Közgazdász Online


Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel! 

borito_pixabay.png

A tavalyi év sok szempontból rendhagyó volt, azonban egy biztos: a szokásosnál lényegesen több időt töltöttünk a közösségi oldalakon. Ismerd meg az általánosan megfigyelhető tendenciákat, majd tedd próbára a tudásodat a Corvinus Kommunikáció- és médiatudomány szakosainak kvízével!

2021. 03. 31. Írta és borítókép: Kércz Dorottya

Az emberiség több mint fele egy napot tölt vele hetente. Mi az?

A We Are Social és a Hootsuite együttműködésében megjelent idei Digital 2021 jelentésből kiderül, hogy az elmúlt év során az életünk még szervesebb részévé vált a közösségi média. A koronavírus-járvány fellendülése az összes platform terjedését felgyorsította, és jelenleg semmi jelét nem látni annak, hogy ez egyhamar megváltozna.

Világszerte 4,2 milliárd ember, vagyis a világ népességének 53,6 százaléka használja a közösségi médiát: egy átlagos felhasználó naponta 2 óra 25 percet tölt a különböző felületeken, ami egy hétre vetítve nagyjából egy ébrenléti napnak felel meg.

Csak az elmúlt évben közel félmilliárd (pontosabban 490 millió) új felhasználóval bővült a közösségi média, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan több mint 1,3 millióan regisztráltak valamilyen felületre: ez a szám másodpercenként nagyjából 15 embernek felel meg.

camilo-jimenez-qzeno_gq7qa-unsplash.jpg

Kép: Unsplash

Uralkodó videós és ideiglenes tartalmak

Ha egy kép többet mond ezer szónál, akkor egy videó többet egymilliónál: a Cisco tanulmánya szerint 2022-re az összes online tartalom 82 százalékát videós tartalmak teszik majd ki. Könnyebben emészthetők, szórakoztatóbbak, és a figyelmünket is tovább tartják fent, mint a statikus képi vagy szöveges tartalmak:  a rövid formátumú videós platformok, mint például a TikTok és a hosszabb tartalmakat biztosítók, mint a YouTube folyamatosan növelik felhasználói bázisukat.

Az ideiglenes tartalmak - a 24 óráig elérhető képek és videók - népszerűsége töretlen: tökéletesen kiszolgálják az egyre rövidülő koncentrálóképességünket, amit jól mutat az, hogy az Instagram-történetek napi aktív felhasználóinak száma ötszörösére nőtt 2016 és 2019 között.

instagram-1519537_1920.jpg

Kép: Pixabay

A niche platformok felemelkedése

2020 folyamán nagyobb teret kezdtek nyerni az eddig réspiacra, meghatározott célközönségre összpontosító közösségi oldalak: egyre többen fáradtak bele a tömeges médiahálózatok, például a Facebook vagy az Instagram tartalmi túltelítettségébe, emiatt inkább olyan platformok felé fordultak, amelyek még jobban kiszűrik a számukra nem releváns információkat.

A niche hálózatok kisebbek és célzottabbak: közösséget kínálnak olyan felhasználók számára, akiket egyes témák és érdeklődési körök kötnek össze. 

Erre a legismertebb példa a főként fiatalok körében népszerű Tiktok, ami 2020-ban közel 700 millióra növelte aktív felhasználói bázisát, de érdemes megemlíteni a gamerek körében kedvelt Twitch-et is, ami 2020 novemberében már több mint 8,5 millió aktív streamelővel rendelkezett. Ide sorolható a LinkedIn is a 722 millió egyéni és 55 millió céges felhasználójával, illetve a Reddit, ami bár már 15 éve létezik, az elmúlt időszakban hatalmas növekedésnek indult: 2020-ban az aktív felhasználóinak száma több mint 430 millióra nőtt. 

Küzdelem az álhírek ellen

A közösségi média kétélű kard: egyre többen támaszkodunk rá, mint hírforrásra, azonban ez a lehetőség veszélyessé is teszi - a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a digitális félretájékoztatás mértéke 2020 februárja óta növekszik. A koronavírus-járvány megjelenésével a felhasználók elözönlötték a közösségimédia-felületeket, hogy a pandémiával kapcsolatos legfrissebb információkhoz jussanak, ez pedig kiváló alkalmat teremtett az álhírek és az összeesküvés-elméletek terjesztésére. A Twitter például figyelmeztető címkéket adott hozzá azokhoz a tweetekhez, amelyeknek manipulált a tartalma.

Új technológiák térnyerése

A közösségi médiában 2020-ban is növekedett az olyan technológiák alkalmazása, mint a kiterjesztett valóság (augmented reality) és a virtuális valóság (virtual reality). 

Míg VR a közösségi médiában kialakuló fázisban tart (bár a Facebook már hatalmas lépéseket tesz ebbe az irányba a Horizon, a szociális virtuális valóság bevezetésével), ugyanez nem mondható el az AR-ról. Az Instagram és a Snapchat például a kiterjesztett valóságot használja számos népszerű fotószűrőjéhez (pl. azokhoz a filterekhez, amik kisminkelik az arcunkat vagy napszemüveget tesznek ránk).

Az AR alkalmazásai a közösségi médiában nemcsak kameraszűrőkre korlátozódnak, hanem a márkák is egyre inkább felhasználják, hogy jobb vásárlási élményt nyújtsanak ügyfeleiknek. Az itthon is elérhető példák közül talán az IKEA jár leginkább az élen: applikációjuk már lehetőséget biztosít a vásárlóiknak arra, hogy a kiszemelt bútort virtuálisan elhelyezzék a lakásukban, megkönnyítve ezzel a döntésüket.

ikea.jpeg

Kép: IKEA

A trendeken túl: mire emlékszünk a mindennapi történésekből?

Az általánosan megfigyelhető trendeken túl a tavalyi évben is szinte minden nap jelent meg valamilyen új kihívás, társadalmi ügy, váratlan botrány vagy meglepő rekord a közösségi médiában: gondoljunk csak a “Reese Witherspoon challenge”-re, a Black Lives Matter mozgalomra, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhírek tömegére vagy David Attenborough felbukkanására az Instagramon.

De vajon meg tudod tippelni, hogy mi volt 2020 legkeresettebb szava a Google-ben? Rémlik, hogy mi a neve a decemberben elindult magyar közösségi oldalnak? Emlékszel még arra, hogy Donald Trump melyik közösségimédia-felületet akarta betiltani?

Itt a lehetőség, hogy teszteld a tudásodat! A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói Dr. Aczél Petra Újmédia-kommunikáció kurzusán összeállították 2020 átfogó közösségi média kvízét.

Három nehézségi fokozaton haladhatsz végig

 - a kezdő szinttől

 - a haladón át

 - a mesterfokozatig.

Mindegyik kérdéssor 12 kérdést tartalmaz.

Kvízezésre fel!

Mik voltak 2020 legfontosabb közösségi média trendjei? Teszteld a tudásodat kvízzel!  Tovább
Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

mink-mingle-eipjjvgp5-u-unsplash_1.jpg

Kreativitás, jövőkép, gyakorlati hasznosítás – ilyen egy kutatás, ami azt vizsgálja, hogy mennyire hihetünk a szemünknek. Mikor látjuk a valóságot, és mikor csak a valóság egy manipulált változatát? A Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén működő CGI-deepfake kutatócsoport azzal foglalkozik, hogy a közösségi médiában szereplő képek és videók mennyire tévesztik meg az embereket. Cikkünkből azt is megtudhatod, te vajon felismered-e a képmanipulációt. Horváth Evelin Linával, a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatójával beszélgettünk. 

2020.03.01 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Mink Mingle, Unsplash, képek: Horváth Evelin

Szerinted mitől lesz értékes egy kutatás?

dsc_9330r.jpg

A képen Horváth Evelin szerepel.

A saját pályámon mindig fontosnak tartottam, hogy olyan jellegű kutatásokat végezzek, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók az emberek számára – legyen szó akár az üzleti életről, az oktatásról, esetleg társadalmi-pszichológiai területről. Ez motivált a mesterképzéses szakdolgozatom írása közben is, amikor a CGI-technológiával létrehozott divatmodellek (CGI-modellek) jelenségével foglalkoztam. (Erről a témáról ebben a cikkünkben olvashattok többet.) A kutatásom egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy az emberek elutasítják a valószerűtlenül hibátlan megjelenésű virtuális karaktereket, mert a túlzott tökéletesség félelmet kelt bennük. Ez az ellenállás a valódi portréfotók manipulációja kapcsán is gyakran megjelenik.

Van személyes tapasztalatod a képmanipulációval? 

Már kiskorom óta nagy szerepe van az életemben a fotózásnak. Egy igazi fotós családba születtem, hiszen édesapám, Horváth Zsolt újságíró-fotóriporterként dolgozik. Először kétéves koromban tartottam a kezemben fényképezőgépet (egy kis piros, analóg gép volt), majd tizenegy évesen kezdtem el édesapám és Vencsellei István fotóművész mellett komolyabban is kitanulni ezt a művészeti ágat. Hivatásszerűen tíz éve foglalkozom portré- és rendezvényfotózással, de korábban dolgoztam színházi fotósként is.

Portréfotósként gyakran kérnek arra az ügyfeleim, hogy javítsak ki  néhány nekik nem tetsző dolgot a képeiken – amivel szerintem nincsen semmi gond, ha a módosítás a valóság határain belül marad.  A saját portréimon is rendszeresen végzek utómunkát, de soha nem megyek el az irrealitásig.

