Közgazdász Online


Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai

global-network-connection-world-map-point_41981-1353-01.png

A globalizáció folyamata megállíthatatlannak látszik, sokszor nemcsak a tetterő, de az akarat is hiányzik a változáshoz. A világ országainak gazdaságai között évről évre egyre több kereskedelmi partneri megállapodás és beszállítói kapcsolat alakul ki. A globális ellátási láncokon keresztül elképesztő magasságokba emelkedett néhány ország gazdasága - azonban magasról lehet igazán nagyot esni. Cikkünkben többek között Kína, az új uniós áfa-irányelv, a Brexit és a Szuezi-blokád szerepét vizsgáljuk ezekben a folyamatokban.

2021.06.04. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Getty Images

A német vállalatok csupán négy százalékának nincsen semmiféle gazdasági kapcsolata Kínával. Négy. Százalékának. Az európai országok kínai importkitettsége jelentősen megnőtt, mióta a távol-keleti országból érkező, versenyképes árú termékek elöntötték az európai piacot. Hogyan mehetett ez végbe?

Az offshore feladatkiszervezés által az országok a saját fejükre hozták a konkurens termékeket azzal, hogy az értékteremtő tevékenység egy szakaszát külföldi vállalatokhoz helyezték ki, az ellátási láncon belül. A nemzetközi szállítási és külkereskedelmi költségek jelentős csökkentése a távoli országok olcsó munkaerejének fel- és kihasználása által valósult meg. Ezek alapján nem meglepő az Európai Unió idén nyáron hatályba lépő új áfa-irányelve.

A globális ellátási láncok az üzleti működés egy olyan modelljét képviselik, amelyben az értékteremtő tevékenységek összeköttetésben állnak, azonban az egyes szakaszokat és fázisokat különböző országokban más és más vállalatok végzik. És mi a rendszer célja? Természetesen a végső fogyasztó igényeinek kielégítése.

Az áfamentesség eltörlése

Ebay, Aliexpress, Wish - az apró elektronikai kütyüktől kezdve a lakberendezési kiegészítőkön át a masszív eszközökig bármi megrendelhető ezekről az oldalakról. A termékek listája szinte végtelen, a kiszállítás a világ legtöbb országába lehetséges, melynek ideje hónapokban, kedvező esetben hetekben mérhető. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb áru egyetlen területről, Magyarországhoz képest jelentősen távol fekvő Kínából, tágabban értelmezve a távol-keleti régióból származik.

A kínai befolyás és térnyerés megfékezésének érdekében idén július 1-jén egy drasztikus változás várható: ekkor lép életbe egy új EU-s áfa-irányelv: megszűnik a harmadik országból, tehát nem EU tagországból érkező áruk áfa-mentessége.

Az eddig megrendelt árukra azonban még a jelenlegi árképzés vonatkozik: 22 eurós összeghatárig a termékek vám- és áfamentesek, 22 és 150 euró között pedig vámmentesek, de áfát kell fizetni utánuk (az alkoholtartalmú termékek, parfümök és kölnivizek, illetve a dohány és a dohánytermékek továbbra is vámkötelesek maradnak). Egy hónap múlva ilyenkor tehát minden rendelés, legyen szó bármilyen kis összegű termékről, áfaköteles (általánosan 27%), 150 euró értékösszeg felett pedig továbbra is vámköteles (3%) lesz. Emellett az Unióba érkező, áfatartalmú küldeményekre minden esetben vámáru-nyilatkozatot is be kell majd nyújtani.

Minderre a dinamikusan fejlődő nemzetközi e-kereskedelem miatt van szükség: a törvénymódosítással javítható az uniós vállalkozások versenyképessége, de legalábbis kiegyenlítettebbé válhat a verseny, például a kínai gyártókkal szemben. Ez a módosítás a vevői oldalon mondhatni csak bennünket, magánszemélyeket érint, hiszen a vállalkozások importja jóval az említett összeghatárok felett mozog.

A másik oldalon viszont ott áll a Magyar Posta, szintén a folyamat károsultjaként - ő kezel ugyanis szinte minden kis értékű küldeményt. Az uniós áfa-irányelv változásának hatására a Nemzetközi Posta Kicserélő Központban júliustól minden árut tartalmazó küldeményt vámeljárás alá fognak vetni, ami akár százszorosára is növelheti a napi vámeljárások számát. Ezt a megnövekedett munkavállalói terhelést szintén ki kell fizetnie valakinek - a tervek szerint a vámügynöki szolgáltatás díja a termékek értékéhez igazítottan sávos kialakítású lesz. Emellett a zavartalan és bonyodalommentes átálláshoz, illetve a későbbi működéshez jelentős informatikai fejlesztésre és logisztikai kapacitásbővítésre lesz szükség, aminek a határidőre történő kialakítása elég magas kockázati faktor.

A Brexit hatása az EU vámunióra

Relatíve hasonló nagy átállásra volt szükség idén januárban Nagy-Britanniában is, hiszen ekkor lépett ki hivatalosan az ország az EU-s vámunióból.  Ez a határellenőrző hatóságokra nagy terhet rótt, és több kihívással járt együtt. Tüske Zsuzsanna vámszakértő tapasztalatai alapján a Brexit bejelentése óta több brit kereskedelmi vállalkozás is leányvállalatot hozott létre az EU-n belül és azóta onnan szolgálja ki az uniós piacait. Ennek egyszerű profitmaximalizálási oka van: a vámunióból történő kilépéssel átlagosan 20 euróval nőtt meg minden Nagy-Britanniából az EU-ba szállított csomag költsége a plusz adminisztratív teendők miatt. Sokan emiatt a Brexit nyerteseinek tekintik a vámügyintézőket, a több munka - több pénz elv alapján. Már a negyedéves tapasztalatok is azt mutatták azonban, hogy a rengeteg új munka hatalmas kihívás elé állította a határellenőrző vámhatóságokat: alapból a feladatok ellátásához több száz új kollégát kellett keresni, interjúztatni, betanítani.

skynews-port-of-dover-brexit_5214324.jpg

Kép: skynews.com

Másik nyertes csoportként emlegetik a fuvarozókat a megnövekedett forgalom miatt, ugyanakkor a sok és ismétlődő egyeztetés, dokumentációs igény olyan plusz költségeket jelent, melyeket a többletbevétel már nem fedez. A fuvarozók határhaszna sok esetben drasztikusan lecsökkent.

Tüske Zsuzsanna szerint ugyanakkor pozitívumokat is hozott ez a változás. A brit vámkötelesség miatt hosszú távon a gazdaság szerkezetének átstrukturálódása várható: ha nő a britek érdekeltsége a kevésbé szállításigényes termékekben, akkor az a műszaki fejlődés élvonalát jelentő iparágaknak fog kedvezni. Itt olyan vámszakmai innovációkra is lehet gondolni, amelyek logisztikai szempontból is jelentősek. 

A határellenőrzésben tapasztalt nagy kihívásra válaszul például a brit oldalon egy olyan új infrastruktúrát építettek ki, ahol egy elektronikus rendszerbe kell minden kamionosnak bejelentkeznie, és csak akkor léphet be Kent megyébe (innen indul a legtöbb komp), ha minden olyan szükséges dokumentummal rendelkezik, amit majd a másik oldalon kérnek a vámosok. Így már a kompút ideje alatt is tudnak dolgozni az uniós vámosok, ezáltal jelentősen lerövidítve a várakozási, állási és adatfeldolgozási időt.

A logisztika világnapja alkalmából április 15-én online kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt az érdeklődők, ahol Chikán Attila, (a Magyar Logisztikai, Beszerzési, Készletezési Társaság társelnöke, a Corvinus Egyetem professor emeritusa) és Tüske Zsuzsanna (vámszakértő, a J&J Center társtulajdonosa) voltak a vendégek. A beszélgetés során a szakértők a globális ellátási láncok aktuális kihívásairól mondták el a véleményüket és tapasztalataikat, kiemelve Kína, a pandémia és a Brexit hatásait.

Az új kereskedelmi szabályok is idén januárban léptek volna életbe - azonban a brit felkészültség hiányában (nem épült ki megfelelő határinfrastruktúra) meghosszabbították az átállási időszakot. Már a Brexit előtt is egyensúlytalanság jellemezte az EU-UK kereskedelmi kapcsolatokat: az uniós országokból érkező brit import sokkal magasabb arányú volt, mint az ellenkező irányban szállított áruk, szolgáltatások mennyisége vagy értéke. 

Ez a trend az új gazdasági környezetben is folytatódik. Manapság a Nagy-Britanniából érkező nemzetközi fuvarozók többnyire (és a szigorúbb határellenőrzés, vámszabályozások miatt tudatosan) üresen jönnek az Unióba. Ebből logikusan következik az, hogy a konténerek, kamionok kihasználatlansága jelentősen megnövekedett, ami egy idő után a szállított áruk beszerzési, majd pedig eladási árán fog lecsapódni.

Emellett pedig a légi szállítás iránti kereslet is hatalmassá duzzadt, hiszen a gyorsaság lett a legfontosabb kritérium. A pandémia miatt már amúgy is akadozó ellátási láncok mellett a termelés folytatásához szükséges alkatrészek, termékek esetében már nem volt idő az időigényes konténeres szállításra, emiatt kerülhetett előtérbe a légi szállítás, ami a leginkább környezetszennyező fuvarozási mód.

És ezzel el is érkeztünk a hosszú ellátási láncok egyik legfőbb kritikájához: a globális kereskedelem és a világgazdasági összefonódás rendkívüli módon szennyezi a környezetünket.

A Szuezi-blokád gazdasági jelentősége

Ez év március 23-án, kedden reggel arra ébredt a világ, hogy egy csaknem négyszáz méter hosszú konténerszállító hajó (név szerint az EVER GIVEN) elakadt a 313 méter széles Szuezi-csatornában. A koronavírus válság már bebizonyította, hogy a hosszú ellátási láncok megakasztása nem is olyan nehéz feladat, ez a blokád pedig egy újabb példa volt arra, hogy az európai országok mennyire függnek az Ázsiából, főként Kínából érkező importtól.

terkep-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A mesterséges vízi út a földközi-tengeri Port Szaíd és a vörös-tengeri Szuez városokat köti össze, hossza 163 km, jelentősége óriási. Naponta a világkereskedelem körülbelül 12 százaléka és megközelítőleg egymillió hordó olaj utazik keresztül a csatornán. Ázsia és Európa között a tengeri szállítás meghatározó útvonala és csomópontja, bár nem ez a legrövidebb: az északi jégsapka olvadásával (sajnos) megnyílt egy új útvonal is (Északkeleti átjáró), amely négyezer tengeri mérfölddel rövidítheti le a hajóutat.

A közel egyhetes veszteglés alatt volt olyan tengeri kereskedelmi vállalat, amely az ókori kereskedelmi útvonalak iránti nosztalgiából Afrikát megkerülve szállíttatta áruját Európába. Ez jelentős többletköltséget jelentett a megszokott fuvardíjakhoz képest (illetve 6500 km-rel és közel tíz nappal hosszabb szállítást), de talán mégis jobb megoldás volt, mint beállni a várakozók hosszú sorába: vasárnap, azaz öt nappal az elakadás után már 369 hajó várakozott az átkelésre. Március 29-ig a blokád napi szinten közel 9,6 milliárd dollár értékben tartotta fel a kereskedelmet, és egyes becslések szerint ezzel 6-10 milliárd dolláros kárt okozott.

A globális ellátási láncok költségei

A globalizáció nagy előnye, hogy a négy szállítási mód (vízi, légi, vasúti, közúti) kombinációjával a világon bárhonnan megrendelhetünk terméket, amely relatíve rövid idő alatt meg is érkezik hozzánk. Érdemes azonban tisztában lenni néhány alapvető információval ezzel kapcsolatban: egy tonna rakományt ugyanakkora energiafelhasználás mellett a közúton 100 km-re, vasúton 300 km-re, míg tengeren 370 km-re lehet elszállítani. Egy tonna áru egy kilométerre történő szállítása esetén, azaz egy tonnakilométeren, a vízi szállítás esetében 0,74 cent, vasúton 2,28 cent, közúton 26,19 cent, míg légi szállításnál 61,20 cent költség merül fel átlagosan.

És az utolsó faktor, amit érdemes végiggondolni az online rendelések közben, hogy mekkora hatással vagyunk a környezetünkre. Míg a konténerhajók egy tonnakilométeren átlagosan három gramm szén-dioxidot bocsátanak ki, addig a vasúti szállítás során tizennyolc gramm, a közúti fuvarozással negyvenhét gramm és a légi szállítással 560 gramm a kibocsátott szén-dioxid mennyiség.  

szallitaspng-01.png

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

A globális járványhelyzet hatására feltűnt egy újabb, a globális értékláncokat érintő veszélyforrás: a just-in-time (JIT) management miatt a készletgazdálkodás, mint tudomány szinte teljesen háttérbe szorult az elmúlt évtizedekben. Azzal, hogy például a gyári termelésben megszokottá vált, hogy az alapanyag- és eszközutánpótlás éppen időben, a felhasználás megkezdésénél egy órával sem hamarabb érkezik meg, jelentősen csökkentették a vállalatok a raktározási, készletezési költségeiket. 

Igen ám, azonban a nyár elején a magyarországi autóipari (összeszerelő) üzemeket hetekre le kellett állítani, mert beszerezhetetlenné váltak a működéshez elengedhetetlen alkatrészek. Egy megfelelő készlettervvel ez az idő valószínűleg jelentősen csökkenthető lett volna, azonban a stabil ellátási láncok miatt a vállalatok alig foglalkoztak készletekkel, olyan ritkán adódtak fennakadások, zavarok a rendszerben a koronavírus előtt. A kényszerleállás a munkavállalók szabadságára is közvetlen hatással volt: a munkatörvény alapján ugyanis a munkáltatók “kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén” módosíthatják a munkavállalók által kért szabadság időpontját, illetve a már megkezdett szabadságot is megszakíthatják. Valójában, a törvény szerint a munkavállalók kérésének megfelelő időpontban a munkáltatóknak csupán évente hét munkanap szabadságot (legfeljebb két részletben) kell biztosítani. Így a gyárleállások idején teljesen legálisan kötelezhették embereiket a vezetők a szabadság kivételére.

De nézzük a pozitív oldalát a dolgoknak: a nyári megrázó tapasztalatok egy üzemi szintű vállalatirányítási átalakulás elindítói lehetnek, amelyben újra hangsúlyos lesz az optimális készlettartás. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a jövőben már ne lenne alapja a JIT filozófiának - a készletezési modellekben viszont szükségszerű, hogy a készlethiány költsége már ne nulla legyen.

Olcsó, jó, kínai?!

Habár a globális ellátási láncok hatására szinte minden termék és szolgáltatás beszerzéséhez megtalálták az országok a gazdaságilag leginkább előnyös, profitmaximalizáló forrást, a pandémia betörésekor egy érdekes jelenséget tapasztalhattunk.

“Megpróbáltuk az ellátási láncainkat a COVID-19 kapcsán másfelé átirányítani, de akármerre indultunk, előbb-utóbb mindig Kínába botlottunk. Szövevényes hálózatrendszerré vált a világgazdaság, amiben annyira összekapcsolódtak egymással a szereplők, hogy egy Kína-méretű nagy szereplőt már egyszerűen nem lehet megkerülni”

- mondta Chikán Attila.

Ebből azonban nem következik, hogy ne lehetne rövidíteni az ellátási láncokon vagy ne lehetne környezetkímélő módon kereskedni. Ennek természetesen meglenne a maga ára, azonban a fogyasztók körében már jelen van egyfajta zöld és fenntarthatósági trend, ami lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a transzparens, szabályozott és környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő termelés, beszerzés irányába történő elmozdulásra.

A közvélekedés szerint Kínából rendelni olcsó - azonban a gyakori és magas selejtarány miatt valóban az? Vagy vessünk egy pillantást a távol-kelet-ázsiai gyártási előírásokra, szokványokra vagy az Európában megszokott emberi jogok ottani érvényesítési lehetőségére - valóban alacsonyabb az egy termékre jutó fajlagos költség? A szállítás során közvetlenül és a környezetszennyezés által közvetetten jelentkező költségekről nem is beszélve.

Üres konténerektől drágul a szállítás

Év elején több olyan cikket lehetett olvasni, hogy drasztikusan lecsökkent a világ konténerállománya, drágul a beszerzés, ezáltal a termékek árai is emelkednek. De mi is történik pontosan? 

Konténereket alapvetően a tengeri áruforgalomban használnak, azonban a szabványosított méretei miatt kompatibilis a vasúti és közúti szállítással is: hatalmas darukkal, de viszonylag egyszerűen áthelyezhetők a konténerek a speciális vasúti kocsikra és kamionokra. Ezt a tulajdonságot intermodalitásnak nevezzük.

A szabványkonténerek neve TEU, ami az angol elnevezésből (twenty-foot equivalent unit) ered. E húsz láb hosszú  (6,06 méter) “fémdobozok” szélessége általában 8 láb (2,45 méter), így 34 köbméter térfogattal és körülbelül 21,6 tonna maximális terhelhetőséggel rendelkeznek.

Az intermodalitásból adódik, hogy egyes konténerek újabban akár életük nagy részét a szárazföldön töltik. 2016-tól kezdve egyre inkább előtérbe került a vasúti teherszállítás Kína és Európa között, és csökkent a vízi szállítás aránya. Ebből több probléma is eredeztethető:

  • Egyrészt a környezetet leginkább kímélő szállítási mód a vízi, így a vasútra való átváltással a környezeti terhelés, a biológiai lábnyomunk is nő.
  • Másrészt, a fentebb bemutatottak alapján ez drágább módja is a szállításnak és senkinek ne legyenek hamis illúziói arról, hogy ezt a többletköltséget ki fogja majd fizetni.
  • Harmadrészt pedig konténerhiány következett be amiatt, hogy a korábban nagy hajóstársaságok birtokában lévő konténereket olyan lízingcégek és nagykereskedők vásárolták fel, akik a fuvar teljesítése után egyszerűen továbbértékesítették a konténereket a célországban.

rotterdam_haven.jpg

Kép: Rotterdam Haven

Míg a hajóstársaságok a szárazföldi fuvarozáshoz bérbeadott konténereket kirakodás után visszavették és (megtöltve) visszavitték Kínába, addig a vasúti szállítással és az új tulajdonosokkal már nem érkeznek vissza a távol-keleti, legfőbb exportáló országba ezek. Az Európában és az USA-ban felhalmozódott konténereket így jobb híján üresen, vagy csak nagyon rossz kapacitáskihasználtsággal juttatják vissza Kínába. Ezek az “üres járatok” viszont nem költséghatékonyak a kínai vállalatok számára, a többletköltséget a rendelt termékek szállítási díjába kalkulálják bele.

Az Ideal-X, egy második világháborúból fennmaradt és átalakított tankhajó volt az első, ami konténereket szállított, méghozzá 1956. április 26-án. “A konténerizáció atyja”-ként is emlegetett Malcolm McLean, amerikai üzletember ötletének hatására a korábban egy hetes berakodási idő mindössze néhány órára rövidült. Az Ausztrália és Európa közötti hajózási idő hetven nap helyett innentől kezdve már csak 34 napot vett igénybe, és ez a drasztikus csökkenés a szállítási sebesség növekedése nélkül ment végbe. Mindezek mellett 1993 és 2002 között a vízi szállítás átlagos távolsága 40 százalékkal emelkedett - azonban a szakértők szerint ez lehetett az utolsó nagy innováció a vízi szállításban.

A globális ellátási láncok jövője

A globális ellátási láncok rövidülését, regionalizálódását várja a szakértők egy része - a beszállítói bázis többközpontúvá tétele, illetve a biztonsági készletek, azaz a pufferek növelése egy drágább, de kiszámíthatóbb működéshez járulhat hozzá. A digitalizáció és automatizáció gyorsulása minden gazdasági szektort formál. Ebből az adatvezérelt forradalomból nem maradnak ki az ellátási láncokhoz kapcsolódó vállalatok sem, akiknek a hatékony működéséhez évről évre több adatra, gyorsabb döntésekre és visszacsatolásokra van szükség.

Az automatizáció a munkahelyeket is átalakítja, ezért a foglalkoztatottak készségfejlesztése és átképzése is kulcsfontosságú lesz a koronavírus utáni gazdasági újraindulásban.

Minden út Kínába vezet? - a globális ellátási láncok aktualitásai Tovább
A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e?

A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e?

new-york-1666563_1920.jpg

Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben? Amerika feláldozott volna több ezer embert, hogy hadat üzenhessen Afganisztánnak? Holdra szállás, 9/11, szabadkőművesség és még sok más összeesküvés-elmélet kering a világon, melyek a közösségi médiának köszönhetően egyre gyorsabban és hatékonyabban terjednek. Összegyűjtöttünk öt elméletet, melyekben emberek milliói hisznek, és négy kérdést, ami segíthet különbséget tenni a valós és a valótlan hírek között.

2021.05.25. Írta: Belayane Najoua, borítókép: ahundt, Pixabay

Az összeesküvés-elméletek - azaz konteók - olyan hiedelmek, melyek szerint a közélet egyes eseményeit titokban, a színfalak mögött negatív erők irányítják. Az összeesküvés-elméletek gyakran logikus magyarázatnak tűnnek olyan eseményekre vagy helyzetekre, amelyeket nehéz megérteni, ezért azt az érzést kelthetik egyes emberekben, hogy rejtett összefüggéseket látnak át, ezáltal egyfajta hamis biztonságérzetet adnak. Az összeesküvés-elméletek nagyon gyorsan terjednek és nehéz őket megcáfolni, illetve a konspirációkban hívőket az ellenkezőjéről meggyőzni, hiszen az elmélet híveinek a szemében mindenki, aki az ellenkezőjét állítja, maga is az összeesküvés részévé válik. A tizenkilencedik század végén terjedt el a conspiracy theory nevű szóösszetétel, ami habár nem volt új fogalom, de a szociológusokat, pszichológusokat ekkor kezdte el igazán érdekelni a téma. A modern technológia fejlődésével ezek az elméletek is szárnyra keltek, így egyre több embert vonzott be egy-egy kis társaságból induló elmélet.

Mi a közös Balzac-ban, Kosztolányiban és Walt Disney-ben?

A szabadkőművesség talán az egyik leghíresebb mozgalom, ami már több száz éve számos összeesküvés-elmélet alapját adja. Egyesek szerint már az ókorban is létezett, mások a Templomosokig vezetik vissza a kezdeteket, de a valódi, szervezett szabadkőművesség a felvilágosodás korában született meg, a tizenhetedik és a tizennyolcadik század között. A felvilágosodás ugyanis minden addigi egyházi dogmát megkérdőjelezett, és tudományos magyarázatokat, logikus érveket keresett. 

Az első szervezett és valódi szabadkőműves páholy (így hívták a szabadkőműves csoportokat) 1717-ben alakult Londonban Anthony Sayer vezetésével, és négy korábban már létező, londoni kocsmákban ülésező "beszélgető kört" egyesített. A páholyok működését és a mozgalomba való belépés körülményeit a mai napig titkok sora övezi, de a kiszivárgott információkból megállapítható, hogy minden tagnak - a régi céhek működéséhez hasonlóan - a saját útját kell kitaposnia: először inasként, majd  legényként, végül mesterként tevékenykedhettek. Ebből is ered a szabadkőművesség lényege: a különböző társadalmi rétegekből érkezők között a csoporton belül nincs különbség, mindenki egyenlő, csak érdemeik és munkájuk alapján léphetnek előre.

A kőművesek egyik alapvető jelképe a kőműves derékszög szárai fölé helyezett körző. Gyakran látható benne egy G betű is, ami a geométert, azaz a világegyetem építőjét jelenti. A szabadkőműveseknél nincsen konkrét vallási előírás, csupán a munka, az alkotás és a megszerzett tudás tiszteletében hisznek.

square_compasses.jpgKép: A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző, Wikipédia

Híres szabadkőműves volt például Honoré de Balzac, Kosztolányi Dezső, Benjamin Franklin, Giuseppe Garibaldi, Kossuth Lajos, Goethe, Byron, Haydn, Mozart, Puskin, Charles Darwin, Walt Disney, Oscar Wilde és Mahatma Gandhi is. A szabadkőművesség azóta számos kapcsolódó háttérhatalmi elméletnek adott táptalajt, így az Illuminátusoknak vagy a Bilderberg-csoportnak is.

A legtöbbet kutatott gyilkosság

John F. Kennedy-t, az Amerikai Egyesült Államok harmincötödik elnökét 1963. november 22-én lőtte fejbe Lee Harvey Oswald egykori tengerészgyalogos egy dallasi raktárépület tetejéről. A tény, hogy Oswald lőtt, nagyrészt elfogadott nemcsak az amerikai bíróság, hanem a közvélemény által is, ám az, hogy ki volt (ha volt) Oswald megbízója, számos összeesküvés-elméletet indított el. A konspirációs teória fogalmának elterjedése is ehhez az eseményhez köthető: a CIA ebben az időszakban kezdett el a hivatalos állásponttal ellentétes elképzelésekre összeesküvés-elméletekként hivatkozni. A fogalommal kapcsolatos tudományos kutatások ekkor kaptak igazán szárnyra.

1963-ban a merénylet kivizsgálásra létrehoztak egy külön bizottságot is (Warren-bizottság), ami közel egy évnyi kutatás után, 1964 szeptemberében fejezte be a munkáját, és adta ki a ma már nyilvánosan elérhető Warren-jelentést. A jelentés szerint Oswald nem állt kapcsolatban semmiféle összeesküvő csoporttal - magányos merénylőként vitte véghez a gyilkosságot.

Ugyanakkor az elnök elleni merénylet megszervezésével kapcsolatban a kubai emigránsokat, a CIA-t, az amerikai fegyvergyártókat és a szovjeteket is szóba hozták. A CIA kapcsolódása igen erős, hiszen a szervezetben 1961 óta dolgoztak ki terveket, melyek az Oswald által istenített Fidel Castro kubai elnök kiiktatására irányultak, így a merényletnek köze lehetett a CIA akcióihoz. Talán éppen ezért a CIA segítség helyett csak akadályozó tényező volt a Warren-nyomozás során, aminek eredménye az lett, hogy pár évvel a jelentés kiadása után több befolyásos ember is megkérdőjelezte, illetve hiányosnak mutatta azt.

A Warren-jelentésben nem szerepelt az azóta már bizonyított tény, hogy Oswald két hónappal a merénylet előtt Mexikóba járt, ahol kubaiakkal és a KGB ügynökeivel (köztük Valerij Vlagyimirovics Kosztyikovval, a KGB orgyilkos osztagának egyik tagjával) találkozott.

Habár az akták nagy része nyilvánosságra került, nagyjából háromszáz nemzetbiztonsági okok miatt még mindig zárolva van, ami nemhogy egyre halványítaná az amerikaiak egyik “legnépszerűbb” összeesküvés-elméletének fényét, hanem folyton izzó parazsat biztosít alá. 

Amerika járulékos vesztesége

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás volt az újkori történelem legtöbb áldozattal járó merénylete. Ezen a napon négy utasszállító gépet raboltak el radikális iszlamista terroristák, melyekkel a World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagonba csapódtak. A negyedik gép a Fehér Ház felé tartott - az utasok visszafoglalták, de a földbe csapódást nem tudták megakadályozni. A merényletben 2977 ember vesztette életét.

Az összeesküvés-elméletek még aznap elkezdtek terjedni - az egyik legnépszerűbb szerint a New-York-i városképetmeghatározó ikertornyok megsemmisítése irányított robbantásokkal, szándékosan, az épületben belül elhelyezett bombák segítségével történt. Ezt a New York Timesban megjelent cikk is igazolja, amiben Van Romero robbanóanyag-szakértő szerint a tornyok összeomlása után keletkezett felhők ugyanolyan robbantásokból származhatnak, mint amikor bontásra kijelölt épületeket szándékosan robbantanak fel. Mindezt azonban más szakértők cáfolják, és az úgynevezett “palacsintahatással” támasztják alá, miszerint az egyes szintek közötti levegő tört ki hatalmas energiával az ablakokon keresztül. 

Az események a robbanás körülményein túl is két táborra osztják a közvéleményt: míg az egyik 9/11-et egy terrortámadás következményének tartja, a másik az amerikai államot látja a merénylet mögött. De vajon miért érné meg a kormánynak a saját polgárait veszélyeztetni? Az elmélet hívei szerint a támadás egy mesterségesen generált casus belli, vagyis ezt követően indokolttá válhatott az amerikaiak katonai fellépése a Közel-Keleten, ahol az új fegyverek tesztelése mellett kőolajforrások bekebelezésére is sor kerülhetett. Pearl Harbour és a Northwood hadművelet egyesek szerint hasonló történelmi események, miközben mindkét műveletben több ezer amerikai katona vesztette életét. A 2001-es merénylet után Amerika megtámadta Afganisztánt, és elkezdődött az USA történetének leghosszabb háborúja.

Bármi is legyen az igazság, az biztos, hogy 2001. 09. 11. az Egyesült Államok egyik legsötétebb napjaként égett bele a történelembe, és húsz év elteltével is több forgatókönyv szerint ismerhetjük meg az aznapi események előzményét, lefolyását és következményeit. 

Leszálltunk, vagy nem szálltunk le?

Az '50-es '60-as években az Egyesült Államokat szorította az űrverseny, hiszen az első szondát és az első embert is a szovjetek küldték az űrbe. Végül az amerikaiaknak sikerült belehúzniuk, és 1969-ben az Apollo 11-es sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt ötven évben keletkezett összeesküvés-elméletek szerint Neil Armstrong és Buzz Aldrin sosem jártak a Holdon, és az egész eseményt csak megrendezte a NASA, hogy a szovjeteknek fel tudjanak valamit mutatni.

A forgatást egyesek szerint maga Walt Disney finanszírozta, a rendezői székbe pedig a 2001: Űrodüsszeia sikerén felbuzdulva Stanley Kubrickot ültették. Az összeesküvés-hívők szerint ezt bizonyítja, hogy a készült felvételeken nem látszanak csillagok, ráadásul az űrben nincsen szél - az amerikai zászló viszont lebeg. 2019-ben egy olyan elmélet is született, miszerint a holdra szállás valóban megtörtént, de a felvételeken nem az látható, hanem egy megrendezett “holdraszállás”. Jay Weidner szerint - aki számos összeesküvés-elmélethez köthető - a NASA jobbnak látta a Földön leforgatni az eseményeket, majd utána valójában végrehajtani a küldetést, hogy a szovjetek ne tudják lelesni se a fejlesztéseket, se a technológiát.

