Közgazdász Online


A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_37.png

456 gyerek, akik a spanyol polgárháború miatt száműzetésbe kerültek. Elhagyták az otthonukat, elváltak a családjuktól, és egy jobb jövő reményében felszálltak a Mexique hajóra. Egy könyv, ami a gyerekek szemével mutatja be a történelem egyik legbrutálisabb háborúját, és amivel átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára.

2021.04.08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Morelia gyermekei, másnéven a Háború gyermekei azt az 1937-ben létrejött 456 gyermekből álló csoportot foglalja magába, akik a spanyol polgárháború legártatlanabb szereplői voltak, mégis hátat kellett fordítaniuk a hazájuknak, a családjuknak, és egyik percről a másikra felnőtté kellett válniuk. A republikánus színekben harcoló szülőknek a háború második évében felajánlották, hogy kimenekítik a gyerekeket a tűzben álló országból. A szülők azt hitték, hogy ez csak egy átmeneti megoldás lesz, de végül egy életen át tartott.

A történelem egyik legbrutálisabb háborúja

“Minden háború nehéz, de a polgárháborúk különösen” -  olvashatjuk a Los Ninos de Morelia hivatalos honlapján. A spanyol polgárháború a második világháborút megelőzően zajlott (1936. június 17. és 1939. április 1. között), ami a második spanyol köztársaság elleni puccskísérlettel kezdődött. A puccs után Spanyolország katonailag, politikailag és társadalmilag is megosztottá vált - egyik oldalon a nacionalista Francisco Franco hívei álltak, míg a másik oldalon a köztársaságpártiak. A politikai nézetek különböztek, de az emberek nem - spanyolok a spanyolok ellen, testvér a testvér ellen. A nacionalistákat Németország, Olaszország (Mussolinivel az élen) és Portugália támogatta, míg a baloldali köztársaságiakat Mexikó és a Szovjetunió. A többi európai nép hallgatott, figyelt, és csendben várta a kimenetelt.

A polgárháborúban a nacionalisták győzedelmeskedtek Francoval az élen, aki a második világháború hajnalán átvette az ország irányítását és diktatúrát alakított ki. A háború az indulatokról, a megosztottságról és a véres gyilkolásról lett híres. Mindkét oldalon több tízezer embert végeztek ki, és mire vége lett a polgárháborúnak, a világban újabb háború indult útjára. A halottak száma a mai napig kérdéses, de Antony Beevor történész szerint a három évig tartó háború közel 238.000 emberáldozatot követelt, akik közül 187.843 embert hidegvérrel végeztek ki - az adatokból is látszik, hogy  a spanyol polgárháború a történelem egyik legbrutálisabb háborúja volt, a halálesetek 78 százaléka kivégzés volt. “Azt hittem, hogy a háborúban az életben maradás a legfontosabb, pedig valójában az egyetlen dolog, ami elengedhetetlenül fontos, az, hogy megőrizzük az emberi mivoltunkat” - írja Mario Escobar Emlékezz rám! című könyvében.

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_56.pngA mentőhajó -  La Mexique

forrás: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Az emberek éheztek. A helyzet kilátástalan volt. És szülőként végignézni, hogy a gyermeked mindennapjait a félelem és a háború zajai kísérik, emberpróbáló feladat. Éppen ezért, amikor a köztársaság mellett harcoló családok hallottak egy “csodahajóról”, ami elviszi a gyermekeket Mexikóba, a lehető legmesszebb Spanyolországtól, sokan úgy döntöttek, hogy elküldik a gyermekeiket. “Az elválás rövid lesz: csak amíg a háború véget ér. Mikor győz a Spanyol Köztársaság, akkor a gyerekek visszajöhetnek. Legfeljebb egy év” - gondolták sokan, de senki nem készült fel arra, hogy a nacionalisták győznek és Spanyolországra évtizedekig tartó diktatúra vár.

Az akciót a “Comité de Ayuda a los Niños del Pueblo Español” (Spanyol Népet Segítő Iberoamerikai Bizottság) szervezte Maria de los Ángeles elnökkel az élen. A La Mexique hajó május 27-én indult el Bordeauxból 456 kiskorúval a fedélzeten, és 1937. június 7-én érkezett meg Mexikóba. A legfiatalabb gyermek csupán három éves volt, míg a legidősebb tizenhat. A gyerekeket a mexikói spanyol iskolában fogadták, ami Morelia Michoacán területén található, ezért lett a csoport neve Morelia gyermekei. Eredetileg csak átmeneti szállásnak és megoldának tartották, de a republikánusok veresége és a második világháború kezdete hosszú száműzetést eredményezett, amely sokak számára véglegessé vált.

A program segítséget és védelmet nyújtott a menekülteknek, megakadályozta, hogy a gyerekeket hazaszállítsák a tragikus helyzetben lévő Spanyolországba, statisztikát készítettek a gyerekek fejlődéséről, elintézték az ott ragadt gyerekek legális letelepedési iratait, taníttatást biztosítottak a nagyobb gyerekeknek, nevelőotthon építtettek és megpróbálták összekapcsolni a gyerekeket az otthon maradt rokonokkal.

relacion_ninos_espanoles_7_de_junio_1937_1_3.jpgA száműzött gyerekek nyilvántartása, forrás: Wikipédia

2014 februárjában a Niños del Morelia körülbelül negyven tagból álló csoportja, akik Mexikóban, Spanyolországban, Venezuelában és az Egyesült Államokban éltek, egy nemzetközi összefogás keretében találkoztak - közülük a legfiatalabb 80 éves volt, tehát csupán négy éves volt, mikor elszakították a családjától, és több ezer kilométert kellett megtennie egy idegen hajón, hogy végül egy idegen országba kerüljön.

Habár a program megpróbált mindent megadni a száműzött gyermekeknek egy dolog pótolhatatlan volt: a család.

Emlékezz rám!

Mario Escobar könyve 2021 februárjában jelent meg Magyarországon, és szinte rögtön a sikerlisták élére került. A könyv a Moreliai gyermekek történetét dolgozza fel három testvér szemén keresztül. A három testvér felkerül arra a bizonyos hajóra, de három év mexikói túlélés után úgy döntenek, hogy visszamennek Spanyolországba megkeresni koncentrációs táborba került szüleiket - nem is sejtik, hogy a sors gonosz fintora hamarabb keresztezte az útjukat, mint gondolták.

A könyv olvasása közben átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára. “Sikerült elmenekülnünk a háború elől, ám bennünk tovább dúlt, felzaklatta gyermeki lelkünket. Akkor még nem tudtuk, hogy a háború kísértete további életünkben a nyomunkban jár majd...sokkal nagyobb kárt okozott, mint pusztán egymás ellen uszította a testvéreket - megfosztott bennünket a jövőtől és a belső békétől.” - részlet a könyvből.

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt Tovább
Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része

book-1769228_1920.jpg

Egy éves születésnapját ünnepli a Közgazdász Online könyvajánló sorozata! Egy év után már előfordul, hogy sokáig gondolkodom egy-egy könyvajánló témáján, és ilyenkor egy megszokott formulát szoktam alkalmazni: megnézem, milyen irodalmi évfordulók, ünnepek vannak a napokban. Ez történt most is, így a szokásosnál kicsit személyesebb megközelítésben hoztam nagyregényt, naplót és eposzt is.

2021.02.28. Írta: Sipos Sára, borítókép: congerdesign, Pixabay

a_nyomorultak.jpgVictor Hugo: A nyomorultak

Kép: rukkola

Victor Hugo - aki február 26-án született - klasszikusához igazán nosztalgikus emlék fűz: moziban láttam először. A 2012-es énemet igazán elragadta a film, és bevallom, a mostanit is. Nem tudtam szabadulni egy ideig a musicaltől, majd elolvastam az eredeti művet is - ez volt az első ekkora lélegzetvételű olvasmányom.

Nem kertelek, ezt a könyvet elolvasni nagy vállalkozás. Olyasmi, mintha az ember belevágna a Karamazov testvérekbe, a József és testvéreibe vagy a Párhuzamos történetekbe. Sokáig tart, de kifizetődő. Első pillantásra úgy tűnhet, túl sok időt emészt fel egy ilyen mű elolvasása, de az igazság az, hogy ezek a nagyregények sok szempontból tudnak annyit, mintha több rövidebbet olvasnánk el.

A történet főhőse Jean Valjean, aki börtönben ül, majd kiszabadul, és megpróbál jó útra térni - röviden. Hosszan pedig ott az a 1200-1300 oldal, amiben szó van többek között érdekes emberekről, emberi természetről, erkölcsről, törvényről, történelemről, társadalomról és érzelmekről is. Victor Hugo bemutatja Franciaországot, a 19. századot, de tovább is megy ennél: örök témákat penget meg - bár ennyi oldalban van is rá hely, ez tény. A lényeg, hogy értékes és érdekes élmény nagyregényeket olvasni, vágjatok bele!

4213121_5.jpgSzabó Magda: Nyusziék

Kép: Libri

Nem szoktam olyan könyvet ajánlani, amit nem olvastam el - most azonban kivételt teszek. Egy kezemen meg tudom számolni, hány könyvet hagytam félbe. Nem azért, mert minden olvasott mű tetszett, hanem mert a bennem lakozó rátarti büszkeség ebben képes megnyilvánulni. Így ha valamit nem fejeztem be hosszabb-rövidebb idő alatt, akkor annak mindig volt valami különös oka.

Így történt Szabó Magda Nyusziék című művével: az írónő Szobotka Tiborral való házasságát, közös életük első időszakát írja le naplójában. Az 50-es évek nyújt keretet ennek a szerelemnek: az együtt töltött idő, a közös munka, a nehéz körülmények ellenére is iszonyatos erővel jelenlévő boldogság hatja át. Betartom, amit ígértem: ez évfordulós cikk, Szobotka Tibor halálának évfordulója épp a hétvégére esik.

Szeretem Szabó Magdát. Ha valaha bárki feltenné nekem azt az iszonytató kérdést, hogy ki a kedvenc íróm, és nem kerülhetném el a válaszadást, biztosan felmerülne a neve. Mindig úgy éreztem, tudott és tud valamit az emberekről, valami titkot. De ha figyelve, mélyen, értőn olvassuk, átadja, megosztja velünk.

A Nyusziékból pár oldalt olvastam, és félretettem: tudtam, hogy akkor és ott én nem fogom megérteni ezt a könyvet. Segített feldolgozni, hogy ez is lehet jó döntés. Sőt, most már azt is tudom, mikor veszem majd elő ezt a művet. 

kalevala-annotated.jpgKalevala

Kép: Kobo

Tudtátok, hogy február 28. a Kalevala ünnepnapja Finnországban?

Én nem tudtam, de így legalább van rá indokom, hogy egy eposzt ajánljak olvasásra. A Kalevalához fűződő sztorim, hogy ezt a könyvet vettem ki életemben először könyvtárból. Eredetileg a Harry Potterért mentem az általános iskolai könyvtárba, de - micsoda történet - nem mertem megkérdezni, merre van. Hiszen akkor biztos rájönne a könyvtáros néni, hogy nem voltam még korábban a könyvtárban! De helyette 11 évesen megtaláltam a Kalevalát. Beleolvastam, és furcsa atmoszféra lengte be a művet. Nem vagyok benne egészen biztos benne, hogy ennyi idősen minden értettem egy ilyen nyelvezetű eposzból, de ez nem is gond.

A Kalevala finn nemzeti eposz, teremtéstörténet, melyet Elias Lönrot állított össze, főleg hősi énekekből, epikus szövegekből, folklór anyagokból. Később nagy hatással volt az irodalomra, többek között Tolkien is inspirálódott belőle a Gyűrűk ura megírása előtt.

Verses történeteket tartalmaz, és a világ teremtésével kezdődik. A finn nép életét, kulturáját, mitológiáját taglalja, miközben nem mindennapi hősök háborúznak, házasodnak vagy csak élik a hétköznapjaikat. Később újraolvasva igazi szociológiai kincsesbánya is. Ha érdekel, hogyan alakítja ki egy nép a saját mitológiáját, hogyan olvad bele az az élet szövetébe, akkor kitűnő olvasmány.

Február végi nagyregény, eposz és napló - A könyvajánló sorozatunk legszemélyesebb része Tovább
Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

pexels-leah-kelley-373465.jpg

A január gyakran az újrakezdésről, új szokások kialakításáról szól, és szívesen keresünk olyan gondolatokat, melyek ebben segítségünkre vannak. Új szokásnak remek az olvasás - a 2021-es év első könyvajánlójában három regényt hoztunk, melyeket bármikor érdemes elolvasni, de az év kezdetén különösen inspirálók lehetnek.

2021.01.17. Írta: Sipos Sára, borítókép: Leah Kelley, Pexels

616229_5.jpgSzerb Antal: Utas és holdvilág

Kép: Libri

Az Utas és holdvilágot remélem senkinek sem kell bemutatni - erre rávilágít például a Libri 2020-as Könyvtérképe is, ahová olvasók tölthették fel a kedvenc könyveiket. Szerb Antal klasszikusa a Harry Potter-sorozat után a második helyet foglalta el, ezzel pedig az első számú magyar kedvenc. De nem ez az első és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy ezt a könyvet a kedvencek és a legnagyobbak között emlegetik.

A regény főszereplője Mihály, aki friss házasként nászútját tölti Olaszországban. Mégis elszökik felesége mellől, keresi fiatalkorát, illetve annak szereplőit. Utazik testben és lélekben is: polgárság és szökés, felnőttség és fiatalság, élet és halál között, miközben saját magát keresi. A regény kezdete és zárása sokaknak ismerős lehet:

A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.

És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Elsőre ugyan nem tűnik klasszikus újévi könyvnek Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, azonban olyan mély emberi gondolatokat ír le és szabadít fel, melyek méltán teszik az egyik legnagyszerűbb művé. Önmagunk keresése, az élet és saját lelkünk tereinek feltérképezése örök feladat, de talán könnyebben eszünkbe jut foglalkozni vele egy új év kezdetén. Bárkinek, bármikor ajánlom vagy inkább mindenkinek, mindenkor: bűvös, zseniális, időtlen könyv.

5677878_5.jpgEdith Eva Eger: A döntés

Kép: Libri

Edith Eva Eger pszichológus könyve 2017-es megjelenése óta elismert, olvasott, szeretett, és a toplisták élén van. Az írónő Kassáról származik, 1944-ben innen Auschwitzba deportálták - ekkor csupán 16 éves volt. Családjából csak ő és nővére élték túl a haláltábort. Később pszichológusnak tanult, melyről így ír könyvében:

"Elmondtam az igazgatómnak: azon gondolkodom, hogy megszerzem a doktorátust pszichológiából. De nem bírtam úgy elé tárni az álmomat, hogy kifogásokat ne keressek. – Nem is tudom – mondtam –, mire befejezem az iskolát, ötvenéves leszek. – Rám mosolygott. – Így is, úgy is ötvenéves lesz – mondta.”

Ma már klinikai szakpszichológusként dolgozik, és többek között poszttraumás stresszel küzdőknek vagy bántalmazást átélt embereknek segít. A döntés című könyve egyrészt megemlékezés: saját életét meséli el benne. Mégis sokkal több ennél: arról szól, hogyan lehet jól élni. Saját életének tapasztalataiból és szakmájának tudásából építkezve ad tanácsot, hogyan lépjünk túl a testi-lelki sebeken, dolgozzuk fel a múltat, és döntsünk a boldogság, az öröm, a szabadság mellett. Nem elcsépelt fordulatokkal találkozunk a műben, hanem mély, igaz, tanító gondolatokkal. Az újrakezdéshez tökéletes társ lehet ez a könyv! 

3275131_5.jpgGárdos Péter: Hajnali láz

Kép: Libri

Gárdos Péter kortárs író, filmrendező első könyve 2010-ben jelent meg, majd filmet is készített a regény alapján. Egy - a rendezővel való beszélgetéssel egybekötött - filmvetítésen láttam először a filmet: megfogott a történet szépsége, finomsága, így jutottam el a regényhez is.

Az író-rendező saját szüleinek állít emléket a műben, elmeséli Miklós és Lili történetét. Megismerkedésük nagyon különleges: Svédországban kezdenek levelezni egymással. A II. világháború után a koncentrációs táborokból kiszabadultakat különböző szanatóriumokban, kórházakban ápolják. Itt tölti mindennapjait Miklós is, akinek súlyos betegsége miatt nem adnak már sok időt az orvosok. Ekkor dönti el, hogy leveleket ír magyar, szintén Svédországban ápolt nőknek, és feleséget keres. Több mint 100 levelet küld el, így ismerkedik meg az elragadó Lilivel. Először a személyes találkozást kell megszervezniük, majd egymásba szeretnek, és közösen új életet kezdenek.

A műre az élet szerelmes regényeként hivatkoznak, és valóban egyszerre fájdalmas, mégis életigenlő: olvasóként megtanulunk priorizálni a saját életünkben az élmény hatására.

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében Tovább
Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló

woman-918781_1920_1.jpg

Felfoghatatlan, hogy valaki képes megrontani egy három éves gyereket. A mennonita közösségben mégis megtörtént. Nem egyszer, nem kétszer, hanem többször. Először mindenki csak egy rossz álomnak hitte a megerőszakolást, a támadást, de a nők később rájöttek, hogy mindenki ugyanazt álmodta. Ajánló Miriam Toews Nők beszélgetnek című, igaz történeten alapuló könyvéhez.

2020.01.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Free-Photos, Pixabay

Bolíviában, egy távoli, eldugott mennonita településen 2005 és 2009 között több mint 130 lány és nő ébredt reggel kábán, fájó testrészekkel, vérezve és zúzódásokkal borítva,  miután éjszaka megtámadták őket. A támadásokat eleinte szellemeknek vagy démonoknak tulajdonították. A közösség tagjai közül néhányan úgy vélték, a támadásokkal Isten vagy a Sátán bünteti a nőket bűneikért, voltak, akik hazugsággal vádolták őket, hogy így akarják felhívni magukra a közösség figyelmét vagy házasságtörésüket palástolni, míg mások azt gondolták, hogy az egész a nők élénk fantáziájának szüleménye.

Végül azonban kiderült, hogy a támadásokért a kolónia nyolc férfi tagja felelős. 

A nők beszélgetnek - egy bekezdés a könyv alapján

Miután a nők rájöttek, és képesek voltak maguknak is bevallani, hogy a közösség, amiben hittek, amiben éltek és amiben biztonságban érezték magukat valójában egy fertőző és veszélyes hely, arra jutottak, hogy cselekedniük kell. Közösen. Együttes erővel. Csak nők.

