Közgazdász Online


Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló

Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló

Kult köz, 39. hét (szeptember 27 - október 3.)

dsc_4636.jpg

Techno kiállítás, Presser életrajzi kötet, világzenei fesztivál Óbudán Parno Graszttal és Boban Markovic-csal és pécsi fényfesztivál. Kulturális ajánló a szeptember 27-ei hétre.

Borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

irodalmi_aj.png

Presser könyve I. - Taxner Tünde 

Pont olyan eklektikus és zseniális, mint a zenei életműve. Presser Gábor metsző őszinteséggel és eredeti humorral villantja fel az olvasó előtt élete mozzanatait saját könyvében, melynek hamarosan a második része is megjelenik. Sokat megtudhatunk a külföldi LGT utakról, a Nyugati pályaudvaros koncertről, a Vígszínházról és a budapesti zenész közegről. Mai fiatalként azért is érdemes elmélyedni benne, hogy időutazásban vegyünk részt, és autentikus szemszögből ismerhessük meg a szocializmus világát. Pici nagyon elvarázsol, nemcsak a zenében, a lapokon is.

Kép: Könyves Magazin

kiall_aj.png

Gerhard Richter kiállítás - Belayane Najoua

Augusztus végétől a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard  Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum - Magyar  Nemzeti Galéria és a Goethe Intézet A Gerhard Richter. Valós látszat című tárlat  különlegessége, hogy Magyarországon először tekinthetjük meg a német művész nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítását.

“Richter festészete a közelség és a távolság, a felismerés és az elidegenítés észrevehetetlen határán mozog; hol szorosan magához ránt, hol végtelen távolságban tart” - nyilatkozta egy korábbi cikkben Bódi Kinga kurátor. Idén ősszel mindenképpen érdemes ezt a kiállítást megnézni, már csak azért is, mert a művész tavaly ősszel jelentette be, hogy befejezte festészeti életművét. Ha lehetőségünk van rá, október 5-én menjünk, hiszen akkor kurátori tárlatvezetést tartanak, a jegyek itt érhetők el. 

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Klisóczki Fanni

Pécsi Zsolnay Fényfesztivál - Magyarországon az egyetlen

Magyarország első és egyetlen fényfesztiválja, a Zsolnay Fényfesztivál tökéletes indokot szolgáltat egy pécsi hosszú hétvégére szeptember 30 és október 3 között. A pécsi belvárosban kialakított Fény Útján végigsétálva 23 különböző helyszínen találkozhatunk installációkkal.

Napközben és esténként számos utcaművészeti programon vehetnek részt a látogatók, legyen szó utcaszínházról, tánc-cirkuszról, vagy épp ledes és tűzzsonglőrtársulatokról. Sötétedés után pedig a koncertek mellett megelevenednek az utcák, és különleges fényszobrok, fényszőnyegek és dinamikus szoborkompozíciók villanyozzák fel az arra járókat.

Techno Worlds - nem csak a techno szerelmeseinek

A techno kultúrája sokszínű és szerteágazó, mégis sokan csupán a tüctücbulikra asszociálnak. Budapesten világpremierként létrejött a Techno Worlds kiállítás, ahol az ehhez hasonló sztereotipikus gondolatainkat döntik romba, és építenek újjá valami egészen mást, október 3-ig.

Az Art Quarter Budapest falai között a különböző videóinstallációkon kívül táblaképeket, szobrokat és egy külön dokumentumszekciót is találhatunk, melyek egyvelege esélyt ad arra, hogy felfedezzük a képzőművészet és a techno hazai kapcsolódási pontjait. Németországban a techno kötötte össze a Keletet és a Nyugatot. Vajon nálunk összeköthet mélyen húzódó ellentéteket?

microsoftteams-image_4.png

A legjobb dolgokon bőgni kell  - Kércz Dorci 

Felnőtt vagyok-e már harmincévesen, ha nincs nálam személyi, szeretem kergetni a galambokat, egyedül üldögélni a játszótéren és költözéskor is csak körbe-körbe forgok az íróasztalszéken?

Grosan Cristina első nagyjátékfilmjének főszereplője Maja (Rainer-Kicsinyei Nóra), akinek az életében látszólag rendben vannak a dolgok, hiszen párjával épp készülnek összeköltözni. Azonban az egyik este váratlan fordulatot vesz: Maja meglátogatja egy távoli rokonát, akiről kiderül, hogy nem az igazak álmát alussza a konyhaasztalra bicsaklott fejjel, hanem meghalt. Maja kénytelen ott maradni a halottal, mert a családból senki sem ér rá segíteni, még az anyja (Hernádi Judit) is lerázza. Abszurd, váratlan, fordulatokkal teli éjszaka vár rá, amely során kénytelen szembenézni a problémáival: az érzéseivel, a vágyaival, az emberi kapcsolataival, és a ránehezedő külső társadalmi elvárásokkal.

Ajánlom mindenkinek ezt a vígjátékot, aki szeretne egy meglepően vicces, elgondolkodtató és őszinte alkotást látni kapunyitási pánikról - ezúttal női szemszögből.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Világzene Óbudán - Tóth Franciska

Idén harmadik alkalommal rendezik meg az Óbudai Világzenei Hét fesztivált szeptember 28. és október 2. között, aminek a Kobuci Kert ad otthont.

A programsorozatot a Dalinda acapella trió indítja. Őket követi az Ötödik évszak, aminek francia-magyar származású énekesnője révén párizsi szalonzenék és magyar népdalok egyaránt szerepelnek a repertoárban. Fellép majd a Zűrös Banda is, továbbá a szezon zárásaként táncházat is szerveznek. Pénteken a Parno Graszt családi cigányzenekar ad majd koncertet, aminek színpadán láthattunk már táncoló gyerekeket és lánykérést is. A hetet a világhírű Boban Marković Orkestar, balkáni formáció zárja, akik visszatérő fellépők Magyarországon. Az előzenekaruk a Hét Hat Club lesz, akik a balkáni elemeket és a cigány jazzt vegyítik. 

Presser, techno, Parno Graszt - ilyen sorrendben. De a legjobb dolgokon tényleg bőgni kell? - Heti kulturális ajánló Tovább
Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló

Kult köz - 38. hét (szeptember 20-26.)

img_5001.jpg

Kutatók éjszakája a Corvinuson, ARC-kiállítás, Fényterápia, könyv és filmajánló a szeptember 20-ai hétre.

2021. 09. 18. borítókép: Fényterápia kiállítás (Kércz Dorci, Közgazdász)

irodalmi_aj.png

Taxner Tünde

Michel Houellebecq: Behódolás

“Tehát az az Európa, amely az emberi civilizáció csúcsa volt, néhány évtized alatt végleg elpusztította önmagát” - és bekövetkezik az a pillanat, amikor Franciaország elnökévé a Muzulmán Testvériség karizmatikus vezetőjét választják meg. Houellebecq regénye pár évvel a jövőbe repít minket, az Unió és az európai keresztény kultúra, valamint a jelenlegi politikai rendszerek haláltáncának éveibe.

Egy párizsi irodalomprofesszor szűk, antiszociális, mégis nagyon eredeti szemszögéből nézve élhetjük át a polgárháborúhoz közeli állapotokat, az iszlám előretörését, a liberális eszméken alapuló társadalmi és politikai rendszer átalakulását. Mi ez? Puszta spekuláció vagy határozott politikai állásfoglalás? Regény vagy jóslat?

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Klisóczki Fanni

Kutatók Éjszakája - az Európai Tudományért

1 éjszaka, 260 helyszín, 2652 program. A Kutatók Éjszakája ingyenes eseménysorozat idén szeptember 24-én és 25-én kápráztatja el a tudomány iránt érdeklődőket. A rendezvény 2005-ös indulásakor az alapvető célja a tudomány és kutatói életpálya népszerűsítése volt, ám minden érdeklődő számára különleges élményt nyújthat.

Inspiráló előadások, kísérletek, laborbejárások és játékos programok kötik le a kicsiket és nagyokat ezen az éjszakán. A tálibok aranya: Afganisztán és az elektromos autózás jövője; Én és a robot: együtt vagy egymás ellen?; vagy épp Váltó-láz, a börtön utáni első hónap – Társasjáték. Ilyen és ehhez hasonló programokkal csatlakozik a Budapesti Corvinus Egyetem a szervezéshez. A további szervezőkről, helyszínekről és programokról való bővebb információkért keressétek fel az eseménysorozat honlapját.

ARC – a képtelenség és arctalanság ellen!

Mindannyiunkat számtalan veszteség ért a koronavírusos időszakban. Ám a nehéz idők után végre megjelent valami: az életjel. Ezt az érzést igyekszik átadni a 21. ARC közérzeti kiállítás szeptember 17 és október 17 között.

Az ARC kiállítás a kreativitás szabadságáról szól, mely véleményformáló eseményként mutat görbe tükröt a társadalomnak. A tárlat éjjel-nappal, ingyenesen megtekinthető a Bikás parkban.

kiall_aj.png

Kércz Dorci

Fényterápia

A Mai Manó ház október 8-ig ad otthon Tombor Zoltán fotográfus első önálló intézményi kiállításának, amely a Fényterápia címet viseli. Az első emeleten a karantén időszakában készült sorozatát láthatjuk: képein olyan hétköznapi, mégis metaforikus elemeket ábrázol, mint egy befőttesüvegben úszkáló aranyhal, egymásba kapaszkodó kezek vagy egy felállított dominósor. Az érzékeny, többletjelentést hordozó kompozíciók már-már mesebeli világot keltenek, amit harmonikusan egészítenek ki a finom vizuális megoldások: a vetett árnyékok, a tükröződés és az életlenség.

