Közgazdász Online


Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához

pexels-energepiccom-313690.jpg

Mielőtt belevetnénk magunkat a tanulás tengerébe, vagy kedvetlenül folytatnánk a felkészülést a vizsgákra, elhoztuk nektek azt az öt hasznos szakértői tippet, amelyek a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

2021.05.29. Írta: Somogyi Petra, borítókép: energepic.com, Pexels

A sűrített, szigorúan strukturált és online terekbe zárt szorgalmi időszak után egyből a vizsgaidőszakra kell irányítanunk figyelmünket. Fiatal egyetemistaként is sokszor enerváltak, fáradtak vagyunk az év közbeni aktivitások után. Létezik egyáltalán jó taktika a motiváció fenntartására? Van erre egy titkos recept, vagy csak magunkon érezzük azt, hogy mi a megfelelő motivációébresztő? Az idei szemeszterre a Corvinus Hallgatói Támogatás csapata két új munkafüzetet is készített, amelyek segítségünkre lehetnek ezen kérdések megválaszolásában, illetve mankóként szolgálhatnak a megterhelő időszakokban. 

A Hello Challenge! – Time to Do azoknak szól, akik úgy érzik valamit jó lenne változtatniuk az idővel, feladatokkal való viszonyukon, akár nehezen állnak hozzá egy-egy feladat elvégzéséhez, akár olykor elvesznek a temérdek tennivaló között. Párja, a Hello Change – Try, Fail, Learn, Repeat azok számára lehet hasznos, akik kimerültnek, csüggedtnek, vagy néha erőtlennek érzik magukat. Ez persze máskor is előfordulhat, de most sok olyan tényező kiválthatja, mint a karantén fáradtság, az online munkamód, vagy akár a fokozott alkalmazkodás. Ilyenkor még inkább fontos, hogy olyan eszközöket találjunk, amelyekkel meg tudjuk erősíteni rövidtávú egyensúlyunkat, és képesek legyünk aktívan tenni magunkért oly módon, hogy az kapcsolatainkat és hosszútávú céljainkat ne veszélyeztesse. 

Mindkét munkafüzet számos elgondolkodtató technikát, ötletet és eszközt kínál fel számunkra annak érdekében, hogy megtaláljuk az aktuálisan legmegfelelőbb motivációs eszközöket, stratégiákat. Teljesíthetünk különböző kihívásokat, monitorozhatjuk mindennapi tevékenységeinket, vagy egyszerűen kitölthetjük két vizsgára való felkészülés közben a munkafüzetet, és eközben saját magunkat is jobban megismerhetjük. Most elhoztuk nektek azt az 5 hasznos tippet, tanácsot, amelyek szerintünk a legpraktikusabbak lehetnek számunkra a vizsgaidőszakra.

1. Bontsd az idődet kisebb egységekre! Ne a gyorsaság legyen a cél, hanem a fókuszáltság!

Hallgatóként minden nap találkozunk legnagyobb ellenségünkkel, a szorító időnyomással. Sokszor érezzük azt, hogy egy nap 24 órája nem elég annyi teendő elvégzésére, mint amennyit mi szeretnénk. Azt is jól tudjuk milyen, amikor már csak órák választanak el az aznapi beadandó leadási határidejétől. Az ilyen esetekben sem a kapkodás a megoldás, hanem az időnk strukturálása. A legjobb taktika az, ha 25 perces időintervallumokat szabunk magunknak, majd minden kör után tartunk 5 perc szünetet. A cél az, hogy az adott munkafázisban megszakítás nélkül, koncentráltan dolgozzunk. Fontos azonban, hogy a rövid pihenőkkel magunkra is figyeljünk, kicsit kikapcsoljunk. Még az utolsó napos hajrában is fontos időt szakítanunk arra, hogy együnk, igyunk, nyújtózzunk, kiszellőztessük a fejünket. Ha hosszabb felkészülésről van szó, akkor a fenntarthatóság jegyében mindenképp fontos a napjainkba hosszabb szüneteket is beiktatnunk, hogy mikor mennyit érdemes, arról a munkafüzetben olvashatunk. Jó tanács: iktass ki magad mellől minden figyelemelterelő tényezőt!

pexels-jeshootscom-7432.jpg

Kép: JESHOOTS.com, Pexels

2. Mozogj, és a memóriád meghálálja!

A mozgás jótékony hatásaival gyermekkorunk óta tisztában vagyunk. Fiatal felnőttként az egyetem – és sokszor a munka – mellett azonban kérdéses, hogy hogyan fér bele az időnkbe a fizikai aktivitás. A jó hír az, hogy nem kell a maratont lefutni. Mielőtt nekikezdünk egy nehéz, időigényes feladat teljesítésének szánjunk napi 15 percnyi mozgás időt magunkra. Ez a kis idő képes úgy serkenti az agyunkat, hogy akár 24 óra elteltével is jobban fogunk emlékezni a tanultakra. 

Az aktív mozgás nemcsak a teljesítményünkre van jó hatással, hanem ezáltal a testi-lelki jóllétünket is erősítjük. A mozgás öröme nem csupán a gyerekek kiváltsága, hiszen fiatal felnőttként is ugyanúgy szükségünk van rá.

3. Ismerd el a munkádat jutalmakkal!

A feladatainkat senki sem fogja elvégezni helyettünk. A motivációt megtalálhatjuk külső ingerekben is, de önmagunkat tudjuk a legjobban támogatni és előrevinni. Amikor elvégeztünk egy monoton feladatot, vagy egy olyat, ami nehezen indult el, akkor bátran jutalmazzuk és ösztönözzük magunkat pozitív ingerekkel. Ilyen ingerek lehetnek a kedvenc zenéink, egy teraszon elfogyasztott ízletes tea, vagy egy kellemes séta. Figyeljük meg, hogy az ilyen típusú ingerek nemcsak kikapcsolnak, hanem fel is töltenek!

4. Tűzz ki reálisan elérhető célokat! Nem a nagy ugrás, hanem az út a fontos!

Teljesen természetes és egyáltalán nem ördögtől való, ha olykor-olykor valami nem úgy sikerül, mint ahogyan azt elterveztük. Lehet ez egy kevésbé jól sikerült ZH, vagy akár egy alacsonyabb pontszámot elért beadandó. Ilyenkor fontos, hogy ne essünk kétségbe, mert a kétségbeesés inkább kihúzza a kezünkből a gyeplőt. Ha az új helyzetben rugalmasan újragondoljuk a terveinket, akkor továbbra is mi irányítjuk az életünket. Tegyünk fel magunknak kérdéseket a céljainkkal kapcsolatban. Gondoljuk át: Hogyan tudunk visszakanyarodni hozzá hosszabb távon? Mi az, amit fontosnak érzünk? Mi visz hozzá közelebb a jelenben? Ha ezeket képesek vagyunk megválaszolni magunknak, akkor máris tettünk egy lépést az általunk tervezett irányba.

pexels-ivan-samkov-4458554.jpg

Kép: Ivan Samkov, Pexels

5. Halogatsz? Tedd tudatosabbá vagy tudatosabban!

Olykor a legszorgalmasabb énünk is képes azt mondani, hogy ráérünk még hozzálátni az adott feladathoz. A halogatással többnyire tudattalanul el akarunk kerülni bizonyos kellemetlenségeket. Ilyenkor kiváló taktika, ha listát készítünk magunknak a halogató mondatainkról, amit halogatáskontrollunkhoz bármikor elővehetünk és használhatunk később. A halogatás azonban hasznos is lehet számunkra, ha tudatosan olyan dolgokat teszünk későbbre, amikről tudjuk, hogy halogatásuk által valamit nyerünk. Ez lehet megfontolás, vagy akár információ. Például nem azonnal válaszolok, hanem utánanézek, átgondolom, nem mindig én ugrok elsőre megoldani egy problémát, hanem hagyok teret másnak is reagálni, bizonytalan helyzetben várok míg kicsit tisztul a kép. Tudatos halogatással jobban tudjuk elvégezni a munkát, ha a halogatás következtében több információ birtokába kerültünk, és kreatívabb ötletekkel gazdagodtunk.

A vizsgaidőszakok és az egyetemen töltött soha vissza nem térő éveink a fejlődés, a tanulás, az építkezés mellett sok esetben új megküzdési stratégiák kialakítását követelik meg tőlünk.

A motiváció fenntartása és folyamatos megerősítése legalább annyira fontos, mint amennyire nehéz kihívás. Mi most ezzel az 5 hasznos tippel szeretnénk hozzájárulni a vizsgaidőszakotok sikerességéhez, a többi izgalmas technikával és feladattal pedig találkozhattok a Hallgatói Támogatás csapata által készített munkafüzetekben.

Pánik, stressz, vizsgaidőszak? Öt szakértői tipp a motivációd fenntartásához Tovább
Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

standsome-worklifestyle-9q9cumjgbbw-unsplash.jpg

Kellemetlen felugró üzenetek a képernyőmegosztás sarkában? Sikertelen vizsga a megszakadó internetkapcsolat miatt? Bár sokszor azt gondoljuk, online prezentálni sokkal egyszerűbb, valójában számos olyan buktatót rejt magában, amivel korábban soha nem találkoztunk. Ahhoz hozunk tippeket, hogy jobb online előadóvá válhass.

2021. 05. 24. Írta: Csikós Zsófia és Klisóczki Fanni, borítókép: Standsome Worklifestyle, Unsplash

A technika mindenek felett

Döntő fontosságú, hogy egy nagy jelentőségű prezentáció, előadás során a számítógéped ne adja fel a harcot. Míg ez offline a terem, az intézmény hibája is lenne, addig az online előadás során kizárólag a te felelősséged. Ellenőrizd le, hogy minden szükséges frissítést elvégzett-e géped, illetve egy gyors újraindítás sem árthat a kezdés előtt.

Ezután már ne nyiss meg semmi olyat, ami túlzottan megterhelné a processzort. Fontos, hogy rend legyen az asztalon, ne kelljen szégyenkezned az illuminált állapotban készült háttérképed miatt, és semmiképp se legyen tele Mikroökonómia_teszt_megoldások_vizsga elnevezésű fájlokkal, sőt, talán inkább ne is birtokolj ilyeneket. Ahhoz, hogy az internetkapcsolat semmiképp se szakadjon meg, ajánlott áttérni egy fontos előadás előtt mobilinternetre, vagy a régimódi hálózati LAN kábelhez nyúlni. Ha nem tudod, szükséged van-e ilyen közbelépésekre, akkor internetkapcsolatod megbízhatóságát ITT tudod leellenőrizni.

kep_borito.jpeg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

A képernyőmegosztást mindenképpen egyeztesd a csapatoddal, hogy ki fogja kezelni, hiszen nem tanácsos átadogatni az irányítást. Érdemes előre kipróbálni, hogy lehetséges-e csupán a prezentációt megosztani, vagy a teljes képernyőt kell. Ne a vizsgán vagy a szakdolgozat védésen találkozz először a képernyőmegosztással, mert az értékes perceket rabolhat a vizsgaidőből, és nem is kelt túl felkészült benyomást. Emellett semmiképp se felejtsd el kikapcsolni a felugró értesítéseket, hiszen nem tartozik a vizsgabizottságra az, hogy a legjobb barátnődet randira hívta a szomszéd srác. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóságod és a te figyelmedet is megosztja az új impulzus.

Bár önálló előadásnál valószínűleg a prezentálással leszel elfoglalva, de amikor más ad elő, szenteled tényleg neki a figyelmed. Mindenképp némítsd le magad amikor nem te vagy soron, hogy a háttérből beszűrődő zajok ne zavarják az előadás menetét. Természetesen a zajokat próbáld meg minimalizálni az előadás előtt, vonulj el a lakás egy csendes zugába, illetve zárd be az ajtót és az ablakot. Emellett ne üzengess és gépelj, főleg ne némítás nélkül, mert hallatszódik.

bench-accounting-c3v88boorom-unsplash.jpg

Kép: Bench Accounting, Unsplash

Amikor te vagy a középpontban

Attól még, hogy otthon vagy, és a szobád négy fala közül prezentálsz, nagyon fontos az igényes és alkalomhoz illő megjelenés. Egy egyszerűbb prezentációnak illik ugyanúgy megadni a módját, mint egy vizsgának vagy egy üzleti megbeszélésnek. Egy-egy ilyen online előadás során ajánlott a business casual megjelenés, vagyis a férfiak esetében egy ing és egy elegánsabb nadrág viselete, míg a nők számára egy csinos blúz, esetleg egy blézer és egy kosztümnadrág vagy egy egyberuha. A megfelelő ruházat nagymértékben hozzájárulhat a pozitív első benyomáshoz és az egységes összképhez, hiszen a webkamerád bekapcsolásakor erre figyelhetnek fel először a beszélgetésben vagy előadásban résztvevő felek.

Egy régi közmondás úgy szól, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Ha ezt kicsit átalakítjuk az online térben eltöltött mindennapjainkra, akkor jogosan állíthatjuk, hogy „Tiszta szoba, rendes előadó/prezentáló”. Bármilyen online esemény előtt érdemes egy csendes, nyugodt és letisztult hátterű helyet találnod magadnak valamelyik helyiségben, ahonnan zavaró tényezők nélkül tudsz bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mivel a kamerád bekapcsolásával másoknak is bepillantást engedsz a személyes teredbe, fontos, hogy a szobád tiszta és rendezett legyen, illetve, hogy senki ne jöjjön be a képbe, vagy semmilyen zaj ne hallatszódjon be. Ha a letisztult háttér mégsem megoldható, akkor választhatsz magadnak egy – az online kommunikációs felületeken lévő – előre beállított hátteret, vagy el is homályosíthatod a mögötted lévő teret. Itt is fontos megemlíteni, hogy számos szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb beállítás közül válogathatsz, de célszerű mindig az alkalomhoz illőt kiválasztani.

chris-montgomery-smgtvepind4-unsplash.jpg

Kép: Chris Montgomery, Unsplash

Érdemes ügyelni továbbá az egységes megjelenésre és dizájnra. Példaképp, ha csoportos prezentációt tartasz pár szaktársaddal vagy éppen a munkatársaiddal, akkor célszerű hasonló öltözékben és egyforma háttérrel előadnotok, ugyanis ez is egyfajta harmóniát és pozitív benyomást kelt a hallgatóságban. A különböző online platformoknak köszönhetően már arra is lehetőségetek van, hogy a közös prezentációtokból választotok egy diát, amit átszerkesztetek, hogy letisztult megjelenése legyen, és azt beállítjátok mindannyian háttérnek. Ezáltal a prezentációval is egyfajta egységet teremtetek, és az online előadásotok minden eleme harmonizálni tud egymással, nem is beszélve arról, hogy sokkal hitelesebbnek is tűntök majd. Az ideális fények megteremtéséről pedig mindegyikőtöknek külön-külön gondoskodni kell, hogy arcotok és felsőtestetek jól látszódjon – nappal és este is –  az adott fényviszonyok mellett.

Sokan nem gondolnák, de az online térben ugyanúgy hatalmas hangsúly van a beszédtechnikán és a testbeszéden. Sőt, néhány esetben célszerűbb is lehet részletesebben megmagyaráznod és nyomatékosítanod a mondanivalódat azáltal, hogy gesztikulálsz, hiszen videókamerán keresztül sokkal nehezebb átadni a lényeget a hallgatóság számára. Ezért fontos, hogy ülj távolabb az asztalodtól és a laptopodtól, a szemkontaktust a webkamerádon keresztül vedd fel a hallgatósággal, továbbá deréktól felfelé, előnyös szögben látszódj, mozdulataid pedig követhetőek és egyértelműek legyenek. 

headway-5qgiuubxkwm-unsplash.jpg

Kép: Headway, Unsplash

A kamerabeállítást, illetve a saját előadásodat célszerű többször is elpróbálnod bemelegítésként, hogy éles helyzetben ne okozzon kellemetlenséget, és ne veszíts a rendelkezésre álló idődből. Lényeges továbbá, hogy a szövegedet – ha előre megírtad – semmiképp se olvasd fel, még ha erre lenne is lehetőséged, illetve, hogy (gurulós) székeden se mozgolódj, végképp ne forgolódj zavarodban.

Összefoglalva tehát bármennyire is kényelmesen és otthonosan érzed magad a szobádban, egy online előadáshoz elengedhetetlen, hogy átszellemülj, alaposan felkészült legyél, és megteremtsd a megfelelő technikai, személyes, illetve környezeti feltételeket. Ahhoz pedig, hogy mindez gördülékenyen és magabiztosan menjen, vedd figyelembe ezeket a tanácsokat, és gyakorolj sokat, hiszen így válhatsz hiteles és kiemelkedően jó online előadóvá.

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó? Tovább
Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

dsc_0169.jpg

Alkotás és közérthető beszéd társadalmilag fontos témákról. Gyakorlatias tudás és spiritualitás. Eszközök és célok. Tudatosság és ösztönösség. London és Budapest. Párhuzamosan létező univerzumok egyensúlyban - Kemény Gabriella költővel, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

2021. 05. 19. Írta: Sipos Sára / Borítókép: Kemény Gabriella

Kemény Gabival beszélgetni olyan, mintha az ember egyensúlyt találna - talán, mert ő is egyensúlyban látja és éli az életet és annak területeit. Kérdeztem őt a művészet demokratizálásáról, a hivatástudatról, az ösztönös és a tudatos döntésekről, az individualizmustól a közösségi létezésig vezető útról, a marketing szerepéről a művészek életében és a különbségekről a londoni és a budapest zenei színtér között. Nincs vagy-vagy, csak egyensúlykeresés, küldetéstudat és színtiszta inspiráció. Ilyen beszélgetni Kemény Gabival.

Kemény Gabriella a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt a Közgazdász újságírója és a kultúra rovat vezetője is volt. Jelenleg zenei menedzsmentet tanul Londonban, és bár Instagram-költőként szerzett követőket, nyilvánosságát most arra használja, hogy komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

,,A zaklatott tini létélmény mutatkozik meg a korai versekben, majd szép lassan tágulnak ezek a témák. Elkezdtek fontosabb érzéseim lenni fontosabb dolgokkal kapcsolatban. Számomra a művészet akkor értékes, ha szociális segítségként funkcionál, hogyha a közösség kontextusában működik.”

A közösségért való tevékenykedés útja, ha nemcsak egyszerűen munkát, hanem hivatást találunk: valamit, amit szenvedéllyel és vággyal tudunk csinálni. Ezt megtalálni nem könnyű, akár több éles karrierváltással is járhat, a biztonságérzet feladása azonban bátorságot és erőt adhat, lendületben tart. A karrier építése egyszerre lehet tudatos és ösztönös cselekedet.

,,Próbálok tudatos lenni, és olyan lehetőségeket választani, amik hasznos tudást adnak. De mindig bevállalok egy rakás extra feladatot, ami mögött az ösztönös kapcsolódni vágyás és a segítségnyújtás van” - mondja Gabi.

Szabadúszó PR-szakember, egyetemista, önkéntes zenei menedzser - mindez Londonban. Gabi a londoni és a magyar zenei színtér közötti legnagyobb különbséget a karrier validálásában látja: Londonban nincs társadalmi ellenállás, kevesebb az akadály, meg lehet élni a zenélésből, ráadásul a művészek érdekképviselete is jobban működik. Változás azonban itthon is van - nyitottság, előremutatás. A közeg nyitottsága és változása azonban még kevés ahhoz, hogy egy fiatal alkotó érvényesülni tudjon a szcénában. 

Hogyan lehet alkotóként elindulni a pályán?

Kemény Gabi a mentor szerepét emeli ki először, valamint a választott művészeti ág iránti alázatot és szeretetet, ami segít tudást, eszköztárat, ismeretet felhalmozni, amiből utána már lehet válogatni. Legfontosabb azonban az, hogy a cél ne a siker legyen, hanem küldetéstudat által vezérelve a változás.

,,Ha a társadalmat akarom megjavítani azáltal, amit csinálok, akkor nem fogom feladni azért, mert elsőre nem sikerül.”

Hallgasd meg podcast adásunkat, amelyben még szó esik az önmenedzsmentről, a marketing és a művészet viszonyáról, a motivációról, az egyetem elvégzése utáni tanácstalanságról, a közlés vágyáról és a művészet értelméről!

Kemény Gabriella költő, dalszerző, kommunikációs szakember. Jelenleg Londonban tanul zenei menedzsmentet, mellette szabadúszó PR-osként dolgozik. Művészetszervező tevékenysége nyomán alapult meg a Crossover Budapest is. Első kötete Zsebuniverzum címmel 2018-ban jelent meg.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, hallgasd meg a beszélgetést YouTube-on vagy Spotify-on! Útravaló című podcastünkben Corvinusról indult, a saját területükön sikeres, érdekes, tanulságokat tartalmazó életutakkal rendelkező személyiségekkel beszélgetünk. Legújabb adásunkban a művészet és karrier, a gyakorlatiasság és a spiritualitás témái mentén beszélgettünk Kemény Gabriellával.

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk Tovább
Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók

s25_1.jpg

Számtalan saját tapasztalat, kényelmetlen ügyintézés, munkáltatók és munkavállalók idejét egyaránt pazarló működés - ezek a negatív élmények indították útjára a Quantum digitális iskolaszövetkezetet. Két corvinusos egyetemista sztorija az ötlettől egészen a vállalkozás megvalósulásáig.

2021.05.14. Írta: Kristóf Benjámin, fényképezte: Mikó Vencel

Az a vállalkozás a legjobb, ami valós problémára igyekszik váaszt adni, szokták mondani. A Quantum digitális iskolaszövetkezet alapító csapata a saját bőrén tapasztalta meg a diákmunka szövetkezetek kényelmetlen folyamatait, amelyek sok esetben nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók idejét is pazarolják. A vállalkozás alapítója és jelenlegi ügyvezetője, Bege Áron fejéből pattant ki az ötlet 2020 tavaszán, amiből mára 20 üzleti partnerrel rendelkező vállalkozás lett.

Miként váltatok elképzelésből működő vállalkozássá?

Áron: Sok helyen dolgoztam diákmunkásként. Bonyolultnak és feleslegesnek éreztem az adminisztratív folyamatokat, amelyek során számomra és munkáltatóm számára egyaránt felesleges lépéseket kellett megtennünk. Ezek mind könnyen digitalizálhatók és automatizálhatók lettek volna.

Még 2020 tavaszán egy szakkollégiumi jelentkezési feladatsorban kérdezték meg tőlem, hogy ha csinálnék egy vállalkozást, mi lenne az. Felvázoltam egy kezdetleges üzleti tervet, és annyira megtetszett, hogy egyből át is küldtem Bőhm Zsombor barátomnak.

Zsombor: Épp a tavaszi karantén alatt voltunk. Engem elsőre megnyert az ötlet, amit Áron küldött, és hamar elkezdtünk napi szinten tervezni a témában. Rövid idő alatt eldöntöttük, hogy belevágunk. Ketten viszont, még Áron szoftverfejlesztői tapasztalatai ellenére sem éreztük elégnek magunkat a projekt megvalósításához, így egy kisebb csapatot toboroztunk. Diákszervezeti és személyes ismeretségeken keresztül hamar összejött a jelenlegi csapat. Mára közgazdász, jogász és több szoftverfejlesztő közösen dolgozik a vállalkozásunk sikeréért.

s31_1.jpg

Szolgáltatást hoztatok létre. Milyen igényre kínáltok választ a Quantummal?

Zsombor: A diákmunka piacban óriási lehetőségek vannak, amelyeket máig nem használnak ki kellő mértékben. A működés gyakran évtizedekkel ezelőtti alapokon nyugszik, egyáltalán nem hatékony. Ez pedig nem csak minden diák, hanem a munkavállalók életét is napi szinten nehezíti. A diákoknak, akik csak a munka részével szeretnének foglalkozni, nem kényelmes ez a foglalkoztatási rendszer. A cégeknek pedig a sok papírmunka és tranzakciós költség miatt jelentősen csökken a jutányosabb foglalkoztatásból eredő hasznuk.

Miben tud újat nyújtani a Quantum?

Áron: Hatékonyabbak vagyunk, mint a versenytársaink, így alacsonyabbak a költségeink. Az iskolaszövetkezetek a bér után kapnak jutalékot, amely azonban magába foglalja a felesleges kiadások fedezetét is, a nagy iroda fenntartásától kezdve a sok munkatárs bérköltségén át a rengeteg adminisztrációval töltött óráig. Digitális működésünknek köszönhetően nálunk ez a díj jellemzően alacsonyabb, így a cégnek olcsóbb a foglalkoztatás, hosszú távon pedig a diákhoz is több pénz juthat. HR-menedzsment területén is nagy terhet veszünk le partnereink válláról. Az ügyintézés, kapcsolattartás, a bérek kifizetése és a munkaórák ellenőrzése mind sokkal könnyebbé válik az automatizált rendszeren keresztül.

A kulcsszó az automatizáció. Minden online és automatikusan működik. Nincsenek adminisztráló munkatársak, így nemcsak költséghatékonyabbak, hanem gyorsabbak is a folyamatok.

Hogyan működik a rendszer? Milyen elemei vannak?

Áron: A legjobb az egészben, hogy minden érintett valós időben látja, hogy épp hol tart a folyamat. A rendszerünkben egy-két gombnyomás a regisztráció, szerződéskötés. A munkaidőt a diák applikáción keresztül vezeti. Ezt azonnal látja a vállalati partner is, akinek már csak el kell fogadnia a kimutatásban rendszerezetten látható óraszámokat. A számlát a hó végi jóváhagyás után azonnal megkapják, hiszen a rendszer automatizált.

Zsombor: Fontos értékünk még a diákoknak történő utalások gyorsítása, rugalmassá tétele. Az iskolaszövetkezetek egy régről velünk maradt megszokásból adódóan általában minden hónap tizedike környékén utalnak a diákok számára. A mi rendszerünkben minimalizáltuk az átfutási időket, így amint a cég utal, a munkavállaló aznap megkapja a pénzt.

Egy innovatív jövőbeli irány még az azonnali kifizetési rendszer is. Amennyiben a cég részéről rendben van, rendszerünkön keresztül a diákok előre is kaphatnak fizetést, elméleti szinten akár heti vagy napi rendszerességgel.

_mkp0259.jpg

Hol tart most a vállalkozás?

Áron: Múlt szeptemberben kezdtük, jelenleg húsz vállalati partnerrel dolgozunk együtt, főként kis- és középvállalkozásokkal. Nagyjából ötven diák dolgozik most nálunk. Az eddigi mérleget pozitívan értékeljük. Új szereplők vagyunk még a piacon, ráadásul a nagy cégek sokszor egy vagy akár több évre előre választanak együttműködő partnert, így ebbe a versenybe még nem volt igazán esélyünk beszállni.

Mik a jövőbeli elképzelések?

Zsombor: A gyors reakciónk és fejlesztéseink jó lehetőségeket nyújtanak számunkra. A koronavírus miatt természetesen a versenytársaink is felgyorsították a digitalizációs folyamataikat, de pont a hirtelen változások miatt nem egyszer logikailag és jogilag is hiányos rendszerek keletkeztek. Szerencsére a Budapesti Corvinus Egyetem Proof of Concept (PoC) pályázatán is sikerült támogatást nyernünk, így jelenleg minden erőnkkel a növekedésen vagyunk. Áprilisban már 4 milliós forgalmat értünk el, de messze még a kitűzött cél.

És most tovább a megkezdett úton?

Áron: Mindig zavart a felesleges munka, ha valakinek pazaroljuk az idejét. Ebben a szellemben dolgozunk és a saját tapasztalatainkból építkezünk tovább. Mindig akadnak nehézségek, vállalkozást építeni folyamatos problémamegoldási képességet követel. Jó csapatunk, jövőbe mutató ötleteink és motiváltságunk eredményeként végig fogjuk vinni ügyünket, hogy a diákmunka elérjen a 21. századba!

Gyors, kényelmes és hatékony - digitális iskolaszövetkezetet alapítottak corvinusos hallgatók Tovább
Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története 

Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története 

boritokep_4.jpg

A Mátrai borvidék számos kiváló pincészetnek ad otthont, ezek egyike az ecsédi Tóthborok Borpincészet, aminek vezetőjével, Tóth Mihállyal beszélgettem a vállalkozásukról, a borszeretetről és a hivatástudatról.

2021.05.11. Írta és fényképezte: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Szőlész dédapától egy stabil lábakon álló családi vállalkozásig

A Tóthborok Borpincészet története akkor elkezdődött, amikor a vállalkozás megalapítása még gondolatban sem volt. Minden egy ifjú vincellértől (szőlésztől) indult, Maksa Mihálytól, a jelenlegi tulajdonos dédapjától. Noha a vállalkozás tényleges megalapításához nem volt köze, a családban ő volt az, aki megteremtette a bortermelés tradícióját.

pince_csendelet.jpg

Egyrészről nyilván beleszülettem ebbe az egészbe, és úgy érzem, hogy vinnem kell tovább a családi tradíciót, másrészről viszont olyan jelek sorozata jellemzi az életem, amik mindig is a borászat irányába fordítottak.

– fogalmazott Tóth Mihály, a borászat jelenlegi vezetője.

toth_mihaly_a_vezeto.jpgTóth László Mihály édesapja még életében ismerhette Maksát, akinek a borászat iránti szeretete és tisztelete akkora hatással volt rá, hogy 1999-ben feleségével, Zavarkó Gabriellával útjára indította a Tóthborok Borpincészetet. Ekkor még a borászati tevékenység hobbi szinten zajlott, aminek a ház alatti pince adott otthont. Néhány hektárnyi szőlőültetvénynél és pár hektoliter bornál nem volt több a pincészet. Az értékesítési irányok sem voltak még szerteágazóak, főként barátoknál és környékbeli ismerősöknél találtak gazdára a borok. Mára ez gyökeresen megváltozott.

