráadásul tökéletes nyári könyv még a története szerint is, ugyanis egy nyaralásról szól.

Két baráti család közös nyaralásra indul a hegyekbe, négy felnőtt, négy gyermek, köztük két ádáz kisfiú. Az eseményeket Nagyfőnök, az egyik családapa meséli el, néha az olvasóhoz is kiszólva. A két család vonattal és rengeteg csomaggal útnak indul, hogy távoli rokonokat látogassanak meg a hegyekben, kiránduljanak, fürödjenek. De ahogy a saját életünkből is tudjuk, egy nyaralás esetén már a pakolásnál gondok akadnak, az utazásról ne is beszéljünk, és tudott-e már bárki pihenni hangos gyerekek vagy idegesítő felnőttek mellett.

Természetesen kaland kalandot követ; az író pedig olyan humorosan, zseniálisan, mesélve adja elő, hogy állandóan azon kapjátok magatokat, hogy hangosan kacarásztok olvasás közben. Semmiképp se hagyjátok ki ezt a regényt! 

,,A humora az a finom, mindennapi humor, ami mára kiveszőben van, és ami az önmagunkon kacagás isteni adománya.” (moly.hu)

Képek forrása: libri.hu, imdb, North Wind Picture Archives, Pexels

Hozd vissza a nyarat könyvekkel! Tovább
Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

bor.pngA klasszikusok gyakran nem véletlenül váltak klasszikussá. A fordításokra azonban időről-időre ráférhet a változás, az utóbbi években pedig több kultregény is átesett ilyen “ráncfelvarráson”. Könyvajánló sorozatunk ezen részében három újrafordítást választottunk: drámában, humorban, abszurditásban és a lét értelmét feszegető kérdésekben pedig most sincs hiány.

Írta: Sipos Sára

A fordítás mindig sok kérdést vet fel az irodalomban: mennyire tükrözze az író vagy éppen  a fordító stílusát, a korszakot, és akkor még nem is beszéltünk arról, ha a két nyelv nyelvtanában, stilisztikájában merőben eltérő. Érthető hát, hogy az újrafordítás még inkább kényes téma, hiszen ki mondja meg, hogy egy klasszikus (fordítás) stílusán lehet vagy nem lehet változtatni. A téma a szakértőket is újra meg újra lázba hozza, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Majd elül a vita - a következő újrafordítás megjelenéséig. A szakmai vitába nem szállunk bele, de egy biztos: érdemes elolvasni egy-egy újrafordítást, főleg, ha a korábbi fordítás is ismerős.

Shakespeare-drámák - fordító: Nádasdy Ádám

adi.jpgShakespeare-t és műveit senkinek sem kell bemutatni. Itthon Arany Jánostól Szabó Magdán át Mészöly Dezsőig sokan fordítottak Shakespeare-drámákat - ezek között pedig nem egy zseniális fordítást találunk. 

Az elmúlt pár évtizedben azonban Nádasdy Ádám is hozzálátott a műfordításhoz, főként színházak számára. A Szentivánéji álommal kezdte 1994-ben, a Katona József Színház és a rendező, Gothár Péter felkérésére. Azóta a nagy drámaíró 13 művét lefordította, melyeket a könyvesboltokban három kötetben találjátok meg.

A színházakkal való együttműködés olyan sikeressé tette a Nádasdy-féle fordításokat, hogy a darabok teltházasak, az emberek szeretik őket, és új sorok válnak szállóigévé. Bátran válogassatok az újabb Shakespeare-fordítások közül, hiszen Nádasdy úgy tudja közelebb hozni hozzánk, mai emberekhez a szöveget, hogy közben tisztelettel bánik vele, figyel rá, megtartja eredeti jellegét is.

,,Én szeretek régimódi lenni, ez nyilván azzal is összefügg, hogy idős ember vagyok, egy fiatal fordító másképpen csinálja. Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell. Folyton szlalomozni kell az új és a régi között.” 

(A teljes interjút megtaláljátok a Könyves Magazin oldalán.)

J.D. Salinger: Rozsban a fogó - fordító: Barna Imre

Ki ne emlékezne a középiskola szinte első kötelező olvasmányára, a Zabhegyezőre. Viszont, ha a Rozsban a fogó címet halljuk, nem jut eszünkbe rögtön, hogy a kettő ugyanaz. Barna Imre fordítása az első után 50 évvel jelent meg, és már a megváltozott cím miatt is olyan port kavart, hogy közel hatezer példány fogyott belőle. 

A történet középpontjában Holden Caulfield áll, 16 éves amerikai srác, és a regény egyes szám első személyben íródott. Újra kirúgják az iskolából, és eltölt három napot New York utcáin és furcsa helyein. Titokban felkeresi húgát is - vele tud egyedül őszinte lenni. Magányos, lázadni próbál a konformizmus ellen, de eredménytelenül. Eközben pedig egy fiatal lélekrajzát olvassuk, ami Salinger tollából is hiteles, megkapó, és saját 16 éves vagy akár mostani énünket láthatjuk benne.barni.jpg

A fordításról Barna Imre így nyilatkozott:

,,Persze megfordult a fejemben, hogyan tudnám egyes szavakkal érzékeltetni a régi szlenget, vannak benne egyébként ilyen hívószavak, hogyisne lennének, hiszen az a tárgyi világ, melyet felelevenít, abból a korból származik. Sokkal fontosabb azonban ma már a beszélt nyelvi képzetnek az újrateremtése. Hiszen azóta egész irodalma lett a lázadó fiatalokról szóló könyveknek, noha ez a regény messze túlmutat ezen. A Sorstalanság vagy az Iskola a határon sem kamaszregény, mint ahogy ez sem az.”

(Olvassátok el a fordítóval készült interjút a Könyves Magazin blogján!)

Albert Camus: Az idegen - fordító: Ádám Péter, Kiss Kornélia

Egy újabb klasszikus, amit eredetileg más címmel ismerünk: Gyergyai Albert kanonizált fordítása 1948-ban jelent meg először, és a Közöny címet adta neki. 2016-ban azonban Ádám Péter és Kiss Kornélia közös fordításában, Az idegen cím alatt adta ki a művet újra az Európa Könyvkiadó. Természetesen a megváltozott cím ebben az esetben is nagy vitát kavart. Habár az eredeti francia L’Étranger jelentéséhez az idegen valóban közelebb áll. Az újrafordítás egyik célja volt, hogy a francia nyelvi elemeket pontosabban adja vissza: stilisztikailag, szavak szintjén, Camus stílusában. 

A főszereplő Meursault gyilkosságot követ el, elítélik. Megtudjuk, hogyan jut el idáig, majd következik a tárgyalás, az ítélet, a börtönben töltött napok. A tanulságban rejlő fordulatot nem árulom el, elég annyi, hogy a lét abszurditásának megjelenítésében Camus zseniális -  nem véletlenül szerepel a legnépszerűbb európai regények között ez a mű.kis.png

,,Szerintem a regény ma is kultuszkönyv mind Franciaországban, mind idehaza. Ez a könyv A per mellett a XX. század másik legfontosabb kisregénye. Fordítás közben döbbentünk csak rá, mennyire időszerű ma is, hogy semmit nem öregedett, hogy nincs egyetlen ránc se rajta. A két mű nemcsak jelentőségében, de témaválasztásában is nagyon közel áll egymáshoz: míg A per a „rendszer” elidegenedettségének kórrajza, Az idegen az egyéné. Sőt, az élet minden tényét egy szintre helyező Meursault nemcsak a XX. századi modernségnek, de a posztmodernnek is előfutára.”

- mondta Ádám Péter az Élet és Irodalomnak.

(Az interjú az Élet és Irodalom oldalán olvasható.)

