Közgazdász Online


Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk

b_v_0162.jpg

Hogyan tudjuk a válságokat kreatívan kezelni? Milyen pszichológiai hatásai vannak az erdőfürdőzésnek, és mire mutatott rá a társadalmi távolságtartás? A 2021-es Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon ezekre is választ kaptunk.

2021.07.25. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

Kreatív válságkezelés

Írta: Tepfenhart Beatrix

,,A fejlődés és a válság egy tőről fakad: igazán nagy veszteség vagy nyereség csak Extremisztánban létezhet.’’ - Dr. Mérő László

Mérő László matematikus, kutató, tanár előadása rávilágít arra, hogy a válságokat rengeteg módon lehet kezelni. Akár a matematika segítségével is - legyen szó egyéni válságról vagy a társadalom egészét érintő problémról, mint egy gazdasági recesszió vagy a még mindig jelenlévő Covid-járvány. 

Az előadó elsőként Nassim Nicholas Taleb libanoni szerző Fekete Hattyú című könyvére hivatkozott, melyben az író saját tapasztalataira épít. Brókerként alapfeltevése volt, hogy másnap összedőlhet a világ. Ezzel a brókerekre kevéssé jellemző stratégiával évekig veszített a tőzsdén, míg végül 2001. szeptember 11-én hirtelen meggazdagodott. A 2008-as gazdasági válság ismét neki kedvezett. Egy fatalista, de működő logika nyilvánult meg Taleb stratégiájában: „Átlagisztán” és „Extremisztán” világa került szembe egymással

Amikor megbecsüljük az átlagtól való eltérést például egy olyan kérdésben, hogy mennyit él átlagosan, aki 90 évnél többet él (93 évet), akkor nem tévedünk hatalmas léptékeket. Amikor azonban azt akarjuk megítélni, mennyi pénze lehet átlagosan egy 5 milliárd fölötti vagyonnal rendelkező magyarnak, már sokkal tanácstalanabbak vagyunk (22 milliárd). Míg a magasságnak vannak biológiai korlátai, addig a gazdasági életben sokkal nehezebben adhatók meg határok. Belátható hát, hogy a biológiai, fizikai élet Átlagisztánban zajlik, a gazdasági életben azonban nem ugyanezek a szabályok érvényesülnek. 

Átlagisztán birodalmában fontos és célravezető a szabálykövetés, a komformizmus. Ilyen környezetben az okos ember előre tudja jelezni a jövőt: az elmúlt évszázadokban ez volt a fejlődés motorja. Taleb szerint Extremisztánnak is vannak törvényszerűségei, csak még nem ismerjük őket. Extremisztán matematikája másra való, mint Átlagisztáné: a dolgok itt nem jelezhetők előre. Itt a „fantázia az úr”, hasznos tulajdonság a szkeptikusság, az értelmes nonkonformizmus. Extremisztán alapelve az antifragilitás: a negatív tapasztalatokból és hatásokból is tudni kell építkezni. 

Ezek fényében Mérő László így nyilatkozott az: ,,Nagyon kicsi és nagyon nagy kockázatokat érdemes vállalni, közepeseket nem’’. Extremisztán okos tagja tisztában van vele, hogy a jövőt közelítőleg sem lehet előre jelezni - de tud alkalmazkodni hozzá: bármikor, bármire konvertálható tudása van. 

Ha kíváncsi vagy, milyen előadások voltak még az idei Pszinapszison, és kik voltak a főszervezői, olvasd el a többi cikkünket is! 

Erdőfürdőzés

Írta: Belayane Najoua

“Az erdőfürdőzés megnyugtat és megerősít. Segíthet abban, hogy magad mögött hagyd a hétköznapok feszültségét, majd megújulva, feltöltődve térhess vissza ahhoz, ami fontos számodra. Abban is támogathat, hogy egy erős védekezőrendszerrel, rugalmasan reagálhass az élet kihívásaira.” - Bach Éva

Az erdőfürdő, más néven shinrin yoku egy éber, tudatos megmerítkezés a természetben, melynek során kapcsolódunk a természethez és önmagunkhoz, miközben mély, különleges felismeréseket teszünk saját magunkkal és  a világgal kapcsolatban.

t_t_0005.jpg

Kép: Taxner Tünde, Közgazdász

Az erdőfürdő egy tudományosan megalapozott, japán eredetű módszer a városi életmód, a stressz és a digitalizáció okozta testi-lelki ártalmak megelőzésére, kezelésére. 

A gyakorlatban az erdőfürdőzés során maximum három kilométeres távot sétálnak a résztvevők az erdőben, miközben olyan meghívások és megosztókörök váltakoznak, amelyek a megnyugvást, lelassulást és a természethez való kapcsolódást segítik. A neve ellenére tényleges fürdőzés ritkán történik, ezt átvitt értelemben kell érteni. Első hallásra nehezen lehet elképzelni az erdőfürdőzést és a vele járó teljes megnyugvást, ezért a legjobb, ha nem csak elképzeljük, hanem mi magunk is kipróbáljuk. 

Környezetpszichológia: tér és idő a koronavírus idején 

Írta: Szabó Judit

,,A pandémia bebizonyította, hogy az emberiség alkalmazkodó kapacitása végtelennek tekinthető” - Prof. Dr. Dúll Andrea

Nem lesz már ugyanolyan az élet, mint a Covid előtt, új normalitás jön létre - hallhatjuk sok felől. De mik ezek a változások? Tényleg a pandémia hívta őket életre? Professzor Dr. Dúll Andrea előadásának e két központi kérdését környezetpszichológiai oldalról válaszolta meg.

b_v_0119_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A környezetpszichológiában alaptézis, hogy az egyetlen közvetlen kapcsolatunk a külvilággal az észlelés. ,,Ez egészen konkrétan értendő, hiszen ahogy a világot felfogom, az a világgal való energiacsere módján történik meg, így ez természeténél fogva nem tudatosul: ezek az ambiens, vagyis körülölelő ingerek”. A napi rutin feladatokra azonban jelentős figyelem helyeződött a vírushelyzet és a  szabályozások miatt: például egyetlen szemüveges ember sem felejtette el, hogy az orrán van a szemüveg, hiszen a maszk miatt állandó párásodással küzdöttünk. Ez a tudatosulás megjelent az ízlelés és szaglás gyengülése miatt, valamint a testtudatosság is előtérbe került: fizikai távolságtartás a többi embertől vagy fókusz a kezünkön, a rendszeres kézfertőtlenítés. Mindez oda vezetett, hogy az egyébként saját természetükből adódóan nem tudatosuló helyzetek tudatosultak. Itt érkezünk el az ötvenmilliós kérdéshez: vajon vissza tudunk-e lépni a vírus  előtti szociofizikai kontextusunkba?

