Közgazdász Online


Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára

courgettes_sur_lasagnes.jpg

Életvitelünk és gazdasági-társadalmi berendezkedésünk fenntarthatatlanságát látva sokan hajlamosak a kétségbeesésre, azonban a megoldás talán közelebb van, mint gondolnánk: az anyatermészetben. Cikkünk a permakultúra különleges gazdálkodási módszertanát és egy hozzá kapcsolódó érdekes Erasmus+ projektet mutat be. 

2021.05.19. Írta: Hujber Sándor. Borítókép: Wikimedia Commons

Hogyan élhetünk összhangban a természettel? Miként lehet hosszú távon fenntartható az ember gazdálkodási tevékenysége? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a permakultúra elmélete és módszertana.

A permakultúra fogalmát (és tulajdonképpen azóta kialakult mozgalmát) két ausztrál környezetvédő, Bill Mollison és David Holmgren alkották. Az 1960-as években kezdődött el a máig is megoldatlan, ám egyre súlyosabbá váló ökokatasztrófa körüli aggodalom – például ekkor alakult meg a híres Római Klub. Mollison és Holmgren is ezen korszellem hatására kezdtek el aggódni világunk jövőjéért, ám a Római Klub tudósaival ellentétben ők egy alulról induló megközelítéssel fogtak neki a probléma megoldásának. Az ausztrál páros szerint az emberi gazdálkodásnak a természetben lezajló ökológiai folyamatok mintájára kell végbemennie, így az egyén és a társadalom igényei is környezetünk károsítása nélkül is kielégíthetőek. 

Almási Dávid, a CEU mesterszakos közgazdaságtan-hallgatója egy nemzetközi Erasmus+ program keretében kapott lehetőséget a permakultúra mélyebb megismerésére. “Pusztán közgazdászszemmel nézve is kijelenthetjük, hogy egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón végtelen növekedést elvárni hiábavaló. A gazdaság ilyen módú rendszerezése fenntarthatatlan, ezért is kezdtem el keresgélni alternatív, fenntartható technikák iránt, és így jutottam el a permakultúráig” – osztotta meg velünk motivációját. Ez a módszertan Dávid szerint arra kínál megoldást, hogy a gazdálkodás ökológiai és szociális vonzatai miként integrálhatóak a fenntartható jövő érdekében. 

Mikor 2019-ben meglátta a permakultúrával foglalkozó projektet, rögtön pályázott, és amint megkapta a lehetőséget, már utazott is Spanyolországba. A résztvevők egy gyönyörű, hegyes vidéken, zarándokszálláson laktak, az ország északi részén található Burgos mellett. Dávid elmondása szerint a munkakörnyezet élvezetes és inspiráló volt, a résztvevők Litvániából, Olaszországból, Spanyolországból, Magyarországról és az Egyesült Királyságból érkeztek.

A legtöbb Erasmus+ projekt különböző országokból delegált csapatok együttműködéséről szól, ez sem volt kivétel. A projekt végén a résztvevőknek lehetőségük volt magas szintű illetékeseknek is bemutatni az eredményeiket. Minden csapat válogathatott a különböző fenntarthatósági témák közül. Dávidék a permakultúra mellett döntöttek, és ezen a területen dolgoztak ki egy javaslatcsomagot, melynek lényege az EU-s támogatási rendszerek átdolgozása a permakultúrás megoldásokkal dolgozó termelői egységek segítésére. A többi csapat tagjai például a fenntartható divat vagy az erdőtüzek területén tevékenykedtek. A projekt végén a nagyközönség Dávidék csapatának ötletcsomagját szavazta meg a második helyre, akik így az eredményeket végül Andreas Glück európai parlamenti képviselőnek is bemutathatták.  

permaculture-biodynamisch-eigenanbau-greenpearls.png

Kép: Green Travel Blog

Dávid vitába száll a permakultúra klasszikus meghatározásával:

”Nem értek egyet azzal, miszerint pusztán a »természetes folyamatok utánzásáról« lenne szó. Mint minden más állattenyésztési és növénytermesztési technika, ez is beavatkozás a természet rendjébe. Szerintem a permakultúra olyan gazdasági technika, ami a helyi biodiverzitást kiegészíti és támogatja, az ember közreműködésével. Projektünk során a tankönyvi helyett egy sokkal életközelibb definícióval álltunk elő: a Földdel való törődés mellett a permakultúra számára azonos szinten fontosak a gazdálkodás szociális vonzatai.”

Ez alapján a rendszer tehát nemcsak környezet-, hanem emberbarát is, biztosítja a „fair share”, azaz az igazságos elosztás elvét. A szociális aspektus nem hagyható figyelmen kívül az ökológiai javára. 

A szemléletmóddal kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg a kialakulása óta, például az, hogy csupán kisközösségek szintjén megvalósítható. Dávid nem osztozik ezekben a kételyekben: “A világ és a társadalom fejlődése egy organikus folyamat, az, ami tegnap elképzelhetetlen volt, ma valóság. 1900-ban a nyolcórás munkahetet és a nők szavazati jogát is megvalósíthatatlannak tartották, nézzük meg, hol vagyunk most. Talán igaz, hogy a permakultúra jelenleg csak kisebb közösségekben valósítható meg, de meggyőződésem, hogy ez nem mindig lesz így. Rossz irány az, ha valamire azt mondjuk, soha nem lesz megvalósítható, vagy hogy utópisztikus, mert véleményem szerint pont az ilyen kis kezdeményezések által tudott fejlődni a világ.”

A permakulturális módszerek és gazdálkodás ma is jelen vannak az életünkben: klasszikus példa a tudományos termelési módszerek által eredményezett nagyüzemi és a természetes életkörülményei (például a hagyományos tanyasi gazdálkodási egység) között tartott tyúk tojásának minőségbeli különbsége.  

A szemléletmódnak ma már számos követője akad, nemcsak külföldön, hanem hazánkban is, ahol a Magyar Permakultúra Egyesület foglalkozik a rendszer minél szélesebb körű megismertetésével. Az utóbbi években a civil szervezeteken kívül államok és nemzetközi szövetségek részéről is egyre nagyobb az érdeklődés az olyan alternatív gazdálkodási módszerek felé, mint a permakultúra.

A módszer hármas célja: a Föld védelme, az emberek védelme és a javak igazságos elosztása. 

Permakultúra – Gazdálkodás a természet mintájára Tovább
Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja 

kutyus_boritokep.jpg

Évente 115 millió állaton kísérleteznek a szépség- és gyógyszeripar kutatói. A laboratóriumi állatok élete fájdalmas és kegyetlen kísérletek sorából áll, amelyek fizikailag és pszichésen is megterhelőek számukra. Tényleg szükség van erre? Cikkünkben alternatív módszereket is megvizsgálunk. 

2021.04.24. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Jimmy Chan, Pexels

A kísérleti állatok világnapja minden évben arra hívja fel a figyelmünket, hogy a szépségipar számos élőlénybarát alternatívát alkalmazhat. 1980 óta április 24. a világnap időpontja. A tematikus nap megalkotása a People for the Ethical Treatment of Animals (PETA) állatjogi szervezet nevéhez fűződik.

Százból kilencvenöt állat feleslegesen hal meg

Állatkísérletnek hívunk minden olyan tesztelési eljárást, amelyet élő állatokon végeznek. A legtöbb kísérletet különböző biológiai tényezők és betegségek kutatása miatt végzik, azonban kísérleteznek még gyógyszerek fejlesztésére, hatékonyságuk növelésére, valamint fogyasztói termékek, például kozmetikumok egészségügyi és/vagy környezeti hatásainak vizsgálatára.

A Human Society Institute (HSI) becslései szerint évente több, mint 115 millió állat – köztük egerek, halak, patkányok, nyulak, hörcsögök és kutyák – életébe kerül egyes gyógyszeripari, kozmetikai és egyéb termékek kifejlesztése.

A kísérleti állatok felhasználása erősen szabályozott – az Európai Unióban a kész kozmetikai termékek állatokon való tesztelése több éve tilos, csakúgy mint Új-Zélandon, Izraelben és Indiában. Az EU-s jogi keretek nemcsak tiltják a kozmetikai célú állatkísérleteket, de szigorúan szabályozzák a tudományos, kutatói céllal végzett teszteket   is: előírások vonatkoznak a fájdalomcsillapításra és a stresszcsökkentésre. A világ többi országában azonban napjainkban is hatalmas méreteket öltenek az állatkísérletek: Kínában alapfeltétel, hogy a külföldi és belföldi termékeket forgalomba helyezésük előtt állatokon teszteljék.

nyuszi.jpg

Kép: Free-Photos, Pixabay

Mindeközben az állatkísérletek nemcsak kegyetlenek, hanem etikai és morális szempontból is kérdésesek. Ezenkívül eredményességük is erősen megkérdőjelezhető. Minden faj másképp reagál különböző hatásokra: kimutatások szerint még az egér és a patkány (amelyek közeli rokonságban álló fajok) reakciói is 43 százalékban eltérnek egymástól. Ez alapján, ha belegondolunk, hogy egér és ember között mekkora különbségek vannak, jogosan gondolhatjuk azt, hogy az állatkísérletek megbízhatatlanok, sőt akár veszélyesek is lehetnek az emberre. Feltételezésünk pedig be is igazolódik: a National Institute of Health adatai alapján száz állatkísérleten megfelelt gyógyszerből 95 megbukik az emberi tesztek során. A mutatószám pedig figyelmen kívül hagyja azt a több tízezer kísérletet, amelyek el sem jutnak eddig a fázisig.

Alternatív módszerek – kegyetlenség nélkül

A Safer Medicines Trust nevű kutatóintézet 2012-ben közzétett egy tanulmányt, amely a kozmetikai iparban hasznosítható alternatív módszerek bemutatására fókuszál. A legismertebb ezek közül az In Vitro tesztelés. Mivel ezt rekonstruált szöveteken és sejteken hajták végre, ezért innovatív, sokoldalú lehetőségeket biztosít, és jóval költséghatékonyabb is az állatkísérletekkel szemben. Negatívum, hogy a módszer összetett elemzésekre nem alkalmas. Számos márka ültette már át ezt gyakorlatba, köztük az amerikai Estée Lauder és leányvállalatai (MAC Cosmetics, Clinique stb.) is.

Az In Silico kísérlet során a modellezés számítógépes szimulációval történik. Az In Silico metódus tesztelési költségei nagyon alacsonyak, illetve nincsen szükség hozzá semmilyen mintavételre – az anyagok csak digitális formában kell, hogy rendelkezésre álljanak.

A Mikrodózis nevű módszer emberi szöveteken való tesztelést jelent. Szintén egy “erőszakmentes” (cruelty-free) alternatíva lehet, hisz mind az egészséges, mind a sérült emberi szövetek megfelelőek lehetnek különböző reakciók tanulmányozására. Az egyik leghíresebb cruelty-free márka, a Lush is ezt a módszert alkalmazza: önkénteseken teszteli a kész termékeit. Az eljárás teljesen biztonságos, hiszen új hatóanyagokat nem tesztelnek rajtuk, csupán már előzőleg is használt és ezáltal ismert anyagokat. 

Mit tehetünk mi?

Több lehetőségünk is van arra, hogy csökkentsük az állatkísérletek számát. Választhatunk cruelty-free márkákat, hiszen mára több mint kétszáz  sorolható ebbe a kategóriába, köztük olyan nagy nevek is, mint a Garnier, a Catrice, az Elf, az Essence vagy a Jeffree Star.

Figyelni kell rá, hogy csak akkreditált jelzésekkel ellátott termékeket válasszunk, hiszen előfordul, hogy a cégek marketing tevékenység végett feltüntetik a csomagoláson az állatkísérlet-mentességet, miközben a valóság teljesen más. Ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy az adott kozmetikumot nem tesztelték négy-, illetve kétlábú barátainkon, a következő jeleket keressük a csomagolásokon.

cruelty_free_logo_k.png

Kép: Cruelty Free logó változatai, forrás: ethicalelephant.com

A cikk elején említett PETA egy telefonos alkalmazást is piacra dobott annak érdekében, hogy hiteles információhoz jussunk a cruelty-free márkákkal kapcsolatban. Az alkalmazás olyannyira naprakész, hogy csupán a termék vonalkódjának beolvasásával ellenőrizhetjük, hogy az valóban állatkísérlet-mentes-e. Ugyanakkor az app fejlesztői elérhetővé tettek egy abc-sorrend szerinti listát is a cruelty-free márkákról.

Szépség állatkínzás nélkül – Ma van a kísérleti állatok védelmének világnapja  Tovább
Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

close-up-picture-hand-watering-sapling-plant.jpg

A Földön tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek hatására évente nagyjából 7 millió ember hal bele olyan betegségekbe, amelyek összefüggésben vannak a légszennyezettséggel. Corvinusos  egyetemisták egy projekt keretében hívják fel a figyelmet erre a problémára, amihez a Közgazdász Online szerkesztőségi tagjai és szobanövényeik is csatlakoztak.

2020. 11. 24. Szerkesztette: Belayane Najoua

A projekt célja és megvalósítása

A légszennyezettség nem 21. századi probléma, de a túlnépesedés, az ipari méretű fakivágás és a klímaváltozás jelentősen felgyorsította a folyamatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon több mint tízezer elhalálozást eredményez évente. Még drasztikusabban hangzik, ha azt vesszük figyelembe, hogy Budapesten minden felnőtt 1005 cigaretta füstjének megfelelő káros anyagot szív be a levegőből évente. Ezek az adatok arra sarkallták a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóit (Palánki Alexandrát, Szántó Rubent, Vizi Gergelyt és Mezriczky Marcellt), hogy a légszennyezés problémáját válasszák projektük témájának.

Az “Egy Fa, Egy Élet, Egy Jövő” projekt keretében a hallgatók, a tervek szerint 34 fát ültetnek el a Hármashatár-hegy területén. Ebben a Jön Alapítvány van segítségükre, ami egy nonprofit környezetvédelmi egyesület. Az ültetés 2020 év végéig az adott terület erdészetének közbenjárásával fog megtörténni.

A projekt második felében pedig a hallgatók a makrokörnyezet fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Éppen ezért olyan híres embereket kértek fel, hogy fotózkodjanak saját szobanövényeikkel, akiknek fontos a környezetvédelem. A kezdeményezésben már részt vett Hódosi Máté, Linczényi Márkó, Laposa Zsófi és további hírességek csatlakozása is várható. A projektben a Közgazdász Online is részt vesz, ezért bemutatjuk szerkesztőségünk tagjainak képeit és gondolatait.

A Közgazdász Online és a szobanövények

Ők itt Fikusz és Vera, akik kitartanak mellettem akkor is, amikor véletlenül elfelejtem öntözni őket. Fontos számomra, hogy itthon növényekkel legyek körülvéve, hiszen a fővárosban nem sok zöldet látni. - Hegedüs Kata

kep_jpeg_1.jpg

Ez a könnyezőpálma szó szerint könnyfakasztó állapotban került hozzám, de ma már olyan jól érzi magát a szobámban, hogy az egész íróasztalomat elfoglalja. Minden növény meghálálja a törődést, a figyelmet és a szeretetet - szerintem a bolygónkkal kapcsolatban is így kellene gondolkodnunk. - Kércz Dorci

_kerczdorci_dorci_kercz_jpg.jpg

Ez a kis kaktusz nem tűnik soknak, mégis számos emlék, élmény kötődik hozzá. Egy óra séta az erdőben nem tűnik soknak, mégis feltölt, megnyugtat és harmonizál. Kis lépések is elegendőek ahhoz, hogy kapcsolódjunk a természethez, viszont ez létszükséglet és nagy felelősség. - Taxner Tünde

img_20201119_124128_taxner_tunde.jpg

A tavaszi karantén óta nevelgetek szobanövényeket itthon. Jó érzés látni folyamatos fejlődésüket. - Báthori Adri

95a71890-60d9-4931-a97f-ec33bd324679_adri_b_jpeg.jpg

Ez volt az első növény, amit a lakásba hoztam. Azóta hatalmasat nőtt, és rengeteg társa lett. Sok zöldet látok magam körül itthon, ez pedig mindig motivál, hogy újabb és újabb lépéseket tegyek a zöld életmód felé. - Sipos Sára

ad05ad4d-afa9-4e72-9a36-7b53bb697e23_sara_sipos_jpeg.jpg

Imádom a zöldeket, és szerintem nagyon fontos, hogy a munkahelyen, otthon, a suliban, mindig legyen a közelünkben növény, mert nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a lelkünknek is. A képen pedig mi más lenne, mint egy karácsonyi kaktusz, ha már úgyis mindjárt itt a karácsony. - Belayane Najoua

kep.jpeg

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt! Tovább
Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei

Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei

cover_cma.jpgA Corvinus Művészeti Akadémia, az egyetem egyik legszínesebb diákszervezete közös projektbe kezdett szerkesztőségünkkel. Ahogyan nekünk, nekik is szívügyük a környezetvédelem, és egymás inspirálása arra, hogy a mindennapokban valósítsuk meg a tudatos életmódot. Tagjaik bemutatják, hogyan csatlakoztak a Használt Ruha Szeptember kezdeményezéshez, és mik a kedvenc szettjeik. 