Képek forrása: Ressey Kinga; Magvető Kiadó; libri.hu; Könyves Magazin; litera.hu; Henri Cartier-Bresson (Magnum)

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról Tovább
Észak-Korea rejtett titkai

Észak-Korea rejtett titkai

Élet a világ “legnagyszerűbb” diktatúrájában

pic1_1.png

Észak-Korea egy sötét folt a köztudatban. A működéséről és az ott élő emberek életéről szinte semmit sem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy már több, mint 30.000 ember szökött el a brutális rezsim láncai alól. A lány hét névvel című könyv, ami egy észak-koreai szökés rejtelmeibe enged betekintést, a kegyetlenségről, a bátorságról és a felnőtté válásról szól.  

Írta: Belayane Najoua

Hyeonseo Lee  története először egy 2013-as Ted Talk-os műsor során látott napvilágot, amit ma már több mint 16 millióan láttak. Hyeonseo ekkor már Amerikába emigrált, és az online beszédei, illetve a menekültek segítésében való aktivista tevékenysége miatt kereste meg őt a Ted Talk műsor. (videó) Habár a műsora nagy népszerűségnek örvendett, igazán csak a 2015-ben megjelent A lány hét névvel című könyv után került be a köztudatba, ami nemcsak egy vakmerő és bátor utazást ír le, hanem egyben egy fejlődéstörténet is végigkísérhetünk.

Szökési történetek számokban

Ámbár Hyeonseo Lee lett a legismertebb észak-koreai disszidens, azt azért tudnunk kell, hogy nem ő az egyetlen, aki ki akart szabadulni a kegyetlen diktatúra karmai alól. A lány hét névvel című könyvben leírt történetet tekinthetjük egy cseppnek az óceánban, ami rávilágít az Észak-Koreával kapcsolatos tudatlanságunkra. 

1953 óta (Koreai háború vége) több mint 30.000 észak-koreai állampolgár szökött meg az országból (forrás). A legtöbben a kínai határnál kezdik meg hosszú és kimerítő utazásukat, hogy onnan később, az egyik környező országba (Laosz, Thaiföld, Vietnám stb.) meneküljenek, végül pedig Dél-Koreába jussanak. 

Hét szokás, ami korlátozza az észak-koreaiak életét

1. A családokat 51 kasztba sorolják, attól függően, hogy mit csinált az apa családja az 1948-as államalapítás során. Az 51 kaszt építi fel a szongbun rendszert. A családok lehetnek rendszerhűek, ingadozók vagy ellenségesek. Az 1-51-ig terjedő skálán e három besorolás fokozatai találhatók.

2. Az általános iskolától kezdve kemény önkritikát kell gyakorolnia az összes állampolgárnak. Erre az “élettisztító gyűléseken” kerül sor, ahol mindenkinek fel kell állnia és megvádolnia valakit valamivel (ami talán meg sem történt), és a vádlottnak minden esetben be kell vallania a tettét (amit talán el sem követett).

3. A nőknek tilos nadrágot viselniük nyilvános helyen, mivel az ország vezetői úgy tartják, hogy a koreai nőknek nem való a nadrágviselet. Ha valakit rajtakapnak, akkor bírságot kell fizetnie, és ha nem akarja, hogy a személyi igazolványként működő kis könyvébe nyoma maradjon a kihágásnak, akkor még a kenőpénz erejét is alkalmaznia kell.

4. Az állam vezetőjének (jelen esetben Kim Dzsongun-nak) a képét minden lakásban ki kell akasztani és csak egy speciális, direkt erre a célra használt kendővel lehet tisztítani. Ha egy razzia során a lakásban található kép nem eléggé tiszta, akkor komoly büntetés érheti a családot.

pic3lanyhetnevvel.jpg

5. A nyilvános kivégzéseken “kötelesség” megjelenni. Ha valaki nem megy el a kivégzésre, amit a körzetében tartanak, azt a rendszer elleni lázadásnak tekintik, és nem kizárt, hogy ő lesz a következő, akinek a fejére zsákot húznak.

A következő két pont megértéséhez fontos tudni, hogy a gyerekekkel sokkal “lazábban” bánnak az országban, és ha valamilyen kihágás fordul elő, akkor egy kis kenőpénz segítségével hamar el lehet simítani az ügyet, míg ha valaki már betöltötte a 18. életévét, a határőrök és a kormány emberei már a legkisebb hibákat sem nézik el. 

6. A babák egy évesen születnek. Az emberek az életévük elején töltik be az adott kort, így lerövidítve a hivatalos gyerekkorukat. Azaz Észak-Koreában egy évvel hamarabb lesz valakiből felnőtt, mint nálunk, Európában.

7. Az öngyilkosság tabu. Ha valaki felnőttként lesz öngyilkos, az a túlélő családtagokat sodorja a társadalom szélére. Rendszerellenes szongbun minősítés kapnak, a gyerekek nem járhatnak egyetemre és a családtagok nem kaphatnak jó munkát. Az öngyilkosság a rendszerellenes viselkedés legszélsőségesebb formája.

A világ legnagyszerűbb országa

„Én még mindig szeretem a hazámat. Hiányzik a téli, hóborította hegyek látványa, a petróleum és az égő szén szaga. Hiányzik az ottani gyerekkorom, apám biztonságot adó ölelése, az alvás a meleg padlón. Elégedettnek kellene lennem az új életemmel, de én még mindig az a hjeszani lány vagyok, aki tésztát szeretne enni a szüleivel a kedvenc éttermünkben. Hiányzik a biciklim és a folyón túl elterülő kínai táj”

- írja Hyeonseo a könyvében, ami tökéletesen bemutatja az észak-koreai lakosság helyzetét és érzéseit az államukkal szemben. 

Ha egy külső szemlélő hirtelen belecsöppenne az észak-koreai világba, akkor megdöbbenve látná, hogy az emberek milyen jól tűrik a rezsim által kialakított kegyetlen diktatúrát. Sok észak-koreai még boldognak is érzi magát és teljesen elégedett az életével. Hyenseo Lee is csak a kalandvágy kedvéért szökött át Kínába, ahonnan aztán már nem volt lehetősége hazatérni. 

A diktatúra egy stabil állapotot ad nekik és egy olyan rendszert, ahol a szabálytartó ember akadálytalanul boldogul az életben. Mivel a kormány nem enged be semmilyen külső terméket (CD, DVD, média), ami veszélyeztetné az állam stabilitását, az emberek jelentős része teljesen normálisnak gondolja az életét.

Élhetőnek, stabilnak és normálisnak. 

Pedig nem az. 

Korlátolt, irányított és elnyomott. Szabadság és szabad akarat nélkül.

pic2lanyhetnevvel.jpgMit tesz a külvilág?

Napjainkban a tudás az egyik legfontosabb erőforrás - pont ez hiányzik Észak-Koreában. A politikai elzártság miatt olyannyira kevés információ szivárog ki az országban zajló történésekről, hogy a külvilág csak az itt-ott elkapott információmorzsákra tud támaszkodni. Már ha akar.

A legnagyobb problémának Észak-Korea nukleáris fegyverkezését tartják (forrás), ami állandó veszélyhelyzetet jelent az érintett országoknak és gátolja az együttműködésre irányuló kezdeményezéseket. Mégis néhány törekvés belülről akarja megváltoztatni az országot. Ilyen volt a júniusi röplaposztás és az illegálisnak minősített nyugati termékek becsempészése. 

Mit tudunk tenni mi, kisemberek

Meghallgatjuk őket, nem zárjuk el Észak-Koreát a fiókba, mint egy tabu témát, mert minél több ember tud egy problémáról, annál többen fognak megoldást keresni rá. 

A lány hét névvel egy történet, ami a sötétségből a fénybe vezet. Történet, ami az elnyomottságból a szabadságba vezet. Hyeonseo Lee története csak egy a sok közül. Mégis az első lépés lehet afelé, hogy képet kapjunk a világ egyik legbrutálisabb diktatúrájáról. Megismerjünk egy történetet, ami kegyetlen, ami motivál és ami tettre sarkall. 