Az egyre bővülő vendégkörrel a borászat híre is gyorsabban terjedt. A 2000-es évek elején bővült a pince, hogy ki tudják szolgálni a növekvő keresletet, azonban a valódi fordulópont 2006-ban jött el, amikor egy elnyert uniós pincefejlesztési pályázatnak köszönhetően a kezdeti ház alatti pince lassan, de biztosan megtriplázódott. Az így kialakult forma jellemzi mind a mai napig a vállalkozást, aminek most már termékeit Pest és Heves megyei bárokban, valamint kisebb üzletekben is megtalálhatjuk.

A borértékesítés mellett a vendéglátás is kiemelt szerepet játszik a borászat életében. Az idelátogatóknak lehetősége van pincetúrán, borkóstolással egybekötött lakomán, táncos népesteken, gulyás-partikon részt venni, kis túlzással szinte bármin, amihez kedvük szottyan a vidéki idillben. A nagyfokú vendégközpontúság és a családias jelleg az a két kulcstényező, amivel a pincészet igyekszik magát megkülönböztetni a többi környékbeli pincétől.

A fesztiválokra is egyre gyakrabban kitelepülnek a boraikkal, azonban bor tematikájúakra sohasem mennek. „Ha elmész egy boros fesztiválra, csupán egy vagy a sok közül, de ha elmész például egy birkafőző fesztiválra, ott sokkal kiemelkedőbb tudsz lenni, sokkal jobban fel tudod kelteni a közönség érdeklődését. Ez anyagi szempontból is jobban megéri, és marketingnek sem utolsó” – magyarázta Mihály.

A név kötelez

A vállalkozást jelenleg Tóth Mihály vezeti, aki 2019-ben döntött úgy, hogy maga mögött hagyja a háttérmunkálatokat, és főszerepet vállal a családi vállalkozásban.

Szüret idején születtem, ezt is egyfajta jelnek tekintem. A nevemet is dédnagyapám, Maksa Mihály után kaptam, így valamilyen szinten a név is kötelez engem. Számomra a szőlészet és borászat sokkal inkább egy életfeladat, mintsem munka.

– mondta Mihály.

Egy családi vállalkozás továbbvitele mindig összetett kérdéskör. Az egyik oldalon ott van az a nyomás, hogy a hagyományokat folytatni kell, maradandó értéket kell teremteni a jó előre lerakott alapokra, azonban a másik oldalon felmerülhet a kérdés, hogyha egy családtag nem tud kiteljesedni a neki szánt szerepkörben, érdemes-e ráerőltetni a teendőket csak azért, hogy a vállalkozás fennmaradjon.

A Tóth családnak ezzel a dilemmával nem kellett megküzdenie: Mihály mindig is nyitott volt arra, hogy egy nap átvegye a teljes körű irányítást a borászat felett, máshogy nem is tudná elképzelni az életét. Míg a szőlőtermesztés és borgazdálkodás egy külső szemlélőnek monoton, ciklikus feladatsorozatnak tűnhet, addig Mihály számára teljesen mást jelent:

Lehet, hogy maga a munkafolyamat úgy tűnhet, hogy minden évben ugyanaz, de amit ezáltal alkotsz, az sohasem ugyanaz, sohasem tud ugyanaz lenni. Ez az egész kicsit olyan, mint egy festmény: hiába hasonlóak az ecsetmozdulataid, nem tudsz kétszer ugyanolyat festeni. Talán kissé fanatikusan hangzik, de nekem a borászat épp olyan művészet, mint a festészet.

tothborok_pince.jpg

Az utódlás kérdése, bár még közel sem esedékes, fontos szempont Mihály számára. „Ez egy olyan családi örökség, ami nem fog eltűnni, nem is tűnhet el, utánam sem. Az egész családra jellemző a borszeretet, a vállalkozás mindig jó kezekben lesz. Egy dolog biztos, semmiképp sem szeretném, hogy egy nap ez az egész az enyészeté legyen” – mondta Mihály.

Hogyan tovább?

Amióta a borászat üzletszerű tevékenységet folytat, a borkészítésen, a kapacitásnövelésen és a minél szélesebb körű jelenléten volt a hangsúly. Ez az alapkoncepció, bár régóta érvényben van, a jövőben változni fog. „A borászat továbbra is lesz, nem tervezem feladni. Ha feladnám, az olyan volna, mintha magamat adnám fel. A fókuszt viszont áthelyezzük a vendéglátásra, amivel már jó néhány éve foglalkozunk, de most ez lesz majd a fő irányvonal” – ismertette a terveit Mihály, majd kiegészítette azzal, hogy a jelenlegi üzleti partnereiket megtartják, de továbbiakat nem akarnak szerezni.

A fő cél az, hogy a helyszíni eladás és a vendéglátás legyen a domináns tevékenység, miközben a borászat kiegészül egy szálláshellyel is, hogy még inkább versenyképes legyen a falusi turizmusban. Ennek megvalósítása Mihály hosszú távú terveiben szerepel, egyelőre azt a bevételkiesést kell pótolni, amit a koronavírus-járvány idézett elő.

Amint az intézkedések lehetővé teszik, a Tóthborok Borpincészet ismét megnyitja kapuit a szomjas utazók előtt, akikkel az elmúlt időszak nehézségeit kiváló boraikkal, családias programjaikkal és határtalan vendégszeretetükkel igyekeznek majd elfelejtetni.

Szenvedély és kötelességtudat: egy mátrai családi borászat története  Tovább
Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként

71531907_2714947278529627_7776873931130011648_o.jpg

Szakmaiság, közösség és társadalmi felelősségvállalás: a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága az egyetemen szerzett tudás elmélyítésére és az összetartó közösségre helyezi a hangsúlyt. A Corvinus szakkollégiumáról  Kalmár Bendegúzzal, a FAKT elnökével beszélgettünk.

2021.04.27. Írta: Balogh Bálint

A szervezet három alappillérre a szakmaiság, a közösség és a társadalmi felelősségvállalás. A legfontosabb alappillér, a szakmaiság gerincét a kurzusrendszer adja. A végzett tagok olyan tudással kerülnek ki, amelyeket hatékonyan hasznosíthatnak a globális munkaerőpiacon, de a tudományos utánpótlásban is megállják a helyüket.

Társadalmi felelősségvállalás terén a FAKT legfontosabb projektje a 10 éve indult Egyetemisták a Pénzügyi Kultúráért címen, melyben több mint 180 tanórát tartottak középiskolásoknak a pénzügyi alapismeretekről. A projekt időközben pályaorientációs előadásokkal is bővült.“Nagyon büszkék vagyunk erre a szerepkörünkre, mert úgy érezzük, hogy visszaadhatunk abból a rengeteg tudásból, amit kaptunk, ezzel hozzájárulva a mindennapi pénzügyi ismeretek terjesztéséhez” - mondja Bendegúz a FAKT küldetéséről.

A szakkollégium a szakmai fejlődés és a társadalmi felelősségvállalás mellett hallgatói közösségként is szolgál. Bendegúz a szervezet legnagyobb erősségét a rugalmasságában és a nyitottságában látja. “Nincsen előre megírt FAKT-os életút”. A szervezet nagy hangsúlyt fektet az egyénre, ami egyfajta versenyszellemet is teremt, így hozzájárulva a diákszervezet sikereihez. “Számomra a FAKT egy motiváló közösség, ahová jó tartozni, mert arra ösztönöz, hogy többet hozzunk ki magunkból és egymásból” - mondja Bendegúz.

img_8997.JPG

A közösségi élet a járvány alatt sem állt le. A kurzusok, vizsgafelkészítők és szakmai előadások Teamsre költöztek, a közösségi programok online formában folytatódtak, az iroda szerepét pedig a Discord alkalmazás vette át.

A FAKT 2008-ban jött létre, jelenleg 60 taggal rendelkezik. A szervezet maga választja fejlődésének irányát, erre utal a nevében az “autonóm” szó. A vezetőket a tagok maguk közül választják: “a függetlenségünkre nagyon büszkék vagyunk”

- mondja Bendegúz.

Szakkollégium, vagyis integráltabb diákszervezet

A szakkollégium a diákszervezet egy integráltabb formája, ahol a tagokat sokkal több behatás éri a mindennapjaik során, ami a kurzusrendszerben is tükröződik. A kollégium a Ráday utcában található, és 20 helyet biztosít a FAKT-osok számára. Beköltözni nem kötelező, de alkalmanként itt is szerveznek kurzusokat és közösségi programokat. 

A kollégiumban végzett tevékenység és az együttélés adta lehetőségek  fontosak, de a szervezet fő közösségi bázisa az egyetemi irodában van.“Az irodánk a főhadiszállásunk. Itt zajlik a legnagyobb közösségi élet, mindig van valaki, aki kapható egy kis beszélgetésre, közös ebédre vagy akár tanulásra is” - mondja Bendegúz.

A szervezetet lapos hierarchia jellemzi. Tízen alkotják a vezetőséget, hat team vezetővel, és három alelnökkel, akik alá 2-2 team tartozik. “Érdemes végigjárni a ranglétrát, ugyanis remek fejlődési lehetőséget hordoz magában” - mondja Bendegúz, aki az elnökséget a sok felelősség ellenére nem kényszerhelyzetként, hanem egy remek lehetőségként éli meg.

Bendegúz most negyedéves Gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés szakon, és már az elsősként csatlakozott a szervezetbe. Tudatosan választotta a FAKT-ot, még az egyetem előtt, jelenleg  a 2020-2021-es tanév elnöke. „Igazából a FAKT hangulata és nyitottsága miatt jelentkeztem. Amit vártam, és teljesült is, hogy szakmailag fejlődhettem, és egy remek közösség részévé válhattam” - mondja Bendegúz.

Kötelező kurzusok egészítik ki az egyetemi tanulmányokat

A kurzusok abban hasonlítanak az egyetemi órákhoz, hogy kötelező rajtuk a részvétel, de az egyetemi szemináriumoknál kisebb csoportokban, mélyebben foglalkoznak egy-egy jobban lehatárolt területtel. Az elméleti, közgazdaságtudományi kurzusok és az üzleti fókuszú gazdálkodástudományi órák tananyaga túlnyúlik az egyetemi tematikákon, ezeket további ismeretekkel egészítik ki.A kurzusokat a hallgatók érdeklődési köre határozza meg. Félévente legalább egy kurzust kell elvégezni, ez heti másfél óra kötelező elfoglaltságot jelent.

image_2_3.png

A kurzusok mellett a FAKT olyan projekteket is szervez, melyek során a tagok vállalatokkal együttműködve szerezhetnek  gyakorlati tapasztalatot. Bendegúz például a múltban részt vett egy budapesti zöldfelület-gazdálkodási projektben, ebben a félévben pedig nonprofit tanácsadásban próbálhatják ki magukat a FAKT-os hallgatók.

A FAKT szorgalmi időszakban heti rendszerességgel tart szakmai előadásokat gazdasági, szociológiai és fenntarthatósági témakörökben. A szervezet emellett tréningeket is tart, ahol a tagok például az önéletrajzírásra, LinkedIn-szerkesztésre és az állásinterjúra készülhetnek fel.

A közösség motiváló ereje a tanulás során is megjelenik. “Jelentős a tagjaink között a skill-sharing, vagyis az egymástól tanulás. Felsőbbéves tagjainak például gyakran segítenek hasznos tanácsokkal egy-egy sikeres TDK megírásában” - mondja Bendegúz.

A negyedik félév után a tagok FAKT-diplomát kaphatnak, ennek feltétele a kurzusok teljesítése.“Ez a diploma egyfajta fémjelzést ad a rendes diplomád mellé, amivel növeli az értékét” - mondja Bendegúz. A Diploma megszerzése után a tagok az alumni részévé válnak, akik aktív szerepet vállalnak a szervezet életében. Szemináriumokat, kurzusokat és mentorprogramokat tartanak, és segítenek a tagoknak a kapcsolatépítésben.

További információkat a FAKT működéséről és a felvételi időszakról a szervezet weboldalán és Facebook-oldalán találhattok.

Szakkollégium a közgazdaságtan szerelmeseinek: szakmai kiteljesedés FAKT-osként Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett?

1_km_bor_dokt.png

Akár 280 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a Corvinus szeptemberben kezdő doktorandusz hallgatói. Az Egyetem egy új ösztöndíjjal és akadémiai, valamint szakértői életpályával tenné népszerűbbé a tudományos karriert. A legfőbb cél, hogy a legkiválóbb hallgatók oktatói és kutatói ambíciói ne szoruljanak háttérbe kizárólag a megélhetés biztosítása miatt.

Írta és borítókép: Kovács Máté

Felveszem a fehér köpenyem. Az előadóba lépve ötszáz unott fej nézi, ahogy felszáll a por az asztalra dobott könyvek alól, a táblán pedig elfogy a hely, mire az egyenlet végére érek. Valahogy így képzeltem el a jövőm gyerekként, bár a kvantumtérelmélet és a laboratórium magánya jobban vonzott, mint az egyetemi előadótermek zsúfoltsága.

Nem így lett. Akkor sem lett volna így, ha végül tényleg a tudományos pályát választom az újságírás helyett, hiszen laptopot vinnék be az órára, a modern kutatás és oktatás pedig nem a magányról, hanem a közösségről és az együttműködésről szól.

Tudomány vagy üzlet? Miben különbözik Nikola Tesla és Elon Musk?

Elszegényedve, magányosan élte utolsó éveit Nikola Tesla fizikus, feltaláló és mérnök a New Yorker Hotel 3327-es szobájában. Habár nélküle nem lenne többfázisú villamos hálózat, távirányítás, rádió vagy Wi-fi, idős korára egyetlen barátai a galambok voltak. Minden nap megetette őket a 6. sugárút és a 40. utca sarkán, amely 1994-ben a Nikola Tesla corner nevet kapta. A new york-i utcasarok mellett ma egy elektromosautó-gyár is a nevét viseli, tulajdonosa, Elon Musk pedig az év elején rövid ideig a világ leggazdagabb embere volt, vagyonát 151 milliárd dollárra becsüli a Forbes.

 

nikola_tesla_corner.png

Nikola Tesla Corner, New York (fotó: ti-ja, Getty Images, Canva)

Az üzlet és a tudomány közötti szakadék óriásinak tűnik. Megélhetés szempontjából sokat változott a tudományos közeg, ugyanakkor a végzős egyetemi hallgatók továbbra is találkoznak azzal a dilemmával, hogy az üzleti szféra anyagi szempontból jobb lehetőségeket kínál, ezért a továbbtanulás mellett vagy helyett a munkavállalást választják.

„Havi 140 ezer forintos ösztöndíjból nem lehet családot fenntartani” – mondja Farkas-Kis Máté doktorandusz, amikor arról kérdezem, hogyan lehet megélni a doktori képzés mellett. Máté alkalmazott matematikusként pénzügy-matematikus specializáción tanult, és ezt követően MBA fokozatot is szerzett. Az üzleti ranglétrán felfelé haladva végül utolsó vezetői megbízásában a kockázatkezelési területért felelt. Több év munkatapasztalat után jelentkezett a Corvinus doktori képzésére. Emellett saját vállalkozásával többek között döntéstechnikai képességfejlesztéssel foglalkozik, miközben az egyetemen a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és ezek életünkre gyakorolt hatását kutatja.

A doktoranduszok sokszor teljes állásban dolgoznak az egyetem mellett. Dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője szerint ez valamilyen szinten érthető, hiszen ebből az összegből szerinte sem lehet megélni.

„Nincs az az egyetem, amely elvárhatná, hogy a legkiválóbb és a legtehetségesebb hallgatók 140 ezer forintért maradjanak bent, és végezzenek kutatómunkát az egyetemen”.

Ez az összeg idén szeptembertől 280 ezer forintra emelkedhet a Corvinus Doktori Ösztöndíjnak köszönhetően. A speciális ösztöndíj a jelenleg 140 ezer forintos magyar állami ösztöndíjat egészíti ki, mellyel az egyetem a legkiválóbb doktoranduszok anyagi helyzetét stabilizálná. Az ösztöndíj odaítéléséről a Doktori Ösztöndíj Tanács dönt a felvételi pontszám és egy motivációs levélhez hasonló kiválósági nyilatkozat alapján. Az ösztöndíj feltételeiről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

Állami ösztöndíj? A Corvinus nem alapítványi fenntartású egyetem?

A doktori képzés speciális eset: az állami mellett minden magán- vagy alapítványi fenntartású egyetemen az állam támogatja  az akkreditált doktori képzéseket, így a Corvinuson is. Ez nemcsak a hallgatók ösztöndíjára, hanem a képzés költségére is vonatkozik.

Elengedhetetlen volt a jövedelmek növelése ahhoz, hogy az akadémiai pálya vonzó legyen az üzleti karrier mellett. A 2016 óta változatlan állami ösztöndíj időközben elinflálódott, a piaci kezdőfizetések elhúztak mellette. Az összeg meghatározásánál a munkaerőpiaci lehetőségeket, a külföldi egyetemek hasonló támogatásait és a rendelkezésre álló forrásokat vették figyelembe Michalkó Gábor szerint.

michalko2_kisebb.jpgAz ösztöndíj ugyanakkor korlátozza a piaci munkavállalást, a pályázók maximum 50 százalékos részmunkaidőben dolgozhatnak az egyetem mellett. „Nem vagyunk álságosak, magunk is igyekszünk elfogadni olyan megbízásokat, amelyek összeegyeztethetők az oktatói, kutatói munkánkkal, de nem jellemző, hogy az akadémiai pályán valaki álláshalmozó legyen” – mondja Michalkó Gábor, amikor a hivatás és az egzisztencia egyensúlyáról kérdezem. Szerinte „akkor lehet egyszerre több lovat megülni, ha azok egy irányba mennek”, vagyis a piaci megbízások és a kutatómunka szimbiózisba hozható egymással.

Michalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Szabó Kincső az angol nyelvű Kommunikáció- és Médiatudomány mesterszakon végez idén. Úgy tervezte, dolgozni fog a doktori képzés mellett, ám a magasabb ösztöndíj megszerzése érdekében lehet, hogy elveti ezt a tervet. „Terveztem mellette dolgozni, mert szükség lenne rá. Ha viszont összehasonlítom azt, hogy mit szeretnék: nagyon magas szinten tanulni és ösztöndíjat kiérdemelni, vagy valamennyire tanulni és mellette dolgozni, én a tanulást választom.” A munkában ott van az a veszély Kincső szerint, hogy a tanulmányok rovására megy.

„Ezek hatalmas döntések, bármennyire egyszerűnek is hangzik, de ha lehet, nem szeretnék munkát vállalni a tanulmányokon és az egyetemi kötelezettségeken kívül, mivel a terv a 110 százalékos teljesítés” – mondja Kincső.

Az ösztöndíj nem jár automatikusan a képzés négy évére, hanem minden évben újra kell pályázniuk a hallgatóknak. Emellett minden szemeszter végén beszámolót kell készíteniük, amit egy erre a célra létrehozott bizottság bírál majd el. A beszámoló sikerességén és az előző év teljesítményén múlik majd, hogy a következő évre is megkapja-e a doktorandusz az ösztöndíjat.

Az ösztöndíj létrehozásában az első perctől kezdve részt vett a Doktori Önkormányzat is. „A doktori ösztöndíjat nemcsak elfogadtuk, hanem a koncepció megalkotásában is részt vettünk” – mondja Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat (DÖK) elnöke, aki negyedéves, végzős doktori hallgató. „Nem volt olyan szegmens, amiről ne tudtunk volna. Ha szükségesnek éreztük, elmondtuk a véleményünket, és ezek a vélemények javarészt be is kerültek a szabályzatokba.”

A Doktorandusz Önkormányzatot (DÖK) 2018-ban hozták létre a Corvinuson, a folyamatban Farkas Jácint is részt vett Petrovics Nándorral, az önkormányzat első elnökével együtt. Jácint korábban érdekképviseleti ügyekért felelős alelnökként dolgozott, két évvel később, 2020 novemberében választotta meg elnöknek a küldöttgyűlés nyilvános pályázat után.

Jácint szerint ez az ösztöndíj olyan megélhetési forrást biztosíthat, ami elég ahhoz, hogy a hallgató viszonylag nyugodt – még ha nem is királyi – körülmények között fókuszálhasson a munkára. „Ahhoz, hogy kiváló minőségű hazai és nemzetközi publikációk szülessenek, olyan anyagi bázisra kell törekedni, hogy a doktoranduszok a lehető legkevesebbet foglalkozzanak a megélhetéssel.”

További forrásként megpályázható az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíja, valamint bekapcsolódhat a hallgató intézeti, tanszéki kutatóműhelyek munkájába, az egyetem kiválósági projektjeibe, valamint oktatással további bevételt szerezhet a 280 ezres ösztöndíjon felül. Egyedül a Kooperatív Doktori Ösztöndíj nem kombinálható a Corvinus Doktori Ösztöndíjjal.

b_v_0001_2.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem főépülete előtérben a Szabadság híddal (Fotó: Bera Viktor, Közgazdász)

Hol lenne Elon Musk Nikola Tesla nélkül? - Az üzlet és a tudomány ki is egészíthetik egymást

„Lényegében mindenki matematikus” – vallja Máté, aki a matematikában megismert gondolkodási minták hatását vizsgálja a döntéseinkben. „Röviden azt vallom, hogy ha valakinek jók a matematikai képességei, akkor jobb döntéshozó lesz nemcsak szakmailag, hanem a saját életében is.” Ezek a képességek pedig szerinte bárki által megtanulhatóak, megfelelő támogatás mellett. 

Máté előbb hobbiból, majd egy oktatási stúdióban tanított matekot, de igazából a piac vonzotta. Vezetőként ugyanakkor azt látta, hogy sokakból hiányzik az összetett folyamatok megértése és a problémamegoldási kompetencia.

„Sokszor tapasztaltam, hogy tőlem, mint vezetőtől várnak megoldásokat a kollégáim, és ha én megadom azt, akkor már formába tudják önteni. Viszont a kettő között hiányzik az a folyamat, hogy ők gondolkodjanak a problémán, és három-négy megoldási lehetőséget hozzanak nekem.” 

Ugyanezt tapasztalta oktatóként is. A hallgatók általában megtanulják és megoldják a számításokat, de nem feltétlenül értik azokat. Korábban sokat gondolkodott azon, hová kell visszamenni az időben, hogy az emberek minél inkább készek legyenek a kihívásokra, képesek legyenek az önálló véleményalkotásra, és megfelelően strukturálják a problémákat. „Én a felsőoktatást azonosítottam, mint az egyik legfontosabb pont, ahová be lehetne lépni. Sokkal jobb lenne, ha az emberek itt is megkapnák ezeket a képességeket.” Véleménye szerint a 12 évig tartó általános és középiskolai matematikai tanulmányokat itt van utoljára lehetőség szintetizálni.

Máté a kutatása mellett döntési technikákat tanít alapszakos hallgatóknak, a kurzuson munkacsoportokban tárnak fel és oldanak meg problémákat az érintettek bevonásával egy interjú erejéig. “Ne csak ők gondolkodjanak vagy keressenek forrásokat az interneten, hanem találkozzanak olyan valakivel is, akinek személyes tapasztalata van ebben a kérdésben” – mondja Máté a kurzusról. 

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngIdén viszont ebben is továbblépett. A Dr. Matolay Réka által vezetett Corvinus Science Shop támogatása mellett az InDaHouse Egyesülettel dolgoznak együtt a hallgatók. Az egyesület önkéntesei borsodi falvakban élő, hátrányos helyzetű gyerekeknek tartanak egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat. A kurzuson a hallgatók arra próbálnak megoldást találni, hogy hogyan csökkenthető a mélyszegénységben élő fiatalok középiskolai lemorzsolódása.

(Fotó: Farkas-Kis Máté)

Máté közel húsz év piaci tapasztalattal vágott bele az egyetemi oktatásba, látta tehát azt, mit történik ott. „A kizárólag kutató pályán mozgó oktató csak megfigyelt ilyen vállalati döntéseket, sosem kellett meghoznia ezeket. Így más típusú szemléletet tudok átadni, bele tudom tenni a piaci tapasztalatomat.” Ugyanakkor hozzáteszi, ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent kutatói pályán dolgozókhoz képest, pusztán egy eltérő nézőpontot, amivel sokszínűbb lesz az oktatás.

Éppen ez a kétutas doktori képzés víziója, hogy minél több, gyakorlati életben dolgozó szakember kapcsolódjon be az oktatásba és a kutatásba. „A doktori képzésre szükségük van olyanoknak is, akik úgy érzik, hogy ezen a pályán szeretnének tudást, ismeret, kapcsolatot és papírt szerezni, de az életük nem az akadémiai pályán fut” - mondja Michalkó Gábor. Nekik nyújt lehetőséget a szakértői pálya, ahol elsajátíthatják a tudományos gondolkodást, kapcsolódhatnak a kutatásokhoz, az eredményeket felhasználhatják az innovációban és fejlesztésben, majd vissza is adhatnak a felsőoktatásnak szakmai vagy akár üzleti partnerként.

„Ez nem egy vastag téglából épített fal. Az a célunk, hogy minél közelebb hozzuk ezt a két világot egymáshoz” – mondja Michalkó Gábor. A koronavírus erre a problémára is rámutatott, több tudományterületen kell összedolgoznia most a kutatóknak és a gyakorlati szakembereknek.

„Nem ülhetek az elefántcsonttornyomban a magam kis teóriáival, hanem a gyakorlatból kell merítenem, és vissza is kell adnom oda”.

A szakértői pálya nem lesz könnyebb, a követelmények, a tanterv és a doktori fokozat feltételei ugyanazok maradnak. A különbség a sebességben és a tudásátadás technikájában lesz, amire Michalkó Gábor konkrét példát is hozott. A doktoranduszok gyakran szerdán délelőtt 8 és 10 között tartanak órát, ez a piacon dolgozóknak nem megoldható. A személyre szabás nem azt jelenti, hogy nekik nem kell bekapcsolódniuk az oktatásba, hanem kiválthatják az órákat például TDK-konzultációval, szakmai verseny mentorálásával, esetleg a saját munkahelyükön tartott továbbképzéssel.

A kétutas képzés igénye hallgatói oldalon is megjelent Jácint szerint, aki a DÖK elnökeként sok hallgatói visszajelzéssel találkozik. „Több doktorandusz jelezte, hogy ők nem az akadémiai pályára szeretnének koncentrálni, hanem a munkaerőpiacon, az üzleti életben helyezkednének el a doktori program és a doktori fokozatuk segítségével”. Ez a képzési forma egyébként Nyugat-Európában is jelen van, amit ugyan nem így neveznek, de a doktori fokozattal egyenértékű végzettséget ad üzleti területen.

t_t_0012_1.jpg

A Corvinus Egyetem aulája (Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász)

Hogyan lesz valakiből egyetemi tanár?

A kutatók és szakértők mellett a doktori pálya természetesen az egyetemi tanárokról szól, a felsőoktatás utánpótlásképzése is egyben. Az viszont nem mindig egyértelmű, kiből és hogyan válik egyetemi tanár, az odavezető út ugyanis a legritkább esetben egyenes.

Kincső is hosszú utat járt be, mire a doktori képzés kapujáig jutott. Gyerekkora óta szerepelt, hét évesen mesemondó versenyekre járt, mindig megtalálta a módját annak, hogy a közönség elé állhasson. Később elkezdték érdekelni a nemi sztereotípiák, reklámok és mindenféle vizuális megjelenítés, de nem tudta, hová vezet mindez.

"Tavaly októberben, egy konzultációs beszélgetés során beszélgettem jelenlegi konzulensemmel, Dr. Aczél Petrával, amikoris azt mondta, hogy közös munkánkat érdemes és izgalmas lenne folytatni a doktori képzés alatt, és ha célba érünk, tanárként folytatnám az utam a Corvinuson" – mondja Kincső a fordulópontról, ami a doktori képzés felé terelte. Elképesztő szerinte, hogy „néhány szó mennyire nagy hatással tud lenni az emberre. Ha valaki azt mondja neked, hogy látja benned a potenciált és hisz a kiteljesedésedben, az nagyon sok erőt tud adni.”

A tanári pálya már korábban is érdekelte, egy évet tanított gyerekeket egy angol nyelviskolában Budapesten. Azt mondja, a döntését sok év apró élményből alkotta meg.

„Sok kicsi lépés, melyek egészen hat-hét éves koromtól kezdve gyűltek össze egy hátizsákba, és ha ezt kiborítom az asztalra, és összerakom, mint a legókat, akkor látom azt, hogy igen, ez egyenlő azzal, hogy a doktori iskolába szeretnék jelentkezni.”

microsoftteams-image_1_1.png

Kincső idén végez angol nyelvű Kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon, és felvételizik doktori képzésre is a Corvinusra (Fotó: Szabó Kincső)

Egyetemen csak doktori fokozattal, doktorandusz hallgatóként vagy külsős vendégoktatóként lehet tanítani. Máté a piaci karrierje során hobbiból tanított,  és külsős témavezetőként is dolgozott, de végül az előbbit választotta. „Arra jutottam, hogy ha már ebbe belevágok, akkor érdemes egy olyan szakmai karrierutat végigjárni, ami nemcsak arról szól, hogy egy Dr.-t betűzök a nevem elé” – mondja Máté.

A tanári pálya ugyanakkor nem csak frontális oktatásból áll. „Ki kell állni a katedrára, de együtt kell működni a kutatói közösséggel és a hallgatókkal is” – mondja Michalkó Gábor, amikor arról kérdezem, milyen képességekre van szüksége egy egyetemi oktatónak.

„Ma már az oktatás sem egy katedráról történő kinyilatkozás, hanem a kollegialitás felé menő együttműködés. Meg kell a hallgatókat győzni, hogy induljanak TDK-n vagy versenyeken, a kutatásnál  ki kell küldeni őket interjúkra, ehhez pedig a konzulens saját kapcsolatrendszere is kell”. 

v_zs_0018_4.jpg

A Corvinus C-épületének előadóterme (fotó: Váradi Zsófia, Közgazdász)

Iskolából műhely

A doktori képzések is megújultak a Corvinus átalakulásával, hét doktori iskola fúziójából négy jött létre, a képzés szemlélete is átalakult. “A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára” - mondta Michalkó Gábor egy tavalyi interjúnkban a megújulásról.