b_v_0090.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A társadalmi távolságtartás (az ún. social distancing) ellenére továbbra is igaz, hogy soha nem vagyunk egyedül: hagymaszerűen körülvesz minket a környezeti kontextus: a család, az iskola, a munkahely… Ez a társadalmi távolságtartás egyfajta tudatosuláshoz vezetett: a pszichológusoknak sok munkája akadt a betegek kiközösítése, stigmatizáció, pszichológiai távolságtartás miatt. Minden környezetben zajló emberi kapcsolatunk alapja a külvilággal való észlelési kapcsolatunk, ez azonban nem tudatosul. Az embertársaink jelenléte viszont igen, így a helyzettel vagy környezettel való elégedetlenségünket és frusztrációnkat a többi emberen töltjük ki.

A vírushelyzethez kapcsolódó eszmélésünk a tömegközlekedés közbeni tevékenységünkben is kimutatható. Nyomkodjuk a kütyüket, zenét hallgatunk, könyvet vagy újságot olvasunk - ezek a pótcselekvések mind annak a társadalmi megoldásnak a manifesztálódásai, hogy sokan vagyunk. Ez a tömegérzés már évekkel korábban is működött, csak most eszkalálódott: ha nem tudjuk fizikai távolsággal kompenzálni a sűrűséget, akkor pszichológiailag tesszük.  Vagyis a legtöbb változás már a covid előtt jelen volt, csupán a tudatosulásunk miatt kaptak most kiemelt szerepet és figyelmet.

Extremisztán, erdőfürdőzés és a pandémia pszichológiai hatásai - A Pszinapszis konferencián jártunk Tovább
Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk

daniel-kempe-a0z66oomlhu-unsplash.jpg

Mi a te életjeled? A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napok szervezőinek a segítés, nekünk pedig az írás. A Pszinapszis médiapartnereként részt vettünk a július 9-11. között tartott online konferencián, hogy nektek is átadhassuk a legérdekesebb gondolatokat. Tudósításunk első részében olyan előadásokról számolunk be nektek, amelyek a pszichológia egy-egy különleges szeletét hozzák közelebb hozzánk.

2021. 07. 20. Írta: Taxner Tünde, borító: Daniel Kempe, Unsplash

Fészekrakás lélekben

Az életünk egyik legfontosabb szereplője egy olyan ember lesz, akit nem ismerünk. – Dr. Borsné Szlávecz Dorina

Az anyaság nem akkor kezdődik el, amikor megszületik a gyermekünk. A várandósság lelki folyamatai legalább annyira meghatározóak a lelki fészekrakás során, mint a babakocsi-vásárlás vagy a méh tágulása. (A méhünk az egyetlen szervünk, amely képes önmaga 150-szeresére növekedni – ez az élet bölcsője). Az édesanya már akkor kötődni kezd a magzathoz, amikor még nem látta, csak érzi magában növekedni. 

Dr. Borsné Szlávecz Dorina pszichológus egyik kedvenc témája a várandós nők felkészítése az anyaságra és a szülésre. Előadásában laza stílusban, mégis összeszedetten és logikusan felépítve mutatta be számunkra a várandósság lelki oldalát. Szerinte a felkészülés első lépése, hogy feltárjuk a kapcsolatunk a nőiségünkkel. Például hogyan fogjuk fel a menstruációt: lehetőség arra, hogy gyermekünk legyen és a biztos jele a  termékenységnek vagy csak kötelező nyűg? A pszichológus szerint „ha van róla információnk, biztonságérzetünk is van”.

Az első trimeszter az elfogadás és a korábbi élet elengedése köré épül, amit a médiában közvetített egyoldalú kép megnehezíthet. „A magzat is érez, és egy idő után lát is, szóval nagyon nagy felelősség van a kismamán, főleg, ha azt látja, hogy ezt csak boldogan lehet megélni. Azzal tesszük a legjobbat, ha önazonosak vagyunk” – mondja az előadó.

anna-hecker-wqcq6odwpxu-unsplash.jpg

Kép: Anna Hecker, Unsplash

A második trimesztert mézesheteknek is nevezik: általában elmúlik a rosszullét, és a magzat nemére is fény derül. Tabutéma, hogy mi játszódik le azokban a nőkben, akiket csalódásként érint a magzat neme - a pszichológus szerint ez egy újabb alkalom arra, hogy az anya bűntudatot érezzen. Fontos azonban végiggondolni leendő anyaként, hogy miért pont őt kaptuk, miért pont ő választott minket. Ezután következik az elengedésről szóló harmadik trimeszter, majd a szülés. Az, hogy hogyan érkezünk a világra, nagy hatással van az egész életünkre – hangsúlyozta az előadó is.

A várandósságban nagy perspektíva van, hogy az önismeret terén felkészüljünk az anyaságra. Ha önbizalommal telve állunk neki, sokkal nagyobb lehetőségünk van arra, hogy megoldjuk a helyzeteket.

Ugyanez igaz a szülés utáni első három hónapra, vagyis a negyedik trimeszterre is. „Szeretném, hogy a nők bátran kérjenek segítséget, hogy tudják, ez nehéz időszak lehet” – mondta Borsné Szlávecz Dorina. 

Kérdezhetnétek, hogy miért nem szól ez a cikk azoknak, akik nem szeretnének gyereket. Számotokra is tolmácsolok egy üzenetet az előadásból: „Nem csak gyermekeket tudunk teremteni, hanem mást, például projekteket, alkotásokat is. Aki nem akar, csak a környezet nyomására ne legyen anyává.”

