Közgazdász Online


Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat

b_v_218.jpg

Az ősz sok jelentést hordozhat: elmúlást, változást, küzdést, bekuckózást, költőiséget, önreflexiót - ezeket a témákat pedig számtalan film is feldolgozza. Ajánlónkban négy olyan filmet hoztunk most nektek, melyek talán elsőre nem tűnnek őszinek, hangulatuk, tartalmuk vagy történetük azonban tökéletesen illik az évszakhoz.

Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor

Külön banda (1964)

Pár évvel ezelőtt ősszel néztem először francia új hullámos filmet. Ez a korszak elsősorban a 60-as években volt jellemző, és szerzői filmekkel, líraisággal, újszerű filmnyelvvel és érdekes zenékkel frissítette fel a filmek világát. Azóta is nagyon szeretem a ‘Nouvelle Vague’ filmjeit, és ősszel kifejezetten újra fellángol ez a szerelem.

Az 1964-es Külön banda volt az első film ebből az irányzatból, melyet láttam. A rendezője, Jean-Luc Godard a francia új hullám egyik legnagyobb alakja - nevéhez kötődnek például a Bolond Pierrot és az Alphaville című filmek is. A Külön banda szerelmes “gengszterfilm”, két fiúról és egy lányról szól: Franz, Arthur és Odile egy lopást terveznek meg, de a végkimenetelt mégsem árulhatom el! 

vlcsnap-1038654.png

Kép: IMDb

Ebben a filmirányzatban a film nem egyenlő a cselekménnyel: az életérzés, a hangvétel, a boldogságkeresés, a zene, a képek fontosak. Ha még nem vagy jártas a Nouvelle Vague korszakában, érdemes ezzel a filmmel kezdeni az ismerkedést, ugyanis a szakértők a filmtörténeti áramlat egyik leginkább közönségbarát filmjének tartják. 

Írta: Sipos Sára

Bábok (2002)

A tinédzserkor vége és a fiatal felnőttkor kezdete között félúton lebegve láttam először Takeshi Kitano Bábok című filmjét. Határozottan az utóbbihoz sodort közelebb ez a film, amely nagyon röviden a véget nem érő szerelemről szól. Habár nem a nálunk megszokott kelet-közép-európai kultúrkör szemléletében mutatja be ezt a témát, a látványvilág időnként az európai művészfilmekhez hasonló. A film erősen stilizált és szimbolikus - engem abszolút le lehet venni a lábamról egy gondosan kidolgozott látványvilággal vagy egy tűpontos kinematográfiai munkával: szerencsére itt egyikből sincs hiány.

dolls-2002.jpeg

Kép: cornandsoda.com

Nemcsak a látványvilágban lehet gyönyörködni: a történet is legalább annyira megindító. A film három, egymástól független, mégis közös vonásokkal bíró emberi kapcsolatot mutat be: egy fiatal férfinak menyasszonya helyett mást kell feleségül vennie; egy másik fiatal férfi feltétel nélkül rajong egy popsztárért; illetve megismerhetjük egy idős yakuza történetét is, aki rég elveszett szerelmét indul felkutatni.

A film fókuszában az elmúlás, a változás áll, ezért egyértelműen az őszt juttatja eszembe. A rendező, Takeshi Kitano szerint nincs okunk idegenkedni az elmúlástól, a haláltól, ugyanakkor a film megítélése valójában a hozzáállásunktól függ: a felismerés talán saját magunknak is meglepetést okozhat.

Írta: Burkus Brigitta 

Nap nap után (2018)

A Nap nap után című filmet a megjelenésekor láttam a moziban. A film az azonos című regény feldolgozása, melyet már korábban olvastam és egyszerűen elvarázsolt,  ezért dobogó szívvel ültem be a vörös fotelbe: végre képernyőn is láthatom ezt a lenyűgöző történetet.

A film egy lélekről szól, aki minden nap másik ember testében ébred, és megpróbálja megélni ennek az embernek egy szürke hétköznapját. A magát csak „A”-nek hívó személy egy nap találkozik Rhiannonnal: neki végre el meri mesélni a titkát, s ezután szoros kapcsolat alakul ki köztük.

788.jpg

Kép: port.hu

Ez a feltétel nélküli kapcsolat a legcsodálatosabb a filmben. „A” minden nap máshogy néz ki: egyszer fiú, máskor lány, kövér vagy vékony, szőke vagy barna, Rhiannon mégis képes őt ugyanúgy szeretni és becsülni. A történet képes rávilágítani, milyen sokszínűek és egyediek az emberek, még ha teljesen átlagosnak is tartjuk saját magunkat. Ez a film kiváló egy őszi, esős délutánra: akár barátokkal, párunkkal vagy csak egyedül megnéznénk egy elgondolkodtató, mégis egyszerű filmet.

Írta: Rudolf Alexa

Édesek és mostohák (1998)

Mi a teendő, ha folyamatosan a volt feleség és tökéletes anya árnyékában kell élnünk, sőt pótolni őt, és nevelni a hevesen ellenálló gyerkőcöket? Az Édesek és mostohák című filmben Chris Columbus tökéletesen bemutatja egy már felbomlott család drámáját. A gyerekeknek nemcsak szüleik válását kell feldolgozniuk, hanem az új anyuka szerepben nem éppen jeleskedő Isabelt is el kell fogadniuk. Jackie, a súlyos beteg anya ráadásul Isabelre bízza gyermekei jövőjét. Isabel szerepében Julia Roberts tündököl, Susan Sarandon pedig csodálatosan vitte képernyőre az édesanya karakterét.

A természetben felvett jelenetek, az idő múlását reprezentáló időjárás, valamint a téli montázsok tökéletesen hozzák az őszi hangulatot és a ráhangolódást a karácsonyra. A komoly üzenetű film mindeközben humoros fordulatokat is tartogat. Az alkotás ugyan több, mint húszéves, mégis mai napig időtálló értékeket tartogat a nézők számára. Ajánlom ezt a filmet mindenkinek, aki egy nem mindennapi történetet bemutató, élvezetes drámát keres egy esős, őszi estére.

image_3.png

Kép: justwatch.com

Írta: Hegedüs Kata

Mit nézz ősszel? - Négy film, négy hangulat Tovább
Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló

Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló

img_9288.jpg

55 esemény, 20 város, 7 régió. Tárlatvezetésekkel, szakmai kiállításokkal és új feltörekvő művészekkel 2020-ban is megrendezik a Fotóhónapot.  Mi a Magyar Sajtófotó Kiállításon és  Robert Doisneau kiállításán jártunk, hogy bepillantást adjunk a magyar fotókultúra legfontosabb rendezvénysorozatába.

2020.10.31. Írta: Belayane Najoua

38. Magyar Sajtófotó Kiállítás - Robert Capa Központ

Fél év csúszással, de idén is megnyitott a Magyar Sajtófotó Kiállítás, ami az ország egyik legnevesebb fotókiállítása. A pályázatra 267 fotográfus 2488 pályaművet küldött be, ami összesen 6079 fotót jelent. A képeken keresztül mintha végigszaladnánk a 2019-es éven. A tavalyi év legnagyobb eseményeinek pillanatai is megelevenednek előttünk: a Hableány hajóbalesete, áradás Velencében, migrációs történések Európában.

A középpontban pedig a világ legfontosabb értékei jelennek meg: egyenlőség, szolidaritás, fenntarthatóság és az emberi lélek szabadsága.

Személyes kedvenc

Személyes kedvencemnek Hajdú D. András fotósorozatát választottam, ami a Természet és tudomány sorozatban nyerte el az első helyet. A sorozat középpontjában a  kongói dzsungel magyar hőse, Dr. Hardi Richárd van. Vagyis inkább a munkája, az elszántsága és az állhatatossága, amivel nap mint nap jobbá teszi a helyi lakosok reménytelen helyzetét.

Dr. Hardi Richárd szemorvos és szerzetes huszonöt éve gyógyít Afrika szívében, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Richárd a két magyarországnyi területű megye központjában, Mbuji-Mayiban dolgozik, a térség egyetlen jól felszerelt műtőjében. Innen indul csillagtúraszerűen a megye eldugott szegleteibe, hogy esélyt adjon azoknak a betegeknek is, akik 600–800 kilométerre laknak a szemészeti centrumtól. Tömegközlekedés nincs, a betegek gyalogosan teszik meg az utat. Rokonokba kapaszkodva vagy bicikli csomagtartóján érkeznek Richárd ideiglenesen felállított műtőjébe a szürkehályog miatt sokszor addigra már teljesen világtalan páciensek. - Hajdú D. András leírása

04040c4f-40eb-4de5-97ad-ec23eb56445b.jpg

Az a kép, ami azonnal megfogott, egy gyereket ábrázol. Egy kongói gyereket, aki szürkehályogban szenved, és akit egy női kéz védelmez a világ veszedelmeitől. Nekem ez a kép az összes gyereket szimbolizálja. Az összes gyereket, akinek nincsenek olyan lehetőségei, mint nekünk. Minden olyan gyerek benne van ebben a képben, aki ki van téve az éhezésnek, a vízhiánynak, a fejletlenségnek, a csatornahiánynak, a betegségeknek és a tanulás hiányának. Ezek a gyerekek ugyanazt érdemlik, mint mi. Ezek a gyerekek megérdemlik azt, amit a fotó üzen: az egyenlőséget, a lehetőséget és a segítséget. Nyisd ki a szemed, és vedd észre, hogy nem mindenhol olyan az élet, mint amilyennek hitted!

pic3_jpeg.jpgRobert Doisneau: Párizstól Palm Springsig - Mai Manó ház

Robert Doisneau a humanista fotográfia egyik legnagyobb képviselője. A “tiszta” pillanat költőjeként is emlegetett fotográfus egyfolytában Párizs utcáit járta, hogy megörökítse az emberi élet minden fontos részletét. A képek az érzelmek nyelvén szólnak hozzánk, és hihetetlen őszinteséggel tükrözik vissza az élet boldog és szomorú oldalát egyaránt. De Doisneau nemcsak fekete-fehér képeket csinált. Élete rövid időszakában a pillanatokat színes képkockákban örökítette meg - kobaltkék tengerrel, élénkzöld golfpályával, vérvörös kalapokkal és pink ajkakkal. Az egész kiállítás e két nézőpont közti ellentétet mutatja be. A kliséktől híres Párizs egy szürke, szomorú és szegény város képét ölti, míg Amerika a csillogó, boldog és gazdag helyként jelenik meg.

Gondolatok a kiállításról

pic4.jpeg

  • A szerelem nemcsak kortalan, hanem magasságtalan is.
  • A tiszta lélek a legrondább helyeken is csodát teremt. 
  • Egy individualista világban tényleg az nyer, aki a végén párt talál?

pic5_jpeg.jpg

  • Ha a valóság a szürke oldalát mutatja, te mutasd vissza a színes képzeleted.
  • Hihetetlen, de még egy hentesben is megbújik a művészlélek.
  • A barátok a panelt is kastéllyá varázsolják.
  • Néhol az ember a földön, máshol a kutya a széken.

Minden ami fotóművészet - 2020 Fotóhónap programajánló

A Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében megvalósuló Fotóhónap immáron a magyar fotókultúra legjelentősebb és legtöbb programot felmutató rendezvénysorozata. 2020-ban rekordszámú, mintegy 55 esemény közül választhatunk, vagy akár be is járhatjuk az összes résztvevő helyet. A kiállításokon kívül tárlatvezetésekre és szakmai előadásokra is elmehetünk, ahol részletesebben ismerhetünk meg egy-egy művészt, vagy profi fotósok szemszögéből fedezhetünk fel egy-egy kiállítást, akár a fent említett kettő közül.

A programsorozat október közepétől november közepéig tart - Budapesten kívül Bács-Kiskun, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád és Hajdú-Bihar megyék települései is helyszíneket biztosítanak a programhoz, így az ország mind a 7 régiója szerves részét képezi a programsorozatnak.

A részletes programlistát a Fotóhónap hivatalos oldalán találjátok meg.

Képek forrása: Hajdú D. András és Robert Doisneau képe alapján saját szerkesztés, Belayane Najoua

Kongó, Párizs és Palm Springs egy nap alatt - 2020 Fotóhónap programajánló Tovább
Ismerkednél? – A randi appok előnyeiről és hátrányairól olvasóink történeteivel

Ismerkednél? – A randi appok előnyeiről és hátrányairól olvasóink történeteivel

pexels-josh-willink-1690732.jpg

A legtöbb személyes kapcsolat ma az interneten kezdődik. A kulturális tabu a randioldalak és -appok körül elhalványult, és hétköznapi jelenséggé vált az online ismerkedés. Utánajártunk, hogy a szakértők szerint miért szeretjük a randiappokat, valamint használatuknak milyen kockázatai vannak. Előnyeiket és a hátrányaikat olvasóink saját történeteivel illusztráljuk.

2020.10.11. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Josh Willink, Pexels

A randiappok sűrűbbé szövik a társadalom szövetét, hiszen nagyon könnyűvé vált ismeretlenekkel kapcsolatba lépni. Hagyományosan a család, az iskola, másodsorban pedig a szomszédok, a barátok és a munkahelyi közeg játszottak jelentős szerepet abban, hogy kivel ismerkedünk, de ma az internet egyre jobban átveszi a helyüket. 

2012-ben a Tinder betört a piacra, és új sztenderdeket állított az online társkeresésben. Indulása óta közel százmillióan töltötték le, működését pedig sok más app is átvette. Azóta „matching”-kultúrában élünk, vagyis az első benyomás nagyon rövid idő alatt, pár kép és egy rövid szöveg alapján alakul ki, és rögön megszületik az első döntés: elutasítom vagy érdekel. Szeretjük a kényelmet, a gyorsaságot, a játékosságot, a randiappokat mégis sokan kritizálják.

Kapcsolat vagy kapcsolódás?

Azt találtuk, hogy a felhasználók több mint 80 százaléka azért van a Tinderen, hogy hosszú távú kapcsolatokra találjon. – Sean Rad, a Tinder CEO-ja (forrás)

Az első benyomásunk és az előzetes elképzelésünk nagy valószínűséggel nem egyezik azzal, amit a Tinder vezérigazgatója 2015-ben nyilatkozott. Ahogy a randiappok egyre nagyobb népszerűségre tettek szert, elterjedt az a vélemény, hogy a „hookup”-kultúrát, vagyis az egyéjszakás kalandok, a rövid távú, felelősségvállalás nélküli emberi kapcsolódások világát fogják kialakítani. Egyik olvasónk a randi appok legnagyobb előnyeinek és hátrányainak egyaránt azt tartja, hogy közvetlenek, kiszámíthatatlanok és következménymentesek. Azonban tagadhatatlan, hogy sok a választási lehetőségünk, és könnyen, gyorsan, hatékonyan kapcsolatba léphetünk bárkivel, ami vegyes, de életre szóló tapasztalatokat jelenthet. 

Bizalmatlanul töltöttem le a Tinder-t. Néhány mondhatni kellemes beszélgetés, majd egy-egy kiábrándító randi után a kezdeti kételkedés csak még erősebbé vált bennem. Volt szerencsém mindkét véglethez: az önmagát humorosnak tartó, bújtatottan "szolgáltatást felajánló” és a pontokba szedett, "tökéletes feleség alapanyag”-listán szigorúan pipáló mind az utamba kerültek. – Petra, 22

pexels-julia-m-cameron-4145034.jpg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

Új lehetőség vagy időpocsékolás?

Attól függetlenül, hogy milyen komolyságú és típusú kapcsolatokat keresünk, és melyik nemhez vonzódunk, a randialkalmazások nyújthatnak segítséget. A Stanford Egyetem kutatója azt állapította meg, hogy az eredetileg online létrejövő kapcsolatok nem gyengébbek a hagyományos úton kialakulóknál, valamint fontos csatornát és új lehetőségeket jelentenek azok számára, akiket szexuális érdeklődésük valamilyen kisebbséghez kapcsol. Egyik 22 éves olvasónk ezt a csodálatos történetet osztotta meg velünk:

A kedvenc történetem jelenleg is íródik, éppen 9 hónapja, a barátommal ugyanis Tinderen ismerkedtem meg. Ennek az első lépés szempontjából volt jelentősége, utána már minden az első találkozáson dőlt el. Ezek az első találkozások olyanok, mint egy doboz bonbon. Sohasem tudhatod, mit veszel ki belőle. Mindig ezzel a kíváncsisággal és nyitottsággal álltam hozzá, és ez a barátomra is igaz volt. Nem véletlen tehát, hogy egymásra találtunk, és rögtön rezonálni tudtunk egymás érzéseivel.

Számomra ez az app jelentett mindent, hiszen melegként még a szokásosnál is nehezebb "hagyományos módon" ismerkedni, ha egyáltalán létezik ilyen. Ezek az appek - feltéve, hogy jól használod őket - lebonthatják a kezdeti akadályokat a leendő párod és közted éppúgy, mint saját magad elfogadásában. Láthatod, hogy nem vagy egyedül, a pozitív visszajelzések pedig megerősíthetnek abban, hogy semmivel sem vagy értéktelenebb másoknál. Innen nézve ráadásul nemcsak párkereső, hanem a szó szoros értelmében társ, sorstárskereső is. Voltaképpen egy közösség, egy szubkultúra, ami persze máshol is jelen van, de ide sokan félelemből nem jutnak el.

Egy másik hasznos visszajelzés rámutat arra, hogy  a platformok működési mechanizmusai eltérőek lehetnek. Ha az egyiken nem járunk sikerrel, vagy nem tetszik, érdemes mást is kipróbálni. 

A Grindr egy internetes dating app melegeknek, aminek a legnagyobb problémája, hogy nagyon sokan inkább alkalmi dolgokat keresnek, mintsem bármilyen kapcsolatot. Előnye a Tinderrel szemben viszont, hogy nem kell matchelni ahhoz, hogy beszélgetést kezdeményezhess, tehát nem csak a külső alapján dőlhet el minden. – Dániel, 24

A felhasználóbarát kialakítás, a vonzó vizuális megjelenés és a gamifikáció a magas letöltési aránnyal rendelkező randi appokra (pl. Tinder, Bumble, Coffee meets bagel, Plenty of Fish) már mind jellemzőek, és ezek szélesebb ismerkedési lehetőségeket biztosítanak, mert többen használják őket. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy a régiódban melyik terjedt el, hiszen a tartózkodási helyed gyakran meghatározza a kapcsolatfelvétel sikerességét. Magyarországon és világszerte továbbra is a Tinder vezet, bár a karanténidőszak alatt új vállalkozások, mint a Quarantine Together is feltűntek a piacon.

pexels-d_ng-nh_n-1021145.jpg

Kép: Dương Nhân, Pexels

Üzleti vállalkozás és kiapadhatatlan veszélyforrás? 

A lehetőségek tárháza végtelennek tűnik, a randiappok tárt karokkal várják a generációkat – elsődlegesen üzleti megfontolásokat figyelembe véve. A tudatos használathoz elengedhetetlen, hogy ezt az aspektust szem előtt tartsuk – olvasóink közül is többen beszámoltak arról, hogy az alkalmazások addiktívak. Nem meglepő, hiszen a szolgáltatók érdeke a reklámbevételek miatt az, hogy minél több időt töltsünk rajtuk, és minél aktívabb kapcsolatot alakítsunk ki velük. 

Bármennyire is tudatában vagyunk ennek az üzleti modellnek, a design pszichológiai hatásai alól nehéz kikerülni, és sokszor nem is szeretnénk, mert remek unaloműző elfoglaltság. Tinderen csak a pozitív fejleményekről értesülünk, ami boldogságérzetet okoz, és fokozza az app szeretetét. Egyik olvasónk csak ezt a történetet osztotta meg velünk, ami mutatja, hogy milyen megrázó lenne, ha a kudarcokkal is folyamatosan szembesülnénk:

Ültem a buszon, és konkrétan láttam, ahogy egy lány megnézte a profilomat, és balra húzott. – Tamás, 24

Az addikció problémáján túl olvasóinkban felmerült a veszélyesség és a szokatlanság érzete is, hiszen a hamis identitás felépítése, a személyiséglopás és az online zaklatás a randiappokon is előfordulnak. A képi és verbális szexting is a bántalmazás eszköze lehet, valamint azt is érdemes átgondolni, hogy az online felületeken magunkról mesterségesen kialakított kép és a valóság között eltérések vannak. Akárcsak a közösségimédia-felületeken, a személytelenség itt is zavaró lehet, és számos lehetőség nyílik egymás véletlen vagy szándékos félreértésére. Egy fontos különbséget azonban érdemes mérlegelni: a randiappokon gyakran intimebb, szenzibilisebb információkat adunk ki magunkról. Tényleg vannak, akik életük szerelmét keresik, vagy esetleg meg is találják. 

Random elkezdtünk beszélgetni Tinderen, aztán egy héttel később taliztunk. Most már mindjárt egy éve együtt vagyunk, és közös lakásunk van. – Ramóna, 20

Hol a bevált recept?

