Közgazdász Online


„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás)

Mit üzentek az időseknek a koronavírus-járvány alatt?

nevtelen_terv_26.png

Milyen üzenetekkel célozták az időseket a médiában a koronavírus-járvány alatt? Miről tájékoztatták őket a hatóságok, és mit tanultunk arról, hogyan érdemes híreket megosztani egy hasonló világjárványról? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a nemzedékek közötti kommunikációval foglalkozó #kommlab kutatócsoport. (kép: Canva)

Vendégszerző: Kránicz Bence

unnamed_1.jpg

Székely Levente, a #kommlab csoport tagja, a Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tudományos munkatársa számolt be kutatásuk eredményeiről. (kép: lib.uni-corvinus.hu)

Amikor Magyarországra is begyűrűzött a koronavírus-járvány, az első hetekben pánikkeltőnek éreztem, ahogy a média kezelte az ügyet. Visszaigazolhat egy ilyen benyomásból valamit az empirikus kutatás? Hogy érdemes mérni a koronavírus médiareprezentációját? (kép: Canva)

idosek.pngAz empirikus kutatások klasszikusan két megközelítéssel, kvantitatív és kvalitatív módszertannal dolgoznak. Bármilyen „ügy” médiareprezentációjának vizsgálata tehát alapvetően számszerű adatokon keresztül, illetve tartalmi szempontból, minőségi ismérvek mentén készülhet. A mennyiségi megközelítés ebben az esetben megmutathatja, hogy mikor került egy téma a napirendbe és milyen mértékben foglalkozott vele a média, míg a kvalitatív megközelítéssel pont azokra az összefüggésekre irányíthatja rá a figyelmet, amelyek alapján megállapíthatjuk, hogy egy hír megjelenítése pánikkeltőnek minősíthető-e, vagy sem. Ilyenformán a koronavírus médiareprezentációját is többféle megközelítéssel vizsgálhatjuk, a #kommlab kutatásában használtunk kvantitatív médiaelemzést, kérdőíves kutatást, illetve a tartalomelemzést is.

Magyarországon mikor lett gyakoribb az idősek említése, a nekik szóló tájékoztatás a vírussal kapcsolatban?

Az igazán érdekes az, hogy Magyarországon nem jutott nagyságrendileg több említés az idősekre a koronavírus idején. Az Observer Budapest adatait megvizsgálva – akik a nyomtatott sajtó esetén több mint 350 sajtótermék, online médiumok esetén közel 900, rádió és televízió esetén 25 médium tartalmait figyelik folyamatosan – megállapítható, hogy

az idősekkel kapcsolatos tartalmak, vírus ide vagy oda, tartósan jelen vannak a magyar médiában.

Ebből a szempontból a „koronavírus” nyilvánvalóan új szereplő, amely az utóbbi hónapokban rendkívül sok tartalomban jelent meg. Vizsgáltuk, hogy a „vírus”, a „koronavírus”, az „idősek” és a „fiatalok” kifejezések kombinációja milyen intenzitást mutatott a márciusi hónapban.

Az eredményekből jól látható, hogy a hónap közepén felerősödött a média figyelme a járvány és a különböző korosztályok irányába. Az idősek mellett – akikre a járvány fokozottan veszélyes – a fiatalokra is koncentráltunk, mivel azt gondoljuk, hogy egy olyan helyzet, mint amit az elmúlt hónapokban megtapasztalhattunk, az ifjúság számára is komoly kihívásokat hozhat. Gondolhatunk itt az oktatási rendszerben tapasztalt változásokra vagy a munkapiaci konjunktúra gyors beszakadására, de a szabadidő eltöltésének átalakulására is. Továbbá, mivel a halálos megbetegedés veszélye, illetve a járványhelyzetből fakadó egyéb problémák és kényelmetlenségek, például az anyagi gondok, eltérő mértékben érintik a különböző korosztályokat, kialakulhat feszültség a nemzedékek között, márpedig a #kommlab fókusza épp a generációk.

idosek_1.png

(kép: Canva)

Milyen médiumokban és hogyan mérték a koronavírusról szóló hírek mennyiségét? Hogy lehet kifejezetten az idősekkel összefüggésbe hozni ezeket az anyagokat? (kép: Canva)

idosek_2.pngEgyszerű kvantitatív megközelítéssel éltünk, és megszámoltuk az említett kifejezések együttes előfordulását a médiatartalmakban. Az idősekkel való összefüggés erősségét úgynevezett Boolean-modell segítségével rangsoroltuk, amely a szövegben a kifejezés gyakoriságát, illetve a kifejezés fordított gyakoriságát a teljes szövegállományban és a szöveghosszt vizsgálja, amelyben megjelenik a kifejezés. Ez a megközelítés segít abban, hogy anélkül, hogy elolvasnánk több ezer oldalt, képet kaphassunk a minket érdeklő tartalmak előfordulásáról és azonosíthassuk a releváns tartalmakat.

Máshogy számolt be a járványról az online média, mint a print lapok vagy a tévé és a rádió? Mik lehetnek a különbségek okai?

Kvalitatív elemzést nem folytattunk, így ezt nehéz megmondani, az mindenesetre világosan látszik, hogy a legtöbb tartalmat a témával kapcsolatban az online média gyártotta.

A releváns tartalmak közül 81 százalék származott az online médiából, 12 százalék a nyomtatott lapokból, és a maradék 7 százalékot a rádió és televízió adók tartalmai adták.

A Boolean-modell szerinti szűrés azt mutatta, hogy a leginkább relevánsnak ítélt tartalmak print médiából, a legkevésbé relevánsak inkább az online médiából származnak.

Mérték-e külön az állami, önkormányzati tájékoztatás és a média tájékoztatása közötti különbségeket? Más jellegű kommunikáció folyt ezeken a csatornákon? (kép: Canva)

idosek_4.pngIgen, volt a kutatásunknak egy olyan része, amelyben egy véletlen alapon választott mintán megvizsgáltuk a magyarországi önkormányzatok időseknek szóló online tájékoztatási gyakorlatát. Nyilvánvalóan a lehetőségekhez igazított vizsgálati módszerrel dolgozhattunk, hiszen a járványhelyzet nem tette lehetővé alternatív módszertan alkalmazását. A vizsgált hivatalos online felületek a település weblapja, illetve a település hivatalos Facebook-oldala voltak, ezeken végeztünk tartalomelemzést. Ezenkívül egy online kérdőívvel is megkerestük a kiválasztott önkormányzatokat, akiknek tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket.

A tartalomelemzés megmutatta, hogy kimondottan

az időskorú célcsoportot érintő tájékoztatás csupán az önkormányzati honlapok felében jelent meg, azonban ezek többsége is hiányos vagy nehezen érthető, igazi konkrétumok nélküli tájékoztatás volt,

például az otthonmaradás fontosságán kívül nem szólt másról. Az önkormányzati honlapok nagyjából tizede alkalmazott részletesebb tájékoztatást, és mindösszesen 12 tájékoztatási gyakorlatot tekinthettünk példaértékűnek az információbőség, értelmezhetőség, vizualitás és hozzáférhetőség tekintetében. Figyelemreméltó tapasztalata a kutatásnak, hogy a hivatalos önkormányzati Facebook-oldalak sem feltétlenül naprakészebbek a hivatal honlapjánál. A kérdőíves kutatásból az látszik, hogy a válaszadó önkormányzatok többsége a járvány alatt széles segítségnyújtási portfólióval állt az idős lakók szolgálatára a gyógyszerek kiváltásától a bevásárláson át a postai ügyintézésig.

Léteznek-e mérések a járványügyi tájékoztatásról nemzetközi összehasonlításban? Vannak-e olyan kommunikációs sémák, amelyek inkább a mi régiónkra jellemzőek, míg máshol máshogyan folyt a tájékoztatás?

Elképzelhető, hogy máris vannak ilyen mérések, de ha még nincsenek, akkor biztosan lesznek. Ennél többet egyelőre nem tudok.

idosek_5.png

(kép: Canva)

Kialakult-e olyan „koreográfia”, amely szerint ma egy hasonló járványt, akár a koronavírus-járvány következő hullámát a médiában tárgyalni szokás, vagy tárgyalni érdemes? Követnek-e valamilyen protokollt a médiumok, szerkesztőségek, vagy mindenki maga dönti el, hogyan akar beszámolni a járványhelyzetről?

Azt gondolom, hogy eddig is biztosan voltak ilyen protokollok, de abban is biztos vagyok, hogy ezeket most alaposan leporolták, és csakúgy, mint az élet más területein, például a digitális oktatás terén, a média is sokat tanulhatott az elmúlt hetekben.

„Az önkormányzati tájékoztatás nagyrészt hiányos volt” (kutatás) Tovább
Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken

img_0298-min.JPG

A tavaszi félév távoktatással telt, a veszélyhelyzet ugyanakkor megszűnt, és ez lehetőséget adhat a visszatérésre is. A szeptemberi tervekről és a kollégiumi férőhelyek számáról a Corvinus Egyetemet kérdeztük. (borítókép: Szép Zsóka)

Kovács Máté

Személyes oktatással terveznek szeptembertől a Corvinuson, amennyiben a járványügyi helyzet változatlan marad – válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Corvinus Egyetem.

Ha tehát a kormány nem vezet be ismét korlátozásokat, a tanév normál tanrend szerint zajlik majd. 

A távoktatás lehetőséget nyújtott a digitális felületek integrálásához. A tavaszi félév 3051 kurzusát a Moodle és az Office 365 programok integrációjával létrejött rendszerben tartották meg, a jó gyakorlatokat pedig a későbbiekben is hasznosítani fogják. 

nevtelen_terv_25.pngAmi már biztos, hogy eltörlik a szakdolgozatok papír alapú leadását, azokat - az idei tavaszi félévhez hasonlóan - online kell leadniuk a hallgatóknak, valamint a bírálatokat is úgy kapják meg. A szakdolgozatoknál régóta tervezték az online átállást, a járvány csak meggyorsította a folyamatot. (kép: Canva)

Emellett további jó gyakorlatok bevezetésén is dolgoznak, ezeket a következő tanév elején vezetnék be. Ezekről beszámolunk majd, ezért érdemes lesz követni az oldalunkat. 

A Corvinus nem csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát

A hírek szerint az ELTE csökkenti a kollégiumi férőhelyek számát ősztől. A Corvinus Egyetemen nem terveznek csökkentést, normál üzemű tanévre és teljes kapacitásra készülnek. 

A Corvinus három budapesti és egy székesfehérvári kollégiumot működtet. A Tarkaréti Kollégiumban, valamint a Kinizsi Kollégiumban 400-400 főt, a Földes Ferenc Kollégiumban 300 főt, a székesfehérvári épületben pedig 50 főt várnak, ahogyan a korábbi tanévekben is. (kép: Corvinus)

kollegiumok2c_web-optim-2-1920x470.jpg

A kollégiumokban több óvintézkedést is bevezettek, valamint kézfertőtlenítőket helyeztek ki. Kialakítottak egy olyan, saját fürdővel és mellékhelyiséggel rendelkező sarkot is, ahol szükség esetén a beteget el tudják különíteni. 

A nyáron a Tarkaréti és a Kinizsi Kollégiumban is jelentős felújítások zajlanak. A beruházások többek között az épületek energetikai hatékonyságát növelik, így még komfortosabbá válnak az épületek a bent lakó hallgatóknak. 

Hogyan kerülhet be valaki a kollégiumba?

A kollégiumi helyeket pályázattal lehet elnyerni. A pályázat során előnyben részesülnek a szociálisan rászoruló, jó tanuló, jó sportoló, közösségi munkát végző hallgatók. 

A jelentkezési időszak jelenleg is tart, az ehhez szükséges kérvényeket július 8-ig lehet benyújtani a Neptunon keresztül.

A „Kollégiumi jelentkezés” kérvény mellett a „Szociális pontok kollégiumi jelentkezéshez” kérvényt is ki kell tölteni, az utóbbi a szociális rászorultság megállapításához szükséges. 

Jelenleg a már jogviszonnyal rendelkező hallgatók pályázhatnak, valamint azok, akik alapszakos hallgatóként idén jelentkeztek mesterképzésre. Az újonnan jelentkezők számára  a kollégiumi pályázatokat a felvételi eredmények után írják ki.