Idő a testnek, idő a léleknek

Számomra az élet maga a mozgás. Az életjel számomra a táncban jelenlevést jelenti. – Szamosi Judit

Szamosi Judit motivációja, hogy tánccal, mozgással a Testidő önismereti csoportok résztvevői közelebb kerüljenek saját testükhöz és lelkükhöz. „A technológia világában megélhetjük azt, hogy inkább a fejünkben, gondolatainkban élünk, de ebből érdemes kilépni és megérkezni a testünk idejébe” – mondja a pszichológus. A testtudati, mozgás- és táncalapú önismereti munka, amiről Judit előadása szólt, a művészetterápia egyik típusa. „Közös tényező, hogy a lélektani alkotómunka jellemzően kreatív alkotófolyamaton megy keresztül. A vágyaink, érzelmeink kifejezése elsősorban szimbolikus módon jelenik meg.”

Hogy ez mit is jelent, Martha Graham 1930-as szólójában pontosan megfigyelhető. Milyen érzéseket kelt bennetek a tánca?

A 30-as évektől úttörő modern tánc a klasszikus balett kötöttsége után lehetővé tette a spontán, expresszív, kreatív önkifejezést. Az érzelemkifejező mozgás a műfaj kulcsa, amit az önismereti terápiában is alkalmaznak. Judit és társai önismereti csoportjaiban tánccal és mozgással fejleszthetőek a szociális készségek, hiszen a csoporttagok egymással folyamatosan interakcióban állnak, és az érintésnek központi szerepe van. A résztvevők megtapasztalhatják, milyen az itt-és-mostban jelen lenni, növelhetik önelfogadásukat, és szabadon mozoghatnak egy empatikus, elfogadó légkörben. „Ahogy egyre mélyül a figyelmünk, egyre jobban át tudjuk élni a gondolatoktól mentes, közvetlen testi tudatosságot” - mondta előadásában Szamosi Judit.

johnny-mcclung--0gcr_pp0yc-unsplash.jpg

Kép: Johnny McClung, Unsplash

A mese mint erőforrás és terápiás lehetőség

A gondolkodás, az érzelmi élet és az életmód nagymértékben meghatározza, hogy milyen betegségeink lesznek. – Csóka Judit

A történetek a kezdetektől fogva velünk vannak, a népmesék és a mítoszok pedig tartalmazzák az egyetemes emberi bölcsességet. Mesével segíteni lehet szív- és érrendszeri vagy daganatos betegségben szenvedő betegeknek – legalábbis ellazulni, felszabadulni és felszabadítani az érzelmeket. Csóka Judit pszichológus és meseterapeuta, rendszeresen tart meseterápiás foglalkozásokat kardiológiai osztályon, pszichiátrián és daganatos betegeknek, valamint több meseválogatása is megjelent már. 

Nem voltál még olyan konferenciaelőadáson, ahol felváltva beszélt, énekelt, gitározott és mondókázott az előadó? Korábban én sem, de a meseterápiának mindez fontos eleme. Olyan betegek számára, akik a barátságtalan kórházi közegben, félelmekkel és szorongással telve élnek, felszabadító érzés együtt kánonban énekelni, mondókázni és mesét hallgatni. Mesehallgatáskor ugyanis egy módosult tudatállapot jön létre: ellazul a test, de közben a szellem éber marad. „A belső képek áramlása létrehoz egy meditatív állapotot” – mondta az előadó.

Nagyon jó élmény, hogy amikor mesélni kezdek, mindig csönd lesz. Összehangolódnak a csoporttagok, és egy különleges erőtér jön létre.

Emiatt a mesék nemcsak a betegek, és a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a gyermekek, hanem az egészséges felnőttek számára is gyógyírként szolgálnak. Ha nem foglalkozunk a saját mentális és testi állapotunkkal, és csak kifelé irányítjuk a figyelmünket, betegségek alakulhatnak ki. „Sokan élnek állandó aggódásban, szorongásban, ami egy idő után megváltoztatja a testi-lelki állapotunkat”. Csóka Judit kiemelte, hogy a test sokszor már tiltakozik a rengeteg munka ellen, de annyira elveszünk a mindennapok stresszes sodrásában, hogy észre sem vesszük. Ilyenkor a mesehallgatás lehetőséget teremt a megtorpanásra, az önreflexióra, és ha csoportos foglalkozáson veszünk részt, még egy közösségi élményt is nyerhetünk. „Más csoportokon kimondjuk, hogy mit érzünk, és kész. Itt kapunk is érzéseket” – mondta Csóka Juditnak az egyik mesecsoport résztvevője.

Mesék felnőtteknek, a negyedik trimeszter és kapcsolódás a testünkhöz - A Pszinapszis Budapesti Pszichológiai Napokon jártunk Tovább
“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban”

Áder János nyitotta meg az év legnagyobb hazai klímakonferenciáját

b_v_0153.jpg

Időszerű, reménykeltő, tiszteletreméltó - Áder János köztársasági elnök szerint ez jellemzi az első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos konferenciát. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart, melynek online házigazdája a Corvinus Egyetem.

2021.04.13. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

“A magyarok 92 százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozással foglalkozni kell” - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy 2019-es felmérésre hivatkozva. A probléma tehát a lakosság jelentős része szerint valós, és a vélemény a hagyományos politikai törésvonalakon is átível.

A frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) konferenciája az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírását tűzte ki célul. A négynapos programon a tizenegy szekcióból álló szakmai gárda közel 200 előadást, kerekasztal beszélgetést és társasági eseményt tart.

A konferencia nemcsak a területen tevékenykedő szakembereknek szól, hanem mindenkinek, aki egy élhetőbb és fenntartható bolygót szeretne teremteni a jövő generációinak. 

“A konferencia időszerű, hiszen a klímaváltozás hatásai a Kárpát medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában” - mondta Áder János köztársasági elnök a konferencia online megnyitóján. “Most, mikor a vírus harmadik hulláma tetőzik, még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba. Szerencsére most kedvező a politikai széljárás a klímaharcban, amit az is mutat, hogy Magyarország kormánya törvénybe iktatta a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt.” 

photo-1570358934836-6802981e481e.jpg

Kép: Markus Spiske, Unsplash

Habár a koronavírusnak nincsen bizonyítottan közvetlen kapcsolódása a klímaváltozáshoz, de ahogy Ürge-Vorsatz Diana is említette “négy havonta megjelenik egy új kórokozó, amelyek 75 százaléka állatokról kerül ránk. A kutatók szerint ezen kórokozók fele a biológiai sokféleség csökkenése miatt alakul ki”. Éppen ezért nagyon fontos szerepe van a konferenciának nemcsak Magyarország klímapolitikájában, hanem globálisan is. 