A második emeleten az alkotó divat- és portréfotóiból láthatunk válogatást: Palvin Barbara és Alicia Keys mellett például Waris Uhluwalia vagy Shirin Neshat néz ránk vissza a falakról. Itt érdemes átlapozni Tombor 2015-ben alapított saját, limitált példányszámú Supernation kiadványait is, amelyek a történetmesélést helyezik előtérbe, és a személyesebb, kísérletezőbb munkáit mutatják be. A Fényterápiát azoknak ajánlom,  akik szeretnék a karanténidőszak érzéseit - az elszigeteltséget, a bizonytalanságot, a furcsa, tér és idő nélküli állapot adta nyugalmat - átélni, és ezzel párhuzamosan megismerni egy világszerte elismert magyar fotós 25 éves munkásságát.

microsoftteams-image_4.png

Kovács Máté

Free Guy

Majdnem elpusztul a világ (értsd: az Egyesült Államok), de aztán jön egy kisemberként indult valaki a szuperképességével, és autókat dobálva hőssé válik. Unom. A Free Guy azonban pozitív meglepetést okozott: olyan szuperhősfilm, ami az összes klisét felvonultatja, mégsem tudtam megunni. A film ugyanis ezt pontosan tudja magáról, nem akar több lenni, végig önironikusan parodizálja ki ezeket a sablonokat.

A történet főhőse, Guy (Ryan Reynolds) egy NPC (non-player character) egy videójátékban, akit egy algoritmus mesterséges intelligenciával ruház fel. Reynolds tökéletesen hozza a jószándékú, kissé esetlen karakter fejlődését, ettől lesz szerethető maga a film is. Na meg a videojáték-keretrendszer adta szabadságtól, amiben simán elfér minden olyan akciófilmes klisé, amire egy valós világban csak a “na persze” lenne a válasz.

Európa behódol? Nyernek az óriásplakátok? A robotok átveszik a hatalmat? - Heti kulturális ajánló Tovább
Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló

Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló

Kult köz 37. hét (szeptember 13-19.)

borito2.jpeg

Friss ifj. Vidnyánszky rendezés a Vígben, új Simon Márton kötet és Margaret Island album, filmek vásznon és kiállítótérben, és egy nagyon édes hétvége  - kulturális programajánló a szeptember 13-ai hétre.

 

Borítókép: Margaret Island koncert (fotó: Kércz Dorci)

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n_1.png

Írta: Belayane Najoua 

Szerelmek városa

Koncert, pantomim, musical, stand up comedy, táncest, mozi, diszkó -  mindez egyetlen olyan színházi előadásban, ami ugyanolyan őrült, mint a világunk. A Vígszínház legújabb előadása egy új korszakot nyit meg a színházi élményben, mind a technikát, mind az előadásmódot tekintve.

A Szerelmek városa című darab ősbemutatója 2021. szeptember negyedikén volt. A darab cselekménye egy nőről és négy férfiról szól, de a háttérben sokkal komolyabb témák is felmerülnek, úgy mint a színházak jövője, a magyar politika, a szerelem örökérvényű kérdései, és a globalizált világ fejlődésének haszontalansága. A három felvonásos darabban mozivászon méretű kijelzőket és füstbombákat használnak, interaktívan bevonják a nézőket, és Wunderlich József olyan koncertet ad a színpadon, hogy azt még Bon Jovi is megirigyelné. Mindezekkel a jellemzőkkel és egy személyes élménnyel a hátam mögött kijelenthetem, hogy talán ez lehet az az előadás, ami a kicsalogatja az online világból az összes generációt - beleértve az közösségi média kultúrájában felnőtt Z generációt is.

irodalmi_aj.png

Írta: Kércz Dorci

“A hang a fejemben, és aki hallgatja. / Egyik sem én.” - új Simon Márton kötet

Megjelent Simon Márton, a Dalok a magasföldszintről, a Polaroidok, és a Rókák esküvője szerzőjének negyedik - eddig talán a legszemélyesebb hangvételű - verseskötete, Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni címmel. Az élénkpiros borítón Orr Máté festőművész egyszerre bizarr és harmonikus, szürreális mégis valóságos képe, előszóként pedig egy Sylvia Plath idézet fogad. Majd jönnek a versek, összesen - igen, megszámoltam - harminchét: harminchét univerzumban merülhettem el a metrón, az utcán, az ágyban, és természetesen a konyhában olvasva.

A versek nagyon történetszerűek, erős képi világú, kiragadott filmjelenetekhez tudnám őket hasonlítani, amelyek egyidejűleg zavarba ejtők és bensőségesek - talán épp ezért tudunk velük azonosulni. A kötet címadó verséhez, illetve az Egyedüllét szabályai-hoz lapoztam a legtöbbször vissza, főként a bennük megjelenő önreflexivitás, a múlton való merengés, a nem talált szavak és a furcsán megnyugtató melankolikus hangulatuk miatt.

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n_1.png

Írta: Klisóczki Fanni

XI. Frankofón Filmnapok - végre a mozikban

Les Journées du Film Francophone en salle! A Frankofón Filmnapok során összesen 15 alkotásra - vígjátékokra, fesztiválfilmekre, romantikus játékfilmekre, drámákra és restaurált klasszikusokra - várják a filmszínház rajongóit szeptember 14 és 19 között.

Hogy ne maradj le semmiről, mindenképp csekkold a teljes programfüzetet. A jegyár 1000 és 1600 Forint között mozog, így egyetemistaként is kifejezetten pénztárcabarát élménynek mondható. A programot az Uránia Nemzeti Filmszínház, az Art+ Cinema és a Francia Intézet rendezik.

Édes Napok Budapest - az év legédesebb hétvégéje

“A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét…” - Gombóc Artúr, eljött a te napod! Szeptember 17 és 19 között a Szent István Bazilika előtti tér csokoládéba és édességbe burkolózik.

Az Édes Napok Budapest Európa 4. legnagyobb szabadtéri, ingyenesen látogatható édesszájúaknak kedvező rendezvénye. A gasztrofesztiválon egymás mellett dicsőítik a desszerteket a kézműves manufaktúrák és a nagytermelők, hogy különlegességeikkel levegyék lábukról a látogatókat.

Pénteken és szombaton 10-től 22 óráig kóstolhatod meg a finomságokat, míg vasárnap egy órával kevesebb időd lesz habzsolni, ugyanis 21 órakor bezár a bazár.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n_1.png

Írta: Taxner Tünde

Hol marad az én történetem?

Az enyém valahol a Margaret Island dalokban. Gimis korom óta sok élethelyzetben végtelenítve hallgatom őket, úgyhogy alig vártam az új albumot is, ami szeptember elején jelent meg. A dalok fő témája eddig is a szerelem volt, de most sokkal konkrétabb történetek és vallomások is tetten érhetők a szövegekben. Én mindig élvezem az elvontságot, amikor belegondolhatom magam a dalszövegekbe. A Hét Évig Tart című dal konkrétsága és egyszerűsége például meglepett, és még ízlelgetem ezt a Margaretet. Ahogy a fiúk erőteljesebb vokálozását és Törőcsik Kristóf szóló számát, a Miért Vagyok Veled-et is.

Egyben is érdemes meghallgatni az albumot, de én az újabb gyöngyszemeket külön biztos többször meg fogom. Bizonyos dalokat rongyosra, hiszen a kérdés mindig ez:

Hol marad az én történetem?

kiall_aj.png

Írta: Tóth Franciska

Nagylátószög – 120 éves a magyar film

Idén százhúsz éve, hogy bemutatták A tánczot, az első magyar filmet, ami megrendezett jeleneteket is tartalmaz. Az évforduló alkalmából a magyar filmtörténetet, annak szereplőit és sajátosságait bemutató kiállítás nyílt a Ludwig Múzeumban.

A tárlat kronologikus sorrendben, történelmi kontextusba helyezve veszi végig a magyar filmipar legfontosabb eseményeit. Megtudhatjuk, hogy mely filmstúdiókban kezdődtek a forgatások, és azt is, hogy mikor váltotta a némafilmet a hangosfilm. A kiállítás elkalauzol minket a huszadik század különböző korszakaiba az azokra jellemző műfajokon és témákon keresztül, továbbá emléket állít a külföldön befutott, de magyar származású alkotóknak is. Az áttekintés a magyar film legnagyobb hazai és nemzetközi sikereivel zárul: gondoljunk csak az elmúlt pár év Oscar-díjas filmjeire, a Saul fiára és a Mindenkire!

Grafikák: Nagy Dávid

 

Csokifesztivál, Margaret Island album, Szerelmek városa a Vígben - Heti kulturális ajánló Tovább
Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

repin_muszorgszkij.jpgEgy festmény szavakkal nehezen leírható érzelmeket képes kiváltani az emberből. A szavakon túl azonban másképpen is megkísérelhető megfogni az érzést: Muszorgszkij programzenéjén keresztül kalauzol végig minket egy kiállításon, amit így a vizsgákra való felkészülés közben is “megtekinthetsz”. A körülbelül háromnegyed órás darab híresebb lett, mint az alapjául szolgáló festmények – cikkünkből megtudhatod, miért.

2021. 05. 23. Írta: Engelbrecht Azurea / Borítókép: Muszorgszkij Ilja Jefimovics Repin ábrázolásában

Noha Mogyeszt Petrovics Muszorgszkijnak nem ez a mű hozta meg a sikert, mégis fontos helyet foglalt el a szívében: elhunyt legjobb barátja festményei ihlették, és az ő emlékét hivatott megőrizni. Az orosz zeneszerző 1874-ben írta meg az Egy kiállítás képei című programzenéjét.

A mű története

Muszorgszkij éppen sokadjára újra- és átírt operája ősbemutatójára készült, amikor legjobb barátja, a tehetséges festő és építész, Viktor Hartmann váratlanul meghalt. Egy közös barátjuk megemlékezésül kiállítást nyitott Hartmann több mint négyszáz festményéből Szentpéterváron, amelyet Muszorgszkij személyesen is meglátogatott. 1874 júniusában, hirtelen ihlettől vezérelve, húsz nap alatt írta meg a művet, mely megörökíti a kiállítást mint élményt és a kedves barát elvesztése felett érzett gyászt.