Mint láthatjuk, sem a szakirodalom, sem a személyes tapasztalatok nem fogalmazzák meg az online ismerkedés egységes, bevált receptjét. Azonban fontos, hogy randi appokat kockázataik és működési mechanizmusaik tudatában használjuk, és közben hallgassunk a szívünkre. Ahogy egyik olvasónk remekül megfogalmazta:

A társkeresők a félelmek leküzdésében is segíthetnek, de nagyon fontos, hogy ne ezek a kapcsolatok határozzanak meg. Ne akarj más lenni senki kedvéért, mint amilyen vagy. Nincs olyan, hogy ilyennek és ilyennek kell lenned. Aki a valós éneddel tud összhangba kerülni, ő lesz az igazi párod. – Marci, 22

Ismerkednél? – A randi appok előnyeiről és hátrányairól olvasóink történeteivel Tovább
A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?”

bc8649da-a9dc-4887-8b1e-048f21febd57.jpegA University of Tennessee felmérése szerint az első elnöki vitát Joe Biden nyerte. A social media posztok 67 százaléka állítja, hogy Trump rosszabbul teljesített, mint Biden. De hogyan befolyásolhatják a twitter posztok és az instagram story-k egy 320 milliós ország elnöki választását? A közösségi média a politikában is átvette az irányítást? Hogyan lesz követőből szavazó?

Írta: Belayane Najoua

Mi történt 2016-ban? 

2016-ban többek között két fontos választás is történt a világban, 2016 szeptember 18-án Oroszországban, míg november 8-án az USA-ban. Mindkét választást intenzív közösségi média kampány előzte meg, ami nagyban hozzájárult az eredményekhez.

Ha visszakanyarodunk Barack Obama 2012-es megválasztásához, akkor is látszódik, hogy milyen nagy befolyással van az emberek politikai állásfoglalására a social media. Williams 2017-es tanulmánya szerint Obama kampányának a legnagyobb erőssége a social media és a technológia használatában rejlett. A közösségi hálózatokon keresztül Obamának sikerült elérnie 200 szavazóhelyiség 8,5 millió polgárát, ami az összes szavazat közel 7 százaléka. Obamára 5 millióan szavaztak többen, mint fő ellenfelére Mitt Romney-ra, tehát a social media elérés döntő erejű volt.

2016-ban a felnőtt amerikaiak 62 százaléka olvasott híreket online médiumokon keresztül(forrás). Az online tér egyre nagyobb jelentőséget kap nemcsak a privát életünkben, hanem a politikai állásfoglalásunk terén is. Ahogy egy korábbi cikkünkben már említettük, a social media befolyásol és olyan tettekre sarkall, amiket a social media platformok használata nélkül nem biztos, hogy megtennénk:

  • Megvennéd-e azt a terméket amit a kedvenc énekesed tesz fel egy posztban, ha nem használnád az Instagramot?
  • Letöltenél-e egy appot, ha nem látnád a Messenger hirdetésben?
  • Elmennél-e választani, ha nem látnád egyfolytában ezt a képet? 

ac426183-a056-439e-bff5-d34ff9b1123b.jpegA social media megjelenés és politikai kampány a sajtóra is hatással lehet. Egy kutatás szerint 2015 augusztusa és szeptembere között a CNN politikai cikkeinek 78 százalékában Trump szerepelt (forrás). 2015 Novemberében Trump több műsoridőt kapott(összesen 234 percet), mint az egész Demokrata Párt együttvéve (forrás). (Csak viszonyítási alapként Ted Cruz 7 percet kapott ugyanazon időszak alatt.) Összességében tehát Trump szinte az összes médiafelületen dominánsan szerepelt, ami nagyban hozzájárult a 2016-os győzelméhez (forrás).

A közösségi média áltájékoztatása a politika szolgálatában

A Facebook már jóval a 2016-os választások előtt táptalajként szolgált az összeesküvés-elméletek, rögeszmés politikai cikkek és álhírek számára. A közösségi háló elkötelezettségre és erőteljes reakciókra ösztönzi az embereket. Mégis egy hatalmas orosz propagandakampány felfedezése kellett ahhoz, hogy a törvényhozók, újságírók és a Facebook felhasználói észrevegyék az ezzel járó kockázatot (forrás). Valószínűleg valami hasonló történik a 2020-as választásoknál is - csak ezúttal az Instagramon.

corruption-2727571_1280.jpg

Az Instagram használata az utóbbi négy évben különösön az idősebb generációk körében nőtt meg. 2016-ban 500 millió felhasználója volt, ami 2018 júniusára megduplázódott, de ami még fontosabb, hogy az Axios politikai weboldal szerint az Instagram tizedik legnagyobb fiókja háromszor annyi reakciót ér el, mint a Facebook legnagyobbja. A social media a politikai kampány egyik legfontosabb részévé vált (forrás).

És hogy miért baj a közösségi médiás politikai kampány? A válasz az algoritmusokban rejlik. Ha például valaki rákattint egy baloldali párt kampány posztjára, akkor az algoritmus úgy veszi:

Igen ez érdekli a felhasználót. Akkor mutassunk neki mégegy ilyet

kepernyofoto_2020-10-06_9_19_27.png

- és már benne is vagyunk egy ördögi körben. Az algoritmus addig fogja mutogatni a baloldali kampány képeit, kiírásait, amíg mi magunk is elhisszük, hogy a baloldalra tényleg érdemes szavazni. Hiszen csak ők jelennek meg mindenhol, csak az ő céljaikat, beszédeiket, megjelenésüket látjuk és halljuk. A másik oldal egy nagy sötétség marad - semmit nem fogunk tudni róla. Természetesen ez bármelyik politikai párt kampányára igaz. Minél többször nyomunk rá véletlenül, annál többször jön elő “direkt”.

A social media félretájékoztatása miatt 2016-ban a Facebook kapcsolatba lépett tényellenőrző ügynökségekkel, hogy csökkentse a szélsőséges reakciókat kiváltó anyagok terjesztését (forrás). Most minden figyelem Biden-re és Trumpra összpontosul, de vajon elég figyelmet kap-e a social media, ami jobban befolyásolhatja az eredményt, mint eddig bármikor?

Képek forrása: Pixabay, saját szerkesztés

A közösségi média szerepe Trump és Biden csatájában - “Elnök Úr! Önnek hány követője van?” Tovább
Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk

23897407_10155892318112229_1197187032_o.jpg

2016-ban egyetlen nőt sem jelöltek MTA levelező tagnak, pedig a nők ma már jelen vannak a tudomány számos színterén. Az egyetemi hallgatók között több nő van, mint férfi. Hova tűnnek a nők az egyetem után? A 21. században is a feminista alapértékekért kell harcolni? Elnököt választhatunk, de tudományos vezetőt nem? Ezekről a témákról beszélgettünk Nagy Beáta egyetemi oktatóval és genderkutatóval. (A cikk írása közben jött a hír, hogy Freund Tamás, az MTA új elnöke, is fontosnak tarta a bizottság munkáját, így Nagy Beáta továbbra is részt fog venni ebben a megtisztelő feladatban.)

Írta: Belayane Najoua

Tanulmány: 2019 ismét a „nők éve” az akadémián – törekvések a nők tudományos pályafutásának támogatására

Miért jött létre a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság 2016-ban?

2016-ban az MTA közgyűlésén mindenki meglepetésére és megrökönyödésére egyetlen nőt sem választottak meg levelező tagnak, márpedig ez az teljes jogú akadémikussá válás első lépése. Ez az eset, ami a 21. században szokatlan és kiábrándító volt, nagy vitát generált a Magyar Tudomány hasábjain. Ez nem csak a Magyarországon kutatók körében zajlott: a magyar helyzet híre Oxfordig is eljutott, hiszen több magyar kutató tagja külföldi tudományos akadémiának is. (cikk) Lovász László, az MTA akkori elnöke ezért a bizottság létrehozása mellett döntött, és engem is felkért annak tagsági pozíciójára. A bizottságnak  három fő célja volt:

1. megvizsgálni, hogy melyek azok az akadályok, amelyek miatt a nők nem kerülnek be  akadémikusnak;

2. beszélgetni ezekről a problémákról a vezető pozícióban lévő férfiakkal a már akadémikus nők segítségével;

3. javaslatok és intézkedések kidolgozása, amelyek megváltoztatják a helyzetet.

Tud-e konkrét intézkedéseket mondani más országból, melyek elősegítik a nők előretörését a tudományos életben?

Németországban és az Egyesült Királyságban is komoly intézkedéseket vezettek be, hogy legyen egy nőket támogató rendszer. Mindkét országban vannak előnyben részesítési szabályok, amik előírják, hogy a szabad helyek bizonyos részére kizárólag nőket lehet jelölni.  

A belső kutatásuk szerint az akadémikusok 71%-a ismert alkalmas női jelöltet, de csak 61,5%-a tervezte, hogy jelölni is fogja. Mi lehet ennek az oka?

Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy nem a saját tudományterületén belül lát rátermett jelöltet. Ráadásul az akadémiai osztályok szempontjából fontos olyan jelöltet indítani, aki esélyes a megválasztásra. A szabályok szerint, ha valakit háromszor jelölnek, és mindhárom sikertelen, akkor többet nem jelölik az adott tudóst. Véleményem szerint ez is  áll a számok mögött:  ha a jelölő ismer is egy megfelelő női jelöltet, de bizonytalan abban, hogy a jelöltnek lesz-e elég támogatója, akkor nagy valószínűséggel inkább nem fogja jelölni.

pexels-abby-chung-1106468.jpg

Kép: Abby Chung, Pexels

Mit jelent a tanulmányban említett szivárgó vezeték?

Ez a kifejezés a nők a tudományos világban kialakult helyzetére használt metafora. Képzeljünk el egy karrierpályát, amin nagyon sok tehetség elindul, és azt látjuk, hogy bizonyos pontoknál a legtehetségesebb nők eltűnnek: anyaság, gondoskodás, külföldi utazások hárítása miatt, ezért szépen  eliszivárognak. Ha egy kutató valamilyen oknál fogva, legyen az a családalapítás, idősgondozás, kikerül a “csőből”, akkor nagyon nehéz oda visszakerülni. A bizottság hároméves munkája során arra is fény derült, hogy a nők sokkal több olyan lehetőséget hagynak ki, ami a kutatói életüket fellendíthetné, mint a férfiak. Nehezebben fogadnak el egy külföldi pozíciót, vagy egy több hónapos külföldi kutatást, egyszerűen azért, mert több olyan tényező van az életükben, amiktől nem tudják, nem szeretnék függetleníteni magukat, a férfiak pedig sokkal jobban hárítják maguktól ezeket a társadalmi reprodukcióval kapcsolatos feladatokat.

Mit gondol Somogyi Péter javaslatairól, ami a nők MTA-ba kerüléséről szól?

Minden olyan felvetés ami oldja ezt a nagyon merev struktúrát, és elősegíti az akadémiai tagságra érdemes nők előrejutását, nagyon hasznos és megfontolandó az egész magyar kutatói élet számára. A nők számos tudományterületen bizonyították, hogy ugyanolyan értéket tudnak nyújtani a tudományos életnek, mint a férfiak.

Ennek ellenére sokkal többen hivatkoznak férfiak által írt tanulmányokra, mint a nők által írtakra. Ebből is látszódik, hogy a nőknek többet kell lerakniuk az asztalra  ugyanolyan szintű elismerésért, mint a férfiaknak. A férfiaknál elfogadott egyfajta szakmai önfényezés, míg a nőknél ezt általában negatívumként kezelik. 

Milyen tudományterületeken van a legnagyobb változás a nemek között?

Az orvostudomány változott legnagyobb arányban, illetve a társadalomtudományoknál is megnőtt a női kutatók száma. Nemzetközi szinten a STEM pályák (Természetudomány, Technológia, Mérnök, Matematika) tapasztalható nagyobb változás.

pexels-chokniti-khongchum-3938022.jpg

Kép: Chokniti Khongchum, Pexels

Ön szerint mi az oka annak, hogy az orvosi tudományoknál van a legtöbb női tag?

A kölcsönös támogatás és a szakmai szolidaritás a láthatóan fontos  támasza az orvosi területen kutató nőknek. Az elmúlt három év során is rengeteg fórumot és előadást tartottak fiatal nőknek, és hihetetlenül komolyan vették a pályakezdők által megfogalmazott problémákat. Nemcsak meghallgatták azokat, hanem tenni is próbáltak a megoldásért.

Milyen javaslatokat fogalmazott meg a bizottság?

Két fontos javaslatot érdemes megemlíteni, amiből egyet elfogadtak, a másikat pedig reméljük, hogy a jövőben sikerül majd alkalmazni. Az MTA létrehozott egy ösztöndíjat, amit olyan gyerekes szülők kaphatnak meg, akik a gyereknevelés miatt jelentős időhiányban szenvednek, így a kutatói produktivitásuk is alacsonyabb, mint a gyerekvállalás előtt volt. Egy másik kezdeményezésünkben pedig olyan előadásokat javasoltunk, amiben az egyes tudományterületeken tevékenykedő nők bemutathatják az eredményeiket, az éppen zajló kutatásaikat. Ez láthatóvá tenné a női teljesítményeket is. Ezért is örülök, hogy a bizottsági munka rövidesen folytatódik.

Kedves Olvasó! - Mit vigyél magaddal ebből az interjúból?

A Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság felállítása nagy előrelépést és fontos üzenetet jelent az egész társadalom számára. A nemek közötti egyenlőtlenség, habár egyre kisebbnek látszik, nem tűnt el a társadalomból, még a legfejlettebb országokban sem. Nagyon hosszú folyamat áll előttünk, legyünk akár nők, akár férfiak. Nőként küzdeni kell, és támogatni egymást, hogy érvényesülni tudjunk, míg férfiként fel kell használni a nemünkből fakadó privilégiumot  az egyenlőség megvalósításáért, és ki kell állni a valódi értékek mellett attól függetlenül, hogy nőt vagy férfit illet az elismerés. Ha ez sikerül, akkor rá fogunk döbbenni, hogy a nők is lehetnek matematikai zsenik és ugyanannyira megérdemlik az elismerést, mint a férfiak.

Miért nehezebb nőként érvényesülni a tudományos világban? - Nagy Beátával, a Corvinus Egyetem közgazdász-szociológus kutatójával beszélgettünk Tovább
Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.)

17267881892_7234410872_b.jpg

25 év. Ennyit kellett várnia a Ferencváros szurkolóinak arra, hogy ismét a legrangosabb európai kupasorozatban szerepelhessen a zöld-fehér csapat. 11 éve nem járt magyar klub a Bajnokok Ligája főtábláján, így a kérdések sora szinte végtelen. Kétrészes cikksorozatunkban először az FTC ellenfeleit vesszük sorra, illetve azt, hogy mit is várhatunk tőlük az idei szezonban.

Írta: Rada Bálint. borítókép: Katona Marcell, flickr

Spirito

A Juventusnál ha nem is teljes megújulásról, de erőteljes irányváltásról kell beszélnünk. Bár a zebrák zsinórban kilencedszer (!) is megnyerték az olasz bajnokságot, a mutatott játék és a Lyon elleni kínos BL-fiaskó után menesztették Maurizio Sarri vezetőedzőt, hogy Andrea Pirlót ültessék a helyére. Pirlo korának meghatározó klasszis irányítója volt, a keret több tagja is játszott mellette vagy ellene, az öltözőben így komoly tiszteletnek örvend. Ugyanakkor – a profi labdarúgás világában szinte példa nélküli módon – vezetőedzői tapasztalat nélkül nevezték ki a klub élére. Sőt: Pirlo első edzői megbízását július 30-án kapta, amikor a Juve U23-as csapatát bízták rá. Mindössze 9 nappal később már az első csapatnál írhatott alá 2 éves szerződést, miközben a profi edzősködéshez szükséges Pro License-t csak szeptember 16-án szerezte meg.

A villámkarrier ellenére azért több szempontból sem tűnik veszett ügynek a korábbi világbajnok kinevezése. Pirlo mindig is kiemelkedő játékintelligenciával rendelkezett, elmondása szerint edzői pályáján olyan ikonok voltak rá a legnagyobb hatással, mint Johan Cruyff, Pep Guardiola, Luis van Gaal, vagy korábbi mesterei, Carlo Ancelotti és Antonio Conte.

ronaldo_pirlo_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Mivel Pirlo rendszerében a játékosok szerepköre a fontos, nem pedig a pozíciójuk, így már a Juventus felállását sem könnyű felvázolni: sem a 3-5-2, sem a 3-4-1-2 nem fedi teljesen a valóságot. Támadásban a Juventus 3 védőt hagy hátul (az eddigi mérkőzéseken Danilót, Bonuccit és Chiellinit), védekezésben ugyanakkor 4 védőre váltanak: Danilo kihúzódik a jobbhátvéd helyére, míg Cuadrado a bal oldalt fedezi. 

A középpályán két játékos inkább a labdaszerzésért és a labdakihozatalokért, egy pedig a kreatív támadójátékért felel: Rabiot, McKennie és Ramsey hármasa a Sampdoria ellen kifejezetten jól mutatott, a Roma ellen már kevésbé. A két szélen Pirlo tükörszélsőkkel igyekszik lövőhelyzeteket kialakítani: Kulusevski kétlábasként ebben kiemelten jó, de a Sampdoria ellen visszalépő támadóként is remekül szerepelt. A mindössze 20 éves svéd újonc hamar beilleszkedett új klubjába, a következő években meghatározó játékos lehet. Legelöl Cristiano Ronaldo nem szorul különösebb bemutatásra: elképesztő, ahogy 35 évesen is a legmagasabb szinten képes extraklasszis teljesítményre. 

A Juventus egyik legnagyobb erőssége mindezek mellett a keret mélysége: de Ligt felépülése esetén remek passzkészsége miatt meghatározó lehet a védelemben, ahol Demiral is játékra kész; a középpályán labdatartás esetén Arthur, mélységi szerepkörben Bentancur vár bevetésre; elől pedig Paulo Dybala, Douglas Costa és Álvaro Morata is hadra fogható.

Ugyanakkor a Roma elleni mérkőzésen a csapat hiányosságai is kiütköztek: Chiellini és Bonucci lassúak, emiatt túl mélyen helyezkedtek ahhoz, hogy a McKennie-Rabiot párossal hatékonyan oldják meg a labdakihozatalokat, Cuadrado a legritkább esetben tudott visszazárni védekezni (ezzel különösen nehéz helyzetbe hozva az egyébként sem védekezéséről híres Danilót), a presszing sem kifejezetten működött, Dybala pedig túl értékes játékosnak tűnik ahhoz, hogy hosszú távon a kispadra szoruljon.

A Juventus vezetősége évek óta igyekszik felépíteni „az olasz Real Madridot” – az új stadion, az új címer vagy Cristiano Ronaldo leigazolása is az új arculat megerősítését szolgálta. Pirlo feladata lenne az, hogy a média- és reklámpiacon elvesztett „spiritót”, az Öreg Hölgy lelkét a pályán idézze meg újra. Óriási teher ez. Hogy a kétszeres BL-győztes képes lesz-e rá? Egyelőre csak találgatni tudunk…

A holland iskola

Amennyiben a Juventus esetén irányváltásról beszélünk, a Barcelona esetén találóbb a “tűzoltás” kifejezés használata. A klub Josep Maria Bartomeu regnálása alatt mély strukturális válságba süllyedt, mely a játékospolitikától a gazdasági helyzeten át az utánpótlásrendszerig és a szakmai stábig mindenre kiterjedt, és melynek mélypontja a Bayern München elleni 8-2-es vereség volt a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében.

barca_david_ramos_getty_images.jpg

Kép: Getty Images

Azóta a sportigazgató, Eric Abidal és a vezetőedző, Quique Setién is távozott a klubtól, a játékosok közül Luis Suáreznek, Ivan Rakiticnek, Arturo Vidalnak, Nelson Semedónak és Arthurnak sem volt választása, Bartomeu azonban maradt. Hogy meddig, az a napokban benyújtott bizalmatlansági indítvány miatt kérdéses. Ami biztos, hogy legkésőbb jövőre új elnöke lesz az FC Barcelonának: vélhetően vagy a Guardiola visszacsábítását ígérő korábbi elnök, Joan Laporta, vagy a La Masia megerősítésével és Xavi kinevezésével kampányoló Victor Font lesz a befutó.

Az érkezők oldalán a szakmai stábbal kell kezdenünk. A klub az utóbbi években jelentősen elfordult a Johan Cruyff által lefektetett alapoktól, így ismét egy hollandhoz fordult segítségül: Ronald Koeman foglalta el a vezetőedzői széket, segédedzője a Hoffenheimnél és az Ajaxnál is bizonyító Alfred Schreuder, valamint a klub korábbi klasszisa, a svéd Henrik Larsson lett. Játékosfronton visszatért Münchenből az óriási összegért igazolt Philippe Coutinho, a Betisből pedig a korábbi akadémista Carles Alena. Az első csapat teljes értékű tagja lett a mindössze 17 esztendős Ansu Fati, mellette pedig olyan tehetségek érkeztek, mint a Braga és a portugál válogatott szélsője, Francisco Trincão, a spanyol utánpótlás-válogatott Pedri, vagy az Ajax amerikai válogatott jobbhátvédje, Sergino Dest. Arthur helyét egy csereüzlet keretében egy kiváló mélységi irányító, Miralem Pjanic vette át, a kiemelt célpontok közül ugyanakkor Lautaro Martinez, Memphis Depay és Eric Garcia szerződtetése is kudarcba fulladt.