2020.10.04. Írták: A CMA tagjai

Tudtad, hogy 13 évre lenne szüksége egy embernek, mire meginná azt a víz mennyiséget, ami egy póló és egy farmernadrág előállításához kell?

Tudj meg többet arról, hogyan lehet egyedien és tudatosan, de kevesebb pénzből öltözködni!

A Használt Ruha Szeptember egy brit kezdeményezés arra, hogy egy hónapon keresztül csak másodkézből jövő ruhákat vásároljunk, hordjunk vagy családtagokkal, barátokkal ruhákat cseréljünk. Az Oxfam nevű szervezet szeretné felhívni a figyelmet az új ruhák környezeti hatására, és arra, hogyan tudjuk a divatipar szén-dioxid kibocsátását csökkenti azzal, hogy nem vásárolunk fast fashion cégektől, és úgy általában nem veszünk felesleges darabokat, amik úgyis csak a szekrény mélyén végeznék használat nélkül. Ha mégis szükségünk van egy-egy darabra, akkor pedig próbáljuk meg másodkézből jövő darabokkal bővíteni a ruhatárunkat. 

A Corvinus Művészeti Akadémia tagjai már a kezdetek óta elkötelezett környezetvédők. Mindannyian mást és mást teszünk a Földünk megóvásáért, de egyben egyetértünk: a cél közös, és együtt amúgy is könnyebb minden. Szóval a CMA elfogadta a kihívást, szeptemberben a használt ruháké volt a főszerep. Itt vannak a mi kedvenc szettjeink: 
dorci.jpeg

“Nagymamám szoknyája, nagypapám lassan 40 éves oversize farmerkabijával.” - Dorci

fviki.jpg

A zöld nadrág és a fekete felső turizott darabok, szerintem hatalmas tévhit, hogy nem lehet elegánsabban öltözködni használtruha-boltokból.” - Viki

tami3-min.jpg

“Turis darabokkal és barátnőtől örökölt színes pulcsival dobom fel a szeptembert.” - Tami

zsofi3-min.jpg

“A virágos szoknyát örököltem a legjobb barátnőm unokatesójától, a nyakláncot is ez a barátnőm csinálta, a kék trikó Anyué volt, ahogy a dzseki is, amire én csináltam a mandalát a hátán. A farmerszoknya amszterdami turis szerzemény, kb. az egyetlen ruhám, amit turkáltam és nem örököltem, a póló szintén Anyué volt.” - Zsófi

ancsi.jpg

“Gatya és ing: gardrobcsere.hu, a kabát pedig eredeti Levi’s, anyumtól örököltem, így nem csak azért imádom, mert extra jól néz ki, hanem érzelmileg is szorosan kötődöm hozzá. Az ékszereimet, a fülbevalót és gyűrűt szintén anyukámtól örököltem, és legalább annyira szeretem őket, mint a kabit.” - Ancsi

erdeianna.jpg

“Felső: Humana, nadrág: Retrock, táska: nővérem varrta (@chewiesofficial), éljenek az ügyeskezű nővérek!” - Anna

lucia3-min.jpg

“Agglomerációban lakom, és ott szoktam főként a piacon, a turkálós részlegen venni a ruháimat vagy pedig egy second hand boltban, ahol hétfőn minden 900 Ft minden, és naponta mennek le az árak. Én csütörtökön szoktam vásárolni, mert akkor még van jó áru, de már csak 300 Ft.” - Lucia

kaszadori.jpg

“A szettem: kb. 30 éves, örökölt Levi’s kabi, turikincs nadrág és egy használtan vett táska (gardrobcsere.hu).” - Dóra

csenge-min.jpg

“A rozsdabarna pufi kabátom turikincs, 800 forint volt, és nagyon boldog voltam, hogy megtaláltam! A vele szereplő fehér nadrág szintén turis, az egyik kedvencem. A narancs ruha és az alig látszó, de a derekamon lévő rómás kis selyemkendő is turis, míg a farmer kalap örökölt és imádom!” - Csenge

Összességében ez a hónap nemcsak hogy sokat tanított nekünk, de spóroltunk vele, tettünk a környezetért, és egyedi szettjeinkkel kitűntünk a tömegből. Biztos, hogy folytatjuk a #SecondhandSeptember-t októberben és novemberben, téli holmik után kutatva is. 

Osszátok meg velünk ti is másodkézből szerzett darabjaitokat Instagramon, hogy együtt tegyünk egy jobb jövőért! Taggeljetek minket és a CMA-t storyban! Mi hálásak vagyunk a résztvevőkért, a Föld pedig értünk. 

Turikincsek - A Corvinus Művészeti Akadémia kedvencei Tovább
Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

karbonlazpic1_1.jpg

Az illegális újrahasznosító ipar globálisan közel 24 millió embernek ad munkát. A szemétdombokon dolgozó hulladékgyűjtők a környezetvédelem egyik legfontosabb láncszemei. A nagyvállalatok mégis a helyükre akarnak lépni, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek modernkori aranylázába. A klímaválság miatt a szemétszedők és a karbonkreditek csatája fontosabb, mint valaha, mert a globális felmelegedés világszinten egyre nagyobb méreteket ölt. 

Írta: Belayane Najoua, képek: Pixabay

A klímaválság ma már nemcsak a tudósokat, üzletembereket, szakembereket aggasztja, hanem mi, mindennapi emberek is megérezhetjük a globális felmelegedés hatásait. 2020 nyarán Európában többször is megdőlt a melegrekord (forrás), a sarki jég nagy ütemben olvad (forrás), és a világon egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek (forrás) is intő jelekként szolgálnak. A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok koncentrációja okozza, ami leginkább az emberi tevékenységekhez köthető. A legnagyobb arányban a szén-dioxidot bocsátjuk ki, ami a kibocsátott gázok teljes volumenének a 76 százalékát adja (forrás). Erre a problémára kezdett el egy dollármilliós piac ráépülni, ami nemzetközi szinten az 1997-es Kiotói Egyezményben körvonalazódott először (forrás).

karbonlazpic2.jpg

Ez a modernkori aranyláz?

A karbonkibocsátás csökkentésére épülő piacnak két nagy irányvonala van:

  • a szén-dioxid adó: Az adott ország kormánya állapítja meg, hogy egy tonna kibocsátásért mennyi adót kell fizetni. (Az EU-ban az Unió állapítja meg a tagállamok számára.)
  • a kibocsátáskereskedelem: Egy adott szintig nem kell fizetni a kibocsátás után, de felette a kvótakereskedelem alakítja az árakat. Aki többet bocsát ki, annak karbonkrediteket kell vennie az ENSZ-től, míg aki kevesebbet, a felesleges krediteket eladhatja a piacon (forrás). Kicsit olyan, mint egy rossz csere-bere játék, csak ez esetben a Föld jövőjéről van szó.

Az alapelvek mindkét esetben ugyanazok: a fosszilis energiahordozók kibocsátása káros, ezért ha megadóztatják a kibocsátókat, akkor arra ösztönzik őket, hogy kevesebbet szennyezzenek. Mindeközben a cégek többsége (főleg a fejlett régiókban) arra törekednek, hogy innovatív technológiákat találjanak fel, amivel csökkenthetik a kibocsátásukat (forrás).

A karbonpiac jó üzletnek tűnik. Főleg, ha mi vagyunk azok, akik szabadon kereskedhetnek a felesleges kreditekkel. A piac iránti érdeklődés 2017-ben, amikor az árfolyam hirtelen megugrott, éles fordulatot vett. Az Európai Unió klímatalálkozóján célul tűzték ki, hogy 2021-től évente 2,2 százalékkal csökkentik a rendelkezésre álló karbonkreditek mennyiségét (forrás). A változás következtében a gyorsan reagáló vállalatok óriási haszonra tehettek szert. Egy 2019-es cikk szerint a Northlander Commodities Advisors nevű angol cég 2019-ben több mint 125 millió dollárt, azaz nagyjából 37 milliárd forintot zsebelt be az eladott karbonkreditekből (forrás).

Ha megfelelően határozzák meg a kiosztott kreditek mennyiségét, a szennyezés elég drága lesz ahhoz, hogy a vállalatok el akarják kerülni, és ezért inkább olyan technológiákba fektetnek, amik csökkentik a kibocsátásukat. A kormányok pedig a beszedett szén-dioxid adóból a környezetvédelmi akciókat, programokat támogatják. A kibocsátás csökken, a környezetvédelmi politika pedig felélénkül. Mindenkinek jó. Legalábbis elméletben.

Mindeközben a világ másik felén

karbonlazpic3.jpg

Tehát a fejlett országokban a zöld projektek előtérbe kerülnek, a nagyvállalatok csökkentik a kibocsátásukat a megszabott kvótán belül maradva (esetleg egy kis plusz kreditet vásárolva). Indiában miért veszti el hirtelen 100-200 ezer ember a munkáját, és miért építenek egy óriási szemétégetőt Delhiben?

Delhiben az újrahasznosítás iparága az illegalitásra épül. Az illegális szemétszedők a szemétdombokon összegyűjtik a szemetet, amit később eladnak a törvénytelen piacon.

Az összegyűjtött szemetet először kiválogatják. A nedves hulladékból komposzt lesz, míg a szárazból egy teljes család jövedelme. Az eladott szemetet a felvásárlók 100 százalékban visszaforgatják az iparba, így szinte nulla szennyezéssel dolgozzák fel a városban található szemétdombokat. A szemétszedő emberek a környezetszennyezés megállításának kulcsfigurái - az összegyűjtött hulladék 20-50 százalékáért felelősek. Ennek ellenére a fejletlen országok kormányai inkább privatizációval próbálják megoldani a problémát: nagyvállalatokat vonnak be, és új technológiát vásárolnak (forrás). Egy csapat kutató és aktivista megalkotott egy térképet, ami az illegális szemétszedők és a kormányok közötti konfliktusokat mutatja a világban: TÉRKÉP

karbonlazpic4.jpg

A Delhiben található szemétégető - a dokumentumfilmben szereplő adatok szerint - amellett, hogy kilencszer több káros anyagot bocsát ki, mint az illegális újrahasznosítás, a helyi lakosok egy harmadától elveszi a munkáját. Mivel a szemétégetők RDF-et, azaz másodlagos üzemanyagot termelnek,  karbonkrediteket kapnak, amit aztán eladhatnak a nemzetközi piacon. Nem meglepő, hogy az ilyen projektekre bőven jelentkeznek befektetők. A baj csak az, hogy míg a befektetők a környezetvédelem zászlóját lobogtatva a profitot hajszolják, addig több százezer ember veszíti el a munkáját. 

Mi a megoldás?

Sem a közgazdászok, sem pedig a kutatók között nincsen egyetértés, hogy milyen mértékben kellene irányítani a karbonpiacokon a kibocsátáscsökkentési célokat. A fejlett országokban folyamatosan csökkenteni kell a kibocsátható gázok mennyiségét, technológiai fejlődésre buzdítva a piaci szereplőket. A fejletlen országokban pedig restriktívebb környezetvédelmi politikát kell bevezetni, ami nem a privatizációra épül, hanem az adott ország erőforrásaira. A fejletlen országok bővelkednek olyan munkaerőben, akik a kibocsátáscsökkentési célok stratégiai csoportját alkothatnák. Az embereket be kell vonni a változásokba, hogy ne elszenvedői, hanem részesei legyenek annak.

Az biztos, hogy a fejlett országok környezetvédelmi lépéseikkel nemcsak a saját területükért felelősek, hanem a Föld egészéért. Bizonyított tény, hogy egy adott területen kibocsátott szén-dioxid gáz a Föld egészére kihatással van (forrás). A klímaváltozás nem egy helyspecifikus probléma. Nincs olyan, hogy a fejlett országok megmentik magukat, a többiek pedig meneküljenek, ha tudnak. A klímaváltozás elleni harcnak egyénileg és kollektíven is működnie kell. Ha meg akarjuk védeni a bolygót, a kettő ötvözése elengedhetetlen. Az összefogás a siker kulcsa azért, hogy esélyt adjunk az élhető holnapnak.

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk) Tovább
Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról?

Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról?

Zöldülj otthon! 4. rész

pexels-freestocksorg-1141835.jpgViszonyunk a műanyagokkal rendkívül kettős: tisztában kell lennünk káros hatásaikkal, mégis szinte mindennapjaink elengedhetetlen részévé váltak. Összegyűjtöttük, mit fontos tudnunk a történetükről, előállításukról, típusaikról és szennyező hatásaikról, valamint tanácsokat adunk, hogyan törekedhetsz a környezettudatosabb életmódra.

Írta: Sipos Sára & Taxner Tünde

Ma már meg sem lepődünk, mennyi minden készül műanyagból. Azonban nem mindig volt ez így. A műanyagot a 19. században, pontosabban 1838-ban találta fel Henri Victor Regnault francia fizikus, mikor PVC-t sikerült előállítania. A következő évben a gumit állították elő, mely Charles Goodyear nevéhez kapcsolódott. A század második felében sorra következett a linóleum, a műbőr, a celluloid és a műselyem. Gyártása, tömegtermelése már a 20. századhoz köthető. Az 1930-as években kezdett terjedni, a II. világháború alatt pedig már nélkülözhetetlennek számított. Az 50-es évektől tovább haladt hódító útján, és az élet minden területén jelen volt. A műanyagok “kritikája” szintén régre, a 70-es évekre datálódik. A műanyagok szintetikus előállításakor kismolekulájú vegyületekből kiindulva nagy molekulájút, vagyis polimert alakítanak ki. Gyártásuk különböző módokon történhet, de a tömegtermelés közös.

pexels-krizjohn-rosales-761297.jpgA gyártás különbözősége abból is adódik, hogy a műanyag összefoglaló név, valójában sok száz típusa elterjedt. Ha tudatosan szeretnénk kezelni a szemetünket és védeni az egészségünket, érdemes megismerni párat. A hétköznapi használatban hét kategóriába soroljuk a műanyagokat, melyek nem mindegyike újrahasznosítható. A termékeken általában csak egy számot látunk, hogy az adott alapanyag melyik kategóriába esik, és sokszor még azt sem tűntetik fel, melyiket lehet szelektíven gyűjteni. Éppen ezért tekintsük át, hogy pontosan melyik jelzés mit jelent, és melyik típusok újrahasznosíthatók!

untitled-2_1.png

A műanyagok tulajdonságairól és típusairól még többet a Humusz Szövetség videójából, Zero Hero cikksorozatából és erről az oldalról tudhatsz meg. Az újrafelhasználás lehetőségét az ismerős, zöld nyilakból álló, háromszög alakú jelzés mutatja, azonban nem csak az adott település infrastrukturális és gazdasági körülményeinek, hanem a fogyasztónak is szerepe van abban, hogy a folyamat megvalósulhasson. 

De mi is a gond a műanyaggal? 

