Közgazdász Online


Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

dsc05211-min.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

2021. 06. 17. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Szajki Bálint

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

dsc01735-min.jpg

Kép: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, idén például az innováció és a jövő technológiája lesz a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

38732733_10155468068256922_2555679521655226368_o.jpg

Kép: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

a_corvinusos_szakkollegiumok.jpg

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon  tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Ismerjetek meg cikkeinkből pár corvinusos szakkollégiumot:

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium Tovább
“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

heller_csoportkep.jpg

A Heller Farkas Szakkollégium lehetőséget biztosít a pénzügyi érdeklődésű hallgatóknak a szakmai fejlődésre, ráadásul egy összetartó közösséget is kínál. A szervezetről Kovács Boglárka elnökkel és Biroga Bence szakmai vezetővel beszélgettünk.

2021.04.15. Írta: Kovács Anna, képek: Heller Farkas Szakkollégium

Az 1996-ben alapított Heller Farkas Szakkollégiumban együtt van jelen a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. A tagok támogatják egymást, és a tagság egy része együtt lakik a ’Farkaslakban’, emiatt leginkább itt zajlik a közösségi élet, számos lehetőség van egy összetartó közösség kialakítására.

„Jól felállított szervezeti keretrendszerrel rendelkezünk, emellett pedig együtt lakunk, tehát nem csak a szervezeti feladatainkban érintkezünk. Együtt éljük meg az egyetemi éveink mindennapjait” – emeli ki a kollégium szakmai vezetője, Biroga Bence.

Szakmaiság

„Alapvetően pénzügyi fókuszú a szervezet, de jelen vannak társadalomtudományi vagy üzleti érdeklődésű hallgatók is. A tagság igényei alapján szervezzük a kurzusokat, az a lényeg, hogy nyitottak legyenek a tagok, és akár új érdeklődési kört fedezzenek fel” – mondja Kovács Boglárka, a szakkollégium elnöke.

A korábbi években a kurzusokon szó esett többek között befektetési modellekről, fiskális és monetáris politikáról, adatbányászatról, kockázati tőkéről és műkincskereskedelemről, de programozó képzések is rendszeresen indulnak. Az újonnan felvett évfolyam számára kötelező az alapozó kurzus elvégzése, de a többi óra tekintetében a kínálat félévről félévre változik a tagok igényeinek megfelelően. Egyéb szakmai alkalmakat, például konferenciákat is szerveznek a kollégium hallgatói, továbbá gyakran a szeniorok biztosítanak ígéretes lehetőségeket az aktív tagok számára.

heller_eloadas.jpg

„A szakmai kurzusok aktivitást igényelnek. Ezen túlmenően a szakmai követelményeink közé tartozik többek között a nyelvvizsgakritérium, valamint tagjaink TDK-dolgozatot is írnak” – mondja Bence.

Jelentős szakmai események a szakkollégium életében a saját szervezésű őszi Heller Farkas szakmai hét és a tavaszi konferencia.

Szerintem a műhelybeszélgetések a szakmai pillérünk ékkövei. Ahhoz, hogy interdiszciplináris élményt nyújtsunk tagjainknak és bővítsük a látókörünket, műhelybeszélgetéseinkre a tudományok, az élet és a művészet minden területről érkeznek vendégeink.

– mondja Bence.

„Szakmai, akadémiai fejlődésen túl a szervezetben fokozatosan egyre nagyobb felelősséget lehet vállalni. Hamar vezetői szintre lehet jutni, így a vezetői készségeket is lehet fejleszteni. Autonóm módon működünk, nincsen állandó külső segítség, ám az alumni tagokra valamilyen szinten támaszkodhatunk. Így a problémamegoldó, szervezési és vezetési képességeink nagyon sokat fejlődnek” – mondja Boglárka.

A működéshez szükséges erőforrásokról a kollégisták gondoskodnak, a ‘Tőke team’ szervezeti egység foglalkozik pályázatokkal és szervezeti kapcsolatokkal. Emellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a szakkollégiumi tagok leginkább oktatási tevékenységekben vesznek részt, középiskolai és egyetemi szinten is, illetve mentorprogramot működtetnek.