Bár a várt radikális átalakítás elmaradt, Koeman több sebet is befoltozott a Barcelona megtépázott testén. Míg Sétien és Valverde kifejezetten pragmatikus edzők voltak, Koeman nem egy határozott víziót próbál átütni a klubon, hanem épp fordítva: a keretben rejlő lehetőségek alapján igyekszik megalkotni a leginkább működőképes rendszert. A Barcelonára hosszú évek óta jellemző 4-3-3 idén közelebb áll a 4-2-3-1-hez, az igazi változás azonban a szerepkörökben található. Míg korábban Busquets volt a mélységi középpályás, mellette pedig két kreatívabb játékos töltötte be a 6-os és a 8-as posztot, a spanyol klasszis idén társat kapott maga mellé. Frenkie de Jong ezzel végre kedvenc posztján, a védelem előtt játszhat, ahol a labdakihozatalokban és a mélységi indításokban is fontos szerepet tölthet be, kettejük biztosítása mellett pedig szabadabban léphetnek fel a szélső védők. Ha már szélső védők: Jordi Alba és Sergi Roberto hasonló szerepkört töltenek be, mint Guardiola bal- és jobbhátvédei a Manchester Cityben: gyakran mozognak befelé, ezáltal folyamatos passzopciót jelentve a félterületekben. Sergino Dest érkezésével ez a játékelem tovább erősödhet.

A két defenzívebb középpályás azt is jelenti, hogy előttük egy igazi kreatív irányító is helyet kaphat, aki megkötés nélkül léphet be a támadásokba. És ez az a poszt, ahol Philippe Coutinho végre régi önmagát idézheti. A kistermetű brazil korábban csak poszton kívül játszhatott Barcelonában, most azonban úgy léphet fel a támadásokkal, akár hamis kilences, akár hatos, akár nyolcas poszton, hogy mögötte mindig van biztosító ember. Ráadásul a brazil a Bayern Münchennél komoly leckét kapott presszingből, így a letámadásokból is ki tudja venni a részét – ez korábban nagy hiányossága volt.

A támadósorban Lionel Messi helye természetesen megkérdőjelezhetetlen – mellette eddig Ansu Fati és Antoine Griezmann kaptak szerepet. Míg a fiatal Fati ihletett formában játszik, Griezmann továbbra sem találja a helyét a klubban. Mivel Suárez távozásával a gránátvörös-kékeknek nincs klasszikus középcsatára, a támadók Koeman rendszerében folyamatosan cserélgetik a pozíciókat: a kilences posztját így időnként Messi, Fati, Griezmann, Trincão, sőt, hamis kilencesként Coutinho is betöltötte az eddigi mérkőzéseken. Koeman alatt a játékosok erőnléte is jobbnak tűnik, mint a korábbi években, így ez a rotáció az intenzívebb presszinggel kiegészülve ismét életveszélyessé teheti a Barcelona támadósorát.

Kérdésekből azért a katalánoknál sincs hiány. Az utóbbi években arról harsogott a nemzetközi sajtó, hogy a Barcelona védelme már nem elég erős ahhoz, hogy a csapat nemzetközi szinten is tényező legyen.

Ha a két fiatal, Dest és Araujo képesek lassan beépülni a rendszerbe, az hosszútávon előrelépést jelenthet, a két védekező középpályás pedig szintén javít a helyzeten, ám a legmagasabb polcon ez a sor még mindig vékonynak tűnik. Emellett Antoine Griezmann sorsa finoman szólva is bizonytalan, irányító poszton Coutinhónak jelenleg nincs alternatívája (vajon játszhat-e Messi egy sorral hátrébb?), a mélyen védekező csapatok ellen pedig kérdéses, mire megy majd a Barcelona támadósora.

A folytatást tekintve kulcsfontosságú lesz az elnökválasztás. A Juventushoz hasonlóan itt is egy átalakuló (kiüresedő?) identitásról beszélhetünk, ám míg Torinóban ez egy tudatos folyamat eredménye, a Barcelona esetén már megkérdőjelezhetjük a koncepció puszta létezését is. A „Mes que un club” („Több, mint egy klub”) mottó a katalán függetlenségi törekvések mellett sem tudott igazán megerősödni, a szurkolók pedig kezdik felismerni ezt. Koeman kinevezése egy biztató kezdet, ám folytatás nélkül csak idő kérdése, hogy a klub ismét identitásválságba zuhanjon.

Donyeck árnyékában

Míg a Juventust és a Barcelonát valószínűleg az is el tudja helyezni a futballtérképen, akit hidegen hagy Cristiano Ronaldo és Lionel Messi újabb összecsapása, a Dinamo Kijev esetén már egészen más a helyzet. Kezdjük az elején: a Dinamo egy csaknem 100 éves klub, 13-szoros szovjet és 15-szörös ukrán bajnok: mindkét szám rekordot jelent. A csapat emellett a ’70-es (Oleg Blohin), a ’80-as (Igor Belanov) és a 2000-es (Andrij Sevcsenko) években is adott aranylabdás futballistát Európának, miközben Valerij Lobanovszkij vezetésével UEFA-Kupát nyertek és Bajnokok Ligája elődöntőt játszottak. Lobanovszkijt azóta is a modern futball egyik megteremtőjének, minden idők egyik legnagyobb hatású edzőjének tartják. A számítástechnikai háttérrel rendelkező szakvezető 2002-ben hagyta ott végleg Kijevet, azóta pedig óriásit fordult az ukrán futball világa. A kétezres évekre a Dinamo másodhegedűs lett a Sahtar Donyeck mögött. A narancssárga-fekete bányászcsapat UEFA-Kupát nyert, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott, miközben az utóbbi 16 évben 12-szer hódította el a bajnoki címet.

dinamo1_dynamo_kiev_ua.jpg

Kép: dinamo.kiev.ua

Mircea Lucescu 12 éven át volt a Sahtar vezetőedzője. A klub brazilokra épülő átigazolási politikájától a támadó futballig minden fontos elemet ő fektetett le Kelet-Ukrajnában, ahol sokáig szentként tisztelték. Ezért is volt különösen meglepő, hogy Aljakszandr Kackevic távozása után idén nyáron a 75 éves román szakembert kérték fel a Dinamo vezetőedzőjének. Lucescu elfogadta a megbízást, azonban már 4 nap után a felmondását fontolgatta – a kijevi szurkolók tüntetéseket szerveztek ellene, és el akarták kergetni a csapattól. Lucescu végül maradt, a feladata pedig adott: szerezze vissza Ukrajna trónját korábbi csapatától. 

Lucescu alapfelállása a 4-2-3-1, amely védekezésben 4-4-2-vé alakul át. Csapataira a gyors átmenetek jellemzőek támadás és védekezés között, a helyzeteket pedig a félterületekbe mozgó szélső támadókkal, illetve a helyükre felfutó szélső védőkkel igyekeznek kialakítani. 

A kezdőkapus, Georgij Busan kiváló formában van: a Gent elleni BL selejtezőn 12 (!) védést mutatott be, ráadásul az ukrán válogatott keretébe is bekerült.

A védelemben egyre összeszokottabb a Karavajev, Szirota, Kedziora, Timics négyes, mely időnként Zabarnijjal egészül ki – ilyenkor a lengyel válogatott Kedziora húzódik ki a jobbhátvéd helyére. 

A középpályát három ukrán válogatott játékos, Saparenko, a csapatkapitány Szidorcsuk, illetve Buljanszki alkotja – utóbbi gyakran a 10-es pozícióból irányítja a csapatot, így a Kijev felállása sokban hasonlít Koeman Barcelonájára. 

A támadósorban a baloldalon megkérdőjelezhetetlen az uruguayi válogatott Carlos de Pena szerepe. Ő a csapat legkreatívabb játékosa, emellett a befejezésekből is kiveszi a részét: tavaly 9 góllal zárt a bajnokságban. Kackevics irányítása alatt ezen a poszton főleg a szlovén válogatott Verbic játszott, ám Lucescu egyértelműen de Penát favorizálja. A túloldalon az ukrán Citaisvili és a luxemburgi válogatott Gerson Rodrigues váltják egymást, középen pedig Vlagyiszlav Szuprjaha felel az akciók befejezéséért.

dinamo2_unian.jpg

Kép: UNIAN

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a Barcelona és a Juventus esetén átalakulásról beszélünk, a Kijevnél ez hatványozottan igaz. A csapattól az utóbbi két évben távozott a horvát válogatott, világbajnoki ezüstérmes Josip Pivaric, a perui válogatottal világbajnokságot is megjárt Carlos Zambrano, a paraguayi válogatott Derlis González, a magyar válogatott Kádár Tamás, vagy a brazil Sidcley is. A Dinamo kevésbé épít a légiósokra, mint fő riválisa, a Sahtar, ugyanakkor sokkal nagyobb hangsúlyt fektet az utánpótlásra: a 29 fős keretből 20 játékos is megfordult a Dinamo akadémiáján, vagy itt mutatkozott be profi csapatban.

Statisztikai források: SofaScore, transfermarkt.de

Elemzői forrás: The Athletic

Valahol Európában – a Ferencváros esélyei a Bajnokok Ligájában (I.) Tovább
“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel

13.jpg

Korábban már kérdeztük a bőrdíszműves Kundra Istvánt és Kundra Dávidot családi vállalkozásukról és a szakma múltjáról. Interjúnk második részében a bőrdíszműves foglalkozás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk, valamint arról, hogyan tud egy kisvállalkozás versenyképes maradni a rengeteg óriáscég között.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Mi a legnagyobb kihívás, probléma egy bőrdíszműves vállalkozás esetében?

Kundra Dávid: A probléma az emberek tájékozatlansága. Sokan a sarki diszkontban vett, Ázsiában gyártott műbőr táskákhoz vannak szokva: először nem értik, a mi termékeink miért kerülnek többe. Szerencsére egyre több a tudatos vásárló: tudják, hogy “az olcsó a drágább”, hiszen a silány minőségű termékeket párhavonta cserélni kell, nem a tartósságukról híresek... Az egyedi termék nagyobb befektetés, de évtizedekre vagy akár egy életre szól. Egy kis osztás-szorzás után kijön, hogy sokkal olcsóbb hosszú távon minőségi terméket venni. Több örömet is okoz, hiszen évtizedek alatt kialakul egy érzelmi kötődés az emberben.

14.jpg

Kikkel kell versenyezni?

K.D: Konkrét versenytársaink nincsenek. Mi mindig magunkkal versengünk, hogy egyre jobbak legyünk. A távol-keleti termékekkel nem tudunk versenyezni, nem is szeretnénk. A minőség és a  az egyedi termékek nagy előnyünk. Akik megengedhetik maguknak, gyakran már arra is gondolnak, mennyivel jobb, hogy egy helyi, magyar vállalkozást támogatnak a vásárlásukkal.

Van erre megfelelő kereslet?

Kundra István: Az igényes, jó munkára mindig van kereslet. Elkezdeni valóban nem egyszerű, elszántságot kíván. Üzemben dolgozva könnyű beleragadni egyetlen részmunkafolyamat végzésébe. Alapnak jók az iskolák, de a tapasztalatot nem ott kell megszerezni. Gyakorlatban dől el a legtöbb dolog: nagyon nem mindegy, kivel kezd el dolgozni az ember.

A miénkhez hasonló kisvállalkozásokban nagyon szélesek a munkakörök. Mi két személyben vagyunk az ügyvezető, az árubeszerző, a varrónő, a szabász, a tervező, a takarító. Emiatt könnyű megtalálni egy probléma forrását, viszont kétségtelenül fárasztó dolog.

Néha a kis tárgyak drágábbak, mint a nagyok: ezt is nehezen értik meg az emberek. Az alapanyagköltség alacsonyabb ezeknél, de a munkaköltség sokkal több. Egy óraszíj esetében milliméterekkel vívjuk a csatát, ebben ez a szép.

7_1.jpgHogyan sikerül kisvállalkozásként kitűnni a tömegből?

K.D.: Ez egy szofisztikált szakma, kell hozzá a know-how, a szakértelem, a gyakorlat. Olyan időket élünk, amikor mekkmesterekből Dunát lehetne rekeszteni. Nekünk a fő profilunk az egyedi termékmegvalósítás, ami nagyon nemes dolog, nem követi a “dobd ki, vegyél újat” logikát, amit a mai materiális világ ránk próbál erőltetni. Ha a szívedhez nőtt termék szétmegy, valószínűleg nem is kell kukába dobni, mert általában javítható. Persze ezek a kisebb összegű javítások nem jelentenek nagy üzletet nekünk, de ez nem is erről szól. Meg tudjuk javítani, és tovább lehet használni, ez a lényeg. 

Lehet beszélni átlagos vevőről? Kik készíttetnek termékeket bőrből?

K.D: Nagyon diverzifikált a vevőkör, sokféle ember bejön hozzánk. Tinédzserek nem nagyon, de javításért, egyedi termékekért sokan fordulnak meg itt; nem csak magánemberek, cégek is. Az utóbbi esetben van kapacitásbeli korlátunk: tízezres volumenű termék megrendelést nem tudunk teljesíteni pár hónap alatt. Létszámot növelni pedig nehéz, nem gyakori a jó munkaerő. Ritkán találni olyat, aki ügyes, gyors és nem foglalt. Érdekes, mennyire különböző elvárásokkal jönnek be az emberek. Van, aki teljesen rám bízza magát a megrendeléskor. Olyan is történt, hogy valaki - egyébként mérnök - kész tervekkel jött, hogy pontosan ezt a terméket szeretné megvalósíttatni. Az ilyen munkák némi pozitív stresszel járnak, de nagyon jó érzés, mikor az ilyen megrendelők is elégedettek a munkámmal. 

Esetleges hibáknál mi a teendő?

K.D: Van egy olyan mondás, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Egyedi darabok esetében  prototípust szoktunk készíteni.  -  tervezést, munkát igényel. Egy volt tanáromat idézve: “kétszer mérünk, egyszer vágunk”. Nemrég páran voltak nálam nyári gyakorlaton, és nagyon stresszeltek az esetleges hibák miatt. A képzéseken általában nem hagynak elég időt arra, hogy a tanulók elégszer elrontsák a dolgokat, így kellő gyakorlati tapasztalatuk sem lesz.

Hibázni kell ahhoz, hogy valaki jó legyen, ebből lehet a legjobban tanulni.

Ezért nem bőrön, inkább műbőrön vagy más anyagokon szoktunk tesztelgetni: nem katasztrófa, ha nem sikerül elsőre. Ennél a munkánál elengedhetetlen a sok gyakorlat, hiszen ha téved az ember, nem tud két billentyűcsapással vissza csinálni mindent.

16.jpg

Milyen tanácsot tudna adni annak, aki most szeretne belevágni ebbe a szakmába?

K.D: Mindig tudni kell újat tanulni. Kellenek az új ötletek, az új megoldások. Azt is látni kell, mikor nem lehet valamit kivitelezni. Ha az ember eléggé elhivatott, akkor előbb vagy utóbb célba ér.

Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz. Ez nem olyan munka, ami közben lehet nyomkodni a telefont.

“Mindig jelen kell lenni, oda kell figyelni arra, amit éppen csinálsz.” - Interjú Kundra Dávid és Kundra István bőrdíszművesekkel Tovább
Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Káros multitasking, virtuális közösségek és álhírek a közösségi médiában

pexels-daria-shevtsova-2825936.jpg

Teljesen virtuális életet éltünk? Végképp hír- és technológiafüggőkké váltunk? Gondoljuk végig a tudomány segítségével, hogy mik azok a mindennapi médiafogyasztási szokások, amiket a tavaszi karanténidőszak után nemcsak megtartottunk, hanem szinte észrevétlenül még jobban beépítettünk az életünkbe.

2020.10.08. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Daria Shevtsova, Pexels

Ahogy a tetőt a diók és gesztenyék bombázzák az őszi szélben, a tavaszi időszakra egyre inkább úgy gondolok vissza, mintha egy rossz álomban éltem volna. Kezd elhomályosulni a tapasztalat, bármennyire is képezik jelenleg is a mindennapjaink részét olyan szokások, melyeknek 2020 előtt nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget. A maszkot már ritkábban hagyjuk otthon, többször félrehúzódunk embertársainktól, és továbbra is aktívan megosztjuk az online térben, amit gondolunk. Éppen ezért érdemes a tudomány segítségével végiggondolni, hogy a pár hónap bezártság alatt milyen valóságot teremtettünk magunknak, és milyen szokások maradtak vagy erősödtek meg azóta a médiahasználatunkban és a digitális kommunikációban. 

Mindennapi multitasking 

A távmunkának, a távoktatásnak koránt sincsen vége, azonban a tavaszi kezdetek óta sokat fejlődhettünk. Pontosan miben is? A média multitaskingban biztosan. Egyszerre harminc oldal megnyitva a böngészőben a Zoom mellett, egyik kezünkben telefon, a másikban fakanál, közben a lakótársunkkal a kedvenc sorozatunkat nézzük. Ez a szokás azonban a mozgástér tágulásával és a szeptemberi iskolakezdéssel sem tűnt el. Sokan a 21. századi szuperképességnek tartják, de valójában bizonyos agyi funkciók és az emlékezőképesség romlásához is hozzájárulhat. Bármennyire kutatják ezeket a negatív hatásokat, úgy érezzük, az információdömpingben csak figyelmünk folyamatos megosztásával tudunk eligazodni.

A tavaszi gyors átállás a digitális megoldásokra a munkában és a tanulásban egyaránt azt eredményezték, hogy elárasztottak minket az új platformok, funkciók és jelölések, melyek tengerében csak fegyelmezetten és rendszert kialakítva lehet jól eligazodni. Saját időbeosztásunk kialakítása és fegyelmezett betartása a valódi szuperképesség, ami szerencsére többféle kreatív módszerrel fejleszthető.  

b_v_0107.jpg

Fénykép: Bera Viktor

Virtuális munkaközösségek

Érdemes utólag azt is átgondolni, hogy a karanténidőszak alatt mi zajlott virtuálisan, és mi volt kézzelfoghatóan jelen az életünkben. A liszt biztosan, de a munkatársaink egy ideig biztos nem. Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató szerint világszerte rosszul használták a társas távolságtartás (social disctancing) kifejezést, hiszen a kijárási korlátozások időszakában nagyon sokat kommunikáltunk egymással, és inkább a fizikai távolságtartás (physical distancing) valósult meg.

Tanulmányában kifejti, hogy a kommunikáció a munkatársak között átalakult, de semmiképpen nem szűnhetett meg. A cégnek működnie kellett tovább, de a digitális térben a visszakereshetőség, rögzíthetőség miatt jobban meggondoltuk, hogy mit írunk le, ami miatt a közlések tartalma változott, akár torzulhatott is. A vertikális és formális kommunikáció mellett a horizontális, informális interakciók lényegében megszűntek. Nem tudtunk többet az irodai konyhában összefutni, ezért az olyan közösségépítő kommunikációs magatartások, mint az „és te mit főztél tegnap”-beszélgetések kevésbé valósultak meg. A small talk jelentősége ugyanis nem csak az információátadásban, hanem a beszélgetőpartnerhez való közelkerülésben rejlik. A cégek alkalmazottai között megnőhetett a távolság, ami, ha nem tudatosították és kezelték a helyzetet, komoly következményekkel járhatott.

„Mivel kommunikáció és bizalom kéz a kézben járnak, a folyamat könnyen negatív spirálba fordulhat(ott).” - Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató

Közösség és média

Az online kommunikáció nem csak a munka, hanem a mindennapi kapcsolattartás terén is jelentős lett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint a járvány tavaszi szakasza alatt tízből négyen többet interneteztek, mint két hónappal korábban. Napi szinten az internet a lakosság 73 százalékát érte el, míg a televízió nagyjából ugyanennyit, a rádió és a nyomtatott sajtó pedig sokkal kisebb jelentőséggel bírt (46% illetve 23%).

kg_1.jpg

„Az internetkapcsolat jelentette a „köldökzsinórt”, amelyen keresztül értesülhettünk a fejleményekről, és tarthattuk a kapcsolatot a külvilággal.” - Sándor Alexandra Valéria

A közösségi média kutatója szerint tavasszal végképp összemosódott a határ valóság és virtuális tér között. Szerinte eddig a valódi életünk zajlott személyes emberi kapcsolatokkal, azonban ezt a szerepet a közösségi média a korlátozások ideje alatt szinte teljesen átvette, hiszen az egyéni és társadalmi történések jelentős része ott zajlott, onnan értesültünk róluk. A közösségi média a gyorsaság, az azonnali reakciók világa, amire érdekes példa, hogy egy kutatás szerint Kínában a járvány tetőzése előtt 10-14 nappal érte el a csúcsot a COVID-19-re vonatkozó internetes keresések és közösségi média tartalmak száma.

A bejegyzések és a vírushoz hasonlóan terjedő hírek azonban rámutatnak egy másik fontos szempontra is, ami a közösségi média egyik legnagyobb előnye, és közben az egyik legnagyobb hiányossága. A szakmai ellenőrzés hiányzik, a meg- és továbbosztás főleg érzelmek által irányított, így a dezinformációk is gyorsan elterjednek. A tudatos felhasználóvá válás egyik fontos lépése, hogy teljes felelősségem tudatában osztom meg a tartalmakat, bármennyire kishalnak tűnök az óceánban.