Az Egy kiállítás képei eredetileg zongorára íródott, és a 20. századi zene igen korai előfutárának tekinthető – és mint ilyen, nem nyerte el Muszorgszkij zeneszerző barátainak tetszését. A szerző halála után öt évvel, 1886-ban adták ki először nyomtatásban. Azóta sokan átdolgozták vagy átírták zenekarra, hiszen az eredeti zene feszegeti a zongorán elérhető hatások határait, és jobban ki tud teljesedni zenekari formában. 1922-ben nyerte el a ma legismertebb formáját, amikor Maurice Ravel francia zeneszerző megírta a zenekari változatát. A mű részletei gyakran megjelennek filmekben  – mint A nagy Lebowski vagy a Lolita – és rajzfilmekben is,  például a Tom és Jerry-ben és a BoJack Horseman-ben.

muszorgszkij.jpg

Kép: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, forrás: Classic FM

Tárlatvezetés a zene képei között

Az Egy kiállítás képei a programzene egy mintadarabjának tekinthető. A műfaj célja, hogy a hallgató a zenéhez képeket, helyzeteket, hangulatokat társítson, ezt pedig általában újszerű megoldásokkal érik el a komponálás során: pont ez az újítás okozta a szóban forgó orosz mű kezdeti sikertelenségét is. Az új megoldások mellett azonban témáit és stílusát illetően jellegzetesen orosz zenéről van szó.

A kiállítás egy sétatémával (promenade) kezdődik, amely a mű során többször is visszatér. Muszorgszkij ezzel saját magát ábrázolja, ahogy sétál a festmények között, néha gyorsabban, néha lassabban – aszerint, ahogy megakad a szeme egy-egy festményen, vagy épp visszaemlékezik elhunyt barátjára. Mikor távozik egy olyan alkotás elől, amely mélyebb benyomást tett rá, a zene is tükrözi ezt a hangulatot a következő festmény megtekintéséig.

gnom.jpg

A gnóm Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

Az első téma, A gnóm, egy görbelábú törpe botladozó, ügyetlen futását hivatott érzékeltetni. Az eredeti festmény, noha elveszett, valószínűleg egy diótörőt ábrázolt, amely komikusan hatalmas fogaival alapul szolgált az esetlenül mozgó lény megzenésítéséhez.

A második kép Az öreg kastély, amely előtt egy trubadúr énekel. Az előadásmódja fájdalmas és énekszerű, amihez nagyban hozzájárul, hogy Ravel verziójában egy alt szaxofon előadásában hallhatjuk a fő dallamot. A 6/8-os ritmushoz egy keleties hangulatú dallam társul, amelyet a bővített szekundok szolgáltatnak – ez nagyjából másfél hang távolság, ami egzotikusan cseng az európai zenei hagyományokhoz képest.

Egy újabb sétát követően a “zenei én” megérkezik A Tuileriák kertjében, ahol gyermekek játszadoznak, összekapnak és kergetőznek. A vidám stílushoz illeszkedően az eddigi témákkal ellentétben egy gyors, pattogós dúr dallamot használ a zeneszerző ennek lefestésére, amely erős kontrasztban áll a következő festménnyel.

egy_kiallitas_kepei.jpg

A programzenét ihlető képek, forrás: Jacksonville Symphony

A Bydlo, avagy a súlyos lengyel szekeret nehézkesen húzó ökrök képe tárul elénk a játszadozó gyermekek után. A vontatott előadásmód mellett a raveli verzió a hangerő fokozatos növelésével, majd csökkentésével érzékelteti, ahogy egyre közeledik a szekér, majd lassan továbbhalad. Ez a mű legkomorabb része, amely a paraszti munka nehézségeit jelképezi. Muszorgszkijra tett benyomását pedig a következő sétatéma vontatottsága is jelzi.

Ismét éles váltás következik: A kiscsibék tánca a tojásban egy baletthez készített jelmezterveket ábrázoló kép megzenésítése, amely gyors és játékos. Ezt követi – séta nélkül – a két zsidó veszekedése, a Samuel Goldenberg és Schmuyle című részlet. Az ihletet adó képeket Hartmann maga ajándékozta Muszorgszkijnak; ez az egyetlen tétel, amely egybeolvaszt két képet. A zene egy gazdag és egy szegény zsidó veszekedését érzékelteti: a méltóságteljes Goldenberget lassú és súlyos hangokkal ábrázolja, míg a jóval halkabb és kissé szomorkás hegedűszólamok alatt szinte látjuk a görnyedve ülő Schmuylét. A téma ezután – a veszekedést szimbolizálva – ellentétbe állítja a két dallamot, és végül megnyugvással jelzi, hogy a szereplők egyezségre jutottak.

csibek_tanca.jpg

A kiscsibék tánca a tojásban Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

A hetedik kép A limoges-i piac, ahol vásár zsibongása közepette összekapnak az asszonyok: a szerző élénk és hullámzó zenével mutatja be az embertömeget. Az egyre nagyobb káoszban gyakorlatilag kézzelfoghatóvá válik, ahogy az árusok egymáshoz dobálják az áruikat, és civakodnak.

A francia idill hirtelen véget ér a párizsi Katakombák ábrázolásával: a szinte mozdulatlan, váltakozva hangos és halk akkordok a katakombák visszhangját, titokzatosságát és baljósságát érzékeltetik. Ahogy a “zenei én” leereszkedik a föld alá, lassan lépkedő, melankólikus dallam vezeti az eredeti képen megjelenő koponyarakáshoz, végül a dallam fokozatosan visszavált a sétatémába.

tyuklabakon_forgo_kunyho.jpgA kilencedik téma az orosz mesékből jól ismert Baba Jaga megtestesítése. A tyúklábakon forgó kunyhó a gonosz boszorkány lakhelye: Muszorgszkij a viharos zenén keresztül mutatja be, ahogy a boszorkány repül. A forgószélhez hasonló stílusban néha hallani egy-egy, az óratorony ütéséhez hasonló hangot: az ihletet adó kép ugyanis egy Baba Jaga kunyhójára mintázott órát ábrázol.

A tyúklábakon forgó kunyhó, forrás: Wikipédia

A kijevi nagykapu méltó lezárása a műnek: grandiózus és ünnepélyes. Az eredeti képen Hartmann tervei vannak a II. Sándor cár tiszteletére tervezett kapuról. A kapu végül sosem épült meg, azonban a Hartmannak emléket állító zene sosem hagyja feledésbe merülni.

A mű az előadástól függően körülbelül 35-40 perc, és karakteres stílusával mindenképpen maradandó élményt nyújt. Az alábbi linken hallgathatjátok meg: A Szentpétervári Szimfonikus Zenekar előadása.

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története Tovább
Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek

Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek

pestike.jpg

Miközben hétköznapi életünk újabb darabját kapjuk vissza, a közösségi terek ismét megtelnek élettel és jókedvvel. Noha bizonyos szolgáltatások igénybevétele megkötésekkel jár, a kellemes tavaszi időjárás lehetővé teszi a szabadtéri programokat, ami ezúttal különösen a művészetek rajongóinak kedvez. Budapesten több szabadtéri kiállítás és művészeti témájú program is várja a látogatókat, ezek közül válogattunk nektek.

2021.05.06. Írta: Szántó Szabina Petra, borítókép: Kristóf Benjámin

Plakátkiállítás a Várkert Bazárban

Faragó Géza, magyar festő- és grafikusművész alkotásainak ezúttal a Várkert Bazár Déli panoráma terasza ad otthont. Személye kevésbé ismert, élete azonban annál kalandosabb: Faragó Géza különböző párizsi iparművészeti iskolákban folytatta tanulmányait, majd Budapestre visszatérve főként a plakáttervezés foglalkoztatta, de kipróbálta magát színházi díszlet- és jelmeztervezőként, illetve a filmiparban is tevékenykedett. A Mesél az utca című kiállításon 25 plakát tekinthető meg Faragó alkotásai közül, melyek történelmi utazásra invitálják a látogatókat: a 20. század első felének politikai és kulturális életébe. A kiállítás ingyenes, június végéig látogatható.

plakatkiallitas_a_varkert_bazarban.jpg

Óbudai idézetek

Esterházy Péter magyar költő születésnapjának, ezzel együtt a magyar próza napjának alkalmából az Óbudai Anziksz magazin és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata igazi különlegességgel készült: kortárs magyar szerzők kedvenc Esterházy-idézetei olvashatók különféle plakátokon, ezek közül összesen 40 darabot helyeztek ki Óbuda közterületein. Érdekesség, hogy a plakátokon szereplő szerzők fotóit korábban még nem közölték, azok egy néhány évvel ezelőtti magazinfotózáson készültek. Többek között Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Parti Nagy Lajos, illetve Závada Péter is megosztják velünk kedvenc idézeteiket. A kiállítás nem egy konkrét helyszínre korlátozódik, Óbuda környékén sétálgatva bármikor szembe találhatjuk magunkat egy-egy kedves Esterházy-féle gondolattal egészen május közepéig.

idezetek_obudan_jpg.png

Parafrázisok

Egyedi témájú szabadtéri kiállításra bukkanhatunk a belváros szívében, a 6. kerületi Hunyadi téren. A kiállított darabok megálmodója Fazekas Júlia, Básti Lajos-díjas színésznő. Koncepciójának középpontjában korábbi híres festmények újraalkotása áll – ennek kellékei otthon fellelhető egyszerű tárgyak, illetve sminktermékek. Az elkészült alkotásokat a színésznő a telefonjával rögzítette. Az egyénileg újraértelmezett alkotások közül 40 darab megtekinthető a kiállításon, az eredeti festményeket pedig nagy felbontásban szintén megnézhetjük. A kiállítás egészen május végéig megtekinthető, továbbá a kiállítás szervezői lehetőségeikhez mérten egyéb programokkal is készülnek a látogatók számára. 

parafrazisok.jpg

Kertmozi

Nem kimondottan a kiállítások kategóriájába sorolható a filmvetítés, de a mozgóképet preferáló közönség számára kiemelt esemény. A tavalyi sikerre való tekintettel a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében idén is megnyílik a Kertmozi, ahol a közönség magyar és nemzetközi filmeket tekinthet meg. A tervek szerint június 8-án indul az első vetítés, és egészen augusztus végéig élvezhető a szabadtéri mozi élménye a Városmajorban. A vetíteni kívánt filmek között szerepel többek között a Becstelen Brigantyk, a Mamma Mia, illetve a Lajkó – Cigány az űrben című alkotások.

kertmozi.jpg

Ismersz más szabadtéri programokat? Oszd meg velünk Facebookon!

Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek Tovább
A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban

A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban

boritokep_2.jpg

Albrecht Dürer legismertebb képeivel biztosan találkoztunk már, részleteik, jelentésrétegeik és a hozzájuk kapcsolódó történetek azonban rengeteg meglepetést rejtegetnek. A Szépművészeti Múzeum online tárlatvezetésén fény derül a titkokra, miközben átfogó képet kaphatunk a művész koráról, a társadalmi, politikai, gazdasági kontextusról, kortársairól és hatásáról is.

2020.21.26. Írta: Sipos Sára, borítókép: Szépművészeti Múzeum

Albrecht Dürer neve és képei sokak számára ismerősek lehetnek, de ritkán adódik alkalom arra, hogy nagyon közelről megtekintsük egy grafikáját, vagy szakértő meséljen nekünk a hatásáról és a korszakról, amelyben élt. A Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében kapott helyet az időszaki Dürer kora - német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállítás, melyet január 10-ig lehet megtekinteni. A koronavírus-járvány miatt azonban nem látogathatók a múzeumok. A Szépművészeti ebben az időszakban online tárlatvezetetéseket tart, melynek keretén belül megnézhetjük a Dürer-kiállítást is. Habár a képzőművészeti kiállításokat élőben szeretem megtekinteni, felcsigázott a zoomos vezetés ötlete, ráadásul a tárlatra sem jutottam még el korábban.

A kiállítás német grafikákról szól, központba helyezi azonban a korszak szupersztárját, Albrecht Dürert, aki a kiállítás húzóneve. A rajzok, metszetek máshogy működnek, mint a festmények: nagyon aprólékosak, nagyfokú koncentrációt igényel, hogy megtaláljuk a témát, a fókuszt rajtuk. Az online tárlatvezetés lehetőséget adott arra, hogy több képet olyan közelről vizsgáljunk meg, amilyen közelre élőben nem mehetnénk hozzájuk. Ezenfelül ezek a művek kényesek is: mivel gyakran tussal, ezüsttel, ceruzával készültek papírra, a legkisebb természetes fény is károsíthatja őket. Ritkán állítják ki a grafikákat, és egy-egy kiállítás után jó időre speciális szobákban, szigorúan ellenőrzött körülmények között tartják őket. A grafikákat sokáig nem is tekintették külön művészeti alkotásnak, ezért nem tartották olyan fontosnak megőrzésüket - gyakran festmények, szobrok, oltárképek kompozíciójához, megtervezéséhez, vázlatként, tanulmányként használták őket.

alairas_rajztabla_1.jpgForrás: Pinterest

Dürer kora a német reneszánsz, melynek előzménye az egyetemes gótika a 15. század elején. Az akkori grafikák még sejtetik, hogy például szobrok vázlataként használták őket. A könyvnyomtatás, a sokszorosítás megjelenésével azonban új szerephez jutottak.

A műfaj mestere egyértelműen Albrecht Dürer volt: forradalmi változásokat hozott a művészettörténetben kifejezőképességével és természethűségével.

Ha Dürer neve felmerül itthon, gyakran elhangzik, hogy magyar származású. Ez korántsem pontos - apja valóban Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származik, de németajkú családból. Már fiatalon Nürnbergbe költözött, itt házasodott, felesége is német volt, és Dürer sem hangoztatta magáról, hogy magyar lenne.

Művészetére szülővárosán kívül Velence is erőteljesen hatott. Kétszer járt itt: először még ismeretlen művészként ő is inspirációt keresett, másodszor már ismert mesterként tért vissza, és még képet is rendeltek tőle a városban. Udvari művészként is dolgozott - I. Miksa német-római császár az udvarába hívta, ami szintén sokat lendített a karrierjén.

velence.jpgForrás: Sipos Sára

Egyik legismertebb képe az 1500-ban készült önarcképe. Az olajfestmény a keleti ikonokra hasonlít, és krisztusi pózban, hajjal ábrázolja magát. Ne értsük félre, ezt nem cinizmusból tette - mélyen vallásos ember volt, és inkább arra a bibliai képre utal, hogy Isten az embert saját képmására teremtette. onarckep.jpgÉrdekesség, hogy Dürer 13 éves korától kezdve rendszeresen megörökítette magát, pár évente dokumentálva fizikai és mentális állapotát.

1496-98 között készítette az Apokalipszis sorozatot, mely egy János jelenéseit tartalmazó könyvben kapott helyet,  a bibliai szöveget Dürer metszetei egészítették ki. A kiállítás részeként az Apokalipszis négy lovasa című metszete látható, melyet még a fametszés technikájával készített, így a kép kevésbé festői, inkább rusztikusabb, erős vonalú. Hamarosan megjelent a rézmetszet, ami nagyobb részletességet és tónusgazdagságot eredményezett. Dürer Ádám és Éva című grafikáján már ezt a technikát alkalmazta.

Forrás: Die Pinakothek

Szerintem az egyik legszebb kép a művészettörténetben erről a bibliai történetről: a férfi és a nő alakja finoman tükröződik egymásra, kezeiket hasonlóan tartják, alakjuk pedig az antik szépségideált is felidézi.

Lábuknál állatokat is megfigyelhetünk, melyek a négy személyiségtípust jelenítik meg: kolerikus, szangvinikus, melankólikus és flegmatikus.

A Melankólia című rézmetszete csodálatosan foglalja össze a melankólikus személyiség kultúrtörténetét, mely Dürer korában, a reneszánszban megváltozott. Többé nem vetették meg a melankólikusokat, hanem piedesztálra állították, hiszen a művészek is gyakran rendelkeztek ezekkel a személyiségvonásokkal. A képen erős szimbólumokat találunk: például harangot, homokórát, víziboglárkát, létrát, bűvös négyzetet vagy körzőt.

A Melankóliát nem csupán egy csodálatos grafikának tartják, hanem Dürer hitvallásának: képben mondja el a művészethez való tudományos hozzáállását.

Az egy órás online tárlatvezetés alatt rengeteg érdekességet megtudhatunk a korszakról, Dürerről és a képeiről. A festményeket szakértő elemzi részletesen, és a képek apró mozzanatairól is mesél: miért áll úgy egy alak a képen, melyik szimbólum mit jelent, hogyan kódolta bele Dürer a saját félelmeit vagy a korszakra adott reflexióit a műveibe, milyen történet kapcsolódik monogramjához, és miért látunk sok grafikán Esterházy pecsétet. Fény derül arra, milyen pszichológiai jelentésrétegeket tartalmaznak a grafikák, és mi a különbség a fametszés és a rézmetszés között. A kiállítás során a korszak más művészeivel, Dürer kortársaival is megismerkedhetünk, akikre erősen hatott az ő művészete. De nemcsak rájuk, hanem az egyetemes művészettörténetre is: több képe a fejünkben van, hiszen az általános, képes, európai tudásunk szerves részét képezik.

A cikkben említett műalkotások más grafikákkal együtt megtekinthetők a Szépművészeti Múzeum és a kiállítás oldalán

A lényeg a részletekben rejlik - Dürer kora kiállítás online a Szépművészeti Múzeumban Tovább
Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

pexels-pixabay-373543.jpg

Hálózatok, gráfok, modellek, konnektogramok, csomópontok: a hálózattudomány fontos elemei, amelyek az adatvizualizáció segítségével elevenednek meg előttünk a Barabási Lab:  Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon a Ludwig Múzeumban. Beszámolunk arról, miért érdemes megnézni a kiállítást, és hogyan érhetjük tetten a hálózatokat a mindennapjainkban.

2020. 11. 02. Írta: Keresztes Viola, Taxner Tünde, borítókép: Pixabay, Pexels

A hálózatkutatás egy univerzális módszer: művelői feltárhatják az orvostudomány, de akár a csillagászat mélyrehatoló összefüggéseit is. A kutatók elsőre értelmezhetetlen, töméntelen adatot tartalmazó halmazokból és adatbázisokból rendszereket alkotnak, tendenciákat állapítanak meg, vagyis érthetővé teszik az összefüggéseket. A modern számítástechnikai kapacitások és szoftverek mára lehetővé teszik ezeket a komplex elemzéseket, azonban az ember szerepe továbbra sem elhanyagolható. A kiállítás ugyanis rámutat arra, hogy a tudományból hogyan lesz művészet.

Barabási Albert-László erdélyi származású fizikus, hálózatkutató, a komplex hálózatok területén ért el jelentős sikereket. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője. Korábbi cikkünkben írtunk már egyik könyvéről, a Képletről, de a többit is nagyon ajánljuk.

A kiállítás a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Lab projektjei közül állít ki néhányat, melyek az elmúlt 25 év legkülönbözőbb jelenségeinek hálózatait mutatják be. A projektek végigvezetik a látogatót a hálózatkutatás és az adatvizualizáció történelmén. Az először 1995-ben bemutatott projekttől kezdve napjainkig láthatunk modelleket többek között a vírusokról, az ízek hálózatáról, a betegségekről, az álhírekről és a magyar művészeti hálóról. A kiállítás aktuális témákkal kapcsolatban mutat be olyan összefüggéseket, amelyek a laikusok számára is lenyűgözőek. 

A kiállítás kulcsszava az „egybenlátás”, ami jól kifejezi azt, hogy a hálózati gondolkodásban milyen központi szerepe van az adatok vizualizációjának. A bemutatott projektek mindegyikében érdekes összjátékot képez a hálózattudomány, aminek eredményeként sokkal többet láthatunk egy-egy műalkotásnál, hiszen itt a cél egy olyan összjáték megvalósítása, ahol az eltérő tudományterületek képesek egymást magyarázni, és a láthatatlant áttekinthető formában bemutatni.

network-4851120_1920.jpg

Kép: Pete Linforth, Pixabay

A Ludwig Múzeum steril tereit betöltik a virtuális és valóságos adatszobrok, melyek nemcsak komplexitásukkal, hanem színeikkel és formáikkal is lenyűgözik a látogatókat. Barabási eredetileg szobrásznak készült, és a 3D-s nyomtatási technika folyamatos fejlődésével most már ezt az álmát is megvalósíthatja. A megfogható adatszobrok ugyanis úgy jönnek létre, hogy a virtuális modelleket kinyomtatják. Tabletek és egy VR-szemüveg segítségével a szobrok még több dimenziót kapnak, megelevenednek és megtelnek tartalommal. A virtuális valóság segítségével azokat a hálózatokat ábrázolják, melyek annyira bonyolultak, hogy nem lehet őket kinyomtatni. Ezen a budapesti kiállításon láthatunk ilyet először a Barabási Labtől, és valóban benne lehetünk a hálóban.