A holdra szállás körüli összeesküvés-elméletek egyébként nemcsak az amerikai közvéleményt foglalkoztatják, hanem hazánkban is több vizsgálat foglalkozott az események szociológiai vonzatával. Egy 2019-ben végzett kutatás szerint Magyarországon hat emberből egy nem fogadja el a holdraszállás hivatalos tényeit.

Koronakonteók

Az elmúlt egy év legtöbbet hallott/terjesztett konteói a koronavírussal kapcsolatosak. A járvány megjelenésekor sorra születtek a “koronakonteók”: egy felmérés szerint közel 2000-et különböztethetünk meg. Vannak olyan csoportok, akik egyáltalán nem hisznek a létezésében, mások egyenesen Bill Gates-t látták a vírus mögött, és vannak, akik biológiai fegyverként tekintettek rá, amit politikai céllal hoztak létre.

Az elmélet terjedésének táptalajt adott a kínai-amerikai geopolitikai háború is, mely során a két nagyhatalom egymásra mutogatott, a másikat vádolva azzal, hogy kifejlesztette és elterjesztette az új típusú koronavírust. Bill Gates-t többek között egy 2015-ös Ted Talk miatt hozták összefüggésbe a koronavírussal, amelyben azt állította, hogy a világ nincsen felkészülve egy világjárványra. Más Gates-elméletek szerint a Microsoft alapítója chipeltetni akarja az emberiséget a vakcinája segítségével, a Microsoft-alapító ugyanis egyszer arról beszélt, hogy a járvány terjedését „digitális azonosítókkal” is lehetne figyelni. Chipekről nem volt szó, sőt, a Bill and Melinda Gates Foundation kiadott egy közleményt is, amelyben azt írták, hogy fel sem merült náluk a chipeltetés ötlete.

koronakonteok_veszelszki.png

Infografika: Dr. Veszelszki Ágnes

A koronakonteókról Dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense készített egy átfogó tanulmányt, ezt foglalja össze az infografika is.

Hogyan tegyünk különbséget? 

A közösségi média elterjedése bizonyítottan növelte az összeesküvés-elméletek reprezentációját. Számos kutatás szerint az összeesküvés-hívők nagyobb arányban osztanak meg összeesküvésnek vélt tartalmakat, mint a konvencionalisták. 2019-ben ugyanakkor sikerült csökkenteni a klímaváltozás kapcsán a szkeptikus posztok megosztási gyakoriságát egy népszerű intézkedéssel, ami négy egyszerű kérdésből állt:

  • Ismerem a történetet megosztó hírforrást?
  • Hihetőnek tűnik a bejegyzésben szereplő információ?
  • Olyan stílusban írták a bejegyzést, amely egy professzionális hírforrástól elvárható?
  • Politikai motivációjú bejegyzésről van szó?

unesco-conspiracy-english-0.jpg

Kép: Európai Unió hivatalos oldala

E kérdések jó alapul szolgálhatnak szinte bármilyen esetben, amikor megkérdőjeleződik bennünk, hogy az adott hír igaz-e vagy sem. (Az álhírekkel és felismerésükről egy korábbi cikkünkben olvashatsz részletesebben)

Ha többet szeretnél megtudni az összeesküvés-elméletek felismeréséről és leleplezéséről, akkor további információkat az Európai Unió hivatalos oldalán találhatsz.

A világ legnépszerűbb összeesküvés elméletei - Honnan tudhatjuk, hogy igazak-e? Tovább
Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó?

standsome-worklifestyle-9q9cumjgbbw-unsplash.jpg

Kellemetlen felugró üzenetek a képernyőmegosztás sarkában? Sikertelen vizsga a megszakadó internetkapcsolat miatt? Bár sokszor azt gondoljuk, online prezentálni sokkal egyszerűbb, valójában számos olyan buktatót rejt magában, amivel korábban soha nem találkoztunk. Ahhoz hozunk tippeket, hogy jobb online előadóvá válhass.

2021. 05. 24. Írta: Csikós Zsófia és Klisóczki Fanni, borítókép: Standsome Worklifestyle, Unsplash

A technika mindenek felett

Döntő fontosságú, hogy egy nagy jelentőségű prezentáció, előadás során a számítógéped ne adja fel a harcot. Míg ez offline a terem, az intézmény hibája is lenne, addig az online előadás során kizárólag a te felelősséged. Ellenőrizd le, hogy minden szükséges frissítést elvégzett-e géped, illetve egy gyors újraindítás sem árthat a kezdés előtt.

Ezután már ne nyiss meg semmi olyat, ami túlzottan megterhelné a processzort. Fontos, hogy rend legyen az asztalon, ne kelljen szégyenkezned az illuminált állapotban készült háttérképed miatt, és semmiképp se legyen tele Mikroökonómia_teszt_megoldások_vizsga elnevezésű fájlokkal, sőt, talán inkább ne is birtokolj ilyeneket. Ahhoz, hogy az internetkapcsolat semmiképp se szakadjon meg, ajánlott áttérni egy fontos előadás előtt mobilinternetre, vagy a régimódi hálózati LAN kábelhez nyúlni. Ha nem tudod, szükséged van-e ilyen közbelépésekre, akkor internetkapcsolatod megbízhatóságát ITT tudod leellenőrizni.

kep_borito.jpeg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

A képernyőmegosztást mindenképpen egyeztesd a csapatoddal, hogy ki fogja kezelni, hiszen nem tanácsos átadogatni az irányítást. Érdemes előre kipróbálni, hogy lehetséges-e csupán a prezentációt megosztani, vagy a teljes képernyőt kell. Ne a vizsgán vagy a szakdolgozat védésen találkozz először a képernyőmegosztással, mert az értékes perceket rabolhat a vizsgaidőből, és nem is kelt túl felkészült benyomást. Emellett semmiképp se felejtsd el kikapcsolni a felugró értesítéseket, hiszen nem tartozik a vizsgabizottságra az, hogy a legjobb barátnődet randira hívta a szomszéd srác. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóságod és a te figyelmedet is megosztja az új impulzus.

Bár önálló előadásnál valószínűleg a prezentálással leszel elfoglalva, de amikor más ad elő, szenteled tényleg neki a figyelmed. Mindenképp némítsd le magad amikor nem te vagy soron, hogy a háttérből beszűrődő zajok ne zavarják az előadás menetét. Természetesen a zajokat próbáld meg minimalizálni az előadás előtt, vonulj el a lakás egy csendes zugába, illetve zárd be az ajtót és az ablakot. Emellett ne üzengess és gépelj, főleg ne némítás nélkül, mert hallatszódik.

bench-accounting-c3v88boorom-unsplash.jpg

Kép: Bench Accounting, Unsplash

Amikor te vagy a középpontban

Attól még, hogy otthon vagy, és a szobád négy fala közül prezentálsz, nagyon fontos az igényes és alkalomhoz illő megjelenés. Egy egyszerűbb prezentációnak illik ugyanúgy megadni a módját, mint egy vizsgának vagy egy üzleti megbeszélésnek. Egy-egy ilyen online előadás során ajánlott a business casual megjelenés, vagyis a férfiak esetében egy ing és egy elegánsabb nadrág viselete, míg a nők számára egy csinos blúz, esetleg egy blézer és egy kosztümnadrág vagy egy egyberuha. A megfelelő ruházat nagymértékben hozzájárulhat a pozitív első benyomáshoz és az egységes összképhez, hiszen a webkamerád bekapcsolásakor erre figyelhetnek fel először a beszélgetésben vagy előadásban résztvevő felek.

Egy régi közmondás úgy szól, hogy „Tiszta udvar, rendes ház”. Ha ezt kicsit átalakítjuk az online térben eltöltött mindennapjainkra, akkor jogosan állíthatjuk, hogy „Tiszta szoba, rendes előadó/prezentáló”. Bármilyen online esemény előtt érdemes egy csendes, nyugodt és letisztult hátterű helyet találnod magadnak valamelyik helyiségben, ahonnan zavaró tényezők nélkül tudsz bekapcsolódni a beszélgetésbe. Mivel a kamerád bekapcsolásával másoknak is bepillantást engedsz a személyes teredbe, fontos, hogy a szobád tiszta és rendezett legyen, illetve, hogy senki ne jöjjön be a képbe, vagy semmilyen zaj ne hallatszódjon be. Ha a letisztult háttér mégsem megoldható, akkor választhatsz magadnak egy – az online kommunikációs felületeken lévő – előre beállított hátteret, vagy el is homályosíthatod a mögötted lévő teret. Itt is fontos megemlíteni, hogy számos szebbnél-szebb és színesebbnél-színesebb beállítás közül válogathatsz, de célszerű mindig az alkalomhoz illőt kiválasztani.

chris-montgomery-smgtvepind4-unsplash.jpg

Kép: Chris Montgomery, Unsplash

Érdemes ügyelni továbbá az egységes megjelenésre és dizájnra. Példaképp, ha csoportos prezentációt tartasz pár szaktársaddal vagy éppen a munkatársaiddal, akkor célszerű hasonló öltözékben és egyforma háttérrel előadnotok, ugyanis ez is egyfajta harmóniát és pozitív benyomást kelt a hallgatóságban. A különböző online platformoknak köszönhetően már arra is lehetőségetek van, hogy a közös prezentációtokból választotok egy diát, amit átszerkesztetek, hogy letisztult megjelenése legyen, és azt beállítjátok mindannyian háttérnek. Ezáltal a prezentációval is egyfajta egységet teremtetek, és az online előadásotok minden eleme harmonizálni tud egymással, nem is beszélve arról, hogy sokkal hitelesebbnek is tűntök majd. Az ideális fények megteremtéséről pedig mindegyikőtöknek külön-külön gondoskodni kell, hogy arcotok és felsőtestetek jól látszódjon – nappal és este is –  az adott fényviszonyok mellett.

Sokan nem gondolnák, de az online térben ugyanúgy hatalmas hangsúly van a beszédtechnikán és a testbeszéden. Sőt, néhány esetben célszerűbb is lehet részletesebben megmagyaráznod és nyomatékosítanod a mondanivalódat azáltal, hogy gesztikulálsz, hiszen videókamerán keresztül sokkal nehezebb átadni a lényeget a hallgatóság számára. Ezért fontos, hogy ülj távolabb az asztalodtól és a laptopodtól, a szemkontaktust a webkamerádon keresztül vedd fel a hallgatósággal, továbbá deréktól felfelé, előnyös szögben látszódj, mozdulataid pedig követhetőek és egyértelműek legyenek. 

headway-5qgiuubxkwm-unsplash.jpg

Kép: Headway, Unsplash

A kamerabeállítást, illetve a saját előadásodat célszerű többször is elpróbálnod bemelegítésként, hogy éles helyzetben ne okozzon kellemetlenséget, és ne veszíts a rendelkezésre álló idődből. Lényeges továbbá, hogy a szövegedet – ha előre megírtad – semmiképp se olvasd fel, még ha erre lenne is lehetőséged, illetve, hogy (gurulós) székeden se mozgolódj, végképp ne forgolódj zavarodban.

Összefoglalva tehát bármennyire is kényelmesen és otthonosan érzed magad a szobádban, egy online előadáshoz elengedhetetlen, hogy átszellemülj, alaposan felkészült legyél, és megteremtsd a megfelelő technikai, személyes, illetve környezeti feltételeket. Ahhoz pedig, hogy mindez gördülékenyen és magabiztosan menjen, vedd figyelembe ezeket a tanácsokat, és gyakorolj sokat, hiszen így válhatsz hiteles és kiemelkedően jó online előadóvá.

Hogyan legyél kiemelkedően jó online előadó? Tovább
Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt

borito_9.jpg

Erasmusra menni világjárvány idején? Hol van ilyenkor a szabadság érzése? A döntéshez érdemes megvizsgálni az országot, és azt, hogy mi változott a jelenlegi helyzet hatására. Ha az adott városban szabadabbak lehetünk, mint itthon, megéri maradni? Zsatku Betti most van kint Finnországban, én a járvány előtt voltam: összehasonlítottam a két élményt.

2021.05.20. Írta: Klisóczki Fanni, borítókép: Klisóczki Fanni

Hideg, halak és unalom. Hiába írtam első helyre a pályázati listámon, mégis ez volt az első három szó, ami eszembe jutott, amikor értesítettek, hogy felvettek Finnországba Erasmusra. Helyette azonban három egészen más kifejezéssel írható le a kint töltött időszak: személyiségfejlődés, önállósodás, felejthetetlen élmények. Ezeken a jellemzőkön egy világjárvány sem tudott változtatni. Zsatku Bettinával, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatónkkal beszélgettem a COVID-19 járvány idején Finnországban töltött cserefélévéről, és összehasonlítottam a saját élményeimmel, amikor maszkos emberekkel még szinte csak a kórházakban találkozhattunk.

elsokepp.jpg

Kép: Fanni az Aalto Egyetem logója előtt

Amikor az Erasmus szót halljuk, sokunknak azonnal a féktelen bulizás és a féléves láblógatás ugrik be - tévesen. Bár tény, cserediákként sokkal könnyebb következmények nélkül elengedni magunkat, ez a félév legtöbbször végül a személyes fejlődésről, és új kultúrák megismeréséről szól.

kep2_betti_jpeg.jpgKép: Betti a Helsinki Katedrális előtt

Két évvel ezelőtt indultam útnak másodéves kereskedelem és marketing alapszakos hallgatóként egy fagyos január elsején Helsinki külvárosába, Espoo-ba, az Aalto University-re, hogy felfedezzem az északi országok csodáját. Betti ennél messzebbre merészkedett, ő Kuopio-ban, jóval északabbra tölti a félévét a University of Eastern Finland tanulójaként. Betti pótjelentkezéssel pályázta meg az ösztöndíjat, így tisztában volt a koronavírus helyzettel. A pályázat leadásakor még reménykedett, hogy tavaszra nyoma sem lesz a világjárványnak. Majd ahogy teltek a hetek-hónapok, realizálta, hogy az első hullám után jött a második, amit a harmadik követett. Nem tudta, kinyitnak-e az egyetemek, vagy online félévre számíthat. Teljes bizonytalanságban kellett biztos döntést hoznia novemberre.

“Én már mesteren vagyok, és úgy éreztem, hogy ha nem akarok csúszni fél évet - márpedig nem szerettem volna -, akkor ez az utolsó lehetőségem Erasmusra, mert én alapszakon sem voltam. Nekem nagyon “utolsó lehetőség” érzésem volt tőle, és nem akartam kihagyni, úgy voltam vele, hogy megpróbálom, eljövök, maximum hazamegyek, ha valami van” 

- emlékezett vissza Betti az érveire a döntése mellett.

Laptop elől laptop elé - csak a környezet változott

Az oktatás kint kizárólag online folyt, azzal a különbséggel, hogy az egyetem épülete és a könyvtár nyitva voltak, így volt lehetőségük a hallgatóknak találkozni, és kimozdulni a lakásból. Emellett az iskolák menzái is nyitva tartottak, amit egy finnországi Erasmuson biztosan ki akarsz majd használni, hiszen nemcsak olcsó, de finom és egészséges kínálatot nyújtanak. Vírus előtti cserediákként mondom, Finnországban a kontaktórákon nagyon minimális a hangsúly, az online oktatás alig tér el a normálistól. 

kep3_betti.jpg

Mesebeli havas fák, Készítette: Zsatku Betti

A tananyagot főleg a kiadott feladatok és olvasmányok segítségével sajátítják el, a tanóra inkább konzultációs lehetőségként szolgál. Ez a lazán szabályozott rendszer viszont könnyen nehézségeket is okozhat Betti szerint: “Úgy tanulsz, úgy dolgozod fel a dolgokat, olyan témát keresel, amit te akarsz, ami neked tetszik egy tárgyon belül. Ellenben emiatt nagyon nagy a felelősséged is abban, hogy ezt hogyan fogod kivitelezni. Nem kapunk olyan szájbarágós segítségeket semmilyen beadandóhoz vagy csapatmunkához, mint amit én otthon megszoktam. Úgyhogy a nagy szabadság nagy felelősséggel is társul, és ezt nagyon nehéz meglépni és megszokni, illetve ebben teljesíteni.”

Aki kijött, az valamit nagyon akar

Az oktatás kihívásaival ellentétben a közösségi beilleszkedés már sokkal könnyebben ment Bettinek:

“Szerintem, akik vették a bátorságot, hogy kijöjjenek a világjárvány kellős közepén, mind nagyon várnak valamit ettől a félévtől. A barátaim közül mindenki nagy szabadságnak éli meg, hogy itt lehet, illetve egy nagyon pozitív lehetőségnek, hogy mi itt tudunk utazni.”

A cserediákok igyekezték nem azt gyászolni, hogy milyen lehetett volna világjárvány nélkül az Erasmus, inkább hálát adtak, hogy milyen szerencsések, amiért az otthonihoz képest “aranyéletük” van ezekben a nehéz időkben, hiszen Finnországban a járvány sokkal enyhébb lefolyású.

napfelkelte.jpg

Napfelkelte az erdőben, Készítette: Klisóczki Fanni

Finnország január végén úgy döntött, lezárja az országot a kiérkező hallgatók előtt - aki kiért, maradhat, aki nem, nem jöhet. Ezáltal jóval kisebb csereközösség alakult ki, akik lényegesen összetartóbbak lettek. Kuopioban, ahol Betti lakik, a lakóparkban szinte kizárólag Erasmus hallgatók vannak, így az ismerkedés könnyen ment: csak kilépett az ajtón a kötelező karantén letelte után, és máris új ismerősökbe botlott.

A helyi ESN sajnos szabálykövető finnként minden közösségi programot lemondott, és kizárólag online ismerkedő esteket tartottak, ami bár szórakoztató volt, de ha már a januári csapat kijutott, szerették volna élőben is élvezni egymás társaságát, így önmaguk szervezték meg az eseményeket.

Az online oktatás, a lakópark és az ESN nélkülözése együttesen vezetett oda, hogy egyetlen finn hallgatóhoz sem sikerült közel kerülnie Bettinek. Őszintén szólva, ez egy nagyon nehéz kérdés, mert én a járvány előtt tanultam kint, mégse sikerült finn barátokat szereznem. Azt hiszem, ők tökéletesen megvannak a saját kis életükben, visszahúzódóak, és nagyon nehezen nyílnak meg. Sokan nem szeretnének valakit csak azért megismerni, hogy egy fél év után kilépjen az életükből. 

Viszont attól, hogy finnekkel nem kötsz életre szóló barátságokat, Finnország tud olyan élményeket nyújtani, amit nagyon kevés más helyen tapasztalhatsz meg. Az általános intorvertáltságuk ellenére különösen barátságosak és segítőkészek. Nem fognak veled az időjárásról cseverészni, viszont az első héten, amikor látványosan elkeveredtem az ugyanolyan vöröstéglás házak között, önszántából jött oda egy hölgy útba igazítani. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság jelentős része tökéletes angolt beszél, így bármikor tudnak segíteni a külföldieknek.

fahazak.jpg

Porvoo faházai, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti ebből eredően negatív kultúr sokkot élt meg, mert a csoportmunkák során nem nagyon szólalnak meg a finn hallgatók. Képesek perceken át csendben ülni, és várni, hogy valaki udvariasan a kezébe vegye az irányítást. Emellett online prezentációk során sem kapcsolnak kamerát, ami számunkra elképzelhetetlen helyzet. Én is hasonló élményekkel tértem haza korábban: míg itthon a diák felolvasását és a lesütött szemmel prezentálást sokan maguk mögött hagyják a gimnáziumban, addig náluk ez a felnőtt valóság. Természetesen tisztelet a kivételnek, én találkozhattam nagyon nyitott és talpraesett finn hallgatókkal is, viszont kiemelendő, hogy ők mindannyian voltak korábban Erasmus féléven, vagy éveket dolgoztak előtte külföldön - így talán a világ kinyílása a belső világukat is jobban megnyitotta.

A koronavírus árnyékában

Finnország lakossága nagyon szórványosan helyezkedik el, és a népsűrűség is viszonylag alacsony. Ezek a földrajzi sajátosságok tették lehetővé azt, hogy az országban ne tudjon tempósan terjedni a koronavírus. Régiónkénti lezárásokat alkalmaztak, így ha egy területen a fertőzöttek száma elérte a kritikus értéket, ott szigorúbb szabályozásokat vezettek be, ezáltal azonnal izolálva őket.

“A finnek kultúrájában nagyon benne van a szabálykövetés, olyan szinten, hogy még ha nincs is törvényben kimondva valami, de ők meg vannak kérve rá, hogy ezt légyszi tartsd be, vagy ez az ajánlás, akkor olyan 70-80%-ban az emberek önszántukból betartják”

- mondja Betti.

Így tartják például hónapok óta a maszkviselést, még úgy is, hogy nincs törvénybe iktatva. Illetve náluk a távolságtartás inkább alapvető komfortérzetet, mintsem törvényt szolgál. Ez a koronavírusos esetszámaikon is látható. 

Ami felejthetetlenné teszi ezeket a hónapokat

Amíg kint tanultam, bejártuk a Baltikumot, az északi országok egy részét, és még Oroszországba is volt lehetőségünk ellátogatni. Finnországon belül csak néhány fontosabb várost látogattunk meg, inkább a környező múzeumokban és könyvtárakban nézelődtünk. Szabadidőnket a szaunázás és a rengeteg tábortüzes sütögetést töltötte ki, amelyet a világjárvány sem tudott eltörölni. Ha egy dolgot megbántam, hogy nem csináltam elégszer a kint töltött hónapok során, az a természetjárás. A mai napig visszasírom a hatalmas fák közelségét, és bánom, hogy nem csodáltam meg többször a kikötőben lemenő nap fényét a jégen.

kikoto.jpg

Jeges kikötő Finnországban, Készítette: Zsatku Betti

Bettiéknek erre, még ha akaratuk ellenére is, de sokkal több lehetőségük volt. Reggeli jóga a jeges mólón? Igluépítés a barátokkal? Mindent kipipálhatnak. Ők a korlátozások miatt kizárólag az ország területén belül utazgattak, saját szervezésben, a régiós szabályozásokat figyelemmel követve. A nagyobb városok kimaradtak, ők ezt érezték felelősségteljes döntésnek, de természetesen voltak, akik ezt is be merték vállalni.

szan.jpg

Hómobil vezetés Lappföldön, Készítette: Zsatku Betti

“Lappföldre egy páran elmentünk, bevállaltuk, az még meg volt engedve. Viszont mi voltunk az utolsó ilyen szervezett utazás”

- mondta Betti.

Lappföldön egyébként mindkettőnknek lehetőségünk volt husky szánt vezetni, hómobilozni, találkozni a Mikulással és rengeteg rénszarvassal. Emellett lehetett síelni, valamint éjszakai hócipős túrára menni. És ami a legfontosabb, mindketten megcsodálhattuk az északi fényt, ami egy ténylegesen fantasztikus és felejthetetlen élmény. Hasonlóképp, mint a nem is annyira ritka -30°C.

huskey.jpg

Husky szán Lappföldön, Készítette: Klisóczki Fanni

Betti szerint sokkal kevesebb lehetőségük volt utazás és bulizás terén, mint a “békeidőkben” érkező hallgatóknak. Viszont az abszolút az ember vérmérsékletétől függ, hogy ebből mit tud és mit akar kihozni. Nekem van összehasonlítási alapom, ami megerősíti, hogy az Erasmus csak rajtad áll. Ha a féktelen bulizás hajt, akkor nem a korlátozásokkal teli hónapok lesznek számodra az ideálisak. 

Finnországban a tavaszi félév egyébként is különleges, hiszen ekkor van a Vappu, a finn majális, amire már hetekkel korábban elő-Vappu rendezvényekkel készülnek, hogy a májuk biztosan készen álljon a nagy napra. Ezután egy hatalmas piknikkel józanodnak a munkaszüneti napon Finnország összes napos parkjában. Nagyobb tömegek és kisebb távolságtartás jellemzik az utcákat, mint a Sziget fesztivál területén. Ami különleges, hogy ez másnaptól visszaáll a normális kerékvágásba, és a finnek ismét csendessé, visszahúzódóvá és rideggé válnak. Sajnálatos módon ez az ünnepség már két éve egyhuzamban elmaradt, így garantált, hogy a világjárvány után nagyobb és őrültebb lesz, mint valaha.

tomeg.jpg

Diáktömeg még a villamosmegálló tetején is.

Jelentkezzek, vagy nem éri meg?

“Nekem életem egyik legmeghatározóbb élménye lesz, illetve már most is az az egész” - mondta Betti, kiegészítve azzal, hogy nyilván közrejátszik a véleményében a járványhelyzet enyhe szintje is. “Ha a szobámban kellett volna ülni öt hónapon keresztül, akkor nem érte volna meg, de így igen.”

Szeretett volna Erasmusra menni, hosszabb távon külföldön élni, megtapasztalni azt, hogy milyen amikor az ember teljesen magára van utalva. Emellett pedig fontosnak tartotta, hogy élesben is kipróbálhassa és csiszolhassa az üzleti angolját, ami a munkaerőpiacon mindenképpen hatalmas előnyt jelenthet majd.

“Sokkal többet kaptam, sokkal jobban megismertem magamat. Barátokat és nagyon-nagyon jó élményeket szereztem, úgyhogy nekem felülmúlta az elvárásaimat.”

Bár a jelentkezés rengeteg papírmunka, tele szűkös határidőkkel, ha az ember céltudatos, abszolút teljesíthető. Ebben mára hatalmas segítséget nyújt az Erasmus Guide, ami Betti szerint a leghasznosabb kiindulási pont a folyamat elején. Minden kérdés előtt érdemes átfutni, mert a legtöbb válasz megtalálható benne. Viszont jó ötlet idejében elkezdeni spórolni, mert bár Betti és én is Campus Mundival voltunk Finnországban, a költségeinket nem tudta teljes egészében fedezni, pedig igyekeztünk kis lábon élni.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni. A legfontosabb információkat ebben a cikkben foglaltuk össze.

Menjek vagy maradjak? Finn Erasmus a járvány előtt és alatt Tovább
Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást?

kep_borito.jpg

Erasmus cserefélév és egy világjárvány - elsőre nem tűnik jó párosításnak. Vajon megéri a pandémia alatt külföldön tanulni? Nem maradnak ki így a legszebb élmények? A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Kovács Annával és Tóth Franciskával, szerkesztőségünk két tagjával beszélgettem rendhagyó erasmusos tapasztalataikról.

2021.05.14. Írta: Elblinger Éva. Borítókép: Tóth Franciska

Öt nap választott el tavaly márciusban attól, hogy kiutazzak Németországba az Erasmus+ félévemre. Már elkezdtem összepakolni, amikor váratlanul bejelentették az első korlátozásokat. Végül pár kaotikus hét után úgy döntöttem, hogy visszamondom a cserefélévet, hiszen így nem láttam értelmét. Jól döntöttem akkor? Mennem kellett volna lesz, ami lesz alapon? Kovács Anna és Tóth Franciska a második utat választotta.

A lányok két egészen különböző országban töltik a tavaszi félévet: Franci Olaszországban, Anna Skóciában tanul. Míg Anna Edinburgh-ba érkezve azon csodálkozott el, hogy az emberek rövidnadrágban futottak a havas utcákon, és még az Északi-tengerben is megmártóztak, addig Franci az itthoni februári hideg után Firenzébe utazva egyből ujjatlan pólóban kávézott egy napsütötte teraszon. Bár két földrajzilag és kulturálisan is eltérő országot választottak, van egy közös pontja a kiutazásuknak: mindketten a járvány kezdete előtt pályázták meg az ösztöndíjat, de már azalatt mentek ki külföldre.

kep1_anna.jpg

North Berwick. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Kiutazás járvánnyal és brexittel nehezítve

A brexit miatt szigorúbb beutazási szabályok léptek életbe Skóciában is idén január 1-jétől, melyek a járványon túl tovább nehezítették Anna helyzetét. “Ezt olvasva nagyon örültem, hogy két nappal előbb, december végén kijövök. De éppen akkor jelent meg a vírus mutációja Angliában, és törölték a járatomat. Ez megnehezítette a helyzetet, és senki nem tudott érdemi információval szolgálni.”

Végül Anna kénytelen volt olyan információk alapján kiutazni, amiket maga talált. Úgy tudta, majd kap egy pecsétet az útlevelébe, azonban ez nem történt meg, mert még a határon sem tudták, hogy ilyen szabályok léptek érvénybe. A nagy-britanniai Erasmus+ helyek egyébként a brexit ellenére a 2021/2022-es tanévben is elérhetők lesznek más Európán kívüli országokhoz hasonlóan, erről a Corvinus honlapján olvasható tájékoztatás. 

A bizonytalanság Francinak is ismerős volt az utazással kapcsolatban, ő május elején jött haza Magyarországra az oltás miatt. A hazautazásban könnyebbség volt számára, hogy az édesapja ki tudott menni érte autóval, de így is minden ország be- és kiutazási feltételeit alaposan meg kellett nézniük, és PCR-tesztet kellett csináltatniuk.

A bizonytalan körülmények ugyanakkor őt sem tántorították el a kiutazástól. “Még gimnáziumban fogadtam meg, hogy mindenképpen szeretnék Olaszországban tanulni vagy élni legalább egy kis időre, ez nagy vágyam volt. Nem akartam a koronavírus-helyzet miatt lemondani erről, úgyhogy biztos voltam benne, hogy így is, úgy is kijövök” - mondja Franci.

Hogyan lesz ebből közösség, ha nem lehet találkozni?

Anna éppen akkor utazott ki Skóciába, amikor ott a legszigorúbb járványügyi szabályok voltak érvényben, és a kezdeti karantén sem tette könnyebbé az ismerkedést. “Szerintem az elején volt nagyon nehéz, mikor 10 napos karanténnal kezdtem, és bent nem lehetett senkivel találkozni, kint is csak két emberrel, de ha valaki nem ismer senkit, akkor mégis kivel?” Ebben a helyzetben könnyebbséget jelentett, hogy a helyi erasmusos diákszervezet szervezett online eseményeket. Emellett Anna azt is kiemelte, hogy a kollégiumban kialakult egy közösség, ami után már nem jelentett gondot, hogy ebben a helyzetben nehezebb volt az ismerkedés.