Hírfogyasztás az infodémia korában

Szakemberek hamar megtalálták azt a találó kifejezést, ami egyszerre jellemzi a digitalizált világunkat és a vírus terjedését: infodémiát élhettünk és élünk most is át. Vagyis az információk úgy terjednek világszinten, mint maga a járvány. A közösségi média használatán túl a hírfogyasztási szokásokban is megmutatkozott, hogy plusz időt fordítottunk az aktualitások nyomon követésére. A májusi felmérésben szereplő magyar tévénézők 40-50 százaléka több időt fordított hírműsorokra, mint korábban, az internetezőknél ez az arány nagyjából 40 százalékos volt.

Ez a változás főleg a járvány alakulásának napi szintű nyomonkövetésével függött össze. Magyarországon a járványhelyzet első két hónapjában az NMHH felmérésében résztvettek 92 százaléka naponta vagy két-három naponta követte a járvánnyal kapcsolatos aktualitásokat. Ebben a témában a legpreferáltabb hírforrás az internet volt (48%), de a tévé is hasonlóan fontos szerepet töltött be (44%).  Ezen túl az inaktivizálódott rétegek, akik például elveszítették az állásukat, vagy életükben a járványhelyzet miatt változások következtek be, új potenciális nézőket jelentettek.

„A felnőtt lakosság kb. fele vált napi nézőjévé az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak.” – NMHH, 2020. június

Az online források tekintetében hármas tagozódást figyeltek meg a kutatók: elsődleges információközvetítők a hírportálok voltak (az internetezők 43 százaléka követte őket), de fontos szerepet töltöttek be a kormányzati, önkormányzati, hatósági oldalak is (31%). A közösségi médiából pedig az internetezők 23 százaléka tájékozódott, elsődleges hírforrásként főleg a Facebookot használva. A megkérdezettek szerint a média szereplőinek nagy része objektív tájékoztatást nyújtott, azonban ugyanannyian (60%) állították azt is, hogy a média túlfűtötte a hangulatot, és a súlyához képest túl sokat foglalkozott a járványhelyzettel. A pánikkeltés egyik okaként az álhírek gyakori felbukkanását is megnevezték (60%). A rendszeresen internetezők 72 százaléka gondolta úgy, hogy az elmúlt időszakban találkozott hamis rémhírrel az interneten. Terjedésükben nagy szerepet tulajdonítottak a közösségi médiának. Ezek a karanténmaradványok most is ugyanúgy a mindennapjaink részét képezik.

kg_2.jpg

Az álhírek felismerésének praktikus, egyszerű lépéseiről olvasd el cikkünket!

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre Tovább
Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

pexels-element-digital-1550342.jpg

Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

pexels-element-digital-1550339.jpg

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

pexels-pixabay-210607.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

trump_1.jpg

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

tump_2.jpg

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

trump_3.jpg

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok. 

A teljes interjú visszanézhető az alábbi linken.

 

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók? Tovább
Csatlakoztatva! Hova tovább? - Digitális kapcsolódásaink a munka világában

Csatlakoztatva! Hova tovább? - Digitális kapcsolódásaink a munka világában

pexels-canva-studio-3194519.jpg

A digitalizáció a munkaerőpiaci evolúció része. A jelenség nem számít újkeletűnek, azonban a világjárvány miatt az elmúlt félévben nagyon sok területen fókuszba került. Mindannyian megtapasztalhattuk a saját bőrünkön. De mi is az a digitalizáció? Hogyan változtatta meg a szakmai életünket és az emberi kapcsolatainkat? Milyen nehézségeket vagy lehetőségeket hozott magával a munkában? És hogyan, hova tovább munkavállalóként? Pintér Fanni, a Corvinus Hallgatói Támogatás pálya- és karriertanácsadó pszichológusának vendégírása.

Írta: Pintér Fanni (vendégszerző), borítókép: Canva Studio, Pexels

Önmagában a digitalizáció sokkal inkább egy eszköz, mint maga a cél. Amikor meghalljuk, sokszor a mesterséges intelligenciára és a robotokra asszociálunk, amelyek ugyan részei a folyamatnak, de talán kevesebb szó esik arról, hogy a digitális megoldások felhasználói az esetek nagy százalékában továbbra is az emberek. 

A világjárvány miatt márciusban számos cég kényszerült home office bevezetésére. Ott, ahol eddig erre nem volt kidolgozott struktúra és architektúra, komoly erőfeszítés volt a napi zökkenőmentes munkavégzés . Ez alól a munkaerőpiac egyik szereplője sem volt kivétel, hiszen mindenki találkozott, és a mai napig találkozik nehézségekkel. Pályakezdőként, munkakeresőként az interjúztatási folyamat teljes online térbe helyezésével és annak nehézségeivel, újdonságaival szembesülhettünk. Sikeres felvételt követően az onboarding folyamatokat is a virtuális térben kellett megoldani. Ismerkedni a kollégákkal, tájékozódni, megtanulni a rendszerek használatát.

Aki korábbi munkáját helyezte át a virtuális térbe, szintén küzdhetett azzal, hogy mit és hogyan szervezzen meg, alternatív megoldásokat kellett keresnie.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy valójában mennyire volt home office a karantén office. A kötelező otthoni munkavégzés során könnyen összemosódhattak a különböző szerepköreink, amit nehezített, hogy sok esetben a szervezeti háttér kialakítása ezzel párhuzamosan zajlott.

De hogyan tovább? A digitalizáció sajátossága, hogy alapvetően lassú folyamat. Most mégis gyorsan megugrottak az elvárások, ami a folytonos változásokhoz való alkalmazkodást megnehezíti. Márciusban olyan hirtelenséggel söpört végig a munkaerőpiacon az átrendeződés, hogy szinte felocsúdni sem volt lehetőségünk.  

pexels-fauxels-3184670.jpg

Kép: fauxels, Pexels

Veszély vagy lehetőség?

A tavaszi időszak pilot verzióként is értelmezhető, hiszen rá voltunk kényszerítve arra, hogy többféle eszközt, módszert kipróbáljunk. Kísérleteztünk. Az volt a legfontosabb, hogy megtaláljuk azokat a lehetőségeket, eszközöket, folyamatokat, amelyek segítenek átterelni online térbe a munkát. Számos olyan készség értékelődött fel, amelynek korábban nem volt akkora jelentősége. Hirtelen a munkamegosztás is készség alapon kezdett el szerveződni.

A „kinek mi a feladata?” helyett a „ki ért ehhez a legjobban?” lett a szervezőerő.

Mindeközben ráérezhettünk arra, hogy mi működik jól vagy akár jobban az online világban, és mi az, amit ha lehet, megtartunk a személyes térben. És míg márciusban az volt a legfőbb kérdés, hogyan lehet távol a kollégáktól igazán hatékonyan együttműködni, ma már inkább arra keressük a választ, hogy hogyan tudjuk beépíteni a tapasztalatainkat, és hogyan tudunk egy olyan világban boldogulni, ahol az online és az offline tér nem vagy-vagy, hanem és relációban áll egymással. Hiszen a legtöbb helyen nem történt meg a teljes visszarendeződés offline üzemmódba, sőt, a járvány második hullámával kapcsolatban mindinkább a hibrid - vagyis a személyes és online jelenlétet együttesen tartalmazó - munkamód kezd sztenderddé válni. 

Minden kezdet nehéz

A digitális transzformáció túlmutat magán a digitalizáción: összetett és folytonos változást jelentő átalakulás. Többet jelent, mint a digitális megoldások használata, egy erős szemléletmódbeli változás is van mögötte. A digitalizáció ugyanis átalakítja a munkahelyeket, a munkafolyamatokat és a szervezeti kapcsolatokra is hatással van. Számos munkakör is megváltozik. Ez nemcsak nagy energiaráfordítást igényel, hanem számtalan lemondással is járhat. Megváltozik az a környezet, amiben el kell igazodnunk. A bizonytalanság elviselésében, a változásokhoz való alkalmazkodásban nagy egyéni különbségek mutatkozhatnak. A digitális megoldások átláthatóbbá tudják tenni a folyamatokat, egyszerűsíthetik a kapcsolattartást. Összességében lehetőséget jelenthetnek valami másra, valami újra. 

pexels-fauxels-3183172.jpgKép: fauxels, Pexels

Én és a digitalizáció

Mit jelent ez egyéni szinten? Mit jelent ez nekem? A digitális transzformáció egyik sikerkritériuma az innováció. Olyan emberekre van szükség, akik rugalmasan tudnak alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz és a digitalizáció hozta új feladatokhoz, akik egy folyamat bármely pontjába beilleszthetőek. A cégek digitális transzformációja látható módon zajlik, érdemes követni ezeket. Sokat elárul egy cégről és annak szervezeti, strukturális működési modelljéről, kultúrájáról, hogy milyen eszközöket használ. Például a ma itthon is egyre inkább utat törő, agilis szemlélet is rendelkezik a saját platformjaival (Atlassian megoldások, Jira, Confluence). Fontos tehát a tájékozottság, és persze iparágtól, szakterülettől függ, hogy igényel-e komolyabb befektetést az adott tudásanyag mélyebb elsajátítása.

De pontosan mik is a digitális skillek? Kik a digitális tehetségek? Erről sokan, sokféleképpen vélekednek. A top három készség között találjuk:

+1 A szemléletmódot, hozzáállást, vagyis a mindsetet.

Láthatjuk, hogy a digitális skillek többnyire soft skillek. Ez szorosan kapcsolódik a transzformáció azon sajátosságához, hogy valami olyan felé haladunk, ami mindenki számára új és ismeretlen, valami olyasmi, amit eddig soha nem csináltunk. Éppen ezért a digitális készségek felértékelődésével az adaptivitás lesz egyre fontosabb, tehát a hangsúly nem azon van, hogy minél több új dolgot tanuljunk meg, hanem azon, hogy az erősségeinket felmérjük, és újra definiáljuk. Az átképzés (vagyis a reskilling), illetve a továbbképzés (upskilling) is erről szólnak. Másfajta tudásra lehet szükség, de a humán erőforrás ugyanúgy érték marad.

Online szakmai közösségek - digitális identitás

Elkerülhetetlen a szervezeti kultúra, az együttműködési keretek újradefiniálása. A stratégiát is úgy kell megtervezni, hogy egyszerre támogassa a jelen  működést és a hosszútávú eredményességet is, vagyis egyszerre legyen jelen- és jövőorientált.

Akár vezetői, akár munkavállalói szempontból nézzük, a bizalom és a felelősség kérdésköre sokkal inkább előtérbe került. A fizikai távolság növekedésével munkavállalóként kevésbé vagyunk szem előtt, vagyis az elvégzett munkának sokkal inkább az eredményét tudjuk láttatni. A mindig zölden világító állapotjelzők képesek azt az illúziót kelteni, hogy mindig mindenki elérhető, ugyanakkor az a tapasztalat, hogy sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a személyes felelősségre.

pexels-andrea-piacquadio-3791136.jpg

Kép: Andrea Piacquadio, Pexels

Újabb kihívást jelent, hogy a hibrid munkavégzés során mind az otthon lévő kollégák, mind az irodában lévők közös valóságban tudjanak kapcsolódni. Közös élményünk, hogy a közösségi létünket is alapjaiban változtatja meg ez az időszak. A munkahelyi társas kapcsolatok, a személyes közelség erősítik a valahová tartozás és az együttlét megnyugtató és támogató érzését. A tavaszi szemeszterben megkérdezett Corvinusos hallgatók is arról számoltak be, hogy azok, akiknek megmaradt a munkahelyük, az élet egyéb területein is jobban érezték magukat, függetlenül az anyagi helyzetüktől. A közösségi lét nagy hatással van a szakmai identitásunkra is, vagyis az énképünknek arra a részére, amely a saját szakmai csoporthoz való tartozáshoz és az ehhez kapcsolható értékekhez, érzelmekhez kötődik. 

Nemcsak pszichológusként vagy HR szakemberként, hanem munkavállalóként is úgy gondolom, hogy hosszú távon fontos, ha a digitális világunkban a társas igényünket is szem előtt tartjuk. A közös identitást erősíti az egyedi csoportkép, a közös háttéreffekt kiválasztása. A hangulattérképek is azt az igényt szolgálják ki, hogy tudjunk kapcsolódni egymáshoz, még akkor is, ha éppen nem látjuk, nem halljuk egymást.

A személyes terek, határok könnyen össze tudnak mosódni a digitális világban, ezért fontos, hogy figyeljünk magunkra és egymásra.

Bárhogyan is, de mindannyian emberként ülünk a monitorok mögött, ugyanúgy tele érzésekkel, gondolatokkal, mint ahogyan pár hónappal ezelőtt. A hangsúlyt tehát arra érdemes tenni, hogy hogyan dolgozzunk együtt a digitalizált megoldásokkal, nem pedig oda, hogy azok hogyan dolgozzanak helyettünk.

Csatlakoztatva! Hova tovább? - Digitális kapcsolódásaink a munka világában Tovább
"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál"

Interjú Kundra István és Kundra Dávid bőrdíszművesekkel

borito1_1.jpg

Egyedi, minőségi, megfizethető bőr kiegészítők? Hihetetlenül hangzik, de lehetséges. Öreg szakma, nem vén szakma című sorozatunkban ezúttal Kundra Istvánnal és fiával, Dáviddal beszélgettünk arról, milyen a XXI. században bőrdíszművesnek lenni. Az interjú első részében a vállalkozás múltjáról és jelenéről kérdeztük őket.

Írta és fényképezte: Bera Viktor

Bőr megmunkálásával sok vállalkozás foglalkozik. Az átlagos fogyasztóban meglepően sok benyomás él a bőrből készült termékekkel kapcsolatban. Aluljárók félhomályos cipőboltjai, plázák folyosóinak övkereskedői, luxusüzletek az Andrássyn. A felsoroltak változó minőséget képviselnek, egy dolog mégis összeköti többségüket: tömeggyártott, robotizált megmunkálású a produktum, bármilyen árkategóriából válogat az ember. Léteznek azonban még olyan bőrdíszművesek, akik hatalmas tapasztalattal és szakértelemmel, kézzel készült, egyedi termékek gyártására rendezkedtek be. És mindezt nem csillagászati árakért csinálják.

A bőrdíszművesség Önöknél már több generációs hagyomány. Ki kezdte el?

Kundra István: Apám szíjgyártónak készült, de másik két szakmát is kitanult. Ezt az élet hozta: a II. világháború gyerekeinek - például az én testvéreimnek - nem jutott cipő. Azért tanulta ki a cipész szakmát is, hogy legyen miben járniuk. Innen jött a bőrmegmunkálás. A háború után szíjgyártó üzemben dolgozott az Opera mellett, ott többek között focilabdákat varrtak.

2_1_2.jpg

Ki foglalkozott még a családban bőrrel?

K.I.: A nővérem is bőrdíszműves lett. Úgy nevezték egy időben, hogy “az övek királynője”: az tette különlegessé, hogy két rézhenger segítségével bele tudott nyomni egy mintát a bőrbe. Ezzel mondhatni letarolta a piacot. Egészen haláláig űzte a szakmát. A sógorom és a húgom is kitanulta a bőrdíszműves szakmát, nekik is saját vállalkozásuk volt. 

Mi lehet az oka, hogy többen követték ezt a pályát?

K.I.: Hiányszakma volt egy időben, úgyhogy anyagilag is jól ment, ráadásul apánktól is el lehetett lesni dolgokat. Volt persze olyan időszak, amikor nem is lehetett hozzájutni a bőrhöz. Kiutalásra adtak csak bőrt, ezért PVC-t gyártottak, és abból készült a legtöbb termék.

Hogyan kerültél te is ebbe a szakmába?

Kundra Dávid: Elég sokféle munkát csináltam: voltam költöztető cégnél, voltam fordító, volt saját cégem, külföldön is dolgoztam. Előtte sohasem vonzott a szakma; azt gondoltam, nem vagyok elég ügyes, nincs kézügyességem. Aztán rájöttem, hogy azért nem volt, mert nem gyakoroltam. 2015-ben elkezdtem édesapámnál dolgozni. Az elején egyszerűbb részfeladatokkal kezdtem. Tanulnivaló mindig akad - ez is egy olyan szakma, amiben halálig új dolgokat, technikákat ismer meg az ember.

Mik voltak a legnagyobb kihívások az évtizedek alatt?

K.I.: A hiánygazdaság időszakában majdnem mindent el lehetett adni, így a készítők sem voltak olyan igényesek. Mikor bejött a vadkapitalizmus, vége lett a kényeztetett helyzetünknek. Annak idején 20 emberrel dolgoztam, azután nem tudtam, mit csináljak. Szebbnél-szebb, Távol-Keleten készült dolgokat árulnak olcsón, nem tartósak, hosszú távra nem jók, főleg, ha műbőrből készülnek. Egyébként műbőrből sem lehetetlen tartós dolgot csinálni, de sajnos nem ez a jellemző a gyártókra. 

1_2.jpgHogyan lehet tartani az iramot ezzel?

K.I.: Egyedül nem tudok olyan kínálatot teremteni, hogy legyen 20 féle táskamodell és tartalék is belőlük. Olyat csinálok, amit a nagytőke nem csinál, mert nekik nem éri meg. Így jött a teljes személyre szabás, az egyedi termékek. Nem csillagászati árakon, de ha valami tényleg 2-3 munkanapot vesz igénybe, meg kell kérnem az árát. Erre van kereslet. Érdekes dolog, hogy a 70-es, 80-as években mi tömegtermelésre gyártottunk. Mikor bejött a tőke és kinyíltak a határok, másféle termékre volt igény, nem lehetett versenyezni a multikkal. Nekem is hozzáállást kellett váltanom, bővíteni az addigi tudásomat.

Mennyire tudják kiegészíteni egymást a munkában?

K.I.: A fiamnak van pár nagy előnye velem szemben: ő már kezdetben is a cizellált, egyedi termékekre szakosodott, valamint van külföldi tapasztalata. A nyelvtudás nagyon sokat segít a vállalkozásban. Jól tudunk egymás mellett dolgozni, egymástól is tanulunk. 

Mi a legjobb ebben a munkában?

K.I.: Az egyik legjobb dolog, amikor az elkeseredett vásárlókat tudjuk kiszolgálni. Például valakinek olyan vastag a csuklója, hogy nem mennek rá a standard óraszíjak. Mi személyre szabottan legyártjuk neki. Mindig igyekszünk olyan terméket készíteni, amire mi is büszkék vagyunk. Nagyon jó érzéssel tölt el, amikor a megrendelő átveszi a termékeket és elégedett. Ez a legjobb reklám: ingyen van, mert a megelégedett vevő elviszi a jó hírünket.

"Nagyon jó érzés boldogságot szerezni azzal, amit a két kezeddel csináltál" Tovább
Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk)

karbonlazpic1_1.jpg

Az illegális újrahasznosító ipar globálisan közel 24 millió embernek ad munkát. A szemétdombokon dolgozó hulladékgyűjtők a környezetvédelem egyik legfontosabb láncszemei. A nagyvállalatok mégis a helyükre akarnak lépni, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek modernkori aranylázába. A klímaválság miatt a szemétszedők és a karbonkreditek csatája fontosabb, mint valaha, mert a globális felmelegedés világszinten egyre nagyobb méreteket ölt. 

Írta: Belayane Najoua, képek: Pixabay

A klímaválság ma már nemcsak a tudósokat, üzletembereket, szakembereket aggasztja, hanem mi, mindennapi emberek is megérezhetjük a globális felmelegedés hatásait. 2020 nyarán Európában többször is megdőlt a melegrekord (forrás), a sarki jég nagy ütemben olvad (forrás), és a világon egyre gyakrabban előforduló erdőtüzek (forrás) is intő jelekként szolgálnak. A globális felmelegedést az üvegházhatású gázok koncentrációja okozza, ami leginkább az emberi tevékenységekhez köthető. A legnagyobb arányban a szén-dioxidot bocsátjuk ki, ami a kibocsátott gázok teljes volumenének a 76 százalékát adja (forrás). Erre a problémára kezdett el egy dollármilliós piac ráépülni, ami nemzetközi szinten az 1997-es Kiotói Egyezményben körvonalazódott először (forrás).

karbonlazpic2.jpg

Ez a modernkori aranyláz?

A karbonkibocsátás csökkentésére épülő piacnak két nagy irányvonala van:

  • a szén-dioxid adó: Az adott ország kormánya állapítja meg, hogy egy tonna kibocsátásért mennyi adót kell fizetni. (Az EU-ban az Unió állapítja meg a tagállamok számára.)
  • a kibocsátáskereskedelem: Egy adott szintig nem kell fizetni a kibocsátás után, de felette a kvótakereskedelem alakítja az árakat. Aki többet bocsát ki, annak karbonkrediteket kell vennie az ENSZ-től, míg aki kevesebbet, a felesleges krediteket eladhatja a piacon (forrás). Kicsit olyan, mint egy rossz csere-bere játék, csak ez esetben a Föld jövőjéről van szó.

Az alapelvek mindkét esetben ugyanazok: a fosszilis energiahordozók kibocsátása káros, ezért ha megadóztatják a kibocsátókat, akkor arra ösztönzik őket, hogy kevesebbet szennyezzenek. Mindeközben a cégek többsége (főleg a fejlett régiókban) arra törekednek, hogy innovatív technológiákat találjanak fel, amivel csökkenthetik a kibocsátásukat (forrás).

