Közgazdász Online


BudaPest ajánló – piknikező helyek

BudaPest ajánló – piknikező helyek

deval-parikh-ejd2bibmjrm-unsplash.jpg

Kihagyhatatlan nyári program a tökéletes kikapcsolódáshoz a piknikezés. Heverészve a zöld övezetben tartalmas beszélgetések közepette, némi eszegetéssel egybekötve a lelki feltöltődés egyik legjobb formája. Budapest számos helyet kínál arra, ahol kicsit kiereszthetjük a gőzt és élvezhetjük a napsütést.

Írta: Kalánová Barbara; borítókép: Unsplash

Margitsziget

Budapest egyik legnagyobb egybefüggő zöld területe, a Nagyrét kiváló helyszín a piknikezésre akár nagyobb társaságban is. A heverészéssel egybekötve érdemes egy nagy sétát tenni a Japánkertbe, a Rózsák kerjébe és a Fénykertbe is, valamint kiélvezni a növényvilág adta látványt.

Filozófusok kertje

A naplemente megcsodálásának egyik legjobb helyszíne, ahová randizni is szívesen mennek a párok. A kilátás elképesztő, ugyanis a Gellért-hegy oldalában helyezkedik el, azonban itt zavartalanul élvezhetjük a csendet és a nyugalmat.

robert-bye-4hcpibqqm8c-unsplash_1.jpg

Római-part

Ha víz közelében szeretnénk pihenni, hűsölni könyvet olvasva, a Római- part hangulatos környezeti adottságait keressük. A kavicsos partra érdemes pokrócot hozni, a harapnivalót azonban a közelben lévő vendéglátóhelyeken is beszerezhetjük.

Nehru part

Az állandó pezsgés, jövés-menés jellemzi a pesti oldal legkedveltebb piknikezőhelyét, ahová nagyobb és kisebb társaságok is szívesen érkeznek. A Corvinus Egyetem és a Bálna közelségéből adódóan is sűrűn látogatott, de a Dunára és a Gellért- hegyre néző lélegzetelállító kilátás miatt is sokan érkeznek a Nehru partra.

valiant-made-zbkvp3e2cne-unsplash.jpg

Orczy-park

A mindenki számára ideális, piknikezésre alkalmas helyszín egyértelműen az Orczy-part. A családosok, gazdik, párok és sportolók igényeiknek megfelelően kialakított parkban a piknikezés mellett sportolásra, csónakázásra is van lehetőség és rengeteg játszótérrel bővelkedik, így a kisebbek is el tudják foglalni magukat.

BudaPest ajánló – piknikező helyek Tovább
Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása

Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása

Amikor bekerülsz a Budapesti Corvinus Egyetemre valamilyen gazdasági szakra, rengeteg diákszervezethez csatlakozhatsz. Most bemutatjuk nektek a Speciális Pénzügyi Matematikai (SPM) Képzést, amely nemcsak egy diákszervezet, hanem egy módszertani program, amely emelt matematikai, pénzügyi és statisztikai képzést nyújt az egyetemi óráinkon belül. 

Vendégszerzők: Szabados Lili és Tacsi Tamás, az SPM vezetőségi tagjai; mentoruk: Dr. Dömötör Barbara, az SPM programkoordinátora; borítókép: SPM Diákszervezet

Mi is az az SPM? 

Az SPM a Speciális Pénzügyi - Matematikai képzés rövidítése. Ez egy kiegészítő egyetemi képzés, a tanáraink egyetemi tantárgyak keretében adnak nekünk emelt matematikai, statisztikai és pénzügyi alapokat, amely egyfajta előmesterképzésként is felfogható.

Az SPM-esek több szakról vannak ,,összegyűjtve”, és ki-ki a maga szaktárgyai mellett még az alábbi tárgyakat tanulja:

  • Fejezetek a matematikából I-IV.,
  • Ismerkedés az árfolyamokkal,
  • Pénzügytan,
  • Statisztika (emelt) I.-II.,
  • Vállalati pénzügyek SPM,
  • Pénzügyi számítások és
  • Gazdasági és pénzügyi modellezés.

Hogyha esetleg valaki emelt közgazdaságtan (SPM-EK) iránt érdeklődik, akkor erre is van lehetőség. Ők további három tárgyat tanulnak emelt szinten:

  • Mikroökonómia SPM-EK
  • Bevezetés a játékelméletbe vagy Bevezetés a közgazdasági játékelméletbe és
  • Makroökonómiai modellezés.

Ezen kívül van lehetőség félévtől függően pár szabadon választott SPM-es tárgy elvégzésére is. 

Kiknek ajánlanád a képzést?

Mindenkinek, aki vagy a képzésnek megfelelő témában érdeklődik (pénzügy, matematika, statisztika, közgazdaságtan) vagy legalábbis szeretné kipróbálni magát az adott területen. Ha valóban érdeklődik az adott terület iránt, akkor valóban egy emelt szintű tudással fog távozni a hatodik félév végén. Ha pedig időközben rájön, hogy nem ez az a terület, amelyen dolgozni szeretne az élete hátralévő részében, akkor pedig ez egy jó lehetőség volt arra, hogy az eredeti szakja mellett kipróbálhassa magát anélkül, hogy esetleg éveket veszítene, és hogy szakot -  esetleg karriert - kelljen váltania a későbbiekben. 

Miért érdemes elvégezni az SPM-et?

Elsőévesen, amikor bekerül az egyetemre egy hallgató, csak kapkodja a fejét a sok diákszervezet és szakkollégium között. Többen csatlakoznak is valamilyen egyetemi  közösséghez, pláne, hogy az egyes szakokra nagyon sok hallgatót vesznek fel. Sokan ki szokták emelni, hogy az SPM más, mert olyan, mint egy ,,osztály”, hiszen hat féléven át ugyanazzal a szűk körrel töltöd a napjaidat, oldotok meg házi feladatokat és beadandókat. Ez egyfajta érzelmi stabilitást ad az Egyetemen, még akkor is, ha különböző szakokról vagyunk. Ráadásul ezek a barátságok nem szakadnak meg az egyetem után sem, sőt, szinte képtelenség pénzügyi területen elhelyezkedve az, hogy ne botoljunk bele volt SPM-esekbe.

Az SPM-nél viszont nemcsak közösségi élményt kapnak a hallgatók, mint egy más diákszervezetnél, hanem egy olyan mélyebb tudást Tanáraink által, amelyet egyértelműen elismer a munkapiac.

Aki elvégzi az összes tárgyat, az egy ünnepség keretében megkapja az SPM diplomát a hatodik félév végén és együtt koccinthat Tanárainkkal. Az SPM diploma azonban nem csak egy papír, hanem egy olyan tudást igazoló papír, amely versenyelőnyt jelenthet a munkapiacon. Több hallgatótársunk, akár már másodévesen, releváns szakmai területen gyakornoki állást vállal a tanulmányai mellett, mivel az SPM neve már a végzés előtt is egy közismert és elismert jelzés a munkaadók felé az önéletrajzban,  hiszen ami már hallgatóként bizonyos szakmai tapasztalatot mutat az önéletrajzban, végzés után, pályakezdőként pedig kimondottan nagy jelentőséggel bír.

Emellett, az SPM-es Tanáraink nagymértékben támogatják a demonstrátori szerepvállalást. Így azok, akik az alsóbb évfolyamosokat szeretnék segíteni - akár házi feladat javítással, konzultáció tartással vagy segédanyagok készítésével -   itt megtalálják a helyüket. Viszont aki egyszer belekezd, az könnyen függővé válhat. Többen voltunk akár ugyanabból, akár többféle tárgyból demonstrátorok, mivel nagy sikerélménnyel jár egy-egy nehezebb anyagrész sikeres elmagyarázása, ami további motivációt ad a demonstrátorság folytatására. 

spm-es_diplomaoszto_2017.pngForrás: SPM Diákszervezet; Diplomaosztó ünnepség, 2017.

Milyen kapcsolatban állunk a vállalati partnerekkel?

Főbb vállalati partnereink fejlesztő kurzusokat tartanak tanév közben, főként programozás terén -  olyan nyelvekből, amelyek szükségesek az adott vállalat gyakornoki pozíciójánál vagy akár magához az SPM-es tárgyak elvégzéséhez is kiegészítő kurzus lehet. Emellett egyik partnerünk rendszeren ellátogat a diákszervezeti táborainkba, ahol a hallgatók vállalatspecifikus kérdéseket tehetnek fel a vállalatvezetőknek. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ez a pár órás beszélgetés is rengeteget jelenthet az állásjelentkezéseknél.

Van olyan, aki nehéznek találja a képzést?

Persze. Ezek a tárgyak nehezebbek, mint a többi szakos tárgy. Átlagosan több időt kell rászánni, hogy valaki elsajátítsa ezt a tudást -, ami persze azt is jelenti, hogy a jobb jegyek elérése is több időt igényel. Ugyanakkor a befektetett munka megtérül, és természetesen a jó jegyek elérése is teljesíthető, ha valaki komolyan veszi a képzést. A belefektetett energia által szerzett többlettudás hosszú távon megéri.

Hat félév meglehetősen hosszú idő. Ha valaki esetleg rájön, hogy esetleg nem ez az életpálya, amit be szeretne futni, akkor abbahagyhatja hamarabb vagy végig kell csinálni?

Nem kötelező végigcsinálni, ha nem szeretné. Minden évfolyamban vannak hallgatók, akik leadják a képzést. Az a tapasztalat, hogy  a harmadik félév végéig szinte mindegyikük elvégzi az adott félévi tárgyakat. Ez abból is adódik, hogy az első félévek tárgyai az egyes szakok matematikai, statisztikai vagy pénzügyes tárgyainak ekvivalensei, és az SPM-es tárgyakkal váltják ki az alapszakos kötelező módszertani tárgyaikat.

Mely szakokról jelentkezhetnek hallgatók az SPM-be?