Francinak is sokat segített a helyi ESN, akikhez egy online találkozón lehet kérdésekkel fordulni minden hónapban. Ezenkívül programokat is szerveztek szabadtéren és maszkban, az előírásokat betartva.

kep2_franci.jpgA lányok egyetértettek abban, hogy a távoktatás alatt is érdemes külföldön tanulni, az eltérő gondolkodásmód az online órákon is megismerhető. Sőt, az online oktatás és a bármikor visszanézhető órák nagyobb szabadságot adtak. “Nekem kicsit úgy tűnik, mintha több szabadságom lenne. Napközben nem kell bemenni az egyetemre és ülni egy órán, hanem ha van időm, akkor elmehetek ide-oda. Nyilván vannak órák, amiken részt kell venni, de azért így szabadabban tudom beosztani az időmet” - mondja Anna. 

Franci kiemelte, hogy az olasz egyetemen sokféle órába bele tud hallgatni, így vett részt például a volt olasz miniszterelnök jogi óráján. Lelkesen mesélte azt is, hogy az olaszok nagyon bíztatnak arra, hogy az anyanyelvükön beszélj hozzájuk, így a nyelvtudását még a járvány alatt is jobban tudja fejleszteni, mint otthon. Ráadásul az egyetemén mindössze 15 euróért színvonalas nyelvkurzusokat tartanak, ami még inkább segíti a nyelvtanulásban.

Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

Hiába a lezárás, helyben azért lehet utazni

“Itthon voltunk egy évig a szobánkban, aztán az ember végre nem ugyanazt a négy falat bámulja, hanem ha kimegy az utcára, minden új: minden íz, a nyelv, az emberek. Úgyhogy szerintem mentálisan is nagyon jót tesz ez a környezetváltozás, ebben a helyzetben nekem ez nagyon inspiráló” - mondja Franci.

Az Erasmus+ program egyik legnagyobb élménye, a környező helyekre utazás sem maradt ki. Anna a félév elején még nem igazán tudott utazni a korlátozások miatt, de ennek is volt előnye. “Inkább csak a városban meg a környékén fedeztük fel a dolgokat, úgyhogy ebből a szempontból nagyon jó volt, hogy többfelé mentünk helyileg is, aztán a feloldás után tudtunk más városokba is utazni.” 

Franci csak az első két hétben tudott messzebbre utazni, aztán különböző mértékű szigorítások következtek, de tervez majd menni például a Velencei Biennáléra, ha a korlátozások engedik.

A két ország járványkezelése egyébként erősen eltér egymástól. Skóciában egy télen kiadott terv szerint fokozatosan nyitnak, így bár ott szigorúbbak a korlátozások, legalább kiszámíthatóbbak. Olaszországban ezzel szemben gyakran változnak a szabályok, így ott kevésbé lehet előre tudni, milyen lesz a helyzet, emellet a kormányváltás is instabilitást okoz. A helyi ESN és az egyetem viszont mindkét lánynak sokat segít abban, hogy tisztában legyenek az aktuális szabályokkal. Annának a beutazást követő 10 napos karanténra az egyetem élelmiszerdobozt is küldött segítségként.

kep3_franci.jpgA sok szabályozás ellenére rengeteg egyedülálló tapasztalatról meséltek a lányok. Például Franci kedvenc olasz sorozatát, a Briliáns barátnőmet éppen Firenzében forgatták, a forgatási helyszínen a korabeli díszleteket és a főszereplőt is láthatta. “Nekem nem is feltétlenül egy-egy esemény az, ami nagyon megmaradt, hanem mondjuk a kedvenc lemezboltom, a kedvenc könyvesboltom, a kedvenc cukrász bácsim. Amikor kijött értem apukám hazavinni az oltás miatt, akkor neki is bemutattam azt a cukrász bácsit.” 

Hatvanas évekbeli autók a Briliáns barátnőm forgatásán Firenzében. Kép: Tóth Franciska, Közgazdász

 

Firenze egyik legnagyobb nevezetessége a Ponte Vecchio (Öreg híd), de a városban töltött hónapok után ennél többet jelent már a helyszín Francinak egy emlékezetes pillanat miatt:

“Mindig ott beszéljük meg a találkozókat. Volt, hogy vártam valakire, és elment ott egy ismerős. Akkor éreztem otthon magam, hogy helyi vagyok, hogy már ismerősöket is felfedezek a városban.” 

Anna egyik legszebb élménye volt, amikor elutaztak egy tengerparti sziklán álló erődítményhez Stonehavenbe, és megcsodálhatták a festői tájat és építészetet. Kezdetben egy kis hiányérzete volt, mert a járványügyi szabályok miatt csak kívülről nézhették meg a legtöbb épületet, így amikor feloldották a korlátozásokat, nagyon örült, hogy végre bemehettek a Nemzeti Múzeumba. 

kep4_anna.jpg

A regénybe illő Dunnottar vára Stonehavenben. Kép: Kovács Anna, Közgazdász

Az egész beszélgetés alatt sugárzott a lányokról, hogy egy percre sem bánták meg, hogy a járvány alatt is útnak indultak.

“Fontos, hogy ne ahhoz hasonlítsuk a helyzetet, hogy mi lett volna, ha nincs koronavírus, hanem hogy miben más ez a helyzet, mint mondjuk otthon egy év után ugyanúgy a saját szobámban ülni” - mondja Franci.

“Azzal összehasonlítva, hogy valószínűleg csak otthon ülnék a szobámban, és ugyanazt csinálnám, mint az előző két félévben, szerintem nagyon megérte” - ért egyet Anna.

“Szerintem is. Hiába van vírushelyzet, sokkal jobb így, mintha nem jöttünk volna ki” - zárja Franci a beszélgetést.

Május 17-28. között tudtok jelentkezni a Corvinus Erasmus+ mobilitási program részképzésére. A pótfelvételin a 2021/2022-es tanév tavaszi félévének megmaradt helyeire lehet jelentkezni. A pályázat feltételéről az Erasmus+ részképzés aloldalán lehet olvasni.

Két ország, két Erasmus a járvány alatt - A brexit vagy az olasz kormányválság nehezíti meg jobban az utazást? Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként?

gui-avelar-rhegsxis4bg-unsplash.jpg

Elkaptam a koronavírust. Betegnek lenni nehéz, ez a járvány mégis sajátos abban, hogy soha ennyiszer nem írtuk le, mondtuk ki egy olyan vírus nevét, amiről ennyire keveset tudunk. Sokat tehetünk magunkért, ha a gyógyulás ideje alatt figyelemmel követjük, hogyan hat ránk a betegség, a felépüléskor pedig összegezzük az átélteket. Fontos, hogy mi történik velünk, de még fontosabb, hogy mit kezdünk a történésekkel. Hogyan segít az egészségpszichológiai nézőpont ennek megértésében? Hogyan támogatta egészségpszichológus énem önmagamat a betegség során, és hogyan segített az élmény tapasztalattá alakításában?

2021.03.10. Írta: Széles Dorottya alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, Corvinus Hallgatói Támogatás, borítókép: Gui Avelar, Unsplash

2020 szeptemberében elkaptam a koronavírust. A kezdeti tünetek észlelésekor nem erre gyanakodtam, azt hittem, kimerülés, esetleg meghűlés vagy gyenge influenza. Ám a tünetek fokozódtak, majd a szaglásom és ízérzékelésem elvesztésekor nehéz volt másra gondolni. A pozitív tesztet feketén-fehéren magam előtt látni szinte hihetetlen volt, hiszen a pandémia kezdete óta minden egyes lakáson kívüli kimozdulásomra nagyon ügyeltem, betartottam a szabályokat. A „miért pont én”, „hogy történhet ez meg velem”, „mit rontottam el”, „legalább egy menő utazás során kaptam volna el az Azori-szigeteken” gondolatok természetesen azonnal megjelentek. Nem tudom, hol és hogyan kaptam el a vírust. Fizikailag rosszul voltam, de tudatosítanom kellett, hogy ezek áldozathibáztató, beszűkült mondatok. Érthető, hogy ilyenek jutnak eszembe, de nem segítik a gyógyulásomat.

Fontos volt megerősíteni magamban azt a tudást, hogy elsősorban önegyüttérzésre van szükségem. Napokig igen gyenge voltam, ez a gyengeség-érzés szinte semmihez sem volt fogható, amit addig tapasztaltam. Pillanatok alatt kiszolgáltatottá váltam: fizikailag és szellemileg is ezerfelé szaladó aktív énem helyett egy ágyban fekvő, lépéseket is igen nehezen megtenni tudó, végtelenül fáradt árnyék-önmagam lettem. Tudtam, hogy egyszer vége lesz ennek az állapotnak, de betegség idején az időérzék átalakul. Kizökkentem a megszokott ritmusomból, a jelen igen hosszúnak tűnt, a napok néha összefolytak.

kelly-sikkema-mw55efs-ws0-unsplash.jpg

Kép: Kelly Sikkema, Unsplash

A testem pedig olyan tüneteket jelzett, amikkel mindeddig még nem találkoztam. Leginkább a vegetatív idegrendszert és keringési rendszert érintő tüneteim voltak, amit abból tudtam, hogy a nagyfokú gyengeség és hőemelkedés mellett szorítást, gyakran fájdalmat éreztem a fejemben, a mellkasomban, a szívtájékon, a tüdőmben, a gyomromban és az izmaimban. Már kicsi mozgástól, de főleg a lépcsőzéstől nagyon megemelkedett a pulzusom, és erős fájdalmat éreztem az ereimben, izmaimban. Utána órákig pihentem. Én ilyen jeleket tapasztaltam, de a Covid-19 sokféle tünettel jár együtt széles spektrumon, amik lehetnek gyengébbek vagy erősebbek.

A tünetek megjelenésétől számított 14. napon még mindig nem voltam jól, ekkor kezdtem aggódni igazán. Hullámzóan váltották egymást a jobb és kevésbé jó napok. Elbizonytalanodtam: miben bízhatok, hogyan tervezhetek? Mi fog velem történni? Hogyan előzhetem meg a szövődményeket?

Elköteleződés önmagam mellett az egészségemért

Elég jó szövetségese tudok lenni önmagamnak, de ebben a helyzetben ki kellett választanom azokat a szempontokat, amik igazán lényegesek a gyógyulásom szempontjából. Minimalizálni akartam a szövődmények kialakulását, és önmagam jó segítője akartam lenni a gyógyulásban. Ezért egy „covid-specifikus” szerződést kötöttem magammal:

  • Ez egy új betegség, kevés adat áll rendelkezésre. Minden, amit érzek, érvényes. Lehet, hogy nem tudom megmagyarázni, de megfigyelem. Bízom a testi érzékelésem igazságában és a testem bölcsességében.  
  • A segítséget elfogadom, sőt kérem. A jó segítség számomra tapintatos és gyakorlatias (pl. szüleim naponta röviden felhívnak; van, aki bevásárol; van, aki gyógyszert hoz; van, aki megfordítja a párnámat és szeretettel néz rám). 
  • Az elsődleges cél a biológiai egyensúlyom helyreállítása: igyekszem sokat pihenni; megfelelő vitaminokkal és ásványi anyagokkal segítem az immunrendszeremet; ha keveset is, de jó ételeket eszem, és elég folyadékot iszom. 
  • Monitorozom a testemet: figyelem a pulzusszámot, testhőmérsékletet és légzésszámot. Tudom, hogy felnőtteknél a normál pulzusszám percenként 60-90 között van. Ha tartósan percenként 90 feletti pulzusszámot tapasztalok, azonnal segítséget hívok. A légzőgyakorlatok sokat segítenek: ha nehéz is a mozgás, akár pár lépést is megtenni, összekötöm lassú légzéssel.  
  • relaxációt ebben az állapotban is tudom használni. Ez olyan eszköz számomra, amit ismerek és szeretek, megtart és erőt ad. Képes megnyugtatni, összeköt a belső erőforrásaimmal. Jobban rálátok aktuális állapotomra és a fájdalomérzet is mérsékelhető. Főleg a keringési panaszoknál jelent segítséget, a szorító érzést segít átalakítani.  
  • A spiritualitást meg tudom élni a hitemen keresztül. Másodlagossá válnak a szerepeim, eltűnnek a sallangok. Közelebbi módon érint meg annak a kérdése, hogy vajon az életem értelmes és értékes-e. Erre tudok igennel felelni. Amikor megjelenik bennem a félelem az elmúlástól, el tudom viselni ennek szorongató érzését. Az ima is erőforrás.  

A betegségem elhúzódott, nagyjából másfél hónap múlva éreztem stabilan jobban magamat. Kivizsgálás után mind a vérvétel, mind az EKG, mind a Covid-19 teszt eredménye megnyugtató eredményeket hozott. Tudtam, hogy a megerősödés és a rehabilitáció szakasza még csak most kezdődik, de a betegség aktív szakaszát lezárhatom.

A körülöttem lévő szociális háló rengeteget jelentett: a családom, párom és barátaim érzelmi támogatása és gyakorlati segítsége felbecsülhetetlen volt.

A betegségre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna: bennem zajlott, én voltam felelős önmagamért. De nemcsak én tartottam magam, hanem a többiek is tartottak engem. Ennek az élménye azzal sem múlik el, hogy meggyógyultam, máig fel tudom idézni, ki hogyan segített. A fájdalom, szorongás állapotában bizonyos dolgok fontosabbnak tűntek, ezeket igyekszem most is szem előtt tartani. Mit szeretnék elmondani a szeretteimnek, mivel, kivel szeretnék még időt tölteni? Kik azok a barátaim, akik igazán hiányoztak? Mit nem halogatnék tovább, és szánnék rá több időt?

Hálás vagyok a testemnek is, mert végig tudta, mit kell tennie, mire van leginkább szüksége. Ez egy újabb elköteleződés a testem iránt is: tiszteletet érdemel, és jól teszem, ha figyelek rá.

Hogyan látom mindezt egészségszakpszichológus szemmel?

A megbetegedés lehetősége közelivé vált. Szorongásforrás szeretteink és a saját egészségünk féltése. Világjárvány van, és soha ennyiszer nem mondták még ki, írták még le egy vírus nevét sem. Mindannyian vesztettük és vesztünk valamit, az életünk sokadszorra rendeződik át, eddig megszokott rutinjaink gyökeresen átalakulnak. Kollektív gyász idejének is nevezhető ez az állapot, és tudhatjuk, hogy teljesen normális, ha a gyász szakaszait tapasztaljuk meg. Ezek nem mindig lineárisan következnek egymás után, és a szakaszok hosszúsága is eltérő lehet. A tagadástól kezdődően átéljük a düh, az alkudozás, a szomorúság és az elfogadás állapotait.  Az elfogadás nem passzív állapotot jelöl: mi az, amit mégis meg tudok tenni magamért és a környezetemért?  

Szorongásos állapotban automatikusan próbáljuk stabilizálni magunkat, és ameddig lehet, igyekszünk fenntartani az „igazságos világba vetett hitünket”. Például azt gondoljuk, hogy

  • „Aki elkapja a vírust, biztosan nem volt elég körültekintő.” 
  • „Biztosan van valami lelki probléma a háttérben, ami miatt nem tudott ellenállni a szervezete.” 
  • "Hogyhogy nem gyógyult még meg? Állítólag 10-14 nap alatt vége az egésznek.” 
  • „Az én környezetemben is megjelent a vírus, bezzeg én nem lettem olyan rosszul.” 
  • „Ezek nem valódi tünetek, ezek csak pszichoszomatikusak.” 

Efféle mondatokkal erősítjük a stigmatizáció folyamatát, és az áldozathibáztatás dinamikája indul be éppen. Koronavírust elkapni így válhat annak a stigmájává, hogy „nem védekeztem elég jól” vagy „nem voltam elég erős”. E mellett megjelenhet annak a félelme is, hogy ha másokat akaratomon kívül megfertőzök, az „az én hibám”. Mindeközben a realitás az, hogy világjárvány van, tehát a vírust bárki elkaphatja, nem oké a megbetegedés miatt okolni az adott személyt.

elena-mozhvilo-dsak64lnvgo-unsplash.jpg

Kép: Elena Mozhvilo, Unsplash

A koronavírus-stigmától való félelem paradox reakciókat is eredményezhet: a személy elrejti betegségét mások elől; kerüli, halogatja, hogy egészségügyi ellátást vegyen igénybe; vagy ahelyett, hogy vigyázna magára, eltávolodik az egészségét megőrző szokásoktól. Ez más betegségeknél is megjelenhet, a tagadás pillanatnyi menekülést jelent a betegséghez kapcsolódó nehézségektől, félelmektől. Ezért is fontos a stigmatizálás elkerülése.

Ha valóban segíteni szeretnénk, lényeges tapintatosan fogalmazni mind szóban, mind írásban. Érdemes kerülni az álhírek terjesztését és a tényeknél maradni.

Én is kaptam a fentiekhez hasonló mondatokat, néha kedvességbe és aggódásba burkolva. Érteni véltem, hogy ezekkel a mondatokkal a beszélő saját szorongását és védekezését fejezte ki, ugyanakkor ennek végiggondolása és az elég jó reakció megtalálása részemről plusz energiát jelentett. Ez pedig beteg, kiszolgáltatott állapotban nem jelent segítséget. Érdemes szem előtt tartani azt az alapelvet, hogy „befelé támogass, kifelé aggódj”. Tehát az adott nehézségben kevésbé érintettel oszd meg a saját feszültségedet, az érintetettel egyszerűen törődj: neki nem a feszültségedre, hanem a támogatásodra van szüksége. Ilyenkor az együttérzés és a partneri viszony megtartása jelenti a legnagyobb erőt.

A betegséggel a kiszolgáltatottság érzése jár együtt, ugyanakkor rengeteget tehetünk az adott személy méltóságának erősítéséért és fenntartásáért. Ehhez nemcsak a „mit”, hanem a „hogyan” kérdésével kerülhetünk közelebb. Hogyan fordulok felé, szólok hozzá? Hogyan érintem meg? Hogyan vagyok tekintettel rá és az igényeire? Figyelembe veszem-e személyisége teljességét akkor is, ha éppen beteg?  

Sajátos élmény volt számomra, hogy az a vírus, amiről eddig a médiában hallottam, a világ egy távoli részében ütötte fel a fejét, most a testemben belül jelent meg, és éreztette hatását. Óhatatlanul eszembe jutott a klímaváltozás témája: néha ezt is olyan távolinak reméljük, miközben ebben élünk, hat a mindennapjainkra. Így lettem jóval klímatudatosabb, és bizony ezt is a poszttraumás növekedés-listámhoz írom. Még inkább értékelem a szeretteimmel való kapcsolatot, és hálásabb vagyok a mindennapokért. Megerősödött a spiritualitáshoz való viszonyom, együttérzőbb vagyok másokkal és önmagammal. Inspiráló, töltő kapcsolatokra igyekszem időt szánni, és támasza lenni másoknak is. Jobban értékelem az apró örömöket, és elmondhatatlanul büszke és hálás vagyok, hogy újra bírok emelkedőn gyalogolni.

alla-hetman-gpiy8btgrym-unsplash.jpg

Kép: Alla Hetman, Unsplash

Ezeket tehetjük meg magunkért:  

  • erősítsük immunrendszerünket megfelelő minőségű és mennyiségű vitaminokkal, nyomelemekkel (D-vitamin, C-vitamin, Omega-3 és minél szélesebb flavonoid komplex) 
  • erősítsük immunrendszerünket építő, bátorító kapcsolatok kialakításával és fenntartásával 
  • gyűjtsünk erőforrásokat: miből nyerek erőt, energiát? Mi motivál, aminek hosszútávon is pozitív hatása van rám és a kapcsolataimra?  
  • mozogjunk 
  • töltsünk időt a természetben  
  • találjunk számunkra fontos értékeket: mi jelent olyan értéket, ami megalapozza a mindennapjainkat, de akár önmagunkon túlmutató célja is van?  

Ha a Corvinus hallgatójaként olvasod a cikket, és úgy érzed, hogy szakértői segítségre lenne szükséged, akár közvetlenül, akár közvetetten hat rád a pandémia, írj nekünk! A Hallgatói Támogatás szakembercsapatától kaphatsz a témához kapcsolódó, ingyenes pszichológiai támogatást! Várjuk a leveled a pszichologus@uni-corvinus.hu e-mailcímre!

"A betegségemre nem gondolhatok úgy, mintha csak az én történetem lett volna" - Hogyan éltem meg a koronavírust egészségpszichológusként? Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig

ball-1930198_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk második részében a motorsport, a kézilabda és a sportszervezés világával foglalkozunk.

2021.02.16. Írta: Rada Bálint, borítókép: JeppeSmedNielsen, Pixabay

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk. Cikksorozatunk első részét itt találjátok.

Teljesítményközpontú motorsport – utópia vagy valóság?

A digitalizáció nemcsak a labdarúgás világát változtatta meg drasztikusan. Michelisz Norbert, 2019 túraautó-világbajnoka a motorsportok hazai és nemzetközi átalakulásáról tartott előadást. Elmondása szerint versenyzővé válásában óriási faktort jelentett a szerencse, és ezzel nincs egyedül. A motorsportok világa elképesztően költséges, és csak egy nagyon szűk réteg tud benne versenyzőként megélni.

A közegben versenyzőként és mérnökként sem egyszerű a helytállás, hiszen „idő- és erőforráshiányos környezetben kell döntéseket hozni, melyhez nagyfokú nyomás is társul, amit az eredménykényszer szül”.

A családi háttér, illetve a támogatói kör fiatalkorban kiemelten fontos, a tehetségek kiválasztási folyamata ugyanakkor sokáig szerencsealapú volt. 

A legújabb korban bizonyos tendenciák mentén lehetőség nyílhat a változásra. Az egyik kulcs a digitalizáció. Michelisz maga is szimulátorversenyzőként kezdte, napjainkban pedig az online versenyzés nagyobb hangsúlyt kap, mint bármikor. A szimulátorversenyek jóval költséghatékonyabbak, mint az amatőr autóversenyek, és a tehetségek felkutatásához a szempontjából ugyanakkor sokkal egyszerűbb utat kínálnak. 2020-ban #NextMichelisz néven indult útjára egy olyan tehetségkutató sorozat, melynek végén a legtehetségesebb magyar szimulátorversenyzők képességeit laboratóriumi körülmények között elemezték (pszichológia, szem-kéz koordináció, reakcióidő, állóképesség stb.), majd tesztlehetőséget biztosítottak számukra a Hungaroringen – immár valós versenyautók volánja mögött. 

A tehetséges versenyzők további gondozása azonban újabb problémákat vet fel. Michelisz szerint egy versenyző Forma-1-ig kísérése többszáz milliós, de inkább milliárdos kiadást jelentene. Hogy ez mennyiben éri meg, azt azért is nehéz felmérni, mert (ahogy az olimpiánál is említettük) a sikerek és a pozitív hatások nem mérhetők pénzben. Néhány magyar bajnoki cím önmagában nem elég a szponzorok meggyőzéséhez – ehhez a személyes kommunikáció és PR fejlesztésére is szükség van. Michelisz ugyanakkor bizakodó. Saját versenycsapata, a M1RA olyan tehetségeknek adott már bizonyítási lehetőséget, mint Tassi Attila vagy Nagy Dániel. Elmondása szerint a tehetségek ott vannak a szimulátorok előtt és a gokartpályákon, csak meg kell találniuk őket.

image_2_2.png

Magyar üvegplafon és globalizáció a kézilabdában

A kézilabda változásairól Nenad Sostaric tartott előadást, aki szövetségi kapitányként 2020-ban hatalmas meglepetésre Eb-bronzéremig vezette a horvát női kézilabda-válogatottat. Sostaric szerint a kézilabda még nem globális sport – állítását alátámasztja, hogy olyan hatalmas piacokon, mint India, Kína vagy az Egyesült Államok, a sportágnak gyakorlatilag semmilyen kultúrája nincs. Ebben történt előrelépés az utóbbi években: az Egyesült Államok meghívást kapott az idei férfi világbajnokságra, Kínában már létezik profi liga, ráadásul az Európán kívüli csapatok egyre jobban szerepelnek a nemzetközi sorozatokban. A 2021-es férfi világbajnokságon Egyiptom és Katar is bejutott a legjobb nyolcba (előbbi csak büntetőpárbajban kapott ki a címvédő Dániától), Brazília az Európa-bajnok Spanyolország ellen szerzett pontot, az Eb-döntős Horvátországnak pedig Japánnal (döntetlen) és Argentínával (vereség) is meggyűlt a baja. 

Az érem másik oldalán ugyanakkor felmerül, hogy a sportág vezetősége talán túlságosan is piaci alapokra helyezte döntéshozási mechanizmusait. A játék lényegi elemei Sostaric szerint „tartalmaznak mindent, amit Amerikában kedvelnek: szerelések és agresszivitás, ugrások, sebesség, látványosság”. A feladat a sportág kultúrájának helyi meghonosítása lenne, ám ez nem érintheti hátrányosan a kisebb gazdasági erőt képviselő, de már beágyazott klubokat és válogatottakat, mint ahogy Grönland esetében történt. Az olló egyre tágabbra nyílik a topcsapatok és a kisebb klubok között, a jelenlegi rendszer pedig csak növeli az egyenlőtlenséget. Erre Sostaric találó példának tartja a Bajnokok Ligája friss indulási kritériumait is, melyek nem csupán sportszakmai, hanem kifejezetten pénzügyi és marketinges alapon határozzák meg, kik vehetnek részt a sorozatban…

Az előadás során szóba került a horvát női válogatott bravúros szereplése, illetve a magyar csapat csalódást keltő teljesítménye is. Horvátországnak csupán egyetlen profi csapata van, a Podravka játékosai azonban a vírushelyzet miatt nem utazhattak el a dán kontinenstornára.

skeof.png

Sostaric kiemelte, hogy a keret 17 játékosából 13-an egyetemen tanulnak vagy már elvégezték azt. Szerinte a junior korosztályból a felnőttbe való átlépés a kritikus pont: „ekkor dől el, hogy milyen játékos és milyen ember leszel”.

Az edző felelőssége nem csak a sportszakmai feladatokra, de a mentorálásra is kiterjed, ezért fontos, hogy a játékosok megkapják a kellő szabadságot és a lehetőséget arra, hogy a pályán kívül is megtalálják a számításaikat.

A magyar válogatott számára itt van a legfontosabb probléma Sostaric szerint. A játékosok (különösen a lányoknál) kiemelten eredményesek a korosztályos tornákon, a felnőtt csapatba kerülve azonban úgy tűnik, hogy hamar elérik az üvegplafont. Bár az akadémiák megvannak, a magyar versenyrendszer nem támogatja a fiatalok szerepeltetését. A saját nevelésű játékosok számát kvótával szabályozzák, de ha a legnagyobb klubok ezt ráfizetéssel kijátsszák, és kulcsszereplőként a légiósokra támaszkodnak, azzal a válogatott érdeke sérül. Franciaország kiváló ellenpélda, ahol szintén magas a légiósok aránya, ám a csapatok kulcsjátékosai franciák, a válogatott pedig remekel: 2020-ban döntőt játszhatott az Eb-n.

A női válogatott bravúros szereplése a férfiközpontú horvát kézilabdában különösen nagy jelentőséggel bírt. Sostaric bár több országos díjat is kiérdemelt idén, legnagyobb eredményének azt tartja, hogy „ebben a nehéz időben is mosolyt tudtak csalni az emberek arcára”.

Sportszervezés 2020 után

2022-ben Magyarország és Szlovákia lesz a férfi kézilabda Európa-bajnokság házigazdája. A szervezőbizottság ügyvezetője, dr. Bíró Szabolcs szerint a sportrendezvény-szervezés napjainkra teljesen új irányt vett: már maga a sportesemény nem elég, legalább ilyen fontos a körítés. A világbajnoki pályázat jelmondata (Watch Games. See More) is erre reflektál: fanatikusok mellett a sport világa iránt kevésbé érdeklődőket is meg kell győzni, ez pedig mindig is hatalmas kihívás volt a szervezői oldalon.

stadium-2921657_1920.jpg

Kép: Tama66, Pixabay

A 2022-es Eb több szempontból is formabontó lesz. Bíró elmondása szerint a mérkőzések csupán egy élménycsomag részét jelentik: a szurkolók emellett megismerkedhetnek helyi gasztronómiával, kedvezményekben részesülhetnek például a közlekedést illetően, kulturális programokon és fesztiválokon vehetnek részt. A programok integrált részét képezik a szolgáltatásnak, és egy applikáción keresztül a digitális térben kapcsolódnak össze.

Emellett a játékok a fenntarthatóságot is kiemelt szempontként kezeli. A szervezőbizottság szövetségre lépett a WWF-el, közös programjuk pedig túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen: előhely-rekonstrukciós projektjük keretében faültetést szerveznek, mellyel az Eb-re érkező csapatok szén-dioxid kibocsátását igyekeznek ellentételezni. A közös cél az első „Zöld Európa-bajnokság” lebonyolítása.

A fent említett projekt is remekül reflektál a hivatásos sport és a szórakoztatóipar egyre szorosabb összefonódására, amire a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója, Dr. András Krisztina is reflektált záróbeszédében.

A posztmodern sport furcsa kettőssége, hogy egyszerre jelenik meg benne a nyugalom és a kiszakadás iránti igény, valamint a teljesítmény folyamatos fokozásának vágya.

Hogy a technológiai és a gazdasági változások hogyan járulhatnak hozzá ezen igények beteljesedéséhez, az egyelőre nem teljesen egyértelmű. Azonban biztos, hogy a 2020-as éveket követően a sport már soha nem lesz ugyanaz, mint korábban volt.

Merre tart a posztmodern sport? – II. rész: Michelisz Norberttől Nenad Sostaricig Tovább
Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig

football-488714_1920.jpg

A szórakoztatóipar, a kultúra és a sport viszonya radikális átalakuláson ment keresztül az utóbbi években. Hogy mit hoz a jövő? Hazai és nemzetközi sportszakértők segítségével kerestük a választ az V. SKEOF Konferencián. Cikksorozatunk első részében az olimpiai mozgalommal és a nemzetközi klubfutball trendjeivel foglalkozunk.