A kollégiumi jelentkezés részletes leírása itt érhető el. Bővebb tájékoztató és a szükséges igazolások listája pedig a Hallgatói Szociális Bizottság, valamint a BCE HÖK oldalán található. 

Tantermi órákkal terveznek a Corvinuson szeptembertől, a kollégiumi férőhelyek száma sem csökken Tovább
A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén

copy_of_3.png

A koronavírus helyzetben új megoldással álltak elő: Corvinusos fiatalok csapata az Európai Bizottság ötletversenyén ért el sikereket. Az EUvsVIRUS 2020 kihíváson, vagyis az online páneurópai ötletversenyen a résztvevők megoldásokat dolgoztak ki a koronavírus okozta krízishelyzetre. A Corvinus csapata egy különleges, viselkedéstudományra épülő ötlettel jutott be a legjobb versenyzők közé. 

Írta: Taxner Tünde

copy_of_5.pngAz EUvsVIRUS 2020 ötletversenyre több mint harmincezer résztvevő több mint kétezer projektet küldött be egész Európából, amiből száztizenhét döntős csapatot választott ki a zsűri, köztük a Corvinus csapatát is. A projektek nagyon különböző témákhoz kapcsolódhattak, hiszen mindegyik területet érintette a vírushelyzet. A kategóriák között szerepelt az egészséges élet, a távmunka és oktatás, valamint a társadalmi és politikai kohézió és a digitális pénzügyek témaköre is. A zsűri az adott ötletet az üzleti terv hatékonysága, a megoldás technikai komplexitása és újdonságértéke, a prototípus befejezettsége és ami a legfontosabb, potenciális hatásai alapján értékelte.

Az ötletverseny szervezője az Európai Bizottság, az Európai Innovációs Tanács (European Innovation Council), Pártfogója: Mariya Gabriel. További részletek a verseny honlapján olvashatók.

euvsvirus-landingpage-final.pngA Corvinus csapata tudományos kutatásra épülő megoldással indult, melynek a következő címet adták: „Pandemic of Mind”, vagyis Az elme pandémiája. Az ötlet a csapat vezetője, Dr. Trinh Anh Tuan és Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita szakmai eszmecseréjéből és kutatómunkájából nőtte ki magát. Megoldásuk viselkedés- és adattudományt használ a COVID-19 legyőzésére, amit weboldalukon részletesen ismertetnek. A nemzetközi, de Magyarországon élő csapat tagjait érzékenyen érintette az a megfigyelés, hogy az idősek, akiket a vírus leginkább veszélyeztet, sokszor eleve egyedül élnek, de a bezárkózás és társadalmi távolságtartás még jobban eltávolította őket a társaságtól, növelte elhagyatottságukat. Ebből a problémából kiindulva a csapattagok kíváncsiak lettek arra, hogy mik a vírushelyzetben megjelent és széles körben elterjedt viselkedési formák. 

A Corvinus csapat tagjai: Dr. Trinh Anh Tuan, egyetemi docens (csapatvezető), Marwa Malloug, Kardos Sándor, Velkei Richárd, Enkhzul Ganbat, Nikola Perovic, Nomiundari Ulziibodijav

Egy nemzetközi felmérés után (a kérdőív ezen a linken továbbra is elérhető) átlátható listát készítettek a vírushelyzetben kialakult jellegzetes viselkedésmintákról. Kutatásuk kimutatta, hogy a kézfogás és az ölelés helyett új köszönési formák alakultak ki, valamint elterjedt a helyes zsebkendőhasználat, a maszkviselés, a kesztyűk és a kézfertőtlenítő használata. Fontos viselkedési minta továbbá annak bizonyítása, hogy az immunrendszer erősítéséhez jó táplálkozásra és fizikai tevékenységekre van szükség, ami mentálisan is megnyugtat. Az egészségügyi dolgozókat külön vizsgálták, és megállapították, hogy rájuk magas fáradtsági és szorongási szint volt jellemző.

euvsvirus-team.png

A viselkedésminták megállapítása után következett a projekt legizgalmasabb része, hiszen a kialakult új szokásokkal kapcsolatban oktató, ismeretterjesztő céllal kisvideókat készítettek. A viselkedéstudomány gyakorlati alkalmazása ezekben a humoros videókban mutatkozik meg, melyekben ismertetik azokat a legfontosabb tudományos tényeket, amik az elterjedt viselkedésekhez kapcsolódnak. A csapat mottója lehetne az egyik videóban látható mondat:

Adatot használj az oktatáshoz, ne puszta félelmet!

A videók a kézmosásról, a társadalmi távolságtartásról és a pánikvásárlásról ezen a linken megtekinthetők. 

Velkei Richárd, a csapat egyik tagja így fogalmazta meg, számára mi a projekt legnagyobb tanulsága:

A verseny legnagyobb tanulsága számomra, hogy egy adott problémára nem létezhet alapból egy megoldás, hiszen más és más társadalmakban különbözőképpen jelenik meg egy adott helyzet hatása. Szükségünk van egy közös kiindulási alapra, az ösztönszerű cselekedetek elemzésére, ami által globális megoldást nyújthatunk az emberiséget érintő problémákra. 

copy_of_9.pngA Corvinus csapat tagjai a győztes 800 fő között egy „Matchathon”-on, vagyis egy kapcsolatépítő eseményen is részt vehettek 2020. május 22-25. között, ahol 115 befektetőnek és több mint 200 partnernek mutathatták be megoldásukat. Az online eseménysorozat céljai között szerepelt az ötletek kapcsolása az ökoszisztémához, vagyis az innovátorok összekötése befektetőkkel, kutatóintézetekkel és az akadémiai szférával. A szervezők a kezdeményezéssel az Európai Uniós közösségépítéshez szerettek volna hozzájárulni, valamint elősegíteni, felgyorsítani a krízishelyzet utáni sikeres felépülést. A csapat egyik tagja,  Enkhzul Ganbat így számolt be élményeiről:

“Annak ellenére, hogy a tanulmányainkat nem szakította félbe a COVID-19 járvány, és online tudtuk folytatni, amikor április közepén részt vettünk az ötletversenyen már nagyjából egy hónapja izoláltan éltünk. Nagy bizonytalanság és aggodalom élt bennem, hogy mi fog történni. Ekkor a versenyen való részvétel legalább egy kicsit azt az érzést adta, hogy én is hozzájárultam a vírus elleni küzdelemhez, ami számomra a legkifizetődőbb élményt jelentette.”

covid-19-solution.png

2020. június 10.

A képek és grafikák a Corvinus csapat tulajdonát képezik.

A koronavírus legyőzése viselkedéstudománnyal - Corvinusos hallgatók sikere az Európai Bizottság ötletversenyén Tovább
Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek?

A Corvinus Tourism Club elnöke Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével beszélgetett

ctcikk3_1.png

Milyen jövő vár a turizmusra és a repülésre? Jelentősen drágulni fognak a jegyek, és egyáltalán biztonságos ebben a helyzetben repülővel közlekedni? A Corvinus Tourism Club elnöke, Nagy Simon Radó Andrással, a WizzAir kommunikációs menedzserével online előadásban beszélgetett, melyet Herendi Zsófia segítségével szemlézünk.

Írta: Kovács Máté; Fotók: Corvinus Tourism Club

people-boarding-airline-3538282.jpgA koronavírus komoly csapást mért a turizmusra, a WizzAir például járatainak 97 százalékát törölte. Ugyan a veszélyhelyzet Európában az utóbbi időszakban enyhült, a teljes talpraállásra még várni kell, egyelőre nem indult be teljesen a turizmus. A fapados légitársaságok olcsó jegyárakra épülő stratégiáját megnehezítheti a válság, az esetleges drágulás ugyanakkor az utasokat is elijesztheti. (fotó: Markus Winkler, pexels.com)

Milyen lesz az újraindítás, vége az olcsó repülésnek?

“Az a célunk, hogy megtöltsük a repülőgépeket, ehhez megfelelő árazást fogunk alkalmazni” - mondta Radó András a kérdésre, hogy várható-e akciózás a jövőben. “Az a szerencsénk, hogy mi eleve alacsony árakon dolgozunk, és alacsony árakon adjuk a jegyeket, és ezután is alacsony árakon fogjuk adni a jegyeket."

A WizzAir kommunikációs menedzsere szerint más légitársaságoknak is akciókat kell majd bevezetniük, hiszen vissza kell nyerniük az utasokat.

Szerinte az állami hitelből finanszírozott légitársaságok gondban lehetnek, mert a hiteleket vissza is kell fizetniük az államoknak. “Mivel sokkal magasabb az egy kilométerre jutó egységköltsége a légitársaságok túlnyomó részének - a Lufthansa például 3-4-szer drágábban állítja elő ugyanazt az utaskilométert mint a WizzAir -, nem nagyon lesz mozgásterük ugyanazt az árat biztosítani, mint a WizzAir. Egész egyszerűen a költségeik magasabbak.”

ctcikk-min.jpgMostantól kevesebb helyre juthatunk el?

A jegyárak változása mellett az is felmerülhet, hogy bizonyos - főleg távolabbi -  úticélok kevésbé lesznek vonzóak, ezért nem lehet majd minden járatot visszaállítani. “Szépen fokozatosan építjük fel az útvonalainkat, ahogy a korlátozások enyhülnek, úgy fogunk egyre több helyre repülni.” A WizzAir elsőként azokra az utasokra számít, akiknek utazniuk kell, nagyon kevés az, aki nyaralni szeretne, és az üzleti utak száma is visszaesett. “Egyelőre azokat az utasokat látjuk, akik szeretnének hazajönni, szeretnének külföldre hazatérni, esetleg rokonokat meglátogatni, vagy egészségügyi okokból és munka miatt kell utazzanak.”

Radó András a WizzAir flottájáról azt mondta: “Más légitársaságokkal ellentétben mi előre megyünk, három új bázist jelentettünk be, emellett Salzburgba is elkezdünk hat másik városból repülni.” Ameddig más társaságok azért küzdenek, hogy lemondják a repülőgép megrendeléseiket, a WizzAir inkább terjeszkedik és sok esetben átveszi ezeket a flottákat is.

“Továbbra is a növekedés van a szemünk előtt. Jó időpillanat ez most arra, hogy olyan helyekre repüljünk, olyan helyeken alapítsunk bázisokat, ahol eddig nem volt.”

Mi lesz a biztonsággal? Félnem kell a vírustól, ha repülőre szállok?

Érthető, ha az emberek jelentős része tart attól, hogy elkapja valahol a vírust, különösen igaz ez akkor, ha a repülőgépek zárt terére gondolunk. Radó András szerint ettől nem kell tartanunk, ugyanis “a repülőgépek levegő keringető rendszere úgy van kialakítva, hogy fentről és oldalról fújja be a levegőt, alul pedig elszívja. Alul olyan hatékony filterek vannak, amelyek a levegőben található részecskék 99,7%-át megszűrik, port, vírust, bármit, ami a levegőben van.

Olyan biztonságos és olyan tiszta a repülőgépek belsejében a levegő, mint egy kórház intenzív osztályán.”

A rendszer hatékonyságát jól mutatja, hogy Radó András szerint a mai napig nincs bizonyított fertőzés, ami repülőgépen történt volna. Emellett a WizzAir is óvintézkedéseket vezetett be, május 1-je óta a személyzet maszkban és kesztyűben dolgozik, az utasok csak maszkban utazhatnak és beszállításnál mindenkinek kézfertőtlenítő kendőt adnak. Emellett a gépeket is naponta fertőtlenítik. 

wizzair-1169707_1920.jpg

(fotó: kavekostolo, pexels.com)

Hogyan látták az eseményt a szervezők?

Herendi Zsófia, Corvinus Tourism Club:

“A Facebook Live stream közel száztízezer embert ért el, a videót eddig három ezren látták. Az online előadás során volt lehetőség kérdezni azoknak, akik élőben követték a beszélgetést. A Wizz Air menedzsere olyan területekre is kitért, mint a jövőbeli terjeszkedési tervek, új úticélok kiválasztása, hány embert bocsátott el a Wizz Air a járványhelyzet miatt, vagy hogy számolnak-e a járvány második hullámával.

Szóba került a debreceni bázis sorsának kérdése, az ügyfélszolgálat fejlesztésének lehetősége, a kormányok tájékoztatási rendszere a szabályozáskról, és azt is elárulta a menedzser, hogy jelenleg hány százalékos kapacitással repülnek a Wizz Air gépek, azaz hány utas ül ma átlagosan egy gépen.

