Közgazdász Online


“Ha ép lennék, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok”  - Interjú Adámi Zsanett paralimpikonnal és kommunikációs szakértővel

“Ha ép lennék, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok”  - Interjú Adámi Zsanett paralimpikonnal és kommunikációs szakértővel

adamizsanett1.jpg

Négyszer úszott világcsúcsot, a Tokiói Paralimpiára készül, az élsport mellett kommunikációs szakértőnek tanul a Corvinuson. Hogy van mindenre ideje? Honnan jött számára az úszás iránti kötelességtudat? Milyen kilátásai vannak ma egy paralimpikonnak? Adámi Zsanettel beszélgettünk.

2021. 06. 09. Írta: Szentkirályi Lili, borítókép: femcafe

Egy igazi ikon, inspiráció minden maximalista számára. Zsanett 26 éves mesterszakos hallgató a Corvinus Egyetemen, kitűnő eredményekkel, miközben világszintű úszó, többszörös paralimpikon és világbajnok. Emellett kérdés nélkül megérdemelné a képzeletbeli “legjobb időmenedzsment” díjunkat.

Zsanett 2015 óta tanul a Corvinuson, két év alatt sikeresen elvégezte a Kommunikáció- és médiatudomány alapszakot, most pedig a mesterszakon tanul, és a doktorira készül. Húsz éve úszik, a riói olimpián negyedik és hatodik helyezést ért el, négyszer úszott világcsúcsot, és két negyedik helyezést hozott el a 2019-es világbajnokságról. Mindezek mellett időt szorít a barátaira, a magánéletére és időnként a munkájára is.

Általános iskolás korod óta úszol. Mit jelentett neked akkor az úszás, és mit jelent ma?

Az elején nagyon szerettem, viszont ahogy egyre ügyesebb lettem, megjelent sok-sok elvárás. A szabadtéri, suli utáni programok eltűntek mellőlem, a barátok szerencsére ugyan nem, de nekem mindig csak az edzés volt. Emiatt az úszás szerepe átalakult: úgy éreztem, hogy nekem ez ugyanolyan kötelességem, mint mondjuk iskolába járni. 

Valahogy az úszás felettem állt, én meg teljesítettem neki: ő volt a szülő, aki megmondta, hogy mit kell csinálni, én meg mentem, mint a jó gyerek, hogy nehogy kikapjak. Mára pedig azt érzem, hogy én is felnőttem, és már inkább partneri viszonyban vagyok vele. Már nem tekintem kötelességnek, már nincs megfelelési kényszerem felé. Lemegyek edzeni, tudom, hogy nekem is jó, tudom, hogy mit profitálok belőle, tudom, hogy ismernek sokan, tudom, hogy ebből előnyöm származik, úgyhogy csinálom. 

De azt nem mondanám, hogy szeretem. 26 évesen ülök most itt, és 19-20 éve úszok, szerintem ez brutális.

image0_jpeg.jpgVagyis amikor kisebb voltál, akkor a kötelességtudat hajtott, most pedig objektívebben, a pontos előnyök tudatában csinálod?

Amikor elkezdtem az úszást, még nyilvánvalóan nem voltak átütő sikereim. Nem tudtam mivel érvelni, hogy miért én döntsem el, hogy nekem mi a jó. Csak mentem, és csináltam amit mondtak, alávetettje voltam ennek az egésznek. Ma már látom, hogy teljesítettem: úsztam négy világcsúcsot, paralimpikon vagyok, negyedik és hatodik helyezést értem el Rióban, nemzetközi és hazai szinten is elértem olyan teljesítményt, amivel  elégedett vagyok, és ezért már nem akarok megfelelni senkinek. 

Elégedett vagy a teljesítményeddel, viszont már nem szereted az úszást. Hogyhogy nem hagyod abba mégsem?

Ha az úszást nem is, a sikerélményt imádom. A sikerre éhezem. Tudom azt, hogy ezt a tanulással is megkapom, de az úszás a másik forrása.

Mikor vált egyértelművé számodra, hogy profi szinten szeretnél foglalkozni az úszással?

Szerintem hét éves korom körül. Én még abban a generációban tudtam úszni, amelyikben a régi nagyok: nem már rég visszavonult klasszisokkal példálóztak nekünk, hanem még aktívak voltak a nagy hőseink. Nagyon meghatározó volt számomra, amikor 11 évesen kijutottam az első nemzetközi versenyemre: “menőnek” éreztem, hogy válogatott mezben repülök a csapattal, anyáék nélkül, csak az edzővel és a csapattársakkal.

Milyen érdekes, hogy így emlékszel erre az első nemzetközi versenyre.

Igen, emlékszem, ahogy a csapatvezetőnk, Pásztory Dóra (kétszeres paralimpiai bajnok - a szerk.) egy plátói példaképből egy valós emberré vált az utazás alatt, akivel beszélgetni lehetett. Emlékszem, hogy nagy hó volt, és étterembe mentünk. Ő garnélarákot evett, én pedig még sosem láttam ilyet - csak néztem nagy szemekkel, hogy mi az ott a tányéron. Késő este volt, amikor nekem otthon már rég aludnom kellett volna, itt viszont még nagyban éttermeztünk.

Ez úgy hangzik, mint a szabadság.

Igen, az úszástól ezt is kaptam. Anyáékkal nőttem fel, a mindennapjaim abból álltak, hogy edzés, tanulás, otthon. Ez az élmény pedig fantasztikus volt. Azt éreztem, hogy már nagylány vagyok, és egyedül is boldogulok a nagyvilágban.

Mik a terveid a jövőre nézve az úszással kapcsolatban?

Konkrét dátumot, amikor abba fogom hagyni az úszást, nem tudok mondani, szerintem sose fogok tudni. Május 15-én utaztam Madeirára az EB-re, utána Tokió lesz nyáron, és hogy utána mi következik, azt nem látom magam előtt. Úgy vagyok vele, hogy amíg sikerem van, amíg visznek versenyekre, addig ha nem mennék, lemondanék egy lehetőségről, ami értelmetlen lenne. 