A karbonpiac jó üzletnek tűnik. Főleg, ha mi vagyunk azok, akik szabadon kereskedhetnek a felesleges kreditekkel. A piac iránti érdeklődés 2017-ben, amikor az árfolyam hirtelen megugrott, éles fordulatot vett. Az Európai Unió klímatalálkozóján célul tűzték ki, hogy 2021-től évente 2,2 százalékkal csökkentik a rendelkezésre álló karbonkreditek mennyiségét (forrás). A változás következtében a gyorsan reagáló vállalatok óriási haszonra tehettek szert. Egy 2019-es cikk szerint a Northlander Commodities Advisors nevű angol cég 2019-ben több mint 125 millió dollárt, azaz nagyjából 37 milliárd forintot zsebelt be az eladott karbonkreditekből (forrás).

Ha megfelelően határozzák meg a kiosztott kreditek mennyiségét, a szennyezés elég drága lesz ahhoz, hogy a vállalatok el akarják kerülni, és ezért inkább olyan technológiákba fektetnek, amik csökkentik a kibocsátásukat. A kormányok pedig a beszedett szén-dioxid adóból a környezetvédelmi akciókat, programokat támogatják. A kibocsátás csökken, a környezetvédelmi politika pedig felélénkül. Mindenkinek jó. Legalábbis elméletben.

Mindeközben a világ másik felén

karbonlazpic3.jpg

Tehát a fejlett országokban a zöld projektek előtérbe kerülnek, a nagyvállalatok csökkentik a kibocsátásukat a megszabott kvótán belül maradva (esetleg egy kis plusz kreditet vásárolva). Indiában miért veszti el hirtelen 100-200 ezer ember a munkáját, és miért építenek egy óriási szemétégetőt Delhiben?

Delhiben az újrahasznosítás iparága az illegalitásra épül. Az illegális szemétszedők a szemétdombokon összegyűjtik a szemetet, amit később eladnak a törvénytelen piacon.

Az összegyűjtött szemetet először kiválogatják. A nedves hulladékból komposzt lesz, míg a szárazból egy teljes család jövedelme. Az eladott szemetet a felvásárlók 100 százalékban visszaforgatják az iparba, így szinte nulla szennyezéssel dolgozzák fel a városban található szemétdombokat. A szemétszedő emberek a környezetszennyezés megállításának kulcsfigurái - az összegyűjtött hulladék 20-50 százalékáért felelősek. Ennek ellenére a fejletlen országok kormányai inkább privatizációval próbálják megoldani a problémát: nagyvállalatokat vonnak be, és új technológiát vásárolnak (forrás). Egy csapat kutató és aktivista megalkotott egy térképet, ami az illegális szemétszedők és a kormányok közötti konfliktusokat mutatja a világban: TÉRKÉP

karbonlazpic4.jpg

A Delhiben található szemétégető - a dokumentumfilmben szereplő adatok szerint - amellett, hogy kilencszer több káros anyagot bocsát ki, mint az illegális újrahasznosítás, a helyi lakosok egy harmadától elveszi a munkáját. Mivel a szemétégetők RDF-et, azaz másodlagos üzemanyagot termelnek,  karbonkrediteket kapnak, amit aztán eladhatnak a nemzetközi piacon. Nem meglepő, hogy az ilyen projektekre bőven jelentkeznek befektetők. A baj csak az, hogy míg a befektetők a környezetvédelem zászlóját lobogtatva a profitot hajszolják, addig több százezer ember veszíti el a munkáját. 

Mi a megoldás?

Sem a közgazdászok, sem pedig a kutatók között nincsen egyetértés, hogy milyen mértékben kellene irányítani a karbonpiacokon a kibocsátáscsökkentési célokat. A fejlett országokban folyamatosan csökkenteni kell a kibocsátható gázok mennyiségét, technológiai fejlődésre buzdítva a piaci szereplőket. A fejletlen országokban pedig restriktívebb környezetvédelmi politikát kell bevezetni, ami nem a privatizációra épül, hanem az adott ország erőforrásaira. A fejletlen országok bővelkednek olyan munkaerőben, akik a kibocsátáscsökkentési célok stratégiai csoportját alkothatnák. Az embereket be kell vonni a változásokba, hogy ne elszenvedői, hanem részesei legyenek annak.

Az biztos, hogy a fejlett országok környezetvédelmi lépéseikkel nemcsak a saját területükért felelősek, hanem a Föld egészéért. Bizonyított tény, hogy egy adott területen kibocsátott szén-dioxid gáz a Föld egészére kihatással van (forrás). A klímaváltozás nem egy helyspecifikus probléma. Nincs olyan, hogy a fejlett országok megmentik magukat, a többiek pedig meneküljenek, ha tudnak. A klímaváltozás elleni harcnak egyénileg és kollektíven is működnie kell. Ha meg akarjuk védeni a bolygót, a kettő ötvözése elengedhetetlen. Az összefogás a siker kulcsa azért, hogy esélyt adjunk az élhető holnapnak.

Szemétszedők és karbonkreditek csatája - Az illegális ipar, ami 24 millió embernek ad munkát (véleménycikk) Tovább
Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu

palmoil3.png

Te is jobban érzed magad, ha fenntartható forrásból származó termékeket veszel? Borneóban és Malajziában az olajpálma-ültetvények háromnegyede “fenntartható”. Egy kutatás mégis bebizonyította, hogy ezeken a területeken több fát vágtak ki, mint a nem fenntartható ültetvényeken. Akkor a fenntarthatóság csak egy marketingfogás lenne? És milyen szerepük van ebben az olyan fogyasztóknak, mint te és én?

2020.09.12. Írta: Belayane Najoua

Az olajpálma az a növény, amit biztos, hogy te is eszel, veszel. Ott van a tányérodon, a szádon, a bőrödön és az autódban. Nem lehet kiiktatni az életedből, mert nincs másik olajtermő növény, ami ilyen kevés munkával ekkora hasznot hoz. Nő, mint a gaz, és profitot hoz, mint az arany. Csakhogy a gazzal és az arannyal ellentétben, az olajpálma amilyen gyorsan nő, olyan gyorsan rombolja le a világot. Nem marad más utána, csak a felégetett pusztaság.

Felelős vagyok?

Nem is tudom, hogy melyik termékben van pálmaolaj. Akkor miért vagyok felelős?

- kérdezhetnénk magunktól. A környezettudatos és felelős vásárlás egyre fontosabbá válik napjainkban. Ahhoz, hogy pár évtized múlva is lehessen napozni a tengerparton, legyen fehér karácsony, és ne legyenek kihalófélben lévő állatok, elengedhetetlen, hogy felelős és tudatos vásárlási szokásokat alakítsunk ki. 

palmoil4.jpg

Borneó az esőerdők 90 százalékát, míg Szumátra a 97 százalékát vesztette el, csupán 36 év alatt (forrás). Az erdők irtása leginkább az orángutánokat érinti, 150 ezer példány esett áldozatul a szándékosan előidézett, bozótirtó tüzeknek. A természetes élőhely zsugorodása miatt a biodiverzitás rohamosan csökken, és 1-2 évtized múlva már az ökológiai funkciót betöltő élőlények pusztulása is érezhető lesz a térségben. A probléma nemcsak az olajpálmával rendelkező országokat érinti, hanem mindenkit. Téged is és engem is. A számok óriásiak és félelmetesek. De nem visszafordíthatatlanok. Én a megoldás része szeretnék lenni. És te?

Mi az a pálmaolaj?

Az olajpálma termesztésen nem 21. századi újdonság. Már az ókorban is használták sütőolaj, tüzelő és kozmetikai cikkek előállítására. Mégis a 20. század végén lett egyre népszerűbb, amikor a mamutcégek rájöttek, hogy az olajpálma legyőzhetetlenül hatékony. A hatékonysága pedig három kulcsfontosságú tényezőben rejlik: nagyon kevés termőterületre van szüksége, szinte maradéktalanul felhasználható és az állaga lehetővé teszi, hogy az iparágak nagy része felhasználhassa. (forrás)

Tehát élelmiszertechnológiai szempontból a legelőnyösebb növényi olaj. Csakhogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból már kevesebb pozitívummal rendelkezik. Más növényi olajok, mint a repce és a szója sokkal egészségesebbek, ugyanakkor az előállításuk sokkal drágább. Egy ideális környezetben az olajpálma 25-ször produktívabb tud lenni, mint a szója (forrás). Vállalkozói szemmel nézve ez egy elég kecsegtető lehetőség. Ha le kéne cserélni a pálmaolajat, akkor nemcsak a költségek nőnének meg, hanem a legtöbb termék állaga is megváltozna. A reggeli kekszed már nem lenne olyan roppanós, a nutella túlságosan is folyna, a rúzsod pedig csók nélkül is elkenődne.

Mi van a fenntartható pálmaolajjal? 
palmaolaj1.jpg

Ha egy kicsit utánanézünk az interneten, akkor hamar rátalálhatunk az RSPO nevű szervezetre, azaz a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalra. A társulás tagjai között a világ legnagyobb élelmiszeripari cégei vannak, mint az Unilever, Nestlé és a Procter and Gamble. A szervezet alapelvei közé tartozik a védett fajokkal rendelkező erdők kiirtásának leállítása, a tisztességes munkakörülmények és a munkavállalói jogok biztosítása (forrás). Az RSPO megszületésétől kezdve a tudósok két csoportra oszlanak a pálmaolaj termesztését illetően. Az egyik csoport az RSPO minősítését teljesen értelmetlennek gondolja, mivel a legfrissebb kutatások szerint a “fenntartható ültetvény” minősítéssel jelzett területeken, habár lassabb mértékben, de az erdőirtás még most is jelen van (forrás).

Ezt a tényt igazolja az RSPO 2019-es éves beszámolója is. A beszámolóban a négy legnagyobb olajpálmákkal borított területet vizsgálták. Míg Afrikában és Délkelet-Ázsiában csökkent a földégetés mértéke, Óceánia és Dél-Amerika területén sokkal nagyobb arányban nőtt 2018-2019 között (report). De akkor mégis miért kapják meg a fenntartható jelzőt?

A legtöbb pálmaolaj-exportáló ország erősen védi az ipart, mivel az ország GDP-jének jelentős része származik a pálmaolaj exportálásából. Egy “fenntartható olajpálma-ültetvény” életútja eképpen zajlik:

  1. Először a több ezer fajnak otthont adó erdőt fakitermelési engedéllyel kivágják.
  2. Ezután elindul az első pálmaültetvény kialakítása, ami még nem rendelkezik a “fenntartható” jelzővel.
  3. Végül pedig ezt az ültetvényt újraültetik és megkapják rá a “fenntartható ültetvény” minősítést. Ez azért lehetséges, mert az RSPO elvei alapján az az ültetvény kaphat certifikációt, amit egy, már “elhagyatott”, erdővel nem borított területre ültetnek. Mivel az adott területen már amúgy sem voltak fák, így az új ültetvény megkapja a tanúsítványt.

“Egyszerű trükk a fenntarthatóság hiányának az elrejtésére” - nyilatkozta a téma egyik legismertebb kutatója, Cazzolla Gatti a Mongabaynak (forrás). “Nincsen olyan, hogy fenntartható olajpálma-ültetvény. Az erdőket így is, úgy is ki kell vágni. Az lenne fenntartható, ha a fakitermelés miatt kiírtott erdőket nem olajpálma-ültetvényekkel borítanánk be, hanem újraerdősítenénk.”

palmoil2.jpg

A másik oldal szerint viszont a pálmaolaj lecserélése egy sokkal intenzívebb erodálódást okozna, mivel a többi olajtermő növénynek akár 25-ször nagyobb hely kell. Azaz sokkal több erdőt vágnának ki, mint a jelenlegi helyzetben. Ráadásul az előállítási költség megnövekedése miatt a fogyasztói árak is nőnének. Ez az áremelkedés a boltban kapható termékek több mint 50 százalékát érintené.

Van-e megoldás? Mit tudok tenni én?

Az olajpálma csak az Egyenlítő 20 fokos körzetében tud megmaradni - azon a területen, amit általában esőerdő borít, és ahol a Földön található fajok 80 százaléka él. De mi lenne, ha csökkentenénk az esőerdőkre nehezedő nyomást egy olyan olajtermő növény létrehozásával, ami olyan hatékony, mint a pálmaolaj, mégis kevésbé érzékeny a környezeti kondíciókra?

kg_palma_graf.jpg

Adatok forrása: Index

Ezen a lehetséges megoldáson dolgozik Kyle Reynolds és csapata (forrás). Az Ausztrál CSIRO központban a kutatók génmódosításokat végeztek olyan növényeken, mint a dohány és a cirok, hogy magasabb olajtermő produktivitást érjenek el. Míg a hagyományos dohánylevelek kevesebb, mint egy százalék növényi olajat tartalmaznak, a génmódosított változatok 35 százalékot. Ez az érték még mindig nem éri el az olajpálma hihetetlen magas termelékenységét, a kutatók mégis egy lehetséges mentőövet látnak benne, ami megoldhatná a pálmaolaj termelés okozta világszintű problémát. 

A másik megoldás rajtunk múlik. Az már világos, hogy az olajpálmát a mai lehetőségek mellett képtelenség kiiktatni az életünkből. Mindenhol ott van, és egy darabig ott is lesz. A megoldás a kereslet csökkentésében lehet. A megtermelt ételek 80 százaléka a kukában végzi. Az ételekkel együtt a pálmaolajat is a kukába dobjuk. Azt a pálmaolajat, amiért lehet, hogy egy egész orángután család vesztette el a lakhelyét. Mikor kidobunk egy ételt, akkor gondoljunk arra, hogy nemcsak egy keksz végzi a kukában, hanem a keksz mindent egyes összetevője. Azok az összetevők, amik a világ számos különböző pontjáról származnak és a világ minden pontján hatással vannak az ott élő állatokra és az ott dolgozó emberekre. Ha csökkentjük a keresletet, akkor az olajpálma-ültetvények száma is csökkenni fog. 

Gondoljuk át a vásárlási szokásainkat!

Csak annyi ételt vegyünk, amennyi tényleg szükséges!

Ha több van, akkor osztozkodjunk!

Ne végezze a kukában egyetlen étel sem!

Képek forrása: Pixabay

Hány orángutánt öltünk ma meg? - Mikor a fenntarthatóság csak egy kamu Tovább
„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt

pexels-ketut-subiyanto-4473893.jpg

A koronavírus-járvány szinte automatikusan a hagyományos nemi szerepeket erősítette meg. A megnövekedett mennyiségű, fizetetlen reproduktív munka az anyákra hárult. Erre a felismerésre jutott négy magyar kutató, akik magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztek tapasztalataikról a járványhelyzetben. A kutatást Nagy Beáta (Budapesti Corvinus Egyetem), Geambașu Réka (Babeș-Bolyai Tudományegyetem), Gergely Orsolya (Sapientia EMTE) és Somogyi Nikolett (Antwerpeni Egyetem) végezték. Nagy Beáta válaszolt a kérdéseinkre.

2020.09.10. Írta: Kránicz Bence, borítókép: Ketut Subiyanto, Pexels

A karantén, az otthoni munka és iskola új helyzet elé állította a családokat. A tanulmányban azt mutatjátok be, hogy főleg az anyák terhei növekedtek meg. Lehetett rá számítani, hogy ez így lesz?

Mivel kimondottan kisgyerekes, home office-ba kerülő anyákat kérdeztünk, akiknek a párja hasonló körülmények között dolgozott, arra számítottunk, ez a fiatal, jellemzően magas iskolázottságú társadalmi csoport egyenlőségpárti lesz. Mindenki otthon van, mindenkinek fontos a munkája és a családja, miért ne végeznék közösen az otthoni feladatokat? Ráadásul egy korai internetes kutatás azt jelezte, hogy a férfiaknak nincs hová hátrálni az otthoni munkák elől. Hát ehhez képest a mi kutatásunk nagyon másfajta valóságot mutatott, ahol az anyák – egy-két kivételtől eltekintve – automatikusan az összes fizetetlen, reproduktív munka elvégzésének és menedzselésének felelősévé váltak. Ez a fizetetlen munka a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt: a házimunka mellett a gyerekek napközbeni gondozása és oktatása is a családok, értsd, nők nyakába szakadt. A refamilizáció felerősödött, és megsokszorozta az anyák feladatait.

A saját tapasztalatom az volt a karantén alatt, hogy végképp összemosódott a munkavégzésre szánt időm és a családi vagy szabadidőm. Az anyák hasonlóról számoltak be, vagy éppen, hogy az eddiginél is tudatosabban el kellett különíteniük a különböző feladatokra szánt idejüket?

Hónapokon át tartó tapasztalat volt, hogy minden mindennel összefolyt, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy végtelen munkafolyamattá és rendkívül stresszessé váltak az anyák mindennapjai. Mivel mindenki otthon volt, folyamatosan kellett ételt készíteni, takarítani vagy mosni, de a gyerekekkel való foglalkozás feladata és igényessége még ezeket is domináló, rengeteg frusztrációt okozó tevékenységgé vált. A tudatosság abban merült ki, hogy a gyerekek iskolai feladatait minden délelőtt el kellett végezni, és ennek felelősségét az anyák viselték. Tudatos volt, ám önkizsákmányoló, hogy az anyák hajnalban vagy éjjel, és még hétvégén igyekeztek behozni a keresőmunkával kapcsolatos lemaradásukat, amikor a családtagokkal nem kellett aktívan törődniük. Nem véletlen, hogy az interjúk során csupa frusztrált és fáradt nővel interjúztunk, aki már nagyon várta, hogy vége legyen az iskolának és a karanténnak is. 

Az apák élete kevésbé változott meg, írjátok. Ezek szerint a számos munkahelyen elrendelt otthoni munkavégzés nem hozott jelentős változást?

Az apák munkájáról tipikusan azt mondták, hogy őket kevésbé lehet bevonni, mert ők azok, akik a fő kenyérkeresők: többet keresnek, többet is kell dolgozniuk, fontosabb dolgokat végeznek, és amúgy is kevésbé rugalmas a munkájuk. Így igen gyakran az hangzott el, hogy ahol a lakáskörülmények megengedték, ott az apák félrevonultak egy külön szobába vagy dolgozószobába, és az úgynevezett „törzsidő” alatt inkább csak eseti jelleggel vettek részt a családi teendőkben. Ezért is jeleztük, hogy a női munkáknak tulajdonított rugalmasság itt hozzájárult a tradicionális nemi szerepek megerősítéséhez.

pexels-anastasia-shuraeva-4079281.jpg

Kép: Anastasia Shuraeva, Pexels

Magyarországi és erdélyi magyar anyákat kérdeztetek meg. A kutatás előtt komoly eltérésre számítottatok a két országban?

A román közpolitika több ponton is progresszívebb a magyarországihoz képest. A családpolitikában évekkel ezelőtt bevezették, hogy ösztönözzék az apák gyeden maradását, a jelenlegi pandémia elején a 12 év alatti gyereket nevelő anyáknak felajánlották, hogy fizetésük 75 százalékáért otthon maradhatnak gyermekgondozási szabadságon nyár elejéig. Az oktatáspolitikában pedig az a döntés született, hogy a járvány okozta rosszabb feltételek miatt a gyerekek második féléves osztályzata nem lehet gyengébb, mint az első félévben volt. Míg a magyar kormányzati politika inkább a gazdaságot, mint a munkavállalókat védte, addig Romániában inkább a fordítottját láthattuk.

Mik lettek végül a legfontosabb eltérések a magyarországi és az erdélyi eredmények között?

Nem találtunk túl sok különbséget. Az egyetlen markáns eltérés az volt, hogy a román anyák kevésbé stresszeltek az iskola miatt, mint tették azt a magyar interjúalanyok. Más esetben ugyanúgy rájuk szakadt az összes láthatatlan reproduktív feladat, mint Magyarországon.

Megállapítjátok, hogy „a gyermek iskolai sikeressége Magyarországon kétségtelenül a szülői siker vagy bukás mércéjévé is vált”. Iskolatípustól függetlenül így alakult? Ugyanolyan nyomás alá helyezte a szülőket az általános iskola alsó tagozata, mint a felső, vagy a középiskola?

Ahogy említettem, az interjúalanyok magasan képzett, középosztálybeli anyák voltak, akik akár saját egyéni céljaikat és terveiket is alárendelik a gyermek fejlesztésének és iskolai eredményességének.

Ez az „intenzív anyaság” koncepció nálunk is világosan megfigyelhető. Gondoskodó, önfeláldozó, állandóan elérhető anyának kell lenni, és még így is lelkiismeret-furdalással küzdöttek a nők. Ez egy erősen középosztályi szemlélet, azonban erős hatással van az összes többi társadalmi rétegre is, akár az oktatáspolitikán, akár a kormányzati kommunikáción keresztül. A szülőkre nehezedő nyomás a pandémia idején a kisgyerekesek esetében volt a legnyomasztóbb: nekik nem volt elegendő jó szülőnek lenni, emellett jó tanárrá is kellett válniuk. Meg kellett tanulniuk azt is, hogyan kell megtanítani például az összeadást. A felsőtagozatos vagy középiskolás diákok általában már önállóan végezték a feladatokat. Őket inkább monitorozni, mint tanítani kellett. 

Dolgozó anyákat kérdeztetek. Volt közülük olyan, aki éppen a járvány miatt veszítette el a munkáját? Vagy akár az apa állásvesztése előkerült problémaként a beszélgetésekben?