Előadók az oktatási, gazdasági és politikai szférából 

Az előadók különböző háttérrel, tapasztalattal és javaslatokkal érkeznek a konferenciára - köztük olyan szakemberek vannak, mint az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője, az OTP Zöld Kompetencia Központ vezetője, vagy Budapest Főpolgármesterének klímaügyi tanácsadója. 

A tizenegy szekció különböző területekre fókuszál: éghajlati változások Magyarországon, kibocsátás mérséklési lehetőségek az energiaiparban, a szolgáltató hálózatokban, valamint a mező- és erdőgazdaságban, klímaváltozás és a polgárok biztonságának kapcsolata, oktatás és szemléletformálás. Az előadások online élőben is követhetők, de akár vissza is nézhetők, hiszen a rögzített előadások a Corvinus Egyetem infrastrukturális támogatásának köszönhetően a négynapos program után is elérhetők lesznek az oldalon. 

A konferencia hivatalos oldala itt érhető el. 

Álmegoldások helyett 

A köztársasági elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a konferencia célja, “nem egy-egy ügyes mérnöki megoldás (álmegoldás) kitalálása, hanem válasz keresése arra a kérdésre, hogy miként kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk”. Sokszor az emberek úgy gondolják, hogy a klímaváltozás problémájára a legmegfelelőbb válasz, ha csökkentjük a hatásait, de ez nem vezet fenntartható megoldáshoz. A cél, hogy hosszútávon, globálisan csökkentsük a klímaváltozást okozó tényezőket.

Áder János idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta:

"az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie".

A konferencián résztvevő előadók vállalják, hogy segítik a társadalmat és a gazdasági, politikai szereplőket ebben a megküzdésben.  

photo-1552783160-27bfdb2625d5.jpg

Kép: Alexander Tsang, Unsplash

A négynapos alapot biztosít a 2023 szeptemberében megjelenő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentésnek, továbbá erősíti az éghajlatváltozással foglalkozó magyar tudományos kutatói közösséget és bemutatja az itthon zajló kutatási folyamatokat az érdeklődőknek.

Palkovics László: “a pandémia ellenére Magyarország jól halad a klímavédelmi akciótervvel és ha ezen az úton folytatjuk, akkor az ország 2050-re elérheti az európai szintű célt, azaz a teljes klímasemlegességet”.

A teljes klímasemlegesség elérése az Európai Unió összes országára vonatkozik, azaz Magyarország 2050-ben nem idézhet elő üvegházhatású gázkibocsátást - habár ez még nagyon távolinak tűnik, ha el szeretnénk érni, akkor az első lépéseket még ma meg kell tennünk. 

“A klímaváltozás a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkezik, mint Európa más régióiban” Tovább
Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról

b_v_0021.jpg

A távoktatás az egyetemi oktatók számára is új kihívás: diákok látnak be a magánszférába, más az online előadói stílus és újra diákként kell tanulni a technológiáról. A Corvinus Kutatási Héten az oktatók egy kávé mellett osztották meg egymással tapasztalataikat.

2021.01.21. Írta: Sipos Sára, borítókép: Bera Viktor, Közgazdász

FIKA, avagy beszélgetés a digitális oktatás tapasztalatairól

A Fika egy svéd szokás, amely során kávézni, szendvicset, desszerteket enni gyűlnek össze a munkatársak, rokonok vagy barátok. Maga a svéd fika szó is azt jelenti, hogy kávézni. Kevésbé szigorúan vett értelemben a kávé helyettesíthető teával, gyümölcslével, limonádéval is. Néhány társadalmi csoport körében a fika hasonló az angol ötórai teázáshoz. - olvashattuk az előadás beharangozójában.

Az előadást a szó hagyományos értelmében nehéz előadásnak nevezni, a téma aktualitása, az előadók, a tanulság és a szórakoztatás azonban mind feljogosítják a névre. A Marketing-, Média- és Designkommunikáció Tanszék oktatói, kutatói az elmúlt két félév tapasztalatait gyűjtötték össze, mely végül kollektív naplóbejegyzés formájában a Replika tematikus számában is megjelent.

Az előadás időpontjában mindenki a számítógépe, laptopja elé telepedett egy bögre kávéval, teával, hogy arról a helyzetről beszélgessenek, melybe tavasszal sokként, ősszel már felkészültebben kerültünk: az online oktatásról. Ehhez a kollektív etnográfiát alkalmazták, vagyis saját tapasztalatok fényében értelmeztek egy jelenséget - ez nem teljesen objektív, de a legközvetlenebb információ.

A megfigyelés az elmúlt időszak kiemelt fogalma volt, melynek középpontjában gyakran a kamera áll. A kérdés az, hogy vajon ott vagyunk-e egy előadáson, szemináriumon, ha nem láthatnak minket. Érdekesen bővíti a kontextust, hogy tanáraink eddig leginkább arra kértek minket, kapcsoljuk ki órán a telefont, most pedig fordítva. Hamar arra terelődött a szó, hogy a helyzetet az oktatók nyitottsága jelentősen befolyásolja. Rugalmasság és elvárások: ez a kettősség jelenik meg ebben a helyzetben.

o_zs_0193.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

A láthatóság egyébként is a 21. század visszatérő problematikája: a közösségi média által generált online láthatóságtól egészen a modern open-space irodákig, ahol mindenki egy légtérben tartózkodik. Az otthonról oktatás, tanulás során - feltéve ha bekapcsoljuk a kamerát - az intimitásunkat adjuk ki: milyen környezet vesz körül minket, milyen az otthonunk. Erre akár megoldást jelenthetnének a különböző felületeken kiválasztható hátterek, azonban a beszélgetésből hamar kiderült, hogy többeket inkább csak megzavar a háttér, eltereli a figyelmet. A valódi probléma talán abból adódik, hogy az ember van a fókuszban: ha látnak a megbeszélés vagy óra során, úgy érezzük, bármikor felszólíthatnak, meg kell nyilatkozni, ez pedig kívül esik a komfortzónánkon. A kamera gyakran iszonyt jelent, és stresszfaktor. A kamerával szemben lenni kompetencia, mely a vírus miatt kialakult helyzet hatására akár normalitássá is válhat.

Változik a tanár-diák kapcsolat online oktatás alatt?