"Az alapanyag kitermeléstől a gyártáson és használaton át a hulladékká válásig, a műanyag teljes életciklusa során szennyez." (Greenpeace)

A hagyományos műanyag kőolajból van, mely már alapvetően is káros az emberi egészségre. Ezt tovább fokozza az előállítás, gyártás, ami légszennyezéssel jár: kimutathatóan több a légzőszervi megbetegedés a műanyaggyárak közelében, és a várandós nőkre is veszélyes lehet. A műanyagokból ráadásul használatuk során káros anyagok oldódnak ki, melyek hatnak a beléjük csomagolt ételre, italra is. Ha van rá lehetőségünk, kerüljük az ételmelegítést műanyag dobozban, mivel hő hatására még több kémiai anyag válik ki belőlük, ami rontja az étel minőségét. A műanyagok már szinte megkerülhetetlenek, és közvetlenül a szervezetre hatnak: szívre, agyra, légzőszervre, májra, gyomorra. Ha részletesebben érdekel a műanyagok egészségre gyakorolt hatása, olvasd el a Hulladékmentes blog cikkét a témában.

plastic-bottles-388679_1920.jpg

A műanyagok különösen nagy veszélyt jelentenek azokban az országokban, ahol kezelésük, feldolgozásuk nincsen megoldva. Itt feltorlódik a műanyag szemét, ellepi a városokat, vidékeket, és könnyen alakulnak ki betegségek, mint például a malária. Tovább rontja helyzetüket, hogy a fejlett országok gyakran fizetnek a fejlődőknek a szemét tárolásáért, hiszen ez olcsóbb megoldás az újrahasznosításnál. A műanyagok megsemmisítése gyakran égetéssel történik, ami szintén iszonyúan szennyező, ráadásul a szemétégetőket a városok szegényebb részeire szokták telepíteni.

A műanyagok azonban nemcsak az emberekre, hanem az egész Földre és az élővilágra is hatással vannak. Az előállítása, felhasználása és megsemmisítése mind üvegházhatású gázok kibocsátásával és rengeteg energia felhasználásával jár, ami a klímaváltozást is tovább erősíti. Már senkinek sem ismeretlenek műanyagba gabalyodott vagy abba belehalt állatokról készült fotók. Valószínűleg az úszó szemétszigetről is hallottál, ami már több mint 1,6 négyzetkilométer méretű. A szigetben lévő műanyag a napfény miatt bomlik, a benne lévő anyagok az élővilágot roncsolják, az állatok szervezetét tönkreteszik, és a halak elfogyasztásával akár még az emberhez is visszajuthatnak.

Mikroműanyagok

"A mikroműanyagok méretüket és formájukat tekintve is változatosak lehetnek. Az 5 milliméterestől az 50 mikronos tartományig, a granulátumtól kezdve a szabálytalan töredékeken át a mikroszálakig, mindenféle előfordul. És léteznek ennél kisebb darabok is, ezek a nanoplasztikok, amelyek már tényleg a szabad szemmel láthatatlan kategóriába tartoznak." (Hulladékmentes)

A mikroműanyagok származhatnak kozmetikumokból, mindenféle szemcséből, műszálas ruhákból, palackozott vízből, de egyszerű műanyag tárgyak használata során is keletkezhetnek. Mindenhol jelen vannak, emberek, állatok egyaránt elfogyasztják: az ember akár 20 kg-ot is évente. Mivel a mikroműanyagok kutatása az elmúlt pár évben kezdődött meg, ezért konkrét egészségügyi hatásairól még kevesebbet tudunk, habár állatoknál már kimutatták az idegrendszert károsító hatását.

Hogyan gyűjtsük a műanyagokat szelektíven?

A műanyagok teljes elkerülése a mindennapokban nagy kihívást jelent, melyet - annak ellenére, hogy tisztában vagyunk káros hatásaikkal - nem lehet minden helyzetben megvalósítani. Tudatos szemétkezeléssel, vagyis első lépésben szelektív gyűjtéssel mégis hozzájárulhatunk a környezet védelméhez. Műanyagok szelektív gyűjtésekor tarts be három egyszerű, de fontos szabályt:

  1. Kilapítva dobd ki a műanyag flakonokat!
  2. Amit könnyen ki lehet mosni, öblítsd el, és úgy dobd ki a szelektívbe! Amit nem (például zsíros dobozt), inkább dobd az általános gyűjtőbe!
  3. Csak olyan műanyagokat dobj bele, amiket valóban újra lehet hasznosítani! Gyakori tévedés a nejlonharisnya és hungarocell belekeverése a műanyagok közé.

Ezeken az irányvonalakon túl akadnak eltérések a magyar települések között, érdemes utána nézni a helyi szabályozásoknak. Budapesten az FKF szabályai élnek: a műanyagokat háztartási fémhulladékokkal együtt a sárga fedelű kukákba kell gyűjteni. A részletek ezen az oldalon és az alábbi grafikán láthatók (kép forrása).

muanyag_szelekt_1.jpg

Kerüld el a műanyagot!

Szerencsére nincs veszve minden: a hétköznapokban sokat tehetünk a műanyagmentes életmódért. Csökkenteni tudjuk az egyszer használatos műanyagokat a háztartásban, számtalan lehetőségünk van helyettesíteni őket környezettudatosabb alternatívával. A legtöbb esetben pedig még pénzt is spórolunk ezekkel a változtatásokkal. A kellékeket hulladékmentes életmódot hirdető webshopokban, csomagolásmentes boltokban be tudod szerezni. Amennyire tudod, próbálj meg minél többet megtenni a műanyagmentes hétköznapokért. Gyűjtöttünk hozzá pár tippet:

pexels-cottonbro-3737611.jpg

  • Bevásárláskor használj vászonzsákot, hálós szatyrot a műanyag zacskó helyett!
  • Kulacsba töltsd az innivalót! Ne vásárolj műanyag flakonos üdítőket, és ne azokat töltsd meg újra!
  • Ha van rá lehetőséged, próbálj meg csomagolásmentes boltban bevásárolni!
  • Kimérhető tisztítószereket is találsz csomagolásmentes boltokban, de bátran készíts otthon tisztítószereket! 
  • A kozmetikumok közül is rengeteg műanyagmentesen elérhető magyar márkáktól. Válassz fogkrémet, dezodort, szappant, testápolót műanyag nélkül, vagy készítsd a kozmetikumokat magadnak! 
  • Cseréld le a vattakorongot mosható korongokra, de akár otthon is készíthetsz!
  • A műanyag borotvákat váltsd ki egy fém darabbal, ehhez borotvaszappant csomagolásmentesen is lehet találni!
  • Ruhavásárlás esetén a természetes anyagok mellett tedd le a voksod, ha lehet! Sokkal jobb érzés a bőrnek is lenvászonban vagy pamutban lenni.
  • Használd tovább a meglévő műanyag ételtartókat, de ha már nagyon használtak, keress helyettük kerámia, üveg, fa vagy bambusz változatot!
  • Kerüld a frissentartó és alufóliát! A viaszos kendő nagyon jó alternatíva, és akár otthon is elkészíthető.
  • Takarításhoz szükséges eszközöket is lehet műanyagmentes alternatívával helyettesíteni: luffaszivacs, fa seprű, mosogatókefe, mosható törlőkendő mind jöhetnek! Régi ágynemű darabokra felvágva pedig konyharuhának is megteszi.
  • pexels-karolina-grabowska-4210315.jpgHa beülsz egy italra, szólj, hogy nem kérsz műanyag szívószálat! Ha mégis szeretsz szívószállal inni, üveg és fém verziókat is sok helyen lehet már kapni.
  • Az elviteles kávét kérd saját bögrébe! Nagyon szép bambusz és üveg utazóbögréket találhatsz már a kávézókban is.
  • A betétet, tampont váltsd ki intimkehellyel vagy mosható betéttel! Hosszú távon a pénztárcád, az egészséged és a Föld is jobban jár.

Ha egy-egy témában még több információra, tippre, segítségre van szükséged, Zöldülj otthon! sorozatunk korábbi részeiben olvashatsz környezettudatos takarításról, szépségápolásról és öltözködésről

laundry-4017609_1920.jpg

Használd újra a műanyagot!

Azonban ne érezd magad rosszul, ha nem tudod a műanyagot teljesen elkerülni, nem minden esetben van rá lehetőségünk. Ma már például elképzelhetetlen az, hogy bokáig érő pamut ruhákban strandoljunk. Ilyen esetben azonban támogathatunk olyan márkákat, választhatunk olyan termékeket, amik újrahasznosítással tesznek a környezetért. Például a magyar Philomén vagy az Undersea Wear fürdőruhái újrahasznosított műanyagokból készülnek, de ez csak pár példa a sok törekvés közül.

Otthon is nyílik lehetőségünk rá, hogy a műanyaggal spóroljunk vagy használat után más célokra, például kukászacskónak felhasználjuk. Gyakran eszembe jut, hogy dédanyám felcsíkozta a műanyag zacskókat, amikben a tejet vásárolta, és ülőpárnát horgolt a csíkokból. A műanyagokat lehet gyűlölni, lehet szeretni, de a legfontosabb, hogy tudatosan használjuk őket, és legyünk tisztába azzal, hogy a mindennapokban döntéseinkkel mit támogatunk.

Képek: Pexels.com

Gyűlölöm és szeretem - Mit fontos tudni a műanyagokról? Tovább
Elefánt trágyából füzet vagy könyv

Elefánt trágyából füzet vagy könyv

Mit jelent a fenntartható fejlődés az elefántok szemszögéből?

pic1.jpg

Egy kifejlett ceyloni elefánt naponta akár 16-18-szor is ürít a hátsó felén keresztül, ami nagyjából 200 kg-nyi trágyát jelent. A cikkben bemutatjuk neked a Srí Lankán működő, Eco Maximust, ahol ezt a haszontalannak tűnő erőforrást mind felhasználják, hogy könyvek, füzetek és egyéb papírból készült termékek formájában élesszék újra.

Írta: Belayane Najoua

Azt hiszem manapság bátran mondhatjuk, hogy az alternatívák világában élünk. Tücsökből lisztet őrlünk, kukoricából bioüzemanyagot gyártunk, tésztából pedig szívószálat készítünk, hogy óvjuk, védjük a bolygót, ahol rajtunk, embereken kívül, még több száz millió csodás faj él. Nos ezek tudatában mi lenne, ha azt mondanám nektek, hogy a Föld egy távoli kis szigetén, Srí Lankán egyetlen fa kivágása nélkül, az elefántok ürülékéből füzeteket, képeslapokat, könyveket állítanak elő?

A Sri Lanka, az elefántok földje című dokumentumfilmben azt mutatják be, hogy az elefántok milyen erősen tudnak kötődni ahhoz a környezethez, ahol megszülettek, ahol felnőttek, és ahol az egész addigi életüket leélték. Ha az ember kvázi kitelepíti őket, mert más profitáló célra akarja felhasználni a lakóhelyüket, az elefántok minden áron megpróbálnak visszajutni az otthonukhoz. Van akiknek sikerül, és van akiknek az életébe kerül. A kérdést, hogy miként lehetne megmenteni ezeket az állatokat az öldökléstől, a kerítés mögé zárástól és a porondra ültetéstől, a srí lankai Thusita Ranasinghe, az Eco Maximus alapítója válaszolta meg. (https://ecomaximus.com)

“Mi lenne, ha a világ egyik legtaszítóbbnak és leghaszontalanabbnak tűnő anyagából egy nemzetközi vállalatot építenék föl?” - kérdezte magától 1997-ben a ma már világszinten elismert organikus vállalat irányítója. Cége az elmúlt években megkapta a BBC World Challenge and Sustainable Entrepreneurship és Green Business Leader for Socially Just and Ecologically Sustainable Economy díjakat is. 

Hogyan zajlik az eljárás?

Hihetetlen ötlet nemde? Pedig igaz. Ráadásul az eljárás nem egy hiperfejlett 21. századi technológiának köszönhető, hanem jóval inkább a kitartásnak és a vágynak, hogy a sokak által szeretett, bár kevesek által védett elefántok ne kerüljenek a kihalás szélére. Emellett a gazdasági erőforrást nyújtó elefánt trágya felhasználása során egyetlen fának sem esik bántódása. 

De mennyire nevezhetjük a trágyát gazdasági erőforrásnak? Azt tudtad, hogy egy elefánt naponta akár 300 kg táplálékot is meg tud enni, amiből nagyjából 200 kg-nyi trágya lesz? (forrás )

A 200 kilogrammnyi erőforrást:

  1. összegyűjtik
  2. megszárítják
  3. megtisztítják
  4. újra megszárítják
  5. összetömörítik
  6. kisimítják 
  7. felvágják
  8. megszínezik

és végül, de nem utolsó sorban, a piacra viszik.

Erről a folyamatról itt láthatsz egy mindössze egy perces videót: https://www.youtube.com/watch?v=7LhJj87k1ME

Na de mégis! A füzet, amit vásárolok, hogyan nem lesz szagos?

pic4.jpg

Miután túltettük magunkat a sokkon, hogy trágyából is lehet papírt gyártani, az első kérdés, ami felmerül bennünk, hogy az elefánt trágyából készült papírnak milyen szaga, jobb esetben illata lesz. Az alapító Ranasinghe a már megszokott kérdésre egy interjúban eképpen válaszolt:

“A papír teljesen szagtalanul kerül az üzletek polcaira, ami a 10 napos eljárásnak köszönhető, kezdve a szárítással és az alapos tisztítással. Ezek után a papírnak még nagyjából 9 hónapot kell állnia, hogy megfelelő textúrájú és semleges illatú legyen.” 

Tehát mikor bemegyünk a boltba, már csak a színes, szagtalan, organikus papírt látjuk, ami, mint egy jó sajt, akár több mint 9 hónapon át érlelődött.

Jó, de a papír újrahasznosítható. Akkor meg minek trágyából készíteni?

pic2.jpg

A suliban (főleg az általános iskolás és a gimis évekre gondolok) minden év végén rengeteg papírt dobtam ki a szelektívbe a füzeteknek és könyveknek köszönhetően -  az előállításuk valószínűleg jó pár fa vesztét okozta. Még akkor is ha a szelektív hulladékokba dobtam, és újra fel is használták őket, ki kellett vágni értük a fákat, amik most vígan termelhetnék az oxigént ahelyett, hogy egy füzet lapjain néznének vissza ránk. Ez mindig rossz érzéssel töltött el, bár így visszagondolva akkor nem is sejtettem, hogy milyen mértékű irtásról van szó.

Egy 2013-as kutatás szerint a Föld erdejének közel 50%-át már kivágtuk, és az ipari célokra szánt erdők 42%-át már felhasználtuk. (forrás). Mivel a papírgyártás környezeti hatásai egyre jobban előtérbe kerülnek, már nemcsak a vállalatok próbálnak meg új, kevésbé káros módszereket kifejleszteni, hanem mi, “kis emberek” is egyre többen hajlandóak vagyunk a fogyasztási szokásainkon változtatni. Sajnos a papír előállításából fakadó környezeti költségek (víz és fosszilis energia felhasználása) még ezek ellenére is csak kis arányban csökkennek. Ezzel szemben, ha visszatérünk Sri Lankába az Eco Maximus gyárába, ahol a helyi lakosok lépésről lépésre, minimális szennyvíz és ipari hulladék keletkezésével, fairtás nélkül dolgozzák fel az elefántok trágyáját, hogy később dizájnos termékeket készítsenek belőlük, rájövünk, hogy jobb egy olyan terméket megvenni, amiben nem történt környezeti pusztítás, mint megpróbálni újraéleszteni egy már kiirtott területet. 

Miért éri meg Eco Maximus terméket gyártani és vásárolni?

Az alcímben megfogalmazott kérdést akár általánosságban is feltehetjük: Miért éri meg egy környezetkímélő terméket előállítani és megvásárolni? Megállapíthatjuk, hogy a legtöbb környezetkímélő termék esetén a profit jóval alacsonyabb (forrás) mint a kevésbé környezetkímélő megfelelőjénél, és ugyanez igaz a vásárló szempontjából is. Az organikus és fenntartható gazdálkodásból származó termékek sokszor kétszer, akár háromszor is többe kerülnek, mint a “normális, hétköznapi” készítmények. Úgy hiszem, hogy ebben a döntésben tovább kell lendülnünk a gazdasági profit fontosságán, és egy másik, sokkal fontosabb hozzáadott értéket kell figyelembe vennünk, amit az Eco Maximus alapítója, Ranashinge így fogalmazott meg egy 2007-es interjúban:

“A profit az elefánt trágyából készült papír előállításánál nagyon alacsony, de nem is ez a lényeg. A cél, hogy a megmentett életek értékét hozzáadjuk minden egyes termékhez, amit a vásárlóinknak kínálunk.” - Azaz hogy meghódítsanak egy piacot anélkül, hogy leigáznának akár egyetlen élőlényt is.

