Közgazdász Online


A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt

A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt

salad-5904093_1920.jpg

Töltött szőlőlevelek, rakott padlizsán, görög gulyás, búzadarapuding és még sok más finom étel alkotja a görög konyhakultúrát. Cikkünkben összegyűjtöttük nektek a görög konyha jellegzetességeit, a legfontosabb étteremtípusokat, ráadásul a leggyakoribb ételek neveiből szótárt is összeállítottunk.

2021.06.20. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay 

A görög konyha sokszínűsége

Néhány fontos alapanyag, ami a mai napig jellemzi a görög konyhát, már az ókorban is ismert volt: az olajbogyó, a sajt, a hagyma és a méz. Amerika felfedezése előtt azonban még nem ismerték a citromot, a paradicsomot és a burgonyát. Mindennapi étkezéseik nagyon egyszerűek voltak: a búzalisztből készült kenyeret gyakran borba áztatták, ami a mai napig egy bevett szokás a mindennapokban. A férfiak már ebben az időben is tartottak úgynevezett szimpóziumokat, melyek hosszú órákon át tartó falatozásból álltak.

Az első hagyományos receptek i.e. 5. századból maradtak fenn, de ezek az ételek nem hasonlítottak a mai görög konyhához, ami az ötszáz éves török megszállás után alakult ki. A törökök elűzték a kis-ázsiai és a Fekete-tenger partvidéken élő görögöket és örményeket, akik csak a kultúrájukat és a hagyományikat tudták magukkal vinni a félszigete, ami később összeolvadt a helyi lakosokéval - így született meg a ma ismert konyhakultúra. 

Az első igazi receptkönyv 1910-ben jelent meg, Nikolas Tselemendes görög séf írta, és a görög háziasszonyok bibliájává vált. A séf több európai országban is járt, köztük Franciaországban, ahol megtanulta a mártások elkészítését. Így jutott el Görögországba a besamel mártás is, ami többek között a muszaka (rakott padlizsán) alapvető eleme. 

A görög konyhaművészetet három részre oszthatjuk: szárazföldire, szigetvilágira és kis-ázsiaira. Az első, amely az ókori görög konyhakultúrát is magába foglalja, elsősorban zöldségeket és hüvelyeseket használ. A szigetvilágit meghatározzák a különböző, változatos tengeri kereskedelmi útvonalak. Szigetről szigetre más hagyományok alakultak ki, egy dolog mégis közös: Poszeidonnak hála, rengeteg halétellel és a különféle tengeri herkentyűkkel találkozhatunk. A kis-ázsiai konyhára nagy hatással volt a perzsa és a török kultúra, és leginkább azokon a területeken terjedt el, ahova a száműzött görögök és örmények menekültek. Ez a konyhakultúra sokkal fűszeresebb a másik kettőnél, és olyan alapanyagok is megjelennek, mint a fenyőmag vagy az aszalt gyümölcsök. 

Az étkezés nemcsak az ételekről szól 

street-2612710_1920.jpg

Kép: Pixabay 

Az étkezés már a kezdetek óta a görög társadalmi élet egyik legmeghatározóbb eleme, ami nemcsak a nagy társaságok zajos hangulatából, hanem a tucatnyi fogásból is látszik. A déli népek imádnak társalogni, még akkor is, ha egyszerre tizen kiabálnak át az asztal egyik végéből a másikba. A görög konyhára a sok előétel, rágcsálnivaló és kevesebb főétel jellemző egy-egy nagyobb összejövetel során. 

Görögországban az éttermeket eltérő névvel illetik attól függően, hogy milyen ételt kínálnak. Tavernából találunk a legtöbbet, amik rendszerint húsokra és halételekre specializálódott, kisebb, családi vállalkozások. Az uzeri halakat és tengeri gyümölcsöket kínál, míg egy pszisztaria étlapján a halak helyett sült húsokat és rostélyosokat találunk. Találkozhatunk még úgynevezett esztiatoriokkal, melyek olyan klasszikus vendéglők, ahol egytálételeket, különböző sülteket és édességeket szolgálnak fel. 

