Közgazdász Online


Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram

pexels-kelly-2881370.jpg

A Stipendium Peregrinum a Nemzeti Tehetség Központ projektje, amelynek célja, hogy a legkiemelkedőbb magyar diákok számára anyagi segítséget és mentorálást nyújtsanak  ahhoz, hogy lehetőségük legyen a világ legkiemelkedőbb egyetemein tanulni.

Írta: Olay Hanna; riporter: Weller-Petrás Hanna; borítókép: Pexels

zita.png

A Corvinustól az Amszterdami Egyetemig

Vágújhelyi Zita az Amszterdami Egyetem digital business specializációján végezte mestertanulmányait a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram keretében, ezt megelőzően pedig a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodási és menedzsment képzésén szerezte meg alapszakos diplomáját. Az alapképzés kiválasztása során számára előnyt jelentett, hogy a képzés elérhető volt idegen nyelven, ami a későbbi munkavállalásban is hasznossá vált számára. A döntésben szerepet játszott az is, hogy az egyetem kiemelkedő helyet foglal el egyetemi rangsorokban, és a leendő egyetemisták körében nagy elismerésre tett szert a diákok által elért nemzetközi versenyeredményeknek köszönhetően is. Mindezek mellett a Corvinus külföldi egyetemekkel ápolt partnerkapcsolatai is döntő érvnek bizonyultak, mivel ezeknek köszönhetően Zitának lehetősége nyílt arra, hogy a tanulmányai során külföldi tapasztalatot szerezzen. A külföldi mesterképzést megelőzően, még az alapszak egyik félévét Zita szintén egy másik egyetemen töltötte a bilaterális program keretében. Úgy véli, ez az ösztöndíj remek lehetőség a hallgatók számára ahhoz, hogy az Erasmushoz hasonló külföldi részképzésben vegyenek részt, de nem csak EU-s, hanem akár a kontinensen kívül eső országokban is. Lehetőséget kapnak megismerni más kultúrákat, és nemzetközi tapasztalatot szerezhetnek.

Zitának ez az Amerikában töltött félév hozta meg a kedvét ahhoz, hogy külföldi mesterképzésben gondolkozzon. Az alapképzés végén figyelte az ösztöndíj-lehetőségeket, így talált rá a Stipendium Peregrinum ösztöndíjra. Ennek az anyagi támogatásnak a segítségével végezte el az egyéves mesterképzést.

pexels-buro-millennial-1438072_1.jpgForrás: Pexels

Stipendium Peregrinum

Az ösztöndíjprogramot idén tavasszal harmadszorra hirdette meg a Nemzeti Tehetség Központ. Ez a lehetőség 17 és 24 év közötti fiataloknak szól, és mind alapképzésre, mind mesterképzésre lehet támogatást nyerni, amennyiben valaki kiemelkedő nemzetközi egyetemen szeretné folytatni vagy megkezdeni a felsőfokú tanulmányait. Alapvetően egyéves időintervallumra nyújtanak fedezetet, amelyből elsősorban a tanulmányokat és a megélhetést lehet fedezni, azonban az ösztöndíj különböző komponenseinek köszönhetően ezt újrapályázással meg is lehet hosszabbítani.

A kiválasztás két részből áll: először írásos illetve videós pályázatot kell leadni, amelyben elsősorban a különböző motivációk, illetve a korábban elért eredmények ismertetését kérik. A második fordulóban a továbbjutók közül egy táborban választják ki azokat, akik végül valóban megkapják az ösztöndíj jelentette anyagi és a külföld beilleszkedést segítő mentoráló támogatást, amely utóbbinak hasznosságát Zita külön kiemelte. Tavaly összesen harmincnégy új diákot és tizenkét korábbi ösztöndíjast választottak ki.

Ami az anyagiakat illeti, Zita szerint kényelmesen ki lehet jönni az ösztöndíjból, amelynek nagysága országonként eltérő, nem szükséges saját zsebből sokat hozzátenni. Még a pályázás legelején le kell adni egy költségtervezetet, amelyben különböző elemekre lebontva – mint például lakhatás vagy szórakozás – meg kell jelölni, és érvekkel alátámasztani egy bizonyos keretösszeget. Mindez biztosítja, hogy a diákok ezeken a rangos egyetemeken a tanulmányaikra fókuszálhassanak, és kimagasló eredményeket érhessenek el.

A Corvinus nyújtotta alapok

Zita nagyon elégedett a holland képzéssel, és azt gondolja, hogy a Corvinus tökéletes felkészítést nyújtott ahhoz, hogy külföldön is megállja a helyét. Ez nemcsak az angol nyelv magas szintű és szakmai elsajátításában áll, hanem abban is, hogy már az alapszakos évei során sok olyan kurzuson vehetett részt, amelyet a vizsgafókusz helyett inkább a projektalapúság jellemzett, elősegítve ezzel olyan képességek fejlődését, mint a csapatmunka vagy a problémamegoldás. Továbbá a nemzetközi tanároknak és diákoknak köszönhetően mire Amszterdamba került, már otthonosan mozgott a nemzetközi környezetben is, ami később a munka világában is előnyt jelenthet. Mindez pedig hozzásegítette ahhoz, hogy színesebben lássa a világot, nyitottabb legyen más kultúrák felé.

A Corvinust a jövőben is szívesen ajánlaná bárkinek, mivel az egyetem nemcsak magyarországi lehetőségekre készít fel, hanem akár külföldön, akár Magyarországon székelő nemzetközi cégeknél is bátran el lehet helyezkedni később, továbbá lehetőséget nyújt arra, hogy „az ember rugalmasan alakítsa a jövőjét”.

pexels-andrea-piacquadio-3762800.jpgForrás: Pexels

A jövő

Az ösztöndíjprogram célja, nemcsak az, hogy támogassa a diákokat és bővítse a felsőoktatási lehetőségeik körét, hanem az is, hogy a világszínvonalú, versenyképes tudást szerző diákok tanulmányaik befejeztével hazaköltözzenek, és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Zita azért választotta a nyugat-európai képzést, mert az őt foglalkoztató technológiai tanácsadás területe hazánkban még nem annyira fejlett, és nincsenek ilyen irányú szakok. Azonban ő is azt tervezi, hogy tanulmányai végeztével hazaköltözik, és a későbbiekben akár céget alapítana a külföldön megszerzett tudással fejlesztve a Magyarországon még újnak számító szektort.

Magyar fiatalok a világ legjobb egyetemein – a Stipendium Peregrinum Ösztöndíjprogram Tovább
Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program

Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program

szabo_marcell_2.jpg

Néhány multinacionális vállalat egyre nagyobb hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására. Ennek egyik példája a MOL Nyrt., amely eQuality programjában évek óta képviseli a speciális igényű munkavállalók érdekeit. A Corvinus Egyetem a kezdetektől részt vesz a programban, ennek köszönhetően több fogyatékossággal élő hallgató kezdte meg sikeres karrierjét.

Írta: Csikós Zsófia

Sajátos nevelési igényű tanuló(k) az oktatásban

Szabó Marcell egyike azon megváltozott munkaképességű hallgatóknak, akik felvételt nyertek a MOL-hoz. Marcellnél viszonylag korán autizmus spektrumzavart és Asperger szindrómát állapítottak meg. A mindennapokban ez úgy jelenik meg, hogy kevésbé érzékeny és figyelmes az emberi reakciókra és kicsivel nehezebben oldódik, illetve nyilvánul meg nagyobb társaságban. Előfordulhat az is, hogy helytelenül alkalmazza a társas interakciókat szabályozó gesztusokat, rgaszkodik rutinokhoz vagy belefeledkezik egy általa érdekesnek vélt témába.

Emiatt az óvodában, valamint az általános- és középiskolában sajátos nevelési igényű diákként kezelték. Az orvosi szakvéleménynek köszönhetően egyszerűsített tanrendben tanulhatott, illetve a szocializáció miatt tovább járhatott óvodába. A felsőoktatásban azonban a folyamatosan változó időbeosztáshoz és közeghez nehezebben tud alkalmazkodni.

Egy fogyatékossággal élő hallgató mindennapjai a felsőoktatásban

2021 tavaszán Marcell a negyedik félévét kezdte meg Gazdálkodás és menedzsment szakon. Eddigi szemesztereiben összességében pozitív élményeket és tapasztalatokat szerzett, azonban kiemelte, hogy néha milyen kihívásokba ütközik a mindennapokban.

,,Az egyik legnagyobb nehézséget az állandóan változó egyetemi órarendem okozza, mert így nehéz mélyebb barátságokat kötni, hiszen mindig új kurzusok, időpontok, helyek és résztvevők vannak minden félévben.

Mivel nem voltam anno gólyatáborban és diákszervezet tagja sem vagyok, ezért kevés embert ismerek, akikkel közösen lehetne órákat felvenni vagy akár a szabadidőnket eltölteni. Kicsit már beletörődtem, hogy ez a helyzet, de néha nagyon hiányzik egy támogató, pozitív és konstruktív közeg, amiben tanulhatok, fejlődhetek és jól is érezhetem magam. Olyan érzésem van, mintha  a korosztályomban erre sokaknak nincs is feltétlen igénye vagy hajlandósága”- mesélte.

A Hallgatói Támogatáson belül évek óta működik egy részleg, akik a fogyatékossággal élő, sajátos igényű, valamint hátrányos helyzetű hallgatók segítésével foglalkoznak. Ők támogatást nyújtanak a mindennapi egyetemi életben, valamint a hallgatói, adminisztrációs és pályaválasztási, munkaügyi kérdésekben.

“Nagyon segítőkész emberek dolgoznak a Hallgatói Támogatásnál, akikhez bármikor fordulhatok, ha valamilyen nehézségbe ütközök."

"Kiemelném közülük Rózsa Melindát, az egyetem fogyatékosügyi koordinátorát, akivel rendszeresen tartom a kapcsolatot és mindig készségesen segít, legyen szó tanulással, tárgyfelvétellel vagy munkalehetőséggel kapcsolatos problémáról” - számolt be tapasztalatairól Marcell.

Külön kiemelte a tárgyfelvételt, ami kifejezetten stresszes szokott lenni a számára, ugyanis a Neptunnal kapcsolatos problémák sokszor megviselik őt és kihatnak az egész félévére, amely a speciális igényei miatt még körülményesebb. Állítása szerint a korán kelés nagymértékben rontja a teljesítményét, befolyásolja a hangulatát, valamint általános közérzetét is. Ugyanilyen meghatározó számára az oktató hozzáállása és segítőkészsége is, mert úgy érzi, hogy ezen külső tényezők rá sokkal nagyobb nyomást és hatást gyakorolnak. Ezeket leszámítva azonban jól boldogul a mindennapokban, összességében pozitív benyomásai vannak az egyetemről.

Marcell a kezdetekben angol nyelven tanult, azonban  a második félévében váltott és ezért átsorolták Corvinus ösztöndíjas helyről önköltségesre. Részint emiatt is kezdett munkakeresésbe, hogy tanulmányait is finanszírozni tudja. Ekkor hallott előszőr az AURA (Autistákat Támogató Közhasznú) Egyesületen keresztül a MOL esélyegyenlőségi programjáról.

A MOL és a Corvinus együttműködése, az eQuality program

A MOL már hosszú évek óta foglalkozik a megváltozott munkaképességű fiatalok jövőjével és munkakörnyezetbe történő integrálásával, valamint hosszú távú foglalkoztatásával. Ennek érdekében létrehozták a Nyitott Műhely esélyegyenlőségi programot, amelynek célja kettős. Egyrészt a regisztrált sajátos nevelési igényű egyetemi hallgatók releváns munkatapasztalatot szerezhetnek szakmai gyakorlat vagy diákmunka keretében, ezáltal megismerkedhetnek a vállalati környezettel és az állandó támogatás révén könnyedén be is illeszkedhetnek. Másrészt a fogyatékossággal élő embereket fogadó szervezetek és kollégák a közös munka révén megtapasztalhatják a fiatalok foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket és előnyöket. A befogadó és támogató hozzáállással, valamint a közös gondolkodással az esetleges kihívások is könnyedén áthidalhatóak. 

A MOL Sokszínűségi és Befogadási keretrendszerének négy pillére van: a generációs sokszínűség, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalói jólét és családbarát működés, valamint a megváltozott munkaképességű kollégák támogatása. A negyedik pillér alapszabálya, hogy a munkavállalóikat a munkavégzésre való alkalmasságuk és képességeik, nem pedig korlátaik alapján ítélik meg. Jelenleg is foglalkoztatnak fogyatékossággal élő kollégákat, akik ugyanúgy hozzájárulnak a közös sikerekhez és vállalati szinten arra törekednek, hogy ők is egyre többen legyenek. A MOL ezen tevékenysége sok vállalat és egyéb intézmény számára példamutató lehet, valamint a társadalom érzékenyítését is segítheti.

“Kicsit kettős érzésem van ezzel kapcsolatban, hiszen a vállalatok egy része csak azért alkalmaz minket, megváltozott munkaképességű fiatalokat, hogy ne kelljen befizetniük az államnak a rehabilitációs hozzájárulási díjat. Ez érthető, hiszen ez nagyon kedvező a számukra, továbbá mi is élvezzük az előnyeit."

"Akadnak azonban olyan munkáltatók is, akik  teljes értékű munkavállalóként tekintenek ránk, megbecsülnek és szívesen foglalkoztatnak minket, akár hosszú távon is."

"Nekem a MOL-nál az utóbbit volt szerencsém megtapasztalni. Itt mindenki próbálja kihozni magából a legtöbbet a lehetőségekhez mérten”- mondta Marcell, amikor a személyes véleményéről kérdeztem.

Már lassan egy éve dolgozik a MOL-nál gyakornokként, ahol adatvizualizációval, statisztikák és különböző riportok készítésével foglalkozik a vállalat alternatív üzemanyag részlegén, a MOL Plugee projekt business oldalán. 

“Sikeresen végigcsináltam a kiválasztási folyamatot. Beadtam az önéletrajzomat, részt vettem személyes megbeszélésen az esélyegyenlőségi program felelősével, majd behívtak második körös interjúra is. Mindezek után már csak egy szakmai feladatokból álló tesztet kellett kitöltenem és hamarosan fel is vettek. Azóta is hosszú távra tervezek a vállalatnál” - mesélte.

Élvezi, hogy szabad teret kap a feladatok megoldásában, illetve, hogy home office-ban is dolgozhat, így mellőzheti környezetének zavaró tényezőit. Továbbá a kollégái is pozitívan, támogatóan állnak hozzá. Munkakörnyezete mellett a fizetésével is elégedett, amellyel ki tudja egészíteni bevételeit és a későbbiekben a diákhitelét is törleszteni tudja. Úgy véli, hogy számos előnye van a programnak, melyet célszerű lenne népszerűsíteni annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyatékossággal élő fiatalok munkaerőpiacon történő elhelyezkedését.

Esélyegyenlőség és munkalehetőség egy megváltozott munkaképességű hallgató szemszögéből - A MOL eQuality program Tovább
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

e-88-min.jpg

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a versenyre az elmúlt években, de önmaga megmérettetése még mindig a fontos. Heilmann Istvánnal beszélgetett újságírónk.

Írta: Weller P. Hanna; az eredeti cikk a Corvinus oldalán jelent meg március 11-én. 

Bár már az egyetem első évében részt vett tanulmányi versenyeken, a TDK-n csak másodévesként mérettette meg magát Heilmann István. Középiskolai OKTV-s dolgozatát fejlesztette tovább, azzal nevezett a Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtörténeti szekciójába. Elsősorban a próbatétel motiválta, de az egyetemi ösztöndíjak és később a szakdolgozat miatt is hasznát vette. A Corvinuson alkalmazott közgazdaságtan alapszakra járt, amely alapvetően elemző szak, így ott kifejezetten előnyös volt, hogy belevágott a tudományos munkába.

Másodévesként egyszerűbb volt a középiskolai dolgozatát, mondhatni félkész munkát átdolgozni, mint nulláról kezdeni a kutatást. Megnyugtató önbizalmat adott neki az ismerős téma, annak ellenére is, hogy a végső dolgozat köszönőviszonyban sem volt az eredetivel, szinte teljesen átdolgozták.

heilmann_istvan_tdk_hi_3-768x1024.jpg

 

Mindegyik dolgozatát egyedül írta, sosem volt társszerzője. Nem állítja, hogy jobb önállóan dolgozni, de végül mindig így alakult. Mindezt figyelembe véve mégis sokat jelentett neki, hogy akár a konzulense, akár egy másik TDK-zó hallgatótársa mindig ott volt mellette a nehezebb időszakokban.

Könnyen talált mentort, az első dolgozat esetén ismerőseitől kért tanácsot. István a későbbiek során volt, hogy a témához választotta a konzulenst, pedig általában fordított stratégiát szoktak javasolni. A taktika a későbbiekben mindkét szakdolgozatánál bevált, nagyon jó témavezetőket talált és a dolgozatai is kiemelkedően sikerültek, olyannyira, hogy az alapszakossal OTDK-t nyert. „A jó konzulens vezeti a kezemet és segíti a közös munka közben az összhang kialakítását. Tovább lendít a nehezebb pontokon, vagy segít, ha megakadok” – emelte ki István.

“Alapszakon nagyobb szükség van gondoskodó típusú konzulensre, azonban mesterszakon – főleg akkor, ha elemző alapszakról érkezik a hallgató – többet jelent, ha az oktató rendszeresen és szakmai szemmel vizsgálja a hallgató munkáját. A legutóbbi TDK-dolgozatomnál például a legnagyobb alapossággal vette észre a konzulensem a lényegi hibákat. Az pedig, hogy minden héten fél órát találkoztunk online, teljes mértékig elég volt, hogy tovább haladjak és fel tudjak készülni a megmérettetésre. Ő nem gondoskodó típus volt, de nem is ezt vártam el tőle” – mesélte István a mentorairól.

István számára a legnagyobb leckét az jelentette, amikor a várakozásai ellenére nagyon rossz értékelést kapott az egyik zsűritagtól. Nehezen, de feldolgozta a kritikákat, és a következő évben pedig éppen azt a véleményt olvasta át többször, majd építette be és felhasználta azt. Nagyon sokat profitált a jobbító szándékból.

István szerint mindenképpen érdemes belevágni a TDK-írásba, mert a dolgozatírás közben körvonalazódhat az érdeklődési körünk, amely megkönnyítheti a későbbiekben a mesterszak- vagy munkahelyválasztást. „Engem is a TDK döbbentett rá, hogy elemző-kutató akarok lenni” – hangsúlyozta István. Az életpályán való eligazodás mellett pedig szintén fontos szempont, hogy anyagi juttatás is jár az eredményes versenyzőknek.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze Tovább
Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

tdk-borito.png

Hogyan kapcsolódhat be egy hallgató az egyetemi tudományos életbe? Mitől lesz sikeres és társadalmilag is hasznos egy TDK-dolgozat? Cikkünkben TDK és OTDK-győztes hallgatókkal készült interjúinkból válogattunk inspiráló gondolatokat az idei versenyszezon előtt.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Pixabay

Zöldebb divatipar, fenntarthatóbb nagy hazai fesztiválok, összefüggés az infláció és a bérnövekedés között: csak néhány példa arra, milyen témákkal foglalkozhat egy hallgató a TDK-dolgozatában. 

A versenyen való indulás a társadalmilag fontos témák kutatása mellett a tudományos karrier első lépcsője is lehet. A Tudományos Diákköri Konferencián induló hallgatók saját kutatást végeznek és dolgozatot írnak, melyre folyamatos visszajelzéseket kapnak konzulensüktől és bírálóiktól.

Az idei TDK versenyfelhívása itt érhető el.

„A TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik” – mondta Dr. Mitev Ariel, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke egy, a Corvinus honlapján megjelent interjúban.

A szakmai fejlődés mellett gyakorlati előnye is van az indulásnak, a TDK-dolgozat később jó alapot adhat a szakdolgozatnak is. A győztesek emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is indulhatnak, ahol a tudományos életben nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesülhetnek.

ossz_1_1_1.jpg

A Corvinus eredményei a 35. OTDK-n 2021 tavaszán.

Akinek pedig megtetszik a kutatói életút, kutatói ösztöndíjakra is pályázhat. A TDK tehát jó alapot adhat egy későbbi szakdolgozathoz, a tudományos karrier és a doktori képzés szempontjából pedig az első lépcsőt jelentheti.

Hogyan lesz egy jó témából TDK- és OTDK-győztes dolgozat?

A kutatási téma gyakran egy társadalmilag releváns problémából bontakozik ki. Edőcsény Klára például a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta a magyar a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy milyen üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe.

A dolgozattal Klára első lett a TDK-n és második az OTDK-n, valamint az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. A témában később szakcikk jelent meg Klárától és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel, ami jó példa arra, hogyan indíthat el egy hallgatót a tudományos karrier felé egy TDK-dolgozat.

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” 

– ezt már Czillahó Krisztina mondta korábbi interjúnkban, aki a nagy hazai fesztiválok fenntarthatóságát vizsgálta. Kutatásával a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el.

Krisztina a dolgozatát később szakdolgozattá is kiegészítette, mellyel 2020 decemberében végzett Turizmus és vendéglátás szakon. A szakdolgozatát később az interjúalanyoknak is elküldte, akik azt a Sziget fesztivál szervezésekor is felhasználták. A dolgozat tehát a hétköznapi életre is hatással lehet.

A hallgatók a fenntarthatóságon túl más, hétköznapi életben releváns témákat is feldolgoznak. Az inflációról például sokat cikkeznek, Zanaty Krisztina pedig épp ezt a területet vizsgálta dolgozatában. “A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR-modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta” – mondta korábbi interjúnkban.

tdk-naptar_2022.png

Az idei TDK menete a Corvinuson. Grafika: Kovács Máté

Hogyan válasszunk konzulenst?