A következő évben négy szakról várunk leendő elsős hallgatókat: 

  • Alkalmazott Közgazdaságtan, 
  • Gazdálkodás és Menedzsment 
  • Gazdaságinformatika és 
  • Pénzügy-számvitel 

alapszakokról jelentkezhetnek. Nem kizárt más, pl. társadalomtudományi képzésről sem csatlakozni, de jellemzően az ő tantervük és érdeklődési területük messzebb áll a módszertanigényes témáktól, és az SPM-es tárgyakkal nem tudják kiváltani az alapszakos tárgyaikat. A felvételi jellemzően a beiratkozás hetén szokott lenni, amikor a hallgatók egy matematika ,,vizsga” megírásával mutathatják meg tudásukat, az eredmény pedig még aznap, vagy legkésőbb pár napon belül kiderül. Az aktuális évi felvételi időpontot nyáron szoktuk kitenni a diákszervezeti honlapra, illetve a tanárok az egyetemi honlapra.

Akkor felsőbbévesen már nem is lehet jelentkezni?

Nem, a képzés úgy van megtervezve, hogy 6 féléven át tanulunk minden félévben 1-3 tárgyat, amelyek egymásra épülnek, így nincs arra lehetőség, hogy valaki később felvételizzen. 

Mi a kapcsolat a diákszervezet és a képzés között?

A képzést alapvetően a Corvinus-os tanárok egy csoportja indította el még korábban, egyfajta ,,tehetséggondozási programként”, amelynek célja az emelt képzés biztosítása a hallgatók részére. Bár SPM-re több szakról jövünk, mégis egy osztályként vagyunk együtt hat féléven át. Éppen ezért pár évvel ezelőtt alumni tagjaink - akkor még SPM-esként - a közösségépítés érdekében létrehozták a diákszervezetet. Így nem csak ülünk egymás mellett és tanulunk, hanem közelebbről is megismerjük egymást. Ma már a diákszervezeti vezetőség rendszeresen szervez közösségi programokat évközben, illetve évi két-három alkalommal tábort is.

Kik alkotják a diákszervezeti vezetőséget?

Elsősorban olyan első-, másod- és harmadéves hallgatók, akiknek van még kedvük, energiájuk az egyetem, a képzés, és esetleg más elfoglaltságaik mellett arra, hogy 

  • tanárainkat segítsék pl. a felvételi és a diplomaosztó megszervezésében, lebonyolításában,
  • a diákszervezetet képviselhessék az Egyetem és a HÖK felé,
  • programokat szervezzenek, 
  • a közösségi felületeinket és honlapunkat frissítsék,
  • az adminisztrációt végezzék 
  • vagy netalán a vállalati partnerekkel tartsák a kapcsolatot.

De emellett nagyon sok más, kisebb feladatot is vállalhatnak. A vezetőségi feladatkörök vállalása teljesen önkéntes alapú, így jellemzően motivált hallgatók alkotják a vezetőséget.

spm_tabor_2022_tavasz.jpgKépek forrása: SPM Diákszervezet;  fent: tábor 2022 tavaszán

korabbi_tabori_kepek.png

Ha valaki jelentkezni szeretne, hol talál információt? 

Az egyetem vagy a diákszervezet honlapján, illetve a közösségi felületeinken. Emellett személyesen az elsősök a gólyatáborban is találkozhatnak velünk minden évben a diákszervezeti vagy az egyetemi standoknál. Ezen kívül

Az SPM több, mint egy diákszervezet – a Speciális Pénzügyi-Matematikai Diákszervezet tagjainak írása Tovább
A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben

A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben

borito-min_1.jpg

Adott egy hely az E épület alagsorában, amit a hallgatók tanulásra vagy pihenésre használnak, rosszabb esetben nem ismernek. Adott egy csapat, ami ezt a helyet időt és energiát nem kímélve karbantartja és élettel tölti meg. Interjú a NapKözi közösségével és a Hallgatói Támogatás kapcsolattartójával.

Írta és a képeket készítette: Csikós Zsófia

Mi is az a NapKözi?

A NapKözi egy hallgatói tér és közösség, egy csapat, mely a Hallgatói Támogatáshoz kapcsolódva működik.

A NapKözi fő célja a hallgatók egyetemi életének és mentális egészségük megörzésének a támogatása.. Ennek egyik eszköze a befogadó és támogató közösség, amit a szervezet tagjai és látogatói élvezhetnek. A másik pedig az E épület alagsorában található csendes, hangulatos, valamint színes bútorokkal, pihenő- és tanulósarkokkal berendezett helyiség, amely tökéletes hely a tanulásra, pihenésre, ebédelésre vagy akár egy lyukas óra eltöltésére. A NapKözi és csapata azonban ennél jóval többről szól. 

Jelenleg tizenegy aktív tagja van a szervezetnek, akik három különböző divízióban -  HR, marketing és az úgynevezett NPK (NapKözi Program Koordinátori egység) - tevékenykednek. Mindezek mellett a Hallgatói Támogatással (továbbiakban HT) való szoros együttműködésnek köszönhetően a tagok belsős képzéseken és pszichológiai tréningeken vehetnek részt, elősegítve a szakmai és személyes fejlődésüket is.

csapatkep-min.jpg

A Napközi csapata. Fotó: Csikós Zsófia

,,Nekem a gimi után hiányzott egy kisebb, családias osztályközösség, amit a nagy létszámú szakok miatt az egyetem nem tudott megadni.

Itt megtaláltam, amit keresek és nagyon szeretem, hogy a közösségi programok és a szórakozás mellett lehetőség van szakmai fejlődésre is

- mesélte Sára, a marketing divízió vezetője, aki két éve csatlakozott a csapathoz.

Hogyan telnek a NapKözisek mindennapjai?

A tagok nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, az emberi kapcsolatok ápolására. Törekszenek arra, hogy a rosszabb napokon egymás támaszai legyenek, a jobb napokon pedig együtt nevessenek. A NapKözi családias hangulata biztonságos közeget nyújt a tagok számára és lehetőséget ad a fejlődésre. Az alapvető íratlan szabályok közé tartozik, hogy kizárólag egymás munkájára és teljesítményére adnak visszajelzést, de egymást nem illetik kritikával. A közösségnek és a munkamorálnak köszönhetően a tagok saját tempójukban integrálódnak a szervezetbe, valamint bontakoztathatják ki a tehetségüket.

,,Anno azt mondták az ismerőseim, hogy az egyetemen nagyon könnyen el lehet veszni és még könnyebb magányosnak lenni. Számomra nem volt kérdés, hogy egy közösséghez szeretnék tartozni.

Egyszerűen elképesztő érzés a saját munkánk eredményét látni, másokra hatással lenni, valami jót adni és azt később visszakapni. Úgy érzem, hogy itt kibontakozhatok, megvalósíthatom az ötleteimet és önmagamat”

- mondta Saci, az NPK vezetője.

Az egyszerű - divizionális szervezetekhez hasonló - szervezeti felépítésük következtében a legtöbb feladatot közösen látják el, elosztják egymás között az esetleges terheket, és mindig odafigyelnek egymásra, megbecsülik egymás munkáját. A különböző területen dolgozó vezetők és tagok heti rendszerességgel divízió szintű meetingeken vesznek részt, ahol átbeszélik a hét történéseit, illetve az aktuális projektekkel kapcsolatos tennivalókat. Keddenként úgynevezett “team(k)night”-okat tartanak, ahol az egész szervezetet érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az informális légkörnek, az átlátható működésnek köszönhetően a HT-vel való együttműködés is gördülékeny és hatékony, ami előremozdítja a NapKözisek szakmai fejlődését is.

“Számomra a NapKözi olyan, mint egy második család, amihez bármikor és bármivel kapcsolatban fordulhatok."

"Annyira sokat jelent, amikor egy hosszú nap után lejövök ide és tudom, hogy itt elfogadnak és meghallgatnak. Mindig felvidítjuk vagy tanácsokkal látjuk el egymást, és a közös munka is szórakozásnak tűnik, szinte észre sem vesszük, hogy dolgozunk” - mondta Bernadett, aki már 2 éve a marketing divízió tagja.

Programok a NapKözi jóvoltából

A csapat számos olyan programot szervez a hallgatóknak, amelyek az egyetemi tanulmányaik mellett hozzájárulnak a kikapcsolódáshoz és szórakozáshoz. Ilyen például a Movie Night, a Kézműves Workshop vagy karácsonyi időszakban a közös mézeskalács díszítés. Az egyik legnépszerűbb közösségi program a már több mint öt éves múltra visszatekintő Társas est, amely rendszeresen megrendezésre kerül az egyetemen. Márciusban pedig minden szerda este az érdeklődőkkel együtt játszanak záróráig. A többi napközis programhoz hasonlóan ez is nyitott más egyetemekről érkező magyar és külföldi hallgatók számára. A közösségi programok sikerét igazolja, hogy az előző Rapid randival egybekötött Társas estre több mint 50 érdeklődő jött el egyedül vagy kisebb baráti társasággal. Egyre több a visszatérő látogató is a NapKöziben, ami azt mutatja, hogy a diákok igényt tartanak az ehhez hasonló kikapcsolódási lehetőségekre az egyetemen belül.

tarsasok-min.jpg

A Társas esteken többféle játék közül választhatnak a résztvevők. Fotó: Csikós Zaófia

Ismétlődő programnak számít még a Mindful Mornings elnevezésű esemény is: minden szerda reggel 9 és fél 10 között közös   napindító relaxáción vehetnek részt az érdeklődő hallgatók és oktatók a NapKöziben.

“Ez egy olyan társaság, ahol mindenki kedves és őszinte. Elsőre nekem is hihetetlennek tűnt, de tényleg így van, sok időt és figyelmet fordítunk egymásra."

"Mindemellett pedig nagyon jó érzés megszervezni és lebonyolítani a különböző rendezvényeket. Mindig törekszünk arra, hogy minőséget teremtsünk mennyiség helyett” - számolt be saját tapasztalatairól Dóri, a HR vezető.

A közösség által szervezett programokon kívül a NapKözi számos rendezvénynek ad otthont. A közösségi teret sokszor igénybe szokták venni egyetemi órák, projektek lebonyolításához, valamint diákszervezeti eseményekhez is. 