Barabási a kiállítás kisfilmjében elmondja, hogy a legelső termék, ami a hálózatok kutatásával kapcsolatban megjelent, nem egy cikk volt, nem egy tudományos értekezés, hanem egy vizualizáció. Tudj meg többet a kiállításról tőle:

Pár hónapja minden nap fokozottan érezhetjük a hálózatok jelenlétét és jelentőségét az életünkben: a járványhelyzet folyamatosan felhívja rá a figyelmünket. A kiállítás, mivel 2020. október 10-én nyílt meg, erre is reagál. Korábbi betegségkutatásából inspirálódva Barabási akkora köveket keresett, melyek megfelelően ábrázolnak bizonyos betegségtípusokat, majd színekkel körbefestette őket. A betegségek sokszor fájdalmas, mégis sokszínű árnyékai így jelennek meg szemmagasságban előttünk.

A kiállítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hálózattudomány - bármennyire is bonyolultnak tűnik - a mindennapokban is használható. Ajánljuk mindenkinek, aki olyan kiterjesztett kulturális élményre vágyik, melynek során a gyönyörű adatvizualizációk élvezete mellett a világ működéséről is tanulhat újat. Ha szükségünk van rá, hogy kapcsolati hálókban tájékozódjunk, cégünket kontextusban helyezzük, vagy kutatásunkba egy új szempontot szeretnénk beemelni, fordulhatunk már meglévő elemzésekhez. Ha pedig mi is szeretnénk belevágni, és gyakorolni, hogyan kell hálózatokban gondolkodni, kezdjünk el olyan egyszerű vizualizációs eszközöket alkalmazni, mint például a jól ismert gondolattérkép. Mindig tanulhatunk abból, ha láttatjuk a gondolkodás logikáját, és vizualizáljuk a problémák szerkezetét.

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban Tovább
Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló

Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló

img_9288.jpg

55 esemény, 20 város, 7 régió. Tárlatvezetésekkel, szakmai kiállításokkal és új feltörekvő művészekkel 2020-ban is megrendezik a Fotóhónapot.  Mi a Magyar Sajtófotó Kiállításon és  Robert Doisneau kiállításán jártunk, hogy bepillantást adjunk a magyar fotókultúra legfontosabb rendezvénysorozatába.

2020.10.31. Írta: Belayane Najoua

38. Magyar Sajtófotó Kiállítás - Robert Capa Központ

Fél év csúszással, de idén is megnyitott a Magyar Sajtófotó Kiállítás, ami az ország egyik legnevesebb fotókiállítása. A pályázatra 267 fotográfus 2488 pályaművet küldött be, ami összesen 6079 fotót jelent. A képeken keresztül mintha végigszaladnánk a 2019-es éven. A tavalyi év legnagyobb eseményeinek pillanatai is megelevenednek előttünk: a Hableány hajóbalesete, áradás Velencében, migrációs történések Európában.

A középpontban pedig a világ legfontosabb értékei jelennek meg: egyenlőség, szolidaritás, fenntarthatóság és az emberi lélek szabadsága.

Személyes kedvenc

Személyes kedvencemnek Hajdú D. András fotósorozatát választottam, ami a Természet és tudomány sorozatban nyerte el az első helyet. A sorozat középpontjában a  kongói dzsungel magyar hőse, Dr. Hardi Richárd van. Vagyis inkább a munkája, az elszántsága és az állhatatossága, amivel nap mint nap jobbá teszi a helyi lakosok reménytelen helyzetét.

Dr. Hardi Richárd szemorvos és szerzetes huszonöt éve gyógyít Afrika szívében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Richárd a két magyarországnyi területű megye központjában, Mbuji-Mayiban dolgozik, a térség egyetlen jól felszerelt műtőjében. Innen indul csillagtúraszerűen a megye eldugott szegleteibe, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is, akik 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól. Tömegközlekedés nincs, a betegek gyalogosan teszik meg az utat. Rokonokba kapaszkodva vagy bicikli csomagtartóján érkeznek Richárd ideiglenesen felállított műtőjébe a szürkehályog miatt sokszor addigra már teljesen világtalan páciensek. - Hajdú D. András leírása

04040c4f-40eb-4de5-97ad-ec23eb56445b.jpg

Az a kép, ami azonnal megfogott, egy gyereket ábrázol. Egy kongói gyereket, aki szürkehályogban szenved, és akit egy női kéz védelmez a világ veszedelmeitől. Nekem ez a kép az összes gyereket szimbolizálja. Az összes gyereket, akinek nincsenek olyan lehetőségei, mint nekünk. Minden olyan gyerek benne van ebben a képben, aki ki van téve az éhezésnek, a vízhiánynak, a fejletlenségnek, a csatornahiánynak, a betegségeknek és a tanulás hiányának. Ezek a gyerekek ugyanazt érdemlik, mint mi. Ezek a gyerekek megérdemlik azt, amit a fotó üzen: az egyenlőséget, a lehetőséget és a segítséget. Nyisd ki a szemed, és vedd észre, hogy nem mindenhol olyan az élet, mint amilyennek hitted!

pic3_jpeg.jpgRobert Doisneau: Párizstól Palm Springsig - Mai Manó ház

Robert Doisneau a humanista fotográfia egyik legnagyobb képviselője. A “tiszta” pillanat költőjeként is emlegetett fotográfus egyfolytában Párizs utcáit járta, hogy megörökítse az emberi élet minden fontos részletét. A képek az érzelmek nyelvén szólnak hozzánk, és hihetetlen őszinteséggel tükrözik vissza az élet boldog és szomorú oldalát egyaránt. De Doisneau nemcsak fekete-fehér képeket csinált. Élete rövid időszakában a pillanatokat színes képkockákban örökítette meg - kobaltkék tengerrel, élénkzöld golfpályával, vérvörös kalapokkal és pink ajkakkal. Az egész kiállítás e két nézőpont közti ellentétet mutatja be. A kliséktől híres Párizs egy szürke, szomorú és szegény város képét ölti, míg Amerika a csillogó, boldog és gazdag helyként jelenik meg.

Gondolatok a kiállításról

pic4.jpeg

  • A szerelem nemcsak kortalan, hanem magasságtalan is.
  • A tiszta lélek a legrondább helyeken is csodát teremt. 
  • Egy individualista világban tényleg az nyer, aki a végén párt talál?

pic5_jpeg.jpg

  • Ha a valóság a szürke oldalát mutatja, te mutasd vissza a színes képzeleted.
  • Hihetetlen, de még egy hentesben is megbújik a művészlélek.
  • A barátok a panelt is kastéllyá varázsolják.
  • Néhol az ember a földön, máshol a kutya a széken.

Minden ami fotóművészet - 2020 Fotóhónap programajánló

A Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében megvalósuló Fotóhónap immáron a magyar fotókultúra legjelentősebb és legtöbb programot felmutató rendezvénysorozata. 2020-ban rekordszámú, mintegy 55 esemény közül választhatunk, vagy akár be is járhatjuk az összes résztvevő helyet. A kiállításokon kívül tárlatvezetésekre és szakmai előadásokra is elmehetünk, ahol részletesebben ismerhetünk meg egy-egy művészt, vagy profi fotósok szemszögéből fedezhetünk fel egy-egy kiállítást, akár a fent említett kettő közül.

A programsorozat október közepétől november közepéig tart - Budapesten kívül Bács-Kiskun, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád és Hajdú-Bihar megyék települései is helyszíneket biztosítanak a programhoz, így az ország mind a 7 régiója szerves részét képezi a programsorozatnak.

A részletes programlistát a Fotóhónap hivatalos oldalán találjátok meg.

Képek forrása: Hajdú D. András és Robert Doisneau képe alapján saját szerkesztés, Belayane Najoua

Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló Tovább
ARC a maszk alatt - Idén is görbe tükröt tart elénk az ARC kiállítás

ARC a maszk alatt - Idén is görbe tükröt tart elénk az ARC kiállítás

dsc_2739.jpg“Te érted, hogy mi van most? Szerinted jól változunk?” Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget az idén 20. évfordulóját ünneplő ARC kiállítás. A plakátkiállítás minden évben színvonalas és összefogó képet állít az elmúlt év eseményeiről - idén sem hagyhattuk ki.

2020.10.17. Írta: Keresztes Viola, Hegedüs Kata, Képek: Bera Viktor

A minden évben más címmel jelentkező ARC közérzeti pályázat vállalkozó szellemű, a reklám és a képzőművészetek ötvözetében alkotók pályaműveit várja. A legjobb művekből készült kiállítás mindig aktuális társadalmi kérdésekre reflektál, és a kreativitás szabadságáról szól. Az esemény hagyományosan ősszel, kültéri helyszínen zajlik, és egy hónapon keresztül szabadon látogatható. A pályázatra idén 776 mű érkezett, amelyekből a zsűri választása alapján a legjobbakat a Bikás parkban állították ki.