Néha a legabszurdabb ötletek, amikről azt hisszük, hogy lehetetlenek tudnak egyszerre életet menteni, fenntartható fejlődést biztosítani és profitot előállítani. Nem kell hozzájuk más, csak kitartás, szorgalom és egy kis tudatosság, hogy együtt élhetőbbé, fenntarthatóbbá és önzetlenebbé tegyük ezt a csodás bolygót.

pic3.jpg

Nézz bele egy elefánt szemébe,

És tekints egészen a lelkébe, 

Azt a pillanatot soha ne felejtsd,

Hiszen egy elefánt soha nem felejt.

Képek forrása: Pixabay

Elefánt trágyából füzet vagy könyv Tovább
Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges!

Zöldülj otthon! 3. rész

photo-of-woman-near-clothes-374677.jpg

Ugyanazokat a ruhadarabokat látod nap mint nap a boltokban? Úgy érzed, néha már belefulladsz a ruhákba, mégsem tölt el jó érzéssel? Szeretnél lépéseket tenni a tudatosabb, zöldebb életmód felé? Mi is végigjártuk ezt a folyamatot, ezért összegyűjtöttük a tapasztalatainkat, hogy inspiráljunk és segítsünk kiigazodni a turkáló - vintage - designer háromszögben.

Írta: Taxner Tünde, Sipos Sára

 

Zöldülj otthon sorozatunk harmadik részében bevezetünk titeket a környezettudatos ruhavásárlás alapjaiba. Lesz szó a fast fashion káros hatásairól, turkálókról, inspirációról, alternatív lehetőségekről. Tartsatok velünk, tegyünk egy lépést a fenntarthatóság felé az öltözködés, a divat terén is!

Sorozatunk első részét a környezetkímélő takarításról ezen a linken, második részét pedig, ami a fenntartható szépségápolásról szól, itt olvashatjátok.

clothes-drying-on-rope-with-clothespins-in-garden-4495705.jpgTudtad, hogy….

  • ... a divatipar az olajipar után a második legszennyezőbb iparág? Évente 1,2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki, és a műanyagszennyezésben is élen jár.
  • … az olcsó fast fashion ruhákat a fejlődő országokban gyártják, ahol olcsó a munkaerő? Ezekben az országokban a munkavállalók jogai sokszor sérülnek. Bérük gyakran a létminimumnál is kevesebb, a munkakörülmények pedig embertelenek. Ez több 10 millió embert érint; 80-85 százalékban nőket, de a gyermekmunka is nagyon gyakori.

  • … a ruhák anyagai rengeteg kémiai anyagot tartalmaznak? Ráadásul az előállításukhoz nagyon sok vizet használnak fel.

  • … évente közel 100 millió tonnányi ruha végzi szemétként? Ezeket gyakran a nagy fast fashion cégek elégetik, ami hatalmas mértékű környezetterheléssel jár. Átlagosan 12 évig tartana újrahasznosítani annyi ruhát, amit a divatipar 48 óra alatt gyárt.

 

Kincsvadászat a turkálókban

A környezetet kevésbé terhelő ruhatár felépítésére a legkézenfekvőbb megoldás egy turkáló meglátogatása. Válogassuk meg, hogy milyen boltba megyünk, hiszen turi és turi között is van különbség. Budapesten lépten-nyomon angol használtruha boltokba és kisebb-nagyobb turkálókba botlunk, azonban érdemes körültekintően választani, hova megyünk be. Bár biztosan a legátlagosabb turiban is lehet kincsekre bukkanni, a boltok minőségében nagy különbségek vannak. 

img_20200526_184933-01.jpegEleinte mindenki ódzkodik már csak attól is, hogy bemenjen, és ennyi ruhát megtapogasson. Ennek általában egy rendkívül feltűnő oka lehet: a szag. Érdemes olyan turkálót választani, ahol rendben tartják a ruhákat, nincs kellemetlen szag vagy teljes fejetlenség az üzletben. Természetesen nem fontos, hogy mindent színek vagy ruhatípusok alapján találjunk meg, hiszen ez adja a turizás izgalmas, kincskereséshez hasonló élményét, de egy rendezett üzletben sokkal jobb élmény lesz a vásárlás, és nagyobb eséllyel találunk valamit. Fontos kritérium lehet, hogy a ruhák ne halomban legyenek, hanem vállfákon. Ezek az egyszerű szempontok már biztosan segíteni fognak abban, hogy a turizás jó élmény legyen. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

A bolt kiválasztásában az árkategória is irányadó lehet. Általában a drágább turik rendezettebbek, stílusosabbak, a ruhák jobb minőségűek, és a szaguk sem csapja meg az orrunkat. De a turizásban pont az az izgalmas, hogy ezek az ökölszabályok bármikor megdőlhetnek, és nagyon olcsón is tartós, különleges és szép darabokra bukkanhatunk. Érdemes kihasználni a turkálók akcióit, de sok helyen van 500, 350 vagy 200 forintos nap is.

woman-wearing-white-long-sleeved-shirt-with-scarf-standing-374679.jpgA turizás akár időutazás is lehet: egy-egy bolt a nagymamáink korába repíthet vissza. Ezt segítik a tematikus turkálók is. Legjobb példák erre a vintage stílusú turik, amikből Budapesten és vidéken is találunk már néhányat. A turizás azonban nem csak használtruha üzletekben lehetséges. Keress gardróbvásárokat, lakásturikat vagy adományboltokat; itt is fillérekért lehet kincseket találni. Sőt, meglepő, de még online turik is vannak!

Meg kell jegyeznünk, hogy a turizás sem minden esetben fenntartható. A turiban vásárlás is csak akkor nem lesz környezetterhelő, ha tudatosan csinálod. Ugyan olcsóbb, de ebből sem szabad feleslegesen felhalmozni, mert a végén ugyanúgy szemétté válik. A turkálókban is igyekezz végiggondolni, hogy valóban szükséged van-e az adott darabra, fogod-e hordani, illetve illik-e a meglévő ruháidhoz! 

 

Több mint turi, kevesebb mint designer

white-textile-on-white-textile-4659809.jpgHa a turikhoz nem fűlik a fogad, igazi régiségeket keresel vagy akár designer darabokat olcsóbban, akkor az egyedi használtruha boltokat ajánljuk. A paletta széles, jellemzőek a tematikus, például vintage boltok is. Ami azonban közös bennük, hogy a ruhákat egyenként szerzik be, válogatják össze, javítják, tisztítják, míg végül egy nagyon jó hangulatú, szépen berendezett boltba vagy showroomba kerülnek.

Ezek a boltok hangulat és árfekvés szempontjából is eltérnek a turkálóktól. A plusz gondoskodás miatt, amit a ruhák kapnak, az áruk magasabb, azonban a minőség, az egyediség, az állapot és a környezet miatt ez érthető is.  Bár drágább darabokat találunk náluk, ezek egyediek, gyönyörűek, ritkák, és gyakran találunk a címkék között luxusmárkákat vagy magyar designereket is.

Ha érdekelnek az egyedi, befektetés jellegű darabok, régiségre vagy megfizethető designer ruhára pályázol, akkor nézz körül a Nimfa, a Vintagetreats, a Recycled fashion store vagy a Ludovika oldalán, közülük többnek boltja is van.

 

Befektetés a javából - designer ruhák

Magyar tervezőktől vásárolni több szempontból is kifizetődő, ráadásul a környezetet is kevésbé terheli. Nemcsak egy designer álmát segíted megvalósítani, hanem magyar vállalkozásokat támogatsz és nem a fast fashion márkákat. Ráadásul egyre több vállalkozó tudatosan figyel a fenntartható működésre és gyártásra egyaránt. A magyar designer márkák biztosan sokkal kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, az anyagok ellenőrzött forrásból származnak, a munkavállalóik pedig rendes körülmények között dolgoznak. Mi nem tudnánk egy kedvenc márkát választani, de nézelődj, olvass utánuk, hiszen mindegyik mögött áll egy filozófia, érzés vagy koncepció, mely unikummá teszi.

person-in-black-and-gray-long-sleeve-shirt-holding-brown-4621569.jpgViszont igaz: tervezőktől vásárolni drága mulatság. De ezen okból kifolyólag megtanít arra, hogy megelégedj kevesebb ruhával, és a minőséget, a szabást, a tervezést részesítsd előnyben a mennyiséggel szemben. A ruhák maradandók, egyediek, inkább befektetésként érdemes rájuk gondolni. A designer kategórián belül is vannak árkülönbségek, nem kell rögtön csilliárdokra gondolni, valamint érdemes nagyon figyelni minden évszakban az akciókat is.

Ha érdekel egy kis magyar márka élete, a vállalkozás háttere és érzelmi élete, olvasd el Cselényi Eszterrel, a Celeni márka alapítójával készült interjúnkat!

Alternatív lehetőségek

A hagyományos vásárlási lehetőségeken túl az internet rengeteg más megoldást is kínál. Vatera, Gardróbcsere vagy Facebook Marketplace, hogy a megszámlálhatatlan ruhás Facebook-csoport ne is említsük. A csoportok neve segíthet eligazodni, hogy a te stílusodnak megfelelő ruhák cserélnek-e ott gazdát, és konkrét márkáknak is vannak használtruhás csoportjai. 

img_4206-min.JPGA vásárláson kívül azonban számos egyéb lehetőségünk is van. Szervezhetünk a barátnőinkkel közös szelektálást és ruhacserét, de akár családon belül is rotálhatjuk a ruhákat. Jól bevált technika olyan családtagnak adni a saját megunt, kihízott vagy kifogyott ruháinkat, akinek nagyjából hozzánk hasonló a testalkata és az ízlése. Érdemes meghatározott időközönként átválogatni a gardróbunkat, hogy a felesleges daraboktól megszabaduljunk, és átláthatóbbá tegyük, erre jó apropót nyújt az évszakok változása. A kiszelektált ruhákat pedig jótékony célokra is fel lehet ajánlani. De figyeljünk, hogy csak azokat a jó minőségű darabokat adományozzuk el, amiket valóban érdemes még hosszabb ideig hordani. (Kép: Veress Luca @greenmilla_)

2020. július 4.

Képek: Pexels.com, Veress Luca (@greenmilla_)

Egyediség és tudatosság kevesebb pénzből? Lehetséges! Tovább
,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész)

nevtelen_terv_23.png

Az ökológiai közgazdaságtan - ami az utóbbi időben egyre népszerűbbé válik a közgazdászok körében - alternatívát kínál a jelenlegi gazdasági rendszerre. Mi az irányzat háttere, és hogyan érdemes tanítani? Dr. Köves Alexandrával, a Corvinus Egyetem adjunktusával, ökológiai közgazdásszal beszélgettünk. Kétrészes anyagunk második részét olvashatjátok.

Írta: Sipos Sára

f61782c1b5ae2c2db55842cd1cfa839acebde30a.jpgMilyen fenntartható alternatívái lehetnek a jelen fogyasztásra és növekedésre épülő gazdasági működésnek - többek között ilyen kérdésekre keresi a válaszokat dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapest Corvinus Egyetem adjunktusa, a Zöld Egyenlőség podcast szerkesztő-műsorvezetője, a Nemnövekedés Mozgalom tagja. 

A Zöld Egyenlőség podcast-ed első részének címe: megkérdőjelezni a megkérdőjelezhetetlent. A legtöbben felteszünk magunknak fontos kérdéseket a társadalommal kapcsolatban, de nem válaszolunk rájuk, mert mindig könnyebb azt a szemléletmódot követni, ami körülvesz.

Vagy amit az egyetemen tanítunk nektek.

Pontosan. Mivel nem hallunk eleget a fenntarthatóságról, nem tudjuk, mit és hogyan kellene csinálni. Pedig mi lennénk a jövő generációja. Szerinted milyen a hozzáállás a témához?

ecology_masolata.pngAz első kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy az egyetem a munkaerőpiacra készít fel vagy az érett, kritikai gondolkodásra? A kettő nincs mindig harmóniában. Főleg mikor az ökológiai közgazdaságtanban arról beszélünk, hogy gyökerestől kellene megkérdőjelezni a jelenlegi gazdasági működést, logikát. Róka fogta csuka a helyzet: ha a munkaerőpiacra készítünk fel benneteket, akkor a jelenlegi működést kell megértenetek. Ezért az alternatív ötletekről sokak fejében az alakul ki, hogy minek tanítani, ha nem így működik a világ. Ugyanakkor a világ gyorsan változik. (kép: canva.com)

ressely-e2-min.jpgMásrészt egy egyetemnek morális felelőssége van abban, hogy úgy ad-e át alapvetéseket – mert azok erősen élnek bennünk -, hogy azok mögött sosincs kérdőjel. Ha nincs, akkor a világhoz idomultok, a világ pedig hozzátok: önmegerősítő hatásmechanizmus lesz belőle. A kritikai gondolkodásnak meg kell jelennie. Megmutatjuk a diákoknak, hogy működik a világ, majd elmondjuk, hogy milyen alternatívák lehetnek, vagy mivel lehet vitatkozni. (fotó: Ressely Kinga)

A másik kérdés a felelősség. Ritkán tesszük fel magunknak a kérdést, hogy egy üzleti oktatással foglalkozó felsőoktatási intézménynek mekkora szerepe van abban, hogy később hogyan működik a gazdaság. A felelősségünkkel nem vagyunk teljesen tisztában, nem reflektálunk rá.

Azt gondoljuk, hogy a közgazdaságtan értéksemleges, holott minden, csak nem az. Értéktelített témákról beszélünk, mégis azt gondoljuk, függvényekkel matematizálni tudjuk a társadalomtudományt. Pedig a függvények mögött hús-vér emberek vannak.

Említetted a társadalomtudományt. Gyakran felmerül bennünk, diákokban, hogy mit és miért tanulunk, kinek tudunk vele segíteni. A kérdésekhez megválaszolásához társadalomtudományra, filozófiára is szükségünk lenne.

Nem lehet megérteni a gazdaság működését szociológia, a tudományt vagy az értékválasztásokat filozófia nélkül.

ecology_masolata_1.png

(kép: canva.com)

A félév során a Korszakos Könyvek Program keretein belül többek között Adam Smith, Max Weber, Jeremy Bentham írásait olvastuk. Gyakran nem is azt tanuljuk róluk, amit valójában mondtak.

Alapszinten is mindenkinek találkoznia kellene a jelenlegi domináns gazdasági megközelítések morálfilozófiai irányzataival. Tanulni kellene azokról, akiket említettél, és másokról is. Mesterszinten már több szó esik róluk.

Max Weber írt arról, hogy a gazdaság a társadalomtudományon belül helyezkedik el, a kettő egymásba ágyazódik. Hiányoljuk, hogy ez a gazdasági képzés során nem derül ki.

Kollégákkal és hallgatókkal is szoktunk erről beszélgetni. Hiányzik az az önreflexió, hogy ha a Corvinusra már eljutottam, akkor nagyon kiváltságos közegből jövök. Adjunk hálát ezért a kiváltságért, de tudatosítsuk, hogy ez felelősséggel jár.

Mások is vannak a világon, akikre kőkemény hatással van az a gazdaság, amit csinálunk vagy csinálni fogunk. Ennek az önreflexiónak minden szakon meg kellene történnie.

Látsz változást az intézményen belül?

Igen, abszolút. Egyik példa a Science Shop, melyen keresztül a hallgatók különböző projekteken dolgoznak civil szervezetekkel. Az egyik alapvető probléma az értéksemlegesség mellett, hogy a vállalatokra is önálló, egy célra felépített entitásként gondolunk. Pedig a vállalatok önmagukban nem léteznek. Befolyásolják az életünket, mindenkiét; társadalmi képződmények. Elvileg azért jönnek létre, hogy emberi szükségleteket elégítsenek ki, nem a haszonmaximalizálásért.