Falugyűlést hívtak össze, hogy megtárgyalják a jövőjüket. Erre összesen két napjuk volt, mivel a fogdában tartott férfiak két nap múlva tértek vissza a városba. Az első nap reggelén három választási lehetőséget tűztek ki:

mennonita.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közdazdász Online

A legtöbb nő a második vagy harmadik opcióra szavazott. A többiek valószínűleg annyira féltek a férjüktől vagy éppen a támadóktól, hogy inkább eltűrték volna a további erőszakot. Voltak olyan nők, akiknek természetes volt, hogy már kiskoruk óta akaratlanul is naponta voltak nemi kontaktusban a saját testvéreikkel, akik sokszor 6-8 évvel is fiatalabbak lehettek. 

A beszélgetéseken három generáció gyűlt össze - lány, anya és nagymama. A támadások legfiatalabb áldozata három éves volt, míg a legidősebb hatvanöt. A nők előtt két választás állt: elmennek és nekivágnak az ismeretlennek, vagy maradnak és harcolnak a férfiak ellen. 

“A hitünk alapja a pacifizmus. Számunkra mindenfajta erőszak megbocsáthatatlan. Ha itt maradunk, mi, nők is eláruljuk a mennonita hit legfontosabb elvét, ami a pacifizmus, mert a maradással tudatosan mennénk elébe az erőszaknak, legyen az általunk elkövetett vagy általunk elszenvedett erőszak. A maradással kiprovokálnánk a veszélyt és az egész falut hadszíntérré változtatnánk. Hitünk alapjai szerint bűnösökké válnánk és nem nyernénk bebocsátást a mennyországba” - szólalt fel az egyik nő a tanácskozáson. 

A nőkben az is felmerült, hogy megfogalmaznak egy kiáltványt, ami a jogaikat és a férfiak kötelességeit írja le, és csak az léphet be a falu területére, aki elfogadja azt mindörökre. Sokan úgy gondolták, hogy ezzel sikerülne megbocsátani a férfiak tették, míg mások így vélték:

“Ha megérteném, hogy miért tették, akkor talán meg tudnék bocsátani.”

arjanne_burger.jpg

Forrás: Arjanne Burger, Pixabay 

A falu annyira el volt szeparálva a külvilágtól, hogy a rendőrséget csak a legvégső esetben vonták be. A vallási vezetők és a falu többi férfi tagja arra kérte a nőket, hogy bocsássanak meg a támadóknak. De vajon helyes-e az, ha a nők ottmaradnak, és a közösség többi tagjának nyomására megbocsátanak? A kényszerített megbocsátás ugyanolyan, mint a valódi megbocsátás? A múltat kellene megbocsátaniuk vagy az esetleges jövőbeni támadásokat? A múltat talán meg tudták volna bocsátani a nők, de a legnagyobb félelmük és egyben kötelességük az volt, hogy megvédjék a gyermekeiket - bármi áron.

“Mi lányok és asszonyok, azt tervezzük, hogy elhagyjuk a kolóniát, de azt eldöntöttük-e, hogy mit fogunk csinálni, hogy fogunk élni, hogyan fogjuk eltartani magunkat, ha elmegyünk? Nem tudunk olvasni, nem tudunk írni, nem beszéljük országunk nyelvét, nincs képzettségünk, csak a háztartási munkákhoz értünk, de nem tudjuk hogy szükség lesz-e erre a tudásunkra odakint a világban, s ha már a világról beszélünk - nincs világtérképünk” - hangzott el a gyűlésen.   

woman-5603380_1920.jpgHa a harmadik opciót választották volna, akkor a nőknek egy teljesen elzárt világból kellett volna az ismeretlenbe kilépniük. Nem attól féltek, hogy nem ismerik a térképet, hanem attól, hogy a sorsuk a saját kezükben lesz. De nem volt más választásuk. A harc ellenkezett volna a hitükkel, a semmittevés pedig a lelkükkel és az anyai ösztöneikkel. Abban reménykedtek, hogy egy bizonyos távolságból, ha megbocsátani nem is tudnák a férfiaknak, amit tettek, de sajnálatot tudnának érezni. Egy bizonyos távolságból lehetségessé válik a sajnálat, az együttérzés és egyes esetekben talán a szeretet is. 

Forrás: Jeanne Gannuch, Pixabay 

“Így valóban el kell mennünk, hogy létrehozzuk azt a távolságot, amiről beszéltél. Nevezhetjük egy új perspektívának, amely racionális, megértő, szeretettel teljes, és összeegyeztethető hitünkkel” - mondta az egyik nő, aki a támadója gyermekét hordozta a szíve alatt. 

Már a rendőrség is beavatkozott

prison-553836_1920.jpg

Forrás: Ichigo121212, Pixabay 

A bolíviai Manitoba közösség teljesen elszeparáltan él a külvilágtól és a vezetők gondoskodnak róla, hogy ez így is maradjon. A rendőrség csak gyilkossági ügyekbe avatkozik be. Ez alól kivételt képezett az egyetlen (vagy inkább több mint 130) eset, amikor a nőket erőszakolták meg kegyetlen brutalitással. 2009-ben fogtak el két férfit, akik éppen egy ház ablakán próbáltak meg bemászni, hogy újra támadjanak. Ők rögtön rávallottak a többiekre. Összesen kilencen voltak - fiatalabbak és idősek egyaránt. A kábítószert egy állatorvostól szerezték, aki tudatában volt annak, hogy a férfiak mire fogják használni, ennek ellenére hozzájárult, tehát bűnrészes lett. 

“A tárgyaláson olyan részletességgel beszéltek a támadásokról, mintha egy horrorfilm forgatókönyvét olvasnák fel” - olvashatjuk a Vice magazin korábbi cikkében. Az ítélet után az állatorvost 12 évre, a tetteseket 25 évre ítélték. A nyilvánosságot csupán 130 áldozat vállalta, de valószínűleg ennél sokkal több nőt érintett a közösségben. 

Miriam Toews és a megelevenedett történet

kepernyofoto_2021-01-06_8_08_26.png

Forrás: A szerző saját képe

A kanadai írónő a Minden kis nyamvadt bánatom című könyvvel tett szert világhírnévre, ami habár nagyon megosztó fogadtatásban részesült, azt mindenféleképpen megmutatta, hogy az írónő zseniálisan ír. A Nők beszélgetnek, 2019-ben kiadott könyv igaz történeten alapuló fikció. A regény egy súlyos döntési helyzetet mutat be, méghozzá egy kívülálló ember szemén keresztül. A nők maguk közé engednek egy férfit, aki a támadások után érkezik a közösségbe. A feladata, hogy jegyzőkönyvet készítsen a két nap beszélgetéseiről. 

Egy igaz történet a megbocsátásról, a hatalomról, az anyaságról, a hitről és a létről. Egy feminista írás, ami nemcsak a kis mennonita közösségről szól, hanem a világ egészéről. Elgondolkodtató mondatok és megválaszolatlan kérdések, amikre a választ saját magunkban kell megtalálnunk. 

“Ha nem ismerjük a világot, a világ meg tud rontani minket? Ha nem tudjuk, hogy börtönben élünk, akkor szabadok vagyunk?”

Tehénaltatóval erőszakolták meg az alvó nőket - Igaz történeten alapuló könyvajánló Tovább
Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló

Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló

pexels-jill-burrow-6069700.jpg

A karácsonyi hangulatot nemcsak gyertyákkal, mézeskaláccsal vagy adventi kalendáriummal lehet meghozni, hanem könyvekkel is. A klasszikus regénytől a meseleveleken át a krimiig: mutatunk három könyvet, amit érdemes elővenni a karácsonyi készülődés közben.

2020.12.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Jill Burrow, Pexels

Karácsony közeledtével, a fa alatt megpróbálunk többet olvasni, a vizsgaidőszak után pedig talán több időnk is van rá. Szívesen vennél kézbe a hangulathoz illő, kedves könyvet? Vagy inkább valami hátborzongató, izgalmas történet köt le a munkás hetek után? Könyvajánló sorozatunk karácsonyi kiadásában mindegyikre hozunk példát, hogy ne maradj olvasnivaló nélkül a téli szünetben sem.

Charles Dickens: Karácsonyi ének

A máig népszerű angol író regénye igazi karácsonyi klasszikus: megerősíti az emberekbe, a világba, a változás lehetőségébe vetett hitet, ami - lássuk be - 2020-ban ránk is fér.

A történet főszereplője a gazdag, magányos, szívtelen és kapzsi Scrooge úr, aki ráadásul utálja a karácsonyt.

Miután a körülötte élő embereknek pusztán szórakozásból újfent keresztbe tett, meglátogatja őt volt üzlettársának szelleme, és másik három szellem érkezését jelenti be. Scrooge úrnak megjelenik először a múlt karácsony szelleme, emlékeztetve őt hajdani életére. Ezután érkezik a jelen karácsony szelleme, aki megmutatja neki a környezetében élők valóságát. Végül a jövő karácsony szelleme figyelmezteti, milyen sors vár rá, ha nem változik meg. A szellemek látogatása felnyitja a főszereplő szemét, és új emberré válik.

Ez a felemelő könyv rávilágít arra, miről is szól igazából a karácsony. Dickens regényét sokan már szinte közhelyesnek tartják, pedig nem is állhatna attól távolabb. A szolidaritás és a társadalmi érzékenység adják a történet alapját. A szellemek megjelenése ellenére azt a tételmondatot fogalmazza meg, hogy apró, hétköznapi dolgokkal is lehet szebb jövőt kreálni, nem kellenek ehhez hatalmas vállalások. Egyszerre rendkívül humoros és fájdalmas, jól kidolgozott jellemekkel operáló, csodálatos kis könyv.

dickens.jpg

Kép forrása: British Library’s collection

J. R. R. Tolkien: Karácsonyi levelek

A Gyűrűk ura sorozat írójának karácsonyi könyve is széles körben ismert, nem véletlenül. Már a háttértörténet is szívet melengető: Tolkien 1920-tól húsz éven keresztül minden decemberben saját maga által illusztrált leveleket küldött a gyerekeinek, melyek a bélyeg szerint az Északi-sarkról jöttek.

tolkien.jpg

Kép forrása: libri.hu

A leveleket Karácsony apó írta a gyerekeknek, és mesélt nekik az életről, kalandokról és a veszteségekről is. Az egyik legkedvesebb karakter Korhu, a jegesmedve, aki rendszerint valamilyen kalamajkába keveredik. A leveleket bűbájosan kiegészítik Tolkien saját rajzai.

A Gyűrűk ura megálmodója nem hazudtolta meg magát: a Karácsonyi levelek egész mitológiát, világot teremtett. Az évek alatt Karácsony apó leveleiből szinte eposz alakult ki: háborúkkal, saját írással, új ábécével, rengeteg mókás kalanddal.

A Gyűrűk ura rajongóknak szinte kötelező darab, de a kötet mindenkinek szól: megnevettet, másik világba repít, és annak részesévé tesz. Tolkien fantáziavilágát a magyar kiadásban is teljesen át lehet élni, hiszen a rajzokon kívül az eredeti levelekből is tartalmaz részleteket, és még Jegesmedve ábécéjét is bogarászhatjuk benne.

Agatha Christie: Hercule Poirot karácsonya

Egy igazi krimi karácsonykor is krimi, a világ legjobb nyomozója pedig az ünnepekkor sem tétlenkedik. Agatha Christie regénye eltérőnek tűnhet az előző könyvektől, de a karácsonyfa mellett üldögélve remek, izgalmas olvasmány.

agatha_christie.jpgKép forrása: IMDb

A történet szerint a milliomos Simeon Lee meghívja, vagy inkább magához rendeli családját karácsonykor. A családi környezetben érezhetően feszültség uralkodik, ráadásul váratlan vendégek is érkeznek. A zsarnokoskodó házigazda karácsony napján a végrendeletét beszéli meg az ügyvédjével, majd magához hívja a családtagokat, és összeugrasztja őket. Hamarosan brutális gyilkosság történik, de szerencsére a világhírű belga nyomozó, Hercule Poirot a közelben vendégeskedik, így - karácsony ide vagy oda - a rejtély végére kell járnia.

Valaki nem az, akinek mondja magát? Melyik családtag lehetett a tettes? Hová tűntek a gyémántok? Természetesen a zseniális Poirot megkeresi a válaszokat a kérdésekre, mi pedig lefagyva olvashatjuk a végkifejletetet. Agatha Christie ezen regényét a legjobbjai között tartják számon: bravúros, olvasmányos, fordulatos krimi, ami meglepő módon valóban szolgál egy kis ünnepi hangulattal.

Karácsonyi készülődés könyvekkel - könyvajánló Tovább
A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a.jpg

Vágyunk az olyan helyekre, ahol bűnözők, gyilkosok, rablók, haramiák töltötték büntetésüket, ahol terrortámadások voltak, és ahol a háború szele söpört végig. Turizmusbiztonság címmel egy hiánypótló és aktuális könyv jelent meg. Az erőt próbáló kutatás részleteiről, a dark turizmusról és a koronavírus utáni utazásról Michalkó Gáborral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

2020. 11. 26. Írta: Belayane Najoua

A kutatásról röviden:
A Turizmusbiztonság Államtudományi Műhely 2017-ben jött létre és éppen idén, 2020-ban jelent meg az első kézzelfogható eredménytermék. A hároméves kutatás során a projektben résztvevő szakemberek mindegyike kapott egy-egy számára releváns témát, amit a szakirodalom, a statisztikai adatok és az esettanulmányok megvizsgálásával kellett feldolgoznia. A műhelymunka eredménye egy 30 fejezetes hiánypótló könyv, amely Magyarországon elsőként rendszerezi a turizmus és a biztonság kapcsolatának legfontosabb témaköreit. A könyv online is elérhető.

Mi alapján választanak az emberek utazási célpontot?  Érzelmek vagy statisztikai adatok számítanak?

Úti cél választásánál a legtöbb esetben a barátok, ismerősök véleménye és a korábbi tapasztalatok a döntőek. Az utazók a tervezésnél általában ezt gondolják:

A desztinációnak maradéktalanul garantálnia kell a biztonságot, hiszen az ő érdekük, hogy én, mint turista odamenjek.

A biztonság soha nem lesz vonzerő. A legfontosabb a szubjektív biztonság, az érzés, hogy biztonságban vagyunk. Erre remek példa Szicília és Mexikó. Annak ellenére, hogy komoly rizikófaktorokkal rendelkeznek, a legkedveltebb úticélok rangsorának elején állnak

Mit jelent, és hogyan hat ránk a szájpropaganda?

Az interneten található turisztikai oldalak, szálláskereső portálok, reklámok továbbra is befolyásolják az emberek döntését, de a közösségi média elterjedése óta egyre nagyobb teret kap a szájpropaganda. Ez azt jelenti, hogy a rokonok, barátok, ismerősök akár közvetlenül, akár a közösségi médián, vagy a telefonon keresztül nagyon erősen tudnak ránk hatni. A turizmus esetében nagyon érdekes és fontos jellemző a szájpropaganda. Egy-egy vélemény, tapasztalat úgy terjedhet el az interneten, mint egy vírus.

Az utazók is lerombolhatják egy turisztikai hely biztonságát?

Az utazás minden esetben valamilyen kockázat magunkra vállalása, de az utazás alatt sokan túl nagy kockázatot vállalnak. Az izgalom kedvéért, a következményeket nem mérlegelve, a turisták olyan dolgokat is megtesznek egy ismeretlen helyen, amit otthon nem tennének meg. Kihalt sikátorban sétálgatnak éjjelente, átlépik a sebességkorlátozást, kábítószert vásárolnak, prostitúcióban vesznek részt, mert úgy gondolják, hogy a turistákat nem büntetik. Ezek a kisebb-nagyobb kihágások mind hozzájárulhatnak az adott hely biztonságának romlásához. 

Mit jelent a dark turizmus, és miért vágynak az emberek veszélyes helyekre?

Közel két évtizede alakult ki ez a kifejezés. Az emberek szeretnek borzongani, veszélyes helyekre utazni, kockáztatni és katasztrófa sújtotta helyeket meglátogatni. Az ilyenkor felmerülő gondolat: 

De jó, hogy nem velem történt

- biztonságérzetet is ad. Ekkor önmagunkat is szembesítjük a régi tettekkel (World Trade Center), hibákkal (Auschwitz) vagy éppen a természet erejével (Pompei).

auschwitz-3485116_1920.jpg

Kép forrása: Pixabay

Sokszor olyan helyekre megyünk, ahova valamilyen családi kötődés vonz minket: második világháborús hely, amiről nagyapánk mesélt, egy terrortámadás helyszíne, ami a barátunkat testközelből érintette. Szeretünk szembesülni a borzalmakkal és a kockázatokkal anélkül, hogy valóban meg is élnénk őket. 

Miért tartotta fontosnak ezt a témát?

Az utazás olyan létformává vált, amely mindenki szabadidejének jelentős részét kitölti. A jelenlegi válsághelyzetben még jobban érezzük, hogy mennyire fontos az utazás. Eddig ezt a témát rendkívül szűk körűen kezelték mind magyarországi, mind pedig nemzetközi szinten. Néhány kutató eszmélt csak rá, nem is olyan régen, hogy a turistákat számos veszély fenyegetheti, amiket elsősorban a lopásokon, jogsértéseken, kisebb bűncselekményeken keresztül lehet megfogni. A témához való hozzáállás akkor változott meg, mikor különböző kutatók, valamint rendészeti és határőrizeti szakemberek leültek erről beszélgetni.

Ön szerint hogyan fognak megváltozni a turisztikai szokások a koronavírus után?

A turizmus egy reziliens ágazat, ha valamilyen kár, katasztrófa éri, visszahúzódik, viszont ha ez elmúlik, újult erővel fog visszatérni. Amint el fog múlni a félelem – például, ha biztosítják az oltóanyagot –, akkor az emberek utazni fognak. Az utazás egy létforma. Az utazás a részünkké vált.

A könyv azért nagyon fontos, mert lehetőséget teremt az oktatás, a kutatás, az üzleti élet és az államigazgatás együttműködésére, ami eddig nem volt lehetséges. Akár egy leendő szak is létrejöhet a műhely  talaján. A célunk, hogy a biztonságipar nagyobb hangsúlyt kapjon és felvirágozzon.