Ugyanakkor az idei paralimpia után más lesz a középpontban: nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni a magánéletemre, az egyetemre és a szakmai életemre. Ha emellett ki tudok jutni versenyekre, az szuper, de nem érezném magam rosszul, ha be kellene fejeznem. Van egyfajta biztonsági háló alattam, már nem érezném “cikinek” abbahagyni az úszást, hiszen már annyi mindent elértem.

Olvastam rólad, hogy szeretnél doktori képzésre menni. Mi a motiváció emögött?

A családon belüli kommunikációval szeretnék foglalkozni hosszú távon, ebből írtam az alapszakos szakdolgozatomat és egy TDK-t is. Azon belül pedig az örökbefogadással kapcsolatos családon belüli gyermek-szülő kommunikáció, szülő-szülő kommunikáció, társadalomban lévő kommunikáció érdekel. Miért tabu ez a téma, miért beszélnek nehezen erről az emberek? 

Azt gondolom, hogy akkor tudok hiteles lenni, ha minél több tudásom van a témában, és minél többet publikálok róla. Itthon ez egyáltalán nem kutatott terület. Engem is örökbe fogadtak, ami úgy gondolom, hogy nagyon jó hitelességi alapot nyújt, de mindenképpen szükségesnek tartom a doktori képzés elvégzését. Én magam is olyan emberhez fordulnék szívesen segítségért, aki ebben szakképzett.

Miért döntöttél úgy, hogy otthagyva a nemzetközi tanulmányok szakot  kommunikációra mész, és milyen a kapcsolatod azóta ezzel a szakkal?

Én alapszakon azért mentem az NT-re, mert nagyon nyomtak külsőleg, hogy ne egy “büfészakra” menjek. Sokan mondták, hogy legyek sportdiplomata a parasportban, mert az egy hiányzó szegmens. Így jött az NT, viszont hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem az én szakom. Úgyhogy átmentem kommunikációra, ami az eredeti ötletem volt, és végső soron sokkal jobban tetszett, jobban éreztem magam ezen a szakon. Mesterszakra is többek között azért jelentkeztem, mert imádok corvinusos lenni, nagyon szeretem az egyetemet és a tanszéket.

image1.jpegA CHERRISK-nél dolgoztál hét hónapot, de nemrégiben felmondtál. Miért döntöttél így?

Nagyon nehéz döntés volt, hiszen nagyon szerettem a munkámat, de úgy éreztem, nem tudtam tartani a magamtól elvárt minőségi szintet, ami viszont nekem nagyon fontos. Ha azt érzem, hogy nem tudok teljesíteni, az mindig nagyon rossz érzés. Februárban mondtam fel, három  hónap a felmondási idő, úgyhogy most hagytam abba.

Akkor ez a maximalizmus egy kicsit abból is fakad, hogy ha nem is lesz sikerélményed, akkor ne magadat okold, és meglegyen a “mindent megtettem” érzés?

Igen, ez is biztos a sportból jön: egyéni sportot űzök, rajtam múlik, hogy hogyan teljesítek, nem úgy, mint egy csapatjátékban. Ha én nem teszem oda magam edzéseken, akkor biztos, hogy nem fogok jól úszni. Ez egy kicsit olyan, mint például most a TDK: tudtam, hogy két hét alatt dobtam össze, közel sem volt benne annyi energiám és munkám, mint mondjuk a szakdogámban, ami sokkal jobban is sikerült. Ha vissza is pattanok, mindig talpra állok utána, nem szoktam megijedni.

Akkor könnyen megküzdesz a kudarccal?

Hát, azért nem szeretem, de szerintem senki sem. A kudarc is motivál, bár talán nem is kudarcként élem meg annyira ezeket, mint inkább tanulási lehetőségként.

Milyen Magyarországon paralimpikonnak lenni? Mennyi támogatást, figyelmet kaptok a többi olimpikonhoz képest?

Az áprilisi Glamour-napok alatt most először fordult elő a Glamour történetében, hogy egy paralimpikon - Illés Fanni - szerepelt a címlapon. Róla pont a napokban olvastam egy Facebook-bejegyzésben, hogy a Forbes hasábjaira is rákerült, ami szintén történelminek számít a paralimpikonok életében itthon. Én abszolút azt látom, hogy ez az egész jó irányba mozdul, azon viszont még szerintem lehetne javítani, hogy még több paralimpikont jelenítsenek meg. Sajnos az olimpikonokhoz képest töredéknyi figyelmet, reklámot és szponzorációt kapunk.

ikon.jpgSzeretnél ebben a változásban aktív szerepet vállalni?

Kép: Glamour

Rio előtt a Telekom reklámarca voltam az “Együtt dobban a szív” kampányban: ott én voltam az egyetlen paralimpikon. Emellett az Ikon magazin címlapján is szerepeltem, amit szintén nagyon szerettem. Jelenleg nincs ilyen megjelenésem, de el tudom képzelni, hogy még lesz.

Ennek az egyik oka, hogy a saját márkaépítési- és marketingképességem hagy némi kívánnivalót maga után, úgy is mondhatjuk, hogy nincs arcom hozzá. Sportolóként szerintem fontos a szerénység, viszont így is szükségesnek érzem, hogy fejlődjek a saját branding területén.

Emellett a szponzoráció is fontos szempont - én sajnos ebben sem vagyok túl jó. Nehezen keresek fel cégeket, hogy szeretnének-e támogatni, többek között emiatt is lesz hamarosan egy menedzserem. 

Hol tart ezzel kapcsolatban a társadalmi diskurzus?

Azt tudom, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottságnak vannak támogatói, illetve annak idején például én is kaptam apanázst.

Viszont azt gondolom, hogyha ép lennék, négy világcsúccsal, riói és világbajnoki negyedik helyezésekkel, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok, és jóval több megkeresésem lenne. 