Elmondta javaslatait a nyári szezonban történő utazásokról, kifejtette a Wizz Air álláspontját a jövőbeli amerikai repülőutakról, beszélt arról, milyen hatása lehet az elmaradt fesztiváloknak a légitársaságokra, valamint arról is, hogy miért döntöttek úgy: az utasoknak nem engedélyezik az ingyenes átfoglalást ebben a bizonytalan helyzetben."

A teljes videót az előadásról a Corvinus Tourism Club YouTube csatornáján nézhetitek meg:

Mi az a Corvinus Tourism Club?

cropped-ctc-1.pngA Corvinus Tourism Club az ország első és legnagyobb turizmussal és vendéglátással foglalkozó diákszervezete, amely 2017-ben alapult. Célunk, hogy olyan kiemelkedő projekteket vigyünk véghez, amivel az iparágat átformáló értékeket tudunk teremteni. Mindezt egy olyan környezetben, ahol mindenkit támogatunk és inspirálunk arra, hogy merjen tenni a céljaiért és a lehető legtöbbet tudja kihozni magából egy szuper közösség tagjaként. Számos közösségi programmal és rendezvénnyel készülünk minden félévben, valamint a szakmai fejlődés megalapozása mellett fontosnak tartjuk a tehetséggondozást is.

A CTC a Youth Business Group tagszervezete is egyben, mely a legnagyobb egyetemi diákszervezeti tehetségközösség. Ehhez kapcsolódik a 4 féléves Talent Programunk, aminek a lehetőségét YBG-nek köszönhetjük. Ennek során számos tréningen vehetsz részt és izgalmas feladatokon dolgozhatsz a három karrierút során (Destination Management, Hotel Management és a Gastro and leisure), amivel egyetemi tanulmányodat kiegészítve elmélyítheted a tudásodat.

Ősszel újra tagfelvételt hirdet a CTC, úgyhogy lesz lehetőséged csatlakozni egy elhivatott közösséghez, ahol az életre szóló élmények és barátságok mellett olyan befolyásos emberekkel ismerkedhetsz meg, akik megalapozhatják a jövődet, ha a turizmus területén képzeled el a karriered!

 

Véget vet a koronavírus az olcsó repülésnek? Tovább
A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején

woman-having-a-video-call-4031818.jpg

A koronavírus a betegek és az orvosok helyzetét is nagymértékben megváltoztatta, hiszen sok esetben megszűntek a személyes vizsgálatok és az orvos - beteg kommunikáció áthelyeződött a telefonos konzultációra vagy éppen e-mailre és egyéb elektronikus eszközre. Három orvost kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről: egy salgótarjáni aneszteziológust, egy gyermekorvost Kecskemétről, és egy háziorvost Szombathelyről. (Borítókép: Edward Jenner, pexels.com)

Írta: Hegedüs Kata

female-doctor-2828449_1280.pngA kormányrendeletek miatt az orvos és beteg személyes kapcsolata korlátozott lett, vagy adott esetben teljesen megszűnt. Ez merőben megnehezítette a betegellátást, hiszen a háziorvosoknak még a krónikus betegek vizsgálatát is telefonon kellett végezniük. A kórházakban kizárólag azokat a műtéteket végezték el, melyeknek halasztása egészségkárosodással járt volna, így a hangsúly intenzíves munkára terelődött. (Kép: Mohamed Hassan, Pixabay)

Felfüggesztették a beteglátogatást, a hozzátartozóknak kizárólag az elbúcsúzás volt engedélyezett a végstádiumban lévő betegektől. A látogatások megszüntetése a hozzátartozókat és a betegeket érintette hátrányosan.

Az orvosok ilyenkor igyekeznek betölteni a látogatók és a családok támogató szerepét, kisebb-nagyobb sikerrel. Nincsenek metakommunikációs csatornák, nehéz a telefonon keresztül megnyugtatni a családtagokat”

- mondta lapunknak Dr. Demján Mónika, salgótarjáni aneszteziológus.

young-female-dentist-using-tablet-during-treatment-in-clinic-3884117.jpg

(kép: Andrea Piacquadio, pexels.com)Cor

Dr. Kovács Éva szombathelyi háziorvos és foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint ez nem egy egyszerű helyzet, mivel a beteg elbagatellizálhatja saját panaszát, vagy éppen nem említ meg egy esetleg fontos tünetet. “A vizsgáló részéről még nagyobb odafigyelést igényel a betegvizsgálat, mivel nem az összes érzékszervével tudja kompletten vizsgálni a beteget” - mondta. Ilyen körülmények között a vizsgáló orvos részéről sokkal nagyobb a befektetett energia, hiszen nagyobb az esetleges hibázás esélye is.

“Több empátia, többszörös visszakérdezés és lelki segélynyújtás is része a telefonos vizsgálatnak. A kommunikáció során az orvosokra a betegek megnyugtatásának feladata is hárult, ugyanis a legtöbb légúti panasszal telefonáló beteg egyből koronavírus fertőzöttnek gondolja magát.”

brown-and-white-bear-plush-toy-42230.jpgDr. Nagy Bea gyermekorvos hasonló nehézségekbe ütközött, hiszen amikor leállt a befogadás,  “a szülőkkel való kapcsolattartás áttért a telefonra, email-re vagy éppen skypera, nehéz összeegyeztetni, hogy ki, mikor, melyik készüléken keres, valamint közben dokumentálni is kell az eseteket, ami nem egyszerű.”

Dr. Benczes Réka, nyelvész, a Budapesti Corvinus Egyetem, Kommunikáció és Szociológia Intézet kutatója és oktatója egy újabb küzdelemnek látja a helyzetet. “Nagy a nyomás az orvosokon, az egészségügyi szakembereken, hogy egy ismeretlen, nehezen megfogható betegségről úgy beszéljenek az érintettekkel, hogy az ne gerjesszen bennük további félelmet, és könnyebben tudjanak »megküzdeni« a vírussal.”

“A modern orvostudománynak köszönhetően számtalan, korábban halálosnak tartott kórt sikerült legyőznünk, de a betegségtől (és a megbetegedéstől) való eredendő félelmünk a mai napig megmaradt. Félünk attól, ami ismeretlen és megfoghatatlan, és ezt nyelvünk is tükrözi – nagyon sok betegségről kizárólag figuratív, metaforikus kifejezések segítségével tudunk csak kommunikálni.” - mondta Benczes Réka.

“A koronavírust is leginkább metaforák útján vagyunk képesek értelmezni. »Háborúban állunk« egy »láthatatlan ellenséggel«, amely »megtámadja« az egészséges emberi sejteket és végül »megszállja« az egész szervezetet.

A háborús metafora egyfelől hasznos abból a szempontból, hogy értelmezhetőbbé, megfoghatóbbá teszi számunkra a vírust, másfelől azonban aggodalmat, szorongást válthat ki a befogadóban.

A jövőben a vírustól függően változhat az egészségügyben a betegek fogadása és a jelenlegi “háború” a korona vírussal remélhetőleg hamar véget ér, és visszatér minden a normális kerékvágásba.

A megváltozott orvos-beteg kommunikáció a koronavírus idején Tovább
"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság?

"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság?

backlit-dawn-foggy-friendship-697243.jpgAz online események tengerében szakmailag érdekes témákat is találhatunk. Ezek a műsorfolyamok a szakértők szemüvegén át, élőben vezetnek be egy-egy gazdasági témakörbe. Az Out of the box és a Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára sorozatok jól példázzák a tartalmas online rendezvényeket. Dőljünk hátra a fotelban, és tudjunk meg többet a startupok jelenlegi helyzetéről!

Írta: Taxner Tünde

Elérkezett az innovációs aranykor, és digitális Hold-ugrás történik két hét alatt, vagy a startupok is nehéz helyzetbe kerültek a járvány okozta gazdasági válságban? Ezzel a kérdéssel indította az Out of the box 3. epizódját Szabó Dániel, a Napi.hu főszerkesztő-helyettese. Az otthontartózkodás miatt rákényszerültünk arra, hogy új dolgokat használjunk, nyissunk a digitális innovációra, ezért a kis, gyors növekedés elébe néző cégeknek akár lehetőséget is jelenthet az válsághelyzet.

Az Out of the box virtuális rendezvénysorozat a Dialogue Creatives ötlete alapján az IndaMédia felületein valósul meg, házigazdája a Napi.hu. A következő adás május 5-én lesz, témája a koncertek, bulik, fesztiválok jövője. Az összes adás  az Out of the Box Facebook-oldalán visszanézhető.

green-typewriter-on-brown-wooden-table-4052198.jpgA megkérdezett szakértők előnyeit és hátrányait is látják az új szituációnak, hiszen, amint Oszkó Péter, az OXO Labs cégvezetője kiemelte, hirtelen minden piaci szereplő óvatosabbá vált. Simó György, a Day One Capital ügyvezető partnere szerint a kockázatitőke-befektetések nehezebbek lehetnek, a startup piacot is érinti a válság. Winkler Zsolt, a Telenor Magyarország digitális termékfejlesztési vezetője azonban kiemelte, hogy egy nagy multinacionális cégnek is ugyanúgy alkalmazkodnia kell a megváltozott környezethez, át kell helyeznie a fókuszt, ami tanulási folyamattal jár.

A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, egy csapatról most derül ki igazán, hogy mire képes, mennyire tudja a gyors alkalmazkodás mellett az új lehetőségeket is meglátni. Simó György kiemelte, hogy a startup lét alapból is bizonytalanságra épül, de amelyik cég túléli a válságot, nagy lehetőségeket kaphat. Mérlegelni kell ugyanis azt is, hogy nem ugyanabba az állapotba fogunk visszatérni, ami a válság előtt volt, hanem az ötletek érvényessége változhat. Winkler Zsolt szerint egy vállalkozónak a likviditás mellett azt is végig kell gondolnia, mennyire életképes az ötlet, amin a terméke vagy egész vállalkozása alapul. Simó György azt tanácsolta: érdemes figyelni arra, mi lehet az, ami ebből a krízisből maradandóan beépül majd az életünkbe.

A Design Terminal innovációs ügynökség közszolgálati jellegű, online sorozata „Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára” címen fut. Állandó műsorvezetője Gundel Takács Gábor. Célja támogatni a magyar vállalkozások túlélését és újrakezdésüket, amihez hiteles és tapasztalt vállalkozók segítségével tudást és ötleteket biztosít. A sorozat két utolsó részét az érdeklődők május 5-én és május 7-én 19 órától a Design Terminal Facebook-oldalán követhetik.

A Design Terminal online sorozatának első adásában Pistyur Veronika, az Oktogon Ventures alapítója, Lakatos Dávid, a Formlabs termékfejlesztési vezetője és Várdy Zoltán, a TV2 volt vezérigazgatója, a Design Terminal főtanácsadója ugyanezt a témát kicsit más szemszögből járták körbe. Az hallgatók főleg gyakorlati tanácsokat fedezhettek fel arról, hogyan tud egy startup a válságban talpon maradni.

whiteboard-sketching-design-planning-7366.jpgA szakértők a helyzetet lassulási folyamatként jellemezték, olyan ismeretlen helyzetként, amire nem lehetett előre forgatókönyvet készíteni. Várdy Zoltán rámutatott, hogy a vállalkozói lét folyamatosan próbatételek elé állít, mindig vannak hullámvölgyek, a koronavírus-okozta helyzet mégis inkább sötét mocsárhoz hasonlít. Lakatos Dávid tanácsa célravezető lehet, hiszen szerinte nem szabad a mostani számokat a múlt éviekhez hasonlítani, hanem relatívan, a versenytársakhoz képest érdemes képet alkotni arról, hogy a saját cégünk hogyan tudja kezelni a helyzetet. Szerinte fontos azt végiggondolni, hogyan tudja a vállalkozó úgy megtervezni a 2020-as évet, hogy nem számíthat senkire, semmilyen befektetésre vagy támogatásra. A túlélés másik kulcsa - Pistyur Veronika szerint - a fókuszálás lehet: feltenni az alapkérdéseket a saját céggel kapcsolatban, megadni rá a válaszokat, és csak ezekre figyelni.