Találunk olyan tantárgyakat is, melyek alternatív gazdasági rendszerekről szólnak. Érdeklik ezek a diákokat?

Amikor az alternatív gondolatokat megosztom a hallgatókkal, őszinte csillogást látok sokak szemében. Érdekli őket, de 20-22 évesen még mások a prioritások, nem akarja mindenki megmenteni a világot. De figyelnek, ha a megszokottól eltérő gondolatokkal találkoznak. Tavasszal a Közgazdászok a közpolitikában szervezet vitát szervezett a nemnövekedésről. Este volt a beszélgetés, de nagyon sokan eljöttek, alig fértek el a teremben. Szervezünk kurzusokat is a témában, és habár még gyerekcipőben járunk, a diákok szeretik őket.

img_0291-min.JPG

Fotó: Szép Zsóka

Az ökológiai közgazdaságtan egyik alapvetése, hogy a jelenlegi emberképet kell megváltoztatni. A homo oeconomicust nehéz feladni, pedig ez lenne az első lépés.

Teljesen egyetértek. Az emberi tulajdonságok lecsupaszítása azért is veszélyes, mert az elmélet önerősítő folyamatba sodor. Azt állítjuk az emberről, hogy önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionális. Erre az emberképre gazdasági elméleteket építünk, ezek alapján műveljük a gazdaságpolitikát, állítunk fel pénzügyi rendszereket. Erre a logikára építve hozzuk meg a politikai döntéseket. A paradigma alapján jönnek létre az intézmények, a társadalmi funkciók. Ezek ugyanúgy a logikát erősítik tovább, hiszen az intézményeken belül is – micsoda meglepetés – az önérdekkövetők, haszonmaximalizálók, racionálisak a legsikeresebbek.

ecology_masolata_2.pngEzek után nehéz meggyőzni az embereket, hogy lehetne jobban, igazságosabban, fenntarthatóbban élni, és ez nem járna lemondással. Azt válaszolják, ne tegyünk semmit, mert az emberek önzők. A viselkedés és a paradigma egymást erősítik. Pedig az emberek nem ilyenek; van bennük önzőség, ahogy együttműködési készség is. Ha az utóbbi nem lenne, most nem egy majd 8 milliárdos világban élnénk, miközben kipusztítjuk a Földet magunk alatt. Mert ezt nem az önzőségünkkel értük el, hanem az együttműködési képességünkkel. Ezt a tulajdonságot pedig a koronavírus alatt is felismerhettük. Ha az ember homo oeconomicus lenne, akkor az ápolók, az óvónők vagy szállítók nem dolgoznának értünk, az emberek pedig nem tapsolnának vagy köszönnék meg nekik. (kép: canva.com)

Az emberkép utáni következő lépés a munka eszméjének átalakulása lenne. A munkára jelenleg a jólét, és nem a jóllét eszközeként tekintünk, amit a kapitalizmus gyökerei miatt nehéz módosítani. Pedig igazából mindenkinek olyan munkára van igénye, amit szeret, amit hivatásként él meg.

Hogyne lenne rá igényük. Látható, hogy már a koronavírus alatt is változott a munkáról való gondolkodásunk. Sokan megkérdőjelezték, hogy a munka csupán egy 8-tól 4-ig tartó mókuskerék lenne. De a munka mennyiségéről és értékeléséről is más a vélekedés. Hirtelen a piac által nem értékelt munkákat is értékeljük.

Mert a piac valóban nem értékeli az ápolót, a tanárt, a sofőrt, az ételkihordót vagy a kukásembert, de mi hirtelen rájöttünk, hogy az életünkhöz való hozzáadott értékük felbecsülhetetlen.

Feltesszük magunknak a kérdést, hogy van-e értelme tovább tolni a fogyasztói társadalom szekerét. Mit fogunk felelni a gyerekeinknek 20 év múlva arra a kérdésre, hogy mit tettünk, mikor a tudósok már mind arról beszéltek, hogy nem így kellene élni?

ecology_masolata_3.png

(kép: canva.com)

Érzékelni kell a környezet adta lehetőségeket. Még ha az nem is mindig olyan, mint amit elképzeltünk.

Igen, a változás meglepően sok helyről jöhet. De sosem szabad lebecsülni az emberi beavatkozás fontosságát, az egyéni tragédiákat. Ezeket mi okozzuk azzal, hogy ilyen társadalmakban élünk, mint most. Ugyanakkor, az emberek zsigerileg elutasítják a változást.

Csak akkor történik valami radikális, ha már nem lehet félresöpörni a következményeket. Ilyenkor teljes odaadással a változás felé kell fordulni.

,,A függvények mögött hús-vér emberek vannak” - Interjú Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal (II. rész) Tovább
Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel!

Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel!

Zöldülj otthon! 2. rész

img_2257-min.JPGHulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. A sorozat második részében a fürdőszobán és a szépségápoláson kalauzolunk végig benneteket bevált receptekkel és tanácsokkal.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Kozmetikumok terén könnyű elcsábulni - tapasztalatból tudjuk. Szépségápolási termékeket az egyik legkönnyebb felhalmozni: nem túl nagyok, elférnek még a fürdőben, és úgy érezzük, mindig ki kell próbálni valami újat. Földünk viszont hamar kárát látja a jelentéktelennek tűnő szenvedélynek, hiszen a legtöbb termék tele van kémiai anyagokkal, és előszeretettel csomagolják őket műanyagba. Szerencsére van megoldás!

A tudatos és hulladékmentes életmód pedig amellett, hogy védi a Földet, minimalizmust is jelent, ami egyenes út a rendezett fürdőszobához.

Ha érdekelnek a zöld nagytakarítás fortélyai és receptjei is, olvasd el cikksorozatunk első részét is!

img_2231-min.JPGMielőtt azonban kidobnád a jelenlegi termékeket, fontos tudni, hogy a legjobb megoldás mindig az, ha előbb elhasználod őket. Utólag ne legyen lelkifurdalásod azért, amit már korábban megvettél, de igyekezz, hogy a jelenlegi döntéseid tudatosak legyenek. Ha pedig még nincs lehetőséged, időd vagy bátorságod saját magad készíteni a kozmetikumokat, akkor a vásárlásoddal támogass olyan márkákat, termékeket, melyek nem károsítják a környezetet. Ha mélyebben érdekel a téma, és további tippekre vágysz, olvasd el a Hulladékmentes.hu cikkét is a hulladékmentes fürdőszobáról!

 

Kedvenc alapvető receptjeink

Ha van kedved otthon kotyvasztani, akkor máris kezdheted! Házi szappanfőzésbe most nem vágunk bele, de ezek az egyszerűbb receptek valóban beépíthetők a mindennapi rutinba, és jól bevált alternatívák a vásárolt termékekre.

img_2650-min.JPGFogkrém:

  • Keress otthon egy kiürült fém vagy műanyag tartót.
  • Szódabikarbónát és kókuszolajat 3:1 arányban keverd össze.
  • Ízlés szerint illóolajat is adhatsz hozzá, akár többet is összekeverhetsz, de vigyázz, hogy mindig csak pár csepp kerüljön bele, nehogy nagyon intenzív íze legyen. A menta mindig jó ötlet egy fogkrémbe.
  • Ha jobban szereted a dörzsölős érzést, és kevésbé a folyós fogkrémeket, fogport is adhatsz hozzá.
  • Keverj össze jól minden összetevőt. Elkészítés után pár napig hagyd állni a hűtőben.
  • A kókuszolaj olvadékonysága miatt 24 fok felett érdemes hűtőben tartani a fogkrémet.

 

Dezodor: 

A dezodor elkészítése otthon már nehezebb feladat. Ha nem mertek nekiállni, akkor keressetek fémdobozban kapható, természetes anyagokból készült változatot a boltokban. Figyeljetek rá, hogy alumínium mentes legyen, ez a bőrnek és a szervezetnek is jobb. Mi a krémdezodort ajánljuk, hiszen hosszú távon az semlegesíti legjobban a szagokat.

img_2646-min.JPG

Ha mégis kísérleteznél saját készítésű dezodorral, akkor a következőt ajánljuk (Videós segítség):

  • 40 g fehér viaszt (cera alba) és 100 g kókuszvajat olvassz fel forró vízfürdőben, közben egy pálcával kevergetheted is.
  • Egy külön tálkában keverj össze 100 g keményítőt (kukorica, étkezési stb. mind megteszi) és 50 g szódabikarbónát.
  • Egy tégelybe - melyben a dezodor lesz - cseppents 30 csepp illóolajat. Az illat rád van bízva, és akár  több fajtát is keverhetsz, például lenolajat vagy propoliszt is.
  • Egy botmixerrel keverd bele a por állagú hozzávalókat az olvadt masszába.
  • Töltsd az elkevert masszát a tégelybe, majd keverd össze az illóolajjal. Ha bármelyik lépés során megdermed a dezodor, tedd vissza a melegvizes fürdőbe.
  • Végül zárd le a tégelyt, és tedd hűtőbe, míg megdermed.

Szúnyogriasztó:

  • Egy - lehetőség szerint újrahasznosított - sprays üvegbe készítsd el.
  • Összetevők: kevés gyógyszertári alkohol, víz, geránium olaj, indiai citromfű olaj
  • Gyógyszertári alkohollal és vízzel keverd össze az illóolajokat. Intenzív illata lesz, amit a szúnyogok valóban nem szeretnek, mégis ez egy teljesen természetes riasztószer, ezért nem árthat sem a bőrnek, sem a légutaknak.

 

Bőrápolás természetesen

img_2222-min.JPGA bőrápolás alapjait a táplálkozás jelenti. A tudatos, egészséges táplálkozás kulcs a szép bőrhöz is. Ha megfigyeljuk, melyik étel hogyan hat a bőrünkre - például pattanások, kiütések, zsírosság vagy épp szárazság formájában -, akkor csökkentsük vagy kerüljük a fogyasztásukat. Az alkoholfogyasztás csökkentése vagy elhagyása szintén gyakran jelent megoldást a bőrproblémákra. Bár egy pohár bortól még szebbek is lehetünk néha! :)

Az arcbőrünk kényes, így figyeljünk, mit kenünk rá. Ha a természet segítségét kérjük, abból gond nem lehet. Ápolónak használhatunk kókuszzsírt vagy sheavaj és kenderolaj keverékét is. A gyógynövényekhez szintén nyúlhatunk, ismerjük az aloe vera, a levendula, a teafa, a körömvirág vagy a rózsavíz hatékonyságát. Bioboltokban rengeteg féle gyógynövényes teát is találunk; ezeket nem csak meginni lehet, hanem akár arcgőzölésre is alkalmazhatók. Sminklemosáshoz pedig micellás víz helyett alkalmazhatunk hidegen sajtolt olajakat, például szőlőmag- vagy jojobaolajat. Az egyszer használatos vattakorongok helyettesítésére kaphatók mosható arctisztító párnák, vagy akár ezeket is elkészíthetjük otthon.
img_2644-min.JPG

Kedvenc bőrápoló receptjeink

Bőrradír:

  • Ha legközelebb kávét főzöl, a kávézaccot tedd félre a hűtőbe.
  • Fogj egy üres, például lekváros üveget.
  • Tedd bele a kávézaccot, és adj hozzá annyi kókuszolajat, hogy paszta jellegű legyen.
  • Zuhanyzás, fürdés során használd testre a bőrradírt. A kávé energizál, a kókuszolaj pedig hidratál.

Pórustisztító pakolás házilag:

  • Keverj össze alaposan 1 evőkanál natúr joghurtot, 1 evőkanál mézet, másfél evőkanál őrölt zabpelyhet és 1 teáskanál almaecetet. 
  • Vidd fel a pakolást az arcodra, a szemkörnyék kihagyásával, kissé masszírozd is bele. Ha csúszkálna még egy-két percig a bőrödön, nyugodtan igazgasd, utána szépen megszárad.
  • Negyed órán keresztül hagyd száradni, hatni.
  • Végül mosd le langyos vízzel, utána pedig egy gyors hideg vizes öblítés is jót tehet zárásként.
  • A pakolás kissé szárító hatású, utána hidratáló krémet is érdemes használni.

 

Alternatív hajápolás

img_2917-min_1.JPGA sokszor műanyag flakonokban megvásárolható és különböző mesterséges összetevőket tartalmazó samponokat a hulladékmentes életmódra törekvők szeretik természetes alternatívákkal kiváltani. Ilyenek a samponszappan vagy a szilárd sampon, amik ha érdekelnek, ez a cikk segít a választásban. Nagy, nemzetközi márkáknak is vannak már ilyen termékeik, de még jobb, ha magyar vállalkozásokat támogatunk (pl. Manna vagy fleur de lin). Gyakran ezek a samponok annyira jól hatnak, hogy nem is kell külön balzsam utánuk, szóval még gyorsabbá is válik a hajmosás. A nagyon bátrak próbálkozhatnak samponmentes hajmosási módszerekkel is, például almaecetes és szódabikarbónás öblítéssel vagy akár rozslisztes hajmosással is (érdemes megnézni ezt a témába bevezető videót).

Természetesen nem kell egyik pillanatról a másikra felforgatnod az életedet, nagy lépés az is, ha az itt bemutatott környezetvédő alternatívák közül akár csak egyet kipróbálsz vagy megvásárolsz. Sok sikert kívánunk a zöldüléshez, és ha még nem tetted, olvasd el sorozatunk első részét is a környezetbarát nagytakarításról!

 

Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

2020. június 17.

Bánj úgy a Földdel, mint a bőröddel! Tovább
„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük"

Márkaellenesség, megosztó kampányok és a Z generáció

markus-spiske-bjwtn1greqk-unsplash.jpg

A mai fiatalok tényleg jobban kerülik a márkákat, mint a szüleik? Hogyan befolyásolja a Z generáció fogyasztását a klímaszorongás? Márkaellenességről, megosztó kampányokról és a koronavírus fogyasztásra tett hatásairól is kérdeztük Dr. Zsóka Ágnes egyetemi tanárt és Kovács Vajkai Éva doktorjelöltet, akik a Vezetéstudomány folyóiratban publikálták kutatásuk eredményeit. (borírtókép: Markus Spiske; Unsplash)

Vendégszerző: Kránicz Bence

Mikor vált fontos kutatási területté a márkaellenesség vizsgálata? Milyen társadalmi, gazdasági okok miatt lett releváns ez a kutatási terület?

brand.pngKovács Vajkai Éva: A márkaellenesség nem egyenlő a márkaelkerüléssel, a márkaellenesség szélsőségesebb jelenség, noha a motivációk között azonosíthatók átfedések. A márkaelkerülés fogalma a szakirodalomban először az 1990-es évek elején jelent meg, majd a jelenség vizsgálata 2009-től került ismét előtérbe. A kutatók egy csoportjának nézőpontja szerint tudni azt, hogy a fogyasztók milyen termékeket és márkákat nem vásárolnak és miért, legalább annyira fontos, mint tudni azt, hogy miért döntenek bizonyos termékek és márkák mellett. A fogyasztói magatartással kapcsolatos kutatásokban sokkal elterjedtebb volt az utóbbi kérdés vizsgálata. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: A márkaelkerülés témaköre a fogyasztói társadalom óriási térnyerésének köszönhetően került jobban előtérbe – egyfelől mint a fogyasztásellenesség egyik megjelenési formája, másfelől mint a negatív környezeti és társadalmi hatásokkal járó üzleti gyakorlat elleni lépés. Klasszikusan márkaelkerüléshez vezethet, ha nem vagyunk megelégedve a márkához kötődő tapasztalatainkkal vagy a márka esztétikai megjelenésével, de

ma már legalább ennyire fontos kérdés, tudunk-e azonosulni a márka által közvetített értékekkel, a vállalat imázsával és kommunikációjával, felelősnek és etikusnak tartjuk-e a vállalat tevékenységét.

Amennyiben a válasz nemleges, az mind márkaelkerüléshez vezethet.