Az évek során sok olyan emberrel találkoztam, aki a képmanipuláció terén ellentmondásban él: a fotózás után arra kér, hogy a testét utólag, az általa elképzelt módon, idealizálva szépítsem meg, miközben azt kommunikálja a környezete felé, hogy nem ért egyet azzal, ha valaki nem tudja elfogadni saját magát, és hazugságot állít a képein keresztül a világnak. A fotográfia megjelenésének  fő motivációja az volt, hogy minél valósághűbben tudjuk megragadni a minket körülvevő életet, most viszont a különböző képszerkesztési lehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új valóságot teremtünk a képeinkkel.  

dsc_7125.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Amikor elkészítek egy képet, abban a pillanatban én már fejben nem azt a valóságot látom, ami éppen előttem van, hanem azt, ami majd később születni fog belőle. Ez  rendkívül nagy mértékű alkotói szabadságot ad. Jó érzés, hogy létre tudok hozni valami újat, ami eddig nem létezett. A fotográfia létrejöttét az az igény hívta életre,  hogy a valóságot minél élethűbben tudják ábrázolni, rögzíteni, megőrizni. Most pedig éppen az ábrázolt valóságot szeretnénk mindenáron megváltoztatni.

Milyen kutatással foglalkozol éppen?

Jelenleg egy három tagú kutatócsoportban dolgozom  (a kutatócsoport vezetője dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, tagja még Mezriczky Marcell corvinusos mesterszakos hallgató), ami fotómanipulációval és  deepfake-kel, azaz a mozgókép-manipuláció egy automatizált típusával foglalkozik. A kutatócsoport novemberben alakult meg, amikor a tudományos háttéranyagot kezdtük el gyűjteni, februárban pedig összeállítottuk ezt a szórakoztató kérdőívet, amellyel azt szeretnénk felmérni, hogy az emberek képesek-e felismerni a manipulált képeket.

Ha te is kíváncsi vagy, hogy felismered-e a photoshoppolást, akkor kattints ide, és töltsd ki a kérdőívet! A kérdőív kitöltése nem csak szórakoztató, de egy szuper kutatást is támogatsz vele. 

A kérdőívben szereplő képeket és videókat különböző manipulációs technikákkal módosítottuk, és ezeket kategorizálva szeretnénk majd rávilágítani arra, mely típusokat ismerik fel könnyebben az emberek, és melyek azok, amelyek gyakorlatilag észrevehetetlenek az avatatlan (vagy akár még a profi) szem számára is.

Mi motivált a vizuális kommunikáció vizsgálatára?

Mind fotósként, mind a kutatói munkám során azt tapasztaltam, hogy a képmanipulációt legtöbbször negatív kontextusba helyezzük. Az emberek tartanak a vizuális kommunikációtól az esetlegesen manipulatív szándéka miatt, ez gyakran a tudományos élet képviselőire is igaz. A kommunikációtudomány területén végzett kutatások legtöbbször a vizualitás negatív oldalára összpontosítanak, rosszabb esetben  pedig teljesen ignorálják a képi kommunikáció elemzését. Összességében véve a verbalitással még mindig sokkal több kutatás foglalkozik, annak ellenére, hogy a mindennapjainkban minket érő ingerek 80-90 százaléka a vizuális típusba sorolható. A kutatócsoportunkkal ennek a kutatási résnek a betöltéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Személyes célomként pedig rá szeretnék világítani arra, hogy ugyan kritikusan kell szemlélünk egy olyan jelenséget, mint a képmanipuláció, ez azonban nem azt jelenti, hogy el kell fordulnunk vagy rettegnünk kell tőle, sokkal inkább  azt, hogy fokozott figyelemmel kell a képeken látható információt befogadnunk és feldolgoznunk - mert nem minden az, aminek látszik.

Kiket szeretnétek megszólítani a mostani kutatásotokkal?

dsc_6402.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Tudnék érvelni a gyermekek és az idősebb korosztály mellett is, de ha választanom kellene, elsősorban a fiatal felnőttek csoportját szólítanám meg. Őket rengeteg vizuális hatás éri a közösségi médián keresztül, és ők  az a korosztály, akik már nem gyerekek, de az énképük még viszonylag könnyen formálható, rájuk fokozottan hatnak a képmanipuláció ingerei. A fiatal felnőttek még meglehetősen sérülékenyek és fogékonyak a közösségi média által közvetített ideálokra.  

Remélem, hogy a kutatás végén (tavasszal várható a kutatásunk első publikációja) olyan eredményt tudunk felmutatni, amivel bebizonyíthatjuk, hogy a képmanipuláció nem feltétlenül jelent rosszat.

Szerintem a képmanipuláció önmagában nagyszerű jelenség, a művészi önkifejezés eszköze, és  határtalan lehetőségeket rejt magában.

A lényeg, hogy tudatos odafigyeléssel, kritikusan kell szemlélnünk nemcsak a közösségi médiában megjelenő képeket, hanem az összes vizuális tartalmat.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ Tovább
Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele

Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele

tiktok-5064078_1920.jpg

A TikTokot ma több mint egymilliárd ember használja. A kreatív táncos, főzős és éneklős videókon kívül azonban az életveszélyes kihívások is termékeny talajra találtak. A legjobban érintett generációról, a legveszélyesebb kihívásokról és a lehetséges segítségnyújtásról olvashattok ebben a cikkben.

Írta: Belayane Najoua, borítókép: antonbe, Pixabay

Jó trendek vannak rajta és jó zenék. Csomó új dolgot lehet megtudni. A celebekről is ott tudunk meg mindent - ki kivel szakít, vagy mikor lép ki egy sorozatból. Vannak rajta kreatív dolgok, sminktrendek és az új hajfestéket is ott láttam először.

- meséli egy tizenkétéves TikTok-felhasználó.

Melyik generáció van veszélyben?

Korábbi cikkünkben már bemutattunk egy kutatást, amit Dr. Bokor Tamás és Dr. Székely Levente vezetett. A kutatás során rávilágítottak arra, hogy a felhasználók kétharmada 18 év alatti, míg 23 százaléka 14 év alatti. A TikTok eredetileg oktatási céllal készült, de később egy globális videómegosztó oldallá nőtte ki magát. Ahogy Székely Levente is említette az interjúban: “A digitális közeg a fiatalok közege, a digitális kultúra az ő kultúrájuk”.

pexels-cottonbro-5081930_1.jpg

Kép: cottonbro, Pexels

A népszerű közösségimédia-felületek között a TikTokra a legegyszerűbb felregisztrálni, akár a belépési korhatár alatt is. “A TikTok még olyan terület, ahova a legfiatalabb médiafelhasználók el tudnak bújni. Sokan az Instagramra is azért váltottak, mert a Facebookon megjelent az idősebb korosztály. Identifikációs kérdéssé vált, hogy a fiatalok akarnak-e egy platformon lenni velük, vagy egy új médiaterületet foglalnak-e el. Ebben jelenik meg a generációs különbség, a TikTok erre a hullámra tudott felülni” - mondja az interjúban Bokor Tamás.

A TikTok-on terjedő életveszélyes kihívások ezért is tudnak ilyen gyorsan és korlátok nélkül terjedni, mert az idősebb korosztálynak szinte semmi rálátása nincsen a platformra. A járvány miatt megnövekedett az online töltött idő, aminek hatására az applikáció használata és letöltési száma is megemelkedett. 

Legveszélyesebb kihívások

Blackout kihívás (“Emlékezetkiesés”)

A kihívás lényege, hogy a résztvevőnek addig kell magát fojtogatnia, amíg el nem veszti az eszméletét - közben mindezt természetesen videóra véve. Egy tízéves olasz kislány övet tekert a nyakára és addig fojtogatta magát, amíg ez az életébe került. Ő például nem is regisztrálhatott volna a TikTokra, mivel az alsó korhatár tizenhárom év. A tragikus események hatására az olasz kormány kötelezte a TikTok üzemeltetőit, hogy töröljék az összes olyan profilt, melynek  tulajdonosa nem tudja igazolni az életkorát. 

Benadryl

A kihívásban annyi allergia elleni gyógyszert kell beszedni, hogy hallucinációt okozzon. Az allergia elleni gyógyszerek túladagolása szívinfarktust, agyvérzést, görcsrohamokat, agykárosodást és akár halált is okozhat. Ráadásul, ahogy egy korábbi kutatásban kiderült, a felhasználók huszonhárom százaléka tizennégy év alatti, akiknek a testtömege jóval kisebb, mint egy átlagos felnőtté, így a gyógyszerek gyorsabban és erősebben hatnak. Tavaly egy tizenötéves lány halt meg Oklahomában a kihívás miatt. 

Throw It in the Air (“Dobd az égbe”)

shoes-2586313_1920.jpg

Kép: auricadina75, Pixabay

A kihívás lényege, hogy egy csoport ember körbeáll, és a fejüket lehajolva a kör közepe felé teszik. A magasba dobnak egy tárgyat (lehet az kicsi, mint egy műanyag pohár, de akár nagy is, mint egy szék vagy egy bicikli) és az nyer, aki a legtovább bent marad a körben. A csoport tagjai nem látják, hogy merre repül a tárgy és hol fog földet érni. A kihívás célja, az agyrázkódás kiváltása, ami már önmagában is értelmetlen. A kihívásról készült videókat eltávolította a TikTok, mert rengeteg sérülés történt miatta.

The pass out (“Ájulj el”)

Elájulni nem túl biztonságos dolog és jellemzően az emberek nem vágynak arra, hogy saját maguknak okozzák ezt az állapotot. Ennek ellenére a TikTok-on mégis tarolt ez a kihívás - a fiataloknak visszatartott lélegzettel kellett a lefelé hajtott fejüket rázni, amíg el nem ájultak. A videókon kettesével voltak a felhasználók, és aki hamarabb magához tért, az nyert.

