Közgazdász Online


Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

palmoil3.png

Te is jobban érzed magad, ha fenntartható forrásból származó termékeket veszel? Borneóban és Malajziában az olajpálma-ültetvények háromnegyede “fenntartható”. Egy kutatás mégis bebizonyította, hogy ezeken a területeken több fát vágtak ki, mint a nem fenntartható ültetvényeken. Akkor a fenntarthatóság csak egy marketingfogás lenne? És milyen szerepük van ebben az olyan fogyasztóknak, mint te és én?

2020.09.12. Írta: Belayane Najoua

Az olajpálma az a növény, amit biztos, hogy te is eszel, veszel. Ott van a tányérodon, a szádon, a bőrödön és az autódban. Nem lehet kiiktatni az életedből, mert nincs másik olajtermő növény, ami ilyen kevés munkával ekkora hasznot hoz. Nő, mint a gaz, és profitot hoz, mint az arany. Csakhogy a gazzal és az arannyal ellentétben, az olajpálma amilyen gyorsan nő, olyan gyorsan rombolja le a világot. Nem marad más utána, csak a felégetett pusztaság.

Felelős vagyok?

Nem is tudom, hogy melyik termékben van pálmaolaj. Akkor miért vagyok felelős?

- kérdezhetnénk magunktól. A környezettudatos és felelős vásárlás egyre fontosabbá válik napjainkban. Ahhoz, hogy pár évtized múlva is lehessen napozni a tengerparton, legyen fehér karácsony, és ne legyenek kihalófélben lévő állatok, elengedhetetlen, hogy felelős és tudatos vásárlási szokásokat alakítsunk ki. 

palmoil4.jpg

Borneó az esőerdők 90 százalékát, míg Szumátra a 97 százalékát vesztette el, csupán 36 év alatt (forrás). Az erdők irtása leginkább az orángutánokat érinti, 150 ezer példány esett áldozatul a szándékosan előidézett, bozótirtó tüzeknek. A természetes élőhely zsugorodása miatt a biodiverzitás rohamosan csökken, és 1-2 évtized múlva már az ökológiai funkciót betöltő élőlények pusztulása is érezhető lesz a térségben. A probléma nemcsak az olajpálmával rendelkező országokat érinti, hanem mindenkit. Téged is és engem is. A számok óriásiak és félelmetesek. De nem visszafordíthatatlanok. Én a megoldás része szeretnék lenni. És te?

Mi az a pálmaolaj?

Az olajpálma termesztésen nem 21. századi újdonság. Már az ókorban is használták sütőolaj, tüzelő és kozmetikai cikkek előállítására. Mégis a 20. század végén lett egyre népszerűbb, amikor a mamutcégek rájöttek, hogy az olajpálma legyőzhetetlenül hatékony. A hatékonysága pedig három kulcsfontosságú tényezőben rejlik: nagyon kevés termőterületre van szüksége, szinte maradéktalanul felhasználható és az állaga lehetővé teszi, hogy az iparágak nagy része felhasználhassa. (forrás)

Tehát élelmiszertechnológiai szempontból a legelőnyösebb növényi olaj. Csakhogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból már kevesebb pozitívummal rendelkezik. Más növényi olajok, mint a repce és a szója sokkal egészségesebbek, ugyanakkor az előállításuk sokkal drágább. Egy ideális környezetben az olajpálma 25-ször produktívabb tud lenni, mint a szója (forrás). Vállalkozói szemmel nézve ez egy elég kecsegtető lehetőség. Ha le kéne cserélni a pálmaolajat, akkor nemcsak a költségek nőnének meg, hanem a legtöbb termék állaga is megváltozna. A reggeli kekszed már nem lenne olyan roppanós, a nutella túlságosan is folyna, a rúzsod pedig csók nélkül is elkenődne.

Mi van a fenntartható pálmaolajjal? 
palmaolaj1.jpg

Ha egy kicsit utánanézünk az interneten, akkor hamar rátalálhatunk az RSPO nevű szervezetre, azaz a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalra. A társulás tagjai között a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei vannak, mint az Unilever, Nestlé és a Procter and Gamble. A szervezet alapelvei közé tartozik a védett fajokkal rendelkező erdők kiirtásának leállítása, a tisztességes munkakörülmények és a munkavállalói jogok biztosítása (forrás). Az RSPO megszületésétől kezdve a tudósok két csoportra oszlanak a pálmaolaj termesztését illetően. Az egyik csoport az RSPO minősítését teljesen értelmetlennek gondolja, mivel a legfrissebb kutatások szerint a “fenntartható ültetvény” minősítéssel jelzett területeken, habár lassabb mértékben, de az erdőirtás még most is jelen van (forrás).

Ezt a tényt igazolja az RSPO 2019-es éves beszámolója is. A beszámolóban a négy legnagyobb olajpálmákkal borított területet vizsgálták. Míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában csökkent a földégetés mértéke, Óceánia és Dél-Amerika területén sokkal nagyobb arányban nőtt 2018-2019 között (report). De akkor mégis miért kapják meg a fenntartható jelzőt?