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre? Tovább
Az író, aki a te lelkedet is megérintheti

Az író, aki a te lelkedet is megérintheti

199 éve született Dosztojevszkij, az egyik legnagyobb orosz író

pic1_2.jpg

Bűn és bűnhődés, lélektan, orosz irodalom - három kifejezés, melyről sokunknak biztosan Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij jut eszébe. Ma 199 éve született a lélektani regény mestere, aki a szereplők szellemén, pszichéjén és gondolatain át ábrázolta a tárgyilagos és szürke valóságot. Visszaemlékszünk kalandos, szenvedéssel és szenvedéllyel teli életére, miközben beutazzuk a fagyos és elszigetelt Oroszországot. 

2020.11.11. Írta: Belayane Najoua, borítókép forrása: Pixabay

Moszkva - Szegény emberek

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Moszkvában, a Nagy Medve fővárosában született; egy szegénykórházban látta meg a napvilágot. Életében megjelent az “angyal” és az “ördög” is: édesanyja álmodozó, jólelkű asszony volt, míg édesapja mogorva és erőszakos. Talán ennek is köszönhető, hogy Dosztojevszkij betegeskedő gyermek volt, és ez felnőtt korára sem változott. Születésének évében kezdték el építeni Oroszország legpatinásabb színházát, a Bolsoj színházat, ahol mára szinte minden évadban játsszák egy-egy művének balettfeldolgozását. 

kepernyofoto_2020-11-05_20_55_03.png

Kép forrása: Wikipedia

Apja saját jobbágyaival is durva és kegyetlen volt, ezért 1839-ben meggyilkolták. Szintén ‘39-ben kezdődött a moszkvai Megváltó Krisztus Székesegyház építése, ami a világ legmagasabb ortodox temploma. A székesegyház kupoláival úgy magasodik a város fölé, mintha egy arany glória védelmezné Moszkvát - sajnos ez a glória Dosztojevszkijt - annak ellenére, hogy nagyon vallásos ember volt - nem védte meg. 

Miután bátyjával elvégezte a Hadmérnöki Intézetet és kikerült az iskola szürke falai közül, első útja a felvilágosult társaságokba vezetett. Balzacot fordított, írt és az irodalom iránti szenvedélye miatt feladta munkahelyét, ezzel pedig megélhetését is. A nyomor és a szegénység vezette arra, hogy megírja legelső regényét, a Szegény embereket, ami olyan elsöprő volt, mint a Vörös tér 1571-es tűzvésze. Moszkva leghíresebb terét az ominózus esemény óta hívják így, de a később épült Szpasszaja bástya vörös színe is megerősít a nevét. A Szegény emberek után Dosztojevszkij karrierje hanyatlani kezdett, ami a regényeiben is megjelenő lelki válsággal párosult.

Börtön, kényszermunka - Feljegyzések a holtak házából

pic2_2.jpg

Kép forrása: Pixabay

Dosztojevszkij korában, I. Miklós uralkodása alatt a legtöbb ember kérdés nélkül követte a felsőbb hatalom utasításait, és csak néhány titkos társaságba jutott el a nyugati felvilágosult gondolkodásmód. Egy szürke, csípős, hideg napon letartóztatták azzal a váddal, hogy egy cár ellenes, titkos mozgalom tagja. Ebből fakadóan már nemcsak az oroszországi faggyal kellett megküzdenie, hanem a sötét és embertelen börtönökkel is.

“Mi lenne, ha nem halnék meg?! Mi lenne, ha visszanyerném az életet?! Micsoda végtelenség?! És ez mind az enyém lenne! Akkor minden percet örökkévalósággá változtatnék, nem vesztegetnék el semmit, minden percet számon tartanék, és egyet sem fecsérelnék el hiába!” - F. M. Dosztojevszkij

Már az akasztófán állt, mikor elhangzott, hogy négy év szibériai kényszermunkára ítélik. Abban az időben ez egyet jelentett a halállal: Szibéria a politikai foglyok és a köztörvényes bűnözők végső evilági otthona volt. 

A szorongás, a rémület és a megaláztatás után újra a pokolban érezte magát: négy év kényszermunka  közkatonai szolgálatban. A betegsége rosszabbodott, hiányzott neki az írás és az irodalom védelmező ölelése is. Míg sokan valószínűleg belehaltak volna a megpróbáltatásokba, Dosztojevszkij ebből az élményből merítve írta meg Feljegyzések a holtak házából című művét, amit

Tolsztoj ezekkel a szavakkal illetett: „Nem ismerek jobb könyvet az egész orosz irodalomban…”

Szentpétervár - Bűn és bűnhődés

pic4_2.jpg

Kép forrása: Pixabay

Az író leszerelése után, 1859-ben  Szentpétervárra, a fehér éjszakák városába ment. A “fehér éjszaka” elnevezés arra a jelenségre utal, mikor a nyári napfordulón a Nap olyan magasan áll, hogy éjjel sem bukik le a horizont alá, így kissé az éjszakát is bevilágítja. Mire Dosztojevszkij kiszabadult, a bátyja már igen vagyonos üzletemberré avanzsált.  Megalapították az Idő című folyóiratot, ami újra szabadságot adott az írónak. A siker nem tartott sokáig, mivel a cár hamarosan beszüntette a folyóiratot. 

Dosztojevszkij újra elhagyatottnak és magányosnak érezte magát. Sokat sétált a Néva partján, és filozofált az életről. Rossz érzéseit szerencsejátékkal próbálta leküzdeni, ami miatt minden bevételét elvesztette. Ilyen helyzetben kiutat jelentett számára a művészet és az irodalom. Dosztojevszkij egykori lakásától nem messze található az Ermitage, Oroszország legnagyobb múzeuma, ahol több száz év európai mesterművei tekinthetők meg olyan művészektől, mint Caravaggio, Tiziano, El Greco, Rubens vagy Monet. A múzeum olyan hatalmas, hogy ha minden alkotásra két percet szánnánk, akkor is kilenc évig tartana bejárni az egészet. 

6bf8d837-a197-4f68-b071-279b7eaaa36d_jpeg_1.jpg

Kép forrása: Belayane Najoua

A szerencsejáték-függőség Dosztojevszkij írói énjére is rányomta bélyegét. 1966-ban, 15 évnyi munka után kiadta élete egyik nagy művét, a Bűn és Bűnhődés című regényt, ami mai napig világirodalmi klasszikus. 

“Vannak olyan gyengéd és finom érzésű természetek, akiket valami makacsság, valami szemérem visszatart attól, hogy megnyilatkozzanak, és a szeretett lénynek kimutassák gyengeségüket, nem csak mások jelenlétében, hanem még kettesben is – kettesben még kevésbé; csak ritkán tör fel bennük a szeretet, s annál hevesebben, annál féktelenebbül, minél hosszabb ideig fojtották vissza.” - Dosztojevszkij

Később megkérte 20 évvel fiatalabb gyorsírónője kezét, aki rábészelte az írót, hogy költözzenek külföldre. A külföldi útja során továbbfejlesztette filozófiai és politikai nézeteit: Dosztojevszkij szerint a cári rendnek kell megújítani az emberiséget. A cár ezen nézet hallatára rögtön kinevezte a trónörökös új nevelőjének. Életének utolsó éveiben előadásokat tartott, filozófiai vitákat indított és megállíthatatlanul írt. 

Dosztojevszkij művészetének az lehet a varázsa, hogy nem a tárgyilagos eseményeket akarja kifejezni, hanem minden szó mögött ott lapul a szereplő egyénisége, lelkiállapota és szenvedése. A történetekben megelevenedik minden érzelem, amit az író valaha is érzett, és amit az emberi lélek érezni képes. Ennyi lélektannal és érzelemmel megtöltött tolla csak kevés írónak van a világirodalomban. Regényeinek sajátos csodája, ahogy a visszás cári Oroszország világa, a lélektorzító nagyvárosok és a kietlen, puszta vidék képe kibontakoznak az olvasó előtt. 

Az író művei közül talán a Bűn és bűnhődést ismerik a legtöbben, azonban olyan nagyszerű regények kerültek ki még a kezei közül, mint a Félkegyelmű, a Karamazov testvérek, a Játékos vagy Az ördögök. Mindegyiket szívből ajánljuk!

Az író, aki a te lelkedet is megérintheti Tovább
Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól

b_v_222.jpg

Az irodalom egyik nagyszerű és fontos tulajdonsága, hogy képes tanítani, előrevinni, szembesíteni. Könyvajánlónkban három könyvet hoztunk, melyek mind valami fontosat mondanak nekünk az élet különböző aspektusairól - három káprázatos írótól, akiket a napokban ünnepelünk.

2020.11.08. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Amikor nem tudom eldönteni, mit olvassak, néha megnézem, milyen írók születésének és halálának van a közelben évfordulója. Így tettem a könyvajánló sorozatunk következő részének kapcsán is - szerencsémre a napokban három fantasztikus írót ünnepelhetünk. November 7-én Albert Camus születésének, valamint Hamvas Béla halálának, 9-én pedig Kertész Imre születésének évfordulója van. Mindhárman nagy hatású, lenyűgöző alkotók: tőlük választottam egy-egy regényt.

Albert Camus: A pestis

Albert Camus francia egzisztencialista író 1913. november 7-én született Algériában. Írói, filozófiai munkássága nagy hatással volt az európai kultúrára - 1957-ben Nobel-díjjal is jutalmazták. A díj átvételekor mondott beszédében így fogalmazott:

,,A művészet számomra nem valamiféle magányos mulatság. Eszköz, amellyel sok ember lelkét megindíthatjuk azzal az egyedi képpel, melyet közös szenvedéseinkről és közös örömeinkről alkotunk. Ez pedig arra kötelezi a művészt, hogy ne szigetelődjék el, hogy mindenki igazságát megszólaltassa, a legszűkebb körűtől a legáltalánosabbig.” (Albert Camus: Előadások és beszédek)

camus.jpg

Kép: Henri Cartier-Bresson (Magnum photos)

Egyik legismertebb műve, A pestis egy kisvárosban játszódik, ahol járvány tör ki. A város próbál harcolni a pestissel, de a végkimenetel elkerülhetetlen, miközben a főszereplő Rieux doktor a küzdelemben keresi az emberi lét értelmét.

Már 1947-es megjelenésekor átütő sikert aratott. Maga Camus is úgy nyilatkozott róla, hogy több szinten értelmezhető, társadalmi és metafizikai jelentéssel bíró regény. Aktualitásából máig nem vesztett, és nemcsak a járvány, hanem átfogó filozófiai tartalma miatt sem.


fortepan_106292_1.jpgKertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért

Kép: Fortepan / Hunyady József (106292)

Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. Legtöbben a Sorstalanság című regényét ismerik, melyért Nobel-díjat is kapott 2002-ben.

Bevallom, évekig elkerültem a találkozást Kertész Imre műveivel. Nemcsak stílusában tér el a klasszikus nagyregényektől, melyek korábbi olvasmányélményeit alkották, hanem visszavonhatatlanul szembesít és tükröt tart elénk. Így mikor végre megismerkedtem a műveivel, hidat épített a kortárs irodalomba számomra, ráadásul végérvényesen meg is változtatott bennem gondolatokat. Nagy szavak, de így van.

A kaddis Isten dicsőítéséről szóló ima, melyet gyászolók is szoktak mondani a zsinagógában. Ezzel azt fejezik ki, hogy a fájdalom ellenére él még bennük a hit. Kertész Kaddis című művéről írta Temesi László:

,,A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.”

Hamvas Béla: A babérligetkönyv

hamvas.jpgHamvas Béla író, filozófus, de könyvtárosként, sőt raktárosként és gondnokként is dolgozott. Művészete mellett életének története  is megér jó pár oldalt: a háborúktól a kertészkedésig. Leginkább esszéistának tartják, bár alkotásai és filozófiája is nehezen sorolható kategóriákba.

Ha szeretnénk vele megismerkedni, nehéz lehet első olvasmányt választani a filózófiai, esszészerű írásmódja és hatalmas mennyiségű írása miatt. Szerintem tökéletes első olvasmány lehet A babérligetkönyv. Az ebben található esszék 1930-42 között születtek, és így írt róluk:

Kép: hamvasbela.uw.hu

,,Szívem szerint való imák ezek, mert a természet imádkozik: a virág, a csillag, a madár, a könyv; de imádkozik benne a szem, a fül, az ujj, a nyelv, az ízlés, az összes érzék, és imádkoznak benne: a gúny, az irónia, a vidámság, a kedély, a jó étvágy, a szerelem, a bölcsesség.”

Ezt a könyvet olyan olvasni, mintha figyelmesen, nagyszerűen utaznál: kiszakadsz a hétköznapokból, nagyokat lélegzel és figyeled a környezeted. Örülsz az apró dolgoknak, egyszerűen csak létezel és elmerülsz a csodákban. A bőrödön érzed a nap melegét, és fűszeres virágillata van a levegőnek. Írni akart egy olyan könyvet, melyet lehet olvasni ,,két korty bor között és feketekávé után, (...) amelyik nem sértődik meg, ha olvasás közben az ember kinéz a partra és elbámészkodik valamin, amit a következő pillanatban elfelejt.” Ez a könyv valóban ilyen.

Három könyv az életről, amit el kell olvasnod - könyvajánló évfordulós íróktól Tovább
Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló)

Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló)

Közérthető tudomány II. rész

b_v_0084.jpgA teljesítmény gyakran nem egyenlő a sikerrel. Elvégeztük a munkát, de nem kaptunk elismerést: kissé szomorúan hangzik, de biztos mind találkoztunk már vele. A tehetség és az erős munkamorál a kulcs az érvényesüléshez - halljuk sokszor. Ámde a mai világban ezek az erőfeszítések nem jelentenek kézzelfogható garanciát: ez szemet szúrt Barabási Albert-Lászlónak is. A világ egyik vezető szakértője a hálózatok tudományában tárja fel, mi is a siker valójában.

2020.10.18. Írta: Burkus Brigitta / Borítókép: Bera Viktor

Cikksorozatunk második részében Barabási Albert-László hálózatkutató avat be minket a siker egyetemes törvényeibe. Ha meguntad a szokásos motivációs könyveket, és kézzelfogható formában, statisztikai elemzések alapján szeretnéd megismerni a siker titkát, akkor ez a könyv pont neked szól.

Barabási Albert-László erdélyi származású, világhírű tudós. A komplex hálózatok elméletének területén ért el jelentős sikereket, jelenleg a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője.

albert_laszlo_barabasi.pngKép: https://tedxmidatlantic.com/2019-talks/

Jó ideje gyarapodik az önsegítő kiadványok száma a könyvesboltok polcain. Ez a mű azonban elsődlegesen nem ezt a célt szolgálja - bár úgy gondolom, minden elolvasott könyv kisebb-nagyobb lélekterápiával ér fel.

a-keplet.jpgVisszakanyarodva A képlethez: első nekifutásra fejtörést okozna elhelyezni  bármelyik hagyományos kategóriába. De ez esetben erre nincs is szükség. Ugyanakkor az élet más területein a döntéshozatal mindennapos, fontos feladat, vagy inkább feladatsorozat: tulajdonképpen egymásra épülő választásokból épül fel az életünk. A választásaink pedig nagy mértékben befolyásolják, hogyan vélekedünk magunkról a nap vagy akár az életünk végén. (kép forrása)

A siker relatív: mindenkinek mást jelent. Egy része rajtunk múlik, viszont vannak tényezők, melyeket nem befolyásolhatunk. 

Az igazán izgalmas és érdekes kérdés: Hogyan is döntünk, mikor nem tudunk dönteni? Barabási Albert-László  többek között erre a kérdésre is válaszokat keres könyvében.  A kutató olyan kézzelfogható magyarázatokra irányítja figyelmünket, melyek utólag egyértelműnek tűnnek, elsőre azonban meglepetésként érhetnek minket. Álltál már értetlenül egy Oscar-díj vagy világhírű festmény sikere előtt? Ha igen, akkor érdekelhetnek a magyarázatok a következő kérdésekre is:

  • Ugyanazon törvényszerűségek segítik-e sikerre a művészeket, mint a sportolókat? 
  • Mennyit ér egy üveg bor? 
  • Ki a legjobb zongorista? 
  • Miért fontos a preferenciális kapcsolódás, és hogyan működik? 
  • Legyőzi-e a minőség a társas befolyást?
  • Miben tévedett Einstein?

A könyvben szó esik még zoknibábokról, Tiger Woodsról és a Kickstarterről is. Továbbá megtudhatjuk, mit tart a szerző klikkszellemű és kíméletnek iparágnak. A hétköznapi példáknak köszönhetően még a bonyolultabb összefüggések is közérthetőek lesznek, az író szórakoztató stílusa és tanulságos példái pedig segítenek értelmezni az olvasottakat.

A siker univerzális törvényei mindenhol jelen vannak, de mi titokzatos erejük titka? Az adatok és Barabási Albert-László könyve megadják a választ. 

Hogyan szól a siker a matematika nyelvén? (könyvajánló) Tovább
Felnőttként is olvassunk mesét! - Könyvajánló

Felnőttként is olvassunk mesét! - Könyvajánló

dsc_2371.jpgTanítanak, bátorítanak, szórakoztatnak, és segítenek, hogy újra higgy a boldog befejezésekben. Mi másról is lehetne szó a könyvajánló sorozatunk legújabb részében, mint a mesekönyvekről? Három klasszikus kedvencemmel bebizonyítom, hogy a meséknek a felnőttek életében is helye van.

2020.10.11. Írta: Sipos Sára, Képek: Bera Viktor

Vajon emlékszünk még azokra az időkre, mikor lefekvés előtt mesét olvastak nekünk? Ezt a szokást megőrizhetjük: egy-egy esti mesével rájöhetünk, hogy ezek a történetek mind a mai napig ugyanúgy szólnak a felnőttekhez is. A könyvajánló sorozatban ezúttal a három kedvenc mesekönyvemet mutatom be, melyeket még mindig le szoktam venni a polcról.

dsc_2332.jpg

Benedek Elek: Világszép nádszál kisasszony

Nagy becsben tartom ezt a mesekönyvet, ugyanis majdnem szétesik már a kezemben, annyira régi. Mégis rengeteg gyerekkori emlékem kötődik hozzá, sőt a listában ez a legrégebbi darab. Benedek Eleket szerintem senkinek sem kell bemutatni: a nagy mesemondó elsők között kezdte el gyűjteni és feldolgozni a magyar népmeséket.