A sikeres TDK-dolgozatban persze a konzulenseknek is nagy szerepe van. Maró Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban négy TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Zalán interjúnkban konzulensének, Török Áronnak a szerepét is kiemelte: „Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni”.

Egy másik corvinusos történetben egy olyan oktató-hallgató párosról számoltunk be, akik közösen egy OTDK-győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. „Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora – és öt éven keresztül az is maradt” – áll korábbi írásunkban.

„Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel” 

– mondta akkor Keszey Tamara, aki időközben a Corvinus kutatási rektorhelyettese lett. A konzulens tehát mentorként segít az úton, ami nem kizárólag a TDK-ra lehet hatással. Később a szakdolgozatnál, vagy akár a tudományos pályán való elindulásban is segítheti a hallgatót.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról Tovább
Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson

c-belso-023-min.jpg

Mikor indul a MyVoice, vagyis az új hallgatói véleményezési rendszer? Milyen lesz a Navigator pályaorientációs program, és mit jelent a proktorált vizsgalehetőség? A hallgatókat érintő legfontosabb digitalizációs változásokról és az élményszerű oktatásról Dr. Bodnár Évával beszélgettünk.

Írta: Taxner Tünde, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

„A képzések megújításakor nemcsak arra fókuszálunk, hogy mit tud a hallgató a végén, hanem hogy milyen kompetenciákkal, készségekkel, attitűdökkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy boldoguljon az adott szakterületen” – mondja Dr. Bodnár Éva pszichológus, aki az Oktatási Minőségfejlesztési és Módszertani Központot vezeti a Corvinuson.

Ez az intézmény felelős nemcsak a szakok megújításáért, hanem az oktatók továbbképzéséért és az összes oktatással és minőségfejlesztéssel kapcsolatos digitalizációs folyamatért. Oktatásmódszertani, pszichológiai és pedagógiai szempontból támogatják az egyetem oktatóit, de hozzájuk tartozik a Moodle, a Teams és a hallgatói véleményezés rendszere (a HalVel és a MyVoice) is.

Cikkünkben a következő oktatásmódszertani és digitalizációs változásokról olvashatsz:

  • Élményszerű tanulás és szakmegújítások
  • MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer
  • Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer
  • proktorált vizsgázási lehetőség

 Élményszerű tanulás és szakmegújítások

dsc_0874-scaled-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

A hagyományos egyetemi oktatás tananyag- vagy oktatófókuszú: kiáll a tanár, elmondja az anyagot, majd a vizsgaidőszakban számonkéri. „A hangsúly kevésbé arra helyeződik, hogyan lesz az átadott tananyagból a hallgató fejében tudás, vagy hogy hogyan fejlődnek a készségei” – mondja Dr. Bodnár Éva.

A munkaerőpiacon azonban az is számít, milyen kompetenciakészlettel és attitűdökkel rendelkezik a végzős hallgató. Éppen ezért a Corvinus képzéseinek megújítását a kimeneti képzési célok köré építik fel. „Ebből a kimeneti kompetenciamátrixból fejtjük vissza, hogy mit kellene csinálni a képzés során” – mondja a szakértő.

Ezeket a kompetenciákat nagyrészt modern oktatási módszerekkel lehet fejleszteni. A módszereket az oktató az elképzelések szerint annak megfelelően választja ki, hogy melyik készség fejlesztése a kitűzött cél. Itt jön be a képbe az élményszerű oktatás. Ezek a módszerek általában arra építenek, hogy a hallgatónak már van egy alaptudása, jártassága a témában, és a tanórán interaktív működésben, akár egy csoportmunkában megtanulja alkalmazni azt a tudást.

„Az órai munka valóban az aktivitáson alapul, ezért lesz élményszerű a tanulás” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Jó példa erre a tükrözött osztályterem – eredetileg egy harvardi módszer, amit a Corvinuson évek óta fejlesztenek, és a megújult szakokon (például Gazdálkodási és Menedzsment, Alkalmazott Közgazdaságtan) gyakran alkalmaznak is. Egy előre elkészített videó vagy online tananyag segítségével a hallgató elsajátítja az új anyagrészt, majd át kell mennie egy mérésen mielőtt bemegy a szemináriumra. „Ott már a learning by doing módszer alapján valóban alkalmazza a tudást” – magyarázza a szakértő.

Az élményszerűség célja, hogy „egységes egésszé álljon össze a hallgató fejében, hogy a tanultaknak mi a gyakorlati haszna, hogyan tud rájuk építkezni, és hogyan épülnek az ismeretkörök egymásra”. A felsőoktatás irányába pedig elvárás, hogy meghatározott kompetenciákat fejlesszen, hiszen így lehet biztosítani az átjárhatóságot egyetemek és képzések között, valamint azt is, hogy ugyanaz az oklevél ugyanazt is érje.

A hallgatói csoportok közötti egyenlőséget az egyetem tantárgyi forgatókönyvekkel is biztosítani fogja. Vagyis egy tárgyat egyszerre tanító gyakorlatvezetőknek ugyanazt a tanmenetet kell követniük. Az oktatók azonban a módszert és a tudásátadás módját továbbra is szabadon eldönthetik.

MyVoice: új hallgatói véleményezési rendszer

A félév végén a Hallgatói Véleményezési rendszer (HalVel) kitöltése hosszú folyamat, ez a kérdőív az egész félévre reflektál. Minden tárgyhoz visszajelzést adhatnak a hallgatók, és aki kitölti az összes kérdőívet, korábban jelentkezhet vizsgákra, és veheti fel az új tárgyakat. A MyVoice a HalVelt kiegészítve azt fogja biztosítani, hogy a hallgatók az óra utolsó perceiben valós időben visszajelezhessenek.

„Ad egy valós képet arról, hogy aki ott volt órán, mit értett meg, hogyan tudott dolgozni, tetszett-e neki az alkalmazott módszertan” – mondja Dr. Bodnár Éva. A rendszer a MyCorvinus appban fut majd, és elsőként a megújult Gazdálkodási és Menedzsment szakon tesztelik.  

mycorvinus_bor_c3_adt_c3_b3_1.jpg

A MyCorvinus applikáció felülete. Itt lesz elérhető a MyVoice is.

A félév elején a szakfelelős, az oktató és a tárgyfelelős együtt állítják össze a kérdéssort, ami végighúzódik a féléven, valamint az oktató hozzáfér majd egy felülethez, ahol bármikor a félév folyamán beírhat plusz kérdéseket is. Lesznek központilag ajánlott kérdések, például olyanok, amik az egész egyetem fejlesztésére vonatkoznak, valamint a szakfejlesztések sikerességére is kaphatnak visszajelzést a fejlesztők. A hallgatók pedig a használat előtt kiválaszthatják, hogy mennyire aktívan szeretnének visszajelezni, és a preferenciájukon a félév közben is változtathatnak.

Az oktatók önreflexióját és teljesítményük javítását a Teaching Excellence rendszerben segíthetik a valós idejű visszajelzések, hiszen folyamatosan tudnak azok alapján változtatni.

„Nemcsak az a fontos, hogy a kurzusokra legyen visszajelzés, hanem hogy a kolléga hogyan tud ebből építkezni” – mondja a szakértő.

A Teaching Excellence egy támogató-fejlesztő értékelési rendszer lesz, amiben az oktatók fel tudják térképezni erősségeiket, illetve az esetlegesen fejlesztendő területeket.

Navigator: új karrier- és pályaorientációs rendszer

Az új hallgatói életutat támogató rendszer kitalálói szerint egy elemlámpaként képzelhetjük el, ami rávilágít olyan tevékenységekre, képzésekre, lehetőségekre, amik a hallgató karrierútjához illenek, ezzel segítve számára a továbbtanulást és az orientálódást a munkaerőpiacon. A koncepció már elkészült, jelenleg a digitalizációs folyamatok futnak, és a bemeneti mérés koncepcióján dolgoznak.

intezdonline_kezdooldal-1024x719.png

Az Intézd Online platform felülete. Itt lesz elérhető a Navigátor is a tesztidőszak után.

A szolgáltatás a hub.uni-corvinus.hu-n fut majd, ahol az Intézd Online felület is található. Első körben a gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgatók számára lesz elérhető ez a szolgáltatás. A folyamat egy bemeneti méréssel indul, ami alapján a hallgató preferenciája és erősségei kerülnek felmérésre. Ezután a hallgató megtekintheti a szakjára jellemző karrierutakat és továbblépési lehetőségeket. Önálló választása után pedig megtervezheti egyetemi életútját a rendszer segítségével, amely a célhoz releváns tevékenységeket, tartalmakat ajánl. Minden rendezvény, diákszervezet, szakkollégium, képzés és egyéb extrakurrikurális tevékenység kap egy jelzést, ami alapján a rendszer azt ajánlja majd a hallgatónak, ami a céljainak és az érdeklődési körének leginkább megfelel.

„Ebben az összhalmazban nagyon jól tudná mutatni azt, hogy milyen pontokon akad el a hallgató. Ezeknél kaphat szakszerű segítséget” – mondja Dr. Bodnár Éva, aki kollégájával, Dr. Sass Judit pszichológussal dolgozták ki a Navigator rendszer alapelveit. A Hallgatói Támogatás karriertanácsadó szakembereit, az oktatói szakmai mentorálást tehát nem váltaná ki a rendszer, hanem támogatná a munkájukat:

a felvázolt térképen látszódik majd, hogy milyen irányba halad a hallgató, és miben érdemes fejlesztenie magát. Az erősségei mentén pedig a tehetséggondozás irányába is lehet őket terelni”.

Proktorált vizsgázási lehetőség

Míg a MyVoice és a Navigator fejlesztés alatt állnak, a proktorált, vagyis védett rendszerű vizsgázás lehetősége már a tavaszi félévtől fennáll. A téli vizsgaidőszakban már tesztelték a rendszert, és tavaszi félévben bármelyik oktató választhatja ezt a vizsgáztatási opciót. Az informatikai fejlesztés lehetővé teszi, hogy otthonról is lehessen tisztán vizsgázni, hiszen kétkamerás rögzítést kell alkalmazni.

A hallgatót a háta mögül a mobiltelefonja, míg szemből a számítógép kamerája rögzíti a vizsga ideje alatt, hogy végig ő tartózkodik-e a gép előtt, és a rendszer lekorlátozza a böngészőt. Ehhez egy azonosítást kell elvégezni a tanulmányok során egy alkalommal. Be kell mutatni az igazolványt, és a rendszer fotókat készít, majd összeveti a kettőt. Nem tárolja semelyik képet, és többször is meg lehet próbálni az azonosítási folyamatot, ha valamiért elsőre nem sikerül. A sikeres azonosítással a hallgató „vizsgaútlevelet” kap. A vizsgáknál a CUSMAN azonosítójával és a jelszavával tud belépni a rendszerbe, ami már össze van kapcsolva a Moodle-lel és a Teams-szel.

A rendszer jelez, ha úgy érzékeli, hogy nem az azonosított vizsgázó van jelen, ilyen esetben visszanézik a videót. A csalásnak ezeken a vizsgákon ugyanolyan következménye van, mint a jelenléti vizsgáknál. Aki nem tudja vagy akarja vállalni a technikai feltételeket, gépteremben, felügyelet mellett tud az egyetemen vizsgázni.

„A diploma értékét így lehet garantálni” – mondja Dr. Bodnár Éva.

Hamarosan appon keresztül, valós időben véleményezhetik a hallgatók az órákat a Corvinuson Tovább
Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

c-051-min.jpg

Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

Akit bővebben, mélyebben is érdekel a téma, az Oktatási Hivatal gyorsjelentéseiből tájékozódhat.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

viragos-007-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.

A Corvinuson a Piackutatás egy körülbelül másfél éves divízió a Kommunikáción belül, melynek szakmai vezetője a cikkben is megszólaló Huber Tamara. Szoros együttműködésben állnak az Egyetem egyéb más területeivel is. Fő céljuk a döntéstámogatás, hogy felméréseikkel, adatelemzéseikkel támogassák a Corvinus stratégiai célkitűzését, azaz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám Tovább
Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába

panna_dsc_2354.jpgHogyan lehet hatékonyan segíteni hátrányos helyzetű gyerekeken? A Kompánia Alapítvány adományszervező és kommunikációs munkatársával, Ujvári Pannával beszélgettünk fordulatos karrierjéről, az adományszervezés jelentéséről és jelentőségéről, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek tanításáról.

Írta: Taxner Tünde / A borítóképen Ujvári Panna.

„Dél-Pest egy nagyon kemény régió, ahol nem nehéz harminc rászoruló gyereket találni” – mondja Ujvári Panna, aki egyetemista kora óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a Kompánia Alapítvány munkatársa. Az alapítvány Csepelen működik, és nemcsak megtalálja a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, hanem valóban segít is nekik. 

„A hátrányos helyzetű fiatalok ügye mindenkinek az ügye, ez egy össztársadalmi probléma és felelősség” 

– hangsúlyozza az adományszervező, akinek a karrierútja kalandosan vezetett a Corvinusról a Kompániáig.

RTL helyett hátrányos helyzetű gyerekek

„A nagy váltás akkor jött, amikor mesterszakot kellett választani” – meséli Panna, aki a Corvinus kommunikáció- és médiatudomány alapszakja után az ELTE interkulturális pszichológiával és pedagógiával foglalkozó mesterszakját választotta. Már a középiskolában is a kommunikáció érdekelte: „elég hamar megfogalmazódott bennem, hogy hétköznapi emberek történeteit szeretném közvetíteni”. Ekkor még nem sejtette, hogy számára ehhez nem egy nagy médiumon, hanem civil szervezeteken keresztül vezet az út. Mielőtt azonban oda megérkezett volna, elvégzett egy magán riporteriskolát, és az alapszak mellett pár hónapot dolgozott szerkesztőként az RTL-nél.

Rövid gyakornoki idő után egy induló produkció szervezésébe került be. „A produkcióra sosem lennék büszke, de a háttérmunka izgalmas volt” – meséli Panna a 2010-es évekről. Gyorsan kiábrándult azonban a nagy csatorna világából, nem tetszett neki, ahogyan az emberek egymással bántak, ahogy egymáshoz viszonyultak. „Oda azért kellett egyfajta határozottság, mert az volt a mentalitás, hogy ha te elmész, akkor simán jön más ingyen helyetted” – mondta. Mivel ebben a közegben és szakmában nem látott perspektívát, az alapszak elvégzésével váltott. „Az akkori időszakban nagyon sok pénzre mondtam azt az RTL-nél, hogy nem szeretném”.

tanoda_1.jpeg

A képen a Kompánia Alapítvány Tanodája. Kép forrása: Civil Impact

A mesterképzés alatt főleg a szociálpszichológiában mélyült el, és ekkor kezdett el érdeklődni a társadalmi és kulturális különbségek, illetve a marginalizált csoportok helyzete iránt. A Kompánia Alapítvánnyal ezekben az években került először kapcsolatba, média és számítástechnika klubot tartott hátrányos helyzetű gyerekeknek. „Az volt számomra vonzó, hogy azt taníthatom, amit az alapszakon tanultam, és olyan gyerekeknek, akikről a mesterszakon tanultam” – mondja Panna. 

Apró sikerek és nagy örömök a Tanodában

A Tanoda, ahol Panna elkezdett gyerekekkel foglalkozni, 2013-ban Európai Uniós forrásból jött létre. Ez a Kompánia Alapítvány egyik legfontosabb tevékenységének helyszíne, ahol délutánonként általános iskolás, hátrányos helyzetű gyermekek kapnak egyéni vagy kiscsoportos tanulástámogatást. „Csak tanulói szerződéssel jöhetnek a gyerekek tanulószobára. Van egy megállapodás a szülő, a gyerek és a Tanoda között, és az iskola is tud róla” – magyarázza Panna. A tanulószoba után pedig fejlesztő és közösségi programokat tartanak, amikre már szerződés nélkül is jöhetnek az arra kíváncsi és nyitott gyerekek. A nagysikerű Főzőklub mellett van például Társasjáték klub és break-tánc foglalkozás is.

A tanulószobában nagyjából 30-35 gyerekkel tudnak a mentorok és a segítő szakemberek rendszeresen foglalkozni, míg a többi programra együttesen közel 60 gyerek jár egy héten, ennek több mint a fele roma származású. „Jellemző, hogy nem feltétlenül készségbeli problémák, hanem a szociális környezet miatt vannak nagy lemaradásban a tananyaghoz és a kortársaikhoz képest”. 

tanoda_3.jpg

Foglalkozás a Tanodában. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Panna kedvenc története is ehhez kapcsolódik. „Matekra tanítottam egy kisfiút, akinek több tanulási nehézsége és magatartási zavara is van, viszont szerintem egy rendkívül tehetséges és intelligens fiú” – kezdte a történetet. A fiúnak a diszkalkulia miatt megengedték, hogy matekórán számológépet használjon, de még így is nagyon le volt maradva a tananyagban. „Gyakran arról számolt be, hogy sok negatív megjegyzés, kritika éri, és ezeket integrálta magába. Kialakult egy olyan önképe, hogy ő hülye, neki ez úgyse megy, nem tudja kiszámolni”

Panna azonban nagyon türelmesen, de határozottan feszegette a határait, hogy rábírja, ne mindent számológéppel adjon össze. „Volt sok harcunk, viszont eljutottunk oda, hogy a fiú kitalálta magának, hogy ő hogyan tudja kiszámolni a feladatokat, és lassan felismerte, hogy képes rá”. Aztán eljött egy pont, amikor már nagy számokat és törteket tanultak. Ekkor megengedte neki a számológép használatát, mire a fiú azt válaszolta, hogy nincs szüksége rá, kiszámolja fejben. „Ez egy nagyon tipikus sikerélmény volt. Nem az a része, hogy össze tud adni ezres számkörben számokat, hanem hogy elhitte, hogy meg tudja csinálni” – emlékszik vissza Panna. 

„A hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munkában a külső szem számára iszonyat apró változásokat kell sikerként elkönyvelni, iszonyat apró dolgoknak kell örülni.”

Az a cél, hogy ne váljanak szerhasználóvá

A Kompánia Alapítvány idén lesz 25 éves, és a Tanodán kívül egy másik fontos helyszínen is segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket. Az Alter is Csepelen van: „ez egy alacsonyküszöbű hely, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen anonim módon bejöhetnek a fiatalok, és igénybe vehetik a szolgáltatást”. Az Alter egy közösségi tér programokkal, pszichológussal, számítógépekkel és internettel, ami elsősorban a szerhasználó és szerhasználat veszélyének kitett fiataloknak jött létre. A belépés önálló és önkéntes, de utcai megkeresőmunkát is végez az alapítvány, hogy minél szélesebb körben megismerjék a lehetőséget.

Az elsődleges cél a prevenció: „Az lenne a cél, hogy akkor térjenek be ide a fiatalok, amikor még nem szerhasználók, és ne is váljanak azzá” – mondja Panna. Az Alter célcsoportja a 12-24 év közötti korosztály. „Nem azért van korhatár, mert tízévesekkel ez ne fordulhatna elő Dél-Pesten, hanem hogy ne legyen túl nagy a szórás”. A hely heti 30 órában van nyitva, ehhez többek között szakemberekre van szükség. Amikor valaki bemegy, azonnal tudnak neki enni adni, ha szükséges, és eligazítják  azokat, akik lakhatási, családi problémákkal érkeznek.

Mivel a hátrányos helyzetű gyermekekkel végzett munka mentálisan megterhelő tud lenni, az alapítvány a munkatársakat is segíti. Van esetmegbeszélő alkalom, ahol szakember segítségével közösen  dolgozzák fel a nehéz eseteket, valamint szupervízió is működik. „A szervezet nagyon figyel arra, hogy a munkatársakat támogassa, ami nagyon fontos és egyáltalán nem magától értetődő a szociális szférában” – mondja Panna. 

tanoda.jpg

Fotó a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

Mentorból adományszervező

Panna már pár éve nem a Tanodában vagy az Alterben, hanem az irodában segíti az alapítvány munkáját. Az adományszervezés az állami és EU-s források, pályázatok mellett a civil szervezetek legfontosabb forrásteremtő tevékenysége. Egyik lába a lakossági adománygyűjtés, amikor kampányokkal vagy rendezvényeken, esetleg nagykövetek bevonásával vagy az adjukössze.hu nevű felületen gyűjtenek magánszemélyektől. A másik lába pedig a vállalati adománygyűjtés.

Ezekhez kapcsolódik az adó 1%-felajánlás is, ami Magyarországról terjedt el a világban. Panna annál a szervezetnél is dolgozott, amely kitalálta, majd állami és kormányzati segítséggel megvalósította ezt az eljárást. A NIOK Alapítvány szektorfejlesztő szerepet tölt be a magyar civil szférában, kommunikációban és adománygyűjtésben segítik a szervezeteket (az adjukössze.hu-t is ők csinálják). Panna először  gyakornokként, majd egy 9 hónapos külföldi önkénteskedés után kommunikációs vezetőként dolgozott a szervezetben. Utána több mint két évet a Hősök Tere Alapítványnál töltött, de a Kompánia mellett mindvégig kitartott.