Blue Whale (“Kék Bálna”)

Talán az egyik leghírhedtebb halálos TikTok-kihívás a Kék Bálna volt, aminek következtében több haláleset is történt. A kihívás 2016-ban terjedt el a videómegosztó portálon és évekig sokakhoz eljutott, amíg számos állam be nem tiltotta, de az utóbbi időben a TikTokon újra elterjedt. A kihívás ötven napok keresztül tart, és minden nap mást kell teljesíteni a résztvevőknek. Az utolsó napon az öngyilkosság a feladat. 

Mit tehetünk a tudatos médiahasználatért?

Habár az alkalmazás inkább a 18 év alatti korosztályt célozza meg, szinte mindenkinek van olyan ismerőse, családtagja, akinek le van töltve és aktívan használja is. Legyen szó a húgunkról, az unokaöcsénkről vagy távolabbi ismerősünkről, nagyon fontos, hogy a lehető legjobban tájékoztassuk őket az alkalmazás veszélyeiről. A tudatos médiahasználatra ösztönző kampányok sorra jelennek meg szerte a világon, de nagyon fontos, hogy a személyes segítség is meglegyen. Azzal tehetjük a legtöbbet, ha nyitottan, megértően és sokat beszélgetünk a TikTok-használó gyerekekkel.

Hogyan tudsz egy veszélyes kihívást jelenteni?

  1. Kattints a videó jobb alsó sarkában lévő fehér nyílra.
  2. Ezután nyomd meg a bejelentés gombot. 
  3. Végül válaszd az “öngyilkosság, önsértés és veszélyes tevékenységek” gombot.

Arról, hogy mit tehetünk felnőttként Szatmáry-Czégényi Boglárkát, a Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusát is megkérdeztük:

“Az egyetemista korosztálynak nagy szerepe lehet a kiskamaszok tudatos internethasználatra nevelésében, mivel tájékozottabbak a közösségimédia-használat és a népszerű applikációk világában, és nincs még jelen generációs szakadék, ami megkönnyíti az erről való kommunikációt. Fontos tudni, hogy jellemzően azok a fiatalok veszélyeztetettebbek, akiknek kevés támogató kapcsolat áll rendelkezésére, és a kortárs közegükben is nehezen találják meg a helyüket. A kihívások teljesítését gyakran az motiválja, hogy a kamaszok ezáltal remélnek népszerűséget, elismerést a társaiktól, és egyben egy online közösség tagjaivá válnak, amiben a való életben többségében hiányt szenvednek.

Egyetemistaként sokat lehet azzal tenni, ha a fiatalabb családtagok online tevékenységeivel kapcsolatban érdeklődőek vagyunk, esetleg ajánlunk olyan megbízható, életkorhoz illeszkedő alkalmazásokat, amelyek érdekelhetik a kiskamasz rokonunkat, ismerősünket. Érdemes lehet saját tapasztalatokra is kitérni, hogy mire figyeljünk, melyek lehetnek az intő jelek, amikor felmerül bennünk, hogy egy oldal nem biztonságos (pl. ha személyes adatokat, lakcímet kell megadni vagy kompromittáló képeket, videókat küldeni magunkról).

Mivel a járványhelyzetben egyre fokozódik az emberek azon igénye, hogy valamilyen módon kapcsolódni tudjanak egymással, így akár családon belül is lehet különböző kihívásokat tartani, ami minden résztvevő számára érdekes lehet (pl. mindennapi mozgás, aminek időtartamát egy közös felületen vezeti a család, így ha alább is hagyna valakinek a lelkesedése, mások teljesítményéből erőt tud meríteni vagy "minden napra egy játék", ami lehet közös társasozás vagy valamilyen multiplayer módban játszható videó- vagy online játék is). A lényeg összességében tehát az, hogy legyen egy folyamatos kapcsolódásunk a fiatalabb családtagokkal, hogy az esetleges kérdéseiket fel tudják tenni, illetve hogy nekünk is lehessen rálátásunk, ha veszélyes terepre tévedne a kiskamasz rokonunk az internet útvesztőiben."

Az utolsó napon az öngyilkosság volt a feladat - TikTok kihívások, amikbe gyerekek haltak bele Tovább
Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

youtubem-01-01.png

Érdekel a jövő, de átláthatatlannak érzed? Szeretnél többet tudni az elkövetkezendő évtizedek meghatározó témáiról, de nem tudod, hol kezdd el? Akkor most induló podcastunk pont neked való! A legfontosabb dilemmákról beszélgetünk szakértőkkel, közérthetően. Az első részben a közösségi média jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.

2020. 11. 04. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Közgazdász Online alkotószellemű fiatalokból áll, akik tudást és inspirációt gyűjtenek cikkekbe és most már beszélgetésekbe az egyetemükön innen és túlról. Blogunkon és közösségimédia-felületeinken már egy éve minden nap új tartalmakkal jelentkezünk. Most elérkeztünk a következő nagy lépéshez: elindítjuk podcast csatornánkat is! 

Tarts velünk, és hallgasd meg az első részt, amiben Dr. Bokor Tamás médiakutatóval körbejárjuk, hogyan hat ránk jelenleg a közösségi média, és milyen jövőt tár elénk! 

podcast.jpg

A Közgazdász podcast csapata, fotó: Bera Viktor, Közgazdász

Ebben a részben először vettük kezünkbe a Messzelátót, és a legújabb Netflixes sikerfilm, a The Social Dilemma kapcsán arról beszélgettünk, a globális óriásvállalatok milyenre tervezik meg a közösségimédia-platformokat és miért pont így.

A Messzelátóban szakértők, kutatók segítségével olyan témákról fogunk beszélgetni, melyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveinket. Lesz szó klímaváltozásról, alternatív  közgazdaságtani irányzatokról, digitalizációról és a divatiparról is. A közérthető beszélgetések a minket érintő dilemmákra fókuszálnak. November folyamán több új résszel jelentkezünk majd. Ha feliratkozol a YouTube-csatornánkra, biztos nem maradsz le egyikről sem!​

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk Tovább
Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával?

Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával?

pexels-andrea-piacquadio-3791136-min.jpgAz utóbbi hetekben a The Social Dilemma című, méltán felkapott Netflixes dokumentumfilm hatására egyre többen döntöttek úgy, hogy törlik magukat kedvenc közösségi média felületeikről. Ha te is gondolkodtál már ezen, vagy csak szeretnéd csökkenteni a digitális lábnyomod méretét, olvass tovább! A módszereket, amikről írunk, mi is kipróbáltuk.

2020.10.09. Írta: Tigyi Fanni / Borítókép: Pexels

A filmről és a fő dilemmákról

A több szálon futó dokumentumfilm a social media veszélyeit, az adatkapitalizmus buktatóit és a társadalmunk borús jövőjét dolgozza fel. Volt Google, Facebook és Instagram fejlesztők interjúit láthatjuk, amelyben egyéni és társadalmi szinten a közösségi oldalak mentális egészségünkre gyakorolt hatásait firtatják, az ellenük küzdő elnémult forradalmakat taglalják, és a mi, azaz a fogyasztók szerepét fejtik ki. A film kitér a közösségi média felületek pszichológiai trükkjeire és az addikció okozóira - ezek azok, amikkel nekünk, felhasználóknak tisztában kellene lennünk, hogy hatékonyan “ki tudjuk játszani a rendszert”.

Az emberi psziché gyengeségeit zsákmányoljuk ki. Ezt pontosan tudtuk régebben is, és mégis tovább csináltuk” -hallhatjuk a The Social Dilemma című filmben.

De mik is ezek a gyengeségek?

sd_1.jpg

Önmagunkról alkotott kép és megfelelés a társainknak

Közösségi média  profiljainkra az önkifejezés egyik eszközeként tekinthetünk. Azzal hogy milyen képeket töltünk fel magunkról, milyen filtereket használunk, vagy milyen tartalmakat osztunk meg, olyanra alakítjuk, ahogy láttatni szeretnénk magunkat mások szemében. Szükségünk van társaink elfogadására és támogatására - ezen emberi igény kihasználásával láncolnak minket magukhoz ezek a felületek. (Kép forrása)

A dopamin szerepe

A dopamin egy olyan hormon és neurotranszmitter az agyunkban, amely többek között a kellemes érzetekért, a jutalmazásért és az addikció kialakulásáért felelős. Kellemes tevékenységek végzésekor jutalomérzés fog el minket (mint például finom ételek, sport vagy sikeres szociális interakciók során), és megjelenik az igényünk ezek megismétlésére. A közösségi médiahasználat során akkor termelődik, amikor érkezik egy lájk a posztunkra, vagy új üzenetet kapunk. Ezért van az, hogy naponta (akár 50-nél) többször oldjuk fel telefonunkon a zárat, osztunk meg új tartalmat és reménykedünk az újabb jutalomban, hátha jött egy új értesítés.

FOMO

Fear of missing out, azaz félelem attól, hogy kimaradsz valamiből. A közösségi média fénykorában mindenről és mindenkiről értesülünk. Akár hasznos nekünk, akár nem. Ezek a felületek egy közösség élményét képesek éreztetni velünk, amelynek történéseiből nem szeretnénk kimaradni, ezért vagyunk rendszeres felhasználói ezeknek az oldalaknak. Azonban, mások (megszerkesztett) életének a böngészése nem feltétlen tesz minket boldoggá, sőt! Több kutatás igazolja a jelenség depresszió és szorongás kialakulásában játszott hatalmas szerepét. (Kép: Pexels)
pexels-cottonbro-2773524.jpg

Mindenkinek más válik be

Szerintem az első és legfontosabb azt leszögezni, hogy mindenkinek más módszer lesz az, amivel hatékonyan csökkenteni tudja a közösségi oldalak használatát. Például, ha valaki azért vette meg a legjobb kamerával rendelkező telefont a piacon, mert sokat fotóz vele, és ez okoz neki örömet, akkor számára nem ideális megoldás a képernyőjének szürkeárnyalatossá állítása. Összeszedtünk nektek néhány ismert, divatos és általunk is kipróbált módszert, amik segíthetnek céljaitok elérésben.

