Közgazdász Online


“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

golya_borito_tp_joo-min.jpgMiért vált valaki a megszokott menedzser-alkalmazott munkaviszonyról szövetkezeti tagságra? Működhet a demokratikus döntéshozatal egy szervezetben? Hogyan lehet jelen egy szövetkezet a helyi közösség életében? A VIII. kerületi Gólya Szövetkezeti Presszó missziójáról és működéséről beszélgettem Barnabás Bori corvinusos alumnával, szövetkezeti taggal.

Írta: Elblinger Éva / Borítókép: Tarcsi Petra 

Az autók zajától hangos, bérházakkal és panellakásokkal teli Orczy úton tartok a Gólya felé az esőben. A szürke utcán feltűnően piros ajtón belépve a hely meglepően nyugodt. Átjön a rideg trafóház barátságosra és  egyben szürreálisra kicsinosított hangulata, tele plakátokkal, falfestéssel és kacatokkal. Miután megtaláljuk egymást Borival, az emeleti kávézó mögött egy keskeny folyosón elsétálunk különböző szervezetek irodái mellett, majd leülünk a Gólya kis irodájában.

Bori a legtöbb gólyás taggal ellentétben a csatlakozás előtt nem mozgott szövetkezeti körökben. Corvinusos tanulmányai után (alapszakon marketinget, mesterszakon vállalkozásfejlesztést tanult) egy multinál helyezkedett el, majd ezt a munkát otthagyva lett a Gólya tagja.

“Három év alatt sikerült teljesen kiábrándulnom a multik világából, és abból, hogy nem tudok rajta változtatni. Hogy egy alkalmazott vagyok, és megkapom a nem olyan rossz fizetést, de ennél nem több ez az élet.”

“A Corvinuson is megtanultuk a stratégiai tervezésnél, hogy milyen fontos a vízió és a misszió, és a multinál már két éve dolgoztam, mikor egyáltalán szó esett arről, hogy akkor tulajdonképpen miért is dolgozunk. Ez nekem nagyon furcsa volt.” 

golya1_tp-_1.jpgFotó: Tarcsi Petra

A multis évek alatt Bori leírt egy szerinte ideális szervezetet, ami olyan szavakat tartalmazott, mint demokrácia, misszió, átláthatóság, értékek által születő döntések gazdasági érdekek helyett, szabadság, bizalom. “Tulajdonképpen a Gólyát jegyzeteltem le, csak szövetkezeti tagok helyett alkalmazottakat és menedzsereket írtam a szövegbe. De ekkor még azt sem tudtam, hogy léteznek szövetkezetek Magyarországon.”

Bori akkor járt először a Gólyában, amikor felmondott a multinál. A pult fölé írt szövetkezeti víziót olvasva jött rá, hogy ezekkel a célokkal azonosulni tud, így csatlakozott a szövetkezethez. Hogyan működik a Gólya, és mik azok a célok, amik egybevágtak Bori elképzeléseivel?

A kocsmán túl

A Gólyába belépve egy underground romkocsma hangulatú közösségi tér tárul elénk három szinten: a földszinti koncerttéren, az emeleti kávézós-ebédlős részen és a tetőteraszon. 2019 őszén költözött a Gólya ide, a Ganz-telep szélére a Bókay utcából, azóta folyamatosan újítják a trafóházat. A bohém hangulatú kocsmán túl érdemes bepillantani a Gólya működésébe is.

golya2_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A Gólyát szövetkezeti alapon működtetik, ami a főnök-alkalmazott felosztás helyett a közösségi tulajdon és a közösségi munka viszonyaiban valósult meg, amelyben a dolgozók közösen birtokolják a termelési eszközöket és a vagyont. A döntéshozatal demokratikus,  konszenzusos módon történik. “A demokratikus működésben tanulni kell, hogy hogyan kell kommunikálni a többiekkel. Megvan rá a lehetőség, hogy kinyilvánítsd a véleményed, és beleszólj a döntéshozatalba, de itt van még 15 ember, akikhez szintén igazítani kell a döntéseket.” 

“A működéshez a munkatársak iránti bizalom szükséges, ez a bázisdemokrácia egyik alapja. Jó lenne, ha a világ is ilyen demokratikusan működne és össze tudnának ütközni a különböző vélemények, hogy konszenzusos döntések szülessenek” - mondja Bori.

Egy ilyen szervezetben a munkavállalók hozzáállása is eltérő például egy multihoz képest. “Motiváltabbak a munkában az emberek, mert sajátjuk a vállalkozás, és ez nagyon fontos. Viszont emiatt könnyen túlszaladunk a megszabott munkaidőkeretünkön, úgyhogy sajnos könnyen lehet sokat túlórázni. De próbáljuk ezt adminisztrálni és szabályozni, a stratégiai tervezés is most már munkaóra alapon történik.”

De a működés negatív oldalát is érdemes megismerni. “Könnyen össze tud folyni a munka és a magánélet. Kiégéshez vezethet, ha valaki azt érzi, hogy folyamatosan dolgozik, és amikor leül sörözni a barátokkal, akkor is munkáról kezd el beszélgetni” - mondja Bori.

golya3_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A szövetkezeti taggá válás folyamata hosszú, kezdetben mindenki fizikai munkakörben kezd el dolgozni, majd később jönnek a szellemi feladatok. “Életemben nem csináltam addig fizikai munkát. Végül a konyhán kötöttem ki, és megszerettem a fizikai munkavégzést. A szellemi munka már nehezebb, előtte a szabadságot tapasztalja meg az ember a szövetkezetben dolgozva, azután pedig a kötöttségeit. De összességében kellemes volt az átmenet a multis lét után” - mesélte Bori. 

A költözéssel és a bővüléssel szervezetfejlesztési folyamat indult el a Gólyában. A korábbi szövetkezeti szint és a munkacsoportok közé egy új szint, az öt blokk került (vendéglátó, építő, futár, iroda és közösségi ház). Sok döntést így már a blokkok szintjére visznek le, az átláthatóságra továbbra is figyelve. Jellemző, hogy egy tag több munkacsoport tagja is, így Bori az építők mellett a szervezetfejlesztés és mentor csoport tagja is.

Lezárásokból lehetőségek

A Covid-járvány természetesen a Gólyát is sújtotta, kénytelenek voltak a vendéglátást leállítani.

“Nem rúgunk ki senkit, de valamiből azért nem ártana élni. Eleinte volt egy szolidáris fizetésosztási rendszerünk, tehát akinek volt extrája, és kölcsön tudott adni, az berakta egy  kasszába. Akinek meg kellett pénz, kivette. A fizetéseken is agyaltunk, akinek nem volt feltétlenül szüksége a teljes fizujára, az bent hagyta.”

Ehhez az időszakhoz köthető a Gólya két további tevékenységi köre a vendéglátáson kívül: az építkezés és a futárkodás. Az Építők blokk éppen a lezárások előtt indult, ami a régi Gólyát karbantartó munkacsoport után az új, orczy úti épület felújítását koordináló munkacsoport másfél év alatt szerzett tapasztalataiból nőtte ki magát. Emellett két munkatársuk tervezte már egy ideje, hogy biciklis futárkodással foglalkozzon. Áprilisban a Futár blokk is elkezdte a munkát. “Úgy éltük túl a Covidot, hogy a vendéglátósok átmentek másik blokkba dolgozni, és aki tudott, munkaóraszámot csökkentett, aki tudott, bennhagyott fizetést. Most lett egy külön Covid stratégiánk is, amiben megterveztük, hogy egy újabb hullám esetén a felszabadult munkaerő hova tud kerülni.”

golya4_szl.jpg

Fotó: Szentkirályi Lili

Helyi közösségépítés

A missziónak fontos része, hogy ne csak a szubkultúrában, hanem helyben is jelen legyenek, amihez a Szomszédságból Közösséget programmal járulnak hozzá. Ehhez tartozik többek között a TAJ projekt, amiben a szomszédságban körbekopogtatnak és beszélgetnek a lakókkal arról, hogy mit lehet tenni, és mire kell felkészülni, ha TAJ tartozásuk van. 

golya5_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

“Nagyon jó volt az I. Orczy téri bográcsfesztivál is, ahol az öt csapatból három helyi családokból és barátaikból állt, és volt egy csapata a Menedék és az Oltalom Egyesületnek is. Káposztás ételeket főztek, nagyon jó egész napos program volt” - meséli Bori. Emellett azt tervezik, hogy a már kialakított gyereksarok mellett egy internetezős sarkot és munkahelykeresési tanácsadást is indítanak, ha lesz rá kapacitásuk, és a trafóház közös szépítése is a közösségi programok része.

A hely missziója az is, hogy ne pénzügyi megfontolások, hanem értékek alapján szülessenek döntések. Jó példa erre az, amikor a Kék Pont Alapítvány megkeresésére alkohol árusítása nélküli Csaknekedkislány koncertet tartottak a száraz november jegyében. 

golya6_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A megannyi koncert, kulturális és közösségi program mellett a Gólya piros ajtaján belépve a befogadó hangulatot nem csupán a hely sajátos kialakítása adja, hanem egy olyan közösség működése, melynek tagjai a testvériséget, a kölcsönösséget, a támogatást és a befogadást tartják fő értékeiknek.

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

ny2.jpegTudósító, külpolitikai, majd pénzügyi újságíró. Meddig juthat egy ember puszta kíváncsiságból? Milyen az, amikor félelem nélkül belevágunk valamibe? Sándor Krisztián újságíróval, a Közgazdász korábbi főszerkesztőjével beszélgettünk magyar és amerikai szakmai tapasztalatairól.

2021. 12. 21. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Sándor Krisztián

Az újságírás Sándor Krisztián számára sosem csak munka, sokkal inkább hivatás volt. Már a pályája kezdetén rengeteg alázatot tanult a szakmában, hiszen szerinte “újságíróként az a dolgod, hogy napról napra nálad okosabb emberekkel beszélgess”.

foto_1_ny.jpegIdén 70 éves Magyarország egyik legrégebbi felsőoktatási lapja, a Közgazdász, aminek ő is főszerkesztője volt. Az első lapszám 1951. október 9-én jelent meg, és online formában ma is működik a szerkesztőség (a régi lapszámok itt megnézhetők). Krisztián a corvinusos tanulmányai után a New York Egyetemen tanult üzleti újságírást Fulbright ösztöndíjjal, és az amerikai Forbes magazinnál dolgozott. Ezután nyáron a Reuters frankfurti központjában írt, a hónapban pedig már a NYU-n diplomázik.

A képen Krisztián New Yorkban.

 

Merész magánakció

Hogyan jut eszébe egy frissdiplomás srácnak, hogy egy szinte haditudósítói projektbe vesse magát? Krisztián álma mindigis a haditudósítás volt, így 2015-ben, az első szakdolgozata leadása után hirtelen felindulásból vett egy repülőjegyet Grúziába. A célja az volt, hogy leutazik busszal Törökországba, és megnézi, mi történik a balkáni menekültfolyosón. 

A régióban ez egy különösen feszült időszak volt, terrortámadások és folyamatos robbantások nehezítették a mindennapokat, továbbá átszivárgott a határon az ISIS is. Ide utazott Krisztián egyedül, puszta kíváncsiságból.

“Látni akartam, hogy mi van a háttérben. Hogy mi történik, amiért az emberek fogják magukat, felpakolnak, és elindulnak. Ezért lementem Törökország egészen délkeleti részére, az iraki határhoz.”

Krisztián ezt tartja a karrierje kiindulópontjának, és egyben erre a legbüszkébb is. Itt sajátíthatta el, hogy milyen egy teljesen idegen környezetben kapcsolatokat építeni, és hogy mégis hogyan indul el egy olyan anyag, ami útközben saját magát építi. “Egy kis diákújságíróként végeztem a munkám. De kimentem terepre, hogy elmondjam, az emberek ott hogyan élnek, mit csinálnak, és milyen problémákkal szembesülnek. Ezekben a pillanatokban szeret bele az ember az újságírásba. Ezekhez tud öt-tíz-húsz év múlva visszanyúlni, hogy igen, ezekért a pillanatokért csinálom.”

_foto_2_gruz_jpeg.jpg

A képen Diyarbakır.

A spontán utazás történeteit később megírta a műegyetemi lapba, illetve a Kitekintő nevű külpolitikai lapnak, ahová éppen akkor jelentkezett. Ez volt az a sorsfordító pillanat, amikor eldöntötte, újságíró lesz, és külpolitikai területen szeretne dolgozni. Bár az újságírás maradt, az érdeklődése később megváltozott.

Villámkérdések:

Nyomtatott vagy digitális? Digitális

Cikket írni vagy szerkeszteni? Most még cikket írni

Magyar Forbes vagy Amerikai Forbes? Magyar

Bitcoin vagy Tesla részvény? Bitcoin

Marx-szobor a Corvinuson vagy a New York-i Szabadság-szobor? A New York-i Szabadság-szobor 

foto_3_frankfurt.jpegSzerkesztőségi csendélet Frankfurtban.

Hallgatói tapasztalatok

Krisztián már gimnazista korában tudta, hogy az újságírás az álma, mégis engedett a reálos oldalának: a matek és a fizika szeretete miatt a BME-n energetikai mérnökként kezdte meg egyetemi tanulmányait. 

“Négy év kemény munka árán megtudtam, hogy mit nem szeretnék csinálni.”

Bár az energetika nem rabolta el a szívét, mégis megtalálta a szenvedélyét már a BME berkein belül is: az első félévétől kezdődően írt az egyetem gépész kari lapjába, majd a későbbiekben az összegyetemi lapnál folytatta munkálatait. Számára az újságírás “hobbiprojektként indult”. Magának sem akarta bevallani, hogy tényleg ezt szeretné, mégis szorgosan építkezett ebbe az irányba. Mikor megszerezte az első diplomáját, már evidens volt számára, hogy újságíró akar lenni, méghozzá haditudósító. Ehhez az utat a Corvinus Nemzetközi tanulmányok képzésén kereste.

Corvinusos tanulmányai közben a Kitekintőnél gyakornokoskodott. Ennek a csapatnak a megszűnése 2016-ban Krisztián eddigi legnagyobb újságírói csalódása volt. Ahogy fogalmazott: “engem ez indított el abba az irányba, hogy ne külpolitikáról írjak, hanem elmenjek gazdasági irányba”. A szerkesztőség szétszéledése után új kihívások és újságírói lehetőségek után nézve csatlakozott az egyetemi médiacsapathoz, a Közgazdász szerkesztőségéhez. A kora és a tapasztalatai könnyen vezették az útján, már szerkesztőként kezdett, és hamarosan a főszerkesztői pozíciót is megpályázta. 

Egy éves főszerkesztői mandátuma alatt a legtöbbet nem újságíróként fejlődött, hanem abban, hogy megtanulta, hogyan lavírozzon az emberek és az egyetem elvárásai között. Szerinte ez egy univerzális munkatapasztalat, ami minden jövendőbeli nagyobb cégnél hasznos lehet. 

“Azt tanultam meg a Corvinuson, hogy nem érdemes várni. Nincs olyan, hogy tökéletes alkalom, amikor majd teljesen fel leszek készülve valamire. Az egész egyetem arról szól, hogy bedobd magad a mélyvízbe, és tulajdonképpen senkit nem érdekel, ha valami nem sikerül. Sőt, kifejezetten hasznos, ha valami nem jön össze, biztos, hogy a bukásból sokkal többet lehet tanulni, mint ha valami sikerül.”

Főszerkesztői székből a Forbeshoz

Főszerkesztői mandátuma után a magyar Forbes magazinhoz került, ahol az Amerikában készülő dollármilliárdos listára kerülő leggazdagabb magyarok pénzügyeit göngyölítette fel. Ez egy érdekes oknyomozói tapasztalat volt, többek között céghálók, pénzügyi beszámolók visszafejtésével foglalkozott. Ekkor kezdett el pénzügyi újságíróként dolgozni.

foto_4_ny_jpeg.jpgViszont, ahogy az már sejthető az olvasottakból, Krisztián ennél is többre vágyott. Megpályázta tehát a Fulbright ösztöndíjat, melyet első próbálkozásra el is nyert. Krisztián szerint a sikeréhez hozzájárult az egyetemi lapokban szerzett több mint öt éves tapasztalata és a szerkesztői, főszerkesztői pozíciói, hiszen így eladhatta magát egy karrierútja közepén tartó újságíróként, akinek a következő lépés egy amerikai elitegyetem. Úgy gondolja, hogy a magyar Forbesnál végzett munkája is hozzásegítette ehhez, hiszen ez egy amerikai alapítású üzleti magazin.

“Arra kíváncsiak, hogy ha téged küldenek ki Amerikába arra az ösztöndíjas időszakra, mi az, amit te csak Amerikában tudsz megtanulni.” Krisztián számára ez a pénzügyi, gazdasági újságírás volt a New York Egyetemen.