A beszélgetőpartnerek hangsúlyozták, hogy a nehézségek ellenére nem szabad feladni, és belenyugodni a helyzetbe, hanem tartani kell magukat a kijelölt úthoz. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a vezetőnek ebben fontos szerepe van. Most még fokozottabban kell figyelnie arra, hogy irányt mutasson a csapatnak, és időt szenteljen az őszinte, támogató belső kommunikációra. Akár a bizonytalanságot is felvállalva, Pistyur Veronika szerint a dilemmák megosztása is jobb a kommunikáció teljes hiányánál. Hosszú távon az különböztet meg egy sikeres céget egy kevésbé sikerestől, hogy a vezető hite az alapötletben környezetfüggetlen. Ahogy Várdy Zoltán fogalmazott:

„Amit építesz, az álmodra épül. Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele!”

2020.05.04.

Fotók: Pexels

"Ha nem hiszel az álmodban, ne is vágj bele" - Hogyan érinti a startupokat a koronavírus-válság? Tovább
,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal

img_9690-min.jpg

A koronavírus átalakította mindennapjainkat, de ugyanúgy hatással van tágabb környezetünkre is: következményei számtalan kérdést vetnek fel a városok életében. Dr. Kocsis János Balázs városszociológust, a Budapesti Corvinus Egyetem docensét kérdeztük a város-vidék-vírus kapcsolatról, a sűrűn lakott területek gyakori problémáiról és a lehetséges kimenetelekről.

Írta: Sipos Sára; Fotók: Szép Zsóka

Látható, hogy a vírus mind a társadalomra, mind annak környezetére hat; ez sok kérdéssel jár. Tudjuk, hogy a vírus sűrűn lakott területről terjedt el, és a sűrűn lakott területeken szed több áldozatot, terjed könnyebben. Hogy írható le pontosan ez a kapcsolat?

kocsis.jpgA városok kapcsán erős diskurzus folyik az utóbbi körülbelül száz évben a hatékonyságot középpontba állító megközelítés - amely a nagyobb népsűrűség, így a tágabb környezetre gyakorolt kisebb hatás mentén érvel - és a biztonságpolitikai megfontolások között, melyek jóval ritkább beépítést indokolnak. Az Egyesült Államokban az 1950-es években lezajlott szuburbanizációt központilag támogatták, ennek fő oka az atomháborútól való félelem volt: a szétosztott hálózatokat sokkal nehezebb pontszerű csapásokkal megsemmisíteni. Ezen logika mentén jött aztán létre egyébként az internet is. Phoenix, Atlanta, Houston sokkal „reziliensebb” – hogy ezt a manapság divatos kifejezést használjam – a katonai csapásokra, mint a koncentrált New York, San Francisco, London, Párizs, Madrid, Milánó vagy Budapest. Láthatjuk, hogy szinte ugyanez mondható el a vírusok okozta járványokról is. (fotó: Dr. Kocsis János Balázs)

Szerencsére azonban vannak megfelelő eszközök  a nagyobb baj elkerülésére; a vírus azért távolról sem egy atomcsapás.

Sokan kiköltöznek a városból. Érdemes vidékre vagy agglomerációba menni ilyen esetben?

Aki teheti és munkája engedi, érdemes átmenetileg vidékre költözni, persze az ott lakók veszélyeztetése nélkül. Továbbá a lakásba való bezártság negatív közérzeti, fizikai és pszichológiai következményeit oldhatja a nagyobb tér és a természet közelsége.

A vidékre költözéshez kapcsolódó másik jelenség, hogy a közeljövőben sokan akár végleg  elmennek Budapestről. A vírus miatti szub- és dezurbanizáció csökkentheti a vidék-Budapest kontrasztot, ami sok gazdasági mutatóban látszik?

urbanizáció: városfejlődés átfogó fogalma, magában foglalja a városodást (városok, városlakók számának növekedése) és a városiasodást (városi életforma terjedése)

szuburbanizáció: a nagyvárosokból sokan az elővárosokba költöznek

dezurbanizáció: a nagyváros és elővárosainak népessége is csökken

img_0276-min.JPGA városok adottságait a gazdasági tevékenységek egy bizonyos, de nagy fontosságú és jövedelmezőségű része, elsősorban a döntéshozatal továbbra is igényli. Ezek az adottságok teszik lehetővé eredményes működésüket, így nem várható, hogy a döntéshozatali központokat decentralizálják. Olyan tevékenységek, amelyekhez nem szükséges a fizikai közelség, eddig is jelentős részben elköltöztek a drága nagyvárosokból, ennek felgyorsulására lehet számítani. A járvány már most számos olyan korábbi berögzült eljárás felülírására késztette az államigazgatást, a cégeket, amelyeket később is jól lehet hasznosítani. Gondolok itt például az elektronikus aláírásra vagy a videókonferenciák használatára. Azonban a városok létének fő oka, ami a sűrű interakciókból, a lehetőségből, a sokszínűségből fakadó urbanizációs előnyöket jelenti, nem alakul át, így

a városok továbbra is a gazdasági döntéshozatal, az innováció és kreativitás legfontosabb forrásai maradnak.

A közlekedés állandó problémát jelent a zsúfolt városokban. A vírus miatt sokan választják a biciklizést a munkába járáshoz a tömegközlekedés vagy az autó helyett. Ez át tudja alakítani a városok, köztük Budapest infrastruktúráját?

A biciklizés fontos része lehet a budapesti közlekedésnek, de a nagy távok és a földrajzi viszonyok miatt nem várható, hogy a népesség többsége ezentúl ezt használja Budapesten – pláne rossz időben. Azonban a gépjárművel való közlekedés problematikája még élesebben jelentkezik majd a járvány alábbhagytával. Sokan továbbra is az autót fogják preferálni, míg az utak nem lesznek szélesebbek, és a parkolóból sem lesz több. (fotó: Szép Zsóka)

inkedimg_0019-min_li-min.jpg

A városok másik nagy, megoldhatatlannak tűnő problémája a hajléktalanság. Ők nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak most. Mi várhat rájuk, hogy lehet segíteni?

Azt hiszem, a hajléktalankérdés egy nagyon összetett és nehezen orvosolható kérdés, ráadásul túlmutat a várostudományok térfelén, hiszen pszichiátriai, közegészségügyi, jogi és rendészeti vonatkozásai is vannak. Ráadásul a politikai polarizáció erre fokozottan rányomja a bélyegét. 

Budapest aránylag szerencsés esetben van, gondoljunk csak Los Angeles vagy Seattle több tízezres, a közösségi tereket, parkokat, strandokat ellepő, főutcákon sátrazó hajléktalan közösségeire.

Jelen járványban ennek erős közegészségügyi vonatkozásai is vannak, így a hajléktalan-kérdés megoldása a korábbiaknál sürgetőbb lett.

Azonban jelenleg számos, egymással gyökeres ellentétben lévő megközelítés található mind az elméleti, mind a gyakorlati szakemberek között, illetve a lakosság is érthető módon erősen érzékeny a kérdés kezelésének gyakorlati aspektusaira. Ezeknek eredménye összességében egyfajta nem-cselekvés lett. Nagyobb eredményt hozó programok végrehajtása azonban valószínűleg nem lesz megspórolható, a humanitárius mellett részben közegészségügyi megfontolások miatt. (fotó: Szép Zsóka)

img_9716-min.jpg

A zöld kezdeményezések szintén fontosak és sok pénzt emésztenek fel. Az elmúlt pár évben azonban szerencsére Budapesten is egyre több indult meg. A jelenlegi helyzet ezekre milyen hatással lehet? Visszaszorulhat a környezetvédelem, ha most nem ez a legfontosabb a vállalatok, az emberek számára?

A zöld kezdeményezések súlya valószínűleg csökkenni fog bizonyos értelemben. Egy könnyen kézzel fogható fenyegetés jóval erősebb és szélesebb körű reakciókat vált ki, mint egy távoli. A zöld kezdeményezések támogatása elsősorban a társadalom tehetősebb és képzettebb rétegeiben van jelen; a konkrétabb nehézségekkel küzdők körében ezek prioritása értelemszerűen jóval alacsonyabb.

img_3873-min.JPGA járvány komollyá válásával az államok rögvest a „hagyományos” prioritások irányába fordultak: energiaszektor biztosítása, közlekedési folyosók, stratégiai készletek biztosítása. Hirtelen fontossá vált a korábban kárhoztatott nejlonzacskó: immáron senki nem tiltakozik, ha a boltok előre ebbe csomagolják a pékárut. Persze a maszkokat sem újrafelhasználásra tervezték. Az Egyesült Államokban a szemét szelektív gyűjtését is sok helyen abbahagyták, mivel a szelektív szemét szétválasztása erősen emberi erőforrás-igényes és fertőzésveszélyes. Vagy gondoljunk arra, hogy lakásba zártság esetén meleg időben mennyire is szükség lesz légkondicionálóra. (fotó: Szép Zsóka)

Remélhetőleg azonban a fürdővízzel együtt a gyerek leengedésére nem kerül sor. Az energiahatékonyság növelése, a hőszigetek kérdése, a környezet szennyezésének minimalizálása ugyanolyan égető kérdés lesz, mint a járvány előtt, de a súlypontok valószínűleg erősen áthelyeződnek és a korábbi narratívák helyét mások veszik át.

Az olvasók egy részének biztosan nem egyértelmű, mi is a városszociológia mint tudományterület. Mesélne kicsit arról, hogy mivel foglalkozik egy városszociológus?

Városszociológiát két irányból is meg lehet közelíteni. A városokkal számos résztudomány foglalkozik, amely az adott tudományterület megközelítéseivel, eszközeivel vizsgálja szűkebb értelemben a városokat, tágabb értelemben a társadalom térbeliségét, a fizikai környezet és a társadalom egymásra hatását.

Ide tartozik a városszociológia mellett például a várostervezés, városföldrajz, városgazdaságtan, városépítészet, városmenedzsment, várospolitika, de még a pszichológia, a demográfia, a környezet- és történettudományok érintett részei is.

Ezeket hívjuk összefoglalóan várostudományoknak, urbanisztikának vagy angolosan „urban studies”-nak. Az általánosan vett szociológia felől pedig a térbeliség társadalomra gyakorolt hatását vizsgálja abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy semmilyen társadalmi jelenséget nem lehet annak környezetéből kiragadva vizsgálni.

A városszociológia „elmélethiányos” abban az értelemben, hogy nagyon erős gyakorlati megközelítés hatja át. Vizsgálatának tárgya olyan komplex, hogy sok különböző megközelítést bevonva lehet csak érdemben vizsgálni, így nem lehetséges lehorgonyozni egy szűken vett elméleti keret mellett. A városszociológia gyakorlati megközelítését tovább erősíti, hogy állításainak nagyon jól mérhető és ellenőrizhető mutatói vannak, illetve a javasolt megoldások használhatósága legtöbb esetben elég gyorsan kiderül, így jelentős a visszacsatolás.

Jelenleg a legizgalmasabb jelenségek a városszociológiában a szuburbanizáció, a dzsentrifikáció és társadalmi polarizáció, lakáskérdés és a globalizáció hatásai. 

Városszociológusokat elég gyakran kérnek fel valamilyen döntéselőkészítési anyag elkészítésében való részvételre, együttműködésben más szakterületek szakértőivel.

,,A vírus azért távolról sem egy atomcsapás” - Interjú dr. Kocsis János Balázs városszociológussal Tovább
"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával

corvinus_doktori_iskolak.png

A Corvinus átalakulása a doktori képzésekre is hatással van, a vészhelyzetben pedig minden eddiginél jobban felértékelődhet a kutatók és a szakértők szerepe. A Corvinus doktori képzéseiről Michalkó Gábor egyetemi tanárral beszélgettünk.

michalko_home_office2.jpgMichalkó Gábor geográfus, turizmuskutató, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora.

Hogyan érinti a Corvinus átalakulása a doktori iskolákat, milyen változások lesznek a következő tanévtől?

A Corvinus alapítványi egyetemmé válásával kapcsolatos átalakulásokat a doktori képzésben is történelmi lehetőségként értelmeztük és ennek megfelelően kezdtük meg a reformok előkészítését. A munka azonban nem 2019. július 1-én kezdődött, hanem 2018 szeptemberétől szisztematikus tervezéssel sorra vettük azokat a területeket, ahol a változás a doktori képzés minőségének növekedésével, a szervezet hatékonyságának fokozásával, a versenyképességünk javulásával járhat. Az, hogy mindezt már nem az egymástól elszigetelt doktori iskolák, hanem a 2018 áprilisától működő Corvinus Doktori Iskolák szervezeti keretein belül végezhettük el, nagy előnyt jelentett a számunkra.