Demokratikusabb így

- hangzott az első válasz. Eddig a tanár a diákokat csak a padban ülve, deréktól felfelé látta, míg ők az oktatót a feje búbjától a cipőjéig. Ez megváltozott, és mindenki a másik arcát vagy torzóját látja. Az előadók közül a legtöbben bevallották, hogy általában nem használtak beépített hátteret, hanem a saját otthonukba nyertek bepillantást a diákok. Ezáltal sebezhetőbbé váltak, amit az online kapcsolat másik oldalán üldögélő tanítvány érzékelt - ez egyfajta barátkozási kényszerként jelent meg ebben a furcsa helyzetben, hiszen az intimitás kiadása miatt mindkét fél úgy érzi, nem támad és nem támadják. Többen éltek azonban azzal a lehetőséggel is, hogy visszatértek az üres tanterembe, és onnan közvetítették az órákat: úgy érezték, az az a hely, ahol koncentrálhatnak és elmélyülhetnek a munkában.

Mindenkinek különös tapasztalat volt az előadások rögzítése. A felvételeket visszanézve gyakran tapasztalták az előadók, hogy stílusuk, izgalmasságuk az online térben elveszett - online unalmasnak, lassúnak tűnik, amivel élőben a diákok és a tanárok is elégedettek szoktak lenni. Ennek egyik oka lehet, hogy a 21. században türelmetlenebbek vagyunk: elvárjuk, hogy rögtön betöltsön az oldal, azonnal megtaláljuk, amit keresünk, és ha valami nem érkezik azonnal, továbbállunk. Ez a felgyorsult percepciós várakozás dönti romba azt, ami élőben remekül működött.

Közös élmény, hogy ezekben az időszakokban az oktatók is átélték, milyen hallgatónak lenni, és milyen küszködni a technológiai eszközökkel. Egyetértettek abban, hogy remek, még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a streamingben. Valószínűleg különböző jogi akadályok miatt mégsem működne, hogy minden órát streameljenek az oktatók - ennek egyik oka a lopás veszélye. Pedig az ő szavaikkal élve:

bárcsak minél többen tudnák ellopni ezt a tudást!

A végső kérdés, hogy vajon belekényelmesedünk-e mindannyian az online oktatásba és az online térbe, vagy sem. Valóban időt takarít meg, és sok szempontból sokkal kényelmesebb, a személyes kapcsolatot azonban semmi sem tudja pótolni.

Kamerafóbia, láthatóság, tanár-diák kapcsolat - Egyetemi oktatók beszélgettek a digitális oktatás hatásáról Tovább
Mesékkel, influenszerekkel és szakértőkkel a médiáról - Projektnap a médiatudatosságért

Mesékkel, influenszerekkel és szakértőkkel a médiáról - Projektnap a médiatudatosságért

pexels-nataliya-vaitkevich-5186379.jpg

Hogyan hat ránk a média a mindennapokban, és mit tehetünk azért, hogy tudatosabban és kiegyensúlyozottabban használjuk? Hogyan használhatjuk ki a lehetőségeit, miközben észben tartjuk a veszélyeit is? Ezekre a kérdésekre adnak sokszínű válaszokat a Corvinus Egyetemen Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók projektjei.

2020.12.09. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nataliya Vaitkevich, Pexels

A Budapesti Corvinus Egyetem harmadéves Kommunikáció- és médiatudomány alapszakos hallgatóinak fél év alatt egy saját projektet kell megvalósítaniuk. Az idei projektek a tudatos médiahasználat, a kiegyensúlyozott online-offline élet és a médiatudatos szülő-gyerek kapcsolat témakörei köré épültek.

A távoktatás miatt az idei projektnapot online, december 4-én tartották meg. A tantárgy felelőse és a projektnap szervezője, Pelle Veronika szerint a rendezvény

a szakmai értelemben vett éretté válás fontos mérföldköve, ahol a hallgatók megmutathatják azokat a gyakorlati, szakmai készségeket, amelyeket alapszakos tanulmányaik első két és fél éve során gyűjtöttek, és élményeket, tapasztalatokat, beépítésre váró fontos szakmai visszajelzéseket vihetnek magukkal.

Mindehhez elsődlegesen a szakmai zsűri járult hozzá. Dr. Szőke-Milinte Enikő, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézetvezető docense, aki médiatanárok képzésével is foglalkozik, kiemelte, hogy a projektek inspirációt nyújtanak a médiatudatosság oktatásához is. Dr. Gaskóné Nagy Erika pedig, aki Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájának megvalósítását koordináló divíziót vezeti, a témaválasztások eredetiségét értékelte nagyra.

absztraktfuzet_ba_2020_fin_oldal_2.jpg

Kép a projektnap absztraktkötetéből (Pelle Veronika)

Az első szekció az internethasználat kockázataira való figyelemfelhívás, a második a tudatos médiahasználat előnyei, a harmadik a digitális énkép köré épült, a negyedik pedig gyermekek és szüleik médiatudatosságára fókuszáló projekteket tartalmazott. A téma kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) járult hozzá az eseményhez, többek között a győztes csapatoknak éves Forbes-előfizetést biztosítva.

Katona Gergely Pál, az NMHH Digitálisműveltség-fejlesztési Osztályának vezetője, akinek szakterülete a gyerekek és fiatalok médiatudatosságának fejlesztése, és a Bűvösvölgy Oktatóközpontok szakmai munkájáért és működéséért felel, kiemelte:

Volt már arra példa, hogy egy médiatudatossággal foglalkozó egyetemi tartalom valóságos kampány lett nálunk.