A másfél éves mesterképzés során olyan nemzetközileg is elismert tanároktól sajátíthatta el a szakmát, akik a versenyszférában már több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek. Mike McIntire, a The New York Times kétszeres Pulitzer-díjas újságírója volt a legnagyobb hatással Krisztiánra. Az amerikai felfogás szerint ezen az órán sem a tananyag volt az, ami miatt igazán hálás lehet az oknyomozó újságírónak, hanem az, ahogy átadta a hallgatóknak harminc év tapasztalatát. Megosztotta a hallgatókkal a saját munkamódszerét, és azt, hogy hogyan ütemez egy profi projektet. Ezekkel a praktikákkal egy kezdő újságíró akár éveket is spórolhat, hiszen nem egyedül kell megtalálnia a legjobb metódust. 
foto_5_ny_jpeg.jpg
A képeken New York.

Természetesen New York-ban sem szeretett volna csak az egyetemi tanulmányaival foglalkozni. Amint kikerült a kontinensre, már augusztusban felvette a kapcsolatot a kinti Forbes szerkesztőségével, hogy szeretne náluk határozott idejű szakmai gyakorlatot végezni. Ismét a számára ismerős dollármilliárdosok listáján dolgozott, de már nem csak a magyarokkal foglalkozhatott.

Napjaink kihívásai

Természetesen az amerikai álom után sem ért véget Krisztián világkörüli útja, nyáron a Reuters frankfurti központjában írt a pénzpiacokról. Jelenleg a decemberét a diplomázás tölti ki a New York Egyetemen, a diplomamunkájában azt a témát dolgozza fel, hogy hogyan lett az USA a zöld bitcoinbányászat új fellegvára. Ám a sikerek és csodálatos lehetőségek ellenére, ahogy a legtöbb fiatal, úgy Krisztián is keresi a válaszokat a karrierútja során felmerülő kérdésekre: ilyen sokszínű és nemzetközi tapasztalat után hogyan és merre tovább?
foto_6_ny_jpeg.jpg

Krisztián gyakran hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen egy szakterülethez. Ahhoz, hogy ne kelljen számunkra hátrányos kompromisszumokat kötnünk a karrierünkben, nemcsak rugalmasnak és szerencsésnek kell lenni, hanem nyitott szemmel járni a világban. Meg kell ragadni a lehetőségeket, legyen az egyetemi lap, fizetetlen gyakorlat vagy blogírás. Szerinte a karrierünk elején nem érdemes sokat válogatni a lehetőségek között, csak azt kell figyelni, hogy milyen lépcsőfokokon tudnánk közelebb jutni a céljainkhoz.

“Az újságírásban az a legcsodálatosabb, hogy ha valaki kíváncsi a világra, akkor onnantól kezdve bármilyen területről tud írni. Akkor is, ha valaki üzleti újságíróként kezdte a pályáját, át tud nyargalni egy másik iparágba. Elég nagy a mozgástér ahhoz, hogy a tudáséhséget akár évtizedekre ki tudja elégíteni.”

Utólag így gondolkodik a karrierje indulásáról: “Biztos, hogy több saját, egyéni projektet indítanék, és nem félnék totál hülyének tűnni, amikor valamibe belekezdek.” Szerinte az újságírói belépési küszöb szinte nulla. “Bárki tud indítani egy hírlevelet, bárki tud olyan témákat találni, akár a lakóhelyén, akár az iskolájában, amik közérdeklődésre adnak okot. Onnantól kezdve minden eszköz a kezedben van: közösségi média, blog, hírlevél, bármi. Nem kerül gyakorlatilag semmibe, egyszerűen annyi, hogy el kell kezdened, és meg kell találnod a saját közönségedet.”

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval Tovább
Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

pexels-energepiccom-313690_1.jpg

Mielőtt belevetnénk magunkat a tanulás tengerébe, vagy kedvetlenül folytatnánk a felkészülést a vizsgákra, elhoztunk nektek öt hasznos szakértői tippet, amelyek a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakban.

2021.12.14. Írta: Somogyi Petra, borítókép: energepic.com, Pexels

A sűrített, szigorúan strukturált szorgalmi időszak után egyből a vizsgaidőszakra kell irányítanunk figyelmünket. Fiatal egyetemistaként is sokszor enerváltak, fáradtak vagyunk az év közbeni aktivitások után. Létezik egyáltalán jó taktika a motiváció fenntartására? Van erre egy titkos recept, vagy csak magunkon érezzük azt, hogy mi a megfelelő motivációébresztő? Az tavalyi szemeszterre a Corvinus Hallgatói Támogatás csapata két új munkafüzetet is készített, amelyek idén is segítségünkre lehetnek ezen kérdések megválaszolásában, illetve mankóként szolgálhatnak a megterhelő időszakokban. 

A Hello Challenge! – Time to Do azoknak szól, akik úgy érzik valamit jó lenne változtatniuk az idővel, feladatokkal való viszonyukon, akár nehezen állnak hozzá egy-egy feladat elvégzéséhez, akár olykor elvesznek a temérdek tennivaló között. Párja, a Hello Change – Try, Fail, Learn, Repeat azok számára lehet hasznos, akik kimerültnek, csüggedtnek, vagy néha erőtlennek érzik magukat. Ez persze máskor is előfordulhat, de most sok olyan tényező kiválthatja, mint a karantén fáradtság, az online munkamód, vagy akár a fokozott alkalmazkodás. Ilyenkor még inkább fontos, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni rövidtávú egyensúlyunkat, és képesek legyünk aktívan tenni magunkért oly módon, hogy az kapcsolatainkat és hosszútávú céljainkat ne veszélyeztesse. 

Mindkét munkafüzet számos elgondolkodtató technikát, ötletet és eszközt kínál fel számunkra annak érdekében, hogy megtaláljuk az aktuálisan legmegfelelőbb motivációs eszközöket, stratégiákat. Teljesíthetünk különböző kihívásokat, monitorozhatjuk mindennapi tevékenységeinket, vagy egyszerűen kitölthetjük két vizsgára való felkészülés közben a munkafüzetet, és eközben saját magunkat is jobban megismerhetjük. Most elhoztuk nektek azt az öt hasznos tippet, tanácsot, amelyek szerintünk a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

1. Bontsd az idődet kisebb egységekre! Ne a gyorsaság legyen a cél, hanem a fókuszáltság!

Hallgatóként minden nap találkozunk legnagyobb ellenségünkkel, a szorító időnyomással. Sokszor érezzük azt, hogy egy nap 24 órája nem elég annyi teendő elvégzésére, mint amennyit mi szeretnénk. Azt is jól tudjuk milyen, amikor már csak órák választanak el az aznapi beadandó leadási határidejétől. Az ilyen esetekben sem a kapkodás a megoldás, hanem az időnk strukturálása. A legjobb taktika az, ha 25 perces időintervallumokat szabunk magunknak, majd minden kör után tartunk 5 perc szünetet. A cél az, hogy az adott munkafázisban megszakítás nélkül, koncentráltan dolgozzunk. Fontos azonban, hogy a rövid pihenőkkel magunkra is figyeljünk, kicsit kikapcsoljunk. Még az utolsó napos hajrában is fontos időt szakítanunk arra, hogy együnk, igyunk, nyújtózzunk, kiszellőztessük a fejünket. Ha hosszabb felkészülésről van szó, akkor a fenntarthatóság jegyében mindenképp fontos a napjainkba hosszabb szüneteket is beiktatnunk, hogy mikor mennyit érdemes, arról a munkafüzetben olvashatunk. Jó tanács: iktass ki magad mellől minden figyelemelterelő tényezőt!

pexels-jeshootscom-7432_1.jpg

Kép: JESHOOTS.com, Pexels

2. Mozogj, és a memóriád meghálálja!

A mozgás jótékony hatásaival gyermekkorunk óta tisztában vagyunk. Fiatal felnőttként az egyetem – és sokszor a munka – mellett azonban kérdéses, hogy hogyan fér bele az időnkbe a fizikai aktivitás. A jó hír az, hogy nem kell a maratont lefutni. Mielőtt nekikezdünk egy nehéz, időigényes feladat teljesítésének szánjunk napi 15 percnyi mozgás időt magunkra. Ez a kis idő képes úgy serkenti az agyunkat, hogy akár 24 óra elteltével is jobban fogunk emlékezni a tanultakra. 

Az aktív mozgás nemcsak a teljesítményünkre van jó hatással, hanem ezáltal a testi-lelki jóllétünket is erősítjük. A mozgás öröme nem csupán a gyerekek kiváltsága, hiszen fiatal felnőttként is ugyanúgy szükségünk van rá.

3. Ismerd el a munkádat jutalmakkal!

A feladatainkat senki sem fogja elvégezni helyettünk. A motivációt megtalálhatjuk külső ingerekben is, de önmagunkat tudjuk a legjobban támogatni és előrevinni. Amikor elvégeztünk egy monoton feladatot, vagy egy olyat, ami nehezen indult el, akkor bátran jutalmazzuk és ösztönözzük magunkat pozitív ingerekkel. Ilyen ingerek lehetnek a kedvenc zenéink, egy teraszon elfogyasztott ízletes tea, vagy egy kellemes séta. Figyeljük meg, hogy az ilyen típusú ingerek nemcsak kikapcsolnak, hanem fel is töltenek!

4. Tűzz ki reálisan elérhető célokat! Nem a nagy ugrás, hanem az út a fontos!

Teljesen természetes és egyáltalán nem ördögtől való, ha olykor-olykor valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt elterveztük. Lehet ez egy kevésbé jól sikerült ZH, vagy akár egy alacsonyabb pontszámot elért beadandó. Ilyenkor fontos, hogy ne essünk kétségbe, mert a kétségbeesés inkább kihúzza a kezünkből a gyeplőt. Ha az új helyzetben rugalmasan újragondoljuk a terveinket, akkor továbbra is mi irányítjuk az életünket. Tegyünk fel magunknak kérdéseket a céljainkkal kapcsolatban. Gondoljuk át: Hogyan tudunk visszakanyarodni hozzá hosszabb távon? Mi az, amit fontosnak érzünk? Mi visz hozzá közelebb a jelenben? Ha ezeket képesek vagyunk megválaszolni magunknak, akkor máris tettünk egy lépést az általunk tervezett irányba.

pexels-ivan-samkov-4458554_1.jpg

Kép: Ivan Samkov, Pexels

5. Halogatsz? Tedd tudatosabbá vagy tudatosabban!

Olykor a legszorgalmasabb énünk is képes azt mondani, hogy ráérünk még hozzálátni az adott feladathoz. A halogatással többnyire tudattalanul el akarunk kerülni bizonyos kellemetlenségeket. Ilyenkor kiváló taktika, ha listát készítünk magunknak a halogató mondatainkról, amit halogatáskontrollunkhoz bármikor elővehetünk és használhatunk később. A halogatás azonban hasznos is lehet számunkra, ha tudatosan olyan dolgokat teszünk későbbre, amikről tudjuk, hogy halogatásuk által valamit nyerünk. Ez lehet megfontolás, vagy akár információ. Például nem azonnal válaszolok, hanem utánanézek, átgondolom, nem mindig én ugrok elsőre megoldani egy problémát, hanem hagyok teret másnak is reagálni, bizonytalan helyzetben várok míg kicsit tisztul a kép. Tudatos halogatással jobban tudjuk elvégezni a munkát, ha a halogatás következtében több információ birtokába kerültünk, és kreatívabb ötletekkel gazdagodtunk.

A vizsgaidőszakok és az egyetemen töltött soha vissza nem térő éveink a fejlődés, a tanulás, az építkezés mellett sok esetben új megküzdési stratégiák kialakítását követelik meg tőlünk.

A motiváció fenntartása és folyamatos megerősítése legalább annyira fontos, mint amennyire nehéz kihívás. Mi most ezzel az 5 hasznos tippel szeretnénk hozzájárulni a vizsgaidőszakotok sikerességéhez, a többi izgalmas technikával és feladattal pedig találkozhattok a Hallgatói Támogatás csapata által készített munkafüzetekben.

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához Tovább
A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója

A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója

borito_2.jpegHogyan függ össze a jóga és a lovaglás? Hogyan lesz egy pénzügy-számviteles hallgatóból lovas jógaoktató? Csabai-Geng Franciska története fokozatos karrierváltásról, szenvedélyről és egy saját vállalkozásról szól.

2021. 11. 30. Írta: Taxner Tünde / Fotók: www.muffinproject.com

Ment le a nap, és messze ráláttunk a szomszédos dombokra - Anyácsapusztán a Kemenes Lovasmajorban voltunk. A kinti hideg már csípett, de bent a mozgás felmelegített. A jógamatracokat egy tatamira terítettük a jógateremben, ahol hatalmas a tér, a mennyezet fa szerkezetű és körben végig ablakos, így átjárja a fény. Franciska meggyújtott egy füstölőt, és elhelyezkedtünk egymással szemben, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A jóga ugyanis nem sport: utazás önmagunk felé, folyamatos lüktető lélegzés, stresszoldás és kecses rugalmasság. Egyszerre hat a testre, a lélekre és a szellemre. Felszabadít, miközben a jelenben tart.

Csabai-Geng Franciska jóga- és lovas oktató (Yoga & Horses néven találod meg), de corvinusos, pénzügy-számvitel szakos alumna is, aki az egyetem második éve óta pénzügyi területen dolgozik. Kipróbálta magát a controlling és az adótanácsadás területén, főleg multinacionális cégeknél dolgozott. Pár év munka után újra iskolapadba ült: az Andrássy Egyetemen csinált német nyelven egy mesterképzést, majd visszatért a tranzakciós és számviteli tanácsadáshoz. 

Fokozatos karrierváltás

„Nagyon sokat hozzáadott a tanácsadói időszak a szakmai életutamhoz, azonban szerettem volna visszatérni a corporate világba” - meséli Franciska. Jelenleg riporting területen dolgozik, és heti negyven óra munka mellett csinálja a lovas jógára épülő saját vállalkozását. Ezt fokozatosan szeretné egyre jobban előtérbe helyezni, és a későbbiekben kizárólag a lovas jógával foglalkozni.  „Sosem éreztem annyira otthon magam a pénzügyi világban, sokkal közelebb áll a lelkemhez a jóga és a lovazás” - mondja Franciska, aki tízéves kora óta lovagol, és sosem érezte teljesen a saját újtának a pénzügyet.

„Ahogy lehetőségek után kutattam, jött a jóga az életembe. Hamar kikristályosodott, hogy szeretnék segíteni az embereknek, és ugyanazt az élményt megmutatni, átadni nekik, mint amit én is megtapasztalok a jógázás során és a lovakkal.”

Bár távol áll egymástól az eddigi szakmai életútja és a hivatása, mégis vannak összefüggések közöttük. „A Corvinuson a közeget szerettem, jó mentalitást ad a képzés. A minőségre való törekvést magaddal viszed” - mondja. Franciska saját elmondása szerint a munkájában is arra törekszik, hogy megértse a dolgokat, mögéjük nézzen, precíz legyen. Ezek a tulajdonságok pedig egy vállalkozás vezetéséhez is elengedhetetlenek. „Bár a pénzügyet sosem éreztem teljesen a saját utamnak, visszagondolva hálás vagyok érte. Ez a közel tíz év vezetett ahhoz, hogy most itt lehetek, lehet két lovam, és csinálhatom a lovas jógát.”

Lovas jógát abban a formában, ahogy én is átéltem, tudtommal egyedül Franciska csinál Magyarországon. Külföldön általában lóháton való jógázást értenek ezalatt, amit a kezdetekben Franciska is kipróbált. „Nem szerettem, mert láttam a lovakon, hogy nem élvezik azt, hogy nekik ehhez sok ideig egy helyben, nyugodtan kell állni állni, és igazából nem ez a lényege a ló-ember kapcsolatnak” - mondja a foglalkozás után. „Amióta ezt felismertem, szeretem a saját lovaimmal a saját utamat járni”. 

A lovak tükröt tartanak az embernek

Míg mi másfél órán keresztül jógáztunk,  a Zsámbék környéki dombok mögött lement a nap, így az istálló felé már a sötétedésben sétáltunk. A jóga miatt egy nyugodt, kiegyensúlyozott állapotba kerültem, amit kilenc év rendszeres lovaglóedzései előtt sosem éreztem. Korábban mindig úgy éreztem, hogy teljesítenem, sietnem kell, meg kell feszülnöm, hogy végrehajtsam a feladatokat a lóval. A kapcsolat ló és lovasa között és az egymásra hangolódás sosem került előtérbe ezekben az években. 