Nyilván ez az én hibám is, mert nem fektetek ebbe energiát, de szerintem az alaphelyzet sem jó. Úgy gondolom, hogy ezen még bőven van mit csiszolni. Társadalmi diskurzus sajnos egyáltalán nincs erről. Mindenki örül annak, ha kap valamit, de nincs egy irányított összefogás ennek érdekében. 

Nekem is van most két szponzorom, és vannak a fejemben márkák is, akikkel szívesen együttműködnék, csak neki kéne fogni ennek az egésznek. Egy félelmem viszont van. Nem tudom hogyan kezelném azt a választ, hogy szép vagy és tehetséges, szuper dolgokat értél el, de mozgássérült vagy, úgyhogy bocs, de nem. 

A paralimpiai közösség összetartóbb, erősebb a nehézségek miatt?

Szerintem nem. Inkább klubszinten igaz ez az összetartás. Nem mondanám, hogy nem erős a közösség, de régen erősebb volt. Amióta a nagy legendáink abbahagyták az úszást, egy kicsit szétesve érzem az egészet. Ez valamennyire az én hibám is talán. Ahogy említettem korábban, nekem nagyon fontos a tanulás és a szakmai elismerés, ezért inkább arra vágyom, hogy úgy éljek a köztudatban, mint Adámi Zsanett, kommunikációs szaktanácsadó, nem úgy, mint Adámi Zsanett, paralimpikon úszó. Végső soron nekem a tanulásban elért és a szakmai eredményeim fontosabbak. Ezért nem is teszek eleget azért, hogy erősítsem ezt a közösséget, ami szomorú, de sajnos nincs erre is kapacitásom. Az olyan társaim, mint például Illés Fanni viszont alkalmasak lehetnek erre. Ha én nem is, de van itt más, aki tud ezen változtatni.

“Ha ép lennék, valószínűleg többen tudnák, hogy ki vagyok”  - Interjú Adámi Zsanett paralimpikonnal és kommunikációs szakértővel Tovább
Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósítás a Tudománykommunikáció 2.0 konferenciáról 

pexels-anna-shvets-4226140.jpgHárom percben bemutatni egy tudományos kutatást önmagában komoly kihívás, hát még online és feszes időbeosztás mellett. A Tudománykommunikáció 2.0 konferencia résztvevői azonban nemcsak kutatják a tudományos témákról folyó hatékony és közérthető kommunikációt, hanem meg is tudják valósítani. 

2020.11.23. Írták: Burkus Brigitta, Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Anna Shvets, Pexels

Talán egy új műfaj, a “teaserkonferencia” született meg november 20-án a Corvinus Egyetem TudCom kutatócsoportjának szervezésében. Összegyűjtöttünk pár izgalmas gondolatot áltudományról, digitális oktatásról és online tudománykommunikációról. De vajon hogy kerülnek közéjük mémek Greta Thunbergről, Instagram-influenszerek és számítógépes játékok?

Online térbe költözött a tudomány

Hogyan jelenhet meg a tudomány 15 másodpercben a TikTokon? - Dr. Veszelszki Ágnes

Tudományos influenszerek Instagramon, TED-előadások és tudományos kísérletek 15 másodpercben a TikTokon -  Dr. Veszelszki Ágnes, a konferencia egyik szervezője, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a tudománykommunikáció legújabb, online lehetőségeit vázolta fel előadásában.

A tudománykommunikáció nyilvános, közéleti kommunikációt jelent tudományos témákban, melynek célközönsége általában nem szakértőkből, hanem érdeklődő laikusokból áll. A kommunikátorok, vagyis a kutatók, a tudósok online is megjelennek a szélesebb közönség előtt, és ma már nemcsak holnapjuk, esetleg blogjuk van, hanem közösségimédia-felületeik is.

Mindez abból az igényből születik, hogy a kutatók a tudomány iránti érdeklődést felkeltsék, bepillantást engedjenek a tudományos munka kulisszái mögé, bevonják a közönséget, és megbízható eredményeket osszanak meg a világgal.

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a Kardashian-index, és miért indulnak a tudósok jobb helyzetből a koronavírus-járvány hatására, nézd meg az átfogó előadást, amely ráhangol a konferencia témájára!

tudkomm.jpg

Kép forrása: TudCom kutatócsoport

Féljünk vagy aggódjunk?

Az emberi tudat hajlamosabb kiszűrni a sötét, a fenyegető információkat. - Dr. Aczél Petra

2020-ban minden nap elhangzik egy mondat, vagy szembejön velünk egy mém arról, hogy nem ilyen évre számítottunk, és félünk attól, hogyan folytatódik. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője előadásában bevezet minket abba, hogy ez miért természetes érzés, és kifejti, mi húzódik meg a jövőtől való félelmünk hátterében.

Miért gondoljuk, hogy a jövő katasztrófákhoz vezet? Jövő-sokkot érzünk, vagyis érzékeljük, hogy valamilyen változás közelít. Az éretlen jövőre aggódással reagálunk, hiszen megsokasodnak a jobban és kevésbé kiszámítható, új tényezők az életünkben. Bár tudunk az új technológiákról és hatásaikról, a köztudatban már helyet kaptak a robotok és az önvezető autók, mégis gyakran félünk a változásoktól. Ahogy Orwell és Huxley híres regényeiben is elénk tárul, ez a percepció nem új jelenség, hiszen evolúciós adaptív tulajdonságunk, hogy a sötétebb képeket magunkhoz közelebbinek érezzük, hiszen többek között ezek a gondolatok motiválnak minket az önvédelemre és a változtatásra.

Mi a tudomány szerepe a jövőről szóló kommunikációban, és hogyan fordíthatjuk segítő, pozitív folyamatba a jövőről szóló diskurzusokat? Hogyan torzítja jövőképünket az okosság, és milyen módszerekkel érdemes a jövőt kutatni? Mindezt megtudhatjuk az előadásból:

Gamerek és geekek: a videójátékok és a tudománykommunikáció

A játék egy rugalmasan alkalmazható közeg, ami sokféleségéből adódóan is segítséget tud nyújtani abban, hogy közvetítsen a játékosok és a kutatók között. - Balogh Andrea

Sokan játszanak videójátékokkal, azonban kevesen tudják, hogy ezzel akár a tudományt is szolgálhatják. Balogh Andrea, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatójának előadásából megtudhatjuk, hogy a videójátékok a játékmenethez kapcsolódóan felhasználhatják a játékosok lexikai tudását, vagy akár a játék célja is lehet tudás átadása, egy tudományos vagy társadalmi vita, gondolatmenet elindítása.