„Egyedül ma már nem megy, az akadémiai életpálya nem a magányos tengerészek terepe. A tudomány világa feltételezi azt, hogy nagy csapatokkal dolgozzunk”

- ezt már most mondja nekem Michalkó Gábor, amikor az akadémiai kapcsolatrendszerről kérdezem. „Van, aki erősebb írásban, és jobban meg tudja írni a cikket, van, aki tud pénzt hozni, más a terepen jó, megint más az adatok feldolgozásában, tehát csapat kell.”

Nem egyedül kutat Máté sem, aki a Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasként a konzulense mellett egy vállalati szakértő segítségével is dolgozik. Mátéval Zoomon beszélgetek, csak a témájáról közel fél órát mesél. „Rengeteg nagyon jó találkozás és szakmai beszélgetés van, ami előre visz, és inspirálja a gondolataimat” – mondja a kutatói közösségről.

A kvalifikált publikációkat az esetek többségében több ember alkotja Jácint szerint. „Az individualitásnak van egy olyan szintje, amikor nem elég az, hogy én tudok valamit az adott területről, hanem együtt kell működni”. Úgy látja, a doktori képzés egy demokratikus rendszer: a témavezető minden év végén ad egy értékelést, és visszajelzésre is van lehetőség, fontos a folyamatos párbeszéd.

fj.jpgJácint kutatásában a fogyatékosság és az akadálymentesség filozófiai oldalát vizsgálja, valamint azt, hogyan lehet ezeket a fogalmakat szélesíteni, elmélyíteni, és ez az elmélyítés mivel járhat a hétköznapokban. „Veleszületetten mozgássérült vagyok, éppen ezért a fogyatékossággal napi szinten együtt élek. Ez rengeteg tapasztalatot adott nekem az élet valamennyi területén , ezért választottam ezt a széles spektrumú nézőpontot” – mondja Jácint. „Olyan új fogalmakat igyekszem alkotni  és igazolni filozófiai úton, melyek pozitív értelemben az egész társadalomra kiterjeszthetők.”

A doktori képzésen az akadálymentesség is fontos szempont. Jácint szerint „ez nem azt jelenti, hogy minden létező akadályt elhárítunk a hallgatók elől, hanem megpróbálunk olyan környezetet működtetni, ahol a hátrányok és nehézségek közös erővel könnyebben megérthetők. Van, amikor ezek legyőzhetők, máskor viszont le sem kell őket győzni, csak meg kell őket érteni.” Nem minden nehézséget kell eliminálni Jácint szerint.

„A megértés egy nagyon fontos dolog és az összefogás szintén, amik által túllendülhetünk a nehézségeken”.

A kutatói közösség nem csak itthon működik. „Ez a 93 ezer négyzetkilométer nem kevés, itt is van feladat, de akkor tudsz hatékony lenni, ha van mögötted egy olyan háttér, ami a nemzetközi beágyazottságból fakad” – mondja Michalkó Gábor. A Corvinus doktoranduszai bekapcsolódhatnak nemzetközi kutatásokba és projektekbe, valamint évente 350 ezer forintos keretet kapnak hazai és nemzetközi konferenciákra, emellett három hónapos külföldi tanulmányútra is kaphatnak ösztöndíjat.

A külföldi hallgatók és a nemzetköziség miatt az összes órát angolul tartják, sokszor neves külföldi előadókkal. Van például egy olyan kurzus, ahol tudományos folyóiratok főszerkesztőivel találkozhatnak a hallgatók, tőlük tanulhatják meg, hogyan kell jó tudományos cikket írni.

„A doktori képzés mindenkinek való. Már aki tényleg akarja.”

Ha már tudjuk, hogy megéri nekünk, a jelentkezés előtt mégis  felmerül: merjek jelentkezni? Vagyok ehhez elég jó hozzá? Négy év komoly döntést igényel, sok tényezőt át kell gondolnunk, de beszélgetőpartnereim egy dologban egyetértenek: nem szabad, hogy a félelem határozza meg a döntést.

„A félelem az elme gyilkosa” – hangzik a Dűne című filmből kultikussá vált mondat. A jelenetben egy  Bene Gesserit boszorkány a főszereplőt, Pault teszteli: a kezét egy dobozba kell tennie, ahol mindenféle élmények és érzések érik, valójában viszont az idegrendszerét stimulálják csak. Azt hiszi, hogy ég a keze, hogy szurkálják, hogy kínok gyötrik, reflexből azonnal kirántaná. Ezt azonban nem teheti meg, ugyanis a boszorkány tűt tart a nyakához: amint kiveszi a kezét, meghal. Eközben mondogatja Paul: “A félelem a kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet.” - így sokáig bent tudja tartani a kezét.

gh-mohiam-_-paul-atreides-_what-is-in-the-box_pain.jpg

Részlet az 1984-ben bemutatott Dűne című filmből (forrás: Pinterest)

Máténak nem véletlenül ez a kedvenc idézete. Szerinte sok olyan élethelyzet van, amikor az önbizalmunk hiánya miatt nem merünk belevágni dolgokba, ugyanakkor szerinte ez a bizonytalanság pedig csak a fejünkben létezik. Véleménye szerint el kell oszlatni azt a sztereotípiát, hogy ki jelentkezhet és ki nem a doktori képzésre.

“Csak bátorítani tudok mindenkit, hogyha doktori képzésre akar jelentkezni, induljon el akkor is, ha nincs elég önbizalma. Egyrészt az önbizalom meg tud jönni, másrészt egy olyan közösségbe érkezik meg, amely mindenben támogatja” – mondja Máté.

Kincsőnél sem jött azonnal a döntés. „Egy nőnek figyelembe kell vennie, hogy itt négy évről van szó, tehát minden tolódik. Családalapítás, párválasztás, munkahelyi szocializáció.” El kellett döntenie, hogy a tudományos karrierre áldoz négy-öt évet, vagy inkább mással foglalkozik. „Ezt a négy évet ugyanakkor úgy is fel lehet fogni, hogy nem elvesz, hanem éppen hozzáad. Az egész felfogás kérdése”.

A négyéves képzés két év képzési szakaszból és két év kutatási szakaszból áll.  Az előbbi során a disszertációhoz szükséges kutatásmódszertani ismereteket sajátítják el a hallgatók, majd komplex vizsgát tesznek. Ezt követi a kutatási szakasz, amikor már magára a kutatásra és a szövegre fókuszálnak. A második szakasz a tervezettel, műhelyvitával, majd a nyilvános védéssel zárul.

Kincső szerint ugyanakkor nagyon kell szeretni a témát. „Ha egyszer rádöbbensz, hogy már nem érdekel, nincs benne több, összeraktad az összes puzzle-darabkát, nem szeretnéd ezt a témát továbbadni a következő generációnak, akkor inkább ne ezt válaszd. Saját magadat húzod be egy csapdába, és elvesztegeted az időd. Ezt nagyon fontos átgondolni: mit szeretnél magadnak és másoknak alkotni a doktori képzés alatt.” 

Ha a képességek felől közelítjük a témát, Máté szerint három dolog elengedhetetlen: a nyílt és holisztikus gondolkodás, az elkötelezettség, vagyis hogy akarja a hallgató csinálni, akár önbizalom hiányában is, valamint a szorgalom. „Rengeteget kell olvasni. Minden kutatásban hivatkozások vannak, azaz meg kell ismernem a témámat mélyen, hogy előttem mit alkottak benne. Úgy tudom kiírni a saját gondolataimat, hogy közben megnézem, mások mit gondolnak” – mondja Máté.

„Ha a vizsgán elmondod a Pitagorasz-tételt, az nem kiemelkedő teljesítmény mert  ezt mindenki meg tudja tanulni. A kérdés az, hogy be tudod-e bizonyítani.”

Ez a fajta gondolkodás a doktorira is nagyon igaz Máté szerint. „Oké, van egy kutatási ötletem, de ez mivel indul? Azzal, hogy elmerülök a szakirodalomban, ami egyébként hatalmas ezen a bolygón, és megnézem, ki az, aki ilyeneket kutatott korábban, hogy ne ugyanazt találjam fel sokadikként.”

„Olyan témára van szükség, amiben van elég” – ezt már Kincső mondja, amikor Dr. Sass Judit doktori felkészítő szemináriumon elhangzott gondolatait idézi fel. „Minél tágabb legyen a téma, és abban találd meg azokat az apró utakat, amik oda vezetnek, hogy azt mondd: igen, itt egy puzzle-darab hiányzik, ezt kutassuk, keressük meg együtt!”

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30. között jelentkezhetnek a hallgatók, további információkért a Corvinus doktori felvételi oldalát ajánljuk.

Tudomány vagy üzlet? Meg lehet élni a doktori képzés mellett? Tovább
Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel

Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel

budapest_szinek-31.jpg

Néha hóeséssel bár, de itt a tavasz: sok szezonális, Magyarországon termő zöldség és gyümölcs időszaka. Ha új ízekre vágysz, próbáld ki ezeket az egészséges és egyszerűen elkészíthető ételeket!

2021.04.18. Írták és fényképezték: Belayane Najoua, Szentkirályi Lili, Csikós Zsófia, Taxner Tünde

Vegán pho medvehagymával

A medvehagyma-szezonnak egy szabálya van: érdemes mindenbe belecsempészni ezt a csodát, hiszen viszonylag rövid ideig van szezonban, és az egyik legfinomabb (és legegészségesebb!) hagymafélénk.

Hozzávalók:

  • 2 5 cm-es friss gyömbérdarab
  • 5 db csillagánizs
  • 4 db szegfűszeg
  • 2 kisebb (kb. 5 cm) fahéjrúd
  • 3 kardamom
  • 1 evőkanál egész koriandermag
  • 8 bögre alaplé (saját magunk által készített, vagy leveskockából/pho leveskockából)
  • 1 evőkanál barnacukor
  • 1 evőkanál szójaszósz
  • 1 evőkanál rizsecet
  • só ízlés szerint

Feltétek:

  • 300 g rizstészta
  • 2 répa
  • 1 mángold (májustól van szezonban), vagy 2 maréknyi spenót (áprilistól van szezonban)
  • 1 póréhagyma
  • 1 chili (10 cm-es)
  • 200 g tofu
  • 1 csokor medvehagyma
  • 1 csokor koriander
  • 1 újhagyma
  • 1 lime

a1e4ef50-790f-4a1c-b09d-9a2fae7e2975_1_201_a.jpg

Elkészítés:

1. Először a levest készítsd el: a hozzávalókat rakd egy nagy lábasba, forrald fel, majd minimum 30 percig hagyd gyöngyözni, fedővel a tetején. (Minél tovább hagyod, annál mélyebb lesz a leves íze.) 
2. Amíg a leves fő, vágd apróra a zöldségeket (a répát érdemes hámozóval vékony szeletekre vágni), illetve csíkokra a tofut.
3. A tofut forró lángon, valamilyen zsiradékon süsd ropogósra (kb. 3-4 perc), vedd le a lángot, majd önts rá egy evőkanál szójaszószt.
4. Szűrd le a levest: vedd ki belőle a fűszereket (ezek kiszárítva újra felhasználhatóak pho leveshez/illatosítónak), majd tedd vissza közepes lángra.
5. A felvágott zöldségeket rakd bele a forró levesbe, és főzd őket 5 percig.
6. Közben főzd meg a rizstésztát forró vízben, a csomagoláson látható utasítások szerint (kb 3-5 perc). Szűrd le a tésztát, és öntsd le hideg vízzel.

Összeállítás:

1. Oszd el a tésztát négy mélytányér között egyenlően.
2. Merd rá a tésztára a levest és a zöldségeket, és rakd rá a tofu-csíkokat.
3. Díszítsd, ízesítsd a levest medvehagymával, korianderrel, felvágott újhagymával és 1 lime levével.
4. Opcionálisan szójababcsírát, sriracha szószt, szójaszószt, ecetes fokhagymát is használhatsz további ízesítéshez.

Sonkás-medvehagymás tészta

Magyarországon számos helyen lehet medvehagymát szedni akár ingyen is, ami nemcsak környezetkímélőbb, mintha külföldről importált árut vennénk, hanem szuper szabadidős program is egyben. Ebben a receptben a medvehagymáé és a sonkáé a főszerep, amit egy kis borral bolondítunk meg. 

Hozzávalók:

  • 1 csomag tészta (tagliatelle, penne, spagetti – bármelyik jó)
  • 1 csokor medvehagyma
  • 1,5 dl tejszín vagy (tejmentes változathoz) ugyanennyi kókusztejszín
  • 15 dkg főtt, füstölt sonka (akár lehet a megmaradt húsvéti is)
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 2 dl fehérbor
  • só, bors

A sonkát vágd kockákra, pirítsd meg kevés olívaolajon, majd öntsd fel a fehérborral és hagyd, hogy jó része elpárologjon. A medvehagymát vágd nagyobb darabokra és add a sonkás, boros keverékhez. Rövid ideig párold, majd vedd kisebbre a lángot és keverd hozzá a tejszínt. Sózd, borsozd ízlés szerint.

A tésztát tedd zubogó, sós vízbe, keverd meg, majd a csomagoláson feltüntetett ideig hagyd főni. A főzőléből adj egy kanálnyit a tejszínes-sonkás szószhoz, majd a leszűrt tésztát is forgasd hozzá.

Zöldséges rakott kuszkusz

A tavasz beköszöntével ételeinkhez számos szezonális zöldség közül választhatunk alapanyagokat, amelyek nem csak ízletesek, hanem pompás színeket is varázsolnak az ebédlőasztalra. A következő recept egy könnyed egytálétel, amit gyorsan és változatosan lehet elkészíteni, de akár húsételek mellé köretként is lehet fogyasztani. 

p1150740_3.jpg

Hozzávalók:

  • 15 dkg kuszkusz
  • 3 dl forró alaplé (leveskockával is elkészíthető)
  • 50 dkg vegyes zöldség (friss, ízlés szerint)
    •  ajánlás: zöldborsó, karalábé, brokkoli, karfiol, sárgarépa, fehérrépa, paradicsom, valamilyen hagyma (vörös/lila/újhagyma)
  • 1 csokor petrezselyem és egy kevés snidling
  • 1 evőkanál vaj
  • 1 tojás
  • 4 evőkanál tejföl
  • reszelt sajt (trappista, mozzarella vagy edami)
  • só, bors, kakukkfű, bazsalikom

A zöldségeket vágd közepes kockákra, majd – a hagyma, a petrezselyem és a paradicsom kivételével – enyhén sós vízben főzd szinte teljesen puhára. Közben készítsd el az alaplevet és vajazz ki egy jénait vagy egy tepsit. 

A kuszkuszt szórd bele a kivajazott tepsibe, öntsd fel az alaplével és fűszerezd ízlés szerint. Érdemes intenzív fűszereket használni, mert a kuszkusz úgy lesz igazán finom. 8-10 percig lefedve hagyd állni, majd alaposan keverd össze a vajjal, a petrezselyemmel és a snidlinggel. Miután a kuszkusz összeállt és a leszűrt, illetve a friss zöldségeket is hozzáadtad, készítsd el a szószt. 

A tojást keverd össze tejföllel és egy kevés fűszerrel, majd öntsd rá a zöldséges keverékre. A tetejét szórd meg reszelt sajttal, majd tedd a 180 fokos sütőbe. 12-15 perc elteltével készül el, ha a teteje aranybarnára pirult és a szósz is megszilárdult.

Francia almatorta

Az alma egy univerzális megoldás, ha valami lokálisan elérhető és egészséges gyümölcsre vágysz, hiszen Magyarországon egész évben szezonális. Desszertnek mégis egy francia ételt hoztunk, ami egyszerűen és gyorsan elkészíthető, a végeredmény pedig nagyon látványos. Jacques Pépin Elnökök séfje című könyvében találtam ezt a receptet - ez az egyik legélvezetesebb életrajzi írás, amit valaha olvastam. A francia neve tarte aux pommes, vagyis almatorta, de sok pékségben tarte de là maison, vagyis “a ház tortája” néven árulják.

maci.jpg

Fotó: Katona Mihály

Hozzávalók a tésztához:

  • 20 dkg liszt
  • 1 nagy tojás 
  • 6 dkg vaj
  • csipet só
  • 2 dkg cukor vagy vaníliás cukor
  • 1 teáskanál sütőpor
  • 1 kanál forró tej

A töltelékhez:

  • 1 kg alma
  • 6 dkg cukor
  • fahéj ízlés szerint
  • 2 evőkanál vaj feldarabolva

Előkészületek:

  • Szeleteld fel az almákat nagyon vékonyra. A héjukat rajtuk is hagyhatod.
  • Vedd elő az összes hozzávalót és a konyhai mérleget.
  • A sütőt melegítsd elő 220 fokra.

A tészta minden hozzávalóját keverd össze egy tálban, kivéve a tejet. Azt forrald fel külön, és miután a hozzávalókat csomómentesre keverted, öntsd hozzá a masszához. A vajat is érdemes felmelegíteni vagy korábban kivenni a hűtőből, hogy könnyebben el lehessen oszlatni. Keverd össze jól a tésztát: egy nagyon ragacsos, de nem annyira folyós masszát kell kapnod.

Vajazz ki egy kerek, nagyjából 23 cm átmérőjű tortaformát vagy tűzálló kerámiatálat, és az alján egyenletesen oszlasd el a tésztát. A széleit nyomkodd fel a tál falára. Az almaszeleteket körkörösen helyezd el a tetején. Ha megvan a művészi elrendezés, szórd meg cukorral és fahéjjal, és tegyél rá eloszlatva vajdarabokat, amik majd ráolvadnak. Tedd a meleg sütőbe, majd süsd nagyjából 45 percig, amíg meg nem pirul a tészta. Fogyaszd langyosan – úgy a legjobb –, de ha gyengébb a családtagok gyomra, akkor hagyd teljesen kihűlni. 

Jó étvágyat kívánunk!

Új és egészséges ízek - Tavaszi receptek szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel Tovább
Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása

hospice-1797305_1920.jpg

A koronavírus mellett a krónikus betegségek is komoly terhet rónak a családokra. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetben, amikor sok szűrés, halasztható kezelés elmaradt, az ápolás pedig a családtagokra hárul. Mit tehetünk családtagként, ha krónikus beteg van a családban? Hogyan segíthetjük leginkább a felépülést?

2021.04.16. Írta: Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka, borítókép: truthseeker08, Pixabay

A betegségek témája köré szerveződő sorozatunk első cikkében a Covid19 saját élményű bemutatásáról és egészségpszichológiai vonatkozásairól olvashattatok.

Korunk egyik nagy kérdése, hogy a járvány a társas beszélgetéseink, kollektív gondolkodásunk, egyéni tapasztalataink nyomán milyen jelentéssel él bennünk tovább és milyen nyomokat hagy bennünk. A szociális távolságtartás állandó élményeként vagy épp a globális közösséghez tartozás megtapasztalásaként (“a világ másik végén élők pont azt élik meg, amit én”) marad meg emlékezetünkben? Mivel a most dúló járványhelyzetben nincs biztos módszer a betegség megelőzésére, az információk pedig sokszor ellentmondóak a vírus terjedésével kapcsolatban, sok szorongást és feszültséget élhetünk meg mindannyian a mostani időszakban.  

Vannak azonban olyan betegségek, melyeknél a preventív szemlélet kialakítása bizonyítottan hatékony, így ennek elsajátításával már fiatal felnőtt kortól sokat tehetünk saját magunk és családunk egészségéért.

(forrás: Urbán Róbert: Az egészségpszichológia alapjai, ELTE PPK, 2017)

A betegség fogalma egyénenként, családonként és kultúránként más-más reprezentációban jelenik meg a gondolatainkban, eltérő színezettel kerül, vagy épp nem kerül szóba beszélgetéseinkben. Az utóbbi eset gyakran a betegséggel járó stigmatizációról árulkodik. A betegség épp úgy az életünk része, mint az erőnk teljében töltött időszakaink, amelyet egészségnek nevezünk. Az egészség definíciója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több és komplexebb, mint pusztán a betegség hiánya.

stethoscope-840125_1920.jpg

Kép: Parentingupstream, Pixabay

Krónikus betegség, ami mindenkire hatással van

A krónikus betegség hosszan tartó, lassú lefolyású betegséget vagy egészségi állapotot jelöl. Ebben az esetben a teljes gyógyulás nem mindig elérhető, a teljes gyógyulás hiánya pedig önmagában is veszteséget jelent. Életünk bármely szakaszában megjelenő krónikus betegség krízishelyzetet teremt, a krízissel való megküzdés pedig időbe telik.  

Minőségi változás azonban krónikus betegség esetében is elérhető, a kóros folyamatok lassíthatóak, vagy megállíthatóak. Cél lehet, hogy a betegséggel együtt is minél egészségesebb, minél teljesebb életet tudjon élni az érintett. 

A család rendszerszintű megközelítésében azt az elvet alkalmazzuk, mely szerint az egész több, mint a részek összege, vagyis az egyes tagok viselkedése, vélekedése nem csupán összeadódik, hanem létrehoz egy olyan többlet tartalmat, amely mentén egyedivé, más rendszerektől elkülönültté válik. A rendszeren belül az egyes tagok eltérő mértékben és módokon, de mind hatással vannak egymásra, ennek értelmében bármelyik családtag életében fellépő változás, nehézség a család egészére kihatással lesz.  

Ez tehát azt jelenti, ha egy családtag megbetegszik, az nem csak az ő erőforrásait fogja igénybe venni, hanem a rendszer összes tagjától egy új, sajátos alkalmazkodást kíván. Ezeket a sajátos szerepeket érdemes az élhető egyensúly szempontjából tudatosítanunk.

Milyen szerepekbe kerülhetünk, ha krónikus beteget ápolunk?

A betegség megjelenése nem csak a beteg számára jelent adaptációs folyamatot, a család többi tagja is új kihívásokkal, és korábban nem ismert, nem gyakorolt, nem megszokott feladatokkal szembesül. Ilyen feladat lehet a beteg ápolása, úgynevezett instrumentális támogatása, amikor fizikai jelenlétünkkel és erőnkkel segítjük őt például mozgáskorlátozottság, ágyhoz kötöttség esetén. Máskor érzelmi, lelki támogatással kerülünk családtagként segítő szerepbe egy szerettünk vagy barátunk mellett.  

Az újfajta feladatok egyben átrendeződést igényelnek a saját, korábban megszokott tevékenységeinkben. Nem ritka az életmódbeli váltás a teljes családnál, például diabétesszel vagy krónikus magas vérnyomással élő családtag esetén, így ezzel is egyfajta közösségi támogatást nyújthatunk a betegségben aktívan érintett személynek. Ilyenkor a testmozgás, a táplálkozás területén honosodhatnak meg új szokások, amiben támogató lehet a nem érintett családtag együttműködése is. Ez még prevenciónak is jól jöhet, ha az említett betegségek családi halmozódásának kockázatára gondolunk.

elder-1425733_1920.jpg

Kép: menchu, Pixabay

Számottevő erőforrást igényel a betegség megjelenésekor a családban, az adott személy betegségszerepének alakulása is. Gyakori, hogy az elfogadás és az együttműködés akadályokkal teli, ami konfliktusokat, a kapcsolatok terheltségét eredményezi. Ez különösen igaz, ha állandósul a betegszerep.  

Az átrendeződés, az új feladatok, a betegséget övező bizonytalanság, gyakori szorongás legtöbbször megnehezíti a családtag egyéni feladatait, szerepvitelét, amire sokféle válaszreakciót adhatunk.

Lehetséges, hogy belehelyezkedünk egyfajta kompenzációként a “jó gyerek/testvér/partner” szerepébe, és csak arra ügyelünk, hogy “ránk ne legyen gond”, ilyenkor előfordul, hogy túlteljesítünk a családon kívüli szerepeinkben, például a munkahelyen, az iskolában, hogy úgymond kárpótoljuk a családot a nehézségekért saját sikereinkkel.  

Hasonló mellérendelt szerep, ha a saját jelentkező szükségleteinket háttérbe szorítjuk, a saját szorongásainkat nem kommunikáljuk, azaz nem jelenítjük meg a családi rendszerben, ha valami nem megy jól, ha nekünk magunknak is támogatásra lenne szükségünk.  

A fent említett szerepmódosulások egyik gyakori velejárója, amikor a gyerekszerep megélése ütközik akadályokba az új feladatok megjelenésével a családban. Amikor a gyerek sokszor tudattalanul érez felelősséget az életkorán túlmutató problémák megoldásában, és időről-időre felnőtt, gondviselői szerepet vállal magára. 

A leírt reakciók, új szerepek kialakulása természetes válasz a betegség, mint kihívás megjelenésekor, ugyanakkor fontos, hogy hosszú távon kezeljük a keletkezett “figyelem-deficitet” és a visszatartott, “elhallgatott” szükségletek problémáját a többi a családtag életvezetésében, mivel a család egy rugalmas, változásra képes rendszer, ami az egyéni igények kifejezésén keresztül alakítható.  

Az a családtag, aki aktívabban szerepet vállal a beteg ellátásában, mind fizikai, mind mentális szempontból megterhelődhet. Ebben segíthet például a tudatos időbeosztás, a szabadnapok beiktatása. A családi rendszerben sok erőforrás lehet, közös figyelemmel és a feladatok elosztásával könnyebben tehermentesítjük egymást. 

Mi történik velem egyéni szinten?

A Covid19 betegség jelen tudásunk szerint eltérő módon és mértékben, de minden korcsoportra veszélyes lehet, mégis eltérő reakció, viselkedés figyelhető meg az embereken. Ugyanez elmondható az örökletes betegségekhez fűződő preventív egészségmagatartásunk kapcsán. Attól függően, hogy egy esemény vagy adott esetben egy betegség megjelenésével kapcsolatban milyen meggyőződéseink vannak, kétféle típust különítünk el. 

A szenzitizátor módon működő emberek jellemzően erőteljesebben reagálnak a testük jelzéseire, többet monitorozzák az egészségi állapotukat, ami szorongóbbá teheti őket. Előnye lehet azonban ennek a beállítódásnak, hogy a testükre irányított folyamatos figyelmüknek köszönhetően a szenzitizátorok gyakrabban járnak el szűrővizsgálatokra, így az esetleges betegségük, már a kezdeti szakaszban felismerhetővé válik, ami a prognózis szempontjából kiemelt jelentőségű. 

A represszorok ezzel szemben kevésbé aggódnak saját egészségük miatt, sokkal kijjebb esik számukra az a zóna, amit már veszélyesként értékelnek. Előnye ennek a megközelítésmódnak, hogy sokkal kevesebb negatív gondolat jelenik meg a világról alkotott kiértékelésük során és sokkal inkább bíznak a saját erejükben, megoldó készségükben az életük számos területén. 

Mint ahogy látjuk, egyik esetben sem jó vagy rossz stratégiákról beszélünk, hanem olyan szemléletmódokról, melyek mentén megszűrhetjük az információt és a megküzdésünket a kihíváshoz igazíthatjuk. Probléma főként akkor jelentkezik, ha valamelyik kiértékelési mód szélsőségesen aktívvá válik, mert meggátolja az élet hirtelen változásaihoz való rugalmas alkalmazkodást.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a krónikus betegségekről való gondolkodásomba beengedem azt a tapasztalati tudást, amit a családi élményeimből hozok (például: ha valaki vesedaganattal küzdött a felmenőim között, elmegyek évente hasi ultrahangra), ezzel figyelmet szentelek egy dedikált időben a prevenciónak, ugyanakkor nem olvasok minden nap újabb és újabb cikkeket a témában, hogy növeljem a szorongásomat.  

A felelős magatartás kialakításakor fontos szempont, hogy valamit ne túlzó vagy alulműködő szinten csináljunk. Gondoljuk végig a lehetőségeinket, a jó és rossz kimeneteket egyaránt, mert így tudunk egy élhető viszonyt kialakítani a betegséggel, akár a saját magunk, akár a hozzátartozónk esetében.

Mit tegyünk, ha krónikus beteg van a családban? - Palkovits Nóra és Szatmáry-Czégényi Boglárka pszichológusok írása Tovább
Tények és tévhitek a karriertervezésről

Tények és tévhitek a karriertervezésről

b_v_0082_3.jpg

A karrierről és az életpálya-tervezésről mindenkinek vannak elképzelései. Nemcsak a saját karrierjét illetően, hanem általánosságban is. Ezek az elképzelések, hiedelmek erősen hatással vannak ránk, amikor a saját jövőnkről gondolkodunk, vagy amikor döntéseket hozunk. Ebben a cikkben azokról a hiedelmekről osztok meg néhány gondolatot, amelyekkel a leggyakrabban találkozom a mindennapokban.

2021.04.09. Írta: Pintér Fanni a Corvinus Hallgatói Támogatás pálya- és karriertanácsadója, pszichológusa, borító: Bera Viktor, Közgazdász

Karrier? Életpálya?  

A tévhitek dobogójának legfelső fokán egészen biztosan az az elképzelés állna, hogy a karrier egy folyamatosan felfelé ívelő, de legalábbis előre haladó egyenes pálya. Talán ezért is segíthet, ha inkább a szakmai életút kifejezést használjuk, hiszen, ha egy utat képzelünk magunk elé, akkor jobban meg tudnak jelenni a kanyarok, fel-le ívelések, elágazások, ösvények. Mert a karrier bizony egy ilyen út. Élő és dinamikusan változó rendszer, amelyben alkalmazkodunk, fejlődünk, tanulunk és újrakezdünk. 