“Netközi” a járványhelyzet és online oktatás alatt

A NapKözi majdnem 3 teljes féléven át zárva tartotta kapuit a nagyközönség előtt, az online, majd hibrid oktatás miatt. Ez az időszak megnehezítette a szervezet mindennapjait, közösségének bővítését és népszerűsítését, azonban a csapat számos kreatív, online közösségépítő programot szervezett ebben az időszakban is. Tartottak például Honfoglaló, illetve Among Us bajnokságot és a megszokott alagsori bázisuk megszűnése ellenére is kitartottak a közösségük mellett. A játékokhoz, valamint a kapcsolattartáshoz és szakmai meetingekhez használt különböző internetes platformoknak köszönhetően nevezeték át magukat ideiglenesen NetKözinek, érzékeltetve ezzel online jelenlétüket.

Az online félévek alatt a HT kollégái között kinevezésre kerültek úgynevezett “Buddy”-k, akik mentorként segítették a hozzájuk tartozó NapKöziseket, hogy könnyebben megbirkózzanak a távoktatás kihívásaival. Ehhez online meetingek keretein belül beszélgettek a NapKözisekkel, és szigorúan csak szórakozással és kikapcsolódással töltötték az idejüket.

A Hallgatói Támogatás szerepe a Napközisek és a Corvinusosok életében

A HT-vel való együttműködés egy kapcsolattartón keresztül működik. Ezt az összekötő szerepet Eszter tölti be az egyetemen, aki 2020-ban jelentkezett a közösségi koordinátor pozícióral, mert nagyon inspirálónak tartja a fiatal felnőttekkel való közös munkát. Véleménye szerint hatalmas szükség van a NapKözire az egyetemen, hiszen a diákok jóllétének megőrzéséhez nagyban hozzájárulhat a szervezet közösségformáló szerepe. A HT  egyéni tanácsadásokkal és csoportos készségfejlesztő tréningekkel, workshop-okkal  támogatja a hallgatókat.. Az egyéni tanácsadás minden corvinusos hallgató által akadémiai évente 1-6 alkalommal ingyenesen igénybe vehető,   míg a csoportos tanácsadások, tréningek a tervezett létszámok erejéig látogathatóak. A NapKözisek rendszeresen szervezetfejlesztő workshopon is részt vehetnek a HT jóvoltából, részben ennek is köszönhető a kollegiális viszony a HT pszichológusai és a NapKözi munkatársai között. 

,,Az együttműködés nagyon előnyös mindkét fél számára, hiszen rengeteg lehetőséget és támogatást ad a NapKözisek önfejlesztésére, valamint pszichológusi tevékenységünk kiteljesítésére."

Az egész néha kicsit olyan, mint egy nevelődési regény, hiszen a NapKözi tagjai állandó támogatásban részesülnek a HT részéről. Folyamatosan fejlődnek, mi pedig végigkövetjük és ösztönözzük a fejlődésüket” - mesélte Eszter.

tarsasozas-min.jpg

Életkép egy Társas estről. Fotó: Csikós Zsófia

Ha Te is szeretnél egy vidám, kreatív és jófej társaság tagja lenni, valamint szakmailag és emberileg is fejlődni, akkor látogass el a NapKözi következő eseményére! Ha pedig kikapcsolódásra vágysz a szürke hétköznapokon, akkor kövesd figyelemmel a NapKözi Facebook és Instagram oldalát! Amikor pedig időd engedi, nézz be hétfőtől csütörtökig 8-17 óra között az E épület alagsorába, hogy véletlenül se maradj le olyan programokról, mint a Társas est, a Húsvéti Meglepi vagy a Rapid Randi. Ha ezeken felül más programokra is igényt tartanál a barátaiddal, akkor üzend meg a NapKöziseknek a fentebb említett közösségi oldalakon vagy töltsd ki ezt a Google Formot jobbnál-jobb ötletekkel!

A NapKözi kulisszái mögött - Interjú egy páratlan közösséggel, egy eldugott közösségi térben Tovább
Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik

boritokep_7.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

Írta: Engelbrecht Azurea; Borítókép: Szajki Bálint

 

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

szajki_balint.jpg

Fotó: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi és határon túli szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, tavaly például az innováció és a jövő technológiája volt a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

gyurko_eszter_1.jpg

Fotó: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

274906941_669150194206645_1222947875612738354_n.jpg

Szakkollégiumi kisokos (Grafika forrása: Corszak)

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Az eredeti cikk 2021. június 17-én jelent meg a Közgazdász Online blogon. A cikket az aktualitásoknak megfelelően frissítettük 2022. március 2-án.

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Indulnak a szakkollégiumi felvételik Tovább
Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

fmn1.jpg

A Corvinus Egyetemen közel 50 különböző diákszervezet működik, melyek fókuszában egy-egy specifikus terület áll. A Female Management Network (FMN) már a nevével sejteti, hogy kiket szeretne megszólítani. Léber Liliennel, a szervezet elnökével karrierprogramról, lehetőségekről, missziókról és vízióról beszélgettünk. 

2021.10.27. Írta: Somogyi Petra / Fotók: Magyar Sára 

“Szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, amelynek tagjai hozzám hasonló ambíciókkal és tervekkel rendelkeznek” - mondja az FMN elnöke. Léber Lili Kereskedelem és marketing szakos hallgatóként már az egyetem első évében egy olyan szervezetet választott, ahol a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett egy családot is kapott. Karrierje kezdetén, az első évben a marketing csapat munkáját támogatta, egyik legsikeresebb projektjének a vizuális megjelenésük megreformálást tartja. A tanév végére annyira megszerette a területet, hogy jelentkezett a Marketingért felelős alelnök pozícióra, amit sikeresen elnyert. Alelnöki éve során nagyobb betekintést nyert az elnökség munkájába, így végül úgy döntött, hogy az elnöki pozíciót is megpályázza, mivel úgy érezte, hogy lenne még mit visszaadnia a szervezetnek.

fmn2.jpg

A korábban Effemine név alatt működő diákszervezet fő célkitűzése, hogy a hozzájuk jelentkező nők az egyetem után magabiztos és minőségi tudástárral kerüljenek ki a munka világába. A támogatást különböző tréningeken és kurzusokon keresztül kapják meg a tagok, amelyek kialakítása az érdeklődési köreik és igényeik alapján történik. Egy szemeszter alatt minimum hat tréningen vehetnek részt, és a végén oklevelet kapnak arról, hogy milyen kompetenciákat sajátítottak el. A tréningsorozatok és szakmai estek minden érdeklődőnek nyitottak, így olyan hallgató is részt vehet rajtuk, aki nem tag. Ezeket az előadásokat a szervezet alumnái vagy vállalati partnerei tartják, akik sikeres élettörténeteiket mutatják be. Az alumnák között találhatunk olyan sikeres nőket, akik saját vállalkozást alapítottak, vagy a diákszervezetből a Google irodájába jutottak. 

Olyan ismert személyeket hívnak meg, mint Fördős Zé és Wossala Rozina a Street Kitchen-t, illetve a Bestiát képviselve, vagy a sport és a fitness világának ikonikus arcát, Rubint Rékát, de megemlíthetjük Nagy Ervint és a Daalarnát alapítóját, Benes Anitát is.

A tagok négy csoport közül tudnak választani: HR, Marketing, PR, valamint Vállalati kapcsolatok és pénzügyek. A HR terület foglalkozik a mentorprogrammal, a Marketing csapaton belül kreatív, alkotó munkát végezhetnek a tagok, a PR terület fő profilja a kapcsolattartás az alumnákkal és az egyetemmel, míg a Vállalati kapcsolatok és pénzügyek terület foglalkozik a céges kapcsolatok kiépítésével, valamint a tréningek szervezésével. 

fmn3.jpg

A területek között biztosítják az átjárhatóságot, így akár félévente más-más területen próbálhatják ki magukat a tagok, ezzel biztosítva azt, hogy több munkafolyamat részesei lehessenek. Az FMN jelenleg 130 alumna taggal dolgozik közösen, akik részt vesznek a háromlépcsős mentorprogramban, így egy belső integrációt követően külsős mentorációt is kapnak közép- és felsővezető nőktől. A szervezet vezetését hat fő látja el, a négy területnek alelnökei vannak, egy csapatban pedig 6-8 fő dolgozik együtt.

“A “kötelező” FMN-es programokon kívül is sokat találkozunk, szakmai rendezvényekre is közösen járunk az FMN színeiben, legutóbb például a Forbes Flow rendezvényén is részt vettünk”- mondta Lili.

Az FMN egy szűk, de szakmailag erős szervezet, ezt a víziót szem előtt tartva tudatosan szűrik a jelentkezőket. Lili szavait idézve “mind az önfejlesztést, mind pedig a biztonságos közeg megteremtését kiemelten fontosnak tartom”. A szervezet nem köti corvinusos jogviszonyhoz a tagságot, így bármelyik másik budapesti felsőoktatási intézményből is csatlakozhatnak hozzájuk nők. 

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg” Tovább
Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

dsz_expo-11_jpg.jpg

A corvinusos diákszervezetek életre szóló barátságokat adnak. A szakmai tapasztalatszerzésen túl ösztöndíjra is pályázhatnak a csatlakozók, a tagság pedig a munkaerőpiac mellett például az Erasmus-pályázatnál is pluszpontot ér.

2021.09.22. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Taxner Tünde

Emlékszem a sok riadt, de annál izgatottabb friss egyetemistára, akikkel elindultunk Szolnokra a gólyatáborba. Mindenki barátokat akart szerezni, hiszen most vagy soha - ez az egy lehetőségünk lesz. Valóban ez a helyzet?

Nem tartozom azok közé, akik mellől elkoptak az egyetemi csoporttársak, a szakunk chat csoportja még a diplomaosztó idején is pörgött. Viszont szembesülnöm kellett vele, hogy hiába tettem szert sok barátra, az óráinkon aligha fogunk találkozni, közösen eltöltött napokról pedig álmodni sem érdemes. A Corvinuson viszont van más lehetőség is a szoros kapcsolatok kialakítására.

“- Szia, hallottál már a szervezetünkről?
- Érdekel a marketing?
- Néptáncoltál gimiben?
- HR szakon vagy?
- Netán jól jönne néhány potya jegyzet?”