Az Elnöki Testület által a közelmúltban elfogadott „Iskolából műhely” alcímű, a doktori képzés megújítását célzó projekt három kulcsfontosságú pilléren nyugszik. Az első a szervezeti átalakulás, amely a tudományágilag egymáshoz közelálló doktori iskolák fúzióját eredményezi, ennek folyamodványaként 2020. július 1-től

a jelenlegi 7 doktori iskola helyett 4 doktori iskola fog a Corvinuson működni, a képzésben a hangsúly a doktori iskolákról a doktori programokra fog helyeződni, amelyből – terveink szerint – 13 lesz.

A tartalmi megújulás felmenő rendszerben új operatív tantervek bevezetésével párosul, amelyek sokkal inkább a kutatói életpályára való felkészítést célozzák, az oktatásra kisebb, a kutatásra nagyobb hangsúly fog helyeződni. Mindezt pedig egy korszerű minőségbiztosítási rendszer kiépítésével kívánjuk megerősíteni, amelynek többek között része lesz a témavezető szerepének erősítése.

Milyen képzési kínálattal rendelkezik a Corvinus, vannak most kimondottan felkapott képzések?

nevtelen_terv.pngA doktori a felsőoktatás legmagasabb szintű képzése, az eredményesen végzők számára a PhD fokozat és a nevük előtt használható Dr. cím megszerzésének színtere. A Corvinus Doktori Iskolák alapvetően társadalomtudományi képzéseket kínál, de a Gazdaságinformatikai Doktori Iskolában a műszaki tudományok is színesítik a kínálati palettát. Hat tudományágban adunk ki PhD fokozatot, a közgazdaságtudományok, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, az informatika tudományok, a politikatudományok, a szociológiatudomány, valamint a média és kommunikációtudományban.

A hallgatói létszámot tekintve a Gazdálkodástani Doktori Iskola és a Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola a legnagyobb, de a doktori képzésben a sikert nem súlyra mérik. Számunkra minden doktori iskola, minden programja, alprogramja és specializációja, ahogy minden egyes doktorandusz egyformán fontos, hiszen akiben megvan a tehetség és a kitartás, az bármely tudományágban sikeres lehet és öregbítheti a Corvinus hírnevét.

Sok hallgató már alap- és mesterképzés mellett is dolgozik, a munkaadók pedig sokszor teljes munkaidős állást ajánlanak a mesteres diploma után. Miért éri meg egy hallgatónak a doktori képzést választania inkább?

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet. Közel 600 doktorandusz van a Corvinus Doktori Iskolák rendszerében, kb. fele-fele arányban vannak azok, akik 2016 után, vagyis az új típusú doktori képzésben kezdték meg tanulmányaikat és azok, akik ennél korábban, így valahol a nagyvilágban éppen írják, vagy már készülnek benyújtani a disszertációjukat.

Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen a szociodemográfiai összetétele a hallgatóinknak, akkor azt mondhatjuk, egyesek a klasszikus akadémiai életpályát választották és mesterképzést követően felvételiztek a doktori képzésbe, és vannak olyanok, akik néhány év vagy néhány évtized után már sikeres üzleti, közigazgatási vagy éppen diplomáciai karriert követően ültek újra iskolapadba.

Itt a legjobbak a legjobbaktól tanulhatnak, ez egy különleges közösség, amelynek öröm a tagjának lenni.

Miért éri meg adott esetben a munkaadónak, hogy a munkavállalója részmunkaidő mellett egy doktori képzést is elvégezzen?

notes-macbook-study-conference-7102.jpgA Corvinuson jelenleg csak nappali tanrendben folyik a doktori képzés, de egyre inkább igény van a munka mellett végezhető „levelező” doktori képzésre is, amelynek a követelményei mindenben azonosak a nappaliéval, de a doktorandusz számára komfortosabb, a hétköznapjaiba jobban beilleszthető tanulmányok elvégzését kínálja, a doktori megújítás programban ennek megteremtésén is dolgozunk. A doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amelyet bármely munkáltató szívesen fogad, ezért nem csak munkaidő-kedvezménnyel, hanem gyakran az amúgy sem olyan vészes költségtérítés (jelenleg 320 ezer Ft/félév) részbeni vagy teljes átvállalásával honorál.

Van esetleg adatuk arról, hogy a doktori képzést elvégző hallgatók milyen területen helyezkednek el később? Leginkább a felsőoktatáson belül van lehetőség, vagy adott esetben vállalati szférában is keresnek doktori képzésben részt vevő, vagy végzett hallgatókat?

Pontos adataink nincsenek arról, hogy kit merre sodor az élet a nálunk megszerzett PhD fokozattal a zsebében, de az elmondható, hogy a végzettek 2/3-a az akadémiai pályára kerül, vagyis a felsőoktatásban, kutatóintézeteknél helyezkedik el (egyre gyakrabban külföldön is), a praxisból érkezőknek is nyitott ez a lehetőség, de ők az esetek többségében visszatérnek a munkahelyükre és ott futnak be különböző ívű karriert.

Valójában nincs recept, és szerencsére a rendszer minden irányban nyitott, a mobilitás egyaránt jót tesz az érintettnek és a tudományos közösségnek.

Járhat előnyökkel a doktori képzés saját vállalkozás, vagy startup esetén is?

Természetesen, mindazon ismeret, kompetencia és kapcsolati háló, amit egy munkáltató is jól tud hasznosítani, ha PhD-val rendelkező munkavállalót foglalkoztat, az a saját vállalkozásban, különösen egy startupban remekül kamatoztatható.

A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás, itt azt is elsajátítja a hallgató, hogyan állítsa arra rá az agyát, hogy az üresjáratban innovatív gondolatai generálódjanak, nekem például fűnyírás vagy mosogatás közben jönnek a legeredetibb kutatási ötleteim.

shutterstock_675984163-min.jpg

Mennyire alkalmas a doktori képzés arra, hogy innovációk kerüljenek ki belőle? Volt esetleg példa arra korábban, hogy egy kutatási témából később sikeres innováció született?

Magam is foglalkozom innovációval, egy kiváló kutatói közösség tagjaként azt vizsgálom, hogyan lehet az időskorúak életminőségén a társadalmi innováció eszköztárával javítani. A jó kutatás önmagában egy innováció, persze nem jelentjük be a szabadalmi hivatalban, de ha a kutatót arra ösztönzik, hogy tegye a vizsgálatának eredményeit társadalmilag hasznosíthatóvá, akkor képes megfogalmazni a tanulmányának ilyetén esszenciáját. Évek óta törekszünk olyan kutatási témákat is befogadni a doktori képzésbe, amelynek végeredménye egy kézzel fogható termék lesz. Ez a hazai társadalomtudományi doktori képzés területén egyedülálló.

A veszélyhelyzetben és a várható súlyos gazdasági válságban egyre inkább felértékelődik a szakértők szerepe. Mit gondol, milyen hatással lehet ez a jövőben a doktori képzésekre és a fontosságukra?

Ha csak az aktuális vészhelyzettel és annak várható hatásaival kapcsolatban megfogalmazott szakértői megnyilvánulásokat vesszük alapul, akkor megerősíthető, hogy a doktori képzésben elsajátítandó kutatás-módszertani arzenál nélkülözhetetlen a döntési, döntés-előkészítői mechanizmusok megalapozásában.

Itt most nem babra megy a játék, az a fajta társadalmi kísérlet, amelynek akaratlanul is a részeséivé váltunk, kizárólag a tudományos gondolkodás eszköztárával elemezhető, értékelhető.

Reményeim szerint a kilábalás alternatíváinak megtalálásában is PhD-vel rendelkezők fognak közreműködni.

Fordított irányban lehet hatással a koronahelyzet (Corvinus esetén főleg gazdasági és társadalmi vonatkozásai) a doktori képzésekre és kutatási irányokra?

knowledge-1052010_1280.jpgKözhely, hogy a koronavírus sok mindent felül fog írni, de azt még senki sem tudja megmondani, hogy pontosan milyen mélységű és időtartamú változásokat generál az élet legkülönbözőbb területein. Egy biztos, a tudományos kutatásokat tematizálni fogja, futószalagon érkeznek majd a koronavírus hatásaival foglalkozó közlemények. Minden bizonnyal lesz olyan doktori hallgató, aki 2020 szeptemberében kutatásának fókuszába fogja helyezni a koronavírus gazdasági-társadalmi, vagy akár környezeti következményeit, de az is elképzelhető, hogy egyesek a nem növekedést (degrowth), mások az antiturizmust zászlajukra tűző mozgalmak teoretikus hátterét fogják erősíteni.

Ha egyetlen szóval vagy szókapcsolattal kellene jellemeznie a Corvinus doktori képzéseit, mi lenne az?

#egyuttalagjobbak

A Corvinus doktori képzéseire április 15-30 között tudtok jelentkezni, további információkat a honlapon találtok. FRISSÍTÉS: a jelentkezési határidőt MÁJUS 4-ig meghosszabbították!

Kovács Máté

2020. április 15.

Illusztrációk: Pixabay, Pexels, Canva, Shutterstock

"A doktori képzés maga a megtestesült kreativitás" - Interjú Michalkó Gáborral, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatójával Tovább
A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével

interju1.jpg

A magyar és nemzetközi turizmus soha nem látott mélyrepülést él át, de vajon mennyire kilátástalan a helyzet? Hogyan lehet majd kilábalni a válságból, és mennyire érinti ez az egyetemista gyakornokokat? Dr. Pinke-Sziva Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Turizmus-vendéglátás alapszak szakfelelőse exkluzív betekintést nyújt az ágazat jelenlegi és feltételezett jövőbeli helyzetébe.

Készítette: Taxner Tünde

Milyen helyzetben van jelenleg a magyar turizmus?

airplane-on-sky-during-sunset-48786.jpgA mélyrepülés kifejezés írja le a leginkább az elmúlt hetek helyzetét és nem csupán a magyar, hanem az egész világ turizmusa tekintetében. Azt gondolom, hogy a szektor tagjai eddig nem látott vagy előrejelzett helyzetbe kerültek, ami már-már katasztrófafilmbe illő: gondoljuk csak el, hogy március közepén egyik napról a másikra ürülnek ki a sípályák, a szállodák, zárnak le a határok. Egyelőre nem láthatóak hivatalos statisztikák a múlt hónapról, de sajnos magáért beszél, hogy az egyik leggyakrabban használt kifejezés a szektorban a „nulla”, illetve a „nullára nem lehetett felkészülni”.

A szakmai partnerekkel folytatott informális beszélgetésekből az látható, hogy a leállás, vagy a limitált szolgáltatás szinte teljes a szálláshely-szolgáltatók körében, mind Budapesten, mind vidéken, és a sokat hallott „ne mondd le, csak foglald át” segélykiáltások alig találtak értő fülekre: a foglalások kb. 80-90%-át lemondták, az előlegeket visszakérték és alig történt átfoglalás vagy új foglalás. Mindezt egyébként megértően kezeli a szakma, hiszen az egyén, a családok biztonságérzetét alapjaiban érintő vészhelyzetben természetes reakció a visszatérítés igénylése. A helyzetet nehezíti, hogy a rendezvények, fesztiválok is lemondásra kerültek, sok helyen augusztus 31-ig.

man-wearing-black-and-white-stripe-shirt-looking-at-white-212286.jpgKülönösen a kis- és középvállalkozások kerültek válságba, néhány hónapnyi tartalékkal nagyon nehéz tervezni egy olyan helyzetben, ami kiszámíthatatlan, amiről a krízist kezelni próbáló nemzetközi szervezetek sem tudják megítélni, hogy mikor ér véget, és ami a világgazdaságot is megrengetheti. Ez a bizonytalanság a nagyobb vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozza, hisz minden egyes újabb kríziskezelést illető bejelentés után lemondási hullám érkezik az őszi vagy a téli időszakra vonatkozólag, hisz a nyár eleje „elúszott”, augusztusig alig látható foglalás.