A legtöbb pálmaolaj-exportáló ország erősen védi az ipart, mivel az ország GDP-jének jelentős része származik a pálmaolaj exportálásából. Egy “fenntartható olajpálma-ültetvény” életútja eképpen zajlik:

  1. Először a több ezer fajnak otthont adó erdőt fakitermelési engedéllyel kivágják.
  2. Ezután elindul az első pálmaültetvény kialakítása, ami még nem rendelkezik a “fenntartható” jelzővel.
  3. Végül pedig ezt az ültetvényt újraültetik és megkapják rá a “fenntartható ültetvény” minősítést. Ez azért lehetséges, mert az RSPO elvei alapján az az ültetvény kaphat certifikációt, amit egy, már “elhagyatott”, erdővel nem borított területre ültetnek. Mivel az adott területen már amúgy sem voltak fák, így az új ültetvény megkapja a tanúsítványt.

“Egyszerű trükk a fenntarthatóság hiányának az elrejtésére” - nyilatkozta a téma egyik legismertebb kutatója, Cazzolla Gatti a Mongabaynak (forrás). “Nincsen olyan, hogy fenntartható olajpálma-ültetvény. Az erdőket így is, úgy is ki kell vágni. Az lenne fenntartható, ha a fakitermelés miatt kiírtott erdőket nem olajpálma-ültetvényekkel borítanánk be, hanem újraerdősítenénk.”

palmoil2.jpg

A másik oldal szerint viszont a pálmaolaj lecserélése egy sokkal intenzívebb erodálódást okozna, mivel a többi olajtermő növénynek akár 25-ször nagyobb hely kell. Azaz sokkal több erdőt vágnának ki, mint a jelenlegi helyzetben. Ráadásul az előállítási költség megnövekedése miatt a fogyasztói árak is nőnének. Ez az áremelkedés a boltban kapható termékek több mint 50 százalékát érintené.

Van-e megoldás? Mit tudok tenni én?

Az olajpálma csak az Egyenlítő 20 fokos körzetében tud megmaradni - azon a területen, amit általában esőerdő borít, és ahol a Földön található fajok 80 százaléka él. De mi lenne, ha csökkentenénk az esőerdőkre nehezedő nyomást egy olyan olajtermő növény létrehozásával, ami olyan hatékony, mint a pálmaolaj, mégis kevésbé érzékeny a környezeti kondíciókra?

kg_palma_graf.jpg

Adatok forrása: Index

Ezen a lehetséges megoldáson dolgozik Kyle Reynolds és csapata (forrás). Az Ausztrál CSIRO központban a kutatók génmódosításokat végeztek olyan növényeken, mint a dohány és a cirok, hogy magasabb olajtermő produktivitást érjenek el. Míg a hagyományos dohánylevelek kevesebb, mint egy százalék növényi olajat tartalmaznak, a génmódosított változatok 35 százalékot. Ez az érték még mindig nem éri el az olajpálma hihetetlen magas termelékenységét, a kutatók mégis egy lehetséges mentőövet látnak benne, ami megoldhatná a pálmaolaj termelés okozta világszintű problémát. 

A másik megoldás rajtunk múlik. Az már világos, hogy az olajpálmát a mai lehetőségek mellett képtelenség kiiktatni az életünkből. Mindenhol ott van, és egy darabig ott is lesz. A megoldás a kereslet csökkentésében lehet. A megtermelt ételek 80 százaléka a kukában végzi. Az ételekkel együtt a pálmaolajat is a kukába dobjuk. Azt a pálmaolajat, amiért lehet, hogy egy egész orángután család vesztette el a lakhelyét. Mikor kidobunk egy ételt, akkor gondoljunk arra, hogy nemcsak egy keksz végzi a kukában, hanem a keksz mindent egyes összetevője. Azok az összetevők, amik a világ számos különböző pontjáról származnak és a világ minden pontján hatással vannak az ott élő állatokra és az ott dolgozó emberekre. Ha csökkentjük a keresletet, akkor az olajpálma-ültetvények száma is csökkenni fog. 

Gondoljuk át a vásárlási szokásainkat!

Csak annyi ételt vegyünk, amennyi tényleg szükséges!

Ha több van, akkor osztozkodjunk!

Ne végezze a kukában egyetlen étel sem!