2021.02.15. Írta: Rada Bálint, borítókép: jarmoluk, Pexels

Milyen jövőt kínál a digitalizáció a hivatásos sportnak? Hogyan gyorsította fel a járvány a sportanalitika térnyerését? Hogyan alakult át a sport és a szurkolók viszonya? „A harmadik évezred harmadik évtizedének kihívásai a sportban” címmel került sor a Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutatóközpontjának szervezésében az V. SKEOF (Sportgazdaságtani Kutatók és Egyetemi Oktatók Fóruma) Konferenciára, mely a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal online formát öltött és melynek néhány kiemelten fontos témájáról az alábbiakban értekezünk.

Miért nem kell a városoknak az olimpia?

Holger Preuss, a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem neves professzora szerint az olimpiai mozgalom által képviselt új irány és az Agenda 2020 radikális változásokat hozhat a gigászi méretű sportrendezvények szervezésében.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC) új alapelvei olyan területeket érintenek, mint a fenntarthatóság, az átláthatóság, a kiadáscsökkentés, a rugalmasság és az inkluzivitás.

Ennek fontos háttere a társadalmi ellenállás az olyan óriási sportesemények rendezésével szemben, mint az olimpia. 

A 2024-es budapesti pályázat kapcsán Preuss szerint jól kirajzolódott az az öt tényező, melyek miatt sokan ellenzik egy-egy város vagy régió saját rendezésű sporteseményeit. Az egyik ilyen a költségekben jelentkezik: a nemzetközi sportesemények ára nagyon magas, a tervezett eredmények (országimázs, sportélet felélénkülése, infrastrukturális fejlesztések) pedig gyakran kevéssé kézzelfoghatók, a káros hatások a szemünkben felerősödnek (ráadásul gyakran a média is ezeket emeli ki), így a társadalom úgy ítélheti meg, hogy a rendezés nem kifizetődő.

Ezekhez szorosan kapcsolódik a „gigantism” és a kommercializáció jelensége: a sportesemények az utóbbi években egyre nagyobbak lettek, egyre többet akartak mutatni, miközben egyre inkább elüzletiesedtek. Mindez a földrajzi közelség okozta erősebb bevonódással, illetve a kormányzat és a szervezők iránti esetleges bizalmatlansággal és korrupciós gyanúkkal kiegészülve egy olyan erős ellenoldalt alkot, melynek tükrében már nem is olyan meglepő, hogy a városlakók nem támogatták Budapest 2024-es olimpiai pályázatát.

Preuss szerint a megoldás kulcsa az olimpiai mozgalom új alapelveinek követése lehet. A szövetség például már nemcsak városok, hanem egész régiók számára is lehetőséget ad arra, hogy közös rendezői pályázatot nyújtsanak be (az első ilyen a 2026-os milánói-cortinai téli játékok lesz), ezáltal minimalizálva a fölösleges infrastrukturális beruházásokat és biztosítva a fenntartható örökséget. Az IOC 2030-ra szeretne teljesen klímasemlegessé válni, emellett pedig olyan kezdeményezéseket is támogat, mint a nagy szenegáli faültetés. Az ország fővárosa, Dakar 2026-ban ifjúsági olimpiának adhat otthont, a szervezők pedig a környezetkárosítással egyenlő mértékben ültetnek majd fákat az ország területén, ezáltal csökkentve a károsanyag-kibocsátást, illetve a „zöld fal” koncepció mentén lassítva a térség elsivatagosodását.

image_2_2.png

Topfutball a járványon innen és túl

A fenntarthatóság a nemzetközi topfutball számára is kulcsfontosságú kérdés. A járványhelyzet ugyanakkor katalizátora lehet más fontos változásoknak is. Paula de la Pena, a spanyol elsőosztályú Granada csapatának külső kapcsolatokért és fejlesztésért felelős vezetője, Dudás Hunor, a „the path sports management” vezérigazgatója, Jesus Pizarro, a spanyol első- és másodosztályú labdarúgó-bajnokságokat magába foglaló La Liga  regionális képviselője, illetve Olivier Jarosz, a genfi székhelyű Club Affairs vezető üzlettársa egy kerekasztal-beszélgetésben tértek ki a topfutball jövőjére.

De la Pena szerint a jövő a digitalizáció, a szurkolókkal ápolt kapcsolat, illetve az üzleti modellek terén tartogat igazán komoly kihívásokat, egyúttal lehetőségeket.

Az utóbbi különösen nagy hangsúlyt kapott az elmúlt egy évben. A futballklubok bevételei javarészt három forrásból érkeznek: közvetítési jogokból, szponzorációkon keresztül, illetve a meccsnapokról. Utóbbi 2020-ban teljesen kiesett, hiszen a találkozók zártkapusak, ráadásul világszerte mindössze két ország (Fehéroroszország és Burundi) nem függesztette fel bajnokságait az első hullám idején. Ennek kapcsán sokan feltételezik, hogy a tévés pénzeket leghatékonyabban kezelő és szétosztó Premier League helye rövid távon megerősödhet a világ legerősebb bajnokságaként.

A bevételszerzés új módjaival kellett előállniuk a csapatoknak, ami azért is vált különösen nehézzé, mert az online marketingpiac a járvány hatására hihetetlenül telítetté vált. A megoldásban segítséget jelenthet a digitalizáció, az új lehetőségek kiaknázásában pedig Pizarro szerint a La Liga élen jár. A szövetség nemcsak szoros kapcsolatot ápol a klubokkal, de támogatja is őket, miközben folyamatosan új módokat keres arra, hogy hogyan érhetnék el a szurkolókat. Erre egy jó példák az online „La Liga Music Festival”, az online beszélgetési lehetőségek a sportolókkal, a Twitchben rejlő lehetőségek kiaknázása vagy a stadionokban kialakított mesterséges atmoszféra, mely bár nem helyettesítheti az eredeti hangulatot, valamit azért mégis hozzáad a közvetítésekhez és a meccsélményhez.

Az átigazolási piac is teljesen átalakult. Dudás szerint a topklubok és a kisebb csapatok a nehéz anyagi körülmények miatt egyaránt kevesebbet költenek átigazolásokra, ezáltal megnőtt a kölcsönszerződések, illetve az opcionális vásárlási jogok szerepe. Ez együtt jár az adatalapú döntéshozás elterjedésével. A témában Tarkan Batgun, a statisztikai adatelemzéssel foglalkozó Comparisonator vezérigazgatója tartott előadást, melyben kiemelte, hogy a vírushelyzet jelentősen felgyorsította a scouting-rendszer átalakulását.

skeof.png

Azzal, hogy a megfigyelők nem lehetnek ott a stadionokban, sokkal inkább támaszkodnak a statisztikai adatokra, melyek minden korábbinál nagyobb információhalmazt biztosítanak számukra. Ebből egyszerre profitálhatnak a klubok (hiszen hatékonyabb átigazolási politikát folytathatnak, taktikai változtatásokat hajthatnak végre), a játékosok (pontos visszajelzést kapnak a teljesítményükről és a fejlesztendő területekről), az ügynökségek (hatékonyabban köthetik össze a klubokat a  megfelelő játékosokkal), a média (színesíthetik a közvetítéseket, több információt oszthatnak meg) és a szurkolók (több információhoz juthatnak, jobban megérthetik a játékot) is.

Az így átalakult piacokon azok maradhatnak sikeresek, akik a lehető leggyorsabban képesek az adatok hatékony értelmezésére, majd a pontos döntéshozatalra.

„A Ferencváros helye az Európa Ligában van”

Abban, hogy a magyar klubfutballt hol helyezzük el ebben a változó sportvilágban, segítséget nyújthat a Ferencváros helyzetének áttekintése. A Bajnokok Ligájába 25 év után visszatérő klubot működtető cég vezérigazgatója, Orosz Pál szerint az elmúlt két európai kupaszezon megmutatta, hogy a Ferencvárossal elsősorban Európa-ligás csapatként kell számolni, amely már így is komoly előrelépés az utóbbi évekhez képest. A magyar klubfutball Orosz (és a magyar szakírók nagyrészének) véleménye szerint a késői szocializmusban került jelentős hátrányba a nemzetközi mezőnyben, hiszen míg a keleti blokk országaiban központosított, állami irányítású sportélet zajlott, addig nyugaton az élsport már rég piaci alapokon működött.

soccer-768685_1920.jpg

Kép: Free-Photos, Pexels

A Ferencváros szurkolói bázisa jelentősen nőtt az utóbbi években. Orosz szerint ennek legfőbb oka a szisztematikus építkezés, illetve a Ferencváros, mint márka építése. Utóbbi a sportvilágban azért is különösen összetett folyamat, mert úgynevezett emocionális márkákról (love brand) beszélünk, vagyis, ha egy szurkoló kiválaszt egy klubot, akkor azt nem cseréli le úgy, mint egy ital- vagy egy ruhamárkát. Az eredményesség a Ferencvárost „Magyarország kirakatcsapatává” tette, Orosz szerint az ezzel járó eredménykényszer miatt nem építhetnek pusztán a magyar fiatalokra. Erre reflektált Esterházy Mátyás előadása is: míg hazánkban a versenykényszer és a rengeteg légiós miatt a 21 éven aluli játékosok az elérhető játékpercek 5,1 százalékát töltik a pályán, a környező országokban ez az arány nincs 15 százalék alatt.  Bár jövőre harmadik európai kupasorozatként bemutatkozik majd a Konferencia Liga, Orosz szerint a cél továbbra is az EL- és a BL-szereplés kiharcolása lesz a zöld-fehéreknek.

A vírushelyzet természetesen a Ferencvárost is érintette, ráadásul a Bajnokok Ligája tekintetében hatványozottan: azzal, hogy a Barcelona és a Juventus ellen csak zárt kapuk előtt játszhatott a klub, hatalmas bevételektől esett el. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a topklubok bevételcsökkenése még ennél is nagyobb.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy a járványhelyzet hatására nőni vagy csökkenni fog-e az európai óriásklubok fölénye, Orosz szerint azonban radikális változást várni irreális lenne.

Merre tart a posztmodern sport? – I. rész: az olimpiától a topfutballig Tovább
Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak? 

Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak? 

12 intézet, 12 kutatás - 2. rész: BCE Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet

12-12-2b.pngLehetne jobb élmény az egyetemi tantárgyfelvétel? Hogyan segíthetünk hatékonyan a vírus miatt lemaradt diákoknak a tanulásban? Dr. Biró Péter, az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ezeken és hasonló problémák megoldásán dolgozik. Betekintést nyújt abba, hogyan lehet tudományos eszközökkel hozzájárulni ahhoz, hogy összetett mechanizmusok igazságosan és hatékonyan működjenek.

2020.12.17. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A 2012-es Közgazdaságtudományi Nobel-díjat Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapták – pont azon a területen végzett munkájukért, amelyen Dr. Biró Péter is tevékenykedik. A Corvinus oktatója 2016 óta az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a Mechanizmustervezés Kutatócsoportot vezeti, ahol a preferencia-alapú párosítások elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. Hol találkozhatunk ezzel a területtel a mindennapjainkban?

Az algoritmikus mechanizmustervezés jelentéséről és még több hétköznapjainkba beépült alkalmazásáról, valamint Dr. Biró Péter tudományos pályájáról cikkünk első részéből tudhatsz meg többet.

A koronavírus-járvány második hulláma újabb kihívásokat jelent, és az otthonmaradó tanulók fokozottan érintettek. Már az első hullám idején sokan lemaradtak, a technikai ellátottság, a megfelelő internethozzáférés ellenére nem tudtak hatékonyan tanulni és fejlődni. Erre 2020 májusában a Magyar Református Szeretetszolgálat, a #school és a KTI kutatói, köztük a Biró Péter által vezetett kutatócsoport létrehozott egy megoldást. Az önkéntesmentorálás.hu felületen önkéntesen tanító személyek kapcsolódnak össze diákokkal, és segítenek nekik a tanulásban. Biró Péter így mutatta be a projektet:

Kialakítottunk egy párosító mechanizmust, amivel az önkéntesen jelentkező mentorokat kötjük össze a segítséget kérő diákokkal. A platformot a második hullám miatt újraindítjuk.

pexels-julia-m-cameron-4145038_1.jpg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

Az algoritmusra épülő mechanizmus egy komplex helyzetet old meg. Van két oldal, melynek szereplői mind rendelkeznek preferenciákkal. A diákok megadják, hogy milyen tárgyakból kérnek segítséget, míg a mentorok azt, hogy milyen tárgyból, milyen korú és képességű diákokat szeretnének mentorálni. A kutatócsoport feladata az volt, hogy algoritmikusan egy optimális és igazságos megoldást számítson ki, komplexebb lehetőségeket is lehetővé téve. Ugyanis nemcsak párokat lehet kialakítani a platformon, hanem mentorálási csoportokat is. A mechanizmus lényege, hogy segítsenek a diákoknak abban, hogy ne maradjanak le, a fiatal mentorok pedig a tanítással fejlődjenek, élményt és fontos kompetenciákat kapjanak a jövőre nézve. „Megtapasztalhatják, hogy milyen tanítani, és az is pozitív élményt adhat számukra, ha egy másik diákkal közeli kapcsolatba kerülhetnek. Ezek a személyes kapcsolatok a vírushelyzetben még fontosabbak, mint általában” – egészítette ki Biró Péter. 

Ha bővebben érdekel ez a tudományterület és ezek az alkalmazások, nézd meg Biró Péter előadását a Mindenki Akadémiája című műsorban:

A vírushelyzet az egyetemistákat is érintette, hiszen két szemeszter óta távoktatás folyik a magyar felsőoktatásban, azonban ezen a területen sok fontos folyamat már évek óta online történik. Magyarországon a Neptun rendszer általános használatban van, ezen keresztül folyik a tantárgyfelvétel is. Sok hallgató számára komoly stresszfaktort jelent, mert „az alapvető tantárgyfelvételi mechanizmus a versenyjelentkezés, amit kicsit prózaibban úgy is hívhatunk, hogy aki kapja, marja. Szóval akinek először sikerül belépni a rendszerbe, és felvenni egy tárgyat, az véglegesen bejutott rá. Abból adódik a probléma, hogy mindenki egyszerre szeretne belépni, és emiatt sokszor összeomlik a rendszer.”

A Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetemen egyaránt ezt a mechanizmust alkalmazzák, egyedül az ELTE-n van eltérő rendszer. Mivel ezt már implementálták a Neptun fejlesztői, más egyetemeken is megvalósítható lehet. A lényege, hogy az algoritmus prioritásokat határoz meg a diákok számára, sorba rendezi őket minden tárgyhoz a személyes pontszámaik alapján. Ha például valaki kötelező tárgyként, az alaptanterv szerint végezné el az adott tárgyat, akkor magas prioritást, vagyis magasabb pontszámot kap, de az előzetes tantárgyfelvételnek és egyéb tényezőknek is fontos szerepük van.

pexels-christina-morillo-1181290.jpg

Kép: Christina Morillo, Pexels

Mindkét típusú mechanizmusnak vannak előnyei és hátrányai, melyeket Biró Péter és kutatótársai az ELTE és a Corvinus hallgatóinak megkérdezésével vizsgáltak. A versenyjelentkezés nagy előnye, hogy „amikor a diák döntési helyzetbe kerül, a lehető legjobb tárgycsomagot veszi fel magának. Ily módon ez egy hatékony megoldást ad. Az biztos, hogy a végén nem lesz olyan megoldás, ami minden diák számára jobb lenne, viszont az egész folyamat nagyon igazságtalan tud lenni. Az a diák, aki előbb jutott be, felveheti az összes jó tárgyat” – foglalta össze Biró Péter.

A felmérésben összesen 4500 választ kaptunk, és az látszódott belőlük, hogy valóban sokan igazságtalannak tartják ezt a megoldást, és egy nagyon stresszes dolog a hallgatók számára.

Az ELTE-n működő rendszert is lehet kritizálni, sok szempontból az sem igazságos, például az elsőéveseknél sorsolással dőlnek el a pontszámok. De az biztos, hogy ott kiküszöbölték azt az izgalmat, hogy ki tud belépni elsőként a Neptunba, és nincs annyira leterhelve a rendszerük. Ennek ellenére vannak stresszfaktorok, mert csak a tárgyfelvételi hét végére derül ki, hogy ki fért be a tárgyakhoz tartozó kvótákba. Az is elterjedt módszer, hogy a hallgatók rásegítő programokat használnak, például Neptun PowerUp-ot, amik felgyorsítják a rendszer működését. Valójában ezek nem nyújtanak megoldást, csak más szintre helyezik a problémát. Biró Péter szerint „le kell lassítani ezt az eljárást, és olyan eljárást kell bevezetni, amikor a diákoknak van idejük meghozni ezeket a fontos döntéseket, és igazságossági szempontokat kell figyelembe venni.”

b_v_0113_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Felmerülhet tehát a kérdés, hogy milyen alternatívák léteznek még. Amerikában az elmúlt években több egyetemen is bevezettek egy mesterséges aukción alapuló rendszert, ahol tokeneket kapnak a diákok, amikből megvehetik a tárgyaikat. Utána egy mesterséges aukció zajlik le, ahol minden tárgynak kialakul egy mesterséges ára. A diákok az árak függvényében megadhatják a tantárgyak értékelését, és egy versenyegyensúlyi megoldásban minden diák olyan tantárgycsomagot kap, ami számára a mesterséges árakhoz viszonyítva a legnagyobb értékkel bír. Ez azonban Biró Péter elmondása szerint még egy nyitott kutatási terület.

Úgy gondolom, érdemes lenne a Corvinus vezetésének meg általában a magyar és európai egyetemeknek jobban elgondolkodniuk azon, hogy hogyan működtetik a tantárgyválasztást, mert az egyszerű versenyjelentkezés eléggé igazságtalan.

Az algoritmikus mechanizmustervezés eredményei tehát több területen jelen vannak az életünkben és a társadalom működésében. Mivel céljuk a hatékonyság és az igazságosság növelése, felmerül, hogy milyen egyéb alkalmazásokat lehetne még Magyarországon bevezetni ezen célok érdekében. „Két dolgot biztosan javasolnék: az óvodai és az általános iskolai felvételik szervezését.” Biró Péter kifejtette, hogy ezek a folyamatok nem elég átláthatók, nem koordinálják őket hatékonyan és egységesen, ami nemcsak itthon, hanem Európa több országában problémákat okoz. „Ez egy olyan alkalmazás, ami rengeteg szülőt és családot érint, sokkal átláthatóbb módon lehetne szervezni. Ez politikai döntés lenne - bizonyos döntési jogköröket el kellene venni ahhoz, hogy a rendszer átláthatóbbá váljon. Ezért mindig kérdéses, hogy a jelenlegi status quo-hoz képest senkinek ne sérüljön az érdeke. Kicsit nehéz átlátni, hogy kinek a beleegyezésére lenne szükség lényegi változtatásokhoz.” A cél ezeken a területeken is az lenne, hogy a mechanizmus preferenciák, hasznosság és egyéb tényezők figyelembevételével egy igazságos és optimális megoldást adjon a résztvevők számára.

Cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem 12 intézetét mutatjuk be egy-egy kutatáson vagy kutatói életpályán keresztül. Ha érdekel, mit derítettek ki a TikTokról a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatói, olvasd el ezt a cikket!

Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak?  Tovább
Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején?

Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején?

b_b_9.jpg

A Corvinus Egyetemen a DSG-program keretein belül van lehetőség bizonyos gazdasági tárgyakat németül elvégezni. Október 1-én a „Strategisches Denken”, vagyis Stratégiai gondolkodás nevű mesterszakos tárgy keretein belül Sávos András, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke tartott online előadást. A kurzus oktatói, Dr. Zsóka Ágnes és Dr. Huszák Loretta a hallgatókkal közös vendégírásukban összefoglalták a legérdekesebb információkat.

2020. 11. 09. Írta: Dr. Zsóka Ágnes és Dr. Huszák Loretta, borítókép: Burkus Brigitta, Közgazdász

A külföldi irányítású hazai leányvállatok fontos részét képezik a magyar gazdaságnak. A KSH információi alapján ezek a cégek az összes magyarországi vállalkozás árbevételének, termelési értékének és hozzáadott értékének legalább felét realizálják, valamint bruttó tárgyi eszköz beruházásaik több mint négytizedét valósítják meg.

A Knorr-Bremse a vasútipar terén az elmúlt 20 év alatt fejlődött globális vállalattá. Tevékenysége két részpiacot szolgál ki: a vasúti- és a haszongépjárművekét. A Knorr-Bremse AG-t eredetileg Berlinben alapították, székhelye a II. világháború után azonban Münchenbe helyeződött át. Budapesten 1995-ben nyílt meg leányvállalata, mely vasúti és kereskedelmi járművekre specializálódott. A vállalat fékrendszerek mellett „on-board” rendszereket is gyárt – például ajtókat, klímaberendezéseket –, ezáltal egy még szélesebb piacot tud kiszolgálni. Sávos András a vállalat rövid bemutatása után a Knorr-Bremse Budapest koronavírus-válság alatti stratégiájáról, illetve a fenntarthatóság és a digitalizáció kihívásairól beszélt a hallgatóknak.

Az ügyvezető már az előadás legelején leszögezte: a munkatársak egészsége és biztonsága a cég első számú prioritása.

A pandémia során a vállalat egy hosszú távú tervet dolgozott ki, melynek kettős célja az volt, hogy a dolgozók egészségének és biztonságának minél nagyobb fokú védelme mellett a termelést is biztonságban tudják folytatni. A vírus munkahelyi terjedésének kockázatát azáltal csökkentették, hogy a fejlesztési területeken is egymást váltó munkarendet vezettek be, és figyelnek arra, hogy a különböző időbeosztásban dolgozó kollégák egymással munkahelyi keretek között ne találkozzanak – ezáltal, ha valaki megfertőződik, nem válik minden a gyártáson dolgozó munkatárs azonnal érintetté.

bremse.jpg

A magyarországi Knorr-Bremse-gyár világszinten is a fékrendszerek egyik fő előállítója. Ez azt jelenti, hogy ha a budapesti üzemnek például koronavírus-fertőzések miatt le kellene állnia, az egy fontos ellátási lánc megakadásán keresztül az egész iparágban éreztetné hatását.

Természetesen a fenntarthatóság is fontos stratégiai szempont a vállalat számára. A klímaváltozás elleni küzdelem segítése céljából a Knorr-Bremse középtávon CO2-semlegessé kíván válni. Ennek érdekében egyebek mellett jelenleg annak a lehetőségeit is vizsgálják, hogy az üzem tetőszerkezetét 30.000 négyzetméternyi napelemmel fedjék be.

Ami a saját gyártásukat illeti, a digitális átállás éppen folyamatban van. A művelet egy fontos lépcsőfoka a ThingWorx szoftver üzembe helyezése volt, amely lehetővé tette a gépek egymás közötti kommunikációját. A telephelyen már mintegy 70 berendezést szereltek fel érzékelőkkel, amelyek folyamatos adatgyűjtést és adatelemzést végeznek a szoftver segítségével, és jeleznek, ha bármilyen rendellenességre utaló nyomot találnak. A meghibásodások ezáltal idejekorán kezelhetővé válnak. Emellett még több digitális fejlesztés is tervben van, illetve tervezés alatt áll – például a termelésirányítás tekintetétben -, hogy az ipar 4.0-ban rejlő potenciálokat minél jobban ki tudják használni.

Milyen stratégiát követ egy globális nagyvállalat pandémia idején? Tovább
Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre

Káros multitasking, virtuális közösségek és álhírek a közösségi médiában

pexels-daria-shevtsova-2825936.jpg

Teljesen virtuális életet éltünk? Végképp hír- és technológiafüggőkké váltunk? Gondoljuk végig a tudomány segítségével, hogy mik azok a mindennapi médiafogyasztási szokások, amiket a tavaszi karanténidőszak után nemcsak megtartottunk, hanem szinte észrevétlenül még jobban beépítettünk az életünkbe.

2020.10.08. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Daria Shevtsova, Pexels

Ahogy a tetőt a diók és gesztenyék bombázzák az őszi szélben, a tavaszi időszakra egyre inkább úgy gondolok vissza, mintha egy rossz álomban éltem volna. Kezd elhomályosulni a tapasztalat, bármennyire is képezik jelenleg is a mindennapjaink részét olyan szokások, melyeknek 2020 előtt nem tulajdonítottunk ekkora jelentőséget. A maszkot már ritkábban hagyjuk otthon, többször félrehúzódunk embertársainktól, és továbbra is aktívan megosztjuk az online térben, amit gondolunk. Éppen ezért érdemes a tudomány segítségével végiggondolni, hogy a pár hónap bezártság alatt milyen valóságot teremtettünk magunknak, és milyen szokások maradtak vagy erősödtek meg azóta a médiahasználatunkban és a digitális kommunikációban. 

Mindennapi multitasking 

A távmunkának, a távoktatásnak koránt sincsen vége, azonban a tavaszi kezdetek óta sokat fejlődhettünk. Pontosan miben is? A média multitaskingban biztosan. Egyszerre harminc oldal megnyitva a böngészőben a Zoom mellett, egyik kezünkben telefon, a másikban fakanál, közben a lakótársunkkal a kedvenc sorozatunkat nézzük. Ez a szokás azonban a mozgástér tágulásával és a szeptemberi iskolakezdéssel sem tűnt el. Sokan a 21. századi szuperképességnek tartják, de valójában bizonyos agyi funkciók és az emlékezőképesség romlásához is hozzájárulhat. Bármennyire kutatják ezeket a negatív hatásokat, úgy érezzük, az információdömpingben csak figyelmünk folyamatos megosztásával tudunk eligazodni.

A tavaszi gyors átállás a digitális megoldásokra a munkában és a tanulásban egyaránt azt eredményezték, hogy elárasztottak minket az új platformok, funkciók és jelölések, melyek tengerében csak fegyelmezetten és rendszert kialakítva lehet jól eligazodni. Saját időbeosztásunk kialakítása és fegyelmezett betartása a valódi szuperképesség, ami szerencsére többféle kreatív módszerrel fejleszthető.  

b_v_0107.jpg

Fénykép: Bera Viktor

Virtuális munkaközösségek

Érdemes utólag azt is átgondolni, hogy a karanténidőszak alatt mi zajlott virtuálisan, és mi volt kézzelfoghatóan jelen az életünkben. A liszt biztosan, de a munkatársaink egy ideig biztos nem. Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató szerint világszerte rosszul használták a társas távolságtartás (social disctancing) kifejezést, hiszen a kijárási korlátozások időszakában nagyon sokat kommunikáltunk egymással, és inkább a fizikai távolságtartás (physical distancing) valósult meg.

Tanulmányában kifejti, hogy a kommunikáció a munkatársak között átalakult, de semmiképpen nem szűnhetett meg. A cégnek működnie kellett tovább, de a digitális térben a visszakereshetőség, rögzíthetőség miatt jobban meggondoltuk, hogy mit írunk le, ami miatt a közlések tartalma változott, akár torzulhatott is. A vertikális és formális kommunikáció mellett a horizontális, informális interakciók lényegében megszűntek. Nem tudtunk többet az irodai konyhában összefutni, ezért az olyan közösségépítő kommunikációs magatartások, mint az „és te mit főztél tegnap”-beszélgetések kevésbé valósultak meg. A small talk jelentősége ugyanis nem csak az információátadásban, hanem a beszélgetőpartnerhez való közelkerülésben rejlik. A cégek alkalmazottai között megnőhetett a távolság, ami, ha nem tudatosították és kezelték a helyzetet, komoly következményekkel járhatott.

„Mivel kommunikáció és bizalom kéz a kézben járnak, a folyamat könnyen negatív spirálba fordulhat(ott).” - Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációkutató

Közösség és média

Az online kommunikáció nem csak a munka, hanem a mindennapi kapcsolattartás terén is jelentős lett. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) felmérése szerint a járvány tavaszi szakasza alatt tízből négyen többet interneteztek, mint két hónappal korábban. Napi szinten az internet a lakosság 73 százalékát érte el, míg a televízió nagyjából ugyanennyit, a rádió és a nyomtatott sajtó pedig sokkal kisebb jelentőséggel bírt (46% illetve 23%).

kg_1.jpg

„Az internetkapcsolat jelentette a „köldökzsinórt”, amelyen keresztül értesülhettünk a fejleményekről, és tarthattuk a kapcsolatot a külvilággal.” - Sándor Alexandra Valéria

A közösségi média kutatója szerint tavasszal végképp összemosódott a határ valóság és virtuális tér között. Szerinte eddig a valódi életünk zajlott személyes emberi kapcsolatokkal, azonban ezt a szerepet a közösségi média a korlátozások ideje alatt szinte teljesen átvette, hiszen az egyéni és társadalmi történések jelentős része ott zajlott, onnan értesültünk róluk. A közösségi média a gyorsaság, az azonnali reakciók világa, amire érdekes példa, hogy egy kutatás szerint Kínában a járvány tetőzése előtt 10-14 nappal érte el a csúcsot a COVID-19-re vonatkozó internetes keresések és közösségi média tartalmak száma.

A bejegyzések és a vírushoz hasonlóan terjedő hírek azonban rámutatnak egy másik fontos szempontra is, ami a közösségi média egyik legnagyobb előnye, és közben az egyik legnagyobb hiányossága. A szakmai ellenőrzés hiányzik, a meg- és továbbosztás főleg érzelmek által irányított, így a dezinformációk is gyorsan elterjednek. A tudatos felhasználóvá válás egyik fontos lépése, hogy teljes felelősségem tudatában osztom meg a tartalmakat, bármennyire kishalnak tűnök az óceánban.

Hírfogyasztás az infodémia korában

Szakemberek hamar megtalálták azt a találó kifejezést, ami egyszerre jellemzi a digitalizált világunkat és a vírus terjedését: infodémiát élhettünk és élünk most is át. Vagyis az információk úgy terjednek világszinten, mint maga a járvány. A közösségi média használatán túl a hírfogyasztási szokásokban is megmutatkozott, hogy plusz időt fordítottunk az aktualitások nyomon követésére. A májusi felmérésben szereplő magyar tévénézők 40-50 százaléka több időt fordított hírműsorokra, mint korábban, az internetezőknél ez az arány nagyjából 40 százalékos volt.