Annak ellenére, hogy sokszor egy folyamatosan felfelé ívelő pályaként képzeljük el a karriert, arra is hajlamosak vagyunk, hogy statikusan gondolkodjunk a szakmai életpályánkról. Mintha egy pontban meghatározható lenne a kezdete vagy a vége, vagy mintha egy-egy választásunkkal az egész előttünk álló utat előre meghatározhatnánk. Jellemző, hogy az egyetemi évek elejéhez kötjük a karrierünk kezdetét, vagy esetleg az első munkahelyre való belépést olyan végleges döntésnek gondoljuk, ami kizárhat sok más lehetőséget.

b_b_45_1.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Bár fontos mérföldkő mind az egyetem, mind az első munkahely, de valójában az életpályánknak semmiképp sem a kezdete vagy a vége. Attól még, hogy közgazdásznak tanulunk nagyon sokféle módon valósíthatjuk ezt meg, hiszen nincs két egyforma szakmai életút. Mégis néha olyan, mintha a karrierről csak előre tekintve, jövőorientáltan vagy visszatekintve a múltba, retrospektív módon lehetne gondolkodni. Pedig, ha belegondolunk, valójában a jelenben tudunk a legközelebb lenni önmagunk aktuális vágyaihoz, elképzeléseihez. 

Már rég tudnom kellene, hogy mit szeretnék? 

Szeretjük azt gondolni, hogy azok az emberek, akik örömmel, szenvedéllyel végzik a munkájukat vagy sikeresek, már hamar tudták, mivel szeretnének foglalkozni, és tudatos, egyértelmű lépéseket tettek annak érdekében, hogy elérjék céljaikat.  

Valóban vannak olyan emberek, akik már életük egy korai szakaszában rátalálnak arra, amit később hivatásuknak tudhatnak. Nehéz megmondani, hogy ez min múlik, de egészen biztosan szerepet játszik benne a személyiség, a környezet és a lehetőségek. Talán a véletlen vagy a szerencse is.  

Néhányan valóban tudhatják akár egész korán, hogy mi érdekli őket, de sokan hosszabb utat járnak be, mert a saját vágyaik nem feltétlenül összeegyeztethetőek a környezetük elvárásaival, vagy sokoldalú érdeklődésük miatt félnek attól, hogy ha valami mellett elköteleződnek, akkor egy másik dologról lemaradnak, vagy talán csak nem ismerik, melyik választás merre viheti őket. 

A valóság a sikeres önmegvalósító emberekkel kapcsolatban sokkal inkább az, hogy ha megkérdezzük őket, akkor egy olyan történetet mesélnek el, amelyben sok kérdés, dilemma, próbálkozás, újrakezdés, tanulás és befektetett munka a főszereplő. 

Nem is túl reális tizennyolc évesen dönteni abban a kérdésben, hogy mit szeretnénk csinálni a hátralévő életünk jelentős részében. Abban tudunk dönteni, hogy elinduljunk valamerre, ahol aztán elkezdhetünk megtanulni gondolkodni önmagunkról. A tapasztalatszerzés, azaz a tökéletes helyett a lehetséges kipróbálása azért különösen fontos, mert sokszor az igenek a nemekből tudnak megszületni.

b_v_0113_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Gondoljunk csak a gasztronómiai ízlésünkre: kóstolás mentén formálódik. Amíg nem ismerünk egyetlen ízt sem, addig szinte lehetetlen megbecsülni, hogy mi az, ami ízleni fog, mi az, ami kevésbé. Színek, illatok alapján már tudunk előjelzéseket tenni, de többnyire ezt is tapasztalás alapján szoktuk. Minél több ízt ismerünk, annál jobban meg tudjuk jósolni, hogy mi az, amit kedvelni fogunk, és mi az, amit kevésbé. Ez pontosan így van az életpályánkon való eligazodásban is. Nem attól lesz a döntésem tudatos, hogy biztosan meg tudom mondani, hogy hova vezet, mit fogok érezni, mit fog nekem adni, hanem attól, hogy éber maradok és figyelek. Figyelek arra, hogy az engem ért hatások, találkozások, élmények milyen érzéssel töltenek el, hova visznek, és meghagyom magamnak a választás szabadságát, vagyis azt, hogy a tapasztalataim alapján formálom a döntéseimet. 

Ha valamit kipróbálok, és aztán úgy döntök, mégsem abba az irányba szeretnék továbbmenni, akkor eggyel több tapasztalat van a hátizsákomban, amit igazodási pontként el tudok helyezni a saját térképemen. Egy-egy ilyen szakasz sosem zsákutca, legfeljebb kerülőút, de közben olyan kompetenciákkal gazdagodhatok, amik máskor, máshol, máshogyan hasznomra válhatnak.  

A tudatosság tehát nem azt jelenti, hogy megpróbálom megjósolni a megjósolhatatlant. Tudatosnak lenni sokkal inkább azt jelenti, hogy törekszem arra, hogy reflektíven tudjak rátekinteni az engem ért hatásokra, és merjek feltenni magamnak kérdéseket. 

Az egész életem egy döntésen múlik?

Sokunknak lehet ismerős, hogy egy-egy döntési helyzetben úgy érezzük, hatalmas teher nehezedik a vállunkra, és talán minden azon múlik, hogy mit választunk. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy gyakran a lehetőségek tárháza is végtelennek tűnik. Így minden elköteleződés tulajdonképpen egy lemondás is. Lehet-e jó döntést hozni anélkül, hogy jelen lennénk az itt és mostban? Egyáltalán mi a jó döntés definíciója? Honnan fogom tudni, hogy jól döntöttem? 

A döntésre hajlamosak vagyunk statikus pillanatként tekinteni, miközben a legtöbb döntésünk egy hosszú, dinamikus folyamat része. Vagyis a döntéseink nagy része nem a döntés pillanatában születik meg. A választás nem redukálható az adott pillanatra, hiszen sok hatás érvényesül bennünk akkor és ott. A saját tapasztalataink, mások véleménye, a gondolataink az érzéseink mind-mind részei a döntéseinknek.  Viszont tudatosíthatjuk, hogy miről is döntünk valójában az adott helyzetben.

sz_zs_0017_jpg_1.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

Gyakran annyi terhet pakolunk egy-egy döntésünkre, hogy nagyon meg is nehezítjük ezáltal. Ha például úgy gondolom, hogy egy mesterképzés kiválasztásával eldöntöm az egész jövőmet, akkor ennek a döntésnek érzelmileg nagyon nagy súlya lesz. Érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy mi minden múlik a döntésemen? Az is, hogy tíz év múlva sikeres, boldog és kiegyensúlyozott leszek-e, mind a munkámban, mind a magánéletemben? Érezzük, hogy egész másként tekintünk egy döntésre, ha ilyen nagy súllyal terheljük meg. Pedig ebben a helyzetben is az a fontos, hogy önazonosak legyünk a választásainkkal, hiszen azt, hogy tíz év múlva milyen lesz az élet ezer más dolog is befolyásolni fogja. Vajon meg tudom magamnak engedni azt, hogy máshogyan érezzek, máshogy gondoljak valamit? Tudok elfogadó lenni önmagammal? Meggondolhatom magam? Hibázhatok? Hiba-e egyáltalán, ha utólag valamiről máshogy gondolkozom?  Komoly erőforrást jelent, ha ezekre a kérdésekre megengedően tudunk válaszolni.  

Nem kell, sokkal inkább lehet

Vajon a “kell” tud valódi elköteleződést jelenteni, lehet-e rá építeni? Ezen a ponton szerintem fontos a realitás szerepét hangsúlyozni, mert valóban vannak kötelező dolgok az életünk során. Ha egyetemre szeretnék menni, akkor le kell érettségiznem. Ha diplomát szeretnék szerezni, akkor szakdolgozatot kell írnom. A fontos az, hogy tudjunk saját motivációkat találni a vágyak megvalósításának útján. A karrierrel kapcsolatos választásaink, döntéseink esetében is azt érdemes végiggondolnunk, hogy mit szeretnénk, mire van lehetőségünk, és ez a kettő hogyan viszonyul egymáshoz. Ha a környezeti vagy társadalmi elvárás nyomaszt, akkor az nem tud valódi elköteleződést jelenteni.  

Az életpálya-menedzsment hasonló az építkezéshez. Nem lehet a tetővel kezdeni. Gyakran esünk abba a hibába, hogy túlságosan a jövőre fókuszálunk, és emiatt nehezen igazodunk el a jelenben.  

Sem a saját életemet, sem a világ változásait nem tudom megtervezni előre. Lehet, hogy a jelenlegi prioritásaink közvetetten nem járulnak hozzá az általunk kitűzött célhoz, mégis itt és most fontosak számunkra. Minél több belső igazodási pontunk van, vagyis minél inkább ismerjük önmagunkat, annál önazonosabban tudunk választani.

o_zs_0021.jpg

Kép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Valakivé válni 

Carl Rogers pszichológus gondolatait kihangosítva: mindenkiben megtalálható az erő, amelynek segítségével fejlődni és növekedni tud (Rogers: Valakivé válni – A személyiség születése, 2015). 

Valakivé válni nem egy pillanat műve. Sokkal inkább a folyamaton van a hangsúly. Ahogyan a személyiség hatással lehet az életpályára, úgy az életpálya is hatással lehet a személyiségre. A kérdés, hogy tudunk-e úgy tekinteni a tanulásra, a munkára, mint egy olyan lehetőségre, ahol megfogalmazhatjuk saját magunkat? A saját történetemet milyen történések mentén szemlélem? Mik az én meghatározó élményeim? 

Az én legmeghatározóbb élményeim között az életpálya építés tekintetében egészen biztosan találkozások, lemondások, elbizonytalanodások, újrakezdések szerepelnek, amelyek hol tapasztalattá, hol inspirációvá váltak a történetemben, és segítettek haladni. A legizgalmasabb pedig az, hogy ez még korántsem a vége.  

Ha úgy érzed, inspiráltak a felvetett kérdések, vagy esetleg máshogy gondolkodsz a témáról, és szívesen beszélgetnél velünk, a Hallgatói Támogatás segítő szakembereivel ilyen és ehhez hasonló kérdésekről az életpályád kapcsán, akkor jelentkezz hozzánk egyéni tanácsadásra!

Tények és tévhitek a karriertervezésről Tovább
Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat

costumers.jpg

Egy sikeres karrierutat mutatunk be, amely az egyetemi karrierirodából indult, két alapszakon át vezetett, és terv szerint az épülő MOL campus egyik patinás irodájában fog révbe érni. Milyen lehetőségei vannak egy szociológia szakos hallgatónak a Corvinuson és utána a nagyvilágban? Mi az a plusz, amit az egyetem nyújt a sikerek eléréséhez? És mi kell ahhoz, hogy valaki Magyarország egyik legnagyobb vállalatánál HR-vezető legyen? Soós Anna Kingával, a MOL csoportszintű IBS HR-vezetőjével beszélgettünk. 

2021.04.07 Írta: Brándisz Ádám. Képek forrása: MOL

Tíz éve végeztél a Corvinuson. Azóta sok minden változott, de mégsem beláthatatlan az elmúlt időszak. Mi az, ami megmaradt az egyetemről, és a mai napig segíti a munkádat? 

studio_session-1108.jpgSzociológia szakon végeztem a Corvinuson, még az ötéves osztatlan képzés utolsó évfolyamaként. Ezután a Kommunikáció- és médiatudomány szakot is elvégeztem, de inkább kiegészítésként. Szervezetszociológia szakirányra mentem, és már ott belekóstoltam a HR-be, ennek eredménye a mostani vezetői pozícióm is.  

A szakon humán témákat tanultunk, amik mégis tényeken alapultak, és egy olyan szemléletmódot kaptunk, melynek segítségével tényszerűen tudunk kezelni nem annyira egzakt kérdésköröket is. Számomra ez kifejezetten előnyös volt, hiszen alapvetően humán témák iránt érdeklődtem, de nem tudok elvonatkoztatni a tényadatoktól sem. 

A Corvinus képzése olyan szempontból nagyon jó volt, hogy diverz tudást biztosított, és számos soft skillt is fejleszt. Hálózatkutatással is foglalkoztam a szervezetszociológián belül. Kiemelten érdekelt, hogy milyen hatással lehetnek a formális és informális kapcsolati hálók a szervezet teljesítményére.  

Az egyetemen nem csak tanulással töltötted az idődet. Mi foglalkoztatott még? 

Az első hónaptól kezdve elkezdtem dolgozni az egyetemi karrierirodában, és nagyon sok plusz lehetőséget kaptam. Ott is olyan témák kerültek elő, amik érdekeltek: például karriertanácsadás és önéletrajzírás. Nagyon jó gyakorlati tapasztalatot adott ez a munka, és elkezdhettem kiépíteni a kapcsolati hálómat is, melynek később nagy hasznát vettem. 

Emellett nagyon fontosnak tartom a karrieremben, hogy az Erasmus program keretében külföldi részképzésen vehettem részt, ami már csak a nyelvtudás szempontjából is nagy előnyt jelent, nem beszélve az önállóságról és a magabiztosságról, amelyet szintén megad. Még diploma előtt felvettek gyakornoknak egy recruitement céghez, és a szakdolgozatomat is ebben a témában írtam. Interjúkkal, kiválasztással és felvételi folyamatokkal foglalkoztam.  

A szakdolgozat, amit az ember akkoriban nagy nehézségként fog fel, igazából egy kifejezetten hasznos anyag lesz, amit sokáig használtam a karrierem során.  

Ahogy lediplomáztam, fel is ajánlottak egy főállású pozíciót az akkori munkahelyemen, amit elfogadtam és recruitementtel kezdtem el teljes munkaidőben foglalkozni. Egészen 2014-ig maradtam. Éppen ezzel a céggel dolgoztunk egy MOL-os projekten. A belsős kiválasztást támogattuk egy nagy átalakítás kapcsán, és nagyon jó együttműködés alakult ki a MOL részéről a projektben részvevők közt és köztem. Ennek köszönhetően a projekt végeztével megkerestek, hogy nem szeretnék-e csatlakozni a csapatukhoz. Természetesen igent mondtam a lehetőségre. Jelenleg HR Partnering területen dolgozom, ahol a ranglétrát végig járva most már csoportszintű vezető vagyok.  Először a nemzetközi mobilitási terültet támogattam, majd HR partnerként folytattam, aztán jött egy csapatkoordinátori pozíció, most pedig csoportszinten dolgozom HR Partnering vezetőként.  

growww.jpg

Milyen feladatokat rejt magában az a hangzatos kifejezés, hogy csoportvezető? 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a MOL három üzleti lába közül az IBS (Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások) terület HR partnering csapatát vezetem. A 26 000 fős globális gárdából a csapatommal 10 000 embert támogatunk. Nemzetközi szinten kilenc országban dolgoznak nekem riportáló kollégák, ebből négy ország tartozik közvetlenül hozzám. Ezeknek a HR-vezetőivel együtt dolgozok a lokális HR-stratégia kialakításán is. Ez összesen nagyjából 40-45 fő.  

A modellt tekintve a Center of Excellence-ek a HR partner mellett működnek, és a szakmai témákat dolgozzák ki. Például a reward csapat utánanéz, hogy a piacon hogyan változtak a bérek, és ezek alapján javaslatot tesz a HR partnernek. A HR partner viszi az üzleti vezetőség elé a témát, és leegyezteti, hogy elmenjen-e a terület a bérfejlesztés irányába. A recruitment csapat a megfelelő jelöltek felkutatásában, a Learning & Development pedig a képzésfejlesztési kérdésekben segít minket. A betegpapírokkal, adóbevallásokkal és a service delivery ügyekkel nem mi, hanem a különálló, saját HR-szolgáltatónk foglalkozik. Mi inkább az üzlet stratégiai támogatásáért felelünk.  

A Center of Excellence-ek stabil szakmai hátteret adnak, ezek alapján az üzleti vezetéssel együtt dolgozzuk ki a stratégiát. A HR partneringnek abban is kiemelt szerepe van, ha egy új üzletágat építünk. Például szervezeti ábrát rajzolunk, vagy konzultálok a képzésfejlesztéssel arról, hogyan fogjuk a munkavállalói készségeket fejleszteni. Mindent összeszedek, és összeállítva átadom a koncepciót az üzleti vezetőnek. Ezek a HR Partnering feladatok, amik hozzám tartoznak minden országban az IBS üzletág területén. 

batta_people-1024x576.jpg

Mit adott az egyetem, amit a mai napig hasznosítasz? 

Szerintem az a nemzetköziség, amit az egyetem tud biztosítani, nagyban megkönnyítette, hogy jól tudjak boldogulni egy multinál. Nagyon jó alapot, magabiztosságot adott a Corvinus ehhez a kihíváshoz. Az egyetemi kapcsolati hálóból ugyancsak tudtam profitálni. Itt a MOL-nál is nagyon sok kolléga van, akit még régebbről ismerek.   

Az egyetemen nagyon könnyen kialakul az a kapcsolati háló, amire később tudunk építeni. Fontos, hogy hiába nem ismer valakit személyesen az ember, a közgáz büfé ovis teája bárkivel kapcsolódási pontot jelent azok közül, akik a Corvinusra jártak.  

A kapcsolati háló egyik része, hogy a közös élmény megadja az alapot a beszélgetésekhez, a másik pedig a csoporttársak. Közvetlenül a MOL HR-en belül is van egy régi egyetemi csoporttársam. Én ajánlottam be a korábbi egyetemi munka miatt, és ez abszolút jellemző. Sőt, olyanra is volt már példa, hogy ha felmerült valami kérdés vagy probléma, akkor írtam egy egyetemi oktatónak, hogy mit gondol a témáról, tud-e szakirodalmat javasolni. Az egyetem alatt kialakul egy olyan kapcsolat, hogy amikor később megírja az ember, hogy volt közgázosként egy kis iránymutatásra lenne szüksége, abszolút pozitív fogadtatásra számíthat.  

Szociológusnak indult, ma nemzetközi csapatával tízezer embert támogat Tovább
Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt

156606293_122150749839721_3967494167827027715_n.jpg

Munkavállalói élmény, elköteleződés, szervezeti tanulás és belső kommunikáció: ezeket támogatja a Blue Colibri startup fejlesztése. Az alapító Fulai Viktóriának van tapasztalata a területen, hiszen egyetemi diákszervezet közösségi alelnöke és HR-tanácsadó is volt, a kettő között pedig a vállalati hierarchia minden szintjét megjárta. De mi kellett neki ahhoz, hogy sikeres vállalkozó legyen?

2021.03.25. Írta: Kristóf Benjámin

A karriertervezés fontossága egyre korábban és egyre fontosabb szerepet kap a hallgatók életében. Az alapszakot követi a mester, szakosodunk, tanulunk, gyakornoki munkát vállalunk vagy vállalkozásba kezdünk, és igyekszünk folyamatosan bővíteni a látókörünket, hogy minél szélesebb eszköztárral legyünk képesek helytállni a velünk szembejövő kihívások során. Előfordulhat azonban, hogy az embert váratlan befolyásoló tényezők érik, tudatosan vagy megérzésből új utakat próbál ki.

Fulai Viktória, a Blue Colibri Appot fejlesztő startup társalapítója is hosszú utat tett meg a HR-tanácsadás, a belső kommunikáció és a szoftverfejlesztés területéig.

Sikeréhez pedig egy váratlan fordulat is szükséges volt, ami a diákszervezetezés során szerzett tapasztalatokból indult.

A vele készített interjú során a hallgatói életből való kilépés megannyi izgalmas vetületére láthat rá az ember a karrierváltástól a kezdeti munkavállalói élményeken keresztül egészen a vállalkozói attitűd kialakulásáig.

HR-tanácsadóból szoftverfejlesztő cég alapítója lettél. Milyen folyamat vitt ilyen, kezdetben ismeretlen vizekre?

HR-tanácsadóként dolgoztam jó ideig, több évet ebből magánvállalkozóként is, amely során megismertem az alapítótársam, akivel számos közös projekten keresztül tapasztaltuk, hogy vállalati szinten rendre ugyanazok a problémák okoznak nehézségeket. A belső kommunikációs problémák alapjában rengették meg számos vállalkozás működését, szervezeti mérettől függetlenül. Úgy éreztük, hogy ezen első lépés megoldása vezetheti igazán sikerre a különféle specializált – egy adott kérdés megoldására fókuszáló – tanácsadói projekteket.

2018-ban jött az ihlet, amely már akkor szoftveres alapokon nyugodott. Nagyon sok munkát beletettünk a kezdeti csapattal, így 2019-ben már el is indulhatott az alkalmazás első verziója, amely a HR-es kapcsolatokon keresztül két vállalkozás esetében már implementálásra is került. A kezdeti kisebb sikereket követően sikerült befektetést is szereznünk, így felgyorsulhatott a fejlesztési és terjesztési folyamat. Sokat segített, hogy több startup innovációs díjat is sikerült megszereznünk. A piac fogadtatása pozitív volt, 2019 végén pedig még nem is tudtuk, hogy mi vár ránk a közeljövőben.

159642314_2896632663904447_7792073584880600813_n.jpg

A Blue Colibri App az első magyar fejlesztésű elköteleződést, szervezeti tanulást és belső kommunikációt támogató felület. Egyszerű, hatékony, mérhető platform, mobil és desktop verzión egyaránt. Támogatja a munkavállalók elérését és a velük történő kommunikáció gördülékenységét számos olyan testreszabható funkción keresztül, mint például az eseménynaptár, a vállalati hírfelület, a dokumentumtár vagy épp a digitális onboarding és e-learning.

És akkor jött a koronavírus, igaz? Hogyan hatott ez a vállalkozásra?

Ahogy az várható volt, a mi esetünkben pont fordítva sült el a megváltozott helyzet. A digitális átállásra kényszerített vállalatok számára még jobban megugrott a gyors és biztos szervezeti kommunikációs módszertan iránti igény. 2020-ban így nagyot nőtt a partnereink száma, új befektetést kaptunk, és az országhatárokat átlépve külföldi terjeszkedésbe kezdtünk.

Mostanra több mint 60 ügyfél számára fejlesztünk több nyelven elérhető applikációt, legnagyobb örömömre immáron egy 18 fős, folyamatosan bővülő csapattal.

A vállalkozás alapításának szikrája hogyan jön? Milyen attitűd szükséges hozzá? Ez mindenkiben megvan?

Szerintem ezt nem lehet tanulni, nagyban függ viszont a közegtől, amiben az ember szocializálódik. Eredetileg ugyanis nagyon távol állt tőlem a vállalkozói szerep, a diákszervezeti féléveim során viszont a siker és a kudarc ízét is megtapasztalhattam. Első kézből éreztem, milyen az, ha rajtam múlnak egész projektek, ha nincs felettesem, és senki sem mondja meg a tutit, sőt még csak kérdezni, segítséget kérni sem tudok valamely főnökömtől. Az egyetemi évek leghasznosabb tapasztalatait mind a diákszervezeti közeg hozta el számomra. 

Nagyon fontos, hogy milyen emberekkel veszi körül magát az ember, főleg ebben a kritikus, fejlődésre fogékony időszakban.

Akik nem nyitottak semmilyen hallgatói közösség felé, inkább biztonsági játékosok voltak. Nem mertek váltani, tenni a saját jövőjükért. Tapasztalataim szerint sokkal nehezebb helyzetben találták magukat az egyetem elvégzését követően. Utólag külön öröm, hogy az egyetem után sem távolodtam el a diákszervezetektől. Mielőtt vállalkozói karrierútra léptem, felvettek egy nagy multi vezetőképző programjába, amit csak a barátokkal közös “szerelemprojekt” miatt utasítottam vissza. Lehet soha nem is vállalkoztam volna, ha akkor és ott nem vagyok olyan elfoglalt.

Már az egyetemi éveid alatt diákszervezeti alelnök voltál. Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

Mesterszakra érkeztem a Corvinusra, egészen pontosan Vezetés és szervezésre. Az alapszakot a Szegedi Tudományegyetemen végeztem Pénzügy és számvitelen, ezután a mestert a kontrolling szakirány miatt választottam. Szegeden már részt vettem az ottani Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) működésében, így a Corvinuson sem volt kérdés számomra, hogy csatlakozzak a helyi MKT szervezetbe.

Itt történt első és legmeghatározóbb találkozásom a HR-rel, amely – most már jól láthatóan – óriási befolyással volt a szakmai jövőmre.

164245752_1099413903903617_5994632581916680396_n.jpg

A Corvinuson működő MKT, amelybe Viki is csatlakozott 2016 nyarán, teljes átalakuláson ment keresztül, jelenleg Budapest Business Club (BBC) néven található meg az egyetemen.

A mesterszak alatt már a munka világát is megtapasztaltad. Ezen a téren is értek meghatározó élmények?

Az első gyakornoki állásomat “még pénzügyesként” kezdtem meg. Hamar bebizonyosodott viszont számomra, hogy hosszú távon nem ezzel a területtel szeretnék foglalkozni, főként a monotonitása miatt. A diákszervezetben ezzel egyidőben már HR alelnöki pozíciót láthattam el, ahol a szakterület számtalan szegletébe belekóstolhattam.

Minden új volt, és nagyon élveztem, hogy az összes feladatot, projektet élesben próbálhattam ki. A feladatok nemcsak óriási élményt szereztek nekem, hamar sikereket is elértem bennük, így harmadik félévemre a szakirány- és a munkahelyváltás mellett döntöttem.

A mesterszakon emberierőforrás-menedzsment és szervezetfejlesztés szakirányon, munkavállalóként pedig az employer branding területén folytattam.

Számos munkahelyen kipróbáltad magad, mire a vállalkozás mellett döntöttél. Mi befolyásolta az egyetem utáni karriered?

Így utólag nagyon szerencsésnek gondolom, hogy az általános vállalati hierarchia minden szintjét megjártam. Dolgoztam gyakornokként, félállású, junior, majd senior teljes állású munkavállalóként, jelenleg pedig cégvezetőként kell helytállnom, így minden pozícióból kezelhettem az éppen felmerülő problémákat, ami nagyon sok tapasztalatot adott. Már az egyetemi évek alatt is több HR-hez kapcsolódó – először gyakornoki, majd teljes állású – munkám volt.

Az employer brandinget követően a HR-tanácsadásban dolgoztam munkavállalóként, majd egyéni vállalkozóként. Fontos megjegyeznem, hogy a diákszervezeti szférát aktív tagságomat követően sem hagytam el. A “dsz-es” barátokkal ugyanis a fejünkbe vettük, hogy az általunk megtapasztalt diákszervezeti élményt jó lenne minél több hallgató számára elérhetővé tenni, így a munka mellett heti rendszerességgel támogattunk, segítettünk, mentoráltunk egyre több diákszervezetet, idővel a Corvinusról kilépve egyre több egyetemen.

164837978_446639469926246_5561238450659717756_n.jpg

Mik a jövőbeli tervek? Szerinted merre halad a Blue Colibri?

Az egyik legnagyobb felismerés az volt, hogy a HR alapokra mostanra egy nagyon meghatározó IT-vonulat épült. Az egyre növekvő számú ügyfeleknek egy stabil informatikai szolgáltatást kell nyújtanunk, így a megfelelő szakmai háttér folyamatos fejlesztése működésünk elengedhetetlen kulcsává vált. A külföldi terjeszkedés a jövőben is központi szerepet játszik majd, illetve a szolgáltatási palettánk folyamatos fejlesztése, a tapasztalt igények megfelelő, testreszabható ellátása is. A méretbeli dinamikus növekedés a jövőben számos – a szervezet és munkafolyamatainak kialakításával kapcsolatos – kihívás elé állít majd minket.

Mit ajánlanál a hozzád hasonló ambíciókkal rendelkező hallgatóknak?

Még az egyetemről megmaradt egy mondat, amit mindig mondtunk.

A szorgalom legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem elég szorgalmas.

Ez így utólag tényleg igaz. Nálunk a diákszervezetben mindig az került vezetői pozícióba, aki a legtöbbet beletette. Mindig az volt a mondás, hogy aki a legtöbbet beleteszi, az fogja tudni a legtöbbet kivenni. Vállalkozóként ez hatványozottan igaz, hiszen itt tényleg minden rajtunk múlik. Ha nem csinálunk semmit, akkor egészen biztosan nem lesz semmi. Itt minden rendszert magunknak kell felépíteni.

Nagyon frusztráló tud lenni a vállalkozás, szerintem kell hozzá egy bizonyos gondolkodásmód. Minden hallgatónak azt tudom ajánlani, hogy ezt a mentalitást sajátítsa el. Ismerje meg és próbálja ki saját magát minél több helyzetben.

Én visszatekintve egészen biztos vagyok benne, hogy óriásit dobott a karrieremen a diákszervezeti munka, és számos, jelenleg is közeli barátot köszönhetek neki. Ez egy olyan lehetőség, amivel mindenképp élni kell.

Diákszervezeti alelnökből HR-tanácsadó lett, most szoftverfejlesztő startuppal javítaná a munkavállalói élményt Tovább
Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat

skeebdo_csapatfoto_alapitok.jpg

A Skeebdoval több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk angolul, interaktív módon, a kellemeset a hasznossal ötvözve. A startup alapját nyújtó barátság egy corvinusos óra hátsó padjából indult. Interjú Faragó Bálint és Rácz Dániel társalapítókkal startupper-létről, filmekről és vállalkozásindításról.

2021.03.22. Írta: Taxner Tünde, képek: Skeebdo

Szótanulás a villamoson és barátság az egyetemen

A Skeebdo megálmodója Faragó Ákos, akiben már másfél évtizede megfogalmazódott a vállalkozás ötlete. „Nagyon-nagyon sokat néztünk filmeket gyerekkorunktól kezdve, szülői hatásra mindent angolul. A filmekben elég sok idegen szó merül fel, Ákos ezeket kiszótározta. Amikor éppen üres útja volt, a villamoson utazott haza, akkor tanulta őket. A baj csak az volt, hogy nagy volt az időbeli különbség: filmnézés este, szótanulás másnap – már azt sem tudod, mi volt a szavak kontextusa” – tárja fel az ötlet hátterét Bálint, Ákos bátyja. Világos volt, hogy olyan megoldásra van szükség, ami teljesen automatizálja a folyamatot.

