Közgazdász Online


Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről

baba.jpg

Mi az alapjövedelem koncepciója és honnan ered? Milyen következményei lehetnek a bevezetésének? Bevezethető egyáltalán a jelenlegi gazdasági rendszerben? A Messzelátó podcast legújabb adásában Dr. Vigvári Gáborral, a Corvinus Egyetem docensével és Miklós Gáborral, a Corvinus egyetemi tanársegédjével beszélgettünk az alapjövedelem múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

2021.03.06. Írta: Sipos Sára, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Messzelátó podcastben a jövőnket érintő témákat járunk körbe szakértőkkel. Együtt kezünkbe vesszük a Messzelátót, és ebben a részben egy érdekes gazdasági koncepció, az alapjövedelem elméletéről, bevezetéséről és megvalósíthatóságáról beszélgettünk. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Az alapjövedelem koncepciója rendkívüli vitákat szülhet, számtalan pozitív és negatív következménye lehet. Habár a megvalósíthatósága jelenleg akadályokba ütközik, érdemes minden oldalról megvizsgálni. Dr. Vigvári Gábor és Miklós Gábor a vita során eltérő oldalt képviselnek, így többek között arról kérdeztük őket, hogy…

… mi az alapjövedelem mögött álló koncepció, és honnan ered? 

… milyen hatással lehetne az alapjövedelem a gazdaságra és a társadalomra?

… miért nem megvalósítható a jelenlegi rendszerben? 

.... hogyan változtathatja meg megítélését a koronavírus-járvány?

Hallgasd meg beszélgetésünket az Messzelátó podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

Helikopterpénz vagy újraelosztás? - Szakértői vita az alapjövedelemről Tovább
“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

delie-tundi_1.png

Miért érdemes az akadémiai életpályát választani? Mit lehet szeretni a tanításban, a kutatásban és az egyetemi életben? Az Útravaló podcast legújabb adásában Dr. Deli Eszterrel beszélgettünk, aki humorosan és lendületesen végigvezetett minket saját karrierútjának állomásain, miközben oktatói és kutatói tevékenységeiről, valamint a mögöttük álló motivációról mesélt.

2021.01.20. Írta: Taxner Tünde, borító: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló podcastben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, szellemi útravalót adni nektek. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Dr. Deli Eszter a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Connext Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója, aki már 23 évesen, elsőéves doktoranduszként elkezdte az oktatást az egyetemen. A tanítást szívvel-lélekkel hivatásának tartja, ezért többek között arról kérdeztük, hogy…

… milyen érzés korban viszonylag közel állni azokhoz, akiket tanít? 

… miért döntött amellett, hogy a doktori pályát választja?

… mit tanácsolna azoknak, akik gondolkodnak a doktori jelentkezésen? 

.... hogyan lehet tényleg motiváló doktoritémát választani?

…. mi a társadalmi jövőképesség?

Hallgasd meg válaszait az Útravaló podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától Tovább
Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében

pexels-leah-kelley-373465.jpg

A január gyakran az újrakezdésről, új szokások kialakításáról szól, és szívesen keresünk olyan gondolatokat, melyek ebben segítségünkre vannak. Új szokásnak remek az olvasás - a 2021-es év első könyvajánlójában három regényt hoztunk, melyeket bármikor érdemes elolvasni, de az év kezdetén különösen inspirálók lehetnek.

2021.01.17. Írta: Sipos Sára, borítókép: Leah Kelley, Pexels

616229_5.jpgSzerb Antal: Utas és holdvilág

Kép: Libri

Az Utas és holdvilágot remélem senkinek sem kell bemutatni - erre rávilágít például a Libri 2020-as Könyvtérképe is, ahová olvasók tölthették fel a kedvenc könyveiket. Szerb Antal klasszikusa a Harry Potter-sorozat után a második helyet foglalta el, ezzel pedig az első számú magyar kedvenc. De nem ez az első és valószínűleg nem is az utolsó alkalom, hogy ezt a könyvet a kedvencek és a legnagyobbak között emlegetik.

A regény főszereplője Mihály, aki friss házasként nászútját tölti Olaszországban. Mégis elszökik felesége mellől, keresi fiatalkorát, illetve annak szereplőit. Utazik testben és lélekben is: polgárság és szökés, felnőttség és fiatalság, élet és halál között, miközben saját magát keresi. A regény kezdete és zárása sokaknak ismerős lehet:

A vonaton még nem volt semmi baj. Velencében kezdődött, a sikátorokkal.

És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami.

Elsőre ugyan nem tűnik klasszikus újévi könyvnek Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, azonban olyan mély emberi gondolatokat ír le és szabadít fel, melyek méltán teszik az egyik legnagyszerűbb művé. Önmagunk keresése, az élet és saját lelkünk tereinek feltérképezése örök feladat, de talán könnyebben eszünkbe jut foglalkozni vele egy új év kezdetén. Bárkinek, bármikor ajánlom vagy inkább mindenkinek, mindenkor: bűvös, zseniális, időtlen könyv.

5677878_5.jpgEdith Eva Eger: A döntés

Kép: Libri

Edith Eva Eger pszichológus könyve 2017-es megjelenése óta elismert, olvasott, szeretett, és a toplisták élén van. Az írónő Kassáról származik, 1944-ben innen Auschwitzba deportálták - ekkor csupán 16 éves volt. Családjából csak ő és nővére élték túl a haláltábort. Később pszichológusnak tanult, melyről így ír könyvében:

"Elmondtam az igazgatómnak: azon gondolkodom, hogy megszerzem a doktorátust pszichológiából. De nem bírtam úgy elé tárni az álmomat, hogy kifogásokat ne keressek. – Nem is tudom – mondtam –, mire befejezem az iskolát, ötvenéves leszek. – Rám mosolygott. – Így is, úgy is ötvenéves lesz – mondta.”

Ma már klinikai szakpszichológusként dolgozik, és többek között poszttraumás stresszel küzdőknek vagy bántalmazást átélt embereknek segít. A döntés című könyve egyrészt megemlékezés: saját életét meséli el benne. Mégis sokkal több ennél: arról szól, hogyan lehet jól élni. Saját életének tapasztalataiból és szakmájának tudásából építkezve ad tanácsot, hogyan lépjünk túl a testi-lelki sebeken, dolgozzuk fel a múltat, és döntsünk a boldogság, az öröm, a szabadság mellett. Nem elcsépelt fordulatokkal találkozunk a műben, hanem mély, igaz, tanító gondolatokkal. Az újrakezdéshez tökéletes társ lehet ez a könyv! 

3275131_5.jpgGárdos Péter: Hajnali láz

Kép: Libri

Gárdos Péter kortárs író, filmrendező első könyve 2010-ben jelent meg, majd filmet is készített a regény alapján. Egy - a rendezővel való beszélgetéssel egybekötött - filmvetítésen láttam először a filmet: megfogott a történet szépsége, finomsága, így jutottam el a regényhez is.

Az író-rendező saját szüleinek állít emléket a műben, elmeséli Miklós és Lili történetét. Megismerkedésük nagyon különleges: Svédországban kezdenek levelezni egymással. A II. világháború után a koncentrációs táborokból kiszabadultakat különböző szanatóriumokban, kórházakban ápolják. Itt tölti mindennapjait Miklós is, akinek súlyos betegsége miatt nem adnak már sok időt az orvosok. Ekkor dönti el, hogy leveleket ír magyar, szintén Svédországban ápolt nőknek, és feleséget keres. Több mint 100 levelet küld el, így ismerkedik meg az elragadó Lilivel. Először a személyes találkozást kell megszervezniük, majd egymásba szeretnek, és közösen új életet kezdenek.

A műre az élet szerelmes regényeként hivatkoznak, és valóban egyszerre fájdalmas, mégis életigenlő: olvasóként megtanulunk priorizálni a saját életünkben az élmény hatására.