Most a Kompánia Alapítványnál ő az egyetlen adományszervező munkatárs. Mellette a saját nonprofit vállalkozását építi, amit két barátnőjével indított. Az AbsoluteGiving célja az adományozói kultúra fejlesztése Magyarországon – a civil szervezeteknél és a vállalatoknál egyaránt. „A mai napig szűkülnek az állami források, ezért muszáj továbblépni és kitanulni az adománygyűjtést” – indokolja meg Panna, hogy a civileknek a szakember- és a képzettséghiány mellett miért van szükségük segítségre. A vállalatoknál pedig gyakran hiányzik a profi CSR-stratégia, Panna szerint még túl kevés vállalati szakember foglalkozik hozzáértő és felelős módon az adományozással. Ezért kampányszintű együttműködésekben és stratégiai tervezésben is szívesen támogatnák a hazai vállalatokat.

A 2022-es év nagy feladata a vállalati oldal beindítása lesz, a civil szervezeti oldalon már vannak izgalmas projektjeik. „Együtt dolgozunk a Pannonhalmi Apátsággal, ami nagyon izgalmas. Közösen alakítjuk  ki az adományozási stratégiáját ennek az 1000 éves, 600 fős szervezetnek” - meséli mosolyogva.

Vállalati felelősségvállalás 

„Becsukhatjuk a szemünket, fülünket egy multi open office-ában. Minden nap bemehetünk, hazamehetünk, és nem történik semmi, de ez igenis hatással van a saját és a gyermekeink életére. Fontos, hogy milyen társadalmat teremtünk, mihez járulunk hozzá.”

Az adományszervezés fontos része a vállalati együttműködés. A Kompánia munkatársai eleinte pro bono programokban vettek részt, vagyis a vállalatok bizonyos területeken segítették őket a fejlődésben. A Corvinus CEMS Klub például marketing területen támogatta őket. „Ekkor leginkább azt tanultuk meg, hogyan lehet egy vállalattal kommunikálni, ott milyen nézőpontok vannak, és hogy mit érdemes elmondani magunkról”. Ma már több céggel évek óta dolgoznak együtt, folyamatosan mélyítve el a kapcsolatokat.

kompania_shoprenter.jpg

kép forrása: Shoprenter

„Egyre jellemzőbb az, hogy mélyebben szeretnének a cégek kapcsolódni. Rájöttek, hogy a lézerharc már nem biztos, hogy kielégítő csapatépítő tevékenység”. Panna szerint a fiatal munkavállalóknak már számít a vállalati felelősségvállalás, amikor két nagyvállalat között döntenek. Bár a Kompániának nem az érzékenyítés az elsődleges missziója, fontosnak tartják, hogy a vállalatok és a munkavállalóik tudják, hogy mit támogatnak. Ezért fogadnak önkénteseket is, és szerveznek közös programokat a gyerekekkel és a cég munkatársaival.

„Ennek több haszna is van. Egyrészt közel kerülnek a gyerekekhez, másrészt a gyerekeknek is izgalmas, hogy olyan emberekkel, szakmákkal találkoznak, amikkel addig soha”. Általában 10-12 fő vehet részt egy ilyen játékos délutánon a munkavállalók közül. Egyik alkalommal többen közvetlenül az irodából jöttek, páran öltönyben, nyakkendőben, aktatáskával, ami a Tanodában kicsit sem természetes. Az egyik gyerek megkérdezte az egyik úriembert: „Te vagy a polgármester?”. Panna szerint nagyon fontos volt mindkettőjüknek, hogy elkezdtek beszélgetni arról, hogy mit dolgozik az aktatáskás úriember.

tanoda2.jpg

Életkép a Tanodából. Kép forrása: hirlevelplusz.hu

„Nagyon sok civil beleesik abba a hibába, hogy azt csinálja, amiért pénzt adnak, és nem azt, amit szeretne. Mi a Kompániában viszonylag gyorsan eljutottunk oda, hogy nem kell bármilyen pénz” – mondja Panna. Szerinte, ha valaki egyetemi hallgatóként be szeretne kapcsolódni egy civil szervezet életébe, akkor kommunikációs, marketinges vagy akár pénzügyi területen is jól jöhet a munkája. „Szerintem nagyon jó tanulópálya. Egy nonprofit szervezetnél lehet alkotni, ki lehet próbálni magad helyzetekben, valószínűleg korábban, mint egy vállalati környezetben”.

Hátrányos helyzetű gyerekekkel matekozott, majd saját nonprofit vállalkozást alapított - Ujvári Panna útja a Corvinusról a civil szférába Tovább
“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk

final1105_dsc_4391-min.jpgA legnagyobb hazai esetoldó verseny főszervezői, Reichenberger Nóra Anett és Forgács Benjámin elárulták nekünk, hogy milyen motivációból szervezik a versenyt, és idén mire számíthatnak a résztvevő egyetemi hallgatók és vállalatok.

Írta: Taxner Tünde / Fotók: EVK, OEV / A borítóképen Anett és Benjámin.

“Hihetetlenül jó érzés egy olyan eseményt alkotni, amin más hallgatók örömmel, mosolyogva vesznek részt, és a végén hazavisznek egy nagy nyereményt” - mondja Forgács Benjámin, aki januárban végzett Gazdaságinformatikus alapszakon a Corvinuson, és a munkahelye mellett az Országos Esettanulmány Verseny (OEV) egyik főszervezője is lett. A nyolcfős szervezői csapatot Reichenberger Nóra Anettel közösen vezetik.

“EVK-sokból áll a csapat, de teljesen autonóm projektcsapat vagyunk. A tagságból bárki lehet szervező, csak legyen elég motivált” - magyarázza Anett az EVK és a verseny kapcsolatát. Mindkét főszervező három éve tagja a szakkolinak, és nemrég fejezték be tanulmányaikat a Corvinuson. Anett Pénzügy-számvitel szakra járt, ezért az előző verseny szervezésébe pénzügyi területen kapcsolódott be. A tavalyi tapasztalatok lehetővé tették, hogy idén főszervezőként folytassa.

final1105_dsc_4221-min.jpg

A képen az idei szervezőcsapat.

“Az én motivációmat az a lehetőség és kihívás adta, hogy az alapoktól fel tudjuk építeni a versenyt. Hagytak ránk tudást az előző évekből, de a folyamatot mindig elölről kell kezdeni” - mondja Anett. Szerinte az esemény több szférát is összekapcsol, például az akadémiait és a vállalatit, ezért komplex feladat a megszervezése. “Iszonyatosan megtanít arra, hogy mindenre figyelni kell”.

A főszervezők a felelősségvállalásban és a projektmenedzsmentben is folyamatosan fejlődnek. “Nagyon sok olyan szituáció jön létre a szervezés során, ami egy valós szervezeti helyzetben is előfordulhat” - mondja Benji.

Az EVK szakkollégiumot ebben a cikkben mutattuk be, a nemzetközi törekvéseikről pedig itt olvashatsz.

Hogyan fejleszt az esetversenyzés?

A főszervezőket tehát sokoldalúan fejleszti az OEV, de ez a résztvevőkre is igaz. “Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az esettanulmányi versenyek assessment centerekké nőtték ki magukat” -  mondja Benji. Szerinte Nyugat-Európában már egyre jobban elterjedt, hogy a vállalatok (akár saját szervezésű) esetoldó versenyeken rekrutálnak. A cégek támogatóként vagy esetadóként kapcsolódhatnak be a versenybe. Idén kivételesen olyan sokan jelentkeztek esetadónak, hogy Anettéknek egy szakértő bevonásával kellett dönteni, hogy melyik a legjobb ötlet.

“Nagyon sokoldalú egy esetverseny, ezért szeretik a cégek és a hallgatók is” - véli Benji.

A résztvevő hallgató kap két izgalmas feladatot, folyamatos a kapcsolatépítési lehetőség, együttműködhet és kommunikálhat vállalati partnerekkel, és csapatban kell együttdolgozni. Benji szerint leginkább a networking és a kihíváskeresés miatt népszerűek ezek a versenyek, de az előadói készségeket és a strukturált gondolkodást is fejlesztik.

dsc_1835-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny záró rendezvénye.

“Ha egy hallgató jó teljesítményt nyújt, amikor az esetet a szakmai zsűri előtt előadja, felfigyelhetnek rá a vállalati szakemberek” - mondja Anett. A zsűriben ugyanis akadémiai tagok mellett hazai nagyvállalatok, valamint nemzetközi multik közép- és felsővezetői is ülnek. Előttük prezentálni és megmutatni a saját gondolkodásmódunkat igazi kihívás.

Hogyan épül fel a verseny?

“Ahogy haladunk előre a versenyben, a folyamat az idő és a nyomás alatti kivirágzást is elősegíti. Míg az első fordulóban két hét van a megoldásra, a döntőben a csapatoknak már csak 33 órájuk van arra, hogy kidolgozzanak egy teljes stratégiát” - mondja Anett.

Az OEV szokásosan két fordulóból áll. A regisztráció 2022. január 24-én indul, két héttel később a résztvevők megkapják az első esetet. Ennek megoldására két hetük van, és a legjobb 12 csapat jut be a második, vagyis az országos fordulóba.

dsc01171-min.JPG

A képen az idei szervezőcsapat munka közben.

A szervezők idén nagyon szeretnék személyesen megtartani az országos döntőt, ami március 25-28. között lesz. A versenyhétvége egy online networking alkalommal kezdődik, ahol bemutatkoznak a támogató vállalatok. “A hallgatók nagyon nyitottak olyan lehetőségekre, amikor röviden, összefoglaltan megismerhetnek vállalatokat. A legtöbben ugyanis ekkor keresik a szakmai gyakorlatos helyet vagy leendő első munkahelyüket. - mondja Benji. A döntőben több mint 30 óra áll rendelkezésre az eset megoldására, amit utána zsűri előtt kell prezentálni. A versenyt egy díszvacsora zárja.

“A Corvinusról hagyományosan sok csapat jelentkezik, ezért tartani kell egy belső fordulót is, hogy kiválasszuk a legjobb három csapatot” -  mondja Anett, az első fordulóba ugyanis minden egyetemről csak három csapat juthat be. Idén ezt a fordulót megelőzi egy előszűrés is, ugyanis csak a legjobb nyolc csapat fog tudni a corvinusos fordulón prezentálni.

this-min.JPG

A képen a tavaly előtti verseny díszvacsorája.

Kik jelentkezhetnek?

Az OEV jelentős a hazai piacon, hiszen ez a legnagyobb magyar esettanulmányi verseny, amire országszerte és az országhatáron túlról is bármilyen szakról lehet jelentkezni. Fontos feltétel viszont, hogy a jelentkező olyan egyetemen tanuljon, amely kínál valamilyen magar nyelvű közgazdaság- vagy gazdálkodástudományi képzést, és mire jelentkezik, már legalább a 3. egyetemi félévét kezdje el.

dsc_1952-min.JPG

Négyfős csapatok vehetnek részt a versenyen. “De jelentkezhet bárki. Ha nincs meg az összes csapattársa, mi szívesen segítünk szerezni neki” - mondja Anett. A főszervezők annak ajánlják a versenyt, aki szeretne többet megtapasztalni az egyetemen túl, és egy szakmai közönségnek megmutatni a tehetségét és tapasztalatait. Ezt a tavaly előtti győztesek is alátámasztják, a velük készült interjút itt olvashatjátok.

A főszervezők célja, hogy az idei OEV mindenkinek élmény és egyben hasznos tapasztalat legyen: “ebben csapatszinten maximálisan benne vagyunk” - mondja Anett. “Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált, ez az esti elfoglaltságunk” - egészíti ki Benji. A versenyre február 6-ig lehet ezen a linken jelentkezni.

“Az esetverseny-szervezés már a hobbinkká vált” - Az idei Országos Esettanulmány Verseny főszervezőivel beszélgettünk Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról

golya_borito_tp_joo-min.jpgMiért vált valaki a megszokott menedzser-alkalmazott munkaviszonyról szövetkezeti tagságra? Működhet a demokratikus döntéshozatal egy szervezetben? Hogyan lehet jelen egy szövetkezet a helyi közösség életében? A VIII. kerületi Gólya Szövetkezeti Presszó missziójáról és működéséről beszélgettem Barnabás Bori corvinusos alumnával, szövetkezeti taggal.

Írta: Elblinger Éva / Borítókép: Tarcsi Petra 

Az autók zajától hangos, bérházakkal és panellakásokkal teli Orczy úton tartok a Gólya felé az esőben. A szürke utcán feltűnően piros ajtón belépve a hely meglepően nyugodt. Átjön a rideg trafóház barátságosra és  egyben szürreálisra kicsinosított hangulata, tele plakátokkal, falfestéssel és kacatokkal. Miután megtaláljuk egymást Borival, az emeleti kávézó mögött egy keskeny folyosón elsétálunk különböző szervezetek irodái mellett, majd leülünk a Gólya kis irodájában.

Bori a legtöbb gólyás taggal ellentétben a csatlakozás előtt nem mozgott szövetkezeti körökben. Corvinusos tanulmányai után (alapszakon marketinget, mesterszakon vállalkozásfejlesztést tanult) egy multinál helyezkedett el, majd ezt a munkát otthagyva lett a Gólya tagja.

“Három év alatt sikerült teljesen kiábrándulnom a multik világából, és abból, hogy nem tudok rajta változtatni. Hogy egy alkalmazott vagyok, és megkapom a nem olyan rossz fizetést, de ennél nem több ez az élet.”

“A Corvinuson is megtanultuk a stratégiai tervezésnél, hogy milyen fontos a vízió és a misszió, és a multinál már két éve dolgoztam, mikor egyáltalán szó esett arről, hogy akkor tulajdonképpen miért is dolgozunk. Ez nekem nagyon furcsa volt.” 

golya1_tp-_1.jpgFotó: Tarcsi Petra

A multis évek alatt Bori leírt egy szerinte ideális szervezetet, ami olyan szavakat tartalmazott, mint demokrácia, misszió, átláthatóság, értékek által születő döntések gazdasági érdekek helyett, szabadság, bizalom. “Tulajdonképpen a Gólyát jegyzeteltem le, csak szövetkezeti tagok helyett alkalmazottakat és menedzsereket írtam a szövegbe. De ekkor még azt sem tudtam, hogy léteznek szövetkezetek Magyarországon.”

Bori akkor járt először a Gólyában, amikor felmondott a multinál. A pult fölé írt szövetkezeti víziót olvasva jött rá, hogy ezekkel a célokkal azonosulni tud, így csatlakozott a szövetkezethez. Hogyan működik a Gólya, és mik azok a célok, amik egybevágtak Bori elképzeléseivel?

A kocsmán túl

A Gólyába belépve egy underground romkocsma hangulatú közösségi tér tárul elénk három szinten: a földszinti koncerttéren, az emeleti kávézós-ebédlős részen és a tetőteraszon. 2019 őszén költözött a Gólya ide, a Ganz-telep szélére a Bókay utcából, azóta folyamatosan újítják a trafóházat. A bohém hangulatú kocsmán túl érdemes bepillantani a Gólya működésébe is.

golya2_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A Gólyát szövetkezeti alapon működtetik, ami a főnök-alkalmazott felosztás helyett a közösségi tulajdon és a közösségi munka viszonyaiban valósult meg, amelyben a dolgozók közösen birtokolják a termelési eszközöket és a vagyont. A döntéshozatal demokratikus,  konszenzusos módon történik. “A demokratikus működésben tanulni kell, hogy hogyan kell kommunikálni a többiekkel. Megvan rá a lehetőség, hogy kinyilvánítsd a véleményed, és beleszólj a döntéshozatalba, de itt van még 15 ember, akikhez szintén igazítani kell a döntéseket.” 

“A működéshez a munkatársak iránti bizalom szükséges, ez a bázisdemokrácia egyik alapja. Jó lenne, ha a világ is ilyen demokratikusan működne és össze tudnának ütközni a különböző vélemények, hogy konszenzusos döntések szülessenek” - mondja Bori.

Egy ilyen szervezetben a munkavállalók hozzáállása is eltérő például egy multihoz képest. “Motiváltabbak a munkában az emberek, mert sajátjuk a vállalkozás, és ez nagyon fontos. Viszont emiatt könnyen túlszaladunk a megszabott munkaidőkeretünkön, úgyhogy sajnos könnyen lehet sokat túlórázni. De próbáljuk ezt adminisztrálni és szabályozni, a stratégiai tervezés is most már munkaóra alapon történik.”

De a működés negatív oldalát is érdemes megismerni. “Könnyen össze tud folyni a munka és a magánélet. Kiégéshez vezethet, ha valaki azt érzi, hogy folyamatosan dolgozik, és amikor leül sörözni a barátokkal, akkor is munkáról kezd el beszélgetni” - mondja Bori.

golya3_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A szövetkezeti taggá válás folyamata hosszú, kezdetben mindenki fizikai munkakörben kezd el dolgozni, majd később jönnek a szellemi feladatok. “Életemben nem csináltam addig fizikai munkát. Végül a konyhán kötöttem ki, és megszerettem a fizikai munkavégzést. A szellemi munka már nehezebb, előtte a szabadságot tapasztalja meg az ember a szövetkezetben dolgozva, azután pedig a kötöttségeit. De összességében kellemes volt az átmenet a multis lét után” - mesélte Bori. 

A költözéssel és a bővüléssel szervezetfejlesztési folyamat indult el a Gólyában. A korábbi szövetkezeti szint és a munkacsoportok közé egy új szint, az öt blokk került (vendéglátó, építő, futár, iroda és közösségi ház). Sok döntést így már a blokkok szintjére visznek le, az átláthatóságra továbbra is figyelve. Jellemző, hogy egy tag több munkacsoport tagja is, így Bori az építők mellett a szervezetfejlesztés és mentor csoport tagja is.

Lezárásokból lehetőségek

A Covid-járvány természetesen a Gólyát is sújtotta, kénytelenek voltak a vendéglátást leállítani.

“Nem rúgunk ki senkit, de valamiből azért nem ártana élni. Eleinte volt egy szolidáris fizetésosztási rendszerünk, tehát akinek volt extrája, és kölcsön tudott adni, az berakta egy  kasszába. Akinek meg kellett pénz, kivette. A fizetéseken is agyaltunk, akinek nem volt feltétlenül szüksége a teljes fizujára, az bent hagyta.”

Ehhez az időszakhoz köthető a Gólya két további tevékenységi köre a vendéglátáson kívül: az építkezés és a futárkodás. Az Építők blokk éppen a lezárások előtt indult, ami a régi Gólyát karbantartó munkacsoport után az új, orczy úti épület felújítását koordináló munkacsoport másfél év alatt szerzett tapasztalataiból nőtte ki magát. Emellett két munkatársuk tervezte már egy ideje, hogy biciklis futárkodással foglalkozzon. Áprilisban a Futár blokk is elkezdte a munkát. “Úgy éltük túl a Covidot, hogy a vendéglátósok átmentek másik blokkba dolgozni, és aki tudott, munkaóraszámot csökkentett, aki tudott, bennhagyott fizetést. Most lett egy külön Covid stratégiánk is, amiben megterveztük, hogy egy újabb hullám esetén a felszabadult munkaerő hova tud kerülni.”

golya4_szl.jpg

Fotó: Szentkirályi Lili

Helyi közösségépítés

A missziónak fontos része, hogy ne csak a szubkultúrában, hanem helyben is jelen legyenek, amihez a Szomszédságból Közösséget programmal járulnak hozzá. Ehhez tartozik többek között a TAJ projekt, amiben a szomszédságban körbekopogtatnak és beszélgetnek a lakókkal arról, hogy mit lehet tenni, és mire kell felkészülni, ha TAJ tartozásuk van. 

golya5_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

“Nagyon jó volt az I. Orczy téri bográcsfesztivál is, ahol az öt csapatból három helyi családokból és barátaikból állt, és volt egy csapata a Menedék és az Oltalom Egyesületnek is. Káposztás ételeket főztek, nagyon jó egész napos program volt” - meséli Bori. Emellett azt tervezik, hogy a már kialakított gyereksarok mellett egy internetezős sarkot és munkahelykeresési tanácsadást is indítanak, ha lesz rá kapacitásuk, és a trafóház közös szépítése is a közösségi programok része.

A hely missziója az is, hogy ne pénzügyi megfontolások, hanem értékek alapján szülessenek döntések. Jó példa erre az, amikor a Kék Pont Alapítvány megkeresésére alkohol árusítása nélküli Csaknekedkislány koncertet tartottak a száraz november jegyében. 

golya6_szl.jpgFotó: Szentkirályi Lili

A megannyi koncert, kulturális és közösségi program mellett a Gólya piros ajtaján belépve a befogadó hangulatot nem csupán a hely sajátos kialakítása adja, hanem egy olyan közösség működése, melynek tagjai a testvériséget, a kölcsönösséget, a támogatást és a befogadást tartják fő értékeiknek.

“Kiábrándultam a multik világából” - Barnabás Bori a Gólya Szövetkezeti Presszó működéséről és missziójáról Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász?

borito_13.jpg

Az ország egyik legrégebbi felsőoktatási lapját két és fél évvel ezelőtt Taxner Tünde felelős szerkesztőként és Kovács Máté főszerkesztőként indította újra. A szokásostól eltérően most nem ők beszélgettek egy interjúalannyal, hanem az új év alkalmából én kérdeztem őket motivációkról és fejlődési útról.

Írta: Tepfenhart Beatrix; Borítókép: Kércz Dorottya, Közgazdász

,,Matek-fizika faktról indultam, de már ezeken az órákon is verseket írtam egyenletrendszer helyett’’ – veti bele magát a témánkba Máté, aki 2017-ben elsőévesként felvételizett a Corvinus Hallgatói Médiaközpontba, ami akkoriban a HÖK szervezeti egységeként kiadta a Közgazdászt. Első évében több cikket is írt a lapba, majd ahogy telt az idő, és az akkori szerkesztőség vezetői lediplomáztak, 2019-ben pályázat útján nyerte el a főszerkesztői pozíciót.