A karrierutakat tekintve a legtöb tag mesterszakot végez, és pénzügyi, gazdasági területen helyezkedik el: bankokban, tanácsadóként, vállalkozóként vagy akadémiai szektorban is dolgoznak az alumni tagok.

heller_iroda.jpgKözösség

„Egyedül nem lehet mindent elérni, és a Heller nekem egy inspiráló társaságot adott.”  – Biroga Bence

„A támogató közeg adta nekem a legtöbbet, szoros barátságok kötődnek, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.”  – Kovács Boglárka

Boglárka és Bence hangsúlyozzák a közösség kiemelkedő szerepét a szervezetben. A Corvinus Egyetem elsőéves hallgatói jelentkezhetnek a szakkollégiumba. „Úgy tudunk összetartó közösséget kovácsolni, ha évente csak egy évfolyamot indítunk el” - mondja Boglárka. A taglétszám 50 fő körül van, így sokkal szorosabb kapcsolatok tudnak kialakulni a tagok között.

„Amikor fevesszük az új tagokat, nagyon odafigyelünk az integrációjukra. Először egy összerázó, majd egy nyári táborban vesznek részt. Továbbá minden elsős kap egy mentort, aki megismerteti a szervezettel és a közösségi életbe is bekapcsolja az új Hellerest. A Farkaslakban egy külön csapat foglalkozik a programok, kirándulások szervezésével, de spontán is szokott kialakulni éjszakába nyúló társasest” – teszi hozzá az elnök.

„Együtt járunk kurzusokra, az egyetemi vizsgákra is közösen tanulunk. Kialakulnak olyan spontán beszélgetések is, melyek hozzátesznek a szakmaisághoz – a szakmaiság és a közösség teljesen áthatja egymást” – mondja a szakmai vezető.

heller_szervezetifelepites.jpg

A szakkollégiumi közösségben fontos a szervezeti aktivitás, így a Heller-tagságnak elengedhetetlen eleme a közgyűléseken és táborokban való részvétel. A tagság előnyei közé tartozik, hogy a Helleres hallgatóknak megnyílik a lehetőség, hogy más corvinusos szakkollégiumok előadásain, kurzusain is részt vegyenek.

Bence szerint érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az érdeklődő megtalálja a számára minden tekintetben legmegfelelőbb kollégiumot: „Fontos, hogy a jelentkező úgy érezze, szívesen tartozna a közösséghez, és szeretne élni a szakmai lehetőségekkel.”

Ismerd meg a Hellert közelebbről!

A Hellert több rendezvényen, például a kimondottan elsősöknek szervezett Heller Pénzügyi Képzésen lehet jobban megismerni. Az előadások normál körülmények között az egyetemen zajlanak, de a szemináriumokat a Farkaslakban tartják. Az elsősöknek idén online bevonó tábort szerveznek, ahol a közösségről is többet megtudhatnak.

„A Heller Farkas Szakkollégium szakmailag nyitott embereket keres, akik szeretnének fejlődni, szorgalmasan dolgozni, többet kihozni az egyetemi évekből. Mindezt egy felejthetetlen élmény keretében, hiszen nálunk a szakmaiság és közösség elválaszthatatlan” – hangsúlyozza Bence.

A tagok nagyrészt a Pénzügy és számvitel szakról vagy egyéb korábban G- és K-karos szakokról érkeznek. A felvételi áprilisban zajlik, írásbeli és szóbeli fordulóból áll. Az érdeklődöknek már most érdemes részt venni a szakkollégium programjain, amiről a Heller közösségi oldalain és weboldalán tudnak tájékozódni.

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban Tovább
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

b_v_0083_2.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.

Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.

A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.

Mire és hogyan tanít meg a TDK?

„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.

Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat. 

„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására. 

Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.

Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.

A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.

b_v_0098.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Hogyan vágj bele?

A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.

„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”

Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.

Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”

Miben segít a TDK Klub?

A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”

Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”

Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.

Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz? Tovább
Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

thumbnail_kozosseg2.jpg

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a nemzetközi kapcsolatok és politika iránt, és szeretnék egyetemi tanulmányaikat gyakorlatias képzésekkel és aktív közösségi léttel kiegészíteni. Hordós Alex, a Felvételi Tanács vezetője interjúnkban elmondja, milyen lehetőségeket nyújt a GyDSz, mit jelent tagnak lenni és hogyan jelentkezhetsz hozzájuk.

2021.02.09. Írta: Taxner Tünde / Fotók: Szajki Bálint

Milyen belülről a GyDSz?