Új év, új én, új könyvélmények - Könyvajánló az újrakezdés jegyében Tovább
Milyen ajándék válik valódi emlékké? - Legjobb karácsonyi ajándékok a szerkesztőségtől

Milyen ajándék válik valódi emlékké? - Legjobb karácsonyi ajándékok a szerkesztőségtől

sz_zs_0033.jpg

A karácsonyi ajándékozás gyakran nehézséget jelent, mert egyszerre szeretnénk személyes, hasznos és kreatív ajándékokat adni. Ez sajnos nem mindig sikerül, de ha igazán eltaláljuk, minek örül a másik, maradandó élményt okozunk mindenkinek. Ekkor hirtelen nem számít már, hogy adunk vagy kapunk, hiszen az örömben közösen osztozunk. Ilyen szívmelengető pillanatokat gyűjtöttünk össze szerkesztőségünkben, hogy inspiráljunk és a boldog karácsonyokra emlékeztessünk titeket.

2020.12.21. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Szép Zsóka, Közgazdász

“Anya egyik fiatalkori barátja fél percig pislogás és szó nélkül állt, amikor pár éve először találkoztam vele. Azt hitte, időutazásban van része, annyira hasonlóan nézek ki, mint anya annyi idős korában. Mivel évek óta folyamatosan azon nevetünk, hogy kívül-belül mennyire magunkra ismerünk a másikban, pár éve karácsonykor úgy gondoltam, utánajárok a dolognak. Apa és a nagyszüleim segítségével szekrények, házak mélyéről és fotóalbumok zizegő lapjai közül előástam régi fényképeket anyáról, amiket digitalizáltam.

Ezután barátokat és pár családtagot bevonva kitaláltam, hogyan lehetne engem is ugyanolyan pózokban, hasonló ruhákban és környezetben lefotózni, és a régi képeket is felhasználtam.

Nem mindegyik képpár sikerült tökéletesen, de ahogy a kis ajándékkönyvben egymás mellett láttuk a fotókat, megvalósult az igazi karácsonyi csoda és egy vicces időutazás.”

Írta: Taxner Tünde

tundi_kep.jpg

Kép: Taxner Tünde

“Még gimnazistaként, egy iskolai diáknap alkalmával vettem részt életemben először véradáson. Spontán ötlet volt, így sem technikailag (bőséges evés-ivás), sem pedig lelkileg (tű látványa, sok-sok zacskó vér) nem voltam felkészült. Ezek után nem csoda, hogy - egy egész délutánra kidőlve - fél napos pihenéssel kezdtem a karácsonyi szünetet. Felébredve meg is beszéltem magammal, hogy ebből az élményből elég volt egy is.

Néhány nappal később (még nem szenteste, de már a fa alatt pakolászva) váratlanul kaptam egy sms-t, miszerint az általam adott vért kiszállították és felhasználták a kórházban.

Visszagondolva is az egyik legszebb karácsonyi ajándék volt, amit valaha adtam és kaptam egyszerre. Azóta sokszoros véradó lettem, és bár általában nem kötöm különleges alkalmakhoz, minden évben karácsony előtt a vérellátó vendége vagyok.”

Írta: Barla-Szabó Zsófia

“Világéletemben szerettem festeni, és a nagyszüleimnek Kőszegen, a hegyen van nyaralója, a testvéremmel náluk nyaraltunk kiskoromtól fogva. Ott esett ki az első fogam, lettem bárányhimlős, csípett meg először darázs. Ott tanultam meg fára mászni, miközben a nagyapám aggódóan kiáltozott, hogy melyik lábamat melyik ágra tegyem. Rengeteg közös emlék fűződik a kis faházhoz, ahol vagy fagyoskodtunk vagy megsültünk. Tavaly karácsonykor a nagyszüleimnek egy képet festettem a kőszegi nyaralóról. Az ajándék átadásakor a  nagypapámnak és a nagymamának könnybe lábadtak a szemei. Akkor azt éreztem, hogy talán sikerült egy kis darabot visszaadnom abból a rengeteg élményből és elmékből, amit nekik köszönhetek.

Örökre tudatosult bennem, hogy a legjobb ajándékok, amiket egymásnak adhatunk, az a szeretet és az emlékek.” 

Írta: Hegedüs Kata

b_v_242.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

“Életem egyik legjobb karácsonyi ajándékát a keresztapukámtól kaptam. Emlékszem, épp felkeltem 24-én reggel, lebattyogtam a lépcsőn a konyhába, mikor anyukám így szólt:

- Menj ki légyszíves, és nézd meg, van-e levél a postaládában.

- De Anyu, 24. van. Biztos nem jött ilyenkor a postás - mondtam értetlenül és kissé kiborulva, hogy még szinte fel sem keltem, de már ki kell mennem a fagyba postást játszani.

A postaládából egy kék borítékot vettem ki, ami túl szép volt ahhoz, hogy csekk legyen. Bementem a házba, és édesanyám kérésére kinyitottam. Egy ajándékutalvány volt benne, ami egy párizsi utazásra szólt. Már kiskorom óta arról álmodoztam, hogy eljussak Párizsba, és kimondhatatlanul boldog voltam, hogy végre teljesülni fog. De - mint később kiderült - nem az volt a legnagyobb ajándék, hogy elmehettem oda, hanem az, akivel utazhattam. Az útitársam az egyetlen nagyszülőm, a nagymamám volt. Ez volt az első utazásunk csak kettesben.

Az utazás alatt még közelebb kerültünk egymáshoz, és egy olyan elválaszthatatlan nagymama-unoka kötelék alakult ki, aminek köszönhetően ezután sorra bevettük ketten az európai városokat.

markus-spiske-gm-bfid_buu-unsplash.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Együtt kezdtük írni a “Nagymama és unokája hátizsákkal Európában” című könyvet, amibe már jó néhány fejezet került: a romantikus Párizs, a hideg Oroszország, a zöldmezős Ausztria, a sörfőzdés Csehország, és még sorolhatnám. Nagyon hálás vagyok a keresztapukámnak, hogy olyan ajándékkal lepett meg, ami több volt, mint egy utazás - valami megfoghatatlant és megfizethetetlent alakított ki két ember között.”

Írta: Belayane Najoua

“A barátom a legjobb ajándékozó, ebben biztos vagyok. Minden ünnepre meglepetéssel készülünk egymásnak, ő pedig mindig olyanokat talál ki, amikre sosem gondoltam volna, és sikoltozva örülök nekik.

A második találkozónkon a Nemzeti Galériába, Korniss Péter Folyamatos emlékezet című kiállítására látogattunk el. A klasszikus művészettörténetben jártas vagyok, de a fotóművészettel kapcsolatban ekkor még nagy homály uralkodott a fejemben.

Korniss Péter képei teljesen magukkal ragadtak, egy-egy kép előtt hosszú percekig sírva álltam. Azóta is az egyik kedvenc magyar fotósom, és volt szerencsém találkozni is vele.

muzeumshop_publication_korniss_gb_cover.png

Kép: Múzeum Shop

A kiállítás végén a múzeum shopban kötöttünk ki, de sajnos nem találtunk már egyet sem a kiállításhoz készült katalóguskönyvből, ami a fotós életműkötete is egyben. A következő hetekben szomorúan gondoltam vissza a könyvre, hiszen sokat jelentett volna nekem.

Pár héttel később az első karácsonyunkat ünnepeltük együtt, és az első közös karácsonyfánk alatt megtaláltam Korniss Péter Folyamatos emlékezet című könyvét. Nem tudom, honnan vagy hogyan szerezte meg, de első karácsonyi ajándéknak nem is lehetett volna tökéletesebb. A könyvet most is gyakran fellapozom, pedig idén már a harmadik közös karácsonyunkra készülünk.”

Írta: Sipos Sára

“Odáig vagyok a karácsonyért: általában már november eleje óta lázban égek, és a szemem előtt a december 24-e lebeg, a karácsonyfa díszítés, az ajándékozás és a közös, nagy, családi vacsora. Az első karácsonyunkat a barátommal külön töltöttük, mindenketten a saját családunkkal voltunk szenteste. Megbeszéltük, hogy mindenképp szeretnénk látni egymás arcát ajándékbontáskor, ezért csak a legközelebbi találkozáskor akkor adjuk át az ajándékokat. A saját karácsonyi időszámításom szerint a teljes átszellemüléssel járó ajándékozás 24-re esik, kissé lelkiismeretfurdalásom volt, hogy a barátom ezen a napon tőlem semmit se kap. Úgy döntöttem, összerakok neki egy kis ajándékot szentestére is.