"A szabadság – az igazi szabadság, amikor az ember maga alakítja az életét, maga hozza a döntéseit – olykor kifejezetten rémisztő."

A lány hét névvel

Képek forrása: Pixabay és saját szerkesztés

Észak-Korea rejtett titkai Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

konyv_2.jpgIzgalmas történet? Jó sztori? Szépen megírt regény? Mély gondolatok? Biztosan éreztétek már úgy, hogy a könyvek előtt állva választani kell ezen szempontok közül. Könyvajánlónkban egy olyan szerzőt mutatunk most be, akinek az írásaiban mindezeket egyidejűleg megtaláljátok: Simone de Beauvoir-t.

Írta: Sipos Sára

Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus. 1908-ban született Párizsban, itt is halt meg 1986-ban. A 20. század meghatározó figurája, aki elsősorban íróként definiálta magát, de már életében filozófusként is emlegették. Élettársával, Jean-Paul Sartre-ral a francia egzisztencializmus legjelenetősebb képviselői. Írásai nemcsak kiemelkedő regények, de filozófiáját - a feminizmust és az egzisztencializmust - is méltón képviselik.

Mások vére (1945)

konyv_1.jpgA Mások vére az a típusú regény, ami ha jó időben, jó helyen találja meg az embert, akkor vele is marad. Az egzisztencializmus minden fontos kérdését felteszi az olvasónak, miközben egy remek történettel szolgál, és mindehhez a 20-as évektől a II. világháborúig tartó időszak nyújt történelmi keretet.

A regény főszereplője Jean Blomart, aki arra hivatott, hogy apja nyomdáját majd átvegye. Gyermekkori tapasztalatai nyomán azonban bűntudata lesz a kényelemtől, a ki nem érdemelt jóléttől. Családját hátrahagyva kitanulja a nyomdász szakmát, munkásnak áll, és kommunista lesz. Egy tragédia miatt a pártból is kiábrándul, és úgy dönt, nem enged közel magához senkit. Azonban betoppan az életébe Héléne, aki egész máshogy látja a világot. Jean pedig újra és újra szembesül a ténnyel, hogy döntései nem lehetnek egyéniek: befolyásolják mások életét, azok tudta vagy akarata nélkül.

Simone de Beauvoir a felelősség, az egyéni döntések, a szabadság, a lét értelme, a sors, a szerelem kérdéseit feszegeti ebben a zseniális regényben. A szereplőkön keresztül választ is nyújt, de minden intellektuális erőszak nélkül, mégis lendülettel és megfogóan. Nem véletlenül ezzel a regényével vált népszerű íróvá hazájában, és nem véletlenül lett számomra az elmúlt hónapok legmaradandóbb olvasmánya.

Egy jó házból való úrilány emlékei (1958)

1950-ben az írónő úgy döntött, könyvben állít emléket fiatalkorának, erről így ír: 

Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron…

Életrajzi regényében bepillantást nyerünk gyermekkorába: jó nevű családban és körökben nőtt fel, azonban kis korától kezdve lázadó típus volt. A konformizmust nem tűrhette, és a kézhez kapott értékrendet is a maga képére akarta alakítani.

Állítólag apja már gyermekkorában így nyilatkozott róla: ,,Simone úgy gondolkodik, mint egy férfi”

A könyvben végigkövethetjük, hogy egy jó házból való úrilány hogyan jut el a konvencióktól a vágyott, megszerzett és megélt szabadságig. Mindeközben átevezünk a 20-as, 30-as éveken: ebben a gomolygó, izgalmas korszakon Párizsban. Megtudjuk, miket olvasott, kik hatottak rá. Ahogy az ő érzelmi és szellemi fejlődését olvassuk, ráeszmélünk, hogy így vagy úgy, de mindannyian megélünk hasonló helyzeteket, fejlődéstörténetet.

Szelíd halál (1964)

konyv_3.jpg1963-ban Simone de Beauvoir külföldön volt, mikor telefonon értesítették, hogy édesanyja kórházba került. Azonnal visszatért Párizsba, és a következő egy hónapot a betegágy mellett töltötte a húgával. Ebben az időszakban visszaemlékezik az anyjával való kapcsolatára, közös történetükre, mely sosem volt egyszerű. Mindeközben az ágy mellett ott áll már a halál is, amit egy időn túl nem lehet elodázni.

Jean-Paul Sartre ezt tartotta az élettársa egyik legjobb írásának, és igaza lehet. A halállal, az anya halálával szembenézni fájdalmas, tragikus. Az írónő egyszerre filozofikusan, megrendítően és szépen vezet végig ezen az érzelmi úton. Egy emberi élet véget ér, visszafordíthatatlan. Hiába a mondás, hogy ez az élet természetes része, egy szerettünk halálát végignézve sosem fogjuk természetesnek érezni. 

Ez a könyv nehéz olvasmány, talán nem is lehet akármikor olvasni. Beauvoirnak valóban az elengedés volt a célja az írással. A halál, a fájdalom feloldásaként azonban azt is megfogalmazza, hogy a halál végletességén és a test végességén túlmutat a szeretet végtelensége.

Azok mögött, akik elhagyják ezt a világot, az idő megsemmisül; és ahogy egyre idősebb leszek, az én múltam is összezsugorodik.

Képek forrása: kulturpart.hu, Mac Cacipardo (Radio Canada Television), libri.hu

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól! Tovább
Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

adorable-adult-animal-book-357275.jpg

Apró méretű könyvet hordanál magaddal, amit bárhol elő tudsz venni és olvasni? Akkor a Poket köteteket neked találták ki. Nincs mindig időd belemélyedni a könyvbe, csupán pár oldalt olvasnál? Akkor ezt a három Poketet bátran ajánljuk, akár szórakoztatásra, mély gondolatokra vagy gyönyörködtetésre vágysz!

Írta: Sipos Sára

 

A Poket Zsebkönyvek egy 2018. áprilisában indult kezdeményezés, az első kötet a költészet napja alkalmából április 11-én jelent meg. Hátterében fiatal színházcsinálók közössége, a Sztalker Csoport áll. Irodalomnépszerűsítő projektnek szánták a Poketet, sikere pedig azóta is töretlen. Elérhető áron és kicsi, akár zsebben is hordható formában adnak ki klasszikus és kortárs, magyar és külföldi regényeket, verseket, novellásköteteket. A csavar pedig: könyvautomatákból vásárolhatjátok meg őket! 

80770228_600937704054978_6992881454300528640_o.jpgA Poket mára közösséggé nőtte ki magát, és rendezvényeket, beszélgetéseket is szerveznek. Nemrég elindult a ruha márkájuk is, ami természetesen szintén az irodalomhoz kapcsolódik. Ha érdekelnek az irodalmi témájú pólók, nézzetek körül a poketonline.hu oldalon! Itt a ruhadarabokon kívül a könyvekből is tudtok rendelni, vagy a térképen nézzétek meg, hol a legközelebbi automata! (kép: Poket Zsebkönyvek Facebook oldala)

A könyvajánló sorozatunk ezen részében három olyan Poketet ajánlunk, melyeket nemcsak bárhol elővehettek, hanem bármelyik oldalon ki is nyithattok. Olvassatok belőlük pár oldalt, és hagyjátok, hogy arra az egy-két percre beszippantsanak! Próbáljatok szerencsét, csapjátok fel őket valahol, vagy válasszatok egy kedvenc részt, és olvassátok el újra és újra! 