A videójátékok és a tudománykommunikáció kapcsolatának egyik formája a civil tudomány: a tudományos kutatás lehetőséget biztosít a laikus érdkelődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Egy civil tudományos projekt esetén a kutatók döntik el, milyen platformon, milyen műfajú játék a célravezető. Az érdeklődők a játékkal járulnak hozzá a kutatáshoz, a kutatók pedig kommunikálják feléjük az eredményeket cikkeken, videókon, blogon keresztül.

Ha szeretnél hozzájárulni a tudományhoz vagy csak újat tanulni, neked is lehetőséged van játszani: a proteinek vizsgálatától kezdve a retina neuronjainak teszteléséig sok kutatást segíthetsz, miközben puzzle-t játszol. A játékokon keresztül aktív párbeszéd indulhat a tudósok és az érdeklődők között. Ha szeretnél játszva tudományos projektben részt venni, a Gamerek és geekek című előadásban példákat is találsz civil tudományos projektekre.

Vitázással a kritikus gondolkodásért

Amint a járványhelyzet is nap mint nap rámutat, az álinformációk kiszűrése, a médiatartalmak valódi, mély megértése olyan kompetenciák, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz. Hívjuk segítségül ehhez a vitázást! - Taxner Tünde

Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és áltudományos tartalmakat az online információrengetegben? A médiatudatosság, vagyis a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat segítségünkre lehet. Ez a kifejezés nagyon sok készséget foglal magába, melyeket Pelle Veronika, a Corvinus Egyetem oktatója és Taxner Tünde, kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató kutatásukban a vitázás módszerével hoztak összefüggésbe.

vita_tudkomm.png

Kép forrása: Taxner Tünde

Kutatásukban olyan fiatalokat vizsgáltak, akik rendszeresen részt vesznek vagy vettek meghatározott struktúra és időkeretek szerint zajló vitákban, akár vitaversenyeken. Például a brit parlamentben vagy az ENSZ-ben zajló vitákat modellező formátumok sokrétűen fejlesztenek: pont azokat a készségeket is, amelyek a kritikus gondolkodáshoz és a médiatartalmak mély megértéséhez egyaránt szükségesek. A vitázás egy olyan módszer, amely az oktatási gyakorlatba és a tudományról való kommunikációba könnyen integrálható, gyakorlatias és nagyon interaktív.

Alternatív tény = hazugság?

Tények nélküli információról beszélhetünk, amennyiben félretájékoztatásról van szó - ennek a hátterében mindig valamilyen érdek (vagy politikai, vagy gazdasági, vagy ipari) állhatott, ami pedig manipulációhoz vezetett. - Rédey Soma

Vajon mit jelent a “valóságon/tényeken túli” (post-truth/post-fact) kifejezés a tudományban, és hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz? Mi befolyásolhatja az embereket tudományos témák hétköznapi megítélésben; hogyan és mi alapján döntünk? Nem egyszerű kívülállóként megérteni a tudományt, azonban különböző tudománykommunikációs elméletek segíthetnek az eligazodásban.

Rédey Soma Tudománykommunikáció az “igazságon túli” világban című előadásában többek között ezekre a kérdésekre válaszolt: tette ezt olyan hétköznapi példák segítségével, amelyek mindenki számára új megvilágításba helyezhetik a világ különböző folyamatait, történéseit.

Ilyen aktuális példák közé tartoznak a klímaváltozás vagy éppen az oltásellenesség. Arra is magyarázatot kaphatunk, milyen döntéshozási folyamat sarkall minket arra, hogy elvakultan szurkoljunk egy focicsapatnak, miközben tudomást sem veszünk annak hibáiról.

Érdekesség, hogy 2016-ban az Oxford Dictionary az év szavának választotta a post-truth (igazságon vagy valóságon túli) kifejezést. Ha tudni szeretnéd, mindez hogyan kapcsolódik a tudománykommunikációhoz, az előadás biztosan új ismereteket tartogat számodra!

microsoftteams-image_png.jpg

Készítette: Kovács Máté, Közgazdász

Találtam az interneten egy szakértőt. Megbízhatok benne? 

A szakértők felismerése is egyfajta szakértelem. - Pintér Dániel Gergő, Laza Bálint

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az online térben eltöltött idő mennyisége. Kevés időnk van, arra pedig végképp nem elég, hogy az összes beáramló érdemi információt feldolgozzuk. A rengeteg beérkező információt ezért különböző algoritmusok szűrik. Arról azonban nagyon keveseknek van fogalmuk, hogyan is hatnak ezek a szűrők a hírszerzési forrásainkra valójában.

Pintér Dániel Gergő és Laza Bálint  arra kerestek megoldásokat, hogy könnyen meg tudjuk különböztetni a hozzáértő embereket a hozzá nem értőktől. Azonban ez a feladat több okból jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

fake-2355686_1920.jpg

Forrás: Pixabay, Wokandapix  

Talán mindenki érezte már magát olyan helyzetben, hogy nehezére esett eldönteni, hihet-e egy interneten talált információnak, vagy sem. Mivel kevesebb szakértő létezik, mint kérdés, hajlamosak vagyunk az internethez fordulni segítségért, mert ez egy gyors és meglehetősen praktikusnak tűnő megoldás. Vagy csak illúzió?

Bár a téma első nekifutásra kissé nehezen megfogható, az előadók  segítenek eligazodni a jelenlegi információs helyzetben, miközben részletesen bemutatják a tudomány közérthetőségére vonatkozó modelleket. A prezentáció után érthetővé válhat számunkra, hogyan viszonyul a tudomány a hétköznapi emberekhez - pedig erről nem gyakran esik szó.