A világszép nádszál kisasszony kötet minden gyermek és gyermeklelkű felnőtt vágya: királylányok, királyfik, három próba, csodás lények, Üveghegy és Operenciás-tenger mind megtalálható benne. A kötetben számtalan mese közül választhatunk, de mindegyik humoros, szép és kedves. A jó elnyeri jutalmát, a rossz a büntetését, az otthontalan hazatalál, a szerelmesek egymáséi lesznek - lehetnének egy amerikai romantikus vígjáték kellékei is, ezek a mesék azonban rengeteg bájjal, kedvességgel és törődéssel szólnak hozzánk, miközben megpaskolják a fejünk búbját, és jó éjszakát kívánnak. Egy hosszú, nehéz nap után máris újra hiszünk egy szebb holnapban.

A Világszép nádszál kisasszony mesegyűjtemény már jó néhány kiadásban megjelent, köztük igényes, gyönyörűen illusztrált darabokkal is, melyeket már magukért a rajzokért is érdemes fellapozni.

dsc_2330_1.jpg

Az Ezeregyéjszakai meséi

Ha már úgysem tudunk jelenleg utazni, tegyük meg képzeletben: ehhez tökéletes segítséget nyújt ez a mesekönyv. Távoli, izgalmas, egzotikus tájakon és kultúrákban játszódnak a mesék, melyek egészen más hangulatot árasztanak, mint a magyar népmesék. Emiatt is érdemes beleolvasni! 

Tudtátok, hogy Szindbád karaktere régi keleti mesékből ered? És hogy Aladdin Kína egyik városából származik? Bizony, a jól ismert történetek eredetijét ebben a könyvben találjuk. Más világból szólnak hozzánk ezek a mesék; első pillantásra idegennek tűnnek a saját, európai mesevilágunkhoz képest. Pár történet után azonban észrevesszük, hogy ugyanazokról a nagy, emberi témákról tanítanak, mint bármelyik magyar népmese.

Más kultúra meséit azért is érdemes elolvasni, mert saját kultúrájuk gyökereit találjuk bennük. A mesék mindenhol a közkincs, a kollektív tudás részét képezik. Általuk közelről meg tudunk vizsgálni más kultúrákat, és nem csupán megvizsgálni, hanem megérteni is. Olvassatok keleti meséket, hiszen közel hozzák hozzánk a kultúrát, gyakran közérthetőbben, mint bármi más!
dsc_2320.jpg

Kopányi György: Tücskök tücske

Kopányi György író, dramaturg, forgatókönyvíró jegyzi ezt a édes mesekönyvet. Költőként indult a pályafutása, a Weöres Sándor nevével fémjelzett költő generációhoz tartozott. Később dramaturg lett, színművek, regény köthetők a nevéhez, és a magyar írók, költők színpadi és rádiós adaptációinak szentelte életét, nagy sikerrel. 

1958-ban jelent meg a Tücskök tücske című mesekönyve, melyet két gyermekének írt. A könyv érdekessége, hogy Pilinszky János költő szerkesztette, és Ország Lili festő, grafikus illusztrálta, így az 50-es évek magyar művészvilágának is értékes lenyomata.

A kötet tizenhárom lélekmelengető mesét tartalmaz: az ellopott tótól kezdve a három kívánságig minden kelléket megtalálunk benne.  Ezek a mesék azonban mégis mások, mint a népmesék: intimebb, közelibb, közvetlenebb hangulat jellemzi őket. 

A címadó történet főszereplője Kücürü, aki Egresréten valóban a tücskök tücske: minden állat az ő hegedülésére alszik el. Egyik este azonban meglátja a Holdat, ami úgy elbűvöli, hogy játszani sem tud tőle. És hogy mi a történet vége? Nem árulhatom el, de egy biztos: boldog lesz. Aki nem hiszi, járjon utána!

Felnőttként is olvassunk mesét! - Könyvajánló Tovább
Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról

Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról

Közérthető tudomány 1. rész

b_b_tudoscikk_1.JPGHa a tudós szó üti meg a füleinket, elsőre valószínűleg nem a hétköznapiságra fogunk gondolni. Számomra azonban kellemes meglepetést jelent, ha egy elismert és nagytudású professzor könyvét látom szembejönni a boltok polcain. Ebben a cikkben a Közérthető tudomány sorozat első részeként Csányi Vilmos “A globális elme” című kötetét fogom röviden bemutatni. A végére remélem, ti is kedvet kaptok majd az olvasáshoz!

2020.09.26. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta

Elképzelhető, hogy Csányi Vilmos neve többek számára nem ismeretlen. A Széchenyi-díjas tudós (pontosabban biológus, biokémikus és etológus) közel 50 éve publikál, tudományos és szépirodalmi műveket egyaránt. Kutatási területei az állati és emberi viselkedés, továbbá a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Nagyon szereti az állatokat, kiváltképp a kutyákat, jelentős etológiai vizsgálatokat folytatott rajtuk. Azonban ez az érdeklődési terület nem kizárólag tudományos jellegű: irodalmi munkásságának egyik fő inspirációja a kutyák és az emberek kapcsolata.

Az etológia a biológiának az állatok és az emberek (humánetológia) viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethosz, azaz szokás szóból származik. “Az etológus az állatok és emberek megfigyelhető viselkedésének a leírásával, megjósolhatóságával, vagyis törvényszerűségével foglalkozik.” - Csányi Vilmos, Origó Társalgó.

4901809_5.jpgNo de miért is olyan fontos a mindennapi életben alkalmanként felhelyezni az etológus szemüvegét, és azon keresztül tekinteni a világra? Elsősorban azért, mert “embernek lenni rendkívül strapás”, taglalja a könyv első fejezetének címe. Mindennapi életünk gyakran ellentmondásokkal teli, eligazodni a zűrzavarban pedig egyáltalán nem egyszerű. Azonban, ha közelebb kerülünk az ember biológiai és viselkedéstani megismeréséhez, könnyebben megérthetjük ezeket a folyamatokat, és az ezeket kiváltó lehetséges okokat, történéseket. (Kép: Libri)

Csányi Vilmos szerint “az ember mindig két birodalomban tevékenykedik, az egyik a mindennapi emberi gyakorlat, a munka, a technika, a technológiák, kísérletek, megfigyelések következetes valósága, a másik, nem kevésbé fontos birodalom a hiedelmeké, az elméletek, az elme konstrukcióinak világa. Ehhez a birodalomhoz tartoznak a babonák, a mesék, a mítoszok, a vallások, a filozófiák, a szigorú szabályok szerint teremtett világok, mint a matematika és a geometria. Mind a két birodalom emberi és nagyszerű. Örök problémáinkra hol az egyikből, hol a másikból kölcsönzött eszközökkel keressük a választ és várjuk a segítséget. A természettudomány az egyetlen olyan találmányunk, amelynek mindkét birodalomban egyformán vannak gyökerei. Az elmekonstrukciókat látszólag szabadon építjük a hiedelemvilágban, de gyakorlati problémák megoldására használjuk, és csak azokat használhatjuk, amelyek a gyakorlat világában is működnek.”

“A globális elme elképzelés több érdekes jelenségre kínál magyarázatot. A felszínen ez az elme meglehetősen bamba, gyermeteg még. Nem az igazán fontos dolgokra figyel. A bóklászó tulajdonság nagyon veszélyes lehet, de ha nemcsak a “tudatos”, az éppen döntésre alkalmas felszíni jelenségekre figyelünk, hanem a tudatalatti mélyrétegeket is vizsgáljuk, biztató jeleket találhatunk (Csányi Vilmos, 21.o).”

b_b_tudoscikk_2.JPG

A könyvből többek között olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint:

  • Hol található a kulturális dominancia?
  • Miért van háború a tömegtársadalmakban?
  • Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben?
  • Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban?
  • Nevelni, vagy oktatni érdemes?
  • Miben hasonlít a kutya az ősemberhez?

“A globális elme” tulajdonképpen Csányi Vilmos változatos és érdekfeszítő életművének összefoglalása. A válogatott írásokban szó esik a művészetekről, a komplex rendszerek természetéről, a modern társadalmakról, békéről és háborúról és persze az állatokról. A könyv címadó gondolata elsősorban az internet megjelenése óta rohamosan fejlődő és gyorsuló információs társadalom működésére utal. Napjainkra az információ természete (akárcsak az internet) rendkívül kiterjedt lett, és ez helyzettől függően lehet előny vagy éppen hátrány. Egy biztos: a modern világ rendszerszintű komplexitásai igencsak megnehezítik annak hétköznapi megértését az emberiség számára. Szerencsére eligazodni nem lehetetlen, azonban kétségkívül erőfeszítéseket igényel: mindenekelőtt bátorságot, valamint múlhatatlan érdeklődést.

Így is át lehet ültetni a tudást a mindennapokba - Dióhéjban egy elismert, magyar tudós irodalmi munkásságáról Tovább
"Mindenki megtalálhatja a módját, hogyan tud hozzátenni a világhoz" - Interjú Faludi Julianna íróval, szociológussal

"Mindenki megtalálhatja a módját, hogyan tud hozzátenni a világhoz" - Interjú Faludi Julianna íróval, szociológussal

pic_6018.jpgHuszonhárom éves lány nagy álmokkal, tervekkel szembenéz a világgal és a saját sorsával - erről szól a Faltól falig című regény. Írója pedig nem más, mint Faludi Julianna, aki többek között a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének adjunktusa. Vele beszélgettünk készülő regényéről, inspirációról, továbblépésről, sokoldalúságról és gazdaság - társadalom - művészet kapcsolatáról. 

2020.09.25. Írta: Sipos Sára, Képek: Bera Viktor

A regényben több réteg működik együtt: személyes történet, egyszerre művészeti és tudományos közegben. 

Én mindig komplexen éltem meg a világot. Tizenkét éves voltam, amikor leomlott a berlini fal. Gyermekkorom felét Budapesten, felét Moszkvában, a Szovjetunióban töltöttem. Ez egy intenzív, intellektuálisan is mozgalmas időszak volt: kiskorom óta újságokat olvastam, és érdekelt a politikai-gazdasági rendszerek működése, hogy milyen folyamatok állnak amögött, amit mikroszinten megélünk. Mindig is szerettem olvasni, egyszerre öt könyvet habzsolok.

Már akkor szociológus voltam, amikor még nem tudtam róla, csak nem tudtam megfogalmazni.

Gyerekként, vagy később, amikor nyelvészetet tanultam, a nagy orosz irodalmat olvastam, evolúciós közgazdaságtant hallgattam, mindig az a mechanizmus érdekelt, ahogyan a különböző rétegek összekapcsolódnak egymással.

A művészet miért és hogyan jelenik meg az életedben?

Reflektálok a művészetre a könyvben, a szereplők között is találunk művészeket, és átjárhatóság van az üzleti világ és a művészet között. Ez személyes megélésből is fakad: dolgoztam a Trafóban; a kortárs tánc és előadóművészet magával ragadott. Ez a világ izolált, szűk, miközben bárhol megtalálható. Ha elmentem színházba Brüsszelben, gyakorlatilag ugyanazokat az arcokat, közönséget, dinamikákat, beszélgetéseket találtam, mint Berlinben, Budapesten, Párizsban vagy Londonban. Érdekelt, hogyan létezhetnek párhuzamosan világok és rétegek, melyeken egyénként szövődünk át. Reggel tanítani megyek, este színházba: különböző típusú beszélgetések, mégis összeérnek és rétegelve jelennek meg az életben. Ez tükröződik a regényben is: vannak a hétköznapok, pénzt kell keresnünk. A főszereplő egy biztosító társaságnál dolgozik, de más tölti ki igazából az életét, ami konfliktushoz vezethet egyéni szinten.

"A regény itthon is olyan szegmenst szólíthat meg, amely a nemzetközi kortárs irodalmat fogyasztja, illetve ismerősek lehetnek számára a bemutatott helyzetek, karakterek. A szűkebb körben érkező visszajelzések a könyvre legalábbis ezt mutatják. Az itthoni olvasók számára talán kevesebb, ebben a műfajban íródott hazai könyv kerül a polcokra. A magyarul olvasók tábora ma a globális munkaerőpiac szereplőiből is áll” - írta Faludi Julianna készülő regényéről, melyben szó van többek között művészetről, továbblépésről, influenszer világról, kapcsolatokról, korunk égető társadalmi problémáiról is.

pic_6059.jpgAz írás nem újkeletű számodra: több novellád, írásod jelent már meg irodalmi folyóiratokban. Milyen úton jut el a társadalomtudós, a kutató a regényírásig?

Már gyerekként is írtam verseket. Az első regényemet hatévesen írtam: rajzokból és egy-egy mondatból állt. Az írás mindig védett, titkos kert volt az életemben. De nem élsz meg ebből - mondtam magamnak és mondták mások is. Időről-időre félretettem, mégis mindig előjött. Az első elbeszélésem 13 éve jelent meg, ezután sok ideig nem publikáltam. A disszertációírás közben is párhuzamosan meg volt nyitva az önkifejezésemhez tartozó szöveg. Szeretném elmondani, mit gondolok a világról, ehhez mindig másfajta eszköz adott. Bátorság kérdése volt, hogy az írásaim megjelenjenek. Fiatal lányként nagyon nehéznek éreztem bekerülni az irodalmi közegbe: rengeteg az előítélet, ahogy a tudományosban is. Mára sokat változott a helyzet, de huszonéves koromban az irodalom abszolút férfidominált terep volt.

A regény összefoglalójában feltűnik, hogy a 23 éves lány főszereplőnek hasonló nehézségekkel kell megküzdenie, mint neked. Miről szól a regény röviden?

Nagyon egyszerűen az élni akarásról: az angol ”move on” kifejezésbe, a továbblépésbe, az úton való továbbhaladásba tudnám belesűríteni. A szereplők szembesülnek akadályokkal, küzdéssel, szomorúsággal, akár a depresszió jeleivel is. Mégis erős bennük az élni akarás, végül megtalálják az útjukat, és hogy hogyan tudnak egészséges lélekkel előre tekinteni. A főhős Auguszta: művészettörténész hallgató, emellett dolgozik, majd blogot indít, és influenszerré válik. A mikroinfluenszer világot ismeri meg, amely termékek eladásáról szól. Ezzel nem tud azonosulni, így startupot alapít: ez az önkifejezés, az önrendelkezés megerősítésének útja. Segítőtársai is akadnak: barátok, barátnők, a művészeti közeg. Fontos a testvérével, a családjával való kapcsolata, mely egyrészt támogató, másrészt gyakran vissza is húzza őt. El kell szakadnia, felnőtté kell válnia. A regény egy évet ölel fel, az életben ez a folyamat komplexebb, nem ilyen gyorsan történik.k_b_0035-min.JPG

Közösségi finanszírozást indítottál az Indiegogo platformon, itt angolul olvashatunk a készülő regényedről. Milyen nyelven fog megjelenni a regény?

Magyar nyelvű, magyar közönségnek készülő regény. Jelenleg érdeklődő kiadóknál van olvasásra. Azért készítek emellett angol nyelvű változatot közösségi finanszírozásból, mert a könyvkiadás nagyon hosszú folyamat: egy-két év után jelenik meg egy írás, és ki tudja, kijut-e egyáltalán külföldi piacra.

Akárhogy is alakul, szeretném magyarul megjelentetni, mert a regény nagyon budapesti. Külföldi útjaim során  tapasztalom, hogy Budapest nagyon jó márka, szeretik a várost, kapcsolódási pontként szolgál.

A könyvben megjelenik a túlturistásodás témája, ezzel kapcsolatban vegyesek a helyi tapasztalatok. Emiatt érdekes lehet az ide érkezők, a várost szeretők számára is. A regény egyébként nagyon aktuális: tárgya a közösségi média is, hiszen a világ iszonyú gyorsan változik. A koronavírus miatt felgyorsult a digitalizáció, az 5G megjelenésével pedig teljesen máshogy fogunk gondolkodni a közösségi platformokról. Nem tudunk több évet várni, hogy a nemzetközi közönség számára is elérhető legyen a könyv.

Miért pont az Indiegogo platformját választottad?

Őszinte leszek – zöldfülű vagyok, ez az első ilyen projektem. Startupper ismerőseim adták az ihletet a közösségi finanszírozáshoz. Az ilyen oldalakon a már több könyves szerzők sikeresebbek – ez is leképezi a könyvkiadási legitimációs folyamatot. Meredek vállalkozásnak tűnt, az egészet magam csináltam, amatőr módon készítettem a videót is hozzá. Eddig azt tapasztaltam, hogy elsőkörben a távolabbi ismeretségi körökből érkezik támogatás. Az emberek nem szoktak hirdetés alapján támogatni könyvkiadást, inkább vásárolnak tornabérletet. A regénykiadás támogatása komplexebb. Az Indigogot azért választottam, mert nagy és nemzetközi platform. Minden hozzájárulásnak örülök. Ráadásul közösségi élményként is fantasztikus: emberek fontosnak tartják, amit csinálok.

Ez egyfajta bizalom, hiszen úgy támogatnak, hogy nem tudják pontosan, mi lesz belőle.

Így van, ezért ez felelősséggel is jár: most már muszáj megcsinálni, ez hajt előre. Van egy kedvenc mondásom: „action creates energy”. Ha cselekszel, akármilyen is ez a cselekedet, sikernek vagy kudarcnak tűnik abban a pillanatban, mindegy, abból energia lesz és továbbvisz.b_v_0006.jpg

Már a leírás alapján is közel érzem magamhoz a főszereplőt. Önmagunk megvalósítása, a továbblépés, a saját út keresése, a környezet is a mi generációnkat tükrözi. Kifejezetten a mi korosztályunknak szól a történet? 

Természetesen számtalan belső megtapasztalást, folyamatot írtam bele, de évek óta tanítok huszonéves fiatalokat. Marketing BA-s hallgatókat számomra mély víz volt oktatni, nem egészen ez a hátterem. Az első kudarcok után sikerként könyvelem el ezt: a profitszerzésen és a multikon túl rengeteg sokirányú energiát, lelkesedést, érdeklődést fedeztem fel a diákokban. Meg kellett találnom, hogyan hozzam ki belőlük ezt. Mindenki megtalálhatja a módját, hogyan tud hozzátenni a világhoz, miközben a keretek adottak. Tudniuk kell, hogy nem szégyen multinál munkát vállalni, ez csak egy fázis az életünkben - ha mellette önmagunk tudunk maradni, hinni benne, hogy előbb-utóbb a saját utunkat járjuk majd.