Digitális detox

Az egyre nagyobb irodalommal rendelkező digitális detox a tudatosabb közösségi média fogyasztás tökéletes kezdő lépése lehet. Nagyjából annyit jelent, hogy egy vagy több tetszőleges napon keresztül egész egyszerűen nem használod a kívánt felületet vagy eszközt, amitől el szeretnél szakadni. Bevezetésnek ajánljuk a Catherine Price Digitális detox - Győzd le a mobilfüggőséget című segítő könyvét. Price a fokozatosság híve, és 30 nap alatt segít eljutni oda, hogy képes legyél egy napot a mobilod nélkül eltölteni. Ha már eljutottál ide, megtapasztalhatod, hogy igazán semmiből nem maradsz ki, ha egy napig nem görgeted végig az Instagramot, sőt, ráébredhetsz, hogy mennyivel produktívabban tudsz digitális eszközeid nélkül eltölteni egy napot. Ha már sikeresen tudsz teljesíteni egy nap detoxot, próbálj meg minél többet akár hetente, kéthetente beiktatni!

Állítsd át szürkeárnyalatosra!

Telefonjaink megalkotói tudták, mik azok az attribútumok, amik minél inkább arra késztetnek, hogy a telefonunkhoz nyúljunk, és ha már a kezünkben van, minél tovább lekössék a figyelmünket. A színes, egyre jobb képfelbontású készülékek is pont ezeket az utóbbi célokat szolgálják. “Játszd ki a rendszert”, és állítsd át szürkeárnyalatosra! A Vice egyik kutatásában a megkérdezettek nagy része arról számolt be, hogy szürkeárnyalatossá állított telefonja kevésbé tűnt addiktívnak, és szignifikánsan csökkent a képernyőidejük. A szürkeárnyalatos kijelzővel egyébként nem csak a függőség ellen, hanem a látásromlás ellen is küzdesz, hiszen a szürke árnyalatok nyugtatóak a szemnek. Go Grey movementről többet ezen az oldalon tudhatsz meg. (kép: Pexels)

pexels-lukas-1420701-min.jpg

Digitális minimalizmus

Nem csak tárgyaid számát, hanem a digitális jelenléted is tehet minimalistává. Joshua Fields Millbru és Ryan Nicodemus a minimalizmus úttörői, akik évek óta millióknak segítenek elsajátítani ezt az életstílust. Cél, hogy ebben a rohanó és impulzusokkal, feladatokkal,  kötelességekkel teli világban minél kevésbé hátráltassuk magunkat rengeteg tárggyal magunk körül. A szükségesnél több használati tárgy csak elveszi az időnket, és elszívja az energiánkat. Ugyanez a helyzet a telefonunkon, laptopunkon lévő appokkal, illetve a használt közösségi média felületeinkkel is.

Az előkészület kicsit több időt igényel, de biztosítunk, hogy megéri! 

  • Gondold át, vagy nézd meg a képernyőidőnél, hogy melyek azok az appok, amiket rendszeresen használsz, majd készíts egy tartható tervet arról, hogy melyek azok, amelyekre valóban szükséged van, és használni szeretnéd, a többit töröld!
  • Egy következő lépés, hogy kapcsold ki az értesítéseket (és hidd el, ha sürgős, úgyis felhívnak).
  • Posztolj kevesebbet! Vagy haladóknak: egyáltalán ne posztolj.

A posztolásra való késztetés és ezen keresztül a társadalom visszaigazolására likeok és megtekintések formájában a Szilícium-völgyi tudósok egyik legnagyobb találmánya. Kicsit messzire vezet a gondolatmenet, de érdemes átgondolnod, hogy pontosan mi a célod a különböző tartalmak megosztásával. Ez a kérdéskör elvezethet a számodra legmegfelelőbb közösségi média használathoz.

Hozz szabályokat: legyenek képernyőmentes helyszínek és/vagy időpontok!

Breaking news: a fürdőszobai teendőidet telefon nélkül is el tudod végezni! A viccet félretéve jelölj ki néhány helyszínt, esetleg időpontot a nap folyamán, ahova nem viszed magaddal a telefonodat (vagy ahol nem nyitod meg a közösségi média felületeket).

Például érdemes kihagyni a fürdőt, ahol egyébként számtalan baleset is történhet a telefonoddal. Az étkező szintén lehet tiltott zóna, vagy a hálószobában is korlátozhatod a használatát. Ha az az első dolgod, hogy reggel a telefonodhoz nyúlsz, vagy problémáid adódnak az elalvással a lefekvés utáni telefonozás miatt, érdemes beszerezned egy ébresztőórát, és a helyiségen kívül hagyni a telefonodat. De lehet telefonmentes hely például a tömegközlekedés is.

Az is jó megoldás, ha a napon belül órákat, napszakokat vagy tevékenységeket jelölsz ki, amikor nem veszed elő a készülékedet. Például kézenfekvő, hogy étkezések, baráti találkozók alkalmával nem nyomogatod a telefonod, és az esti órákban is ajánlatos lehet eltenni, ha biztosítani szeretnéd a kitűnő alvást.

Ezt a technikát akár megfordítva is használhatod, kicsit szigorúbb, de lehet hatékonyabb. Jelölj ki helyszíneket vagy időpontokat, és csak ott és csak akkor használd a mobilod. Például csak otthon az íróasztalnál nézhetsz rá, vagy csak naponta háromszor, a három főétkezésed után 10-15 percre. Ezzel jelentősen csökkentheted a képernyőidődet. (Kép: Pexels)
pexels-andrea-piacquadio-3783519.jpg

Telefonálj és használj hangüzenetet!

A telefonok elsődleges funkciója a kapcsolattartás volt, amit ma már megkérdőjelezhetünk. Belegondoltál már abba, hogy mennyire nem hatékony szöveges üzenetekben kommunikálni? Természetesen az írt szövegeknek is megvan a maga funkciójuk, hiszen könnyen visszaolvashatóak, visszakereshetőek, ha szükség van rájuk. De rengeteg időt és energiát spórolhatsz, ha egy fontos megbeszélnivalót inkább telefonálással bonyolítasz. Egyrészt lényegesen kevesebb idő, nem kell várni a másik válaszára, illetve a saját mondanódat sem korlátozod (írásban hajlamosak vagyunk rövidíteni, esetleg nem fontosnak vélt részleteket kihagyni, csak hogy ne kelljen annyit gépelni). Nem utolsó sorban hallatszik a hangszíned, a reakciód, és “emberibb” lesz a kommunikációtok (és talán még a helyesírásod sem romlik). 

Egy másik opció, hogy csak hangüzenetekben kommunikálsz. Lehet időbe telik, amíg megszokod, vagy barátaidnak eleinte szokatlan lehet, de tengernyi időt fogtok spórolni, és sokkal hatékonyabban beszélgethettek online egymással. Kifogás lenne, hogy nem tudod mindenhol meghallgatni? Lehet, hogy azon a helyen nem is lenne helye (például egy egyetemi előadáson).

Haladó technikák: töröld magad vagy vásárolj “Butafont”

A legkézenfekvőbb módszer: egész egyszerűen nullázd le a social media használatodat, és töröld le magad! A Delete Facebook mozgalomról itt olvashatsz többet (lépésről lépésre végigkövetheted, hogy milyen rémisztően hosszú folyamaton kell keresztülmenned, ha búcsút szeretnél inteni az egyik legnépszerűbb social media nagyhatalomnak).

Külön iparág kezd kialakulni a lebutított vagy a közösségi média megnyitására alkalmatlan telefonok gyártására. Egyre nagyobb tehát az igény rájuk, és egyre több olyan ember van, aki szeretné “letenni” a telefonját, de nincs elég önkontrollja, vagy azt érzi, ha többet költ egy ilyen készülékre, az motiválni fogja őt abban, hogy ellenálljon a kísértésnek. Ha nem szeretnél ilyen eszközre sokat költeni, beruházhatsz egy egyszerűbb készülékre, vagy ha megvan, vedd elő és porold le évekkel ezelőtti mobilodat. Nem muszáj mostantól csak ezt használnod, ha csak egy héten egy-két nap azzal indulsz útnak, már sokat tettél saját magadért. pexels-ivan-samkov-4458553.jpg

Egy bevált recept

Cikkem béta verziója az volt, hogy egy teljes közösségi média detox hetet tartok, és ezzel kapcsolatban írom le a tapasztalataimat. De úgy gondolom, a teljes megvonás nem fenntartható megoldás hosszútávon, így végül írásommal az a célom, hogy mindenkit egy fenntartható, akár fokozatosan bevezetett, saját “szabályrendszer” kialakítására buzdítsak. 