Gretakör - Greta Thunberg megjelenése a mémek világában

Greta karaktere volt a mémesedés oka, és elszakadt ettől a mainstream médiában látszólag sikerrel képviselt klímavédelmi ügytől. - Veczán Zoltán

Greta Thunberget 2018-ban ismerte meg a világ, a Friday For Future klímaaktivistája hamar híres lett. Azóta pedig szerepelt a Time címlapján, felszólalt az ENSZ-ben, és kapott alternatív Nobel-díjat is. A világot bejáró híreket, történéseket sosem hagyja szó nélkül az internet népe sem, a mémek pedig különösen gyorsan reflektálnak rájuk. Veczán Zoltán, a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájának doktorjelöltje előadásában Greta Thunberg megjelenéséről és megítélésről beszélt a mémek tükrében.

Tudtátok, hogy a mém kifejezés eredetileg egy evolúcióbiológushoz köthető? Persze az internetes mém már mást jelentést hordoz, és az intertextualitás, a humor, az irónia eszközét használva a világban végbemenő folyamatokat segíthet megérteni. Természetesen a mémek világában Greta Thunberg alakja is hamar megjelent, az aktivista reprezentációjához az online vagy nyomtatott sajtó mellett a mémek is hozzájárulnak.

A kérdés az, hogy a mémek által közvetített Greta-kép hasonlóan pozitív-e ahhoz, mint amit a sajtó közvetít róla. A vizsgált mémek a klímavédelemről is szólnak, vagy már csak az ő személye a téma? Áltudományos gondolatok is kapcsolódnak már hozzájuk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, vagy a következő mémedhez keresel inspirációt, ajánljuk a “Gretakör” című előadást!

A konferencia összes előadása megtekinthető a TudCom kutatócsoport YouTube-csatornáján.

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken Tovább
A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben

butterfly-effect-2808334_1920.jpg

Ha a politikai kampányok során használt meggyőzéstechnikai kutatások, fogások töredékét beépítenénk a klímaválság kommunikációjába, akkor talán nem fogyna el évente több, mint 300 millió tonna műanyag, nem égne a Föld, és nem kellene félnünk, hogy a gyerekeink milyen bolygóra fognak születni. Mik a legjobb befolyásolástechnikai eszközök? Hogyan tudnak segíteni a klímaválság megakadályozásában? És milyen szerepe van a felnőttek edukálásának a Föld megmentésében? Ezekről a kérdésekről kérdeztük Dr. Újszászi Bogár Lászlót, meggyőzés- és befolyásolástechnikai kutatót.

2020. 11. 07. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Pixabay

Mi a klímaválsággal kapcsolatban a legnagyobb probléma?

A nem megfelelő kommunikáció. A legnagyobb probléma, hogy nem vesszük figyelembe azokat a szempontokat, ahogyan az emberi agy ilyen szélsőséges jelenségek kapcsán működik, hanem a legtöbb esetben csak ontjuk a statisztikákat. Csak ezek használata meggyőzéstechnikai szempontból általában nem célravezető. Megjegyzem, hogy a koronavírusnál is ugyanez a probléma. A halálozások száma nem ad olyan érzelmi reakciót, mint egy személyes történet, ami az emberek szívéhez szól. Pedig az emberek érzelmi alapon döntenek.

Milyen befolyásolási technikákat lehetne alkalmazni a fenntarthatóság kérdésében?

A nulladik lépés, hogy nem szabad hergelni az ellentétes csoportot. Nem jó stratégia olyanok címkézni az ellentétes tábort, hogy sötétzöldek, anti-környezetvédők, az emberek, akik romba döntik a világot. Inkább a másik oldalról közelítsük meg a problémát, és hangsúlyozzuk azt, hogy a mi ideológiánk miért jó. 

1. Az egyik legfontosabb, hogy mindig a célközönséghez kell alkalmazkodni. Nem lehet ugyanazzal az üzenettel megcélozni a 70 év feletti nagymamát, mint a 19 éves egyetemistát. Az adott célcsoport pszichéjét tekintve kell kialakítani az üzenetet és kiválasztani a csatornákat.

2. Statisztikák helyett személyes történeteket és érzelmi töltetű üzeneteket kell megfogalmazni. Az archoz társított üzenetek hamarabb veszik rá az embereket a cselekvésre, mint a száraz statisztikák, amiknél  az egyén nem érzi a személyes kötődést.

3. A legjobb befolyásolási technikák az egyszerűség elvét követik. Minél egyszerűbben és érthetőbben kell megfogalmazni az üzeneteket, lehetőleg érzelmi kötődéssel fűszerezve. Ilyen például egy olyan egyszerű, a mindennapokba könnyen beilleszthető változás. Legyen könnyen érthető és könnyen alkalmazható változtatás. A legegyszerűbb az, ha már meglévő szokáshoz társítunk egy apró változást.

4. Végül pedig átgondoltan kell kommunikálni. Például azt, hogy a klímaválság problémáját egy minőségi réteg fontosnak tartja. A koronavírus kapcsán is az egyik legrosszabb kommunikáció a maszkot nem viselő emberek számszerűsítése volt, hiszen ha megnézzük, a teljes lakosság töredéke tartozott ebbe a csoportba, a nagy számok hallatán pedig az emberek túlzottan felnagyították őket.

p10011092.jpg

Dr. Újszászi Bogár László a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett mesterszakos diplomát. Doktori fokozatát az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Retorika szakirányán szerezte summa cum laude minősítéssel. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozik vendégelőadóként. Az általa kidolgozott BDA komplex meggyőzéstechnikai rendszert már a Dubai University-n is tanítják. Az üzleti életben nagyvállalatoknak csinál cégreszabott meggyőzéstechnikai képzéseket és kutatásokat. Ügyfelei között van többek között a Caterpillar, a Lindab, Aegon, CIB Bank, DuPont, Tesco vagy a Konica Minolta.