Elkészült a kis rénszarvasos, Rudolf piros gombolyag orrocskájával rendelkező ajándék: benne egy levél és egy közös fotó. 23-án búcsúzáskor boldogan nyújtottam át a csomagot azzal az instrukcióval, hogy csak másnap nyithatja ki. A barátom arcára egyből értetlenség és pánik ült ki: mi ez, hiszen megbeszéltük, hogy később ajándékozunk. Biztosítottam róla, hogy csak egy apróság, mivel nem bírtam elviselni a gondolatot, hogy 24-én ajándék nélkül maradjon. Később megtudtam, hogy bár tényleg csekélység volt, nagyon sokat jelentett neki - sokkal többre tartotta, mint az “igazi ajándékot”. Számára sokkal személyesebb volt, így többet is jelentett neki, mint az addigi ajándékok bármelyike.

Mindig is szerettem az apró, személyes ajándékokat, nemcsak kapni, hanem adni is. Ez még jobban megerősített abban, hogy sokszor elég pár kedves szó vagy kép ahhoz, hogy valakinek a legszebb ajándékot adhassuk.”

Írta: Erdős Bianka

Milyen ajándék válik valódi emlékké? - Legjobb karácsonyi ajándékok a szerkesztőségtől Tovább
“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától

“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától

podcastu.png

Mit keresnek most a munkaadók a pályakezdőkben? Mik a szakmai fejlődés kulcsai, és miért fontos a rugalmasság? Az Útravaló podcast első adásában Megyeri Mirtillel, a Zyntern Állásportál alapítójával saját karrier- és személyes fejlődési útjáról és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetről beszélgettünk.

2020.12.09. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló a Közgazdász Online hallgatói magazin új podcastje, amiben olyan vállalkozókat, startuppereket, vezetőket, érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk személyes és szakmai fejlődésetekben inspirálni titeket, vagyis útravalót adni az élethez.

Első adásunkból többek ezekre a kérdésekre kaphatjátok meg a saját válaszaitokat:

  • Hogyan lehettek hatékonyabbak a vizsgaidőszakban?
  • Mi segít  a napok strukturálásában home office-ban?
  • Hogyan találd meg az egyetemi évek alatt azt a területet, ahol később dolgozni szeretnél?
  • Mit keresnek most a cégek a pályakezdőkben?
  • Hogyan töltsd hasznosan az időd a munkakeresés ideje alatt?
  • A válság enyhülésével hogyan alakulhat át a munkaerőpiac?

Hallgasd meg az Útravaló podcast legújabb részét! Többi adásunkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján. Ha feliratkozol, a következőkről sem maradsz le!

“A szakmai munka is tud flow élményt adni” - Útravaló Megyeri Mirtilltől, a Zyntern alapítójától Tovább
Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt!

close-up-picture-hand-watering-sapling-plant.jpg

A Földön tízből kilenc ember szennyezett levegőt lélegzik be. Ennek hatására évente nagyjából 7 millió ember hal bele olyan betegségekbe, amelyek összefüggésben vannak a légszennyezettséggel. Corvinusos  egyetemisták egy projekt keretében hívják fel a figyelmet erre a problémára, amihez a Közgazdász Online szerkesztőségi tagjai és szobanövényeik is csatlakoztak.

2020. 11. 24. Szerkesztette: Belayane Najoua

A projekt célja és megvalósítása

A légszennyezettség nem 21. századi probléma, de a túlnépesedés, az ipari méretű fakivágás és a klímaváltozás jelentősen felgyorsította a folyamatot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint Magyarországon több mint tízezer elhalálozást eredményez évente. Még drasztikusabban hangzik, ha azt vesszük figyelembe, hogy Budapesten minden felnőtt 1005 cigaretta füstjének megfelelő káros anyagot szív be a levegőből évente. Ezek az adatok arra sarkallták a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóit (Palánki Alexandrát, Szántó Rubent, Vizi Gergelyt és Mezriczky Marcellt), hogy a légszennyezés problémáját válasszák projektük témájának.

Az “Egy Fa, Egy Élet, Egy Jövő” projekt keretében a hallgatók, a tervek szerint 34 fát ültetnek el a Hármashatár-hegy területén. Ebben a Jön Alapítvány van segítségükre, ami egy nonprofit környezetvédelmi egyesület. Az ültetés 2020 év végéig az adott terület erdészetének közbenjárásával fog megtörténni.

A projekt második felében pedig a hallgatók a makrokörnyezet fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet. Éppen ezért olyan híres embereket kértek fel, hogy fotózkodjanak saját szobanövényeikkel, akiknek fontos a környezetvédelem. A kezdeményezésben már részt vett Hódosi Máté, Linczényi Márkó, Laposa Zsófi és további hírességek csatlakozása is várható. A projektben a Közgazdász Online is részt vesz, ezért bemutatjuk szerkesztőségünk tagjainak képeit és gondolatait.

A Közgazdász Online és a szobanövények

Ők itt Fikusz és Vera, akik kitartanak mellettem akkor is, amikor véletlenül elfelejtem öntözni őket. Fontos számomra, hogy itthon növényekkel legyek körülvéve, hiszen a fővárosban nem sok zöldet látni. - Hegedüs Kata

kep_jpeg_1.jpg

Ez a könnyezőpálma szó szerint könnyfakasztó állapotban került hozzám, de ma már olyan jól érzi magát a szobámban, hogy az egész íróasztalomat elfoglalja. Minden növény meghálálja a törődést, a figyelmet és a szeretetet - szerintem a bolygónkkal kapcsolatban is így kellene gondolkodnunk. - Kércz Dorci

_kerczdorci_dorci_kercz_jpg.jpg

Ez a kis kaktusz nem tűnik soknak, mégis számos emlék, élmény kötődik hozzá. Egy óra séta az erdőben nem tűnik soknak, mégis feltölt, megnyugtat és harmonizál. Kis lépések is elegendőek ahhoz, hogy kapcsolódjunk a természethez, viszont ez létszükséglet és nagy felelősség. - Taxner Tünde

img_20201119_124128_taxner_tunde.jpg

A tavaszi karantén óta nevelgetek szobanövényeket itthon. Jó érzés látni folyamatos fejlődésüket. - Báthori Adri

95a71890-60d9-4931-a97f-ec33bd324679_adri_b_jpeg.jpg

Ez volt az első növény, amit a lakásba hoztam. Azóta hatalmasat nőtt, és rengeteg társa lett. Sok zöldet látok magam körül itthon, ez pedig mindig motivál, hogy újabb és újabb lépéseket tegyek a zöld életmód felé. - Sipos Sára

ad05ad4d-afa9-4e72-9a36-7b53bb697e23_sara_sipos_jpeg.jpg

Imádom a zöldeket, és szerintem nagyon fontos, hogy a munkahelyen, otthon, a suliban, mindig legyen a közelünkben növény, mert nemcsak a környezetnek tesz jót, hanem a lelkünknek is. A képen pedig mi más lenne, mint egy karácsonyi kaktusz, ha már úgyis mindjárt itt a karácsony. - Belayane Najoua

kep.jpeg

Szobanövényekkel a légszennyezettség ellen - Nevelj, gondozz, és szívj tiszta levegőt! Tovább
Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk

youtubem-01-01.png

Érdekel a jövő, de átláthatatlannak érzed? Szeretnél többet tudni az elkövetkezendő évtizedek meghatározó témáiról, de nem tudod, hol kezdd el? Akkor most induló podcastunk pont neked való! A legfontosabb dilemmákról beszélgetünk szakértőkkel, közérthetően. Az első részben a közösségi média jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.

2020. 11. 04. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A Közgazdász Online alkotószellemű fiatalokból áll, akik tudást és inspirációt gyűjtenek cikkekbe és most már beszélgetésekbe az egyetemükön innen és túlról. Blogunkon és közösségimédia-felületeinken már egy éve minden nap új tartalmakkal jelentkezünk. Most elérkeztünk a következő nagy lépéshez: elindítjuk podcast csatornánkat is! 

Tarts velünk, és hallgasd meg az első részt, amiben Dr. Bokor Tamás médiakutatóval körbejárjuk, hogyan hat ránk jelenleg a közösségi média, és milyen jövőt tár elénk! 

podcast.jpg

A Közgazdász podcast csapata, fotó: Bera Viktor, Közgazdász

Ebben a részben először vettük kezünkbe a Messzelátót, és a legújabb Netflixes sikerfilm, a The Social Dilemma kapcsán arról beszélgettünk, a globális óriásvállalatok milyenre tervezik meg a közösségimédia-platformokat és miért pont így.