Miért merült fel az a hipotézis, hogy a Z generáció mást és másként fogyaszt, mint a szülők generációja? Mennyiben „törvényszerű” ez a fogyasztásbeli különbség a nemzedékek között?

brand_masolata.png

(kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Kutatási tapasztalatok szerint a fiatalabb generációk számára az identitás, az önkifejezés megfelelő módjainak megtalálása központi kérdés, de ugyanígy erősen jellemző a kritikai látásmód, a kapott információk megkérdőjelezése és ellenőrzése, az öntudatos hozzáállás. Emellett a fiatal generációk egy olyan világban nőnek fel, amelyre egyszerre jellemző a korábbi évszázadokban sosem látott mértékű és kiterjedésű fogyasztói kultúra, és másik végletként súlyos társadalmi és környezeti problémák egész sora. Ez a kettősség minden jelenséget sokkal élesebb megvilágításba helyez, arról nem is beszélve, hogy az ökológiai problémák a fiatal generációk egészséges, élhető jövőjét, a társadalmi problémák pedig a társadalmak épségét, békéjét, kohézióját veszélyeztetik.

A fiatal generációk egyre tisztábban látják, mekkora árat kell fizetni a kényelmes fogyasztói létért.

Kovács Vajkai Éva: Támaszkodva a generációelméletekre – azon belül a Z generáció jellemzőire – döntöttünk a Z generáció megvizsgálása mellett. Ők számos területen különböznek a korábbi generációktól, nem csak a fogyasztási szokásaik tekintetében. A márkaelkerülés mögött többféle motiváció húzódhat meg. Törekedtünk arra, hogy azt a generációs csoportot vizsgáljuk, amely esetében valamennyi márkaelkerülési motiváció megfigyelhető, és amely egyben célcsoportja is a kutatás fő fókuszát jelentő fast fashion márkáknak.

Miért a fast fashion márkák elutasítottságát vagy elfogadottságát vizsgálták? Milyen szempontból tekinthető a fast fashion kulcsterületnek ennek a generációnak a fogyasztási szokásaival kapcsolatban? (kép: canva.com)

brand_masolata_masolata.pngKovács Vajkai Éva: A fast fashion márkák melletti fő érv az volt, hogy valamennyi márkaelkerülési főkategória vizsgálható volt az esetükben. Néhány példát hozva: a tapasztalati márkaelkerüléshez szorosan köthető a fast fashion termékekre jellemző minőségi probléma. Tekintve, hogy a ruharadabok alkalmas eszközök a kezünkben, hogy kifejezhessük velük a személyiségünket, így a fast fashion márkák termékei alkalmasak voltak arra, hogy az identitással összefüggő márkaelkerülést is megvizsgálhassuk. A fast fashion márkákhoz számos környezeti és társadalmi probléma kapcsolódik, így a morális márkaelkerülés elemzésére is lehetőségünk nyílt. Ugyanez elmondható a hiány értékű és reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésről is. Ahogy a kutatásban is rámutattunk,

a Z generáció az eddigi generációk közül a leginkább környezettudatos, és a generáció tagjai odafigyelnek arra is, mit viselnek, így rendkívül izgalmas volt betekintést nyerni a Z generáció egy szűkebb rétegének márkaelkerülési magatartásába.

Zsóka Ágnes: A fiatal generáció – még kamaszként – a divathoz kötődően kezd önálló fogyasztói döntéseket hozni; önazonosság-tudatához, csoporthoz tartozásához, saját énjének a világban való elhelyezéséhez ez szükséges. Így mindenképpen találkozik a széles körben elterjedt, megfizethető árú termékeket kínáló fast fashion márkákkal. A termékek minőségére, ár-érték arányára, tartósságára kamaszkorban még nemigen érzékeny ez a csoport, hiszen a termékeket a szülők vásárolják. Fiatal felnőttként átértékelődnek bizonyos kérdések.Nemcsak az ár-érték arány kezd fontos lenni, hanem az áruk tömegtermék jellege is zavaróvá válhat, és a morális, illetve környezetvédelmi kérdések is előtérbe kerülnek.

brand_masolata_masolata_masolata.png

(kép: canva.com)

Ez a szempont felértékelődik a Z generációnál? Lehet azt mondani, hogy történeti összehasonlításban ebben a korcsoportban ma játssza a legnagyobb szerepet a morális döntés a márkaelkerülés okai között?

Kovács Vajkai Éva: Ahogy utaltunk rá, a generációelméletek alapján ez a generáció a leginkább környezettudatos, de a márkaelkerüléssel kapcsolatos szakirodalom kicsit árnyalja a képet: az, hogy melyik márkaelkerülési szempont játszik a leginkább szerepet a márkaelkerülési magatartásban, az országonként és iparáganként is változhat.

Zsóka Ágnes: Mivel a kutatásnak ebben a fázisában kizárólag a Z generációt vizsgáltuk, így egyelőre nem tudunk általános következtetést levonni arról, vajon más korcsoportokkal összehasonlítva ennél a generációnál a legerősebb-e a morális alapú márkaelkerülés. Ennek megítéléséhez további kutatás szükséges.

A kutatás corvinusos diákok kérdőíves megkérdezésével zajlott. Mennyiben reprezentálják ők a Z generációt? Milyen feltevésünk lehet arról, hogyan válaszoltak volna egy vidéki főiskola diákjai?

nevtelen_terv_19.pngKovács Vajkai Éva: A megkérdezett diákok a Z generációnak csak egy szűk szeletét jelentik, a mintánk több szempont alapján sem tekinthető reprezentatívnak. A második kérdésre reflektálva: az alternatívák hiánya szolgálhat a márkaelkerülés korlátjaként. Az olyan városokban, ahol kevesebb a fast fashion termékeket helyettesítő alternatíva, elképzelhető, hogy kevésbé jellemző a fast fashion márkák elkerülése. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Az elérhető alternatívák mellett a pénzügyi lehetőségek is szerepet játszanak a döntésben. A fogyasztói társadalom egyszerre szól a mennyiség és a minőség kérdéséről. Egyesével vizsgálva a ruhadarabokat, az áruk kellően alacsony ahhoz, hogy vonzó legyen, rövid élettartamuk miatt ugyanakkor már középtávon is többet költünk rájuk, mintha kevesebb, de jobb minőségű ruhadarabunk lenne. Ez persze azt is jelentené, hogy ritkábban vásárolunk ruhát… Érdemes megvizsgálni, mennyiben mérlegelik ezeket a szempontokat egy reprezentatív Z generációs csoport tagjai; a vizsgálat valóban csak a corvinusos diákokat érintette.

A minta egyötöde bizonyult márkakerülőnek, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán vásárolnak fast fashion termékeket.

Az ő márkakerülési magatartásuk jellemzőit vizsgáltuk a kutatásban.

Milyen módszerrel elemezték a kérdőívek adatait? Milyen fogyasztói csoportokat tudtak elkülöníteni a válaszok alapján?

Kovács Vajkai Éva: Többféle kvantitatív kutatási módszert is használtunk az elemzés során. Egyfelől multidimenzionális skálázás segítségével vizuálisan bemutattuk, mely márkaelkerülést okozó változók helyezkednek el egymáshoz közel, illetve egymástól távol a válaszadók motivációs struktúrájában.

Zsóka Ágnes: A módszer segített azonosítani azokat a tényezőcsoportokat, amelyekre a válaszadók a márkakerülés során érzékenyek lehetnek. Ilyenek például a társadalmi és környezeti problémákra, az uniformizálásra, a márka által közvetített értékekre, a márka identitás-kifejező képességére, a kommunikációra, az üzleti koncepcióra vagy a kiszolgálás módjára való érzékenység.

Kovács Vajkai Éva: A fogyasztói csoportokat klaszterelemzés segítségével különítettük el. Három klasztert azonosítottunk: a leginkább elkötelezett márkaelkerülőket, az identitásukat féltő márkaelkerülőket, valamint a nem elkötelezett márkaelkerülőket.

A leginkább elkötelezett márkaelkerülők (a válaszadók 43%-a) valamennyi vizsgált márkakerülési szempontra érzékenyek voltak, míg a nem elkötelezett márkaelkerülők (30%) egyik vonatkozásban sem mutattak kirívó érzékenységet.

Az identitásukat leginkább féltő márkaelkerülők (27%) márkaelkerülési magatartásának hátterében elsősorban olyan indokok állnak, amelyek az identitás megfelelő kifejezését akadályozzák – például a termékek tömegáru jellege, az egyéni stílus kifejezhetőségének hiánya, a divat globális uniformizálása, a márkák egymástól való megkülönböztethetetlensége, és így tovább.

Zsóka Ágnes: Érdekes volt megfigyelni a Z generációs mintában, hogy a válaszadók többsége esetében a márkakerülő magatartás egyszerre sok tényező együttes hatására alakul ki és erősödik meg vagy marad alacsony szinten. Ugyanakkor szignifikánsan elkülöníthető egy csoport, amelynek tagjai számára az önazonosság kifejezése kulcsfontosságú, minden más szempontot háttérbe szorítva. A kutatás következő fázisában több generáció márkakerülő magatartását fogjuk megvizsgálni, mert várakozásunk szerint az érzékenységi tényezők eltérő erősséggel hatnak a különböző generációk márkakerülő magatartásában.

Vannak híres esetek, amikor egy promóciós kampány vagy arculati váltás hatására egy márka ismertebbé, népszerűbbé válik – olyasmire gondolok, mint a Nike edzőcipők iránti kereslet megnövekedése a nyolcvanas években, azután, hogy Michael Jordan reklámozni kezdte a cipőket. Vannak-e példák ennek ellenkezőjére, vagyis arra, hogy valamilyen reklám vagy más jellegű vállalati tevékenység hatására egy márka rohamosan veszíteni kezdett a népszerűségéből?

coca-cola-signage-2418480.jpgKovács Vajkai Éva: Találhatunk erre is példát, nem véletlenül jelenik meg a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülés külön kategóriaként a márkaelkerülési magatartásban. A fast fashion márkák eltérően állnak hozzá a reklámhoz: a Zarára például nem jellemző, de a H&M reklámjaiban gyakran köszönnek vissza hírességek. Ez oka lehet a reklámmal kapcsolatos márkaelkerülésnek. Ugyanilyen oknak számíthat, ha a vállalat tabutémához nyúl: A Coca-Cola Love is love kampánya, ahogy követtük a social média felületeken a kampányra érkező válaszokat, megosztó volt: voltak olyan kommentelők, akik kifejezték, hogy pont emiatt a kampány miatt nem fognak soha többé Coca-Colát inni, de voltak olyanok is, akik pont emiatt a kampány miatt köteleződtek el a márka iránt. (kép: Sarah Deal; pexels.com)

Zsóka Ágnes: A ruhaiparral kapcsolatban nagy visszhangot váltott ki, amikor néhány évvel ezelőtt, több egymást követő évben, több ázsiai helyszínen is fény derült számos nagy fast fashion vállalat beszállítókkal és munkavállalókkal, helyi közösséggel és a természettel szembeni lelkiismeretlen, felelőtlen magatartására – elfogadhatatlan munkakörülmények, biztonsági előírások, felháborítóan alacsony bérek, valamint környezetszennyező termelési eljárások, üzleti gyakorlatok formájában.

Az ilyen esetek negatívan befolyásolják a vállalatok hírnevét, erősítik a márkaelkerülésre hajló fogyasztók márkaelkerülési meggyőződését, elindíthatnak márkaelkerülő magatartást az ingadozókban, és – ami pozitív következménye ezeknek a botrányoknak – megfelelő válaszlépéseket kényszerítenek ki a vállalatok részéről.

A társadalom egy része ugyan opportunista magatartást tanúsít, ami azt jelenti, hogy a botrány elülésével a rendszer és a napi rutin visszaáll a szokásos kerékvágásba, ugyanakkor következményként megfigyelhető a jogszabályok szigorodása és jóval  markánsabbá válik az igény a transzparens, ellenőrizhető és számonkérhető üzleti gyakorlatok kialakítására.

Lehet-e feltevéseket megfogalmazni arra vonatkozóan, a koronavírus-járvány milyen irányban befolyásolta ennek a generációnak a fogyasztási stratégiáját?

nevtelen_terv_20.pngKovács Vajkai Éva: A koronavírus miatt kialakult helyzet láthatóan minden generációnak erősen befolyásolta-befolyásolja a fogyasztási stratégiáját – legalábbis átmenetileg. Míg a szóban forgó kutatásban úgy tűnt, hogy a megkérdezettek ritkán vásárolnak ruházati termékeket online, a kialakult helyzetben az online csatornák jelentősége egyértelműen nő, ami kutatási szempontból az online környezethez köthető márkaelkerülés vizsgálatát is indokolttá teszi. (kép: canva.com)

Zsóka Ágnes: Hosszabb távra nézve ugyanakkor még nem látszik, tartósan változnak-e a fogyasztási szokások, mind a fogyasztás mennyiségét, mind a választott márkákat illetően. Az online vásárlási gyakorlatok biztosan a korábbinál nagyobb jelentőséggel fognak bírni, részben azért, mert a helyzet kényszerűségéből adódóan a vonakodók is elkezdték az online csatornákat használni, ebben jártasságot szereznek, bizalmatlanságuk csökken.

Az elmozdulás az erős, megbízható, hiteles márkákra várhatóan kedvező hatást fog gyakorolni, erre érdemes építeni.

 

 

„A fiatal generációk tisztábban látják, mekkora árat kell fizetniük" Tovább
Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás

img_2917-min.JPG

Hulladékmentes életmód, környezetvédelmi mozgalmak és innovatív, zöld márkák - biztosan hallottál már olyanokról, akik egy évben csak egy befőttesüvegnyi szemetet termelnek, vagy csak használt ruhákat vásárolnak. Cikksorozatunkban bevezetünk a környezettudatos életmódba: megmutatjuk az első apró, egyszerű, költséghatékony lépéseket, inspirációt és tanácsokat adunk mindenkinek, akit érdekel a Föld védelme. Ebben az első részben az otthoni zöld megoldásokat foglaltuk össze, hogy hogyan lehet környezettudatosabb háztartást vezetni.

Írták: Sipos Sára és Taxner Tünde / Képek: Veress Luca (@greenmilla_)

Tudatos vásárlás

Ha elhatároztad, hogy megpróbálsz odafigyelni a környezet védelmére, fontos a kicsi, de mégis jelentőségteljes döntések meghozatala. A tudatosság az átgondolt választásokkal kezdődi: mikor jobban figyelünk olyan aspektusokra is, amikre korábban nem fordítottunk energiát. Például vásárláskor az ár és a kialakítás mellett megnézzük azt is, hogy milyen csomagolásban van a termék, mit lehet tudni a márkáról és a gyártási, forgalmazási folyamatokról. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy órákig  tanácstalanul állunk a polcok előtt, de ha szeretnénk változtatni, az első legfontosabb lépcső az odafigyelés útján a tájékozódás.

img_2848-min.JPGA háztartási cikkek sokszor masszív műanyag flakonokban vannak, és vegyszerek, tehát vigyáznunk kell arra, hogyan érintkezünk velük, mennyit és pontosan mire használunk belőlük (hétköznapi mérgeinkről jó összefoglalót találsz ebben a cikkben). Vannak azonban természetes alapanyagokból előállított tisztítószerek is, melyeknek még a csomagolása is lebomló vagy újra felhasználható. Egy egyedülálló magyar innováció eredményeképpen kifejlesztettek már olyan tisztítószereket is, melyeket hulladék újrahasznosítása során állítanak elő. A kutatók rájöttek arra, hogyan lehet a szennyvíztisztítás szükségesen keletkező melléktermékeiből hasznos anyagot, ecetsavat kinyerni, így a szerek hatékonysága vetekszik a mesterséges alapúakkal, mégis bőrbarát, állatbarát és gyerekbarát is (itt olvashatsz vagy ebben a videóban láthatsz többet róla). 

img_2941-min.JPGA termékek csomagolása is fontos szempont, amire a környezettudatos életmód részeként érdemes odafigyelni. Igyekezzünk saját, tartós tárgyakat beszerezni, például kulacsot, bevásárlóhálót vagy anyagzsákokat, használjunk kosarat és újratölthető üvegeket. Az egyszeri nagyobb beruházás hosszú távon megtérülhet, ráadásul így kénytelenek vagyunk előre megtervezni, mit fogunk venni - hiszen be kell hozzá készíteni a tartókat is - ezért talán kevésbé csábulunk el az édességek előtt, és nem veszünk felesleges háztartási termékeket sem. Budapesten több csomagolásmentes bolt található, ahol ecetet, szódabikarbónát és más, tisztításhoz szükséges alapanyagokat akár nagyobb mennyiségben, saját tárolóüvegbe töltve tudunk beszerezni. De mit tudunk kezdeni ezekkel a hétköznapi anyagokkal?