 

Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor szinte besorolhatatlan kötete 1945-ben jelent meg először. A II. világháború utolsó két évében írta, mesterének, Hamvas Bélának köszönetet mondva. A könyv kezdetén így ír:

„E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.”

fortepan_weores.pngA teljesség felé egy lélekemelő, utat kínáló, örök kérdéseket feszegető, bölcs és nagyon is mai remekmű. De nem árulunk zsákbamacskát, ezt a könyvet nem egyszerű olvasni. Folyamatosan dolgozni kell magunkon olvasás közben, fel kell nőni hozzá, be kell fogadni. De ha egyszer sikerül, elválaszthatatlan társsá válik, bármi is történik velünk, körülöttünk. Azt mondják, napi egy alma az orvost távol tartja; napi egy rész ebből a könyvből szintén így működik. Több gondolat is szinte szállóigévé vált belőle az évtizedek alatt, íme két példa:
(A képen Weöres Sándor, forrása: Fortepan / Hunyady József, 106084 számú kép)

,,Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

,,Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.”

Háy János: Sztreccs

poket_hay_janos_web.pngA népszerű kortárs író legutóbbi novelláskötete a Poket gondozásában jelent meg. Egy-két oldalas írások és kicsit hosszabb művek is helyet foglalnak benne. A könyv pedig rólunk és nekünk szól. Olyan helyzetekről, melyeket mindenki legalább hallomásból ismer, de rengetegen saját bőrükön tapasztalnak meg: legyen szó kapcsolatokról, családról, házasságról, szerelemről, megcsalásról, csalódásról, válásról. Mert az élet nem mindig fenékig tejfel, és édességének gyakran keserű az utóíze. (kép: poketonline.hu)

Háy János megszokott stílusával találkozunk a kötetben: empátiával, zseniálisan ír, tűpontosan fogalmaz meg problémákat, érzelmeket. A kötet azonban nagyjából egy tematikára épül, a novellák fájdalommal, lelki vagy akár fizikai nyomorúsággal vannak tele. Érdemes hetente egy-két írást olvasni belőle, hogy az utánuk támadt űrt először feldolgozzuk, majd napok múlva visszatérjünk hozzá. Ez a kötet akkor is jó választás, ha ismerkednétek a kortárs magyar irodalom egyik nagyágyújával. Olvassatok bele a Sztreccsbe, majd vegyétek sorra a többi könyvét is! 

 

Versantológia 1, 2

poket-irott_kovem_dobom_a_melybe_web.pngImmár két évben is jelent meg Poket versantológia a magyar költészet napján, az első A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a második pedig az Írott kövem dobom a mélybe címet viseli. Mindkét kötet formailag és tematikájában is változatos, ezért mindenki megtalálhatja benne a kedvencét. Ráadásul a költők, szerzők is sokszínűek, van kortárs és klasszikus is, de akár olyanoktól is olvashattok, akiről nem is tudtátok, hogy verseket is írt. A verseket az írójuk alapján betűrendben találjátok a könyvben. (kép: poketonline.hu)

A kötetek célja, hogy a mai gyorsuló világban is legyen egy versnyi idő, amikor megállunk, jelen vagyunk, keresünk és találunk. Legyen nálunk ez a kis könyv: segít ebben a küldetésben, aminek sokszor érezzük szükségét. 

Sokan ódzkodnak a versektől, úgy érzik, nehezebb olvasni őket, mint regényeket. Nekik is tökéletes kiindulópontot jelenthetnek a versantológiák: lehet ismerkedni a versekkel, formákkal, költőkkel. Ha valamelyik alkotó egy írása különösen megtetszik, olvassatok tőle mást is, hátha a kedvencetekké válik! A kötet nem a teljességre törekszik, nem is lehetne, de tökéletes kezdet ahhoz, hogy barátságot kössetek a magyar lírával. A lényeg pedig, hogy ne féljetek a versektől, nem harapnak! Helyette használjátok őket nap mint nap, hogy ki tudják fejteni hatásukat!

 

Képek forrása:

Fortepan / Hunyady József (106084 számú kép)

Poket Zsebkönyvek Facebook oldala

poketonline.hu

borítókép: pexels.com

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz Tovább
Süti, nem süti - Könyvajánló

Süti, nem süti - Könyvajánló

dsc_0175_1.jpg

Gyorsan valami finomat kell sütni, vagy épp te akarsz lenni a tortakirály? Könyvajánló sorozatunkban most három olyan süteményes szakácskönyvet mutatunk be, melyek egyszerre esztétikusak, gyönyörűek, és minden helyzetben fellapozhatók. Ez a három könyv bebizonyítja, hogy nem kell mindig az interneten keresni a recepteket! Sütés után pedig nézd meg Woody Allen Süti, nem süti című filmjét, miközben a tökéletes desszertet majszolod.

Írta: Sipos Sára

 

Az olvasás mellett a sütés a másik szenvedélyem, és már jó pár recepteskönyv található a konyhámban. Ha választanom kellene, melyek számomra a legkedvesebbek, ezt a hármat mondanám. Mindhárom könyv csodaszép: olyan ételfotókat találtok bennük, melyek már önmagukban is inspiratívak, a könyvnek atmoszférát teremtenek, akkor is jó fellapozni őket, ha csak a képeket nézegetitek. A másik fontos közös vonásuk, hogy minden helyzetben használhatók. Legyen szó lassú, hétvégi reggelről, családi szülinapról vagy hétköznapi gyors finomságról, ezek a könyvek mindig megállják a helyüket. Ne aggódjatok: gyönyörűek, de maszatosak lesznek, és ez így van jól. Ebből tudjátok, hogy eleget forgattátok már a lapjaikat.

Márk Szonja: Édesem süteményei

Otthoni sütögetés, blog, majd cukrászda, tortaműhely és szakácskönyvek? Így hangzik egy lépésekben megvalósuló álom, ami Márk Szonjának a valóság. A Millenáris Park mellett, apró, de gyönyörű kis cukrászdája van, mely a hétköznapokon tortaműhelyként működik, egy-egy szombaton viszont kinyit a látogatók számára is. A Édesem világáról korábbról is találtok cikket tőlünk, olvassátok el azt is!

edesem_ok.jpgAz Édesem 2015-ös nyitása után csupán egy évet kellett várni arra, hogy az ott megszülető fantasztikus sütemények  receptjeit mi is megismerjük - egy részükét legalábbis. Márk Szonja és a Boook Kiadó jóvoltából egy fantasztikus süteményes könyv állt össze, tele jobbnál jobb receptekkel. Különösen szeretem azt a megoldást a könyvben, hogy a receptek között lehet keresgélni nehézségi fok, táplálékallergia, elkészítési idő és a legfontosabb hozzávalók szerint. Segít eligazodni az cukrászeszközök és a titokzatos technikai fogalmak között is. Találtok a kötetben péksüteményeket, kekszeket, pitéket, brownie-kat, ünnepi tortákat és jég popokat is.

Kedvenc könnyű recept: fondant au chocolat

Kedvenc nehéz recept: zöldtea-torta

 

Horváth Alexandra: Hangulatfüggő

A szerző tortaműhelyét, az Egy csipet tortát lehetetlen elkerülni, ha cukrászokat keresünk vagy nézegetünk a közösségi médiában. Az Egy csipet torta alkotásaira már egy pillantást vetve felismerjük, hogy Horváth Alexandra keze alatt mindig valami különleges, művészi születik. Szandra a sütést terápiaként definiálja, a könyvet pedig nem egyszerű receptkönyvnek szánja, hanem inspirációnak, töltődésnek, barátnak vagy akár lakásdekorációnak. Török-Bognár Reni csodálatos képeivel pedig valóban elérte ezeket a célokat.

hangulatfuggo_vegleges_mockup_filterezett_2160.jpgA Hangulatfüggő különlegessége, hogy a szokásos nehézség vagy alapanyagok szerinti csoportosítás helyett hangulatok alapján kereshetünk a receptek között. A sütés érzelmi oldalát emeli ki, hiszen az, hogy mit sütünk, valóban hangulatfüggő. Ehhez hat hangulatot választott: lendület, kimerülés, töltődés, pezsgés, mindennapok, harmónia. Minden fejezet elején mesél az adott hangulatról, felidéz helyeket, emlékeket, az olvasmányait, a képek pedig gyönyörűen egészítik ki mindezt. Ez a könyv megmutatja, hogy nemcsak a sütés terápia, hanem maga a könyv is. A receptek izgalmasak: találunk köztük nagy klasszikusokat, egészséges megoldásokat és innovatív süteményeket is. Ez a kötet kötelező minden konyhába!