A Messzelátóban szakértők, kutatók segítségével olyan témákról fogunk beszélgetni, melyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveinket. Lesz szó klímaváltozásról, alternatív  közgazdaságtani irányzatokról, digitalizációról és a divatiparról is. A közérthető beszélgetések a minket érintő dilemmákra fókuszálnak. November folyamán több új résszel jelentkezünk majd. Ha feliratkozol a YouTube-csatornánkra, biztos nem maradsz le egyikről sem!​

Tekintsünk együtt a jövőbe! - Elindult Messzelátó című podcastunk Tovább
Rólunk

Rólunk

p9302385.JPG

A Közgazdász Online hallgatóktól hallgatóknak szól. Egy csapat Corvinusos fiatal írja mindenkinek, aki jobban belelátna az egyetem életébe, akit foglalkoztatnak a generációnk dilemmái, és aki szeretne lendületes cikkeket olvasva kikapcsolódni. Naponta jelentkezünk új tartalmakkal: naprakészen beszámolunk Corvinusos aktualitásokról, megszólaltatunk kutatókat, vállalkozásokat, bemutatunk könyveket és rendezvényeket. Inspiráló történeteket tárunk fel előttetek az egyetemen innen és túlról.

Blog csapat

121311422_3434589539942385_6099260946067026553_o.jpg

Újságírói csapatunk a Corvinus különböző szegletit egyesíti. Eltérő szakokról és évfolyamokból érkezünk, azonban az írás szeretete, és a vágy, hogy együtt fejlődjünk, összefűzik a csapatot. Törekszünk a tartalmi és nyelvi igényességre, de egyben szeretnénk közérthetően és izgalmasan is írni. Tartsatok velünk, és olvassátok cikkeinket olyan nyitottsággal, mint ahogy mi írjuk őket!

Balog Bálint; Barla-Szabó Zsófia; Belayane Najoua Janette; Bera Viktor; Brándisz Ádám; Burkus Brigitta; Gajdics Bálint; Hegedüs Kata; Keresztes Viola Lili; Kovács Anna Ágnes; Kovács Máté (főszerkesztő); Mohos Lilla Zsuzsanna; Pipis Panna; Rada Bálint; Rudolf Alexa Sipos Sára; Szabó Judit; Taxner Tünde (felelős szerkesztő)

Social csapat

121967184_3454994124568593_1670494028111465172_o.jpg

A Közgazdász Social csapatával Facebookon, Instagramon és LinkedInen találkozhattok. Támogatjuk a blogon megjelenő cikkeket, valamint sok-sok kreatív, platformra szabott tartalommal is jelentkezünk. Célunk, hogy nap mint nap hasznos, informatív és szórakoztató posztokkal színesítsük a Közgazdász világát, és folyamatos kapcsolatban álljunk veletek.

Elblinger Évi; Erdős Bianka; Hegedüs Kata; Jeneses Dorottya; Kércz Dorottya (csapatvezető); Őrsi Zsani; Pataki Patrik; Rudolf Alexa; Sipos Sára; Tigyi Fanni

HR csapat

hr.jpg

Dolgozni, tanulni, nevetni és felfedezni együtt a legjobb. A Közgazdász HR csapatával hiszünk abban, hogy a rendkívüli eredmények kulcsa a csapatmunkában rejlik. Célunk, hogy a szerkesztőség sokszínűségét megtartva összetartó közösséget alkossunk. Egy közösséget, ahol még a munka is játék. Szeretnénk, ha a csapatszellem nemcsak a szerkesztőségben érződne, hanem olvasóink is érezhetnék a közösség összetartó erejét, ezért csapatépítőkön és belsős képzéseken kívül külsős képzéseket és tematikus rendezvényeket is tervezünk. A Te is a közösség tagja szeretnél lenni, kövess minket, és gyere el minden eseményre, amit nektek, hallgatóknak szervezünk!

Erdős Bianka; Jeneses Dorottya; Pataki Patrik Norbert; Rudolf Alexa; Belayane Najoua (csapatvezető)

Marketing & Sales csapat

122336558_374432373681421_6071139610303087041_n.jpg

Marketing csapattal célunk, hogy minél többen megismerkedjenek a Közgazdásszal, és sokatokhoz eljussanak informatív és egyben szórakoztató tartalmaink. Ennek érdekében igyekszünk mindig a  releváns célközönséghez eljuttatni az írásokat, és olyan projekteken dolgozunk, amelyek a lehető legjobb felhasználói élményt szolgálják

Barla-Szabó Zsófia; Báthori Adrienn; Brándisz Ádám; Donev Dávid; Kovács Anna (csapatvezető); Nagy Dávid; Pataki Patrik Norbert; Verseghy Evelin Hanna

Vizuális csapat

126199041_3541010439300294_106921382675893646_o.jpg

Szerkesztőségünk kreatív központja vagyunk, ahol minden ötlet a koncepcióból digitális vagy kézzel fogható alakot ölt. Célunk, hogy a csapatokat vizuális tartalmakkal támogassuk, de számos saját projekten is dolgozunk. Grafikus munkák mellett nyomdai megvalósítással, fotózással és az online magazinunk gondozásával foglalkozunk. Mi felelünk a Közgazdász megjelenéséért, a tartalmak segítségünkkel nyerik el végső formájukat.

Bartha Zsuzsanna; Báthori Adrienn; Bera Viktor; Burkus Brigitta; Erdős Bianka; Kristóf Benjámin (csapatvezető); Nagy Dávid; Örsi Zsanett; Ressely Kinga; Tóth-Máté Bence; Váradi Zsófia

Podcast és videós csapat

video.jpg

A Közgazdász Online legújabb csapata vagyunk. Célunk, hogy olyan friss és értékes podcast és videós tartalmakagyártsunk, amivel megálljuk a helyünket a 21. századi médiumok között. Fő profilunk a Corvinus Arcainak felkutatása, inspiráló személyiségek bemutatása - akár kutatói-szakértői, akár vállalkozói körökből. Igyekszünk kiválasztani azokat az embereket, akik által több lett, és -ha szélesebb közönség elé tárjuk tevékenységüket- még több lesz a világunk!

Bera Viktor; Burkus Brigitta; Elblinger Éva Júlia; Gajdics Bálint; Jeneses Dorottya; Kércz Viktor; Nagy Dorottya; Rada Bálint; Sipos Sára (csapatvezető); Taxner Tünde; Tigyi Fanni; Verseghy Evelin Hanna

Rólunk Tovább
Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk

Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk

up_up_alesina20150115174522_res20200524120214.jpg

A nemrég elhunyt Alberto Alesina (1957-2020), a Harvard közgazdaságtan professzora korunk egyik legnagyobb közgazdásza volt. Legjobban talán a politikai gazdaságtan újraélesztésében játszott szerepéért szokás elismerni, de érdeklődési területe nagyon sok tudományterületre kiterjedt. A következő írásban vendégszerzőnk, Isztin Péter gyűjtötte össze a mai napig meghatározó közgazdaságtani eredményeit, így emlékezünk rá. (borítókép: uniboccini)

Vendégszerő: Dr. Isztin Péter

061907_alesina_alberto_005_v_1785x2500.jpgCsak néhány téma, amelyet ma Alesinának köszönhetően jobban értünk, mint korábban: a kapcsolat a gazdasági és a „politikai” üzleti ciklusok között, a különböző típusú „megszorító” intézkedések hatásai a nemzetgazdaságokra, az állami indoktrináció szerepe a preferenciák alakításában, miért működik máshogyan a jóléti állam Európában és az Egyesült Államokban, a politikai intézmények és a növekedés kapcsolata, vagy az egykor fennálló technológiai feltételek hatása a nemi szerepeket kijelölő társadalmi normákban. Ezen területek mindegyikéhez, és még sok más témához hozzátette karakteres kreativitását.