Olyanokat kerestünk, akik „szerencsések” voltak, tehát megmaradt az állásuk, otthonról dolgozhattak, és párkapcsolatban éltek, a párjuknak pedig szintén volt jövedelme. Ez szándékos volt részünkről, mert az érdekelt, hogy ha valaki ilyen szerencsés helyzetben van, akkor kihasználja-e azt, hogy újratárgyalja a feladatmegosztásokat. Voltak olyan esetek ugyanakkor, amikor a partnerük vállalkozásában sokkal kevesebb munka és bevétel volt, mint a járvány előtt. De olyan interjúalanyunk is akadt, aki pont a járvány közepén váltott munkahelyet.

pexels-tatiana-syrikova-3975658.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Arra a megállapításra jutottatok, hogy az anyák nem akarták újraosztani a családi feladatokat, inkább tudomásul vették a megnövekedett terhelést. Így a karanténban a hagyományos nemi szerepek erősödtek meg. Mivel magyarázzátok, hogy a középosztálybeli, tájékozott anyák sem igyekeztek jobb pozíciót elérni az új helyzetben?

Érdekes helyzet volt, hogy szinte minden anya elégedetlen volt a rázúduló feladatokkal és terhekkel, és igazságtalannak tartotta, hogy ennyire magára maradt a feladatok ellátásával, ám sosem volt elégedetlen azzal a feladatvállalással, amit a párjától kapott. Ennek számtalan magyarázatát próbáltuk azonosítani.

A járvány alatt felértékelődött a család óvása, gondozása, ellátása, és ebben hagyományosan a nőknek nagyobb szerep jut.

Az anyák ezentúl megemlítették, hogy a férjük a család fő kenyérkeresője, de volt, aki arra reflektált, hogy nem lát alternatívákat, akkor minek panaszkodjon. Többen is említették, hogy ők szerencsések, mert a párjuk sokat segít a háztartási feladatok elvégzésében – ez a mondat világosan leírja a társadalom hagyományos szerepfelfogását. 

Olyan érzésem van, mintha feszültség lenne a médiából érkező információk és a valós helyzet között. Most rengeteg újságban lehetett olvasni a láthatatlan munka jelentőségéről, és a máskor munkába járó apák is megtapasztalhatták, mennyi otthoni feladatot kell elvégezni. Emiatt olyan forgatókönyvet is el tudtam volna képzelni, ami éppen az anyák komolyabb elismerését, a láthatatlan munka valódi súlyának felismerését hozza.

Tényleg sok szó esett az utóbbi időben a gondozási, főleg gyermekgondozási munka fontosságáról. Ennek lehet olyan paradox következménye is. hogy a home office-ban dolgozó családok fellélegeztek, hogy megúszták a járvány okozta veszélyt, és családok különféle, a család, főleg gyerekek jóllétét növelő tevékenységekbe fogtak: kenyeret sütöttek, közösségi oldalakról szerzett tanácsokat követtek a gyerek fejlesztése érdekében. Látszólag az anyák szabad választása által vezérelt, ám a fizetetlen munka mennyiségét jelentősen növelő tevékenységről volt itt szó. Ráadásul a szokásos fizetett vagy fizetetlen erőforrás, a bébiszitter vagy éppen a nagyszülői munka nem volt elérhető a járvány alatt. Ahogy említettem, ez rengeteg frusztrációt okozott az anyákban. A megoldást azonban nem a párjuktól, hanem a politikai rendszertől vagy az ellátórendszertől várták, például valamiféle kormányzati elismerést a nagy munkáért, a bölcsődék és az óvodák fokozatos megnyitását, pedagógiai támogatást a kicsik fejlesztéséhez. Kimondottan szemrehányóan beszéltek arról, hogy a politika cserben hagyta az anyákat. 

Tapasztaltátok azt, hogy a megkérdezett anyák tudatosabban akarnának változtatni a helyzetükön a karantén alatti nagyobb terhelés után? Ha egy ilyen társadalmi sokk, mint a koronavírus-járvány, nem elég ahhoz, hogy ezeket a nemi szerepeket újraosszuk, milyen útja lehet a változásnak?

Voltak tudatos változtatási ötletek, de ezek inkább a piaci szolgáltatások beszerzéséhez, az online rendelések rendszeressé tételéhez kapcsolódtak, vagy a család közösen, aktívan töltött idejének a megtartásához, mint a kirándulás és a társasjátékozás. A nemi szerepek újraosztása ritkán merült fel az interjúk során. Ugyanakkor voltak olyan párok, akik erről rendszeresen beszéltek. Az ő esetükben azt figyeltük meg, hogy azoknak az apáknak, akik már a kicsi gyerekekkel is sokat voltak együtt, mert például gyeden voltak fél évig, sokkal természetesebb volt, hogy a rutinfeladatokban is részt vesznek. Éppen ezért az lenne az egyik közpolitikai javaslatunk, ha megkérdeznének, hogy az apák számára ne csak lehetőség, de kötelesség is legyen a gyeden való otthon maradás. Tulajdonképpen a gyed extra ezt támogatja is. Ez megalapozhatná a gondoskodó apa alakjának szélesebb körű elterjedését. 

 pexels-tatiana-syrikova-3975678.jpg

Kép: Tatiana Syrikova, Pexels

Tudtak valahogy tenni az anyák a kiégés, a túlhajszoltság ellen?

Az állandó családi együttlét ellenére az anyák úgy érezték, hogy sosincs semmire idejük, és folytonos időhiány jellemzi a napjaikat. Többen is úgy érezték, hogy rettentő kevés idő marad magukra, és hogy ez a rendszer nem fenntartható. Volt, aki arra a következtetésre jutott, hogy csökkenteni fogja a munkaidejét, míg mások a baráti és rokoni kapcsolatok ápolását említették. Hasonlóan hasznosnak mondták a családi kirándulásokat és biciklizést, és ha valaki elvétve megtehette, akkor igyekezett tornázni vagy a párjával egy-egy filmet megnézni esténként. 

„Végtelen munkafolyamattá váltak a mindennapok” - Így élték meg az anyák a koronavírus-járványt Tovább
Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

Hozd vissza a nyarat könyvekkel!

pexels-karolina-grabowska-4996971.jpg

Kezdődik az ősz, az iskola, a munka. Néha még nyári időt tapasztalunk, de az sem tart sokáig. Ha már most hiányzik a nyár, csempésszünk a hétköznapjainkba még egy picit belőle - például ezzel a három könyvvel. Izgalom, romantika és humor minden mennyiségben!

2020.09.06. Írta: Sipos Sára, borító: pexels - Karolina Grabowska

Minden nyáron sorra kerülnek az igazi “nyaralós” könyvek - legyen szó tengerpartról, Balatonról vagy a kertünkről. Az olvasás elgondolkodtat, tanít, néha viszont egyszerűen csak szórakoztat. A lassú napokon pedig jól esik elnyújtózni és együtt izgulni vagy nevetni a szereplőkkel. Bevallom, 5-10 fájdalmas, nehezen feldolgozható szépirodalmi mű után nálam is mindig előkerül egy-egy könnyedebb regény. Könyvajánló sorozatunk legújabb részében három pihenős, nyári könyv kerül terítékre.

3930349_5.jpgAgatha Christie: Öt kismalac

Kép: libri.hu

A krimi királynőjének könyveihez rendszeresen nyúlok, ha csak kikapcsolódásra vágyom. Ilyenkor pár nap alatt elolvasom több regényét is: letehetetlenek. Fordulatosak, izgalmasak, néha rémisztőek vagy éppen viccesek ezek a regények, ráadásul még lélektanilag is érdekesek. Személy szerint nekem a Poirot-történetek a kedvenceim, de igazából bármelyiket választjátok, nem nyúlhattok mellé.

Idén nyáron az Öt kismalac című Christie-krimi tetszett legjobban. A történet szerint Carla, egy fiatal lány felkeresi Hercule Poirot-t, hogy segítsen neki egy nyomozásban. Carla a 21. születésnapjára levelet kap édesanyjától, melyet még halála előtt írt neki - őt ugyanis felakasztották a festő apja meggyilkolásáért. A levélben azonban azt állítja, ártatlan. Poirot pedig beleveti magát, hogy egy 16 évvel ezelőtti bűntényt felgöngyölítsen, és felkeresi a lehetséges gyanúsítottakat.

Nemcsak fordulatos, jól felépített regény, hanem árnyalt karakterekkel is találkozunk benne. Lélektan, pszichológia, emberi viselkedés és motivációk járják át ezt a zseniális krimit. 

jane-austen-cassandra-engraving-portrait-1810_1.jpgJane Austen: Büszkeség és balítélet

Kép: North Wind Picture Archives

Gyermekkorom egyik kedvence volt Jane Austen: okos, intelligens, humoros írónő, aki a saját nehéz sorsában mégis megtalálta a szabadságot. Habár az írásait gyakran a férjfogással és pletykálkodással teletüzdelt vidéki lányok és nők történetének gondolják, ennél sokkal több van bennük. Nemcsak fordulatos cselekmény jellemzi, hanem zseniális párbeszédek, irónia, humor, eredeti hang és modernség. Igen, Jane Austen modern: hisz az egyenlőségben, a szerelmi házasságban, szabadságban - ezek pedig sosem mennek ki a divatból.

Talán a leghíresebb, jó pár filmes feldolgozást megért regénye a Büszkeség és balítélet. A történet középpontjában a Bennet család áll. Mrs. Bennet jól akarja férjhez adni öt lányát. A legidősebb Jane-re rámosolyog a szerencse a gazdag, kedves és jóképű Mr. Bingley személyében, a bonyodalom azonban elkerülhetetlen. A főszereplő a sorban második nővér, Elizabeth, akinek éles a nyelve és jól vág az esze, ráadásul nem kér a konvenciókból. Megismerkedik az előkelő, de gőgösnek hitt Mr. Darcyval - azonban mindkettőjük büszkesége és előítéletei a boldogság útjában állnak. A kérdés az, sikerül-e legyőzniük az akadályokat.

bal.png

Kép: imdb

Méhes György: Micsoda társaság!

Az író családregény-sorozatának első darabja a Micsoda társaság!, ami tulajdonképpen a magyar ,,Családom és egyéb állatfajták”. Minden korosztálynak felejthetetlen szórakozást nyújt ez a regény: hangosan, szívből kell nevetni rajta. Ráadásul tökéletes nyári könyv még a története szerint is, ugyanis egy nyaralásról szól.

Két baráti család közös nyaralásra indul a hegyekbe, négy felnőtt, négy gyermek, köztük két ádáz kisfiú. Az eseményeket Nagyfőnök, az egyik családapa meséli el, néha az olvasóhoz is kiszólva. A két család vonattal és rengeteg csomaggal útnak indul, hogy távoli rokonokat látogassanak meg a hegyekben, kiránduljanak, fürödjenek. De ahogy a saját életünkből is tudjuk, egy nyaralás esetén már a pakolásnál gondok akadnak, az utazásról ne is beszéljünk, és tudott-e már bárki pihenni hangos gyerekek vagy idegesítő felnőttek mellett.

Természetesen kaland kalandot követ; az író pedig olyan humorosan, zseniálisan, mesélve adja elő, hogy állandóan azon kapjátok magatokat, hogy hangosan kacarásztok olvasás közben. Semmiképp se hagyjátok ki ezt a regényt! 

,,A humora az a finom, mindennapi humor, ami mára kiveszőben van, és ami az önmagunkon kacagás isteni adománya.” (moly.hu)

Képek forrása: libri.hu, imdb, North Wind Picture Archives, Pexels

Hozd vissza a nyarat könyvekkel! Tovább
Veretlenül Európa csúcsára

Veretlenül Európa csúcsára

Hogyan nyerte meg a Bajnokok Ligáját a Bayern München?

bayern_afp_matthew_childs.jpgA labdarúgás történetében először hódította el olyan csapat Európa elsőszámú kupasorozatának serlegét, amely minden mérkőzését megnyerte. Kanyargós utat járt be a Bayern München Nico Kovač menesztésétől a Bajnokok Ligája győzelemig, de végül révbe ért.

Írta: Rada Bálint; Borítókép: AFP

2019. november 2. Eintracht Frankfurt – Bayern München

A koronavírus még nem rúgta rá az ajtót Európára, a mérkőzéseket telt ház előtt rendezik. A Bayern München azt követően, hogy 7-2-re kiüti a tavalyi BL-döntős Tottenham Hotspurt, egyre aggasztóbb bukdácsolásba kezd a német Bundesligában. Már a Hoffenheim elleni vereség és az Augsburg elleni döntetlen után is ott lóg a horvát vezetőedző, Niko Kovač feje fölött Damoklész kardja, de mikor korábbi csapata, a jócskán meggyengült Eintracht Frankfurt 5-1-el küldi haza a bajorokat, betelik a pohár a klubelnök és játékoslegenda Karl-Heinz Rumeniggénél. Azonnali hatállyal meneszteti Kovačot, a karmesteri pálcát pedig a segédedzőnek, Hans-Dieter Flicknek adja. Ekkor talán még ő sem tudja, mennyire remek döntést is hozott.

frankfurt_bayern_reuters_ralph_orlowski_jpeg.jpg

Kép: Reuters

Flick ugyan 5 évet eltöltött a Bayern kötelékében az 1980-as évek végén, de sztárjátékosnak korántsem volt nevezhető. 2006-ban Giovanni Trapattoni és Lothar Matthäus mellett dolgozott a Red Bull futballprojektjének első klubjánál, a Salzburgnál. Ezt követően Joachim Löw mellett 8 éven át volt a német válogatott másodedzője, majd Kovač kinevezése után egy évvel, 2019-ben visszatért Münchenbe. Elmondása szerint sosem tudott igazán azonosulni az olasz edzőklasszis, Trapattoni defenzív stílusával, Löwtől viszont sok mindent ellesett – ez pedig a szezon előrehaladtával egyre jobban látszott a Bayern játékán.

2019. december 7. Borussia Mönchengladbach – Bayern München

Flick elképesztő lendülettel vág bele a munkába: első négy mérkőzésén a Bayern 16 gólt szerez, és egyet sem kap. A Leverkusen elleni vereség viszont visszarántja a földre a bajorokat, akik a listavezető Borussia Mönchengladbachot fogadják a decemberi meccsdömping kezdetén. A Bayern minden szempontból uralja a találkozót, ám az első félidőben nem tudja bevenni Yan Sommer kapuját. Perisic révén a 49. percben végül megszületik az első gól, és úgy tűnik, minden eldől. 

bayern_gladbach_forras_a_sarokban.jpg

Kép: AP Photo

A Borussia azonban másképp gondolja. Bensebaini előbb szögletből egyenlít, majd egy tizenegyest is belő a hosszabbításban. Szenzáció, 2-1. A Bayern 7 pontos hátrányba kerül a bajnoki címért folytatott versenyben…

2020. augusztus 14. Barcelona – Bayern München

…Innen azonban nincs megállás. A játékosok összehasonlíthatatlanul motiváltabbnak tűnnek tavasszal, mint az őszi szezonban, a koronavírus-szünetről több kiló plusz izommal térnek vissza, miközben a pályán sokkal agresszívebbek letámadásban, többet változtatják a helyüket a támadóharmadban, és pontosabbak a kapu előtt, mint korábban. A vörösök decembertől a Német Kupa júniusi döntőjéig 26 mérkőzést hoznak le egymás után veretlenül (25 győzelem, 1 döntetlen), miközben mindkét hazai trófeát zsebre teszik. Az igazán sokkoló teljesítmény azonban még váratott magára. Egészen a Bajnokok Ligája újraindulásáig.

barca_bayern.jpg

Kép: Reuters

Miután Frank Lampard újjáépülő Chelseaje semmiféle ellenállást nem tud kifejteni a bajorok ellen (két mérkőzésen 3-0, 4-1), a lisszaboni nyolcas döntő első összecsapásán a Barcelona vár Flick csapatára. A mérkőzés a katalánok teljes megsemmisülésével ér véget. A Barcelona koporsójába az utolsó szöget Coutinho veri be: a Spanyolországból elüldözött rekordigazolás csereként beállva két góllal jelzi korábbi klubjának, hogy mekkora hibát is követtek el. A 8-2-es végeredmény egyáltalán nem túlzó, sőt. Lionel Messi csapata mind egyéni teljesítményekben, mind taktikában, mind motiváltságban klasszisokkal alulmúlta nemcsak a Bayernt, de korábbi önmagát is.

2020. augusztus 18. Paris Saint-Germain – Red Bull Leipzig

A Lyon elleni elődöntőben, bár vannak nehéz pillanatai a Bayernnek (különösen a mérkőzés elején), a győzelmük nem forog veszélyben (3-0). A Paris Saint-Germain elleni döntő ugyanakkor több szempontból is különlegesnek ígérkezik.

Egy nappal a Bayern-Lyon meccs előtt a párizsiak egy másik német csapattal, az RB Leipziggel találkoztak. (Az, hogy a Bajnokok Ligája legjobb négy csapata között két német klub szerepel, miközben a harmadik [a PSG] német edzővel dolgozik, ráadásul a címvédő trénere is német [Jürgen Klopp a Liverpoolnál], egyértelműen mutatja a Bundesliga és a német futballkultúra előretörését a modern labdarúgásban.) A két kispadon a kloppi iskola két legkiemelkedőbb tanítványa ült: a franciáknál Tomas Tuchel, a lipcseieknél pedig minden idők legfiatalabbjaként a mindössze 33 éves laptopedző, Julian Nagelsmann.

psg_leipzig_mti_epa_getty_pool_david_ramos.jpg

Kép: Getty Images

Nagelsmann Lipcséje karakteres csapat: csak 25 év alatti játékosokat igazolnak, magasra tolt kreatív letámadási sémákkal operálnak, miközben soraikban tudnak két magyar válogatott játékost, Willi Orbant és Gulácsi Pétert is. Tuchel ugyanakkor kifejezetten reaktív edző: szereti az ellenfélhez igazítani csapata játékát. A Leipzig ellen két kiemelkedő húzást tartogatott.

Egyrészt a Bayern Münchenhez hasonló, magasra tolt letámadással próbálkozott, Ander Herrerával a főszerepben. Másrészt csapata legnagyobb sztárját, Neymart „hamis kilencesként” játszatta: a brazil klasszis visszalépéseivel segítette a labdakihozatalokat, majd mélyebbről, lendületből támadhatta Gulácsi kapuját. A Bayern elleni döntő legnagyobb kérdése igy az lett: változtat-e Flick? Amennyiben nem, a széleken a villámgyors Alphonso Daviessel, a minden poszton hibátlanul bevethető Joshua Kimmichhel, illetve a két szélsővel, Gnabryval és Comannal hatalmas előnybe kerül, viszont óriási területet kínál fel a PSG villámléptű csatárai, Mbappé és Neymar számára.

2020. augusztus 23. Paris Saint-Germain – Bayern München

Végül Tuchel és Flick is egy-egy helyen változtat az elődöntős kezdőcsapaton. A PSG-nél visszakerül a kapuba a sérülésből felépülő Keylor Navas, a Bayernnél pedig Perisic helyett a korábbi PSG-játékos, Kingsley Coman kezd baloldalon. 

Flick végül beleáll a kockázatos játékba: folytatja a magas letámadást, aminek köszönhetően az első félidőben számtalan helyzete adódik a PSG-nek. Ander Herrera és Leonardo Paredes kiváló indításokkal futtatják Mbappét és Neymart, akik viszont rendre kihagyják helyzeteiket. A Bayern ugyanakkor dominálja a labdabirtoklást, a második félidő kezdetén pedig óriási nyomás alá helyezi a párizsi kaput. 

psg_bayern_cameroon_magazine.jpg

Kép: Cameroon Magazine

Az 59. percben aztán megtörik a gólcsend. A meccs korábbi részében halovány, a szezon egészét nézve viszont fantasztikus Serge Gnabry hatalmas területtel maga előtt megindul, majd a felfutó szélsőbekk, Kimmich adja középre a labdát. Kehrer, – aki maga is német, és aki az egész mérkőzésen lépéshátrányban volt Comanhoz képest – itt kritikus helyzetben egyedül marad Lewandowskival és Comannal. Végül előbbire lép fel agresszívebben, Coman pedig üresen marad, és bebólintja a meccs egyetlen gólját. Tuchel próbálja cserékkel frissíteni csapatát, érkezik Julian Draxler és a nem teljesen egészséges Marco Verratti is, de a töredezetté váló mérkőzést ők sem tudják megfordítani. 95 perc után Daniele Orsato lefújja a mérkőzést. Bajnokok Ligája-győztes a Bayern München.

lewandowski_imdb_1.jpg

Kép: IMDb

Nehéz lenne megfogalmazni, hogy kinek köszönheti elsősorban kivételes szezonját a Bayern Robert Lewandowski 46 mérkőzésen 55 gólt szerzett – a bajnokságban, a német kupában és a BL-ben is gólkirály lett, miközben jóval többé nőtte ki magát, mint egyszerű góllövő. Thomas Müller egy kevesek által értékelt világklasszis már hosszú évek óta, a Barcelona kivégzésében oroszlánrészt vállalt. Manuel Neuer másfél évig alig lépett pályára egy borzalmas sérülés miatt – idén a világ egyik legjobb kapusaként tért vissza, miközben a döntő legjobbja volt. Thiago Alcantara nevéhez fűződött a legtöbb passz, a legtöbb szerelés és a legtöbb kialakított helyzet is a PSG ellen – a pletykák szerint a szezon végén Liverpoolba távozik. Hansi Flick pedig mind fizikailag, mind mentálisan, mind taktikailag olyan magasságokig repítette a Bayernt, mint talán senki soha. 