Bálint a Corvinus gazdaságinformatikus képzésén megismerkedett Danival, a Skeebdo harmadik társalapítójával. Mindketten üzleti informatika szakirányon végeztek 2009-ben, és azóta, hogy folyamatmenedzsment órán egymás mellett ültek a bal hátsó sorban, barátságuk üzleti kapcsolattá érett. Az egyetem után mindketten rengeteget foglalkoztak folyamatfejlesztéssel, folyamatalapú gondolkodással, mégis elsősorban az emberi kapcsolatokat hozták magukkal a Corvinusról.

Fókuszálni tanultam meg a corvinusos évek alatt, vagyis hogyan lehet célirányosan tanulni, dolgozni. Ha belegondolunk, mindenkinek ugyanaz a limitációja van napi szinten, az a pár óra, amíg ébren vagyunk. Azon fog múlni a sikerességed, hogy azt hogyan osztod be.

- mondja Dani.

Skeeb, a mókus

skeeb_mokus.pngA két testvér és barátjuk 2013 óta dolgozik együtt. „Ez a harmadik projekt, amin együtt dolgozunk, és eddig látszólag ez a legsikeresebb” – mondja Bálint. A Skeedbo célja szkippelni a magolást, és hatékonyan csinálni a szótanulást (skip + do). Úgy reformálják meg az angoltanulást, hogy összekapcsolják olyan tartalmakkal, amiket a szabadidőnkben fogyasztunk. A két hónapja indult ios-en és Androidon egyaránt elérhető alkalmazásban jelenleg több mint 200 ezer filmmel és sorozattal tanulhatunk, és ezek összesen 40 ezer egyedi szót és kifejezést tartalmaznak.

Kitalált karakterük Skeeb, a mókus, hiszen a squirrel az egyik legnehezebben kiejthető angol szó.

A Skeebdoval már napi pár perc időbefektetéssel egy adott film összes releváns ismeretlen szavát meg lehet tanulni. A kontextus, vagyis a filmben elhangzott mondatrészek segítségével az is elsajátítható, hogy egy adott szót hogyan kell használni. A Skeebdo a már jól ismert szókártyákat használja, miközben egyre nehezedő feladatok elé állít. Mivel a szavakat nem elég egyszer megtanulni ahhoz, hogy hosszú távon rögzüljenek, több alkalommal is visszakérdezi őket. A szókincsbővítést az teszi igazán személyessé, hogy a tanulásra javasolt szavak a tanuló tudásszintjéhez igazodnak.

skeebdo_promo_5kep.jpg

Te is a célcsoportba tartozol?

Az alkalmazással alapvetően a 16-45 éves korosztályt célozzák, és mivel nincsenek benne magyar fordítások, a teljesen kezdőknek nem ajánlják. „Kutatásokkal mértük fel, hogy milyen célcsoportot célozzunk meg. Haladó A2-es vagy afölötti szintet ajánlunk” – mondja Dani, aki öt évet élt az Egyesült Államokban, ezért szinte anyanyelvi szinten tud angolul, mégis naponta használja az alkalmazást. „Imádom beépíteni a napi szókincsembe azokat a szavakat, amelyeket addig csak passzívan hallottam.” 

Az alkalmazás egynyelvű nyelvtanulásra épül, és elsődlegesen szókincset és kifejezéseket tanít, de idiómákat és mondásokat is tartalmaz. Az app a kiejtés javítása miatt fel is olvassa a szavakat, a hallgatási készségeket pedig az appon kívüli filmnézés fejleszti. „A teljes körű angoltanítás lenne a legizgalmasabb, de az még odébb van” – mondja Dani.

Hogyan használd?

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mikor érdemes megoldani a feladatokat. Mivel az alkalmazásban nem lehet filmeket nézni, a szótanulás a filmnézéstől platform szinten elválik. A film előtt, közben és utána is lehet szavakat tanulni.

„Nem javaslok semmit, mert nem szeretnék senkit befolyásolni, de én előtte szoktam használni. Nagyon jó érzés, hogy hirtelen ott egy szó a filmben, amit pár órával előtte tanultam meg. A wow-élmény miatt jobban rögzülnek ezek a szavak” – mondja Bálint.

„Én pont utána szoktam” – teszik hozzá azonnal Dani. Megoszlik, hogy mikor használják az emberek, az alapítók tehát egyelőre direkt nem akartak irányt mutatni. Folyamatosan figyelik ezt a témát, és kérik a visszajelzéseket a felhasználóktól.

skeebdo_promo_3kep.png

Kulisszatitkok

Hogyan lehetséges az, hogy a legfrissebb Netflix sorozatok is szinte azonnal megtalálhatók az alkalmazásban, és a filmekhez ennyiféle feladatot dob fel? „Feliratokat dolgozunk fel, és elég bonyolult algoritmusok, mechanizmusok állnak a háttérben” - mondja Bálint. Olyan algoritmusok is vannak, amik visszafejtik a szavakat szótőre. „A nehézségét az a teljesen egyedi technika adja, hogy a többesszámból egyesszámot, vagy az ige múlt idejű, ragozott alakjából jelen idejűt csinálunk, ami nem egyszerű, mert az angol igéknek egészen speciális formáik is lehetnek” – fejtette ki Bálint.

A Skeebdo szerződött partnerei szolgáltatják az alapként szolgáló feliratokat, és híresebb szótárakat használnak, amelyekkel a szavak angol jelentését kapják meg. Az alapítók állítják, hogy eddig nem volt olyan film vagy sorozat, amit ne találtak volna meg benne. „Lehet, hogy a Gyilkos paradicsomok támadása című nyolcvanas évekbeli gagyi horror nincs benne” – mondta Bálint az interjú elején, majd pár perccel később büszkén mutatta, hogy megtalálta.

skkeebdo_szovalaszto.pngHogyan indíts startupot?

A Skeebdo indulása több fázisban történt. A koncepció validálását 2019 nyarán egy webappal indították el, itt derült ki, hogy egyáltalán fizetnek-e érte emberek. „Sokan úgy kezdenek bele egy vállalkozásba, hogy elfelejtik, hogy előbb-utóbb pénzt kell termelnie” – hívta fel a figyelmet Dani. Az első legfontosabb lépés ebbe az irányba az ötlet validálása.

„Egyre inkább annak vagyok a híve, hogy rapid validálást éri meg csinálni. Minél hamarabb adj ki egy MVP-t, alfát, bétát (nevezhetjük akárhogy), amit utána a célközönségeddel tudsz validálni” – mondja Dani. Bálint és Dani szerint a jövő a közösség alapú termékeké lesz, amik több száz ember bevonásával alakulnak ki. „Az a lényeg, hogy minél hamarabb kapj visszajelzéseket. Ne kövesse el senki azt a hibát, mint mi az első termékünknél, hogy másfél évig fejlesztettük, majd másfél hónap után lelőttük. Annak ellenére, hogy volt belőle bevétel, láttuk, hogy nem működőképes” – mondja Bálint.

A tévhittel ellentétben azonnal meg kell osztani az ötletet, de nem a barátokkal, mert ők elfogultak lehetnek. Nagyon sok Facebook-csoport van arra, hogy idegenek véleményét kikérjük, meg lehet osztani Redditen, Indiehackersen is. „Nem vállalkozók, fejlesztők fognak írni, hanem átlagemberek, hogy ez tök jó ötlet, én használnám” – mondja Bálint.

A mentorprogramokról

A Skeebdo a Design Terminal őszi mentorprogramjában vett részt, aminek január közepén lett vége. A program ötleteket és eszközöket adott nekik, és fókuszokat határozott meg. „Azt javaslom mindenkinek, hogy ha már van egy relatíve kiforrott ötlete, és már volt egy kis piaci validáció, utána rengeteget tud egy ilyen program segíteni abban, hogy hogyan formáld a csírázó ötletet valódi üzletté” – mondja Dani.

Bálint azt emelte ki, hogy megismerkedhettek iparági szakértőkkel, mentorokkal és több hozzájuk hasonló startupperrel. „Nagyon jó érzés három hónapon keresztül hozzánk hasonló emberekkel lenni. Még online is sokat jelentett, hogy találkoztunk emberekkel.” Dani szerint ezek a kapcsolatok más okból is hasznosak:

Gyakran ki se látszunk a Skeedboból, ahogy más startup se látszik ki a saját ötletéből. Egy külső szemlélő tud olyan ötleteket adni, amikre nem is gondoltunk.

Bármennyire is segítő közeget jelent egy ilyen program, fontos az a nézőpont, hogy „a Design Terminal helyettünk nem fogja elterjeszteni az alkalmazást, helyettünk nem fog semmit csinálni. Eszközöket ad és emberi kapcsolatokat.” Dani szerint „minden ilyen programra vonatkozik, hogy minél többet raksz bele, annál többet tudsz belőle kinyerni”.

Jövőbeli tervek és tanácsok

Az alapítók a Skeebdot főleg a szabadidejükben viszik, egyedül Dani foglalkozik vele teljes állásban. A csapatban jelenleg nyolcan vannak, négy különböző országban és hét városban élnek, de a jövőben még tovább szeretnének bővülni. „Néhány százezer letöltést szeretnénk egy éven belül, és szeretnénk olyan irányba alakítani a vállalkozást, hogy tudjunk jelentkezni befektetőknél, akiknek fel tudjuk mutatni azt, hogy erre a termékre van igény, és az emberek hajlandóak pénzt kiadni érte.” Szeretnének az angolnyelv-tanárok felé is nyitni, nekik nagy segítség lenne, ha látnák, hogy a tanulóik milyen filmeket néznek, és úgy tudnák felépíteni az óráikat.

Dani a jövő vállalkozóinak ezt üzeni:

Jó dolog saját vállalkozásba kezdeni, nagyon izgalmas. Amióta saját ötleten dolgozok, azóta sokkal boldogabb vagyok. De arra mindenkit szeretnék felkészíteni, hogy ez kemény munka, éjszakákba nyúlóan, hétvégéken is. Mégis, amikor elkezded látni az eredményeket, kapod a pozitív visszajelzéseket, az csodálatos érzés. Csak ösztönözni tudok mindenkit, hogy gondolkozzon rajta, készüljön fel rá lelkileg, validálja az ötletet, majd vágjon bele!

Netflix and skill – Magyar startup filmekkel és sorozatokkal fejleszti az angoltudásodat Tovább
Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül

Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül

water-2045469_1920_1.jpg

A mindfulness azt jelenti, hogy úgy olvasol el egy cikket, hogy közben nem gondolkodsz más dolgokon. A kávézás közben csak az ízélményekre fókuszálsz. A csók közben csak a szerelmedre figyelsz. A mindfulness alapvetően arra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.

2021.03.16. Írta: Belayane Najoua, borítókép: TuendeBede, Pixabay

Mi az a mindfulness?

A rohanó hétköznapokban sokszor csak megszokásból, rutinból cselekszünk. Ilyenkor a gondolataink elvándorolnak egy teljesen másik irányba - mit kell aznap még csinálni, mindent megvettünk-e a boltban, nem felejtettünk-e otthon valamit, milyen terveink vannak a hétvégére. A mindfulness éppen ezt akarja kiküszöbölni. Lényege, hogy megtanuljuk az elménket uralni, és tudatosan jelen legyünk életünk minden egyes pillanatában - a figyelmünk nem a múltban vagy a jövőben időzik, hanem száz százalékosan a jelenben van.

Ha sikerül tudatosan jelen lenni, és megélni minden pillanatot, akkor sokkal több ingert és információt tudunk befogadni, és a fontos pillanatok is hosszabb távon maradnak színes emlékképek.

A globalizáció térnyerésével egyidőben a mindfulness is elkezdett terjedni - a nyugati emberek eljutottak Ázsiába, miközben a keleti szerzetesek és tanítók a Föld többi részére utaztak, így pár évtized alatt az egész bolygón ismert lett a mindfulness elmélete. A nyugati kultúrák nyugalomra éhesen kezdték el magukba szívni a mindfulness technikát, hiszen a kutatók rájöttek, hogy habár a keleti kultúrákban az elméletnek erős vallási alapja van, ez nem feltétlenül szükséges a sikeres elsajátításhoz. 

Buddhizmus és 2500 évnyi történelem

buddha-1177009_1280.jpgarra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat felé fordítjük, s a pillanatnyilag

Kép: Silentpilot, Pixabay

A “mindfulness” fogalom forrása nagyjából 2500 éves - egy korai buddhista írásból, a Szatipatthána Szútta-ból (“Az éber figyelem alappillérei”) ered, amiben Buddha összefoglalja, hova irányítsuk a figyelmünket, hogy csökkentsük szenvedésünk mértékét, éppen ezért éber figyelemnek, jelentudatosságnak is fordítják. Jon Kabat-Zinn, a mindfulness alapítója szerint: „a tudatos jelenlét azt jelenti, hogy teljes figyelmünkkel, ítélkezésmentesen fordulunk a jelen pillanat fel.”

A mindfulness elemeit nemcsak az ősi buddhista gyakorlatok tartalmazzák, hanem sok keleti- és dél-ázsiai szemlélet is - éppen ezért a hinduizmusban, a taoizmusban, a jógában, a harcművészetekben is felfedezhetjük egy-egy elemét.

Mikor a nyugati társadalmak el kezdtek érdeklődni a mindfulness iránt, Jon Kabat-Zinn, a Massachusetts-i Egyetem Stresszcsökkentő Klinikájának alapítója tudományos alapokra helyezte az elméletet. 1970-ben kidolgozott egy mindfulness alapú stresszcsökkentő programot, ami a stresszkezelésen kívül még számos egészségügyi panaszra gyógyító hatással van (krónikus fájdalmak, depresszió, cukorbetegség, szívbetegség stb.).

Otthoni mindfulness technikák

A mindfulness egyik pozitívuma, hogy nem feltétlenül kell időt szakítani a meditációra, hiszen a cselekvések közben zajlik. Íme néhány apróság, amit ha bevezetesz a mindennapjaidba, akkor teljesebb és tudatosabb életet élhetsz.

1. Ismerd fel a gondolataidat! Ha megjelenik a “Nem vagyok elég jó” gondolata vagy önhibáztatásba, panaszkodásba kezdenél, állj meg egy pillanatra, és szánj néhány percet arra, hogy rögzítsd, ezek csak a fejedben megszülető gondolatok.

2. Hálagyakorlat: Gondolkodj el azon, hogy milyen jó dolgok vannak az életedben. Vannak barátaid? Van egészséges családod? Biztonságos környezetben vagy? Sikerült elérned egy kitűzött célt? Bármit idézz fel, ami téged boldoggá tesz. 

3 .Értékeld az apró pillanatokat is! Mikor ízlelted meg utoljára teljes valódban a reggeli kávédat? Vagy mikor csodáltad meg utoljára a napfelkeltét? Mikor olvastál úgy könyvet vagy cikket, hogy közben nem gondolkoztál máson? Itt az ideje, hogy életed minden pillanatát teljes tudatoddal éld meg, és jelen legyél a jelenben. Mert soha nincsen jobb időzítés, mint a most. 

Keleti gondolkodás a nyugati kultúrákban

A mindfulness gondolkodás csak egy része a spirituális tudásnak és szokásoknak, amit a nyugati emberek a keleti kultúrákból átvettek. A keleti kultúrák nyugodtsága, az emberekben kialakult elfogadás és elégedettség, a világegyetemmel való egyensúly mind áhított jellemzők, amiket a felgyorsult és stresszes világban fejvesztve üldözünk. Éppen ezért egyre több meditációs gyakorlattípus terjed el a nyugati kultúrákban is - több-kevesebb sikerrel. E folyamat kiparodizálására született meg a 2017-es Dalfesztiválon Olaszországot képviselő “Occidentali’s karma” (Nyugatiak karmája), ami komikusan mutatja be, ahogy a nyugati emberek a felszínes keleti létre törekednek.

A lényeg, hogy bármely meditációs gyakorlat vagy más szokás mellett döntesz, a teljes lényeddel, száz százalékosan vegyél részt abban a pillanatban. Hidd el, akár napi 5-10 perc nyugalom is nagy változást tud hozni. Ha pedig a mindfulness mellett döntesz, akkor kezd kicsi változásokkal, és mire az utazás végére érsz már természetes lesz, hogy a teljes tudatoddal éled meg a legjelentéktelenebbnek tűnő pillanatokat is.

Mindfulness, légy tudatosan jelen az életedben! - Meditáció törökülés nélkül Tovább
Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész)

Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész)

burnout_1.jpgÉrezted már, hogy semmihez sincs motivációd? A fiatalkorban tapasztalt kiégésről szóló cikkek szinte futótűzként terjednek, emberek százezrei osztották meg őket. Miért érzi úgy megannyi fiatal felnőtt, hogy a fáradtságra, kimerültségre nincs logikus magyarázat? Hogy jobban megértsük ezt a jelenséget, Dr. Németh Mariettával, a Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Támogatásának vezetőjével beszélgettünk.

2021. 03. 13. Írta: Burkus Brigitta / Borítókép: Keenan Constance, Pexels

Nemrég megjelent a témában egy cikk a 444-en, ami nagy nyilvánosságot kapott. Az írásból kiderül, hogy a fiatal felnőttkorban tapasztalt kiégés itthon sem ismeretlen: a fiatal generációk tagjai gyakran azt érzik, összeroskadnak a társadalmi elvárások és a végeláthatatlan munkafolyamatok súlya alatt. Persze csak titokban. A mindennapi teendők felhalmozódása és teljesíthetetlensége egy generációnyi halogatás-mestert termelt ki magából, akik tanácstalanul állnak saját élethelyzetük előtt. Sokan úgy érzik, kiégtek.

marietta.jpg

A képen Dr. Németh Marietta, aki 2003-ban kezdett el a Budapesti Corvinus Egyetem Diáktanácsadó Központjában dolgozni, ami egy éve bővült jelentősen, és jelenleg Hallgatói Támogatás néven működik.

Már itt is vagyunk a kiégés előszobájában

“A kiégés nem váratlanul, egyik pillanatról a másikra tör ránk, inkább azt mondhatnánk, hogy lassan és alattomosan érkezik” – mondja Dr. Németh Marietta. “Sok esetben mire az illető vagy a környezete észreveszi, hogy valami nincs rendben, addigra a folyamat már meglehetősen előrehaladott. Kialakulása akár évekig is eltarthat, miközben a kiégés lépcsőin lefelé vagy időnként felfelé araszolunk.”

Érdekesség, hogy a kiégés a korábban egészségesen működő, jól teljesítő személyeknél alakul ki gyakrabban. Mivel sok tünete másfajta betegségre is jellemző lehet, a pszichológus szerint fontos, hogy szakember mondjon véleményt a kialakult állapotról. 

burnout_2.jpg

Fotó: Karolina Grabowska, Pexels

“A depresszív tünetek általában megjelennek a burnout esetében is, de másképpen, mint a depresszióban.”

Fontos, hogy felismerjük, ha a kiégés felé haladunk, és minél hamarabb megfelelő stratégiát alkalmazzunk a megállítására. Amikor a kifáradás, kimerülés első jelei mutatkoznak, sok esetben nem megfelelő megküzdési módokat alkalmazunk.Ebben nemcsak a személy, hanem a munkahelyi környezet és a társadalmi elvárások is közrejátszanak. Érdekes megállapítás, hogy minél inkább megbecsüli a munkát az adott társadalom, annál magasabb a kiégés előfordulása – teszi hozzá a szakember.

A fiatal felnőtt azért különösen veszélyeztetett, mert jellemzően nagy lendülettel és bizonyítási vággyal veti bele magát a munkába, majd utána többnyire szembesül a valósággal, ez a reality shock. A pszichológus úgy gondolja, a kiégést a fiatal felnőttek között sem kizárólag önmagában a munka mennyisége okozza. „A folyamatosan magas érzelmi stressz vezet ide, ami az egyre magasabb elvárások, az állandó kihívások, a folyamatos változásokhoz és a komplex környezethez való alkalmazkodás kényszere, a gazdasági és egzisztenciális bizonytalanság és az állandó készenlét következtében alakul ki”.

Milyen tünetek formájában jelentkezik a kiégés?

“A kiégés legjellemzőbben energiacsökkenés formájában (fizikai, lelki és szellemi szinten egyaránt) jelentkezik. A leggyakoribb tünetei a kimerülés és reménytelenség érzése, a célok elvesztése, az inkompetenciaérzés, a csökkent produktivitás, a negatív önértékelés, az empátiás készség beszűkülése, valamint az érzelmi kiüresedés” – mondja Dr. Németh Marietta.

A burnout általában olyan krónikus stressz következtében alakul ki, aminek hosszan tartó elviselésében a szervezet kifárad. A munka világában ilyen tartós stresszt okozó tényezők lehetnek például a kiszolgáltatottság, a munkavégzésben a személyes kontroll és autonómia alacsony szintje, a bizonytalanság, ami fakadhat a munkakör tisztázatlanságából, szerepkonfliktusokból vagy a teljesítmény és karrierút körülhatárolatlanságából, de akár a folyamatok átláthatatlanságából is. 

“Ha tartósan jelen van a folyamatos, túlzott megterhelés vagy akár az alulterhelés, a túl sok vagy túl kevés felelősség, a nem komfortos munkakörülmények és a munkahelyi jó kapcsolatok hiánya (főnökkel vagy munkatársakkal), akkor ezek szintén szerepet játszhatnak a kiégés kialakulásában. Ha arra gondolunk, hogy stressznek nevezünk mindenfajta igénybevételt, ami alkalmazkodásra kényszerít minket, akkor a pandémia időszaka különösen stresszel teli, és sajnos elég régóta tart ahhoz, hogy kimerítse erőtartalékainkat. Lehet, hogy nemsokára vagy már most is beszélhetünk specifikusan Covid-kiégésről is.”

Mit jelent a kiégés?

“A kiégésre, vagy más néven a burnout-ra, mint tünetegyüttesre elsőként a hetvenes években figyelt fel Herbert Freudenberger pszichológus. Úgy gondolta, hogy a kiégés szempontjából a legveszélyeztetettebbek a “segítők”, például az önkéntesek és az egészségügyi szférában dolgozók, akik nagy lelkesedéssel, idealisztikus elképzelésekkel, ám csekély támogatással végzik munkájukat, és a munkavégzésbe teljes személyiségükkel bevonódnak. A folyamatosan nagy érzelmi igénybevétel, a munka eredményességének bizonytalansága, a kudarcok és a kevés megbecsülés kikezdik a motivációjukat, az elköteleződésüket, és a kezdeti lángolás kiégésbe fordul. Azóta töretlenül folyik a témakör vizsgálata, és további kutatások kiterjesztették a kiégés fogalmát a segítő szférán túli területekre is. A kiégést ma már tágabban értelmezzük: az egyén és munka viszonylatában létrejövő krízisnek tekintjük.” 

Dr. Németh Marietta szerint a kiégés egyszerűen fogalmazva a munka világának depressziója lett. A pszichológus úgy véli, bár nem azonos mértékben, de szinte mindenkit veszélyeztethet a kiégés.

Statisztikák szerint a felnőtt lakosság 15-20 százalékát érinti ez az állapot, és a számok folyamatosan növekvő tendenciáról árulkodnak. A felmérésekből az is kiderült, hogy a fiatal felnőtt korosztály az egyik legjobban veszélyeztetett társadalmi csoport– mondja a pszichológus. 

Kórképből kor-kép 

Manapság a kiégés jelenségét tömegesen észlelik magukon az emberek, így nagyon sokan magukra ismerhettek olvasás közben. Dr. Németh Marietta úgy fogalmaz: “a burnout kórképből kor-képpé vált”.

“A szerzők – többségükben a filozófus Byung-Chul Hanra támaszkodva –, a jelenséget korunk társadalmi-működési sajátosságából vezetik le.  A kontextus, amibe elhelyezik a problémát, egy merőben új nézőpontot kínál a megértéséhez. Eddig leginkább az egyén és a munkaadók felelősségét és tennivalóit hangsúlyozták a kutatók, és a gyakorlatban a pszichológusok, az orvosok, a HR-esek. Ennek következtében az egyén sokszor élte meg személyes kudarcként, hogy próbálkozásai csekély eredményre vezettek a kiégés tüneteivel való birkózásban.”

burnout_3.jpg

Fotó: Olia Danilevich, Pexels

“Kialakul a személyes kudarc élménye: azt tapasztalja, hogy tehetetlen, nem tud változtatni.”

“Ha azt tapasztaljuk, hogy nekünk valami nehezen megy, elvesztünk a feladatokban, minden nap csatába indulunk, de minden nap elveszítjük, ha belefásultunk az életünkbe, és boldogtalannak érezzük magunkat, akkor elkezdjük saját magunkban keresni az okát. Miben vagyok hibás, mit csinálok rosszul?  Nem vagyok elég okos, tehetséges, kitartó, egyáltalán mi a baj velem?”

“Az új értelmezési keretben a személyes felelősségről a társadalmi felelősségre irányul a figyelem, amivel együtt a személyes kudarc élménye enyhébb lehet, de legalábbis átértelmeződik: nem feltétlenül velem van a baj, amiért ezt érzem.” A generációs életérzésbe való elhelyezés elosztja az egyéni felelősséget:máris könnyebben lélegzünk, ha úgy látjuk, mások is ezzel küzdenek, nem vagyunk egyedül.”

Slow-living vagy betegszabadság? Mi lehet a megoldás?

Az Európai Unióban minden negyedik munkavállalót érintenek a munkahelyi stressz következményei. Az Európai Bizottság 2002-es kimutatása alapján az EU-15 országokban a munkahelyi stressz költsége megközelítőleg 20 milliárd euró volt évente. Ez az összeg azóta is tovább növekedett, és egy 2013-as felmérés eredményei szerint a munkahelyi stresszből származó hiányzások, a csökkent munkaképesség és a kimerült állapotban dolgozó munkavállalókból származó költségek összesen 514 milliárd euróba kerültek a munkaadók számára. Az USA-ban az éves egészségügyi kiadások mintegy 5-8 százalékát teszik ki az ebből származó költségek – mondja Dr. Németh Marietta.

A burnout jelenleg nem diagnosztikus kategória, tehát szigorú értelemben véve nem betegség, miközben egy jól elkülöníthető, jellegzetes tünetegyüttes és súlyos problémákat jelent. A skandináv államokban és a nyugat-európai országokban az orvos akár több hónapra kiírhat pihenésre, vagy részmunkaidőt javasolhat a kiégés tüneteivel, azonban Magyarországon ez sajnos nem így működik. Pedig a nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz a második leggyakoribb munkával összefüggő megbetegedés, ami a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős” (az első helyen a munkabalesetek állnak)

A szakpszichológus úgy látja, Magyarországon jelenleg nehezen elképzelhető, hogy „pusztán” munkahelyi stressz miatt a dolgozók táppénzre menjenek, és ezzel lemondjanak a fizetésük 40-50 százalékáról. Hozzáteszi, hivatalosan nem is mehetnek, legfeljebb ezzel összefüggő betegség miatt (ilyen például depresszió).

A szakpszichológus ennek ellenére úgy látja, társadalmi szinten elindultak megoldási törekvések.A megelőzés a burnout esetében is sokkal eredményesebb és olcsóbb megoldást jelentene – teszi hozzá Dr. Németh Marietta. A fenntartható fejlődéssel is kapcsolatban áll ez a kérdéskör, mert az erőforrások, így a humán erőforrások kihasználása helyett a fenntartható felhasználásra vonatkozónak az üzenetei.

burnout_4.jpg

Fotó: Belle Co, Pexels

“Stresszmentessé nem tudjuk tenni az életünket, de a kezelésében lehetünk hatékonyabbak.”

Napjainkban divatossá váltak olyan kifejezések, mint a „slow living” vagy ennek svéd csemetéje a lagom, amit magyarul „éppen elég”-re fordítanak. Mindezek a lassulásra és a fenntarthatóságra egyaránt felhívják a figyelmet”. Valóban itt az ideje a lassításnak, és érdemes figyelmet szentelni a munkán kívüli életterületeknek is. (Ki)kapcsolódni kellene és pihenni – de nem azért, hogy kirakhassuk a közösségi médiára!A pszichológus rámutat arra, hogy “teljesítménypihenés” közben valójában a közösségi média által generált megfelelési kényszernek dolgozunk. Ilyenkor a saját időnkből veszünk el, és csak tovább fogy az energiánk”.

A “teljesítménypihenés” helyett érdemes valóban azt csinálni, ami feltölt és pihentet, még akkor is, ha az olyan tevékenység, ami jelenleg nem számít trendinek– teszi hozzá Dr. Németh Marietta.

A pszichológus szerint a kiégésért a munkahelyek mikroklímája is felelős. A hangzatos work-life balance sok esetben csak egy szlogen maradt. Nagyon sok helyen nem működik, nem megvalósítható, mivel a körülvevő környezetben a teljesítményelvűség diktálja a normákat. Emiatt elkopnak az életnek azon területei, amik egyébként szükséges érzelmi muníciót szolgáltatnának.A kiégés a munkahelyen kezdődik, majd lassan az élet minden területére kiterjed.

Vannak szakemberek, akik a kiégést az egyik legnehezebben kezelhető és legveszélyesebb teljesítmény- és karrierkrízisnek tartják, ezért nagyon fontos, hogy megelőzzük, de legalábbis a kialakulás kezdetén vegyük észre, és merjük felvállalni az érzéseinket – mondja Dr. Németh Marietta. Ehhez azonban szerinte egy szemléletében és működésében is aktívan támogató társadalmi és munkakörnyezetre van szükség. Jelentős védőfaktort jelentenek a társas támogatás egyéb formái is, így egy jól működő család, a barátok köre vagy bármilyen megtartó közösséghez való tartozás.

A beszélgetés hosszúsága miatt az interjút két részletben közöljük. Bár a kiégés diagnosztizálása sokszor még egy szakembernek is problémát okoz, a saját bőrünkön érzékelt tüneteket egyéni szinten is lehet kezelni. A második részben a koronavírus-helyzet egyetemistákra gyakorolt súlyos hatásairól és olyan megküzdési stratégiákról lesz szó, amelyek segítségével megelőzhető vagy javítható a kiégés állapota. Kövesd a Facebook-oldalunkat, hogy ne maradj le róla!