Politikai üzleti ciklusok

A közgazdászok standard makro-gazdaságpolitikai tanácsa szokott lenni, hogy a kormányoknak „jó időkben” költségvetési többletet kellene felhalmozniuk, hogy aztán „rossz időkben” lehetőségük legyen a deficit terhére való költekezésre vagy adócsökkentésre. Egyebek mellett Alesina mutatta meg, hogy a valóságban miért nem követik a kormányok ezt a standard receptet. Ennek oka, hogy a gazdasági ciklusok mellett ún. politikai üzleti ciklusokról is beszélhetünk, amelyek a választási ciklusokhoz, nem pedig a gazdasági ciklusokhoz igazodnak. Így a legtöbb kormányzatnak megéri sokat költekeznie választási évben, két választási év között pedig igyekszik szorosabbra fogni a „gyeplőt”.

A politikai ciklusok azonban többnyire nem esnek egybe a gazdasági ciklusokkal, így a kormányok általában nem akkor lazítanak, amikor arra szükség és lehetőség lenne, és emiatt sokszor akkor kényszerülnek megszorítani, amikor a klasszikus keynesi recept szerint a deficit-költekezésnek lenne ott az ideje.

Megszorítások és növekedés

nevtelen_terv_24.pngAlesina egy másik élethosszig tartó projektje ugyancsak a költségvetési politikához kapcsolódott. Azt vizsgálta, miként hatnak a megszorító csomagok a gazdasági növekedésre. Megszorítani alapvetően kétféle módon lehet: ha a kormány kiadásokat csökkent, vagy ha adót emel. Alesina és mások kutatásai arra engednek következtetni, hogy az előbbi általában kevésbé káros, mint az utóbbi, sőt, egyes esetekben, ellentmondva a keynesi elméletnek, a költségcsökkentéseknek expanzív hatásuk is lehet. (kép: Canva)

Miként lehetséges ez? A kiadáscsökkentéseket idővel adócsökkentések is követhetik, tehát hosszú távú hatásuk, hogy több pénzt hagynak a magánszektornál, az adócsökkentéseknek pedig önmagukban pozitív hatásuk van a munkakínálatra. Ezek a hatások persze hosszabb távon jelentkeznek, de már rövid távon beépülhetnek a várakozásokba. Ezen kívül már rövid távon pozitívvá teheti a kiadáscsökkentések mérlegét, hogy növelhetik a befektetők bizalmát a kormány iránt: egy kiadáscsökkentő kormány hihetően elköteleződhet a felelősebb költségvetési politika irányába.

Jóléti állam Európában és az Egyesült Államokban - a különbségek okai

alesina2.png

(kép: Canva)

Alesina Edward Glaeserrel közösen írt könyvében és a kapcsolódó tudományos cikkekben azt a kérdést vizsgálja, miért sokkal bőkezűbb és univerzálisabb a jóléti rendszer az európai országok többségében, mint az Egyesült Államokban. A szerző következtetései közül érdemes kiemelni kettőt: az egyik, hogy az

Egyesült Államokban erősebb a meritokráciába vetett hit, vagyis hogy tehetséggel és szorgalommal alapvetően mindenkinek lehetősége van előbbre jutni, míg az európaiak jóval „fatalistábbak”: úgy gondolják, hogy az emberek sokszor önhibájukon kívül nem képesek az érvényesülésre. 

Egy másik fontos különbség az etnikai homogenitás szintje: az Egyesült Államok hagyományosan egy etnikailag heterogénebb ország, mint az európai országok zöme. Az etnikai heterogenitás pedig alapvetően nem kedvez a bőkezű jóléti államok kialakulásának: az emberek szívesebben szavaznak meg juttatásokat azok számára, akiket hozzájuk hasonlónak tartanak.

Goodbye, Lenin?

alesina3.pngAlesina és Nicola Fuchs-Schündeln 2007-es cikkükben a politikai intézmények hatását vizsgálták az egyéni preferenciákra, a volt kommunista országokra fókuszálva. A szerzők azt találták, hogy a volt szocialista országokra máig hatóan rányomta a bélyegét a kommunista rendszer: az állampolgárok kevésbé elfogadóak a piacgazdasággal vagy a versennyel szemben. A cikk és a kutatási program beilleszthető abba a vitába, hogy milyen interakciók vannak az „intézmények” és a „kultúra” között. Utóbbi nyilván hatással van az előbbire, de - ahogyan Alesináék bemutatták - az előbbi is hatással lehet az utóbbira. A hatás részben annak köszönhető, hogy a szocialista rendszerek az iskolarendszeren és más „propaganda-eszközökön” keresztül „indoktrinálják” az embereket, ami annál hatásosabb, minél fiatalabb korban teszik ki ennek az egyént. (kép: Canva)

Az eke esete a genderrel

Alesina társadalmi normákkal kapcsolatos kutatásai a nemi szocializáció kérdéséhez is elvezették. Ő és szerzőtársai egy cikkükben az eke (nem tévedés) használatának hatásait vizsgálták a nemi szerepekre. A szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy

olyan emberek között, akiknek a felmenői intenzíven használták a mezőgazdasági munka során az ekét, „hagyományosabb” nemi szerepelvárások működnek.

Vajon mivel magyarázható ez? A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az eke intenzív használata felértékeli a fizikai erő szerepét a mezőgazdasági munkában, és ha a mezőgazdaság a háztartáson kívüli gazdaság legfontosabb szektora, akkor a férfiaknak komparatív előnyük lesz a piaci, míg a nőknek a háztartási munkavégzésben (még akkor is, ha a fizikai erőn kívül nincs semmilyen lényeges különbség férfiak és nők között). 

alesina3_1.png

(kép: Canva.com)

A kutatásnak véleményem szerint két fontos tanulsága is van: az egyik, hogy a normák alkalmazkodnak a technológiai feltételek változásához, és ilyen módon hosszú távon „funkcionálisak”, ugyanakkor ragadósak is, amennyiben ez az alkalmazkodás sokszor lassú.

Demokrácia és növekedés

alesina3_2.pngAlesina és szerzőtársai egy cikkükben a demokrácia növekedésre gyakorolt hatását vizsgálták. A szabad politikai intézmények és a gazdasági fejlettség között van egy erős korreláció, azonban messze nem egyértelmű, hogy van-e valami oksági kapcsolat is a kettő között, és ha igen, milyen irányban. A szociológus Seymour Lipset valamint Milton Friedman korábban azt a hipotézist fogalmazták meg, hogy a gazdasági fejlettség elengedhetetlen a demokráciához, de ez fordítva nem igaz. Ezzel szemben Daron Acemoglu és James Robinson azt az álláspontot képviselik, hogy az „inklúzív” politikai intézmények pozitív hatással vannak a gazdasági növekedésre, és ezen keresztül a demokrácia is pozitívan hat a fejlődésre. 

Alesina és szerzőtársai arra jutottak vizsgálódásuk során, hogy a fejlődés korai szakaszában a demokrácia hatása vagy elenyésző, vagy inkább gátolja a növekedést, aminek egyik magyarázata az lehet, hogy a nagyobb mértékű demokrácia elosztási koalíciókat hív életre.

A növekedés fejlett szakaszában azonban, amelyben fontosabb szerepet játszik az innováció, a demokrácia hatása már pozitív, ugyanis demokráciák kevésbé hajlamosak belépési korlátokat emelni egyes piacokra, amelyek korlátozzák az innovációt.

Hangsúlyoznom kell, hogy a demokrácia és a növekedés kapcsolatát illetően azóta sincs egyértelmű konszenzus a közgazdászok között. 

A cikkben ismertetett kutatások csak ízelítőt nyújtanak Alesina nagyon sokrétű munkásságából, melyet mélyebben is érdemes tanulmányozni. A Harvard Egyetem honlapján számos korábbi munkáját megtalálhatjátok, valamint az életrajzából is olvashattok. 

Vendégszerzőink írásai nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. 

Az eke esete a genderrel - A világhírű közgazdászra, Alberto Alesinára emlékezünk Tovább
Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról

Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról

nevtelen_terv_1.pngOliver “Olly” E. Williamson amerikai professzor, akit mérnöki tanulmányai közben bevonzott és örökre elkötelezett a közgazdaságtan, aki munkásságáért 2009-ben megkapta a közgazdasági Nobel-díjat, 2020. május 21-én, 87 évesen elhunyt. Williamson 2004-ben hagyta abba a tanítást a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusán - ahol 1988. óta folyamatosan az egyetemi fakultás tagja volt -, de kutatói tevékenységét ezután is aktívan fenntartotta. Munkássága a modern közgazdaságtan és a szervezetelmélet metszetének tudományos vizsgálatában, valamint a szervezetek létezését és határait magyarázó módszerét tekintve újítónak számít, kutatási eredményei jelentős hatással voltak a szervezetek szabályozásának módjára. Életének és tudományos munkásságának rövid összefoglalójával emlékezünk rá.