A Bazi nagy görög lagzi című filmből emlékezhettek a jelenetre, mikor a sütögetések közben mindenki összekoccintja a poharát azt kiabálva, hogy „Sztin ijia szasz", azaz egészségedre. Habár Görögországban nincsen sok betartandó gasztronómiai etikett szabály, egyre mégis nagyon oda kell figyelni: ha koccintunk, akkor csak a poharak teteje érhet össze, ugyanis ha az alsó része is összekoccan, azt sértésnek, sőt kifejezetten rossz jelnek tartják. 

A gyroson és a baklaván túl

202304881_158039153034329_3192118640603792161_n.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Mousaka - rakott padlizsán

A mousaka vagy muszaka a balkáni régió egyik legkedveltebb főétele, ami padlizsánt, krumplit, darált bárányhúst, paradicsomot, néhol cukkinit is tartalmaz, és amit a már említett francia eredetű besamel mártással öntenek le. A modern görög változatot vélhetőleg Celemendész görög séf alkotta meg az 1920-as években. Három rétegből áll: alul pirított padlizsánszeletek, középen darált bárányhús, vöröshagymával, fokhagymával, szeletelt paradicsommal megfőzve, míg a tetején besamelmártás és sajt található. Az éttermekben sokszor ajánlják hozzá a Retsinát, ami egy autentikus, fenyőízű görög fehérbor. 

Dolmades - töltött szőlőlevél

Görögországban a szőlő az egyetlen olyan növény, amit a gyökerén kívül teljes egészében felhasználnak. A szőlőszemekből bor és gyümölcslé készül, a szőlővesszőt a sütőedény aljára helyezve a hússütésnél használják fel, míg a levelek a dolmades alapvető hozzávalóját adják. A szőlőlevélbe tölthetnek rizst, húst, zöldséget, halat vagy ezek kombinációját is. Hagyományos Saltsa avgolemono citromos mártással fogyasztják, amit a kis szőlőlevéltasakokra szoktak önteni. 

Souvlaki - húsnyársak

souvlaki-1649221_1920.jpg

Kép: Pixabay

A souvlaki vagy szuvláki nagyon hasonló a rablóhúshoz - azzal a különbséggel, hogy míg a magyar rablóhús tartalmaz zöldségeket, addig a souvlaki csak húsból áll. Az eredeti souvlaki sertés- és bárányhúsból készült, de ma már számos fajtája megtalálható az éttermekben. Általában olyan mártásokkal gazdagítják, mint a tzaziki, ami uborkából és görög joghurtból áll, fokhagymával és olívaolajjal fűszerezve.

Youvetsi - görög gulyás

A gulyás görög változata tartalmazhat marhahúst, csirkét, bárányt, de akár polipot is. A legfőbb különbség, hogy a youvetsibe paradicsomot és reszelt sajtot is tesznek - a hagyományos recept szerint kefalotyri sajtot. A kefalotyri egy görög-ciprusi, sós keménysajt, amit kecske- vagy tehéntejből készítenek. A görög gulyás nélkülözhetetlen hozzávalója az orzo tészta (rizstészta).

Galaktoboureko - sült búzadara puding

baklava-4343400_1920.jpg

Kép: Pixabay

Ne felejtsük el a görög konyha édességeit sem, amik nem merülnek ki a halvában és a baklavában. A galaktoboureko sütőben sütött búzadara puding görög, török ​​és szíriai desszert. Tálaláskor gyakran narancsos vagy citromos sziruppal öntik le. 

A görög konyha nemcsak gyrosból és baklavából áll - Görög-magyar szótár a leghíresebb ételekről utazóknak és otthoni séfeknek egyaránt Tovább
Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi

akira-kurosawa.png

Japán kulturális termékei mára szinte elárasztották a nyugati világot, a harcművészetek, az animációs filmek, de maga a japán nyelv is a szigetország páratlanul sikeres exportterméke. Cikkünkben a távoli állam modern történetének egészén átívelő, példátlan művészi karriert kívánunk bemutatni: Kuroszava Akira termékeny életútját.