A sort a végtelenségig lehetne folytatni, a lényeg azonban nem változik. A Bayern München idén kimagaslóan a világ legjobb csapata volt. Jövőre pedig megpróbálkozhat azzal, ami az utóbbi 30 évben csak a Real Madridnak sikerült – címet védeni a Bajnokok Ligájában.

Képek forrása: AFP; Reuters; AP Photo; Getty Images; Cameroon Magazine; IMDb

Veretlenül Európa csúcsára Tovább
Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk)

Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk)

pic_4640.jpgLuxusautó, luxusnyaralás, luxuslakás, luxustáska, luxusfeleség. Már minden luxus? Elérhető vagy elérhetetlen? Egyáltalán mióta foglalkozik ezzel az ember? Ha azt gondoljuk, csupán a közösségi média terméke, nagyot tévedünk. A luxus vágya az emberiség vérében van, de nagy felelősség hogy mihez kezdünk vele.

Írta: Sipos Sára, Képek: Bera Viktor

A luxus szó a latin luxus szóból ered, jelentése: fényűzés, pompa. Valóban ezzel kapcsoljuk össze, de a mögötte álló tartalom változhat. Egy biztos: nagy értéket képvisel, ami közösségenként eltérő lehet. Valakinek a Dunára néző loft lakást jelenti, valakinek a sajt a kenyér mellé. Általában azonban egy anyagi javakkal jól ellátott réteg kiváltságait értjük alatta. 

A történelem folyamán régóta léteznek luxuscikkek: tulajdonképpen mióta kereskedelem és társadalmi osztályok vannak. Elég csak az ókori Egyiptomra, Föníciára, Kínára vagy Mezopotámiára gondolnunk. A görög városállamok hozzáállása változó volt: valahol például megszabták, mennyi pénzt költhetnek az emberek fejenként luxustermékekre. Maga a termék lehetett drágakő, ruha, paróka, selyem, textil, olajok, fűszerek, hal vagy egyéb alapanyagok. 

pic_0228.jpgAz sem újkeletű, hogy aki nem engedheti meg magának a luxustermékeket, megpróbálja lemásolni őket. Természetes, hogy az ezek adta kényelemre, fényűzésre vágyik az ember. Amint valami luxus lett, biztosan kialakult egy második piac, ahol annak utánzatait lehetett beszerezni - de akkor is, ma is észrevenni az eredeti és a másolat közötti különbséget. A luxus tehát gyakran elválasztja egymástól a társadalmi rétegeket, sőt ezt a szakadékot meg is erősíti.

Hogy lett mégis tömegtermék a luxusból?

Valójában a márkák és a tömegtermelés kialakulása együttesen hozta meg ezt a változást. A luxus szó hallatán a minőség, egyedi gyártás, személyre szabhatóság, nemes anyagok juthatnak eszünkbe. A nagy, mindenki által ismert márkák azonban eközött és a tömegtermelés között próbálnak olyan módon lavírozni, hogy minél több készüljön, nagy profit legyen, de azért a minőség is megmaradjon. Érezhető, hogy problémás területre tévedünk, ahol már összemosódnak a határok. Ezért vannak, akik például a Dior ház bizonyos kollekcióját nem fogják luxusnak tekinti, míg egy bőrből, kézzel készült pénztárcát igen. Sajnos sokszor előfordul, hogy a márka nevét kell megfizetni, nem a minőséget. Luxustermék és luxustermék között is hatalmas a különbség: egy újabb táska ugyanazzal a logóval vagy egy méretre készített ruha. Ez azonban már saját döntés - mindenki azt tartja luxusnak, amit szeretne.

pic_4635.jpgVagy amit a média annak tart?

Ezt a kérdést fel kell tenni a témában, ugyanis a közösségi médiával a jelenség felerősödött. Mások életét nézzük ezeken az oldalakon, sokan pedig éppen abból élnek, hogy megmutatják azt. Egy biztos, szeretnénk magunkról jó képet mutatni, szépnek és lehetőleg divatosnak tűnni. Sokakra hat, hogy a különböző felületeken általuk követett személyek mit viselnek, és azt honnan szerzik be. A Instagramot görgetve pedig a hirdetések és szép ruhás képek között könnyű elveszni. Szinte lehetetlen megszűrni, mit szeretnénk kapni ebből a világból, vagy egyáltalán észrevenni, mennyire hat ránk.

Az biztos: a közösségi média, a digitalizáció és a globalizáció terméke, hogy a városban sétálva egy bizonyos telefon és táska márka sokkal gyakrabban fordul elő, mint a többi. Sokan a látszat miatt vásárolnak ezektől a márkáktól, bár az elköltött összegre nagyobb szükségük lenne a mindennapi étkezéshez vagy az egészségükhöz. A termékek már nem csupán státuszszimbólumok, hanem sok esetben rossz színben tűntethetik fel azt, aki nem rendelkezik velük. Ez már veszélyes terep, a média felhasználóiként pedig mi is ki vagyunk téve ennek a jelenségnek.

pic_0748.jpgAzonban nemcsak a luxus lehet tömegtermék, hanem bizonyos tömegtermékek is számíthatnak luxusnak adott közegben. Sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ami egy adott környezetben mindennapinak számít, máshol nem az. Gondoljunk csak a nemluxustáska kampányra, ami rászoruló nőknek segít egy táskányi női higiéniai termékkel, hogy nekik se számítson luxusnak egy doboz sampon vagy tampon. Sok ilyen kezdeményezést találunk itthon és szerte a világban, ha van kedvetek, csatlakozzatok!

Azonban minden érmének két oldala van: a luxus nem feltétlenül ördögtől való.

Nem kell lelkiismeret-furdalást érezni, ha vágyunk rá, szeretnénk átélni bizonyos részeit. A hangsúly természetesen ebben az esetben is az egyensúlyon, a szélsőségek elkerülésén van. Ha megdolgoztunk egy drágább darabért, amiről régóta álmodozunk, ne okozzon bűntudatot a megvétele. 

A vásárlásoddal márkákat támogatsz, így azon márkák céljait is. Ha a minőséget a mennyiség fölé helyezed, kevesebbet vásárolsz, de hosszabb időre, az már környezettudatos döntés. Ha tovább tudsz félrerakni egy drága, jó minőségű luxustáskára, azt tovább is tudod majd használni. Így meglepő módon hosszú távon kevesebbet költesz. Ez a márka akár lehet etikus vagy környezetvédő: így zöld szempontokra is figyelhetsz.

De ne érezd magad rosszul akkor sem, ha veszel egy Lancôme szempillaspirált vagy Hermès nyakkendőt, mert boldoggá tesz. Becsüld meg, vigyázz rá, ne halmozd fel őket, és emlékezz: a kevesebb több, a minőség pedig fontosabb a mennyiségnél!

A cikkben leírtak a szerző saját véleményét tükrözik, ami nem feltétlenül egyezik meg a szerkesztőség véleményével. Ha máshogy gondolod, várjuk véleményed a Facebook-poszt alatt kommentben!

Tömegtermék lett a luxus? (véleménycikk) Tovább
Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen

bor.jpgA várpalotai Készenléti Lakótelepet a II. Világháború után a hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozói számára építették. Az akkoriban méltán népszerű szocialista kisváros azóta elnéptelenedett, a lakók többsége elvándorolt, számos kereskedelmi és kulturális szolgáltatás megszűnt. Utánajártunk, mi okozhatta ezeket a változásokat.

Írta: Barla-Szabó Zsófia

Nagypéntek van. Épphogy csak elmúlt dél, amikor a Várpalotát Székesfehérvárral összekötő 8-asról lekanyarodok egy keskeny, hepehupás kis bekötőútra, hogy néhány perccel később megérkezzek úticélomhoz. Kis noteszemet és tollamat szorongatva kászálódok ki az autóból, fényképezőgép híján pedig telefonomat is zsebembe csúsztatom, hisz feltett szándékom képeket készíteni. 

Egy sárga és egy lila műanyag kismotor áll gazdátlanul a kocsma bejárata mellett. Az üvegajtó szélesre tárva, bentről halk zeneszó hallatszik. Sehol egy ember. Különös nyugalom telepszik rám, ahogy a kockaházak között ténferegve átveszem a hely sajátos, békés hangulatát.. 

A várpalotai Készenléti Lakótelepet a Második Világháború után az inotai hőerőmű és az alumíniumkohó dolgozóinak építették. Ők vállalták, hogy a nap huszonnégy órájában készenlétben állnak, innen származik a telep neve.

A háborút követő lakáshiányt az 1940-es évek végén még inkább felerősítette az európai városok iparosodása, amelyet az állam lakótelepek felhúzásával próbált megoldani. A tömbházakat kezdetben az alapítók és a vezetők lakták, később, a folyamatos építkezéseknek és terjeszkedésnek köszönhetően egyre több fizikai munkás is beköltözhetett családjával a kor minden igényét kielégítő Készenléti Lakótelepre.

1.png

Jól látható, hogy Várpalota népessége a szénbánya fellendülésével, valamint az erőmű és a kohó megépülése után ugrásszerűen megnőtt. 

Forrás: KSH

Az 1950-es években már működő - akkor November 7-nek nevezett - inotai erőmű, az alumíniumkohó és a várpalotai szénbánya működtetéséhez több ezer munkásra volt szükség; az ő és családjuk lakhatását szolgáló blokkot közvetlen a hőerőmű melletti domboldalra építették fel. A lakóteleppel közel egyidőben nyílt meg az általános iskola (először a gyárban, majd önálló épületben), a bolt, a posta, az orvosi rendelő, sőt még a cukrászda is. Ezzel tehát a komfortos otthonon kívül a helyiek számára helyben teremtették meg az oktatás, az egészségügyi és kereskedelmi ellátás, valamint a művelődés és az aktív kikapcsolódás lehetőségét is.

img_8250.jpg

Délutáni csevej a lakótelepen

Két idősebb hölgyhöz lépek, akik a délutáni napsütést kihasználva a kockaházak közti padok egyikén kuporogva. Szigorúan rám pirítanak, amikor szemben velük a füvön helyezkedek el. Még túl hideg a föld és a talaj egyébként is nedves, vigyázzak az egészségemre – intenek ellentmondást nem tűrő hangon. „Volt itt minden, amit csak el tud képzelni! Ha úgy hozta, néha hetekig el sem hagytuk a lakótelepet a gyerekekkel. Nem hiányzott innen semmi, kedvesem, nekünk akkor ez jelentette a világ közepét!”

A Béke Művelődési Ház több száz fős termeiben korábban került vászonra a legújabb mozifilm, mint a közeli Székesfehérváron, az épület falait pedig olyan világhírű művészek festményei és mozaikjai díszítik mind a mai napig, mint Rozsda Endre és Bernáth Aurél. Várpalotai diákok százai tanultak úszni a lakótelepi strandon, mi több, egykor válogatott öttusázók edzettek itt. A környező településekről sokan a kohó egészségügyi központjába jártak fogászatra vagy szemészetre. Gyakorlatilag a semmiből született meg a virágzó szocialista kisváros, a Készenléti Lakótelep.

„Mit telep: városrész! Valamikor ez volt a környék központja. A megyehatáron lévő Csórról, de Várpalotáról is ki-kijártak ide az emberek vásárolni, színházat nézni az erőmű vagy a kohó kultúrházában. (Mert mindkét gyár épített ilyet: sajátos vetélkedés és presztízsharc folyt a két vállalat között (…)) De jöttek strandolni is (…). A telep ABC-áruháza nevezetes beszerzőhelye volt a környék háziasszonyainak: ha valami hiánycikknek bizonyult (és az úgynevezett szocializmusban mindenből hiánycikk lett), itt bizony megtalálhatták.”

Pekarek János 

Forrás: Népszabadság (2002)

„Ha kellett tíz szánkó, csak telefonáltam egyet a kohóba, másnap pedig a kisiskolások már vígan csúszkáltak a domboldalon. Az iskola is az erőművesek ötlete volt. Mindent megoldottunk magunk.” A hetven körüli férfi papucsot és mackónadrágot visel, épp a szemetet viszi le, mikor megszólítom – eleinte vontatottan beszél, majd ömleni kezd belőle a szó. Régi munkáját siratja, barátait hiányolja, a régi időket élteti. Szeret itt élni? Csak legyint, és annyit mormol, régen minden más volt.

img_e8231_jpg.jpg

Az iskola falait a tanulók díszítették

A gyárak dolgozói stabil munkahelyüknek köszönhetően élhető hellyé tették a lakótelepet, a korszakhoz képest jó életkörülmények miatt pedig a helyiek elégedettek voltak. A gyári dolgozók idejük nagy részét mind a munkában, mind pedig lakóhelyükön együtt töltötték, a nők a helyi iskolában tanítottak, a postán vagy a boltban dolgoztak, gyereket neveltek. Az összetartó közösség hozzájárult az általános jó hangulathoz.

Az 1990-es évek végén hozott környezetvédelmi előírások, az erőmű elavulása miatt a Magyar Villamos Művek 1999-ben nem írta alá az erőművel kötött szerződés meghosszabbítását. A hőerőművet 2001 végén végleg leállították, a balesetveszély miatt több épületét lebontották vagy felrobbantották. Bár a szomszédos alumíniumkohót a mai napig használják, a hőerőmű (és nem sokkal korábban a bánya) leállításával sok ezer ember egyszerre vált munkanélkülivé, ezzel párhuzamosan pedig a Készenléti Lakótelep is veszített varázsából.

Az erőmű volt dolgozói más lehetőségek, munkahelyek után kutatva elhagyták a lakótelepet, amaradók közül sokan lecsúsztak. Az ingatlanárak hirtelen csökkentek, és jellemzően kevésbé tehetősek, vagy önkényes lakásfoglalók települtek be. Többségük munkanélküli volt.

Az erőmű dolgozóinak felépített művelődési ház elnéptelenedett, az gyermekek számára kialakított iskola diákjai megfogyatkoztak.

2017-es statisztika 

A Készenléti Lakótelep népessége: 620 fő 

Ebből a kohó/erőmű dolgozója: 22 fő 

Aktív diplomások: 2 fő 

Nyugdíjas mérnökök: 6 fő 

Helyben vállalkozók: 2 fő 

Születési arányszám Kész. Lakótelep: 0,4 

Forrás: Várpalotai Önkormányzat

asd.jpg

Mindössze néhány garázson látszanak a használat nyomai

A Készenléti Lakótelep árnyéka régi önmagának. Az épületek többsége amortizálódott és lakhatatlanná vált, megszűntek a szolgáltatások és a a közösségi programok.

Az alumíniumkohó dolgozóinak száma 1959-től (1193) 2002-ig (746) közel ötszáz fővel csökkent, és ehhez nem számoltuk hozzá az erőmű leállítása okozta munkanélküliséget. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2009-ben a Készenléti Lakótelepen élők foglalkoztatottsági aránya alacsonyabb Várpalota átlagánál (55,5%), a foglalkoztatott nélküli háztartások száma pedig kifejezetten magas, közel a háztartások felét érinti (47,1%). A születési arányszám a lakótelepen az országos átlaghoz képest is ijesztően alacsony: Magyarországon a 2000-es évek óta ez a szám 9-10 körül mozog, míg a Készenléti lakótelepen a 0,5-öt sem éri el.

meddy.jpg

Szentháromság: a strand, a kocsma és a sarki ABC

„A művelődési ház egykori funkciói közül ma már tulajdonképpen csak a presszó üzemel. Nem adnak jó kávét, de aki kedveli a szocióhangulatot, térjen be! Azért a három Rozsda Endre – mozaikért, amelyek a presszó falait díszítik.” 

Szekér Szimonetta 

Forrás: National Geographic (2006)

Kimászok az üres medencéből, majd a kidőlt drótkerítésen óvatosan átlépve a régi munkásszálló felé veszem az irányt. A létesítmény néhány évvel a lakótelep tömbházai után épült, hogy az erőmű dolgozói közül további 200 főnek biztosítson szálláslehetőséget. Egészen 2003-ig üzemelt – tudom meg a középkorú férfitól, aki időközben hozzám lép. Egészen idáig a romos épület fényképezésével bíbelődtem, most pillantok csak körbe igazán. Észre sem vettem, hogy az omladozó szállótól néhány méterre egy teraszon emberek beszélgetnek. Egy újabb kocsma. Hamar kiderül, hogy a lakótelepen a két poharazón kívül semmilyen vendéglátó egység nem üzemel, és hogy éppen a kocsma tulajdonosával beszélgetek.

„Az itt élők többsége Székesfehérvárra vagy Veszprémbe, többen Mórra járnak dolgozni. Ez minden nap több óra utazás jelent. A legnagyobb problémánk, hogy mindenért be kell járnunk a városba. Sokaknak autója sincs, busz csak ritkán közlekedik… Nem tudok egy kiló húst venni, hogy ebédet főzzek a családomnak.”

vege.jpgA Készenléti Lakótelep ABC-je évek óta bezárt, mindössze egy apró közért igyekszik kiszolgálni az itt élők igényeit. Az orvosi rendelő udvarát és környékét áthatolhatatlan gaz borítja, alig férek oda a kerítéshez képet készíteni. A posta ajtaján lógó lakatot kikezdte a rozsda, az egykor szebb napokat látott munkásszállót pedig már csak állatok lakják. A futballpálya kapuin több éve nincs háló, holott a patakparti füves terület egykor a fiatalok egyik kedvenc helye volt. Az iskolán és az óvodán kívül egyedül a kocsma működik a lakótelepen, és mindössze egy buszjárat köti össze a lakótelepet Várpalotával.

„Egyszer már bezártam a kocsmát. Néhány évig máshol éltem, mással foglalkoztam. Két éve döntöttem úgy, hogy visszajövök és újra megpróbálom.” Figyelmesen hallgatom tovább a kocsmáros történetét, miközben egyszerre feltűnik, mennyire barátságosak az itteniek. Bárkit is szólítok meg, az néhány percre megállva készségesen válaszol feltett kérdéseimre. Többen önként lépnek hozzám, hogy felajánlják segítségüket – szembetűnő, hogy nem ide tartozom. Az itt élők általában ismerik egymást, tudják, ki melyik házban lakik, mit dolgozik, milyen családi háttérrel rendelkezik…

Szavaikból süt a feltétlen ragaszkodás – bár az elégedetlenség általános, az itteniek nem akarják (vagy talán nem tudják?) elhagyni a lakótelepet. Itt akarnak élni. Itt akarnak jobban élni. Büszkén mutatják az új játszóteret, mely mindössze egy alacsony piros csúszdából áll, és őszintén mosolyogva dicsérik a zöldövezet nyugalmát. Hangjukból nem hallom ki az elvágyódást – bár tisztában vannak a lakótelep negatívumaival, pozitívan tekintenek a jövőbe. Lenne igényük a változásra, a környezet közös megújítására, talán csak a szervezés hiányzik a tettrekészség mögül.

Épp egy alacsony, szőke kisfiú szalad ki a kocsmából nagy vidáman. Négy-öt éves lehet talán. Játszópajtása nem lévén, egyedül pattan fel lila kismotorjára, hogy aztán mellettem elszáguldva körözni kezdjen az egyik lakóház körül. Rutinosan veszi be a kanyarokat, látszik, van benne gyakorlata. Ő volt az egyetlen gyerek, akit láttam. A sárga járgány magányosan várakozik tovább a fal mellett.

„A nemzedékeket felnevelő Készenléti Lakótelep alapítói közül ugyanis egyre többen távoznak a domb mögé: a temetőbe. Helyükre pedig fiatalok jönnek, akik nem kötődnek sem az erőműhöz, sem a kohóhoz: reggelente külön buszok érkeznek értük, hogy Székesfehérvárra, Veszprémbe vigyék őket, betanított munkára, futószalag mellé.” 

Pekarek János Forrás: Népszabadság (2002)

motorre.jpgVajon szüleihez hasonlóan a lilamotoros kisfiú is az itteni élet mellett dönt majd? Lesz még valaha víz a strand medencéjében? Mi történik majd a balesetveszélyesen romos épületekkel és azok lakóival? Kérdésekkel érkeztem a Készenléti Lakótelepre, és bár valamennyit megválaszolták a helyiek, kérdésekkel távoztam néhány órával később.

Egy elfeledett városrész - Séta a várpalotai Készenléti Lakótelepen Tovább
Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant

Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant

URBÁN TAMÁS: FELESLEGES PILLANGÓ kiállítás a Capa Központban

borito_7.jpgAdott két személy: Urbán Tamás Balázs Béla-díjjal kitüntetett fotós és fotóriporter, aki hihetetlen közelségből mutatott be korokat, embereket és különösen a társadalom peremén élők életét. A másik ember Deák Ferenc. De nem a húszezres bankót is díszítő legendás politikusról van szó, hanem a rendszerváltás korának egyik legvitatottabb személyiségéről, Pillangóról. A Capa Központ kiállításán jártunk.