Kedvenc könnyű recept: mandulás almatorta

Kedvenc nehéz recept: pisztáciás Paris-Brest

 

Varga Gábor: Desszert szerelem

853452_5.jpgEz volt az első süteményes könyvem, évekkel ezelőtt kaptam, és azóta elkísér. Talán nincs is már benne olyan recept, melyet ne készítettem volna el. Alcíme a Sütni bárki tud: ez a könyv tényleg az alapoktól tanít meg a mesterfogásokra. Varga Gábor cukrászkönyve azért nagyszerű kezdőknek is, mert rendkívül precíz: a receptek részletesek, pontosak, gyakran fázisfotókkal is illusztrálja őket. Azt vallja, hogy a sütés az önkifejezés és az önfeledt időtöltés eszköze, egyszerre szerez örömet másoknak és magadnak, miközben fejleszt is. A legfontosabb tanácsa pedig, hogy nincs szabály: bátorít, hogy az alapfogások elsajátítása után a saját ízlésedre formáld a recepteket, keress új ízeket, kövesd a szezonalitást!

A könyv hat fejeztben kalauzol végig: vannak pár perc alatt elkészíthető receptek, apró finomságok (igen, macaron is van!), nagy klasszikusok érdekes csavarral, rengeteg csokoládés finomság, alkoholt tartalmazó különlegességek és igazi lassú, hétvégi tészták. Ezzel a könyvvel nem csak a pár hozzávalós sütemény lesz egyszerű, hanem akár az égetett, a kelt tészta vagy egy Sacher-torta is.

Kedvenc könnyű recept: francia fánk

Kedvenc nehéz recept: vajas croissant

 

Borítókép: Bera Viktor / Képek: libri.hu, boook.hu, Bonex-Press

2020. június 7.

Süti, nem süti - Könyvajánló Tovább
Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

borito.jpeg

Olvasnál kortárs, friss magyar irodalmat, de nem tudod hol kezd el? Akkor egy hajóban evezünk, de szerencsére van segítő kéz: a Libri irodalmi díj. Kezd a sort a közönségdíjasokkal, majd merülj el a kortárs írók életművében, hiszen zseniális könyvek sora vár arra, hogy mi is olvassuk őket!

Írta: Sipos Sára

 

Idén ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjat, habár most rendhagyó módon, online zajlott a díjátadó május 13-án. Minden évben 10 kortárs magyar, abban az évben megjelent könyvből választja ki az ötfős zsűri a díjazottat, emelett pedig közönségszavazásra is sor kerül - idén már több mint 30 ezren szavaztak a Libri oldalán! A kortárs magyar irodalommal való ismerkedés valóban nem könnyű, mert sosem tudjuk, mi legyen az első lépés az úton. Mindig inspiráló átnézni a díj jelöltjeit, de ha még mindig tanácstalanok lennétek, kezdjétek az elmúlt évek közönségdíjas könyveivel!

 

2020. Grecsó Krisztián: Vera

kep.jpgIdén Grecsó Krisztián regényére szavaztak a legtöbben - és valóban, nem volt még egy könyv, amit ilyen sokszor láttam kezekben a villamoson. A Kádár-korszak második felében, Szegeden járunk, és a 11 éves Vera megszokott, békés élete pár hét alatt teljesen felborul. Legjobb barátnőjével, családjával, környezetével való kapcsolata megváltozik, miközben szerelmes is lesz. A háttérben azonban olyan események húzódnak, melyekről nem mondtak neki igazat; csalódik a felnőttek világában, és hirtelen fel kell nőnie a feladathoz, hogy szembenézzen a családi titkokkal. 

Grecsó nemcsak a korszakra reflektál páratlanul, hanem egy kislány szemszögéből megírt történeten keresztül a transzgenerációs traumát is középpontba állítja. A könyv a felnőtté válásról, a családi elfojtásokról, a szerelem természetéről szól. Arra is számtalanszor emlékeztet, mennyi mindent látnak, érzékelnek és megértenek a gyermekek a felnőtt világból, gyakran még tisztábban is mint gondolnánk, miközben lépten-nyomon ellentmondásokkal, a felnőttek érdekeivel és titkaival találkoznak.

 

2019. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Megjelenése óta töretlenül népszerű regény, nem alaptalanul: az egyik legmeghatározóbb könyvélményetek maradhat, ha rászánjátok azt a pár órát. A cselekmény több generáción és országon keresztül vezet végig. Kezdetben látszólag egymástól független történetszálakkal találkozunk, melyek a végére teljes képpé állnak össze, induljanak akár 1956-ból egy kisvárosból, 1986-ból egy vidéki szanatóriumból vagy egy 2013-as lakodalomból.

kep2_1.jpgA felnőtté válásról, a személyes és társadalmi emlékezetről, a múlt jelenbe való beágyazódásáról fantasztikusok könyveket írtak és fognak még írni, hiszen a téma örök és kimeríthetetlen. Krusovszky regénye egy új nézőpontot tudott adni ezekhez a témákhoz, egy mai fiatal férfi szemszögéből ragadva meg azokat. ,,Sikerült megírnia egy generációs regényt úgy, hogy közbeékelve elrejtette az előző, az X-generáció egyik fontos pillanatát is, ekképp pedig létrehozott egy időhurkot, mely által az információ szabadon áramlik át egyik történetszálból a másikba, egyik életből a másikba. [...] Tanít is, valóságról, múltról, az ezekhez való viszonyunkról, emberségről, betegségről. Erkölcsi kérdéseket vet fel és hagy nyitva.” - olvasható róla egy kritikában.

Ez a regény friss, aktuális, megrendítő, mély, nagyszerű. A címet tartalmazó mondat pedig tovább visszhangzik a fejekben:

"Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat."

 

2018. Bödőcs Tibor: Addig se iszik

kep1_1.jpgBödőcs - akinek a neve biztos sokatoknak ismerős a Dumaszínházból - első könyve 2018-ban jelent meg. Címét az a történet adta, hogy mikor megkérdezték az apját, mit szól hozzá, hogy a fia könyvet írt, ezt válaszolta: addig se iszik. 

Ebben a kötetben megvillantja irodalomtanár múltját, és feleleveníti a világ- és a magyar irodalom nagy klasszikusait. Teszi mindezt parodisztikusan, de remek stílusban. Megidézi Karinthy és az Így írtok ti szellemét: irodalmi paródiákat, fricskákat ír Krúdy Gyula, Esterházy Péter, Bohumil Hrabal, Ernest Hemingway vagy épp Marcel Proust stílusában. A novellák kerettörténeteivel pedig a mi korszakunkra reflektál: miközben jól szórakozunk egy-egy humoros részleten vagy jól eltalált paródián, ezen a szemüvegen keresztül rápillanthatunk saját korunkra, környezetünkre és annak problémáira. Mivel novellák sorozatáról van szó, a kötet akkor is élvezhető, ha nem ismertek minden írót, akinek a hangján megszólal, ellenben érdemes azokat is elolvasni, de még így is nagyon viccesek!

"Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre" - írja róla Cserna-Szabó András.

Van benne igazság, egyedülálló kötettel van dolgunk. Tehát ha érdekel titeket, mi történik, ha Kertész Imre a fociakadémia közelébe kerül, vagy csak kíváncsiak vagytok Bödőcsre a Dumaszínház óta, ne habozzatok, olvassatok!