Szerintem az első lépés a tudatos social media fogyasztás felé a felismerés és a tanulás. Hálásak vagyunk a film készítőinek és a különböző mozgalmak elindítóinak, hogy felnyitják a szemünket, és figyelmeztetnek, hogy változtatnunk kell. Fontos, hogy képezd magad, és legyenek tiszták a céljaid és a motivációid, hogy miért szeretnél változtatni. Ezután kísérletezz a neked megfelelő szokások kialakításával. (kép: Pexels)

Ami nekem egyetemistaként bevált:

  • Heti egyszer tartok “detox napot”. Ezen a napon próbálok a természetben tartózkodni, és sok papíralapú könyvet olvasni, ezzel is pihentetve a szemem és az agyam.
  • Evés közben, villamoson, buszon és társaságban sosem telefonozok. Ezek azok a helyek, ahol szeretem kiélvezni a pillanatot, élvezni az ízeket, vagy nézni a várost, illetve teljes figyelmemmel beszélgetőpartnerem felé fordulni.
  • Ha csak tehetem, hangüzeneteket küldök, gyakran telefonálok. Minimálisra szorítom vissza a csetelést. Ha egy-két üzenetváltásnál hosszabb megbeszélnivalóm akad valakivel, inkább telefonálok. Az is bevett szokásom, hogy ha nem sürgős dologról van szó, hangüzeneteket küldök. Az esetek nagy részében ezekre válaszul már hangüzeneteket is kapok.
Hogyan teheted kiegyensúlyozottá a kapcsolatod a közösségi médiával? Tovább
Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát?

bermudaisbae.jpgUgyan a CGI-modelleknek nincsenek saját értékeik és világnézeteik, véleményvezérként gyakran hatással vannak az emberek gondolkodására. Néhányan milliókat is meghaladó követőszámmal rendelkeznek, kampányolnak, valódi emberekkel találkoznak, szponzorációkban vesznek részt… Ezért megítélésük mellett a felhasználásukkal kapcsolatos etikai és jogi szabályok lefektetése is fontos lehet. Horváth Evelin Tudományos Diákköri kutatómunkájában sokféle szempont alapján vizsgálta a jelenséget: az interjú második részében az eredményei alapján megfogalmazott gyakorlati tanácsok mellett személyes véleményét is megismerhetjük. 

Az első rész ezen a linken található, ahol egy kvízből megtudhatod, a képpárok közül melyik a virtuális.

Írta: Lázár Fruzsina / Képek: Horváth Evelin

xportre-min.jpgMilyen gyakorlati tanácsokat fogalmaztál meg a kutatásod alapján? Az etikai vonalra én is szerettem volna rákérdezni: mik lehetnek a megfelelő irányelvek akár a modell mögött álló készítők, akár azok részéről, akik egy-egy ilyen CGI-modellt marketingcélokra használnak?

Magyarországon egyelőre nincsen semmiféle szabályozás a marketingcélú használatra, mert nem annyira elterjedt még a CGI-modellek jelensége. Amerikai kutatásokban viszont két alkalommal is találtam arra vonatkozó információt, hogy az emberek jelentős részében felmerül a jogi szabályozás igénye: tudni szeretnék, hogy valódi-e a reklámban szereplő modell vagy sem. A transzparencia ezért egy követendő irányvonal lehetne: tisztázzák a márkák, hogyha egy általuk használt modell nem valódi. Ezt a saját eredményeim is megerősítették: az emberek nagyon sokszor negatív érzelmi reakcióval, szkepticizmussal fogadták a CGI-karaktereket.

Emellett jó kérdés, hogy az influencer-szabályozás tud-e rájuk vonatkozni, hiszen ebben az esetben a bevétel nem a modellé, hanem az alkotóé. Szerintem ez egyelőre egy jogi kiskapu, amit sokan ki is használnak.

A morális-etikai kérdés meglehetősen érzékeny téma, éppen ezért az értéktársítás módját nagyon át kell gondolni. Sok ilyen esettel találkoztam, például amikor egy virtuális modellt összefüggésbe hoztak a #MeToo mozgalommal: egy olyan történetet adtak az alkotók egy kitalált karakter szájába, ami teljesen valósághűen ábrázolta őt egy szexuális inzultus áldozataként. Ezt nagyon-nagyon rosszul fogadták az emberek. Az ilyen tipikus emberi tragédiákat nem szabad mesterségesen létrehozott karakterrel társítani, mert rögtön idegenkedést és rossz érzéseket vált ki a befogadókból.

Ami sokakat zavart a modellek fizikai megjelenésében, az a túlzott tökéletesség. A teljes arcszimmetria – amikor az arcot a függőleges tengely mentén tükrözik – rendkívül idegenszerű, antipatikus az embereknek. Egy CGI-modell tervezésekor törekedni kell arra, hogy realisztikus ábrázolásmóddal megjelenítsék az emberi arcok „tökéletes tökéletlenségét”, hogy legyenek apróbb hibák a bőrön, vagy legalább egy kicsi aszimmetria az arckarakterben. Ez egyedivé, felismerhetővé is teszi a modellt, de emberközelibb és elfogadhatóbb is lesz általa.

lilmiquela.jpgMi a személyes véleményed az egész jelenségkör a hatásairól? Akár az önbizalomra tett hatásról, a női reprezentációkról vagy a modellipar változásairól?

Nagyon érdekes, hogy felvetetted az önképre gyakorolt hatás problémáját. Volt egy nyitott kérdés a kérdőívben, ahol a kitöltők CGI-modellekkel kapcsolatos személyes véleményére voltam kíváncsi. Itt a legtöbben aggasztónak találták az önképre, testképre gyakorolt negatív hatást. Úgy fogalmaztak a kitöltőim, hogy míg egy valódi embert is tudunk úgy retusálni, hogy az valószerűtlenül idealisztikus legyen, „ott megvan a lebukás esélye”. Lehet, hogy annak az adott pillanatban tökéletesen ábrázolt és a szépségideálnak megfelelő embernek idővel megváltozik a súlya, az életkörülményei, vagy látunk róla egy paparazzi-képet. Az emberi tökéletesség állapota nem lehet örök és állandó. Egy CGI-modellnél nincs ilyen: korlátlanul tudják idealizálni, hibátlanra szabni őket, és ha még közösségimédia-profiljuk is van, egy abszolút hamis, elérhetetlen életmódot közvetítenek velük… Épp ezért, ha elterjedtebb lenne ez a jelenség, nagyon nehéz lenne a kezelése médiatudatosság szempontjából. Főleg, ha a fiatalabb – és ezért sérülékenyebb – korosztályt nap mint nap érnék ilyen jellegű impulzusok. Milyen változásokkal járhat, ha ilyen hatások érik őket? Hogyan lehet erre egyáltalán felkészíteni valakit?

A távoli jövőre nézve: többen is felvetették, interjúkban, kutatásokban, hogy hogyan lehetne ötvözni ezeket a virtuális karaktereket az AI-technológiával. Ha egy teljesen emberszerű karakter mögé tudnánk tenni egy tanuló algoritmust, az gyakorlatilag már egyfajta mesterséges teremtés lenne. Létezik például egy amerikai applikáció, a Replika. Az alapja egy tanuló algoritmus: a felhasználónak egy virtuális barátot kínál, amihez meg lehet alkotni egy fotórealisztikus avatárt is. Az ilyen kezdeményezések talán a jövőben ahhoz vezetnek, hogy partnereket, társakat is kreálhatunk magunknak – ez pedig újabb komoly etikai dilemmákat vet fel.

Azt viszont nem gondolnám, hogy ez a “hatalomátvétel” a közeljövőben meg fog történni. Mindaddig, amíg a virtuális modellek nem tudnak személyesen jelen lenni egy-egy helyzetben – mert például a holográf technológia még nincsen ilyen szinten –, ez csak egy újszerű, kreatív próbálkozás marad. Egy kicsivel több, mint egy hétköznapi értelemben vett képzőművészeti alkotás, hiszen a működésük része, hogy szorosan kapcsolódnak hozzájuk bizonyos emberi értékek, de nem hiszem, hogy például a fotósok megélhetését vagy akár a modellipart fel tudnák forgatni.
ria_ria_tokyo.jpg

Milyen lehetőségeket nyújthatnak a CGI-modellek a későbbiekben? Miért érdemes használni őket?

Ezeknek a modelleknek az egyszeri létrehozási költsége nagy, de a fenntartási költsége jóval kedvezőbb, mint ha valódi modelleket alkalmaznának, fotózásokat szerveznének a kampányt futtató cégek. Emellett mentesek mindenféle emberi igénytől, elvtől, személyhez fűződő jogoktól. A modellek személyiségi jogainak elidegeníthetetlensége esetenként megnehezítheti egy-egy fotókampány létrehozását. A CGI-modellek esetében viszont csak az alkotók – szerzői – jogairól van szó, személyiségi jogok nincsenek.

Van még egy aspektus, amire magamtól egyáltalán nem gondoltam volna, mindaddig, amíg nem olvastam erről egy cikket: környezetvédelmi szempontból sokkal kedvezőbb a CGI-modellek használata. A fotózások ugyanis jelentősen terhelik a környezetet, sok helyen az elektronikus berendezések mellett a nagy teljesítményű stúdióvilágítás egy részét gázolajjal táplált generátorok működtetik a fotózás teljes ideje alatt, ráadásul a felvételek a teljes stáb többszöri utaztatását is megkövetelik.. Nemrég az olasz Vogue egyik lapszámában a környezeti terhelés csökkentésének érdekében csak festményekkel illusztrálták a cikkeket. A CGI ugyanezen az elven szintén környezetbarát megoldás lehet.

Társadalmi, politikai kampányokra is használhatók ezek a karakterek. A WHO például a koronavírussal kapcsolatos információk terjesztésében segítséget kért egy virtuális influencertől, mert úgy gondolták, vele jobban meg lehet szólítani a Z-generációt. Nem tudom, ez mennyire vált be, mert azóta nem jelent meg erről új anyag, de az biztos, hogy nagy körülöttük a médiaérdeklődés. A nagy médiavisszhang pedig már önmagában a márka előnyére válhat egy reklámkampány elindításakor. Persze megkérdőjelezhető célokra is használhatók – például volt egy olyan amerikai virtuális influencer, aki nyíltan Trump-támogatónak tartotta magát.

coding-computer-data-depth-of-field-577585.jpgAkarsz-e a későbbiekben is kutatni a témában? Ha igen, milyen irányt vennél?