A fenntarthatóság témakörében a közös cél vagy a közös ellenség lehet erősebb?

Én nem feltétlenül választanám szét a kettőt, hiszen a kulcs mindkettőben benne van: az érzelmi hatás.

A közös ellenségnél érdemes megemlíteni az összeesküvés-elméleteket. Ezen elméletek ereje, hogy egy bonyolult kérdést egyetlen egyszerű válasszal magyaráznak meg, amiben lehetőleg egy embert vagy szervezetet tesznek felelőssé történésekért. Gondoljunk például magára a klímaválságra. Rengeteg faktora van, de számos összeesküvés-elméletet gyártó csoport csak az öko-fasisztákat, egy emberellenes csoportot lát mögötte, akik ki akarják irtani a Föld lakosságát.

Véleményem szerint mindkét eszköz (a közös cél és a közös ellenség) hasznos lehet, de a korábbi tapasztalatokra építve sajnos a közös ellenségkép sokszor jobban összekovácsolja a csapatot, mint a közös cél. 

Mi befolyásolja jobban az embereket a fenntarthatóság kérdésében:  közeli ismerősök vagy influenszerek?

Robert Cialdini említi meg a Hatás című könyvében a társadalmi bizonyíték befolyásolástechnikai alapelvet, ami azt mondja ki, hogy az emberi agy ösztönösen követi a tömeget. Olyannyira igaz ez, hogy Solomon Asch a Stanfordon végzett híres kísérletét megismételték modern fMRI vizsgálatokkal és azt igazolták, hogy a tömeget nem követő egyének agyának ugyanaz a része aktív mint a fájdalom érzete során is. Tehát az agyunk alapvetően bünteti, ha szembe akarunk menni a tömeggel. Kutatás 

A befolyásolás nagyban függ az adott célcsoporttól. Az influenszereket, a kommunikációs csatornát az adott célcsoport alapján kell megválasztani. Influenszerek, azaz véleményvezérek egyébként mindig is voltak, csak nem ilyen formában. Ha egy embert rá akarunk venni egy cselekvésre, akkor azt kell neki mutatni, hogy mind a közeli környezete, mind pedig azok az emberek, akikre felnéz, helyeslik azt a cselekvést. 

img_5014_1.jpg

Ön szerint milyen szerepe van az oktatásnak a zöld életmódban?

A klímaválság kapcsán az egyik kulcsfontosságú elem az edukálás. Ez nemcsak a kisiskolásokra, tanulókra igaz, hanem a felnőttekre is. Úgy gondolom, hogy a zöld gondolkodásmódot minél hamarabb el kell ültetni a gyerekek fejében, de az edukálás ugyanolyan fontos a felnőtteknél is. Ha valaki nem tudja pontosan, hogy mi a probléma, hogyan tud ellene tenni és mi lesz az ő egyéni hozzájárulása a megoldáshoz, akkor nagy valószínűséggel nem is akar majd változtatni. 

Ön szerint hány éve van még hátra a Földnek?

Ez nagyon sok dologtól függ, ezért nem is szeretnék, és nem is tudok egy pontos évszámot mondani. Egyben biztos vagyok: ha abban bízunk, hogy az emberek megfelelő kommunikáció és környezetátalakítás nélkül fogják óvni a Földet, akkor biztos, hogy nincs sok hátra. Ebben nem szabad bíznunk! A hatásos kommunikáció lenne az egyetlen lehetőség, amivel valódi sikereket érhetnénk el.

Képek forrása: Dr. Újszászi Bogár László

A te agyad is bünteti, ha nem követed a tömeget - A befolyásolástechnika szerepe a klímaválság elleni küzdelemben Tovább
A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

woman-having-a-video-call-4031818.jpg

A koronavírus a betegek és az orvosok helyzetét is nagymértékben megváltoztatta, hiszen sok esetben megszűntek a személyes vizsgálatok és az orvos - beteg kommunikáció áthelyeződött a telefonos konzultációra vagy éppen e-mailre és egyéb elektronikus eszközre. Három orvost kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről: egy salgótarjáni aneszteziológust, egy gyermekorvost Kecskemétről, és egy háziorvost Szombathelyről. (Borítókép: Edward Jenner, pexels.com)

Írta: Hegedüs Kata

female-doctor-2828449_1280.pngA kormányrendeletek miatt az orvos és beteg személyes kapcsolata korlátozott lett, vagy adott esetben teljesen megszűnt. Ez merőben megnehezítette a betegellátást, hiszen a háziorvosoknak még a krónikus betegek vizsgálatát is telefonon kellett végezniük. A kórházakban kizárólag azokat a műtéteket végezték el, melyeknek halasztása egészségkárosodással járt volna, így a hangsúly intenzíves munkára terelődött. (Kép: Mohamed Hassan, Pixabay)

Felfüggesztették a beteglátogatást, a hozzátartozóknak kizárólag az elbúcsúzás volt engedélyezett a végstádiumban lévő betegektől. A látogatások megszüntetése a hozzátartozókat és a betegeket érintette hátrányosan.

Az orvosok ilyenkor igyekeznek betölteni a látogatók és a családok támogató szerepét, kisebb-nagyobb sikerrel. Nincsenek metakommunikációs csatornák, nehéz a telefonon keresztül megnyugtatni a családtagokat”

- mondta lapunknak Dr. Demján Mónika, salgótarjáni aneszteziológus.

young-female-dentist-using-tablet-during-treatment-in-clinic-3884117.jpg

(kép: Andrea Piacquadio, pexels.com)Cor

Dr. Kovács Éva szombathelyi háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint ez nem egy egyszerű helyzet, mivel a beteg elbagatellizálhatja saját panaszát, vagy éppen nem említ meg egy esetleg fontos tünetet. “A vizsgáló részéről még nagyobb odafigyelést igényel a betegvizsgálat, mivel nem az összes érzékszervével tudja kompletten vizsgálni a beteget” - mondta. Ilyen körülmények között a vizsgáló orvos részéről sokkal nagyobb a befektetett energia, hiszen nagyobb az esetleges hibázás esélye is.