Ez a változás főleg a járvány alakulásának napi szintű nyomonkövetésével függött össze. Magyarországon a járványhelyzet első két hónapjában az NMHH felmérésében résztvettek 92 százaléka naponta vagy két-három naponta követte a járvánnyal kapcsolatos aktualitásokat. Ebben a témában a legpreferáltabb hírforrás az internet volt (48%), de a tévé is hasonlóan fontos szerepet töltött be (44%).  Ezen túl az inaktivizálódott rétegek, akik például elveszítették az állásukat, vagy életükben a járványhelyzet miatt változások következtek be, új potenciális nézőket jelentettek.

„A felnőtt lakosság kb. fele vált napi nézőjévé az Operatív Törzs sajtótájékoztatóinak.” – NMHH, 2020. június

Az online források tekintetében hármas tagozódást figyeltek meg a kutatók: elsődleges információközvetítők a hírportálok voltak (az internetezők 43 százaléka követte őket), de fontos szerepet töltöttek be a kormányzati, önkormányzati, hatósági oldalak is (31%). A közösségi médiából pedig az internetezők 23 százaléka tájékozódott, elsődleges hírforrásként főleg a Facebookot használva. A megkérdezettek szerint a média szereplőinek nagy része objektív tájékoztatást nyújtott, azonban ugyanannyian (60%) állították azt is, hogy a média túlfűtötte a hangulatot, és a súlyához képest túl sokat foglalkozott a járványhelyzettel. A pánikkeltés egyik okaként az álhírek gyakori felbukkanását is megnevezték (60%). A rendszeresen internetezők 72 százaléka gondolta úgy, hogy az elmúlt időszakban találkozott hamis rémhírrel az interneten. Terjedésükben nagy szerepet tulajdonítottak a közösségi médiának. Ezek a karanténmaradványok most is ugyanúgy a mindennapjaink részét képezik.

kg_2.jpg

Az álhírek felismerésének praktikus, egyszerű lépéseiről olvasd el cikkünket!

Karanténmaradványok – Így hat a digitális technológia és média az életünkre Tovább
Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

pexels-element-digital-1550342.jpg

Hogyan lábalhat ki az USA a válságból, amit már társadalmi feszültségek is súlyosbítanak? Milyen hatással lehet a világgazdaságra, a tőzsdékre és a társadalomra, ha a levélszavazatok megszámlálási ideje miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni? A Budapest Investment Club online előadásán „jártunk”.

Írta: Mohos Lilla, borítókép: Element5 Digital, Pexels

Az emberek természetükből adódóan politikai állatok, s talán pont ezért ragadják meg figyelmünket a világpolitikai mozzanatok, melynek fő alappillérét képezi az Amerikai Egyesült Államok politikai panorámája.

- nyitja meg Szőnyi Dávid Arisztotelész Politika című munkájának gondolatával az előadást. "Mi is lenne kézenfekvőbb téma napjainkban, mint a rohamosan közeledő amerikai elnökválasztás?"

Mi lesz akkor, ha a levélszavazatok miatt november 3-án nem lehet győztest hirdetni?

Az elnökjelöltek személye jól ismert: a republikánus párt színeiben indul az Ovális Iroda jelenlegi birtokosa, Donald Trump, ellenfele pedig a demokrata párt színeiben induló egykori Obama-alelnök, Joe Biden lesz.

Új helyzet, hogy sok lesz a levélben szavazó, aminek a feldolgozása több időt igényel. Ez azt is jelenti, hogy a végeredmény nem lesz teljesen ismert az urnazárás időpontjában. „Ráadásul ugye az az általános vélemény, hogy Joe Biden szavazói között többen vannak azok, akik levélben fognak szavazni. Ezért aztán lehet, hogy az elején még azt látjuk, Trump lesz az új elnök, de elképzelhető, hogy ez átbillen a demokrata párt színeiben induló elnökjelölt irányába. De az is lehet, hogy nem. Úgyhogy ez okozhat akár több napos késedelmet is” – válaszol a kérdésre Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája.

pexels-element-digital-1550339.jpg

Kép: Element5 Digital, Pexels

Ezt egészíti ki Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő Zrt. portfóliómenedzsere is: „Az emberek jelentős része a vírushelyzet miatt inkább kerülné a személyes voksolást, és szívesen szavazna érintkezésmentesen, levélben.”

A levélszavazatok miatti késedelem okozhat tehát bizonytalanságot, aminek a tőkepiacok “nem szoktak örülni”. Nagyon sok múlik azon, hogy az elnökválasztást megelőző napokban éppen hol áll majd a tőzsde, milyen stádiumban lesz a piac.

Tőkepiaci szemlélet

A részvénypiacok teljesítménye a gazdasági ciklustól függ majd, és az Amerikai Egyesült Államok központi banki rendszerének  (Fed - Federal Reserve System) további politikájától.

Joe Biden gazdaságpolitikai víziója a tiszta és zöld energiaforrásoknak, ezáltal például az elektromos autóiparnak és globális partnerségek körébe tartozó ágazatoknak kedvezhet. Ezzel szemben pártideológiai indíttatásból számos iparág elveszítheti kiváltságos szerepét, amelyet a jelenlegi republikánus adminisztráció biztosít számukra.

Móró Tamás szerint Trump újraválasztása jót tehet a hagyományos szektoroknak, értve ezalatt az úgynevezett value alapú részvényeket, persze ehhez az is kell, hogy a gazdasági ciklus már felszálló ágban legyen. Elképzelhető, hogy Biden győzelme esetén az olajszektort méginkább privatizálnák, ami így is rengeteget esett, és rendkívül gyenge.

Az egészségügyi szektor kérdése is érdekes: amerikában működik a világ egyik legjobb, viszont messze az egyik legdrágább egészségügyi modellje teszi hozzá a vezető stratéga. A kampány során is a legfontosabb választói kérdések egyike az egészségügy helyzete.

“Az amerikai gazdaságpolitikában annyira radikális változások nem jönnek Biden győzelme esetén sem. Elképzelhető egy hirtelen eladási hullám, de ugyanakkor ez egy vételi lehetőség is. Trump győzelme esetén lenne egy pozitív reakció valószínűleg. A pénzügyi szakma egyértelműen azt gondolja, hogy Trump folytatni fogja az eddigi tevékenységét” - mondja Móró Tamás az általános befektetői hangulatról.

pexels-pixabay-210607.jpg

Kép: Pixabay, Pexels

Izzó légkör, de kinek hisznek a választók?

Több megközelítésből is sajátos helyzetben van jelenleg az Egyesült Államok. A társadalom rendkívül polarizált, a Covid-19 járvány a gazdasági bizonytalansággal kiegészülve pedig példátlan időszakot tár elénk. Tovább fokozza a helyzetet a Black Lives Matter (BLM) mozgalom hatására kialakult izzó légkör is, ahol az etnikai kisebbségek és támogatóik küzdenek a hátrányos megkülönböztetés és az ok nélküli rendőri brutalitás ellen.

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált, ez a demográfiai átalakulással együtt valószínűleg Joe Bidennek kedvez. Azonban egy másik szempont is jelen van, a média képsorain látható fosztogatás, anarchia, gyújtogatás. “Elég súlyosnak tűnő dolgok még akkor is, ha valószínűleg ezeket a média felnagyítja.” - teszi hozzá Móró Tamás. Állítása szerint a jelenlegi elnök pont erre próbál alapozni, ugyanis az emberek rend iránti vágya végül segíteni fog Donald Trumpnak. A “Law & Order” működjön, szemben az általa sugallt, Joe Biden győzelme esetén érvényes anarchiával.

"Mit mond erre Biden? Nézzetek körül, ez az anarchia, amit most láttok, Donald Trump elnöksége alatt következik be. Tehát ki a felelős érte? Senki más, mint a jelenleg regnáló elnök." - folytatja a gondolatmenetét a vezető stratéga. A kérdés az, hogy a választók kinek hisznek jobban?

A rend iránti vágy valószínűleg megvan, de hogy kinek tulajdonítják ezt, a Trump féle polarizáló politikai kommunikációnak, vagy pedig előrevetítik Biden lehetséges elnöki tevékenységét, ezen múlik majd az elnökválasztás kimenetele.

- hangsúlyozza Móró Tamás.

Az iménti gondolatokat egészíti ki Tunki Dániel: a BLM mozgalomban olyan rétegek mozdultak meg, akik elnyomásban vannak, viszont ez nem okozott a demokratáknak nagy előnyt, mivel az afro-amerikai szavazók, 90%-ban mindig a demokratákra szavaznak. Olyan szempontból viszont igen, hogy az afro-amerikaiak eddig nagyobb arányban maradtak otthon, ami most változhat. 

A szavazóbázis mozgósításához kapcsolódik Kamala Harris személye, a demokrata párt afro-amerikai, ráadásul női - alelnökjelöltje is:. “Ez egy racionális döntés, azonban nem szerencsés kaliforniai szenárort választani. Kalifornia szinte világéletében demokrata színekben pompázott. Egy swing state-ből (billegő államból - a szerk) lehet, hogy szerencsésebb lett volna választani, de annyira fokozódott a BLM mozgalom túlfűtöttsége, hogy kontraproduktív lett volna, ha nem onnan választ jelöltet Biden”- zárja a gondolatot a portfóliómenedzser.

Hogyan kezelte Trump a Covid válságot az emberek véleménye szerint? 

Nagyon rosszul, ezt érzik az emberek is. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy milyen a gazdaság helyzete, hogyan teljesített az elmúlt 4 évben? Itt már sokkal magasabb Trumpnak elfogadottsága. “Úgy gondolom, ha októberben tényleg fel tudnak mutatni egy vakcinát, akkor az első téma jelentősége csökkenhet, és a gazdasági kérdés nyomul előre.”

trump_1.jpg

Trump koronavírus kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás)

A regnáló elnököt egyébként a statisztikák szerint 80%-ban újraválasztják, a történelem során csak akkor volt kivétel, amikor recesszióba került  a gazdaság. “Ha recesszióban lesznek az nehéz lesz, ha viszont látszik egy felívelés, akkor jobb esélyekkel indul Trump.” - mondja Tunkli Dániel.

tump_2.jpg

Trump munkanélküliség kezelésével kapcsolatos nyilvános elfogadottság (Forrás) 

Trump vs. Biden

Az országos felmérések alapján Biden jelenleg 8,5%-kal vezet. Bár ő tűnik az esélyesebb jelöltnek, az elmúlt időszakban egyre csökkent a különbség, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Ez azonban könnyen változhat, miután kiderült, hogy Donald Trump is elkapta a koronavírust. Egyik oldalról ez ellentmondásba kerülhet Trump a járványt alábecsülő kijelentéseivel, valamint a maszkviselés és a távolságtartás látványos mellőzésével. Másik oldalon viszont előfordul, hogy hasonló esetben sokan sorakoznak fel az elnök mellett támogatólag. Jó példa erre Boris Johnson, aki hasonlóan rosszul kezelte a válságot, majd koronavírus miatt intenzív osztályra is került, mégis jelentősen emelkedett a támogatottsága.

trump_3.jpg

A két elnökjelölt általános támogatottsága (Forrás)

További növeli a bizonytalanságot, hogy 2016-ban, az akkor szintén esélyesebbnek kikiáltott demokrata jelölt, Hillary Clinton az elektori rendszernek köszönhetően végül alulmaradt, hiába érkezett rá több szavazat. Ebből kiindulva tehát semmiképp sem írhatók le Trump esélyei sem.

USA az egyik legbefolyásosabb ország, a novemberi elnökválasztásnak így a világ minden pontján komoly jelentősége lesz.  A 2020-as amerikai elnökválasztást 2020. november 3-án rendezik meg. Az Egyesült Államokban négyévente tartanak elnökválasztást, amikor az összes tagállamban és Washington D.C.-ben egy napon voksolnak a választóképes állampolgárok. 

A teljes interjú visszanézhető az alábbi linken.

 

Elnökválasztás 2020: Izzó légkör, de kinek hisznek a választók? Tovább
Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről

b_v_0019.jpg

Két nap alatt 32 előadó, élő közvetítések 15 szekcióban és több mint 80 szakember. Szeptember 24-25-én, online rendezték meg az 58. Közgazdász Vándorgyűlést. Az élő streamekben Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök, a Corvinus Egyetemről Stukovszky Tamás, vállalati és intézményi kapcsolatokért felelős vezető és Fehér Péter, executive degree programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékán is megosztották gondolataikat a pandémia gazdasági hatásairól. Összefoglaltuk a legerősebb kijelentéseket a kultúra, a társadalmi vállalkozások, a nyugdíjrendszer, valamint a hazai fintech piac aktuális helyzetéről.

2020.09.30. Borítókép: Bera Viktor

Művészet és veszélyhelyzet

“Kollegák, brutálisan beszakadt a piac, nincs miről beszélni. Minden értelemben egy brutális térszűkülés van az előadóművészetben.” - Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója

A járványhelyzet hatására a kultúra is speciális helyzetbe került. A Zeneakadémián több hónapig nem tarthattak koncerteket, az oktatás ugyanakkor folyt tovább. “Szerintem nagyon ritkán kerül egy vezető olyan helyzetbe, hogy minden rendszer felborul, és szinte pillanatok alatt kell lépni. Rugalmasság nélkül meghalunk. Csak úgy lehet elvégezni a munkát, hogy akármilyen körülmény van, arra rögtön reagálunk” - fogalmazta meg a tanulságokat Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja.

nevtelen_terv.png

Kép: Zeneakadémia (Canva, Getty Images)

A Vígszínházat érzékenyebben érintik a piaci folyamatok, hiszen bevételének nagyjából egyharmada - ami a magyar színházi szférában az egyik legmagasabb arány - a nézőktől származik. Mádi Zoltán elmondta, hogy egy olyan piac, ami 40-50 százalékkal csúszik vissza, a drasztikus összeomlás határán van, ezért az állam szerepe jelenleg nagyon jelentős. De a Vígszínháznak vannak tartalékai. “Nem sírok, mert azt gondolom, hogy erősek vagyunk, és a fővárosi színházi szféra fő zászlóshajóinak ezt ki kell bírniuk” - mondta Mádi Zoltán.

A gazdasági hatásokon túl a társadalmi hatások is jelentősek. “A színház tipikusan az a műfaj, ami abban az adott estében létezik, tehát jelenleg nagyon nehéz olyan helyzetet mondani, amiben nyertesnek tarthatjuk” - mondta a Vígszínház gazdasági igazgatója. Birinyi József szerint a karantén a közvetlen visszajelzésektől fosztotta meg a közönséget és az előadóművészeket egyaránt, a katarzis elérése pedig online nagyon nehéz.

Szentgyörgyvölgyi László szerint a személyes találkozásban benne van egyfajta többletérzés tanár és diák között, ami online nem maradéktalanul megvalósítható. “Az előadóművészek nagyon le voltak törve” - mondta a kancellár. Azonban a jövőben sok terve van az egyetemnek, szeretnék az infrastrukturális helyzetüket rendezni, és turisztikai célpontként is fejleszteni a Zeneakadémiát. A Vígszínház stratégiája Rudolf Péter kinevezésével ugyancsak egyértelmű. A Pál utcai fiúk nyomvonalán haladva, klasszikus, magyar kulturális értékek képviseletét tűzték ki célul egy “polgári népszínházban”, ahol a színházbérlet több mint 100 éve hozzátartozik a fővárosiak imidzséhez.

Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója és Szentgyörgyvölgyi László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja Birinyi József népzenésszel, népzenekutatóval, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnökével beszégetett a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Taxner Tünde

Társadalmi vállalkozások és innováció

“Egy társadalmi vállalkozást társadalmi innovátorként is lehet értelmezni, amiben a társadalmi küldetésnek és az üzleti fenntarthatóságnak ugyanolyan fontos szerepe van.” - Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány ügyvezetője

A társadalmi vállalkozások olyan innovációt hoznak létre, ami egy társadalmi cél érdekében az üzleti életben is nagyobb átrendeződéshez vezethet. Gondolhatunk itt egy vállalkozásra, ami lehetőséget nyújt egy kiemelt csoportnak, például a Fedél Nélkül hajléktalan újság vagy az Ízlelő éttermek, ahol fogyatékkal élőket alkalmaznak a vendéglátóhelyeken. A vállalkozás emellett környezetvédelmi célokat is szolgálhat, ilyen például a Munch ételpazarlást megelőző startup.

A társadalmi vállalkozások gyakran mennek szembe piaci logikákkal, aminek a válság idején gazdaságnövelő hatása lehet. Gondoljunk egy társadalmi vállalkozási profillal működő élelmiszerboltra, ami az alacsonyabb profit ellenére a helyi termelőktől szerzi be az árut. A pandémia idején nagyon fontos a rugalmasság, a kockázatvállalás és az összefogás. Matolay Réka szerint az innovációs képesség kulcsfontosságúnak számított a társadalmi vállalkozások számára egy ilyen kritikus helyzetben, amit ha jól kihasználtak, a megoldás még sikersztorivá is válhatott.

Kozma Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense Matolay Rékával, a Corvinus Science Shop stratégiai vezetőjével, Mészáros Andreával, az Ízlelő éttermeket üzemeltető Kék Madár Alapítvány ügyvezetőjével és Németh Nándorral, a Máltai Manufaktúra vezetőjével a társadalmi vállalkozások szerepéről és a gazdasági válság hatásairól beszélgetett.

Írta: Belayane Najoua

Új megoldások a nyugdíjrendszerben

,,A mostani állami nyugdíjrendszernek alapvető hibája, hogy rossz elvekre épül: a járulékot befizetésnek, hozzájárulásnak tekinti, nem pedig annak, hogy az a gyermekbe való befektetés megtérülése." - Banyár József, a Corvinus Egyetem docense

A II. világháború óta az állam az aktuális bevételekből fizeti az aktuális nyugdíjakat. Ez egy folyó finanszírozású nyugdíjrendszer, azonban, ha a demográfiai egyensúly nem áll fenn - a gyermekek száma csökken, a nyugdíjasoké nő -, nagyon magas lesz az időskori függőségi ráta, és a rendszer nem fenntartható. Ráadásul mára a tudásalapú társadalom került előtérbe: a gyermekek nevelése, taníttatása kulcsfontosságú.

nevtelen_terv_2_2.png

(kép: Canva.com)

A szakértők a jelenlegi nyugdíjrendszert igazságtalannak tartják a gyermeket nevelők szempontjából, mivel a beérkező járulékokat osztja szét, a járulékfizető embereket előtte azonban fel kell nevelni. Mivel a rendszer nem hozzájárulás arányos, nem veszi figyelembe, hogy a nevelést, mint befektetést ki tette. “Minél több gyermeket nevel föl valaki, annál több befektetést tesz azok számára, akik majd egyszer nyugdíjasok lesznek. De ezt ő nem kapja vissza, sőt, kevesebbet kap vissza, mert kevesebb időt fog eltölteni munkavállalóként, kevesebb bértömeget és nyugdíjat halmaz föl" - mondta Banyár József.

A szakértők megoldási javaslatokkal is előálltak. Botos Katalin és Botos József kettős fedezetű nyugdíjat javasoltak, melyben egy második csatorna bevezetését szorgalmazzák. A munkajárulékra plusz 20-25 százalékos pótlék vetülne ki, a nem gyermekeseknek pedig nyugdíjpénztári rendszert ajánlanak. Németh György szerint nincs szükség nyugdíjreform-vitára, ha az állam meg tudja oldani, hogy az aktív munkavállalók által fizetett járulék egy részét rögtön a szüleik kapják meg. A munkavállalók bruttó bérének 5 százaléka szüleik nyugdíjkiegészítése lenne.

Banyár József ellenben az egész nyugdíjrendszer megreformálná A gyermekek 30-40 százalékban az adófizetők, 60-70 százalékban a szülők hozzájárulása alapján válnak egyszer adófizetővé. Mivel egyre képzettebbek, ennek költsége egyre nagyobb, így a jelenlegi rendszer nem ösztönöz gyermekvállalásra, inkább az azon megspórolt pénz elfogyasztására.

Az új, humántőke fedezetű nyugdíjrendszert csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani, hogy azokat érintse jobban a változás, akiknek még formálható az életstratégiája. Ebben a rendszerben a felnevelés költségeit kellene visszafizetni aszerint, hogy ki mennyivel járult hozzá ehhez. A fiatalok vagy vállalnak gyereket és nem kell takarékoskodniuk a nyugdíjra, vagy ha nem vállalnak, félre kell tenniük nyugdíjpénztári rendszerben. A nyugdíjrendszer szempontjából így közömbös lenne, hogy valaki vállal-e gyereket, mert a rendszer önfenntartó maradna.

A kerekesztal-beszélgetésben résztvevők egyetértettek abban, hogy a probléma akkut és gyorsan kellene cselekedni. Egy bonyolult társadalmi rendszerhez való hozzányúlás azonban kockázatot jelent. Az első két megoldási javaslat inkább rövidtávú, míg a harmadik már a következő generációnak jelentene stabil rendszert.

A Közgazdász Vándorgyűlés Demográfia szekciójában Benda József, szocializációkutató, az MKT Demográfiai Szakosztályának elnöke vezetett kerekasztal-beszélgetést egy család- és gyermekbarát nyugdíjrendszer kialakításáról. A beszélgetésben közreműködött Banyár József, a Budapesti Corvinus Egyetem habilitált egyetemi docense, Botos Katalin professor emerita a Szegedi Tudományegyetemről és Németh György szociológus-közgazdász.

Írta: Sipos Sára

Magyar fintech piac

„Amíg nem kételkedünk, és nem tesszük fel a kérdést, hogy hogyan lehetne a dolgokat másképp csinálni, addig alapvetően nem fogunk tudni előrehaladni. Sem egyéni szinten, sem a vállalkozások szintjén.” – Eölyüs Endre, pénzügyi szakértő

Magyarország ma a közép-kelet-európai régióban a középmezőnyben található a digitalizáció, például az internetpenetráció, a pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az online bankolás szempontjából. Kihívást jelent, hogy a hazai bank- és FinTech szektornak fel kell vennie a versenyt a globális vállalatokkal, ami egyben ösztönzően is hat a pénzügyi szolgáltatási szektor fejlődésére, és nyomást helyez a szereplőkre a digitális transzformáció felgyorsításában. A Magyar Nemzeti Bank időben felismerte a változásokat, stratégiát alakított ki, jelentéseket készített a FinTech szektorról, és több saját platformmal is támogatja a FinTech szféra magyarországi fejlődését.

nevtelen_terv_3_1.png

(kép: Canva.com)

A FinTech a meglévő technológiák összekapcsolása új üzleti modellel, eredményét pedig a pénzügyi szektorban használják. A FinTech és a hagyományos kereskedelmi banki szféra inkább a partnerkapcsolatok kialakítására törekszik a verseny helyett, ezáltal a bankok megbízhatóságát, biztonságos fizetési rendszerét és a FinTech szolgáltatók agilitását, gyorsaságát egyaránt kihasználhatják a szereplők. A beszélgetőpartnerek szerint Magyarország jó helyzetben van a pénzügyi digitalizáció tekintetében, ugyanis nincs teljes mértékben kiépült intézményi rendszere, így könnyebben átugorhat egyes lépéseket a pénzügyi szolgáltató szektor digitalizálásában – és ebben lehet a régió versenyelőnye is a területen.

A járvány hatására egyre többen vettek igénybe digitális szolgáltatásokat, és a megnövekedett használat a szigorú biztonsági intézkedések részleges feloldásának hatására sem esett vissza. Ehhez nagyban hozzájárult az Azonnali Fizetési Rendszer, ami egységesíti és mindenkinek banktól függetlenül elérhetővé teszi a gyors átutalást. A rendszer stabil alapjára további szolgáltatások épülhetnek, mint például az online számlázás. Fontos kritérium, hogy a mobil és digitális fizetés egyszerű és biztonságos legyen, de figyelni kell arra is, hogy a felhasználók megtarthassák a kontrollt, és ne automatikusan, a fogyasztó beleegyezése nélkül történjen minden fizetés.

Kihívást jelent a kis- és középvállalkozásokat bevonni a pénzügyi digitalizációba, ugyanis sok esetben nincs kapacitásuk figyelni a trendeket és fejleszteni. Ezért lemaradhatnak, ez ellen pedig mindenképpen tenni kellene, ugyanis a KKV szektor termeli a magyarországi GDP jelentős hányadát.

Szóba került a digitális pénzügyi szolgáltatásokat érintő jogszabályrendszer igénye, valamint a pénzügyi tudatosság és oktatás kérdése is, amelyet a beszélgetőpartnerek szerint minél korábban el kell kezdeni annak érdekében, hogy a fiatalok megszerezzék a tudást és az alapvető pénzügyi tudatosságot, ami a jövőben sikeres döntésekhez és az életminőség javításához vezethet. Emellett figyelembe kell venni azt is, hogy az idősebb generációban többen vannak, akik egyáltalán nincsenek tisztában a szolgáltatások nyújtotta lehetőségekkel, és nem tudják a digitális technológiát alkalmazni. Fontos a felnőttképzés is, hiszen így a banki szolgáltatásoktól távol élőknek is lehetősége van az egyszerű ügyintézésre.

A hazai pénzügyi szolgáltatási rendszer digitalizálásáról, a jogszabályi környezet fontosságáról, a pénzügyi kultúra fejlesztéséről és a magyar pénzügyi szféra lehetőségeiről Pintér Éva, a Corvinus docensének vezetésével Eölyüs Endre, Kovács Levente, Magyar Péter, Selmeczi-Kovács Zsolt és Terták Elemér pénzügyi szakértők beszélgettek Magyar Közgazdasági Társaság Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén.

Írta: Kovács Anna 

 

Hogyan érinti a koronavírus-járvány a magyar gazdaságot? - Tudósítás az 58. Közgazdász Vándorgyűlésről Tovább
Nagyi, olvastad, hogy mit posztolt a polgármester?

Nagyi, olvastad, hogy mit posztolt a polgármester?

Magyar önkormányzatok online kommunikációja a koronavírusról

pexels-andrea-piacquadio-3823542.jpg

Rákóczy Zsuzsanna a Budapesti Corvinus Egyetem #kommlab kutatócsoportjával végzett kutatást, melyben a magyar önkormányzatok hivatalos online felületeit vizsgálta. Feltárta, hogy tavasszal mennyire volt alapos az idősek tájékoztatása a koronavírussal kapcsolatban. A kutatási eredményekről, az online kommunikáció jelentőségéről és jövőbeli várakozásairól beszélgettünk.

2020.09.16. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: Andrea Piacquadio, Pexels

rakoczy_zsuzsanna_kep.jpgMivel foglalkozik a #kommlab, és miben segítette a kutatásodat?

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják. A #kommlab elsősorban generációs fókuszú, különös figyelmet szentel a fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak. 

Az egyetem doktorandusz hallgatójaként vettem részt a Dr. Székely Levente által vezetett kutatócsoport munkájában, amely során az idősek tájékoztatását és támogatását szolgáló magyarországi állami és önkormányzati szereplők által folytatott kommunikációt vizsgáltam. A #kommlab kutatásában való részvételnek köszönhetően mélyült a tudásom az alkalmazott módszertanok, azaz kérdőív és tartalomelemzés terén.

Miért érezted fontosnak, hogy elvégezd ezt a kutatást?

A #kommlab ezen kutatása érintőlegesen mutat összefüggést a doktori tanulmányiamhoz kapcsolódó kutatásommal, amely alapvetően a szociális szervezetekben kialakult konfliktusok vizsgálata és kiterjed az idősotthonokra is. A két téma közötti kapcsolódás adott volt..

Számomra fontos a hatékony kommunikáció, legyen az írásban vagy szóban. Érdeklődésem fókuszában nagyon régóta „egymás megértése” áll, így annak vizsgálata, hogy egy ennyire nehéz és ismeretlen helyzetben miként működik a hivatali kommunikáció. Közigazgatási menedzserként nem csupán szakmai feladat teljesítése volt, hanem valóban flow-élményt nyújtott az éjszakába nyúló táblázatelemzés. 

A kutatásban 325 település önkormányzati weblapját és hivatalos Facebook-oldalát vizsgáltad meg. Volt olyan önkormányzati felület, amely nem fordított kiemelt figyelmet a koronavírus-járványra?

A vizsgált intézmények köre kiterjedt a fővárosi és valamennyi budapesti kerületi önkormányzatra, a megyei jogú városok, valamint a magyarországi településtípusok számbeli megoszlását alapul véve, azzal arányosan további véletlenszerűen kiválasztott városok és kistelepülések önkormányzataira.

Kérdésedre a rövid válasz, igen, volt. Az esetek közel 15%-ában sajnos a honlap – annak aktualizálásának hiányában – említést sem tett a járványról. Felmerült a kérdés, hogy a település lakóit egyéb online módon tájékoztatták-e annak vezetői.

Feltételeztem, hogy a honlapokon tapasztalható alacsonyabb aktivitást az adott település vezetése által kezelt, hivatalos Facebook-oldala kompenzálni fogja, de ez csak részben igazolódott be.

Míg a honlapok közül 43 nem tesz említést a járványról, addig a Facebook oldalak közül 34 - többi esetben eleve nem is hoztak létre Facebook-oldalt. Összességében a vizsgált települések 5%-ára volt igaz, hogy egyik online felületen sem kommunikált a vezetés a járványról.

Voltak olyan honlapok, amelyek nem targetálták külön az idős korosztályt?

A honlapok közül 143, míg a Facebook oldalak esetében „csak” 51 nem tett közzé kimondottan időseknek szóló tartalmat. Összesen 58 olyan település került a kutatás látóterébe, amely egyik felületen sem adott tájékoztatást a tárgyban. Igaz, hogy ezek 95%-a kistelepülés, ahol adott esetben a helyben szokásos, közvetlenebb tájékoztatást tartotta kizárólag indokoltnak a döntéshozó.

A hagyományos médiafelületeken a legtöbb tájékoztatás és információmegosztás figyelemfelkeltőnek bizonyul. Hogyan igyekeznek fenntartani az önkormányzatok ezt a tendenciát az online felületeken?

Nagyjából a honlapok 10-10 százalékára volt érvényes, hogy rövid, de informatív, sok adatot tartalmazó, illetve, hogy kimondottan részletesen, a körülményeket információban gazdag módon bemutató volt.

A honlapok egyharmadánál hoztak létre olyan linket, amely közvetlenül a koronavírusra vonatkozó hírekre mutatott, viszont alig több, mint weboldalak 6%-a esetében alkalmaztak felugró ablakot. Ez a szám szerintem nagyon alacsony. 