2021. 06. 18. Írta: Hujber Sándor

A film a ’90-es évek kezdete óta a legtöbbek számára az amerikai álomgyárral egyenlő, hiszen mind a kereskedelmi televíziózás, mind a mozivásznon megjelenő alkotások forrása az Amerikai Egyesült Államok, elsősorban a keleti part kultúrája. Ez nem mindig volt így: szüleink generációja számára felejthetetlen élményeket okoztak a múlt század derekának nagyjai - itthon különösen a szovjet Tarkovszkij, a svéd Ingmar Bergman és a japán Kuroszava Akira filmjei váltak közönségsikerré. A filmtörténelem nemzetközi óriásainak megismerése arra emlékeztet, hogy érdemes túllátni a szintén kiváló alkotásokkal bíró, de kultúrafogyasztási szokásainkban túlzott helyiértéket elfoglaló hollywoodi filmiparon.   

A fiatal Kuroszava

Kuroszava Akira értelmiségi család nyolcadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1910-ben, Tokióban. A második világháború és a növekvő nacionalizmus ellenére a japánok között ekkor is sokan rajongtak a nyugati kultúra és életvitel iránt, például Kuroszava tornatanár édesapja is. Kuroszava az iskolai tanulmányai során azonban aktív gyakorlója volt olyan hagyományos japán kultúraelemeknek is, mint a kalligráfia és a kendó. Ez a kettősség a filmművészetében is visszaköszön majd. 

Az egzisztencialista szembenézés a tragédiákkal, a pusztulás és az újjáépülés kettőse, az értékvesztés és az új remény ellentétei megkülönböztető jegyei Kuroszava filmjeinek. A motívumoknak két erős forrása volt, amelyek örökre meghatározták a későbbi rendezőgéniusz világlátását. 1923-ban a fiatal Akira és bátyja, Heigo tanúi voltak az 1923-as nagy kantói földrengésnek. Kuroszava így emlékszik vissza:

“Testek halmozódtak fel a hidakon, hullák torlaszoltak el egy egész utcát, hullák, melyek tükrözték az emberi halál minden lehetséges fajtáját. Mikor önkéntetlenül elnéztem, a bátyám megszidott: „Akira, nézd meg jól!” Mikor éjszaka megkérdeztem aztán, miért kényszerített, hogy ilyen szörnyűségeket lássak, azt mondta: „Ha becsukod a szemed a szörnyűségek láttán, félni fogsz. Ha mindenre egyenesen ránézel, nincs mitől félned!”. Kamerámmal, mint Dosztojevszkij a prózájával, a közönséget – mely gyakran inkább elnézne – arra próbálom kényszeríteni, hogy „nézzék meg jól”.”

Második jelentős létélménye a japán nemzeti tragédia, a második világháború, az elszabaduló nacionalizmus, az amerikai bombázók pusztítása és a háború utáni szegénység és szenvedés mérhetetlen sokkja volt. A világháború alatt (mint minden japán filmrendező) rákényszerült a nacionalista rezsim kiszolgálására, saját műveit azonban a hatalom korlátozta, túlságosan nyugatiasnak ítélte. Hirosima mérhetetlen pusztítása, az atomháború természetellenes, apokaliptikus víziója, valamint az egyén elveszése a fanatikus kollektívában elemi erővel hatottak a fiatal filmrendezőre.

A háború utáni időszak 

Kuroszava első háború utáni filmjei az egyén és a társadalom konfrontációját mutatják be. Legkorábbi japán sikerré váló alkotásaiban a főszereplők kis, pürrhoszi győzelmeket érnek el a kollektívával szemben, a filmek hangulata keserédes. Ezen hangulat és a rendezői korszak kiváló példája a rákbetegségével küzdő japán bürokrata figuráját bemutató Élni, vagy a társadalom lecsúszott rétegeit bemutató A részeg angyal. A Botrány vagy a Veszett kutya a háború utáni japán társadalom problémáival foglalkoznak: a jakuza-bandák bűnszervezeti tevékenysége, a korrupció, a tömegtájékoztatás visszásságai és a propaganda Kuroszava kedvelt témái ebben az időszakban. 