Ez az üzenet mindenkinek szólhat, nem csak a mi generációnknak.

Igyekeztem nem projektálni teljesen a saját utamat az írásba, mert nem lett volna hiteles. Kihívás egyrészt a saját huszonéves valómra innen rálátni, ahol most vagyok – szembesülve és reflektíven –, másrészt a huszonéves kor megélését a ma kontextusában megérteni – a tanításon keresztül kapcsolódom ehhez. A hallgatók őszinték, szólnak, ha problémájuk van: ez sokkoló, megrendítő volt kezdetben, de nagyon-nagyon igaz. A regényben is azt keresem, ami ma igaz. Nem képzeltem el konkrét célcsoportot, egyszerűen bennem voltak a tőlük kapott hangok, energiák is.

Továbblépni, átlépni dolgokon. Vajon a mi generációnknak könnyebben megy?

Általánosságban ez a generáció bizonyos tekintetben bölcsebb, mint az enyém volt. A 90-es, 2000-es évek mentalitásával a lelkesedés ellenére nem tudtuk tudatosan hátrahagyni, ami lehúz. Sokan elmentek, kényszerpályára kerültek, beletörődtek, vagy leragadtak egy ma már nem feltétlenül érvényes világszemléletben. A lányok például ma bátrabbak, magabiztosabbak, jobban bíznak a saját tudásukban, képességükben.

A mai fiatalok előretekintőbbek a félelmeik ellenére is. Úgy érzem, van bennük erő és akarat, hogy változtassanak a katasztrófa felé tartó világon.

Amikor fiatal voltam, a neoliberális ”adok-veszek, hatékonyan termelek, maximalizálom az időmet” ideológia működött, ami  oldódni látszik. Nagy szerepe van ebben az alternatív gazdasági irányzatoknak - ha nem is kerültek még be a mainstreambe, a hangjuk már erősebb.pic_6097.jpgEgyik kutatási területed a digitalizáció, a technológia. Ez mennyire tudja megkönnyíteni vagy épp megnehezíteni a továbblépést?

Erre konkrét válaszom még nincsen. A következő könyvtervem a digitális kapitalizmusról szól: a lehetőségekről, a digitális térben jelenlévő aktivizmusról, hogy hogyan lehet megváltoztatni a világot új eszközökkel. A globalizált ipari termelési struktúra nem hatékony a mai fogalmaink szerint - ezt innovációval, technológiával meg lehet változtatni.

A katasztrófa felé haladunk, a profittermelés szerkezete erősen beágyazott akár a politikai kontextusba is. De az optimisták közé tartozom: nem tudok nem hinni abban, hogy lehet változás. Ezért van nagy szükség a fogékony, lelkes fiatalokra, akiknek az életéről van szó.

A mi feladatunk, hogy teret adjunk nekik. Keretet és teret adni az alkotásban és a tanításban is a princípiumom.

Design, marketing, technológia, szociológia, művészet, fenntarthatóság, etikus divat: nagyon szerteágazó érdeklődési és kutatási területek. Végigböngészve őket feltűnt, hogy a humanizmus mégis összefogja az összeset. Humán bölcsészettudományi értelemben és humán mint ember. 

Sokszor teszik fel ezt a kérdést, próbáltak egy irányba terelni. De én úgy éreztem, hogy mindig ugyanazt mondom, csak közben változik a világ. Nem operálhatok ugyanazokkal a fogalmakkal, mint tíz vagy akár öt évvel ezelőtt, mert egészen más kérdések relevánsak. Fontos elfogadni és tisztelni magamban, hogy a kurrens problémákat ragadom meg, miközben az értékrendem nem változik. A saját megközelítésem ível át a témákon. Bölcsésznek tanultam, magyar-orosz szakos voltam az ELTE-n, mellette kezdtem el a Külkereskedelmi Főiskolát. Kellett a sokirányúság, hogy minél többet tudjak meg a világról. A marketing és a technológia például nem két külön kérdés. Technológia nélkül nincs marketing, de marketing sincs fogyasztó nélkül. Az emberből konstruáljuk a fogyasztót, tehát nekem az embert kell megértenem.

Nagyon fontos gondolat a társadalomtudományi alap: erre kellene épülnie a gazdaságtudománynak, az emberért kellene lennie.

A jó gazdaság beágyazott a társadalomba: nem választhatjuk el az emberektől a gazdasági szférát, mert akkor a rendszer nem hatékony. Van egy jó példám a művészet és tudomány kapcsolatára. Mindig érdekeltek a reklámok, gyerekként a 80-as években különleges volt a helyzet, hiszen Moszkvában nem voltak kereskedelmi reklámok. A Szovjetunió megszűnése után megjelentek a nyugati cégek, a kiterjedt orosz piac meghódítására. 1997-ben a moszkvai metrón fordult meg velem a világ: kezembe került Viktor Pelevin Generation P című regénye. Arról szól, hogy egy addig 70 évig működtetett poszt-szocialista közegben, ahol nem volt piac, hogyan lehet 100 milliónyi embernek azokat a termékeket eladni, amiket Nyugaton, a márkák bejáratott világában lehetett. Hogyan kell őket újraértelmezni? Hogyan építették fel a piacot, a fogyasztót, mi az üzenet? Mindezt egy bölcsészből lett copywriter főhősön keresztül írja meg. A márkák kontextuális, kulturális tartalma hirtelen eklatánssá vált számomra, megelevenedett

A regény közel hozza az olvasóhoz a gazdaság, a társadalom és a művészet összefüggéseit. Pelevin a racionális és irracionális síkokon keresztül mozog a könyvben. A realitásunk valóban így működik, mégis megmagyarázzuk racionálisan, tudománnyal.

Én nagyon szeretem és elismerem a tudományt, de a művészet gyakran hitelesebben adja át a világot, érzékek, élmények szintjén tud szólni hozzánk.

"Mindenki megtalálhatja a módját, hogyan tud hozzátenni a világhoz" - Interjú Faludi Julianna íróval, szociológussal Tovább
Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

pexels-karolina-grabowska-4996971.jpg

Kezdődik az ősz, az iskola, a munka. Néha még nyári időt tapasztalunk, de az sem tart sokáig. Ha már most hiányzik a nyár, csempésszünk a hétköznapjainkba még egy picit belőle - például ezzel a három könyvvel. Izgalom, romantika és humor minden mennyiségben!

2020.09.06. Írta: Sipos Sára, borító: pexels - Karolina Grabowska

Minden nyáron sorra kerülnek az igazi “nyaralós” könyvek - legyen szó tengerpartról, Balatonról vagy a kertünkről. Az olvasás elgondolkodtat, tanít, néha viszont egyszerűen csak szórakoztat. A lassú napokon pedig jól esik elnyújtózni és együtt izgulni vagy nevetni a szereplőkkel. Bevallom, 5-10 fájdalmas, nehezen feldolgozható szépirodalmi mű után nálam is mindig előkerül egy-egy könnyedebb regény. Könyvajánló sorozatunk legújabb részében három pihenős, nyári könyv kerül terítékre.

3930349_5.jpgAgatha Christie: Öt kismalac

Kép: libri.hu

A krimi királynőjének könyveihez rendszeresen nyúlok, ha csak kikapcsolódásra vágyom. Ilyenkor pár nap alatt elolvasom több regényét is: letehetetlenek. Fordulatosak, izgalmasak, néha rémisztőek vagy éppen viccesek ezek a regények, ráadásul még lélektanilag is érdekesek. Személy szerint nekem a Poirot-történetek a kedvenceim, de igazából bármelyiket választjátok, nem nyúlhattok mellé.

Idén nyáron az Öt kismalac című Christie-krimi tetszett legjobban. A történet szerint Carla, egy fiatal lány felkeresi Hercule Poirot-t, hogy segítsen neki egy nyomozásban. Carla a 21. születésnapjára levelet kap édesanyjától, melyet még halála előtt írt neki - őt ugyanis felakasztották a festő apja meggyilkolásáért. A levélben azonban azt állítja, ártatlan. Poirot pedig beleveti magát, hogy egy 16 évvel ezelőtti bűntényt felgöngyölítsen, és felkeresi a lehetséges gyanúsítottakat.

Nemcsak fordulatos, jól felépített regény, hanem árnyalt karakterekkel is találkozunk benne. Lélektan, pszichológia, emberi viselkedés és motivációk járják át ezt a zseniális krimit. 

jane-austen-cassandra-engraving-portrait-1810_1.jpgJane Austen: Büszkeség és balítélet

Kép: North Wind Picture Archives

Gyermekkorom egyik kedvence volt Jane Austen: okos, intelligens, humoros írónő, aki a saját nehéz sorsában mégis megtalálta a szabadságot. Habár az írásait gyakran a férjfogással és pletykálkodással teletüzdelt vidéki lányok és nők történetének gondolják, ennél sokkal több van bennük. Nemcsak fordulatos cselekmény jellemzi, hanem zseniális párbeszédek, irónia, humor, eredeti hang és modernség. Igen, Jane Austen modern: hisz az egyenlőségben, a szerelmi házasságban, szabadságban - ezek pedig sosem mennek ki a divatból.

Talán a leghíresebb, jó pár filmes feldolgozást megért regénye a Büszkeség és balítélet. A történet középpontjában a Bennet család áll. Mrs. Bennet jól akarja férjhez adni öt lányát. A legidősebb Jane-re rámosolyog a szerencse a gazdag, kedves és jóképű Mr. Bingley személyében, a bonyodalom azonban elkerülhetetlen. A főszereplő a sorban második nővér, Elizabeth, akinek éles a nyelve és jól vág az esze, ráadásul nem kér a konvenciókból. Megismerkedik az előkelő, de gőgösnek hitt Mr. Darcyval - azonban mindkettőjük büszkesége és előítéletei a boldogság útjában állnak. A kérdés az, sikerül-e legyőzniük az akadályokat.

bal.png

Kép: imdb

Méhes György: Micsoda társaság!

Az író családregény-sorozatának első darabja a Micsoda társaság!, ami tulajdonképpen a magyar ,,Családom és egyéb állatfajták”. Minden korosztálynak felejthetetlen szórakozást nyújt ez a regény: hangosan, szívből kell nevetni rajta. Ráadásul tökéletes nyári könyv még a története szerint is, ugyanis egy nyaralásról szól.

Két baráti család közös nyaralásra indul a hegyekbe, négy felnőtt, négy gyermek, köztük két ádáz kisfiú. Az eseményeket Nagyfőnök, az egyik családapa meséli el, néha az olvasóhoz is kiszólva. A két család vonattal és rengeteg csomaggal útnak indul, hogy távoli rokonokat látogassanak meg a hegyekben, kiránduljanak, fürödjenek. De ahogy a saját életünkből is tudjuk, egy nyaralás esetén már a pakolásnál gondok akadnak, az utazásról ne is beszéljünk, és tudott-e már bárki pihenni hangos gyerekek vagy idegesítő felnőttek mellett.

Természetesen kaland kalandot követ; az író pedig olyan humorosan, zseniálisan, mesélve adja elő, hogy állandóan azon kapjátok magatokat, hogy hangosan kacarásztok olvasás közben. Semmiképp se hagyjátok ki ezt a regényt! 

,,A humora az a finom, mindennapi humor, ami mára kiveszőben van, és ami az önmagunkon kacagás isteni adománya.” (moly.hu)

Képek forrása: libri.hu, imdb, North Wind Picture Archives, Pexels

Hozd vissza a nyarat könyvekkel! Tovább
Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról

bor.pngA klasszikusok gyakran nem véletlenül váltak klasszikussá. A fordításokra azonban időről-időre ráférhet a változás, az utóbbi években pedig több kultregény is átesett ilyen “ráncfelvarráson”. Könyvajánló sorozatunk ezen részében három újrafordítást választottunk: drámában, humorban, abszurditásban és a lét értelmét feszegető kérdésekben pedig most sincs hiány.

Írta: Sipos Sára

A fordítás mindig sok kérdést vet fel az irodalomban: mennyire tükrözze az író vagy éppen  a fordító stílusát, a korszakot, és akkor még nem is beszéltünk arról, ha a két nyelv nyelvtanában, stilisztikájában merőben eltérő. Érthető hát, hogy az újrafordítás még inkább kényes téma, hiszen ki mondja meg, hogy egy klasszikus (fordítás) stílusán lehet vagy nem lehet változtatni. A téma a szakértőket is újra meg újra lázba hozza, érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Majd elül a vita - a következő újrafordítás megjelenéséig. A szakmai vitába nem szállunk bele, de egy biztos: érdemes elolvasni egy-egy újrafordítást, főleg, ha a korábbi fordítás is ismerős.

Shakespeare-drámák - fordító: Nádasdy Ádám

adi.jpgShakespeare-t és műveit senkinek sem kell bemutatni. Itthon Arany Jánostól Szabó Magdán át Mészöly Dezsőig sokan fordítottak Shakespeare-drámákat - ezek között pedig nem egy zseniális fordítást találunk. 

Az elmúlt pár évtizedben azonban Nádasdy Ádám is hozzálátott a műfordításhoz, főként színházak számára. A Szentivánéji álommal kezdte 1994-ben, a Katona József Színház és a rendező, Gothár Péter felkérésére. Azóta a nagy drámaíró 13 művét lefordította, melyeket a könyvesboltokban három kötetben találjátok meg.

A színházakkal való együttműködés olyan sikeressé tette a Nádasdy-féle fordításokat, hogy a darabok teltházasak, az emberek szeretik őket, és új sorok válnak szállóigévé. Bátran válogassatok az újabb Shakespeare-fordítások közül, hiszen Nádasdy úgy tudja közelebb hozni hozzánk, mai emberekhez a szöveget, hogy közben tisztelettel bánik vele, figyel rá, megtartja eredeti jellegét is.

,,Én szeretek régimódi lenni, ez nyilván azzal is összefügg, hogy idős ember vagyok, egy fiatal fordító másképpen csinálja. Szeretem, ha a néző egy Shakespeare-darab közben, a színházban ülve érzi, hogy az most egy Shakespeare-darab. Persze az is fontos, hogy átjöjjön, hogy mit akarnak a szereplők, hogy mikor komikus, fanyar vagy ironikus a szöveg, ahhoz meg - hiába minden - mai nyelv kell. Folyton szlalomozni kell az új és a régi között.” 

(A teljes interjút megtaláljátok a Könyves Magazin oldalán.)

J.D. Salinger: Rozsban a fogó - fordító: Barna Imre

Ki ne emlékezne a középiskola szinte első kötelező olvasmányára, a Zabhegyezőre. Viszont, ha a Rozsban a fogó címet halljuk, nem jut eszünkbe rögtön, hogy a kettő ugyanaz. Barna Imre fordítása az első után 50 évvel jelent meg, és már a megváltozott cím miatt is olyan port kavart, hogy közel hatezer példány fogyott belőle. 

A történet középpontjában Holden Caulfield áll, 16 éves amerikai srác, és a regény egyes szám első személyben íródott. Újra kirúgják az iskolából, és eltölt három napot New York utcáin és furcsa helyein. Titokban felkeresi húgát is - vele tud egyedül őszinte lenni. Magányos, lázadni próbál a konformizmus ellen, de eredménytelenül. Eközben pedig egy fiatal lélekrajzát olvassuk, ami Salinger tollából is hiteles, megkapó, és saját 16 éves vagy akár mostani énünket láthatjuk benne.barni.jpg

A fordításról Barna Imre így nyilatkozott:

,,Persze megfordult a fejemben, hogyan tudnám egyes szavakkal érzékeltetni a régi szlenget, vannak benne egyébként ilyen hívószavak, hogyisne lennének, hiszen az a tárgyi világ, melyet felelevenít, abból a korból származik. Sokkal fontosabb azonban ma már a beszélt nyelvi képzetnek az újrateremtése. Hiszen azóta egész irodalma lett a lázadó fiatalokról szóló könyveknek, noha ez a regény messze túlmutat ezen. A Sorstalanság vagy az Iskola a határon sem kamaszregény, mint ahogy ez sem az.”

(Olvassátok el a fordítóval készült interjút a Könyves Magazin blogján!)

Albert Camus: Az idegen - fordító: Ádám Péter, Kiss Kornélia

Egy újabb klasszikus, amit eredetileg más címmel ismerünk: Gyergyai Albert kanonizált fordítása 1948-ban jelent meg először, és a Közöny címet adta neki. 2016-ban azonban Ádám Péter és Kiss Kornélia közös fordításában, Az idegen cím alatt adta ki a művet újra az Európa Könyvkiadó. Természetesen a megváltozott cím ebben az esetben is nagy vitát kavart. Habár az eredeti francia L’Étranger jelentéséhez az idegen valóban közelebb áll. Az újrafordítás egyik célja volt, hogy a francia nyelvi elemeket pontosabban adja vissza: stilisztikailag, szavak szintjén, Camus stílusában. 

A főszereplő Meursault gyilkosságot követ el, elítélik. Megtudjuk, hogyan jut el idáig, majd következik a tárgyalás, az ítélet, a börtönben töltött napok. A tanulságban rejlő fordulatot nem árulom el, elég annyi, hogy a lét abszurditásának megjelenítésében Camus zseniális -  nem véletlenül szerepel a legnépszerűbb európai regények között ez a mű.kis.png

,,Szerintem a regény ma is kultuszkönyv mind Franciaországban, mind idehaza. Ez a könyv A per mellett a XX. század másik legfontosabb kisregénye. Fordítás közben döbbentünk csak rá, mennyire időszerű ma is, hogy semmit nem öregedett, hogy nincs egyetlen ránc se rajta. A két mű nemcsak jelentőségében, de témaválasztásában is nagyon közel áll egymáshoz: míg A per a „rendszer” elidegenedettségének kórrajza, Az idegen az egyéné. Sőt, az élet minden tényét egy szintre helyező Meursault nemcsak a XX. századi modernségnek, de a posztmodernnek is előfutára.”

- mondta Ádám Péter az Élet és Irodalomnak.

(Az interjú az Élet és Irodalom oldalán olvasható.)