“Hova tovább? Te érted, hogy mi van most? Te mibe kapaszkodsz, amikor megfordul körülötted a világ? Szerinted jól változunk? Te mit gondolsz, mit képzelsz, mit akarsz, mit látsz?” Ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek a pályázati felhívásban, melyekre minden beérkezett pályamű sajátos módon próbált választ találni. 

dsc_2734.jpg

A legjobb alkotás díját Elter Zsombor Szerelem a korona idején című alkotása kapta, a második helyezett Sipos Zoltán Utolsó kapcsolja le című pályamunkája lett, harmadiknak pedig Szőke Dávid Hello ubik című munkáját választotta a zsűri.

dsc_2724.jpg

Az idén kiválasztott és kiállított darabok értelemszerűen az elmúlt egy év történéseit ábrázolják. Már megszokott, hogy a művészi képek jó néhány darabja erős társadalomkritikát közvetít. 2019 és 2020 egyik legmeghatározóbb eseménye a koronavírus-járvány kitörése volt, ezért rengeteg plakát a vírus által felbolygatott életre reflektál. A mindenkinek nehéz időszak ellenére némelyik plakát képes megmosolyogtatni az embert. Ugyan többségben a Covid-19 járványos plakátok dominálnak, de most is jutott hely a politikai inkorrektség vizuális ábrázolásának. Plakáttémaként megjelent az Index online hírportál, és láthatunk képeket a Balaton szabadstrandjairól is. Rényi András művészettörténész szerint az idei felhozatal nagyon rosszkedvű, ami érthető, hiszen az elmúlt pár hónapban számtalan nehézség érte az országot. 

dsc_2683.jpg

A 2020 ARC kiállítás fő kérdése: “Hova tovább?”. A válasz: a Bikás parkba, ahol idén is találékony, kreatív és megmosolyogtató alkotásokkal találkozhattok. Nézzétek meg ti is ezt a hiánypótló kiállítást!

dsc_2639.jpg

dsc_2726.jpg

ARC a maszk alatt - Idén is görbe tükröt tart elénk az ARC kiállítás Tovább
Egy rúd szalámival a világ legjobb fotósává válni - Elég közel vagy? Robert Capa kiállításajánló

Egy rúd szalámival a világ legjobb fotósává válni - Elég közel vagy? Robert Capa kiállításajánló

1-min_1.jpgFriedman Endre Ernő. A Cápa. Robert Capa. Minden idők leghíresebb háborús fotósa. 40 év alatt több száz háborúban volt megfigyelő és résztvevő. Lefotózta Trockijt, a Ganz gyár virágzását, Jeruzsálem felszabadítását és a milicista halálát. Capa sohasem volt közömbös. 50 fotó a Capa Központban, ami megmutatja, hogy egy képet nemcsak megcsinálni, hanem átélni kell. Ahogy azelőtt még senki más.  

2020.09.24. Írta: Belayane Najoua / Borítókép: Belayane Najoua

Milyen volt ő?

Nyughatatlan, kalandvágyó, soha, semmi kihívás elől ki nem térő - emlékezett meg róla Kincses Károly 2005-ben. Bátorságán, magyar vagányságán és a rámenős természetén kívül semmi nem volt a táskájában mikor elindult Magyarországról, hogy meghódítsa a világ legvéresebb csatamezőit. Születési neve Friedmann Endre volt, de mikor Amerikába emigrált, újraélte gimnáziumi éveit, és felvette az akkor ráragadt becenevet: Cápa. Így szólították őt nagy szája, hajthatatlansága és szívóssága miatt. Habár  élete csak 40 évig tartott, tele volt kalanddal, kihívással, örökkévaló pillanatokkal és rengeteg szenvedéssel. “Szegényen született, és így is halt meg. Páratlan életútja krónikáját hagyta ránk, és vizuális bizonyságát annak, hogy az emberiség sok mindent képes elviselni és időnként győzni is” - írta róla öccse, aki Capa hátrahagyott művein keresztül halhatatlanná tette a világ leghíresebb háborús fotósát.capa_robert_3066_1992_420456_displaysize.jpgFrancia civil megtámad egy német katonát, akit egy utcai harcban fosztottak ki, Párizs, 1944 (Forrás: The International Center of Photography, The Robert Capa and Cornell Capa Archive, Gift of Cornell and Edith Capa, 1992)

Szerkesztői javítás: A Wikipédia magyar szócikke és leltári adatok alapján Robert Capa születési neve Friedman Endre volt. Születése Budapest V. ker. (Lipótváros) állami születési akv. 872/1913. folyószám alatt van bejegyezve. Köszönjük a visszajelzést kedves olvasónknak, aki megosztotta velünk a születési anyakönyvi kivonat másolatát is! Azt is megindokolta számunkra, hogy a gyakori hibás használat oka lehet az, hogy volt egy Friedmann Endre kortárs fotós.

Háború és Capa egy cipőben 

Ha háború volt, akkor valahol, valamelyik bokorban, bunkerben, sátorban Capa is ott figyelt. Rövid élete során 5 kontinensen és több, mint 20 országban járt, ami óriási dolognak számított abban az időben, mikor Bécsből Berlinbe eljutni akár több hétbe is beletelhetett. Háborúban kezdődött és háborúban végződött a karrierje. A spanyol polgárháború jelentette neki az ugródeszkát, az indokínai gyarmatok pedig a halált. Az utazásai során hét nyelven megtanult, ám a nyelvtudását Hemingway így írta le: “Capa hét nyelven beszél. Mindegyiken rosszul”. Lehet, hogy Capa egyik nyelven sem tudott hibátlanul kommunikálni, de talán az ő nyelve nem is a beszéd volt. Capa mondanivalóját a fotókon keresztül ismerhetjük meg. Az ő nyelve a halhatatlan fotóművészet. 2-min_1.jpg

Kép: Belayane Najoua

Elég közel vagy?

“Ha nem elég jók a képeid, nem vagy elég közel”- szól Capa szállóigévé vált mondata.

Capa mesterien tudta a megfigyelő és résztvevő szerepét ötvözni. Kifelé résztvevő volt, belül viszont ugyanolyan szenvedő résztvevő, mint az emberek, akiket a fotóján megelevenített. 

3-min.jpg“Sokáig néztem Capa képeit azon gondolkozva, hogy mi más bennük, mint a többi háborús képben. Mikor sikerült kizárnom a külvilágot, és elképzelni, hogy én is ott vagyok, én is a kép része vagyok, akkor láttam meg a fotók különlegességét. Capa a legkegyetlenebb pillanatokat örökítette meg a lehető lehközelebbről. Miközben a fotón szereplő ember éppen a végzetével néz szembe, a fotós a fűben fekve, mellette térdelve, a szemébe nézve örökíti meg a pillanatot. Miért nem segít neki? Miért nem rohan oda hozzá?” - kérdeztem a képeket nézve. És akkor értettem meg, hogy Capa művészete ebben rejlik: az objektív empátiában. Objektív volt, mint egy fotós és empatikus, mint egy ember. Talán ez volt a legnehezebb az életében. Nem segíteni, nem odarohanni, nem megtörni a legnehezebb pillanatokban” - emlékszem vissza a kiállításra. (Kép: Belayane Najoua)

A Robert Capa Központban kiállított 50 kép a művész egész életútját végigkíséri. A kezdetektől egészen a végső kattanásig, mikor Capa túlságosan is közel ment ahhoz, hogy túlélje a saját művészetét. capa_robert_1034_1992_470313_displaysize.jpg

Republikánus katonák felmérik a lapos gumit, Bermeo Front, Sollube hegy, Spanyolország (Forrás: The International Center of Photography, The Robert Capa and Cornell Capa Archive, Gift of Cornell and Edith Capa, 1992)

Ha magyarnak születtél, akkor az is maradsz

Habár Capa az egész életét végigutazta, és miután átlépte a magyar határt, csak rövidebb időszakokra tért vissza a hazájába, Magyarország örökre ott élt benne, és minden lépését követte. Mikor 1931-ben elhagyta a szülőhazáját, a legenda szerint semmi nem volt a táskájában csak egyetlen rúd szalámi. 

Mikor végleg Amerikába emigrált öccséhez és anyjához, a barátai társaságában nemcsak a magyar lecsó vált híressé, hanem Capa egyik mondása is, miszerint:

“Nem elég, ha tehetséges vagy, magyarnak is kell lenned.”

Magyar kötődéseit az írásain keresztül is megőrizte. Nem sokkal Amerikába érkezése után írta meg a “Miért mentem el otthonról?” című művét, amiben vágyódással emlékszik vissza a Lánchíd pillérjeire és a főváros szépségére. Emlékeit örökké féltve őrizte a szívében, és habár felnőtt korára a magyar nyelvtudása megkopott, ő mindig az az erzsébetvárosi magyar fiú maradt, aki 18 évesen elindult a nagyvilágba, egyetlen rúd szalámival a táskájában. 

Drága apám

hasogat a térdem

beköszöntött az ősz:

hidegfront a fronton

én épp megérkeznék

de mintha visszatértem

mint egy rossz dizőz

úgy kéne dúdolnom

hogy ez az élet

ez a lánctalpas magány

ez a torkolattűz nap

ez egy harctéri sokk

hogy én csak fotózok itt

ezek meg visszalőnek

s csak jönnek az újabb

meg újabb d-napok

de mit panaszkodnék

én capa én friedmann

ma beköszönt az ősz

hangja mint egy sanzon

remélem elringatja

a drága budapestet

mondd meg anyának hogy...

(elmosódott, olvashatatlan szövegrész)

... szóval a térdem

fáj egy kissé kattog

aludnék ha menne

az őszi ég egy paplan

a képeken tán látszik

pár fontosabb részlet

mert mit ér a szó ha...

(a vége olvashatatlan) 

 

Varga László Edgár: Robert Capa el nem küldött levele

Egy rúd szalámival a világ legjobb fotósává válni - Elég közel vagy? Robert Capa kiállításajánló Tovább
Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant

Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant

URBÁN TAMÁS: FELESLEGES PILLANGÓ kiállítás a Capa Központban

borito_7.jpgAdott két személy: Urbán Tamás Balázs Béla-díjjal kitüntetett fotós és fotóriporter, aki hihetetlen közelségből mutatott be korokat, embereket és különösen a társadalom peremén élők életét. A másik ember Deák Ferenc. De nem a húszezres bankót is díszítő legendás politikusról van szó, hanem a rendszerváltás korának egyik legvitatottabb személyiségéről, Pillangóról. A Capa Központ kiállításán jártunk.