A legégetőbb kérdés a munkaerő megtartása (kb. 400 ezer munkavállalóról lévén szó): épphogy lekerültek a munkaerőhiányról szóló cikkek a címlapokról, azonnal leépítésekről olvashatjuk a híreket a szektorban is, amelyet magyaráz a fentiekben vázolt válság és bizonytalanság. Fontos azt is kiemelni, hogy több előrelátó és ehhez a stratégiához erőforrással rendelkező olyan szolgáltatóról is hallhatunk, akik otthoni munkavégzésre próbálnak átállni vagy fizetett szabadságot biztosítanak, esetleg a karbantartási munkákat végzik el, szigorú szabályok mellett. A szektort is érintő, munkaerőmegtartást is támogató második állami csomag tegnap megérkezett, amely által van remény a hatékony lépések megtételéhez

91901838_3227550703930709_6849747266819850240_o.jpgMindemellett ki kell emelni azokat az apró, de ebben az összeomlásban szívmelengető kezdeményezéseket, amelyekről a New York Times is írt, akárcsak azokat, amik az egészségügyi dolgozók segítéséért indultak a szektorban (pl,. #etesdadokit, az Airbnb lakások ingyen történő felajánlása) vagy a budapesti bezárt szállodák minden este felvillanó 4U (for you, érted, értetek) fényei, amelyek a más, akár nagyobb bajban lévő városokkal való szolidaritás jelei, a vigyázzunk egymásra felszólítás hangsúlyozásáért. (Kép: Mercure Budapest Korona Hotel)

 

Hogyan érinti a jelenlegi helyzet az egyetemre járó gyakornokokat, akik ebben a szakmában tevékenykednek?

A tömeges elbocsájtások első áldozatai a gyakornokok és a pályakezdők voltak,és ebben a szektor felelőssége sajnos elvitathatatlan. Ugyanakkor ismételten szeretném hangsúlyozni a fentiekben vázolt vállalati döntési mechanizmust, amely nem egy pár hetes visszaesésre való tervezést jelentett, hanem a nullára, az elhúzódó nullára való felkészülést.

Az egyetemünk gyorsan reagált az érintett gyakornokok válságára, a vezetők azonnal elkezdtek dolgozni a könnyítő, támogató megoldásokon, törvényi keretek között.

shutterstock_1065451166-min.jpgKiemelendő ugyanis, hogy a szakmai gyakorlat feltételeit is rendeletek rögzítik, az ezekben való változás pedig jelentősen függ az irányításpolitikai döntésektől. Szeretnék biztatót mondani a hallgatóinknak, szeretném azt mondani, hogy pár hét és minden rendben lesz, de a helyzet nagyon képlékeny. Azt tudom mondani, hogy az egyetemi vezetőkkel folyamatosan figyeljük a trendeket, és azon vagyunk, hogy mind a szakmai érdekképviseletekkel, mind az irányításpolitikai szervezetekkel egyeztetve jó megoldás születhessen a nyári és őszi gyakorlatokat illetően, nem csak a turizmus területén, hanem a gazdaság más ágazataiban is, hiszen a válság több iparágat érinthet.

 

Volt korábban példa hasonló leállásra? Hogyan sikerült akkor az iparágnak újraindulnia?

Őszinte leszek, a turizmus ilyen globális visszaesése, különösen a mélyülő gazdasági válság miatt, példa nélküli. Március közepén a nemzetközi szervezetek a 2003-2004-es SARS-járvány hatását modellezték le, ami után nagyon rövid idő alatt talpra állt a turizmus. Az akkori járványt követően ugyanis hihetetlen dinamikus növekedésnek lehettünk tanúi, hiszen az utazásra szánt jövedelem tartalékként ott állt az utazásaikról álmodóknál.

blur-cartography-close-up-concept-408503.jpgA mostani krízis azonban más, mélyebb hatásai lehetnek a gazdaság más szektorainak leállása miatt. Az utazásra fordítható diszkrecionális jövedelem (a létfenntartásra fordított összegen felüli jövedelemrész, amivel szabadon rendelkezhetünk - a szerk.) és a szabadságra szánható idő csökkenésére számíthatunk, egyrészt a munkanélküliség, másrészt a szabadságok átütemezése miatt. Így a világszervezetek felülírták becsléseiket és a korábbihoz képest riasztó, de sajnos reális visszaesést jósolnak: a turistaérkezések 20-30%-os (előző évi szinthez képesti) csökkenésére lehet számítani 2020-ban, az UNWTO, a világ turisztikai szervezete szerint. Mindez megdöbbentő, különösen az elmúlt évek dinamikus növekedése és az idei erős januári/februári forgalom után vagy a SARS-vírus esetében megjelenő évi 0,4 %-os, illetve a 2009-es válságot követő 4%-os visszaeséshez képest.

A pesszimista szcenáriók a bizalom és biztonságérzet megingására is felhívják a figyelmet, ami valóban jogos felvetés, ugyanakkor úgy vélem, napjaink tapasztalt utazói az alapvető utazás- és a kalandvágy miatt, amelyet a bezártság fokoz, gyorsan felül tudnak majd kerekedni ezeken a szorongásokon. 

pink-teal-yellow-multi-color-please-leave-nothing-but-your-164287.jpgMennyire lát arra esélyt, hogy a járvány okozta válság után népszerűbbé válik a környezettudatos utazás?

Több olyan véleményt is olvashatunk, hogy a koronavírus után teljesen új időszámítás jön, és nem tudhatjuk, hogy a világjárvány miatti stressz és frusztráció hogyan múlik el, elmúlik-e egyáltalán, és az új korszak utazói, fogyasztói mit keresnek majd. Mindebben van igazság, ugyanakkor a kínálati oldalnak is jelentős szerepe van abban, hogy minderre hogyan reagál.

Én a magam részéről nagy örömmel látom, hogy egyre több úticél jelentet meg a járvány kapcsán olyan viselkedési kódexet, amely a közösség védelmét szolgálja, de kitér a környezeti értékek megőrzésére is. Örülök annak is, hogy a globális szolidaritás jegyében egyre több a segítő kezdeményezés a szolgáltatók körében, melyek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, ahogyan az önkéntes munka is.

Bízom abban, hogy a járvány kezelése, a szigorú szabályok betartása tudatosságra nevel mindenkit, amit úgy vélem, nem fogunk egyhamar elfelejteni. Mindez segíthet abban, hogy a hatásainkra figyeljünk, és a környezet- és társadalomtudatosságra ébredt desztinációk és szolgáltatók ajánlásait elfogadjuk és betartsuk.

Vajon hogyan tud majd a magyar turizmus a vírus okozta krízis után talpra állni?

Ismételten szcenáriókról tudunk beszélni: ha kora nyárra a járványügyi fenyegetés elmúlik, akkor augusztusban, szeptemberben újraindulhat a szektor, de a pesszimista forgatókönyvek 2021 márciusáról írnak. Nagyon sok minden múlik azon, hogy milyen járványügyi rendelkezések jönnek, és hogyan reagál minderre a hazai és nemzetközi gazdasági környezet és így megtörténik-e a „visszapattanás”. Alapvetően úgy hiszem, hogy a bezártság fokozza az emberek kiszabadulásra, utazásra vonatkozó motivációit, a kérdés az, hogy mennyit tudnak majd erre költeni.

active-activity-adventure-backpack-547116.jpgAz előrejelzések szerint az óvatosság és a jövedelemcsökkenés okán inkább a rövidebb utazások kerülnek előtérbe, elsősorban aktív- és egészségturisztikai motivációkkal. Összességében a belföldi turizmus erősödésére lehet számítani, ami nagyon jó hír a vidéki desztinációknak, szolgáltatóknak. Mivel Budapest inkább a külföldiek számára vonzó úticél, ezen szcenárió szerint nehézségei fokozódhatnak, ugyanakkor az óvatosságra való törekvés nincsen kőbe vésve, főként a tapasztalt utazók és a fiatalabb generációk utazási és kalandvágya miatt, akik vélhetően takarékosabb utakat keresnek majd, és ebben a tekintetben a forint-euró árfolyam alakulása kedvező lehet a budapesti szolgáltatóknak. 

black-calculator-near-ballpoint-pen-on-white-printed-paper-53621.jpgMindenestre egyetértek azokkal a szakértőkkel, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy már most nagyon tudatosan fel kell készülni az árversenyre, ami azt jelenti, hogy bizonyosan lesz árcsökkenés, még akkor is, ha nem szeretünk ilyen taktikákban gondolkodni. Ki kell tehát találni azokat a kereteket, amik között vállalható mindez, az árspirál elkerülése végett, és hangsúlyt kell helyezni a kommunikációra, a foglalási és lemondási szabályok szigorítására az árcsökkentés ellensúlyozandóan.

Most sajnálatosan a szektor szereplői „ráérnek” a stratégiák ki- és újragondolására. Akár legyen ez az előrelátó munkaerőmegtartás és utánpótlás nevelés, az online- és mobilkommunikáció, a fenntartható turizmus erősítése, a turizmus hatásai miatt kialakult közösségi konfliktusok megoldása vagy törzsvendégprogramok kialakítása. Sokat segítene, ha mindez megtörténne annak érdekében, hogy az újraindulás vélhetően nehéz és költséges folyamata új, tudatos irányokat vehessen.

További izgalmas és aktuális tartalmakért látogass el a Corvinus Közgazdász Facebook-oldalára! 
https://www.facebook.com/corvinuskozgazdasz/ 

2020. április 8.

Képek: Pexels, https://www.facebook.com/MercureBudKorona/, Budapesti Corvinus Egyetem

A mélyrepülés ténye és a felemelkedés kérdései a turizmusban – Interjú a Budapesti Corvinus Egyetem docensével Tovább
Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással

woman-smiling-while-using-laptop-3769717.jpgA koronavírus okozta helyzet gyökeresen változtatta meg a mindennapjainkat, és előtérbe kerültek az online megoldások, a digitális technológiák. Vajon mit gondol ezekről a változásokról egy digitális kommunikációt és pedagógiát kutató szakember és egyetemi oktató? Dr. Bokor Tamással, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének adjunktusával beszélgettünk, akinek hasznos tanácsai mindenkihez szólnak. Tudjuk meg, hogy mi az az öt készség, amire mindenkinek szüksége van a távoktatás során!

635e8f12-4268-49d0-9762-dd1de2e24446.jpegHogyan hat a koronavírus okozta bezárt helyzet a digitális jelenlétünkre? 

A hirtelen bekövetkezett változások - a társadalmi távolságtartás, önkéntes karantén, átállás a távoktatásra - egy klasszikus válsághelyzet következményei. A régi kommunikációs közhely szerint azonban minden válság egyúttal lehetőség is. A COVID-19 kapcsán igazolva látom ezt a tételt, hiszen a bezártság villámgyorsan kikényszerítette azoknak a digitális megoldásoknak a mindennapi használatát, amelyek már viszonylag régóta velünk voltak, de mostanáig csak részlegesen éltünk velük. Történhetett ez a régi módszerek megszokottsága miatt, vagy azért, mert tartottunk az ismeretlen technológiáktól. Ezeket a reflexes működéseinket egy még nagyobb erő, a bezártság miatti szorongás oldja fel: a videóhívástól eddig idegenkedő nagyszülőknek, a digitális pedagógiától tartó pedagógusoknak, az online munkát nem szerető hallgatóknak, a személyes instruálást fontosnak tartó edzőknek most kényszerűségből fejest kellett ugraniuk a digitális tengerbe, mert mögöttük lángolni kezdett a part. 

 

Melyik digitális kompetenciákra van ebben a helyzetben leginkább szükségünk? 

a-girl-watching-movie-on-computer-laptop-3761513.jpg

Az elmúlt napokban, hetekben mindenki óriási iramban növelte a digitális kompetenciáit, persze többnyire nem önkéntes alapon. Az eddigi fejlődési ütemhez képest bámulatos gyorsasággal álltak át általános- és középiskolák, felsőoktatási intézmények, munkahelyek a digitális oktatási és távmunkarendre. Megismerkedtünk új programokkal, szoftverekkel, belekényszerültünk olyan online helyzetekbe, amelyek jócskán kívül esnek a többségünk komfortzónáján. De ahhoz, hogy ezt a helyzetet termőre lehessen fordítani, nem a digitális kompetenciákat tartom a legszükségesebbeknek, hanem más, ezeknél is átfogóbb készségeket és képességeket. 

Elsőként ott a türelem. Különböző szintű számítógépes ismeretekkel, különböző előtörténetekkel és félelmekkel érkeztünk ebbe a helyzetbe. Senkitől nem várható el gyors reakció, az ódzkodás azonnali meghaladása.

keszsegek_x_korona_grafika.jpg

Aztán az empátia: személyesen is tapasztalom például, hogy általános iskolás gyerekek szülei már az átállás első hetében várják a tanítóktól, tanároktól, hogy kiscsoportos online órákat tartsanak Zoomon, miközben a pedagógusok is még csak két napja ismerték meg a Google Classroomot. Nem beszélve arról, hogy többgyerekes szülőkként esetleg nekik is több szerepben kell helytállniuk.