 

Csináld magadnak!

A tudatos vásárlás mellett akár saját magunknak is előállíthatjuk az otthonunk tisztán tartásához szükséges szereket. Pár olyan egyszerű, gyorsan elkészíthető tisztítószer receptjét gyűjtöttük össze nektek, amik akár egyetemista életvitel mellett is beválhatnak.

Ablak, üvegfelületek  

Ablaktisztításhoz, de egyéb üvegfelületekhez is kiváló az ecet. 2 dl csapvizet keverj össze 0,5 dl ecettel (ehhez 10 és 20% ecet is megfelelő), illetve - ha így még zavar a szaga -, opcionálisan pár csepp illóolajat adj hozzá. Ha találsz otthon régebbi, már kifogyott szórófejes üveget, abba töltsd az ablaktisztítót, de akár vehetsz is. A meglévő műanyag üveg ilyen módon való újrahasznosítása is remek lehetőség a környezetterhelés csökkentésére!

  • Először fújd le az üvegfelületet!
  • Menj át rajta egy vizes ronggyal!
  • Végül töröld szárazra tiszta pamut vagy vászon anyaggal!

img_2677-min.JPG

Általános fürdőszobai tisztító

Ezzel a nagyon egyszerű tisztítószerrel a fürdőszoba egészét ki lehet takarítani, mehet belőle a csapokra, WC-re, kádra és csempére is. Keverj össze 2 dl forralt vizet 3 teáskanál citromsavval, töltsd ugyanúgy szórófejes üvegbe. Ha szeretnél, pár csepp illóolajat is adhatsz hozzá. Fújd rá a felületre, hagyd hatni pár percig, a makacs koszt súrold meg egy régi fogkefével vagy szivaccsal. Végül valamilyen törlőronggyal, anyaggal töröld szárazra a felületet. A citromsav oldja a vízkövet is, és jó választás akkor is, ha rosszul vagy az ecetszagtól.

Konyhai zsíroldás

A környezetbarát tűzhelytisztításhoz használhatsz kiszuperált fogkefét, dörzsikefét vagy akár valamilyen puhább anyagot, nehogy összekarcold. Nem lesz másra szükséged a zsírfoltok eltávolítására, csak vízre és szódabikarbónára (a folyamatot képekkel illusztrálva itt is elolvashatod).

  • Úgy keverd össze a szódabikarbónát vízzel, hogy pasztás állagú legyen.
  • Adhatsz hozzá illóolajat a kellemesebb szag kedvéért.
  • Mártsd bele a kefét a keverékbe, és dörzsöld át vele a tűzhelyet.
  • Ha minden szennyeződést eltávolítottál, egy ronggyal gyűjtsd össze a koszt, és tisztítsd meg a felületet vízzel.
  • A csillogás érdekében utólag citromsavval vagy egy félbevágott citrommal is átkenheted a megtisztított területet.

img_2679-min.JPG

Inspiráció

Minden kezdet nehéz - szokták mondani, és nincs ez másként a “zöldülésben” sem. Ha már szemezgetsz az életmódod alakításával, de nehezen teszed meg az első lépéseket ezen az úton, akkor keress inspirációt hozzá! A közösségi média világában sokan foglalkoznak a témával, ha csupán a #zerowaste-re rákeresel, rengeteg szép képet, hasznos bejegyzést találhatsz. Van pár kedvenc hazai oldalunk, akik a tippeken, recepteken túl inspirációt és segítséget is nyújtanak a hétköznapokban. Kövessétek akár Wertán Sára (@aboutahome), Bitay Andi (@andibitay), Kump Edina (@hulladekmentes), Antal Éva (@vaszonzsakoslany) vagy Döbrösi Laura (@dobrosilaurawerk) instagram oldalát, de nekünk nagy favorit a ZeroHero webshopja és magazinja is. 

Szerencsére az ismerősök, barátok között is mindig akadnak elhivatott példaképek, mint például Veress Luca, akit @greenmilla_ néven találtok meg az Instagramon. Luca urbanisztikát tanul Angliában, hobbiként pedig a fenntartható életmódot tűzte zászlajára. A cikkünkben megjelenő képeket is ő készítette, ezúton is köszönjük neki a közreműködést! 

Ha szeretnéd zöldebbé tenni a háztartásod, akkor az egyik legfontosabb, hogy tudatosítsd a kis lépések fontosságát. Nem baj, ha nem sikerül rögtön minden elsőre. Nem kell azonnal az összes tisztítószert kidobni, ha van még az üvegben, előbb használd el őket. Egyszerre elég egy apró dolgon változtatni, ahhoz hozzászokni, ezután jöhet a következő. Jó nézegetni az inspirációs oldalakat, de ne érezd magad rosszul, ha nem tudod egyből az összes tippet és receptet, hiszen valahol el kell kezdeni. Saját tapasztalataink alapján mondhatjuk, hogy mindig könnyebb, ha valakivel együtt tudod elkezdeni a zöldülést. Próbáljátok ki a recepteket közösen, vagy készíts egy adagot a barátaidnak, a családodnak is, hogy egymást segítve induljatok el ezen az úton.

 

2020. május 29.

Zöldülj otthon! 1. rész - Környezettudatos nagytakarítás Tovább
Palackban vesszük, pedig még a csapból is ez folyik... - Tényfeltárás a vízről

Palackban vesszük, pedig még a csapból is ez folyik... - Tényfeltárás a vízről

viz.jpg

A magyar csapvíz általánosan jó minőségűnek mondható, mégis hatalmas a kereslet a palackozott ásványvízre. Sokakban jelen van az aggodalom, hogy a csapvíz talán mégsem elég tiszta, mások azt állítják, nem szeretik az ízét. Elérhető, egészséges – vagy káros és környezetszennyező? Kényelmi vagy etikai döntés a választás? Az alábbiakban szó esik minderről.

Egy – szerencsés körülmények között élő – ember az élete során átlagosan 5 millió liter tiszta vizet használ el. A Fővárosi Vízművek naponta körülbelül 1 millió köbméternyi ivóvizet termel ki a budapestiek számára; több, mint ötezer kilométer hosszú csatornarendszer szállítja a csapvizet.

Azonban nem csak a csapvíz fogyasztása ilyen jelentős: mára az ásványvízivás szokása is beágyazódott a viselkedésünkbe. A palackozott ásványvíz presztízse egyre nő: a nyolcvanas évek óta az átlagos egy főre jutó éves fogyasztás több, mint a harmincszorosára nőtt (3 l/fő/év-ről körülbelül 100 l/fő/év-re). 2009 óta Magyarországon több ásványvizet vesznek az emberek, mint gyümölcslevet és szénsavas üdítőt együttvéve.

A víz tehát luxuscikként is megjelenik a mindennapjainkban.

Mi áll e jelenség hátterében?

Valós egészségügyi aggodalom áll a háttérben? A csapvíz a benne található szennyeződések miatt tényleg káros lehet az egészségünkre? Hiszen a KSH adatai szerint még 2018-ban is több, mint húsz olyan település volt Magyarországon, ahol az ivóvíz arzén- és egyéb az egészségre potenciálisan káros oldottanyag-tartalma a megengedett EU-s határérték felett volt.

Palackozott haszon?

asvany_1.jpgAz ásványvíz-jelenséggel kapcsolatban az egészségmegőrzésen túl különféle szempontok merülnek fel, amelyek felett nem érdemes elsiklani.

Érdekes aspektust nyújt az ásványvíz-fogyasztás gazdasági oldala: az ásványvíz ára átlagosan százötvenszerese a csapvíz árának (50-200 Ft/l és 0,25-0,30 Ft/l), ez akár azt is jelenthetné, hogy előbbi nagyságrendekkel egészségesebb és úgymond, minőségibb, mint az utóbbi. Az árkülönbség azonban egyáltalán nem ezen alapul - ennek fő okát sokkal inkább a rendkívül élénk ásványvízpiac mechanizmusaiban érdemes keresni.

Fontos szempont a fenntarthatóság, környezetvédelem is: az ásványvizet a kényelem és az egyszerűség érdekében ma már túlnyomórészt PET-palackba csomagolva terjesztik. Ez az egyre jelentősebb műanyag-újrahasznosítási törekvések ellenére is súlyosan környezetszennyező. 2016-ban például az

Európában forgalomba került több, mint 3 millió tonnányi műanyag palack 56%-a került újrahasznosításra,

ami ugyan az előző évekhez képest növekedést mutatott, a fennmaradó 44% (csaknem 1,4 millió tonna) a szeméttelepeken vagy a tengerben végezte.

Hölgyeim és uraim, a csapvíz előállt!

A csapvizet elsődlegesen a felszín alatti, szükség esetén pedig a felszíni vízkészletekből állítják elő: mivel az előbbiek kevésbé szennyezettek, az innen kinyert vizet ezért könnyebb tisztítani.

A víztisztítási folyamat során eltávolítják a nagyobb – uszadék jellegű –, illetve a kisebb, ülepíthető szennyeződéseket. Ezután savtalanítják, és a frissítés és a savanyú íz csökkentése érdekében megnövelik az oxigéntartalmát. Ha szükséges, oxidálással, ioncserével eltávolítják a vízben oldott állapotban található vas-, mangán- vagy nitrát-részecskéket. A lágyítás lépése után végül fertőtlenítik vagy csírátlanítják a vizet: ehhez oxidálószert, leggyakrabban a klórt alkalmazzák. A vízvezeték-rendszerbe kerülés előtt a vizet minden esetben laboratóriumi ellenőrzésnek vetik alá, ahol kiderül, oldottanyag-tartalma alapján megfelelő-e az emberi fogyasztásra. (forrás: ÉRV Zrt.)

A csapvíz azonban nem csak a tisztítás előtt, hanem a tisztítás és az elfogyasztás között is szennyeződhet:

az 1945 előtt épült házakat eredetileg jellemzően ólomcső-rendszerrel látták el, így ez a mérgező anyag könnyen beleoldódhatott az egyébként tiszta ivóvízbe.

A csapvíz minősége így nem kizárólag a vizet tisztító és terjesztő szervezeten, hanem az egyes lakóházak tulajdonosain is múlik—azaz, hogy szükség esetén korszerűsítik-e a ház elavult csöveit.

Amennyiben tehát minden áthaladási ponton ideális körülmények között kezelik, a csapvíz alkalmas a mindennapos fogyasztásra és az egészségmegőrzésre. Mindemellett a háztartásban is számos lehetőség adódik a helyi víztisztításra (például aktív szenes kancsó, csapra szerelhető vízszűrő).

A Föld vizei – mindent az ásványvízről

asvany_2.jpgAz ásványvíz olyan forrásvíz, amelynek összetétele a környező talajvíztől eltér, oldottanyag-tartalma az 1000 mg/l-t meghaladja, s különösen valamilyen jellegzetes vegyületet szokatlanul nagy mennyiségben tartalmaz, vagy magasabb hőmérsékletű (termálvíz). Jellegét tekintve a föld mélyebb, kémiai és mikrobiológiai szennyeződésektől mentes rétegeiből származik, keletkezésének ideje több ezer év hosszúságúra is nyúlhat.

Az Európai Unió szabályozása szerint az ásványvíz védett vízadó rétegből származik, eredendően tiszta, szennyeződésmentes, ismert és állandó összetételű,

tilos kezelni vagy idegen anyagot hozzáadni,

az emberi egészségre kedvező hatású mennyiségű ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. Az ásványvíz minőségét csak a származási ország illetékes hatósága igazolhatja; palackozni csak az általuk megvizsgált és elismert ásványvizet szabad.

Az ásványvizek, mivel tiszta, zárt vízbázisból származnak, klór- és szennyeződésmentes ivóvízforrásként szolgálhatnak. Az egészséges ember számára általában kedvező mennyiségben tartalmaznak bizonyos ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket, így alapvetően alkalmasak lehetnek a napi vízszükségletünk fedezésére, de fogyasztásuk többek között a magas vérnyomásban, szívbetegségben szenvedőknek nem ajánlott. A magas nátriumtartalmú vizek terhelhetik a vesét és a keringési rendszert, megemelhetik a vérnyomást, a szénsavval dúsított változatok pedig puffadást és egyéb problémákat okozhatnak.

A víz az víz

Mit is iszunk, miért isszuk? A 21. század világában élők többsége szabad választás előtt áll a csapvíz-ásványvíz kérdésben: a modern infrastruktúra és a gazdaság jóvoltából ivóvíz-opciók egész sora áll rendelkezésünkre. Azt, hogy az ásványvízpiacon zajló verseny felfokozottsága vagy éppen a környezetvédelmi szempontok milyen személyes álláspont felé sodornak minket, nekünk kell eldöntenünk. Azt azonban talán nem túlzás állítani, hogy még a legrafináltabb ásványvíz-fogyasztók sem tudnák csukott szemmel eldönteni, éppen milyen vizet isznak—ezt számos kísérlet is bizonyítja, például ez.

 

Lázár Fruzsina

2020. február 11. 

Fotók: Unsplash

Palackban vesszük, pedig még a csapból is ez folyik... - Tényfeltárás a vízről Tovább
Ennek meg Mihaszna?

Ennek meg Mihaszna?

Slam poetryvel a túlfogyasztás ellen

cimsor_hozzaadasa_4.png

Hogyan jutunk el a hétvégi nagybevásárlástól a tengeri teknősökig? És mi köze van ehhez a Corvinusos hallgatói csapat „Mihaszna” projektjének, a túlfogyasztás veszélyeiről és a tudatos vásárlásról szóló slam poetry estnek? November 18-24 között rendezik meg az Európai Hulladékcsökkentési Hetet.

Történetünk szokatlan módon egy megrázó felütéssel kezdődik. A felvételt 38 milliószor tekintették meg: egy olajzöld fattyúteknős orrnyílásából műanyag szívószál bukkant elő. Figyelem, megrázó felvételek következnek!

Az eset Costa Rica partjaihoz közel történt, és csak Christine Figgenernek, a Texas A&M University tengerbiológusának köszönhető, hogy nem végződött tragédiával. A tengeri élővilágra komoly fenyegetést jelent a műanyagszennyezés. Sokszor előfordul, hogy az állatok tápláléknak nézik és elfogyasztják a vízben hánykolódó szemetet. A élővilágra nézve ráadásul a mikroműanyagok is jelentős veszélyt hordoznak.

cc2bbae1-0699-45b9-b86e-a03a23b28077.jpg

Szakértők szerint egyébként 150 millió tonna szemét van a tengerekben és óceánokban, ez 25 millió átlagos afrikai elefánt tömege, a földi elefántpopuláció hatvanszorosa, és évente további 8 millióval növekszik. A Csendes-óceán északi felén összeállt „szemétszigetnek” már neve is van, a Great Pacific Garbage Patch nevű képződmény méreteit csak találgatni tudják, a becslések Texastól egészen az Egyesült Államok területének kétszereséig terjednek. Hogyan jut ez ide a tengerekbe, és mi lesz vele, hová kerül ezek után? (kép: NatGeo)

A honnan kérdésnél egyszerűnek tűnik azt mondani, hogy itt nálunk, az óceánoktól messze úgysem jelent semmit egy-egy műanyag zacskó vagy szívószál. Nos, ez nem teljesen igaz, ugyanis a szennyezés közel 80%-a szárazföldről érkezik, és sok esetben a folyók, vagy a szél által jut el a tengerekbe. A teknős orrába fúródó szívószál is valahol a szárazföldön kezdte, és hosszú út során jutott el Costa Rica partjaihoz.

