Közgazdász Online


A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg

Míg itthon húsvét volt, emberek ezrei menekültek a 21. század egyik legnagyobb vulkánkitörése elől

ashes-1867440_1920.jpg

A Földön nagyjából ezerötszáz vulkán található, amiből közel hétszázötven volt aktív az elmúlt pár száz évben. Az egyik ilyen a La Soufrière vulkán, amely áprilisban tört ki a karibi térségben. Habár a helyi vulkanológus, Robertson meg tudta akadályozni, hogy a kitörés több ezer ember életébe kerüljön, a természeti katasztrófa hatása még korántsem ért itt véget.

2021. 06. 14. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pexels, Pixabay

Richard Robertson gyerek volt, amikor testközelből látta élete első vulkánkitörését. Ez a gyerekkori élmény olyan nagy hatással volt rá, hogy eldöntötte, vulkanológusnak tanul. Egész életét a vulkánok megfigyelésére és kutatására tette fel. A rengeteg tanulás, munka és kitartás tavaly decemberben vált sorsfordítóvá: Robertson több ezer ember életét mentette meg.

Több mint 40 év után ekkor mutatta az aktivitás első jeleit a szülőhelyén, a Karib-térségben található La Soufrière. A kitörés nem kapott nagy médiafigyelmet, mivel csupán egy lassú lávadóm kezdett kitüremkedni a vulkán kráterében. A folyamat egészen április elejéig tartott, míg a lávadóm több millió köbméter nagyságúra duzzadt. Március végén aztán Robertson szokatlan földrengésjeleket észlelt. Egyre gyakoribbak és erőteljesebbek lettek,  mígnem április hetedikén a vulkánból gázok szivárogtak fel. Ekkor Robertson már tudta, hogy a robbanásos kitörés bármikor elindulhat, ezért vörös jelzést adott ki, és rögtön megkezdődött a vörös zónában élő több mint húszezer ember evakuálása.

sarychev_peak.jpg

La Soufriére, a szunnyadó vulkán

Két hónappal ezelőtt, azaz április 9-én kezdődött el a robbanásos kitörés a karibi Saint Vincent északi részén. Az óriási hamufelhő sötétségbe burkolta a Budapestnél is kisebb szigetet, ahol ennek hatására az áramellátás megszakadt. A La Soufriére nem sokszor tört ki a történelem során, ám ilyenkor akár hetekig is eltarthatott a folyamat. 1902-ben is hasonlóan indult a vulkánkitörés, de akkor a pontos előrejelzések hiánya miatt 1700 ember halt meg. Ez a tragédia alapjában változtatta meg a vulkáni megfigyelésre vonatkozó felfogást, és indította el a folyamatos monitorozást lehetővé tevő vulkánobszervatóriumok kialakítását. Az 1902-es La Soufrière nemcsak emberéleteket követelt: elpusztította a karibi őslakos kultúra utolsó maradványait is. 

A mostani kitörés hatása

Habár a La Soufriére a Föld másik felén található, egy-egy ilyen méretű robbanásnak jelentős hatása lehet akár globálisan is. Nemcsak a légi forgalmat állíthatja meg, de maradandó változást is okozhat a Föld klímájában és a közösség életében. A robbanással és annak következményeivel kapcsolatos kutatások jelenleg is zajlanak, de néhány eredményt már nyilvánosságra hoztak. 

Habár Robertsonnak hála az evakuálás időben elkezdődött, voltak olyan lakók, akik az utasításokat figyelmen kívül hagyva bent maradtak a veszélyzónában. Közülük összesen 127 embert kellett evakuálni az egyik vulkánközeli közösségből, nekik a környező szigetek, St. Lucia, Grenada, Barbados és Antigua adtak otthont. Május 31-ig körülbelül 3900 ember maradt ideiglenes otthonokban.

Azok, akik a vulkánhoz legközelebb eső vörös zónákban élnek, még nem tudnak hazatérni, mások a hamu és a törmelék miatt rekedtek menedékházakban.

Bár halálesetekről és sérülésekről nem számoltak be a hatóságok, a vulkáni hamu nagyobb törmelékszemcséi a környezetet és a házakat is károsítják. A sziget mezőgazdasága óriási károkat szenvedett: a növényeken képződött hamuréteg megakadályozza, hogy a növények napfényhez és tápanyaghoz jussanak, miközben az állatok nem jutnak megfelelő mennyiségű jó minőségű ételhez és vízhez. Az emberek az evakuálással megmenekültek, de az állatoknak nem volt más lehetőségük, mint maradni és kivárni a katasztrófa végét.