Írta: Bera Viktor

Urbán Tamás hatalmas név a magyar fotósok és sajtósok körében. Bátorsága, kivételesen empatikus személyisége lehetővé tették számára, hogy intim közelségből készítsen fotókat átlagemberek számára félelmetes és rejtélyes helyszínek lakóiról. Már a ‘70-es évek végén készített fotósorozatot az aszódi nevelőintézetről, a ‘80-as évek során pedig egy több évet igénylő projektben mutatta be az életet a magyar börtönökben. A szegedi Csillag börtönben találkozott először a testén több ezer tetoválást viselő Pillangóval. 

kep1_2.jpgPillangó életének több mint felét rács mögött töltötte, szabadulása után tetovált, jógát oktatott és a Sziámi együttes énekeseként is fellépett. Az emberek megbámulták, féltek tőle, mégis egy értelmes, jól beszélő figuraként írták le. Mégis milyen ember lehetett valójában, és miért lázadt a rendszer ellen? Ezekre a kérdésekre konkrét választ nem kaphatunk, csupán találgatni lehet. A kiállítás azonban minden eszközt megragad ahhoz, hogy közelebbről megismerjük Pillangót.

A fotókon kívül láthatjuk a naplójába írt bejegyzéseket: nagyon részletesek, inkább érzésekről, emberekről és szexualitásról szólnak, mint konkrét eseményekről. Vannak még börtönben “tervezett” vázlatok különböző találmányokhoz és keresztrejtvények is. 

Cikkünk címe az igazságot tükrözi. Urbán Tamás minden projektje során próbálta témáit teljes mélységükben feltárni, ebben az esetben pedig ez a feladat szinte lehetetlennek tűnik. Egy embert bemutatni, “megmagyarázni” tulajdonképpen képtelenség, Pillangó esetében pedig még ennél is reménytelenebbnek tűnik a cél. Fotói segítségével azonban olyan pillanatokat és érzelmeket tud bemutatni, amiket más médium nem tudna így átadni. A kiállítás látogatóinak így lehetősége van arra, hogy közelebbről megismerjék az egyik legrejtélyesebb magyar személyiséget.

kep2_2.jpgA tárlat nyitvatartási időben virtuálisan is látogatható volt, mi azonban mindenképpen azt ajánljuk, hogy aki teheti, nézze meg élőben. A kiállítás emberközelisége és intimitása miatt sokat jelent a fotók nagyobb méretben történő megtekintése, egészen más élmény, mint egy képernyőn keresztül. A kiállítás augusztus 23-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban megtekinthető.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődést Urbán Tamás egyéb munkái iránt, életművének jelentős része megtalálható a Fortepan honlapján.

A kiállítás tartalmaz a nyugalom megzavarására alkalmas képeket, így megtekintését csak 18 éves kor felett ajánljuk.

Képek: Capa Központ, Urbán Tamás

Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant Tovább
Időgéppel a 30-as évekbe - A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán jártunk

Időgéppel a 30-as évekbe - A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán jártunk

177027.jpg

Nem gondoltuk volna, hogy egy történelmi kiállításon fogunk forrócsokizás közben magándetektív hirdetéseket böngészni, de mégis megtörtént. A Magyar Nemzeti Múzeum Magyar Világ 1938-1940 címmel megnyílt kiállításán jártunk.

Írta: Bera Viktor

“Ha lenne időgéped, hova utaznál?” - Ezt a kérdést már biztosan mindenki hallotta, vagy legalábbis gondolkozott rajta. A barátaimmal játszva gyakran előjött a reneszánsz Olaszország, Napóleon kora, az ókori Athén, de a legtöbben mégis a 20-as, 30-as évek New Yorkját és Párizsát hozták fel vágyott (idő)utazási úticélként. A játék szabályait szigorítva érdekes azt a kérdést is feltenni, hogy a magyar történelem során melyik időszakot választanánk. Most a két világháború közé kalauzolunk el bennetek.

180614.jpg

Volt pár év, amikor az emberek mindennapjai elegáns budapesti kávéházakban kezdődtek és ott is végződtek, napközben Rejtő novellákat olvasva üldögéltek a Ligetben, a délutáni program pedig az új Jávor Pál film volt. De az is lehet, hogy az átlagos magyar ember rettegett hazamenni a sok útonálló miatt, vagy csak morfiummal szórakoztatta magát és folyamatosan szorongott a német birodalmi sas árnyékában. Természetesen egyik szcenárió sincs még az igazság közelében sem. A Nemzeti Múzeum Magyar Világ 1938-1940 névre keresztelt kiállítása viszont kísérletet tesz erre:, igyekszik bemutatni, milyen lehetett a hétköznapi élet Magyarország második világháborúba való belépését megelőző években.

146313.jpg79976871_135742811227254_4745660316270985216_o.jpg

A trianoni békediktátum és a Szovjetunió megtámadása között egy sajátos politikai és társadalmi helyzet állt fenn Magyarországon, mely tele volt látszólagos ellentmondásokkal. Horthy Miklós kormányzó vezette az országot, holott alkotmányos monarchia volt az államforma. Az 1929-es világgazdasági válság keményen sújtotta a gazdaságot, a korszak mégis hírhedt volt a fényűző mulatságokról. A német befolyás egyre erősödött a térségben, de volt jelentős ellenzéki, kritikus újságírás. A tárlat ezeket a témákat mutatja be, valamint találunk olyan tárgyakat és történeteket is, melyek segítenek személyesebb kapcsolatot kialakítani a látogató és a történelem között. 

Az egészen mindennapi kérdések is helyet kaptak: mennyibe került az étkezés és egy lakás Budapesten? Hogy jelentek meg a revizionista törekvések egy polgár mindennapi életében? Milyen bútorok voltak egy átlagos nappaliban? Ezekre a kérdésekre mind választ kapunk, sőt, a kiállítás interaktív részében még játszhatunk is, miközben megismerjük a tényeket, például számot adhatunk tudásunkról több kvíz segítségével.

Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kiállítást, a standard belépőjegy mellett még egy egészen rendhagyó extra is elérhető: lehet vásárolni kávézójegyet! Az emeleten be van rendezve egy kis kávézó, ahol egy forró ital, egy süti, valamint egy választható ajándéktárgy kiválasztása után számos korabeli újságot böngészve tudjuk beleásni magunkat 1938-1940 magyar hétköznapjaiba.  146310.jpg

Képek: Fortepan (fentről lefelé haladva: 177027, 180614, 146313, 146310)

2020. február 18.

A Közgazdász Online további cikkeiért kövesd be a Facebook-oldalunkat! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/

Időgéppel a 30-as évekbe - A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán jártunk Tovább
A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora

A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora

anthony_van_dyck_a_married_couple_google_art_project.jpg

A megújult Szépművészeti Múzeumban elveszik a fény, amíg a mennyezettől a padlóig ér. Emiatt különös, lebegő ragyogás honol a termekben. Ezek a képek évszázadok óta léteznek már, színeik mégis frissek és erőteljesek, a magukban hordozott évek pedig betöltik a termet. Megnéztük a Rubens és kortársai kiállítást.

Írta: Lázár Fruzsina

Borítókép: Anthony Van Dyck - A married couple (source: Wikimedia, Art Gallery of South Australia)

 

Miért érdemes…?

A tárlat az 1600-as évek jelentős kulturális, politikai és társadalmi vonulatai alapján, tematikusan van felépítve, a portrék és vallásos témakörben készült képek mellett harcjeleneteket, mitikus történetek feldolgozásait, állatábrázolásokat és csendéleteket is megtekinthetünk - mind Rubens vagy a körülötte csoportosuló festők kezei közül kerültek ki. A művek részletgazdagsága néhol egyenesen elképesztő, az anyagábrázolás és az élő-vibráló, nem ritkán feszültséggel teli kompozíciók szemlélése során eszünkbe juthat: vajon milyen volt a világ négyszáz évvel ezelőtt? 

Vizsgáljuk a letűnt korok részleteit, igyekszünk egymás mellé illeszteni a darabkákat. Az emberarcok különös, pufók, néhol torz, a mai “szép”-nek aligha megfelelő ábrázolásban jelennek meg: ez szokatlan. A fel-felbukkanó aktok azonban ráébresztenek, milyen egyedi egy-egy emberi test. A gesztusok olykor mesterkéltek, statikusak, máshol - például a parasztéletet ábrázoló festményeken - hihetetlen lendület van bennük. Felfedezzük a mimika ismerős, apró részleteit, a félelem, a felindultság, a düh kivetülését, de a környezet idegennek hat: madárlövészet a város főterén, séta a hegyre épült kastély környékén, szuronyos puskát viselő katonák felvonulása.

 

A történelem: hol, hogyan, mikor?

A flamand barokk festészet remekeit felvonultató kiállítás középpontjában Peter Paul Rubens és az ő munkássága áll. A festő pályafutása Antwerpenben kezdődött, későbbi híres műhelyét is itt rendezte be. Ebben a műhelyben számos tehetséges flamand festő tanult, többek között van Dyck, Snijders, David Teniers - a tárlat képei közt az ő alkotásaik is megtalálhatók.

the_honeysuckle_bower_pprubens_and_wife_1609.jpgA képen Rubens és első felesége, Izabella

A reformáció okozta spirituális válság a 16. században jelentősen lecsökkentette a képzőművészetnek jutó életteret; a realisztikus ábrázolásmóddal dolgozó flamand festészet szerepe a 17. században erősödött meg újra. Ekkor Rubens, aki a Habsburg főhercegi pár, Albert és Izabella udvari festője, később Izabella bizalmasa és diplomáciai megbízottja is volt, az ellenreformáció művészeti törekvéseinek élére állt. A barokk templomok gazdag pompával keltek új életre.

descent-from-the-cross_rubens.jpg

"Descent from the cross" 150x420 cm nagyságú triptichon - Rubens az antwerpeni Miasszonyunk templomba készítette

Rubens művészi stílusát a szakszövegek szavaival élve szilárdság, dinamizmus, ironikus-moralizáló nézőpont jellemzi. Festészete egyszerre táplálkozott a flamand realizmus hagyományaiból és az olasz reneszánsz klasszikus törekvéseiből: római útjai során mélyen tanulmányozta olasz festőművészek - például Tiziano, Tintoretto, Paolo Veronese - munkásságát, gyakorlásként reneszánsz portrékat másolt. A technikát végül visszavitte magával Antwerpenbe.