A gólyatáborban és az első egyetemi hetek során a közösségi médiát és a Diákszervezeti Expot különböző hallgatói szervezetek lepik el, akik megpróbálnak meggyőzni arról, hogy az ő diákszervezetük a legmegfelelőbb számodra. Érdemes körbenézni, ismerkedni, hiszen az első benyomás is nagyon fontos, de a felelős döntéshez mindenképp fusd át a Corvinus honlapját és a  Diákszervezeti Tájolót, melyet a HÖK ad ki minden évben, és érdemes ellátogatni néhány diákszervezeti infóestre is.

Milyen diákszervezetek vannak?

Több mint ötven diákszervezet és szakkollégium teszi a Corvinus hallgatói közösségét egyedülállóvá. A szervezetek a legkülönfélébb témákra fókuszálnak, mint például a diplomáciára, a gazdaságinformatikára, az üzletre, az utazásra, a néptáncra vagy valamilyen művészeti ágra. Azon túl, hogy egy összetartó közösség részese lehetsz, sokkal könnyebb barátokat szerezni, hiszen közös az érdeklődési körötök, és számos rendezvényen vehettek részt együtt. 

dsz_expo-13_jpg.jpg

A múlt hét folyamán sokukkal találkozhattatok a Diákszervezeti Expon, melyet a Hallgatói Önkormányzat szervezett. A standoknál személyesen is megismerhettétek a szervezetek tagjait, és kérdezhettetek tőlük a tapasztalataikról. Ha szimpatikusak voltak, kövessétek be a közösségi média felületeiket, illetve figyeljétek az eseményeiket és a szervezetenkénti toborzási időszakot - akár most, akár a következő félévekben.

Miért érdemes csatlakoznod?

A diákszervezetek olyan élményeket kínálnak, amit másképp talán nem tapasztalnál meg. Legyen szó belső képzésekről, tréningekről, önfejlesztő alkalmakról vagy épp csapatépítő programokról, bálokról, táborokról, ezek mind-mind színesítik a hétköznapokat. 

A szervezetekben olyan gyakorlati tudáshoz juthatsz egyetemi éveid során, ami kiegészíti az előadásokon tanult elméletet, és amit később a munkaerőpiacon vagy egy vállalkozás elindítása során kamatoztatni tudsz. 

A diákszervezetekben fiatalon olyan közép- vagy felsővezetői pozíciókban szerezhetsz tapasztalatot, amire a képzés elvégzése után egy cégnél általában csak 5-10 év munkaviszony után lenne lehetőség. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy mennyire kiterjedt kapcsolati hálóval hagyják el az egyetemet a diákszervezetben aktívan tevékenykedő  hallgatók, ami a későbbiekben kulcsfontosságúvá válhat.

reg_het_tundi-65_jpg.jpg

Természetesen nemcsak tagjaiknak nyújtanak szórakozási és fejlődési lehetőséget a diákszervezetek, hanem heti rendszerességgel számos előadást és programot szerveznek a nagyközönség számára is. Nincsen olyan téma, ami ne kerülne elő, az előadók pedig változatosak. 

Heti programajánlónkban tüntetjük fel ezeket a rendezvényeket. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, hogy értesülj róluk!

Nem lakunk együtt a diákszervezeti társainkkal, arra ott vannak a szakkollégiumok. Viszont az E épület északnyugati szárnyában található a diákszervezetek folyosója, ahol a legnagyobb szervezeteknek van irodája.  Jó érzés, ha az ember akarva-akaratlanul kedves ismerősökbe botlik az egyetem területén, nemcsak egyedül bolyong a lyukas órák alatt. 

Aktivitásért cserébe egyetemi támogatás 

Mint az már egyértelművé vált, az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat is kiemelt figyelmet és támogatást szentel a diákszervezeteknek. A HÖK félévente akkreditálja, és sorolja különböző kategóriákba ezeket a közösségeket, emellett pedig létrehozták a Diákszervezeti Ösztöndíjat is, amellyel a diákszervezeti vezetők és aktív tagok munkáját igyekeznek honorálni. Továbbá a diákszervezeti aktivitás plusz pontot ér az Erasmus-jelentkezésnél és számos egyéb pályázatnál is.

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson Tovább
,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk

,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk

o_zs_0231_wecompress_com_1.jpg

A Corvinuson 50 hallgatói szervezet működik. Hogyan és miért alakulnak meg ezek? Belső motivációról, akkreditációs folyamatról és tanulságokról beszélgettünk Zentai Brigittával.

 

2021.09.13. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Örsi Zsanett

Brigi az első marketing szakos találkozóján döntötte el, hogy szeretne egy saját diákszervezetet alapítani. Ez mára valósággá vált, hiszen 2020 szeptemberében megalakult a Corvinus Marketing Mester Társaság (COMET). Nagy hatással volt rá egy korábbi tapasztalata, amikor ötezer másik egyetemistával közösen létrehozták az Oktondi alapítványt, amelynek egyik alappillére különböző pályaorientációs előadások szervezése volt.

comet.jpg,,Beszélgettem más diákszervezeti vezetőkkel, és jó volt hallani, hogy mennyire motiváltak, amikor ezzel foglalkoznak, és mennyi értéket teremtenek a hallgatóknak.’’ Brigi hozzátette azt is, hogy korábban, alapszakos hallgatóként más szervezetekben kipróbálta magát. Mindenhol megtalálta a helyét, élvezte, hogy egy szuper közösség tagja lehet, és hogy sok új kapcsolatot tud kiépíteni, de a marketing fortélyait nem tudta annyira elsajátítani, amennyire szeretette volna. Épp ezért szeretett volna egy kifejezetten marketing fókuszú diákszervezetet, ahol a közösség és a szakmaiság együtt jár. Ezt igazolja az is, hogy amikor arra kértem, hogy pár szóban jellemezze a COMET-et, azt válaszolta: ,,szakmai és baráti egyszerre’’. 

Ötletében Brigit megerősítette az is, hogy szaktársai nyitottak és lelkesek voltak, többen érdeklődtek az első találkozás után az alapításról.

zentai_brigitta.jpgKép: Zentai Brigitta

,,Miután a nevet kitaláltuk, össze kellett rakni egy Szervezeti és Működési Szabályzatot, amibe minden, a szervezetet érintő információ részletesen szerepel.’’  Az első néhány hónap volt a koncepcióalkotás időszaka, amikor racionálisan végiggondolták a szervezeti működést, és olyan dolgokat vetettek papírra, mint a szervezeti felépítés, a vezetők hatáskörei, a tagfelvétel menete, a tagok jogai és kötelezettségei. A Szervezeti és Működési Szabályzat leadása kulcspontja a diákszervezeti akkreditációnak, csakúgy, mint egy részletes taglista a tagok elérhetőségével és státuszával.

A Corvinus-on több előny is jár az akkreditált diákszervezeteknek: dologi pályázatot adhatnak le, a tagok bizonyos kategóriájú diákszervezetek esetén pedig diákszervezeti ösztöndíjra is pályázhatnak.

Ezzel kapcsolatban Brigi elmondta, hogy az akkreditáció folyamata gyorsan zajlott, nem volt szükség például különböző tárgyalásokra, így aki esetleg játszik a diákszervezet alapítás gondolatával, azt ne tántorítsa el a hivatalos oldala, mert abszolút teljesíthető.

A diákszervezet a Corvinuson tanuló, Marketing mesterszakos hallgatókat fogja össze, nekik teremt lehetőséget a kapcsolatépítéshez és fejlődéshez.

,,A Corvinusos Marketing mesteres hallgatóknak szeretnénk egy közösséget építeni, mindamellett, hogy a marketinges szakmával is ismerkedünk, és networkingelünk a szakmabeliekkel’’ – mondja Brigitta a szervezet céljairól.

Ő maga is marketing mesterszakon kezdett tavaly szeptemberben, most pedig Norvégiában tanul az Erasmus+ program révén. A szervezet vezetőjeként nem kellett választania a külföldi tanulmányok és a szakmai tapasztalatszerzés között, online mindkettőt végezni tudja. A szervezet ötfős vezetőségéből egy másik tag is Erasmuson van, így ők előreláthatólag egész félévben hibrid módon fognak működni, amit plusz kihívásként élnek meg.

Az elmúlt évben sem tétlenkedett a vezetőség. Felépítette a szervezet brandjét, működését, egy alapvető szervezeti kultúrát, illetve 14 fős csapatot alakított ki, akik hármas bontásban tevékenykednek. A szervezeten belül elkülöníthető 3 divízió: HR, Sales és Marketing. A HR terület tevékenysége magába foglalja a felvételi folyamat lebonyolítását és a csapatépítők szervezését,  a Sales csapata partnereket keres, megállapodásokat köt velük, míg a Marketing divízió a különböző online és offline megjelenésekkel foglalkozik.

Az őszi toborzási időszakban mindhárom divízióba várják a jelentkezéseket, hiszen az operatív működés az új tagok felvételével egyszerre fog megkezdődni. Brigi elmondta, hogy az elmúlt egy évben a szervezeti kultúra és egy összetartó csapat kialakítása volt a fő cél, így emellett más tevékenységük nem volt, ami részben a világjárványnak is köszönhető. ,,Eseményeink majd októbertől indulnak be: lesz számos, marketing fókuszú workshop-unk, szakmai, inspiráló előadásaink, ahol a szakma legjobbjaitól nyílik lehetőség tanulni és folytatjuk a csapatépítőket is’’ – foglalta össze Brigitta, hogy mire készülnek ősszel.

b_b_9_3.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Amikor az elmúlt egy év kihívásairól érdeklődtem, akkor természetesen felmerült a Covid-19 miatt kialakuló motivációvesztés.

,,Van olyan tag, akivel személyesen még nem is találkoztam, és ez nagyon nehéz. Az online munka és meetingek mellett hiányzik az, hogy együtt nevetünk, vagy csak kávézgatunk egyet, mert nagyon sokat ad egy-egy ilyen együttlét.’’

A szervezet összes tagja nagyon várja már a tanév kezdetét, hiszen talán több alkalom lesz a személyes együttlétekre, illetve remélhetőleg jóval nagyobb közösség fogja alkotni a COMET-et.