Mesék és holdudvarok az arany sávban

Az arany minősítésű projektek nemcsak kompaktak voltak, hanem Apáti-Tóth Kata, a Corvinus Egyetem kommunikációs igazgatója, a zsűri egyik tagja szerint “360 fokban minden elemük megfelelően kimunkált volt”. A projekteket a témaválasztás eredetisége, a stratégiai tervezés, az elért eredmények, a projekt jövőbeni fenntarthatósága, a projektet bemutató prezentáció és a médiatudatossághoz való kapcsolódás szempontjai mentén értékelték.

oszialommesek.jpgŐszi Álommesék

Kép: Őszi álommesék, Facebook

A meséknek varázslatos szerepe van egy kisgyermek életében, de a felnőttekében is: közös családi esemény lehet a meseolvasás és -hallgatás. Az egyik nyertes csapat mesékkel erősítené a gyermekek médiatudatosságát, és csökkentené az esti képernyőidejüket. Új podcastjükben november folyamán minden nap történeteket osztottak meg: a felolvasásban többek között Vecsei H. Miklós, az illusztrálásban pedig a Corvinus Művészeti Akadémia grafikusai segítettek. A meséket szakértői beszélgetésekkel is kiegészítették, melyek felhívják a figyelmet a mesék fontos szerepére egy gyermek fejlődésében. Vendégeik voltak Tóth-Farkas Renáta és Táncsics Judit pszichológusok, valamint a szülő-gyermek kommunikációt segítő Plukkido-módszer kitalálói is.

kereTEzd

“A kereTEzd felhívás is egyben, hogy te magad teremtsd meg saját valóságodat” - fogalmazzák meg a projekt ötletgazdái. A média keretező szerepe a mindennapokban gyakran megmutatkozik, hiszen nem mindegy, hogy egy eseményt vagy személyt milyen szemszögből és hogyan mutatnak be a fogyasztóknak, vagy a közösségi médiában ő hogyan mutatja be magát. Sokakról a média szűrőjén keresztül véleményt alakítunk ki, majd később kiderül, hogy teljesen más a személyiségük, az általunk elképzelt keret eltér a valóságtól. 

Hogyan tájékozódjunk objektíven, keretek nélkül? A csapat beszélgetéseket szervezett Osváth Zsolttal (ZSHOW time), Ott Annával, Molnár Áronnal (noÁr), Kárpáti Rebekával és Fiala Jánossal, akik erre a kérdésre adták meg saját válaszaikat. Rávilágítanak  az elhamarkodott véleményformálás negatív oldalára, és általuk betekintést nyerhetünk a mainstream média színfalai mögé.

Ha jobban érdekel titeket, miről szólt a projekt, nézzétek meg ezt a videót:

Holdudvarhatás

Mindenkinek van véleménye a médiáról - kinek pesszimistább, kinek optimistább. A projekt szervezői szerint mindenki holdudvarokban helyezkedik el, azonban a médiát nem lehet teljesen feketén vagy fehéren látni. Céljuk, hogy kimozdítsák a felhasználókat a médiával kapcsolatos optimizmusukból vagy pesszimizmusukból, és megbízható, érdekes információkat osszanak meg működésével kapcsolatban.

Influenszerek és közösségi média az ezüst sávban

A zsűri ezüst kategóriában három projektet választott ki, melyek nagyon jó témaválasztásukkal emelkedtek ki. Ezek a csapatok úgy tudták megfogni a témákat, hogy eléggé konkrétak és kellően körbejártak voltak, de a kidolgoztosságban a zsűri tagjai még láttak fejlődési lehetőségeket. A csapatok a Piac&Profit online Brandépítés konferenciájára nyertek belépőket.

Influencer Backstage

Az influenszerség ma már valódi szakma, ami az általános vélekedéssel ellentétben komoly felelősségvállalással is járhat. Az influenszereknek folyamatosan egyensúlyozniuk kell a magánszféra és a nyilvánosság között, amit a projektcsapat olyan hiteles, magyar influencerekkel mutatott be, mint Pusztai Olivér vagy Touati Karen.

influencerbackstage.jpg

Kép: Influencer Backstage, Facebook 

Mikrokaszinó

Az internetes mikrotranzakciók veszélyei hasonlítanak a kaszinóra. Ugyanúgy pénzügyi és és addikciós problémákat okozhatnak - erre hívták fel a figyelmet elrettentő példákkal a hallgatók kampányuk során. A projekt záró kerekasztal-beszélgetésén a témát pszichológiai, jogi és gamer apsektusból is megközelítették a résztvevők: Dr. Rab Árpád (kutató, egyetemi tanár, gamer), Dr. Pataki Gábor (adatvédelmi szakjogász) és Tóth Dániel (pszichológus, gamer, youtuber - A Pszichológus Pasi).

Nekem először ijesztő volt, hogy reggel 8-tól majdnem este 5-ig fog tartani, de annak ellenére, hogy 14 projekt volt, gyorsan elrepült az egész nap. A saját előadásunk miatt izgultam, de végül online is működött az egész. Arra nem számítottam, hogy ezüst minősítést kapunk, főleg azután, hogy végignéztem a több színvonalas és profi projektet. A szakmai zsűri megjegyzései hasznosak voltak, a többi projektre adott visszajelzéseikből is sokat lehet tanulni, és be lehet építeni későbbi projektjeinkbe. - Tóth-Máté Bence, a Mikrokaszinó csapat tagja

Delete Impossible

Ez a figyelemfelkeltő kampány a közösségi média használatával járó felelősségünket hangsúlyozza. Fontos tudni azt, hogy ami egyszer felkerül a netre, nem tűnhet el soha többé végérvényesen, mert minden tartalom a megosztás pillanatában letölthetővé, sokszorosíthatóvá és terjeszthetővé válik. A meggondolatlan posztolásnak veszélyes következményei lehetnek, ezért a csapat arra hívja fel a figyelmet, hogyan lehetünk tudatosabbak a posztolás előtti szakaszban, és milyen gyakorlatias tanácsokat kövessünk ennek érdekében.

Ki mit visz magával?

A Corvinus Egyetemen végzett közösségi felelősségvállalásért a zsűri egy különdíjat is kiosztott. A cubE answers csapata a Corvinus nemzetközi hallgatóinak nyújtott segítséget. A diákok anoniman tehették fel kérdéseiket, oszthatták meg vallomásaikat a szervezőkkel, aki a koronavírus-járvány ellenére próbálták építeni a corvinusos közösséget. A projekt azért részesült különdíjban és egy corvinusos ajándékcsomagban, mert a zsűri kiemelte, hogy ezt a felelősségvállalást szívvel-lélekkel valósították meg. 

Minden résztvevő csapat egy Forbes Mesterakadémia éves bérletet kapott az oklevélen túl. Féléves gyakorlati tapasztalataik és kudarcaik tanulsága pedig a szakmai pályán is hasznos lehet, és megalapozhatja jövőbeli csoportos feladataik sikerességét.