Nemzetközi segítség

Több szervezet, köztük az ENSZ és az UNICEF is gyűjtött segélyeket, hogy támogassák a robbanás miatt hajléktalanná vált embereket és hozzájáruljanak a terület újjáépítéséhez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 29,2 millió dolláros (közel 9 milliárd forintos) finanszírozási felhívást indított kifejezetten az alapvető szükségleteknek kielégítésére. A legsúlyosabban érintett területek a víz, a higiénia, a menedékház és a lakhatás, a tisztító munkálatok, valamint az élelmezésbiztonság és a mezőgazdaság.

A tisztító munkálatok és a károk felmérése még mindig zajlik. Nem tudni, hogy pontosan mennyire károsult a sziget ökoszisztémája, de az biztos, hogy Robertsonnak hála több ezer ember menekült meg.

A vulkanológus, aki húszezer ember életét mentette meg Tovább
Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében

boritokep_3.jpg

A klímaváltozás kapcsán rengeteg a bizonytalanság, ez alól pedig a szőlőtermesztés jövője sem kivétel. Az Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián Dr. Lakatos László, az Eszterházy Károly Egyetem Környezettudományi és Tájökológiai Tanszék docense, arról tartott előadást, hogy milyen változásokra számíthatunk hazánk borvidékein a megváltozó éghajlati tényezők tükrében.

2021.05.05. Írta: Lénárd Csenge, borítókép: Pixabay

Lokáció, mint a minőségi bor kulcsa

Hazánk a szőlőtermesztés északi határán helyezkedik el, ezért a késői érésű és nagy hőigényű fajtákat nem lehet biztonságban termeszteni, legalábbis egyelőre. Azt, hogy melyik földrajzi terület milyen szőlőfajta termesztésére alkalmas, elsősorban két dolog befolyásolja: a vegetációs időszak hossza és a csapadék mennyisége. Napjainkban sok vizsgálat folyik arról, hogy milyen hatással lesz ezekre a tényezőkre a klímaváltozás Európában. Ezek eredménye alapján az előadó szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mivel a vegetációs időszak hosszabb lesz, és  a szőlőnek több ideje van növekedni, a melegigényes mediterrán típusú szőlőfajták termesztésére is lehetősége nyílik a hazai borászoknak.

“A tőlünk északabbra fekvő országok is jobb helyzetbe kerülhetnek a bortermelés tekintetében, de azért arra nincs reális esély, hogy a közeljövőben a skandináv térségben nagy volumenű szőlőtermesztésre nyílna lehetőség” – mondta  Dr. Lakatos László. Noha Norvégia és Izland valószínűleg nem a borászatairól lesz híres, Lengyelországban és Németországban az előrejelzések szerint a melegedés hatására egyre nagyobb biztonsággal valósulhat meg a szőlőtermesztés.

Ezek az előrejelzések már majdhogynem kívánatos képet festenek a klímaváltozásról, hiszen melyik ország lakosa ne örülne a jobb minőségű boroknak? Ám ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Eltűnő borvidékek

Míg a klímaváltozásnak az északi szélességeken lehet pozitív hozadéka a szőlőtermesztés tekintetében, a déli területek komoly kihívásokkal nézhetnek szembe. Európában az elkövetkezendő időszakban a szárazság mértéke jelentősen növekedhet, így  Spanyolország, Olaszország és Görögország területén termőterületek tűnhetnek el.

A csapadék mennyiségének csökkenése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy miért nem oldják meg a szőlősgazdák öntözéssel a szárazság problémáját. Ennek az a magyarázata, hogy Európában nem divat a szőlő öntözése, mert úgy gondolják, hogy a minőség rovására mehet. Az előadó rámutatott arra, hogy ez nem feltétlenül van így, és kifejezetten jó megoldás lehet a szabályozott, vagy más néven szárazság fenntartó öntözés. A megfelelő vízadagolás megvédheti a növényt a kiszáradástól, egy bizonyos mértékű szárazság fenntartása mellett sem a csemegeszőlő, sem a borszőlő minősége nem fog romlani a veszélyeztetett területeken.

szolos_a_matraban.jpg

Kép: Lénárd Csenge, Közgazdász

A klímaváltozás elvesz, de ad is

A klímaváltozás kapcsán nem sűrűn beszélhetünk pozitívumokról, de a szőlőtermesztés esetében létezik napos oldal. Az mindenképpen jó hír, hogy a nagyobb hőigényű szőlőfajták is otthonra találhatnak hazánk borvidékein, így növelve Magyarországon a borkultúra sokszínűségét és minőségét. Az új fajták megjelenése mellett olyan új területek is bevonhatóak a borgazdálkodásba, ahol napjainkban csak kismértékben vagy nagy bizonytalansággal lehetséges szőlőt termeszteni. A borkultúra felerősödésére is számíthatunk a jövőben, illetve a megváltozó éghajlati feltételek miatt a szőlészek és borászok szerepe is felértékelődik.