A COMET őszi tagfelvétele szeptember 20-án indul, és szeptember 25-ig várják a CV-k beérkezését a bce.comet.hr@gmail.com e-mail címre. Ezt követően egy interjúra hívják be a jelentkezőket október 1-ig, ezek hibrid módon zajlanak. Minden olyan Marketing mesterszakos hallgató jelentkezését várják, akik fejlődni szeretnének és jó csapatjátékosok.

Brigi kiemelte, hogy egy diákszervezet alapításából és vezetéséből sok mindent lehet tanulni. Épp ezért bíztat mindenkit, aki elkötelezett egy ötlet mellett, hogy vágjon bele hasonló projektbe.

,,Ha hisztek az álmotokban és szenvedéllyel tesztek is érte menni fog!’- mondja Brigitta.

,,Szakmai és baráti egyszerre’’ – a Corvinus Marketing Mester Társaság elnökével beszélgettünk Tovább
Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium

dsc05211-min.jpg

A Corvinus az aktív hallgatói életről híres, a pezsgés központjait pedig a diákszervezetek mellett a szakkollégiumok adják. Mik azok a szakkollégiumok, és mi köti össze őket? Mit jelent szakkollégistának lenni? Hogyan találd meg a neked való szakkolit?

2021. 06. 17. Írta: Engelbrecht Azurea, borítókép: Szajki Bálint

A három pillér

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? A válasz a szakkollégiumok három pillérében rejlik: szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás.

Minden szakkollégium egy-egy tudományterület köré csoportosítja szakmai tevékenységét: ez egyrészt szakmai programokból, beszélgetésekből, előadásokból, vitaklubokból, konferenciákból, kirándulásokból, másrészt egy kurzusrendszerből áll. 

A kurzusrendszer különbözteti meg szakmailag a szakkollégiumokat a diákszervezetektől, ugyanis így a tagok mélyebb tudást sajátíthatnak el, egyes szakkolikban akár különböző szakirányok elvégzésére is van lehetőség. 

A kisebb létszámú és a gyakorlatra fókuszáló órák jól kiegészítik az egyetemi tananyagot, de a tagok akár teljesen már irányba is kalandozhatnak. Szakkollégistaként ezt én is tapasztalom: noha a GYDSZ a nemzetközi politikára fókuszál, a nemzetközi tanulmányokat hallgatók mellett a tagság részét képezik többek között nemzetközi gazdálkodás szakon tanulók, joghallgatók, marketingesek, kommunikáció szakosok, és még történelem-földrajz tanárszakos társunk is van.

A közösségi pillér leginkább abban különbözik egy diákszervezettől, hogy a legtöbb szakkollégium bentlakási lehetőséget biztosít. A corvinusos szakkoliknak vagy saját épületük van – mint a Heller Farkaslakja vagy a SZISZ felújított épülete a Gellért-hegyen –, vagy valamelyik egyetemi kollégiumi épületben kaptak helyet. 

A beköltözés nem kötelező, hiszen a táborok, az irodai pihengetések és a közösségi programok is jó csapatépítők, azonban sokszor akár a kollégium konyhájában alakulnak ki különleges eszmecserék és spontán vitaklubok. A társadalmi felelősségvállalás szakkollégiumonként eltérő formában és módszerekkel jelenik meg. Jelenthet bármit egy óvoda segítésétől kezdve pályaválasztási tanácsadáson át civil szervezetekkel való együttműködésig.

dsc01735-min.jpg

Kép: Szajki Bálint

Kapcsolati háló

Szakkolisnak lenni nemcsak a szakmai fejlődést jelenti, hanem egy új közösséget is. Barátokat szerezni az egyetemen gyakran jóval nehezebb, mint középiskolában, és erre a szakkollégium megoldást kínál: a hasonló érdeklődésű emberek életre szóló barátságokat köthetnek, hiszen a közös élmények, az esetleges együttlakás és egymás szakmai támogatása mind megalapozzák a tagok között kialakuló kötelékeket. 

A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled.

A szakkollégiumot az aktuális tagság mellett az alumnihálózat is támogatja. A régi tagok eltérő mértékben és formában ugyan, de mindenhol jelen vannak: kuratóriumi tagként a vezetőséget segítik, órát tartanak a szakterületükről, vagy konferencia- és munkalehetőségeket továbbítanak a tagságnak, hiszen ők tudják a legjobban, hogy a belsős képzések milyen készségeket és tudást biztosítanak.

A belsős kapcsolatokon kívül a tágabb szakkollégiumi közeg is befogadja az új tagokat. A Szakkollégiumi Mozgalom fogja össze a magyarországi szakkollégiumokat, és rendszeresen tartanak gyűlést – az Interkollt –, amire minden szakkoli meghívást kap. A mozgalom a legkülönbözőbb embereket hozza össze, és így a tagok lehetőséget kapnak, hogy más szakokról, egyetemekről és tudományterületről érkezőkkel barátkozzanak, beszélgessenek, és kapcsolati hálót építsenek. A mozgalomnak minden nyáron közös tábora van, amely egy társadalmi téma köré épül, idén például az innováció és a jövő technológiája lesz a központi téma.

A corvinusos szakkollégiumok között különösen szoros a kapocs, hiszen mind gazdasági és társadalomtudományi vonalon mozognak. A közös kitelepülések mellett a tagságok között megosztott programok és kurzusok is akadnak, egyre több szálon fut az együttműködés.

38732733_10155468068256922_2555679521655226368_o.jpg

Kép: Gyurkó Eszter

Támogató közösség

A szakkolikban a szakmai támogatás nem merül ki a kurzusokban és a vizsgaidőszaki bajtárstalálásban. Ha TDK-t írnál, akkor is találhatsz partnert, felsőbbéves segítőt vagy akár teljes kurzusokat, amelyek segítenek a felkészítésben. Sok helyen – mint például a GYDSZ-ben és a SZISZ-ben – beépült a szervezetbe egy szakmai előrehaladást segítő mechanizmus, ahol mentorálással vagy másfajta szakmai tanácsadással segítik a tagság karrierépítését és tanulmányi terveit, akár külföldön is.

A külföldi félév és a szakkollégiumi tagság ugyanis nem zárják ki egymást: 

Az Erasmus remek tapasztalatszerzési lehetőség, és a szervezetek gyakran bátorítják a tagságot a kiutazásra. 

A módszerek különböznek, de a szakkolik egyre inkább fontosnak tartják a külföldi lehetőségeket: ilyen kezdeményezések az idegennyelvű kurzusok és programok, a nyelvoktatás, a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás és közös programok, a szakmai kirándulások és a tapasztalatok megosztása, akár Erasmusról, akár külföldi mesterszakokról. Az EVK például középpontba helyezte a nemzetközi nyitást, de a GYDSZ-ben is egyre több az erre fókuszáló tevékenység.

A szakmaiság mellett a soft skillek fejlesztése is cél.

Mivel a szakkollégiumok egyik alapelve az önszerveződés, a szervezet működtetését is a tagok látják el: az elnök, a csapatvezetők, és a különböző operatív feladatok ellátói is a tagságból kerülnek ki, általában választás útján. 

Ebben minden szakkollégium különbözik: van, ahol nincs is elnöki pozíció, a szervezeti egységek száma különböző, és máshogy vannak elosztva a feladatok.  A terminológia is más: teamek, szekciók, csapatok, tanácsok adják a szervezet alapjait. A közös bennük az, hogy tagként nemcsak az adott tudományágban haladhatsz előre, hanem a szervezet működtetése közben gyakorlati tudást is szerzel, például a kommunikáció vagy az érveléstechnika területén.

a_corvinusos_szakkollegiumok.jpg

Előny a sokszínűségben

A szakkollégiumok noha összetartó közösségek, ez nem jelenti azt, hogy a tagok mindenben egyetértenek. Bár a szakmai érdeklődésük egyezik, gyakran nemcsak más szakokról, hanem más egyetemekről is érkeznek tagok – ez pedig nagyon  tágítja a nézőpontjukat. 

A más rendszerekben tanulók itt összeülhetnek, ütköztethetik álláspontjukat és megoszthatják tapasztalataikat. A SZISZ-ben például akad pénzügy-számviteles, politológus hallgató a Corvinusról és orvostanhallgató is: a szakkollégium olyan társaságot alakít ki, amely egyéb esetben kis eséllyel jöhetett volna létre. Természetesen a beszélgetéseik is tükrözik, hogy mind mást és másképp tanulnak, legyen szó külpolitikáról vagy a közösségi média filozófiai megközelítéséről. 

A szakkolikra jellemző a nyitottság és az elfogadás, ami kritikai gondolkodással párosul, hiszen a sok ütköző vélemény között csak így lehet békés utat találni – ez  a szakmaiság és a társadalmi érzékenység szempontjából is előnyös, valamint felkészít a „való életre”.

Hogyan csatlakozzak, hogyan találjam meg az igazit?

A corvinusos szakkollégiumok tavasszal tartják a felvételijüket, erről a közösségi média oldalaikon és a honlapjaikon tájékozódhattok. Találkozhattok velük standoláskor az egyetem aulájában és a gólyatáborokban is, valamint évente több infóestet tartanak és közös infóestet is rendeznek, hogy segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb döntést.

Ismerjetek meg cikkeinkből pár corvinusos szakkollégiumot:

Inspiráló közösség és életreszóló barátságok az egyetem mellett – Erről szól egy szakkollégium Tovább
“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban

heller_csoportkep.jpg

A Heller Farkas Szakkollégium lehetőséget biztosít a pénzügyi érdeklődésű hallgatóknak a szakmai fejlődésre, ráadásul egy összetartó közösséget is kínál. A szervezetről Kovács Boglárka elnökkel és Biroga Bence szakmai vezetővel beszélgettünk.

2021.04.15. Írta: Kovács Anna, képek: Heller Farkas Szakkollégium

Az 1996-ben alapított Heller Farkas Szakkollégiumban együtt van jelen a szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység. A tagok támogatják egymást, és a tagság egy része együtt lakik a ’Farkaslakban’, emiatt leginkább itt zajlik a közösségi élet, számos lehetőség van egy összetartó közösség kialakítására.