A tájékoztatás tartalmának elemzése a megosztott hírek forrását is vizsgálta. A vírushelyzetre vonatkozó kormányrendelet 71 honlapon szerepelt önmagában vagy más tájékoztatás mellett, és 135 honlap tett közzé egyéb hivatalos szervtől származó információt is, köztük a WHO vagy az Nemzeti Népegészségügyi Központ által készített tájékoztató anyagokat.

Kimondottan az időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás 182 esetben volt olvasható, amelyet - annak ellenére, hogy az eddigi eredményekhez képest kiugró adat - alacsony számnak értékelek, mert a mintavétel időpontjában már közel egy hónapja állandóan visszatérő módon hangsúlyozta az Operatív Törzs, hogy az idős korosztályra nézve különösen nagy veszélyt jelent a vírus.

pexels-gustavo-fring-3983428.jpg

Kép: Gustavo Fring, Pexels

Milyen szempontok alapján vizsgáltad a hivatalos Facebook-oldalakat, és milyen eredményeket kaptál?

A fókusz kizárólag arra irányult, hogy az általános tájékoztatáson túl kimondottan az időseknek szól-e egyáltalán közlemény, illetve részletesen elemeztem a település lakossága, az oldal követői és a megosztások számának összefüggéseit. Tekintettel arra, hogy a település vezetői nem minden esetben hoztak létre Facebook-oldalt, illetve a meglévő oldal nem minden esetben működött, összesen 252 forrás került elemzésre.

Megállapítható tehát, hogy a vizsgált települések valamivel több, mint felében került megosztásra időseknek szóló poszt. 

Fontos megjegyeznem, hogy a Facebook oldalak vizsgálata közben rátaláltam pár  olyan kezdeményezésre is, amelyek az összefogás, az összetartozás, a közösség jelentőségének üzenetét hordozzák. Személyes kedvencem a „Fogd a telefont és hívd fel a nagyit” elnevezésű kezdeményezés, amely elsősorban a gyerekek számára fogalmaz meg felhívást azzal, hogy emlékezteti őket a nagyszülőkkel való kapcsolattartás fontosságára.

A vírus második hulláma sajnos a nyakunkon van. Feltételezhető, hogy az önkormányzatok jobban igyekeznek majd az idősek megszólítására az online felületeken?

Nem tudom megjósolni, hogy miként alakul a második hullám kormányzati, illetve önkormányzati kommunikációja, de az egyértelműen tapasztalható volt az elmúlt hónapok során, hogy különösen nagy hangsúly került az elektronikus kommunikációra.

Például az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szervezeti egysége, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér Fenntartási és Üzemeltetési Főosztálya által – egyéb modulok mellett – sikeresen bevezetett eRecept modul, amely növelte a társadalom tagjaiban az online térben zajló folyamatok iránti bizalmat. Így lehetségesnek tartom, hogy fokozottabb online kommunikációra számíthatunk. Ha a  - lakosság körében vagy a településvezetők egymással történő - tájékozódás során az online kommunikáció sikere megerősítésre kerül, akkor vélhetően a második hullám során az a település is nagyobb hangsúlyt fektet ezekre a  csatornákra, amelyik tavasszal mást priorizált.

A #kommlab kutatócsoport működését az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatja. 

Nagyi, olvastad, hogy mit posztolt a polgármester? Tovább
COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról

COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról

liverpool_title_soccerbible_com.jpgA Liverpool történelmi bajnoki címétől az Atalanta szárnyalásán át a Real Madrid fordításáig számos emlékezetes történettel gazdagodott idén a nemzetközi topfutball nagykönyve – a Bajnokok Ligája nyolcas döntője előtt tekintsük is át, kik kaptak már most bérelt helyet az új oldalakon. 

Írta: Rada Bálint, Borítókép: Soccerbible.com

Nyertesek és vesztesek

Ha az öt legerősebb európai bajnokság (angol, spanyol, német, olasz és francia) első helyezettjeinek névsorára tekintünk, nem tűnik úgy, hogy a koronavírus radikálisan befolyásolta volna a sorozatok végkimenetelét: a Paris Saint-Germain, a Bayern München és a Juventus is folytatta korszakos dominanciáját, a Real Madrid trónfosztotta a Barcelonát, a Liverpool pedig 30 évnyi várakozás után megérdemelten ért fel a Premier League csúcsára. Szezonjaik összegzésekor ugyanakkor muszáj a pandémia hatásaival kezdenünk. 

A nemzetközi sportélet márciusi leállása nem kecsegtetett túl sok jóval a szurkolóknak: az első bejelentések olyan neves bajnokságok befejezéséről szóltak, mint a belga Jupiler League, a holland Eredivisie, vagy a francia Ligue 1. Végül radikális változtatásokkal indulhattak újra a Bundesliga, a Premier League, a La Liga, majd a Serie A küzdelmei: a meccseket mindenhol zártkapuk előtt, limitált létszámú szakmai- és médiastáb jelenlétében játszották, miközben az összezsúfolódott naptár miatt három helyett öt cserét engedélyeztek a csapatoknak. 

real.jpg

kép: Skysports

A legnagyobb nyertesek közé tartozott az a Real Madrid, amely hátrányból tudott fordítani a spanyol bajnokságban, és megérdemelten hódította vissza a bajnoki címet Barcelonából. A Királyi Gárda tíz győzelemmel és egy döntetlennel hengerelt a nyári szezonban, amely főképp a katalán rivális szétesésének, illetve Zidane elképesztő pedagógiai érzékének köszönhető. A fővárosiak minden mérkőzésen élesek voltak, a kritikus pillanatokat jól kezelték, az egyéni teljesítmények pedig olykor kiábrándító játék mellett is győzelmet értek. Szezonjuk mégis keserűen zárult a Manchester City elleni sima kettős vereséggel – a fehér mezesek zsinórban másodszor búcsúztak a legjobb 16 között a Bajnokok Ligájában.

Szintén remekül jött ki az új rajtból a Manchester United. A Paul Pogba – Bruno Fernandes kettőssel felálló középpálya, illetve a Greenwood – Martial – Rashford támadósor meglepően jól működő rendszerré érett Ole Gunar Solskjaer keze alatt. A United végre nem csak a nagycsapatok elleni kontrajátékban bízhatott, de a kicsik ellen is mert kezdeményezni és dominálni, ami harmadik helyet ért a Vörös Ördögöknek. 

A Manchester United feltámadásának nagy vesztese a Leicester City lett. A rókák sokáig dobogós helyen álltak, ám márciusi nyolc pontos előnyük ellenére is kicsúszott a kezükből a BL-indulás. Bár Jamie Vardy a PL gólkirálya lett, Wilfred Ndidi pedig igazi klasszissá érett, Brendan Rodgers gárdája elvesztette lendületét és kreativitását.

Ahogy a hosszú kispad előnynek, úgy a rövid óriási hátránynak bizonyult. Amíg a Laziónak minden összejött az őszi félévben, és sokáig bajnokaspiránsnak tűnt az erre teljesen alkalmatlan kerettel Simone Inzaghi csapata, a sűrű program, az ellenük forduló szerencse és a folyamatos sérülések megpecsételték a rómaiak sorsát. A Leicesterrel kapcsolatos további párhuzam, hogy a Lazio adta az olasz bajnokság gólkirályát, sőt Európa legjobb góllövőjét is: Ciro Immobile 37 mérkőzésen 36 gólt szerzett. A negyedik hellyel tavaly ilyenkor biztosan kiegyeztek volna Milinkovic-Savicék, a szezon első felét látva ugyanakkor ez mindenképpen csalódás.

A támadás az új védekezés

Taktikai szempontból az új futballszezon legérdekesebb koncepciói a totális támadófutballhoz kapcsolódtak. A legkézenfekvőbb példa az Atalanta: a bergamói olasz kiscsapat 98 (!) találattal zárta az olasz pontvadászatot, az Udinese – Lecce – Torino hármast egyaránt hét lőtt góllal küldték padlóra, az Ilicic – Zapata – Muriel – Papu Gómez négyes pedig egész évben remekelt.

Elképesztő, de a klub így is csak harmadik lett Olaszországban.

Gian Piero Gasperini koncepciója a magas letámadásra épül, melynek hátránya, hogy a csapat gyakran szétszakad: óriási területek keletkeznek a csapatrészek között, az ellenfelek pedig könnyedén átroboghatnak rajtuk. A kék-fekete klubnak elsőként erre kell megoldást találnia, ha a Juventus elé szeretne kerülni.

Időnként kifejezetten üdítő volt más kiscsapatok teljesítménye.atalanta_getty_images.jpg

kép: Getty Images

Mikor Pep Guardiolát, a modern futball egyik legnagyobb hatású edzőjét megkérdezték, hogy melyik együttes játékát élvezi a legjobban, a Sassuolót választotta.

Az olasz kisváros sokáig ismeretlen klubja Roberto de Zerbi vezetésével a totális futball gyökereihez tért vissza, sokpasszos játékuk és agresszív letámadásuk pedig igazi hipszter közönségkedvenccé tette őket. Ennek az ellentézisét a spanyol José Bordalás alkotta meg: a Getafe nemcsak a spanyol bajnokság, de egész Európa legkeményebb, legdurvább, legdefenzívebb csapata lett, amely a Sassuolóhoz hasonlóan nyolcadik lett saját ligájában. A „kicsik” közül még egyet mindenképp érdemes kiemelni: Chris Wilder Sheffield Unitedje nem csak magasan a leggyengébb kerettel és a legkisebb költségvetéssel rendelkezett a Premier League-ben, de már az is hatalmas szenzációnak számított, hogy előzetes kiesőjelöltként nyerték meg tavaly a másodosztályt. Ehhez képest a Sheffield csont nélkül bennmaradt: a támadásba fellépő belső védőik hatalmas meglepetést keltettek, és bár a csapat végül szintén lecsúszott a nemzetközi kupaindulásról, így is a felsőházban zárt.

A legjobb példa a támadófutball dominanciájára az említett Guardiola Manchester Cityje. A 102 lőtt gól már önmagában sokatmondó adat, a legérdekesebb azonban a csapat védekezése. Letámadásuk annyira kidolgozott, hogy a védelemnek csak előre kell játékba avatkoznia: a tökéletes szervezettséggel szemben az ellenfelek alig jutnak át a félpályán. Ennek iskolapéldája a Real elleni BL-nyolcaddöntő visszavágója lett: a City mindkét gólja letámadás utáni hiba eredménye volt. Ennek ellenére mégis volt egy klub Angliában, amely a manchesteri kékek fölé tudott nőni…

Egység az egyének felett

liverpool_title_soccerbible_com.jpg

kép: Soccerbible.com

…Ez pedig Jürgen Klopp Liverpoolja. A német edző szintén a támadófutballról lett híres, a Pool viszont nemcsak a BL-t és a PL-t nyerte meg 2 éven belül, de igazi trendteremtővé is vált a nemzetközi labdarúgásban. Alexander-Arnold és Robertson az új típusú, támadó szélső védők archetípusai, Roberto Firmino csatár létére a védekezésben lett kulcsember, a „gegenpressing”, vagyis a labdavesztés utáni fokozott letámadás pedig nemcsak megjelent a futballpályákon, de etalonná is vált a progresszívebb edzők taktikai repertoárjában. A Pool szezonjának egyetlen fekete foltja az Atletico Madrid elleni BL-kiesés, számukra azonban sokkal fontosabb volt, hogy 3 évtizednyi balszerencse után ismét Anglia trónjára ülhessenek.

Összességében elmondható az idei szezonról, hogy remekül elkülönültek a rendszer nélküli klasszisokból álló óriásklubok, illetve a koncepcióban gondolkodó társaik. Előbbi halmaz legkézenfekvőbb példája a La Ligát másodikként záró Barcelona: Bartomeu elnök vezetésével az identitását vesztett klub akadémiája fokozatosan leépült, a saját nevelésű tehetségek helyét pedig a csillagászati összegekért igazolt sztárjátékosok vették át, akik szinte kivétel nélkül kudarcot vallottak. A keret öregszik, és csak reménykedni lehet, hogy Messi visszavonulásáig új irány vesz a csapat, különben akár az AC Milan sorsára is juthat.

skysports-ac-milan-zlatan-ibrahimovic_4915952.jpg

kép: rangado.hu

És ha már Milan: a hétszeres BL-győztes a vírusszünet után elkezdett kimászni a saját maga által ásott gödörből. Stefano Pioli a kispadon, a veterán Zlatan Ibrahimovic pedig a pályán és az öltözőben tett rendet, a piros-feketék pedig vereség nélkül hozták le a nyári szezont. A Serie A-t uraló Juventus ugyanakkor gyenge éven van túl. A bajnokságot egyetlen ponttal nyerték meg Antonio Conte Interjével szemben, az „olasz Real Madrid” koncepciója pedig akkora gellert kapott a Lyon elleni kínos BL-zakótól, hogy Maurizio Sarritól meg is vált a klub. Utódja a korábbi klasszis irányító, Andrea Pirlo lesz.

Pirlóhoz és Zidane-hoz hasonlóan több nagy klub is korábbi sztárjai felé fordult edzőfronton. A Chelsea Frank Lampardot nevezte ki, aki az átigazolási tilalom ellenére is ütőképes csapatot rakott össze: fiataljai végül negyedik helyen zártak a két manchesteri óriás és a Liverpool mögött. Az Arsenal szezon közben szavazott bizalmat Mikel Artetának, aki Guardiola segédedzőjeként is dolgozott a Citynél. Az FA-kupa elhódítása is jelzi, hogy van potenciál a még mindig csak 38 éves spanyolban. A Bayern Münchennél Niko Kovacot először csak ideiglenesen váltotta Hans-Dieter Flick, kiváló eredményei után azonban szerződést is hosszabbítottak vele. Bár a Bayern télen még hátrányban volt az RB Leipziggel szemben, végül tükörsimán nyerte meg ismét a német Bundesligát, és a Bajnokok Ligája legnagyobb favoritjává lépett elő.

Trónfosztás a láthatáron

Játékosfronton kézzelfogható közelségbe került a Messi-Ronaldo korszak vége. Bár a két extraklasszis ismét kivételes szezont futott (Ronaldo 37 góllal, Messi 31 góllal és 24 gólpasszal zárt), a szurkolók többsége nem rájuk hivatkozna, ha a szezon legkiemelkedőbb teljesítményét keresné. Ehhez hozzátartozik az is, hogy önmagukhoz képest már nem tudnak szintet lépni – eddigi eredményeik, illetve életkoruk (Messi 33, Ronaldo 35) tükrében ez nem csak elvárhatatlan, de valósággal lehetetlen.

lewandowski_imdb.jpg

kép: imdb

A szezon legjobbja címre talán Robert Lewandowski szolgált rá leginkább. A Bayern lengyel támadója a bajnokságban 34 találattal lett gólkirály, a BL-ben pedig még impozánsabb a mérlege: hét találkozón 13 (!) gólt szerzett. Legnagyobb kihívója az Aranylabda-szavazáson a belga Kevin de Bruyne lehetett volna, a díj azonban a vírushelyzet miatt idén nem kerül kiosztásra. A Manchester City játékmestere a bajnokságban 13 gól mellett 20 gólpasszt is kiosztott – kialakított helyzetekben csak Messi említhető vele egy szinten.

A Messi-Ronaldo éra végét ugyanakkor nem is ők, mint inkább a fiatal generáció hozhatja el.

Kylian Mbappé (PSG) már évek óta világklasszisnak számít, idén azonban új nevek robbantak be mellé, mint a jövő legnagyobb csillagai. A norvég Erling Haaland Salzburg után Dortmundba is magával vitte góllövő cipőjét: 15 meccsen 13-szor talált a kapuba, ami mindössze 20 évesen ember feletti teljesítmény. Főként cselezőkészségével és előkészítéseivel tűnt ki mellette csapattársa, az angol Jadon Sancho, akiért már a fél Premier League sorban áll. Szintén a Bundesligából, pontosabban Leverkusenből érkezik az a Kai Havertz, aki a német válogatott következő évtizedének alapembere lehet. A 21 éves irányító szinte biztosan a Chelsea-ben folytatja. A portugál João Félix a tavalyi Benficás berobbanása után idén az Atletico Madridban bontogatta szárnyait, az olasz Nicolò Zaniolót pedig sokan már most Francesco Totti utódjának tartják Rómában. Mellettük olyan tinédzserek nevét is idén ismerhettük meg igazán, mint Mason Greenwood (Manchester United), Ansu Fati (Barcelona), Riqui Puig (Barcelona), Sandro Tonali (Brescia) vagy Alphonso Davies (Bayern München).

haaland_and_sancho_ap_photo_martin_meissner.jpeg

kép: AP photo; Martin Meissner

The Hateful Eight

A szokásoktól eltérően idén egymeccses párharcok végén, egy lisszaboni nyolcas tornán dől majd el, hogy ki nyeri a Bajnokok Ligáját. A legnagyobb esélyesek talán a Bayer München és a Manchester City, velük játékoskeretben a Barcelona és a Paris Saint-Germain vehetné fel a versenyt. Ellenük szól, hogy a katalán klub vezetésében és öltözőjében teljes a fejetlenség, a párizsiak pedig március óta mindössze egyetlen tétmérkőzésen léptek pályára, ráadásul Mbappé játéka sérülés miatt kérdéses. A remekül szervezett Atletico Madrid a címvédőt már búcsúztatta – az épp generációváltáson áteső Matracosok a „könnyebb ágon” akár a döntőig is eljuthatnak.

kepkivagas_jpg.jpgA maradék három klub már azt is sikerként könyvelheti el, hogy eljutott Lisszabonig. A Leipzig a Red Bull futballprojekt ékköve, Julian Nagelsman pedig a „laptopedzők” legtehetségesebbnek tartott szakembere, a fiatal keret számára azonban szenzáció lenne a döntőbe jutás – főleg az elsőszámú támadó, a Chelseabe igazoló Timo Werner hiányában. Az Atalanta főleg csodálatos támadósorában bízhat, a Lyon pedig magában a csodában. A nagymúltú klub mindössze hetedik lett a francia bajnokságban – innen a Juventus elleni bravúrnál is többre lenne szükség.

Statisztikák: Whoscored.com, sofascore.com

COVID által homályosan – A topfutball 2019-2020-as szezonjáról Tovább
Karanténba zárt esküvők

Karanténba zárt esküvők

Hogyan hatott a koronavírus az esküvőiparra?

pic4wedding.jpgAz elmúlt hónapokban szinte mindenkinek lett olyan ismerőse, akinek az esküvői terveit kettétörte a világban kialakult pandémia. Vannak, akiknek csak dátumot kellett módosítani, vannak, akik inkább úgy döntöttek, hogy eltörlik a nagy napjukat, míg a bevállalósabbak más lehetőségek után néztek. Hogyan hatott a vírus az esküvőiparra? Hogyan oldották meg egyes országokban a ceremóniák lebonyolítását, és mit tartogat a jövő? 

Írta: Belayane Najoua

A vírus előtti világban az esküvőipar egy recesszióbiztos iparágnak számított, hiszen az emberek még a bizonytalanabb időkben is házasodnak. Most mégis egy váratlan kihívással kellett szembenézniük az esküvőszervezőknek és az esküvőiparban érintett vállalkozásoknak, nem beszélve a menyasszonyokról, akik a foglalások kereszttüzébe kerültek. A házasulandó párnak pedig nemcsak az esküvő megtartásáról kellett döntenie, hanem a fontossági sorrendet is mérlegelniük kellett, mert a krízis miatt nagy valószínűséggel a ceremóniára szánt összegek is megcsappantak.

De mennyi az annyi?

Nemzetközi felmérések szerint évente nagyjából 300 billió dollár mozog az iparon belül. Nem is csoda, hiszen egy esküvő lebonyolításában rengeteg vállalkozás és szakember vesz részt a fotósoktól kezdve, a virágosokon keresztül, egészen a vendéglátóhelyekig. Ez a szám az elmúlt évek tapasztalatai szerint egyre csak nő. Míg 2014-ben egy esküvő átlagosan 29.800 dollárba került, a kiadások 2019-re már 33.900 dollárra (9.910.665 forint) emelkedtek. Egyébként ez az összeg egy nagyjából 120 fős vendéglistát és egy 5900 dolláros (1.724.865 forint) eljegyzési gyűrűt foglal magába.

Milyen változásokat hozott a koronavírus az esküvők világába?

Ahogy a karantén és a kijárási korlátozások egyre több országban elkezdődtek, úgy vesztették el az álompárok a reményt, hogy az előre eltervezett időpontban élhetik át életük nagy napját. Ha belegondolunk abba, hogy a menyasszonyi ruhák 80  százaléka Kínában készül, ami a vírus kiindulási helyeként elsőként hirdetett határlezárást és kijárási tilalmat, rögtön rájövünk, hogy a COVID-19 már a járvány terjedésének legelején megtámadta az esküvők egyik központi elemét, a hófehér esküvői ruhát. De lássuk csak, hogy még milyen változásokat hozott az jegyespárok életébe és az esküvők lebonyolításába a vírus.

pic6wedding.jpg

  • Mivel a legtöbb országban még mindig törvények írják elő a rendezvények maximális létszámát, az esküvők vendéglistája jelentősen lerövidült. 
  • A vendéglisták csökkenésének hátterében nemcsak a kormányzati korlátozások álltak, hanem a rendelkezésre álló pénzügyi források csökkenése is. 
  • Sokan inkább úgy döntöttek, hogy törlik az esküvőjüket, és majd csak akkor tartják meg, ha már korlátozások nélkül, szabadon ünnepelhetnek, ezáltal a jegyességek ideje sokkal hosszabb lett. 
  • A rövidebb vendéglistának és a csökkentett pénzügyi forrásoknak köszönhetően egyszerűbbé vált a nagy nap megszervezése, ami a menyasszony és a vőlegény életét jelentős mértékben megkönnyíti.
  • Ahogy egyre több esküvőnek eltolódik az időpontja, úgy lesznek egyre hosszabbak a foglalható időpontok várólistái. 

 

Cupido projekt, zoom és online szertartás - a karanténba zárt esküvők alternatívái

Voltak olyanok, akik minden korlátozás, vírus és recesszió ellenére úgy döntöttek, hogy ha a világ a feje tetejére áll, akkor is megtartják az esküvőjüket. Jó pár lehetőség közül tudtak választani:

Ázsiában a mai napig nagy népszerűségnek örvend az indiai Shaadi.com társkereső oldal, ami a vírus hatására kiterjesztette a szolgáltatásait, és már online esküvői ceremóniák lebonyolítását is vállalja. Az online platform segítségével a 300 fős ceremónián kívül ezreket elérő élő közvetítést is kérhet a pár. 

New York kormányzója, Andrew Cuomo még áprilisban bevezette az úgynevezett Cupido Programot, ami lehetővé tette a szerelmespároknak, hogy online tartsák meg a polgári szertartást. Azóta a new yorki anyakönyvvezetők hetente több száz Zoom esküvőt tartanak. A Cupido projekt olyannyira népszerű lett a jegyespárok körében, hogy a szeptemberig elérhető időpontok szinte pár nap alatt elfogytak. 

pic3wedding.jpg

Mi várható a vírus után?

Az esküvők jövője még nagyon bizonytalan, és nem tudni, hogy mikor lesz minden a régi. Lauren Kay, a Knot esküvői oldal főszerkesztője szerint amint megszűnnek a korlátozások, az esküvők az első rendezvények között lesznek, amiket újra elkezdenek megtartani. Ezt kiválóan igazolja a tapasztalat, hogy azokban az országokban, ahol már feloldották a korlátozásokat, a jegyespárok szinte rögtön megostromolták az anyakönyvi hivatalokat és az esküvőszervezőket. Például Kínában is ez történt, ahol május 20-án a kínai Valentin-napon több mint 200.000 házasságot kötöttek, és ahol a júniusi esküvők száma 47 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az biztos, hogy a jegyespároknak türelmesnek és kitartónak kell lenniük, és soha nem szabad elfelejteniük, hogy:

 

Ha a szeretetet tényleg érzed, 

és minden pillanatát megéled,

az idő csak úgy tovaszáll,

 s az esküvőd is rád talál.

 

Képek: Pixabay, Pexels

Karanténba zárt esküvők Tovább
Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés

img_0283-min.jpgSzeptembertől nem lesz minden a régi, a Corvinus Egyetem is hibrid oktatásra készül. A nagyobb előadásokat online tartják meg, a szemináriumok pedig korlátozások mellett személyes jelenléttel zajlanak majd. A legújabb Elnöki Testületi rendelkezés alapján összeszedtük a legfontosabb információkat a szokatlan évkezdésről.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Szép Zsóka, Ressely Kinga

  • Milyen lesz az oktatás szeptembertől?
  • Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?
  • Nyitva lesz a könyvtár?
  • Hol lesz kötelező a maszkviselés?
  • Mi lesz a kollégiumokkal?
  • Lehetnek-e rendezvények?

40 fő alatt személyes, 40 fő felett online oktatás lesz

Szeptembertől csak a maximum 40 fős kurzusok lesznek személyesen megtartva, a 40 fő feletti órák online formában maradnak. Offline és online órákon eltérő módszereket alkalmazhatnak az oktatók a létszámtól és a terem befogadóképességétől függően, amit legkésőbb augusztus 24-ig a Neptunon is fel kell tüntetniük.

img_0792-min.jpg

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű előadások

Az online órák formáját az Elnöki Testületi rendelkezés négy csoportba osztja:

A 200 fő feletti, “nagy” előadásokat az egyetemi stúdióban előre felveszik, a hozzá tartozó segédanyagokat utómunkázzák is. 

100-200 fő között csak a több kurzusba sorolt előadásokat és az Oktatási rektorhelyettes által jóváhagyott 24 (intézetenként 2-2), stratégiailag kiemelt előadást veszik fel stúdió minőségben. A többi előadást is előre felveszik, amit videós vagy alámondásos prezentációként az oktató saját maga készít el. 

40-100 fő között lehetőség van szinkron és aszinkron előadásra is. Előbbi esetben az oktató online, élőben jelentkezik a kurzus órarendi időpontjában, utóbbi esetben előre rögzíti az előadást, a linket pedig a Moodle-re teszi fel; emellett lehetőség van e-learning kurzusokra is. Ha az oktató előre felveszi a tananyagot, az óra időpontjában konzultációt fog tartani. 

Mindhárom esetben igaz, hogy az első négy előadást szeptember 7-ig, a későbbieket pedig az eredeti órarendi időpont előtt két héttel kell feltölteni a Moodle-re. Konzultációra az előadáshoz tartozó szemináriumon, vagy ha nincs, akkor az oktató fogadóóráiban van lehetőség. 

40 fő alatt minden előadást tantermi formában tartanak meg. 

Ilyenek lesznek a magyar nyelvű gyakorlatok és szemináriumok 

Offline, tantermi szemináriumokon három kategóriát különböztet meg a rendelkezés:

Az A változat szerint a kurzuson a csoport teljes létszámmal vesz részt. Olyan tárgyaknál alkalmazzák majd, ahol fontos, hogy mindenki egy időben jelen legyen az órán. 

A B változatban a kurzust két részre osztják. Az egyik héten a kurzus egyik, a másik héten a másik fele lesz személyesen jelen az órán. Azok, akik az adott héten nem vesznek részt tantermi órán, önállóan, vagy csapatban elvégezhető feladatot kapnak, amiről a következő héten személyesen is be tudnak számolni. 

A C változat nagyon hasonlít a B-hez, azzal a különbséggel, hogy az éppen otthon maradó csoport nem önálló feladatot old meg, hanem az oktató előre felvett videós vagy például e-learning anyagát dolgozza fel. 

Előírás, hogy a termet csak a befogadóképesség feléig lehet feltölteni. Ha ez az A változat esetén nem biztosítható, akkor mindenképpen a B vagy C változatot kell választani. Emellett minden esetben kötelező lesz a biztonságos védőtávolság megtartása is.

Az angol nyelvű előadások esetén a 60 főnél nagyobb előadásokat a magyar 200-as előadásokhoz hasonlóan stúdió minőségben veszik fel, 40 és 60 fő között pedig az oktatók saját maguk készítik el a felvételeket. 40 fő alatti előadások csak a kis létszámú szakokon jöhetnek szóba, itt az előadó kompeteciája lesz, hogy tart-e személyes konzultációt, interaktív előadást is. 

Az angol nyelvű szemináriumokat a csoportok összetétele alapján határozzák meg. Az “A változatban” többnyire magyar lakhellyel rendelkező hallgatók tanulnak, a többség tantermi órán vehet majd részt. Lesz ugyanakkor egy online csoport is azok számára, akik nem Magyarországon élnek. 

A B változat” akkor lép életbe, ha a csoport nagyjából fele-fele arányban áll Magyarországon és külföldön tartózkodó hallgatókból. Ebben az esetben a csoportot két részre osztják. Az egyik héten a csoport magyarországi fele tantermi órán vesz részt, a külföldön tartózkodók pedig önálló feladatot kapnak. A másik héten a külföldön tartózkodók online streamelt órán vehetnek részt, a magyarországi csoport pedig otthon, önállóan oldhat meg feladatokat. 

A “C változat” abban az esetben lesz releváns, ha a csoport döntő többsége külföldön tartózkodik. Ebben az esetben minden előadás online lesz megtartva. 

Hogyan zajlik majd a hallgatói ügyintézés?

A hallgatói ügyintézés továbbra is elsősorban online formában marad, erre kizárólag az egyetemi e-mail cím használható (keresztnev.vezeteknev@stud.uni-corvinus.hu).

Ügyfélfogadási időben előre egyeztetve, időpontfoglalást követően van lehetőség személyes ügyintézésre.

Az ügyfélfogadás rendjéről a honlapon részletesen olvashattok.

Elérhető lesz a könyvtár?

Egyetemi polgárok számára az olvasótermek és a kölcsönzés is elérhető lesz szeptembertől Budapesten és Székesfehérváron is. Azok, akik nem egyetemi polgárok, de már beiratkoztak a könyvtárba, előzetes időpontfoglalás után kölcsönözhetnek. Új, külsős beiratkozókat azonban nem tud fogadni a könyvtár. (Természetesen az egyetem hallgatói továbbra is be tudnak iratkozni.)

ressely-c3-min.jpg

Hol lesz kötelező a maszkviselés?