Mit tehetünk a fiatalkori kiégés ellen? – Dr. Németh Marietta szakpszichológussal beszélgettünk (I. rész) Tovább
"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

gui-avelar-rhegsxis4bg-unsplash.jpg

Elkaptam a koronavírust. Betegnek lenni nehéz, ez a járvány mégis sajátos abban, hogy soha ennyiszer nem írtuk le, mondtuk ki egy olyan vírus nevét, amiről ennyire keveset tudunk. Sokat tehetünk magunkért, ha a gyógyulás ideje alatt figyelemmel követjük, hogyan hat ránk a betegség, a felépüléskor pedig összegezzük az átélteket. Fontos, hogy mi történik velünk, de még fontosabb, hogy mit kezdünk a történésekkel. Hogyan segít az egészségpszichológiai nézőpont ennek megértésében? Hogyan támogatta egészségpszichológus énem önmagamat a betegség során, és hogyan segített az élmény tapasztalattá alakításában?

2021.03.10. Írta: Széles Dorottya alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Gui Avelar, Unsplash

2020 szeptemberében elkaptam a koronavírust. A kezdeti tünetek észlelésekor nem erre gyanakodtam, azt hittem, kimerülés, esetleg meghűlés vagy gyenge influenza. Ám a tünetek fokozódtak, majd a szaglásom és ízérzékelésem elvesztésekor nehéz volt másra gondolni. A pozitív tesztet feketén-fehéren magam előtt látni szinte hihetetlen volt, hiszen a pandémia kezdete óta minden egyes lakáson kívüli kimozdulásomra nagyon ügyeltem, betartottam a szabályokat. A „miért pont én”, „hogy történhet ez meg velem”, „mit rontottam el”, „legalább egy menő utazás során kaptam volna el az Azori-szigeteken” gondolatok természetesen azonnal megjelentek. Nem tudom, hol és hogyan kaptam el a vírust. Fizikailag rosszul voltam, de tudatosítanom kellett, hogy ezek áldozathibáztató, beszűkült mondatok. Érthető, hogy ilyenek jutnak eszembe, de nem segítik a gyógyulásomat.

Fontos volt megerősíteni magamban azt a tudást, hogy elsősorban önegyüttérzésre van szükségem. Napokig igen gyenge voltam, ez a gyengeség-érzés szinte semmihez sem volt fogható, amit addig tapasztaltam. Pillanatok alatt kiszolgáltatottá váltam: fizikailag és szellemileg is ezerfelé szaladó aktív énem helyett egy ágyban fekvő, lépéseket is igen nehezen megtenni tudó, végtelenül fáradt árnyék-önmagam lettem. Tudtam, hogy egyszer vége lesz ennek az állapotnak, de betegség idején az időérzék átalakul. Kizökkentem a megszokott ritmusomból, a jelen igen hosszúnak tűnt, a napok néha összefolytak.

kelly-sikkema-mw55efs-ws0-unsplash.jpg

Kép: Kelly Sikkema, Unsplash

A testem pedig olyan tüneteket jelzett, amikkel mindeddig még nem találkoztam. Leginkább a vegetatív idegrendszert és keringési rendszert érintő tüneteim voltak, amit abból tudtam, hogy a nagyfokú gyengeség és hőemelkedés mellett szorítást, gyakran fájdalmat éreztem a fejemben, a mellkasomban, a szívtájékon, a tüdőmben, a gyomromban és az izmaimban. Már kicsi mozgástól, de főleg a lépcsőzéstől nagyon megemelkedett a pulzusom, és erős fájdalmat éreztem az ereimben, izmaimban. Utána órákig pihentem. Én ilyen jeleket tapasztaltam, de a Covid-19 sokféle tünettel jár együtt széles spektrumon, amik lehetnek gyengébbek vagy erősebbek.

A tünetek megjelenésétől számított 14. napon még mindig nem voltam jól, ekkor kezdtem aggódni igazán. Hullámzóan váltották egymást a jobb és kevésbé jó napok. Elbizonytalanodtam: miben bízhatok, hogyan tervezhetek? Mi fog velem történni? Hogyan előzhetem meg a szövődményeket?

Elköteleződés önmagam mellett az egészségemért

Elég jó szövetségese tudok lenni önmagamnak, de ebben a helyzetben ki kellett választanom azokat a szempontokat, amik igazán lényegesek a gyógyulásom szempontjából. Minimalizálni akartam a szövődmények kialakulását, és önmagam jó segítője akartam lenni a gyógyulásban. Ezért egy „covid-specifikus” szerződést kötöttem magammal:

  • Ez egy új betegség, kevés adat áll rendelkezésre. Minden, amit érzek, érvényes. Lehet, hogy nem tudom megmagyarázni, de megfigyelem. Bízom a testi érzékelésem igazságában és a testem bölcsességében.  
  • A segítséget elfogadom, sőt kérem. A jó segítség számomra tapintatos és gyakorlatias (pl. szüleim naponta röviden felhívnak; van, aki bevásárol; van, aki gyógyszert hoz; van, aki megfordítja a párnámat és szeretettel néz rám). 
  • Az elsődleges cél a biológiai egyensúlyom helyreállítása: igyekszem sokat pihenni; megfelelő vitaminokkal és ásványi anyagokkal segítem az immunrendszeremet; ha keveset is, de jó ételeket eszem, és elég folyadékot iszom. 
  • Monitorozom a testemet: figyelem a pulzusszámot, testhőmérsékletet és légzésszámot. Tudom, hogy felnőtteknél a normál pulzusszám percenként 60-90 között van. Ha tartósan percenként 90 feletti pulzusszámot tapasztalok, azonnal segítséget hívok. A légzőgyakorlatok sokat segítenek: ha nehéz is a mozgás, akár pár lépést is megtenni, összekötöm lassú légzéssel.  
  • relaxációt ebben az állapotban is tudom használni. Ez olyan eszköz számomra, amit ismerek és szeretek, megtart és erőt ad. Képes megnyugtatni, összeköt a belső erőforrásaimmal. Jobban rálátok aktuális állapotomra és a fájdalomérzet is mérsékelhető. Főleg a keringési panaszoknál jelent segítséget, a szorító érzést segít átalakítani.  
  • A spiritualitást meg tudom élni a hitemen keresztül. Másodlagossá válnak a szerepeim, eltűnnek a sallangok. Közelebbi módon érint meg annak a kérdése, hogy vajon az életem értelmes és értékes-e. Erre tudok igennel felelni. Amikor megjelenik bennem a félelem az elmúlástól, el tudom viselni ennek szorongató érzését. Az ima is erőforrás.  

A betegségem elhúzódott, nagyjából másfél hónap múlva éreztem stabilan jobban magamat. Kivizsgálás után mind a vérvétel, mind az EKG, mind a Covid-19 teszt eredménye megnyugtató eredményeket hozott. Tudtam, hogy a megerősödés és a rehabilitáció szakasza még csak most kezdődik, de a betegség aktív szakaszát lezárhatom.

A körülöttem lévő szociális háló rengeteget jelentett: a családom, párom és barátaim érzelmi támogatása és gyakorlati segítsége felbecsülhetetlen volt.

A betegségre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna: bennem zajlott, én voltam felelős önmagamért. De nemcsak én tartottam magam, hanem a többiek is tartottak engem. Ennek az élménye azzal sem múlik el, hogy meggyógyultam, máig fel tudom idézni, ki hogyan segített. A fájdalom, szorongás állapotában bizonyos dolgok fontosabbnak tűntek, ezeket igyekszem most is szem előtt tartani. Mit szeretnék elmondani a szeretteimnek, mivel, kivel szeretnék még időt tölteni? Kik azok a barátaim, akik igazán hiányoztak? Mit nem halogatnék tovább, és szánnék rá több időt?

Hálás vagyok a testemnek is, mert végig tudta, mit kell tennie, mire van leginkább szüksége. Ez egy újabb elköteleződés a testem iránt is: tiszteletet érdemel, és jól teszem, ha figyelek rá.

Hogyan látom mindezt egészségszakpszichológus szemmel?

A megbetegedés lehetősége közelivé vált. Szorongásforrás szeretteink és a saját egészségünk féltése. Világjárvány van, és soha ennyiszer nem mondták még ki, írták még le egy vírus nevét sem. Mindannyian vesztettük és vesztünk valamit, az életünk sokadszorra rendeződik át, eddig megszokott rutinjaink gyökeresen átalakulnak. Kollektív gyász idejének is nevezhető ez az állapot, és tudhatjuk, hogy teljesen normális, ha a gyász szakaszait tapasztaljuk meg. Ezek nem mindig lineárisan következnek egymás után, és a szakaszok hosszúsága is eltérő lehet. A tagadástól kezdődően átéljük a düh, az alkudozás, a szomorúság és az elfogadás állapotait.  Az elfogadás nem passzív állapotot jelöl: mi az, amit mégis meg tudok tenni magamért és a környezetemért?  

Szorongásos állapotban automatikusan próbáljuk stabilizálni magunkat, és ameddig lehet, igyekszünk fenntartani az „igazságos világba vetett hitünket”. Például azt gondoljuk, hogy

  • „Aki elkapja a vírust, biztosan nem volt elég körültekintő.” 
  • „Biztosan van valami lelki probléma a háttérben, ami miatt nem tudott ellenállni a szervezete.” 
  • "Hogyhogy nem gyógyult még meg? Állítólag 10-14 nap alatt vége az egésznek.” 
  • „Az én környezetemben is megjelent a vírus, bezzeg én nem lettem olyan rosszul.” 
  • „Ezek nem valódi tünetek, ezek csak pszichoszomatikusak.” 

Efféle mondatokkal erősítjük a stigmatizáció folyamatát, és az áldozathibáztatás dinamikája indul be éppen. Koronavírust elkapni így válhat annak a stigmájává, hogy „nem védekeztem elég jól” vagy „nem voltam elég erős”. E mellett megjelenhet annak a félelme is, hogy ha másokat akaratomon kívül megfertőzök, az „az én hibám”. Mindeközben a realitás az, hogy világjárvány van, tehát a vírust bárki elkaphatja, nem oké a megbetegedés miatt okolni az adott személyt.

elena-mozhvilo-dsak64lnvgo-unsplash.jpg

Kép: Elena Mozhvilo, Unsplash

A koronavírus-stigmától való félelem paradox reakciókat is eredményezhet: a személy elrejti betegségét mások elől; kerüli, halogatja, hogy egészségügyi ellátást vegyen igénybe; vagy ahelyett, hogy vigyázna magára, eltávolodik az egészségét megőrző szokásoktól. Ez más betegségeknél is megjelenhet, a tagadás pillanatnyi menekülést jelent a betegséghez kapcsolódó nehézségektől, félelmektől. Ezért is fontos a stigmatizálás elkerülése.

Ha valóban segíteni szeretnénk, lényeges tapintatosan fogalmazni mind szóban, mind írásban. Érdemes kerülni az álhírek terjesztését és a tényeknél maradni.

Én is kaptam a fentiekhez hasonló mondatokat, néha kedvességbe és aggódásba burkolva. Érteni véltem, hogy ezekkel a mondatokkal a beszélő saját szorongását és védekezését fejezte ki, ugyanakkor ennek végiggondolása és az elég jó reakció megtalálása részemről plusz energiát jelentett. Ez pedig beteg, kiszolgáltatott állapotban nem jelent segítséget. Érdemes szem előtt tartani azt az alapelvet, hogy „befelé támogass, kifelé aggódj”. Tehát az adott nehézségben kevésbé érintettel oszd meg a saját feszültségedet, az érintetettel egyszerűen törődj: neki nem a feszültségedre, hanem a támogatásodra van szüksége. Ilyenkor az együttérzés és a partneri viszony megtartása jelenti a legnagyobb erőt.

A betegséggel a kiszolgáltatottság érzése jár együtt, ugyanakkor rengeteget tehetünk az adott személy méltóságának erősítéséért és fenntartásáért. Ehhez nemcsak a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésével kerülhetünk közelebb. Hogyan fordulok felé, szólok hozzá? Hogyan érintem meg? Hogyan vagyok tekintettel rá és az igényeire? Figyelembe veszem-e személyisége teljességét akkor is, ha éppen beteg?  

Sajátos élmény volt számomra, hogy az a vírus, amiről eddig a médiában hallottam, a világ egy távoli részében ütötte fel a fejét, most a testemben belül jelent meg, és éreztette hatását. Óhatatlanul eszembe jutott a klímaváltozás témája: néha ezt is olyan távolinak reméljük, miközben ebben élünk, hat a mindennapjainkra. Így lettem jóval klímatudatosabb, és bizony ezt is a poszttraumás növekedés-listámhoz írom. Még inkább értékelem a szeretteimmel való kapcsolatot, és hálásabb vagyok a mindennapokért. Megerősödött a spiritualitáshoz való viszonyom, együttérzőbb vagyok másokkal és önmagammal. Inspiráló, töltő kapcsolatokra igyekszem időt szánni, és támasza lenni másoknak is. Jobban értékelem az apró örömöket, és elmondhatatlanul büszke és hálás vagyok, hogy újra bírok emelkedőn gyalogolni.

alla-hetman-gpiy8btgrym-unsplash.jpg

Kép: Alla Hetman, Unsplash

Ezeket tehetjük meg magunkért:  

  • erősítsük immunrendszerünket megfelelő minőségű és mennyiségű vitaminokkal, nyomelemekkel (D-vitamin, C-vitamin, Omega-3 és minél szélesebb flavonoid komplex) 
  • erősítsük immunrendszerünket építő, bátorító kapcsolatok kialakításával és fenntartásával 
  • gyűjtsünk erőforrásokat: miből nyerek erőt, energiát? Mi motivál, aminek hosszútávon is pozitív hatása van rám és a kapcsolataimra?  
  • mozogjunk 
  • töltsünk időt a természetben  
  • találjunk számunkra fontos értékeket: mi jelent olyan értéket, ami megalapozza a mindennapjainkat, de akár önmagunkon túlmutató célja is van?  

Ha a Corvinus hallgatójaként olvasod a cikket, és úgy érzed, hogy szakértői segítségre lenne szükséged, akár közvetlenül, akár közvetetten hat rád a pandémia, írj nekünk! A Hallgatói Támogatás szakembercsapatától kaphatsz a témához kapcsolódó, ingyenes pszichológiai támogatást! Várjuk a leveled a pszichologus@uni-corvinus.hu e-mailcímre!

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként? Tovább
Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga?

Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga?

30 nap a jóga körül, 2. rész

yoga-1812695_1280.jpg

Befejeztem életem első egy hónapos jógakihívását, de már kezdem is a következőt. Ez a 30 nap olyan felismeréseket hozott, amik arra biztatnak, hogy ezentúl az életem részévé váljon a jóga. Tudd meg te is, milyen meglepetéseket okozott az utolsó két hét, és hogyan lehet átültetni a jógagyakorlatokat a mindennapokba!

Írta: Taxner Tünde, borítókép: NatureFriend, Pixabay

Egy hónapja mérlegelés nélkül, tele kíváncsisággal vágtam bele egy 30 napos jógakihívásba. Habár pár napot, főleg a hónap vége felé már kihagytam a mindennapos gyakorlássorozatból, de mindegyik videót szívvel-lélekkel végigcsináltam. Az első két héten minden új volt, nagyon sok benyomás ért, és új gondolatmenetek indultak el bennem – erről a cikksorozat első részében olvashatsz. A kihívás második felében már bizonyos mozdulatok megszokássá váltak, sokkal kevesebbet kellett a képernyőre lesnem, hogy mit is kell pontosan csinálni, viszont még így is nagyon sok új tapasztalatot szereztem. Tettem egy jelentős lépést önmagam és az egészségem felé azáltal, hogy a jóga beépült a mindennapjaimba.

3. hét: Fókusz és stabilitás

Találd meg a középpontodat! Ha kihúzod magad, a szíved és a köldököd egy vonalban helyezkedik el, a nyakad a gerinced meghosszabbítása, hirtelen elönt a határozottság és az elegancia. Ha elvonatkoztatsz attól a szokatlan feszüléstől, amit ilyenkor az izmok folyamatos munkája okoz, harmóniát és egységet érezhetsz. Hegypózban (tadasana), vagyis a két lábunkra ugyanannyi testsúlyt helyezve, a súlyt a lábfej mind a négy részén egyenlően eloszlatva igazán stabilan tudunk állni. Egy nagyon egyszerű póz, mégis az egész testet igénybe veszi, és nagyon fontos üzenete van. Míg a hát merevnek tűnő tartást ad, a test első része és a fej tartása könnyedséget és eleganciát ad a megjelenésednek. De nem az számít, hogy kívülről hogyan nézel ki, hanem a belső érzet. Milyen érzés stabilan, magabiztosan állni a földön? Megerősít, és belső tartást ad ez a bárhol, bármikor alkalmazható póz.

A jógáról elsőre sokaknak nem ezek a hétköznapi gyakorlatok jutnak eszükbe, hanem olyan nyakatekert, hajlékonyságot igénylő, különleges pózok, mint például a varjú póz (bakashana). A kihívás első olyan ászanája volt ez, amit egyáltalán nem tudtam megcsinálni, mégsem okozott csalódást. Felismertem, hogy szorosan kapcsolódik a hegypózhoz, hiszen mindkettőben a test központjára, a stabilitásra kell építeni. A két kézen támaszkodáshoz és a lábak felemeléséhez rá kell érezni arra, hogy milyen fontos az egyensúly. Ehhez elsősorban nagyon koncentrált figyelemre van szükség: egy ilyen póz próbálgatása során lehet leginkább megérezni azt, hogy milyen elmélyülten jelen lenni az adott pillanatban. A statikus pózok sosem állóak, a légzés folyamatosan mozgat, így minden pillanatban figyelni kell.

Azóta rendszeresen megpróbáltam a pózt, és továbbra sem sikerült, mégis nagyon inspirál ez a kihívás, hiszen pont arra mutat rá, hogy még fejlesztenem kell a koncentrációs képességemet, és többször meg kell találnom az egyensúlyt a jelen pillanatban. Ha kíváncsi vagy, hogyan juthatsz el eddig a pózig, olvass utána, vagy csináld meg a videó alapján!

A jógakihívás központi témája a lélegzet volt, ezért ezen a héten is tanultam egy új technikát. Egyszerű felismerésnek tűnik, de mégsem magától értetődő, hogy a ki- és belégzés között lehet szünetet tartani, a légzést vissza lehet tartani (Kumbaka). Ezek a rövid szünetek lelassítanak, elmélyítenek. A lélegzet visszatartása megtanít arra, hogy gondoljuk át mielőtt cselekszünk, és ne csípőből válaszoljunk valakinek. Legyen bennünk több tudatosság, adjunk magunknak időt arra, hogy átgondoljuk, mit és hogyan szeretnénk reagálni. Ez a légzéstechnika könnyedén alkalmazható a hétköznapokban, azonban nem magától értetődő, hogy például egy veszekedés közepén eszünkbe jut-e szünetet tartani a válaszadás előtt. Ha viszont a mindennapjainkba beépül a jóga, lehetőségünk nyílik tudatosan gyakorolni ezt a légzéstechnikát, és megnő az esélye annak, hogy a matracon kívül is gyakrabban eszünkbe jut.

A pranayama légzéskontrollt jelent. A szanszkrit prana jelentése energia, a yama kifejezésé kontroll, az ayama pedig tágulást jelent. A jóga részét képezi, egy gyakorlatsorban önálló légzésgyakorlatként is állhat, de alapvetően azt a törekvést jelenti, hogy a mozgást minél jobban szinkronizáljuk a légzéssel.

A harmadik hét megtanított arra, hogy egyre jobban felismerjem a testem jelzéseit, hogy mire van éppen szükségem. Ha ki szeretném engedni a stresszt, álló pozícióban teljesen előrehajolok (uttanasana), megérintem a földet, és tudatosan ellazítom az egész vállövet, a nyakamat és a karjaimat. Ha elgémberedtem a számítógép előtt, vagy tudom, hogy még sok online óra vár rám aznap, tudok pár egyszerű gyakorlatot, ami segít ellazulni. Például nagyon jól esik megmasszírozni az egyik tenyeremet a másik kezem hüvelykujjával, pár percet ülni törökülésben a földön egyenes háttal és leengedett vállakkal, miközben egy kört rajzolok magam elé az orrommal a levegőbe – először lassan az egyik, majd a másik irányba. A lényeg az, hogy másra fókuszáljak, ne azokra a munkával, tanulással kapcsolatos gondolatokra, amik folyamatosan a fejemben keringenek. Pár egyszerű mozdulat és a kontrollált figyelem neked is segíteni fognak kikapcsolni és ellazulni.

standing-forward-fold-share.jpg

Kép: Forward fold, Gaia

4. hét: Önszeretet és immunerősítés

Fontos alapvetés, hogy amire figyelmet fordítasz, abba energiát fektetsz. Ha minden nap jógázol, minden nap szánsz magadra negyed vagy fél órát. Érezni fogod az alakformáló, erősítő és remélhetőleg a lelki hatásait is. Adrien Mishler, a vidám texasi jógaoktató egyik mondata a negyedik hétről örökre megragadt bennem:

A szeretet, amire vágysz, nem biztos, hogy másoktól kell, hogy beérkezzen.

Vagyis mielőtt másoktól várjuk el a szeretet, tegyünk egy lépést önmagunk felé. Az önszeretet az első lépés, ami segít abban, hogy utána másokhoz is sokkal szeretetteljesebben forduljunk, és több energiát, vidámságot tudjunk adni a környezetünknek. A jóga nemcsak magadnak hasznos, hanem rajtad keresztül másokra is pozitívan hathat.

yoga.jpg

Kép: yogawithadriene

Azonban természetesen nem minden lelki- vagy fizikai állapotban, élethelyzetben tudunk adni. Nincs rá mindig elég kapacitásunk és energiánk, és ezzel nincsen semmi baj. Van még egy záró légzéstechnika, ami segít megtalálni a harmóniát. A dobozlégzéshez képzeljünk magunk elé egy dobozt, aminek egyik éle a belégzés, másik a kilégzés, majd újra a be- és a kilégzés. Minden négy ütemre történik, vagyis amíg négyig számolsz, beszívod a levegőt, majd ugyanannyi ideig fújod ki. A gyakorlatot a végtelenségig lehet folytatni, de fárasztó tud lenni, ezért csak annyit csinálj belőle, amennyi jól esik. A legjobb, ha ezt is, mint minden más pózt és légzéstechnikát egy tapasztalt jógaoktatóval vagy az ő videójával gyakorlod.

Ha pedig a testedet is ápolni szeretnéd, és a tavaszi megfázások idején immunerősítésre van szükséged, főzz magadnak egy tradicionális yogi teát. Itt látod a receptet és az elkészítés módját:

Oszd meg velünk a jógával kapcsolatos tapasztalataidat, vagy hogy jól sikerült-e a tea a Facebook-oldalunkon kommentben! Ha beköveted az oldalunkat, nem maradsz le egy cikkünkről sem.

Úton az önszeretet felé - Hogyan hatott rám egy hónap jóga? Tovább
Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat?

Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat?

team-spirit-2447163_1920.jpg

Az emberek közötti konfliktusok egyik legdrámaibb terepe a család. Itt szinte minden adott a viták kibontakozásához: erős érzelmi kötődésen alapuló szoros kapcsolatok, a családtagok anyagi és gyakorlati egymásrautaltsága, testvérek közötti rivalizálás, eltérő időbeosztások és életritmusok, de ide tartozik a különböző generációk kis téren való együttélése is. Ez utóbbiról az őszi lezárások óta sok egyetemi hallgatónak fájdalmas tapasztalata van. Ebben a cikkben a hazaköltözés miatt kialakult családi konfliktusokhoz szeretnénk nektek segítséget és válaszokat adni.

2021.02.23. Írta: Kispál Gergely, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Anemone123, Pixabay, szerkesztette: Belajane Najoua

A kollégiumok bezárása miatt az önálló, nagyvárosi életet sokan kénytelenek voltak a családi otthon melegére cserélni. Ez számos pozitív hatás mellett sok esetben konfliktusokat is generált. "Nem kéne már felkelni?", "Ez nem normális, hogy délben reggelizel!", "Mi lesz a tanulással?", "Megbeszéltük, hogy időben érj haza" - ezek és hasonló mondatok bizony sok hallgató számára ismerősen csenghetnek.

A szerepek hálójában

Az ilyen jellegű viták mögött tetten érhető egy szerepkonfliktus. Tanév közben az egyetemen az idő jelentős részében kompetens hallgatóként, ha pedig dolgozunk, komoly feladatokat megoldó munkavállalóként vagyunk jelen. Autonóm fiatal felnőttként döntjük el, hogy mivel töltjük szabadidőnket, és adott esetben barátként, barátnőként felnőtt párkapcsolatban élünk. A gyermeki szerep a szüleinkkel való találkozásokra, telefonbeszélgetésekre korlátozódik.

Most azonban azoknál, akik arra kényszerültek, hogy visszaköltözzenek a szülői házba, a gyerekszerep felerősödött, időben és intenzitásban is több teret foglal el, ami gyakran egyfajta visszalépésnek, lefokozásnak tűnhet. "De hiszen ez már nem is én vagyok!" - gondoljuk magukban. Mintha egy kényszerű időutazáson vennénk részt egy olyan múltba, amit már régen magunk mögött hagytunk. Érthető, hogy erre sokszor feszült hangulattal, indulattal reagálunk.

Fontos azonban látni, hogy szerepeink az életünk során nem egy lineáris folyamatban fejlődnek ki, amelyben az újabb szerepek egyszerűen leváltják a korábbiakat. Sokkal inkább egy komplex rendszerről van szó, amelyben új szerepek alakulnak ki, mások pedig megszűnnek, de minden esetben több szerep van egyszerre jelen. Így lehetünk a gyerek, a fiatal felnőtt, az egyetemi hallgató, a munkavállaló és még sok-sok más szerepben egyszerre. A konfliktusok abból adódnak, hogy időnként az egyensúlyok eltolódhatnak egy számunkra kedvezőtlenebb irányba.

kg_2_10.jpg

Annak érdekében, hogy ezen változtassunk, első lépésként érdemes lajstromba venni a szerepeinket. Készítsünk egy listát - erre hagyjunk magunknak egy kis időt, általában sokkal több szerep van az életünkben, mint elsőre gondolnánk! Ezután pedig egy kördiagram segítségével rajzolhatunk egy úgynevezett "szereptortát". Sőt, mivel tortából sosem elég, inkább kettőt: az egyik diagramon az szerepeljen, hogy a rendelkezésünkre álló időből mennyit vesznek igénybe a különböző szerepeink, a másikon pedig, hogy mennyi erőfeszítésre van szükségünk egy-egy szerephez.

Nézzünk rá a két diagramra: Mi az, amivel elégedettek vagyunk? Mik a legszembetűnőbb aránytalanságok? Mi az, amin változtatnánk? Következő lépésként rajzolhatunk két újabb diagramot, ezúttal a vágyott arányokkal: Mivel szeretnék több időt tölteni? Mibe szeretnék kevesebb energiát fektetni? Esetleg van olyan szerep, ami jelenleg teljesen hiányzik?

A diagramok összehasonlításából kiderül, hogy mik azok a területek, amelyeken nagy az eltérés a jelenlegi és a vágyott állapot között. Végül gondoljuk át, hogy mi az, amit mi magunk meg tudunk tenni annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a vágyott arányokhoz. Persze vannak külső tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, mint például a pandémia, és a tortát sem tudjuk nagyobbra rajzolni, mivel egy nap mindig huszonnégy órából áll, de szinte minden szerepnek vannak olyan szempontjai, amiket mi magunk irányítunk. Itt van lehetőség a változtatásra!

A családi egyensúly visszaállítása

Szakmai szemmel nézve a család egy rendszer -  hasonlóan mondjuk egy nemzetgazdasághoz vagy egy emberi szervezethez. Tehát egy olyan emberi kapcsolatokból összeálló hálózat, ami tartósan fennáll és folyamatosan működik. A családi rendszert a családtagok közösen működtetik. Fontos jellemzője, hogy egy ilyen rendszer egy saját entitás, több mint csupán a részeinek az összessége.

water-2045469_1920.jpg

Kép: Einfach-Eve, Pixabay

Mint ilyen, alapvetően a stabilitásra törekszik, a változásoknak gyakran megpróbál ellenállni. Ezért jöhetnek létre olyan helyzetek, mint amilyeneket sok hallgató átél most: a visszaköltözéssel a családjuk, mint rendszer megkísérel visszaállni a régi, egyetemi évek előtti megszokott rendbe. Záporoznak a cikk elején említett kérdések, a szülők főznek, mosnak, ki akarják kérdezni a leckét, meg akarják szabni, hogy meddig kell hazaérni. Még a díszlet is stimmel, hiszen sokan korábbi gyerekszobájukba költöztek vissza.

Azonban messze nincs minden veszve. Egy családi rendszer ugyanis nyitott és dinamikus, azaz képes a változásra (még ha nem is szereti). Ehhez azonban elengendhetetlen, hogy közösen próbáljunk megoldásokat találni. A rendszer jellegéből fakadóan minden olyan kísérlet, amiben az egyik családtagot jelöljük meg "problémásnak" vagy "hibásnak", kudarcra van ítélve, és legfeljebb bűnbakképzésre jó. Mivel maga a rendszer billent ki az egyensúlyából, egymás hibáztatása helyett érdemesebb közösen áttekinteni, hogy a tagok hogyan működtetik a családi rendszert, hogy ki hogyan viszonyul a többi családtaghoz, és hogy min lehetne javítani a rendszer jobb működésének érdekében.

Ehhez fontos, hogy úgynevezett "én-üzenetekben" kommunikáljunk: ne a többiekről beszéljünk, például arról, hogy "te már megint nem....", hanem arról, hogy én hogyan érzem magam, hogyan éltem meg egy bizonyos helyzetet. Minél konkrétabb a mondat, annál jobb. Fogadói oldalon pedig próbáljuk megállni a vitatkozást, hiszen egy másik ember érzéseivel nem lehet vitatkozni. Ha neki olyan volt egy adott helyzet, akkor olyan volt.