„Jól felállított szervezeti keretrendszerrel rendelkezünk, emellett pedig együtt lakunk, tehát nem csak a szervezeti feladatainkban érintkezünk. Együtt éljük meg az egyetemi éveink mindennapjait” – emeli ki a kollégium szakmai vezetője, Biroga Bence.

Szakmaiság

„Alapvetően pénzügyi fókuszú a szervezet, de jelen vannak társadalomtudományi vagy üzleti érdeklődésű hallgatók is. A tagság igényei alapján szervezzük a kurzusokat, az a lényeg, hogy nyitottak legyenek a tagok, és akár új érdeklődési kört fedezzenek fel” – mondja Kovács Boglárka, a szakkollégium elnöke.

A korábbi években a kurzusokon szó esett többek között befektetési modellekről, fiskális és monetáris politikáról, adatbányászatról, kockázati tőkéről és műkincskereskedelemről, de programozó képzések is rendszeresen indulnak. Az újonnan felvett évfolyam számára kötelező az alapozó kurzus elvégzése, de a többi óra tekintetében a kínálat félévről félévre változik a tagok igényeinek megfelelően. Egyéb szakmai alkalmakat, például konferenciákat is szerveznek a kollégium hallgatói, továbbá gyakran a szeniorok biztosítanak ígéretes lehetőségeket az aktív tagok számára.

heller_eloadas.jpg

„A szakmai kurzusok aktivitást igényelnek. Ezen túlmenően a szakmai követelményeink közé tartozik többek között a nyelvvizsgakritérium, valamint tagjaink TDK-dolgozatot is írnak” – mondja Bence.

Jelentős szakmai események a szakkollégium életében a saját szervezésű őszi Heller Farkas szakmai hét és a tavaszi konferencia.

Szerintem a műhelybeszélgetések a szakmai pillérünk ékkövei. Ahhoz, hogy interdiszciplináris élményt nyújtsunk tagjainknak és bővítsük a látókörünket, műhelybeszélgetéseinkre a tudományok, az élet és a művészet minden területről érkeznek vendégeink.

– mondja Bence.

„Szakmai, akadémiai fejlődésen túl a szervezetben fokozatosan egyre nagyobb felelősséget lehet vállalni. Hamar vezetői szintre lehet jutni, így a vezetői készségeket is lehet fejleszteni. Autonóm módon működünk, nincsen állandó külső segítség, ám az alumni tagokra valamilyen szinten támaszkodhatunk. Így a problémamegoldó, szervezési és vezetési képességeink nagyon sokat fejlődnek” – mondja Boglárka.

A működéshez szükséges erőforrásokról a kollégisták gondoskodnak, a ‘Tőke team’ szervezeti egység foglalkozik pályázatokkal és szervezeti kapcsolatokkal. Emellett a társadalmi felelősségvállalás jegyében a szakkollégiumi tagok leginkább oktatási tevékenységekben vesznek részt, középiskolai és egyetemi szinten is, illetve mentorprogramot működtetnek.

A karrierutakat tekintve a legtöb tag mesterszakot végez, és pénzügyi, gazdasági területen helyezkedik el: bankokban, tanácsadóként, vállalkozóként vagy akadémiai szektorban is dolgoznak az alumni tagok.

heller_iroda.jpgKözösség

„Egyedül nem lehet mindent elérni, és a Heller nekem egy inspiráló társaságot adott.”  – Biroga Bence

„A támogató közeg adta nekem a legtöbbet, szoros barátságok kötődnek, és a későbbiekben is számíthatunk egymásra.”  – Kovács Boglárka

Boglárka és Bence hangsúlyozzák a közösség kiemelkedő szerepét a szervezetben. A Corvinus Egyetem elsőéves hallgatói jelentkezhetnek a szakkollégiumba. „Úgy tudunk összetartó közösséget kovácsolni, ha évente csak egy évfolyamot indítunk el” - mondja Boglárka. A taglétszám 50 fő körül van, így sokkal szorosabb kapcsolatok tudnak kialakulni a tagok között.

„Amikor fevesszük az új tagokat, nagyon odafigyelünk az integrációjukra. Először egy összerázó, majd egy nyári táborban vesznek részt. Továbbá minden elsős kap egy mentort, aki megismerteti a szervezettel és a közösségi életbe is bekapcsolja az új Hellerest. A Farkaslakban egy külön csapat foglalkozik a programok, kirándulások szervezésével, de spontán is szokott kialakulni éjszakába nyúló társasest” – teszi hozzá az elnök.

„Együtt járunk kurzusokra, az egyetemi vizsgákra is közösen tanulunk. Kialakulnak olyan spontán beszélgetések is, melyek hozzátesznek a szakmaisághoz – a szakmaiság és a közösség teljesen áthatja egymást” – mondja a szakmai vezető.

heller_szervezetifelepites.jpg

A szakkollégiumi közösségben fontos a szervezeti aktivitás, így a Heller-tagságnak elengedhetetlen eleme a közgyűléseken és táborokban való részvétel. A tagság előnyei közé tartozik, hogy a Helleres hallgatóknak megnyílik a lehetőség, hogy más corvinusos szakkollégiumok előadásain, kurzusain is részt vegyenek.

Bence szerint érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az érdeklődő megtalálja a számára minden tekintetben legmegfelelőbb kollégiumot: „Fontos, hogy a jelentkező úgy érezze, szívesen tartozna a közösséghez, és szeretne élni a szakmai lehetőségekkel.”

Ismerd meg a Hellert közelebbről!

A Hellert több rendezvényen, például a kimondottan elsősöknek szervezett Heller Pénzügyi Képzésen lehet jobban megismerni. Az előadások normál körülmények között az egyetemen zajlanak, de a szemináriumokat a Farkaslakban tartják. Az elsősöknek idén online bevonó tábort szerveznek, ahol a közösségről is többet megtudhatnak.

„A Heller Farkas Szakkollégium szakmailag nyitott embereket keres, akik szeretnének fejlődni, szorgalmasan dolgozni, többet kihozni az egyetemi évekből. Mindezt egy felejthetetlen élmény keretében, hiszen nálunk a szakmaiság és közösség elválaszthatatlan” – hangsúlyozza Bence.

A tagok nagyrészt a Pénzügy és számvitel szakról vagy egyéb korábban G- és K-karos szakokról érkeznek. A felvételi áprilisban zajlik, írásbeli és szóbeli fordulóból áll. Az érdeklődöknek már most érdemes részt venni a szakkollégium programjain, amiről a Heller közösségi oldalain és weboldalán tudnak tájékozódni.

“Egyedül nem lehet mindent elérni” – szakmaiság és közösség a Heller Farkas Szakkollégiumban Tovább
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz?

b_v_0083_2.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és kutatópalánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyük egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

2021.02.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

A Tudományos Diákköri Konferencia egyedülálló lehetőség a tehetséggondozásra és az önképzésre, de a közösségépítés és a szakmai mentorálás egyaránt szorosan hozzátartoznak. Neszveda Gábor, a klub vezetője hallgatóként 6 TDK-dolgozatot írt, az MNB Intézet oktatójaként és kutatójaként pedig 10 hallgatót mentorál évente, amiért a Kiváló Mentor Díjat is megkapta. Mivel több külföldi egyetemet belülről ismer, nemzetközi összehasonlításban is látja a TDK jelentőségét.

Szerintem a TDK nemzetközi szempontból is egy rendkívüli lehetőség. Külföldön is van tehetséggondozás, de nem foglalkoznak annyit vele, és csak úgy kerülhetsz be, ha extrém jó jegyeid vannak. Hasonló mentorálás csak egy nagyon szűk rétegnek elérhető, mert az oktatók részéről ez egy rendkívül munkaigényes dolog.

A TDK Magyarországon – annak ellenére igazi sikertörténet, hogy az oktatók és szervezők nagyrészt önkéntesen dolgoznak rajta, valamint a helyezett hallgatók díjai sem munkaarányos juttatások. „Mindenki, aki ezt csinálja, igazából a diákok és a tehetséggondozás iránti elkötelezettségből teszi” – mondta Neszveda Gábor. A belső motiváció tehát kiemelt szerepet játszik abban, hogy valaki belevág egy TDK-dolgozat megírásába vagy a mentorálásba. A Corvinuson évente nagyjából 300 diák ad le önszorgalomból, kötelező teendőin és a tanulmányain felül egy tudományos dolgozatot, ami hasonló hazai egyetemekhez képest is kiemelkedő szám.

Mire és hogyan tanít meg a TDK?

„A TDK egy szóban tehetséggondozást jelent. Lehetőséget ad arra, hogy ha valaki tehetséges, és több munkát bele tud tenni, akkor kipróbálhassa magát, és szakértőjévé váljon egy adott témának” – fogalmazta meg a verseny egyik célját Neszveda Gábor. A TDK nagyszerű lehetőség az elmélyülésre egy témában, arra, hogy a diák megméresse magát, és ha sikeres, elismerést is kapjon.

Egyedül haladni és önszorgalomból csinálni valamit nagy kihívást jelent, és egyben egy önképző dolog. Valamilyen szinten minden kutatás az, azonban ebben az esetben a hallgató segítséget is kaphat. Találhat egy olyan oktatót, aki ideális esetben nemcsak szakértője a témának, hanem van ideje a diákkal aktívan foglalkozni. Egy saját kutatás elkészítése szakmai mentorálással izgalmas tanulási folyamat. 

„Nem arra nevel az oktatási rendszer, és ez nem magyar specifikum, hogy próbáld ki magad, merj kockáztatni.” Neszveda Gábor szerint nagyon sok diákban van érdeklődés, nyitottság, kutatói véna, olyanokban is, akik nem is tudnak róla, és nekik az egyetemi oktatás jellegéből adódó repetativitása nem feltétlenül nyújt lehetőséget saját ötleteik kipróbálására. 

Egy önálló kutatási projekt jelentősége nagy: „Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni, végig tudod magad önállóan verekedni egy projekten, ha ránézel egy kérdésre, megérted a problémát, és utána tudsz rá egy hasznos választ adni.” Neszveda Gábor szerint mindezt a TDK-n lehet gyakorolni. A legmagasabb hozzáadott értékkel rendelkező pozíciókban általában ezeket a készségeket nézik, ez a tudás és szemlélet hosszú távon megtérül, akár egy saját vállalkozásban is.