Harmadikként a kritikus válogatás: ismerjük fel, hogy a techcégek számára a mostani helyzet hatalmas lehetőség a piacszerzésre, hiszen az átmenetileg ingyen kínált szolgáltatásokat igénybe véve később már nehezen távolodunk el egy bejáratott rendszertől. Érdemes a már ismert és megbízható, minőségbiztosított rendszereket igénybe venni. A Corvinus egyébként ugyanezt az utat járja, amikor az oktatók és hallgatók számára Moodle és a Teams használatát javasolja. 

A következő az önmérséklet: bár tobzódunk az applikációkban, most lehetőségünk van azt is felismerni, hogy a kevesebb bizony több. Senki sem szeret huzamosabb ideig hat-nyolc csatornát nyitva tartva párhuzamosan figyelni mindegyikre. Minél inkább egy platformra tudjuk terelni az ügyes-bajos online dolgainkat, annál áttekinthetőbb marad az életünk, a munkaszervezésünk. 

A példáim sorában végül a minőségi idő kihasználása áll: a vírushelyzet megadta nekünk a befelé fordulás ajándékát, az önképzés lehetőségét, a közvetlen családtagokkal együtt töltendő időt és az egymásra figyelés fokozott igényét. Bűn lenne nem kihasználni, s ezzel fricskát mutatni a kényszerű karanténnak. 

woman-writing-on-a-notebook-beside-teacup-and-tablet-733856.jpg

Hogyan fejlesztheti a távoktatás a digitális készségeinket? 

Sokan rájöttünk, hogy az egyetemi kurzusok nagy hányada némi kreativitással ügyesen transzformálható távoktatásos formátumra. A Corvinus oktatóinak közel 85%-a eddig a Moodle-t egyirányú kommunikációra, azaz tananyagok megosztására, közlemények kiküldésére használta, ha egyáltalán igénybe vette. Ez az arány minden bizonnyal drasztikusan csökkent egyetlen hét alatt. 

Felfedeztük továbbá az Office365 szolgáltatáscsomagot, bár az egyetemi dolgozók és hallgatók jelentős többsége eddig valószínűleg azt sem tudta, hogy egyetemi polgárként rendelkezésére áll egy jelentős méretű tárhely és számos szoftveres szolgáltatás. Moodle és a Teams mellett további felületeket vettünk birtokba, és közben megéreztük, amire az előbb utaltam: minél több csatornán vagyunk jelen, annál kevésbé tudunk hatékonyak lenni. 

A módszertani eszköztárunk fejlődése szinte magától bekövetkezik: nekem például komoly fejtörést okozott, hogyan lehet jelenléti feladatokra alapozott kiscsoportos tréningeket egyénileg végezhető e-learning tananyaggá alakítani. Három napnyi ötletelés és gyúrás után apránként összeállt a kép, és megszületett a szóban forgó kurzusok Moodle változata. 

freelancer-763730_1920.jpg

Abban is hiszek, hogy az oktatók munkakultúrája is fejlődik azzal, ha a saját munkájukat naplózva látják. Önfegyelemre, rendszerezettségre tanít minket ez a helyzet. Ugyanakkor fontos, hogy a távoktatás és a digitális pedagógia nem ugyanazt jelenti. Főként a köznevelésben látszik jól, de nálunk is tapasztalható, hogy a feladatkiadás, -megoldás, beküldés és visszajelzés megszokott négyesfogata eltér attól, amikor a tananyagot és a kapcsolódó feladatokat eleve digitális formában, az online kommunikáció logikája szerint dolgozzuk ki és működtetjük. Most jószerével még csak transzformáltunk, de ha elhúzódik a távoktatás, a kreatív, digitális tananyag-létrehozásra is fel kell készülnünk. 

 

Milyen jótékony hatásai lehetnek a jövőben a jelenlegi intenzív távoktatásnak? 

shutterstock_1150224587-min.jpg

Korai lenne még ez ügyben jósolni. A távoktatás kétélű fegyver: egyfelől bővíti a módszertani kultúrát, és kötetlenebb hozzáférést tesz lehetővé a felsőoktatáshoz. Másfelől azonban rámutat arra, hogy az egyetemi erőforrásokat - úgy a személyi, mint az ingatlan- és az IT-infrastruktúrát - eddig mennyire gazdaságtalanul használták ki az intézmények, s ez olyan változásokat indíthat el, amelyek a felsőoktatás egyes szereplői számára előbb-utóbb kellemetlen következményekkel járhatnak. Viszont reménykedésre adhat okot, hogy a tanári szerepet sok jövőkutató azon foglalkozások közé sorolja, amelyeket a mesterséges intelligencia a legutolsók között lesz csak képes helyettesíteni. 

A digitális oktatási formák bő két évtizede vannak velünk, miközben az agyunk egy több tízezer esztendős kommunikációs forma, a személyköziség észjárása szerint fejlődött és működik. Legyenek bármilyen gyorsak is a mostani változások, az agyfejlődésünk nem képes néhány hét alatt ilyen éles kanyart venni. Ezért aztán sejthető, hogy amikor visszatérünk majd a normális kerékvágásba, akkor – talán csökkenő arányban és súllyal, de – újra meg fog jelenni a személyes tanítás és tanulás is a felsőoktatásban. A kapcsolataink az új eszközeinkkel tehát nem vesznek el, csak némiképp átalakulnak. 

 

Készítette: Taxner Tünde / Saját grafika: Tóth-Máté Bence 

Képek: Pexels

2020.03.26. 

Lehetnek pozitív hatásai is a kényszerű távoktatásnak? - Interjú Dr. Bokor Tamással Tovább
Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai

Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai

img_1047-min.jpg

Talán te is úgy érzed, hogy a koronavírussal kapcsolatos szalagcímek, hírek és spekulációk folyamatosan a figyelmedet követelik. Ahogy nő a társadalmi szintű bizonytalanság érzése, egyre nehezebb megtartani a nyugalmat, azon kapod magad, hogy szorongsz, és néha még az okát sem tudod. Ebben a szokatlan helyzetben úgy tűnhet számodra, hogy képtelenség kézben tartani a dolgokat - ez azonban szerencsére nincs így. Nyolc ajánlást hoztunk, amelyek segíthetnek átvészelni a feszült pillanatokat.

A Mental Health Europe ajánlásai alapján írta: Lázár Fruzsina / Borítókép: Ressely Kinga

 

1. Csak hivatalos forrásból tájékozódj!

A szándékos, de akár a jóhiszemű dezinformáció is pánikot kelthet. Légy tudatos médiafogyasztó, és az események követéséhez válaszd a World Health Organisation (WHO), az European Commission oldalát vagy a hivatalosan megerősített hazai forrásokat [www.koronavirus.gov.hu].

A WHO videója a témában.

 

2. Ne vidd túlzásba a hírfogyasztást!

Az otthonülés tétlenségében a hírolvasás csábító lehetőség, de érdemes korlátozni. A hírek folyamatos monitorozása felerősítheti az aggodalmat és a tehetetlenség érzését. Koncentrálj inkább a valódi életedre és tevékenységeidre, tölts időt a körülötted lévőkkel! Helyezd magad vissza abba a környezetbe, ahol te irányítasz és nem a folyton villogó, “mi lenne, ha…?” kérdés. Ha pedig mégis híreket olvasnál, törekedj a tényszerű információk gyűjtésére, amelyek segítségével megtervezheted a mindennapjaidat.

Olvasd el a WHO ajánlásait a témában!

 

sincerely-media-ssdczx9fbek-unsplash.jpg

3. Törődj magaddal!

A személyes higiénia és a napi rutin megtartása a kezedbe adják az irányítás érzését. Az új, otthonlevős napi rutinod kialakításakor is helyezd előtérbe a fizikai és a mentális jóllétedet, iktass be egy sétát, relaxációt, könnyű edzést. Étkezz egészségesen, aludj eleget - hiszen most van rá időd -, válassz olyan tevékenységeket, amik örömet okoznak. Mindez pozitív irányba tereli a közérzetedet, a gondolataidat.

 

4. Törődj másokkal!

Ha fizikailag nem is találkozhatsz velük, tartsd a kapcsolatot a szeretteiddel, beszélgessetek, támogassátok egymást. Gondold végig, kik azok, akik most egyedül érezhetik magukat, és kérdezd meg, hogy vannak: egy egyszerű kérdés, néhány kedves szó is sokat számíthat. Ne felejtsd el, hogy ez a helyzet csak időleges. A kapcsolódáshoz pedig digitális lehetőségek százai állnak rendelkezésre.

Az ECDC gondolatai a távolság megtartásáról.

 

5. Nézd a dolgokat pozitív szemszögből!

Összpontosíts a körülötted lévő öröm- és reményteli hírekre, történetekre: sokan már kigyógyultak a koronavírusból, esetleg átsegítették rajta egy szerettüket, és megosztották róla a tapasztalataikat. Maradj derűs, figyelj azokra, akik szintén így gondolkoznak, és igyekezz a derűt továbbadni azok számára is, akiknek szüksége lehet némi pozitív energiára!

 

6. Tudatosítsd az érzéseid!

Ebben a helyzetben természetes, ha túlterheltnek, zaklatottnak érzed magad - ilyenkor fontos, hogy időt adj magadnak arra, hogy megéld és kifejezd ezeket az érzéseket. Ennek több módja is létezik: írhatsz naplót, beszélgethetsz másokkal, meditálhatsz, esetleg csinálhatsz valami kreatívat. Találd meg a számodra legmegfelelőbbet, és semmiképp ne fojtsd el az érzéseid!

Tippek a relaxáláshoz.

kelly-sikkema-4l2ml8-mlug-unsplash.jpg

7. Beszélgess a gyerekekkel!

Ha vannak körülötted gyerekek, segíts nekik is leküzdeni az aggodalmukat, védd meg őket a hisztériától, felesleges érzelmi terheltségtől! Válaszold meg a kérdéseiket, tedd számukra is érthetővé a koronavírussal kapcsolatos tényeket, igyekezz támogatni őket esetleges érzelmi kitöréseik esetén is. Újra és újra erősítsd meg bennük, hogy biztonságban vannak, légy velük türelmes.

A WHO ajánlásai a gyerekekkel való kommunikációhoz.

 

8. Kérd szakértő segítségét!

Mindig egészségügyi szakértők ajánlásait kövesd! Ha személyesebb tanácsra van szükséged, érdemes felkeresned egy pszichológust, terapeutát - sokan kínálnak telefonos vagy online segítséget is.

A BCE Hallgatói Támogatás online pszichológiai konzultációs lehetőséget nyújt az egyetem hallgatói számára.

Kapcsolat: pszichologus@uni-corvinus.hu

Contact: studentcounseling@uni-corvinus.hu

Képek: Unsplash

2020. március 22.

További aktuális és hasznos tartalmakért keresd fel a Corvinus Közgazdász Online Facebook-oldalt!

Koronavírus: A Mental Health Europe ajánlásai Tovább
Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen

universidad_corvinus_budapest.jpg

Kormányzati döntés értelmében iskolalátogatási tilalmat rendeltek el minden magyarországi felsőoktatási intézményben, melyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentett be hivatalos tájékoztató során. Az intézkedés értelemszerűen a Corvinust is érinti. Az alábbi cikkben összegyűjtöttünk mindent, amit tudnotok kell a következő időszak forgatókönyvéről.

A kormány ma délutáni sajtótájékoztatója után, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Államtitkársága tájékoztatást tartott a Kormány felsőoktatást érintő intézkedéseiről a hazai egyetemek vezetői számára. Ezt követően a Budapesti Corvinus Egyetem vezetősége összeült, hogy megvitassák az elkövetkező napok legfontosabb intézkedéseit, melyeket a megbeszélés után az Egyetem rektora, Dr. Lánczi András rendelt el.

Mi lesz a következő másfél hét forgatókönyve?

A héten, vagyis március 12-én és 13-án, csütörtökön és pénteken rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el, így már ezeken a napokon sem lesznek megtartva az órák. Jövő héten, vagyis március 16-20 között pedig országosan előrehozott tavaszi szünet lép életbe, így sem az egyetem épületeiben, sem más formában nem lesznek ebben az időszakban órák.