Az utazás persze a teknősöknél és halaknál sem ér véget. A kishalakat előbb vagy utóbb, ugye, megeszi a nagyhal, azokat pedig mi is fogyasztjuk. Ha a tápláléklánc lépcsőin az alsóbb szintek károsulnak, azt feljebb is megérezik, sok esetben halmozott mértékben. Így zárul be a kör, így jut vissza hozzánk az eldobott műanyag, és már a mi szervezetünkbe is bekerül.

toc-macquarie-header-new.jpg

Mit tehetünk ellene? Valahol meg kell szakítani. Számos program indult, amelyben az óceánok megtisztítását tűzték ki célul, például az Ocean Cleanup nonprofit szervezet ambiciózus terve szerint az óceáni szeméthegyek csaknem 90%-át szeretnék eltüntetni, melyhez folyamatosan újabb és újabb módszereket fejlesztenek. Ezek azonban mind rendkívül költéségesek és erőforrásigényesek, arról nem is beszélve, hogy az utánpótlás folyamatos. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, a szennyező forrásokat is meg kell szüntetni.

„Ne vegyük el!” Ennyire egyszerű lenne? Az utánpótlás jó része megszűnne, ha hirtelen senki sem venne vagy használna műanyag termékeket. Természetesen ez nem életszerű, azonban kis lépésekkel is nagy változást lehet elérni. Számos kezdeményezés jött létre annak érdekében (Greenpeace, NatGeo, WWF), hogy felhívják az emberek figyelmét: nem késlekedhetünk, cselekednünk kell!

75341018_816269215471192_8047530615366483968_n.jpgAz egész folyamat kulcspontja az, amikor belépünk a boltba, és átgondoljuk: mi az, amire valóban szükségünk van? Erre a pontra szeretnék ráirányítani a figyelmet a Mihaszna-projekt megálmodói is, akik a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatói. A hiteles tájékoztatáshoz az is hozzátartozik, hogy ebben a kezdeményezésben magam is részt veszek, a Közgazdász Online főszerkesztőjeként pedig kiemelt feladatom, hogy a környezettudatosság az egyetemi ökoszisztémába is bekerüljön. 

„A projekt célja, hogy minél több fiatal figyelmét felhívja a problémára és cselekvésre ösztönözzön saját köreinkben is. Fontos, hogy beszéljünk róla, akár a slam poetry segítségével is – erről szól a Mihaszna? esemény, melyre november 24-én, az Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében kerül sor a Kelet Kávézó Stúdiótermében, melyre már 600-nál is többen jeleztek vissza. Emellett pedig saját Facebook-oldallal és egy Instagramon futó, 330 követős mémoldallal is igyekszünk minél több emberhez eljuttatni az üzenet. A cél nem az, hogy ne vegyünk semmit, hiszen az, hogy mi felesleges és mi nem, egyéni döntés kérdése. A lényeg a tudatosságban rejlik, minden alkalommal át kell gondolnunk, mire van valójában szükségünk, és mi az, ami úgyis a szemétben fogja végezni.”

 

Ha érdekel a téma, érdemes megnézni a következő TED-videót is, melyben Andrew Forrest vállalkozó beszélget a TED vezetőjével, Chris Andersonnal arról az ambiciózus tervről, amelyben a világ legnagyobb vállalatait szeretnék rábírni a környezetvédelmi forradalom támogatására. Céljuk, hogy rövid időn belül az összes műanyag termék újrahasznosított anyagból készüljön, ezzel is gátat szabva a szeméthegyek halmozódásának.

 

Kovács Máté

Ennek meg Mihaszna? Tovább
HARC vagy HARMÓNIA?  - A környezetvédelem ősi tudásra épülő megközelítése (vélemény)

HARC vagy HARMÓNIA? - A környezetvédelem ősi tudásra épülő megközelítése (vélemény)

fold_mint_organizmus-min.jpg

„Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld,
a világmindenség megingathatatlan alapja.” (1)

 

Az ősi mítoszokban a Föld gyakran istenként, élő organizmusként jelenik meg, ami ma a környezetvédelemről történő gondolkodásnak egy újszerű, átfogó perspektívát kínál, a törekvéseknek pedig egy egyetemleges, holisztikus alapot nyújthat. - Taxner Tünde véleménycikke következik. 

 

A legtöbb ősi, például az ógörög kultúrának még részét képezte az a tudás, hogy a Föld ugyanúgy lélegzik, mozgásban van, vagyis él, mint az ember. Azzal is tisztában voltak, hogy a nagy rendszer ugyanolyan szervesen egymásra épülő elemekből áll, mint a kicsi, vagyis az emberi test. A modern természettudomány már eljutott odáig, hogy ezeket az ősi megérzéseket bizonyítsa. Hogy csak pár eredményt említsek, dr. Carl Johan Calleman rámutat arra(2), hogy a Föld légköri-geofizikai szféráinak frekvenciái megfeleltethetők a különböző típusú emberi agyhullámok frekvencia-tartományainak. Ezen túl a magyar csillagász, Grandpierre Attila kifejti(3), hogy a Naprendszer és benne a Föld önszabályozó rendszerként működik, amely a saját kémiai és fizikai paramétereit úgy állítja be, hogy az élet, vagyis az ember számára is a legmegfelelőbb körülményeket biztosítsa.

A japán dr. Masaru Emoto(4) pedig mágneses rezonanciaanalizáló (MRA) technológia segítségével felfedezte, hogy a víz kristályszerkezete a rezgésekben közvetített információk függvényében változik, például egy Mozart darab hallatán szimmetrikus, míg egy durva káromkodás hatására zavaros formát vesz fel. Bolygónk nagyjából három negyedét víz borítja, egy felnőtt testtömegének is több mint a felét víz teszi ki. Többek között így alkotunk szerves egységet a természettel.

Ma nagyon igyekszünk tudatosak lenni, de mi az, amit igazából teszünk? Küzdünk a klímaváltozás ellen, és szeretnénk védeni a bolygót, hogy mi magunk túlélhessünk. A Föld védelme nem csak az emberiség és minden egyéb faj fennmaradása miatt fontos, hanem egy sokkal szentebb egyensúly megőrzése érdekében. Hajlamosak vagyunk szeparáltan gondolni magunkra, individualizmusunk elveszi holisztikus látásunkat. A Föld organizmus: az ökoszisztéma akkor nem omlik össze, ha minden pici élő és élettelen részlet egybetartja, az ember pedig nem tud függetlenedni természetes közegétől.

Néha eljutunk a természetbe, megpróbáljuk az erdőkben, a hegycsúcsokon, a madarak dalában megtalálni azt a harmóniát, amit elveszítettünk. Még mindig írunk verseket fákról és virágokról, feltölt minket egy úszás a tengerben vagy a Balatonban. A lelkünk legmélyén nem pusztításra, hanem harmóniára vágyunk. Keresd meg magadban ezt a rejtett vágyat, és rá fogsz döbbenni, hogy a környezet védelmében minden gondolat és cselekedet számít, és minden, amit teszel, jelentőséggel bír!

 

Források:

1. Trencsényi-Waldapfel Imre (1999) Görög regék és mondák. Móra Ferenc Könyvkiadó.

2. Carl Johan Calleman (2017) A globális elme és a civilizáció felemelkedése. Angyali Menedék Kiadó.

3. Grandpierre Attila (2015) Héliosz – A Nap és az élet új nézőpontból. Titokfejtő Könyvkiadó.

4.  Masaru Emoto (2007) A víz rejtett bölcsessége. Édesvíz Kiadó.

 

2019. november 5.

Taxner Tünde

HARC vagy HARMÓNIA? - A környezetvédelem ősi tudásra épülő megközelítése (vélemény) Tovább
A narancsos zöld elnök

A narancsos zöld elnök

A korábban inkább szürke csinovnyikként megjelenő, érdektelen beszédeket mormoló, Randy Marshra kísértetiesen emlékeztető Áder János tanácsadói 2015-re zseniális ötlettel rukkoltak elő. Úgy gondolták, a Schmidt-féle aláíró-automatát az aktív környezetvédő Sólyommal keresztezve megalkotják az elnök új imázsát: Jánost, a természetbarátot.

aderjanos.jpg

A narancsos zöld elnök Tovább
2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez

2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez

2015nemszeretnekdrogtesztremennieznemolyanfueskuszom.jpg

Mindannyian megfogadtuk már egyszer, hogy jövőre lefogyunk, leszokunk a dohányzásról, elkezdünk mindennap sportolni, megtaláljuk a nagy Őt és hasonlók. Viszont amikor a tettek mezejére kellene lépnünk legtöbben ráébredünk, hogy az a pár plusz kiló nem ér annyi szenvedést, a dohányzásnál a stressz sokkal károsabb, a sport nem is annyira szórakoztató és igazából egyedül is jól meg vagyunk. Talán ha elsősorban nem saját magunkért tennénk a fogadalmakat, hanem egy nagyobb jóért, akkor tovább ki is tartanánk. Nézzük meg, hogyan teheted pár apró trükkel zöldebbé a 2015-ös évedet!

 

 

1. Hasznosítsd a “szürkevizet”!
vizujrahasznositas.jpg
Egy átlag magyar napi vízfogyasztása 150 liter. Ennek mindössze 5%-át használjuk el főzésre és ivásra, viszont az összes többi tevékenységhez (mosakodás, mosás, takarítás, vécéöblítés, locsolás) is ivóvíz minőségűt használunk. Szürkevíznek a zöldségtisztítás, kézmosás, zuhanyozás, közben keletkezett, csak kismértékben szennyezett vizet nevezzük. Ez tökéletesen alkalmas vécéöblítéshez, és bizonyos esetekben növények locsolásához, takarításhoz, ruhamosási feladatokhoz (mosószeres áztatás), valamint kocsi tisztításhoz is felhasználható.

 

2. Járj saját szatyorral bevásárolni!
Mióta több áruházban is fizetni kell a reklámszatyrokért, a többség kétszer is meggondolja, hányra van szüksége igazából. Viszont ha beruházunk pár tartósabb műanyag vagy vászontáskára, tovább csökkenthetjük az így keletkező szemetet. Ha pedig mégis pár reklámszatyorral térünk haza, azokat kukászacskóként újra felhasználhatjuk.

 

3. Áramtalaníts!
aramalatti.jpg
Ugyan köztudott, de fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb szórakoztató elektronikai termék valójában akkor is rengeteg áramot fogyaszt még ha ki is kapcsoljuk. Ezt a problémát úgy orvosolhatjuk, hogy ha teljesen áramtalanítjuk a gépeket. Tehát húzzuk ki az aljzatból, vagy ha kapcsolós elosztónk van, akkor azt is kapcsoljuk le.

 

4. Fogyassz kevesebb állati eredetű terméket!
Az ember korábban soha se fogyasztott még annyi húst, mint jelenleg egy átlagos nyugati polgár. A fogyasztás mértéke rohamosan nőtt a 20. század során, és ez a folyamat folytatódik. Eközben a hús- és tejipar az egyik legnagyobb szennyezővé nőtte ki magát: az ENSZ 2006-os jelentése szerint a haszonállatok felelősek az ammónia kibocsátás 64, a nitrogén oxid 65 és a metán 37 százalékáért. Jelenleg a termőföldek kétharmadát takarmány növénytermesztésre használjuk. Egy vegetariánus ember ételének előállítása tized annyi vizet igényel, mint egy mindenevőé. Persze a vegetarianizmus nem mindenki számára járható út – viszont a hús és tejfogyasztás csökkentésével is már sokat segítünk, nem mellesleg az egészségünknek és a pénztárcánk is jót tesz.

 

5. Vásárolj kevesebbet!
bevasarlas.jpg
Minden termék előállításának ára van, nem csak gazdasági, hanem ökológiai értelemben is. Az ételek, ruhák, csomagoló anyagok, és minden más előállítása környezetterheléssel jár. Sokat segíthetsz, ha kétszer is meggondolod, hogy tényleg szükséged van-e az adott termékre. Használt dolgok vásárlása megint csak sok szennyező anyagtól mentesíti a környezetet.

 

6. Vegyél helyi dolgokat! Termeszd magad!
A globalizáció miatt ma már sokszor egészen alapvető élelmiszerek is több ezer kilométerről érkeznek a boltok polcaira, és szállításuk közben rengeteg üvegházhatású gáz képződik.  Ezért környezetbarátabb helyi, hazai vagy a környező országokból érkező termékeket vásárolni. Amennyiben van kertünk, vagy akár csak pár kis balkon ládánk, mindenképpen érdemes fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termesztésével próbálkoznunk. Még jobb ha őshonos fajokkal próbálkozol, vagy hazai nemesítésű fajtákkal.

 

7. Ne vásárolj palackozott vizet!
uresuvegek.jpg
Magyarország területének döntő hányadán biztonsággal iható a csapvíz, semmi se indokolja, hogy palackozott formában fogyasszuk. Sok szeméttől kímélhetjük meg a környezetet, ha a műanyagüvegek vásárlása helyett egy kulacsot tartunk magunknál és azt töltjük újra minden alkalommal.

 

Ezekkel és az ezekhez hasonló apró lépésekkel jelentősen csökkentheted az ökológiai lábnyomodat, és Te is hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a bolygónk épségét még sokáig megőrizzük!

Schuck Róbert

2015-ben ne csak magunkért tegyünk! – 7 tipp a zöldebb újévhez Tovább
Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó?

A vadászat téma örök vita az emberek körében. A zöldek mindig felháborodnak, ha erről van szó, a vadgazdák pedig mindig vitába keverednek velük, hisz ők önmagukat védik, és persze vannak olyanok is, akiket ez egyáltalán nem érdekel. Én egy vadász lányaként személyes tapasztalatokkal tudok szolgálni, és bemutatni miről is szól ez az egész, mielőtt pálcát törnénk a vadászok felett.

anikocikk.jpg

Már kicsi korom óta vannak ismereteim erről a témáról, és részese vagyok ennek a világnak. Napjainkban már bizonyított tényként kezeljük azt a kérdést, hogy bizonyos állatfajok kipusztulásának az oka nem a túlzott vadászat, hanem sokkal inkább az állatok természetes élőhelyének a megváltozása. Értem ez alatt az élőhelyük területének folyamatos csökkenését és teljes eltűnését. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az urbanizáció és az ember folyamatos terjeszkedése és fejlődése tehet erről. Bizonyos állatfajok pedig nem tudtak alkalmazkodni ehhez a területzsugorodáshoz (például a Kárpát-medencéből teljesen eltűntek a nagyragadozók, és számos madárfaj). Míg más fajok viszont kiválóan vették ezt az akadályt, és az állományuk nemhogy csökkenne, hanem gyarapszik.

Vadászok vs. zöldek - ölni kell, ölni jó? Tovább
Környezetvédelmi hónap a Francia Intézetben

Környezetvédelmi hónap a Francia Intézetben

Érdekel a környezetvédelem, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek? Ha igen, akkor jó helyen jársz!

víz.jpg

 

A Francia Nagykövetség Kulturális és Együttműködési Osztálya, a Francia Intézet, az Alliance Françaiseés a Vidékfejlesztési Minisztérium idén novemberben tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Környezetvédelmi Hónap programsorozatot, hogy felhívjáka figyelmet a bolygónkat érintő problémákra és reagáljanak a nemzetközi fórumokon tárgyalt legfontosabb kérdésekre.

Környezetvédelmi hónap a Francia Intézetben Tovább
1923: A környezet(védelem) ébredése

1923: A környezet(védelem) ébredése

Modern mindennapjainknak a környezettudatosság szerves részévé vált. Kíváncsian számolgatjuk ökológiai lábnyomunkat. A boltban környezetvédelmi termékdíjat fizetünk. Igyekszünk (ugye?) a hulladékot szelektíven gyűjteni, és télen érdeklődéssel figyeljük, mikorra hirdet szmogriadót a Fővárosi Tanács. Furcsa ilyenkor belegondolni, hogy ez valaha milyen kevés jelentőséggel bírt. Sőt, a környezetvédelem, mint fogalom sem létezett az utóbbi néhány évtizedig. Nem létezett tudományos kutatás sem arra nézve, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a természetre. A tudomány csak a XX. század elején figyelt fel erre a jelenségre, ráadásul teljesen véletlenül. Egy, az emberek számára drámai hatású eseménysorozat nem várt következtetésekre vezetett, és ennek idén éppen 90 esztendeje.


Talán mondani sem kell, hogy az egész cirkuszt a franciák kezdték.

Forrás: http://www.schillerinstitute.org/

1923: A környezet(védelem) ébredése Tovább
süti beállítások módosítása