“Több empátia, többszörös visszakérdezés és lelki segélynyújtás is része a telefonos vizsgálatnak. A kommunikáció során az orvosokra a betegek megnyugtatásának feladata is hárult, ugyanis a legtöbb légúti panasszal telefonáló beteg egyből koronavírus fertőzöttnek gondolja magát.”

brown-and-white-bear-plush-toy-42230.jpgDr. Nagy Bea gyermekorvos hasonló nehézségekbe ütközött, hiszen amikor leállt a befogadás,  “a szülőkkel való kapcsolattartás áttért a telefonra, email-re vagy éppen skypera, nehéz összeegyeztetni, hogy ki, mikor, melyik készüléken keres, valamint közben dokumentálni is kell az eseteket, ami nem egyszerű.”

Dr. Benczes Réka, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatója és oktatója egy újabb küzdelemnek látja a helyzetet. “Nagy a nyomás az orvosokon, az egészségügyi szakembereken, hogy egy ismeretlen, nehezen megfogható betegségről úgy beszéljenek az érintettekkel, hogy az ne gerjesszen bennük további félelmet, és könnyebben tudjanak »megküzdeni« a vírussal.”

“A modern orvostudománynak köszönhetően számtalan, korábban halálosnak tartott kórt sikerült legyőznünk, de a betegségtől (és a megbetegedéstől) való eredendő félelmünk a mai napig megmaradt. Félünk attól, ami ismeretlen és megfoghatatlan, és ezt nyelvünk is tükrözi – nagyon sok betegségről kizárólag figuratív, metaforikus kifejezések segítségével tudunk csak kommunikálni.” - mondta Benczes Réka.

“A koronavírust is leginkább metaforák útján vagyunk képesek értelmezni. »Háborúban állunk« egy »láthatatlan ellenséggel«, amely »megtámadja« az egészséges emberi sejteket és végül »megszállja« az egész szervezetet.

A háborús metafora egyfelől hasznos abból a szempontból, hogy értelmezhetőbbé, megfoghatóbbá teszi számunkra a vírust, másfelől azonban aggodalmat, szorongást válthat ki a befogadóban.

A jövőben a vírustól függően változhat az egészségügyben a betegek fogadása és a jelenlegi “háború” a korona vírussal remélhetőleg hamar véget ér, és visszatér minden a normális kerékvágásba.

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején Tovább
Kommunikációval a koraszülöttekért

Kommunikációval a koraszülöttekért

Interjú Dr. Nádor Csabával, a Melletted a helyem Egyesület alapítójával

_mg_2590.JPG

Idén is megrendezik a Corvinuson a jótékonysági KommKarácsonyt, ahol ezúttal a Melletted a helyem Egyesületet lehet támogatni. A koraszülöttgondozásban a szülők és az orvosok közötti kommunikáció fontosságáról, valamint az egyesület céljairól beszélgettünk Dr. Nádor Csaba csecsemő- és gyermekgyógyásszal, a Melletted a helyem alapítójával.

(fotó: a lilára festett Lánchíd a Koraszülöttek Világnapján, november 17-én)

Hazánkban közel minden 10. gyermek koraszülöttként jön világra, akik számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. A sokszor maradandó problémák alapvetően befolyásolják az újszülöttek és a szülők későbbi életútját is. A Melletted a helyem Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a koraszülöttek és családjaik számára segítséget nyújtson, hogy ők is teljes életet tudjanak élni.

dr-nador-csaba-20190708124132-crop.jpg„Számos, orvosokat és betegeket támogató szervezet létezik, ugyanakkor ezek csak ritkán lépnek kapcsolatba egymással és dolgoznak együtt. A Melletted a helyem legfőbb célja, hogy hídként kösse össze a szülőket az orvosokkal, ugyanis már nem elég csak kinyitni az osztályokat, a családokat mélyebben is be kell vonni a folyamatba” – mondta el lapunknak Dr. Nádor Csaba neonatológus, az egyesület egyik alapítója.

(Fotó: Dr. Nádor Csaba neonatológus - Neonatológia: más néven újszülött-gyógyászat - az egészséges és a rendellenességgel született újszülöttek kórtanával foglalkozik. idegenszavak.hu)

A technikai vívmányok is fontosak, de ma már nem ezek jelentik a legnagyobb fejlődési lehetőséget a területen. A jól felszerelt osztályok és a képzett személyzet mellett a családok integrálása is elengedhetetlen, mellyel a koraszülött gyermekek egészsége jelentősen javulhat. A szülőknek tehát nem csak joguk van napi 24 órában együtt lenniük gyermekeikkel, hanem ez a gyógyulás szempontjából is elengedhetetlen tényező.

„Amikor az újszülött kisgyermek az apuka hasán fekszik és készül róla egy kép az Instagramra, az valójában a gyermekek fizikai és mentális fejlődéséhez is nagyban hozzájárul” - állítja Dr. Nádor Csaba. „A szülők is sokkal nyugodtabbak akkor, ha például az éjszaka közepén egy rémálmot követően bármikor rá tudnak nézni a gyermekükre, akár hajnali kettőkor is. A 24 óra nem csak azt jelenti, hogy bármikor lehet látogatni, hanem az orvosok is együtt élnek a szülőkkel és folyamatosan kapcsolatban vannak.

„Az egyesület célja a szülők és az orvosok közötti kommunikáció erősítése. Tagjaink között a szülőkön és gyermekgyógyászati, valamint szülész-nőgyógyászati orvosokon kívül pszichológusok és jogászok is vannak. Az összekötés mellett az is nagyon fontos, hogy a jó gyakorlatokat országos szinten is terjeszteni tudjuk. Például versenyeket hirdetünk meg az osztályok között, hogy ezzel is ösztönözzük őket a pozitív gyakorlatok elsajátítására. Van mentorprogramunk is, ahol a szülők egy kommunikációs tréningen vehetnek részt, hogy később saját tapasztalataikkal másokon is tudjanak segíteni szupervízió formájában.