Mi lesz az előrehozott tavaszi szünet után?

A következő másfél hétben az Egyetem megfeszített tempóban fogja kidolgozni azt a módszert, amivel a jelenleg kialakult helyzetben is folytható lesz az oktatás a szünet után is. Ennek eredményéről mindenki részletes tájékoztatást fog kapni Neptunon, de érdemes követni a többi hivatalos felületet is. A cél az, hogy a szünet után is folytatódni tudjon az oktatás valamilyen formában, így elkerülve a szorgalmi és vizsgaidőszak csúszását.

Könyvtárból tudok kölcsönözni? Mi lesz a szakdolgozatommal?

Az Egyetemi Könyvtár olvasótermi szolgáltatása a korábban kiadott elnöki testületi rendelkezés értelmében továbbra is szünetelni fog, ugyanakkor könyveket kölcsönözni a következő két napban, és az előrehozott tavaszi szünetben is lehet majd a könyvtár főigazgatója által kiadott rend szerint. Ennek megfelelően a szakdolgozatokhoz szükséges anyagok beszerzése sem fog gondot okozni senkinek.

Mit csináljak, ha még nem vettem át a tavaszi féléves diákigazolvány-matricámat?

A kihirdetett rendkívüli veszélyhelyzet időszaka alatt minden hivatalos okmány, így a diákigazolvány is érvényes marad, amennyiben az intézkedés bevezetésekor érvényes volt. Ennek megfelelően, ha az előző félévben volt érvényes diákod, de még nem vetted át az új matricát, a veszélyhelyzet feloldásáig, vagyis az egyetemi látogatási tilalom időszaka alatt végig érvényes marad.

Mi lesz a kollégiummal? Azok is bezárnak?

A kollégiumok a tilalom ideje alatt is működnek ugyan, de az Egyetem kéri, hogy aki vidéken lakik és megteheti, utazzon haza a tanítási szünet időszakára. Azok számára, akiknek ez nem megoldható, mert például dolgoznak vagy külföldi hallgatók, a kollégiumi szolgáltatás továbbra is biztosított lesz. Az egyetem kérése alapján csak különösen indokolt esetben maradjanak a hallgatók a kollégiumban.

Az egyetemi dolgozókra és oktatókra is vonatkozik a tilalom?

A rendelkezés az egyetem munkavállalóira nem vonatkozik, így számukra az épület nyitva lesz. Kizárólag az oktatás fog szünetelni, a munkavégzés nem. A rendelkezés nem érinti továbbá a szabadságok kiadására és a táppénzre vonatkozó szabályokat sem.

 Honnan kaphatok további információt?

Az Egyetem belső csatornáin folyamatosan tájékoztatni fogja a hallgatókat. A legfontosabb információk belső körlevél formájában és Neptunon keresztül is megérkeznek majd. Emellett érdemes követni a hivatalos honlapot, és a Corvinus Facebook oldalát is.

Természetesen saját felületeinken mi is beszámolunk majd minden fontos fejleményről, ami a hallgatókat érinti. Folyamatos kapcsolatban állunk az Egyetemmel, hogy mindig friss és naprakész információval szolgáljunk. Kövessetek minket Facebook oldalunkon is!

 

További kérdésed van? Tedd fel nekünk Facebookon, igyekszünk minden felmerülő problémára a lehető leggyorsabban válaszolni!

 

 

 

Bezárják az egyetemeket – A legfontosabb Corvinusos információk egy helyen Tovább
Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!)

corvinus_image_2017_569_-min.jpg

Elővigyázatosságból határozatlan időre minden, 50 résztvevő főnél nagyobb, az alaptevékenység, vagyis az oktatás fenntartásához nem elengedhetetlenül szükséges rendezvényt elhalaszt a Corvinus Egyetem, derült ki a mai napon született elnöki testületi rendelkezésből, mellyel a fertőzés kockázatát szeretnék csökkenteni. A halasztás csak az Egyetem épületeiben tartott rendezvényekre érvényes, azonban nem vonatkozik az egyetemi előadásokra és szemináriumokra, azok a megszokott órarend szerint továbbra is meg lesznek tartva.

A rendelkezés értelmében tehát az egyetem épületeiben április 30-ig tervezett, 50 résztvevőnél nagyobb rendezvényes teremigénylések automatikusan halasztódnak, az újonnan beérkező foglalások esetén pedig csak az 50 fő alatti rendezvények megtartását engedélyezi az Egyetem.

Frissítés, március 10. 17:40 - Olvasói kérdéseinket elküldtük az egyetemnek a márciusi G-karos diplomaosztóval kapcsolatban. A hivatalos válasz szerint a március 26-27-re tervezett G-karos diplomaosztó az intézkedés következtében elmarad, a diplomákat a hallgatók a Tanulmányi Osztályon vehetik majd át. Az ünnepélyes átadóra egy későbbi időpontban kerül majd sor. Az Egyetem hamarosan hivatalos formában is tájékoztatni fogja az érintetteket. 

Emellett az Egyetemi Könyvtár szolgáltatásait is korlátozzák, az olvasótermet a mai naptól a rendelkezés visszavonásáig nem lehet majd használni, kölcsönözni ugyanakkor továbbra is szabadon lehet majd.

Az Egyetem által kiküldött belső hírlevél szerint megelőző intézkedésről van szó, mellyel a leghatékonyabban lehet védekezni a vírus terjedése ellen, ugyanakkor folyamatos kapcsolatban állnak a hivatalos szervekkel, így ha szükséges, további korlátozásokat vezethetnek be.  

Emellett a Corvinus arra kéri külföldi és magyar hallgatóit, dolgozóit és oktatóit, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel, az elkövetkező időszakban ne utazzanak fertőzött területekre. Az eddig fertőzött országok listája az alábbi oldalon megtalálható. Fontos tehát betartani a higiénés szabályokat, lemondani a fertőzés gócpontjaiba tervezett utazásokat, és minden egyéb, a vírus terjedése szempontjából felesleges kockázatnak minősülő helyzetet előzetesen mérlegelni.

Javasolják továbbá az egyéb külföldi utak alapos megfontolását, és az előzetes tájékozódást is. Halaszthatatlan utazás előtt az aktuális helyzettel kapcsolatban érdemes a WHO folyamatosan frissülő, globális járványügyi információs oldaláról tájékozódni, valamint regisztrálni a Konzuli Szolgálatnál. A Corvinuson egyébként a coronavirusinfo@uni-corvinus.hu e-mail címen további tájékoztatást kérhetnek a hallgatók és dolgozók egyaránt.

Esetleges további intézkedésekről, vagy a rendelkezés visszavonásáról eseti bizottság dönt, melyet az Elnöki Testület 2020. február 27-én hozott létre határozatlan időtartamra. A bizottság folyamatos kapcsolatban áll az állami szervekkel, és minden, hallgatókat és dolgozókat érintő döntésről az egyetem belső csatornáin azonnal tájékoztatást ad.

 

Corvinus Közgazdász Online

 

 

 

 

 

 

Elővigyázatosságból elhalasztják az 50 főnél nagyobb rendezvényeket a Corvinuson a koronavírus miatt (frissítve!) Tovább
Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből?

nevtelen_terv_2.png

A legtöbb Corvinusos hallgató már szembesült azzal, hogy amikor aktívra állítja a félévét, egy rövid kérdőívet kell kitöltenie. Az eset kapcsán aztán gyorsan elindultak pletykák és szóbeszédek, melyeket következő cikkünkben igyekszünk tisztázni. 

Igaz az, hogy aki volt Kínában, nem tudja aktiválni a félévét?

Nem igaz, mindenki aktiválni tudja a félévét a válaszától függetlenül. Sokáig keringett egy kép arról, hogy a Neptun egy elutasító üzenetet küldött néhány hallgatónak, melyet a koronavírus fertőzésének gyanújával indokolt. Az Egyetem azonban jelezte, hogy senkinek sem küldtek ki ilyen jellegű üzenetet, vagyis minden bizonnyal megszerkesztett képről van szó. Időközben maga a bejegyzés is lekerült, több forrásunk pedig megerősítette, hogy valóban szerkesztett kép lehetett. A félévre tehát mindenki be tud jelentkezni a kérdőívben adott választól függetlenül. 

Akkor mi értelme volt a kérdőívnek? Tényleg ez a csodafegyver?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által összeállított kérdőívet az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) kérésére minden hazai felsőoktatási intézményben kötelezően ki kell tölteniük a Kínából érkező hallgatóknak. A kérdőív kitöltésének célja elsősorban a kockázatfelmérés, hogy szükség esetén elegendő információja legyen a hatóságoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a többi egyetemen is lesz majd hasonló a jövőben. 

Számos mém kering a módszer vírussal szembeni hatékonyságáról, ugyanakkor ez csak egy kockázatfelmérő kérdőív, tehát szó sincs arról, hogy ezzel az intézkedéssel szeretné bárki megoldani a problémát. Amennyiben újabb intézkedésekre lenne szükség, arról az Egyetem időben tájékoztatást fog adni.

Miért állt le a Neptun rendszer? 

A probléma ott kezdődött, hogy a Neptun rendszer nem bírta el a tömeges kérdőív leadást, így sok hallgatónak időbe telt, mire ezen a ponton túl tudott jutni. A Neptun túlterheltsége már régóta probléma, ugyanakkor a fokozatos beléptetéssel az utóbbi időben sikerült valamelyest kezelhetővé tenni a helyzetet. A mai gondot az okozta, hogy az ilyen tömeges kérdőív leadás eddig nem volt jellemző, így az informatikai rendszer sem állt készen. 

84152784_2490582397714170_3612993800122662912_n.pngAz ISZK (Informatikai Szolgáltató Központ) munkatársai egész nap dolgoztak a probléma elhárításán, ugyanakkor a túlterheltség miatt a mesterszakos tárgyfelvételt át kellett kicsit alakítani. Ennek következtében a regisztráció és ezzel együtt a kérdőív kitöltés is ma reggel 8:00-kor nyílik meg, a tárgyfelvétel pedig 48 órával később, azaz február 6-án, csütörtökön reggel fog elkezdődni, szintén 8:00-ás kezdettel.

(fotó: facebook.com/corvinus.official)

Milyen intézkedéseket tesz az egyetem a koronavírus miatt?

Az Egyetem minden épületében – beleértve a kollégiumokat is – kézfertőtlenítő szappannal tölti fel az adagolókat és a higiénés szabályok betartására felhívó plakátokat is kihelyeznek majd. A takarítószolgálat nagyobb figyelmet fordít a mosdók, kézmosók, kilincsek és az egyéb gyakori érintési felületek fertőtlenítésére, ezzel lehet ugyanis a leginkább védekezni a fertőzés ellen, ahogyan a WHO ajánlásai is szólnak. 

Emellett pedig, ha bárkinek további kérdése van a koronavírussal kapcsolatban, esetleg a koronavírus tüneteit tapasztalja magán, akkor a Budapesti Corvinus Egyetem által kijelölt szakemberhez, Dr. Grónai Évához is fordulhat. 

Elérhetősége: 

  • Tel.:06 1 215 1898; 06 1 459 3070
  • e-mail: coronavirusinfo@uni-corvinus.hu

Mit tehetsz te a koronavírus és az álhírek ellen?

A fertőzés elkerülésének egyik legjobb módja, ha betartod a WHO által közzétett ajánlásokat. Emellett érdemes a hivatalos szervek oldalairól tájékozódni, ugyanis a fentebb is látható példa jól bizonyítja, hogy nagyon nehéz az álhíreket és a valóságot szétválasztani. A fakenews pedig sok esetben legalább olyan veszélyes helyzeteket szülhet, mint maga a vírus. 

Ha biztos forrást keresel, a WHO, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalát ajánljuk. Utóbbi esetében egyébként ingyenesen hívható zöldszámokat is létrehoztak a koronavírussal kapcsolatos lakossági megkeresések gyors és szakszerű megválaszolása érdekében (06-80-277-455 és 06-80-277-456). A lakossági információs vonalak 2020. február 3-án 8.00 órától, a hét minden napján 24 órában elérhetők lesznek.

borítókép: Canva.com

Kovács Máté

2020. február 4. 

Kérdőívvel a koronavírus ellen? Mi igaz és mi nem a híresztelésekből? Tovább