Tünde kevésbé meghökkentő vallomással vág bele a saját történetébe. ,,Gimnázium alatt is nagyon sokat írtam, és ezt mindenképp folytatni szerettem volna egyetemen is’’. Ő alapszak második félévében szállt be a Közgazdász csapatába, a szerkesztőség mérete ugyanakkor a sok lediplomázó újságíró miatt jelentősen lecsökkent. A csapatnak és a munkafolyamatoknak szükségük volt a megújulásra, éppen ezért egy évvel később, amikor egy napos délutánon a Kelet teraszán Máté felvetette neki, hogy legyen felelős szerkesztő, nem volt számára kérdéses a válasz.

,,Máténak már akkor volt egy erős víziója a szervezetről. Ez az erős jövőkép ma is egy nagyon jellemző vezetői tulajdonsága, míg én általában inkább a gyakorlati megvalósításra törekszem’’

– mesél Tünde a közös munkáról.

2019-ben az ő irányításuk alatt egy nagyjából tízfős csapat alapozta meg a szerkesztőség mai formáját. Máté és Tündi minimális szervezeti-vezetői tapasztalattal vágtak bele a projektbe. De elmondásuk szerint sosem voltak egyedül: rengeteg szakmai mentorálást kaptak, ami szerkesztőként és újságíróként hatalmas segítség volt. Azonban a pozíciójuknak van egy másik oldala is, ez pedig a szervezet vezetése, az operatív működés folyamatos fejlesztése. A belső menedzsment fortélyait lépésről-lépésre sajátítják el a kihívásoknak köszönhetően, ami egy folyamatos tanulási lehetőség számukra.

Ma már nagyjából harmincan tevékenykedünk a szervezetben: fotósok, grafikusok, social tartalomgyártók, podcastkészítők és természetesen újságírók.

csoportkep.jpg

A Közgazdász Online csapata 2021 novemberében.

A Közgazdász működése 1951-es alapítása óta folyamatos átalakulásokon megy keresztül, 2019-től a lap már csak blog formátumban működik. Talán sok olvasónk nem is tudja, hogy ez nem volt mindig így, de Tünde és Máté még abban az időben lettek Közgazdászosok, amikor a lap fizikai formában jelent meg.

Első hónapjaikban maguk is adtak ki egy nyomtatott különkiadást az egyetem gólyáinak címezve. ,,A Gólyaatlasz hatalmas kihívás volt mindkettőnknek. Ott nem csak írnunk kellett érdekes és releváns cikkeket, hanem arra is különös figyelmet kellett fordítanunk, hogy hogyan tördeljük a szöveget, a kiadás vizuálja és összképe milyen lesz nyomtatásban, ez pedig egy teljesen új terep volt számunkra’’ – mesélik első szerkesztői élményeik egyikét.

A lap rendszerváltás előtti éveiről, a “közgázos” humorról és az akkori cenzúra működéséről ebben a cikkben tudhatsz meg többet.

,,Azzal, hogy online térben működtünk tovább, úgy éreztük, újabb ajtók nyílnak meg előttünk’’ – mondja Máté, amikor arról kérdezem, hogyan nőttük ki magunkat felsőoktatási lapból social felületté és podcastkészítővé is. A Közgazdász Online küldetése jelenleg az, hogy elsődlegesen a corvinusos hallgatóknak, másodlagosan a tágabb közönségnek releváns, naprakész és érdekes anyagokat nyújtson. A célunk nem a napi híradás az egyetemi történésekről, hanem az, hogy mélyebb betekintést adjunk az egyetem működésébe és a Corvinushoz kapcsolódó kutatók, alumnik, hallgatók és munkatársak életútjába. Emellett szeretnénk felhívni a figyelmet olyan zöld, társadalmi, kulturális vagy gazdasági témákra, amik a mi generációnk számára meghatározóak - nem véletlenül az a mottónk, hogy “Közösen alkotjuk a jövőt”.

tundi_mate.jpg

Tünde és Máté a szerkesztőség irodájában. Fotó:Kércz Dorottya

Minden cikk és social vagy podcast tartalom egy-egy külön világ, és egy más típusú kihívást jelent. ,,Nagyon izgalmas amikor egyetemi felsővezetőkkel, például a rektorral vagy az elnökkel interjúzunk, de legalább ennyire nehéz is” – értenek egyet. Emellett gyakori mérlegelendő téma az is, hogy egy tartalmat mennyire építsünk saját tapasztalatokra, mennyire vigyük bele a személyiségünket is. Mennyire határoz meg egy cikket a szerzője, egy podcastet a házigazda személye?

,,Nekem ez egy nagy vállalás, nehezen adom ki a belső érzéseimet és gondolataimat úgy, hogy többezer ember elolvassa, vagy akár százan meghallgatják” – mondja Tünde. Azt is hozzáteszi, hogy ezek a személyesebb jellegű cikkek, mint például a jógáról vagy a táncról szóló, gyakran a kedvenceivé válnak.

,,Ha egy szóban kellene jellemeznem az elmúlt két évemet a Közgazdászban, azt választanám, hogy arc’’

– mondja Máté, amire én csodálkozva húzom fel a szemöldököm. ,,Arc?’’ – kérdezek vissza.

,,Rengeteg ember ismertem meg mióta itt vagyok, egyrészt  a szerkesztőség tagjait, másrészt pedig azokat az interjúalanyokat, akikkel beszélgethettem, mert motiváló az életútjuk, érdekes a karrierjük vagy épp szakértői egy témának. Minden történet mögött egy arc áll, és ezt fontos felismerni’’magyarázza a főszerkesztő.

,,Nekem a fejlődés lenne a szavam. Ezalatt nem egy egyértelműen pozitív vagy negatív változást értek, hanem azt, hogy egy nagyon dinamikus környezetben hogyan tudsz úgy helytállni, hogy közben fejleszted a szervezet, amit vezetsz és amit nagyon szeretsz” – osztja meg saját meglátásait Tünde.

podcast_felvetel.jpg

Tünde egy nyári podcast-felvétel közben. Schranc Tündével, az Appy nonprofitokat támogató szervezet vezetőjével beszélget.

,,Szerintem az egyik legfontosabb útravaló, amit magammal viszek, az az, hogy bármennyire klisés is, az ember tényleg egy életen át tanul’’ – mondja Máté. Most mosollyal az arcán idézi fel az első cikkét, amit a szerkesztők javításokkal tele küldtek neki vissza. ,,Nem esett jól újságíróként, mert meggyőződésem volt, hogy én értek az íráshoz’’. Ennek ellenére az évek során felismerte, hogy egy megjegyzésekkel teli nyersanyag korántsem jelenti azt, hogy nem jól ír, csupán a fejlődési lehetőségeket nyitja meg előtte.

,,A legnagyobb tanácsom az, hogy aki ide jár a Corvinusra, használja ki a számtalan lehetőséget, amit ez az intézmény és ez az életszakasz nyújt. Már huszonévesen kipróbálhatod magad olyan szituációkban, amelyek hatalmas önismereti fejlődési lehetőségeket adnak’’

– fogalmazza meg egyfajta útravalóként Tündi.

Ez a közös fejlődési út 2022-ben is folytatódik. Tartsatok velünk ezután is, és kövessetek minket Instagramon, Facebookon és Spotify-on!

 

Főszerkesztőnk és felelős szerkesztőnk az asztal másik oldalán – hogyan indult újra a Közgazdász? Tovább
A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval

ny2.jpegTudósító, külpolitikai, majd pénzügyi újságíró. Meddig juthat egy ember puszta kíváncsiságból? Milyen az, amikor félelem nélkül belevágunk valamibe? Sándor Krisztián újságíróval, a Közgazdász korábbi főszerkesztőjével beszélgettünk magyar és amerikai szakmai tapasztalatairól.

2021. 12. 21. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Sándor Krisztián

Az újságírás Sándor Krisztián számára sosem csak munka, sokkal inkább hivatás volt. Már a pályája kezdetén rengeteg alázatot tanult a szakmában, hiszen szerinte “újságíróként az a dolgod, hogy napról napra nálad okosabb emberekkel beszélgess”.

foto_1_ny.jpegIdén 70 éves Magyarország egyik legrégebbi felsőoktatási lapja, a Közgazdász, aminek ő is főszerkesztője volt. Az első lapszám 1951. október 9-én jelent meg, és online formában ma is működik a szerkesztőség (a régi lapszámok itt megnézhetők). Krisztián a corvinusos tanulmányai után a New York Egyetemen tanult üzleti újságírást Fulbright ösztöndíjjal, és az amerikai Forbes magazinnál dolgozott. Ezután nyáron a Reuters frankfurti központjában írt, a hónapban pedig már a NYU-n diplomázik.

A képen Krisztián New Yorkban.

 

Merész magánakció

Hogyan jut eszébe egy frissdiplomás srácnak, hogy egy szinte haditudósítói projektbe vesse magát? Krisztián álma mindigis a haditudósítás volt, így 2015-ben, az első szakdolgozata leadása után hirtelen felindulásból vett egy repülőjegyet Grúziába. A célja az volt, hogy leutazik busszal Törökországba, és megnézi, mi történik a balkáni menekültfolyosón. 

A régióban ez egy különösen feszült időszak volt, terrortámadások és folyamatos robbantások nehezítették a mindennapokat, továbbá átszivárgott a határon az ISIS is. Ide utazott Krisztián egyedül, puszta kíváncsiságból.

“Látni akartam, hogy mi van a háttérben. Hogy mi történik, amiért az emberek fogják magukat, felpakolnak, és elindulnak. Ezért lementem Törökország egészen délkeleti részére, az iraki határhoz.”

Krisztián ezt tartja a karrierje kiindulópontjának, és egyben erre a legbüszkébb is. Itt sajátíthatta el, hogy milyen egy teljesen idegen környezetben kapcsolatokat építeni, és hogy mégis hogyan indul el egy olyan anyag, ami útközben saját magát építi. “Egy kis diákújságíróként végeztem a munkám. De kimentem terepre, hogy elmondjam, az emberek ott hogyan élnek, mit csinálnak, és milyen problémákkal szembesülnek. Ezekben a pillanatokban szeret bele az ember az újságírásba. Ezekhez tud öt-tíz-húsz év múlva visszanyúlni, hogy igen, ezekért a pillanatokért csinálom.”

_foto_2_gruz_jpeg.jpg

A képen Diyarbakır.

A spontán utazás történeteit később megírta a műegyetemi lapba, illetve a Kitekintő nevű külpolitikai lapnak, ahová éppen akkor jelentkezett. Ez volt az a sorsfordító pillanat, amikor eldöntötte, újságíró lesz, és külpolitikai területen szeretne dolgozni. Bár az újságírás maradt, az érdeklődése később megváltozott.

Villámkérdések:

Nyomtatott vagy digitális? Digitális

Cikket írni vagy szerkeszteni? Most még cikket írni

Magyar Forbes vagy Amerikai Forbes? Magyar

Bitcoin vagy Tesla részvény? Bitcoin

Marx-szobor a Corvinuson vagy a New York-i Szabadság-szobor? A New York-i Szabadság-szobor 

foto_3_frankfurt.jpegSzerkesztőségi csendélet Frankfurtban.

Hallgatói tapasztalatok

Krisztián már gimnazista korában tudta, hogy az újságírás az álma, mégis engedett a reálos oldalának: a matek és a fizika szeretete miatt a BME-n energetikai mérnökként kezdte meg egyetemi tanulmányait. 

“Négy év kemény munka árán megtudtam, hogy mit nem szeretnék csinálni.”

Bár az energetika nem rabolta el a szívét, mégis megtalálta a szenvedélyét már a BME berkein belül is: az első félévétől kezdődően írt az egyetem gépész kari lapjába, majd a későbbiekben az összegyetemi lapnál folytatta munkálatait. Számára az újságírás “hobbiprojektként indult”. Magának sem akarta bevallani, hogy tényleg ezt szeretné, mégis szorgosan építkezett ebbe az irányba. Mikor megszerezte az első diplomáját, már evidens volt számára, hogy újságíró akar lenni, méghozzá haditudósító. Ehhez az utat a Corvinus Nemzetközi tanulmányok képzésén kereste.

Corvinusos tanulmányai közben a Kitekintőnél gyakornokoskodott. Ennek a csapatnak a megszűnése 2016-ban Krisztián eddigi legnagyobb újságírói csalódása volt. Ahogy fogalmazott: “engem ez indított el abba az irányba, hogy ne külpolitikáról írjak, hanem elmenjek gazdasági irányba”. A szerkesztőség szétszéledése után új kihívások és újságírói lehetőségek után nézve csatlakozott az egyetemi médiacsapathoz, a Közgazdász szerkesztőségéhez. A kora és a tapasztalatai könnyen vezették az útján, már szerkesztőként kezdett, és hamarosan a főszerkesztői pozíciót is megpályázta. 

Egy éves főszerkesztői mandátuma alatt a legtöbbet nem újságíróként fejlődött, hanem abban, hogy megtanulta, hogyan lavírozzon az emberek és az egyetem elvárásai között. Szerinte ez egy univerzális munkatapasztalat, ami minden jövendőbeli nagyobb cégnél hasznos lehet. 

“Azt tanultam meg a Corvinuson, hogy nem érdemes várni. Nincs olyan, hogy tökéletes alkalom, amikor majd teljesen fel leszek készülve valamire. Az egész egyetem arról szól, hogy bedobd magad a mélyvízbe, és tulajdonképpen senkit nem érdekel, ha valami nem sikerül. Sőt, kifejezetten hasznos, ha valami nem jön össze, biztos, hogy a bukásból sokkal többet lehet tanulni, mint ha valami sikerül.”

Főszerkesztői székből a Forbeshoz

Főszerkesztői mandátuma után a magyar Forbes magazinhoz került, ahol az Amerikában készülő dollármilliárdos listára kerülő leggazdagabb magyarok pénzügyeit göngyölítette fel. Ez egy érdekes oknyomozói tapasztalat volt, többek között céghálók, pénzügyi beszámolók visszafejtésével foglalkozott. Ekkor kezdett el pénzügyi újságíróként dolgozni.

foto_4_ny_jpeg.jpgViszont, ahogy az már sejthető az olvasottakból, Krisztián ennél is többre vágyott. Megpályázta tehát a Fulbright ösztöndíjat, melyet első próbálkozásra el is nyert. Krisztián szerint a sikeréhez hozzájárult az egyetemi lapokban szerzett több mint öt éves tapasztalata és a szerkesztői, főszerkesztői pozíciói, hiszen így eladhatta magát egy karrierútja közepén tartó újságíróként, akinek a következő lépés egy amerikai elitegyetem. Úgy gondolja, hogy a magyar Forbesnál végzett munkája is hozzásegítette ehhez, hiszen ez egy amerikai alapítású üzleti magazin.

“Arra kíváncsiak, hogy ha téged küldenek ki Amerikába arra az ösztöndíjas időszakra, mi az, amit te csak Amerikában tudsz megtanulni.” Krisztián számára ez a pénzügyi, gazdasági újságírás volt a New York Egyetemen.

A másfél éves mesterképzés során olyan nemzetközileg is elismert tanároktól sajátíthatta el a szakmát, akik a versenyszférában már több évtizedes tapasztalattal rendelkeztek. Mike McIntire, a The New York Times kétszeres Pulitzer-díjas újságírója volt a legnagyobb hatással Krisztiánra. Az amerikai felfogás szerint ezen az órán sem a tananyag volt az, ami miatt igazán hálás lehet az oknyomozó újságírónak, hanem az, ahogy átadta a hallgatóknak harminc év tapasztalatát. Megosztotta a hallgatókkal a saját munkamódszerét, és azt, hogy hogyan ütemez egy profi projektet. Ezekkel a praktikákkal egy kezdő újságíró akár éveket is spórolhat, hiszen nem egyedül kell megtalálnia a legjobb metódust. 
foto_5_ny_jpeg.jpg
A képeken New York.

Természetesen New York-ban sem szeretett volna csak az egyetemi tanulmányaival foglalkozni. Amint kikerült a kontinensre, már augusztusban felvette a kapcsolatot a kinti Forbes szerkesztőségével, hogy szeretne náluk határozott idejű szakmai gyakorlatot végezni. Ismét a számára ismerős dollármilliárdosok listáján dolgozott, de már nem csak a magyarokkal foglalkozhatott.

Napjaink kihívásai

Természetesen az amerikai álom után sem ért véget Krisztián világkörüli útja, nyáron a Reuters frankfurti központjában írt a pénzpiacokról. Jelenleg a decemberét a diplomázás tölti ki a New York Egyetemen, a diplomamunkájában azt a témát dolgozza fel, hogy hogyan lett az USA a zöld bitcoinbányászat új fellegvára. Ám a sikerek és csodálatos lehetőségek ellenére, ahogy a legtöbb fiatal, úgy Krisztián is keresi a válaszokat a karrierútja során felmerülő kérdésekre: ilyen sokszínű és nemzetközi tapasztalat után hogyan és merre tovább?
foto_6_ny_jpeg.jpg

Krisztián gyakran hangsúlyozta a beszélgetés során, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen egy szakterülethez. Ahhoz, hogy ne kelljen számunkra hátrányos kompromisszumokat kötnünk a karrierünkben, nemcsak rugalmasnak és szerencsésnek kell lenni, hanem nyitott szemmel járni a világban. Meg kell ragadni a lehetőségeket, legyen az egyetemi lap, fizetetlen gyakorlat vagy blogírás. Szerinte a karrierünk elején nem érdemes sokat válogatni a lehetőségek között, csak azt kell figyelni, hogy milyen lépcsőfokokon tudnánk közelebb jutni a céljainkhoz.

“Az újságírásban az a legcsodálatosabb, hogy ha valaki kíváncsi a világra, akkor onnantól kezdve bármilyen területről tud írni. Akkor is, ha valaki üzleti újságíróként kezdte a pályáját, át tud nyargalni egy másik iparágba. Elég nagy a mozgástér ahhoz, hogy a tudáséhséget akár évtizedekre ki tudja elégíteni.”

Utólag így gondolkodik a karrierje indulásáról: “Biztos, hogy több saját, egyéni projektet indítanék, és nem félnék totál hülyének tűnni, amikor valamibe belekezdek.” Szerinte az újságírói belépési küszöb szinte nulla. “Bárki tud indítani egy hírlevelet, bárki tud olyan témákat találni, akár a lakóhelyén, akár az iskolájában, amik közérdeklődésre adnak okot. Onnantól kezdve minden eszköz a kezedben van: közösségi média, blog, hírlevél, bármi. Nem kerül gyakorlatilag semmibe, egyszerűen annyi, hogy el kell kezdened, és meg kell találnod a saját közönségedet.”

A grúziai tudósítás vagy az amerikai Forbes milliárdoslistája volt a nagyobb kihívás? - Interjú Sándor Krisztián újságíróval Tovább
A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója

A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója

borito_2.jpegHogyan függ össze a jóga és a lovaglás? Hogyan lesz egy pénzügy-számviteles hallgatóból lovas jógaoktató? Csabai-Geng Franciska története fokozatos karrierváltásról, szenvedélyről és egy saját vállalkozásról szól.

2021. 11. 30. Írta: Taxner Tünde / Fotók: www.muffinproject.com

Ment le a nap, és messze ráláttunk a szomszédos dombokra - Anyácsapusztán a Kemenes Lovasmajorban voltunk. A kinti hideg már csípett, de bent a mozgás felmelegített. A jógamatracokat egy tatamira terítettük a jógateremben, ahol hatalmas a tér, a mennyezet fa szerkezetű és körben végig ablakos, így átjárja a fény. Franciska meggyújtott egy füstölőt, és elhelyezkedtünk egymással szemben, hogy jobban megismerjük önmagunkat. A jóga ugyanis nem sport: utazás önmagunk felé, folyamatos lüktető lélegzés, stresszoldás és kecses rugalmasság. Egyszerre hat a testre, a lélekre és a szellemre. Felszabadít, miközben a jelenben tart.

Csabai-Geng Franciska jóga- és lovas oktató (Yoga & Horses néven találod meg), de corvinusos, pénzügy-számvitel szakos alumna is, aki az egyetem második éve óta pénzügyi területen dolgozik. Kipróbálta magát a controlling és az adótanácsadás területén, főleg multinacionális cégeknél dolgozott. Pár év munka után újra iskolapadba ült: az Andrássy Egyetemen csinált német nyelven egy mesterképzést, majd visszatért a tranzakciós és számviteli tanácsadáshoz. 

Fokozatos karrierváltás

„Nagyon sokat hozzáadott a tanácsadói időszak a szakmai életutamhoz, azonban szerettem volna visszatérni a corporate világba” - meséli Franciska. Jelenleg riporting területen dolgozik, és heti negyven óra munka mellett csinálja a lovas jógára épülő saját vállalkozását. Ezt fokozatosan szeretné egyre jobban előtérbe helyezni, és a későbbiekben kizárólag a lovas jógával foglalkozni.  „Sosem éreztem annyira otthon magam a pénzügyi világban, sokkal közelebb áll a lelkemhez a jóga és a lovazás” - mondja Franciska, aki tízéves kora óta lovagol, és sosem érezte teljesen a saját újtának a pénzügyet.

„Ahogy lehetőségek után kutattam, jött a jóga az életembe. Hamar kikristályosodott, hogy szeretnék segíteni az embereknek, és ugyanazt az élményt megmutatni, átadni nekik, mint amit én is megtapasztalok a jógázás során és a lovakkal.”