Sőt, a lovagláshoz a legtöbb hazai lovardában a lovas számára nem tartozik hozzá sem a bemelegítés, sem az edzés végén a nyújtás. Ha csak a fizikai oldalát nézzük, a jóga már ezért is hasznos kiegészítője a lovaglásnak. „A jógában is az a cél, hogy jól tudj ülni a meditációban, és a testedben ne legyen feszültség. Hasonló módon a jógával azon is lehet javítani, hogy hogyan ülsz a lovon”. A jóga kiegyensúlyozza a testet, fejleszti a szimmetriát. „A tested a fő eszközöd, főleg azzal dolgozol a ló mellett. Ha benned feszültség van, azt továbbadod  a lónak is.” 

lovak.jpeg

Franciska nagy álma valósult meg, amikor megvette az első lovát, Bonitát. „Tíz éves korom óta vágytam egy saját lóra, és húsz év után végre beteljesült ez az álmom.” Bonita még csak 3,5 éves, egy aztéka (félig andalúz, félig quarter horse) csikó. „Nagyon megtetszett ez a fajta, mert az aztékák nagyon jó fejűek és kecsesek” - meséli róla a tulajdonos. Cseke pedig egy hétéves hispánó-arab (félig andalúz, félig arab), szürke herélt, akit már egy korábbi lovas jógás hétvégéről ismertem. Nagyon érzékeny és okos, az előző ménesben ő volt a vezér. Mindkét ló körülbelül egy hónapja került erre a birtokra, és még látszott rajtuk, hogy nem szokták meg teljesen a környezetet, folyamatosan figyelték a neszeket és a többi lovat. 

A lovas foglalkozáshoz Csekét választottam. A köztünk lévő kapcsolat kiépítéséhez fontos volt, hogy lepucoljam, vagyis az egész testét végigsimogatva megnyugtassam, és szavak nélkül még jobban megismerjük egymást. Az állatoknak terápiás hatása van: mellettük nem tudjuk megjátszani magunkat, teljes odaadással és tudatosan jelen kell lennünk a pillanatban. A lovak ráadásul nagyon félénkek: menekülő, növényevő állatok, akik folyamatosan figyelik a környezetüket, hogy nem leselkedik-e rájuk veszély. „Úgy tekintek a lovakra, mint akikben a természet ereje uralkodik, ösztönlények saját személyiséggel” - mondja Franciska. 

Éppen ezért a foglalkozás elején fontos volt, hogy elnyerjem Cseke teljes figyelmét, ami egy gyönyörű, kör alakú, fedett lovardában történt meg. A tér fa szerkezete és szimmetriája is hozzájárult ahhoz, hogy teljesen megfeledkezzek  az idő múlásáról.

A jóga és a lovakkal való foglalkozás egyik metszete pont ez az érzés: a jelenben létezés, amit a hétköznapokban ritkán tapasztalunk.

Megálltunk a lovarda közepén, majd elkezdtük a bizalom, valamint a kölcsönös odafigyelés kiépítését. El kellett érnem, hogy Cseke teljesen megnyugodjon, rám figyeljen. A lovak elsősorban testbeszéddel kommunikálnak, ezért nagy szerepe van ebben a folyamatban a tudatos testhasználatnak, de a hangoknak is. Franciska a lovarda széléről figyelte a dinamikánkat, és célzott kérdésekkel segített nekem a ló testtartásának, mozgásainak tudatosításában. Megbeszéltük például, hogy mit jelent, amikor rág párat, és leereszti a fejét, ellazítja a nyakát, pihenteti az egyik lábát – ekkor ellazul, és rábízza magát a mellette álló emberre. Azonban ez csak akkor történhet meg, ha az ember is teljesen nyugodt marad, ebben segít a jóga és a légzőgyakorlatok is. Ilyen bizalmi állapotban a ló ugyanúgy követi a vezetőjének fogadott embert, mint a jól nevelt kutyák a gazdájukat.

joga-min.jpgA lóval való foglalkozásnál sokszor nem veszik figyelembe ezen kapcsolat fontosságát, gyakran hallani, hogy minden a ló hibája. „Pedig mindig magadra kell figyelni. Az önismeret mindkét foglalkozásban mélyen benne van. Ha jógázol, meg tudod őrizni a nyugalmi állapotot, és egy sokkal jobb minőségben tudsz utána kapcsolódni a lóhoz. Ez a kapcsolat más lesz, mintha elmennél a zűrös hétköznapokban lovagolni, és tudattalanul minden feszültséget ráöntenél a lóra” - magyarázza Franciska.

Stresszoldás és barátkozás a lovakkal

A lovas foglalkozás másfél órás időtartama alatt Franciska végig csak rám és a lóra figyelt. A végén megbeszéltük, hogy a ló mit mutatott nekem, hogyan tükrözte vissza az aktuális lelkiállapotomat és a személyiségemet. A lovak ugyanis érzékenységük miatt azonnal reagálnak mindenre, ami az emberben történik, és rámutatnak azokra a területekre, ahol elakadásaink vannak a kapcsolatainkban másokkal vagy önmagunkkal. Így a lovas jóga foglalkozások végén leszűrhetünk olyan tanulságokat, amik a mindennapjainkra is vonatkoznak. 

„Mind a jóga, mind a lovak önismereti utat kínálnak. A jógamatracon szembesülsz önmagaddal, a saját korlátaiddal, és elgondolkodsz, hogy mit jelez a tested, mi miért van. Ugyanezt gyakorolhatod a lovak mellett, mivel a lovak mindig visszatükröznek, létrejön egy erős önreflexió”

- mondja Franciska a három órás lovas jóga zárásaként.

Hétvégéken lehet kipróbálni a lovas jógát Franciskával, lehetőség van egy vagy akár több, egymásra épülő alkalomra is jelentkezni. Csak jógaórákat is szokott tartani, csoportosan vagy egyénileg, amiket a Facebook-oldalán oszt meg. „Vannak, akik “csak” minőségi időtöltést keresnek, de meghatározott célokkal is érkeznek hozzám érdeklődők, ha szeretnének dolgozni önmagukon, például az önbizalmon, az asszertivitáson, a kommunikáción, a kapcsolatteremtésen”. A ló rámutat arra, hogy kinek melyik terület a fejlesztendő, de azt fontos tudni, hogy ezek az alkalmak hivatalosan nem minősülnek terápiának. 

A lovas jóga a legjobban talán a stresszoldásban segít: „Nekem a lovakkal való foglalkozás úgy segít, hogy nagyon a jelenben tart. Amikor a lovakkal vagy, semmi másra nem tudsz gondolni, minthogy ott mi történik, abban az adott pillanatban” - ez pedig kiszakít a napi gondokból. „Egy ilyen alkalom arra is jó, ha valaki szeretne ismerkedni a lovakkal, de tart tőlük” - Franciska segít legyőzni a lelki gátakat, és őszintén kapcsolódni egy okos állathoz.

A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója Tovább
Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

fmn1.jpg

A Corvinus Egyetemen közel 50 különböző diákszervezet működik, melyek fókuszában egy-egy specifikus terület áll. A Female Management Network (FMN) már a nevével sejteti, hogy kiket szeretne megszólítani. Léber Liliennel, a szervezet elnökével karrierprogramról, lehetőségekről, missziókról és vízióról beszélgettünk. 

2021.10.27. Írta: Somogyi Petra / Fotók: Magyar Sára 

“Szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, amelynek tagjai hozzám hasonló ambíciókkal és tervekkel rendelkeznek” - mondja az FMN elnöke. Léber Lili Kereskedelem és marketing szakos hallgatóként már az egyetem első évében egy olyan szervezetet választott, ahol a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett egy családot is kapott. Karrierje kezdetén, az első évben a marketing csapat munkáját támogatta, egyik legsikeresebb projektjének a vizuális megjelenésük megreformálást tartja. A tanév végére annyira megszerette a területet, hogy jelentkezett a Marketingért felelős alelnök pozícióra, amit sikeresen elnyert. Alelnöki éve során nagyobb betekintést nyert az elnökség munkájába, így végül úgy döntött, hogy az elnöki pozíciót is megpályázza, mivel úgy érezte, hogy lenne még mit visszaadnia a szervezetnek.

fmn2.jpg

A korábban Effemine név alatt működő diákszervezet fő célkitűzése, hogy a hozzájuk jelentkező nők az egyetem után magabiztos és minőségi tudástárral kerüljenek ki a munka világába. A támogatást különböző tréningeken és kurzusokon keresztül kapják meg a tagok, amelyek kialakítása az érdeklődési köreik és igényeik alapján történik. Egy szemeszter alatt minimum hat tréningen vehetnek részt, és a végén oklevelet kapnak arról, hogy milyen kompetenciákat sajátítottak el. A tréningsorozatok és szakmai estek minden érdeklődőnek nyitottak, így olyan hallgató is részt vehet rajtuk, aki nem tag. Ezeket az előadásokat a szervezet alumnái vagy vállalati partnerei tartják, akik sikeres élettörténeteiket mutatják be. Az alumnák között találhatunk olyan sikeres nőket, akik saját vállalkozást alapítottak, vagy a diákszervezetből a Google irodájába jutottak. 

Olyan ismert személyeket hívnak meg, mint Fördős Zé és Wossala Rozina a Street Kitchen-t, illetve a Bestiát képviselve, vagy a sport és a fitness világának ikonikus arcát, Rubint Rékát, de megemlíthetjük Nagy Ervint és a Daalarnát alapítóját, Benes Anitát is.

A tagok négy csoport közül tudnak választani: HR, Marketing, PR, valamint Vállalati kapcsolatok és pénzügyek. A HR terület foglalkozik a mentorprogrammal, a Marketing csapaton belül kreatív, alkotó munkát végezhetnek a tagok, a PR terület fő profilja a kapcsolattartás az alumnákkal és az egyetemmel, míg a Vállalati kapcsolatok és pénzügyek terület foglalkozik a céges kapcsolatok kiépítésével, valamint a tréningek szervezésével. 

fmn3.jpg

A területek között biztosítják az átjárhatóságot, így akár félévente más-más területen próbálhatják ki magukat a tagok, ezzel biztosítva azt, hogy több munkafolyamat részesei lehessenek. Az FMN jelenleg 130 alumna taggal dolgozik közösen, akik részt vesznek a háromlépcsős mentorprogramban, így egy belső integrációt követően külsős mentorációt is kapnak közép- és felsővezető nőktől. A szervezet vezetését hat fő látja el, a négy területnek alelnökei vannak, egy csapatban pedig 6-8 fő dolgozik együtt.

“A “kötelező” FMN-es programokon kívül is sokat találkozunk, szakmai rendezvényekre is közösen járunk az FMN színeiben, legutóbb például a Forbes Flow rendezvényén is részt vettünk”- mondta Lili.

Az FMN egy szűk, de szakmailag erős szervezet, ezt a víziót szem előtt tartva tudatosan szűrik a jelentkezőket. Lili szavait idézve “mind az önfejlesztést, mind pedig a biztonságos közeg megteremtését kiemelten fontosnak tartom”. A szervezet nem köti corvinusos jogviszonyhoz a tagságot, így bármelyik másik budapesti felsőoktatási intézményből is csatlakozhatnak hozzájuk nők. 

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg” Tovább
Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

nevtelen_terv_9.png

Környei Viktória, a KIKAPCS. alapítvány társalapítója 2020-ban felkerült a Forbes 30 30 alatti listájára, az alapítvány pedig 2018-as indulása óta egyre több sajátos nevelési igényű gyermeknek és családjának segít országszerte. A Corvinus Alumni vendégírása Viktória karrierjéről, melynek a Corvinus Egyetem is fontos állomása. 

2021.10.18. Írta: Havas Nóra, Corvinus alumni kommunikáció menedzser

Havas Nóra: Mesélj nekünk kérlek az alapítványról és a tevékenységéről!

Környei Viktória:
A KIKAPCS. csírája 2017 őszén fogant meg bennünk, és 2018-ban jegyezték be az alapítványt. Fő tevékenységünk, hogy szállodákkal együttműködve hátrányos helyzetű családoknak biztosítunk kedvezményes áron üdülést. Emellett programokkal és szakmai segítséggel létrehozunk egy szerető és támogató közösséget, ahol a gyerekek között vannak sajátos nevelési igényűek is. Főleg  autista, ADHD-s (viselkedészavaros), mozgássérült és halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozunk. 

kornyei_viktoria.jpgAz alapítvány az érintettek egész családjának támogatást nyújt. Jelenleg több mint 80 család van a közösségünkben. Havonta egyszer szervezünk nekik közösségi programot, és minden családnak évente egyszer egy háromnapos üdülést szervezünk egy szállodában, ahol biztosítunk önkénteseket és konduktort, valamint speciális jógaoktatót, akik fejlesztéseket tartanak a gyerekeknek. 

A képen Környei Viktória.

 

HN: Milyen kihívásokkal szembesültetek az induláskor?

KV: Az alapítvány ötlete egy egyetemi kurzuson született meg. A kurzuson felkerestünk SNI-s gyerekeket nevelő családokat egy mini piackutatás céljából, hogy megtudjuk milyen problémákkal szembesülnek. A kutatás azt eredményezte, hogy tízből nyolc ilyen helyzetű család még a Balatonhoz vagy kempingezni sem jut el, ennek pedig vagy anyagi oka van, vagy nem érzik elég biztonságosnak. 

Ezek a családok izoláltak a társadalomban, többeknél megszűnt a személyes családi, baráti támogató közeg is. Ilyen felmerülő problémákra keressük a választ az alaptevékenységünkkel. 2018 tavaszán megcsináltunk egy pilot projektet – mondhatjuk, hogy eléggé közgazgazdász szemlélettel, hiszen megvolt a probléma, amire a megoldást kerestünk. 

HN: Volt előttetek valamilyen példa, ami inspirált titeket?

KV: Igen, az  inspirált minket, hogy önkénteskedtünk az Amigosnál. Ők példát mutattak nekünk, hogy a nonprofitot hogyan lehet profin csinálni. Most már mi is látjuk, hogy vannak új szemléletű civil szervezetek, akik a dinamikus fejlődést pörgősen implementálják, szóval gyorsan tudnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és ütemesen fejlődnek. Ilyen az Amigos is. Becsatlakozhattunk különböző háttérfeladatokba, amikből sokat tanultunk. Több mintát el is csenünk egymástól, és most egy irodában is vagyunk, úgyhogy megmaradt a jó viszony.

Az Amigos és a KIKAPCS. alapítvány egyaránt az Appy közösségi irodájában kaptak helyet. Hogy mit is jelent egy civil szervezetnek egy profi iroda, és mi az Appy küldetése, megtudhatod az Útravaló podcastből.

HN: Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

KV: Már alapképzésre is a Corvinus egyik angol szakját jelöltem meg, amiről pár ponttal maradtam le, végül ezért mentem a BME-re, ahová imádtam járni. A csapat nagyon jó volt, barátokat szereztem, illetve a KIKAPCS. is ott született meg. 

Mesterszakra mindenképpen szerettem volna menni, egyrészt azért, hogy még építsek arra, amit az alapképzésen tanultam, másrészt alapvetően szeretek tanulni és fejlődni. Elhatároztam, hogy mindenképp szerzek mesterdiplomát, és itthon csak a Corvinusra jelentkeztem, mert tényleg sokkal gyakorlatiasabb ott az oktatás. Számomra ez fontos, mert sokat lehet belőle tanulni. 

HN: A tanulmányaid vége felé van olyan emléked, éleményed, ami meg fogja határozni a corvinusos éveidet és az identitásodat?

KV: Van konkrét tanár, illetve sok-sok élmény, mert a diáktársaimtól is rengeteget tanultam, nem csak a tanároktól. Ezt is szeretem a Corvinusban, hogy szinte minden órán vitáztunk, és jó volt mások szemléletét is megismerni. Ezek az órák gondolkodásmódban is adtak hozzá a mindennapjaimhoz, segítségükkel folyton tájékozódom az aktuális dolgokról. A corvinusos identitásomhoz tartozik még a csapatmunka is.

A tanáraim közül Ásványi Katalint és Zsóka Ágnest emelném ki, akik  a CSR kommunikációról tartottak órát. Mindketten zöld témakörben érdekeltek: társadalmi vállalati felelősségvállalás, több dimenzió, fenntarthatóság. A lelkesedésük magávalragadó volt, láttam rajtuk, hogy a diákok attitűdjét is szeretnék megváltoztatni. Szerintem egy egyetem  szerepe az is, hogy pozitív irányba változtasson a gondolkodásmódon.

HN: Milyen tanácsaid vannak azoknak, akik szeretnének belevágni egy saját alapítvány létrehozásába, vagy vállalkozást indítanának? 

KV: Hiszek a csapatmunka erejében, hiszen akkoriban mi is négyen kezdtünk el ezen a projekten dolgozni. Úgy gondolom, hogyha valamit csoportosan kezdünk el kialakítani, akkor jóval sokszínűbb értékeket és ötleteket valósíthatunk meg, hiszen mindenki más-más perspektívából látja a rábízott feladatot. 

HN: Milyen önkénteskedési lehetőségek vannak nálatok és a területeteken?