Ha majd PhD-képzésen folytatom a tanulmányaimat, mindenképpen bővíteni szeretném a kutatásomat. Elhagyva a felismerhetőség kérdését, inkább marketinges szempontból, illetve jogi aspektusból vizsgálnám a jelenséget, például a befogadók meggyőzési tudatossága kapcsán. Erre vonatkozhat az a kérdés, hogy van-e joga az embereknek tudni, hogy aki éppen meg akarja győzni őket egy reklámban, az nem valódi személy, hanem egy virtuális karakter. Illetve szerintem a médiajog szempontjából is érdemes megközelíteni a témát: ezeknek a karaktereknek nincsenek jogaik, nincsenek értékeik, szabadon felhasználhatók. Mit jelenthet ez a jövőbeni alkalmazásuk szempontjából?

 

Utolsó kép forrása: Pexels
2020. június 6.

Virtuális véleményvezérek? Hogyan formálnak a CGI-modellek minket és a marketing világát? Tovább
Egy hét a Bajtársak között: Netnyelvészeti körkép

Egy hét a Bajtársak között: Netnyelvészeti körkép

borito_bajtars.png

Mit csinál két T-karos a BCE-GTK Vizsgaidőszaki Jegyzet- és bajtárstalálóban? Együttérezve figyeli a másik kar hallgatóinak ügyes-bajos mindennapjait? Nem! Kutat. Megvizsgáltuk a legnépszerűbb corvinusos Facebook-csoport nyelvi és kommunikációs jellemzőit. 

Írták és a kutatást készítették: Kércz Dorottya & Taxner Tünde

A Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatóiként dr. Veszelszki Ágnes Digitális platformok és műfajok kurzusának sokszínű tematikájából a netnyelvészetet választottuk kutatási és prezentációs témának. A nyelvészet új ága a digitális kommunikációt vizsgálja, például az e-mailezés, az online portálok vagy a közösségi média szövegeit ez utóbbi vált kutatásunk tárgyává. Úgy döntöttünk, hogy megvizsgáljuk a sajátos corvinusos digilektust, amelynek az említett Facebook-csoport talán az egyik legszembetűnőbb példája. Dr. Veszelszki Ágnes meghatározása szerint a digilektus a tágabb értelemben vett számítógép közvetítette kommunikáció nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése. De vajon létezik-e Korvó-lektus?

Korvó: A Budapesti Corvinus Egyetem rövidített, szleng megnevezése, amely az utóbbi időkben széles körben elterjedt a hallgatók körében. Konnotációja kontextusfüggő. 

Górcső alá vettük egy munkahét történéseit, vagyis a csoport összes, mintegy 244 darab bejegyzését és a hozzájuk tartozó kommenteket 2020. február 1014. között. A posztok szóhasználatát, helyesírását, bizonyos pragmatikai jellemzőit és egyéb sajátosságait elemeztük.

A vizsgált posztok 49,2 százaléka, közeli a fele helyesírási szempontból hibátlannak bizonyult. A posztok 12,7 százalékában teljesen vagy részlegesen hiányoztak az ékezetek, ami az eszközhasználattal és a gépeléssel hozható összefüggésbe feltételezhető, hogy a posztokat nagyobb részben írják számítógépről, mint telefonról. Eszköztől független tényező lehet azonban, hogy a posztolók hangsúlyt fektetnek a helyességre, hiszen egyrészt a szöveg egyfajta szakmai közegben minősíti a posztolót magát, másrészt pedig a gyors és hatékony információszerzés szempontjából különösen fontos a poszt érthetősége. Jó példa erre, hogy azokban a posztokban, amelyeknek komolyabb vagy fontosabb a témájuk például álláshirdetésekben, versenyfelhívásokban kevesebb hiba fordult elő (bár itt az is elképzelhető, hogy copy-paste-tel létrehozott posztokról van szó). A posztokkal összevetve a kommentekre általánosságban véve jellemző a nagyobb fokú igénytelenség, ami szintén a telefonos gépelésből, illetve az információátadás gyorsasága iránti igényből adódhat. 

Az írásjeleket tekintve a csoportban jobban érvényesül a közösségi média és a csetelés hatása, hiszen a vizsgált posztok 20 százalékában hiányoztak a mondatzáró írásjelek, valamint 13 százalékukban a lezárás írásjeleit emotikonok helyettesítették. A mosolygós fejjel záruló posztok bizalomkeltők, közvetlenséget sugároznak, más emotikonok pedig figyelemfelkeltő vagy jelentéstöbblettel bíró szerepet töltenek be. Központozási és egyéb vesszőhibák a posztok közel 18 százalékában fordultak elő, ezek készüléktől független szempontként egy kis odafigyeléssel elkerülhetők lettek volna. 

A pragmatikai szempontok közül az udvariasságot, azon belül a köszönést kísértük figyelemmel, aminek használata a közösségi médiában eltér az emailezéstől vagy a papíralapú levelezéstől. A posztok közel negyedében sem köszönés, sem más megszólítási forma nem szerepelt, és elköszönés a 244-ből csak egy posztban fordult elő. A csoporttagok sokszor egyből a tárgyra térnek, hashtagekkel indítják a mondanivalójukat: a posztok lényegretörőek, tömörek, tehát a köszönés elhagyása nem feltétlenül az udvariasság hiányának, hanem a közösségimédia-használatra jellemző közvetlenségnek tudható be. A posztok 76 százaléka kezdődik köszönéssel, ezekben a sziasztok fordul a leggyakrabban elő (93%), amelyet a hali és a hello különböző variációi követnek (például: Heo heo sziasztok, halika, halihooo). 

A helyesíráson és a köszönéseken kívül a csoport szókincsének jellegzetességeit is megvizsgáltuk, például az anglicizmusokat, vagyis az angol nyelvből átvett, gyakran a magyarral kevert kifejezésmódokat, szókapcsolatokat. Néhány példa:

  • legjobb deal ever
  • openbook a vizsga (Használható a vizsgán valamilyen szakirodalom vagy segédanyag.)
  •  ezek szerint I was wrong
  •  kikringéltem (A “cringe” szóból ered, ami kínosan nem vicceset, cikit jelent.)

Egyik kedvenc vizsgálati szempontunk a csoport szlengjének megfigyelése volt, ami az általánosan elterjedt kifejezések (pl. barinő, spancik, zinternet) mellett sajátos, egyetemspecifikus szavak is tartalmazott. Például:

  • mudli (A Moodle rendszer elnevezése, ami az egyetem oktatási közösségi fóruma.)
  • jéghegying (A kurzusokon rendszeresen fordulnak elő jéghegyábrák különböző kontextusokban, amit a csoporttagok fotóval dokumentálnak, ezáltal a kifejezés hashtaggé és közösségformáló mémmé nőtte ki magát.)

bajtars1.jpg

A csoport digilektusára jellemző a rövidítések használata, a vizsgált posztok 42%-ában fordultak elő. Túlnyomó részüket képzik a kurzusnevek (pl. süti Stratégiai és üzleti tervezés, fejszoc Fejezetek a szociálpszichológiából, dönttech Döntési technikák) vagy képzésnevek (pl. psz Pénzügy és számvitel, ng Nemzetközi gazdálkodás, kermark Kereskedelem és marketing). Azonban nem ritkák az egyéb, a képzésekhez és az egyetemi élethez kapcsolódó kifejezések sem (pl. szakszem szakszeminárium, TO Tanulmányi Osztály, kötvál kötelezően választható tárgy, ea előadás). 

bajtars2.jpg

A csoporttagok számára nem újdonság a Bajtárstaláló virágzó mémkultúrája, főleg az olyan kiemelt időszakokban, mint a tárgy- vagy vizsgafelvétel, amikor a figyelem megragadásának és a közhangulat javításának érdekében minden kreativitásra szükség van. A Facebook algoritmusának köszönhetően értesülünk arról, ha ismerőseink posztolnak a csoportba, ezért gyakori, hogy a barátok egymás posztjai alatt bennfentes poénok, bátorítás, esetleg ironikus, csipkelődő hozzászólások formájában jelentkeznek. Jellemző a hashtagelés, ami megkönnyíti a posztok visszakeresését és szelektálását. A “pont komment” a posztkövetés eszköze: amikor a hozzászóló csak egy pontot kommentel a poszt alá, jelzi, hogy őt is érdeklik a további válaszok, hiszen értesítést kap, amikor mások is hozzászólnak az adott bejegyzéshez. A csoport esszenciáját természetesen a humor adja: a Bajtárstaláló posztok és kommentek terén is bővelkedik a hallgatói gyöngyszemekben. Kedvenceink a vizsgált időszakból: 

bajtars4.jpg

bajtars3.jpg

Ugyan csak öt napot vizsgáltunk, összetett és érdekes keresztmetszet rajzolódott ki belőle. Annak ellenére, hogy a Korvó-lektus nem feltétlenül jelent elkülönülő nyelvváltozatot, megérte a Bajtársak között és virtuálisan a G-karon egy hetet eltölteni. 

2020. február 29.

 

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz

Egy hét a Bajtársak között: Netnyelvészeti körkép Tovább
“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt

“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt

img_3178.jpg

Közel 7500 követő, 1100 feletti bejegyzés, és egy kreatív személy inspiráló képekkel és eseményekkel. Gulyás Pálmi áll a VoidFilled profil mögött: igyekszik kapaszkodót nyújtani kortársainknak. Szóba került a tanulás,  a közösségi média, kortársaink megismerése, valamint álmaink és ambícióink is.

voidfilled.jpgMi történik körülöttem? Mi történik bennem? Van egy űr, ami szétfeszít minket, a lábunk előtt tátong, a jövőből leselkedik ránk. Mit kezdünk vele? És mit kezdünk egymással, ha már mind együtt növünk fel ebben a virtuális módon szerveződő közösségekkel és elképesztő ideálokkal telezsúfolt világban? A VoidFilled életérzés erről az űrről szól, ezt az űrt akarja megtölteni tervekkel, élettel, valósággal ahelyett, hogy az online világ cyber-nikotinjától függene.  