Kicsit szkeptikus voltam az elején amikor csatlakoztam, mert nagyon féltem attól, hogy a szakkoli egy szektariánus, elitista gondolkodást szül, de ez egyáltalán nincs így. Ellentétben egy szektával, itt nincs egy vezérelv, alapjellemzőnk a véleménypluralizmus. A világnézetek sokszínűek a GYDSZ-ben, ami az egyik legfőbb értékünk. Állandóan kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, így sosem tudunk befásulni, és ez nagyban segít abban, hogy rendszeresen fejlesszük önmagunkat és a szervezet működését. Van egyfajta önkritika a szervezeten belül, amit én kifejezetten előre mutatónak tartok. 

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? Kötelező ott lakni?

Számomra a szakkoli egy sokkal integráltabb, az egyetemi életemnek egy sokkal nagyobb perspektíváját lefedő szervezet, mint amit egy diákszervezetnél el tudok képzelni. A szakkollégiumi összetartás feelingje meglepően erős, főleg a Corvinus hét szakkollégiuma között, ami azért nagy lehetőség, mert van egyfajta érdekérvényesítés is.

Mindenképp kiemelném a kurzusrendszert, mint a szakkollégium egyik fő oszlopát. Ennek segítségével az egyetemi tanórákon túl, egyedi jelleggel kapunk hasznos elméleti és gyakorlati tudást, kiegészítve az általános tantervi anyagot. A GyDSz-ben minden szemeszterben két kurzust kell a tagoknak teljesíteniük, és mivel a tagság érdeklődése határozza meg, hogy milyen oktatókat melyik szakterületekről kérünk fel, eléggé személyre szabott a rendszer.

A szakkoliban benne van az együttlakás élménye is, ami amellett, hogy nem kötelező, egy nagyon jó opció lehet azok számára, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy kapjanak helyet, hiszen a rendelkezésre állókat úgy töltjük fel, ahogy szeretnénk. Emiatt van egy erős közösségi bázis a koliban, ami nekünk a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban van.

img_3338.jpg

Mire fókuszál a GyDSZ? 

A Gyakorlati Diplomácia Társasága volt a GyDSz elődje, 2017-ben lettünk szakkoli. Fő profilunk a nemzetközi és a világpolitika, a lehető legszélesebb spektrumon értelmezve. Elsősorban a nemzetközi tér politikai részével foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordítanánk figyelmet gazdasági, jogi, kulturális vagy egyéb tudományterületeket érintő folyamatokra. A diplomáciára is igyekszünk hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő személyeknek olyan képességeket tudjunk adni, amik a későbbi munkájuk során hasznukra válnak. Így például előadói-retorikai készségeket, íráskészséget érintő technikákat vagy olyan soft skilleket lehet náluk fejleszteni,  amelyek a hivatalos interakciókban elengedhetetlenek. Ezeket a GyDSZ-ben nagyon jól el lehet mélyíteni azon a szinten túl, amit az egyetemen megtanulsz. 

Milyen kurzusokat indítotok a tagoknak? 

Minden félévben kötelezően és szabadon választható kurzusokat hirdetünk meg. A besorolás attól függ, hogy mik a követelmények, és mennyire terhelik meg a hallgatókat. Egy félévben két kurzust kell teljesíteni, abból legalább egy kötelezően választottat. A tematika változó, mert mindig a tagok igényeire szabjuk. Vannak visszatérő területek, slágertémák – nagyon régóta fut például egy, a magyar külügy működését bemutató kurzus, és az elsősöknek mindig szokott lenni egy, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzus. Rendkívül változatos a kínálat, én részt vettem már a nemzetközi környezetjogtól a Közel-Kelet aktualitásain át filmelméleti kurzuson is. 

img_3350.jpg

A kurzusrendszerünk éppen megújul, a következő szemesztertől négy szakirány elindítását tervezzük: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, külügy és diplomácia, közgazdaságtan (természetesen nemzetközi kitekintéssel), valamint a világpolitika-tanulmányok, melybe geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi politikaelméleti kurzusok fognak elsősorban kerülni. Akik idén felvételiznek, azok reményeink szerint szeptembertől már a szakirány szerinti rendszerben fognak tanulni, és ezalapján tudnak majd maguknak kötelező kurzusokat választani. A tavaszi félévben hagyunk nekik egy kis időt, hogy akklimatizálódjanak a körülményekhez, és eldöntsék, hogy milyen irányba szeretnének indulni. 

Milyen programokat kínáltok a tagoknak és az érdeklődőknek a következő félévben? 