KV: Biztos lesz még lehetőség jelentkezni hozzánk önkéntesnek, a csapatunk is nemrég bővült új tagokkal, köztük már egy fizetett gyakornokkal is. Ha valaki önkéntes szeretne lenni, legyen talpraesett, mert előfordulhatnak olyan szituációk, amik igényelnek némi határozottság. De nem nagyon komoly dologra kell gondolni, a szülők is ott vannak, az ő fél szemük is rajta van a gyerekeken, illetve súlyosabb esetekben ott van a konduktor is.

A transzparens kommunikációt fontos előtérbe helyezni: ha az önkéntes megbántódik, vagy valamit nem jól csinál, inkább jelezze a többieknek. A szervezet egyik fő értéke is az, hogy transzparensen kommunikáljuk, mind a pénzügyeinket, amiket szintén nyilvánosan meg lehet tekinteni, mind a tevékenységeinket. 

A bizalmat is fontosnak tartjuk, és lényeges, hogy mindenki szeresse csinálni, amit csinál. Nálunk ezek a fő értékek, de nyilván a kedvesség, a nyitottság szintén nagyon fontos, hiszen, ha mi ilyenek vagyunk, a családok is sokkal nyitottabban fordulnak hozzánk. Szerintem, ha valaki önkéntesnek szeretne menni, ezek az értékek mindenhol lényegesek. 

HN: Fontosnak tartjátok a társadalmi érzékenyítést is. Vannak olyan terveitek, hogy akár egyetemisták körében tartanátok ilyen foglalkozásokat? 

KV: Van egy nagyköveti kampányunk, és visszahallottuk corvinusos hallgatóktól is, hogy a KIKAPCS. „menővé” tette, hogy valami jót tehetnek. A csoporttársaimtól rendszeresen hallom, hogy egyre inkább felfigyelnek az ilyen kérdéskörökre (a Corvinuson van Social startup kurzus is). Úgy érzékelem, hogy a hallgatók egyre nyitottabbak az ilyen témák iránt. 

Mi is szeretnénk ebbe a körforgásba beszállni, hogy megmutassuk, mennyire színes a világ, és hogy pont ettől szép. Hiszünk abban, hogy ha tudjuk alakítani ennek a generációnak az attitűdjét, akkor ők már úgy nevelik a következő korosztályt, hogy a gyerekek sokkal érzékenyebbek lesznek a téma iránt. 

A Corvinus azt mondja: innen kerül ki a jövő elitje – az is szuper lenne, ha egy olyan kör kerülne ki a munkaerőpiacra, aki már ennek tudatában hozna egy vállalaton belül felelős és etikus döntéseket, és szívesen működne együtt nonprofit szervezetekkel.

Ha már lediplomáztál a Corvinuson, és szeretnél az alumni-közösség tagja lenni, akkor csatlakozz, és regisztrálj a Corvinus Alumni Network-re!

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról Tovább
Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

pexels-thisisengineering-3861962.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia azoknak a hallgatóknak is lehetőséget nyújt a fejlődésre, akik később nem kutatással akarnak foglalkozni: megtanít önállóan menedzselni egy projektet, inspirál és előkészíti a szakdolgozatot. 

2021. 10. 11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Pexels

A TDK-ról sok cikket írtunk már, mert fontos része a corvinusos hallgatói és oktatói életnek. Összefoglaltuk, hogy miért érdemes részt venni, hogyan lehet sikeres az együttműködés egy témavezetővel és milyen aktuális témákban kutattak már a hallgatótársak.

“Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!”

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és a kutató palánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyünk egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk vele - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezetővel, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos megmérettetések legfontosabb országos színtere az egyetemisták számára. A 35. OTDK-t idén tavasszal rendezték meg, amelyen a Corvinus öt szekcióban, nagyobb létszámmal a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi, kisebb létszámmal az Agrártudományi, a Fizika, Földtudományok és Matematika, illetve a Tanulás- és Tanulásmódszertani- Tudástechnológiai Szekcióban képviseltette magát.

ossz_1_1.jpg

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát.“ Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK-dolgozat írásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek?

A dolgozat írásának kezdetekor Zanaty Krisztina már rendelkezett tervekkel, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.

20210708-_k1i1538_1.jpg

A képen Czillahó Krisztina

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok?

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos Tovább
“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-11.jpg

A Corvinus Egyetem új rektora mindenkivel tegeződik, az élményszerű tanulást szeretné megvalósítani, és komoly nemzetközi karrier után érkezett az egyetemre. Megmutatjuk az egyetemi hallgatóknak Dr. Takáts Előd motivációit, terveit és hozzáállását.

2021.10.04. Írta: Taxner Tünde, Kovács Máté. Fotók: Taxner Tünde

“A bodajki gólyatábor 27 év alatt semmit sem változott, még a vizesblokkok sem” - mondja Dr. Takáts Előd egyik első rektori útjáról, ami a Corvinus alapszakos gólyatáborába vezetett. Majdnem harminc évvel ezelőtt ő is innen indult. A Corvinus után tanult a CEU-n és a Princetonon, dolgozott az MNB-nél, az IMF-nél és az Európai Központi Banknál is, mégis visszatért a Corvinusra. Miért?

„Nagyon ritka lehetőség egy ilyen mértékű változtatás. Az egyetem életében az előző ilyen változás több évtizede történt.” 

A 80-as évek végén volt utoljára olyan tantárgyreform, ami a Corvinust az üzleti képzések élvonalába emelte. Közben a világ fejlődött, és az alulfinanszírozottság is problémát jelentett Takáts Előd szerint. “Az állam fejkvótát adott minden hallgató után, ami az egyetemet abba az irányba tolta el, hogy annyi hallgatót vegyen fel, amennyi befér a Fővám térre”. 

A rektor szerint ez a modell erodálta az oktatás minőségét, de közben a nemzetközi versenytársak gyorsan fejlődtek. Most úgy érzi, van arra lehetőség, hogy ezen változtasson, ezért tért vissza a Corvinusra.

A változtatás lehetősége szerinte nem áll fenn sokáig. A legjobb diákok egyre nagyobb arányban mennek külföldre, amit a beiratkozott és a felvett hallgatók számának különbségéből lehet látni: „460 pont felett kinyílik az olló”. Dr. Takáts Előd szerint „egy csendes nemzeti katasztrófa” zajlik a háttérben. „Az a veszély, hogy Magyarország úgy jár, mint azok a kisvárosok, ahonnan a főváros elszívja az összes okos embert. Attól még lehetnek ezek gazdag, rendezett helyek, de valami élet hiányzik belőlük”.

Élményszerű tanulás - Mi tartja itthon a diákokat?

Idén rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, mert úgy határozták meg őket, hogy a 2025-2026-os tanévre a London School of Economics hallgató-oktató arányát érjék el. A cél az, hogy átlagosan 12-13 hallgató jusson egy oktatóra a jelenlegi 24 fő helyett. Ezt a változást a megújult szakokon, például az Alkalmazott Közgazdaságtan vagy a Gazdálkodási és Menedzsment alapszakokon már lehet érzékelni. Az oktatás sokkal intenzívebb, óráról órára készülni kell, a hangsúly nem egyetlen félév végi vizsgán van. 

„Az élményszerű tanulás nem azt jelenti, hogy repülő tehenek vannak a prezentációban, hanem azt, hogy olyan intellektuális környezetben gondolkodunk, amire 5-10 év múlva is emlékszünk.”

Az élményszerű tanulás az új rektor programjának kiemelt pontja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatóknak több minőségi időt és erőfeszítést kell a tanulásra fordítaniuk, az órák pedig intenzívebb formában, modernebb módszertanra támaszkodnak majd. Éppen ezért is fontos a jelenléti oktatás. „Legyünk együtt, próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a jelenléti oktatásból. Amíg a szabályok engedik, én amellett vagyok, hogy legyen személyes oktatás” – mondja a rektor. 

Pontosan látja, milyen nehéz volt a bezártság és a lehetőségek megcsappanása miatt az elmúlt másfél év az egyetemista korosztálynak. „Ez az a kor, amikor az embernek olyan intellektuális kapacitása van, hogy nagyon sok mindent meg tud érteni. Bár úgy érzitek, nagyon sok dolgotok van, van egy csomó olyan szabadságotok, ami később nem lesz meg. Tipikusan nem kell jelzáloghitelt fizetni vagy pelenkát cserélni - ami mondjuk, mint ötgyerekes családapa mondom, azért visz el időt és figyelmet.”

A rektor mindenkivel tegeződik, ami számára nemcsak formalitás, hanem a partnerség kifejezése. „A funkciómat abban látom, hogy vagy segítsek, vagy elmozdítsak akadályokat, de nem parancsoló szerepkörben” – mondja. 

Az akadémiai területen például ez azt jelenti, hogy a szuverén kutató hozza a témát, a módszertant, az egyetem pedig partnerségben meghatározza a célokat, vagyis megbeszélik, hogy a szabadságával hogyan éljen a kutató. A partnerség konstruktív párbeszédet is jelent, amihez szükség van egy bizalmi légkörre. „Nem az a fontos, hogy azt tedd, amit mondok, hanem hogy együttműködjünk, és hozd a tudásodat, dolgozzunk együtt”. 

„Abban gondolkodom, hogy az egyetem több lesz, mint a kreditek halmozásának színtere” – mondja a rektor. Általános nemzetközi tapasztalata, hogy a Corvinuson is működő diákszervezetek és szakkollégiumok egyedülállóak. 

A Princetonon is vannak klubok, de szakmai funkció helyett csak a szociális élet miatt jöttek létre. „Ez olyasmi, aminek igazából elméletben nem kellene működnie, és mégis nagyon jól működik. A gondolatmenet, hogy a diákok önként csinálnak valami szakmai pluszt, a feje tetejére állítja azt a modellt, amiben a tanulásra kényszerítés miatt osztályozunk”.

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-9.jpg

Ha intenzívebb lesz a tanulás, felmerül a kérdés: hogyan marad ideje a hallgatóknak dolgozni az egyetem mellett?

„Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” – véli a rektor. 

Szerinte az egyetem olyan tudást ad, amihez hosszú távon is vissza lehet nyúlni, például amikor valaki vezetői pozícióba kerül. „Nem az az egyetem célja, hogy valaki egy specifikus, szűk szakterületen legyen jó, hanem hogy legyen egy olyan általános kompetenciája, ami sok ajtót nyit”. A generalista tudás hosszú távon érték lesz, azonban ehhez nyitottságra van szükség: „ha valaki az üzleti életben akar dolgozni, akkor is érdemes egy kicsit tudnia a politológiáról vagy a szociológiáról”.

Dr. Takáts Előd szerint akkor érdemes elkezdeni komolyan dolgozni, amikor már lehet építeni egy tudásra és készségtárra, de a rövidebb, nyári munkák és az egyetem által előírt szakmai gyakorlat segítenek a legjobb munkahely megtalálásában.  Ezek gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat adnak, de az ilyen munka haszna fél év után rohamosan csökken.

„Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni, tágítani a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.”

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora Tovább
Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

thumbnail_tunde_iroda_masolat.jpg

Az Appy küldetése, hogy a hátrányos helyzetű vagy beteg gyerekeket segítő magyar nonprofit szervezetek hatékonyabban működhessenek. Dr. Schranc Tünde változatos útja a Corvinusról indult, és nem véletlenül vezetett el idáig.

2021. 10. 01. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Appy

„Mindig minden munkámat százszázalékosan végeztem, de hiányzott  az, hogy jó legyen felkelni valamiért. Tudtam lelkesedni ideig-óráig, de nem a szívemből csináltam” – mesél Tünde a nemzetközi telekommunikációs multiknál töltött időszakáról.

Most már úgy érzi, az Appy vezetőjeként megtalálta a hivatását. „Kiskoromban orvos szerettem volna lenni, ezért a vágy, hogy embereken segítsek, mindig ott volt bennem” – mondta nekünk az Útravaló podcast legújabb adásában.

Az Útravalóban olyan különleges, értékteremtő karrierutakat mutatunk be, amelyek a Corvinusról indultak. A részekkel szeretnénk titeket inspirálni, szórakoztatni és útravalót adni nektek. Hallgassátok meg Spotifyon vagy YouTube-on!

Tünde története a Corvinusról indult. Közgazdász és jogász diplomát szerzett, majd a Kürt Akadémia coach képzését és egy szuggesztív kommunikációs tréninget is elvégzett. “Ha nem lenne az Appy, most valószínűleg éppen pszichológiát tanulnék. Nem találtam a helyem, így egy ideig az értelemkeresés nyilvánult meg ebben a tanulnivágyásban” – mondja Tünde.

Multis karrierjét gyermekei születése után hagyta ott, az Appy viszont egy véletlen találkozásból indult Balogh Ákossal, a Libri tulajdonosával. Ákos fejében ekkor már sok éve élt az elképzelés, hogy magántőkéből szeretne segíteni a magyar civil szektornak. Tündével a megvalósítás útjára léptek.

Akkor azt gondoltam, hogy ilyen álomállás nincs, de pár hónapon belül elindultunk, és az Appy megszületett.

Az Appy egy nonprofit formában, magántőkéből működő szervezet, ami olyan segítő szervezeteknek biztosít szakmai és anyagi támogatást, amelyek beteg vagy hátrányos helyzetű gyerekek életét szeretnék jobbá tenni. Amellett, hogy a belvárosi iroda helyet, teret ad a szervezetek munkájához, az Appy tanácsadással és képzésekkel is segít abban, hogy ezek az egyesületek és alapítványok fenntarthatóbban, profibban, szervezettebben működjenek.

Az “Appycentrumban” a szervezetek rájuk szabott fejlesztést kapnak, és minden szolgáltatás ingyenes. Cserébe tudást és tapasztalatot  kell megosztaniuk egymással, és közösségben kell gondolkodniuk. “Sokszor előfordul most már, hogy egy workshop például ebéd közben csak úgy ‘észrevétlenül’ megtörténik” – mutat rá Tünde arra, hogy pár év alatt eljutottak odáig, hogy a szervezetek összetartó közösséget alkotnak. Tünde és csapata munkájával szeretne arra példát nyújtani, hogy csak “feltétlen bizalommal lehet a civil szervezeteket jól támogatni”.

Az Appy küldetése egyértelmű, azonban fontos látni a sok munkát is, ami egy új modell kialakításához kell. „Nagyon vágytam arra, hogy olyan munkám legyen, ami értéket teremt és értelme van. Valószínűleg nem mértem fel jól, hogy ez mekkora munka.” Egy ilyen elkötelezett vezetőnek nagy kihívást jelent a munka-magánélet egyensúly megtartása. Tünde azonban az évek során felismerte, hogy „a világ megvár minket, és én már látom, hogy egy túlhajszolt, lestrapált vezető hosszú távon mindenkinek rosszabb, mint egy folyamatosan töltekező”. Ezért szigorú szabályokat állít fel magának, például hétvégéken és nyolc után már igyekszik nem dolgozni.

Amikor valami a szívügyed, nagyon nehéz elkülöníteni a prioritásokat a fontos, de nem sürgős dolgoktól. Ha valaki ebben tudatos, rájön, hogy nem dől össze a világ, ha néha pihen is kicsit.

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története Tovább
Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

dsz_expo-11_jpg.jpg

A corvinusos diákszervezetek életre szóló barátságokat adnak. A szakmai tapasztalatszerzésen túl ösztöndíjra is pályázhatnak a csatlakozók, a tagság pedig a munkaerőpiac mellett például az Erasmus-pályázatnál is pluszpontot ér.

2021.09.22. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Taxner Tünde

Emlékszem a sok riadt, de annál izgatottabb friss egyetemistára, akikkel elindultunk Szolnokra a gólyatáborba. Mindenki barátokat akart szerezni, hiszen most vagy soha - ez az egy lehetőségünk lesz. Valóban ez a helyzet?

Nem tartozom azok közé, akik mellől elkoptak az egyetemi csoporttársak, a szakunk chat csoportja még a diplomaosztó idején is pörgött. Viszont szembesülnöm kellett vele, hogy hiába tettem szert sok barátra, az óráinkon aligha fogunk találkozni, közösen eltöltött napokról pedig álmodni sem érdemes. A Corvinuson viszont van más lehetőség is a szoros kapcsolatok kialakítására.

“- Szia, hallottál már a szervezetünkről?
- Érdekel a marketing?
- Néptáncoltál gimiben?
- HR szakon vagy?
- Netán jól jönne néhány potya jegyzet?”

A gólyatáborban és az első egyetemi hetek során a közösségi médiát és a Diákszervezeti Expot különböző hallgatói szervezetek lepik el, akik megpróbálnak meggyőzni arról, hogy az ő diákszervezetük a legmegfelelőbb számodra. Érdemes körbenézni, ismerkedni, hiszen az első benyomás is nagyon fontos, de a felelős döntéshez mindenképp fusd át a Corvinus honlapját és a  Diákszervezeti Tájolót, melyet a HÖK ad ki minden évben, és érdemes ellátogatni néhány diákszervezeti infóestre is.

Milyen diákszervezetek vannak?