Keresgéljetek tovább  a Libri irodalmi díj jelöltjei között, 5 év alatt 50 kiváló kortárs könyv gyűlt össze, olvasásra várva!

 

2020. május 18.

Képek: libri.hu, Pexels

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei Tovább
Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

selective-focus-photography-of-3-book-piled-159544.jpg

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, mikor úgy nézi az előadást a színházban, hogy olvasta előtte az alapjául szolgáló művet. Ha nem is mehetünk most színházba, az eljöhet hozzánk! Könyvajánlónk soron következő részében három rövid, ám remek könyvet hoztunk nektek, melyekhez egy-egy színházi előadás is elérhető online. Olvassátok, majd nézzétek őket!

Írta: Sipos Sára

 

Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos

Sajnos nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, hogy a gimnáziumi kötelező olvasmányokról jó emlékeket őrizzen. Molière Tartuffe című, 5 felvonásos vígjátéka azonban a többségnek pozitív élmény marad: vicces, szórakoztató. De ennél több van benne! 

2006-ban egy színházi előadáshoz kérték fel Parti Nagy Lajost a mű átírására; és való igaz, ez nem újrafordítás, hanem átirat lett. Nemcsak egyszerűen modernizálta, hanem a cselekményen is változtatott, új művet írt. Az eredeti darabot cselekmény szintjén a 4. felvonás végéig követi, itt elvágja a történetet, így a darabnak nincs pozitív feloldása. Érthető ez, hiszen az eredeti 5. felvonást olvasva kényelmetlenül is érezzük magunkat a deus ex machina megoldás miatt. Rím nélküli párbeszédek, zseniális nyelvi megoldások, szleng, káromkodás, különböző stílusok keverése jellemzi az átiratot. ,,A dráma barokk nyelvét átszűrte saját írói énjén, s a rostán fennmaradt szófordulatokat tovább facsarta és csavarta, kifordította, és új kontextusba helyezte – ebből (és saját nyelvéből) született az új Tartuffe mai és ódon, nyers és „cafrangos”, pofátlan és udvariaskodó szövege.” - írja róla a Prae művészeti portál.

A cselekményt biztos ismeritek már. Orgon vallásos indíttatásból befogadja Tartuffe-öt, sőt lányát is hozzáadná. Orgon családja mély ellenszenvvel van az új “életvezetési tanácsadó” iránt, látják képmutatását és való énjét. Tartuffe a családfő feleségét is elcsábítaná. Ezt végighallgatja Orgon, meglátja a valóságot, de már túl késő: vagyonát Tartuffe-nek adta.

A Másik Színház 2014-es előadásának felvételét a műből itt nézhetitek meg: [Tartuffe]

 

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Tény, hogy ebben az esetben előbb láttam az előadást, és amiatt olvastam el a könyvet, de ez mit sem változtat azon, hogy mindkettő remek. Az 1984-es előadás az etalon, olyan nevekkel fémjelezve, mint a Jób lázadásából ismert Zenthe Ferenc és Az ötödik pecsétben Király Lászlót alakító Márkus László. Nézzétek meg a felvételt YouTube-on!

A történet Olaszországban játszódik. Turai és Gál libretto szerzők és fiatal, tehetséges zeneszerző pártfogoltjuk, Ádám Albert egy tengerparti kastélyba utaznak, hogy meglepjék  az utóbbi menyasszonyát, a színésznő Annie-t. Mivel korábban érkeznek, véletlenül kihallgatják Annie és korábbi szerelme, az egyébként nős Almády beszélgetését. Egyértelmű, hogy Ádámot megcsalták. Turai megpróbálja megmenteni a helyzetet, és rábeszéli Ádám tudta nélkül a többi szereplőt, hogy működjenek közre a játékban. Gyorsan ír egy színdarabot, melybe belefoglalja az elhangzott dialógust, ezt pedig a két színésznek kell előadni. “Kiderül”, hogy a kihallgatott párbeszéd csak próba volt, és végül helyreáll minden.

A színmű az úgynevezett francia társalgási dráma műfaját követi és parodizálja egyszerre, mely egy szórakoztató, polgári műfaj. Ebből alkot Molnár virtuóz, feszült, de humoros, könnyed, mégis az emberi jellemre reflektáló művet. A számtalan jellem- és helyzetkomikum után végül rájövünk, hogy az életet talán nem kell mindig komolyan venni. Játszani kell néha, szemtelenül játszani.

 

Henrik Ibsen: A népgyűlölő

Az elsőrangú norvég drámaíró 1882-ben írta a színdarabot, mely nálunk A hazaáruló és A népgyűlölő, színházakban pedig A nép ellensége címen is futott. Ibsen az újságban talált rá a témára, a rendőrségi hírek között. 

A történet főhőse - akit magáról is mintázott - Stockmann doktor, egy kisváros orvosa. A kisváros fürdőt üzemeltet, abból tartja fenn magát. A doktor rájön, hogy a forrás vize mérgezett, azonban nem hozhatja nyilvánosságra, mivel az érdekeket sért. Bátyja, a polgármester el akarja simítani az ügyet, ennek érdekében pedig akár testvérét is feláldozza. 

Ibsen a művön keresztül mond véleményt a korrupcióról, az érdekek átszőtte hatalomról, és az azt kiszolgáló immorális társadalomról. Ez a mindenkor jelenlévő probléma alapot adott és ad arra, hogy újra és újra színpadra vigyék, szerte a világban. Megdöbbentően aktuális, kemény, elgondolkodtató darab.


A budapesti Katona József Színház 2013-ban mutatta be a darabot, mely visszhangos sikert aratott, még az év legjobb előadásának is megválasztották a kritikusok. A rendező Zsámbéki Gábor, a testvérpár szerepében Fekete Ernőt és Kulka Jánost láthatjuk. A Katonába nem könnyű jegyet szerezni, így érdemes megnézni a most elérhető darabjaikat, mindhárom nagy klasszikus! A nép ellensége felvételét itt találjátok: [Ibsen]

Borítókép: Pexels

2020.04.28.

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról! Tovább
Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

books-768125.jpg

Ha úgy érzed, felemészt a sok beadandó és online óra, és nincs időd egy nagyobb lélegzetvételű regényre, akkor van egy jó hírünk számodra! Vannak könyvek, amiket tényleg egy nap alatt el lehet olvasni, de hatásuk természetesen tovább tart. Könyvajánlónkban három egynapos könyvet mutatunk be, amit elkezdhetsz és be is fejezhetsz akár egy szombati napon.

Írta: Sipos Sára

 

Alessandro Baricco: Novecento

1966842_621437937945491_1701302948_n.jpg

Baricco monodrámája a legmeghatározóbb az eddigi 2020-as olvasmányaim közül. A hossza ne tévesszen meg senkit, olyan tartalmas és mély ez a könyv, hogy hetekig-hónapokig végigkíséri a mindennapokat, nekem gyakran most is eszembe jut.

A történet Danny Boodman T.D. Lemon Novecento életét követi végig (igen, a nevének is külön története van), a narrátor pedig egy barátja. Novecento egy különlegesen tehetséges zongorista a Virginian nevű gőzhajón, ami Amerika és Európa között jár, fedélzetén pedig minden generációból és társadalmi rétegből vannak utazók. A főhős a hajón született, emigráló szülei a bár zongoráján hagyták. Ez megpecsételi az életét: soha nem megy a szárazföldre. Hírnevet szerez magának zseniális zenészként, a világ legjobbjaként tartják számon, de ő makacsan ragaszkodik a hajóhoz, hogy miért, ez a legfőbb kérdés.