Írta: Lázár Fruzsina

 

Williamson professzor fiatal korától kezdve törekedett rá, hogy megismerje a tudományos szféra leginspirálóbb színtereit, ahol választ kaphat a kérdéseire.

“Örökké kíváncsi voltam, fel akartam fedezni, hogy a dolgok hogyan működnek – vagy éppen hogyan nem –, és ez vezetett ahhoz, hogy felismerjek bizonyos tévedéseket, anomáliákat, és mindig végigvigyem a logikai folyamatokat. Ez a fajta irányultság a teljes akadémiai karrierem során jó szolgálatot tett”

- írta Nobel-életrajzában.

Mérnöki tanulmányait követően a Stanfordon tanult tovább, ahol közelebbről is megismerkedett a közgazdaságtannal, és felvett egy kurzust, amit Kenneth Arrow tartott [Kenneth Joseph Arrow amerikai közgazdász, 1972-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott]. Williamsont többek között ez a kurzus – és maga Kenneth – ösztönözte arra, hogy megpályázzon egy lehetőséget a pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetemen, amelyet el is nyert. Az interdiszciplináris alapokon nyugvó társadalomtudományi doktori program három évig tartott, és Williamson a Carnegie intellektuálisan serkentő közegében megtalálta a saját témáját: a közgazdaságtan és a szervezetelmélet közös tudományterületét. (Kép forrása)

williamson_autobio_1.jpg

1963-ban, miután Williamson megírta és publikálta doktori disszertációját, elkezdett tanítani a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i campusán. Később néhány évet a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a Yale-en töltött, de 1988-ban visszatért a Berkeley-re, ahol Professor Emeritussá avatták. 1995-96 között az Akadémiai Szenátus elnökeként tevékenykedett. Ebben az időszakban, ahogy életrajzában írta, még inkább értékelni kezdte a Berkeley erényeit: azt a kiválóságot, az energiát és örömöt, ami a kampuszt jellemzi.

Kutatói munkássága egyértelműen 2009-ben csúcsosodott ki. Williamson ekkor munkásságáért - behatóan tanulmányozta a jogi értelemben kevéssé szabályozott szervezeti viselkedést és tranzakciókat, és a tudományos kutatási tárgyává tette a gazdasági szabályozás területét - Elinor Ostrommel megosztva elnyerte a közgazdasági Nobel-díjat. A professzor által alkotott elmélet többek között a szervezetek létezésére és tranzakciós mechanizmusaik működésére kínál magyarázatot.

"[Oliver Williamson] munkáival jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a közgazdászok ma már a sztenderd árelmélet és a játékelmélet elemzési technikáival, valamint az ökonometria eszköztárával képesek a szervezetek és a szerződéses kapcsolatok bonyolult rendszerét is meggyőzően és eredményesen modellezni és empirikusan elemezni. Részben neki köszönhetően is, ma már elég egyszerűnek tűnő tényeknek az elemzési keretek közé történő beemelésével, másképp tekintünk számtalan összefüggésre. A nem teljes szerződések, a tranzakciós költségek, valamint az opportunista magatartás és mindezek következményeinek megértése fontos nemcsak a gazdasági teljesítmény megítélése és előrejelezhetősége, de mindennapi döntéseink szempontjából is.

Williamson klasszikusnak tekinthető tanulmányai nyomán a tranzakciós költségeket figyelembe vevő intézményi elemzések a közgazdasági szemléletmód fontos elemei lettek. A vállalatok formai változatosságának, a vállalat határainak, méretének megértése segített bennünket abban, hogy a szervezeteknek és a szerződéses kapcsolatoknak a sokszínűségét, változását, hatékonyságát vagy hatékonytalanságát jobban értsük általában, a gazdaságon kívül is.

Ma a nem mindenre kiterjedő szerződés kapcsolatok, a döntések költségességének figyelembevétele, esetleg ezeknek az elemzés középpontba helyezése természetes lépés. Ezt jelentős részben neki köszönhetjük” – foglalja össze Williamson újítását Szakadát László, a Corvinus volt dékánja.

A Berkeley-i Haas School of Business dékánja, Richard K. Lyons így jellemezte a professzort 2009-ben:

“Oliver Williamson, vagyis Olly, ahogy mi hívjuk, megtestesíti mindazt, ami a Berkeley-t meghatározza.” 

És valóban, Williamson is otthon érezte magát az egyetemen. “A Berkeley elköteleződése a kiválóság mellett rendkívüli mértékű. Az az energia pedig, amit ez a hely kommunikál… lehetetlen, hogy ne vonzzon be. A kollégákkal való beszélgetések során egyszerűen muszáj megosztani egymással az ötleteinket. Egyfajta magától értetődő, hamisítatlan érdeklődés van jelen mások és a saját munkánk iránt is” – osztotta meg a Nobel-díj elnyerése alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Williamson mélyen hitt az egyetem hallgatóinak ambíciójában és tehetségében. A Nobel-díjért járó összeget a Berkeley-nek adományozta, hogy támogassa a tudományterületén folytatott további kutatásokat.

Míg meg nem állapodott Kaliforniában, Williamson kutatói és oktatói tevékenysége gyakori költözésekkel járt. Felesége, Dolores és öt gyerekük azonban mindig mellette álltak, alkalmazkodtak és támogatták őt hivatásában. Visszavonulása után Williamson szívesen teniszezett párban feleségével, minden vasárnap egy régi barátjával golfozott, és a munkaügyben tett utazások mellett szabadidős utakat is tervezett.

Halála után ismerősei, kollégái és barátai nem csak tudományos tevékenységére, hanem személyére is szeretnének emlékezni. A The Society for Institutional and Organizational Economics rövid esszékben adják meg a tisztességet alapító tagjuknak és egykori elnöküknek: https://www.sioe.org/news/passing-oliver-williamson.


2020. június 13.

 

borítókép:

https://sfbayca.com/2020/05/24/uc-berkeley-nobel-prize-winning-economics-professor-dies-at-87/ 

portréképek:  

https://www.nobelprize.org/prizes/economic-sciences/2009/williamson/biographical/ 

 

Ambíció, újítás és emberség – Megemlékezés Oliver E. Williamsonról, a Kaliforniai Berkeley Egyetem Nobel-díjas professzoráról Tovább
Felhőkkel teli május - Fotósorozat

Felhőkkel teli május - Fotósorozat

img_1376.JPGNem csak a korlátozásoknak, de a jó időnek is vége szakadt májusban. Szinte országszerte gyakoriak voltak az esőzések és a viharok egyaránt. A rossz idő pozitív hozadékának mondhatóak a különleges felhők, amiket ez idő alatt láthattunk. Ezekből hoztunk nektek egy kis válogatást, reménykedve abban, hogy napos nyárnak nézünk elébe. A képek főként Tolna megyében készültek.

Fotók: Szép Zsóka

 img_1373.JPG

img_1371.JPG

img_1386.JPG

img_1570.JPG

img_1574.JPG

img_1575.JPG

2020. május 31.

Felhőkkel teli május - Fotósorozat Tovább
Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény)

nevtelen_terv_10.png

Tegyük fel, hogy politikatudomány-hallgató vagy. Beülsz a politikafilozófiára nagy reményekkel. Azt várod, hogy megtanítsanak mindent főbb politikai elméletet, a konzervativizmustól kezdve egészen a szélsőbaloldali irányzatokig. Ám a tanár váratlan bejelentéssel kezdi az órát. Csak a liberalizmusról fogtok tanulni egész évben, semmilyen más politikaelméletet sem fog megemlíteni. Az indoklás? Mivel manapság a legtöbb ország többé-kevésbé a liberális demokrácia elvei alapján működik, ezért nincs értelme másról tanulni. Ugye, milyen értelmetlen?

Almási Dávid vendégszerzőnk a University of Warwick végzős hallgatója Filozófia, Politika és Közgazdaságtan szakon, emellett a Rethink Economics Warwick alternatív gazdasági diákszervezet elnöke volt. 