Bár távol áll egymástól az eddigi szakmai életútja és a hivatása, mégis vannak összefüggések közöttük. „A Corvinuson a közeget szerettem, jó mentalitást ad a képzés. A minőségre való törekvést magaddal viszed” - mondja. Franciska saját elmondása szerint a munkájában is arra törekszik, hogy megértse a dolgokat, mögéjük nézzen, precíz legyen. Ezek a tulajdonságok pedig egy vállalkozás vezetéséhez is elengedhetetlenek. „Bár a pénzügyet sosem éreztem teljesen a saját utamnak, visszagondolva hálás vagyok érte. Ez a közel tíz év vezetett ahhoz, hogy most itt lehetek, lehet két lovam, és csinálhatom a lovas jógát.”

Lovas jógát abban a formában, ahogy én is átéltem, tudtommal egyedül Franciska csinál Magyarországon. Külföldön általában lóháton való jógázást értenek ezalatt, amit a kezdetekben Franciska is kipróbált. „Nem szerettem, mert láttam a lovakon, hogy nem élvezik azt, hogy nekik ehhez sok ideig egy helyben, nyugodtan kell állni állni, és igazából nem ez a lényege a ló-ember kapcsolatnak” - mondja a foglalkozás után. „Amióta ezt felismertem, szeretem a saját lovaimmal a saját utamat járni”. 

A lovak tükröt tartanak az embernek

Míg mi másfél órán keresztül jógáztunk,  a Zsámbék környéki dombok mögött lement a nap, így az istálló felé már a sötétedésben sétáltunk. A jóga miatt egy nyugodt, kiegyensúlyozott állapotba kerültem, amit kilenc év rendszeres lovaglóedzései előtt sosem éreztem. Korábban mindig úgy éreztem, hogy teljesítenem, sietnem kell, meg kell feszülnöm, hogy végrehajtsam a feladatokat a lóval. A kapcsolat ló és lovasa között és az egymásra hangolódás sosem került előtérbe ezekben az években. 

Sőt, a lovagláshoz a legtöbb hazai lovardában a lovas számára nem tartozik hozzá sem a bemelegítés, sem az edzés végén a nyújtás. Ha csak a fizikai oldalát nézzük, a jóga már ezért is hasznos kiegészítője a lovaglásnak. „A jógában is az a cél, hogy jól tudj ülni a meditációban, és a testedben ne legyen feszültség. Hasonló módon a jógával azon is lehet javítani, hogy hogyan ülsz a lovon”. A jóga kiegyensúlyozza a testet, fejleszti a szimmetriát. „A tested a fő eszközöd, főleg azzal dolgozol a ló mellett. Ha benned feszültség van, azt továbbadod  a lónak is.” 

lovak.jpeg

Franciska nagy álma valósult meg, amikor megvette az első lovát, Bonitát. „Tíz éves korom óta vágytam egy saját lóra, és húsz év után végre beteljesült ez az álmom.” Bonita még csak 3,5 éves, egy aztéka (félig andalúz, félig quarter horse) csikó. „Nagyon megtetszett ez a fajta, mert az aztékák nagyon jó fejűek és kecsesek” - meséli róla a tulajdonos. Cseke pedig egy hétéves hispánó-arab (félig andalúz, félig arab), szürke herélt, akit már egy korábbi lovas jógás hétvégéről ismertem. Nagyon érzékeny és okos, az előző ménesben ő volt a vezér. Mindkét ló körülbelül egy hónapja került erre a birtokra, és még látszott rajtuk, hogy nem szokták meg teljesen a környezetet, folyamatosan figyelték a neszeket és a többi lovat. 

A lovas foglalkozáshoz Csekét választottam. A köztünk lévő kapcsolat kiépítéséhez fontos volt, hogy lepucoljam, vagyis az egész testét végigsimogatva megnyugtassam, és szavak nélkül még jobban megismerjük egymást. Az állatoknak terápiás hatása van: mellettük nem tudjuk megjátszani magunkat, teljes odaadással és tudatosan jelen kell lennünk a pillanatban. A lovak ráadásul nagyon félénkek: menekülő, növényevő állatok, akik folyamatosan figyelik a környezetüket, hogy nem leselkedik-e rájuk veszély. „Úgy tekintek a lovakra, mint akikben a természet ereje uralkodik, ösztönlények saját személyiséggel” - mondja Franciska. 

Éppen ezért a foglalkozás elején fontos volt, hogy elnyerjem Cseke teljes figyelmét, ami egy gyönyörű, kör alakú, fedett lovardában történt meg. A tér fa szerkezete és szimmetriája is hozzájárult ahhoz, hogy teljesen megfeledkezzek  az idő múlásáról.

A jóga és a lovakkal való foglalkozás egyik metszete pont ez az érzés: a jelenben létezés, amit a hétköznapokban ritkán tapasztalunk.

Megálltunk a lovarda közepén, majd elkezdtük a bizalom, valamint a kölcsönös odafigyelés kiépítését. El kellett érnem, hogy Cseke teljesen megnyugodjon, rám figyeljen. A lovak elsősorban testbeszéddel kommunikálnak, ezért nagy szerepe van ebben a folyamatban a tudatos testhasználatnak, de a hangoknak is. Franciska a lovarda széléről figyelte a dinamikánkat, és célzott kérdésekkel segített nekem a ló testtartásának, mozgásainak tudatosításában. Megbeszéltük például, hogy mit jelent, amikor rág párat, és leereszti a fejét, ellazítja a nyakát, pihenteti az egyik lábát – ekkor ellazul, és rábízza magát a mellette álló emberre. Azonban ez csak akkor történhet meg, ha az ember is teljesen nyugodt marad, ebben segít a jóga és a légzőgyakorlatok is. Ilyen bizalmi állapotban a ló ugyanúgy követi a vezetőjének fogadott embert, mint a jól nevelt kutyák a gazdájukat.

joga-min.jpgA lóval való foglalkozásnál sokszor nem veszik figyelembe ezen kapcsolat fontosságát, gyakran hallani, hogy minden a ló hibája. „Pedig mindig magadra kell figyelni. Az önismeret mindkét foglalkozásban mélyen benne van. Ha jógázol, meg tudod őrizni a nyugalmi állapotot, és egy sokkal jobb minőségben tudsz utána kapcsolódni a lóhoz. Ez a kapcsolat más lesz, mintha elmennél a zűrös hétköznapokban lovagolni, és tudattalanul minden feszültséget ráöntenél a lóra” - magyarázza Franciska.

Stresszoldás és barátkozás a lovakkal

A lovas foglalkozás másfél órás időtartama alatt Franciska végig csak rám és a lóra figyelt. A végén megbeszéltük, hogy a ló mit mutatott nekem, hogyan tükrözte vissza az aktuális lelkiállapotomat és a személyiségemet. A lovak ugyanis érzékenységük miatt azonnal reagálnak mindenre, ami az emberben történik, és rámutatnak azokra a területekre, ahol elakadásaink vannak a kapcsolatainkban másokkal vagy önmagunkkal. Így a lovas jóga foglalkozások végén leszűrhetünk olyan tanulságokat, amik a mindennapjainkra is vonatkoznak. 

„Mind a jóga, mind a lovak önismereti utat kínálnak. A jógamatracon szembesülsz önmagaddal, a saját korlátaiddal, és elgondolkodsz, hogy mit jelez a tested, mi miért van. Ugyanezt gyakorolhatod a lovak mellett, mivel a lovak mindig visszatükröznek, létrejön egy erős önreflexió”

- mondja Franciska a három órás lovas jóga zárásaként.

Hétvégéken lehet kipróbálni a lovas jógát Franciskával, lehetőség van egy vagy akár több, egymásra épülő alkalomra is jelentkezni. Csak jógaórákat is szokott tartani, csoportosan vagy egyénileg, amiket a Facebook-oldalán oszt meg. „Vannak, akik “csak” minőségi időtöltést keresnek, de meghatározott célokkal is érkeznek hozzám érdeklődők, ha szeretnének dolgozni önmagukon, például az önbizalmon, az asszertivitáson, a kommunikáción, a kapcsolatteremtésen”. A ló rámutat arra, hogy kinek melyik terület a fejlesztendő, de azt fontos tudni, hogy ezek az alkalmak hivatalosan nem minősülnek terápiának. 

A lovas jóga a legjobban talán a stresszoldásban segít: „Nekem a lovakkal való foglalkozás úgy segít, hogy nagyon a jelenben tart. Amikor a lovakkal vagy, semmi másra nem tudsz gondolni, minthogy ott mi történik, abban az adott pillanatban” - ez pedig kiszakít a napi gondokból. „Egy ilyen alkalom arra is jó, ha valaki szeretne ismerkedni a lovakkal, de tart tőlük” - Franciska segít legyőzni a lelki gátakat, és őszintén kapcsolódni egy okos állathoz.

A jógázás és a lovak önismereti utat kínálnak - Csabai-Geng Franciska a lovas jóga egyik hazai alapítója Tovább
Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg”

fmn1.jpg

A Corvinus Egyetemen közel 50 különböző diákszervezet működik, melyek fókuszában egy-egy specifikus terület áll. A Female Management Network (FMN) már a nevével sejteti, hogy kiket szeretne megszólítani. Léber Liliennel, a szervezet elnökével karrierprogramról, lehetőségekről, missziókról és vízióról beszélgettünk. 

2021.10.27. Írta: Somogyi Petra / Fotók: Magyar Sára 

“Szerettem volna egy olyan közösséghez tartozni, amelynek tagjai hozzám hasonló ambíciókkal és tervekkel rendelkeznek” - mondja az FMN elnöke. Léber Lili Kereskedelem és marketing szakos hallgatóként már az egyetem első évében egy olyan szervezetet választott, ahol a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett egy családot is kapott. Karrierje kezdetén, az első évben a marketing csapat munkáját támogatta, egyik legsikeresebb projektjének a vizuális megjelenésük megreformálást tartja. A tanév végére annyira megszerette a területet, hogy jelentkezett a Marketingért felelős alelnök pozícióra, amit sikeresen elnyert. Alelnöki éve során nagyobb betekintést nyert az elnökség munkájába, így végül úgy döntött, hogy az elnöki pozíciót is megpályázza, mivel úgy érezte, hogy lenne még mit visszaadnia a szervezetnek.

fmn2.jpg

A korábban Effemine név alatt működő diákszervezet fő célkitűzése, hogy a hozzájuk jelentkező nők az egyetem után magabiztos és minőségi tudástárral kerüljenek ki a munka világába. A támogatást különböző tréningeken és kurzusokon keresztül kapják meg a tagok, amelyek kialakítása az érdeklődési köreik és igényeik alapján történik. Egy szemeszter alatt minimum hat tréningen vehetnek részt, és a végén oklevelet kapnak arról, hogy milyen kompetenciákat sajátítottak el. A tréningsorozatok és szakmai estek minden érdeklődőnek nyitottak, így olyan hallgató is részt vehet rajtuk, aki nem tag. Ezeket az előadásokat a szervezet alumnái vagy vállalati partnerei tartják, akik sikeres élettörténeteiket mutatják be. Az alumnák között találhatunk olyan sikeres nőket, akik saját vállalkozást alapítottak, vagy a diákszervezetből a Google irodájába jutottak. 

Olyan ismert személyeket hívnak meg, mint Fördős Zé és Wossala Rozina a Street Kitchen-t, illetve a Bestiát képviselve, vagy a sport és a fitness világának ikonikus arcát, Rubint Rékát, de megemlíthetjük Nagy Ervint és a Daalarnát alapítóját, Benes Anitát is.

A tagok négy csoport közül tudnak választani: HR, Marketing, PR, valamint Vállalati kapcsolatok és pénzügyek. A HR terület foglalkozik a mentorprogrammal, a Marketing csapaton belül kreatív, alkotó munkát végezhetnek a tagok, a PR terület fő profilja a kapcsolattartás az alumnákkal és az egyetemmel, míg a Vállalati kapcsolatok és pénzügyek terület foglalkozik a céges kapcsolatok kiépítésével, valamint a tréningek szervezésével. 

fmn3.jpg

A területek között biztosítják az átjárhatóságot, így akár félévente más-más területen próbálhatják ki magukat a tagok, ezzel biztosítva azt, hogy több munkafolyamat részesei lehessenek. Az FMN jelenleg 130 alumna taggal dolgozik közösen, akik részt vesznek a háromlépcsős mentorprogramban, így egy belső integrációt követően külsős mentorációt is kapnak közép- és felsővezető nőktől. A szervezet vezetését hat fő látja el, a négy területnek alelnökei vannak, egy csapatban pedig 6-8 fő dolgozik együtt.

“A “kötelező” FMN-es programokon kívül is sokat találkozunk, szakmai rendezvényekre is közösen járunk az FMN színeiben, legutóbb például a Forbes Flow rendezvényén is részt vettünk”- mondta Lili.

Az FMN egy szűk, de szakmailag erős szervezet, ezt a víziót szem előtt tartva tudatosan szűrik a jelentkezőket. Lili szavait idézve “mind az önfejlesztést, mind pedig a biztonságos közeg megteremtését kiemelten fontosnak tartom”. A szervezet nem köti corvinusos jogviszonyhoz a tagságot, így bármelyik másik budapesti felsőoktatási intézményből is csatlakozhatnak hozzájuk nők. 

Fókuszban a nők  - “A Female Management Network önfejlesztő, biztonságos közeg” Tovább
Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról

nevtelen_terv_9.png

Környei Viktória, a KIKAPCS. alapítvány társalapítója 2020-ban felkerült a Forbes 30 30 alatti listájára, az alapítvány pedig 2018-as indulása óta egyre több sajátos nevelési igényű gyermeknek és családjának segít országszerte. A Corvinus Alumni vendégírása Viktória karrierjéről, melynek a Corvinus Egyetem is fontos állomása. 

2021.10.18. Írta: Havas Nóra, Corvinus alumni kommunikáció menedzser

Havas Nóra: Mesélj nekünk kérlek az alapítványról és a tevékenységéről!

Környei Viktória:
A KIKAPCS. csírája 2017 őszén fogant meg bennünk, és 2018-ban jegyezték be az alapítványt. Fő tevékenységünk, hogy szállodákkal együttműködve hátrányos helyzetű családoknak biztosítunk kedvezményes áron üdülést. Emellett programokkal és szakmai segítséggel létrehozunk egy szerető és támogató közösséget, ahol a gyerekek között vannak sajátos nevelési igényűek is. Főleg  autista, ADHD-s (viselkedészavaros), mozgássérült és halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozunk. 

kornyei_viktoria.jpgAz alapítvány az érintettek egész családjának támogatást nyújt. Jelenleg több mint 80 család van a közösségünkben. Havonta egyszer szervezünk nekik közösségi programot, és minden családnak évente egyszer egy háromnapos üdülést szervezünk egy szállodában, ahol biztosítunk önkénteseket és konduktort, valamint speciális jógaoktatót, akik fejlesztéseket tartanak a gyerekeknek. 

A képen Környei Viktória.

 

HN: Milyen kihívásokkal szembesültetek az induláskor?

KV: Az alapítvány ötlete egy egyetemi kurzuson született meg. A kurzuson felkerestünk SNI-s gyerekeket nevelő családokat egy mini piackutatás céljából, hogy megtudjuk milyen problémákkal szembesülnek. A kutatás azt eredményezte, hogy tízből nyolc ilyen helyzetű család még a Balatonhoz vagy kempingezni sem jut el, ennek pedig vagy anyagi oka van, vagy nem érzik elég biztonságosnak. 

Ezek a családok izoláltak a társadalomban, többeknél megszűnt a személyes családi, baráti támogató közeg is. Ilyen felmerülő problémákra keressük a választ az alaptevékenységünkkel. 2018 tavaszán megcsináltunk egy pilot projektet – mondhatjuk, hogy eléggé közgazgazdász szemlélettel, hiszen megvolt a probléma, amire a megoldást kerestünk. 

HN: Volt előttetek valamilyen példa, ami inspirált titeket?

KV: Igen, az  inspirált minket, hogy önkénteskedtünk az Amigosnál. Ők példát mutattak nekünk, hogy a nonprofitot hogyan lehet profin csinálni. Most már mi is látjuk, hogy vannak új szemléletű civil szervezetek, akik a dinamikus fejlődést pörgősen implementálják, szóval gyorsan tudnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, és ütemesen fejlődnek. Ilyen az Amigos is. Becsatlakozhattunk különböző háttérfeladatokba, amikből sokat tanultunk. Több mintát el is csenünk egymástól, és most egy irodában is vagyunk, úgyhogy megmaradt a jó viszony.

Az Amigos és a KIKAPCS. alapítvány egyaránt az Appy közösségi irodájában kaptak helyet. Hogy mit is jelent egy civil szervezetnek egy profi iroda, és mi az Appy küldetése, megtudhatod az Útravaló podcastből.

HN: Hogyan vezetett az utad a Corvinusra?

KV: Már alapképzésre is a Corvinus egyik angol szakját jelöltem meg, amiről pár ponttal maradtam le, végül ezért mentem a BME-re, ahová imádtam járni. A csapat nagyon jó volt, barátokat szereztem, illetve a KIKAPCS. is ott született meg. 

Mesterszakra mindenképpen szerettem volna menni, egyrészt azért, hogy még építsek arra, amit az alapképzésen tanultam, másrészt alapvetően szeretek tanulni és fejlődni. Elhatároztam, hogy mindenképp szerzek mesterdiplomát, és itthon csak a Corvinusra jelentkeztem, mert tényleg sokkal gyakorlatiasabb ott az oktatás. Számomra ez fontos, mert sokat lehet belőle tanulni. 

HN: A tanulmányaid vége felé van olyan emléked, éleményed, ami meg fogja határozni a corvinusos éveidet és az identitásodat?

KV: Van konkrét tanár, illetve sok-sok élmény, mert a diáktársaimtól is rengeteget tanultam, nem csak a tanároktól. Ezt is szeretem a Corvinusban, hogy szinte minden órán vitáztunk, és jó volt mások szemléletét is megismerni. Ezek az órák gondolkodásmódban is adtak hozzá a mindennapjaimhoz, segítségükkel folyton tájékozódom az aktuális dolgokról. A corvinusos identitásomhoz tartozik még a csapatmunka is.

A tanáraim közül Ásványi Katalint és Zsóka Ágnest emelném ki, akik  a CSR kommunikációról tartottak órát. Mindketten zöld témakörben érdekeltek: társadalmi vállalati felelősségvállalás, több dimenzió, fenntarthatóság. A lelkesedésük magávalragadó volt, láttam rajtuk, hogy a diákok attitűdjét is szeretnék megváltoztatni. Szerintem egy egyetem  szerepe az is, hogy pozitív irányba változtasson a gondolkodásmódon.

HN: Milyen tanácsaid vannak azoknak, akik szeretnének belevágni egy saját alapítvány létrehozásába, vagy vállalkozást indítanának? 

KV: Hiszek a csapatmunka erejében, hiszen akkoriban mi is négyen kezdtünk el ezen a projekten dolgozni. Úgy gondolom, hogyha valamit csoportosan kezdünk el kialakítani, akkor jóval sokszínűbb értékeket és ötleteket valósíthatunk meg, hiszen mindenki más-más perspektívából látja a rábízott feladatot. 

HN: Milyen önkénteskedési lehetőségek vannak nálatok és a területeteken?

KV: Biztos lesz még lehetőség jelentkezni hozzánk önkéntesnek, a csapatunk is nemrég bővült új tagokkal, köztük már egy fizetett gyakornokkal is. Ha valaki önkéntes szeretne lenni, legyen talpraesett, mert előfordulhatnak olyan szituációk, amik igényelnek némi határozottság. De nem nagyon komoly dologra kell gondolni, a szülők is ott vannak, az ő fél szemük is rajta van a gyerekeken, illetve súlyosabb esetekben ott van a konduktor is.

A transzparens kommunikációt fontos előtérbe helyezni: ha az önkéntes megbántódik, vagy valamit nem jól csinál, inkább jelezze a többieknek. A szervezet egyik fő értéke is az, hogy transzparensen kommunikáljuk, mind a pénzügyeinket, amiket szintén nyilvánosan meg lehet tekinteni, mind a tevékenységeinket. 

A bizalmat is fontosnak tartjuk, és lényeges, hogy mindenki szeresse csinálni, amit csinál. Nálunk ezek a fő értékek, de nyilván a kedvesség, a nyitottság szintén nagyon fontos, hiszen, ha mi ilyenek vagyunk, a családok is sokkal nyitottabban fordulnak hozzánk. Szerintem, ha valaki önkéntesnek szeretne menni, ezek az értékek mindenhol lényegesek. 

HN: Fontosnak tartjátok a társadalmi érzékenyítést is. Vannak olyan terveitek, hogy akár egyetemisták körében tartanátok ilyen foglalkozásokat? 

KV: Van egy nagyköveti kampányunk, és visszahallottuk corvinusos hallgatóktól is, hogy a KIKAPCS. „menővé” tette, hogy valami jót tehetnek. A csoporttársaimtól rendszeresen hallom, hogy egyre inkább felfigyelnek az ilyen kérdéskörökre (a Corvinuson van Social startup kurzus is). Úgy érzékelem, hogy a hallgatók egyre nyitottabbak az ilyen témák iránt. 

Mi is szeretnénk ebbe a körforgásba beszállni, hogy megmutassuk, mennyire színes a világ, és hogy pont ettől szép. Hiszünk abban, hogy ha tudjuk alakítani ennek a generációnak az attitűdjét, akkor ők már úgy nevelik a következő korosztályt, hogy a gyerekek sokkal érzékenyebbek lesznek a téma iránt. 

A Corvinus azt mondja: innen kerül ki a jövő elitje – az is szuper lenne, ha egy olyan kör kerülne ki a munkaerőpiacra, aki már ennek tudatában hozna egy vállalaton belül felelős és etikus döntéseket, és szívesen működne együtt nonprofit szervezetekkel.