Hogyan lehet egyetemi közegből kreatív pályára lépni? Ez az erősen kötött rendszer nem szorít keretek közé?

A KRE Kommunikáció és médiatudomány szakja előtt két másikat is kipróbáltam, egyik sem tetszett. Azért akartam mégis elvégezni egy szakot, mert egyrészt most vagyok fiatal, később nem lesz ilyesmire időm, másrészt pedig éheztem a tudásra. Egyszer egy angol nyugdíjas bácsi azt mondta, 

ha te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz szobában vagy.

Kellett egy hely, ahol körülvesznek ilyen emberek. Az egyetemet egy olyan szolgáltatásnak fogom fel, ahol én fizetek valamennyit azért, hogy folyamatosan ilyen emberekkel lehessek, és ha strukturált keretben is, de olyan infókat kapjak, amelyekre szükségem van. Szerintem azt nagyon fontos tudni a továbbtanulással kapcsolatban, hogy amennyit te beleteszel az egyetembe, annyit tudsz belőle kivenni. Aki tudásra éhesen megy oda, és beleteszi a saját energiáit, a legrosszabb dologból is rengeteget tud kihozni. Én azért mentem egyetemre, hogy többé váljak.

Mi az a mulasztás, amit fiatalként nem szabad elkövetnünk?

Senkinek sem szabadna kihagyni az élettel kapcsolatos kérdésekre bizonyos értelmes válaszok keresését, ez az ambíció sajnos sokakból hiányzik. A legnagyobb hiba talán az, hogy sokan „csak úgy” vannak, nem érdekli őket a holnap, a jövő. Középsuliban félreértelmezték, hogy carpe diem – úgy értették, hogy elég, ha ma jól szórakozunk, nem pedig úgy, hogy ma csináljunk valami jót, hogy abból holnap is valami jó lehessen.

Hogyan jellemeznéd magad egy mondatban vagy akár néhány szóban?

voidfilled2.jpgKortárs kreatívként, de a kortársság nem művészeti irányzat. Arra vonatkozik, hogy próbálok élni a mai világban adott lehetőségekkel, és ezen belül értéket teremteni. Emellett nagyon sok munkám úgy indul el, hogy úgymond a kreatív véleményemért, meglátásaimért fizetnek a klienseim. Egyetem alatt nagyon sokszor megkérdőjeleztem azt, hogy mit fogok kezdeni magammal, miből fogok pénzt keresni. A már említett nyugdíjas bácsi mondta, hogy a kreativitással az a probléma, hogy nehezen beárazható.

Nekem viszont mindig is voltak kreatív gondolataim, tudtam, hogy újszerű módon tudok megfogalmazni dolgokat, és azt is tudtam, hogy szeretném, hogy ez valamiképp jelen legyen a későbbi munkám során. Amikor a klienseimnek fotózok, nem csak azért fizetnek, mert van egy kamerám, és tudom, hogyan kell képet szerkeszteni, hanem azért, mert olyan nézőpontot adok a márkájuk mellé, amire ők sosem gondolnának. Ezért is használom magammal kapcsolatban sokat a kreativitást szót, mert nagyon figyelek arra, hogy folyamatosan inspirálódjak valahonnan.

Volt az életedben olyan történés, amit vakvágányként éltél meg?

Több ilyen is volt, és mindig örültem ezeknek. A legjelentősebb ilyen vakvágány számomra egy cégalapítás volt, ennek most már lassan két éve. Egy influencer-ügynökséget, online marketinges céget alapítottam harmadmagammal, de egyrészt nagyon más irányba ment el a cég, mint eredetileg terveztük, másrészt pedig én sem éreztem magam jól abban, amit és ahogyan csináltam. Végül ki is léptem. Ez egy elég hosszú ideig tartó és erőteljes vakvágány volt, de így biztosan tudom, mi az az út, amin soha többé nem szeretnék elindulni. Ezután újult erővel tudtam belevágni a nyilvános események szervezésébe és a VoidFilled-es saját dolgaim alakításába.

Ha valamit alkotsz és másokkal is megosztod, akkor valójában önmagadból osztasz meg egy részt. Hogyan adod át a látásmódod? Mi különböztet meg téged más tartalomgyártóktól?

Szerintem a közösségi médiát nagyon sokan félrehasználják: nem a hosszú távon értékteremtő, közösségépítő eszközt látják benne, hanem csak egy platformot, ahol valakikké válhatnak. Az én profilom nagy arányban nem rólam szól. Ez inkább egy mozgalom-szerű dolog, a saját perspektívámból mutatom be a fiatalságunkat. Amikor esetleg magamról osztok meg képet, és aláírok valami személyeset, biztosan sokan tudnak azzal azonosulni, mert együtt élünk ebben a fura világban. Azért is tartom magam egyedi esetnek, mert nem nagyon vannak olyanok, akik szándékosan építenek közösséget a közösségi médiában. 

Az online világban sok olyan közösség van, ami egy-egy inspiráló ember köré épül. Ez az inspiráció szerintem nem valós. A valós inspiráció az, hogy az ember valami hatására pozitív irányba kezd cselekedni. A rajongás csak üres pótcselekvés, valami időszakos, olyan, mintha cigiznél.

Cyber-nikotin.

Az én eseményeim nem arról szólnak, hogy én ott vagyok, hanem hogy „gyertek velem, és ismerjétek meg egymást” vagy „gyertek velem, és tapasztaljatok olyat, amit amúgy nem tapasztalnátok meg”. 

Több tucat olyan embert ismertem meg ezeken az alkalmakon, akikért elképesztően hálás vagyok, akiknek a személyes történeteit szeretném közel tartani magamhoz a későbbiekben is, és nézni, hogyan alakulnak. Remélem, a jövőben még sok izgalmas és értékteremtő eseményt tudok szervezni, mert a közösségben van az erő. A közösségi platformok azért működnek, mert nagyon sok nagy és felszínes közösséget lehet aktívan tartani rajtuk – de az az igazi, ha valós közösségekről van szó, ahol emberek offline találkoznak és beszélgetnek.

Nagyon sok új emberrel ismerkedsz meg. Hogyan tudsz mindenkire nyitott maradni, és befogadni azt a sok különbözőséget, amivel nap mint nap találkozol?

Középsuliban magamnak való, fura srác voltam, többnyire csak játszottam, nem mertem odamenni a lányokhoz vagy felvenni otthon a telefont. Ezt aztán észrevettem magamon, és szándékosan elkezdtem változtatni rajta. Személyiségfejlesztésbe fogtam, kimentem Londonba dolgozni. Apró dolgokat alkalmaztam: például

hiába volt ott a Google Maps, akkor is odamentem valakihez megkérdezni az irányokat.

Olyan helyzetekbe tettem magam, amikben nem feltétlenül tudtam, mi lesz majd a kimenetelük: ezek a kis dolgok – hogy ezerszer odamész egy emberhez megkérdezni, hogy hány óra van –, önbizalmat adnak.

inkedimg_5799_li.jpgMiután visszajöttem Londonból, elkezdtem fotózni és eseményeket szervezni, és egyre több embert ismertem meg. Itt jön be a másik fontos dolog: hogy mi alapján definiáljuk önmagunkat. Szerintem ezt leginkább mások feedbackjei befolyásolják, és minél több embert ismerünk meg, annál több definíciónk lesz önmagunkról. Egy ilyen perspektíva akár egy kétórás beszélgetés alatt is kialakulhat. Azért akarok sok emberrel találkozni, azért vagyok rájuk kíváncsi, mert minél több definíciót akarok kialakítani önmagamról, a világról, a jelen helyzetünkről.  Ezért tartom nagyon értékesnek azt, ha a korombeliekkel találkozom, főleg olyanokkal, akik más környezetből jöttek, mint én. Elhatároztam, hogy 2019-ben száz új emberrel találkozom majd. Nyolcvan felett abbahagytam a számolást.

„Gather the like-minded”: ez a mottód. Miben mutatkozik ez meg a körülötted kialakult közösségben?

Ezt nehéz megmondani. Egyrészt szerintem az ambíciótól függ. A “like-mindedness” egyik szegmense talán ez – a hozzáállás a saját jövődhöz. Mennyire vannak céljaid? Vagy ha nincsenek, mennyire keresed őket? Másrészt pedig

itt van a VoidFilled-életérzés, hogy van bennünk egy űr, és vannak olyanok, akik folyamatosan keresik, hogy mivel tölthetik be.

Ha valaki olyan kérdéseket tesz fel, amelyekből érződik, hogy ő akar valamit, hogy nagy álmai vannak, és hajlandó értük küzdeni. Mindenkinek vannak rezgései, egy vibe-ja, és ezt valamennyire lehet érezni. Még abból is, ha az utcán mész, és látsz valakit, aki egyszerűen csak szépen sétál. De persze ez nem csak egy külső dolog, csak valahogy kialakul, hogy mitől szimpatikus valaki.

Hogyan lehet valaki tényleg önmaga?