A klímaváltozásnak tehát vannak előnyei hazánk borgazdaságára nézve, de nem szabad megfeledkezni a jelenség árnyoldaláról sem. Az elsődleges probléma a borok alkoholtartalmának növekedése. Ez azért aggasztó, mert ha a bornak hirtelen megnő az alkoholtartalma a szokványoshoz képest, az befolyásolja az élvezeti értékét is.

Ne feledjük, a borfogyasztás célja nem a lerészegedés, hanem a kulturált kóstolás és a különbségtétel képessége a jó és kevésbé jó bor között.

– mondta Dr. Lakatos László.

További probléma, hogy a növekvő hőmérséklet miatt a borok savtartalma csökken, így azok elveszíthetik karakterisztikus jellemzőiket. A szélsőségesebb vízellátottság sem kedvez az iparágnak, hiszen jelentős lehet a termésingadozás.

A tökéletes bor – vágyálom vagy elérhető cél?

A tökéletesség elvont fogalom, mindenkinek mást jelent. Vannak azonban bizonyos klimatikus feltételek, amik ha teljesülnek, egy hozzáértő borász közreműködésével garantált a minőségi bor. Az ideális körülmények megteremtéséhez csupán egy dologra van szükség: a klimatikus stressz hiányára. Ez egyszerűen hangozhat, de korántsem az. Ahhoz, hogy a klimatikus stressz elkerülhető legyen, sok éghajlati tényező harmonikus együttállása kell.

Nem fordulhat elő sem a forró nap, sem pedig a trópusi éjszaka jelensége. Az előbbinél a nappali hőmérséklet nem érheti el a harmincöt celsius fokot, az utóbbinál pedig az éjszakai hőmérséklet nem emelkedhet húsz fok fölé. Ha ezek valamelyike teljesül, problémákat okozhat a szőlő növekedésében, míg ha mindkettő, akkor hőstresszes állapotról beszélhetünk, ami garantáltan ártalmas a szőlőnek. A klimatikus stressz hiányának további feltétele a késő tavaszi fagyok elmaradása és a megfelelő csapadékmennyiség megléte.

A Kárpát-medence nyer, de mi lesz a többiekkel?

Az éghajlati tényezők alapján fel lehet állítani különféle indexeket, amik a következő száz vagy százötven évet jelzik elő. Az információ ebben az esetben is hatalom: a megfelelő adatok birtokában a termesztési terület függvényében meghatározhatóak egy szőlőfajta  fagykár kockázatai.

Az egyes borvidékek ugyan jelentősen eltérhetnek egymástól a termeszthetőség tekintetében, de összességében azt mutatják az előrejelzések, hogy a század utolsó két évtizedére hazánk legtöbb borvidékén javulni fog a termeszthetőség.

A déli országok helyzete már kevésbé szerencsés, de számukra is adottak bizonyos védelmi intézkedések. Növényvédelmi, fagyvédelmi vagy öntözési rendszer bevezetésével megvan a lehetőségük, hogy védekezzenek a kedvezőtlen időjárási hatások ellen, és így a minőségi szőlőtermesztés fenntartható lehet a jövőben is.

Az, hogy a bekövetkező változásokat a fejlett technológiai megoldásoknak köszönhetően bizonyos szintig képesek lesznek kezelni a szőlészek, nem azt jelenti, hogy ez egy természetes folyamat. A klímaváltozás elleni legjobb védekezés a megelőzés, nem pedig a kialakuló tünetek felszíni kezelése. Az a legfontosabb, hogy mindenki a lehetőségeihez mérten cselekedjen, és a tőle telhető legtöbbet megtegye a környezetéért! Ha így teszünk, számos káros folyamat visszafordítható, és még sokáig élvezhetjük Földünk vendégszeretetét.

Veszélyben a magyar bor? - A szőlőtermesztés jövője a klímaváltozás tükrében Tovább
“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

Áder János nyitotta meg az év legnagyobb hazai klímakonferenciáját

b_v_0153.jpg

Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.

2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.

A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.

A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak. 