70 oldalban mélylélektant írni páratlan dolog - ezt bizonyítja sikeresen Baricco. Az írást egy legenda ihlette, egy ember sorsa és lelke bontakozik ki benne, miközben felteszi nekünk, olvasóknak is ugyanazokat a kérdéseket. Olvasás közben tudjuk, hogy rólunk is szól. Csodálatosan megírt, kategóriákba besorolhatatlan könyv, melyben keserédesen magadra ismersz.

 5229716_5.jpganne-cathrine-bomann_webb.gif

 

 

 

 

 

 

Anne Cathrine Bomann: Agathe

A 2019-es év egyik nagy slágere volt ez a gyönyörű borítóval rendelkező könyv, de minőségi a tartalma is. Az író maga is pszichiáter, csakúgy mint a főhős. Az 1940-es évek Franciaországában járunk, és egy idős, nyugdíj előtt álló pszichiáter életébe nyerünk bepillantást. Már visszaszámolja a üléseket, kiégett és magányos, nem tudja, mihez kezdhetne még az életével, nem lát értelmet benne. Ekkor érkezik hozzá páciensnek Agathe, a fiatal német nő, aki leginkább láthatatlan akar lenni a társadalomban. Habár Agathe kér segítséget, a találkozás mindkettőjüket a változás felé löki: a pszichiáternek is szembe kell nézni félelmeivel, gátlásaival és szorongásaival. 

Az írónő - saját hivatása miatt is - pszichológiai szemszögből tud írni. A történeten keresztül olyan, akár minket is érintő egzisztencialista kérdéseket feszeget, mint a magány, a kiüresedés, a társadalmi láthatatlanság vagy az intimitástól való félelem. A könyv mondanivalóját így fogalmazta meg a KönyvesBlognak adott interjúban: ,,Egy olyan könyvet írtam, amely azt üzeni, hogy értelmet lehet találni egy szemlátomást értelmetlen világban, ha kapcsolatba lépünk a körülöttünk lévő emberekkel.” 

 

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

5723717_5.jpg

Agatha Christie művészetét ugyan nem minden irodalmi közeg sorolja a szépirodalomba, népszerűsége máig töretlen, művei zseniálisak. Írásai és az azokból készült sorozatok, filmek gyerekkorom óta fontos részét képezik a mindennapjaimnak, így magamtól nem is tudnék egy könyvet választani, inkább az általános véleményre hagyatkozom ez esetben. A Tíz kicsi néger című könyvét több mint 100 millió példányban adták el (ezzel az eredménnyel csupán 9 könyv rendelkezik a világon), és évtizedek óta újra meg újra a legjobb krimi címet nyeri el szavazásokon. Szerintem a könyv titka nemcsak a bravúros cselekményben, hanem a hangulatában is rejlik.

Tíz embert hívnak össze titokzatos módon egy szigeten, akik mind megúszták már, hogy gyilkosságért elítéljék őket. Szobáikban a falon egy vers olvasható, és tíz szobor van az étkezőasztalon. Első este a vacsora után megszólal egy hang, rájuk olvassa bűntettüket, eltörik egy szobor és egyikük meghal. Többet azonban nem árulhatok el a történetből!

agatha_christie_crop-min.png

A könyv hossza ugyan 250 oldal körül mozog, mégis gyorsan olvasható, hiszen képtelenség letenni. Izgalmas, fordulatos és még az írónő műveihez képest is sajátos hangulatú, hátborzongató, helyenként horrorisztikus. Ha este olvasod, garantált az álmatlan éjszaka!

 

2020. április 4.
Képek forrása: libri.hu, Alessandro Baricco hivatalos Facebook oldala, Diana Juncher, The Christie Archive Trust, pexels.com

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt! Tovább
Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

boris2.jpg

A múlt héten volt születésének 100. évfordulója, Franciaország szerte ünneplik, itthon a fiatalok körében mégsem ismert. Ki volt Boris Vian, és mi tette olyan népszerűvé a 20. század közepén Európában? Könyvajánló sorozatunk második részében ennek járunk utána, valamint életművéből ajánlunk három könyvet, melyeket a tavaszi szünetben akár el is tudtok olvasni.

Írta: Sipos Sára

 

Boris Vian 1920-ban született Párizs egyik gazdag külvárosában, boldog és bohém gyermekkorát azonban egy egész életét végigkísérő szívbetegség árnyékolta be. A fiatal korától jelenlévő haláltudat nagyban befolyásolta munkásságát is. Matematikusnak tanult, majd mérnökként hivatalban is dolgozott. Hamar fény derült muzikalitására, Párizsban dzsesszzenészként, zeneszerzőként és több folyóirat zenei újságírójaként kereste kenyerét, emellett író, költő és műfordító volt. ,,Mohón vetette rá magát ezekben az években mindazokra az örömökre, melyektől a háború és a megszállás évei megfosztották, így érthető az a látszólag felelőtlen élni-, játszani-vágyás, amely a még nagyon közeli, épp ezért állandóan fenyegető halál árnyékában szabadult fel” - írja róla H. Erdélyi Ildikó. A Saint-Germain-des-Prés negyed legendás alakjává vált. Kezdeti szakmai sikertelensége után regényeit először Vernon Sullivan álnéven, majd saját nevén adták ki. Betegsége alig 39 évesen ragadta el: az egyik regényéből készült film premierjén pár perc után felállt, káromkodott, dühösen szidta az adaptációt (melyhez nem volt sok köze), szívrohamot kapott és összeesett.

boris3.jpg

Életében csak az álnéven írott művei hoztak neki sikert, míg a saját nevén kiadottak nem zavarták fel a francia irodalom vizét. Az 1960-as évekre a közönség belefáradt az egzisztencialisták írásaiba, helyettük felvirágzott Vian kultusza, bár már csak halála után. Egyszerre romantikus, humoros, komor és abszurd regényei a francia olvasók körében az új korszak egyik legolvasottabb írójává tették. Vian stílusa egészen egyedi, senkihez sem hasonlítható, a cselekmények szürreálisak, mégis mélyek. Zseniálisan alkalmazta a nyelvet, illetve a műfajokat is keverte: van itt krimi, fikció, romantika, avantgárd, akár egy regényen belül is. Ha érdekel titeket egy irodalmi különlegesség, olvassatok bele egyik regényébe!

 

Tajtékos napok

A Tajtékos napok Boris Vian legismertebb, legnépszerűbb regénye, nem véletlenül. A történet egy bájos szerelem kibontakozásával kezdődik a főszereplő, Colin és Chloé között. Közhelymentes, különös programokkal teli, varázslatos kapcsolatuk a lehető legjobban alakul, azonban esküvőjük után Chloé tüdejét egy lótusz támadja meg, ami elszívja tőle az életet. Ahogy egyre inkább elhatalmasodik rajta a betegség, az élet szürke lesz, sötét, lakásuk kezd összemenni. A világ gonosz hellyé válik, nem segít rajtuk, a tragédia pedig elkerülhetetlen. 

A történet szürreális világban játszódik, Vian pedig csodálatos és meglepő képekben ír, ezzel hívja fel a figyelmet az emberi érzelmek sokszínűségére, abszurd, de elementáris voltára. Méltán nevezte Raymond Queneau francia író a kor legmeghatóbb szerelmi regényének Vian művét. Természetesen filmrendezőket is megihletett az elmúlt évtizedekben, legutóbb 2013-ban jelent meg feldolgozása Audrey Tautou és Romain Duris főszereplésével, Duke Ellington zenéjével.
boris1.jpg

A holtaknak már mindegy

A korábbi magyar fordításban Minden hulla fekete címmel megjelent regény az elsők között volt, amiket az író Vernon Sullivan álnéven adott ki, magát pedig a francia fordítóként jelölte meg. A szöveg nagy botrányt kavart, jelentősen hozzájárulva, hogy utána saját nevén kiadott művei megbuktak. Az álnéven kiadott alkotásaira jellemző, hogy több műfaj paródiái, miközben valamilyen társadalmi problémával is foglalkoznak, bemutatva az író tehetségét és értékrendjét is. Ebben a regényben az amerikai rasszizmus ellen szólal fel, beburkolva egy kalandos, pörgő sztoriba, miközben szól a jazz és gyilkosságok történnek, az emberek pedig leginkább önmagukat keresik.