Képek forrása: Ressey Kinga; Magvető Kiadó; libri.hu; Könyves Magazin; litera.hu; Henri Cartier-Bresson (Magnum)

Nincs többé Zabhegyező? - Könyvajánló újrafordított klasszikusokról Tovább
Észak-Korea rejtett titkai

Észak-Korea rejtett titkai

Élet a világ “legnagyszerűbb” diktatúrájában

pic1_1.png

Észak-Korea egy sötét folt a köztudatban. A működéséről és az ott élő emberek életéről szinte semmit sem tudunk. Azt viszont tudjuk, hogy már több, mint 30.000 ember szökött el a brutális rezsim láncai alól. A lány hét névvel című könyv, ami egy észak-koreai szökés rejtelmeibe enged betekintést, a kegyetlenségről, a bátorságról és a felnőtté válásról szól.  

Írta: Belayane Najoua

Hyeonseo Lee  története először egy 2013-as Ted Talk-os műsor során látott napvilágot, amit ma már több mint 16 millióan láttak. Hyeonseo ekkor már Amerikába emigrált, és az online beszédei, illetve a menekültek segítésében való aktivista tevékenysége miatt kereste meg őt a Ted Talk műsor. (videó) Habár a műsora nagy népszerűségnek örvendett, igazán csak a 2015-ben megjelent A lány hét névvel című könyv után került be a köztudatba, ami nemcsak egy vakmerő és bátor utazást ír le, hanem egyben egy fejlődéstörténet is végigkísérhetünk.

Szökési történetek számokban

Ámbár Hyeonseo Lee lett a legismertebb észak-koreai disszidens, azt azért tudnunk kell, hogy nem ő az egyetlen, aki ki akart szabadulni a kegyetlen diktatúra karmai alól. A lány hét névvel című könyvben leírt történetet tekinthetjük egy cseppnek az óceánban, ami rávilágít az Észak-Koreával kapcsolatos tudatlanságunkra. 

1953 óta (Koreai háború vége) több mint 30.000 észak-koreai állampolgár szökött meg az országból (forrás). A legtöbben a kínai határnál kezdik meg hosszú és kimerítő utazásukat, hogy onnan később, az egyik környező országba (Laosz, Thaiföld, Vietnám stb.) meneküljenek, végül pedig Dél-Koreába jussanak. 

Hét szokás, ami korlátozza az észak-koreaiak életét

1. A családokat 51 kasztba sorolják, attól függően, hogy mit csinált az apa családja az 1948-as államalapítás során. Az 51 kaszt építi fel a szongbun rendszert. A családok lehetnek rendszerhűek, ingadozók vagy ellenségesek. Az 1-51-ig terjedő skálán e három besorolás fokozatai találhatók.

2. Az általános iskolától kezdve kemény önkritikát kell gyakorolnia az összes állampolgárnak. Erre az “élettisztító gyűléseken” kerül sor, ahol mindenkinek fel kell állnia és megvádolnia valakit valamivel (ami talán meg sem történt), és a vádlottnak minden esetben be kell vallania a tettét (amit talán el sem követett).

3. A nőknek tilos nadrágot viselniük nyilvános helyen, mivel az ország vezetői úgy tartják, hogy a koreai nőknek nem való a nadrágviselet. Ha valakit rajtakapnak, akkor bírságot kell fizetnie, és ha nem akarja, hogy a személyi igazolványként működő kis könyvébe nyoma maradjon a kihágásnak, akkor még a kenőpénz erejét is alkalmaznia kell.

4. Az állam vezetőjének (jelen esetben Kim Dzsongun-nak) a képét minden lakásban ki kell akasztani és csak egy speciális, direkt erre a célra használt kendővel lehet tisztítani. Ha egy razzia során a lakásban található kép nem eléggé tiszta, akkor komoly büntetés érheti a családot.

pic3lanyhetnevvel.jpg

5. A nyilvános kivégzéseken “kötelesség” megjelenni. Ha valaki nem megy el a kivégzésre, amit a körzetében tartanak, azt a rendszer elleni lázadásnak tekintik, és nem kizárt, hogy ő lesz a következő, akinek a fejére zsákot húznak.

A következő két pont megértéséhez fontos tudni, hogy a gyerekekkel sokkal “lazábban” bánnak az országban, és ha valamilyen kihágás fordul elő, akkor egy kis kenőpénz segítségével hamar el lehet simítani az ügyet, míg ha valaki már betöltötte a 18. életévét, a határőrök és a kormány emberei már a legkisebb hibákat sem nézik el. 

6. A babák egy évesen születnek. Az emberek az életévük elején töltik be az adott kort, így lerövidítve a hivatalos gyerekkorukat. Azaz Észak-Koreában egy évvel hamarabb lesz valakiből felnőtt, mint nálunk, Európában.

7. Az öngyilkosság tabu. Ha valaki felnőttként lesz öngyilkos, az a túlélő családtagokat sodorja a társadalom szélére. Rendszerellenes szongbun minősítés kapnak, a gyerekek nem járhatnak egyetemre és a családtagok nem kaphatnak jó munkát. Az öngyilkosság a rendszerellenes viselkedés legszélsőségesebb formája.

A világ legnagyszerűbb országa

„Én még mindig szeretem a hazámat. Hiányzik a téli, hóborította hegyek látványa, a petróleum és az égő szén szaga. Hiányzik az ottani gyerekkorom, apám biztonságot adó ölelése, az alvás a meleg padlón. Elégedettnek kellene lennem az új életemmel, de én még mindig az a hjeszani lány vagyok, aki tésztát szeretne enni a szüleivel a kedvenc éttermünkben. Hiányzik a biciklim és a folyón túl elterülő kínai táj”

- írja Hyeonseo a könyvében, ami tökéletesen bemutatja az észak-koreai lakosság helyzetét és érzéseit az államukkal szemben. 

Ha egy külső szemlélő hirtelen belecsöppenne az észak-koreai világba, akkor megdöbbenve látná, hogy az emberek milyen jól tűrik a rezsim által kialakított kegyetlen diktatúrát. Sok észak-koreai még boldognak is érzi magát és teljesen elégedett az életével. Hyenseo Lee is csak a kalandvágy kedvéért szökött át Kínába, ahonnan aztán már nem volt lehetősége hazatérni. 

A diktatúra egy stabil állapotot ad nekik és egy olyan rendszert, ahol a szabálytartó ember akadálytalanul boldogul az életben. Mivel a kormány nem enged be semmilyen külső terméket (CD, DVD, média), ami veszélyeztetné az állam stabilitását, az emberek jelentős része teljesen normálisnak gondolja az életét.

Élhetőnek, stabilnak és normálisnak. 

Pedig nem az. 

Korlátolt, irányított és elnyomott. Szabadság és szabad akarat nélkül.

pic2lanyhetnevvel.jpgMit tesz a külvilág?

Napjainkban a tudás az egyik legfontosabb erőforrás - pont ez hiányzik Észak-Koreában. A politikai elzártság miatt olyannyira kevés információ szivárog ki az országban zajló történésekről, hogy a külvilág csak az itt-ott elkapott információmorzsákra tud támaszkodni. Már ha akar.

A legnagyobb problémának Észak-Korea nukleáris fegyverkezését tartják (forrás), ami állandó veszélyhelyzetet jelent az érintett országoknak és gátolja az együttműködésre irányuló kezdeményezéseket. Mégis néhány törekvés belülről akarja megváltoztatni az országot. Ilyen volt a júniusi röplaposztás és az illegálisnak minősített nyugati termékek becsempészése. 

Mit tudunk tenni mi, kisemberek

Meghallgatjuk őket, nem zárjuk el Észak-Koreát a fiókba, mint egy tabu témát, mert minél több ember tud egy problémáról, annál többen fognak megoldást keresni rá. 

A lány hét névvel egy történet, ami a sötétségből a fénybe vezet. Történet, ami az elnyomottságból a szabadságba vezet. Hyeonseo Lee története csak egy a sok közül. Mégis az első lépés lehet afelé, hogy képet kapjunk a világ egyik legbrutálisabb diktatúrájáról. Megismerjünk egy történetet, ami kegyetlen, ami motivál és ami tettre sarkall. 

"A szabadság – az igazi szabadság, amikor az ember maga alakítja az életét, maga hozza a döntéseit – olykor kifejezetten rémisztő."

A lány hét névvel

Képek forrása: Pixabay és saját szerkesztés

Észak-Korea rejtett titkai Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól!

konyv_2.jpgIzgalmas történet? Jó sztori? Szépen megírt regény? Mély gondolatok? Biztosan éreztétek már úgy, hogy a könyvek előtt állva választani kell ezen szempontok közül. Könyvajánlónkban egy olyan szerzőt mutatunk most be, akinek az írásaiban mindezeket egyidejűleg megtaláljátok: Simone de Beauvoir-t.

Írta: Sipos Sára

Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus. 1908-ban született Párizsban, itt is halt meg 1986-ban. A 20. század meghatározó figurája, aki elsősorban íróként definiálta magát, de már életében filozófusként is emlegették. Élettársával, Jean-Paul Sartre-ral a francia egzisztencializmus legjelenetősebb képviselői. Írásai nemcsak kiemelkedő regények, de filozófiáját - a feminizmust és az egzisztencializmust - is méltón képviselik.

Mások vére (1945)

konyv_1.jpgA Mások vére az a típusú regény, ami ha jó időben, jó helyen találja meg az embert, akkor vele is marad. Az egzisztencializmus minden fontos kérdését felteszi az olvasónak, miközben egy remek történettel szolgál, és mindehhez a 20-as évektől a II. világháborúig tartó időszak nyújt történelmi keretet.

A regény főszereplője Jean Blomart, aki arra hivatott, hogy apja nyomdáját majd átvegye. Gyermekkori tapasztalatai nyomán azonban bűntudata lesz a kényelemtől, a ki nem érdemelt jóléttől. Családját hátrahagyva kitanulja a nyomdász szakmát, munkásnak áll, és kommunista lesz. Egy tragédia miatt a pártból is kiábrándul, és úgy dönt, nem enged közel magához senkit. Azonban betoppan az életébe Héléne, aki egész máshogy látja a világot. Jean pedig újra és újra szembesül a ténnyel, hogy döntései nem lehetnek egyéniek: befolyásolják mások életét, azok tudta vagy akarata nélkül.

Simone de Beauvoir a felelősség, az egyéni döntések, a szabadság, a lét értelme, a sors, a szerelem kérdéseit feszegeti ebben a zseniális regényben. A szereplőkön keresztül választ is nyújt, de minden intellektuális erőszak nélkül, mégis lendülettel és megfogóan. Nem véletlenül ezzel a regényével vált népszerű íróvá hazájában, és nem véletlenül lett számomra az elmúlt hónapok legmaradandóbb olvasmánya.

Egy jó házból való úrilány emlékei (1958)

1950-ben az írónő úgy döntött, könyvben állít emléket fiatalkorának, erről így ír: 

Amikor ötvenéves lettem, úgy gondoltam, hogy elérkezett az ideje, kölcsönadtam mai tudatomat a gyermeknek s a leánynak, akiket valaha az elveszett idő mélyén hagytam, s akik az eltűnt idővel tűntek el maguk is. Életre hívtam őket fekete betűkkel, fehér papíron…

Életrajzi regényében bepillantást nyerünk gyermekkorába: jó nevű családban és körökben nőtt fel, azonban kis korától kezdve lázadó típus volt. A konformizmust nem tűrhette, és a kézhez kapott értékrendet is a maga képére akarta alakítani.

Állítólag apja már gyermekkorában így nyilatkozott róla: ,,Simone úgy gondolkodik, mint egy férfi”

A könyvben végigkövethetjük, hogy egy jó házból való úrilány hogyan jut el a konvencióktól a vágyott, megszerzett és megélt szabadságig. Mindeközben átevezünk a 20-as, 30-as éveken: ebben a gomolygó, izgalmas korszakon Párizsban. Megtudjuk, miket olvasott, kik hatottak rá. Ahogy az ő érzelmi és szellemi fejlődését olvassuk, ráeszmélünk, hogy így vagy úgy, de mindannyian megélünk hasonló helyzeteket, fejlődéstörténetet.

Szelíd halál (1964)

konyv_3.jpg1963-ban Simone de Beauvoir külföldön volt, mikor telefonon értesítették, hogy édesanyja kórházba került. Azonnal visszatért Párizsba, és a következő egy hónapot a betegágy mellett töltötte a húgával. Ebben az időszakban visszaemlékezik az anyjával való kapcsolatára, közös történetükre, mely sosem volt egyszerű. Mindeközben az ágy mellett ott áll már a halál is, amit egy időn túl nem lehet elodázni.

Jean-Paul Sartre ezt tartotta az élettársa egyik legjobb írásának, és igaza lehet. A halállal, az anya halálával szembenézni fájdalmas, tragikus. Az írónő egyszerre filozofikusan, megrendítően és szépen vezet végig ezen az érzelmi úton. Egy emberi élet véget ér, visszafordíthatatlan. Hiába a mondás, hogy ez az élet természetes része, egy szerettünk halálát végignézve sosem fogjuk természetesnek érezni. 

Ez a könyv nehéz olvasmány, talán nem is lehet akármikor olvasni. Beauvoirnak valóban az elengedés volt a célja az írással. A halál, a fájdalom feloldásaként azonban azt is megfogalmazza, hogy a halál végletességén és a test végességén túlmutat a szeretet végtelensége.

Azok mögött, akik elhagyják ezt a világot, az idő megsemmisül; és ahogy egyre idősebb leszek, az én múltam is összezsugorodik.

Képek forrása: kulturpart.hu, Mac Cacipardo (Radio Canada Television), libri.hu

Könyvajánló - Olvass Simone de Beauvoirtól! Tovább
Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz

adorable-adult-animal-book-357275.jpg

Apró méretű könyvet hordanál magaddal, amit bárhol elő tudsz venni és olvasni? Akkor a Poket köteteket neked találták ki. Nincs mindig időd belemélyedni a könyvbe, csupán pár oldalt olvasnál? Akkor ezt a három Poketet bátran ajánljuk, akár szórakoztatásra, mély gondolatokra vagy gyönyörködtetésre vágysz!

Írta: Sipos Sára

 

A Poket Zsebkönyvek egy 2018. áprilisában indult kezdeményezés, az első kötet a költészet napja alkalmából április 11-én jelent meg. Hátterében fiatal színházcsinálók közössége, a Sztalker Csoport áll. Irodalomnépszerűsítő projektnek szánták a Poketet, sikere pedig azóta is töretlen. Elérhető áron és kicsi, akár zsebben is hordható formában adnak ki klasszikus és kortárs, magyar és külföldi regényeket, verseket, novellásköteteket. A csavar pedig: könyvautomatákból vásárolhatjátok meg őket! 

80770228_600937704054978_6992881454300528640_o.jpgA Poket mára közösséggé nőtte ki magát, és rendezvényeket, beszélgetéseket is szerveznek. Nemrég elindult a ruha márkájuk is, ami természetesen szintén az irodalomhoz kapcsolódik. Ha érdekelnek az irodalmi témájú pólók, nézzetek körül a poketonline.hu oldalon! Itt a ruhadarabokon kívül a könyvekből is tudtok rendelni, vagy a térképen nézzétek meg, hol a legközelebbi automata! (kép: Poket Zsebkönyvek Facebook oldala)

A könyvajánló sorozatunk ezen részében három olyan Poketet ajánlunk, melyeket nemcsak bárhol elővehettek, hanem bármelyik oldalon ki is nyithattok. Olvassatok belőlük pár oldalt, és hagyjátok, hogy arra az egy-két percre beszippantsanak! Próbáljatok szerencsét, csapjátok fel őket valahol, vagy válasszatok egy kedvenc részt, és olvassátok el újra és újra! 

 

Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor szinte besorolhatatlan kötete 1945-ben jelent meg először. A II. világháború utolsó két évében írta, mesterének, Hamvas Bélának köszönetet mondva. A könyv kezdetén így ír:

„E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem keletkezett és nem múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.”

fortepan_weores.pngA teljesség felé egy lélekemelő, utat kínáló, örök kérdéseket feszegető, bölcs és nagyon is mai remekmű. De nem árulunk zsákbamacskát, ezt a könyvet nem egyszerű olvasni. Folyamatosan dolgozni kell magunkon olvasás közben, fel kell nőni hozzá, be kell fogadni. De ha egyszer sikerül, elválaszthatatlan társsá válik, bármi is történik velünk, körülöttünk. Azt mondják, napi egy alma az orvost távol tartja; napi egy rész ebből a könyvből szintén így működik. Több gondolat is szinte szállóigévé vált belőle az évtizedek alatt, íme két példa:
(A képen Weöres Sándor, forrása: Fortepan / Hunyady József, 106084 számú kép)

,,Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”

,,Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál megteremtetted.”

Háy János: Sztreccs

poket_hay_janos_web.pngA népszerű kortárs író legutóbbi novelláskötete a Poket gondozásában jelent meg. Egy-két oldalas írások és kicsit hosszabb művek is helyet foglalnak benne. A könyv pedig rólunk és nekünk szól. Olyan helyzetekről, melyeket mindenki legalább hallomásból ismer, de rengetegen saját bőrükön tapasztalnak meg: legyen szó kapcsolatokról, családról, házasságról, szerelemről, megcsalásról, csalódásról, válásról. Mert az élet nem mindig fenékig tejfel, és édességének gyakran keserű az utóíze. (kép: poketonline.hu)

Háy János megszokott stílusával találkozunk a kötetben: empátiával, zseniálisan ír, tűpontosan fogalmaz meg problémákat, érzelmeket. A kötet azonban nagyjából egy tematikára épül, a novellák fájdalommal, lelki vagy akár fizikai nyomorúsággal vannak tele. Érdemes hetente egy-két írást olvasni belőle, hogy az utánuk támadt űrt először feldolgozzuk, majd napok múlva visszatérjünk hozzá. Ez a kötet akkor is jó választás, ha ismerkednétek a kortárs magyar irodalom egyik nagyágyújával. Olvassatok bele a Sztreccsbe, majd vegyétek sorra a többi könyvét is! 

 

Versantológia 1, 2

poket-irott_kovem_dobom_a_melybe_web.pngImmár két évben is jelent meg Poket versantológia a magyar költészet napján, az első A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából, a második pedig az Írott kövem dobom a mélybe címet viseli. Mindkét kötet formailag és tematikájában is változatos, ezért mindenki megtalálhatja benne a kedvencét. Ráadásul a költők, szerzők is sokszínűek, van kortárs és klasszikus is, de akár olyanoktól is olvashattok, akiről nem is tudtátok, hogy verseket is írt. A verseket az írójuk alapján betűrendben találjátok a könyvben. (kép: poketonline.hu)

A kötetek célja, hogy a mai gyorsuló világban is legyen egy versnyi idő, amikor megállunk, jelen vagyunk, keresünk és találunk. Legyen nálunk ez a kis könyv: segít ebben a küldetésben, aminek sokszor érezzük szükségét. 