“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.” 

photo-1570358934836-6802981e481e.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is. 

Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából 

Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója. 

A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon. 

A konferencia hivatalos oldala itt érhető el. 

Álmegoldások helyett 

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.

Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.  

photo-1552783160-27bfdb2625d5.jpg

Kép: Alexander Tsang, Unsplash

A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.

Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.

A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk. 

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban” Tovább
Milyen szerepet vállal a Magyar Nemzeti Bank a felsőoktatásban?

Milyen szerepet vállal a Magyar Nemzeti Bank a felsőoktatásban?

Dubéczi Zoltánnal, a jegybank oktatási programjainak főkoordinátorával beszélgettünk (II. rész)

o_zs_0010.jpg

Színvonalemelés, verseny és utánpótlás – néhány ok, ami miatt a Magyar Nemzeti Bank is szerepet vállal a felsőoktatásban. Dubéczi Zoltánnal a célok mellett a Corvinus támogatásáról, nemzetközi mércékről, az oktatás gyorsabb reagálásáról és az alternatív irányzatok fontos szerepéről beszélgettünk.

2020.12.14. Írta: Kovács Máté, borítókép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Az első részben a Magyar Nemzeti Bank Könyvsarok programjáról írtunk, a cikk itt érhető el.

A jegybank felsőoktatási szerepvállalásának egyik alappillére a Corvinuson nyáron az MNB Tanszékből létrejött MNB Intézet, valamint a Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszék.

Olyan struktúrában gondolkodtunk, hogy jelen legyenek az egyetemi oktatók, egyetemi professzorok, és együtt dolgozzanak az MNB-ben gyakorlati munkát végző elemzőkkel, közép- és felsővezetőkkel. Így áll össze az oktatói-vezetői stáb,  ami keveréke az akadémiai és a gyakorlati munkában résztvevő oktatóknak.

dr_dubeczi_zoltan_portrek_highres-0513-kozeli.jpgDubéczi Zoltán szerint a Corvinusra jellemző az MNB saját céljainak megjelenése is. „Növelni szeretnék a színvonalat, gyakorlati képzést akarnak létrehozni, fontos a nemzetköziesítés és az utánpótlásbázis is egyensúlyban marad. A legtöbb gyakornok és új munkavállaló most is a Corvinusról jön az MNB-hez” – mondja a jegybank elnöki főtanácsadója.

Egyre növekvő támogatás a Corvinus versenyképességének javítására

A pénzügyi támogatás mértéke ennek megfelelően évről évre növekszik. Az együttműködés első évében, a 2015-16-os tanévben az MNB 200 millió forinttal támogatta az egyetemet, köztük a Közgazdasági elemző mesterszakon létrejött Jegybanki elemző specializációt és a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakot. A támogatás folyamatosan növekedett, a Corvinus átalakulásának évében az összeg már meghaladta a 600 millió forintot.

Az anyagi mellett a szakmai támogatás is fontos, amely főleg továbbképzéseket és oktatási programokat jelent, de a jegybank az MNB Intézeten és a GEO Tanszéken keresztül új tantárgyak, képzések és a szakmegújítások kidolgozásában is aktívan részt vett. Az MNB Intézet által idén teljesen megújított angol és magyar nyelvű Közgazdasági elemző mesterszakról itt írtunk korábban.

Az MNB céljának megfelelve, a közgazdasági képzés színvonalemelésének részeként az egyetem átalakulása mellett a hallgatókat is támogatja a jegybank.

Az első évben rögtön 152 hallgatónak adtunk ösztöndíjat a Corvinuson, az országos MNB Kiválósági Ösztöndíjon túlmenően.

Az ösztöndíjak tartalma összetett, konferenciarészvételek, nyári egyetemek és könyvkiadások támogatásából, doktori ösztöndíj programokból és kutatási kiválósági díjból áll össze. Ezen túl jelenleg is tárgyalnak újabb kettősdiploma-programok indításáról a nemzetköziesítés érdekében.

Nem a magyar jegybank az első a felsőoktatás támogatásában

A jegybankok felsőoktatási szerepvállalására több nemzetközi példát is találunk. A német jegybank, a Deutsche Bundesbank saját egyetemet hozott létre, a kínai jegybank PBC School of Finance néven saját karral rendelkezik a Tsinghua Egyetemen, amely a QS World University Ranking nemzetközi rangsorában a 15. legjobb egyetem globálisan, de a francia jegybank is több intézményt támogat. „Olyannyira figyelembe vettük ezeket a példákat, hogy amikor ezek a programok elindultak, a Bundesbank egyetemén több napot töltöttem el az oktatási struktúrát és szervezeti keretrendszert tanulmányozva.” Dubéczi Zoltán szerint egy önálló intézmény Magyarországon nem merülhetett fel az ország méretei miatt, Németországban a jegybank mérete és kapacitása indokolja a saját intézményt. 