Több mint ötven diákszervezet és szakkollégium teszi a Corvinus hallgatói közösségét egyedülállóvá. A szervezetek a legkülönfélébb témákra fókuszálnak, mint például a diplomáciára, a gazdaságinformatikára, az üzletre, az utazásra, a néptáncra vagy valamilyen művészeti ágra. Azon túl, hogy egy összetartó közösség részese lehetsz, sokkal könnyebb barátokat szerezni, hiszen közös az érdeklődési körötök, és számos rendezvényen vehettek részt együtt. 

dsz_expo-13_jpg.jpg

A múlt hét folyamán sokukkal találkozhattatok a Diákszervezeti Expon, melyet a Hallgatói Önkormányzat szervezett. A standoknál személyesen is megismerhettétek a szervezetek tagjait, és kérdezhettetek tőlük a tapasztalataikról. Ha szimpatikusak voltak, kövessétek be a közösségi média felületeiket, illetve figyeljétek az eseményeiket és a szervezetenkénti toborzási időszakot - akár most, akár a következő félévekben.

Miért érdemes csatlakoznod?

A diákszervezetek olyan élményeket kínálnak, amit másképp talán nem tapasztalnál meg. Legyen szó belső képzésekről, tréningekről, önfejlesztő alkalmakról vagy épp csapatépítő programokról, bálokról, táborokról, ezek mind-mind színesítik a hétköznapokat. 

A szervezetekben olyan gyakorlati tudáshoz juthatsz egyetemi éveid során, ami kiegészíti az előadásokon tanult elméletet, és amit később a munkaerőpiacon vagy egy vállalkozás elindítása során kamatoztatni tudsz. 

A diákszervezetekben fiatalon olyan közép- vagy felsővezetői pozíciókban szerezhetsz tapasztalatot, amire a képzés elvégzése után egy cégnél általában csak 5-10 év munkaviszony után lenne lehetőség. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy mennyire kiterjedt kapcsolati hálóval hagyják el az egyetemet a diákszervezetben aktívan tevékenykedő  hallgatók, ami a későbbiekben kulcsfontosságúvá válhat.

reg_het_tundi-65_jpg.jpg

Természetesen nemcsak tagjaiknak nyújtanak szórakozási és fejlődési lehetőséget a diákszervezetek, hanem heti rendszerességgel számos előadást és programot szerveznek a nagyközönség számára is. Nincsen olyan téma, ami ne kerülne elő, az előadók pedig változatosak. 

Heti programajánlónkban tüntetjük fel ezeket a rendezvényeket. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, hogy értesülj róluk!

Nem lakunk együtt a diákszervezeti társainkkal, arra ott vannak a szakkollégiumok. Viszont az E épület északnyugati szárnyában található a diákszervezetek folyosója, ahol a legnagyobb szervezeteknek van irodája.  Jó érzés, ha az ember akarva-akaratlanul kedves ismerősökbe botlik az egyetem területén, nemcsak egyedül bolyong a lyukas órák alatt. 

Aktivitásért cserébe egyetemi támogatás 

Mint az már egyértelművé vált, az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat is kiemelt figyelmet és támogatást szentel a diákszervezeteknek. A HÖK félévente akkreditálja, és sorolja különböző kategóriákba ezeket a közösségeket, emellett pedig létrehozták a Diákszervezeti Ösztöndíjat is, amellyel a diákszervezeti vezetők és aktív tagok munkáját igyekeznek honorálni. Továbbá a diákszervezeti aktivitás plusz pontot ér az Erasmus-jelentkezésnél és számos egyéb pályázatnál is.

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson Tovább
Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson

Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson

download_3.jpg

Gólyaként az önálló, budapesti élet is kihívást jelent az egyetem mellett. Újságírónk személyes élményén keresztül mutatja be, ő hogyan birkózott meg ezekkel.

Nyüzsgő utcák, túlzsúfolt villamos, kávéval a kezükben egyetemre igyekvő hallgatók. Ilyen volt az első olyan reggelem Budapesten, amikor nem turistaként sétáltam végig a belváros szűk utcáin. Ekkor már itt laktam, és még nem is dolgoztam fel, hogy az elkövetkezendő években ez lesz az otthonom, de az új lakcímkártyám és az egyetemi beiratkozás emlékeztetett rá.

2021. 08. 23. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Kristóf Benjámin

A beiratkozás a Corvinusra nekem a nagybetűs Élet kezdetét is jelentette. Augusztus végén újdonsült lakótársaimmal ültem a belvárosi albérletünk közepén. A káosz hatalmas volt: mindenféle holmit hagytunk szerteszét a lakás különböző pontjain; az utcáról beszűrődött a nagyvárosi élethez hozzátartozó zaj, és hamar realizáltuk, hogy bizony, ha mi nem főzünk, akkor senki nem rakja majd elénk a vacsorát, mint ahogy az a családi kuckóban annyira megszokott volt.

Eleinte a dolgok újdonságértéke mindent felülírt. Tizenkilenc évesen először minden, amit tettem, a saját döntésem volt, nem szólt bele senki. Három lakótársammal együtt tapasztaltunk meg a nagy elsőket: volt itt első bablevesfőzés,  közös IKEA-zás, stratégiai beszélgetések arról, hogy hogyan lehet otthonosabb egy egyetemista lakás, éjszakába nyúló társasozások és még rengeteg hétköznapi apróság, amit akkor nagyon értékeltem. Mindennaposak voltak a telefonhívások haza, és egy idő után anya is teljesen hozzászokott, hogy a nap közepén olyan kérdésekkel fordulok hozzá, minthogy hány krumplit főzzek négy embernek, és hogy szerinte melyik a legfinomabb liszt a tojásos nokedlihez.

Igen, nekem a telefonos kommunikáció volt az egyetlen kapocs a családomhoz akár hetekig is. Erdélyi, pontosabban partiumi származásúként korábban sokszor jártam már a magyar fővárosban, hiszen a 330 km távolság nem a világ vége – gondoltam én. Aztán amikor a pandémia miatt karanténkötelezettség nélkül szinte lehetetlenné vált a határokon átívelő utazás, akkor néha másképp éreztem.

Hat hét külön töltött idő után apukám videócseten keresztül boldogan konstatálta, hogy ,,jól nézel ki kislányom, nem fogytál le’’. Ezeknek a beszélgetéseknek, poénkodásoknak, életbölcsesség-osztogatásoknak hatalmas értéke volt a Covid-19 fényében. Mert amíg az elején pozitívum volt, hogy azt teszek, amit csak szeretnék, ez egy idő után átcsapott ambivalens érzésekbe. Sokszor szerettem volna azt is, ha apa egy buli közepén felhív, hogy most már jön értem, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nem maradhatok addig, amíg a legjobb barátaim. Ez azt is jelentette volna, hogy másnap reggel együtt kávézhatok a szüleimmel a teraszunkon.

Az ambivalencia ellenére mégis úgy érzem, nagyon hamar megtaláltam a helyem így is, hogy ,,kicsit kilógtam a sorból’’. Ha nyitottan fordulunk a környezetünkhöz, a szaktársainkhoz, a felsőbbévesekhez, akkor ugyanezt a nyitottságot fogják viszonozni. Akárhányszor bemutatkozáskor elhangzott, hogy Erdélyből jöttem ide a Corvinusra, mindig pozitív, de változatos reakciókat kaptam. Volt, aki arról faggatott, milyen gyakran látok medvét (egyébként Szatmárnémetiben nem igazán van erre lehetőség), mások pedig érdeklődtek, tudok-e nekik valami finom pálinkát szerezni.

download_2_1.jpg

Kép: első közösségi programok egyike az új szaktársakkal

Egy dolog biztos: az egyetemi lét kezdete hatalmas változás volt számomra, de egyben a legjobb változás is, ami egy tizenkilenc éves, néha még önmagát kereső lánnyal történhet. 

Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a Corvinus Egyetem tényleg annyi lehetőséget tár elénk, hogy az ezekből való választás az egyik legnagyobb nehézség, amivel egy gólya találkozhat. Az országban egyedülálló módon 50 diákszervezet működik az intézményben, emellett pedig ott van a Hallgatói Önkormányzat és még számos szakkoli is, nem beszélve a demonstrátori létről, a rengeteg nemzetközi lehetőségről (CEMS, Erasmus) vagy épp a TDK-zásról.

Érdemes minél több személyes eseményre, infóestre, tájékoztató előadásra eljárni, mert testközelből megismerhetjük a lehetőségeinket, és nem a weboldalon elérhető leírások alapján kell döntést hoznunk. Mitöbb, ezeken az alkalmakon is számos kapcsolatot építhetünk, ami szerintem a legfontosabb. Hasonló érdeklődési körű embereket megismerni mindig egy élmény, és soha nem tudhatjuk, hogy kikből lesznek azok, akik egy nehéz nap után meghallgatnak egy ital mellett.

download_1_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Egyetemre ideális esetben az ember elsősorban azért jön, hogy lediplomázzon, és csak másodlagosak a hatalmas bulik, ahol néha még reggel 7-kor is tombolunk egy 2010-es slágerre. Így mondanom sem kell, az első (két) vizsgaidőszak is újdonságokat hozott. Szerintem sokan rájöttünk, hogy a gimnáziumban alkalmazott tanulási módszerek nem biztos, hogy a felsőoktatásban is hatékonyak lesznek. Formálódtam és változtam ebben is. Megtapasztaltam, hogy bizony a hatszáz oldalas könyvet nem érdemes a vizsga előtti utolsó két napra hagyni, és hogy a gazdasági tárgyak nagyrésze logikus, így a lényeg, hogy gondolkodnunk kell, a tananyag alapján levonni a racionális következtetéseket, mert így sokkal könnyebben ragadnak meg a dolgok hosszútávon is, mint magolással.

Érdemes számolni azzal, hogy egy 6-7 vizsgás időszakban a kávéfogyasztás növekedni fog a lakásban, de amennyiben jól osztjuk be az időnket, könnyen tehermentesíthetjük magunkat, és nem érhetnek meglepetések. A jó time management szerintem elengedhetetlen az egyetemi évekhez.

Én elsősorban ezt tanultam meg gólyaként: ha a nap 24 órájával jól gazdálkodunk, akkor mindenre jut elegendő idő, legyen az diákszervezetezés, tanulás, haverok, egy-egy hétvégi buli vagy sport. Mindig szerettem aktív életet élni, és soha nem úgy gondoltam az egyetemre  – de már a középiskolára sem –  mint az intézmény, ahol végigülöm a tanórákat és ahonnan megkapom a szükséges papírt, amivel előrébb jutok az életpályámon.

Az egyetem számomra egy önképzési és hatalmas fejlődési lehetőség, ahol a kötelező előadások és szemináriumok mellett a különböző (hallgatói) szervezetek révén olyan dolgokkal is foglalkozhatok akár minden egyes nap, amiket szeretek és amelyek motiválnak a szürke hétköznapokban.

Ha szeretnél még jobban megismerkedni a Corvinussal és a lehetőségekkel egyetemistaként, kövesd a Corvinus Közgazdász Online-t, az egyetem hivatalos hallgatói magazinját Facebookon és Instagramon!

Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson Tovább
Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

boritonak.jpg

Milyen hatást gyakorolt a koronavírus megjelenése a turizmusos hallgatók mindennapjaira? Hogyan befolyásolta tanulmányaikat és szakmai kilátásaikat a járványhelyzet? Milyen kihívások és lehetőségek vannak jelenleg a turizmus szektorban? A Budapesti Corvinus Egyetem három végzős hallgatójával beszélgettünk.

2021.07.28. Írta: Csikós Zsófia, borítókép: Anastasiia Chepinska, Unsplash

,,Az a bizonytalanság és kilátástalanság, ami eluralkodott a turizmus szektorban, felveti bennünk a kérdést, hogy mikor, hol és hogyan fogunk szakmai gyakorlati lehetőséget vagy állandó munkát találni, illetve, ha egyáltalán találunk, akkor milyen feltételek mellett fognak minket alkalmazni”  

- mondja Fülöp Réka, a Corvinus Turizmus-vendéglátás szakos hallgatója. Már ebből is érzékelhető, milyen nehéz helyzetben vannak jelenleg a végzős egyetemisták, akik a drasztikusan lecsökkent álláslehetőségek között szakmai gyakorlati helyet keresnek utolsó félévük teljesítéséhez és a diplomájuk megszerzéséhez. 

A három egyetemista történetében nem csupán az a közös, hogy mindannyian a hatodik félévüket töltik a Corvinus Turizmus-vendéglátás alapszakán, hanem terveiket nagymértékben befolyásolta a koronavírus megjelenése is. Az online oktatás miatt még inkább érezhető volt a gyakorlat megfelelő elsajátításának hiánya és a szakmai lehetőségek számának csökkenése.

ctcmaszkbanimg.jpg

Egyetemi tanulmányok és karrierépítés a járványhelyzet idején

,,Kezdetekben egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyire elhúzódik a vírushelyzet. Minden egyes szigorítással egyre motiválatlanabbnak éreztem magam, az online oktatásból már az első pár hónap bőven elég volt. A nyár után nem is volt B tervünk, és a következő félévben egyre bizonytalanabb és bonyolultabb lett minden. Csomó kérdés járt a fejemben: Mi lesz az életünkkel? Mikor fogunk újra egyetemre járni és a többiekkel találkozni? Hogyan fogjuk így felépíteni a karrierünket, és tervezni a jövőnket? Visszaköltöztünk a családomhoz vidékre, majd folyamatosan ingáztunk Budapest és Debrecen között. Nagyon elkeserített és kétségbeejtett, hogy nem láttam a végét” - mondja Evelin.

A többiek is váratlan megpróbáltatásokkal szembesültek, Márk például az állását vesztette el tavaly márciusban. Munkaadója a kialakult helyzetre hivatkozva az összes gyakornoki és diákmunkát felfüggesztette. Márk először bízott abban, hogy ez egy ideiglenes helyzet lesz. A járvány elhúzódásával megtapasztalta a személytelen online oktatást, a baráti társaságának és a munkából származó jövedelmének hiányát, amelyeknek eredményeként végül ő is hazaköltözött a családjához.

,,Hosszú távon terveztem a hotelben maradni, ugyanis úgy gondoltam, hogy pályakezdő fiatalként hatalmas előnyt fog jelenteni a több éves szakmai tapasztalat a munkaerőpiacon, ráadásul szerettem ott lenni, és a rám bízott feladatokat is élveztem. Kár, hogy ez az egész pár nap alatt meghiúsult” - mondja Márk.

Kevesebb szakmai lehetőség, több akadály

A nehézségek ellenére Márk jó lehetőségként tekintett a kialakult helyzetre. A  Corvinus Tourism Club (CTC) társelnökeként szakmai gyakorlati projektet szervezett a diákszervezet végzős hallgatóinak, illetve a Corvinus Ambassador programban is részt vett.

,,Soha nem volt még ennyire kevés álláshirdetés a turizmus szektor hivatalos fórumain, azonban ez sem bizonytalanított el, továbbra is maximálisan lelkesedem a szakma iránt, és ebben képzelem el a jövőmet is.” 

mark.jpegKép: Kiss Márk

“A CTC vezetőjeként még nagyobb felelősséget éreztem magamon a mindennapi bizonytalanság miatt, azonban mindezek ellenére sem pártoltam el a turizmustól, sőt a szervezet tagjaival együtt próbáljuk a szakma kiemelkedő képviselői és a partnereink tudtára adni, hogy számíthatnak ránk most és később, a szektor újraindításakor is. Az, hogy ezekre a megkeresésekre pozitívan reagáltak a turizmus nagyjai, még inkább megerősített minket elképzeléseinkben” - mondja Márk.

A szakmai gyakorlati lehetőségekről és a munkavállalásról a CTC másik társelnöke, Evelin szerint nagyon kilátástalannak tűnt a gyakornoki elhelyezkedés, de végül a diákszervezeten belül indult közös szakmai projektnek köszönhetően bizakodóak lettek, és néhányan meg is találták a számukra megfelelő helyet, illetve már alá is írtak a munkaszerződést neves turisztikai és vendéglátóipari cégeknél. “Mindezek ellenére úgy érzem, az elmúlt három félév után nem szeretnék továbbtanulni és mesterszakra jelentkezni, hanem arra van szükségem, hogy a karrieremet építsem, és még inkább önállósodjak, hiszen elvégre ezért jöttem Pestre”.

A közösség és a diákszervezet támogató szerepe

,,A kezdetek óta tagja vagyok a CTC-nek, ami az elmúlt évek alatt hatalmas fejlődésen esett át, mind szakmailag, mind emberileg. A Talent Development program keretein belül megismerkedtem különböző turisztikai, gasztronómiai és vendéglátós karrierutakkal, számos tréningen és workshopon vettem részt. Mindezeknek köszönhetően rájöttem, hogy a hotel menedzsment szakirány érdekel a legjobban, ezért a szakmai gyakorlatomat is egy szállodában szeretném végezni, illetve a későbbiekben is ilyen területen szeretnék dolgozni” - mondja Réka. 