Nagyon sajnáltam, hogy nem a hagyományos keretek között valósult meg a projekt és annak csúcspontja, a projektnap. Ennek ellenére családias hangulatban telt az egész esemény. Megnyugtató és euforikus érzés volt túlesni ezen a megmérettetésen, ami a prezentáció közben egyre természetesebbé vált. A szakértő zsűri visszajelzései hasznosnak és serkentőnek bizonyultak, annak köszönhetően, hogy nem mint versenyző hallgatókkal, hanem mint szakértő kollégákkal beszélgettek velünk. Bízom abban, hogy a következő projektnap már hagyományos módon valósul meg, de ilyen családias és baráti hangulatot kívánok a következő évfolyamnak is! - Jávor Dániel

Mesékkel, influenszerekkel és szakértőkkel a médiáról - Projektnap a médiatudatosságért Tovább
Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósítás a Tudománykommunikáció 2.0 konferenciáról 

pexels-anna-shvets-4226140.jpgHárom percben bemutatni egy tudományos kutatást önmagában komoly kihívás, hát még online és feszes időbeosztás mellett. A Tudománykommunikáció 2.0 konferencia résztvevői azonban nemcsak kutatják a tudományos témákról folyó hatékony és közérthető kommunikációt, hanem meg is tudják valósítani. 

2020.11.23. Írták: Burkus Brigitta, Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Anna Shvets, Pexels

Talán egy új műfaj, a “teaserkonferencia” született meg november 20-án a Corvinus Egyetem TudCom kutatócsoportjának szervezésében. Összegyűjtöttünk pár izgalmas gondolatot áltudományról, digitális oktatásról és online tudománykommunikációról. De vajon hogy kerülnek közéjük mémek Greta Thunbergről, Instagram-influenszerek és számítógépes játékok?

Online térbe költözött a tudomány

Hogyan jelenhet meg a tudomány 15 másodpercben a TikTokon? - Dr. Veszelszki Ágnes

Tudományos influenszerek Instagramon, TED-előadások és tudományos kísérletek 15 másodpercben a TikTokon -  Dr. Veszelszki Ágnes, a konferencia egyik szervezője, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a tudománykommunikáció legújabb, online lehetőségeit vázolta fel előadásában.

A tudománykommunikáció nyilvános, közéleti kommunikációt jelent tudományos témákban, melynek célközönsége általában nem szakértőkből, hanem érdeklődő laikusokból áll. A kommunikátorok, vagyis a kutatók, a tudósok online is megjelennek a szélesebb közönség előtt, és ma már nemcsak holnapjuk, esetleg blogjuk van, hanem közösségimédia-felületeik is.

Mindez abból az igényből születik, hogy a kutatók a tudomány iránti érdeklődést felkeltsék, bepillantást engedjenek a tudományos munka kulisszái mögé, bevonják a közönséget, és megbízható eredményeket osszanak meg a világgal.

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a Kardashian-index, és miért indulnak a tudósok jobb helyzetből a koronavírus-járvány hatására, nézd meg az átfogó előadást, amely ráhangol a konferencia témájára!

tudkomm.jpg

Kép forrása: TudCom kutatócsoport

Féljünk vagy aggódjunk?

Az emberi tudat hajlamosabb kiszűrni a sötét, a fenyegető információkat. - Dr. Aczél Petra

2020-ban minden nap elhangzik egy mondat, vagy szembejön velünk egy mém arról, hogy nem ilyen évre számítottunk, és félünk attól, hogyan folytatódik. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője előadásában bevezet minket abba, hogy ez miért természetes érzés, és kifejti, mi húzódik meg a jövőtől való félelmünk hátterében.

Miért gondoljuk, hogy a jövő katasztrófákhoz vezet? Jövő-sokkot érzünk, vagyis érzékeljük, hogy valamilyen változás közelít. Az éretlen jövőre aggódással reagálunk, hiszen megsokasodnak a jobban és kevésbé kiszámítható, új tényezők az életünkben. Bár tudunk az új technológiákról és hatásaikról, a köztudatban már helyet kaptak a robotok és az önvezető autók, mégis gyakran félünk a változásoktól. Ahogy Orwell és Huxley híres regényeiben is elénk tárul, ez a percepció nem új jelenség, hiszen evolúciós adaptív tulajdonságunk, hogy a sötétebb képeket magunkhoz közelebbinek érezzük, hiszen többek között ezek a gondolatok motiválnak minket az önvédelemre és a változtatásra.

Mi a tudomány szerepe a jövőről szóló kommunikációban, és hogyan fordíthatjuk segítő, pozitív folyamatba a jövőről szóló diskurzusokat? Hogyan torzítja jövőképünket az okosság, és milyen módszerekkel érdemes a jövőt kutatni? Mindezt megtudhatjuk az előadásból:

Gamerek és geekek: a videójátékok és a tudománykommunikáció

A játék egy rugalmasan alkalmazható közeg, ami sokféleségéből adódóan is segítséget tud nyújtani abban, hogy közvetítsen a játékosok és a kutatók között. - Balogh Andrea

Sokan játszanak videójátékokkal, azonban kevesen tudják, hogy ezzel akár a tudományt is szolgálhatják. Balogh Andrea, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatójának előadásából megtudhatjuk, hogy a videójátékok a játékmenethez kapcsolódóan felhasználhatják a játékosok lexikai tudását, vagy akár a játék célja is lehet tudás átadása, egy tudományos vagy társadalmi vita, gondolatmenet elindítása.

A videójátékok és a tudománykommunikáció kapcsolatának egyik formája a civil tudomány: a tudományos kutatás lehetőséget biztosít a laikus érdkelődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Egy civil tudományos projekt esetén a kutatók döntik el, milyen platformon, milyen műfajú játék a célravezető. Az érdeklődők a játékkal járulnak hozzá a kutatáshoz, a kutatók pedig kommunikálják feléjük az eredményeket cikkeken, videókon, blogon keresztül.

Ha szeretnél hozzájárulni a tudományhoz vagy csak újat tanulni, neked is lehetőséged van játszani: a proteinek vizsgálatától kezdve a retina neuronjainak teszteléséig sok kutatást segíthetsz, miközben puzzle-t játszol. A játékokon keresztül aktív párbeszéd indulhat a tudósok és az érdeklődők között. Ha szeretnél játszva tudományos projektben részt venni, a Gamerek és geekek című előadásban példákat is találsz civil tudományos projektekre.