Sokan ódzkodnak a versektől, úgy érzik, nehezebb olvasni őket, mint regényeket. Nekik is tökéletes kiindulópontot jelenthetnek a versantológiák: lehet ismerkedni a versekkel, formákkal, költőkkel. Ha valamelyik alkotó egy írása különösen megtetszik, olvassatok tőle mást is, hátha a kedvencetekké válik! A kötet nem a teljességre törekszik, nem is lehetne, de tökéletes kezdet ahhoz, hogy barátságot kössetek a magyar lírával. A lényeg pedig, hogy ne féljetek a versektől, nem harapnak! Helyette használjátok őket nap mint nap, hogy ki tudják fejteni hatásukat!

 

Képek forrása:

Fortepan / Hunyady József (106084 számú kép)

Poket Zsebkönyvek Facebook oldala

poketonline.hu

borítókép: pexels.com

Könyvajánló - 3 Poket, amit bárhol felüthetsz Tovább
Süti, nem süti - Könyvajánló

Süti, nem süti - Könyvajánló

dsc_0175_1.jpg

Gyorsan valami finomat kell sütni, vagy épp te akarsz lenni a tortakirály? Könyvajánló sorozatunkban most három olyan süteményes szakácskönyvet mutatunk be, melyek egyszerre esztétikusak, gyönyörűek, és minden helyzetben fellapozhatók. Ez a három könyv bebizonyítja, hogy nem kell mindig az interneten keresni a recepteket! Sütés után pedig nézd meg Woody Allen Süti, nem süti című filmjét, miközben a tökéletes desszertet majszolod.

Írta: Sipos Sára

 

Az olvasás mellett a sütés a másik szenvedélyem, és már jó pár recepteskönyv található a konyhámban. Ha választanom kellene, melyek számomra a legkedvesebbek, ezt a hármat mondanám. Mindhárom könyv csodaszép: olyan ételfotókat találtok bennük, melyek már önmagukban is inspiratívak, a könyvnek atmoszférát teremtenek, akkor is jó fellapozni őket, ha csak a képeket nézegetitek. A másik fontos közös vonásuk, hogy minden helyzetben használhatók. Legyen szó lassú, hétvégi reggelről, családi szülinapról vagy hétköznapi gyors finomságról, ezek a könyvek mindig megállják a helyüket. Ne aggódjatok: gyönyörűek, de maszatosak lesznek, és ez így van jól. Ebből tudjátok, hogy eleget forgattátok már a lapjaikat.

Márk Szonja: Édesem süteményei

Otthoni sütögetés, blog, majd cukrászda, tortaműhely és szakácskönyvek? Így hangzik egy lépésekben megvalósuló álom, ami Márk Szonjának a valóság. A Millenáris Park mellett, apró, de gyönyörű kis cukrászdája van, mely a hétköznapokon tortaműhelyként működik, egy-egy szombaton viszont kinyit a látogatók számára is. A Édesem világáról korábbról is találtok cikket tőlünk, olvassátok el azt is!

edesem_ok.jpgAz Édesem 2015-ös nyitása után csupán egy évet kellett várni arra, hogy az ott megszülető fantasztikus sütemények  receptjeit mi is megismerjük - egy részükét legalábbis. Márk Szonja és a Boook Kiadó jóvoltából egy fantasztikus süteményes könyv állt össze, tele jobbnál jobb receptekkel. Különösen szeretem azt a megoldást a könyvben, hogy a receptek között lehet keresgélni nehézségi fok, táplálékallergia, elkészítési idő és a legfontosabb hozzávalók szerint. Segít eligazodni az cukrászeszközök és a titokzatos technikai fogalmak között is. Találtok a kötetben péksüteményeket, kekszeket, pitéket, brownie-kat, ünnepi tortákat és jég popokat is.

Kedvenc könnyű recept: fondant au chocolat

Kedvenc nehéz recept: zöldtea-torta

 

Horváth Alexandra: Hangulatfüggő

A szerző tortaműhelyét, az Egy csipet tortát lehetetlen elkerülni, ha cukrászokat keresünk vagy nézegetünk a közösségi médiában. Az Egy csipet torta alkotásaira már egy pillantást vetve felismerjük, hogy Horváth Alexandra keze alatt mindig valami különleges, művészi születik. Szandra a sütést terápiaként definiálja, a könyvet pedig nem egyszerű receptkönyvnek szánja, hanem inspirációnak, töltődésnek, barátnak vagy akár lakásdekorációnak. Török-Bognár Reni csodálatos képeivel pedig valóban elérte ezeket a célokat.

hangulatfuggo_vegleges_mockup_filterezett_2160.jpgA Hangulatfüggő különlegessége, hogy a szokásos nehézség vagy alapanyagok szerinti csoportosítás helyett hangulatok alapján kereshetünk a receptek között. A sütés érzelmi oldalát emeli ki, hiszen az, hogy mit sütünk, valóban hangulatfüggő. Ehhez hat hangulatot választott: lendület, kimerülés, töltődés, pezsgés, mindennapok, harmónia. Minden fejezet elején mesél az adott hangulatról, felidéz helyeket, emlékeket, az olvasmányait, a képek pedig gyönyörűen egészítik ki mindezt. Ez a könyv megmutatja, hogy nemcsak a sütés terápia, hanem maga a könyv is. A receptek izgalmasak: találunk köztük nagy klasszikusokat, egészséges megoldásokat és innovatív süteményeket is. Ez a kötet kötelező minden konyhába!

Kedvenc könnyű recept: mandulás almatorta

Kedvenc nehéz recept: pisztáciás Paris-Brest

 

Varga Gábor: Desszert szerelem

853452_5.jpgEz volt az első süteményes könyvem, évekkel ezelőtt kaptam, és azóta elkísér. Talán nincs is már benne olyan recept, melyet ne készítettem volna el. Alcíme a Sütni bárki tud: ez a könyv tényleg az alapoktól tanít meg a mesterfogásokra. Varga Gábor cukrászkönyve azért nagyszerű kezdőknek is, mert rendkívül precíz: a receptek részletesek, pontosak, gyakran fázisfotókkal is illusztrálja őket. Azt vallja, hogy a sütés az önkifejezés és az önfeledt időtöltés eszköze, egyszerre szerez örömet másoknak és magadnak, miközben fejleszt is. A legfontosabb tanácsa pedig, hogy nincs szabály: bátorít, hogy az alapfogások elsajátítása után a saját ízlésedre formáld a recepteket, keress új ízeket, kövesd a szezonalitást!

A könyv hat fejeztben kalauzol végig: vannak pár perc alatt elkészíthető receptek, apró finomságok (igen, macaron is van!), nagy klasszikusok érdekes csavarral, rengeteg csokoládés finomság, alkoholt tartalmazó különlegességek és igazi lassú, hétvégi tészták. Ezzel a könyvvel nem csak a pár hozzávalós sütemény lesz egyszerű, hanem akár az égetett, a kelt tészta vagy egy Sacher-torta is.

Kedvenc könnyű recept: francia fánk

Kedvenc nehéz recept: vajas croissant

 

Borítókép: Bera Viktor / Képek: libri.hu, boook.hu, Bonex-Press

2020. június 7.

Süti, nem süti - Könyvajánló Tovább
Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei

borito.jpeg

Olvasnál kortárs, friss magyar irodalmat, de nem tudod hol kezd el? Akkor egy hajóban evezünk, de szerencsére van segítő kéz: a Libri irodalmi díj. Kezd a sort a közönségdíjasokkal, majd merülj el a kortárs írók életművében, hiszen zseniális könyvek sora vár arra, hogy mi is olvassuk őket!

Írta: Sipos Sára

 

Idén ötödik alkalommal adták át a Libri irodalmi díjat, habár most rendhagyó módon, online zajlott a díjátadó május 13-án. Minden évben 10 kortárs magyar, abban az évben megjelent könyvből választja ki az ötfős zsűri a díjazottat, emelett pedig közönségszavazásra is sor kerül - idén már több mint 30 ezren szavaztak a Libri oldalán! A kortárs magyar irodalommal való ismerkedés valóban nem könnyű, mert sosem tudjuk, mi legyen az első lépés az úton. Mindig inspiráló átnézni a díj jelöltjeit, de ha még mindig tanácstalanok lennétek, kezdjétek az elmúlt évek közönségdíjas könyveivel!

 

2020. Grecsó Krisztián: Vera

kep.jpgIdén Grecsó Krisztián regényére szavaztak a legtöbben - és valóban, nem volt még egy könyv, amit ilyen sokszor láttam kezekben a villamoson. A Kádár-korszak második felében, Szegeden járunk, és a 11 éves Vera megszokott, békés élete pár hét alatt teljesen felborul. Legjobb barátnőjével, családjával, környezetével való kapcsolata megváltozik, miközben szerelmes is lesz. A háttérben azonban olyan események húzódnak, melyekről nem mondtak neki igazat; csalódik a felnőttek világában, és hirtelen fel kell nőnie a feladathoz, hogy szembenézzen a családi titkokkal. 

Grecsó nemcsak a korszakra reflektál páratlanul, hanem egy kislány szemszögéből megírt történeten keresztül a transzgenerációs traumát is középpontba állítja. A könyv a felnőtté válásról, a családi elfojtásokról, a szerelem természetéről szól. Arra is számtalanszor emlékeztet, mennyi mindent látnak, érzékelnek és megértenek a gyermekek a felnőtt világból, gyakran még tisztábban is mint gondolnánk, miközben lépten-nyomon ellentmondásokkal, a felnőttek érdekeivel és titkaival találkoznak.

 

2019. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Megjelenése óta töretlenül népszerű regény, nem alaptalanul: az egyik legmeghatározóbb könyvélményetek maradhat, ha rászánjátok azt a pár órát. A cselekmény több generáción és országon keresztül vezet végig. Kezdetben látszólag egymástól független történetszálakkal találkozunk, melyek a végére teljes képpé állnak össze, induljanak akár 1956-ból egy kisvárosból, 1986-ból egy vidéki szanatóriumból vagy egy 2013-as lakodalomból.

kep2_1.jpgA felnőtté válásról, a személyes és társadalmi emlékezetről, a múlt jelenbe való beágyazódásáról fantasztikusok könyveket írtak és fognak még írni, hiszen a téma örök és kimeríthetetlen. Krusovszky regénye egy új nézőpontot tudott adni ezekhez a témákhoz, egy mai fiatal férfi szemszögéből ragadva meg azokat. ,,Sikerült megírnia egy generációs regényt úgy, hogy közbeékelve elrejtette az előző, az X-generáció egyik fontos pillanatát is, ekképp pedig létrehozott egy időhurkot, mely által az információ szabadon áramlik át egyik történetszálból a másikba, egyik életből a másikba. [...] Tanít is, valóságról, múltról, az ezekhez való viszonyunkról, emberségről, betegségről. Erkölcsi kérdéseket vet fel és hagy nyitva.” - olvasható róla egy kritikában.

Ez a regény friss, aktuális, megrendítő, mély, nagyszerű. A címet tartalmazó mondat pedig tovább visszhangzik a fejekben:

"Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük magunkat."

 

2018. Bödőcs Tibor: Addig se iszik

kep1_1.jpgBödőcs - akinek a neve biztos sokatoknak ismerős a Dumaszínházból - első könyve 2018-ban jelent meg. Címét az a történet adta, hogy mikor megkérdezték az apját, mit szól hozzá, hogy a fia könyvet írt, ezt válaszolta: addig se iszik. 

Ebben a kötetben megvillantja irodalomtanár múltját, és feleleveníti a világ- és a magyar irodalom nagy klasszikusait. Teszi mindezt parodisztikusan, de remek stílusban. Megidézi Karinthy és az Így írtok ti szellemét: irodalmi paródiákat, fricskákat ír Krúdy Gyula, Esterházy Péter, Bohumil Hrabal, Ernest Hemingway vagy épp Marcel Proust stílusában. A novellák kerettörténeteivel pedig a mi korszakunkra reflektál: miközben jól szórakozunk egy-egy humoros részleten vagy jól eltalált paródián, ezen a szemüvegen keresztül rápillanthatunk saját korunkra, környezetünkre és annak problémáira. Mivel novellák sorozatáról van szó, a kötet akkor is élvezhető, ha nem ismertek minden írót, akinek a hangján megszólal, ellenben érdemes azokat is elolvasni, de még így is nagyon viccesek!

"Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre" - írja róla Cserna-Szabó András.

Van benne igazság, egyedülálló kötettel van dolgunk. Tehát ha érdekel titeket, mi történik, ha Kertész Imre a fociakadémia közelébe kerül, vagy csak kíváncsiak vagytok Bödőcsre a Dumaszínház óta, ne habozzatok, olvassatok!

Keresgéljetek tovább  a Libri irodalmi díj jelöltjei között, 5 év alatt 50 kiváló kortárs könyv gyűlt össze, olvasásra várva!

 

2020. május 18.

Képek: libri.hu, Pexels

Könyvajánló: A Libri irodalmi díj közönségkedvencei Tovább
Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról!

selective-focus-photography-of-3-book-piled-159544.jpg

Mindig jó érzéssel tölti el az embert, mikor úgy nézi az előadást a színházban, hogy olvasta előtte az alapjául szolgáló művet. Ha nem is mehetünk most színházba, az eljöhet hozzánk! Könyvajánlónk soron következő részében három rövid, ám remek könyvet hoztunk nektek, melyekhez egy-egy színházi előadás is elérhető online. Olvassátok, majd nézzétek őket!

Írta: Sipos Sára

 

Molière: Tartuffe, írta Parti Nagy Lajos

Sajnos nincs mindenki olyan szerencsés helyzetben, mint én, hogy a gimnáziumi kötelező olvasmányokról jó emlékeket őrizzen. Molière Tartuffe című, 5 felvonásos vígjátéka azonban a többségnek pozitív élmény marad: vicces, szórakoztató. De ennél több van benne! 

2006-ban egy színházi előadáshoz kérték fel Parti Nagy Lajost a mű átírására; és való igaz, ez nem újrafordítás, hanem átirat lett. Nemcsak egyszerűen modernizálta, hanem a cselekményen is változtatott, új művet írt. Az eredeti darabot cselekmény szintjén a 4. felvonás végéig követi, itt elvágja a történetet, így a darabnak nincs pozitív feloldása. Érthető ez, hiszen az eredeti 5. felvonást olvasva kényelmetlenül is érezzük magunkat a deus ex machina megoldás miatt. Rím nélküli párbeszédek, zseniális nyelvi megoldások, szleng, káromkodás, különböző stílusok keverése jellemzi az átiratot. ,,A dráma barokk nyelvét átszűrte saját írói énjén, s a rostán fennmaradt szófordulatokat tovább facsarta és csavarta, kifordította, és új kontextusba helyezte – ebből (és saját nyelvéből) született az új Tartuffe mai és ódon, nyers és „cafrangos”, pofátlan és udvariaskodó szövege.” - írja róla a Prae művészeti portál.

A cselekményt biztos ismeritek már. Orgon vallásos indíttatásból befogadja Tartuffe-öt, sőt lányát is hozzáadná. Orgon családja mély ellenszenvvel van az új “életvezetési tanácsadó” iránt, látják képmutatását és való énjét. Tartuffe a családfő feleségét is elcsábítaná. Ezt végighallgatja Orgon, meglátja a valóságot, de már túl késő: vagyonát Tartuffe-nek adta.

A Másik Színház 2014-es előadásának felvételét a műből itt nézhetitek meg: [Tartuffe]

 

Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Tény, hogy ebben az esetben előbb láttam az előadást, és amiatt olvastam el a könyvet, de ez mit sem változtat azon, hogy mindkettő remek. Az 1984-es előadás az etalon, olyan nevekkel fémjelezve, mint a Jób lázadásából ismert Zenthe Ferenc és Az ötödik pecsétben Király Lászlót alakító Márkus László. Nézzétek meg a felvételt YouTube-on!

A történet Olaszországban játszódik. Turai és Gál libretto szerzők és fiatal, tehetséges zeneszerző pártfogoltjuk, Ádám Albert egy tengerparti kastélyba utaznak, hogy meglepjék  az utóbbi menyasszonyát, a színésznő Annie-t. Mivel korábban érkeznek, véletlenül kihallgatják Annie és korábbi szerelme, az egyébként nős Almády beszélgetését. Egyértelmű, hogy Ádámot megcsalták. Turai megpróbálja megmenteni a helyzetet, és rábeszéli Ádám tudta nélkül a többi szereplőt, hogy működjenek közre a játékban. Gyorsan ír egy színdarabot, melybe belefoglalja az elhangzott dialógust, ezt pedig a két színésznek kell előadni. “Kiderül”, hogy a kihallgatott párbeszéd csak próba volt, és végül helyreáll minden.

A színmű az úgynevezett francia társalgási dráma műfaját követi és parodizálja egyszerre, mely egy szórakoztató, polgári műfaj. Ebből alkot Molnár virtuóz, feszült, de humoros, könnyed, mégis az emberi jellemre reflektáló művet. A számtalan jellem- és helyzetkomikum után végül rájövünk, hogy az életet talán nem kell mindig komolyan venni. Játszani kell néha, szemtelenül játszani.

 

Henrik Ibsen: A népgyűlölő

Az elsőrangú norvég drámaíró 1882-ben írta a színdarabot, mely nálunk A hazaáruló és A népgyűlölő, színházakban pedig A nép ellensége címen is futott. Ibsen az újságban talált rá a témára, a rendőrségi hírek között. 

A történet főhőse - akit magáról is mintázott - Stockmann doktor, egy kisváros orvosa. A kisváros fürdőt üzemeltet, abból tartja fenn magát. A doktor rájön, hogy a forrás vize mérgezett, azonban nem hozhatja nyilvánosságra, mivel az érdekeket sért. Bátyja, a polgármester el akarja simítani az ügyet, ennek érdekében pedig akár testvérét is feláldozza. 

Ibsen a művön keresztül mond véleményt a korrupcióról, az érdekek átszőtte hatalomról, és az azt kiszolgáló immorális társadalomról. Ez a mindenkor jelenlévő probléma alapot adott és ad arra, hogy újra és újra színpadra vigyék, szerte a világban. Megdöbbentően aktuális, kemény, elgondolkodtató darab.