89874110_622044065295603_6018223138544812032_n.jpgMárpedig a közgazdaságtan-oktatás - kevés kivétellel - hasonlóan zajlik. A területet az úgynevezett neoklasszikus közgazdaságtan dominálja, amelynek modelljei a legtöbb esetben elavultak mára. A neoklasszikus paradigma alapvető feltételezései közé tartozik a tökéletes információátadás, a verseny, és ezáltal a saját magát szabályozó piac. Ezeket az alapelveket Paul Samuelson összegezte először az 1948-as Economics című mintatankönyvében. Ha megnézzük egy bevezető közgazdaságtan-kurzus anyagát, láthatjuk, hogy alig változott valami 1948 óta. Az alábbiakban három problémával demonstrálom, hogy miért elégtelen a neoklasszikus közgazdaságtan a mai problémáink megoldására. 

1. Intézmények: a mai közvélekedés szerint az intézményeket nem lehet, és nem is érdemes beszorítani csupán a magántulajdon, a piac és a kormány hármasa közé. A vezető munkaközgazdászok mára már elismerik, hogy a szociális normák, szakszervezetek és alternatív munkalehetőségek sokkal nagyobb mértékben befolyásolják a piaci körülményeket, mint azt korábban gondolták. Ipari közgazdászok szerint a cégeket nem lehet egységszinten elemezni, mivel hiába piaci szereplők, a közintézményekhez hasonlító belső politikájuk jelentősen befolyásolja a piaci döntéseiket. Monetáris közgazdászok pedig a nagy pénzintézetek működéséről állítják ugyanezt. Ennek ellenére a neoklasszikus dogma értelmében a legtöbb közgazdaságtan-kurzuson teljesen figyelmen kívül hagyják az intézmények befolyását a gazdaságra.

silver-and-gold-coins-128867.jpg

2. Hitel- és pénzkibocsátás: Már rég elmúltak azok az idők, amikor a konjunktúraciklus hajtóerejének a technológiai sokkot hitték. Valójában az egyszerű hitel- vagy pénzkibocsátás is beindíthatja a folyamatot, mivel mára már világossá vált, hogy a neoklasszikus közgazdaságtan dogmáival ellentétben a hitel és pénz nem csupán nominális változók, hanem valódi okozati erejük van. Példaként, az extra hitelkibocsátás akár a piac összesített fluktuációira is hatással lehet. (kép: Pixabay)

poor-economics-paperback-abhijit-v-sdl416072199-1-5de96.jpeg3. Egyenlőtlenségek: Szerencsére úgy tűnik, hogy napjainkban néhány közgazdász kezdi levetkőzni azt a hagyományosnak mondható Robert Lucas-i nézetet, mely szerint a növekvő gazdasági egyenlőtlenségek iránti aggódás “a józan közgazdaságtanra nézve legkárosabb intellektuális tendencia”. Egyre többen vélekednek úgy, hogy az újraelosztás igenis egy jelentős gazdasági cél lehet. Abhijit Banerjee és Esther Duflo Nobel-díja a Poor Economics című könyvükért ennek a változásnak a jele. A probléma az, hogy mivel még mindig a neoklasszikus, a vagyoni különbségeket irrelevánsnak tartó dogma alapján megy a közgazdászképzés jelentős része, akár egy egész szakot is el lehet végezni anélkül, hogy a mai társadalom egyik legégetőbb problémájára választ kapjunk.

A fent említett három téma csupán példa a számos olyan szakterületről, ahol a közgazdaságtani gondolkodás jelentős előrelépést tett az utóbbi időben. De mégis, ezek a változások nem jelennek meg az alapszakos képzésben, amelyet még mindig a Samuelsoni anakronizmusok uralnak.

Ez azért probléma, mert azoknak, akik csak pár bevezető közgazdaságtan modult vettek fel, illetve nem folytatták a közgazdaságtant mesterszakon és ezáltal csak a neoklasszikus dogmákról van tudásuk, rossz döntéseket hoznak a későbbi, potenciálisan vezető pozíciókban.

Ezáltal nagy esély van rá, hogy gazdasági döntéseink a múlt hibáit fogják megismételni. (kép: Pexels)

green-tractor-175389.jpg

A potenciális megoldás nem csak a tananyag radikális megreformálása, hanem a modern közgazdaságtani gondolkodás popularizálása is lenne. Ahogy Ha-Joon Chang, a gazdasági pluralizmus pápája mondja, “a közgazdaságtan 95%-a józan ész”- tehát bárki be tudja fogadni. Itt az ideje tehát, hogy ne csak egyfajta közgazdaságtant tanuljunk. Az alábbiakban néhány alternatívát ismertetek pár szóban, a teljesség igénye nélkül.

Poszt-keynesi közgazdaságtan: Keynes gondolatai szerencsére egyre jobban megjelennek a mainstream oktatásban is, gondoljunk csak a Keynes-i multiplikátorra. Ennek ellenére még mindig nem elég elterjedt a nézeteinek 21. századra igazított alkalmazása, amit Victoria Chick és Hyman Minsky neve fémjelez.

Osztrák közgazdaságtan: Habár sokan és nem alaptalanul Thatcherhez és Reagenhez kötik és ezáltal elvetik, az osztrák iskola nélkülözhetetlen olyan alapvető gazdasági folyamatok megértéséhez, mint az információ limitáltsága vagy a marginalizmus.

Feminista közgazdaságtan: A feminista analízis remek a háztartások erődinamikájának feltárásában, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy segítsük a nők érvényesülését a piacon.

Marxista közgazdaságtan: Habár keleten még mindig gyanús, az angolszász világban a marxista munkaerő-elmélet a reneszánszát éli többek között Ben Fine munkásságának köszönhetően (a gazdasági marxizmus nem egyenlő a politikai marxizmussal). Remekül megérthetjük a segítségével a társadalmi hierarchia különböző helyén álló szereplők piaci konfliktusait és motivációit.

Ökológiai közgazdaságtan: Végtelen gazdasági növekedést várni egy véges erőforrásokkal bíró bolygón antagonizmus. Az ökológiai elméletek erre ajánlanak kézenfekvő megoldásokat.

Viselkedési közgazdaságtan: Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a piaci szereplők a legritkábban viselkednek a homo economicus racionalitásának megfelelően. A viselkedési elméletek nélkülözhetetlenek az gazdasági döntésekben, legyen szó egy addikció-ellenes javaslatcsomagról vagy arról, hogy hogyan vegyük rá az embereket a kevesebb nejlonzacskó használatára.

Minden, fentebb említett és sokszor méltatlanul mellőzött elmélet azt bizonyítja, hogy vannak módszereink arra, hogy jobban szervezzük meg a gazdaságunkat. Ezen elméletek oktatása és popularizálása az első lépés egy jobb, szolidárisabb és igazságosabb társadalom létrehozására. 

re-logo.jpgMindezen kritika után, lezárásként, szeretnék kitérni pár jó példára is. Számos szervezet küzd világszerte a pluralista közgazdaságtan popularizálásáért, például a Rethinking Economics főképp Európában és Afrikában, vagy az Institute for New Economic Thinking az USA-ban. A Keynesi és a viselkedési közgazdaságtan is egyre inkább utat talál a mainstreambe világszerte, amit például Richard Thaler 2017-es Nobel-díja vagy az angol kormány által frissen felállított Behavioural Insights Team fémjelez. Végül, egyre több neves egyetem kínál kifejezetten pluralista képzést, például a Greenwich-i és a Plymouth-i egyetemek.

Ha felkeltette az érdeklődésed a gazdasági pluralizmus, jó szívvel ajánlom a Rethinking Economics rövid ismertetőjét a főbb pluralista irányzatokról, illetve Ingrid Krangraven zseniális cikkjét, ami még mélyebb betekintést nyújt az általam említett problémákhoz.

Vendégszerzőink írásai nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Ha neked is van véleményed, vagy vitatkoznál az állításokkal, hozzászólhatsz a témához Facebookon, de véleménycikket is küldhetsz nekünk. A moderálás és megegyezéses szerkesztés jogát ebben az esetben is fenntartjuk. 

Borítókép: Canva.com

Almási Dávid: Mire jó a gazdasági pluralizmus? (vélemény) Tovább
The Rise of Journalism

The Rise of Journalism

Megújul a Corvinus Hallgatói Médiaközpont

antique-classic-close-up-1520372.jpg

Megújult szerkesztőséggel, online formában indul újra a Corvinus Hallgatói Médiaközpont és a Közgazdász magazin. Az átalakulás folyamatáról, a jövőbeli tervekről és a szerkesztőségi jelentkezés formájáról szeretnénk beszámolni nektek alábbi írásunkban. 