Szerinte ebben az időszakban nemcsak az volt nehéz, hogy a saját problémáinkra megoldást találjuk, hanem az is, hogy a távolság és a technikai korlátok ellenére egymást segíteni, támogatni tudjuk a szaktársakkal és a barátokkal. 

,,Azok a versenyhelyzetek voltak az igazán megpróbáltató pillanatok, amikor egy pozícióért ismerősök és barátok ellen kellett megküzdeni az interjúkon, mert jól tudtuk, hogy ketten nem kaphattuk meg ugyanazt az állást”.

De Réka a CTC közösségének, az összefogásnak és a szakmai gyakorlati projektnek köszönhetően megnyugodott: ”Történjen bármi, mi itt vagyunk egymásnak, és idővel a szakmai nehézségek is enyhülni fognak. Ennek köszönhetően sokkal kitartóbb lettem, megtanultam kezelni a váratlan helyzeteket.  Már nem ragaszkodom az állandó tervezéshez, hanem a kis pozitívumokra próbálok fókuszálni, például arra, hogy süt a nap, és itt vidéken kényelmesen kiülhetek a kertbe lazítani egy kicsit”.

diakszervezetimg_3972.jpg

A turizmusos pályakezdők legnagyobb kihívásai

A bizonytalanságon túl a Turizmus-vendéglátás szak gyakori negatív megítélése is hozzájárul a nehéz kezdethez - vélik az egyetemisták. Annak érdekében, hogy nőjön a szak presztízse, tudatosítani és nyomatékosítani kellene a közvéleményben is, hogy a turizmus egy olyan tudományterület, ami komplex tudást és gyakorlati képességeket igényel, ezért elhivatott, motivált és szakképzett munkaerőre van szüksége a szektornak.

Márk eddigi munkatapasztalatai alapján jelentős problémának tartja, hogy a szektor inkább az idősebb, tapasztaltabb munkaerőre támaszkodik, pedig a fiatalok nagyban hozzájárulhatnának a cégek hosszú távú, sikeres működéshez.

,,Azért szeretnék dolgozni, hogy minél több fiatal lelje örömét a turizmus és vendéglátás területén, és körükben a szakma megbecsültsége is nőni tudjon. A pályakezdők számára szerintem hatalmas segítséget tudnak nyújtani a CTC-hez hasonló diák- és egyéb szakmai szervezetek, hiszen közvetítő szerepük miatt a tagok könnyebben tudnak érvényesülni és kibontakozni egy-egy területen.” 

“A fiatal tehetségek szakmai képességei, lelkesedése és ereje elengedhetetlen ahhoz, hogy a szektor egy ilyen kihívásokkal teli időszak után újra tudjon indulni.”

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

bonsai.jpg

Mikor álltál meg utoljára, hogy értékeld az élet apró örömeit? Lehetséges, hogy ha nincs szavunk rá, akkor eszünkbe sem jut elgondolkodni a mindennapi csodákon? Egyes idegen szavak olyan érzéseket és világnézeteket közvetítenek, amelyeket más nyelveken csak mondatokon át ecsetelve érthetünk meg. Összegyűjtöttünk nektek néhány szót, melyek rávilágítanak a mindennapok szépségére.

2021. 07. 04. Írta: Engelbrecht Azurea

Az anyanyelvünk hatással van a gondolkodásunkra és kultúránkra. Erre remek példát nyújtanak azok a szavak, amelyeket egy adott nyelven mindenki ismer, de más nyelvekben nincs pontos megfelelőjük.

Az ilyen szavakon keresztül bepillantást nyerhetünk más népek világnézetébe, és olyan dolgokat is megtanulhatunk értékelni, amelyek eddig eszünkbe sem jutottak.

Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt indította el kutatását, melyben komplex fogalmakat, érzéseket leíró lefordíthatatlan szavakat és kifejezéseket gyűjt. A lista azóta is bővül, mi pedig kiválogattunk néhányat, amelyek a mindennapok szépségére és az élet apró örömeire hívják fel a figyelmet.

Korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány idegen szót, amik más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket fejeznek ki: „Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le.

A francia coup de foudre, a villámcsapásként ható szerelem

Sétálsz az utcán, és váratlanul megjelenik életed szerelme - ez a szikra, a hirtelen érzés, ami megdobbantja a szíved, és ledönt a lábadról, a coup de foudre. A kifejezés szó szerint villámcsapást jelent, azonban eredeti értelme mellett gyakran használják a hirtelen, első látásra kibontakozó szerelem kifejezésére. Bár magyarul is hallani az “első látásra szerelemről”, ez nem adja át azt a hirtelenséget és meglepetést, amit francia megfelelője kifejez.

A “coup” szó sok francia kifejezésben jelenik meg a kegyelemdöféstől (coup de grace) az államcsínyen át (coup d’état) a szempillantásig (coup d’oeil). A szónak számtalan jelentése van, amiről ebben a videóban tudhattok meg többet.

A japán wabi-sabi (侘寂), a szépség a tökéletlenségben

wabi_sabi_1.jpg

A wabi-sabi a japán esztétika egyik központi eleme. A wabi (侘) eredetileg a magányosságot és a remeteséget jelentette, azonban néhány évszázada pozitív jelentés társul hozzá: ez a rusztikus egyszerűség, a csend és frissesség megjelenése a természetes és ember által készített tárgyakban, a visszafogott elegancia kifejezése. Gyakran használják olyan “hibákra” és tökéletlenségekre, amelyek egy tárgy készítése vagy használata során jelennek meg. A sabi (寂) a korral járó szépség és nyugodtság kifejezése: egy kopott sakktábla, egy csorba bögre vagy egy salátává olvasott könyv mind magukban hordozzák az elhasználódással járó bájt.

A wabi-sabi leggyakrabban a kézzel készített tárgyaknál jelenik meg: ilyen egy agyagtál, ami nem teljesen kerek vagy egy faragott sétabot, ami nem teljesen egyenes. Könnyen észrevehető az esztétika a hagyományos japán teáscsészékben vagy a japánkertek kialakításában. A szintén nehezen lefordítható kintsugi (金継ぎ) technika is ezt a látásmódot erősíti: a törött edények megfoltozása, megmentése aranyozott zománccal. A módszer elve, hogy a hibákat nem elrejteni kell, hanem értékelni, hiszen egyedi szépséget hordoznak magukban, és részei a tárgy történetének.

A finn hyppytyynytyydytys, a “rugalmas párna-elégedettség”

pillows.jpg

Biztosan mindenkivel megtörtént már, hogy belesüppedt egy kényelmes fotelbe vagy egy párnákkal teli ágyba, és arra gondolt, ez a világ legjobb érzése. A hyppytyynytyydytys ezt fejezi ki: az elégedettséget, mikor az ember leül egy puha párnára - vagy épp ugrál rajta. Nem véletlen a hyppy előtag: a rugalmas, ugrálós jelentés arra utal, hogy a párnákból nemcsak a megnyugvással lehet elégedettséget kicsikarni, hanem a pattogásra, rugózásra ideális létet is kifejezi.

Bár a szó kissé ijesztő lehet számunkra a nyolc y-nal, kiejtése egyszerű: minden y egy ü-t jelöl, így a szónak nemcsak a jelentése, hanem a hangzása is játékosságot sugall.

Az evés utáni társalgás, a spanyol sobremesa

coffee.jpg

A sobremesa szó szerint azt jelenti, “asztal felett”, és arra az időszakra használják, amikor egy nagyobb étkezés után a társaság már befejezte az evést, elfogyasztották a desszertet, de még mindenki az asztalnál van. A sobremesa általában a beszélgetésről szól, kávéval, esetleg dohányzással vagy emésztést segítő ital (digestif) fogyasztásával egybekötve.

A spanyol életstílust jól szemlélteti, hogy a sobremesa általában egy, másfél órán át tart, a nyári melegben akár tovább is - ezek az időszakok a spanyol televíziócsatornák legnézettebb időszakai. Ha van idő rá, érdemes időt szakítani ilyen módon a beszélgetésre, a jelenlegi kánikula különösen jó alkalmat biztosít ennek a gyakorlására. Ezen a linken olvashattok bővebben a sobremesa hagyományának szépségéről.

A német “elő-boldogság”, a Vorfreude

Az “elő-boldogság” olyan várakozást és izgatottságot fejez ki, mint amit gyermekként éreztünk a karácsonyt megelőző időszakban. A szó arra az érzésre utal, amikor az ember elképzeli a várt eseményt, és “előre átéli” a boldogságot. A németek gyakran mondják: “Vorfreude ist die schönste Freude”, azaz “Az elő-boldogság a legszebb boldogság”.

A szó a várt esemény elképzelt boldogsága mellett magát a várakozás örömét is magában hordozza. A karácsony példájánál maradva, a Vorfreude nem merül ki az ünnepnapok alatt átélt boldogságban, hanem az ettől érzett izgatottság, a készülődés és az álmodozás maga okozza a boldogságot.

Ha további kellemes érzéseket keltő szavakat szeretnél megtanulni más nyelvekből, ajánljuk a Positive Lexicography Project oldalt, ahol téma és nyelv szerint is válogathatsz különleges kifejezésekből a világ minden tájáról. Dr. Tim Lomasnak, a projekt elindítójának TEDx előadásába is érdemes belehallgatni, hogy még többet tudj meg a lefordíthatatlan szavak érdekességeiről és hatásairól.

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot Tovább
Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

pexels-energepiccom-313690.jpg

Mielőtt belevetnénk magunkat a tanulás tengerébe, vagy kedvetlenül folytatnánk a felkészülést a vizsgákra, elhoztuk nektek azt az öt hasznos szakértői tippet, amelyek a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

2021.05.29. Írta: Somogyi Petra, borítókép: energepic.com, Pexels

A sűrített, szigorúan strukturált és online terekbe zárt szorgalmi időszak után egyből a vizsgaidőszakra kell irányítanunk figyelmünket. Fiatal egyetemistaként is sokszor enerváltak, fáradtak vagyunk az év közbeni aktivitások után. Létezik egyáltalán jó taktika a motiváció fenntartására? Van erre egy titkos recept, vagy csak magunkon érezzük azt, hogy mi a megfelelő motivációébresztő? Az idei szemeszterre a Corvinus Hallgatói Támogatás csapata két új munkafüzetet is készített, amelyek segítségünkre lehetnek ezen kérdések megválaszolásában, illetve mankóként szolgálhatnak a megterhelő időszakokban. 

A Hello Challenge! – Time to Do azoknak szól, akik úgy érzik valamit jó lenne változtatniuk az idővel, feladatokkal való viszonyukon, akár nehezen állnak hozzá egy-egy feladat elvégzéséhez, akár olykor elvesznek a temérdek tennivaló között. Párja, a Hello Change – Try, Fail, Learn, Repeat azok számára lehet hasznos, akik kimerültnek, csüggedtnek, vagy néha erőtlennek érzik magukat. Ez persze máskor is előfordulhat, de most sok olyan tényező kiválthatja, mint a karantén fáradtság, az online munkamód, vagy akár a fokozott alkalmazkodás. Ilyenkor még inkább fontos, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni rövidtávú egyensúlyunkat, és képesek legyünk aktívan tenni magunkért oly módon, hogy az kapcsolatainkat és hosszútávú céljainkat ne veszélyeztesse. 

Mindkét munkafüzet számos elgondolkodtató technikát, ötletet és eszközt kínál fel számunkra annak érdekében, hogy megtaláljuk az aktuálisan legmegfelelőbb motivációs eszközöket, stratégiákat. Teljesíthetünk különböző kihívásokat, monitorozhatjuk mindennapi tevékenységeinket, vagy egyszerűen kitölthetjük két vizsgára való felkészülés közben a munkafüzetet, és eközben saját magunkat is jobban megismerhetjük. Most elhoztuk nektek azt az 5 hasznos tippet, tanácsot, amelyek szerintünk a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

1. Bontsd az idődet kisebb egységekre! Ne a gyorsaság legyen a cél, hanem a fókuszáltság!

Hallgatóként minden nap találkozunk legnagyobb ellenségünkkel, a szorító időnyomással. Sokszor érezzük azt, hogy egy nap 24 órája nem elég annyi teendő elvégzésére, mint amennyit mi szeretnénk. Azt is jól tudjuk milyen, amikor már csak órák választanak el az aznapi beadandó leadási határidejétől. Az ilyen esetekben sem a kapkodás a megoldás, hanem az időnk strukturálása. A legjobb taktika az, ha 25 perces időintervallumokat szabunk magunknak, majd minden kör után tartunk 5 perc szünetet. A cél az, hogy az adott munkafázisban megszakítás nélkül, koncentráltan dolgozzunk. Fontos azonban, hogy a rövid pihenőkkel magunkra is figyeljünk, kicsit kikapcsoljunk. Még az utolsó napos hajrában is fontos időt szakítanunk arra, hogy együnk, igyunk, nyújtózzunk, kiszellőztessük a fejünket. Ha hosszabb felkészülésről van szó, akkor a fenntarthatóság jegyében mindenképp fontos a napjainkba hosszabb szüneteket is beiktatnunk, hogy mikor mennyit érdemes, arról a munkafüzetben olvashatunk. Jó tanács: iktass ki magad mellől minden figyelemelterelő tényezőt!

pexels-jeshootscom-7432.jpg

Kép: JESHOOTS.com, Pexels

2. Mozogj, és a memóriád meghálálja!

A mozgás jótékony hatásaival gyermekkorunk óta tisztában vagyunk. Fiatal felnőttként az egyetem – és sokszor a munka – mellett azonban kérdéses, hogy hogyan fér bele az időnkbe a fizikai aktivitás. A jó hír az, hogy nem kell a maratont lefutni. Mielőtt nekikezdünk egy nehéz, időigényes feladat teljesítésének szánjunk napi 15 percnyi mozgás időt magunkra. Ez a kis idő képes úgy serkenti az agyunkat, hogy akár 24 óra elteltével is jobban fogunk emlékezni a tanultakra. 

Az aktív mozgás nemcsak a teljesítményünkre van jó hatással, hanem ezáltal a testi-lelki jóllétünket is erősítjük. A mozgás öröme nem csupán a gyerekek kiváltsága, hiszen fiatal felnőttként is ugyanúgy szükségünk van rá.

3. Ismerd el a munkádat jutalmakkal!

A feladatainkat senki sem fogja elvégezni helyettünk. A motivációt megtalálhatjuk külső ingerekben is, de önmagunkat tudjuk a legjobban támogatni és előrevinni. Amikor elvégeztünk egy monoton feladatot, vagy egy olyat, ami nehezen indult el, akkor bátran jutalmazzuk és ösztönözzük magunkat pozitív ingerekkel. Ilyen ingerek lehetnek a kedvenc zenéink, egy teraszon elfogyasztott ízletes tea, vagy egy kellemes séta. Figyeljük meg, hogy az ilyen típusú ingerek nemcsak kikapcsolnak, hanem fel is töltenek!

4. Tűzz ki reálisan elérhető célokat! Nem a nagy ugrás, hanem az út a fontos!

Teljesen természetes és egyáltalán nem ördögtől való, ha olykor-olykor valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt elterveztük. Lehet ez egy kevésbé jól sikerült ZH, vagy akár egy alacsonyabb pontszámot elért beadandó. Ilyenkor fontos, hogy ne essünk kétségbe, mert a kétségbeesés inkább kihúzza a kezünkből a gyeplőt. Ha az új helyzetben rugalmasan újragondoljuk a terveinket, akkor továbbra is mi irányítjuk az életünket. Tegyünk fel magunknak kérdéseket a céljainkkal kapcsolatban. Gondoljuk át: Hogyan tudunk visszakanyarodni hozzá hosszabb távon? Mi az, amit fontosnak érzünk? Mi visz hozzá közelebb a jelenben? Ha ezeket képesek vagyunk megválaszolni magunknak, akkor máris tettünk egy lépést az általunk tervezett irányba.

pexels-ivan-samkov-4458554.jpg

Kép: Ivan Samkov, Pexels

5. Halogatsz? Tedd tudatosabbá vagy tudatosabban!

Olykor a legszorgalmasabb énünk is képes azt mondani, hogy ráérünk még hozzálátni az adott feladathoz. A halogatással többnyire tudattalanul el akarunk kerülni bizonyos kellemetlenségeket. Ilyenkor kiváló taktika, ha listát készítünk magunknak a halogató mondatainkról, amit halogatáskontrollunkhoz bármikor elővehetünk és használhatunk később. A halogatás azonban hasznos is lehet számunkra, ha tudatosan olyan dolgokat teszünk későbbre, amikről tudjuk, hogy halogatásuk által valamit nyerünk. Ez lehet megfontolás, vagy akár információ. Például nem azonnal válaszolok, hanem utánanézek, átgondolom, nem mindig én ugrok elsőre megoldani egy problémát, hanem hagyok teret másnak is reagálni, bizonytalan helyzetben várok míg kicsit tisztul a kép. Tudatos halogatással jobban tudjuk elvégezni a munkát, ha a halogatás következtében több információ birtokába kerültünk, és kreatívabb ötletekkel gazdagodtunk.