Emellett a társadalom megszólítása is kiemelt cél. November 17-én a Koraszülöttek Világnapja alkalmából lilába borult a Lánchíd, amivel az emberek figyelmét szerettük volna felhívni a koraszülés problémájára. Egy kis odafigyeléssel, például várandósgondozással az esetek bizonyos részében megelőzhető a koraszülés, legalábbis a valószínűsége csökkenthető. Szerencsére nagyon sok civil szervezet van, amelyek helyi, körzeti szinten kiváló munkát végeznek. A mi célunk, hogy ezt országos szintre tudjuk emelni, hogy az újszülöttgondozás és a gyermekellátás valóban mindenhol családbarát lehessen.”

78846703_2613157088761357_3836747418557218816_n.jpg

(Facebook borítókép: Gyarmati Fanni)

Most te is segíthetsz, ugyanis a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet idén is jótékonysági KommKarácsonyt szervez, ezúttal a Melletted a helyem Egyesület számára. A karácsonyi tombola bevételéből sterilizálható fonendoszkópokat vásárolnak, amelyekkel jelentősen csökkenthető a korán érkezett babák kórházi fertőzésének veszélye. Aki a tombolavásárláson túl is szívesen támogatná a rendezvény célját, tombolaajándékok felajánlásával, valamint sütemény és/vagy innivaló biztosításával teheti meg. Az esemény 2019. december 19-én este hat órakor kezdődik a C épület III. emeletén. Oktató, kutató kollégákat, jelenlegi és volt hallgatókat egyaránt szeretettel várnak egy közös ünneplésre, egy jó célért.

 

2019. december 13.

Kovács Máté

 

 

 

 

Kommunikációval a koraszülöttekért Tovább
Az Educatio margójára

Az Educatio margójára

A minden évben megrendezett Educatio Kiállítás rengeteg középiskolás és már diplomával rendelkező érdeklődő számára elengedhetetlenül fontos esemény, ami nélkül nem is merik beadni a jelentkezésüket a felsőoktatásba. Jómagam is többször jártam kint, mint érdeklődő, csakúgy, ahogyan egyetemi nyílt napokon is részt vettem. Amit pedig tapasztaltam, az korántsem feltétlenül a kedves, nyitott, segítőkész hökösök és egyetemet képviselő hallgatók hozzáállása volt. Nézzük, miért.

honvedelemhu.jpg
Forrás: honvedelem.hu

Az Educatio margójára Tovább
Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen

Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen

Az Erzsébet téri Design Terminálban több, mint száz érdeklődő előtt zajlott a találkozó, melyen mind az oktatói-hallgatói, mind a piaci oldal képviselői kifejthették véleményüket. A beszélgetésnek a kormány azon szándéka szolgáltatott aktualitást, hogy átalakítaná a magyarországi kommunikációs képzést, esetleg részben vagy egészben megszüntetné a területet érintő alapszakokat.

kerek1.jpg

 

Észérvekkel és önkritikával kell harcolni a vulgármarxizmus ellen Tovább
„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember”

Bő egy hete a kommunikációs képzés megszüntetéséről szóló, azóta a döntéshozók által többször cáfolt, hírek bukkantak fel. Múlt szombaton Horányi Özséb mondta el, hogy ez a kósza ötlet miért lenne óriási hiba, most Nyíri Kristóf oktatásfilozófust, a Mindentudás Egyetemének egyik alapítóját kérdeztük a kommunikációs szakok fontosságáról.

nyirikristof.jpg

„A kommunikáció szak nagyon jól megtaníthatja, hogy milyen is az ember” Tovább
„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel

„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel

Nagy felbolydulást váltott ki mind a diákok, mind az érintett oktatók körében a szerdán napvilágot látott hír, miszerint megszűnhet a népszerű kommunikáció szak. Az érintett minisztérium azóta cáfolta a sajtóértesüléseket, de mi felkerestük egyetemünk professzor emeritusát, Horányi Özsébet, hogy megtudjuk, mi állhat a pletykák hátterében és miért is elengedhetetlen a kommunikációs képzés.

horanyiinterju3.JPG

„A társadalomtervezés nem mérnöki munka” – interjú Horányi Özsébbel Tovább
Gyakorlati kommunikációs és PR-képzés a Közgázon

Gyakorlati kommunikációs és PR-képzés a Közgázon

A Corvinus márkanevet itthon a magas színvonalú képzéssel, az értékes diplomával kapcsolják össze, és ez sok tekintetben valóban így is van. A valódi piaci kihívások megismerésére azonban nagyon kevés lehetőségünk van, elképzelhetetlen tehát, hogy egy jövőjét tudatosan tervező fiatal ne keresne magának valamilyen fejlődési lehetőséget. Sokan csatlakoznak diákszervezetekhez, mások gyakornoki helyeket keresnek – egytől egyig azzal a céllal, hogy valós problémák megoldását tanulják, tapasztalják, ezáltal fejlesszék magukat. Nekik szól a Corvinus és az Independent Media februárban induló képzése.

pr.jpg

Gyakorlati kommunikációs és PR-képzés a Közgázon Tovább
A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra

A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra

Egy politikai formáció erejét abban is lehet mérni, hogy mennyire képes irányítani a közbeszédet. Az utóbbi időben a Fidesz ebben szokatlanul rosszul szerepelt. Az internetadó bejelentése óta azt látni, hogy rendszeresen kicsúszik a párt kezéből a fontosabb ügyek kommunikációjának irányítása. Úgy tűnt a Fidesz csak szerválni tud, de az adogatás megkezdése után már nem képes irányítani a labdamenetet. A párizsi terrortámadás esetén ez megváltozni látszik: most egyértelműen sikerült a kormányzópártnak a számára kedvező mederbe terelni a párbeszédet.
gumicsontotevokutya.jpg

A sajtó és az ellenzék is ráharapott a bevándorlás ellenes gumicsontra Tovább
süti beállítások módosítása