Hosszú idő telt el azóta, hogy az utolsó évközi Közgazdász megjelent. A nyomtatott sajtó problémáit senkinek sem kell bemutatni, ahogyan azt sem, hogy manapság nem könnyű az olvasók figyelmét megragadni. Vagy alkalmazkodsz, vagy eltűnsz. Mi azonban úgy döntöttünk: Nem akarunk eltűnni. Nem is fogunk, ugyanis a Corvinus Hallgatói Médiaközpont megújult szerkesztőséggel és nagy lelkesedéssel veti bele magát az egyetemi életbe, erre az utazásra várunk benneteket is!

Először is, bizonyára mindenkit az érdekel legjobban, mi történt az elmúlt közel egy évben. A szerkesztőség komoly változásokon esett át, sokan lediplomáztak, mások pedig országos médiumoknál helyezkedtek el. Az űrt, melyet a sok tehetséges író hagyott maga után, bizony nem volt könnyű betölteni. Az operatív nehézségek mellett pedig a teljes médiastratégiát újra kellett gondolnunk, hogy igazodni tudjunk a kor kihívásaihoz. 

Hol fogom tudni olvasni a CHM szerkesztőségének legújabb írásait?

 

Első és legfontosabb lépésünk a megújulás útján az online jelenlét megerősítése. Ennek fényében ezzel a cikkel indul újra saját blogunk, melyen mától napi rendszerességgel olvashattok majd az egyetemhez és a hallgatói élethez kapcsolódó színes és érdekes tartalmakat. Emellett pedig egy saját weblap felépítését is elkezdtük, amivel a hosszú távú jelenlétünket szeretnénk megalapozni. 

Akkor most nem lesz nyomtatott Közgazdász?

 

A Közgazdász Magazin az egyetem szerves része, és egy több évtizedes hagyományt őriz, melyet nekünk is folytatnunk kell a továbbiakban is. A múltunk a jelenünk és a jövőnk része kell, hogy legyen, melyet nem kerülhetünk meg. Ugyanakkor tartalmi és arculati szempontból jelentős újragondolás szükséges, hiszen a folyamatosan változó médiakörnyezetben elkerülhetetlen az alkalmazkodás. Ennek fényében tehát, amit biztosra tudunk mondani, hogy a szerkesztőség dolgozik tovább, a megjelenés formája pedig jelenleg is kidolgozás alatt áll, dolgozunk a megújításon.

Milyen témában olvashatok majd tőletek?

 

A megújult blogon öt rovatot hoztunk létre, melyeket folyamatosan frissítünk majd. Az „Aktuális” cikkek között elsősorban az egyetemről és hozzá kapcsolódó eseményekről olvashattok. A „Kultúra” rovatban film-, könyv- és színházi ajánlókat hozunk nektek. A „Tech & Tudomány” címke alatt az éppen folyó kutatásokról szeretnénk beszámolni könnyedebb formában, melyben a KIOSZK-kal való együttműködésünk is nagy segítségünkre lesz. A „Karrier” rovatban az aktuális business hírek mellett az önmenedzselés rejtelmeiből is merítünk majd, a „Köztudatban” pedig napjaink legfontosabb problémáit járjuk körbe, mint például a környezetvédelem, vagy a társadalmi egyenlőség kérdésköre. 

Miért olvassam rendszeresen a cikkeket?

 

Írásaink során a legfőbb célunk, hogy olyan tartalmakat hozzunk létre, amiket mi magunk is szívesen olvasnánk. Diákok írják diákoknak, ennek megfelelően választunk témát és írói stílust is. Elsődleges fókuszpontunk a Corvinus Egyetem és a hallgatói élet lesz, ehhez szeretnénk mi is hozzájárulni munkánkkal. Olvashattok majd interjúkat neves oktatókkal fontos és aktuális témákban, de igyekszünk beszámolni minden olyan eseményről is, amely mindenki számára izgalmas és tartalmas lehet. 

Lehet hozzátok jelentkezni is?

 

Minden jelentkezőt nagy örömmel fogadunk csapatunkba, ehhez nem kell mást tennetek, mint elküldeni önéletrajzotokat a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu e-mail-címre. Ezt követően felvesszük veletek a kapcsolatot, a sikeres szóbeli forduló után pedig belevethetitek magatokat az írás, a fotózás és az audiovizuális tartalomgyártás rejtelmeibe. Amit nyújtani tudunk, az egy szuper összetartó csapat, szakmai támogatás és fejlődés, valamint rendszeres megjelenési lehetőség, ami a későbbiekben is hasznos lehet majd. Mindenkit várunk, tartsatok velünk ezen az úton, mi már készen állunk!

 

Fotó: pexels.com

2019. november 3. 

Kovács Máté

A Közgazdász magazin főszerkesztője és a Corvinus Hallgatói Médiaközpont vezetője

The Rise of Journalism Tovább
Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz

Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Szövetség (MEFS) 2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetem két hallgatójának is odaítélte az egyetemi sportélet legnívósabb díját. A MEFS azokat a tanulókat tüntette ki az „Év egyetemi sportolója” címmel, akik 2014-ben dobogón végeztek az egyetemi világbajnokságokon, első és második helyet szereztek a Rotterdami Európai Egyetemi Játékokon, vagy felsőfokú tanintézmény hallgatójaként sportági felnőtt világbajnokságon aranyérmesek lettek.

Az év egyetemi sportolói: Szabó Ágnes Viktória és Pétervári-Molnár Bendegúz Tovább
A pénzügyeken is túl - avagy a kádári alku messziről integet

A pénzügyeken is túl - avagy a kádári alku messziről integet

A devizahitelekkel kapcsolatban sok elemzés, tényanyag, érv, vita, siránkozás és törvény látott napvilágot, amióta elszállt a svájci frank árfolyama. Miközben az állam szerepét vizsgáljuk a témában, nem szabad elfelejtenünk azért azt sem, hogy a nyugatibb szellemiségű államokban nem véletlenül akkora a hangsúly az öngondoskodáson illetve a személyes felelősségen: egy, a pénzügyi kérdésekben jártasabb társadalom egyszerűen nem futott volna bele ebbe a pofonba, legalábbis nem ennyire. Nem csak ez ügyben lenne azonban tanulnivalónk.

deviza_1.jpg

A pénzügyeken is túl - avagy a kádári alku messziről integet Tovább
"A politikai racionalitás nyilvánvaló"

"A politikai racionalitás nyilvánvaló"

Dr. Bod Péter Ákos a devizahiteles bankperekről

Megannyi sajtótermék bombáz minket az újabb és újabb vesztes bankperek hírével. De miben állnak ezek a bankperek és mi a mögöttük álló gondolatmenet? Milyen hatással lehet ez a gazdaságra? Dr. Bod Péter Ákost, egyetemünk tanárát, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét kérdeztük.

bod_peter_akos.jpg

"A politikai racionalitás nyilvánvaló" Tovább
A kommunisták esete a Barroso-interjúval

A kommunisták esete a Barroso-interjúval

Más profi újságírókhoz hasonlóan mi a Corvinus Hallgatói Médiaközpont lelkes tanoncai is ácsingózunk az exkluzívokért. Különös öröm volt számunkra abban a hitben élni: José Manuel Barroso interjút ad nekünk.

Július elején kezdtek el terjedni a folyosói pletykák a bizottsági elnök díszdoktorrá avatásáról. Hamar kiderült: a szerkesztőségünk szomszédságában lévő Kommunikációs Iroda szervezi az eseményt. Főszerkesztőnk buzgó lobbitevékenységbe kezdett. Volt egy javaslata:

mikitisztelet.jpgEredeti kép: nyugat.hu

Barroso stábja hajlandónak mutatkozott. Történelmi lehetőség kínálkozott a Közgazdásznak, Magyarország legrégebbi egyetemi lapjának. Szeptember elsején megtudtuk: rábólintottak az interjúra. Kiment a kör e-mail. Egy riporter, egy fotós és egy videós szorgosan elkezdett készülni a nagy dobásra...

A kommunisták esete a Barroso-interjúval Tovább
süti beállítások módosítása