A budapesti Katona József Színház 2013-ban mutatta be a darabot, mely visszhangos sikert aratott, még az év legjobb előadásának is megválasztották a kritikusok. A rendező Zsámbéki Gábor, a testvérpár szerepében Fekete Ernőt és Kulka Jánost láthatjuk. A Katonába nem könnyű jegyet szerezni, így érdemes megnézni a most elérhető darabjaikat, mindhárom nagy klasszikus! A nép ellensége felvételét itt találjátok: [Ibsen]

Borítókép: Pexels

2020.04.28.

Könyvajánló: olvasd el és nézd meg a színházban - otthonról! Tovább
Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt!

books-768125.jpg

Ha úgy érzed, felemészt a sok beadandó és online óra, és nincs időd egy nagyobb lélegzetvételű regényre, akkor van egy jó hírünk számodra! Vannak könyvek, amiket tényleg egy nap alatt el lehet olvasni, de hatásuk természetesen tovább tart. Könyvajánlónkban három egynapos könyvet mutatunk be, amit elkezdhetsz és be is fejezhetsz akár egy szombati napon.

Írta: Sipos Sára

 

Alessandro Baricco: Novecento

1966842_621437937945491_1701302948_n.jpg

Baricco monodrámája a legmeghatározóbb az eddigi 2020-as olvasmányaim közül. A hossza ne tévesszen meg senkit, olyan tartalmas és mély ez a könyv, hogy hetekig-hónapokig végigkíséri a mindennapokat, nekem gyakran most is eszembe jut.

A történet Danny Boodman T.D. Lemon Novecento életét követi végig (igen, a nevének is külön története van), a narrátor pedig egy barátja. Novecento egy különlegesen tehetséges zongorista a Virginian nevű gőzhajón, ami Amerika és Európa között jár, fedélzetén pedig minden generációból és társadalmi rétegből vannak utazók. A főhős a hajón született, emigráló szülei a bár zongoráján hagyták. Ez megpecsételi az életét: soha nem megy a szárazföldre. Hírnevet szerez magának zseniális zenészként, a világ legjobbjaként tartják számon, de ő makacsan ragaszkodik a hajóhoz, hogy miért, ez a legfőbb kérdés.

70 oldalban mélylélektant írni páratlan dolog - ezt bizonyítja sikeresen Baricco. Az írást egy legenda ihlette, egy ember sorsa és lelke bontakozik ki benne, miközben felteszi nekünk, olvasóknak is ugyanazokat a kérdéseket. Olvasás közben tudjuk, hogy rólunk is szól. Csodálatosan megírt, kategóriákba besorolhatatlan könyv, melyben keserédesen magadra ismersz.

 5229716_5.jpganne-cathrine-bomann_webb.gif

 

 

 

 

 

 

Anne Cathrine Bomann: Agathe

A 2019-es év egyik nagy slágere volt ez a gyönyörű borítóval rendelkező könyv, de minőségi a tartalma is. Az író maga is pszichiáter, csakúgy mint a főhős. Az 1940-es évek Franciaországában járunk, és egy idős, nyugdíj előtt álló pszichiáter életébe nyerünk bepillantást. Már visszaszámolja a üléseket, kiégett és magányos, nem tudja, mihez kezdhetne még az életével, nem lát értelmet benne. Ekkor érkezik hozzá páciensnek Agathe, a fiatal német nő, aki leginkább láthatatlan akar lenni a társadalomban. Habár Agathe kér segítséget, a találkozás mindkettőjüket a változás felé löki: a pszichiáternek is szembe kell nézni félelmeivel, gátlásaival és szorongásaival. 

Az írónő - saját hivatása miatt is - pszichológiai szemszögből tud írni. A történeten keresztül olyan, akár minket is érintő egzisztencialista kérdéseket feszeget, mint a magány, a kiüresedés, a társadalmi láthatatlanság vagy az intimitástól való félelem. A könyv mondanivalóját így fogalmazta meg a KönyvesBlognak adott interjúban: ,,Egy olyan könyvet írtam, amely azt üzeni, hogy értelmet lehet találni egy szemlátomást értelmetlen világban, ha kapcsolatba lépünk a körülöttünk lévő emberekkel.” 

 

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

5723717_5.jpg

Agatha Christie művészetét ugyan nem minden irodalmi közeg sorolja a szépirodalomba, népszerűsége máig töretlen, művei zseniálisak. Írásai és az azokból készült sorozatok, filmek gyerekkorom óta fontos részét képezik a mindennapjaimnak, így magamtól nem is tudnék egy könyvet választani, inkább az általános véleményre hagyatkozom ez esetben. A Tíz kicsi néger című könyvét több mint 100 millió példányban adták el (ezzel az eredménnyel csupán 9 könyv rendelkezik a világon), és évtizedek óta újra meg újra a legjobb krimi címet nyeri el szavazásokon. Szerintem a könyv titka nemcsak a bravúros cselekményben, hanem a hangulatában is rejlik.

Tíz embert hívnak össze titokzatos módon egy szigeten, akik mind megúszták már, hogy gyilkosságért elítéljék őket. Szobáikban a falon egy vers olvasható, és tíz szobor van az étkezőasztalon. Első este a vacsora után megszólal egy hang, rájuk olvassa bűntettüket, eltörik egy szobor és egyikük meghal. Többet azonban nem árulhatok el a történetből!

agatha_christie_crop-min.png

A könyv hossza ugyan 250 oldal körül mozog, mégis gyorsan olvasható, hiszen képtelenség letenni. Izgalmas, fordulatos és még az írónő műveihez képest is sajátos hangulatú, hátborzongató, helyenként horrorisztikus. Ha este olvasod, garantált az álmatlan éjszaka!

 

2020. április 4.
Képek forrása: libri.hu, Alessandro Baricco hivatalos Facebook oldala, Diana Juncher, The Christie Archive Trust, pexels.com

Könyvajánló - Olvasd el egy nap alatt! Tovább
Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian

boris2.jpg

A múlt héten volt születésének 100. évfordulója, Franciaország szerte ünneplik, itthon a fiatalok körében mégsem ismert. Ki volt Boris Vian, és mi tette olyan népszerűvé a 20. század közepén Európában? Könyvajánló sorozatunk második részében ennek járunk utána, valamint életművéből ajánlunk három könyvet, melyeket a tavaszi szünetben akár el is tudtok olvasni.

Írta: Sipos Sára

 

Boris Vian 1920-ban született Párizs egyik gazdag külvárosában, boldog és bohém gyermekkorát azonban egy egész életét végigkísérő szívbetegség árnyékolta be. A fiatal korától jelenlévő haláltudat nagyban befolyásolta munkásságát is. Matematikusnak tanult, majd mérnökként hivatalban is dolgozott. Hamar fény derült muzikalitására, Párizsban dzsesszzenészként, zeneszerzőként és több folyóirat zenei újságírójaként kereste kenyerét, emellett író, költő és műfordító volt. ,,Mohón vetette rá magát ezekben az években mindazokra az örömökre, melyektől a háború és a megszállás évei megfosztották, így érthető az a látszólag felelőtlen élni-, játszani-vágyás, amely a még nagyon közeli, épp ezért állandóan fenyegető halál árnyékában szabadult fel” - írja róla H. Erdélyi Ildikó. A Saint-Germain-des-Prés negyed legendás alakjává vált. Kezdeti szakmai sikertelensége után regényeit először Vernon Sullivan álnéven, majd saját nevén adták ki. Betegsége alig 39 évesen ragadta el: az egyik regényéből készült film premierjén pár perc után felállt, káromkodott, dühösen szidta az adaptációt (melyhez nem volt sok köze), szívrohamot kapott és összeesett.

boris3.jpg

Életében csak az álnéven írott művei hoztak neki sikert, míg a saját nevén kiadottak nem zavarták fel a francia irodalom vizét. Az 1960-as évekre a közönség belefáradt az egzisztencialisták írásaiba, helyettük felvirágzott Vian kultusza, bár már csak halála után. Egyszerre romantikus, humoros, komor és abszurd regényei a francia olvasók körében az új korszak egyik legolvasottabb írójává tették. Vian stílusa egészen egyedi, senkihez sem hasonlítható, a cselekmények szürreálisak, mégis mélyek. Zseniálisan alkalmazta a nyelvet, illetve a műfajokat is keverte: van itt krimi, fikció, romantika, avantgárd, akár egy regényen belül is. Ha érdekel titeket egy irodalmi különlegesség, olvassatok bele egyik regényébe!

 

Tajtékos napok

A Tajtékos napok Boris Vian legismertebb, legnépszerűbb regénye, nem véletlenül. A történet egy bájos szerelem kibontakozásával kezdődik a főszereplő, Colin és Chloé között. Közhelymentes, különös programokkal teli, varázslatos kapcsolatuk a lehető legjobban alakul, azonban esküvőjük után Chloé tüdejét egy lótusz támadja meg, ami elszívja tőle az életet. Ahogy egyre inkább elhatalmasodik rajta a betegség, az élet szürke lesz, sötét, lakásuk kezd összemenni. A világ gonosz hellyé válik, nem segít rajtuk, a tragédia pedig elkerülhetetlen. 

A történet szürreális világban játszódik, Vian pedig csodálatos és meglepő képekben ír, ezzel hívja fel a figyelmet az emberi érzelmek sokszínűségére, abszurd, de elementáris voltára. Méltán nevezte Raymond Queneau francia író a kor legmeghatóbb szerelmi regényének Vian művét. Természetesen filmrendezőket is megihletett az elmúlt évtizedekben, legutóbb 2013-ban jelent meg feldolgozása Audrey Tautou és Romain Duris főszereplésével, Duke Ellington zenéjével.
boris1.jpg

A holtaknak már mindegy

A korábbi magyar fordításban Minden hulla fekete címmel megjelent regény az elsők között volt, amiket az író Vernon Sullivan álnéven adott ki, magát pedig a francia fordítóként jelölte meg. A szöveg nagy botrányt kavart, jelentősen hozzájárulva, hogy utána saját nevén kiadott művei megbuktak. Az álnéven kiadott alkotásaira jellemző, hogy több műfaj paródiái, miközben valamilyen társadalmi problémával is foglalkoznak, bemutatva az író tehetségét és értékrendjét is. Ebben a regényben az amerikai rasszizmus ellen szólal fel, beburkolva egy kalandos, pörgő sztoriba, miközben szól a jazz és gyilkosságok történnek, az emberek pedig leginkább önmagukat keresik.

,,A cselekmény nagy része éjszaka vagy hajnalban játszódik. A sötét utcák és lepukkant lebujok a primitív ösztönök világába vezetnek, ahol az olcsó whisky, az izzadtság és a cigarettafüst bűze borít mindent. Ebben a közegben egy stabil, kiegyensúlyozott személyiség is csak komoly nehézségek árán tudná megőrizni az identitását, ám egy komplexusokkal terhelt embernek esélye sincs” - olvasható róla az e-kultúra blogján.

 

Ki érti a csajokat?

Teszi fel a kérdést magának a regény főhőse, Francis - nem is egyszer. Vian ezen műve egy harmadik típust képvisel életműben: irodalmi fricska, paródia, de komolytalan, szürreális, blőd, a fekete humor kiváló megtestesítője. A főszereplő cseppet sem szimpatikus, inkább buta, alpári, szélsőséges és hímsoviniszta. Mégis ő akar lenni az elrabolt szépség, Gaya kiszabadítója, ezért autó- és pénzlopásba keveredik, és magára haragítja Washington teljes drogmaffiáját, akik elől menekülnie kell.

Furcsán hangzik, ugye? Az is, de egyben az egyik legszórakoztatóbb könyv, amit valaha olvastam. Hogy miért, azt a moly.hu egyik hozzászólója fogalmazza meg a legtalálóbban: ,,A történet ostobasága miatt mind érezzük az eseményeket irányító erők és eszmék idiotizmusát. [...] Boris felkínálja nekünk a lehetőséget, hogy vele együtt röhöghessünk egy közepesen ótvar kalandregényen, és képzeletben felpofozhassuk a popkultúra összes műmájer macsóját.” 

Boris Vian akármelyik regényét veszitek le a polcról, nem nyúlhattok mellé. Lehetnek látszólag különbözőek, biztosan mindegyik rendkívül szórakoztató, valótlan, parodisztikus, zseniális megírt és egyben elgondolkodtató olvasmány lesz. Ha nincs meg nektek egy kötet sem, online meg tudjátok rendelni őket, és az Országos Széchenyi Könyvtár oldalán egyik regényét, a Venyigeszú és a plankton címűt ingyenesen elolvashatjátok. Már csak azt kell eldöntenetek, hogy melyikkel kezdjétek! 

 

Képek forrása: Photomaton Archives Cohérie Boris Vian, IMDb, Agence France-Presse

2020. március 16.

Könyvajánló: 100 éve született Boris Vian Tovább
Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások

A szépirodalom is ugyanúgy kitermeli magának a saját szupersztárjait, mint a televíziózás, a sport vagy a zeneipar. Így emelkedhetett ki az unalmas könyvtári felolvasóestek világából az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Jonathan Franzen, hogy – Tarlós István mellett – olyan emberek versengjenek a kegyeiért, mint Oprah Winfrey vagy éppen Barack Obama.

frazen.jpg

Egy amerikai család zuhanórepülésben – Jonathan Franzen: Javítások Tovább
Őrület az orosz börtönben

Őrület az orosz börtönben

Hogyan lesz regény egy román filmrendező úti dokumentumfilmjéből? Úgy, hogy majdnem belebolondul az eseményekbe. Walter Ghidibaca különös könyve, a Minden jó, ha a vége rossz egy utazás krónikája – hiszen nem csak Oroszország, hanem az emberi elme elhagyatottabb vidékeit is bejárja történetében. Börtön és valóságshow – létező kombináció, de az elboruló elme általában nem szokott része lenni a koktélnak.

mindenjohaavgerossz.jpg

Őrület az orosz börtönben Tovább
Befogad vagy kizsákmányol?

Befogad vagy kizsákmányol?

Minek köszönhető egyes jóléti államok sikere, és ezzel együt hogyan definiáljuk a sikert? A tavalyi év egyik sikerkönyve, a Why nations fail (the origins of power, prosperity and poverty) erre probál választ adni. A címét elolvasva az első benyomásom az volt hogy nagyvalószínűséggel egy újabb szenzációhajhász művel gyarapodott a polcom. Ez a véleményem hamar megváltozott, mivel a könyv, zseniálisan közeliti meg ezt a régóta vitatott kérdést és ezzel együtt könnyen fogyasztható a mondanivalója.

Sokak szerint egy társadalom sikerét legjobban a földrajzi elhelyezkedése befolyásolja (sokak ehhez hozzá teszik a kulturát és a vallást is). A szerzőpáros szerint a legszemléletesebben talán Észak- és Dél Korea hosszú múltú történelmi viszonya adhatna reális választ, hiszen ami igazán megkülönbözteti a határ két oldalán élők életét az nem más mint az eddig kialakult politikai és intézményrendszer.

Daron Acemoglu  James A. Robinson, a két amerikai közgazdászprofesszor szinte az egész eddigi történelmet górcső alá vették, hogy bizonyítsák viszonylag egyszerűnek tűnő feltevésüket, miszerint a gazdasági növekedés legfőbb akadálya az önmaga hasznára játszó, a vállalkozást és az újítást elfojtó elit. Szerintük, azok a nemzetek igazán sikeresek amelyek a történelem folyamán sikerrel alakitottak ki jól működő, ugynevezett befogadó politikai és társadalmi intézményeket, amiben az emberek tehetségük szerint vállalkozhatnak egyenlő feltételekkel, amit az állam hosszútávon biztosítani tud. Ennek ellentéte a kizsákmányoló vagy helysebben kitaszító (angolul: extractive) intézményi berendezkedés, ahol az elit kisajátitja az erőforrásokat és így idővel mélyszegénységet okozva még inkább magához veszi a hatalmat.

Ez könnyen magában hordozzhatja a további problémákat, mint Egyiptomban vagy több afrikai országban, ahol a forradalommal sikeresen váltanak vezetőket de azok elfoglalják elődeik helyét egy hasonló rendszer élén. Ezzel nem azt állítják hogy a váltás lehetelen, csak hogy sokkal valószínűbbnek tartják a „rossz” és a „jó” körök kialakulását, vagyis amikor a rossz rendszerek még rosszabbakat, a jól működők pedig még jobbakat eredményeznek. (Talán innen származhat a magyar cím: A fejletlenség körei)

Fontos kérdésként kezelik a demokrácia szerepét is, hiszen ennek hiánya befolyásolja a vállakozó szellemet és ezáltal a termelést is. A tisztán látást bonyolitja hogy megfelelő forrás-elvonásokkal akár két-három évtizeden át is fentartható a fejlődés, de tovább nem. Ez alapján ha Kína nem változtat a politkai berendezkedésén, úgy nem sokáig lesz ilyen szép íve az eddig remekelő kínai gazdaságnak.

 Ebből tévesen arra következtethetnénk hogy a könyv a szegényebb társadalmak hibáit kiemlve, alárendeli azokat az angolszász politikai kulturáknak. Valójában szerzők példák sokaságával bizonyítják, hogy gyakran épp az európai gyarmatosítók vezettek be afrikai és ázsiai országokban kizsákmányoló intézményeket, amelyeket aztán örökségűl hátra hagyva az új elit tovább működtetett.  Arra is kitérnek hogy az egyébként joggal ünnepelt angolszász demokráciák a történelem során milyen elönyre tettek szert a rabszolga-kereskedelemmel, de nem kimélték Franklin Rooseveltet sem, akinek egyébként sokat köszönhet Amerika, de az 1937-es birák leváltását nem tudta véghez vinni.

A majdnem ötszáz oldalas munkában találhatunk magyar vonatkozást is. Külön emlitik az Osztrák–Magyar Monarchiát, és a háború utáni Magyaroszágot. Most inkább ezutóbbiból kiemelve, szerintük a kezdeti szerencsétleségek után, 1990 óta sikerült kialakitanunk a „jó” renszereket, amiket az Eu-hoz való csatlakozás csak tovább erősített és bár úgy fest a politikai kultúra és társadalmi értékrend  nincs a megfelelő szinten, két évtized tekintetében még nehéz megmondani hogy melyik úton járunk.

De mivel lehet fejleszteni a befogadó intézményeket? Acemoglu és Robinson szerint „nincs bevált recept”. Ez csak az embereken és a történelmen múlik.

Befogad vagy kizsákmányol? Tovább
süti beállítások módosítása