Ha már lediplomáztál a Corvinuson, és szeretnél az alumni-közösség tagja lenni, akkor csatlakozz, és regisztrálj a Corvinus Alumni Network-re!

Szerető közösség sajátos nevelési igényű gyerekeknek - Környei Viktória társalapító a KIKAPCS. alapítványról Tovább
Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos

pexels-thisisengineering-3861962.jpg

A Tudományos Diákköri Konferencia azoknak a hallgatóknak is lehetőséget nyújt a fejlődésre, akik később nem kutatással akarnak foglalkozni: megtanít önállóan menedzselni egy projektet, inspirál és előkészíti a szakdolgozatot. 

2021. 10. 11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Pexels

A TDK-ról sok cikket írtunk már, mert fontos része a corvinusos hallgatói és oktatói életnek. Összefoglaltuk, hogy miért érdemes részt venni, hogyan lehet sikeres az együttműködés egy témavezetővel és milyen aktuális témákban kutattak már a hallgatótársak.

“Bizonyítsd be, hogy tudsz önállóan gondolkodni!”

A Tudományos Diákköri Konferencia nemcsak presztízskérdés és a kutató palánták terepe, hanem lehetőség arra, hogy egyetemi hallgatóként véghez vigyünk egy komoly projektet. A TDK-zás komoly jelzés egy állásinterjún, fontos készségeket fejleszt, és új ismeretségeket is nyerhetünk vele - ebben a közösségépítésben segít a Corvinus Egyetemen a TDK Klub. A klub elnökével, Neszveda Gáborral beszélgettünk.

Tuti tippek egy sikeres TDK-dolgozathoz

Egy jól bevált páros, akiket a véletlen sodort egymás mellé. Egy corvinusos oktató és hallgató, akik közösen egy Országos Tudományos Diákköri Konferencia győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. Keszey Tamara tanszékvezetővel, habilitált egyetemi docenssel és Szücs Zoltán Corvinuson végzett hallgatóval beszélgettünk a sikeres TDK-dolgozatról, a témaválasztásról, a kutatásmódszertanról és a közös munka közben felmerülő nehézségekről.

Kiemelkedő corvinusos sikerek a 35. OTDK-n

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia a tudományos megmérettetések legfontosabb országos színtere az egyetemisták számára. A 35. OTDK-t idén tavasszal rendezték meg, amelyen a Corvinus öt szekcióban, nagyobb létszámmal a Közgazdaságtudományi és a Társadalomtudományi, kisebb létszámmal az Agrártudományi, a Fizika, Földtudományok és Matematika, illetve a Tanulás- és Tanulásmódszertani- Tudástechnológiai Szekcióban képviseltette magát.

ossz_1_1.jpg

Alapszaktól négy TDK-ig és doktori képzésig

“Először csak egy alapszakban gondolkoztam, és minél előbb ki akartam jutni a munkaerőpiacra. Ekkor érkeztek meg a megkeresések és a lehetőségek a Tanszék felől, melyek elindítottak egy folyamatot. A mesterszakos szakdolgozatomat már természetes volt, hogy Áron segítségével írom meg, ami után evidens volt számomra, hogy maradok az egyetemen, és elkezdem a doktori iskolát.“ Maró Zalánnal és Török Áronnal, a Corvinus Egyetem oktatójával és hallgatójával a TDK-dolgozat írásról, motivációkról és Zalán sikereiről beszélgettünk.

Hátat fordított az infláció a bérnövekedésnek?

A dolgozat írásának kezdetekor Zanaty Krisztina már rendelkezett tervekkel, amelyek folyamatosan öltöttek konkrétabb formát. A mesterszakos szakdolgozat előtt nagyon értékes visszajelzést jelenthet a TDK-dolgozat készítése. Kriszti témájának relevanciáját az adta, hogy ezidőtájt, főként az újonnan csatlakozott európai uniós országokat alacsony infláció és magas bérdinamika jellemezte. Magyarországon különösen megfigyelhető volt ez a jelenség, a maginfláció alacsony maradt annak ellenére, hogy a bérszínvonal 2017 óta kétszámjegyű növekedést produkált.

20210708-_k1i1538_1.jpg

A képen Czillahó Krisztina

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok?

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

Egy verseny, ami formálja a karriered és egy téma szakértőjévé tesz - TDK kisokos Tovább
“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-11.jpg

A Corvinus Egyetem új rektora mindenkivel tegeződik, az élményszerű tanulást szeretné megvalósítani, és komoly nemzetközi karrier után érkezett az egyetemre. Megmutatjuk az egyetemi hallgatóknak Dr. Takáts Előd motivációit, terveit és hozzáállását.

2021.10.04. Írta: Taxner Tünde, Kovács Máté. Fotók: Taxner Tünde

“A bodajki gólyatábor 27 év alatt semmit sem változott, még a vizesblokkok sem” - mondja Dr. Takáts Előd egyik első rektori útjáról, ami a Corvinus alapszakos gólyatáborába vezetett. Majdnem harminc évvel ezelőtt ő is innen indult. A Corvinus után tanult a CEU-n és a Princetonon, dolgozott az MNB-nél, az IMF-nél és az Európai Központi Banknál is, mégis visszatért a Corvinusra. Miért?

„Nagyon ritka lehetőség egy ilyen mértékű változtatás. Az egyetem életében az előző ilyen változás több évtizede történt.” 

A 80-as évek végén volt utoljára olyan tantárgyreform, ami a Corvinust az üzleti képzések élvonalába emelte. Közben a világ fejlődött, és az alulfinanszírozottság is problémát jelentett Takáts Előd szerint. “Az állam fejkvótát adott minden hallgató után, ami az egyetemet abba az irányba tolta el, hogy annyi hallgatót vegyen fel, amennyi befér a Fővám térre”. 

A rektor szerint ez a modell erodálta az oktatás minőségét, de közben a nemzetközi versenytársak gyorsan fejlődtek. Most úgy érzi, van arra lehetőség, hogy ezen változtasson, ezért tért vissza a Corvinusra.

A változtatás lehetősége szerinte nem áll fenn sokáig. A legjobb diákok egyre nagyobb arányban mennek külföldre, amit a beiratkozott és a felvett hallgatók számának különbségéből lehet látni: „460 pont felett kinyílik az olló”. Dr. Takáts Előd szerint „egy csendes nemzeti katasztrófa” zajlik a háttérben. „Az a veszély, hogy Magyarország úgy jár, mint azok a kisvárosok, ahonnan a főváros elszívja az összes okos embert. Attól még lehetnek ezek gazdag, rendezett helyek, de valami élet hiányzik belőlük”.

Élményszerű tanulás - Mi tartja itthon a diákokat?

Idén rekordmagasak voltak a ponthatárok a Corvinuson, mert úgy határozták meg őket, hogy a 2025-2026-os tanévre a London School of Economics hallgató-oktató arányát érjék el. A cél az, hogy átlagosan 12-13 hallgató jusson egy oktatóra a jelenlegi 24 fő helyett. Ezt a változást a megújult szakokon, például az Alkalmazott Közgazdaságtan vagy a Gazdálkodási és Menedzsment alapszakokon már lehet érzékelni. Az oktatás sokkal intenzívebb, óráról órára készülni kell, a hangsúly nem egyetlen félév végi vizsgán van. 

„Az élményszerű tanulás nem azt jelenti, hogy repülő tehenek vannak a prezentációban, hanem azt, hogy olyan intellektuális környezetben gondolkodunk, amire 5-10 év múlva is emlékszünk.”

Az élményszerű tanulás az új rektor programjának kiemelt pontja, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatóknak több minőségi időt és erőfeszítést kell a tanulásra fordítaniuk, az órák pedig intenzívebb formában, modernebb módszertanra támaszkodnak majd. Éppen ezért is fontos a jelenléti oktatás. „Legyünk együtt, próbáljuk meg a legtöbbet kihozni a jelenléti oktatásból. Amíg a szabályok engedik, én amellett vagyok, hogy legyen személyes oktatás” – mondja a rektor. 

Pontosan látja, milyen nehéz volt a bezártság és a lehetőségek megcsappanása miatt az elmúlt másfél év az egyetemista korosztálynak. „Ez az a kor, amikor az embernek olyan intellektuális kapacitása van, hogy nagyon sok mindent meg tud érteni. Bár úgy érzitek, nagyon sok dolgotok van, van egy csomó olyan szabadságotok, ami később nem lesz meg. Tipikusan nem kell jelzáloghitelt fizetni vagy pelenkát cserélni - ami mondjuk, mint ötgyerekes családapa mondom, azért visz el időt és figyelmet.”

A rektor mindenkivel tegeződik, ami számára nemcsak formalitás, hanem a partnerség kifejezése. „A funkciómat abban látom, hogy vagy segítsek, vagy elmozdítsak akadályokat, de nem parancsoló szerepkörben” – mondja. 

Az akadémiai területen például ez azt jelenti, hogy a szuverén kutató hozza a témát, a módszertant, az egyetem pedig partnerségben meghatározza a célokat, vagyis megbeszélik, hogy a szabadságával hogyan éljen a kutató. A partnerség konstruktív párbeszédet is jelent, amihez szükség van egy bizalmi légkörre. „Nem az a fontos, hogy azt tedd, amit mondok, hanem hogy együttműködjünk, és hozd a tudásodat, dolgozzunk együtt”. 

„Abban gondolkodom, hogy az egyetem több lesz, mint a kreditek halmozásának színtere” – mondja a rektor. Általános nemzetközi tapasztalata, hogy a Corvinuson is működő diákszervezetek és szakkollégiumok egyedülállóak. 

A Princetonon is vannak klubok, de szakmai funkció helyett csak a szociális élet miatt jöttek létre. „Ez olyasmi, aminek igazából elméletben nem kellene működnie, és mégis nagyon jól működik. A gondolatmenet, hogy a diákok önként csinálnak valami szakmai pluszt, a feje tetejére állítja azt a modellt, amiben a tanulásra kényszerítés miatt osztályozunk”.

taxner_tunde_corvinus_kozgazdasz_online-9.jpg

Ha intenzívebb lesz a tanulás, felmerül a kérdés: hogyan marad ideje a hallgatóknak dolgozni az egyetem mellett?

„Hosszú távon nem a legjobb döntés dolgozni az egyetem mellett. Még nincsenek meg azok a készségek, amikkel sok pénzt tudsz keresni, cserébe kimaradsz pontosan ezeknek a készségeknek a fejlesztéséből” – véli a rektor. 

Szerinte az egyetem olyan tudást ad, amihez hosszú távon is vissza lehet nyúlni, például amikor valaki vezetői pozícióba kerül. „Nem az az egyetem célja, hogy valaki egy specifikus, szűk szakterületen legyen jó, hanem hogy legyen egy olyan általános kompetenciája, ami sok ajtót nyit”. A generalista tudás hosszú távon érték lesz, azonban ehhez nyitottságra van szükség: „ha valaki az üzleti életben akar dolgozni, akkor is érdemes egy kicsit tudnia a politológiáról vagy a szociológiáról”.

Dr. Takáts Előd szerint akkor érdemes elkezdeni komolyan dolgozni, amikor már lehet építeni egy tudásra és készségtárra, de a rövidebb, nyári munkák és az egyetem által előírt szakmai gyakorlat segítenek a legjobb munkahely megtalálásában.  Ezek gyakorlati ismereteket és kapcsolatokat adnak, de az ilyen munka haszna fél év után rohamosan csökken.

„Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni, tágítani a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.”

“Amikor tanulunk vagy karriert építünk, érdemes új ajtókat nyitni” - Dr. Takáts Előd, a Corvinus rektora Tovább
Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története

thumbnail_tunde_iroda_masolat.jpg

Az Appy küldetése, hogy a hátrányos helyzetű vagy beteg gyerekeket segítő magyar nonprofit szervezetek hatékonyabban működhessenek. Dr. Schranc Tünde változatos útja a Corvinusról indult, és nem véletlenül vezetett el idáig.

2021. 10. 01. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Appy

„Mindig minden munkámat százszázalékosan végeztem, de hiányzott  az, hogy jó legyen felkelni valamiért. Tudtam lelkesedni ideig-óráig, de nem a szívemből csináltam” – mesél Tünde a nemzetközi telekommunikációs multiknál töltött időszakáról.

Most már úgy érzi, az Appy vezetőjeként megtalálta a hivatását. „Kiskoromban orvos szerettem volna lenni, ezért a vágy, hogy embereken segítsek, mindig ott volt bennem” – mondta nekünk az Útravaló podcast legújabb adásában.

Az Útravalóban olyan különleges, értékteremtő karrierutakat mutatunk be, amelyek a Corvinusról indultak. A részekkel szeretnénk titeket inspirálni, szórakoztatni és útravalót adni nektek. Hallgassátok meg Spotifyon vagy YouTube-on!

Tünde története a Corvinusról indult. Közgazdász és jogász diplomát szerzett, majd a Kürt Akadémia coach képzését és egy szuggesztív kommunikációs tréninget is elvégzett. “Ha nem lenne az Appy, most valószínűleg éppen pszichológiát tanulnék. Nem találtam a helyem, így egy ideig az értelemkeresés nyilvánult meg ebben a tanulnivágyásban” – mondja Tünde.

Multis karrierjét gyermekei születése után hagyta ott, az Appy viszont egy véletlen találkozásból indult Balogh Ákossal, a Libri tulajdonosával. Ákos fejében ekkor már sok éve élt az elképzelés, hogy magántőkéből szeretne segíteni a magyar civil szektornak. Tündével a megvalósítás útjára léptek.

Akkor azt gondoltam, hogy ilyen álomállás nincs, de pár hónapon belül elindultunk, és az Appy megszületett.

Az Appy egy nonprofit formában, magántőkéből működő szervezet, ami olyan segítő szervezeteknek biztosít szakmai és anyagi támogatást, amelyek beteg vagy hátrányos helyzetű gyerekek életét szeretnék jobbá tenni. Amellett, hogy a belvárosi iroda helyet, teret ad a szervezetek munkájához, az Appy tanácsadással és képzésekkel is segít abban, hogy ezek az egyesületek és alapítványok fenntarthatóbban, profibban, szervezettebben működjenek.

Az “Appycentrumban” a szervezetek rájuk szabott fejlesztést kapnak, és minden szolgáltatás ingyenes. Cserébe tudást és tapasztalatot  kell megosztaniuk egymással, és közösségben kell gondolkodniuk. “Sokszor előfordul most már, hogy egy workshop például ebéd közben csak úgy ‘észrevétlenül’ megtörténik” – mutat rá Tünde arra, hogy pár év alatt eljutottak odáig, hogy a szervezetek összetartó közösséget alkotnak. Tünde és csapata munkájával szeretne arra példát nyújtani, hogy csak “feltétlen bizalommal lehet a civil szervezeteket jól támogatni”.

Az Appy küldetése egyértelmű, azonban fontos látni a sok munkát is, ami egy új modell kialakításához kell. „Nagyon vágytam arra, hogy olyan munkám legyen, ami értéket teremt és értelme van. Valószínűleg nem mértem fel jól, hogy ez mekkora munka.” Egy ilyen elkötelezett vezetőnek nagy kihívást jelent a munka-magánélet egyensúly megtartása. Tünde azonban az évek során felismerte, hogy „a világ megvár minket, és én már látom, hogy egy túlhajszolt, lestrapált vezető hosszú távon mindenkinek rosszabb, mint egy folyamatosan töltekező”. Ezért szigorú szabályokat állít fel magának, például hétvégéken és nyolc után már igyekszik nem dolgozni.

Amikor valami a szívügyed, nagyon nehéz elkülöníteni a prioritásokat a fontos, de nem sürgős dolgoktól. Ha valaki ebben tudatos, rájön, hogy nem dől össze a világ, ha néha pihen is kicsit.

Magántőkéből támogatnak civil szervezeteket - Dr. Schranc Tünde és az Appy története Tovább
Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson

dsz_expo-11_jpg.jpg

A corvinusos diákszervezetek életre szóló barátságokat adnak. A szakmai tapasztalatszerzésen túl ösztöndíjra is pályázhatnak a csatlakozók, a tagság pedig a munkaerőpiac mellett például az Erasmus-pályázatnál is pluszpontot ér.

2021.09.22. Írta: Klisóczki Fanni, Képek: Taxner Tünde

Emlékszem a sok riadt, de annál izgatottabb friss egyetemistára, akikkel elindultunk Szolnokra a gólyatáborba. Mindenki barátokat akart szerezni, hiszen most vagy soha - ez az egy lehetőségünk lesz. Valóban ez a helyzet?

Nem tartozom azok közé, akik mellől elkoptak az egyetemi csoporttársak, a szakunk chat csoportja még a diplomaosztó idején is pörgött. Viszont szembesülnöm kellett vele, hogy hiába tettem szert sok barátra, az óráinkon aligha fogunk találkozni, közösen eltöltött napokról pedig álmodni sem érdemes. A Corvinuson viszont van más lehetőség is a szoros kapcsolatok kialakítására.

“- Szia, hallottál már a szervezetünkről?
- Érdekel a marketing?
- Néptáncoltál gimiben?
- HR szakon vagy?
- Netán jól jönne néhány potya jegyzet?”

A gólyatáborban és az első egyetemi hetek során a közösségi médiát és a Diákszervezeti Expot különböző hallgatói szervezetek lepik el, akik megpróbálnak meggyőzni arról, hogy az ő diákszervezetük a legmegfelelőbb számodra. Érdemes körbenézni, ismerkedni, hiszen az első benyomás is nagyon fontos, de a felelős döntéshez mindenképp fusd át a Corvinus honlapját és a  Diákszervezeti Tájolót, melyet a HÖK ad ki minden évben, és érdemes ellátogatni néhány diákszervezeti infóestre is.

Milyen diákszervezetek vannak?

Több mint ötven diákszervezet és szakkollégium teszi a Corvinus hallgatói közösségét egyedülállóvá. A szervezetek a legkülönfélébb témákra fókuszálnak, mint például a diplomáciára, a gazdaságinformatikára, az üzletre, az utazásra, a néptáncra vagy valamilyen művészeti ágra. Azon túl, hogy egy összetartó közösség részese lehetsz, sokkal könnyebb barátokat szerezni, hiszen közös az érdeklődési körötök, és számos rendezvényen vehettek részt együtt. 

dsz_expo-13_jpg.jpg

A múlt hét folyamán sokukkal találkozhattatok a Diákszervezeti Expon, melyet a Hallgatói Önkormányzat szervezett. A standoknál személyesen is megismerhettétek a szervezetek tagjait, és kérdezhettetek tőlük a tapasztalataikról. Ha szimpatikusak voltak, kövessétek be a közösségi média felületeiket, illetve figyeljétek az eseményeiket és a szervezetenkénti toborzási időszakot - akár most, akár a következő félévekben.

Miért érdemes csatlakoznod?

A diákszervezetek olyan élményeket kínálnak, amit másképp talán nem tapasztalnál meg. Legyen szó belső képzésekről, tréningekről, önfejlesztő alkalmakról vagy épp csapatépítő programokról, bálokról, táborokról, ezek mind-mind színesítik a hétköznapokat. 

A szervezetekben olyan gyakorlati tudáshoz juthatsz egyetemi éveid során, ami kiegészíti az előadásokon tanult elméletet, és amit később a munkaerőpiacon vagy egy vállalkozás elindítása során kamatoztatni tudsz. 

A diákszervezetekben fiatalon olyan közép- vagy felsővezetői pozíciókban szerezhetsz tapasztalatot, amire a képzés elvégzése után egy cégnél általában csak 5-10 év munkaviszony után lenne lehetőség. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy mennyire kiterjedt kapcsolati hálóval hagyják el az egyetemet a diákszervezetben aktívan tevékenykedő  hallgatók, ami a későbbiekben kulcsfontosságúvá válhat.

reg_het_tundi-65_jpg.jpg

Természetesen nemcsak tagjaiknak nyújtanak szórakozási és fejlődési lehetőséget a diákszervezetek, hanem heti rendszerességgel számos előadást és programot szerveznek a nagyközönség számára is. Nincsen olyan téma, ami ne kerülne elő, az előadók pedig változatosak. 

Heti programajánlónkban tüntetjük fel ezeket a rendezvényeket. Kövesd be a Facebook-oldalunkat, hogy értesülj róluk!

Nem lakunk együtt a diákszervezeti társainkkal, arra ott vannak a szakkollégiumok. Viszont az E épület északnyugati szárnyában található a diákszervezetek folyosója, ahol a legnagyobb szervezeteknek van irodája.  Jó érzés, ha az ember akarva-akaratlanul kedves ismerősökbe botlik az egyetem területén, nemcsak egyedül bolyong a lyukas órák alatt. 

Aktivitásért cserébe egyetemi támogatás 

Mint az már egyértelművé vált, az egyetem és a Hallgatói Önkormányzat is kiemelt figyelmet és támogatást szentel a diákszervezeteknek. A HÖK félévente akkreditálja, és sorolja különböző kategóriákba ezeket a közösségeket, emellett pedig létrehozták a Diákszervezeti Ösztöndíjat is, amellyel a diákszervezeti vezetők és aktív tagok munkáját igyekeznek honorálni. Továbbá a diákszervezeti aktivitás plusz pontot ér az Erasmus-jelentkezésnél és számos egyéb pályázatnál is.

Új egyetemi barátságok és vezetői pozíció fiatalon - Diákszervezeti élet a Corvinuson Tovább
Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson

Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson

download_3.jpg

Gólyaként az önálló, budapesti élet is kihívást jelent az egyetem mellett. Újságírónk személyes élményén keresztül mutatja be, ő hogyan birkózott meg ezekkel.