Vannak olyan gyakorlatok is, amelyek elősegíthetik a beszélgetést. Például ha kirakjuk a saját családunkat szimbólumokból: mindenki keressen a lakásban, vagy a kertben egy-egy kis tárgyat, ami egy adott családtagot szimbolizál, majd egy olyat is, ami saját magát jelképezi. Ezeket rendezzük el úgy, ahogy szerintünk a család tagjai egymáshoz képest elhelyezkednek - fontos a közelség-távolság, illetve maga a szimbólum is. Ezután járjuk körbe mindenkinek az alkotását, és próbáljuk meg kitalálni, hogy melyik szimbólum kit jelképez. Az alkotó csak utána fedje fel! Majd fogalmazzunk meg kérdéseket az alkotóhoz, illetve mondjuk el, hogy milyen érzéseket ébreszt bennünk a szimbólum, amit választott nekünk.

Ez a kissé szokatlan, játékos gyakorlat segíthet abban, hogy a jól megszokott mintázatokat meghaladva, kreatívan gondolkozzunk és beszélgessünk a családban, a családról. Ezen felül fontosak lehetnek a vállalások is: minden családtag vállaljon valami feladatot, ami magát a családot szolgálja. Írjuk fel egy közös, jól látható helyre. Ha valamelyik családtag nem teljesíti az általa vállalt feladatot, ne hibáztassuk, hanem kérdezzük meg, hogyan segíthetünk neki.

Ha a Corvinus hallgatójaként olvasod a cikket, és azt érzed, hogy szakértői segítségre lenne szükséged, írj nekünk! A Hallgatói Támogatások szakembereitől is kaphatsz a témához kapcsolódó, ingyenes pszichológiai támogatást. Várjuk a leveled az alábbi e-mail címre: pszichologus@uni-corvinus.hu

A cikk egy sorozat részét képezi, melynek témája a család és a vele kapcsolatos mindennapi kihívások. Kövesd a Közgazdász Online Facebook-oldalát a következő részekért!

Hazaköltöztem: elegem van a családomból! - Hogyan kezeld a pandémia miatt kialakult családi konfliktusokat? Tovább
Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész)

Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész)

benjamin-child-ron57cbgymo-unsplash.jpg

Egész életemben vonzott a jóga, de sosem mertem belevágni a rendszeres gyakorlásba - egészen mostanáig. Belekezdtem egy 30 napos kihívásba, és minden nap valami újat fedezek fel a jógával és önmagammal kapcsolatban. Kövesd végig az utamat te is, és tudj meg többet erről az ősi indiai mozgásról, ami  a testre és a lélekre egyaránt csodálatosan hat!

2021.02.21. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Benjamin Child, Unsplash

Hónapok óta nem sportoltam, a tél motiválatlanságot és fásultságot hozott. Azonban fájdalmas úton kellett észrevennem, hogy egész nap felhúzott vállakkal, görbe háttal kuporgok - ülve dolgozok, ülve tanulok és ülve töltöm a pihenés idejét is. A napi tíz-tizenkét óra ülés miatt egyik este azt éreztem, hogy annyira beállt a nyakam és az egész vállövem, hogy nem tudok elaludni. Teljesen spontán és csakis egyetlen céllal vágtam bele egy 30 napos jógakihívásba: szánjak minden nap időt magamra és a mozgásra.

Évek óta szemezgetek a jógával. Az elmúlt öt-hat évben voltam többfajta órán, a tavaszi karantén alatt részt vettem online jógán is, és néha csináltam otthon videós gyakorlásokat. Sosem értettem a lényegét, és sokszor túl lassúnak találtam. Adrien Mishler csatornáját egy barátnőm ajánlotta, és egyik nap hirtelen elhatározásból elkezdtem egy régebbi kihívás első videóját. Az élmény megnyugtatott, Adriennel pedig azonnal rezonálni tudtam. Később egyre tudatosabban meg tudtam már fogalmazni magamnak, hogy miért szimpatikus, és a távolság ellenére elkezdtem bízni benne. Csináltam még pár videót ebből a régebbi kihívásból, majd észrevettem, hogy van egy teljesen friss is. 2021 első napjával indult a Breath nevű gyakorlatsorozat, melynek középpontjában a lélegzet áll.

Valami, amire mindenki képes. Valami, ami az életet jelenti. Valami, ami minden pillanatban bizonyítja számunkra, hogy cselekvő, tudatos és habár összetetten, de mégis letisztultan működő emberek vagyunk.

Számomra ez meggyőző kiindulópont volt, hiszen lehetőséget adott arra, hogy a nulláról építsem fel a kapcsolatomat a jógával.

ginny-rose-stewart-uxkcszrwm2s-unsplash.jpg

Kép: Ginny Rose Stewart, Unsplash

Emlékeztetlek, nem azért kezdtem el, hogy fogyjak, nincs hozzá semmi felszerelésem, és még menő sportruhákat sem hordok. Otthon, magamnak minek? Nem tudtam semmit a jógáról, és egészen eddig titkon azt gondoltam, hogy egyedül nem lehet nekikezdeni a megismerésének. A megoldás egyszerűbb, mint amire számítunk: ingyenes YouTube-videók és feliratkozás egy napi e-mailre – az utóbbi nem is kötelező. Semmire nincs szükség a kezdéshez, csak kíváncsiságra. A hetek során persze még sok egyéb jellemvonás is fontossá vált, például a kitartás és a belső motiváció.

Kövesd végig az utamat, és tudd meg, hogyan fejlesztett és mire tanított engem 30 nap jóga!

1. hét: Ne felejts el levegőt venni!

A légzéskontrollt ma már senkinek nem kell bemutatni. A maszk alatt mindenki kipróbálta, csak általában nem tudatosan. A jóga egyik legfontosabb eleme, hogy a mozdulatokat szinkronizáljuk a be- és kilégzésekkel, amihez tudatosságra van szükség. Ha végigcsináltál már valaha egy kemény törzsedzést, tudod, hogy miért fontos ez az egyensúly. A lélegzetvétellel kapcsolódunk önmagunkhoz. Megerősítjük és felkészítjük a testünket a következő mozdulatra. De a legfelemelőbb érzés az, amikor a mozgás és a levegő áramlása összekapcsolódik, és érezni lehet ahogy az energia eltölti a testet. 

Adrien nem magyaráz sokat a videókban, nincsenek passzív részek, amikor csak ő beszél és nincs feladat. Ezeket a tapasztalatokat az első hét folyamán fokozatosan fogalmaztam meg magamnak, legfőképpen arra támaszkodva, hogy mit üzent nekem éppen a testem, hogyan éreztem magam egy-egy mozdulat közben. Persze Adrien folyamatos felszólításai nagyon sokat segítenek, hiszen mindig jelzi, hogy melyik porcikánkra fordítsunk éppen kiemelt figyelmet.

maryjoy-caballero-ikao7n6amx4-unsplash.jpg

Kép: Maryjoy Caballero, Unsplash

A hét során számomra sok ászana, vagyis póz már ismerős volt, de mindegyikben folyamatosan fedezek fel újdonságokat. A pillanatnyi hangulatom, a közérzetem és a fejemben kavargó feladatok és gondolatok függvényében mindig másra kell odafigyelni magammal kapcsolatban. A jóga megtanít fókuszálni. Hogyan támaszkodjak a kislábujjamon is, hogyan legyen egy vonalban a térdem és a csípőm, hol tartsam a fejem, és ami a legfontosabb, hogy soha ne felejtsek el levegőt venni.

Az ászana szanszkrit szó, jelentése elhelyezkedés, kitartás, testtartás, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód. A pózokhoz tartozó kéztartások, kézmozdulatok a mudrák, amiket általában a pózzal együtt szoktak ászanának hívni. Az ászanáknak összetett nevük van, például a kobrapózt budzsangászanának hívják. Ha kíváncsi vagy, hogy néz ki, itt megnézheted.

A legtöbbet a hét során a légzéstechnikákról tanultam. Az első meglepetés akkor ért, amikor felfedeztem, hogy egy óceán lakozik bennem - olyan hangokat tudok kiadni és meghallani magamban, mint az áramló hullámok. Nézd meg, milyen az Ujjayi légzés:

Az óceán vagy győzelmi légzés (ez a pontos fordítása) segít visszatérni a jelen pillanatba, és elmélyíteni, lehorgonyozni a figyelmet. Ezzel szemben a tűzlégzés (Kapalabhati) erős, ritmikus mozgásai mintha tüzet gyújtanának a belsőmben, és erős tisztító hatással bírnak. 

A jógának mára annyi válfaja létezik, hogy nem egyszerű köztük kiigazodni. A hét záró napja azonban magyarázatot adott arra is, hogy mit jelent a Vinyasa. Flow jógának is hívják ezt az irányzatot, melynek középpontjában a mozdulatok és a légzés teljes harmonizálása áll. Az ászanákat nem önmagukban kell felfogni, hanem egy mozgási folyamat részeként, ezért általában nem kell őket hosszan kitartani. A mozgás ritmusát a saját lélegzetvételeid adják, dinamikussága engem a táncolásra emlékeztet. Azonban más irányzatokban is használják a Vinyasa kifejezést, az átvezető mozdulatokat gyakran hívják így. Ha kíváncsi vagy rá, mi a szó eredeti jelentése, nézd meg ezt a videót:

2. hét: Stresszoldás és a jóga bizonyított gyógyhatásai

Az első hét mozgalmassága után a nyolcadik napon nagyon jól esett megpihenni. Egy könnyű, pihentető gyakorlat volt aznapra, ami segített átlendülni a holtponton, és valóban folytattam a kihívást. Ahogy teltek a napok, azt vettem észre, hogy a legfárasztóbb, sokat ülős napokon egyre jobban várom azt a napi fél órát, amit a jógázás igénybe vesz. Az ellazulás és a nyújtás olyan nyugtató hatással bírnak, amit én is folyamatosan érzékelek, de kutatások és szakértők is alátámasztják.

A jóga számos gyógyhatása közül a számunkra talán legkézzelfoghatóbb a stresszoldó hatása, hiszen a meditáció és a nyújtás mindegyik irányzatban előfordulnak. A tudományos magyarázat szerint a rendszeres meditáció a C-reaktív fehérjék számát csökkenti a vérben, melyeknek ha megnő a száma, a szervezetben gyulladás alakul ki. A központi idegrendszerre is hat, ami a stresszhormonokat bocsátja ki, valamint segít ellazítani az izmokat. Tudj meg többet a tudományosan bizonyított hatásairól:

Ezen a héten én is tapasztaltam, hogy mennyire nehéz stresszes vagy érzelmileg felfokozott állapotban nekikezdeni a napi gyakorlatnak, de mennyire megéri ilyenkor is belevágni. Ha nem is sikerül mindegyik gyakorlat közben tökéletesen csak magamra koncentrálni, jógázás után tízperccel mindig megéreztem a hatását. Mivel a második hét középpontjában is a légzés állt, egy újabb, a mindennapokban egyszerűen bevethető légzéstechnikát mutatok nektek, ami ugyancsak segít csökkenteni a stresszt és fókuszálni a gondolatokat. A váltott orrlyukas légzés (alternate nostril breathing) elsőre nem lesz egyszerű, mivel a gyakorlat nemcsak megnyugtat, hanem közben harmonizálja a jobb és a bal agyféltekét is. Próbáld ki te is!

Az első két héten igyekeztem utolérni a saját lélegzetemet és elengedni a feszültségeket. Tarts velem a következő két héten is, hogy lásd, tényleg végigcsinálom-e a kihívást! Kövesd a Közgazdász Online Facebook-oldalát!

Tarts velem a kihívásban! - 30 nap a jóga körül (1. rész) Tovább
Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz

Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz

pablo-heimplatz-osbozgvoez4-unsplash.jpg

Miért fontos az első randin, hogy önmagunkat adjuk? Mit tegyünk, ha felszállt a rózsaszín köd, és a konfliktusok miatt egyre stresszesebbek vagyunk? Mi lehet a harmonikus párkapcsolat titka? Három kérdés, három író, három történet és egy párkapcsolati füzet, ami segíthet egy olyan helyzetben, ahol nincs két egyforma válasz.

2021.02.14. Írták: Belayane Najoua, Hegedüs Kata, Taxner Tünde, borítókép: Pablo Heimplatz on Unsplash

Valentin-napon minden a rózsaszín ködről szól, ennek ellenére keveset foglalkozunk a kapcsolatunk valódi tartalmával. Pedig a köd nem tart örökké, az idillt konfliktusok törik meg, a harmonikus kapcsolat pedig komoly tudatosságot igényel. 

A Corvinus Hallgatói Támogatás pszichológusai az egyetem hallgatóinak készítettek egy párkapcsolati füzetet, ami segíthet abban, hogy átlendüljünk egy-egy nehezebb időszakon. Következő írásunkban a füzet segítségével, újságíróink személyes történetén keresztül vizsgálunk meg három párkapcsolati életszakaszt, az első randi izgalmától kezdve a rózsaszín köd feloszlásán át a harmonikus együttlét kihívásokkal teli időszakáig.

A Hello, Drágám! című füzetet ezen a linken tudod letölteni!

A randizás alapszabálya: add önmagad!

Írta: Belayane Najoua

A randizás sosem könnyű, főleg nem az első. Spontánok, szimpatikusak, izgalmasak szeretnénk lenni és reménykedünk benne, hogy a másik fél is a várt benyomást kelti bennünk. “Sokan túlkomplikálják az ilyen dolgokat” - hangzik a szállóige, ami szerintem valamilyen szinten igaz is. Személy szerint én túl sokat agyalok, túlságosan is megtervezem, hogy mi fog történni, hogyan fog történni, és ha úgy történik, akkor én mit fogok csinálni. Ennek általában az a vége, hogy semmi sem úgy történik, ahogy a fejemben elképzeltem.

“Ahogy az életben a legtöbb jó élmény, úgy a randi is annyiféleképpen lehet jó, ahányan elképzeljük azt. Nincsenek receptre felírható megoldások.” (25.o.)

De vajon van-e tökéletes randi? És van-e tökéletes randipartner? Huszonkétévesen arra jöttem rá, hogy nincs. De ez így van rendjén. Ha minden úgy lett volna az egyes randijaimon, ahogy elképzeltem, akkor virág helyett nem kaptam volna egy üveg olívabogyót, romantikus városi séta helyett nem bújtunk volna el hajón (ami hirtelen elindult, velünk a fedélzeten), a szeretlek helyett nem kaptam volna egy google által lefordított levelet és az első romantikus nyaralásomon nem jöttem volna rá, hogy milyen gondoskodó tud lenni a férfinem, ha én éppen a halálomon vagyok, ahelyett, hogy az Ermitage-ban sétálgatnék. 

tim-foster-hrz5s-ipcwe-unsplash-2.jpg

Kép: Tim Foster on Unsplash

Az egyik legspontánabb, legizgalmasabb randim a kedvenc pizzázómban volt. Igazából mondhatjuk, hogy egy vadidegennel találkoztam, akit csupán pár napja ismertem. Őszintén nem tudtam, hogy mit várjak ezért “ha más nem is lesz, maximum egy tapasztalat” címen izgatottan sétáltam le a házunk melletti étterembe, ahol már várt rám a repülőtéri idegen. A repülőtéren ismerkedtünk meg teljesen véletlenül, és vele kapcsolatban nagyjából semmi nem illett abba a képbe, amit elképzeltem. Nem beszéltünk egy nyelvet, nem éltünk egy helyen, más élethelyzetben voltunk és az életcéljaink is különböztek. Ültünk egymással szemben, és nem tudtam, mit mondjak: inkább próbáljam meg lenyűgözni, vagy legyek spontán? Egyfolytában járt az agyam, hogy vajon ő most mit gondol rólam - tetszem-e neki, érdekes vagyok-e, vajon mit vár el ettől a találkozótól? Ha nem beszéltünk pár másodpercig, akkor egy értelmes kérdés után kutattam, de mind olyan bugyutának tűnt. Aztán eszembe jutott nagymamám mondása: 

“Ha nem jön rá magától, hogy milyen értékes vagy, akkor vagy túl buta, vagy nem érdemel meg.”

Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak nem passzolunk egymáshoz, más az érdeklődési körünk, érzések helyett szcenáriókban gondolkodik, de a lényeg, hogy onnantól kezdve mindig csak magamat adtam. Ez azért jó taktika mert ha a kapcsolatunk új szintre lép, akkor a másik azt a személyt szeresse, akik valójában vagyunk, és ne azt, aki megjátssza magát. Ha pedig véget ér, akkor ne legyen ott az esély, hogy lehetett volna valami köztünk, ha nem játsszuk meg magunkat. Ráadásul a megjátszás nagyon fárasztó tud lenni.

Hogyan tudod az önbizalmad növelni? A Hello drágám füzet tanulmányozásával a gyakorlatok során erre is van lehetőséged. Alkoss egy képet önmagadról, amely azt fejezi ki, hogy te hogyan látod önmagad, szerinted mi lehet vonzó benned, milyen értékeid vannak, mit tudsz adni egy kapcsolatban.

Hidd el, hogy a lehető legjobbat mutatod, ha önmagadat adod! 

Mi történik ha elszáll a rózsaszín köd?

Írta: Hegedüs Kata

A kezdeti idill és a másik félre való folyamatos fókuszálás idővel elenyészik, erre a fázisra szokás mondani, hogy szépen, lassan felszáll a rózsaszín ködfelhő, és elindul az igazi kapcsolat. Már annyira nem prioritás, hogy minden nap találkozzunk a párunkkal, és a kapcsolattartás is az egész napon át tartó beszélgetésből egy pár kérdéses “Szia, hogy vagy, milyen volt a napod?” kommunikációra csökken. 

A kezdeti szerelemfelhő eltűnik, és jobban megismerjük a párunkat, aki, nehéz beismerni, de nem tökéletes.

“Vannak különbségek, melyekhez könnyebb alkalmazkodnunk, vannak viszont olyan helyzetek, amelyek kifejezett kihívást jelentenek.” (41.o.) Ebben a szakaszban fordul elő, hogy lankad a másikra szánt figyelem és előbb vagy utóbb az egyik fél ezt megelégeli, és létrejönnek konfliktusok. Pánikra nincs ok, ez minden párkapcsolattal megesik, viszont fontos, hogy az idő múlásával a robbanásra kész vulkánt ne engedjük felrobbani. A párkapcsolati önismereti füzetben olyan asszociációs feladatokat találunk, amik segítik ezeket a kisebb-nagyobb kihívásokat elsimítani. 

Kezdeti konfliktusra a “Robban a vulkán” című fejezet egy asszociációs gyakorlatot hoz segítségül. A pároddal rajzoljatok egy vulkánt, és osszátok fel a vulkán területét öt részre, a vulkán alján helyezkedjen el az egyes, utána sorjában a többi szám, majd töltsétek ki a rubrikákat válaszaitokkal a következő öt kérdésre: 1 - A köztünk lévő különbség ezeken a területeken egyáltalán nem zavar; 2 - Egy kis kellemetlenséggel jár számomra, amikor ezt az eltérést észlelem; 3 - Kifejezetten stresszes leszek tőle; 4 - Szomorúvá tesz, ha erre az eltérésre gondolok; 5 - Borzasztóan idegesít, fel tudnék robbanni tőle.

image-2.png

Kép: Hello drágám önismereti füzet

Ez a feladat segít abban, hogy behatároljuk azokat a különbségeket, amelyeket könnyebb elfogadnunk, és ezáltal közelebb kerülünk egymáshoz, vagy éppen nehezebb elfogadnunk a másikban és fel tudnál robbani tőle, mint egy vulkán.

A rózsaszín köd után egy újabb és mélyebb szintre lép a kapcsolat, és felmerülhetnek benned olyan érzések, hogy meg akarod változtatni a partneredet. Ilyen esetekben mielőtt cselekednél, gondold át, hogy

“mennyire adódhat abból a feszültség, hogy bizonyos pontokon nagyon mások a szokásaitok, és valójában nem egymásra vagytok dühösek, hanem arra, hogy egy-egy helyzet megoldásának nagyon eltérő stratégiával álltok neki.”

Ezek mind olyan tanácsok és gyakorlatok, melyek elvégzésével az én párkapcsolati problémáim is könnyedén megoldhatóak lettek volna, így csak ajánlani tudom őket. Ne felejtsük, hogy egyik kapcsolat sem tökéletes, viszont egy lényeges alappillér, hogy időről időre átbeszéljük az érzékeny pontokat, amelyekre lobbanékonyak vagyunk, hiszen útmutatóként szolgálhat a párkapcsolati önismeretünk elmélyítésében.


Összetevők a harmonikus, beteljesült párkapcsolathoz

Írta: Taxner Tünde

Nagyszüleim röpke 55 éve élnek együtt házasságban, szüleim pedig több mint 25 éve. Számomra ez életcél: nem a szép számok és a hagyományok miatt, hanem azért, mert látom rajtuk, hogy a beteljesült élet egyik legfontosabb alapköve a harmonikus párkapcsolat. Egymásnak egy olyan biztos védőhálót jelentenek a mindennapokban, ami nemcsak irigylésre, hanem komoly tiszteletre méltó, és összetartja a család különböző személyiségekből, világnézetekből és korosztályokból álló szövevényét. Mondhatjuk, hogy a szerencsének köszönhetnek ennyi boldog közös évet, és biztosan a sors keze is benne van, de én minden nap látom, hogy tesznek is azért, hogy kiegyensúlyozott legyen a kapcsolatuk. Mi lehet a titkuk, és hogyan tehetsz te azért, hogy hosszú távon harmonikus kapcsolatban élhess?

Én is folyamatosan keresem a válaszokat, és tisztában vagyok vele, hogy a csodálatos családi minták nagyon sokat segíthetnek a saját életutamon, azonban az önismeret és a saját tapasztalatok jelentik az első valós lépéseket. A Hello, Drágám! füzetben nagyon megragadott egy ábra, ami sematikusan ugyan, de segít megfogalmazni azokat a komponenseket, amik elengedhetetlenek egy beteljesült kapcsolathoz.

hellodragam1.png

Kép: Hello drágám önismereti füzet

Az intimitás számomra felszabadultságot jelent, hogy önmagam lehetek amikor a másikkal vagyok, és ezt a füzet is megerősíti:

“Intimitás, ha azt éljük meg, hogy a másik emberrel bensőséges a kapcsolatunk, el merjük mondani neki a vágyainkat, elképzeléseinket, a világról alkotott gondolatainkat anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy ezt a másik fél elfogadhatatlannak tartja.” (125. o.)

Alapja a bizalom és a minél biztonságosabb kötődés a másikhoz, amit ha a szenvedély is kiegészít, romantikus szerelemről beszélhetünk. A tudatosságot azonban az elsöprő érzelmek és a vonzalom sem moshatják el teljesen: ha hosszú távon szeretnénk boldogok lenni együtt, az elköteleződés is nagyon fontos tényező. Felelősséget vállalni, felállítani és tudatosan tartani magunkat a kapcsolat kereteihez, kettőnk közös működésének “szabályaihoz”. Alapja a másik tisztelete és a valódi odafigyelés. Sue Johnson, az érzelemfókuszú párterápia megalkotója szerint fontos, hogy meghallgassuk a társunkat, és reszponzívak legyünk - érzelmileg, tettekkel és szóban egyaránt. A kulcs a kommunikáció, de fontos hallgatnunk a szívből jövő megérzéseinkre is.

Hogyan néz ki mindez a gyakorlatban, hogyan tudod megerősíteni a kapcsolatodat? A füzetben több gyakorlat szerepel, ami ebben segít, egyet mi is kipróbáltunk. Egyikünknek sincs sok köze a szabadkézi rajzhoz vagy a kézműveskedéshez, minden sztereotípiát lerombolva nekem még kevésbé, mint a barátomnak. Mégis belevágtunk, hogy megrajzoljuk kapcsolatunk logóját, ami nagyon érdekes élmény volt, mert tükrözte azt, hogyan viszonyultunk abban a pillanatban egymáshoz, milyennek látjuk egymást és a kapcsolatunkat. Ha kedvet kaptál, a feladatot a füzet 129. oldalán találod. Jó felfedezést kívánunk!

Első randi, rózsaszín köd és harmonikus párkapcsolat - Három történet és egy párkapcsolati füzet, ami közelebb vihet a saját válaszodhoz Tovább
Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

eliabe-costa-tzsujd0tgkk-unsplash.jpg

A munkaerőpiac kevésbé tárgyalt, de legalább olyan fontos része a kutatói életpálya, melyen többféleképpen is elindulhatsz. Összegyűjtöttük, milyen lépéseket kell megtenned a Corvinus Egyetem hallgatójaként a tudományos karriered beindításához és mire számíthatsz a doktori képzés során.

2021.01.23. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Eliabe Costa, Unsplash

Az egyetemi évek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy eldöntsük, milyen karrierútra szeretnénk lépni, mihez kezdünk majd a tanulmányaink után. Ahogy gyakornokságok során megismerkedhetünk a vállalati szférával, úgy a tudományos életbe is belekóstolhatunk. A Corvinus Egyetem hallgatójaként még az egyetemi évek alatt kipróbálhatod magad a kutatásban és az oktatásban egyaránt, és ha megtetszik, folytathatod a tanulmányaidat a doktori iskolák egyikében. Pontokba szedtük, mik ezek a lehetőségek, és hogyan vágj bele egy akadémiai karrierbe.

1. Próbáld ki magad a kutatásban!

A Kutatási Héten az érdeklődők számára gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók beszéltek a doktori képzésről és a tudományos kutatásról. Berezvai Zombor, a Corvinus doktorandusza például az elmúlt években hét TDK-dolgozatot írt, és személyes élményeiből kiindulva mutatta be ennek előnyeit.

Amint elkezdjük az egyetemet, részt vehetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. Választhatunk olyan témát, ami foglalkoztat minket, amibe szívesen ásnánk bele magunkat mélyebben, és kipróbálhatjuk a kutatást is. A verseny nemcsak lehetőséget ad a kutatásra - hiszen azt bármikor lehet -, hanem segítséget is. Berezvai Zombor kiemelte: a határidők és a témavezető oktató segítsége jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kutatás sikerélménnyé válik.

Megkapjuk azt a segítséget, ami hozzájárul ahhoz, hogy érdemi kutatómunkát tudjunk végezni.

A TDK további előnye, hogy egy olyan szabályozott versenyhelyzetbe kerülünk, amiben a témánk szakértőitől kaphatunk visszajelzést, és összemérhetjük magunkat másokkal. Nem mellesleg a helyezettek pénzjutalomban is részesülnek. Eldönthetjük, mennyire tetszik a kutatás, megismerhetünk szakmabelieket, elmélyedhetünk egy témában és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk, melyeket később a szakdolgozatírás során is felhasználhatunk.

b_v_0118.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

2. Próbáld ki magad az oktatásban!

Demonstrátorként jobban megismerheted az egyetemi életet, az oktatóidat, besegíthetsz az adott intézetben folyó oktatási, szervezési feladatokba és akár kutatásokban is részt vehetsz. A következő tavaszi félévre vonatkozó demonstrátori pályázat felhívásában találod a részleteket. Jelentkezni a Neptunban tudsz, a leadási határidő 2021. január 25. 12 óra.

3. Tájékozódj a doktori képzésekről!

Ha az oktatásban és a kutatásban egyaránt örömödet leled, szívesen foglalkoznál mélyebben egy témakörrel, és jól érzed magad az egyetemen, nézz utána alaposan, milyen lehetőségeket kínálnak a Corvinus megújult doktori iskolái! A megújulás nemcsak szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is jelent, műhelycentrikusabbá válnak a képzések. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója előadásában elmondta, hogy pillanatnyilag nagyjából 750 hallgató vesz részt a képzésben, így az egyetem oktatási profiljának fontos részét képezi. Egy korábbi interjúnkban így jellemezte a képzést:

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet.

A doktori felvételi 2021 áprilisában indul, amihez elsődlegesen szükséges egy téma, egy mentor és elkötelezettség a program iránt. Ha még bizonytalan vagy benne, hogy neked való-e a doktori képzés, összegyűjtöttünk pár szempontot, ami segíthet a döntésben.

4. Találj kutatói ösztöndíjakat!

A doktori képzés állami ösztöndíja jelenleg nettó 140 ezer forint az első két évben, az utána következő kettőben pedig 180 ezer. A Corvinus Ösztöndíj rendszeréhez hasonlóan várható a Corvinus Doktori Ösztöndíj létrehozása is, azonban a részletek még egyeztetés alatt állnak. Az alapvető támogatáson túl azonban számos más ösztöndíjat is meg lehet pályázni a képzés során, például az Új Nemzeti Kiválóság Programot vagy a Horizon 2020 támogatásokat - attól függően, hogy milyen kutatásokban veszel részt.

A 2021-es doktori képzésben két lehetséges irány van: a klasszikus akadémiai út - akár pár hónapos külföldi áthallgatással - vagy a szakértői vonal. A Kooperatív Doktori Program az utóbbihoz nyújt támogatást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztöndíjának célja, hogy munkahely mellett is segítse a kutatási-fejlesztési-innovációs témakörökben végzett doktori kutatásokat.

o_zs_0009.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

5. Tűzz ki célokat a jövőre!

Az ösztöndíjak és egyéb lehetőségek mellett érdemes észben tartani jövőbeli céljaidat is. A doktori képzés lehet egy klasszikus akadémiai életpálya kezdete, amin végighaladsz, és akár egy egész életet az egyetemen töltesz oktatással és kutatással, ez azonban nem feltétlenül van mindig így. Michalkó Gábor szerint a doktori fokozat megszerzése után ki lehet kerülni az egyetemről a gyakorlati életbe, majd a friss tapasztalatokkal akár újra és újra visszatérni az oktatásba.

Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a doktori képzés, majd az akadémiai munka legfontosabb elemei az együttműködés, a bátorság és az elkötelezettség.

Rengeteget kell olvasni, kutatni, de ami még ennél is fontosabb, hogy jól kell tudnunk együttműködni hallgatókkal, kollégákkal, barátokkal. A nagyon jó minőségű tudományos írások, a kevés kivételtől eltekintve, többszerzősek.

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről Tovább
Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

b_b_36.jpg

Érdekel, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert kutató váljon belőled? Sikeres kutatók osztották meg velünk tapasztalataikat, amik garantáltan segítségedre válnak, ha hasonló karriert tervezel! Az idén januárban induló nagyszabású Horizon Europe keretprogram ráadásul számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók kutatásaikat nemzetközi szinten, európai konzorciumok tagjaként vagy vezetőiként folytassák tovább, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek el vagy kiváló, fiatal külföldi kutatók pályáját mentorként segítsék.

2021.01.22. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Kutatási Hetet a Budapesti Corvinus Egyetemen hagyományosan minden félév végén, januárban és júniusban rendezik meg: a tradíció idén az online térben folytatódott. Az öt napos rendezvényen workshopokon, kutatással kapcsolatos képzéseken, meghívott vendégek előadásain és még számos programon vehettek részt az érdeklődők 2021. január 11–15. között. Rövid összefoglalónkban kiemelünk néhány, az akadémiai karrierépítés szempontjából hasznos és aktuális előadást.

Nemzetközi profil építése kutatóként

  • Hogyan építették nemzetközi láthatóságukat azok a corvinusos kutatók, akik ma már sikeres nemzetközi és európai kutatási konzorciumokban vesznek részt?
  • Milyen út vezetett a konzorciumokba való bekapcsolódásig, és hogyan hat vissza a pályázati részvétel a kutató saját szakmai fejlődésére?
  • Milyen lépéseket lehet megtenni kezdő kutatóként?

 Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, összegyűjtöttük legjobb tanácsokat. A kerekasztal-beszélgetésben Schenk Borbála EU-s pályázati tanácsadó moderálásával nemzetközi pályázati sikereket felmutató kutatók osztották meg tapasztalataikat:

  • Jámbor Attila, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi tanára, a Corvinus által elsőként konzorciumvezetői szerepben elnyert H2020-projekt, a TRADE4SD vezetője
  • Lengyel Balázs, a Corvinus Centre for Advanced Studies kutatója, a Networks, Technology & Innovation (NeTI) Lab vezetője
  • Lengyel György, professzor emeritus, az Empirikus Társadalomkutató Központ (ETK) vezetője. Az ETK-val részt vett FP 5, 6 és 7-es projektekben, s most indítják H2020-as kutatásukat (Mediatized EU)
  • Várnagy Réka, a Politikatudomány Tanszék docense, több angol nyelvű kurzus oktatója, nemzetközi összehasonlító kötetben megjelent tanulmány szerzője és társszerzője

b_b_57.JPG

Jámbor Attila szerint egy nemzetközi karrier építésének kezdetén nagyon fontos a szorgalom és az aktivitás. Érdemes energiát fektetni a helyi közösségi életbe, és jelen lenni minél több eseményen, képzésen: így a kurzusból (a közös téma megtalálása után) diskurzus lesz. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni.

Nem kisebbségérzéssel, hanem pozitívan kell hozzáállni. Lesznek, akik elutasítják az embert, és lesznek, akik nem.

Az együttműködés sikeressége a továbbiakban attól függ, milyen érzéseket hagyunk magunk után. Jámbor Attila szerint a legfontosabb a jó benyomás, a jó emlék és a megbízhatóság. Érdemes figyelni különböző pályázatokat, ösztöndíjakat is. A kutató szerint fontos a karriertervezés, ügyelni kell arra, hogy ne aprózódjon szét a figyelem, nagyon fontos a fókuszáltság. “El kell felejteni a taxidriver effektust (minél messzebb megyek, annál többet fizetek) - ugyanis ezek a kiadások hosszabb távon térülnek meg - sok befeketetés kell ahhoz, hogy hosszabb távon kifizetődjön valami” - mondta Jámbor Attila. Hozzátette, érdemes egy félévet külföldi, leginkább angolszász típusú oktatási intézményben eltölteni.

Lengyel György azt tanácsolta a hallgatóknak, igyekezzenek minél gyorsabban, azonnal válaszolni a felkérésekre. Ne utasítsák el azonnal a kutatási megkereséseket, igyekezzenek végiggondolni, hogy mi támogatja az ő szakmai épülésüket. Fontos az, hogy legyenek jó publikációnk, és elnyert pályázatok révén növekedjen a kutatócsoportuk presztízse. De a legfontosabb, hogy a kutató a saját érdeklődését megtalálja a tevékenységben, okozzon neki örömet a részvétel.

Várnagy Réka szerint egy kutatónak tudatosan kell kiválasztania azokat az információkat, amiket relevánsnak tart. “Érdekes kollegákat, csoportokat válasszon ki, eseményeiket és publikációikat kövesse. Ez a módszer egy szűkebb tudományterületen jó képet nyújt arról, mi történik.”

Lengyel Balázs azt tanácsolta, igyekezzünk a lehető legjobb újságokba bekerülni. “Most kell tanulni, minél tovább eljutni, mert erre egyre kevesebb idő lesz - haladni pedig fókuszált cikkekkel lehet. Úgy írjanak, mintha a legjobb újságokba akarnának bekerülni, megéri ez a többletmunka.” Lengyel Balázs szerint fontos, hogy  ne féljenek a kutatók a terület- vagy témaváltástól. “Egyes témák beválnak, egyes témák kevésbé lesznek érdekesek az évek során. Megéri váltani, kifizetődik.”

Lehetőségek corvinusos kutatók részére a Horizon Europe keretprogramban

Az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjában jelentős sikereket értek el az egyetem kutatói. A következő pályázati ciklus, a Horizon Europe szintén számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók nemzetközi szinten, európai kutatási konzorciumok tagjaként – vagy vezetőiként – folytassák tovább kutatásaikat, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek vagy kiváló külföldi fiatal kutatók pályáját mentorként segítsék. A keretprogram 2021. januárjától indul, hét éves időtartama alatt több száz felhívást tesz majd közzé és közel 90 milliárd euróval támogatja az európai kutatást.

A felkészülés fontos lépése a keretprogram szemléletével, rendszerével és felépítésével való megismerkedés, továbbá különböző kutatási kiválósági trendek feltérképezése, amelyek meghatározó jelentőségűek a sikeres pályázás szempontjából. A tudatos stratégiai felkészülés pedig szintén elengedhetetlen.

Összefoglalónk Schenk Borbála, európai uniós kutatási pályázati tanácsadó előadása alapján készült. Az előadásokat a Corvinus Horizont Európa Központ részéről Cser Erika és Fekete Judit szervezték. Az Európai Bizottság tájékoztató oldaláról további információ érhető el a programról.

A Horizon Europe keretprogram szerkezete

pillars.jpg

Kép: Európai Bizottság

A program három alappillérre épül: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Global Challenges and European Industrial Competitiveness (Globális Kihívások és az Európai Ipari Versenyképesség), Innovative Europe (Innovatív Európa).

A program jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy az európai kutatási szférában erősítse az EU-13 tagállamok intézményeinek részvételét.

Hol tart a folyamat most? 

Jelenleg a munkaprogramok vázlatszövegének véleményezése folyik. 2021. január 1. napján indult el a Horizon Europe keretprogram, 2021 első negyedévében fognak megjelenni a munkaprogramok, és akkor lesznek megismerhetőek a felhívásszövegek is, az első felhívások pedig 2021. március-április idején fognak megnyílni.

Miért érdemes részt venni a Horizon Europe felhívásokban?

  • Nemzetközi együttműködés, láthatóság
  • Egyéni kutatói kiválósági portfólió építése
  • Közös munka nemzetközi kutatói teammel, inspiráció
  • Tapasztalatszerzés kutatáshoz tágabban kapcsolódó tevékenységekben (stakeholder engagement, citizen science stb.)
  • Pénzbeli támogatás
  • Hazai pályázatok értékelése során is egyre hangsúlyosabb szempont
  • Egyetemi teljesítményértékelés
  • Kezdő kutatók számára is lehetőséget ad a nemzetközi tapasztalatszerzésre

A Horizont Európa Központ számos kutatástámogatási szolgáltatást biztosít, többek között tréningeket, belső képzéseket kutatók és menedzsment részére. A honlapon megtalálható pályázati szándékot jelző adatlap segítségével lehetőségünk van jelezni a kutatástámogatás felé, ha nemzetközi konzorciális pályázatban szeretnének részt venni. A kutatók támogatást kapnak a konzorciumi tárgyalásokon, a pályázatírás folyamatában, és további közös konzultációkra is adódik lehetőség.

Jelentkezni és további információt kérni a horizon@uni-corvinus.hu email címen lehet.

untitled-1_4.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot! Tovább
“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

delie-tundi_1.png

Miért érdemes az akadémiai életpályát választani? Mit lehet szeretni a tanításban, a kutatásban és az egyetemi életben? Az Útravaló podcast legújabb adásában Dr. Deli Eszterrel beszélgettünk, aki humorosan és lendületesen végigvezetett minket saját karrierútjának állomásain, miközben oktatói és kutatói tevékenységeiről, valamint a mögöttük álló motivációról mesélt.

2021.01.20. Írta: Taxner Tünde, borító: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló podcastben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, szellemi útravalót adni nektek. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Dr. Deli Eszter a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Connext Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója, aki már 23 évesen, elsőéves doktoranduszként elkezdte az oktatást az egyetemen. A tanítást szívvel-lélekkel hivatásának tartja, ezért többek között arról kérdeztük, hogy…

… milyen érzés korban viszonylag közel állni azokhoz, akiket tanít? 

… miért döntött amellett, hogy a doktori pályát választja?

… mit tanácsolna azoknak, akik gondolkodnak a doktori jelentkezésen? 

.... hogyan lehet tényleg motiváló doktoritémát választani?

…. mi a társadalmi jövőképesség?

Hallgasd meg válaszait az Útravaló podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától Tovább
Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is

soundtrap-h6pdedr9izo-unsplash.jpgMilyen változásokat tartogat a jövő, és ezekből mit érzékelhetünk már most? A Messzelátó című podcastben szakemberekkel, kutatókkal hallgathatsz meg beszélgetéseket többek között digitalizációról, médiáról, alternatív közgazdaságtanról és környezetvédelemről. A dupla podcastsorozat másik felében, az Útravalóban pedig fiatal, inspiráló vállalkozók és érdekes személyiségek életútját, világlátását és pályaívét ismerheted meg. A podcast most jelent meg Spotify-on is, ezért betekintést nyújtunk abba, miről hallhatsz benne.

2020.01.08. Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Soundtrap on Unsplash

Tekintsünk együtt a jövőbe!

Így hangzik a Messzelátó podcast jelmondata, ami arra hívja a hallgatókat, hogy szakértők segítségével betekintést nyerjenek egy-egy, a jövőnket alapjaiban meghatározó területbe. 

Ingyen használjuk a közösségi médiát, de az is használ minket: bevételei azokból a reklámokból erednek, amiket mi nézünk, amikre mi kattintunk, és azokat az adatokat használja fel, amiket mi adunk meg, mi generálunk. Felhasználókként úgy lettünk az internet árucikkei, hogy közben észre sem vettük? A Messzelátó első részében Dr. Bokor Tamás médiakutatóval, a Corvinus Egyetem oktatójával beszélgettünk arról, hogyan hat ránk a közösségi média a mindennapokban, és hogyan alakulhat a Facebook és más gigantikus techcégek jövője.

“Amire fel kell figyelni, hogy minden változás belülről kell, hogy fakadjon, körülbelül így van ez a médiatudatossággal is. Ha én a webet akarom uralni, először magamat kell uralnom. ”

Ha már láttad a The Social Dilemma című filmet, ami a 2020-as év egyik emlékezetes alkotása volt Netflixen, akkor még érdekesebb lesz számodra ez a beszélgetés.

bokor-tundi.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Emberközpontúság és egyenlőség a gazdaság fókuszában

Már a neve is sokat elárul erről az alternatív gazdasági szemléletről: emberközpontú, keresztény és társadalmi elvekre épül. A Messzelátó második részében közelebbről megvizsgáljuk az emberközpontú gazdaság irányzatát, ami új utakat keres a jelenlegi mainstream gazdasági berendezkedéshez képest.

Az emberközpontú gazdaság elméletéről és megvalósíthatóságáról az irányzat megálmodójával, Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővérrel beszélgettünk.

“Bátran ajánlanám mindenkinek, aki szereti az embert, aki szereti a gazdaságot, és aki úgy gondolja, hogy valamilyen élhető gazdaságot szeretne megvalósítani.”

Mindez csak egy hangzatos elképzelés vagy egy valóban megvalósítható gazdasági rendszer? Hogyan lehet a boldogságot és az embert a gazdaság középpontjába helyezni? A beszélgetésből kiderül.

laura_nover-2_1.JPG

Fotó: Taxner Tünde, Közgazdász Online

Egy másik alternatív gazdasági irányzat, az ökológiai közgazdaságtan ugyancsak új utakat keres, bár kissé eltérő kiindulópontokkal. Dr. Köves Alexandra, aki a Messzelátó harmadik adásának vendége volt, maga is podcaster, a Zöld Egyenlőség házigazdája. Emellett a Corvinus Egyetemen tanít és a Nemnövekedés Mozgalom tagja. A kutatótól megtudjuk, mit jelent a gazdaság beágyazottsága a társadalomba, hogyan valósítható meg a jóllét és miben tér el ez az alternatív irányzat a jelenlegi gazdasági berendezkedéstől.

“Ne egyensúlyi helyzeteket teremtsünk, hanem vegyük ki ezt a kényszerű növekedést a rendszerből. A nemnövekedés nem kényszerű csökkenést jelent, hanem azt, hogy nem a növekedés pörgeti a gazdaságot, hanem egy másik logikát próbálunk meg létrehozni. Nyilvánvalóan ehhez a társadalom és a gazdaság minden területét át kellene alakítani.”

Inspiráló karrierutak beszélgetésekbe foglalva

Az alternatív irányzatok különlegességén túl az Útravaló podcast első részei is olyan személyeket mutatnak be, akik valami egyedit hoztak létre. A karrierutakat és inspiráló személyiségeket feltáró beszélgetések célja, hogy a hallgatók számára útravalót adjanak személyes és szakmai fejlődésükhöz. 

A koronavírus-járvány kétségbeesett helyzetbe sodort sok egyetemista gyakornokot, pályakezdőt és többek között a turizmus szektorban dolgozókat is. Mit lehet tenni, ha egy üres sáv szerepel majd a CV-ben, és hogyan lehet hasznosan tölteni az időt, képezni magunkat a munkakeresés ideje alatt is? Megyeri Mirtill, a Zyntern Állásportál fiatal alapítója otthonosan mozog a munkaerőpiaci trendek és változások között, és az Útravaló első részében megosztja velünk, hogyan lehet mégis a lehető legjobbat kihozni ebből az időszakból.

"Amellett hogy elvégzünk egy képzést, egészen nyugodtan meggondolhatjuk magunkat, és nyitottak lehetünk arra, hogy megtanuljuk azokat a készségeket, amiket sokkal jobban a magunkénak érzünk. Bátornak kell lennünk, és hallgatni arra, hogy mit szeretnénk csinálni."

Mirtill szerint a szakmai munka is tud flow élményt adni, de hogy hogyan, azt a podcastből tudhatod meg.

podcastu2_1.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász Online

Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyermekekért alapítója azonban biztosan tudja a titkot. Az Útravaló második részében arról mesél, hogy mire van szüksége egy beteg gyereknek a gyógyszereken túl, hogyan lehetne karácsony egész évben és milyen űrt tölt be az Amigos Magyarországon. 

“Egymásnak egy védőhálót adunk, ez az egyik különlegességünk. A másik pedig az, hogy bebizonyítjuk, hogy önkénteskedni menő, és a sztereotípiákat egyre jobban döntjük le. Önkénteskedni a legmenőbb dolog - ezt bizonyítja minden egyes amigo, minden egyes lélegzetével.”

Válj te is egy közösség részévé, és kövesd a Messzelátó & Útravaló csatornát Spotify-on és YouTube-on

Podcast szakértőkkel és vállalkozókkal a jövőről, már Spotify-on is Tovább
Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy?

architecture-1868667_1920.jpg

A Szilícium-völgyről elsőként a garázsokban megszülető olyan óriási mamutcégek jutnak eszünkbe, mint az Apple, a Microsoft, a Google és a Facebook. De vajon hogyan alakult ki egy kopár síkságból a világ high-tech fellegvára? Mi köze van a NASA-nak és az amerikai hadseregnek az oktatásfejlesztéshez? És miért éppen Szilícium-völgy lett a neve?

2021.01.07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay 

Westernfilmből technológiai parkokig

A ma már technológiai parkokkal, ipari központokkal és a legmodernebb irodákkal zsúfolt 40 négyzetkilométer nem nézett ki így mindig. A 19. században a terület inkább hasonlított egy westernfilm díszleteire, mint egy high-tech völgyre.

Az amerikai ipari forradalom nyomán a keleti parton meggazdagodott vállalkozók az ország nyugati részén kezdtek el új lehetőségeket keresni. Leland Stanford is egy volt az iparbárók közül. A vasútépítésből meggazdagodott báró hitt az oktatás erejében, ezért tífuszban meghalt fia emlékére 1891-ben megalapította az egyetemet a család birtokán a Santa-Clara völgyben. Az egyetemet, ami ma is szinte az összes világrangsor élén ott van: a Stanfordot. Az egyetem új lendületet adott nemcsak a nyugati befektetéseknek, hanem az éles eszű fiatalok régióba vonzásának is. Az első jelentős befektetés a Stanford Egyetem vezetőjétől származott (nagyjából 500 dollár), aki Lee de Forest feltaláló vállalkozásába szállt be. A befektetés elérte célját: de Forest 1906-ban szabadalmaztatta a három elektródát tartalmazó elektroncsövet, amit az elektronikában erősítésre használnak.

stanford-5156310_1920.jpg

Kép: Anubhav Gaur, Pixabay

Hét helyett egy alapító atya

A Stanfordra egyre több tehetséges és ambiciózus fiatal érkezett, hogy bepillantást nyerjen a keletinél jóval liberálisabb oktatásba. Így került az egyetemre Frederick Treman is, aki a Stanford elvégzése után PhD fokozatot szerzett a Massachusetts Institute of Technology-n. A völgybe visszatérve tanítani kezdett a Stanfordon, és 10 év alatt világszínvonalúvá fejlesztette az egyetem elektromérnöki karát. Az egyetlen kudarca az volt, hogy a legjobb végzős diákjai sorra hagyták ott a régiót, s mentek keletre, hogy egy ottani nagyvállalatot erősítsenek.

A diákok maradására tett erőfeszítései nyitott fülekre találtak. Az első sikere a William Hewlett és David Packard által megalapított Hewlett-Packard nevű vállalkozás volt, ami tényleg egy garázsban született meg. Treman lett a szilícium-völgyi vállalkozások legnagyobb támogatója, befektetője, ötletadója - éppen ezért tartják őt a Szilícium-völgy alapító atyjának. Az első nagy megbízást, aminek értéke 568 dollár volt, az akkor még jelentéktelen Disney Studiótól kapta a Hewlett-Packard cég.

innovation-561388_1920.jpg

Kép: Michal Jarmoluk, Pixabay

A sikereket látva a diákok sorra fogtak össze és alapítottak légiipari, elektronikai vállalkozásokat. Így vált a régió az első olyan vállalati hálózattá, ahol az alapítókat a közös oktatási múlt kötötte össze. A Stanford a globális munkaerő-utánpótlás szerves részévé vált, ezt a szerepet ma is tagadhatatlanul őrzi.

A hadsereg, mint a legnagyobb hajtóerő

Az amerikai hadsereg és a Szilícium-völgy kapcsolata még a 30-as években erősödött meg. A II. világháborúra való készülődés során az amerikai hadsereg egy megrendelés-sorozatot indított a Szilícium-völgy felé, de ha ez még nem lett volna elég, az amerikai állam elkezdte támogatni a leszerelt katonák továbbtanulását, így rengeteg tanuló is áramlott a régióba. A Stanfordra az 1848-49-es évben ezerrel többen jelentkeztek, mint az azt megelőzőben. Treman 1965-ben vonult vissza az egyetemi élettől, de előtte még megalapította a Stanford Ipari Parkot.

Treman a parkot 1951-ben kezdte el építeni, ahol irodáknak, kutatólaboratóriumoknak kínált hosszú távú szerződéseket. A fejlesztések hatására 1958-ban ebben a parkban fejlesztették ki az integrált áramkört, ami végérvényesen feltette a völgyet Amerika ipari térképére. Az áramkörök később nagyban hozzájárultak a NASA tevékenységéhez is. Az amerikai állam, a hadsereg és a NASA képes voltak arra, amire egy átlagfogyasztó nem - célokat szabtak ki, amiket a régiónak teljesíteni kellett. Ez olyan fejlesztéseket, találmányokat “facsart” ki a régióból, amik végérvényesen is a high-tech szektor melegágyává tették a Szilícium-völgyet.

Miért pont Szilícium-völgy?

bar-621033_1920.jpg

Kép: Firmbee, Pixabay

1963-ban már negyven cég 11.500 embernek adott munkát. A cégek több mint fele az elektronikában, a high-tech iparágban tevékenykedett. 1971-ben az Electronic News-ban jelent meg Don Hoefler cikke, amiben először hívják a régiót Szilícium-völgynek. A terület azóta is ezt a nevet viseli. Az 1970-es években alapították az Atarit, az Apple-t és az Oracle-t is. Míg a korai fázisban leginkább a hadsereget és a NASA-t szolgálta ki a régió, addig a 90-es évekre már a polgári fogyasztási cikkek kerültek többségbe, amit olyan nemzetközi vállalatok gyártottak, mint az eBay, a Paypal, a Google, a Facebook, az Uber és a Tesla. Az egyik legnagyobb lendületet az internet iránti kereslet jelentette, ami hamar világhírnevet hozott az egyetemekkel, fejlett kutatólaboratóriumokkal, irodákkal elárasztott negyven négyzetkilométeres területre.

A Szilícium-völgyet gyakran hívják Szilikon-völgynek, ami egy téves megnevezés. Ennek oka, hogy a szilícium angol neve silicon, míg a magyarul szilikonnak nevezett anyagot angolul silicone-nak nevezik.

Láthatjuk, hogy az egyik napról a másikra multinacionális cégekké váló garázsvállalkozásoknak otthon adó környezet korántsem alakult ki könnyen. Komoly beruházások, oktatásfejlesztés, több milliárd értékű megrendelések és rengeteg kitartás kellett ahhoz, hogy egy új szellemiségű vállalati kultúra alakuljon ki, ami lehetővé tette, hogy a Szilícium-völgy a világ legmeghatározóbb high-tech régiója legyen.

Garázsokból multicégek - Hogyan alakult ki a világ vezető high-tech régiója, a Szilícium-völgy? Tovább
Tervek helyett célok 2021-re - Szerkesztőségünk tagjai így vágnak neki az új évnek

Tervek helyett célok 2021-re - Szerkesztőségünk tagjai így vágnak neki az új évnek

estee-janssens-iyhvbxiis90-unsplash.jpg

A 2020-as év sokunk terveit keresztülhúzta, azonban méltó lezárás nélkül nehéz belevágni az új esztendőbe. Megosztjuk veletek, milyen szokások, személyes rituálék kapcsolódnak számunkra az évzáráshoz, hogyan készülünk fel a bizonytalan 2021-re, és milyen célokat szeretnénk elérni a következő évben.

2021. 01. 01. Szerkesztette: Taxner Tünde, borítókép: Estée Janssens, Unsplash

Nem szoktam olyan újévi fogadalmakat tenni, mint lefogyni pár kilót, többet sportolni, több időt szakítani erre és arra - inkább célokat tűzök ki, amiket el szeretnék érni. Például a következő évben le fogom tenni a nyelvvizsgát, ki fogok próbálni egy új extrém sportot, meg fogok  nyerni egy pályázatot. Nagyon fontosnak tartom, hogy akár célokról, akár fogadalmakról van szó, ne feltételes módban fogalmazzuk meg őket. “Ki szeretnék próbálni egy új extrém sportot” helyett azt írjuk, hogy “Ki fogok próbálni egy új extrém sportot”. Szerintem ez nagyon fontos pszichológiai tényező, mert így már elfogadott ténynek vesszük a terveket, amik biztosan be fognak következni a jövőben, és úgy is fogunk hozzájuk állni.

Ne csak álmodozzunk róluk, hanem higgyünk bennük, és tegyünk is értük!

Ezenkívül van egy másik év végi hagyományom is: a piros színű mini postaládámba, amin a “letters for santa” felirat díszeleg, minden év végén beleteszek egy levelet, amire azt írom rá, amiért hálás vagyok abban az évben. Januárban ez a kis levéldoboz leköltözik a pincébe, és egészen decemberig nem kerül elő. Mikor feldíszítjük a házat, kiveszem belőle a levelet és elolvasom. Visszagondolok az előző évre, kicsit nosztalgiázok, és karácsonykor újra írok egyet, ami ugyanúgy egy évig pihen majd a postaládában, majd mikor a kezembe kerül, visszagondolok az előző évre és mindazokra a dolgokra, amik örömet okoztak nekem. Pozitívan és újult erővel indulok neki a következő évnek.

Írta: Belayane Najoua

thought-catalog-scktnbikouq-unsplash.jpg

Kép: Thought Catalog, Unsplash

Soha nem tettem konkrét újévi fogadalmakat, de minden év végén szeretem átgondolni a legfontosabb történéseket: ki és mi volt rám nagy hatással az évben, mennyiben alakultak úgy a dolgaim, ahogyan elterveztem őket, mik határozták meg a számomra jó és rossz időszakokat… Ezt a procedúrát általában az aktuális határidőnaplóm, valamint a telefonos fotóalbumom átlapozása kíséri. A jól sikerült képet közül szeretek néhányat kinyomtatni, és kitenni a falra vagy a hűtőre - ezek valamilyen szempontból szép emlékeket idéznek, és motiválnak a nehezebb időszakokban is.

2021 több szempontból is sok újat hoz majd számomra. Hét félév egyetem után kézhez kapom az alapszakos diplomámat, majd - terveim szerint - fél év önkénteskedés és utazás után megkezdem mesterszakos tanulmányaimat.

Mivel sok részlet még számomra is ködös, elsődleges célom az egyensúly megtalálása és a tudatos jövőtervezés lesz.

Írta: Barla-Szabó Zsófia

estee-janssens-zni0zgb3bkq-unsplash.jpg

Kép: Estée Janssens, Unsplash

Az év végéhez közeledve szeretem végiggondolni, mi történt az elmúlt hónapokban. Át szoktam nézegetni az év során készített fényképeket, a naptárat, naplókat, jegyzeteket. Nincs konkrét formátuma az éves összefoglalóknak - az elmúlt években hálanaplóktól kezdve egy lejátszási lista összeállításáig mindenfélét kipróbáltam, ami éppen jól esett. Néhányszor használtam már a YearCompass füzetet is, ami egyszerre segít lezárni az óévet és megtervezni az újat. Szívesen készülök az új évre a lakás kitakarításával, rendszerezéssel, szelektálással is. Abban segít, hogy rendszerben lássam az új évet, mert decemberre úgyis újra káosz lesz.

Nagy fogadalmakat nem szoktam tenni, nem igazán látom értelmüket. Inkább megfogalmazom magamnak, milyen területre szeretnék az évben jobban koncentrálni, mik ennek az évnek a projektjei.

Figyelek rá, hogy ne csak szakmai vagy pénzügyi helyzeteket gondoljak végig, hanem sokkal inkább a személyes fejlődést, a mentális és a lelki egészséget. Szeretem év elején elképzelni, hogy hol leszek a szellemi, lelki úton az év végén. De sosem szabad elfelejteni, hogy ezek év közben változhatnak, és rengeteg változást kell elengedni vagy épp befogadni. Ki szoktam találni egy-egy új szokást is, melyeket megpróbálok bevezetni, de nem erőszakolom magamra ezeket, inkább csak szem előtt tartom, és megpróbálok fejlődni bennük. Zöldebb háztartás, filmtörténeti tudásbővítés, rendszeres nyújtás, relaxáció, türelem - többek között ezekre figyelek majd 2021-ben.

Írta: Sipos Sára

immo-wegmann-u2sp_4k9gic-unsplash.jpg

Forrás: Immo Wegmann, Unsplash

Sokakhoz hasonlóan szeretem év végén áttekinteni az adott évben készült fotókat, átgondolni, hogy az elmúlt év milyen változásokat hozott magával. Emlékszem, egy évvel ezelőtt, amikor végiggondoltam, milyen tapasztalatokkal és emlékekkel zárom 2019-et, minden rosszat és jót figyelembe véve úgy gondoltam, egy kifejezetten jó évet hagyhatok magam mögött. Így 2020-as évnek nagy lendülettel indultam neki: ebből az évből is minimum annyit kihozok, mint az előzőből.

Sajnos csalódnom kellett, a kialakult helyzet nem nagyon volt segítségemre a terveim megvalósításában. Minden bizonnyal itt rontottam el: terveim voltak, nem pedig céljaim.

Hibámból tanulva, most célokkal vágok neki a következő évnek: feleleveníteni a német tudásomat, elkezdeni tanulni egy új nyelvet, erősíteni az állóképességemet és sikeresen túl lenni a szakmai gyakorlaton, valamint a szakdolgozat megírásán. 2020-tól ezekkel a célokkal búcsúzom, amelyek elérésében remélem, 2021 segítségemre lesz.

Írta: Erdős Bianka

Tervek helyett célok 2021-re - Szerkesztőségünk tagjai így vágnak neki az új évnek Tovább
süti beállítások módosítása