A vizsgaidőszakok és az egyetemen töltött soha vissza nem térő éveink a fejlődés, a tanulás, az építkezés mellett sok esetben új megküzdési stratégiák kialakítását követelik meg tőlünk.

A motiváció fenntartása és folyamatos megerősítése legalább annyira fontos, mint amennyire nehéz kihívás. Mi most ezzel az 5 hasznos tippel szeretnénk hozzájárulni a vizsgaidőszakotok sikerességéhez, a többi izgalmas technikával és feladattal pedig találkozhattok a Hallgatói Támogatás csapata által készített munkafüzetekben.

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához Tovább
Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

standsome-worklifestyle-9q9cumjgbbw-unsplash.jpg

Kellemetlen felugró üzenetek a képernyőmegosztás sarkában? Sikertelen vizsga a megszakadó internetkapcsolat miatt? Bár sokszor azt gondoljuk, online prezentálni sokkal egyszerűbb, valójában számos olyan buktatót rejt magában, amivel korábban soha nem találkoztunk. Ahhoz hozunk tippeket, hogy jobb online előadóvá válhass.

2021. 05. 24. Írta: Csikós Zsófia és Klisóczki Fanni, borítókép: Standsome Worklifestyle, Unsplash

A technika mindenek felett

Döntő fontosságú, hogy egy nagy jelentőségű prezentáció, előadás során a számítógéped ne adja fel a harcot. Míg ez offline a terem, az intézmény hibája is lenne, addig az online előadás során kizárólag a te felelősséged. Ellenőrizd le, hogy minden szükséges frissítést elvégzett-e géped, illetve egy gyors újraindítás sem árthat a kezdés előtt.

Ezután már ne nyiss meg semmi olyat, ami túlzottan megterhelné a processzort. Fontos, hogy rend legyen az asztalon, ne kelljen szégyenkezned az illuminált állapotban készült háttérképed miatt, és semmiképp se legyen tele Mikroökonómia_teszt_megoldások_vizsga elnevezésű fájlokkal, sőt, talán inkább ne is birtokolj ilyeneket. Ahhoz, hogy az internetkapcsolat semmiképp se szakadjon meg, ajánlott áttérni egy fontos előadás előtt mobilinternetre, vagy a régimódi hálózati LAN kábelhez nyúlni. Ha nem tudod, szükséged van-e ilyen közbelépésekre, akkor internetkapcsolatod megbízhatóságát ITT tudod leellenőrizni.

kep_borito.jpeg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

A képernyőmegosztást mindenképpen egyeztesd a csapatoddal, hogy ki fogja kezelni, hiszen nem tanácsos átadogatni az irányítást. Érdemes előre kipróbálni, hogy lehetséges-e csupán a prezentációt megosztani, vagy a teljes képernyőt kell. Ne a vizsgán vagy a szakdolgozat védésen találkozz először a képernyőmegosztással, mert az értékes perceket rabolhat a vizsgaidőből, és nem is kelt túl felkészült benyomást. Emellett semmiképp se felejtsd el kikapcsolni a felugró értesítéseket, hiszen nem tartozik a vizsgabizottságra az, hogy a legjobb barátnődet randira hívta a szomszéd srác. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóságod és a te figyelmedet is megosztja az új impulzus.

Bár önálló előadásnál valószínűleg a prezentálással leszel elfoglalva, de amikor más ad elő, szenteled tényleg neki a figyelmed. Mindenképp némítsd le magad amikor nem te vagy soron, hogy a háttérből beszűrődő zajok ne zavarják az előadás menetét. Természetesen a zajokat próbáld meg minimalizálni az előadás előtt, vonulj el a lakás egy csendes zugába, illetve zárd be az ajtót és az ablakot. Emellett ne üzengess és gépelj, főleg ne némítás nélkül, mert hallatszódik.

bench-accounting-c3v88boorom-unsplash.jpg

Kép: Bench Accounting, Unsplash

Amikor te vagy a középpontban

Attól még, hogy otthon vagy, és a szobád négy fala közül prezentálsz, nagyon fontos az igényes és alkalomhoz illő megjelenés. Egy egyszerűbb prezentációnak illik ugyanúgy megadni a módját, mint egy vizsgának vagy egy üzleti megbeszélésnek. Egy-egy ilyen online előadás során ajánlott a business casual megjelenés, vagyis a férfiak esetében egy ing és egy elegánsabb nadrág viselete, míg a nők számára egy csinos blúz, esetleg egy blézer és egy kosztümnadrág vagy egy egyberuha. A megfelelő ruházat nagymértékben hozzájárulhat a pozitív első benyomáshoz és az egységes összképhez, hiszen a webkamerád bekapcsolásakor erre figyelhetnek fel először a beszélgetésben vagy előadásban résztvevő felek.

Egy régi közmondás úgy szól, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Ha ezt kicsit átalakítjuk az online térben eltöltött mindennapjainkra, akkor jogosan állíthatjuk, hogy „Tiszta szoba, rendes előadó/prezentáló”. Bármilyen online esemény előtt érdemes egy csendes, nyugodt és letisztult hátterű helyet találnod magadnak valamelyik helyiségben, ahonnan zavaró tényezők nélkül tudsz bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mivel a kamerád bekapcsolásával másoknak is bepillantást engedsz a személyes teredbe, fontos, hogy a szobád tiszta és rendezett legyen, illetve, hogy senki ne jöjjön be a képbe, vagy semmilyen zaj ne hallatszódjon be. Ha a letisztult háttér mégsem megoldható, akkor választhatsz magadnak egy – az online kommunikációs felületeken lévő – előre beállított hátteret, vagy el is homályosíthatod a mögötted lévő teret. Itt is fontos megemlíteni, hogy számos szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb beállítás közül válogathatsz, de célszerű mindig az alkalomhoz illőt kiválasztani.

chris-montgomery-smgtvepind4-unsplash.jpg

Kép: Chris Montgomery, Unsplash

Érdemes ügyelni továbbá az egységes megjelenésre és dizájnra. Példaképp, ha csoportos prezentációt tartasz pár szaktársaddal vagy éppen a munkatársaiddal, akkor célszerű hasonló öltözékben és egyforma háttérrel előadnotok, ugyanis ez is egyfajta harmóniát és pozitív benyomást kelt a hallgatóságban. A különböző online platformoknak köszönhetően már arra is lehetőségetek van, hogy a közös prezentációtokból választotok egy diát, amit átszerkesztetek, hogy letisztult megjelenése legyen, és azt beállítjátok mindannyian háttérnek. Ezáltal a prezentációval is egyfajta egységet teremtetek, és az online előadásotok minden eleme harmonizálni tud egymással, nem is beszélve arról, hogy sokkal hitelesebbnek is tűntök majd. Az ideális fények megteremtéséről pedig mindegyikőtöknek külön-külön gondoskodni kell, hogy arcotok és felsőtestetek jól látszódjon – nappal és este is –  az adott fényviszonyok mellett.

Sokan nem gondolnák, de az online térben ugyanúgy hatalmas hangsúly van a beszédtechnikán és a testbeszéden. Sőt, néhány esetben célszerűbb is lehet részletesebben megmagyaráznod és nyomatékosítanod a mondanivalódat azáltal, hogy gesztikulálsz, hiszen videókamerán keresztül sokkal nehezebb átadni a lényeget a hallgatóság számára. Ezért fontos, hogy ülj távolabb az asztalodtól és a laptopodtól, a szemkontaktust a webkamerádon keresztül vedd fel a hallgatósággal, továbbá deréktól felfelé, előnyös szögben látszódj, mozdulataid pedig követhetőek és egyértelműek legyenek. 

headway-5qgiuubxkwm-unsplash.jpg

Kép: Headway, Unsplash

A kamerabeállítást, illetve a saját előadásodat célszerű többször is elpróbálnod bemelegítésként, hogy éles helyzetben ne okozzon kellemetlenséget, és ne veszíts a rendelkezésre álló idődből. Lényeges továbbá, hogy a szövegedet – ha előre megírtad – semmiképp se olvasd fel, még ha erre lenne is lehetőséged, illetve, hogy (gurulós) székeden se mozgolódj, végképp ne forgolódj zavarodban.

Összefoglalva tehát bármennyire is kényelmesen és otthonosan érzed magad a szobádban, egy online előadáshoz elengedhetetlen, hogy átszellemülj, alaposan felkészült legyél, és megteremtsd a megfelelő technikai, személyes, illetve környezeti feltételeket. Ahhoz pedig, hogy mindez gördülékenyen és magabiztosan menjen, vedd figyelembe ezeket a tanácsokat, és gyakorolj sokat, hiszen így válhatsz hiteles és kiemelkedően jó online előadóvá.

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó? Tovább
Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

dsc_0169.jpg

Alkotás és közérthető beszéd társadalmilag fontos témákról. Gyakorlatias tudás és spiritualitás. Eszközök és célok. Tudatosság és ösztönösség. London és Budapest. Párhuzamosan létező univerzumok egyensúlyban - Kemény Gabriella költővel, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

2021. 05. 19. Írta: Sipos Sára / Borítókép: Kemény Gabriella

Kemény Gabival beszélgetni olyan, mintha az ember egyensúlyt találna - talán, mert ő is egyensúlyban látja és éli az életet és annak területeit. Kérdeztem őt a művészet demokratizálásáról, a hivatástudatról, az ösztönös és a tudatos döntésekről, az individualizmustól a közösségi létezésig vezető útról, a marketing szerepéről a művészek életében és a különbségekről a londoni és a budapest zenei színtér között. Nincs vagy-vagy, csak egyensúlykeresés, küldetéstudat és színtiszta inspiráció. Ilyen beszélgetni Kemény Gabival.

Kemény Gabriella a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt a Közgazdász újságírója és a kultúra rovat vezetője is volt. Jelenleg zenei menedzsmentet tanul Londonban, és bár Instagram-költőként szerzett követőket, nyilvánosságát most arra használja, hogy komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

,,A zaklatott tini létélmény mutatkozik meg a korai versekben, majd szép lassan tágulnak ezek a témák. Elkezdtek fontosabb érzéseim lenni fontosabb dolgokkal kapcsolatban. Számomra a művészet akkor értékes, ha szociális segítségként funkcionál, hogyha a közösség kontextusában működik.”

A közösségért való tevékenykedés útja, ha nemcsak egyszerűen munkát, hanem hivatást találunk: valamit, amit szenvedéllyel és vággyal tudunk csinálni. Ezt megtalálni nem könnyű, akár több éles karrierváltással is járhat, a biztonságérzet feladása azonban bátorságot és erőt adhat, lendületben tart. A karrier építése egyszerre lehet tudatos és ösztönös cselekedet.

,,Próbálok tudatos lenni, és olyan lehetőségeket választani, amik hasznos tudást adnak. De mindig bevállalok egy rakás extra feladatot, ami mögött az ösztönös kapcsolódni vágyás és a segítségnyújtás van” - mondja Gabi.

Szabadúszó PR-szakember, egyetemista, önkéntes zenei menedzser - mindez Londonban. Gabi a londoni és a magyar zenei színtér közötti legnagyobb különbséget a karrier validálásában látja: Londonban nincs társadalmi ellenállás, kevesebb az akadály, meg lehet élni a zenélésből, ráadásul a művészek érdekképviselete is jobban működik. Változás azonban itthon is van - nyitottság, előremutatás. A közeg nyitottsága és változása azonban még kevés ahhoz, hogy egy fiatal alkotó érvényesülni tudjon a szcénában. 

Hogyan lehet alkotóként elindulni a pályán?

Kemény Gabi a mentor szerepét emeli ki először, valamint a választott művészeti ág iránti alázatot és szeretetet, ami segít tudást, eszköztárat, ismeretet felhalmozni, amiből utána már lehet válogatni. Legfontosabb azonban az, hogy a cél ne a siker legyen, hanem küldetéstudat által vezérelve a változás.

,,Ha a társadalmat akarom megjavítani azáltal, amit csinálok, akkor nem fogom feladni azért, mert elsőre nem sikerül.”

Hallgasd meg podcast adásunkat, amelyben még szó esik az önmenedzsmentről, a marketing és a művészet viszonyáról, a motivációról, az egyetem elvégzése utáni tanácstalanságról, a közlés vágyáról és a művészet értelméről!

Kemény Gabriella költő, dalszerző, kommunikációs szakember. Jelenleg Londonban tanul zenei menedzsmentet, mellette szabadúszó PR-osként dolgozik. Művészetszervező tevékenysége nyomán alapult meg a Crossover Budapest is. Első kötete Zsebuniverzum címmel 2018-ban jelent meg.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, hallgasd meg a beszélgetést YouTube-on vagy Spotify-on! Útravaló című podcastünkben Corvinusról indult, a saját területükön sikeres, érdekes, tanulságokat tartalmazó életutakkal rendelkező személyiségekkel beszélgetünk. Legújabb adásunkban a művészet és karrier, a gyakorlatiasság és a spiritualitás témái mentén beszélgettünk Kemény Gabriellával.

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk Tovább
Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

s25_1.jpg

Számtalan saját tapasztalat, kényelmetlen ügyintézés, munkáltatók és munkavállalók idejét egyaránt pazarló működés - ezek a negatív élmények indították útjára a Quantum digitális iskolaszövetkezetet. Két corvinusos egyetemista sztorija az ötlettől egészen a vállalkozás megvalósulásáig.

2021.05.14. Írta: Kristóf Benjámin, fényképezte: Mikó Vencel

Az a vállalkozás a legjobb, ami valós problémára igyekszik váaszt adni, szokták mondani. A Quantum digitális iskolaszövetkezet alapító csapata a saját bőrén tapasztalta meg a diákmunka szövetkezetek kényelmetlen folyamatait, amelyek sok esetben nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók idejét is pazarolják. A vállalkozás alapítója és jelenlegi ügyvezetője, Bege Áron fejéből pattant ki az ötlet 2020 tavaszán, amiből mára 20 üzleti partnerrel rendelkező vállalkozás lett.

Miként váltatok elképzelésből működő vállalkozássá?

Áron: Sok helyen dolgoztam diákmunkásként. Bonyolultnak és feleslegesnek éreztem az adminisztratív folyamatokat, amelyek során számomra és munkáltatóm számára egyaránt felesleges lépéseket kellett megtennünk. Ezek mind könnyen digitalizálhatók és automatizálhatók lettek volna.

Még 2020 tavaszán egy szakkollégiumi jelentkezési feladatsorban kérdezték meg tőlem, hogy ha csinálnék egy vállalkozást, mi lenne az. Felvázoltam egy kezdetleges üzleti tervet, és annyira megtetszett, hogy egyből át is küldtem Bőhm Zsombor barátomnak.

Zsombor: Épp a tavaszi karantén alatt voltunk. Engem elsőre megnyert az ötlet, amit Áron küldött, és hamar elkezdtünk napi szinten tervezni a témában. Rövid idő alatt eldöntöttük, hogy belevágunk. Ketten viszont, még Áron szoftverfejlesztői tapasztalatai ellenére sem éreztük elégnek magunkat a projekt megvalósításához, így egy kisebb csapatot toboroztunk. Diákszervezeti és személyes ismeretségeken keresztül hamar összejött a jelenlegi csapat. Mára közgazdász, jogász és több szoftverfejlesztő közösen dolgozik a vállalkozásunk sikeréért.

s31_1.jpg

Szolgáltatást hoztatok létre. Milyen igényre kínáltok választ a Quantummal?

Zsombor: A diákmunka piacban óriási lehetőségek vannak, amelyeket máig nem használnak ki kellő mértékben. A működés gyakran évtizedekkel ezelőtti alapokon nyugszik, egyáltalán nem hatékony. Ez pedig nem csak minden diák, hanem a munkavállalók életét is napi szinten nehezíti. A diákoknak, akik csak a munka részével szeretnének foglalkozni, nem kényelmes ez a foglalkoztatási rendszer. A cégeknek pedig a sok papírmunka és tranzakciós költség miatt jelentősen csökken a jutányosabb foglalkoztatásból eredő hasznuk.

Miben tud újat nyújtani a Quantum?

Áron: Hatékonyabbak vagyunk, mint a versenytársaink, így alacsonyabbak a költségeink. Az iskolaszövetkezetek a bér után kapnak jutalékot, amely azonban magába foglalja a felesleges kiadások fedezetét is, a nagy iroda fenntartásától kezdve a sok munkatárs bérköltségén át a rengeteg adminisztrációval töltött óráig. Digitális működésünknek köszönhetően nálunk ez a díj jellemzően alacsonyabb, így a cégnek olcsóbb a foglalkoztatás, hosszú távon pedig a diákhoz is több pénz juthat. HR-menedzsment területén is nagy terhet veszünk le partnereink válláról. Az ügyintézés, kapcsolattartás, a bérek kifizetése és a munkaórák ellenőrzése mind sokkal könnyebbé válik az automatizált rendszeren keresztül.