Nyüzsgő utcák, túlzsúfolt villamos, kávéval a kezükben egyetemre igyekvő hallgatók. Ilyen volt az első olyan reggelem Budapesten, amikor nem turistaként sétáltam végig a belváros szűk utcáin. Ekkor már itt laktam, és még nem is dolgoztam fel, hogy az elkövetkezendő években ez lesz az otthonom, de az új lakcímkártyám és az egyetemi beiratkozás emlékeztetett rá.

2021. 08. 23. Írta: Tepfenhart Beatrix, borítókép: Kristóf Benjámin

A beiratkozás a Corvinusra nekem a nagybetűs Élet kezdetét is jelentette. Augusztus végén újdonsült lakótársaimmal ültem a belvárosi albérletünk közepén. A káosz hatalmas volt: mindenféle holmit hagytunk szerteszét a lakás különböző pontjain; az utcáról beszűrődött a nagyvárosi élethez hozzátartozó zaj, és hamar realizáltuk, hogy bizony, ha mi nem főzünk, akkor senki nem rakja majd elénk a vacsorát, mint ahogy az a családi kuckóban annyira megszokott volt.

Eleinte a dolgok újdonságértéke mindent felülírt. Tizenkilenc évesen először minden, amit tettem, a saját döntésem volt, nem szólt bele senki. Három lakótársammal együtt tapasztaltunk meg a nagy elsőket: volt itt első bablevesfőzés,  közös IKEA-zás, stratégiai beszélgetések arról, hogy hogyan lehet otthonosabb egy egyetemista lakás, éjszakába nyúló társasozások és még rengeteg hétköznapi apróság, amit akkor nagyon értékeltem. Mindennaposak voltak a telefonhívások haza, és egy idő után anya is teljesen hozzászokott, hogy a nap közepén olyan kérdésekkel fordulok hozzá, minthogy hány krumplit főzzek négy embernek, és hogy szerinte melyik a legfinomabb liszt a tojásos nokedlihez.

Igen, nekem a telefonos kommunikáció volt az egyetlen kapocs a családomhoz akár hetekig is. Erdélyi, pontosabban partiumi származásúként korábban sokszor jártam már a magyar fővárosban, hiszen a 330 km távolság nem a világ vége – gondoltam én. Aztán amikor a pandémia miatt karanténkötelezettség nélkül szinte lehetetlenné vált a határokon átívelő utazás, akkor néha másképp éreztem.

Hat hét külön töltött idő után apukám videócseten keresztül boldogan konstatálta, hogy ,,jól nézel ki kislányom, nem fogytál le’’. Ezeknek a beszélgetéseknek, poénkodásoknak, életbölcsesség-osztogatásoknak hatalmas értéke volt a Covid-19 fényében. Mert amíg az elején pozitívum volt, hogy azt teszek, amit csak szeretnék, ez egy idő után átcsapott ambivalens érzésekbe. Sokszor szerettem volna azt is, ha apa egy buli közepén felhív, hogy most már jön értem, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nem maradhatok addig, amíg a legjobb barátaim. Ez azt is jelentette volna, hogy másnap reggel együtt kávézhatok a szüleimmel a teraszunkon.

Az ambivalencia ellenére mégis úgy érzem, nagyon hamar megtaláltam a helyem így is, hogy ,,kicsit kilógtam a sorból’’. Ha nyitottan fordulunk a környezetünkhöz, a szaktársainkhoz, a felsőbbévesekhez, akkor ugyanezt a nyitottságot fogják viszonozni. Akárhányszor bemutatkozáskor elhangzott, hogy Erdélyből jöttem ide a Corvinusra, mindig pozitív, de változatos reakciókat kaptam. Volt, aki arról faggatott, milyen gyakran látok medvét (egyébként Szatmárnémetiben nem igazán van erre lehetőség), mások pedig érdeklődtek, tudok-e nekik valami finom pálinkát szerezni.

download_2_1.jpg

Kép: első közösségi programok egyike az új szaktársakkal

Egy dolog biztos: az egyetemi lét kezdete hatalmas változás volt számomra, de egyben a legjobb változás is, ami egy tizenkilenc éves, néha még önmagát kereső lánnyal történhet. 

Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a Corvinus Egyetem tényleg annyi lehetőséget tár elénk, hogy az ezekből való választás az egyik legnagyobb nehézség, amivel egy gólya találkozhat. Az országban egyedülálló módon 50 diákszervezet működik az intézményben, emellett pedig ott van a Hallgatói Önkormányzat és még számos szakkoli is, nem beszélve a demonstrátori létről, a rengeteg nemzetközi lehetőségről (CEMS, Erasmus) vagy épp a TDK-zásról.

Érdemes minél több személyes eseményre, infóestre, tájékoztató előadásra eljárni, mert testközelből megismerhetjük a lehetőségeinket, és nem a weboldalon elérhető leírások alapján kell döntést hoznunk. Mitöbb, ezeken az alkalmakon is számos kapcsolatot építhetünk, ami szerintem a legfontosabb. Hasonló érdeklődési körű embereket megismerni mindig egy élmény, és soha nem tudhatjuk, hogy kikből lesznek azok, akik egy nehéz nap után meghallgatnak egy ital mellett.

download_1_2.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Egyetemre ideális esetben az ember elsősorban azért jön, hogy lediplomázzon, és csak másodlagosak a hatalmas bulik, ahol néha még reggel 7-kor is tombolunk egy 2010-es slágerre. Így mondanom sem kell, az első (két) vizsgaidőszak is újdonságokat hozott. Szerintem sokan rájöttünk, hogy a gimnáziumban alkalmazott tanulási módszerek nem biztos, hogy a felsőoktatásban is hatékonyak lesznek. Formálódtam és változtam ebben is. Megtapasztaltam, hogy bizony a hatszáz oldalas könyvet nem érdemes a vizsga előtti utolsó két napra hagyni, és hogy a gazdasági tárgyak nagyrésze logikus, így a lényeg, hogy gondolkodnunk kell, a tananyag alapján levonni a racionális következtetéseket, mert így sokkal könnyebben ragadnak meg a dolgok hosszútávon is, mint magolással.

Érdemes számolni azzal, hogy egy 6-7 vizsgás időszakban a kávéfogyasztás növekedni fog a lakásban, de amennyiben jól osztjuk be az időnket, könnyen tehermentesíthetjük magunkat, és nem érhetnek meglepetések. A jó time management szerintem elengedhetetlen az egyetemi évekhez.

Én elsősorban ezt tanultam meg gólyaként: ha a nap 24 órájával jól gazdálkodunk, akkor mindenre jut elegendő idő, legyen az diákszervezetezés, tanulás, haverok, egy-egy hétvégi buli vagy sport. Mindig szerettem aktív életet élni, és soha nem úgy gondoltam az egyetemre  – de már a középiskolára sem –  mint az intézmény, ahol végigülöm a tanórákat és ahonnan megkapom a szükséges papírt, amivel előrébb jutok az életpályámon.

Az egyetem számomra egy önképzési és hatalmas fejlődési lehetőség, ahol a kötelező előadások és szemináriumok mellett a különböző (hallgatói) szervezetek révén olyan dolgokkal is foglalkozhatok akár minden egyes nap, amiket szeretek és amelyek motiválnak a szürke hétköznapokban.

Ha szeretnél még jobban megismerkedni a Corvinussal és a lehetőségekkel egyetemistaként, kövesd a Corvinus Közgazdász Online-t, az egyetem hivatalos hallgatói magazinját Facebookon és Instagramon!

Költözés, egyetemi bulik és az első vizsgaidőszak – gólyaév a Corvinuson Tovább
Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után

boritonak.jpg

Milyen hatást gyakorolt a koronavírus megjelenése a turizmusos hallgatók mindennapjaira? Hogyan befolyásolta tanulmányaikat és szakmai kilátásaikat a járványhelyzet? Milyen kihívások és lehetőségek vannak jelenleg a turizmus szektorban? A Budapesti Corvinus Egyetem három végzős hallgatójával beszélgettünk.

2021.07.28. Írta: Csikós Zsófia, borítókép: Anastasiia Chepinska, Unsplash

,,Az a bizonytalanság és kilátástalanság, ami eluralkodott a turizmus szektorban, felveti bennünk a kérdést, hogy mikor, hol és hogyan fogunk szakmai gyakorlati lehetőséget vagy állandó munkát találni, illetve, ha egyáltalán találunk, akkor milyen feltételek mellett fognak minket alkalmazni”  

- mondja Fülöp Réka, a Corvinus Turizmus-vendéglátás szakos hallgatója. Már ebből is érzékelhető, milyen nehéz helyzetben vannak jelenleg a végzős egyetemisták, akik a drasztikusan lecsökkent álláslehetőségek között szakmai gyakorlati helyet keresnek utolsó félévük teljesítéséhez és a diplomájuk megszerzéséhez. 

A három egyetemista történetében nem csupán az a közös, hogy mindannyian a hatodik félévüket töltik a Corvinus Turizmus-vendéglátás alapszakán, hanem terveiket nagymértékben befolyásolta a koronavírus megjelenése is. Az online oktatás miatt még inkább érezhető volt a gyakorlat megfelelő elsajátításának hiánya és a szakmai lehetőségek számának csökkenése.

ctcmaszkbanimg.jpg

Egyetemi tanulmányok és karrierépítés a járványhelyzet idején

,,Kezdetekben egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ennyire elhúzódik a vírushelyzet. Minden egyes szigorítással egyre motiválatlanabbnak éreztem magam, az online oktatásból már az első pár hónap bőven elég volt. A nyár után nem is volt B tervünk, és a következő félévben egyre bizonytalanabb és bonyolultabb lett minden. Csomó kérdés járt a fejemben: Mi lesz az életünkkel? Mikor fogunk újra egyetemre járni és a többiekkel találkozni? Hogyan fogjuk így felépíteni a karrierünket, és tervezni a jövőnket? Visszaköltöztünk a családomhoz vidékre, majd folyamatosan ingáztunk Budapest és Debrecen között. Nagyon elkeserített és kétségbeejtett, hogy nem láttam a végét” - mondja Evelin.

A többiek is váratlan megpróbáltatásokkal szembesültek, Márk például az állását vesztette el tavaly márciusban. Munkaadója a kialakult helyzetre hivatkozva az összes gyakornoki és diákmunkát felfüggesztette. Márk először bízott abban, hogy ez egy ideiglenes helyzet lesz. A járvány elhúzódásával megtapasztalta a személytelen online oktatást, a baráti társaságának és a munkából származó jövedelmének hiányát, amelyeknek eredményeként végül ő is hazaköltözött a családjához.

,,Hosszú távon terveztem a hotelben maradni, ugyanis úgy gondoltam, hogy pályakezdő fiatalként hatalmas előnyt fog jelenteni a több éves szakmai tapasztalat a munkaerőpiacon, ráadásul szerettem ott lenni, és a rám bízott feladatokat is élveztem. Kár, hogy ez az egész pár nap alatt meghiúsult” - mondja Márk.

Kevesebb szakmai lehetőség, több akadály

A nehézségek ellenére Márk jó lehetőségként tekintett a kialakult helyzetre. A  Corvinus Tourism Club (CTC) társelnökeként szakmai gyakorlati projektet szervezett a diákszervezet végzős hallgatóinak, illetve a Corvinus Ambassador programban is részt vett.

,,Soha nem volt még ennyire kevés álláshirdetés a turizmus szektor hivatalos fórumain, azonban ez sem bizonytalanított el, továbbra is maximálisan lelkesedem a szakma iránt, és ebben képzelem el a jövőmet is.” 

mark.jpegKép: Kiss Márk

“A CTC vezetőjeként még nagyobb felelősséget éreztem magamon a mindennapi bizonytalanság miatt, azonban mindezek ellenére sem pártoltam el a turizmustól, sőt a szervezet tagjaival együtt próbáljuk a szakma kiemelkedő képviselői és a partnereink tudtára adni, hogy számíthatnak ránk most és később, a szektor újraindításakor is. Az, hogy ezekre a megkeresésekre pozitívan reagáltak a turizmus nagyjai, még inkább megerősített minket elképzeléseinkben” - mondja Márk.

A szakmai gyakorlati lehetőségekről és a munkavállalásról a CTC másik társelnöke, Evelin szerint nagyon kilátástalannak tűnt a gyakornoki elhelyezkedés, de végül a diákszervezeten belül indult közös szakmai projektnek köszönhetően bizakodóak lettek, és néhányan meg is találták a számukra megfelelő helyet, illetve már alá is írtak a munkaszerződést neves turisztikai és vendéglátóipari cégeknél. “Mindezek ellenére úgy érzem, az elmúlt három félév után nem szeretnék továbbtanulni és mesterszakra jelentkezni, hanem arra van szükségem, hogy a karrieremet építsem, és még inkább önállósodjak, hiszen elvégre ezért jöttem Pestre”.

A közösség és a diákszervezet támogató szerepe

,,A kezdetek óta tagja vagyok a CTC-nek, ami az elmúlt évek alatt hatalmas fejlődésen esett át, mind szakmailag, mind emberileg. A Talent Development program keretein belül megismerkedtem különböző turisztikai, gasztronómiai és vendéglátós karrierutakkal, számos tréningen és workshopon vettem részt. Mindezeknek köszönhetően rájöttem, hogy a hotel menedzsment szakirány érdekel a legjobban, ezért a szakmai gyakorlatomat is egy szállodában szeretném végezni, illetve a későbbiekben is ilyen területen szeretnék dolgozni” - mondja Réka. 

Szerinte ebben az időszakban nemcsak az volt nehéz, hogy a saját problémáinkra megoldást találjuk, hanem az is, hogy a távolság és a technikai korlátok ellenére egymást segíteni, támogatni tudjuk a szaktársakkal és a barátokkal. 

,,Azok a versenyhelyzetek voltak az igazán megpróbáltató pillanatok, amikor egy pozícióért ismerősök és barátok ellen kellett megküzdeni az interjúkon, mert jól tudtuk, hogy ketten nem kaphattuk meg ugyanazt az állást”.

De Réka a CTC közösségének, az összefogásnak és a szakmai gyakorlati projektnek köszönhetően megnyugodott: ”Történjen bármi, mi itt vagyunk egymásnak, és idővel a szakmai nehézségek is enyhülni fognak. Ennek köszönhetően sokkal kitartóbb lettem, megtanultam kezelni a váratlan helyzeteket.  Már nem ragaszkodom az állandó tervezéshez, hanem a kis pozitívumokra próbálok fókuszálni, például arra, hogy süt a nap, és itt vidéken kényelmesen kiülhetek a kertbe lazítani egy kicsit”.

diakszervezetimg_3972.jpg

A turizmusos pályakezdők legnagyobb kihívásai

A bizonytalanságon túl a Turizmus-vendéglátás szak gyakori negatív megítélése is hozzájárul a nehéz kezdethez - vélik az egyetemisták. Annak érdekében, hogy nőjön a szak presztízse, tudatosítani és nyomatékosítani kellene a közvéleményben is, hogy a turizmus egy olyan tudományterület, ami komplex tudást és gyakorlati képességeket igényel, ezért elhivatott, motivált és szakképzett munkaerőre van szüksége a szektornak.

Márk eddigi munkatapasztalatai alapján jelentős problémának tartja, hogy a szektor inkább az idősebb, tapasztaltabb munkaerőre támaszkodik, pedig a fiatalok nagyban hozzájárulhatnának a cégek hosszú távú, sikeres működéshez.

,,Azért szeretnék dolgozni, hogy minél több fiatal lelje örömét a turizmus és vendéglátás területén, és körükben a szakma megbecsültsége is nőni tudjon. A pályakezdők számára szerintem hatalmas segítséget tudnak nyújtani a CTC-hez hasonló diák- és egyéb szakmai szervezetek, hiszen közvetítő szerepük miatt a tagok könnyebben tudnak érvényesülni és kibontakozni egy-egy területen.” 

“A fiatal tehetségek szakmai képességei, lelkesedése és ereje elengedhetetlen ahhoz, hogy a szektor egy ilyen kihívásokkal teli időszak után újra tudjon indulni.”

Utazni már lehet, de dolgozni mikor kezdhetek? - Turizmusos hallgatók karrierlehetőségei a járvány után Tovább
Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról

5.jpg

Kirakodóvásár egy nyüzsgő faluban, koncert egy pajta udvarában, újhullámos cirkusz a mezőn: a Művészetek Völgye hangulata egyedi és felejthetetlen. Az Útravaló podcastben Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye általános igazgatója a karrierútjáról és a fenntartható, vidékfejlesztő fesztiválozásról mesélt nekünk.

2021. 07. 22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Tixa

“Amikor nagyon leszűkült a Művészetek Völgyénél a csapat, illetve a fesztivál újraépítésén kellett dolgozni, a fesztivál mellé álltam” – Natália 2010-ben vette át a fesztivál szervezését egy fiatal csapattal. Kapolcs mellett pár éve már Taliándörögdöt is tevékenyen fejlesztik, és újabban Vigántpetenden is egyre több program van. Idén július 23-a és augusztus 1-je között több mint 1800 program várja a látogatókat.

A Művészetek Völgye 1989-ben Kapolcsról indult. “Az alapítók nem gondolták ezt rendszerváltó fesztiválnak, csak volt egy jó ötletük” – mondja Natália a podcastben. Az ezredfordulóra hat település vett részt benne, azonban 2008-ban annyira lecsökkentek az állami támogatások, hogy a Bűvészetek Völgyét tartották meg: bűvészkedtek a pénzzel. A következő évben elmaradt a fesztivál, azonban amióta Natália és csapata az élére álltak, folyamatos fejlődésnek indult.

Milyen karrierút vezetett idáig?

Tudd meg az Útravaló podcast legújabb részéből!

Natália már kiskorától kezdve járt operába, fuvolázott, színjátszózott, mégsem érzi magát sikertelen művésznek, aki a szervezési oldalra fanyalodott. “Bennem nem merül fel hiányérzetként, hogy nem én vagyok a színpadon, de ezt az előadói élményt is lehet pótolni: pont ilyen podcastekkel”. A Corvinuson Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult. Az egyetemi évei alatt nyílt meg a Művészetek Palotája, ahol tolmácsként dolgozott, majd az egyetem után ott indította el kultúraszervezői karrierjét.

A Corvinuson megszerzett gazdasági és jogi tudás elengedhetetlen a kulturális életben egy fesztivál vezetéséhez is. Nemcsak azt kell tudni, hogy kiket szeretnének látni az emberek a színpadokon, hanem azt is, hogy azt miből fogod tudni megcsinálni – mondja Natália.

oszko-jakab_natalia.jpgOszkó-Jakab Natália, kép: Kelemen Gergő

Mivel édesanyja orosz, édesapja magyar, és több idegen nyelvet is megtanult, nemzetközi nyitottsága és ismeretei a pályakezdés óta előnyt jelentenek számára. Corvinusos évei alatt járt Erasmus programmal a Nottinghami Egyetemen, majd Új-Zélandon is tanult. “Ezeket mindig mindenki irigyli, de a Corvinuson van lehetőség a külföldi tanulásra, ha valaki érdeklődik iránta”. Másik legkedvesebb emléke a Corvinusról, hogy a Studium Generale diákszervezetben évekig tanított gimnazistákat.

Később elvégzett egy mesterszakot a Leuveni Egyetemen, és jelenleg a CEU Executive MBA képzésére jár. “Vallom azt, hogy érdemes nagyjából tízévente visszamenni az iskolapadba. Főleg, ha saját vállalkozásod van: ki kell lépni abból a gondolatvilágból, amit te irányítasz, hiszen a te tudásodhoz képest is mindig van új módszer, új hozzáállás”.

Natáliának a hobbija a munkája, a munkája a hobbija: nehezére esik például látogatóként igazán kikapcsolódni egy fesztiválon, mindig azt figyeli, miből vannak a szívószálak, talál-e egy jó zenekart. “Mindig annyira inspirálni tudom magam, hogy belefeledkezem a munkába, de közben nagyon élvezem.”

“Mi akkor dolgozunk, amikor más pihen” – mondja Natália a nyári időszakról. Hatéves kislányával sokszor többet tud együtt lenni, mint mások, bár ezt az óvoda kötetlenebb beosztása is segítette. “Folyamatosan zsonglőrködni kell az idővel. Küszködök folyamatosan önmagammal is, valamire most már nemet kell mondani. De a szerencse az, hogy nagyon jó csapatom van.”

Hogyan hatott a pandémia a szektorra?

Az, hogy mi amúgy is emberléptékűen szervezzük meg a fesztivált, pont rezonál a COVID-helyzetre, hiszen azt szeretnénk, hogy kisgyerekkel, kutyával is lehessen jönni, nagy térben el lehessen férni. Legyen tere mindennek, és nyugodt kikapcsolódás legyen mindenkinek a fesztivál.

Natália szerint lesújtó volt az elmúlt időszak a művészek és a szervezők számára. Most viszont az a furcsa helyzet állt elő, hogy őszre már alig lehet találni helyszínt, zenekart. A korábbi koncepciók összeomlottak, és a rendezvények egymásra csapódnak. Natália reméli, hogy a dinamika helyreáll majd, de biztos benne, hogy sokan nem fognak tudni talpra állni, hiába voltak mentőövek. “Ebben a helyzetben kijött az, hogy ez sajnos nem egy teljesen kifehérített szakma még. Nálunk szerencsés volt a helyzet, tudtunk az állami segítségekkel élni, sokan azonban kimaradtak belőle”

Natália a Művészetek Völgyénél betöltött pozíciója mellett a Kerekdomb Fesztivál és az Örvényeshegyi Piknik alapítója, valamint a Művészetek a Vidékfejlesztésért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az alapítványban művészeti projektek, kulturális rendezvények segítségével támogatják a város- és a településmarketinget és ezáltal a vidékfejlesztést.