Írta: Bera Viktor

Urbán Tamás hatalmas név a magyar fotósok és sajtósok körében. Bátorsága, kivételesen empatikus személyisége lehetővé tették számára, hogy intim közelségből készítsen fotókat átlagemberek számára félelmetes és rejtélyes helyszínek lakóiról. Már a ‘70-es évek végén készített fotósorozatot az aszódi nevelőintézetről, a ‘80-as évek során pedig egy több évet igénylő projektben mutatta be az életet a magyar börtönökben. A szegedi Csillag börtönben találkozott először a testén több ezer tetoválást viselő Pillangóval. 

kep1_2.jpgPillangó életének több mint felét rács mögött töltötte, szabadulása után tetovált, jógát oktatott és a Sziámi együttes énekeseként is fellépett. Az emberek megbámulták, féltek tőle, mégis egy értelmes, jól beszélő figuraként írták le. Mégis milyen ember lehetett valójában, és miért lázadt a rendszer ellen? Ezekre a kérdésekre konkrét választ nem kaphatunk, csupán találgatni lehet. A kiállítás azonban minden eszközt megragad ahhoz, hogy közelebbről megismerjük Pillangót.

A fotókon kívül láthatjuk a naplójába írt bejegyzéseket: nagyon részletesek, inkább érzésekről, emberekről és szexualitásról szólnak, mint konkrét eseményekről. Vannak még börtönben “tervezett” vázlatok különböző találmányokhoz és keresztrejtvények is. 

Cikkünk címe az igazságot tükrözi. Urbán Tamás minden projektje során próbálta témáit teljes mélységükben feltárni, ebben az esetben pedig ez a feladat szinte lehetetlennek tűnik. Egy embert bemutatni, “megmagyarázni” tulajdonképpen képtelenség, Pillangó esetében pedig még ennél is reménytelenebbnek tűnik a cél. Fotói segítségével azonban olyan pillanatokat és érzelmeket tud bemutatni, amiket más médium nem tudna így átadni. A kiállítás látogatóinak így lehetősége van arra, hogy közelebbről megismerjék az egyik legrejtélyesebb magyar személyiséget.

kep2_2.jpgA tárlat nyitvatartási időben virtuálisan is látogatható volt, mi azonban mindenképpen azt ajánljuk, hogy aki teheti, nézze meg élőben. A kiállítás emberközelisége és intimitása miatt sokat jelent a fotók nagyobb méretben történő megtekintése, egészen más élmény, mint egy képernyőn keresztül. A kiállítás augusztus 23-ig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban megtekinthető.

Amennyiben felkeltettük az érdeklődést Urbán Tamás egyéb munkái iránt, életművének jelentős része megtalálható a Fortepan honlapján.

A kiállítás tartalmaz a nyugalom megzavarására alkalmas képeket, így megtekintését csak 18 éves kor felett ajánljuk.

Képek: Capa Központ, Urbán Tamás

Megmagyarázni a megmagyarázhatatlant Tovább
COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról

COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról

liverpool_title_soccerbible_com.jpgA Liverpool történelmi bajnoki címétől az Atalanta szárnyalásán át a Real Madrid fordításáig számos emlékezetes történettel gazdagodott idén a nemzetközi topfutball nagykönyve – a Bajnokok Ligája nyolcas döntője előtt tekintsük is át, kik kaptak már most bérelt helyet az új oldalakon. 

Írta: Rada Bálint, Borítókép: Soccerbible.com

Nyertesek és vesztesek

Ha az öt legerősebb európai bajnokság (angol, spanyol, német, olasz és francia) első helyezettjeinek névsorára tekintünk, nem tűnik úgy, hogy a koronavírus radikálisan befolyásolta volna a sorozatok végkimenetelét: a Paris Saint-Germain, a Bayern München és a Juventus is folytatta korszakos dominanciáját, a Real Madrid trónfosztotta a Barcelonát, a Liverpool pedig 30 évnyi várakozás után megérdemelten ért fel a Premier League csúcsára. Szezonjaik összegzésekor ugyanakkor muszáj a pandémia hatásaival kezdenünk. 

A nemzetközi sportélet márciusi leállása nem kecsegtetett túl sok jóval a szurkolóknak: az első bejelentések olyan neves bajnokságok befejezéséről szóltak, mint a belga Jupiler League, a holland Eredivisie, vagy a francia Ligue 1. Végül radikális változtatásokkal indulhattak újra a Bundesliga, a Premier League, a La Liga, majd a Serie A küzdelmei: a meccseket mindenhol zártkapuk előtt, limitált létszámú szakmai- és médiastáb jelenlétében játszották, miközben az összezsúfolódott naptár miatt három helyett öt cserét engedélyeztek a csapatoknak. 

real.jpg

kép: Skysports

A legnagyobb nyertesek közé tartozott az a Real Madrid, amely hátrányból tudott fordítani a spanyol bajnokságban, és megérdemelten hódította vissza a bajnoki címet Barcelonából. A Királyi Gárda tíz győzelemmel és egy döntetlennel hengerelt a nyári szezonban, amely főképp a katalán rivális szétesésének, illetve Zidane elképesztő pedagógiai érzékének köszönhető. A fővárosiak minden mérkőzésen élesek voltak, a kritikus pillanatokat jól kezelték, az egyéni teljesítmények pedig olykor kiábrándító játék mellett is győzelmet értek. Szezonjuk mégis keserűen zárult a Manchester City elleni sima kettős vereséggel – a fehér mezesek zsinórban másodszor búcsúztak a legjobb 16 között a Bajnokok Ligájában.

Szintén remekül jött ki az új rajtból a Manchester United. A Paul Pogba – Bruno Fernandes kettőssel felálló középpálya, illetve a Greenwood – Martial – Rashford támadósor meglepően jól működő rendszerré érett Ole Gunar Solskjaer keze alatt. A United végre nem csak a nagycsapatok elleni kontrajátékban bízhatott, de a kicsik ellen is mert kezdeményezni és dominálni, ami harmadik helyet ért a Vörös Ördögöknek. 

A Manchester United feltámadásának nagy vesztese a Leicester City lett. A rókák sokáig dobogós helyen álltak, ám márciusi nyolc pontos előnyük ellenére is kicsúszott a kezükből a BL-indulás. Bár Jamie Vardy a PL gólkirálya lett, Wilfred Ndidi pedig igazi klasszissá érett, Brendan Rodgers gárdája elvesztette lendületét és kreativitását.

Ahogy a hosszú kispad előnynek, úgy a rövid óriási hátránynak bizonyult. Amíg a Laziónak minden összejött az őszi félévben, és sokáig bajnokaspiránsnak tűnt az erre teljesen alkalmatlan kerettel Simone Inzaghi csapata, a sűrű program, az ellenük forduló szerencse és a folyamatos sérülések megpecsételték a rómaiak sorsát. A Leicesterrel kapcsolatos további párhuzam, hogy a Lazio adta az olasz bajnokság gólkirályát, sőt Európa legjobb góllövőjét is: Ciro Immobile 37 mérkőzésen 36 gólt szerzett. A negyedik hellyel tavaly ilyenkor biztosan kiegyeztek volna Milinkovic-Savicék, a szezon első felét látva ugyanakkor ez mindenképpen csalódás.

A támadás az új védekezés

Taktikai szempontból az új futballszezon legérdekesebb koncepciói a totális támadófutballhoz kapcsolódtak. A legkézenfekvőbb példa az Atalanta: a bergamói olasz kiscsapat 98 (!) találattal zárta az olasz pontvadászatot, az Udinese – Lecce – Torino hármast egyaránt hét lőtt góllal küldték padlóra, az Ilicic – Zapata – Muriel – Papu Gómez négyes pedig egész évben remekelt.

Elképesztő, de a klub így is csak harmadik lett Olaszországban.

Gian Piero Gasperini koncepciója a magas letámadásra épül, melynek hátránya, hogy a csapat gyakran szétszakad: óriási területek keletkeznek a csapatrészek között, az ellenfelek pedig könnyedén átroboghatnak rajtuk. A kék-fekete klubnak elsőként erre kell megoldást találnia, ha a Juventus elé szeretne kerülni.

Időnként kifejezetten üdítő volt más kiscsapatok teljesítménye.atalanta_getty_images.jpg

kép: Getty Images

Mikor Pep Guardiolát, a modern futball egyik legnagyobb hatású edzőjét megkérdezték, hogy melyik együttes játékát élvezi a legjobban, a Sassuolót választotta.

Az olasz kisváros sokáig ismeretlen klubja Roberto de Zerbi vezetésével a totális futball gyökereihez tért vissza, sokpasszos játékuk és agresszív letámadásuk pedig igazi hipszter közönségkedvenccé tette őket. Ennek az ellentézisét a spanyol José Bordalás alkotta meg: a Getafe nemcsak a spanyol bajnokság, de egész Európa legkeményebb, legdurvább, legdefenzívebb csapata lett, amely a Sassuolóhoz hasonlóan nyolcadik lett saját ligájában. A „kicsik” közül még egyet mindenképp érdemes kiemelni: Chris Wilder Sheffield Unitedje nem csak magasan a leggyengébb kerettel és a legkisebb költségvetéssel rendelkezett a Premier League-ben, de már az is hatalmas szenzációnak számított, hogy előzetes kiesőjelöltként nyerték meg tavaly a másodosztályt. Ehhez képest a Sheffield csont nélkül bennmaradt: a támadásba fellépő belső védőik hatalmas meglepetést keltettek, és bár a csapat végül szintén lecsúszott a nemzetközi kupaindulásról, így is a felsőházban zárt.

A legjobb példa a támadófutball dominanciájára az említett Guardiola Manchester Cityje. A 102 lőtt gól már önmagában sokatmondó adat, a legérdekesebb azonban a csapat védekezése. Letámadásuk annyira kidolgozott, hogy a védelemnek csak előre kell játékba avatkoznia: a tökéletes szervezettséggel szemben az ellenfelek alig jutnak át a félpályán. Ennek iskolapéldája a Real elleni BL-nyolcaddöntő visszavágója lett: a City mindkét gólja letámadás utáni hiba eredménye volt. Ennek ellenére mégis volt egy klub Angliában, amely a manchesteri kékek fölé tudott nőni…

Egység az egyének felett

liverpool_title_soccerbible_com.jpg

kép: Soccerbible.com

…Ez pedig Jürgen Klopp Liverpoolja. A német edző szintén a támadófutballról lett híres, a Pool viszont nemcsak a BL-t és a PL-t nyerte meg 2 éven belül, de igazi trendteremtővé is vált a nemzetközi labdarúgásban. Alexander-Arnold és Robertson az új típusú, támadó szélső védők archetípusai, Roberto Firmino csatár létére a védekezésben lett kulcsember, a „gegenpressing”, vagyis a labdavesztés utáni fokozott letámadás pedig nemcsak megjelent a futballpályákon, de etalonná is vált a progresszívebb edzők taktikai repertoárjában. A Pool szezonjának egyetlen fekete foltja az Atletico Madrid elleni BL-kiesés, számukra azonban sokkal fontosabb volt, hogy 3 évtizednyi balszerencse után ismét Anglia trónjára ülhessenek.

Összességében elmondható az idei szezonról, hogy remekül elkülönültek a rendszer nélküli klasszisokból álló óriásklubok, illetve a koncepcióban gondolkodó társaik. Előbbi halmaz legkézenfekvőbb példája a La Ligát másodikként záró Barcelona: Bartomeu elnök vezetésével az identitását vesztett klub akadémiája fokozatosan leépült, a saját nevelésű tehetségek helyét pedig a csillagászati összegekért igazolt sztárjátékosok vették át, akik szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak. A keret öregszik, és csak reménykedni lehet, hogy Messi visszavonulásáig új irány vesz a csapat, különben akár az AC Milan sorsára is juthat.

skysports-ac-milan-zlatan-ibrahimovic_4915952.jpg

kép: rangado.hu

És ha már Milan: a hétszeres BL-győztes a vírusszünet után elkezdett kimászni a saját maga által ásott gödörből. Stefano Pioli a kispadon, a veterán Zlatan Ibrahimovic pedig a pályán és az öltözőben tett rendet, a piros-feketék pedig vereség nélkül hozták le a nyári szezont. A Serie A-t uraló Juventus ugyanakkor gyenge éven van túl. A bajnokságot egyetlen ponttal nyerték meg Antonio Conte Interjével szemben, az „olasz Real Madrid” koncepciója pedig akkora gellert kapott a Lyon elleni kínos BL-zakótól, hogy Maurizio Sarritól meg is vált a klub. Utódja a korábbi klasszis irányító, Andrea Pirlo lesz.

Pirlóhoz és Zidane-hoz hasonlóan több nagy klub is korábbi sztárjai felé fordult edzőfronton. A Chelsea Frank Lampardot nevezte ki, aki az átigazolási tilalom ellenére is ütőképes csapatot rakott össze: fiataljai végül negyedik helyen zártak a két manchesteri óriás és a Liverpool mögött. Az Arsenal szezon közben szavazott bizalmat Mikel Artetának, aki Guardiola segédedzőjeként is dolgozott a Citynél. Az FA-kupa elhódítása is jelzi, hogy van potenciál a még mindig csak 38 éves spanyolban. A Bayern Münchennél Niko Kovacot először csak ideiglenesen váltotta Hans-Dieter Flick, kiváló eredményei után azonban szerződést is hosszabbítottak vele. Bár a Bayern télen még hátrányban volt az RB Leipziggel szemben, végül tükörsimán nyerte meg ismét a német Bundesligát, és a Bajnokok Ligája legnagyobb favoritjává lépett elő.

Trónfosztás a láthatáron

Játékosfronton kézzelfogható közelségbe került a Messi-Ronaldo korszak vége. Bár a két extraklasszis ismét kivételes szezont futott (Ronaldo 37 góllal, Messi 31 góllal és 24 gólpasszal zárt), a szurkolók többsége nem rájuk hivatkozna, ha a szezon legkiemelkedőbb teljesítményét keresné. Ehhez hozzátartozik az is, hogy önmagukhoz képest már nem tudnak szintet lépni – eddigi eredményeik, illetve életkoruk (Messi 33, Ronaldo 35) tükrében ez nem csak elvárhatatlan, de valósággal lehetetlen.

lewandowski_imdb.jpg

kép: imdb

A szezon legjobbja címre talán Robert Lewandowski szolgált rá leginkább. A Bayern lengyel támadója a bajnokságban 34 találattal lett gólkirály, a BL-ben pedig még impozánsabb a mérlege: hét találkozón 13 (!) gólt szerzett. Legnagyobb kihívója az Aranylabda-szavazáson a belga Kevin de Bruyne lehetett volna, a díj azonban a vírushelyzet miatt idén nem kerül kiosztásra. A Manchester City játékmestere a bajnokságban 13 gól mellett 20 gólpasszt is kiosztott – kialakított helyzetekben csak Messi említhető vele egy szinten.

A Messi-Ronaldo éra végét ugyanakkor nem is ők, mint inkább a fiatal generáció hozhatja el.

Kylian Mbappé (PSG) már évek óta világklasszisnak számít, idén azonban új nevek robbantak be mellé, mint a jövő legnagyobb csillagai. A norvég Erling Haaland Salzburg után Dortmundba is magával vitte góllövő cipőjét: 15 meccsen 13-szor talált a kapuba, ami mindössze 20 évesen ember feletti teljesítmény. Főként cselezőkészségével és előkészítéseivel tűnt ki mellette csapattársa, az angol Jadon Sancho, akiért már a fél Premier League sorban áll. Szintén a Bundesligából, pontosabban Leverkusenből érkezik az a Kai Havertz, aki a német válogatott következő évtizedének alapembere lehet. A 21 éves irányító szinte biztosan a Chelsea-ben folytatja. A portugál João Félix a tavalyi Benficás berobbanása után idén az Atletico Madridban bontogatta szárnyait, az olasz Nicolò Zaniolót pedig sokan már most Francesco Totti utódjának tartják Rómában. Mellettük olyan tinédzserek nevét is idén ismerhettük meg igazán, mint Mason Greenwood (Manchester United), Ansu Fati (Barcelona), Riqui Puig (Barcelona), Sandro Tonali (Brescia) vagy Alphonso Davies (Bayern München).

haaland_and_sancho_ap_photo_martin_meissner.jpeg

kép: AP photo; Martin Meissner

The Hateful Eight

A szokásoktól eltérően idén egymeccses párharcok végén, egy lisszaboni nyolcas tornán dől majd el, hogy ki nyeri a Bajnokok Ligáját. A legnagyobb esélyesek talán a Bayer München és a Manchester City, velük játékoskeretben a Barcelona és a Paris Saint-Germain vehetné fel a versenyt. Ellenük szól, hogy a katalán klub vezetésében és öltözőjében teljes a fejetlenség, a párizsiak pedig március óta mindössze egyetlen tétmérkőzésen léptek pályára, ráadásul Mbappé játéka sérülés miatt kérdéses. A remekül szervezett Atletico Madrid a címvédőt már búcsúztatta – az épp generációváltáson áteső Matracosok a „könnyebb ágon” akár a döntőig is eljuthatnak.

kepkivagas_jpg.jpgA maradék három klub már azt is sikerként könyvelheti el, hogy eljutott Lisszabonig. A Leipzig a Red Bull futballprojekt ékköve, Julian Nagelsman pedig a „laptopedzők” legtehetségesebbnek tartott szakembere, a fiatal keret számára azonban szenzáció lenne a döntőbe jutás – főleg az elsőszámú támadó, a Chelseabe igazoló Timo Werner hiányában. Az Atalanta főleg csodálatos támadósorában bízhat, a Lyon pedig magában a csodában. A nagymúltú klub mindössze hetedik lett a francia bajnokságban – innen a Juventus elleni bravúrnál is többre lenne szükség.

Statisztikák: Whoscored.com, sofascore.com

COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról Tovább
Molnár Ferenc: Egy pesti leány története

Molnár Ferenc: Egy pesti leány története

(történetleírást és spoilert nem tartalmaz; természetes tartósítószerrel készült)

Molnár Ferenc regénye Budapesten játszódik, és a báltermeken kívül két konkrét helyszín állandó váltakozása ad otthont neki: az Andrássy út és a városligeti korcsolyapálya. A parfümös, szerelmes, álságos, megalkuvó táncos mulatságok abba a korba repítenek, amikor a főváros legnagyobb fényében tündökölt – a huszadik század legelejére. Ekkorra Budapest hatalmas fejlődésen és újításokon ment keresztül, korának egyik legmodernebb európai városa volt. A társadalomban ugyanez a változás még késlekedett ugyan, de nem váratott sokáig magára.

Molnár Ferenc: Egy pesti leány története Tovább
A kommunisták esete a Barroso-interjúval

A kommunisták esete a Barroso-interjúval

Más profi újságírókhoz hasonlóan mi a Corvinus Hallgatói Médiaközpont lelkes tanoncai is ácsingózunk az exkluzívokért. Különös öröm volt számunkra abban a hitben élni: José Manuel Barroso interjút ad nekünk.

Július elején kezdtek el terjedni a folyosói pletykák a bizottsági elnök díszdoktorrá avatásáról. Hamar kiderült: a szerkesztőségünk szomszédságában lévő Kommunikációs Iroda szervezi az eseményt. Főszerkesztőnk buzgó lobbitevékenységbe kezdett. Volt egy javaslata:

mikitisztelet.jpgEredeti kép: nyugat.hu

Barroso stábja hajlandónak mutatkozott. Történelmi lehetőség kínálkozott a Közgazdásznak, Magyarország legrégebbi egyetemi lapjának. Szeptember elsején megtudtuk: rábólintottak az interjúra. Kiment a kör e-mail. Egy riporter, egy fotós és egy videós szorgosan elkezdett készülni a nagy dobásra...

A kommunisták esete a Barroso-interjúval Tovább
Félrecsúszott mondatok

Félrecsúszott mondatok

A világ leghasznosabb szakmáját tanulom. Generációkon át féltve őrzött titkokat sajátítok el, amelyeket korábban csupán a bölcs uralkodók ismerhettek. Bizony: kommunikáció szakos vagyok! E mesterség tanoncaként szembesültem az igazsággal, hogy a tiszta és érthető szöveg tündöklő kincs. Egy jól megfogalmazott üzenet többet ér ezer szónál! ...vagy valami ilyesmi.

Az mindenesetre bizonyos, hogy a félrecsúszott mondatok, valamint azok szerencsétlen értelmezései, áldozatokat szednek. A zavaros kommunikáció okozta már egy Canterbury-i érsek halálát, két repülőgép összeütközését és számtalan más tragédiát.

Kisebb katasztrófa talán, de az érzékeny magyar közbeszédet hamar bejárta a hetedikes irodalomtankönyv kusza szövege a "nyugatimádat”-ról. Vajon tényleg az ideológia olajában félig átsütött nyers badarságról van szó vagy létezik egy ennél unalmasabb magyarázat?

10600616_10152616590898467_6700422949883223439_n.jpg

Félrecsúszott mondatok Tovább
"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság?

Orbán Viktor miniszterelnök Tusványoson kijelentette, hogy "illiberális" állam épül Magyarországon. Ez ijesztően hangozhat a társadalom műveltebb tagjai számára, de van ennek a kijelentésnek alapja vagy esetleg csak egyszerűbb fejjel kéne gondolkoznunk? A következő cikk ennek a kérdésnek a mélyére próbál ásni.
Furcsa váltásnak látszik ez a kijelentés a rendszerváltáskor még ultraliberális Fidesz vezérétől, de mint tudjuk, Orbán Viktor retorikája úgy változik, ahogy a közhangulat és a közgondolkodás.

A bejegyzés tartalma nem a szerkesztőség kollektív véleményét tükrözi.

Kép: Financial Times

"Illiberális állam" vagy "Ne laissez pas faire" gazdaság? Tovább
süti beállítások módosítása