Képek forrása: Pixabay

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu Tovább
Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

A vadászat téma örök vita az emberek körében. A zöldek mindig felháborodnak, ha erről van szó, a vadgazdák pedig mindig vitába keverednek velük, hisz ők önmagukat védik, és persze vannak olyanok is, akiket ez egyáltalán nem érdekel. Én egy vadász lányaként személyes tapasztalatokkal tudok szolgálni, és bemutatni miről is szól ez az egész, mielőtt pálcát törnénk a vadászok felett.

anikocikk.jpg

Már kicsi korom óta vannak ismereteim erről a témáról, és részese vagyok ennek a világnak. Napjainkban már bizonyított tényként kezeljük azt a kérdést, hogy bizonyos állatfajok kipusztulásának az oka nem a túlzott vadászat, hanem sokkal inkább az állatok természetes élőhelyének a megváltozása. Értem ez alatt az élőhelyük területének folyamatos csökkenését és teljes eltűnését. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az urbanizáció és az ember folyamatos terjeszkedése és fejlődése tehet erről. Bizonyos állatfajok pedig nem tudtak alkalmazkodni ehhez a területzsugorodáshoz (például a Kárpát-medencéből teljesen eltűntek a nagyragadozók, és számos madárfaj). Míg más fajok viszont kiválóan vették ezt az akadályt, és az állományuk nemhogy csökkenne, hanem gyarapszik.

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó? Tovább
1923: A környezet(védelem) ébredése

1923: A környezet(védelem) ébredése

Modern mindennapjainknak a környezettudatosság szerves részévé vált. Kíváncsian számolgatjuk ökológiai lábnyomunkat. A boltban környezetvédelmi termékdíjat fizetünk. Igyekszünk (ugye?) a hulladékot szelektíven gyűjteni, és télen érdeklődéssel figyeljük, mikorra hirdet szmogriadót a Fővárosi Tanács. Furcsa ilyenkor belegondolni, hogy ez valaha milyen kevés jelentőséggel bírt. Sőt, a környezetvédelem, mint fogalom sem létezett az utóbbi néhány évtizedig. Nem létezett tudományos kutatás sem arra nézve, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a természetre. A tudomány csak a XX. század elején figyelt fel erre a jelenségre, ráadásul teljesen véletlenül. Egy, az emberek számára drámai hatású eseménysorozat nem várt következtetésekre vezetett, és ennek idén éppen 90 esztendeje.


Talán mondani sem kell, hogy az egész cirkuszt a franciák kezdték.

Forrás: http://www.schillerinstitute.org/

1923: A környezet(védelem) ébredése Tovább
Fenntarthatósági Nap 6, avagy irány a Millenáris!

Fenntarthatósági Nap 6, avagy irány a Millenáris!

Divatos napjainkban a fenntarthatóságról beszélni. Korunk kihívása, hogy a környezeti erőforrásokat, a társadalmi,− gazdasági igényeket hogyan lehet globális és lokális szinten összehangolni. Erre ad választ az idén immár hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Fenntarthatósági Nap.

Mentés másként − hangzik a fesztiválkonferencia szlogene. A mottó arra utal, hogy az érdeklődő fiatalok  kérdezzenek, mondják el a véleményüket, osszák meg a tapasztalataikat, és ezáltal váljanak aktív részeseivé a fesztiválnak, amely szeptember 28-án, szombaton a Millenáris parkban kerül megrendezésre.

öko3.jpg

A program délelőtt 11 órakor kezdődik. Egy inspirációs előadás után az FN 6 rendezvény fókuszában – a fenntarthatóság hármas pillérére építve – szekcióbeszélgetések várják az érdeklődőket. Olyan témák kerülnek előtérbe, mint az innováció, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, a jelen és a jövő társadalma. Az esemény afterparty-val zárul, ahol FN 6 pályázat díjai is átadásra kerülnek.

A fesztivált hazánk vezető infokommunikációs szolgáltatója rendezi meg. A Magyar Telekom fenntarthatósági tevékenységének összefogására 2010-ben indította el a hello holnap! című kezdeményezést. Az ötlet célja akkor sem volt más, mint az, hogy minél több emberrel ismertessék meg a fenntarthatóság lényegét, s ez által egyre többen álljanak e közös cél  szolgálatába.

De miért is érdemes ellátogatni aznap a Millenárisba? Többek közt azért, mert különböző nézőpontokból kaphatsz rálátást a témára. Kiváló előadók, közszereplők mondják el véleményüket. Így például Bárd Imre kutató, Németh Lajos meteorológus, Tari Annamária klinikai szakpszichológus és még sokan mások, akik elkötelezettek a fenntarthatóság iránt. Valamennyien arra ösztönöznek, hogy valósítsuk meg a tudatos életformát. Szemléletformálásunk érdekében kiállítás és szakmai beszélgetések sorozata is várja az idelátogatókat.

öko2.jpg

Érdekes és hasznos színfoltja lesz a rendezvénynek, hogy az ökológiai lábnyomának csökkentéséhez repoharakat használhattok, és akik a leggyorsabban regisztrálnak meg is nyerhetik azokat! Ezt az alábbi honlapon lehet megtenni:

http://www.fenntarthatonap.hu/regisztracio-2/

Fontos, hogy megértsük a téma fontosságát, mert a jövő mindannyiunk közös felelőssége. Zöldüljünk együtt, formáljuk szemléletünket, teremtsünk közösséget! Irány a Millenáris!

Széplaky Eszter

Fenntarthatósági Nap 6, avagy irány a Millenáris! Tovább
süti beállítások módosítása