A Whiplash nevű filmben mondja a dobtanár: a legkártékonyabb mondat az, hogy „Good job!”. Ha őszinte, építő kritikát adnánk egymásnak, sokkal jobb lenne, mint az üres dicséretek vagy szidások. Sokan azon csúsznak el, hogy belesodródnak a pozitív vagy a negatív végletbe, és így nem fejlődnek. Folyamatosan keresni kell az új dolgokat. Hogyha ezer dolgot kipróbálsz, legalább tudod, hogy kilencszázkilencvenkilenc nem neked való. Kövesd ki azokat az embereket, akikhez nincs semmi közöd. Mert tényleg, mi közöd van ahhoz, hogy Kanye West hol ebédel? Vannak olyan üzenetek, amiket egy-egy ember jól meg tud fogalmazni, de miért kell követni? Kövesd azokat, akik valóban fontosak számodra, akikkel együtt akarod építeni a jövőd. Szerintem a Bibliában tök igaz az a mondat, hogy „aki keres, az talál”. Keresd az igazi válaszokat.

 

Címlapfotó és illusztrációk: Voidfilled

2020. január 13.

Lázár Fruzsina

“Voidfilled” inspiráció az Instáról - Ha szeretnéd közösséggel megtölteni a benned élő űrt Tovább
Vétkesek közt cinkos, aki néma - vélemény

Vétkesek közt cinkos, aki néma - vélemény

Harc a cyberbullying ellen

vetkesek_kozt_cinkos_aki_nema.jpg

Az internetes zaklatás nap mint nap előjön, és egyre szélesebb réteget érint a digitalizáció terjedésével. A Corvinus hallgatói évről-évre indítanak olyan projekteket, melyekkel a problémára szeretnék felhívni a figyelmet. Következő cikkünkben Bokovics Nóra és Tóth-Máté Bence újságíróink mondják el véleményüket a témáról, és saját hallgatói kisfilmjüket is bemutatják. 

 A cyberbullying fogalma a többség számára nem ismeretlen. Az internet megjelenése számos előnye mellett magával hozta az online zaklatás jelenségét is, ami a médiaerőszak és a zaklatás ötvözeteként jött létre. Ennek számos fajtája lehet, így ide tartozik például, ha valaki bántó, anonim üzeneteket küldözget közösségi platformokon. Ennek meglepő módon még a YouTube-on is tanúi lehetünk. A platform napjainkban nagy népszerűségnek örvend, egyre többen indítanak YouTube csatornát és próbálják ki magukat videósként, már egészen fiatal korban is. 

Őket általában a népszerű YouTuberek sikerei inspirálják, azonban mint mindennek, ennek is megvan az árnyoldala. A videók alatt ugyanis hamar megjelennek a rosszindulatú kommentelők, akik szinte sportot űznek abból, hogy mások lelkébe tiporjanak, a védtelen kezdőket pedig különösen egyszerű támadni. Tari Annamária pszichológus Y-generáció című könyvében a kommentelés lélektanával is foglalkozik. Szerinte már „nem divat” a pozitív érzelmekkel való azonosulás, így a hozzászólás lehetősége inkább a negatív érzelmek kitörési felülete a tanulás, bíztatás vagy dicséret helyett. Sokak számára motiváló az anonimitás, az, hogy nem szükséges felfedniük valódi kilétüket egy-egy komment megírásakor, bátrabban, következmények nélkül fejezhetik ki véleményüket. 

A cyberbullying érzelmileg sokkal megterhelőbb lehet az áldozat számára a „hagyományos” zaklatásoknál, mivel koncentráltabb formában, az online nyilvánosság előtt zajlik, így még inkább megalázottnak, a közösség kitaszítottjának érezhetik magukat. 

A Corvinus Egyetem Kommunikáció és Médiatudomány szakos hallgatóiként úgy gondoltuk, hogy érdemes ezzel a témával foglalkozni, ezért Pelle Veronika tanárnő Médiatudatosság órájára, arra a feladatra, hogy készítsünk kampányvideót, mellyel a médiatudatosság valamely aspektusára hívjuk fel a figyelmet, a mellékelt videót állítottuk össze.

Videónkkal ösztönözni szeretnénk közösségi médiahasználókat a segítségnyújtásra, hogy ne menjenek el szótlanul egy-egy negatív komment mellett, vagy ne álljanak be ők is a sorba. Ne kezdjenek el kritizálni, hanem inkább bátorítsák a mások által támadott személyt egy pozitív hozzászólással, hiszen ilyen esetben minden támogatás számít. Célcsoportként a „némákat” választottuk, mert úgy gondoljuk, könnyebben lehet hatni rájuk és nagyobb eséllyel fognak segíteni egy kampányfilm hatására, mint azok, akik rendszeresen írnak negatív hozzászólásokat. 

A videó segítségével gondolkodjunk el korábbi hozzáállásunkon, és ha eddig nem tettük meg, legközelebb lépjünk ki a némaságból, támogassuk pozitív hozzászólásunkkal az arra rászorulókat! 

 

Bokovics Nóra, Tóth-Máté Bence 

Fotó: Adobe Stock 

Forrás: UNICEF

Vétkesek közt cinkos, aki néma - vélemény Tovább
Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz

apple-applications-apps-cell-phone-607812.jpg

Manapság az okostelefon az életünk szerves részévé vált, szinte nem is tudunk nélküle létezni. Számos előnye van, megkönnyíti az életünket, hogy néhány kattintással majdnem mindent el tudunk intézni. Kapcsolattartás szempontjából sem utolsó, hiszen a különböző applikációknak köszönhetően közelebb tudhatjuk magunkhoz távoli rokonainkat, barátainkat. Ugyanakkor, ha nem vagyunk elég felelősségteljesek, használatával könnyen áteshetünk a ló túloldalára.

Már szinte ritkaságnak számít, ha valaki nem a telefonját bámulja az utcán, vagy egy tömegközlekedési eszközön utazva. A telefonfüggőség egyre elterjedtebb probléma, ami az egészségre is káros lehet.

te_okosan_hasznalod_a_telefondat_kep.jpgA közösségi média jó dolog, azonban, ha túl nagy figyelmet szentelünk neki, az könnyen személyes kapcsolataink rovására mehet. Hosszú távon a tanulmányainkra és a karrierünkre is negatív hatással lehet, hiszen a sok telefon nyomkodás rengeteg hasznos időt vesz el, valamint mivel a különböző platformokon folyamatosan új impulzusok érnek bennünket és a figyelmünk első sorban azokra összpontosul, a koncentráló képességünk is csökken. Sokan úgy vélik, hogy ki többet telefonozik, hajlamosabb a szorongó magatartásra, hiszen folyamatosan ismerőseink és barátaink visszajelzésére várunk, amit nem mindig kapunk meg azonnal, ugyanakkor ez még nem bizonyított tény. (forrás)

69529502_1114691168741588_8107291258474463232_n.jpg

A depresszió is egyre gyakoribb, főleg a fiatalok körében, akik nagy mértékben ki vannak téve a közösségi média és ez által az internetes zaklatás veszélyeinek. Olyan egészségügyi problémák is felmerülhetnek, mint az úgynevezett „telefonnyak”, amit a folyamatosan előre görnyedő testtartás okoz, a telefonunk bámulása közben. A készülékünkből sugárzó kék fény csökkenti az alváshoz szükséges melatonin hormon képződését (forrás), aminek következtében krónikus álmatlanság, és különböző alvászavarok alakulhatnak ki.

 

Néhány apró trükkel azonban megelőzhető a függővé válás, vagy ha már túl késő, a leszokásban is segítség lehet.

  1. Jelöljünk ki „telefon mentes zónákat”, olyan területeket, ahol nem használhatjuk a mobilunkat. Például egy baráti találkozó, egy családi összejövetel, vagy akár egy éttermi vacsora alkalmával legyen tilos a telefonozás. Koncentráljunk inkább a másik félre, az élményre, az ételre.
  2. A „telefon nyomkodás” helyett csináljuk valami más, hasznosabb dolgot, például keressünk egy hobbit, találkozzunk a barátainkkal, töltsük az időt a szabadban vagy egyéb kreatív elfoglaltsággal.
  3. Szabjuk meg magunknak, hogy mikor és mennyi időt tölthetünk telefonozással. Például felkelés után ne rögtön a készülékünk után nyúljunk – ezt nagyban megkönnyítheti egy ébresztőóra beszerzése – és már elalvás előtt egy órával se használjuk. Vagy ne vigyük magunkkal a fürdőbe, az étkezőbe, és tanulás közben se legyen előttünk, hiszen csak eltereli a figyelmünket a fontosabb dolgokról.

 

3+1. Csak praktikus, valóban szükséges alkalmazásokat tároljunk a mobilunkon, töröljük le a felesleges dolgokat. Ide tartoznak például a különféle játékok, illetve a közösségi médiás applikációktól is érdemes megszabadulni. Ha valóban szükségünk van rájuk, inkább a böngészőn keresztül jelentkezzünk be, így nem lesz akkora kísértés, és a tárhelyet se foglalják feleslegesen.

Tehát mint az élet sok más területén, itt is meg kell találnunk az arany középutat, használjuk okosan telefonunk!

címlap: pexels.com

mém: Roberto Mangosi, Pinterest

kép: udemy.com

 

Bokovics Nóra 

Te okosan használod a telefonodat? - 3+1 tipp a tudatos internethasználathoz Tovább
Megosztani ér?

Megosztani ér?

A közösségi média bámulatos ereje

Jegesvödör-akció, versidézgetés, sörivás egy perc alatt, #JeSuisCharlie – ismerős? A közösségi média tele van jelszavakkal, társadalmi „járványokkal”, melyek elől nincs menekvés, mi is beszállunk. A játékért tesszük? A valahova tartozásért? Vagy szilárdan hisszük, hogy egy lájkkal tehetünk a jó ügy érdekében?

 

matt-lauer-ice-bucket.jpg

Forrás: philanthropyohio.org

Megosztani ér? Tovább
süti beállítások módosítása