Tudom, hogy a kutatás szó sok diák számára – és ez egy nemzetközi benyomás – azt jelenti, hogy valaki ott ül a sarokban, és kutatgat meg írogat, de ez a valóságban sokkal izgalmasabb. Ilyenkor gondoljon bele abba, hogy a Szilícium-völgyben ott ülő Google fejlesztő is kutató.

A készségeken és a speciális, önálló tanulási folyamaton túl a TDK presztízsértéke is fontos tényező, de ami még meglepőbb, még egy állásinterjún is segítséget jelenthet. „Az állásinterjún a jegyek keveset mondanak, de az egy nagyon erős jelzés minden foglalkoztatónak, ha látja, hogy valaki önszorgalomból egy komoly projektet letett az asztalra. Nem azért, mert kényszerítették, hanem mert szeret gondolkodni és proaktív.” A dolgozat témája pedig akár mély, szakmai beszélgetések kiindulópontja is lehet az állásinterjún.

b_v_0098.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Hogyan vágj bele?

A legfontosabb kiindulópont az, hogy nincs rossz téma. Ha érdekel a saját témád, akkor definíció szerint az már érdekes, és valószínűleg másoknak is az lesz. A kitűnéshez viszont fontos, hogy erős fókusza legyen a dolgozatodnak. Gondold végig, hogy mi a kutatási kérdésed. Ha nem lehet rá egyértelmű igen vagy nem választ adni, akkor még nem eléggé fókuszált.

„Előbb-utóbb, ha van egy izgalmas kérdés, másodlagos lesz, hogy melyik oldalról és módszertannal vizsgálod meg, meg fogod találni azt az oktatót és kutatót, aki segíteni tud benne.”

Ha megvan a téma, témavezetőt kell találni. A legtöbb együttműködés az órákon születik. Ha megvan a szimpátia, akkor érdemes megkérdezni az oktatót. Ha nincsen ilyen tanár a látóhatáron, akkor érdemes olyan tanárt választani, aki már sok diákot témavezetett, és megnézni, hogy mennyire aktív tudományosan az kiválasztott területen. „Ne akarjuk kitalálni, hogy mennyire elfoglalt a kutató vagy oktató, írjunk neki, és ha nemet mond, abból semmilyen személyes probléma nem lesz, jól fog esni neki, hogy megkeresték” – mondta Neszveda Gábor.

Ha már megvan a téma, akkor a kutatási kérdés, a fókusz megtalálásában fogadd el az oktató segítségét, mert ő jártasabb abban, hogyan lehet tudományosan megvizsgálni a témát és módszertani eszközöket is ad. A szakirodalom hasonlóan fontos, érdemes a szakterület 3-4 legfontosabb cikkét elolvasni. „Ne akarjuk mindenáron feltalálni a spanyolviaszt, hanem fogadjuk el, hogy bizonyos dolgokat már megoldottak előttünk – ezeket ne kitalálni akarjuk, hanem használni.”

Miben segít a TDK Klub?

A Corvinuson az ETDT évek óta szervez előkészítőket, előadásokat, amik segítenek a tájékozódásban, felkészítenek a tudományos munkára, vagy megmutatnak egy szakterületet. „A TDK Klub abban szeretne többet adni, hogy hozzásegíti azokhoz a plusz információkhoz a diákokat, amik a hogyanban segítik őket, illetve segít navigálni a szekciók között.” Az igény a Klub alapítói számára a hallgatók részéről egyértelmű volt, ahogy Neszveda Gábor fogalmazott: „A hallgatók keresik a minőségi lehetőségeket.”

Aki a klub tagjává szeretne válni, ezen a linken egy hírlevélre tud feliratkozni, valamint beléphet egy Facebook-csoportba, ahol folyamatosan osztják meg velük az aktuális lehetőségeket. Például a honlapon található téma- és oktatólistában úgy segítenek a tájékozódásban, hogy az aktív oktatókat közvetítik a hallgatók felé. „Vannak olyan tanszékek és kutatói, oktatói csoportok, akik évek óta több diákot visznek, mert szeretik csinálni, de a diákok nem biztos, hogy jól látják, kik ezek. Szeretnénk ezeket a lehetőségeket is megosztani velük.”

Múlt évben többszázan érdeklődtek a klub iránt, ahol egy másik fontos felmérés eredményeit is megosztották. A szekciótitkárokat megkérdezték, hogy milyen módszertan jellemző a szekciójukra, ami segítséget jelenthet abban, hogy melyek illenek a diák kutatásához. „Van olyan szekció, ez közismert, ami inkább kvantitatívabb kutatásokat szeret, és ha valaki kvalitatívat ad be, azt le fogják pontozni. Nem azért, mert rossz, hanem mert abban a témakörben nem ilyen típusút várnak.” Fontos, hogy ezekről az elvárásokról hallgatóként előre tájékozódjunk.

Neszveda Gábor így foglalta össze a TDK Klub tevékenységét: „Azt szeretnénk segíteni, hogy sikeres legyen a TDK, de ezen túl az a misszió, hogy azokat a tehetségeket, akik szeretnék kipróbálni magukat egy saját témával, minél inkább segítsük abban, hogy a szakmai anyagokhoz hozzájussanak, illetve megtalálják azt a témavezetőt, akinek van rá ideje, és lehetőleg a témához is ért.”

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.
„Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!” – Miért éri meg TDK-zni és csatlakozni a TDK Klubhoz? Tovább
Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről

thumbnail_kozosseg2.jpg

A Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma olyan hallgatókat vár, akik érdeklődnek a nemzetközi kapcsolatok és politika iránt, és szeretnék egyetemi tanulmányaikat gyakorlatias képzésekkel és aktív közösségi léttel kiegészíteni. Hordós Alex, a Felvételi Tanács vezetője interjúnkban elmondja, milyen lehetőségeket nyújt a GyDSz, mit jelent tagnak lenni és hogyan jelentkezhetsz hozzájuk.

2021.02.09. Írta: Taxner Tünde / Fotók: Szajki Bálint

Milyen belülről a GyDSz?

Kicsit szkeptikus voltam az elején amikor csatlakoztam, mert nagyon féltem attól, hogy a szakkoli egy szektariánus, elitista gondolkodást szül, de ez egyáltalán nincs így. Ellentétben egy szektával, itt nincs egy vezérelv, alapjellemzőnk a véleménypluralizmus. A világnézetek sokszínűek a GYDSZ-ben, ami az egyik legfőbb értékünk. Állandóan kritikusak vagyunk önmagunkkal szemben, így sosem tudunk befásulni, és ez nagyban segít abban, hogy rendszeresen fejlesszük önmagunkat és a szervezet működését. Van egyfajta önkritika a szervezeten belül, amit én kifejezetten előre mutatónak tartok. 

Miben különbözik egy szakkollégium egy diákszervezettől? Kötelező ott lakni?

Számomra a szakkoli egy sokkal integráltabb, az egyetemi életemnek egy sokkal nagyobb perspektíváját lefedő szervezet, mint amit egy diákszervezetnél el tudok képzelni. A szakkollégiumi összetartás feelingje meglepően erős, főleg a Corvinus hét szakkollégiuma között, ami azért nagy lehetőség, mert van egyfajta érdekérvényesítés is.

Mindenképp kiemelném a kurzusrendszert, mint a szakkollégium egyik fő oszlopát. Ennek segítségével az egyetemi tanórákon túl, egyedi jelleggel kapunk hasznos elméleti és gyakorlati tudást, kiegészítve az általános tantervi anyagot. A GyDSz-ben minden szemeszterben két kurzust kell a tagoknak teljesíteniük, és mivel a tagság érdeklődése határozza meg, hogy milyen oktatókat melyik szakterületekről kérünk fel, eléggé személyre szabott a rendszer.

A szakkoliban benne van az együttlakás élménye is, ami amellett, hogy nem kötelező, egy nagyon jó opció lehet azok számára, akik biztosra szeretnének menni abban, hogy kapjanak helyet, hiszen a rendelkezésre állókat úgy töltjük fel, ahogy szeretnénk. Emiatt van egy erős közösségi bázis a koliban, ami nekünk a Ráday utcában, a Földes Ferenc Kollégiumban van.

img_3338.jpg

Mire fókuszál a GyDSZ? 

A Gyakorlati Diplomácia Társasága volt a GyDSz elődje, 2017-ben lettünk szakkoli. Fő profilunk a nemzetközi és a világpolitika, a lehető legszélesebb spektrumon értelmezve. Elsősorban a nemzetközi tér politikai részével foglalkozunk, de ez nem jelenti azt, hogy ne fordítanánk figyelmet gazdasági, jogi, kulturális vagy egyéb tudományterületeket érintő folyamatokra. A diplomáciára is igyekszünk hangsúlyt fektetni annak érdekében, hogy a nemzetközi kapcsolatok iránt érdeklődő személyeknek olyan képességeket tudjunk adni, amik a későbbi munkájuk során hasznukra válnak. Így például előadói-retorikai készségeket, íráskészséget érintő technikákat vagy olyan soft skilleket lehet náluk fejleszteni,  amelyek a hivatalos interakciókban elengedhetetlenek. Ezeket a GyDSZ-ben nagyon jól el lehet mélyíteni azon a szinten túl, amit az egyetemen megtanulsz. 

Milyen kurzusokat indítotok a tagoknak? 