A kulcsszó az automatizáció. Minden online és automatikusan működik. Nincsenek adminisztráló munkatársak, így nemcsak költséghatékonyabbak, hanem gyorsabbak is a folyamatok.

Hogyan működik a rendszer? Milyen elemei vannak?

Áron: A legjobb az egészben, hogy minden érintett valós időben látja, hogy épp hol tart a folyamat. A rendszerünkben egy-két gombnyomás a regisztráció, szerződéskötés. A munkaidőt a diák applikáción keresztül vezeti. Ezt azonnal látja a vállalati partner is, akinek már csak el kell fogadnia a kimutatásban rendszerezetten látható óraszámokat. A számlát a hó végi jóváhagyás után azonnal megkapják, hiszen a rendszer automatizált.

Zsombor: Fontos értékünk még a diákoknak történő utalások gyorsítása, rugalmassá tétele. Az iskolaszövetkezetek egy régről velünk maradt megszokásból adódóan általában minden hónap tizedike környékén utalnak a diákok számára. A mi rendszerünkben minimalizáltuk az átfutási időket, így amint a cég utal, a munkavállaló aznap megkapja a pénzt.

Egy innovatív jövőbeli irány még az azonnali kifizetési rendszer is. Amennyiben a cég részéről rendben van, rendszerünkön keresztül a diákok előre is kaphatnak fizetést, elméleti szinten akár heti vagy napi rendszerességgel.

_mkp0259.jpg

Hol tart most a vállalkozás?

Áron: Múlt szeptemberben kezdtük, jelenleg húsz vállalati partnerrel dolgozunk együtt, főként kis- és középvállalkozásokkal. Nagyjából ötven diák dolgozik most nálunk. Az eddigi mérleget pozitívan értékeljük. Új szereplők vagyunk még a piacon, ráadásul a nagy cégek sokszor egy vagy akár több évre előre választanak együttműködő partnert, így ebbe a versenybe még nem volt igazán esélyünk beszállni.

Mik a jövőbeli elképzelések?

Zsombor: A gyors reakciónk és fejlesztéseink jó lehetőségeket nyújtanak számunkra. A koronavírus miatt természetesen a versenytársaink is felgyorsították a digitalizációs folyamataikat, de pont a hirtelen változások miatt nem egyszer logikailag és jogilag is hiányos rendszerek keletkeztek. Szerencsére a Budapesti Corvinus Egyetem Proof of Concept (PoC) pályázatán is sikerült támogatást nyernünk, így jelenleg minden erőnkkel a növekedésen vagyunk. Áprilisban már 4 milliós forgalmat értünk el, de messze még a kitűzött cél.

És most tovább a megkezdett úton?

Áron: Mindig zavart a felesleges munka, ha valakinek pazaroljuk az idejét. Ebben a szellemben dolgozunk és a saját tapasztalatainkból építkezünk tovább. Mindig akadnak nehézségek, vállalkozást építeni folyamatos problémamegoldási képességet követel. Jó csapatunk, jövőbe mutató ötleteink és motiváltságunk eredményeként végig fogjuk vinni ügyünket, hogy a diákmunka elérjen a 21. századba!

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók Tovább
Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története 

Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története 

boritokep_4.jpg

A Mátrai borvidék számos kiváló pincészetnek ad otthont, ezek egyike az ecsédi Tóthborok Borpincészet, aminek vezetőjével, Tóth Mihállyal beszélgettem a vállalkozásukról, a borszeretetről és a hivatástudatról.

2021.05.11. Írta és fényképezte: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Szőlész dédapától egy stabil lábakon álló családi vállalkozásig

A Tóthborok Borpincészet története akkor elkezdődött, amikor a vállalkozás megalapítása még gondolatban sem volt. Minden egy ifjú vincellértől (szőlésztől) indult, Maksa Mihálytól, a jelenlegi tulajdonos dédapjától. Noha a vállalkozás tényleges megalapításához nem volt köze, a családban ő volt az, aki megteremtette a bortermelés tradícióját.

pince_csendelet.jpg

Egyrészről nyilván beleszülettem ebbe az egészbe, és úgy érzem, hogy vinnem kell tovább a családi tradíciót, másrészről viszont olyan jelek sorozata jellemzi az életem, amik mindig is a borászat irányába fordítottak.

– fogalmazott Tóth Mihály, a borászat jelenlegi vezetője.

toth_mihaly_a_vezeto.jpgTóth László Mihály édesapja még életében ismerhette Maksát, akinek a borászat iránti szeretete és tisztelete akkora hatással volt rá, hogy 1999-ben feleségével, Zavarkó Gabriellával útjára indította a Tóthborok Borpincészetet. Ekkor még a borászati tevékenység hobbi szinten zajlott, aminek a ház alatti pince adott otthont. Néhány hektárnyi szőlőültetvénynél és pár hektoliter bornál nem volt több a pincészet. Az értékesítési irányok sem voltak még szerteágazóak, főként barátoknál és környékbeli ismerősöknél találtak gazdára a borok. Mára ez gyökeresen megváltozott.

Az egyre bővülő vendégkörrel a borászat híre is gyorsabban terjedt. A 2000-es évek elején bővült a pince, hogy ki tudják szolgálni a növekvő keresletet, azonban a valódi fordulópont 2006-ban jött el, amikor egy elnyert uniós pincefejlesztési pályázatnak köszönhetően a kezdeti ház alatti pince lassan, de biztosan megtriplázódott. Az így kialakult forma jellemzi mind a mai napig a vállalkozást, aminek most már termékeit Pest és Heves megyei bárokban, valamint kisebb üzletekben is megtalálhatjuk.

A borértékesítés mellett a vendéglátás is kiemelt szerepet játszik a borászat életében. Az idelátogatóknak lehetősége van pincetúrán, borkóstolással egybekötött lakomán, táncos népesteken, gulyás-partikon részt venni, kis túlzással szinte bármin, amihez kedvük szottyan a vidéki idillben. A nagyfokú vendégközpontúság és a családias jelleg az a két kulcstényező, amivel a pincészet igyekszik magát megkülönböztetni a többi környékbeli pincétől.

A fesztiválokra is egyre gyakrabban kitelepülnek a boraikkal, azonban bor tematikájúakra sohasem mennek. „Ha elmész egy boros fesztiválra, csupán egy vagy a sok közül, de ha elmész például egy birkafőző fesztiválra, ott sokkal kiemelkedőbb tudsz lenni, sokkal jobban fel tudod kelteni a közönség érdeklődését. Ez anyagi szempontból is jobban megéri, és marketingnek sem utolsó” – magyarázta Mihály.

A név kötelez

A vállalkozást jelenleg Tóth Mihály vezeti, aki 2019-ben döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a háttérmunkálatokat, és főszerepet vállal a családi vállalkozásban.

Szüret idején születtem, ezt is egyfajta jelnek tekintem. A nevemet is dédnagyapám, Maksa Mihály után kaptam, így valamilyen szinten a név is kötelez engem. Számomra a szőlészet és borászat sokkal inkább egy életfeladat, mintsem munka.

– mondta Mihály.

Egy családi vállalkozás továbbvitele mindig összetett kérdéskör. Az egyik oldalon ott van az a nyomás, hogy a hagyományokat folytatni kell, maradandó értéket kell teremteni a jó előre lerakott alapokra, azonban a másik oldalon felmerülhet a kérdés, hogyha egy családtag nem tud kiteljesedni a neki szánt szerepkörben, érdemes-e ráerőltetni a teendőket csak azért, hogy a vállalkozás fennmaradjon.

A Tóth családnak ezzel a dilemmával nem kellett megküzdenie: Mihály mindig is nyitott volt arra, hogy egy nap átvegye a teljes körű irányítást a borászat felett, máshogy nem is tudná elképzelni az életét. Míg a szőlőtermesztés és borgazdálkodás egy külső szemlélőnek monoton, ciklikus feladatsorozatnak tűnhet, addig Mihály számára teljesen mást jelent:

Lehet, hogy maga a munkafolyamat úgy tűnhet, hogy minden évben ugyanaz, de amit ezáltal alkotsz, az sohasem ugyanaz, sohasem tud ugyanaz lenni. Ez az egész kicsit olyan, mint egy festmény: hiába hasonlóak az ecsetmozdulataid, nem tudsz kétszer ugyanolyat festeni. Talán kissé fanatikusan hangzik, de nekem a borászat épp olyan művészet, mint a festészet.

tothborok_pince.jpg

Az utódlás kérdése, bár még közel sem esedékes, fontos szempont Mihály számára. „Ez egy olyan családi örökség, ami nem fog eltűnni, nem is tűnhet el, utánam sem. Az egész családra jellemző a borszeretet, a vállalkozás mindig jó kezekben lesz. Egy dolog biztos, semmiképp sem szeretném, hogy egy nap ez az egész az enyészeté legyen” – mondta Mihály.

Hogyan tovább?

Amióta a borászat üzletszerű tevékenységet folytat, a borkészítésen, a kapacitásnövelésen és a minél szélesebb körű jelenléten volt a hangsúly. Ez az alapkoncepció, bár régóta érvényben van, a jövőben változni fog. „A borászat továbbra is lesz, nem tervezem feladni. Ha feladnám, az olyan volna, mintha magamat adnám fel. A fókuszt viszont áthelyezzük a vendéglátásra, amivel már jó néhány éve foglalkozunk, de most ez lesz majd a fő irányvonal” – ismertette a terveit Mihály, majd kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi üzleti partnereiket megtartják, de továbbiakat nem akarnak szerezni.

A fő cél az, hogy a helyszíni eladás és a vendéglátás legyen a domináns tevékenység, miközben a borászat kiegészül egy szálláshellyel is, hogy még inkább versenyképes legyen a falusi turizmusban. Ennek megvalósítása Mihály hosszú távú terveiben szerepel, egyelőre azt a bevételkiesést kell pótolni, amit a koronavírus-járvány idézett elő.

Amint az intézkedések lehetővé teszik, a Tóthborok Borpincészet ismét megnyitja kapuit a szomjas utazók előtt, akikkel az elmúlt időszak nehézségeit kiváló boraikkal, családias programjaikkal és határtalan vendégszeretetükkel igyekeznek majd elfelejtetni.

Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története  Tovább
Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

71531907_2714947278529627_7776873931130011648_o.jpg

Szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás: a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága az egyetemen szerzett tudás elmélyítésére és az összetartó közösségre helyezi a hangsúlyt. A Corvinus szakkollégiumáról  Kalmár Bendegúzzal, a FAKT elnökével beszélgettünk.

2021.04.27. Írta: Balogh Bálint

A szervezet három alappillérre a szakmaiság, a közösség és a társadalmi felelősségvállalás. A legfontosabb alappillér, a szakmaiság gerincét a kurzusrendszer adja. A végzett tagok olyan tudással kerülnek ki, amelyeket hatékonyan hasznosíthatnak a globális munkaerőpiacon, de a tudományos utánpótlásban is megállják a helyüket.

Társadalmi felelősségvállalás terén a FAKT legfontosabb projektje a 10 éve indult Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért címen, melyben több mint 180 tanórát tartottak középiskolásoknak a pénzügyi alapismeretekről. A projekt időközben pályaorientációs előadásokkal is bővült.“Nagyon büszkék vagyunk erre a szerepkörünkre, mert úgy érezzük, hogy visszaadhatunk abból a rengeteg tudásból, amit kaptunk, ezzel hozzájárulva a mindennapi pénzügyi ismeretek terjesztéséhez” - mondja Bendegúz a FAKT küldetéséről.

A szakkollégium a szakmai fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mellett hallgatói közösségként is szolgál. Bendegúz a szervezet legnagyobb erősségét a rugalmasságában és a nyitottságában látja. “Nincsen előre megírt FAKT-os életút”. A szervezet nagy hangsúlyt fektet az egyénre, ami egyfajta versenyszellemet is teremt, így hozzájárulva a diákszervezet sikereihez. “Számomra a FAKT egy motiváló közösség, ahová jó tartozni, mert arra ösztönöz, hogy többet hozzunk ki magunkból és egymásból” - mondja Bendegúz.

img_8997.JPG

A közösségi élet a járvány alatt sem állt le. A kurzusok, vizsgafelkészítők és szakmai előadások Teamsre költöztek, a közösségi programok online formában folytatódtak, az iroda szerepét pedig a Discord alkalmazás vette át.

A FAKT 2008-ban jött létre, jelenleg 60 taggal rendelkezik. A szervezet maga választja fejlődésének irányát, erre utal a nevében az “autonóm” szó. A vezetőket a tagok maguk közül választják: “a függetlenségünkre nagyon büszkék vagyunk”

- mondja Bendegúz.

Szakkollégium, vagyis integráltabb diákszervezet

A szakkollégium a diákszervezet egy integráltabb formája, ahol a tagokat sokkal több behatás éri a mindennapjaik során, ami a kurzusrendszerben is tükröződik. A kollégium a Ráday utcában található, és 20 helyet biztosít a FAKT-osok számára. Beköltözni nem kötelező, de alkalmanként itt is szerveznek kurzusokat és közösségi programokat. 

A kollégiumban végzett tevékenység és az együttélés adta lehetőségek  fontosak, de a szervezet fő közösségi bázisa az egyetemi irodában van.“Az irodánk a főhadiszállásunk. Itt zajlik a legnagyobb közösségi élet, mindig van valaki, aki kapható egy kis beszélgetésre, közös ebédre vagy akár tanulásra is” - mondja Bendegúz.

A szervezetet lapos hierarchia jellemzi. Tízen alkotják a vezetőséget, hat team vezetővel, és három alelnökkel, akik alá 2-2 team tartozik. “Érdemes végigjárni a ranglétrát, ugyanis remek fejlődési lehetőséget hordoz magában” - mondja Bendegúz, aki az elnökséget a sok felelősség ellenére nem kényszerhelyzetként, hanem egy remek lehetőségként éli meg.

Bendegúz most negyedéves Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, és már az elsősként csatlakozott a szervezetbe. Tudatosan választotta a FAKT-ot, még az egyetem előtt, jelenleg  a 2020-2021-es tanév elnöke. „Igazából a FAKT hangulata és nyitottsága miatt jelentkeztem. Amit vártam, és teljesült is, hogy szakmailag fejlődhettem, és egy remek közösség részévé válhattam” - mondja Bendegúz.

Kötelező kurzusok egészítik ki az egyetemi tanulmányokat

A kurzusok abban hasonlítanak az egyetemi órákhoz, hogy kötelező rajtuk a részvétel, de az egyetemi szemináriumoknál kisebb csoportokban, mélyebben foglalkoznak egy-egy jobban lehatárolt területtel. Az elméleti, közgazdaságtudományi kurzusok és az üzleti fókuszú gazdálkodástudományi órák tananyaga túlnyúlik az egyetemi tematikákon, ezeket további ismeretekkel egészítik ki.A kurzusokat a hallgatók érdeklődési köre határozza meg. Félévente legalább egy kurzust kell elvégezni, ez heti másfél óra kötelező elfoglaltságot jelent.

image_2_3.png

A kurzusok mellett a FAKT olyan projekteket is szervez, melyek során a tagok vállalatokkal együttműködve szerezhetnek  gyakorlati tapasztalatot. Bendegúz például a múltban részt vett egy budapesti zöldfelület-gazdálkodási projektben, ebben a félévben pedig nonprofit tanácsadásban próbálhatják ki magukat a FAKT-os hallgatók.

A FAKT szorgalmi időszakban heti rendszerességgel tart szakmai előadásokat gazdasági, szociológiai és fenntarthatósági témakörökben. A szervezet emellett tréningeket is tart, ahol a tagok például az önéletrajzírásra, LinkedIn-szerkesztésre és az állásinterjúra készülhetnek fel.

A közösség motiváló ereje a tanulás során is megjelenik. “Jelentős a tagjaink között a skill-sharing, vagyis az egymástól tanulás. Felsőbbéves tagjainak például gyakran segítenek hasznos tanácsokkal egy-egy sikeres TDK megírásában” - mondja Bendegúz.

A negyedik félév után a tagok FAKT-diplomát kaphatnak, ennek feltétele a kurzusok teljesítése.“Ez a diploma egyfajta fémjelzést ad a rendes diplomád mellé, amivel növeli az értékét” - mondja Bendegúz. A Diploma megszerzése után a tagok az alumni részévé válnak, akik aktív szerepet vállalnak a szervezet életében. Szemináriumokat, kurzusokat és mentorprogramokat tartanak, és segítenek a tagoknak a kapcsolatépítésben.

További információkat a FAKT működéséről és a felvételi időszakról a szervezet weboldalán és Facebook-oldalán találhattok.

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
süti beállítások módosítása