Vitázással a kritikus gondolkodásért

Amint a járványhelyzet is nap mint nap rámutat, az álinformációk kiszűrése, a médiatartalmak valódi, mély megértése olyan kompetenciák, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz. Hívjuk segítségül ehhez a vitázást! - Taxner Tünde

Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és áltudományos tartalmakat az online információrengetegben? A médiatudatosság, vagyis a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat segítségünkre lehet. Ez a kifejezés nagyon sok készséget foglal magába, melyeket Pelle Veronika, a Corvinus Egyetem oktatója és Taxner Tünde, kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató kutatásukban a vitázás módszerével hoztak összefüggésbe.

vita_tudkomm.png

Kép forrása: Taxner Tünde

Kutatásukban olyan fiatalokat vizsgáltak, akik rendszeresen részt vesznek vagy vettek meghatározott struktúra és időkeretek szerint zajló vitákban, akár vitaversenyeken. Például a brit parlamentben vagy az ENSZ-ben zajló vitákat modellező formátumok sokrétűen fejlesztenek: pont azokat a készségeket is, amelyek a kritikus gondolkodáshoz és a médiatartalmak mély megértéséhez egyaránt szükségesek. A vitázás egy olyan módszer, amely az oktatási gyakorlatba és a tudományról való kommunikációba könnyen integrálható, gyakorlatias és nagyon interaktív.

Alternatív tény = hazugság?

Tények nélküli információról beszélhetünk, amennyiben félretájékoztatásról van szó - ennek a hátterében mindig valamilyen érdek (vagy politikai, vagy gazdasági, vagy ipari) állhatott, ami pedig manipulációhoz vezetett. - Rédey Soma

Vajon mit jelent a “valóságon/tényeken túli” (post-truth/post-fact) kifejezés a tudományban, és hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz? Mi befolyásolhatja az embereket tudományos témák hétköznapi megítélésben; hogyan és mi alapján döntünk? Nem egyszerű kívülállóként megérteni a tudományt, azonban különböző tudománykommunikációs elméletek segíthetnek az eligazodásban.

Rédey Soma Tudománykommunikáció az “igazságon túli” világban című előadásában többek között ezekre a kérdésekre válaszolt: tette ezt olyan hétköznapi példák segítségével, amelyek mindenki számára új megvilágításba helyezhetik a világ különböző folyamatait, történéseit.

Ilyen aktuális példák közé tartoznak a klímaváltozás vagy éppen az oltásellenesség. Arra is magyarázatot kaphatunk, milyen döntéshozási folyamat sarkall minket arra, hogy elvakultan szurkoljunk egy focicsapatnak, miközben tudomást sem veszünk annak hibáiról.

Érdekesség, hogy 2016-ban az Oxford Dictionary az év szavának választotta a post-truth (igazságon vagy valóságon túli) kifejezést. Ha tudni szeretnéd, mindez hogyan kapcsolódik a tudománykommunikációhoz, az előadás biztosan új ismereteket tartogat számodra!

microsoftteams-image_png.jpg

Készítette: Kovács Máté, Közgazdász

Találtam az interneten egy szakértőt. Megbízhatok benne? 

A szakértők felismerése is egyfajta szakértelem. - Pintér Dániel Gergő, Laza Bálint

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az online térben eltöltött idő mennyisége. Kevés időnk van, arra pedig végképp nem elég, hogy az összes beáramló érdemi információt feldolgozzuk. A rengeteg beérkező információt ezért különböző algoritmusok szűrik. Arról azonban nagyon keveseknek van fogalmuk, hogyan is hatnak ezek a szűrők a hírszerzési forrásainkra valójában.

Pintér Dániel Gergő és Laza Bálint  arra kerestek megoldásokat, hogy könnyen meg tudjuk különböztetni a hozzáértő embereket a hozzá nem értőktől. Azonban ez a feladat több okból jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

fake-2355686_1920.jpg

Forrás: Pixabay, Wokandapix  

Talán mindenki érezte már magát olyan helyzetben, hogy nehezére esett eldönteni, hihet-e egy interneten talált információnak, vagy sem. Mivel kevesebb szakértő létezik, mint kérdés, hajlamosak vagyunk az internethez fordulni segítségért, mert ez egy gyors és meglehetősen praktikusnak tűnő megoldás. Vagy csak illúzió?

Bár a téma első nekifutásra kissé nehezen megfogható, az előadók  segítenek eligazodni a jelenlegi információs helyzetben, miközben részletesen bemutatják a tudomány közérthetőségére vonatkozó modelleket. A prezentáció után érthetővé válhat számunkra, hogyan viszonyul a tudomány a hétköznapi emberekhez - pedig erről nem gyakran esik szó.

Gretakör - Greta Thunberg megjelenése a mémek világában

Greta karaktere volt a mémesedés oka, és elszakadt ettől a mainstream médiában látszólag sikerrel képviselt klímavédelmi ügytől. - Veczán Zoltán

Greta Thunberget 2018-ban ismerte meg a világ, a Friday For Future klímaaktivistája hamar híres lett. Azóta pedig szerepelt a Time címlapján, felszólalt az ENSZ-ben, és kapott alternatív Nobel-díjat is. A világot bejáró híreket, történéseket sosem hagyja szó nélkül az internet népe sem, a mémek pedig különösen gyorsan reflektálnak rájuk. Veczán Zoltán, a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájának doktorjelöltje előadásában Greta Thunberg megjelenéséről és megítélésről beszélt a mémek tükrében.

Tudtátok, hogy a mém kifejezés eredetileg egy evolúcióbiológushoz köthető? Persze az internetes mém már mást jelentést hordoz, és az intertextualitás, a humor, az irónia eszközét használva a világban végbemenő folyamatokat segíthet megérteni. Természetesen a mémek világában Greta Thunberg alakja is hamar megjelent, az aktivista reprezentációjához az online vagy nyomtatott sajtó mellett a mémek is hozzájárulnak.

A kérdés az, hogy a mémek által közvetített Greta-kép hasonlóan pozitív-e ahhoz, mint amit a sajtó közvetít róla. A vizsgált mémek a klímavédelemről is szólnak, vagy már csak az ő személye a téma? Áltudományos gondolatok is kapcsolódnak már hozzájuk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, vagy a következő mémedhez keresel inspirációt, ajánljuk a “Gretakör” című előadást!

A konferencia összes előadása megtekinthető a TudCom kutatócsoport YouTube-csatornáján.

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken Tovább
süti beállítások módosítása