,,A cselekmény nagy része éjszaka vagy hajnalban játszódik. A sötét utcák és lepukkant lebujok a primitív ösztönök világába vezetnek, ahol az olcsó whisky, az izzadtság és a cigarettafüst bűze borít mindent. Ebben a közegben egy stabil, kiegyensúlyozott személyiség is csak komoly nehézségek árán tudná megőrizni az identitását, ám egy komplexusokkal terhelt embernek esélye sincs” - olvasható róla az e-kultúra blogján.

 

Ki érti a csajokat?

Teszi fel a kérdést magának a regény főhőse, Francis - nem is egyszer. Vian ezen műve egy harmadik típust képvisel életműben: irodalmi fricska, paródia, de komolytalan, szürreális, blőd, a fekete humor kiváló megtestesítője. A főszereplő cseppet sem szimpatikus, inkább buta, alpári, szélsőséges és hímsoviniszta. Mégis ő akar lenni az elrabolt szépség, Gaya kiszabadítója, ezért autó- és pénzlopásba keveredik, és magára haragítja Washington teljes drogmaffiáját, akik elől menekülnie kell.

Furcsán hangzik, ugye? Az is, de egyben az egyik legszórakoztatóbb könyv, amit valaha olvastam. Hogy miért, azt a moly.hu egyik hozzászólója fogalmazza meg a legtalálóbban: ,,A történet ostobasága miatt mind érezzük az eseményeket irányító erők és eszmék idiotizmusát. [...] Boris felkínálja nekünk a lehetőséget, hogy vele együtt röhöghessünk egy közepesen ótvar kalandregényen, és képzeletben felpofozhassuk a popkultúra összes műmájer macsóját.” 

Boris Vian akármelyik regényét veszitek le a polcról, nem nyúlhattok mellé. Lehetnek látszólag különbözőek, biztosan mindegyik rendkívül szórakoztató, valótlan, parodisztikus, zseniális megírt és egyben elgondolkodtató olvasmány lesz. Ha nincs meg nektek egy kötet sem, online meg tudjátok rendelni őket, és az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán egyik regényét, a Venyigeszú és a plankton címűt ingyenesen elolvashatjátok. Már csak azt kell eldöntenetek, hogy melyikkel kezdjétek! 

 

Képek forrása: Photomaton Archives Cohérie Boris Vian, IMDb, Agence France-Presse

2020. március 16.

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Őrület az orosz börtönben

Őrület az orosz börtönben

Hogyan lesz regény egy román filmrendező úti dokumentumfilmjéből? Úgy, hogy majdnem belebolondul az eseményekbe. Walter Ghidibaca különös könyve, a Minden jó, ha a vége rossz egy utazás krónikája – hiszen nem csak Oroszország, hanem az emberi elme elhagyatottabb vidékeit is bejárja történetében. Börtön és valóságshow – létező kombináció, de az elboruló elme általában nem szokott része lenni a koktélnak.

mindenjohaavgerossz.jpg

Őrület az orosz börtönben Tovább
Befogad vagy kizsákmányol?

Befogad vagy kizsákmányol?

Minek köszönhető egyes jóléti államok sikere, és ezzel együt hogyan definiáljuk a sikert? A tavalyi év egyik sikerkönyve, a Why nations fail (the origins of power, prosperity and poverty) erre probál választ adni. A címét elolvasva az első benyomásom az volt hogy nagyvalószínűséggel egy újabb szenzációhajhász művel gyarapodott a polcom. Ez a véleményem hamar megváltozott, mivel a könyv, zseniálisan közeliti meg ezt a régóta vitatott kérdést és ezzel együtt könnyen fogyasztható a mondanivalója.

Sokak szerint egy társadalom sikerét legjobban a földrajzi elhelyezkedése befolyásolja (sokak ehhez hozzá teszik a kulturát és a vallást is). A szerzőpáros szerint a legszemléletesebben talán Észak- és Dél Korea hosszú múltú történelmi viszonya adhatna reális választ, hiszen ami igazán megkülönbözteti a határ két oldalán élők életét az nem más mint az eddig kialakult politikai és intézményrendszer.

Daron Acemoglu  James A. Robinson, a két amerikai közgazdászprofesszor szinte az egész eddigi történelmet górcső alá vették, hogy bizonyítsák viszonylag egyszerűnek tűnő feltevésüket, miszerint a gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit. Szerintük, azok a nemzetek igazán sikeresek amelyek a történelem folyamán sikerrel alakitottak ki jól működő, ugynevezett befogadó politikai és társadalmi intézményeket, amiben az emberek tehetségük szerint vállalkozhatnak egyenlő feltételekkel, amit az állam hosszútávon biztosítani tud. Ennek ellentéte a kizsákmányoló vagy helysebben kitaszító (angolul: extractive) intézményi berendezkedés, ahol az elit kisajátitja az erőforrásokat és így idővel mélyszegénységet okozva még inkább magához veszi a hatalmat.

Ez könnyen magában hordozzhatja a további problémákat, mint Egyiptomban vagy több afrikai országban, ahol a forradalommal sikeresen váltanak vezetőket de azok elfoglalják elődeik helyét egy hasonló rendszer élén. Ezzel nem azt állítják hogy a váltás lehetelen, csak hogy sokkal valószínűbbnek tartják a „rossz” és a „jó” körök kialakulását, vagyis amikor a rossz rendszerek még rosszabbakat, a jól működők pedig még jobbakat eredményeznek. (Talán innen származhat a magyar cím: A fejletlenség körei)

Fontos kérdésként kezelik a demokrácia szerepét is, hiszen ennek hiánya befolyásolja a vállakozó szellemet és ezáltal a termelést is. A tisztán látást bonyolitja hogy megfelelő forrás-elvonásokkal akár két-három évtizeden át is fentartható a fejlődés, de tovább nem. Ez alapján ha Kína nem változtat a politkai berendezkedésén, úgy nem sokáig lesz ilyen szép íve az eddig remekelő kínai gazdaságnak.

 Ebből tévesen arra következtethetnénk hogy a könyv a szegényebb társadalmak hibáit kiemlve, alárendeli azokat az angolszász politikai kulturáknak. Valójában szerzők példák sokaságával bizonyítják, hogy gyakran épp az európai gyarmatosítók vezettek be afrikai és ázsiai országokban kizsákmányoló intézményeket, amelyeket aztán örökségűl hátra hagyva az új elit tovább működtetett.  Arra is kitérnek hogy az egyébként joggal ünnepelt angolszász demokráciák a történelem során milyen elönyre tettek szert a rabszolga-kereskedelemmel, de nem kimélték Franklin Rooseveltet sem, akinek egyébként sokat köszönhet Amerika, de az 1937-es birák leváltását nem tudta véghez vinni.

A majdnem ötszáz oldalas munkában találhatunk magyar vonatkozást is. Külön emlitik az Osztrák–Magyar Monarchiát, és a háború utáni Magyaroszágot. Most inkább ezutóbbiból kiemelve, szerintük a kezdeti szerencsétleségek után, 1990 óta sikerült kialakitanunk a „jó” renszereket, amiket az Eu-hoz való csatlakozás csak tovább erősített és bár úgy fest a politikai kultúra és társadalmi értékrend  nincs a megfelelő szinten, két évtized tekintetében még nehéz megmondani hogy melyik úton járunk.

De mivel lehet fejleszteni a befogadó intézményeket? Acemoglu és Robinson szerint „nincs bevált recept”. Ez csak az embereken és a történelmen múlik.

Befogad vagy kizsákmányol? Tovább