A Music Hungary szövetségben a fesztiválok szakosztályt vezeti: “Itt is hasznosítom azt, amit a Corvinuson tanultam, ahonnan indultam, hiszen nagyon sok szempontból tudok segíteni egy lobbitevékenységet, illetve összefogni a fesztiválos érdekeinket és ezeket képviselni”. Nemrég a Magyar Turisztikai Program Alapítvány kuratóriumi elnöke is lett, ahol próbálják azokat a jogi lépéseket előmozdítani, amikkel jobb körülmények között dolgozhat a szakma, és oktatásokat szervezni.

 

 

Az elmúlt időszak tanulsága, hogy muszáj saját magunk miatt is professzionálisabban hozzáállni, és megkeresni a biztonságos körülményeket, hogy láthatóak legyünk, mint szektor.

muveszetekvolgyekapolcs.jpg

Kép: Alon.hu

Hogyan járd be idén a Művészetek Völgyét?

Natália szerint az elmúlt években megváltoztak látogatói szokások: nagyon sokan egy helyszínen maradnak, ahol egymás után kezdődnek a programok, kevésbé aktívak az emberek. Idén Kapolcson a pandémia miatt szellősítettek, próbálják széthúzni a helyszíneket, de szerinte a három településnél nem terjeszkednek tovább. Szeretnék, hogy jól el lehessen igazodni a fesztiválon, hiszen sokan tervezés nélkül vetik bele magukat a forgatagba.

A falvakat a Csigabusz köti össze, amit valós időben nyomon lehet követni a fesztivál applikációján. A fenntarthatósági program része, hogy buzdítják a látogatókat a közösségi közlekedésre. A Völgyben kiemelkedően odafigyelnek a környezetre: az előadók többsége magyar, és ha valakit felkérnek, figyelnek arra, hogy turnéban legyen. 2019-től repoharat vezettek be,  a tányérok és evőeszközök pedig lebomló anyagokból vannak. A 49 tonna hulladékot 36 tonnára csökentették. Ebből korábban csak 15 százalék volt újrahasznosítható, most már 35. Egy nagy kommunikációs kampányt is a változások mellé kellett tenni, hogy elmagyarázzák az árdrágulás okát a látogatóknak.

Próbálunk figyelni a környezetre, hiszen ez három élő település fantasztikus adottságokkal, ahová az év többi részében is érdemes ellátogatni. Ha már tíz napra beköltözünk, és terheljük az életüket, próbáljuk minél fájdalommentesebben megoldani, sokat kommunikálva a közeggel.

Hogyan szervezz sikeres és fenntartható művészeti fesztivált? - Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgyéről és a karrierútjáról Tovább
Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot

bonsai.jpg

Mikor álltál meg utoljára, hogy értékeld az élet apró örömeit? Lehetséges, hogy ha nincs szavunk rá, akkor eszünkbe sem jut elgondolkodni a mindennapi csodákon? Egyes idegen szavak olyan érzéseket és világnézeteket közvetítenek, amelyeket más nyelveken csak mondatokon át ecsetelve érthetünk meg. Összegyűjtöttünk nektek néhány szót, melyek rávilágítanak a mindennapok szépségére.

2021. 07. 04. Írta: Engelbrecht Azurea

Az anyanyelvünk hatással van a gondolkodásunkra és kultúránkra. Erre remek példát nyújtanak azok a szavak, amelyeket egy adott nyelven mindenki ismer, de más nyelvekben nincs pontos megfelelőjük.

Az ilyen szavakon keresztül bepillantást nyerhetünk más népek világnézetébe, és olyan dolgokat is megtanulhatunk értékelni, amelyek eddig eszünkbe sem jutottak.

Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt indította el kutatását, melyben komplex fogalmakat, érzéseket leíró lefordíthatatlan szavakat és kifejezéseket gyűjt. A lista azóta is bővül, mi pedig kiválogattunk néhányat, amelyek a mindennapok szépségére és az élet apró örömeire hívják fel a figyelmet.

Korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány idegen szót, amik más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket fejeznek ki: „Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le.

A francia coup de foudre, a villámcsapásként ható szerelem

Sétálsz az utcán, és váratlanul megjelenik életed szerelme - ez a szikra, a hirtelen érzés, ami megdobbantja a szíved, és ledönt a lábadról, a coup de foudre. A kifejezés szó szerint villámcsapást jelent, azonban eredeti értelme mellett gyakran használják a hirtelen, első látásra kibontakozó szerelem kifejezésére. Bár magyarul is hallani az “első látásra szerelemről”, ez nem adja át azt a hirtelenséget és meglepetést, amit francia megfelelője kifejez.

A “coup” szó sok francia kifejezésben jelenik meg a kegyelemdöféstől (coup de grace) az államcsínyen át (coup d’état) a szempillantásig (coup d’oeil). A szónak számtalan jelentése van, amiről ebben a videóban tudhattok meg többet.

A japán wabi-sabi (侘寂), a szépség a tökéletlenségben

wabi_sabi_1.jpg

A wabi-sabi a japán esztétika egyik központi eleme. A wabi (侘) eredetileg a magányosságot és a remeteséget jelentette, azonban néhány évszázada pozitív jelentés társul hozzá: ez a rusztikus egyszerűség, a csend és frissesség megjelenése a természetes és ember által készített tárgyakban, a visszafogott elegancia kifejezése. Gyakran használják olyan “hibákra” és tökéletlenségekre, amelyek egy tárgy készítése vagy használata során jelennek meg. A sabi (寂) a korral járó szépség és nyugodtság kifejezése: egy kopott sakktábla, egy csorba bögre vagy egy salátává olvasott könyv mind magukban hordozzák az elhasználódással járó bájt.

A wabi-sabi leggyakrabban a kézzel készített tárgyaknál jelenik meg: ilyen egy agyagtál, ami nem teljesen kerek vagy egy faragott sétabot, ami nem teljesen egyenes. Könnyen észrevehető az esztétika a hagyományos japán teáscsészékben vagy a japánkertek kialakításában. A szintén nehezen lefordítható kintsugi (金継ぎ) technika is ezt a látásmódot erősíti: a törött edények megfoltozása, megmentése aranyozott zománccal. A módszer elve, hogy a hibákat nem elrejteni kell, hanem értékelni, hiszen egyedi szépséget hordoznak magukban, és részei a tárgy történetének.

A finn hyppytyynytyydytys, a “rugalmas párna-elégedettség”

pillows.jpg

Biztosan mindenkivel megtörtént már, hogy belesüppedt egy kényelmes fotelbe vagy egy párnákkal teli ágyba, és arra gondolt, ez a világ legjobb érzése. A hyppytyynytyydytys ezt fejezi ki: az elégedettséget, mikor az ember leül egy puha párnára - vagy épp ugrál rajta. Nem véletlen a hyppy előtag: a rugalmas, ugrálós jelentés arra utal, hogy a párnákból nemcsak a megnyugvással lehet elégedettséget kicsikarni, hanem a pattogásra, rugózásra ideális létet is kifejezi.

Bár a szó kissé ijesztő lehet számunkra a nyolc y-nal, kiejtése egyszerű: minden y egy ü-t jelöl, így a szónak nemcsak a jelentése, hanem a hangzása is játékosságot sugall.

Az evés utáni társalgás, a spanyol sobremesa

coffee.jpg

A sobremesa szó szerint azt jelenti, “asztal felett”, és arra az időszakra használják, amikor egy nagyobb étkezés után a társaság már befejezte az evést, elfogyasztották a desszertet, de még mindenki az asztalnál van. A sobremesa általában a beszélgetésről szól, kávéval, esetleg dohányzással vagy emésztést segítő ital (digestif) fogyasztásával egybekötve.

A spanyol életstílust jól szemlélteti, hogy a sobremesa általában egy, másfél órán át tart, a nyári melegben akár tovább is - ezek az időszakok a spanyol televíziócsatornák legnézettebb időszakai. Ha van idő rá, érdemes időt szakítani ilyen módon a beszélgetésre, a jelenlegi kánikula különösen jó alkalmat biztosít ennek a gyakorlására. Ezen a linken olvashattok bővebben a sobremesa hagyományának szépségéről.

A német “elő-boldogság”, a Vorfreude

Az “elő-boldogság” olyan várakozást és izgatottságot fejez ki, mint amit gyermekként éreztünk a karácsonyt megelőző időszakban. A szó arra az érzésre utal, amikor az ember elképzeli a várt eseményt, és “előre átéli” a boldogságot. A németek gyakran mondják: “Vorfreude ist die schönste Freude”, azaz “Az elő-boldogság a legszebb boldogság”.

A szó a várt esemény elképzelt boldogsága mellett magát a várakozás örömét is magában hordozza. A karácsony példájánál maradva, a Vorfreude nem merül ki az ünnepnapok alatt átélt boldogságban, hanem az ettől érzett izgatottság, a készülődés és az álmodozás maga okozza a boldogságot.

Ha további kellemes érzéseket keltő szavakat szeretnél megtanulni más nyelvekből, ajánljuk a Positive Lexicography Project oldalt, ahol téma és nyelv szerint is válogathatsz különleges kifejezésekből a világ minden tájáról. Dr. Tim Lomasnak, a projekt elindítójának TEDx előadásába is érdemes belehallgatni, hogy még többet tudj meg a lefordíthatatlan szavak érdekességeiről és hatásairól.

Tudatosítsd a jó érzéseket! - Lefordíthatatlan szavak, amik szebbé teszik a világot Tovább
Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

standsome-worklifestyle-9q9cumjgbbw-unsplash.jpg

Kellemetlen felugró üzenetek a képernyőmegosztás sarkában? Sikertelen vizsga a megszakadó internetkapcsolat miatt? Bár sokszor azt gondoljuk, online prezentálni sokkal egyszerűbb, valójában számos olyan buktatót rejt magában, amivel korábban soha nem találkoztunk. Ahhoz hozunk tippeket, hogy jobb online előadóvá válhass.

2021. 05. 24. Írta: Csikós Zsófia és Klisóczki Fanni, borítókép: Standsome Worklifestyle, Unsplash

A technika mindenek felett

Döntő fontosságú, hogy egy nagy jelentőségű prezentáció, előadás során a számítógéped ne adja fel a harcot. Míg ez offline a terem, az intézmény hibája is lenne, addig az online előadás során kizárólag a te felelősséged. Ellenőrizd le, hogy minden szükséges frissítést elvégzett-e géped, illetve egy gyors újraindítás sem árthat a kezdés előtt.

Ezután már ne nyiss meg semmi olyat, ami túlzottan megterhelné a processzort. Fontos, hogy rend legyen az asztalon, ne kelljen szégyenkezned az illuminált állapotban készült háttérképed miatt, és semmiképp se legyen tele Mikroökonómia_teszt_megoldások_vizsga elnevezésű fájlokkal, sőt, talán inkább ne is birtokolj ilyeneket. Ahhoz, hogy az internetkapcsolat semmiképp se szakadjon meg, ajánlott áttérni egy fontos előadás előtt mobilinternetre, vagy a régimódi hálózati LAN kábelhez nyúlni. Ha nem tudod, szükséged van-e ilyen közbelépésekre, akkor internetkapcsolatod megbízhatóságát ITT tudod leellenőrizni.

kep_borito.jpeg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

A képernyőmegosztást mindenképpen egyeztesd a csapatoddal, hogy ki fogja kezelni, hiszen nem tanácsos átadogatni az irányítást. Érdemes előre kipróbálni, hogy lehetséges-e csupán a prezentációt megosztani, vagy a teljes képernyőt kell. Ne a vizsgán vagy a szakdolgozat védésen találkozz először a képernyőmegosztással, mert az értékes perceket rabolhat a vizsgaidőből, és nem is kelt túl felkészült benyomást. Emellett semmiképp se felejtsd el kikapcsolni a felugró értesítéseket, hiszen nem tartozik a vizsgabizottságra az, hogy a legjobb barátnődet randira hívta a szomszéd srác. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóságod és a te figyelmedet is megosztja az új impulzus.

Bár önálló előadásnál valószínűleg a prezentálással leszel elfoglalva, de amikor más ad elő, szenteled tényleg neki a figyelmed. Mindenképp némítsd le magad amikor nem te vagy soron, hogy a háttérből beszűrődő zajok ne zavarják az előadás menetét. Természetesen a zajokat próbáld meg minimalizálni az előadás előtt, vonulj el a lakás egy csendes zugába, illetve zárd be az ajtót és az ablakot. Emellett ne üzengess és gépelj, főleg ne némítás nélkül, mert hallatszódik.

bench-accounting-c3v88boorom-unsplash.jpg

Kép: Bench Accounting, Unsplash

Amikor te vagy a középpontban

Attól még, hogy otthon vagy, és a szobád négy fala közül prezentálsz, nagyon fontos az igényes és alkalomhoz illő megjelenés. Egy egyszerűbb prezentációnak illik ugyanúgy megadni a módját, mint egy vizsgának vagy egy üzleti megbeszélésnek. Egy-egy ilyen online előadás során ajánlott a business casual megjelenés, vagyis a férfiak esetében egy ing és egy elegánsabb nadrág viselete, míg a nők számára egy csinos blúz, esetleg egy blézer és egy kosztümnadrág vagy egy egyberuha. A megfelelő ruházat nagymértékben hozzájárulhat a pozitív első benyomáshoz és az egységes összképhez, hiszen a webkamerád bekapcsolásakor erre figyelhetnek fel először a beszélgetésben vagy előadásban résztvevő felek.

Egy régi közmondás úgy szól, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Ha ezt kicsit átalakítjuk az online térben eltöltött mindennapjainkra, akkor jogosan állíthatjuk, hogy „Tiszta szoba, rendes előadó/prezentáló”. Bármilyen online esemény előtt érdemes egy csendes, nyugodt és letisztult hátterű helyet találnod magadnak valamelyik helyiségben, ahonnan zavaró tényezők nélkül tudsz bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mivel a kamerád bekapcsolásával másoknak is bepillantást engedsz a személyes teredbe, fontos, hogy a szobád tiszta és rendezett legyen, illetve, hogy senki ne jöjjön be a képbe, vagy semmilyen zaj ne hallatszódjon be. Ha a letisztult háttér mégsem megoldható, akkor választhatsz magadnak egy – az online kommunikációs felületeken lévő – előre beállított hátteret, vagy el is homályosíthatod a mögötted lévő teret. Itt is fontos megemlíteni, hogy számos szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb beállítás közül válogathatsz, de célszerű mindig az alkalomhoz illőt kiválasztani.

chris-montgomery-smgtvepind4-unsplash.jpg

Kép: Chris Montgomery, Unsplash

Érdemes ügyelni továbbá az egységes megjelenésre és dizájnra. Példaképp, ha csoportos prezentációt tartasz pár szaktársaddal vagy éppen a munkatársaiddal, akkor célszerű hasonló öltözékben és egyforma háttérrel előadnotok, ugyanis ez is egyfajta harmóniát és pozitív benyomást kelt a hallgatóságban. A különböző online platformoknak köszönhetően már arra is lehetőségetek van, hogy a közös prezentációtokból választotok egy diát, amit átszerkesztetek, hogy letisztult megjelenése legyen, és azt beállítjátok mindannyian háttérnek. Ezáltal a prezentációval is egyfajta egységet teremtetek, és az online előadásotok minden eleme harmonizálni tud egymással, nem is beszélve arról, hogy sokkal hitelesebbnek is tűntök majd. Az ideális fények megteremtéséről pedig mindegyikőtöknek külön-külön gondoskodni kell, hogy arcotok és felsőtestetek jól látszódjon – nappal és este is –  az adott fényviszonyok mellett.

Sokan nem gondolnák, de az online térben ugyanúgy hatalmas hangsúly van a beszédtechnikán és a testbeszéden. Sőt, néhány esetben célszerűbb is lehet részletesebben megmagyaráznod és nyomatékosítanod a mondanivalódat azáltal, hogy gesztikulálsz, hiszen videókamerán keresztül sokkal nehezebb átadni a lényeget a hallgatóság számára. Ezért fontos, hogy ülj távolabb az asztalodtól és a laptopodtól, a szemkontaktust a webkamerádon keresztül vedd fel a hallgatósággal, továbbá deréktól felfelé, előnyös szögben látszódj, mozdulataid pedig követhetőek és egyértelműek legyenek. 

headway-5qgiuubxkwm-unsplash.jpg

Kép: Headway, Unsplash

A kamerabeállítást, illetve a saját előadásodat célszerű többször is elpróbálnod bemelegítésként, hogy éles helyzetben ne okozzon kellemetlenséget, és ne veszíts a rendelkezésre álló idődből. Lényeges továbbá, hogy a szövegedet – ha előre megírtad – semmiképp se olvasd fel, még ha erre lenne is lehetőséged, illetve, hogy (gurulós) székeden se mozgolódj, végképp ne forgolódj zavarodban.

Összefoglalva tehát bármennyire is kényelmesen és otthonosan érzed magad a szobádban, egy online előadáshoz elengedhetetlen, hogy átszellemülj, alaposan felkészült legyél, és megteremtsd a megfelelő technikai, személyes, illetve környezeti feltételeket. Ahhoz pedig, hogy mindez gördülékenyen és magabiztosan menjen, vedd figyelembe ezeket a tanácsokat, és gyakorolj sokat, hiszen így válhatsz hiteles és kiemelkedően jó online előadóvá.

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó? Tovább
Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

dsc_0169.jpg

Alkotás és közérthető beszéd társadalmilag fontos témákról. Gyakorlatias tudás és spiritualitás. Eszközök és célok. Tudatosság és ösztönösség. London és Budapest. Párhuzamosan létező univerzumok egyensúlyban - Kemény Gabriella költővel, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

2021. 05. 19. Írta: Sipos Sára / Borítókép: Kemény Gabriella

Kemény Gabival beszélgetni olyan, mintha az ember egyensúlyt találna - talán, mert ő is egyensúlyban látja és éli az életet és annak területeit. Kérdeztem őt a művészet demokratizálásáról, a hivatástudatról, az ösztönös és a tudatos döntésekről, az individualizmustól a közösségi létezésig vezető útról, a marketing szerepéről a művészek életében és a különbségekről a londoni és a budapest zenei színtér között. Nincs vagy-vagy, csak egyensúlykeresés, küldetéstudat és színtiszta inspiráció. Ilyen beszélgetni Kemény Gabival.

Kemény Gabriella a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt a Közgazdász újságírója és a kultúra rovat vezetője is volt. Jelenleg zenei menedzsmentet tanul Londonban, és bár Instagram-költőként szerzett követőket, nyilvánosságát most arra használja, hogy komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

,,A zaklatott tini létélmény mutatkozik meg a korai versekben, majd szép lassan tágulnak ezek a témák. Elkezdtek fontosabb érzéseim lenni fontosabb dolgokkal kapcsolatban. Számomra a művészet akkor értékes, ha szociális segítségként funkcionál, hogyha a közösség kontextusában működik.”

A közösségért való tevékenykedés útja, ha nemcsak egyszerűen munkát, hanem hivatást találunk: valamit, amit szenvedéllyel és vággyal tudunk csinálni. Ezt megtalálni nem könnyű, akár több éles karrierváltással is járhat, a biztonságérzet feladása azonban bátorságot és erőt adhat, lendületben tart. A karrier építése egyszerre lehet tudatos és ösztönös cselekedet.

,,Próbálok tudatos lenni, és olyan lehetőségeket választani, amik hasznos tudást adnak. De mindig bevállalok egy rakás extra feladatot, ami mögött az ösztönös kapcsolódni vágyás és a segítségnyújtás van” - mondja Gabi.

Szabadúszó PR-szakember, egyetemista, önkéntes zenei menedzser - mindez Londonban. Gabi a londoni és a magyar zenei színtér közötti legnagyobb különbséget a karrier validálásában látja: Londonban nincs társadalmi ellenállás, kevesebb az akadály, meg lehet élni a zenélésből, ráadásul a művészek érdekképviselete is jobban működik. Változás azonban itthon is van - nyitottság, előremutatás. A közeg nyitottsága és változása azonban még kevés ahhoz, hogy egy fiatal alkotó érvényesülni tudjon a szcénában. 

Hogyan lehet alkotóként elindulni a pályán?

Kemény Gabi a mentor szerepét emeli ki először, valamint a választott művészeti ág iránti alázatot és szeretetet, ami segít tudást, eszköztárat, ismeretet felhalmozni, amiből utána már lehet válogatni. Legfontosabb azonban az, hogy a cél ne a siker legyen, hanem küldetéstudat által vezérelve a változás.

,,Ha a társadalmat akarom megjavítani azáltal, amit csinálok, akkor nem fogom feladni azért, mert elsőre nem sikerül.”

Hallgasd meg podcast adásunkat, amelyben még szó esik az önmenedzsmentről, a marketing és a művészet viszonyáról, a motivációról, az egyetem elvégzése utáni tanácstalanságról, a közlés vágyáról és a művészet értelméről!

Kemény Gabriella költő, dalszerző, kommunikációs szakember. Jelenleg Londonban tanul zenei menedzsmentet, mellette szabadúszó PR-osként dolgozik. Művészetszervező tevékenysége nyomán alapult meg a Crossover Budapest is. Első kötete Zsebuniverzum címmel 2018-ban jelent meg.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, hallgasd meg a beszélgetést YouTube-on vagy Spotify-on! Útravaló című podcastünkben Corvinusról indult, a saját területükön sikeres, érdekes, tanulságokat tartalmazó életutakkal rendelkező személyiségekkel beszélgetünk. Legújabb adásunkban a művészet és karrier, a gyakorlatiasság és a spiritualitás témái mentén beszélgettünk Kemény Gabriellával.

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk Tovább
süti beállítások módosítása