A GyDSz-ben egy pontrendszert kell teljesíteni ahhoz, hogy a félévet elfogadottnak tekintsük. Ennek három pillére van: a szakmai, a közösségi és a szervezeti. Az utóbbi a szakkollégiumon belüli szervezői tevékenységre vonatkozik. A másik kettő abból áll össze, hogy részt veszel azokon az eseményeken, amiket a szakkoli a belső tagságnak vagy a tágabb közönségnek szervez. A programok 80 százaléka magyarul zajlik, de vannak dedikáltan dsc05107_jpeg.jpgangol nyelvűek is, még a kurzusok között is. A tagság egyéb nyelvtudása mentén szoktunk más idegen nyelven is szervezni, jelenleg a franciával kísérletezünk.  

Külsősöknek is sok programot szervezünk, például pár hete egy Netflixes dokumentumfilmet, a Death to 2020-t vettük szakmai szempontból górcső alá. De lesz nemsokára infóestünk, valamint egy nyílt szakmai előadás arról, hogy a koronavírus hogyan alakította át a nemzetközi erőviszonyokat. A Karrierutak nevű visszatérő programunk arról szól, hogy Nemzetközi Tanulmányok (NT) szakos diplomával hol lehet elhelyezkedni, és ezek a munkaterületek milyen képességeket igényelnek. 
 

Milyen szakokról jönnek a tagok?

A tagság magját a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók adják, de nagyon sok másik szakról is vannak tagok. Jellemző, hogy valaki alapszakon ezeken van, és utána mesteren máshol folytatja, vagy akár fordítva, mesteren csatlakozik a GyDSz-hez. Én most jogot hallgatok úgy, hogy NT-s alapszakos voltam, és teljes jogú tagnak érzem magam. Van nálunk politikatudomány és kommunikáció szakos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vannak nemzetközi igazgatási szakosok, és egy-egy ember jár unikálisabb szakokra, mint például a földrajz-történelem tanárszak vagy a pénzügy mesterszak.

A corvinusos NT alapképzésen a negyedik félévben van az a tantárgy, ami részleteiben bemutatja a tudományágat, amivel mi foglalkozunk. Előtte kevésbé fókuszált a képzés, nem alakul ki a hallgatóban egy koherens kép arról, hogy érdemben miről szól az “IR”, azaz a nemzetközi kapcsolatok (International Relations). Ennyi előnye lehet egy első évben már GyDSz-es hallgatónak, mivel neki nagyon az elején el fogjuk mondani, hogy mit lehet kezdeni a nemzetközi tanulmányokkal, és hogy miért érdemes a nemzetközi politikával tudományos igényességgel foglalkozni.  

Bármelyik egyetemről lehet csatlakozni?

Nincs megkötés, de valamennyire alapvetés, hogy a társadalomtudományok területéhez érdemes érteni. Ez nem azt jelenti, hogy ne jelentkezhetne hozzánk orvostanhallgató vagy építészmérnök, de a felvételin fel szoktuk mérni, hogy kinek van meg ez az alaptudása. A szakkoli tevékenységének központja Budapest, ezért a pesti egyetemeket célozzuk. Ahhoz, hogy a szakkoliban működni tudj hozzátartozik, hogy közösségi és szakmai eseményeken megjelenj. A kiscsoportos kurzusokra is be kell járni, ezek világjárvány-mentes esetben kontaktórásak, és 90 százalékban a BCE pesti campusán szoktak lenni. 

Ki jelentkezhet hozzátok? Milyen érdeklődési körű tagokat vártok?

Mindenképpen kell rendelkezni egyetemi hallgatói jogviszonnyal. Ha éppen Erasmuson vagy, akkor online nem probléma a felvételi, de egy ponton túl jelen kell lenni a programokon. A társadalomtudományi érdeklődés erősen ajánlott, hiszen a felvételin ki fog tűnni, hogy ki ért hozzá jobban, és őket fogjuk preferálni. Fontos, hogy a Corvinuson van egy olyan megállapodás, hogy egy félévben csak egy szakkoliba lehet jelentkezni, és csak egy szakkolinak lehetsz tagja a corvinusosok közül. Ha egy másik egyetemen vagy egyéb szakkollégium tagja, akkor jelentkezhetsz, de a Corvinuson csak egyben próbálhatod meg a felvételit, amit le is szoktunk egymás között ellenőrizni. 

dsc05003_jpeg.jpg

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli, amihez egy motivációs levél, egy önéletrajz és három írásbeli feladat megoldása szükséges. Az első feladat egy szakmai mérés, ahol a jelentkező 10-15 kérdésből kiválaszthat egyet, és arról kell egy másfél-két oldalas, koherens esszét írnia. Ebben főleg a véleményére vagyunk kíváncsiak, és arra, hogy mennyire tud egy általánosabb kérdést röviden, tömören, de valamennyire tartalmasan kifejteni. Például ez egy olyan feladat lehetne, hogy „A 21. század Kína évszázada lesz. Érvelj az állítás mellett vagy ellen.” 