A maszkviselés az egyetem minden oktatási és ügyintézési célú területén kötelező lesz (termek, irodák, folyosók, közösségi terek), amennyiben nem tartható meg a másfél méteres védőtávolság vagy nincsen egyéb biztonsági eszköz (plexi, elválasztófal). Emellett az egyetem a főbb közlekedési csomópontoknál fertőtlenítő pontokat helyez ki, melyek használata erősen ajánlott, a mosdók kézmosó tartályait pedig vírusölő hatású szerrel töltik fel. Ezen felül az oktatási épületek, a büfék és a Faculty Club a szokásos rendben üzemelnek. 

Mi lesz a kollégiumokkal?

A kollégiumok szeptembertől teljes kapacitással üzemelnek, ugyanakkor csak olyan hallgatókat tud elhelyezni az Egyetem, akik kollégiumbezárás esetén magyarországi lakóhelyre vagy tartózkodási helyre tudnak távozni. Erre azért van szükség, hogyha a helyzet rosszabbodna és újabb korlátozásokat vezetnének be, akkor a kollégisták hazatérése biztosított legyen.

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

kép: uni-corvinus.hu

Ennek megfelelően alapestben csak magyarországi lakóhellyel rendelkező hallgatók juthatnak be a kollégiumba. Határon túliak csak akkor, ha formanyilatkozatban igazolják, hogy szükség esetén 24 órán belül át tudnak költözni máshová. Ezt az adott magyarországi ingatlan tulajdonosa tudja igazolni.

A külföldről érkezők csak akkor költözhetnek be, ha az éppen aktuális karantén kötelezettségüknek eleget tettek. A kollégiumokban nincs lehetőség elkülönített elhelyezésre. Nemzetközi hallgatókat az Egyetem nem tud kollégiumban elhelyezni, számukra biztosított lesz a távoktatás. 

Lehetnek rendezvények?

Az Egyetem vezetése határozatlan időre minden olyan rendezvényt elhalasztott, ahol a létszám várhatóan száz fő felett lenne, és a Corvinus épületeiben vagy a Corvinus által külsős helyszínen szervezték volna meg. Kiemelt fontosságú eseménynél ugyanakkor dönthet úgy az Elnöki Testület, hogy az aktuális hatósági szabályokkal összhangban mégis engedélyezik. 

Ilyen lesz az oktatás a Corvinuson szeptembertől - Online előadások, tantermi szemináriumok és kötelező maszkviselés Tovább
Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus

20200720_152848.jpgKereken 400 kifejezés, amelyek az elmúlt hat hónap változásait írják le, és amelyek a karanténba zárt emberek kreativitására is rámutatnak. A váratlan krízis, a pandémia miatt robbanásszerű gyorsasággal születtek új, a megváltozott mindennapjainkat jellemző szavak. Ezért is mondható dr. Veszelszki Ágnes nemrég megjelent Karanténszótár: Virális tartalom című könyve – a szerző elnevezésével – a 2020-as év kór- és kordokumentumának. A szótár ötletéről, az új szavak születéséről és fennmaradásáról, illetve egyetemünk nyelvész oktatójának személyes kedvenceiről beszélgettünk.

Írta: Belayane Najoua

veszelszki_karantenszotar.jpgDr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense a COVID-19 járvány nyelvi hatásait vizsgálta. A kutatás egyik eredményét most már könyv formájában is elolvashatjuk. A Karanténszótár a 2020 januárja és júliusa között megjelent új vagy gyakrabban használt, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos szavakat gyűjti össze a legkülönbözőbb stílusrétegekből és nyelvváltozatokból. Olvashatunk szlengszerű köznyelvi, orvosi szaknyelvi kifejezéseket, sőt újságírói-publicisztikai nyelvi szóalkotásokat is.

Hogyan született meg a Karanténszótár ötlete?

2020 januárja óta folyamatosan figyelemmel követem és dokumentálom a koronavírus-járványhoz és a karanténhelyzethez kötődő új szavak megjelenését. Kezdetben a Budapesti Corvinus Egyetemen a hallgatóimmal gyűjtöttük az új szavakat, az így beérkezett érdekesebb szóalkotásokat megosztottam a közösségi médiában az ismerőseimmel, ennek hatására közülük is sokan bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Azt lehet mondani, hogy 2020 tavaszán szinte napról napra új szavak jelentek meg.

Van-e kedvenc kifejezése?

A két, legnagyobb karriert befutó szót tudom kiemelni a gyűjteményből: az egyik az elgyőrfipalisodik (az Országos Mentőszolgálat szóvivője stílusában azt mondja mindenkinek, hogy maradjon otthon); a másik pedig a covidinka (az angol covidiot szó magyarítása, részben rájátszva a kövidinka szőlőfajta nevére is).

További érdekes, talán meglepő kifejezés a home ovi, a home office (otthoni munkavégzés) kifejezést idézi fel, és azt jelzi, hogy a járvány idejére bezárt óvodák helyett a kisgyermekek is otthon töltötték a „karantén” időszakát a szülőkkel, rokonokkal. A nyár közeledtével pedig megjelent az úgynevezett koronadivat vagy járványsikk, például a kétrészes fürdőruha maszkkal kiegészített változata, a trikini formájában.

Van-e olyan kifejezés, amelyet a vírus hatására saját maga talált ki?

Egy saját szót illesztettem be a szótárba: ez a koroneologizmus, vagyis a koronavírussal kapcsolatos új szó, kifejezés (szóösszerántással jött létre a korona és a neologizmus szavakból).img_0296-min.JPG

Mennyire fognak fennmaradni a nyelvben a most kialakult szavak?

Új szavak állandóan jelennek meg a nyelvben (és a ritkábban használtak pedig elavulnak), maga a szókincs változása egyáltalán nem újkeletű jelenség.

A világméretű koronavírus-járvánnyal, a karanténnal, az életünk teljes megállításával-lelassításával azonban olyan teljesen újszerű helyzetben találtuk néhány hónap alatt magunkat, hogy nem voltak fogalmaink az új, nyelven kívüli jelenségek megnevezésére.

Ez a nyelven kívüli ok indokolhatja az új szóteremtések robbanásszerű megjelenését. Az összegyűjtött kifejezések nagy része alkalmi szóhasználatnak tekinthető, ilyen a karanténkovász vagy a karantének. Azt remélhetjük, hogy ha már nem létezik az a jelenség, amelyre a szó utal, akkor a megnevezésére használt elemre sem lesz szükség. Az sajnos bizonyos azonban, hogy az 1960-as években megalkotott, de csupán újonnan megismert koronavírus szót még sokáig fogjuk emlegetni.

Tervben van-e egy újabb könyv kiadása?

Ebben a témában legföljebb a szótár második, bővített kiadása. A július 13-án nyomtatásban megjelent Karanténszótár anyagának gyűjtését kereken 400 szónál július 3-án zártam le. Az utolsó bekerült szó a vírusviadal volt, amely egy bizarr amerikai versengésre utal. A koronavírus-fertőzési versenyre a szervezők bizonyítottan fertőzött személyeket hívnak meg, a „versenyzők” nevezési összegét pedig az kapja meg, aki a társaságból elsőként megfertőződik. Ez az ijesztő összejövetel akkor lepleződött le, amikor a labortesztek ismertetésekor egyes fiatalok nagyon megörültek annak, hogy fertőzöttek, másokat pedig elkeserített, hogy a szervezetükben nincsen kórokozó.

Már a szótár nyomdába adása után találkoztam a karantérem elnevezéssel: a közösségi távolságtartás miatt a futóversenyeket oly módon rendezték meg, hogy a közös, tömeges futás helyett a regisztrálók egy online rendszerbe tölthették fel a digitálisan mért, önállóan, a megfelelő távolság betartásával elért futóeredményüket, amelyért cserébe azonban valódi érmet kaptak. Tehát a karantén idején sportversenyen kapott jutalom a karantérem. A szavakat folyamatosan gyűjtöm a könyv megjelenése óta is: elképzelhető tehát, hogy készítünk a szótárból egy második, bővített kiadást.

 

2020. augusztus 4.

Képek: Veszelszki Ágnes, Szép Zsóka

Covidinka, home ovi és járványsikk - Szótárt ihletett a koronavírus Tovább
„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból?

kalen-emsley-kgsapvfg8kw-unsplash.jpgElőtérbe kerülhet a virtuális valóság, több lesz a robot és kevesebb a repülő. Az üzleti turizmus szereplői rosszul járnak, Velence vagy Barcelona lakói viszont visszakaphatják a városukat. Hogyan változik a turisztikai ipar a koronavírus hatására? Milyen változások átmenetiek, és mi marad velünk hosszabb távon? Jászberényi Melindát, a Corvinus Marketing Intézet docensét, az egyetemi Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont központvezetőjét kérdeztük.

Írta: Kránicz Bence / Borítókép: Unsplash

A legjobb esetben is 1,17 billió, a legrosszabb esetben 3,3 billió dollár tűnhet el a globális turizmusból 2020-ban – áll az ENSZ friss jelentésében. Ez a a világ GDP-jének 1,5-4,2 százalékát jelenti. Került-e már hasonló helyzetbe valaha a turisztikai ipar?

A Covid-19 járvány turizmus szektorra gyakorolt hatása szinte beláthatatlan. Ha a nemzetközi turistaérkezések számát vizsgáljuk, akkor látható, hogy januárban még növekedést lehetett regisztrálni, februárban közel 10 százalékos visszaesést, majd márciustól, különösen annak végétől drasztikusan zuhant az előző évi adatokhoz képest a trendvonal. Márciusban már 57 százalékos visszaesést regisztrált a Turisztikai Világszervezet (UNWTO), majd a hó végére és még inkább áprilisban szinte teljesen leállt a turizmus. Az UNWTO március végén 58-78 százalékos visszaesést prognosztizált 2020-ra. Ez nagyjából 850-1100 millió turistát jelent éves szinten, körülbelül 1000 milliárd amerikai dolláros exportbevétel kiesést, amelyek a turizmusból származnak. Így 100-120 millió dolgozó munkája kerül veszélybe. Viszonyításként a 2003-as SARS-járványt szokás említeni, amely hasonló, de sokkal kisebbmértékben hatott a turizmusiparra. Ennek érzékeltetésére egy adat: becslések szerint a globális légitársaságok a Covid-19 járvány időszakában 113 milliárd dollárt veszítenek értékesítésükből, ami körülbelül 15-ször több, mint a SARS esetében volt.

nemanja-o-jnrztkb7smw-unsplash.jpgA turizmus mely ágai, szektorai kerültek a legnagyobb veszélybe?

A járvány kirobbanása és gyors terjedése jelentős hatást gyakorolt az emberiség gondolkodására és viselkedésére, így döntően befolyásolta a nemzetközi utazási szokásokat, mindenek előtt a szálloda- és vendéglátóipart, amely a világ legnagyobb munkaadó ágazatai közé tartozik, és rendkívüli érzékenysége miatt szinte azonnal reagál a válságokra. A nemzetközi utazások korlátozása, a nemzeti kormányzati intézkedések, a média híradásai egyaránt negatívan hatottak a szektorra és a kapcsolódó szolgáltatókra, köztük a már említett légitársaságokra. A világjárvány kitörésének időszaka egybeesett az utazásszervezői gyakorlatban szokásos foglalási periódussal, ami óvatosságra intette a tour operátorokat is. Tömegessé vált a szállodai foglalások törlése, már a nyári időszakra is. A koronavírus kedvezőtlen hatással van az üzleti turizmusra is, mivel a 2021-es rendezvények tervezési időszakát érintheti a járvány visszaerősödése. Ezen túlmenően munkanélkülivé váltak az idegenvezetők, turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó autóbusz-és taxitársaságok, ezen a területen dolgozó vállalkozók. (Kép: Unsplash)

Kutatásukban azokról a megoldási, problémakezelési stratégiákról írnak, amelyek révén a turizmus fenntartható maradhat. Most, hogy Európában enyhült a járványhelyzet, de az Egyesült Államokban vagy Dél-Amerikában korántsem, mennyire lehet megalapozott állításokat tenni a turizmus jövőjéről? Nem tartozik-e mindez a jóslás kategóriájába?

Mi többek között az EU és a UNWTO ajánlásai és számadatai alapján dolgozunk. A helyzet ugyanakkor napról napra változik. Sosem látott intenzitású a koronavírus terjedése a világban, még olyan országokban is felütötte a fejét ismét a járvány, amelyek sikeresen kezelték az első hullámot. Több újrafertőzödött területen döntöttek úgy, hogy ismét korlátozzák a beutazást bizonyos helyekről, illetve van, ahol a kijárási korlátozásokat is újra bevezették. img_9716-min.jpg

(Kép: Szép Zsóka)

A turizmus és a fenntarthatóság elve az utóbbi években került igazán éles ellentétbe egymással. Fel lehet-e fogni úgy a jelenlegi válsághelyzetet, mint ami lehetőséget ad a fenntarthatóbb turizmus kereteinek kialakítására? Mik lehetnének a sarokpontjai egy ilyen változásnak?

Az új technológiák fokozatosan helyet kapnak a turizmusban, ahogyan sok más gazdasági ágazatban is. A vendéglátásban már korábban is megjelentek a robotok, most a pandémia idején egyre több szálloda esetében ajánlják az online check-in lehetőségeket, a bankkártya használatát. Az alkalmazkodás mértéke azonban nagyon eltérő a turisztikai vállalkozások között, és jelentős részük szerint az új technológiák elidegenítik az emberi kapcsolatokat.

A virtuális valóság az idegenforgalmi ágazatban egy másik lehetőség, amelyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Nem a valódi turizmus helyett, hanem mindazon valós tapasztalatok kiegészítésére, illetve helyettesítésére, amelyek időnként kockázatosak lehetnek. Például olyan veszélyes körülmények között, mint a jelenlegi Covid-19, a turista élvezheti a témaparkok, régészeti parkok, múzeumok és zsúfolt helyek látogatását a virtuális valóság kínálta lehetőségeken keresztül, otthon, biztonságos környezetben.

Milyen típusú turisztikai célpontok válhatnak népszerűbbé a koronavírus-járvány után?

Manapság az utazók egyedi élményekre vágynak. A Covid-19 járvány hatására ez a tendencia erősödik.

img_1222-min.JPGAz utazási szokások és az utazók kulturális hozzáállásának megváltozása miatt, valamint a pandémiaveszélyből fakadó biztonsági előírásokból adódóan is az egyéni utazások biztonságosabbak lesznek, mint a tömegturizmus keretében megvalósulók. A turizmus e formájában a távolság is tartható, míg ez egy csoportos utazás során, vagy egy resort szállodában kevésbé megvalósítható. A turisták először belföldön töltik a nyaralásukat, amíg helyreáll a nemzetközi utakba vetett bizalom, majd a tapasztalatok szerint a szomszédos országokba utaznak. (Kép: Szép Zsóka)

Hosszú bezártság után a természetközeli, autentikus élményeket keresik a turisták.

A vidéki szálláshelyek foglaltsága a Magyar Turisztikai Ügynökség információi szerint nyár közepére kedvezően alakul. Persze nagyon hiányoznak a külföldi turisták, a városi hotelek esetében sok helyen továbbra is kivárnak az újranyitással.

Beszámolójuk szerint a közeljövőben gyakrabban utaznak majd autón a turisták, mint eddig. A turisztikai iparnak van válasza arra a felvetésre, hogy az autós közlekedés növeli majd a károsanyag-kibocsátást?

Belföldre és a szomszédos országokba személyautóval is lehet utazni, biztosítva ezzel az elvárt távolságtartást. Nem kell túlzsúfolt repülőgépet, hajót vagy buszt használni az adott desztináció eléréséhez. A kisebb távolságok miatt mindez kevésbé szennyező, mint a nemzetközi, nagy távolságra tett utazás, bármilyen közlekedési eszközt is válasszunk.

Egybehangzó vélemények szerint a légi közlekedés egyhamar nem fog visszaállni a járvány előtti szintre, ha egyáltalán visszaáll valaha. Ebben a szektorban milyen változások várhatóak, amelyek nem csak átmenetiek lesznek?

img_0762-min.jpgAz elmúlt időszakban több nagy légitársaság is állami mentőcsomagot kapott: a Lufthansa 9 milliárd eurót, az Air France 7 milliárd eurót, az Alitalia 1,7 milliárd eurót, a KLM 3,2 milliárd eurót, így nem kell fizetésképtelenséget jelenteniük. Ezeket a támogatásokat minden esetben reorganizációs célokra kapták a légitársaságok, aminek a hatása majd a későbbiekben lesz értékelhető. A Ryanair ír fapados légitársaság a közösségi médiában már közölte: az Európai Unió Bíróságán támadja meg a nemzeti légitársaságoknak nyújtott mentőcsomagot, mert álláspontja szerint az versenytorzító hatású. Más hálózati légitársaságok megfontoltan indítják újra járataikat, például az American Airlines szünetelteti budapesti járatait jövő év tavaszáig. A Covid-19 okozta leállás hozadékaként felszámoltak kisebb légitársaságokat, leányvállalatokat, például a korábban a szabadidős piacra létrehozott SunExpress Germany-t. Az elmúlt hónapokban közel 40 százalékkal esett vissza a kereskedelmi repülőgépek értékesítése, és az Airbus várakozásai szerint legalább 2023-ig, de egyes előrejelzések szerint akár 2025-ig nem fog visszaállni a korábbi szintre az értékesítés. (Kép: Szép Zsóka)

Mit tehetnek most a turisztikai szolgáltatók: a közlekedési vállalatok, a szállodák, a turisták által felkeresett intézmények, hogy újra magukhoz vonzzák a turistákat? Mi az, ami a saját kompetenciájuk, és ami nem rajtuk múlik?

A hotelek újranyitásával és a repülést érintő szabályozásokkal sokat foglalkoznak a híradások, ezért inkább a többi szolgáltatóra fókuszálnék. Az utazási irodáknak érdemes lesz a belföldi turizmust támogatniuk, új, kevésbé felkapott úticélokra felhívniuk a figyelmet.

Erősebb lesz az alternatív, niche-turizmus szerepe, és ki kell alakítani a Covid-19-hez igazodó utasbiztosítási rendszert.

arthur-poulin-nhu0nur7920-unsplash_1.jpgAz UNWTO újrakezdéssel kapcsolatos ajánlása alapján az egyes desztinációknak el kell végezniük a közegészségügyi helyzeten alapuló kockázatértékelést, és az érdekelteket teljes körűen tájékoztatniuk kell. Megbízható és könnyen hozzáférhető információkat kell nyújtani a protokollokról, például sms-t küldeni a turistáknak a nemzeti és helyi szabályokról és a legfontosabb egészségügyi kontaktokról, vagy a marketingkommunikációban előtérbe helyezni a fizikai távolságtartást lehetővé tevő termékeket, mint a vidéki turizmus, ökoturizmus, aktív turizmus. (Kép: Unsplash)

Az üzleti turizmus esetében a konferenciák, meetingek, kiállítások szervezése során kerülni kell majd a svédasztalos kiszolgálást és a kávészünetet, előrecsomagolt ételkínálatot kell kialakítani, a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartva. A rendezvények esetében a lebonyolítási terv átalakítása a feladat, az online események előtérbe helyezése jó megoldás lehet a pandémiás időszakban.

Az utóbbi években sokat lehetett hallani a turisták által ellepett, különösen népszerű városokról, vagy – akár itthon is – a lakók számára élhetetlenné tett vigalmi negyedekről. Róma, Barcelona vagy Velence lakói örülhetnek-e a mostani válságnak?

pablo-martinez-rgao-d_y4do-unsplash.jpgVelence példáján keresztül szeretném érzékeltetni ezt a folyamatot. Velence lakosságát teljesen kiszorította a városból a turizmus. Az ötvenes években Velence két szigetén 175 ezer volt a lakosság lélekszáma. Jelenleg mindösszesen 50 ezren élnek a városban. A turizmus hatására felmentek az ingatlanárak, több mint 8 ezer Airbnb-apartman van a városban, ezzel egész Olaszországban itt a legmagasabb a lakosságra vetített aránya az Airbnb-lakásoknak. A tavalyi évben 10,2 millió vendég töltött több napot a városban, és közel ennyi turista érkezik mindössze egy rövid látogatás céljából, túlnyomó részük tengeri szállodahajókkal. Ez utóbbiak költése minimális volt, ezért már a pandémia előtt is tervezték a kötelező költés bevezetését. (Kép: Unsplash)

Sokan a velenceiek közül lehetőséget látnak arra, hogy fordulat következzen be a város életében. Szeretnék, ha a város adta lehetőségeket a turisták mellett a helyben lakók is élvezni tudnák.

A nemzetközi turizmus mellett és részben helyett a helyiekre, törzsvendégekre, a művészetek, a kultúra szereplőire, a színvonalas felsőoktatásra szeretnék építeni a város gazdaságát. Fekvésénél fogva a város a középkorban fontos kereskedelmi funkciót látott el. Szeretnék megvizsgálni a kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és nemzetközi befektetőket várnak a városba.

Mikor alakult ki a globális turizmusnak az a rendszere, amelyet most a koronavírus térdre kényszerített? Mikorra érte el az ipar a járvány előtti méretét?

Az UNWTO adatai alapján a nemzetközi turistaérkezések száma és a nemzetközi turizmusból származó bevételek volumene 1950. óta erőteljesen növekvő tendenciát mutat, ami a közeljövőben, bár lassuló ütemben, de várhatóan tovább folytatódik. A nemzetközi turistaérkezések számában az ezredforduló óta két évben volt tapasztalható kisebb mértékű visszaesés: 2003-ban a SARS-vírus hatására és 2009-ben a világválság következményeként. A Covid-19 utáni helyzet prognosztizálására nem vállalkoznék. Többféle, egymástól jelentősen eltérő forgatókönyv született, amelyek az utazásbiztonság függvényében nagyon eltérő dátumra teszik a turizmus kilábalását a válsághelyzetből.

ashim-d-silva-sxev4nyslwc-unsplash.jpgA globális turizmus kialakulásához számos tényező vezetett, ezek közül a legmeghatározóbbakat szeretném kiemelni. A légi közlekedésben végbement a dereguláció az USA-ban, majd az európai liberalizáció hatására ugrásszerűen megnőtt az indított járatok száma, drasztikusan csökkentek a jegyárak, és megszületett a low-cost iparági modell. A low-cost, vagyis fapados légitársaságok kisebb repterekre szállítják az utasokat, fókuszált szolgáltatást nyújtanak, de azt széles tömegeknek és elérhető árakon. Megváltoztak az utazási szokások, népszerűvé váltak a rövid városlátogatások, a city-beak turizmus. Ehhez kapcsolódóan létrejött a megosztáson alapuló Airbnb-szállások rendszere, ahogy azt Velence példája is mutatta. Az Airbnb a megfizethető áron elérhető szállások széles körét biztosítja. (Kép: Unsplash)

Milyen állami beavatkozásra lenne szükség a turisztikai ipar életben tartásához? Nyilván régiónként, országonként más a helyzet, de vannak-e egységesen fontos lépések?

Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódóan végeztünk egy kutatást Ásványi Katalin és Kökény László kollégáimmal közösen, a Marketing Intézethez tartozó Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont keretében, amely során azt vizsgáltuk, hogy a 20-21. században milyen válsághelyzetekkel szembesült a világ, amelyek ugyan változó mértékben, de befolyásolták a turizmus alakulását. A kutatás eredményeként született tanulmány főbb fejezeteiben körbejárjuk a válság fogalmát, értelmezésének és csoportosításainak lehetőségeit, és a Covid-19 kapcsán külön kitértünk az egészségügyhöz kapcsolódó válságokra. A tanulmány további fejezetei a válságkezelés, azon belül a válságmarketing és a válságkommunikáció elméleti hátterét mutatják be, majd esettanulmányokon keresztül ismertetjük a válságkezelési megoldásokat az egyes desztinációkban különböző válságtípusok esetére. Az egyes turisztikai szolgáltatók mentén külön is kitérünk a válságkezelési intézkedésekre, és az érintettek szerepét is ismertetjük. Külön alfejezetet szántunk a Covid-19 járványnak. Terveink szerint a tanulmány online jegyzet formájában megjelenik az ősz folyamán, a turizmus válságkezelésével kapcsolatos ismeretanyagot pedig az ősszel induló Turisztikai fejlesztési menedzser szakközgazdász képzésbe is beépítjük.

 

2020. 07. 13.

„Hosszú bezártság után a természetközeli élményeket keressük” – Hogyan lábalhat ki a turizmus a koronavírus-válságból? Tovább
„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

Mit üzentek az időseknek a koronavírus-járvány alatt?

nevtelen_terv_26.png

Milyen üzenetekkel célozták az időseket a médiában a koronavírus-járvány alatt? Miről tájékoztatták őket a hatóságok, és mit tanultunk arról, hogyan érdemes híreket megosztani egy hasonló világjárványról? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemzedékek közötti kommunikációval foglalkozó #kommlab kutatócsoport. (kép: Canva)

Vendégszerző: Kránicz Bence

unnamed_1.jpg

Székely Levente, a #kommlab csoport tagja, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tudományos munkatársa számolt be kutatásuk eredményeiről. (kép: lib.uni-corvinus.hu)

Amikor Magyarországra is begyűrűzött a koronavírus-járvány, az első hetekben pánikkeltőnek éreztem, ahogy a média kezelte az ügyet. Visszaigazolhat egy ilyen benyomásból valamit az empirikus kutatás? Hogy érdemes mérni a koronavírus médiareprezentációját? (kép: Canva)

idosek.pngAz empirikus kutatások klasszikusan két megközelítéssel, kvantitatív és kvalitatív módszertannal dolgoznak. Bármilyen „ügy” médiareprezentációjának vizsgálata tehát alapvetően számszerű adatokon keresztül, illetve tartalmi szempontból, minőségi ismérvek mentén készülhet. A mennyiségi megközelítés ebben az esetben megmutathatja, hogy mikor került egy téma a napirendbe és milyen mértékben foglalkozott vele a média, míg a kvalitatív megközelítéssel pont azokra az összefüggésekre irányíthatja rá a figyelmet, amelyek alapján megállapíthatjuk, hogy egy hír megjelenítése pánikkeltőnek minősíthető-e, vagy sem. Ilyenformán a koronavírus médiareprezentációját is többféle megközelítéssel vizsgálhatjuk, a #kommlab kutatásában használtunk kvantitatív médiaelemzést, kérdőíves kutatást, illetve a tartalomelemzést is.

Magyarországon mikor lett gyakoribb az idősek említése, a nekik szóló tájékoztatás a vírussal kapcsolatban?

Az igazán érdekes az, hogy Magyarországon nem jutott nagyságrendileg több említés az idősekre a koronavírus idején. Az Observer Budapest adatait megvizsgálva – akik a nyomtatott sajtó esetén több mint 350 sajtótermék, online médiumok esetén közel 900, rádió és televízió esetén 25 médium tartalmait figyelik folyamatosan – megállapítható, hogy

az idősekkel kapcsolatos tartalmak, vírus ide vagy oda, tartósan jelen vannak a magyar médiában.

Ebből a szempontból a „koronavírus” nyilvánvalóan új szereplő, amely az utóbbi hónapokban rendkívül sok tartalomban jelent meg. Vizsgáltuk, hogy a „vírus”, a „koronavírus”, az „idősek” és a „fiatalok” kifejezések kombinációja milyen intenzitást mutatott a márciusi hónapban.

Az eredményekből jól látható, hogy a hónap közepén felerősödött a média figyelme a járvány és a különböző korosztályok irányába. Az idősek mellett – akikre a járvány fokozottan veszélyes – a fiatalokra is koncentráltunk, mivel azt gondoljuk, hogy egy olyan helyzet, mint amit az elmúlt hónapokban megtapasztalhattunk, az ifjúság számára is komoly kihívásokat hozhat. Gondolhatunk itt az oktatási rendszerben tapasztalt változásokra vagy a munkapiaci konjunktúra gyors beszakadására, de a szabadidő eltöltésének átalakulására is. Továbbá, mivel a halálos megbetegedés veszélye, illetve a járványhelyzetből fakadó egyéb problémák és kényelmetlenségek, például az anyagi gondok, eltérő mértékben érintik a különböző korosztályokat, kialakulhat feszültség a nemzedékek között, márpedig a #kommlab fókusza épp a generációk.

idosek_1.png

(kép: Canva)

Milyen médiumokban és hogyan mérték a koronavírusról szóló hírek mennyiségét? Hogy lehet kifejezetten az idősekkel összefüggésbe hozni ezeket az anyagokat? (kép: Canva)

idosek_2.pngEgyszerű kvantitatív megközelítéssel éltünk, és megszámoltuk az említett kifejezések együttes előfordulását a médiatartalmakban. Az idősekkel való összefüggés erősségét úgynevezett Boolean-modell segítségével rangsoroltuk, amely a szövegben a kifejezés gyakoriságát, illetve a kifejezés fordított gyakoriságát a teljes szövegállományban és a szöveghosszt vizsgálja, amelyben megjelenik a kifejezés. Ez a megközelítés segít abban, hogy anélkül, hogy elolvasnánk több ezer oldalt, képet kaphassunk a minket érdeklő tartalmak előfordulásáról és azonosíthassuk a releváns tartalmakat.

Máshogy számolt be a járványról az online média, mint a print lapok vagy a tévé és a rádió? Mik lehetnek a különbségek okai?

Kvalitatív elemzést nem folytattunk, így ezt nehéz megmondani, az mindenesetre világosan látszik, hogy a legtöbb tartalmat a témával kapcsolatban az online média gyártotta.

A releváns tartalmak közül 81 százalék származott az online médiából, 12 százalék a nyomtatott lapokból, és a maradék 7 százalékot a rádió és televízió adók tartalmai adták.

A Boolean-modell szerinti szűrés azt mutatta, hogy a leginkább relevánsnak ítélt tartalmak print médiából, a legkevésbé relevánsak inkább az online médiából származnak.