A festő legtehetségesebb tanítványa a nála huszonkét évvel fiatalabb Anthonis van Dyck volt. Ez a fiatalember hamar és sikeresen sajátította el mestere útjait, a robusztusságot sugárzó képeken megjelenített izmos, méltóságteljes alakokat, az érzéki fény- és színjáték alkalmazását, de sajnos nem vihette tovább Rubens művészeti örökségét, mivel alig egy évvel a mester halála után elhunyt.

Fények Rubensnél:night_scene_rubens.jpg

Monumentalitás Rubensnél:

giancarlo_doria_rubens.jpg

 

És a világ kitágul

A művészetben az a jó, hogy szabadon szemlélhetjük. Nem kell, hogy tessen, nem kell értenünk. Elfogadhatjuk a szakértők által kínált magyarázatokat, gyűjthetünk háttértudást a keletkezés körülményeiről, vagy hallgathatunk az első benyomásunkra. A flamand barokk festészet - mint a világ sok más művészeti terméke is - be van ágyazva abba a sokrétű, dinamikusan változó világba, amelyben keletkezett. Ahhoz, hogy felmérhessük fontosságát, érdemes a felszínnél egy kicsit mélyebbre ásnunk - Rubens háborúellenessége, a parasztélet nyomorúsága és egyszerű szépségei, a mitológia jelentősége és az a potenciál, amely sokszínű feldolgozhatóságában rejlik… Izgalmas egy rövid ideig ezen a nagyítólencsén keresztül figyelni a világot: kitágítja az elme látószögét, más síkra helyezi a szemlélődést. Itt biztonságos, tét nélküli az utazás.

“Csak egy egyszerű ember vagyok, egyedül állok az öreg ecsetjeimmel, kérve Istent, hogy adjon ihletet.”

- Peter Paul Rubens

 

Lázár Fruzsina

2020. február 3.

Források:

https://www.britannica.com/biography/Peter-Paul-Rubens

https://www.britannica.com/art/Flemish-art

Képek: Wikiart

 

A barokkot csak barokkosan lehet jellemezni - Rubens és a flamand festészet fénykora Tovább
Óriás játszószoba 100 vonattal - A hamarosan bezáró Miniversumban jártunk

Óriás játszószoba 100 vonattal - A hamarosan bezáró Miniversumban jártunk

birodalmi_lepegeto-min.png

Mintha csak egy crossover epizód lenne - egy birodalmi lépegető, egy DeLorean DMC–12 a Vissza a jövőből, és még néhány Minyon is, na meg 100 robogó vonat a lehető legnagyobb részletességgel és pontossággal kidolgozott, valós helyszínek között. Az utolsó lehetőségek egyikét kihasználva látogattuk meg a Miniversumot.

Már csak március 31-ig látogatható a Miniversum, Európa egyik legnagyobb terepasztala, melyet a látogatók nem csak megtekinthetnek, de irányíthatnak is. Magyarország, Ausztria és Németország tájai elevenednek meg hihetetlenül részletgazdag kidolgozásban, ahol ha elég figyelmesek vagyunk, még egy birodalmi lépegetőt és egy UFO-t is felfedezhetünk. 

Eredetileg szkeptikus voltam és nem tudtam, hogy érdekes lehet-e számomra a Miniverzum, ugyanis nem rajongok különösen a vonatokért. Ami viszont ott fogadott, az még engem is lenyűgözött. Korábban elkerülte a figyelmemet, hogy ez egy interaktív kiállítás, így nagy öröm volt, amikor kiderült, hogy különféle gombok segítségével én is irányíthatom egy-egy jármű mozgását, a figurákat, fény- és hanghatásokat. A sok apróság annyira lekötötte a figyelmem, hogy egy pillanatra újra gyereknek éreztem magam. 

A terepasztal minden centimétere végtelenül részletgazdag volt, a legkisebb fűszálak és a hatalmas hegyek is egyaránt aprólékosan ki lettek dolgozva. A városokat 1,3 km hosszú sínpálya szeli át, 5000 figura, 14 település és 600 épület között 100 vonat közlekedik. 

Több olyan hely is megjelent a terepasztalon, ahol korábban már jártam, most pedig ott volt előttem a százszor kisebb másolatuk. Megelevenedik például a Hősök tere, a soproni Tűztorony és Pannonhalma városa is. Számomra külön élmény volt, hogy a lakóhelyemhez közeli tatai vár is helyet kapott a terepasztalon. A felépített városok mellett az eredeti helyszínek fotói is láthatók, így összehasonlíthatjuk a valós képet a miniatűr változattal.  

Ha nyitott szemmel nézelődünk, az épületek között felfedezhető néhány érdekesség, úgynevezett „Easter Egg”, mint például a Star Wars birodalmi lépegetője, a Minyonok vagy a Vissza a jövőbe legendás autója is. Így tehát a filmrajongók számára is izgalmas kincskeresés lehet a látogatás. Ki találja meg a legtöbb rejtett részletet?

A kiállítás után a kávézóban is megpihenhetünk, ahol sokféle finom étel és ital várja a vendégeket. A helyszínen ajándék- és játékbolt is található, ott a Miniversumos emléktárgyak mellett vasútmodelleket is vásárolhatunk, ha kirándulás helyett inkább a saját lakásunkba hoznánk Európa legszebb vonatos tájait.

A program fiataloknak és felnőtteknek egyaránt élmény, tökéletes kikapcsolódás akár a családdal, akár tesós programként is vagy barátokkal egy könnyed délutánra. A hely véges kapacitása és a tömeges érdeklődés miatt érdemes hosszabb időre tervezni, hogy mindent alaposan meg tudjunk nézni. 

nyugati_palyaudvar-min.png

sinek-min.png

hazak-min.png

food_festival-min.png

borito-min.png

auto-min.jpg

A 6 évvel ezelőtt kizárólag az Andrássy út épületére tervezett kiállítás eredeti tervek szerint január végén örökre bezárta volna kapuit. Csakhogy azóta olyan mértékben megnőtt a látogatottsága, hogy bejelentették, két hónappal meghosszabbítják a nyitvatartást, így március végéig még mindenki megtekintheti, aki eddig lemaradt volna. 

Részletes információkért (nyitvatartás, jegyárak stb.) keresd fel a www.miniversum.hu honlapot. 

 

Bokovics Nóra 

Fotó: Tóth-Máté Bence 

Forrás: 

https://www.miniversum.hu/

2020. január 14.

Óriás játszószoba 100 vonattal - A hamarosan bezáró Miniversumban jártunk Tovább
In Memoriam Costa Concordia by BAKTAY

In Memoriam Costa Concordia by BAKTAY

gy évet töltött Toszkánában, az ott készült alkotásait mutatja most be, köztük az In memoriam címűt, amellyel a Costa Concordia üdülőhajó szerencsétlenségekor meghalt Fehér Sándor hegedűművésznek kívánt emléket állítani.

Baktay Erika Olaszországban élő magyar festőművész Toszkána című kiállítása a Magyar-Olasz Kulturális Évad keretében pénteken nyílt meg a római Monogramma Kortárs Galériában, a festők utcájában. A tárlatot a művész jelenlétében Balla János olaszországi magyar nagykövet nyitotta meg. A művésznő egy évet töltött Toszkánában, az ott készült alkotásait mutatja most be, köztük az In Memoriam címűt, amellyel a Costa Concordia üdülőhajó szerencsétlenségekor meghalt Fehér Sándor hegedűművésznek kívánt emléket állítani.

photo(2).JPG In memoriam (részlet) - forrás: nol.hu

In Memoriam Costa Concordia by BAKTAY Tovább
World Press Photo – Életek képekben

World Press Photo – Életek képekben

Mikor megkérdezik tőlem, hogyan lehet írni egy kiállításról és főleg hogy mit, nem tudok válaszolni rá. Mindent és semmit. Mivel alapvetően egy vizuális élményről van szó, legjobb, ha saját szemünkkel győződünk meg annak érdemeiről, értékeiről. Ugyanakkor fontos szerepe van annak, hogy már előzetesen képet kapjunk arról, hogy érdemes-e megnéznünk a kiállítást. Nincs ez másképp a Néprajzi Múzeum World Press Photo kiállításával sem. Megnéztem. Érdemes volt.

Röviden a kiállítás: egy teremnyi hely, tele díjnyertes fotókkal. Hosszabban: az következik a továbbiakban. Az 1955 óta kiosztásra kerülő díjakat kétségkívül nagy elismerés megszerezni.  A World Press Photo rendezi meg a világ legnagyobb és legnívósabb sajtófotó-pályázatát. A díjkiosztó ceremónia helyszíne minden évben Amszterdam. A verseny után a nyertes képek egy világ körüli kiállításon vesznek részt - a kiválasztott fotók 40 országba jutnak el, köztük Magyarországra. A kiállítás az alábbi kategóriákban vonultatja fel a képeket: helyszíni hír, általános hír, sportesemény, korunk kérdései, hétköznapok, portrék, természet.

wpp.jpg

World Press Photo – Életek képekben Tovább
Gombold újra!: Élő közvetítés a divatshow-ról

Gombold újra!: Élő közvetítés a divatshow-ról

Idén is megrendezésre került a Gombold újra!, Közép-Európa egyik legrangosabb divatshow-ja. A 2011 óta töretlen népszerűségnek örvendő rendezvény záróeseménye, a Central European Fashion Days-nek keresztelt divatbemutató és egyben szakmai fórum a régió valamennyi országának kínál nemzetközi bemutatkozási lehetőséget. A négy visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország) kulturális jegyeit viselő kollekcióik és a döntősök ruhakölteményei nagyszabású divatbemutatókon láthatók majd. Egész napos kiállítás mellett divatkonferencia és design vásár is várja az érdeklődőket a Millenáris Park B csarnokában.     

22:40

Jövőre is várunk mindenkit a Gombold újra! divatshow-ján, ahol idén is a legkiemelkedőbb newcomer és oldhands divattervezők munkáit csodálhattuk meg. A képeket Donáczi Katinka készítette!
Ma este várunk mindenkit az Ankertben és a Grundban, ahol ti is újra gombolhatjátok!

 

Gombold újra!: Élő közvetítés a divatshow-ról Tovább
süti beállítások módosítása