Minden félévben kötelezően és szabadon választható kurzusokat hirdetünk meg. A besorolás attól függ, hogy mik a követelmények, és mennyire terhelik meg a hallgatókat. Egy félévben két kurzust kell teljesíteni, abból legalább egy kötelezően választottat. A tematika változó, mert mindig a tagok igényeire szabjuk. Vannak visszatérő területek, slágertémák – nagyon régóta fut például egy, a magyar külügy működését bemutató kurzus, és az elsősöknek mindig szokott lenni egy, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzus. Rendkívül változatos a kínálat, én részt vettem már a nemzetközi környezetjogtól a Közel-Kelet aktualitásain át filmelméleti kurzuson is. 

img_3350.jpg

A kurzusrendszerünk éppen megújul, a következő szemesztertől négy szakirány elindítását tervezzük: nemzetközi jog és nemzetközi szervezetek, külügy és diplomácia, közgazdaságtan (természetesen nemzetközi kitekintéssel), valamint a világpolitika-tanulmányok, melybe geopolitikai, biztonságpolitikai és nemzetközi politikaelméleti kurzusok fognak elsősorban kerülni. Akik idén felvételiznek, azok reményeink szerint szeptembertől már a szakirány szerinti rendszerben fognak tanulni, és ezalapján tudnak majd maguknak kötelező kurzusokat választani. A tavaszi félévben hagyunk nekik egy kis időt, hogy akklimatizálódjanak a körülményekhez, és eldöntsék, hogy milyen irányba szeretnének indulni. 

Milyen programokat kínáltok a tagoknak és az érdeklődőknek a következő félévben? 

A GyDSz-ben egy pontrendszert kell teljesíteni ahhoz, hogy a félévet elfogadottnak tekintsük. Ennek három pillére van: a szakmai, a közösségi és a szervezeti. Az utóbbi a szakkollégiumon belüli szervezői tevékenységre vonatkozik. A másik kettő abból áll össze, hogy részt veszel azokon az eseményeken, amiket a szakkoli a belső tagságnak vagy a tágabb közönségnek szervez. A programok 80 százaléka magyarul zajlik, de vannak dedikáltan dsc05107_jpeg.jpgangol nyelvűek is, még a kurzusok között is. A tagság egyéb nyelvtudása mentén szoktunk más idegen nyelven is szervezni, jelenleg a franciával kísérletezünk.  

Külsősöknek is sok programot szervezünk, például pár hete egy Netflixes dokumentumfilmet, a Death to 2020-t vettük szakmai szempontból górcső alá. De lesz nemsokára infóestünk, valamint egy nyílt szakmai előadás arról, hogy a koronavírus hogyan alakította át a nemzetközi erőviszonyokat. A Karrierutak nevű visszatérő programunk arról szól, hogy Nemzetközi Tanulmányok (NT) szakos diplomával hol lehet elhelyezkedni, és ezek a munkaterületek milyen képességeket igényelnek. 
 

Milyen szakokról jönnek a tagok?

A tagság magját a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatók adják, de nagyon sok másik szakról is vannak tagok. Jellemző, hogy valaki alapszakon ezeken van, és utána mesteren máshol folytatja, vagy akár fordítva, mesteren csatlakozik a GyDSz-hez. Én most jogot hallgatok úgy, hogy NT-s alapszakos voltam, és teljes jogú tagnak érzem magam. Van nálunk politikatudomány és kommunikáció szakos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről vannak nemzetközi igazgatási szakosok, és egy-egy ember jár unikálisabb szakokra, mint például a földrajz-történelem tanárszak vagy a pénzügy mesterszak.

A corvinusos NT alapképzésen a negyedik félévben van az a tantárgy, ami részleteiben bemutatja a tudományágat, amivel mi foglalkozunk. Előtte kevésbé fókuszált a képzés, nem alakul ki a hallgatóban egy koherens kép arról, hogy érdemben miről szól az “IR”, azaz a nemzetközi kapcsolatok (International Relations). Ennyi előnye lehet egy első évben már GyDSz-es hallgatónak, mivel neki nagyon az elején el fogjuk mondani, hogy mit lehet kezdeni a nemzetközi tanulmányokkal, és hogy miért érdemes a nemzetközi politikával tudományos igényességgel foglalkozni.  

Bármelyik egyetemről lehet csatlakozni?

Nincs megkötés, de valamennyire alapvetés, hogy a társadalomtudományok területéhez érdemes érteni. Ez nem azt jelenti, hogy ne jelentkezhetne hozzánk orvostanhallgató vagy építészmérnök, de a felvételin fel szoktuk mérni, hogy kinek van meg ez az alaptudása. A szakkoli tevékenységének központja Budapest, ezért a pesti egyetemeket célozzuk. Ahhoz, hogy a szakkoliban működni tudj hozzátartozik, hogy közösségi és szakmai eseményeken megjelenj. A kiscsoportos kurzusokra is be kell járni, ezek világjárvány-mentes esetben kontaktórásak, és 90 százalékban a BCE pesti campusán szoktak lenni. 

Ki jelentkezhet hozzátok? Milyen érdeklődési körű tagokat vártok?

Mindenképpen kell rendelkezni egyetemi hallgatói jogviszonnyal. Ha éppen Erasmuson vagy, akkor online nem probléma a felvételi, de egy ponton túl jelen kell lenni a programokon. A társadalomtudományi érdeklődés erősen ajánlott, hiszen a felvételin ki fog tűnni, hogy ki ért hozzá jobban, és őket fogjuk preferálni. Fontos, hogy a Corvinuson van egy olyan megállapodás, hogy egy félévben csak egy szakkoliba lehet jelentkezni, és csak egy szakkolinak lehetsz tagja a corvinusosok közül. Ha egy másik egyetemen vagy egyéb szakkollégium tagja, akkor jelentkezhetsz, de a Corvinuson csak egyben próbálhatod meg a felvételit, amit le is szoktunk egymás között ellenőrizni. 

dsc05003_jpeg.jpg

Hogyan zajlik a felvételi?

A felvételi két fordulóból áll: van egy írásbeli, amihez egy motivációs levél, egy önéletrajz és három írásbeli feladat megoldása szükséges. Az első feladat egy szakmai mérés, ahol a jelentkező 10-15 kérdésből kiválaszthat egyet, és arról kell egy másfél-két oldalas, koherens esszét írnia. Ebben főleg a véleményére vagyunk kíváncsiak, és arra, hogy mennyire tud egy általánosabb kérdést röviden, tömören, de valamennyire tartalmasan kifejteni. Például ez egy olyan feladat lehetne, hogy „A 21. század Kína évszázada lesz. Érvelj az állítás mellett vagy ellen.” 

A második feladat egy kreatív kérdés. Egy-másfél oldalban kell például egy olyan kérdésre válaszolni, hogy mi lenne az a tantárgy, amit kivennél a középiskolai tantervből, és mit tennél be helyette. Itt leginkább érveléstechnikai, szemléletbeli dolgokat nézünk, hogy mennyire egyedi a gondolkodásmódja, mennyire tudja más szemszögből látni a dolgokat a jelentkező. A harmadik feladat egy cikk-kommentár: általában nemzetközi politikához kapcsolódó szakemberek cikkeit adjuk oda a felvételizőnek, három közül kiválaszthat egyet. Ehhez egy egyoldalas kommentárt kell írnia arról, hogy egyetért-e, miben és miért.

Ha érdekel a felvételi, a pontos menetéről és az idei kérdésekről a GYDSZ február 17-ei infóestjén tájékozódhatsz!

A három feladatból kialakul egy pontozott rangsor, ami alapján a hallgatók bejutnak a második, szóbeli fordulóba. Itt kicsit visszatérünk az írásbeli szakmai anyagára, belemegyünk, hogy mennyire ismeri az adott kérdés aktualitásait, de már nagyban fókuszálunk arra is, hogy a jelentkező milyen érdeklődéssel rendelkezik, milyen tapasztalatai emelhetik ki a többiek közül. Nagyon fontos azt megnézni, hogy ténylegesen aktív tagja lesz-e a szervezetnek, akár szervezésben vagy a háttérmunkában.

Utána az írásbelit és a szóbelit 40-60 százalékos arányban súlyozzuk, és kialakul egy rangsor. A rangsor felső részét vesszük fel – a szám évente változó, ez két éve már csökkenő tendenciát mutat, mivel igyekszünk a taglétszámot egy olyan szinten tartani, amit még elbír a szervezeti struktúránk. Az aktív tagságunk 70 fő körül van, emellett van 7-8 passzív tagunk (akik Erasmus, megterhelőbb egyetemi szemeszter vagy egyéb ok miatt passziváltattak) és nagyjából 10 senior tagunk, akik már elvégezték a szakkolit, de továbbra is velünk vannak. Ezen kívül van egy elég kiterjedt alumni hálózatunk, ők jellemzően visszatérő előadóként, kurzustartóként vagy munkakeresésben összekötőként szoktak szerepelni. 

thumbnail_kozosseg_final.jpg

Hogyan válnak az újonnan felvettek igazán taggá?

A felvételi után egy nagyon erős integrációs folyamat indul el, melynek során a szakkoli régebbi tagjai mentorálják az újakat, hogy mindenképp magukénak érezzék a szervezetet, és gördülékenyen menjen a beilleszkedésük. Ebben az időszakban nagyon sok közösségi, ismerkedős programot szoktunk szervezni.

Az egyik legsarkalatosabb pontja a szakkollégiumi működésnek, hogy milyen mélyen tudja bevonni a tagokat. Ha nem érzi úgy a felvett ember, hogy érdeklődnek iránta, akkor kihullik, ami neki és a szakkolinak sem tesz jót.

Tavaly a felvételinket gyakorlatilag kettévágta a vírus, a szóbelik közepén kellett váltani az online felületre. Nem adja ugyanazt az élményt, de sikerült lebonyolítani a felvételit, és egészen a nyári lazításokig online működtünk, amit valamennyire sikerült megugornunk. Nem akarom azt mondani, hogy tökéletes volt, mi is először csináltunk ilyet, de remélem, hogy idén a tavalyi év tanulságai szerint tudunk korrigálni. 2021 tavaszán online lesz az egész felvételink és utána a mentorálás is.

Az a célunk, hogy az új tag minden hátráltató körülménytől függetlenül érezze azt, hogy része valaminek és a közösség érdeklődik iránta. A jelenlegi nehézségek ellenére jó szívvel tudok minden érdeklődőt biztatni arra, hogy jelentkezzen.

A szakkollégiumi lét olyan pluszt tud adni az egyetemi évekhez, amit nem kap meg semmi más által, jelentsen ez kapcsolati tőkét, szakmai tudást vagy életre szóló barátságokat.

Sokszínű világnézetek a Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiumában – Interjú a szervezetről és a közeledő felvételiről Tovább
süti beállítások módosítása