A második feladat egy kreatív kérdés. Egy-másfél oldalban kell például egy olyan kérdésre válaszolni, hogy mi lenne az a tantárgy, amit kivennél a középiskolai tantervből, és mit tennél be helyette. Itt leginkább érveléstechnikai, szemléletbeli dolgokat nézünk, hogy mennyire egyedi a gondolkodásmódja, mennyire tudja más szemszögből látni a dolgokat a jelentkező. A harmadik feladat egy cikk-kommentár: általában nemzetközi politikához kapcsolódó szakemberek cikkeit adjuk oda a felvételizőnek, három közül kiválaszthat egyet. Ehhez egy egyoldalas kommentárt kell írnia arról, hogy egyetért-e, miben és miért.

Ha érdekel a felvételi, a pontos menetéről és az idei kérdésekről a GYDSZ február 17-ei infóestjén tájékozódhatsz!

A három feladatból kialakul egy pontozott rangsor, ami alapján a hallgatók bejutnak a második, szóbeli fordulóba. Itt kicsit visszatérünk az írásbeli szakmai anyagára, belemegyünk, hogy mennyire ismeri az adott kérdés aktualitásait, de már nagyban fókuszálunk arra is, hogy a jelentkező milyen érdeklődéssel rendelkezik, milyen tapasztalatai emelhetik ki a többiek közül. Nagyon fontos azt megnézni, hogy ténylegesen aktív tagja lesz-e a szervezetnek, akár szervezésben vagy a háttérmunkában.

Utána az írásbelit és a szóbelit 40-60 százalékos arányban súlyozzuk, és kialakul egy rangsor. A rangsor felső részét vesszük fel – a szám évente változó, ez két éve már csökkenő tendenciát mutat, mivel igyekszünk a taglétszámot egy olyan szinten tartani, amit még elbír a szervezeti struktúránk. Az aktív tagságunk 70 fő körül van, emellett van 7-8 passzív tagunk (akik Erasmus, megterhelőbb egyetemi szemeszter vagy egyéb ok miatt passziváltattak) és nagyjából 10 senior tagunk, akik már elvégezték a szakkolit, de továbbra is velünk vannak. Ezen kívül van egy elég kiterjedt alumni hálózatunk, ők jellemzően visszatérő előadóként, kurzustartóként vagy munkakeresésben összekötőként szoktak szerepelni. 

thumbnail_kozosseg_final.jpg

Hogyan válnak az újonnan felvettek igazán taggá?

A felvételi után egy nagyon erős integrációs folyamat indul el, melynek során a szakkoli régebbi tagjai mentorálják az újakat, hogy mindenképp magukénak érezzék a szervezetet, és gördülékenyen menjen a beilleszkedésük. Ebben az időszakban nagyon sok közösségi, ismerkedős programot szoktunk szervezni.

Az egyik legsarkalatosabb pontja a szakkollégiumi működésnek, hogy milyen mélyen tudja bevonni a tagokat. Ha nem érzi úgy a felvett ember, hogy érdeklődnek iránta, akkor kihullik, ami neki és a szakkolinak sem tesz jót.

Tavaly a felvételinket gyakorlatilag kettévágta a vírus, a szóbelik közepén kellett váltani az online felületre. Nem adja ugyanazt az élményt, de sikerült lebonyolítani a felvételit, és egészen a nyári lazításokig online működtünk, amit valamennyire sikerült megugornunk. Nem akarom azt mondani, hogy tökéletes volt, mi is először csináltunk ilyet, de remélem, hogy idén a tavalyi év tanulságai szerint tudunk korrigálni. 2021 tavaszán online lesz az egész felvételink és utána a mentorálás is.

Az a célunk, hogy az új tag minden hátráltató körülménytől függetlenül érezze azt, hogy része valaminek és a közösség érdeklődik iránta. A jelenlegi nehézségek ellenére jó szívvel tudok minden érdeklődőt biztatni arra, hogy jelentkezzen.

A szakkollégiumi lét olyan pluszt tud adni az egyetemi évekhez, amit nem kap meg semmi más által, jelentsen ez kapcsolati tőkét, szakmai tudást vagy életre szóló barátságokat.

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről Tovább
süti beállítások módosítása