Mérték-e külön az állami, önkormányzati tájékoztatás és a média tájékoztatása közötti különbségeket? Más jellegű kommunikáció folyt ezeken a csatornákon? (kép: Canva)

idosek_4.pngIgen, volt a kutatásunknak egy olyan része, amelyben egy véletlen alapon választott mintán megvizsgáltuk a magyarországi önkormányzatok időseknek szóló online tájékoztatási gyakorlatát. Nyilvánvalóan a lehetőségekhez igazított vizsgálati módszerrel dolgozhattunk, hiszen a járványhelyzet nem tette lehetővé alternatív módszertan alkalmazását. A vizsgált hivatalos online felületek a település weblapja, illetve a település hivatalos Facebook-oldala voltak, ezeken végeztünk tartalomelemzést. Ezenkívül egy online kérdőívvel is megkerestük a kiválasztott önkormányzatokat, akiknek tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket.

A tartalomelemzés megmutatta, hogy kimondottan

az időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás csupán az önkormányzati honlapok felében jelent meg, azonban ezek többsége is hiányos vagy nehezen érthető, igazi konkrétumok nélküli tájékoztatás volt,

például az otthonmaradás fontosságán kívül nem szólt másról. Az önkormányzati honlapok nagyjából tizede alkalmazott részletesebb tájékoztatást, és mindösszesen 12 tájékoztatási gyakorlatot tekinthettünk példaértékűnek az információbőség, értelmezhetőség, vizualitás és hozzáférhetőség tekintetében. Figyelemreméltó tapasztalata a kutatásnak, hogy a hivatalos önkormányzati Facebook-oldalak sem feltétlenül naprakészebbek a hivatal honlapjánál. A kérdőíves kutatásból az látszik, hogy a válaszadó önkormányzatok többsége a járvány alatt széles segítségnyújtási portfólióval állt az idős lakók szolgálatára a gyógyszerek kiváltásától a bevásárláson át a postai ügyintézésig.

Léteznek-e mérések a járványügyi tájékoztatásról nemzetközi összehasonlításban? Vannak-e olyan kommunikációs sémák, amelyek inkább a mi régiónkra jellemzőek, míg máshol máshogyan folyt a tájékoztatás?

Elképzelhető, hogy máris vannak ilyen mérések, de ha még nincsenek, akkor biztosan lesznek. Ennél többet egyelőre nem tudok.

idosek_5.png

(kép: Canva)

Kialakult-e olyan „koreográfia”, amely szerint ma egy hasonló járványt, akár a koronavírus-járvány következő hullámát a médiában tárgyalni szokás, vagy tárgyalni érdemes? Követnek-e valamilyen protokollt a médiumok, szerkesztőségek, vagy mindenki maga dönti el, hogyan akar beszámolni a járványhelyzetről?

Azt gondolom, hogy eddig is biztosan voltak ilyen protokollok, de abban is biztos vagyok, hogy ezeket most alaposan leporolták, és csakúgy, mint az élet más területein, például a digitális oktatás terén, a média is sokat tanulhatott az elmúlt hetekben.

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás) Tovább
Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

img_0298-min.JPG

A tavaszi félév távoktatással telt, a veszélyhelyzet ugyanakkor megszűnt, és ez lehetőséget adhat a visszatérésre is. A szeptemberi tervekről és a kollégiumi férőhelyek számáról a Corvinus Egyetemet kérdeztük. (borítókép: Szép Zsóka)

Kovács Máté

Személyes oktatással terveznek szeptembertől a Corvinuson, amennyiben a járványügyi helyzet változatlan marad – válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ha tehát a kormány nem vezet be ismét korlátozásokat, a tanév normál tanrend szerint zajlik majd. 

A távoktatás lehetőséget nyújtott a digitális felületek integrálásához. A tavaszi félév 3051 kurzusát a Moodle és az Office 365 programok integrációjával létrejött rendszerben tartották meg, a jó gyakorlatokat pedig a későbbiekben is hasznosítani fogják. 

nevtelen_terv_25.pngAmi már biztos, hogy eltörlik a szakdolgozatok papír alapú leadását, azokat - az idei tavaszi félévhez hasonlóan - online kell leadniuk a hallgatóknak, valamint a bírálatokat is úgy kapják meg. A szakdolgozatoknál régóta tervezték az online átállást, a járvány csak meggyorsította a folyamatot. (kép: Canva)

Emellett további jó gyakorlatok bevezetésén is dolgoznak, ezeket a következő tanév elején vezetnék be. Ezekről beszámolunk majd, ezért érdemes lesz követni az oldalunkat. 

A Corvinus nem csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát

A hírek szerint az ELTE csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát ősztől. A Corvinus Egyetemen nem terveznek csökkentést, normál üzemű tanévre és teljes kapacitásra készülnek. 

A Corvinus három budapesti és egy székesfehérvári kollégiumot működtet. A Tarkaréti Kollégiumban, valamint a Kinizsi Kollégiumban 400-400 főt, a Földes Ferenc Kollégiumban 300 főt, a székesfehérvári épületben pedig 50 főt várnak, ahogyan a korábbi tanévekben is. (kép: Corvinus)

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

A kollégiumokban több óvintézkedést is bevezettek, valamint kézfertőtlenítőket helyeztek ki. Kialakítottak egy olyan, saját fürdővel és mellékhelyiséggel rendelkező sarkot is, ahol szükség esetén a beteget el tudják különíteni. 

A nyáron a Tarkaréti és a Kinizsi Kollégiumban is jelentős felújítások zajlanak. A beruházások többek között az épületek energetikai hatékonyságát növelik, így még komfortosabbá válnak az épületek a bent lakó hallgatóknak. 

Hogyan kerülhet be valaki a kollégiumba?

A kollégiumi helyeket pályázattal lehet elnyerni. A pályázat során előnyben részesülnek a szociálisan rászoruló, jó tanuló, jó sportoló, közösségi munkát végző hallgatók. 

A jelentkezési időszak jelenleg is tart, az ehhez szükséges kérvényeket július 8-ig lehet benyújtani a Neptunon keresztül.

A „Kollégiumi jelentkezés” kérvény mellett a „Szociális pontok kollégiumi jelentkezéshez” kérvényt is ki kell tölteni, az utóbbi a szociális rászorultság megállapításához szükséges. 

Jelenleg a már jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak, valamint azok, akik alapszakos hallgatóként idén jelentkeztek mesterképzésre. Az újonnan jelentkezők számára  a kollégiumi pályázatokat a felvételi eredmények után írják ki.

A kollégiumi jelentkezés részletes leírása itt érhető el. Bővebb tájékoztató és a szükséges igazolások listája pedig a Hallgatói Szociális Bizottság, valamint a BCE HÖK oldalán található. 

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken Tovább
A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

copy_of_3.png

A koronavírus helyzetben új megoldással álltak elő: Corvinusos fiatalok csapata az Európai Bizottság ötletversenyén ért el sikereket. Az EUvsVIRUS 2020 kihíváson, vagyis az online páneurópai ötletversenyen a résztvevők megoldásokat dolgoztak ki a koronavírus okozta krízishelyzetre. A Corvinus csapata egy különleges, viselkedéstudományra épülő ötlettel jutott be a legjobb versenyzők közé. 

Írta: Taxner Tünde

copy_of_5.pngAz EUvsVIRUS 2020 ötletversenyre több mint harmincezer résztvevő több mint kétezer projektet küldött be egész Európából, amiből száztizenhét döntős csapatot választott ki a zsűri, köztük a Corvinus csapatát is. A projektek nagyon különböző témákhoz kapcsolódhattak, hiszen mindegyik területet érintette a vírushelyzet. A kategóriák között szerepelt az egészséges élet, a távmunka és oktatás, valamint a társadalmi és politikai kohézió és a digitális pénzügyek témaköre is. A zsűri az adott ötletet az üzleti terv hatékonysága, a megoldás technikai komplexitása és újdonságértéke, a prototípus befejezettsége és ami a legfontosabb, potenciális hatásai alapján értékelte.

Az ötletverseny szervezője az Európai Bizottság, az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council), Pártfogója: Mariya Gabriel. További részletek a verseny honlapján olvashatók.

euvsvirus-landingpage-final.pngA Corvinus csapata tudományos kutatásra épülő megoldással indult, melynek a következő címet adták: „Pandemic of Mind”, vagyis Az elme pandémiája. Az ötlet a csapat vezetője, Dr. Trinh Anh Tuan és Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita szakmai eszmecseréjéből és kutatómunkájából nőtte ki magát. Megoldásuk viselkedés- és adattudományt használ a COVID-19 legyőzésére, amit weboldalukon részletesen ismertetnek. A nemzetközi, de Magyarországon élő csapat tagjait érzékenyen érintette az a megfigyelés, hogy az idősek, akiket a vírus leginkább veszélyeztet, sokszor eleve egyedül élnek, de a bezárkózás és társadalmi távolságtartás még jobban eltávolította őket a társaságtól, növelte elhagyatottságukat. Ebből a problémából kiindulva a csapattagok kíváncsiak lettek arra, hogy mik a vírushelyzetben megjelent és széles körben elterjedt viselkedési formák. 

A Corvinus csapat tagjai: Dr. Trinh Anh Tuan, egyetemi docens (csapatvezető), Marwa Malloug, Kardos Sándor, Velkei Richárd, Enkhzul Ganbat, Nikola Perovic, Nomiundari Ulziibodijav

Egy nemzetközi felmérés után (a kérdőív ezen a linken továbbra is elérhető) átlátható listát készítettek a vírushelyzetben kialakult jellegzetes viselkedésmintákról. Kutatásuk kimutatta, hogy a kézfogás és az ölelés helyett új köszönési formák alakultak ki, valamint elterjedt a helyes zsebkendőhasználat, a maszkviselés, a kesztyűk és a kézfertőtlenítő használata. Fontos viselkedési minta továbbá annak bizonyítása, hogy az immunrendszer erősítéséhez jó táplálkozásra és fizikai tevékenységekre van szükség, ami mentálisan is megnyugtat. Az egészségügyi dolgozókat külön vizsgálták, és megállapították, hogy rájuk magas fáradtsági és szorongási szint volt jellemző.

euvsvirus-team.png

A viselkedésminták megállapítása után következett a projekt legizgalmasabb része, hiszen a kialakult új szokásokkal kapcsolatban oktató, ismeretterjesztő céllal kisvideókat készítettek. A viselkedéstudomány gyakorlati alkalmazása ezekben a humoros videókban mutatkozik meg, melyekben ismertetik azokat a legfontosabb tudományos tényeket, amik az elterjedt viselkedésekhez kapcsolódnak. A csapat mottója lehetne az egyik videóban látható mondat:

Adatot használj az oktatáshoz, ne puszta félelmet!

A videók a kézmosásról, a társadalmi távolságtartásról és a pánikvásárlásról ezen a linken megtekinthetők. 

Velkei Richárd, a csapat egyik tagja így fogalmazta meg, számára mi a projekt legnagyobb tanulsága:

A verseny legnagyobb tanulsága számomra, hogy egy adott problémára nem létezhet alapból egy megoldás, hiszen más és más társadalmakban különbözőképpen jelenik meg egy adott helyzet hatása. Szükségünk van egy közös kiindulási alapra, az ösztönszerű cselekedetek elemzésére, ami által globális megoldást nyújthatunk az emberiséget érintő problémákra. 

copy_of_9.pngA Corvinus csapat tagjai a győztes 800 fő között egy „Matchathon”-on, vagyis egy kapcsolatépítő eseményen is részt vehettek 2020. május 22-25. között, ahol 115 befektetőnek és több mint 200 partnernek mutathatták be megoldásukat. Az online eseménysorozat céljai között szerepelt az ötletek kapcsolása az ökoszisztémához, vagyis az innovátorok összekötése befektetőkkel, kutatóintézetekkel és az akadémiai szférával. A szervezők a kezdeményezéssel az Európai Uniós közösségépítéshez szerettek volna hozzájárulni, valamint elősegíteni, felgyorsítani a krízishelyzet utáni sikeres felépülést. A csapat egyik tagja,  Enkhzul Ganbat így számolt be élményeiről:

“Annak ellenére, hogy a tanulmányainkat nem szakította félbe a COVID-19 járvány, és online tudtuk folytatni, amikor április közepén részt vettünk az ötletversenyen már nagyjából egy hónapja izoláltan éltünk. Nagy bizonytalanság és aggodalom élt bennem, hogy mi fog történni. Ekkor a versenyen való részvétel legalább egy kicsit azt az érzést adta, hogy én is hozzájárultam a vírus elleni küzdelemhez, ami számomra a legkifizetődőbb élményt jelentette.”

covid-19-solution.png

2020. június 10.

A képek és grafikák a Corvinus csapat tulajdonát képezik.

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén Tovább
Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

A Corvinus Tourism Club elnöke Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével beszélgetett

ctcikk3_1.png

Milyen jövő vár a turizmusra és a repülésre? Jelentősen drágulni fognak a jegyek, és egyáltalán biztonságos ebben a helyzetben repülővel közlekedni? A Corvinus Tourism Club elnöke, Nagy Simon Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével online előadásban beszélgetett, melyet Herendi Zsófia segítségével szemlézünk.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Corvinus Tourism Club

people-boarding-airline-3538282.jpgA koronavírus komoly csapást mért a turizmusra, a WizzAir például járatainak 97 százalékát törölte. Ugyan a veszélyhelyzet Európában az utóbbi időszakban enyhült, a teljes talpraállásra még várni kell, egyelőre nem indult be teljesen a turizmus. A fapados légitársaságok olcsó jegyárakra épülő stratégiáját megnehezítheti a válság, az esetleges drágulás ugyanakkor az utasokat is elijesztheti. (fotó: Markus Winkler, pexels.com)

Milyen lesz az újraindítás, vége az olcsó repülésnek?

“Az a célunk, hogy megtöltsük a repülőgépeket, ehhez megfelelő árazást fogunk alkalmazni” - mondta Radó András a kérdésre, hogy várható-e akciózás a jövőben. “Az a szerencsénk, hogy mi eleve alacsony árakon dolgozunk, és alacsony árakon adjuk a jegyeket, és ezután is alacsony árakon fogjuk adni a jegyeket."

A WizzAir kommunikációs menedzsere szerint más légitársaságoknak is akciókat kell majd bevezetniük, hiszen vissza kell nyerniük az utasokat.

Szerinte az állami hitelből finanszírozott légitársaságok gondban lehetnek, mert a hiteleket vissza is kell fizetniük az államoknak. “Mivel sokkal magasabb az egy kilométerre jutó egységköltsége a légitársaságok túlnyomó részének - a Lufthansa például 3-4-szer drágábban állítja elő ugyanazt az utaskilométert mint a WizzAir -, nem nagyon lesz mozgásterük ugyanazt az árat biztosítani, mint a WizzAir. Egész egyszerűen a költségeik magasabbak.”

ctcikk-min.jpgMostantól kevesebb helyre juthatunk el?

A jegyárak változása mellett az is felmerülhet, hogy bizonyos - főleg távolabbi -  úticélok kevésbé lesznek vonzóak, ezért nem lehet majd minden járatot visszaállítani. “Szépen fokozatosan építjük fel az útvonalainkat, ahogy a korlátozások enyhülnek, úgy fogunk egyre több helyre repülni.” A WizzAir elsőként azokra az utasokra számít, akiknek utazniuk kell, nagyon kevés az, aki nyaralni szeretne, és az üzleti utak száma is visszaesett. “Egyelőre azokat az utasokat látjuk, akik szeretnének hazajönni, szeretnének külföldre hazatérni, esetleg rokonokat meglátogatni, vagy egészségügyi okokból és munka miatt kell utazzanak.”

Radó András a WizzAir flottájáról azt mondta: “Más légitársaságokkal ellentétben mi előre megyünk, három új bázist jelentettünk be, emellett Salzburgba is elkezdünk hat másik városból repülni.” Ameddig más társaságok azért küzdenek, hogy lemondják a repülőgép megrendeléseiket, a WizzAir inkább terjeszkedik és sok esetben átveszi ezeket a flottákat is.

“Továbbra is a növekedés van a szemünk előtt. Jó időpillanat ez most arra, hogy olyan helyekre repüljünk, olyan helyeken alapítsunk bázisokat, ahol eddig nem volt.”

Mi lesz a biztonsággal? Félnem kell a vírustól, ha repülőre szállok?

Érthető, ha az emberek jelentős része tart attól, hogy elkapja valahol a vírust, különösen igaz ez akkor, ha a repülőgépek zárt terére gondolunk. Radó András szerint ettől nem kell tartanunk, ugyanis “a repülőgépek levegő keringető rendszere úgy van kialakítva, hogy fentről és oldalról fújja be a levegőt, alul pedig elszívja. Alul olyan hatékony filterek vannak, amelyek a levegőben található részecskék 99,7%-át megszűrik, port, vírust, bármit, ami a levegőben van.

Olyan biztonságos és olyan tiszta a repülőgépek belsejében a levegő, mint egy kórház intenzív osztályán.”

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy Radó András szerint a mai napig nincs bizonyított fertőzés, ami repülőgépen történt volna. Emellett a WizzAir is óvintézkedéseket vezetett be, május 1-je óta a személyzet maszkban és kesztyűben dolgozik, az utasok csak maszkban utazhatnak és beszállításnál mindenkinek kézfertőtlenítő kendőt adnak. Emellett a gépeket is naponta fertőtlenítik. 

wizzair-1169707_1920.jpg

(fotó: kavekostolo, pexels.com)

Hogyan látták az eseményt a szervezők?

Herendi Zsófia, Corvinus Tourism Club:

“A Facebook Live stream közel száztízezer embert ért el, a videót eddig három ezren látták. Az online előadás során volt lehetőség kérdezni azoknak, akik élőben követték a beszélgetést. A Wizz Air menedzsere olyan területekre is kitért, mint a jövőbeli terjeszkedési tervek, új úticélok kiválasztása, hány embert bocsátott el a Wizz Air a járványhelyzet miatt, vagy hogy számolnak-e a járvány második hullámával.

Szóba került a debreceni bázis sorsának kérdése, az ügyfélszolgálat fejlesztésének lehetősége, a kormányok tájékoztatási rendszere a szabályozáskról, és azt is elárulta a menedzser, hogy jelenleg hány százalékos kapacitással repülnek a Wizz Air gépek, azaz hány utas ül ma átlagosan egy gépen.

Elmondta javaslatait a nyári szezonban történő utazásokról, kifejtette a Wizz Air álláspontját a jövőbeli amerikai repülőutakról, beszélt arról, milyen hatása lehet az elmaradt fesztiváloknak a légitársaságokra, valamint arról is, hogy miért döntöttek úgy: az utasoknak nem engedélyezik az ingyenes átfoglalást ebben a bizonytalan helyzetben."

A teljes videót az előadásról a Corvinus Tourism Club YouTube csatornáján nézhetitek meg:

Mi az a Corvinus Tourism Club?

cropped-ctc-1.pngA Corvinus Tourism Club az ország első és legnagyobb turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, amely 2017-ben alapult. Célunk, hogy olyan kiemelkedő projekteket vigyünk véghez, amivel az iparágat átformáló értékeket tudunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol mindenkit támogatunk és inspirálunk arra, hogy merjen tenni a céljaiért és a lehető legtöbbet tudja kihozni magából egy szuper közösség tagjaként. Számos közösségi programmal és rendezvénnyel készülünk minden félévben, valamint a szakmai fejlődés megalapozása mellett fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is.

A CTC a Youth Business Group tagszervezete is egyben, mely a legnagyobb egyetemi diákszervezeti tehetségközösség. Ehhez kapcsolódik a 4 féléves Talent Programunk, aminek a lehetőségét YBG-nek köszönhetjük. Ennek során számos tréningen vehetsz részt és izgalmas feladatokon dolgozhatsz a három karrierút során (Destination Management, Hotel Management és a Gastro and leisure), amivel egyetemi tanulmányodat kiegészítve elmélyítheted a tudásodat.

Ősszel újra tagfelvételt hirdet a CTC, úgyhogy lesz lehetőséged csatlakozni egy elhivatott közösséghez, ahol az életre szóló élmények és barátságok mellett olyan befolyásos emberekkel ismerkedhetsz meg, akik megalapozhatják a jövődet, ha a turizmus területén képzeled el a karriered!

 

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek? Tovább
A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

woman-having-a-video-call-4031818.jpg

A koronavírus a betegek és az orvosok helyzetét is nagymértékben megváltoztatta, hiszen sok esetben megszűntek a személyes vizsgálatok és az orvos - beteg kommunikáció áthelyeződött a telefonos konzultációra vagy éppen e-mailre és egyéb elektronikus eszközre. Három orvost kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről: egy salgótarjáni aneszteziológust, egy gyermekorvost Kecskemétről, és egy háziorvost Szombathelyről. (Borítókép: Edward Jenner, pexels.com)

Írta: Hegedüs Kata

female-doctor-2828449_1280.pngA kormányrendeletek miatt az orvos és beteg személyes kapcsolata korlátozott lett, vagy adott esetben teljesen megszűnt. Ez merőben megnehezítette a betegellátást, hiszen a háziorvosoknak még a krónikus betegek vizsgálatát is telefonon kellett végezniük. A kórházakban kizárólag azokat a műtéteket végezték el, melyeknek halasztása egészségkárosodással járt volna, így a hangsúly intenzíves munkára terelődött. (Kép: Mohamed Hassan, Pixabay)

Felfüggesztették a beteglátogatást, a hozzátartozóknak kizárólag az elbúcsúzás volt engedélyezett a végstádiumban lévő betegektől. A látogatások megszüntetése a hozzátartozókat és a betegeket érintette hátrányosan.

Az orvosok ilyenkor igyekeznek betölteni a látogatók és a családok támogató szerepét, kisebb-nagyobb sikerrel. Nincsenek metakommunikációs csatornák, nehéz a telefonon keresztül megnyugtatni a családtagokat”

- mondta lapunknak Dr. Demján Mónika, salgótarjáni aneszteziológus.

young-female-dentist-using-tablet-during-treatment-in-clinic-3884117.jpg

(kép: Andrea Piacquadio, pexels.com)Cor

Dr. Kovács Éva szombathelyi háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint ez nem egy egyszerű helyzet, mivel a beteg elbagatellizálhatja saját panaszát, vagy éppen nem említ meg egy esetleg fontos tünetet. “A vizsgáló részéről még nagyobb odafigyelést igényel a betegvizsgálat, mivel nem az összes érzékszervével tudja kompletten vizsgálni a beteget” - mondta. Ilyen körülmények között a vizsgáló orvos részéről sokkal nagyobb a befektetett energia, hiszen nagyobb az esetleges hibázás esélye is.

“Több empátia, többszörös visszakérdezés és lelki segélynyújtás is része a telefonos vizsgálatnak. A kommunikáció során az orvosokra a betegek megnyugtatásának feladata is hárult, ugyanis a legtöbb légúti panasszal telefonáló beteg egyből koronavírus fertőzöttnek gondolja magát.”

brown-and-white-bear-plush-toy-42230.jpgDr. Nagy Bea gyermekorvos hasonló nehézségekbe ütközött, hiszen amikor leállt a befogadás,  “a szülőkkel való kapcsolattartás áttért a telefonra, email-re vagy éppen skypera, nehéz összeegyeztetni, hogy ki, mikor, melyik készüléken keres, valamint közben dokumentálni is kell az eseteket, ami nem egyszerű.”

Dr. Benczes Réka, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatója és oktatója egy újabb küzdelemnek látja a helyzetet. “Nagy a nyomás az orvosokon, az egészségügyi szakembereken, hogy egy ismeretlen, nehezen megfogható betegségről úgy beszéljenek az érintettekkel, hogy az ne gerjesszen bennük további félelmet, és könnyebben tudjanak »megküzdeni« a vírussal.”

“A modern orvostudománynak köszönhetően számtalan, korábban halálosnak tartott kórt sikerült legyőznünk, de a betegségtől (és a megbetegedéstől) való eredendő félelmünk a mai napig megmaradt. Félünk attól, ami ismeretlen és megfoghatatlan, és ezt nyelvünk is tükrözi – nagyon sok betegségről kizárólag figuratív, metaforikus kifejezések segítségével tudunk csak kommunikálni.” - mondta Benczes Réka.

“A koronavírust is leginkább metaforák útján vagyunk képesek értelmezni. »Háborúban állunk« egy »láthatatlan ellenséggel«, amely »megtámadja« az egészséges emberi sejteket és végül »megszállja« az egész szervezetet.

A háborús metafora egyfelől hasznos abból a szempontból, hogy értelmezhetőbbé, megfoghatóbbá teszi számunkra a vírust, másfelől azonban aggodalmat, szorongást válthat ki a befogadóban.

A jövőben a vírustól függően változhat az egészségügyben a betegek fogadása és a jelenlegi “háború” a korona vírussal remélhetőleg hamar véget ér, és visszatér minden a normális kerékvágásba.

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején Tovább
"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság?

"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság?

backlit-dawn-foggy-friendship-697243.jpgAz online események tengerében szakmailag érdekes témákat is találhatunk. Ezek a műsorfolyamok a szakértők szemüvegén át, élőben vezetnek be egy-egy gazdasági témakörbe. Az Out of the box és a Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára sorozatok jól példázzák a tartalmas online rendezvényeket. Dőljünk hátra a fotelban, és tudjunk meg többet a startupok jelenlegi helyzetéről!

Írta: Taxner Tünde

Elérkezett az innovációs aranykor, és digitális Hold-ugrás történik két hét alatt, vagy a startupok is nehéz helyzetbe kerültek a járvány okozta gazdasági válságban? Ezzel a kérdéssel indította az Out of the box 3. epizódját Szabó Dániel, a Napi.hu főszerkesztő-helyettese. Az otthontartózkodás miatt rákényszerültünk arra, hogy új dolgokat használjunk, nyissunk a digitális innovációra, ezért a kis, gyors növekedés elébe néző cégeknek akár lehetőséget is jelenthet az válsághelyzet.

Az Out of the box virtuális rendezvénysorozat a Dialogue Creatives ötlete alapján az IndaMédia felületein valósul meg, házigazdája a Napi.hu. A következő adás május 5-én lesz, témája a koncertek, bulik, fesztiválok jövője. Az összes adás  az Out of the Box Facebook-oldalán visszanézhető.

green-typewriter-on-brown-wooden-table-4052198.jpgA megkérdezett szakértők előnyeit és hátrányait is látják az új szituációnak, hiszen, amint Oszkó Péter, az OXO Labs cégvezetője kiemelte, hirtelen minden piaci szereplő óvatosabbá vált. Simó György, a Day One Capital ügyvezető partnere szerint a kockázatitőke-befektetések nehezebbek lehetnek, a startup piacot is érinti a válság. Winkler Zsolt, a Telenor Magyarország digitális termékfejlesztési vezetője azonban kiemelte, hogy egy nagy multinacionális cégnek is ugyanúgy alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez, át kell helyeznie a fókuszt, ami tanulási folyamattal jár.

A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, egy csapatról most derül ki igazán, hogy mire képes, mennyire tudja a gyors alkalmazkodás mellett az új lehetőségeket is meglátni. Simó György kiemelte, hogy a startup lét alapból is bizonytalanságra épül, de amelyik cég túléli a válságot, nagy lehetőségeket kaphat. Mérlegelni kell ugyanis azt is, hogy nem ugyanabba az állapotba fogunk visszatérni, ami a válság előtt volt, hanem az ötletek érvényessége változhat. Winkler Zsolt szerint egy vállalkozónak a likviditás mellett azt is végig kell gondolnia, mennyire életképes az ötlet, amin a terméke vagy egész vállalkozása alapul. Simó György azt tanácsolta: érdemes figyelni arra, mi lehet az, ami ebből a krízisből maradandóan beépül majd az életünkbe.

A Design Terminal innovációs ügynökség közszolgálati jellegű, online sorozata „Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára” címen fut. Állandó műsorvezetője Gundel Takács Gábor. Célja támogatni a magyar vállalkozások túlélését és újrakezdésüket, amihez hiteles és tapasztalt vállalkozók segítségével tudást és ötleteket biztosít. A sorozat két utolsó részét az érdeklődők május 5-én és május 7-én 19 órától a Design Terminal Facebook-oldalán követhetik.

A Design Terminal online sorozatának első adásában Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures alapítója, Lakatos Dávid, a Formlabs termékfejlesztési vezetője és Várdy Zoltán, a TV2 volt vezérigazgatója, a Design Terminal főtanácsadója ugyanezt a témát kicsit más szemszögből járták körbe. Az hallgatók főleg gyakorlati tanácsokat fedezhettek fel arról, hogyan tud egy startup a válságban talpon maradni.

whiteboard-sketching-design-planning-7366.jpgA szakértők a helyzetet lassulási folyamatként jellemezték, olyan ismeretlen helyzetként, amire nem lehetett előre forgatókönyvet készíteni. Várdy Zoltán rámutatott, hogy a vállalkozói lét folyamatosan próbatételek elé állít, mindig vannak hullámvölgyek, a koronavírus-okozta helyzet mégis inkább sötét mocsárhoz hasonlít. Lakatos Dávid tanácsa célravezető lehet, hiszen szerinte nem szabad a mostani számokat a múlt éviekhez hasonlítani, hanem relatívan, a versenytársakhoz képest érdemes képet alkotni arról, hogy a saját cégünk hogyan tudja kezelni a helyzetet. Szerinte fontos azt végiggondolni, hogyan tudja a vállalkozó úgy megtervezni a 2020-as évet, hogy nem számíthat senkire, semmilyen befektetésre vagy támogatásra. A túlélés másik kulcsa - Pistyur Veronika szerint - a fókuszálás lehet: feltenni az alapkérdéseket a saját céggel kapcsolatban, megadni rá a válaszokat, és csak ezekre figyelni.

A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy a nehézségek ellenére nem szabad feladni, és belenyugodni a helyzetbe, hanem tartani kell magukat a kijelölt úthoz. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a vezetőnek ebben fontos szerepe van. Most még fokozottabban kell figyelnie arra, hogy irányt mutasson a csapatnak, és időt szenteljen az őszinte, támogató belső kommunikációra. Akár a bizonytalanságot is felvállalva, Pistyur Veronika szerint a dilemmák megosztása is jobb a kommunikáció teljes hiányánál. Hosszú távon az különböztet meg egy sikeres céget egy kevésbé sikerestől, hogy a vezető hite az alapötletben környezetfüggetlen. Ahogy Várdy Zoltán fogalmazott:

„Amit építesz, az álmodra épül. Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele!”

2020.05.04.

Fotók: Pexels

"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság? Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
süti beállítások módosítása