Emellett távol-keleti példákkal is foglalkoztak a Magyar Nemzeti Banknál. Az Asia School of Business egy maláj üzleti iskola, amit a maláj jegybank hozott létre az MIT-vel (Massachusetts Institute of Technology) közösen. „Ők egy évvel korábban indultak, szóval akkor látogattam oda, amikor nekik is viszonylag kevés tapasztalatuk volt. Azóta is nagyon sikeres program, és együttműködünk velük” – mondja Dubéczi Zoltán.

o_zs0100.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Nem csak európai példákat vettünk, ez sokat segített abban, hogy megtaláljuk a módját annak, hogyan vegyünk részt az oktatási programokban.

Néhány hónapja jelentették be, hogy a kínai Fudan Egyetem saját campust hoz létre Magyarországon a Corvinussal közös MBA képzésen túl. Ebben az együttműködésben a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz, a programcsomagot ugyanakkor a kormányok közötti együttműködések alapján tervezik. „A Fudan Egyetem az MNB fontos partnere, hiszen a jegybank ad otthont a Corvinussal közös képzésnek a Bölcs Várban, emellett anyagilag is támogatja a programot. Ez a partnerség nagyon szoros, szakmailag is szeretnénk részt venni benne” – mondja Dubéczi Zoltán.

Járványhelyzet és klímaváltozás – Hogyan alkalmazkodhat az oktatás a gyorsan változó környezethez?

Az MNB oktatási programjában az alternatív közgazdasági irányzatok is kiemelt szerepet kapnak. „Minden irányzatot szeretnénk bemutatni, ami nemcsak a Corvinuson, hanem más programokban is megjelenik. Amikor meghívunk egy neves külföldi szakembert, amennyire az ideje és a körülmények engedik, megpróbáljuk nemcsak egy egyetemre és kurzusra elvinni, hanem kettőre, háromra is."

Kifejezetten célunk, hogy ne csak a mainstream irányzatok legyenek bemutatva, hanem az alternatív gondolatok is.

A járványhelyzet vagy éppen a klímaváltozás miatt az is fontos, hogyan tud az oktatás a gyorsan változó folyamatokhoz alkalmazkodni. Jellemző, hogy egy-egy új szak indítása több évet vesz igénybe az akkreditációs eljárás miatt. Kérdéses ugyanakkor, hogy van-e erre elég időnk.

o_zs0112.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

Dubéczi Zoltán szerint olyan helyzetbe kerültünk, amiben az idősebb generációk sosem voltak, a járvány az egyetemi életet is mélyen érinti. „Az oktatók és hallgatók közötti mobilitás az utóbbi húsz évben mindennapossá vált, a mi programjaink is nagyrészt ezen alapultak. Nem telt el olyan hét, hogy ne fogadtunk volna külföldi egyetemről professzort vagy más jegybanktól olyan vezetőket, elnököket, akik az oktatásban is részt vettek nálunk. Mindez most más alapon folytatódik.”

„Közhelyesen hangzik, de a digitalizáció irányába próbálunk elmozdulni” – mondja Dubéczi Zoltán. Ugyanakkor szerinte „ezek az elektronikus alapon működő oktatási formák kiegészítők lehetnek csak, nem tudják hosszabb távon helyettesíteni a jelenléti oktatást. Nagy terünk van, és a kiegészítő szerepüket kell megtalálni. Nagyon sok jó gyakorlatot át lehet menteni a normális időszakba is.”

Azt a főtanácsadó is elismeri, hogy „nagyon megváltozott a világ, felgyorsult minden, és a mai szabályozási környezetben az új szakok létesítése rendkívül sok időt visz el.” Vannak javaslatok és törekvések, hogy a szaklétesítés folyamata egyszerűbb legyen a jövőben. „Ebben a háttérmunkában gazdasági területen a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz."

Olyan szabályozókat és szabályrendszert kell létrehoznunk, ami alapján sokkal könnyebben tudunk reagálni az eseményekre. Nagyon remélem, hogy ebben a tanévben ez ügyben jelentős előrelépés történik majd.

Milyen szerepet vállal a Magyar Nemzeti Bank a felsőoktatásban? Tovább
süti beállítások módosítása