Az igazi áttörést a rendező számára az 1950-es A vihar kapujában (Rashomon) hozta el. A film egy bűnügyi történet kontextusát felhasználva boncolgatja a Kuroszavát ekkoriban foglalkoztató témákat: az emberi megfigyelés szubjektivitását, az igazság bizonytalan természetét és az értékvesztést. Kuroszava zseniális filmje belépőnek bizonyult a japán elismertség és a meginduló nemzetközi karrier felé. 

seven-samurai-bfi-00m-g0a.jpg

Nemzetközi sikerek

Miután A vihar kapujában 1951-ben elnyerte a velencei biennálé fődíját, Kuroszava filmjei tematikájukban és kivitelezésükben is egyre grandiózusabbá váltak. A rendező szamurájfilm-korszakának első alkotása, amely tulajdonképpen zsánerdefiniálóvá vált, A hét szamuráj. A film George Lucasra és Quentin Tarantinora is nagy hatással volt, gyakorlatilag a modern akciófilmek előképének tekinthető, emellett először használta a filmtörténelemben az időjárást a hangulat kifejezésére. A hét szamuráj egy banditák és falusiak, valamint az őket védő harcosok közötti konfliktuson keresztül ad képet a társadalmon belüli erődinamikákról, elnyomókról és elnyomottakról, a film végén elért pürrhoszi győzelem jellegzetesen kuroszavai. 

Kuroszava egy másik filmje, A rejtett erőd, szintén inspirálta George Lucast, olyannyira, hogy a rendező ezt tartja a Csillagok háborúja előképének. A szamurájfilmek (Rejtett erőd, A testőr, Árnyéklovas, Káosz) aratták filmjei közül a legnagyobb sikereket, és váltak a leginkább meghatározóvá, bűnügyi drámái (Warui yatsu hodo yoku nemuru, Menny és pokol) sem a kritikusok, sem a közönség körében nem örvendtek általános népszerűségnek. Kuroszava azonban nem csak ebben a két műfajban volt tevékeny, egyén és társadalom viszonyát boncoló filmjei, mint a Dodeszukaden vagy a Derszu Uzala a kitaszítottságról, a viszonylagosságról, a haladás mibenlétéről gondolkodtatták el egyre növekvő nézőtáborát. 

A rendező sokszínűségéhez aligha férhet kétség. Rendkívül nehéz egy dolgot kiemelni, amely alapján Kuroszava filmjeit beskatulyázhatnánk. Általános téma az értékvesztés, de általában jelen van a remény csírája is (például a gyermek képében a Rashomon-ban). Kuroszava aggódik a nukleáris fenyegetés és a környezetrombolás láttán (Egy lény feljegyzései, Álmok), azonban filmjeiben (talán a legkiválóbb példa erre A hét szamuráj) nem romantizálja feleslegesen a múltat. Szereti és követi a számára értéket jelentő japán tradíciókat, de képes felismerni bennük azokat a visszásságokat, amelyek a világháborúban kis híján hazája  pusztulását okozták. 

171c8cc465371462ea4a07e0f7de16e3.jpg

Kuroszava és a nagy elődök

Egyetlen művész sem alkot vákuumban, írók, költők, filmrendezők tevékenységét nagyban meghatározza koruk társadalmi és kulturális életének kontextusa. Kuroszava egyszerre volt a japán mozi trendkövetője és trendalakítója: a kétségtelenül a legnagyobbak közé tartozó rendező mellett fontos megemlíteni néhány kortársát, akik néha méltatlanul maradnak az ő árnyékában. 

Sindó Kaneto filmjei még Kuroszaváénál is sötétebb hangot ütnek meg, ráadásul általában reménysugár nélkül: az Onibaba, a Kopár sziget vagy a Fekete macska a bokorban a mitologikus horror és a társadalmi egyenlőtlenségek tematikáját jelenítik meg. Látványvilágukban talán még Kuroszaván is túltesznek, elég csak az Onibaba világítását és természeti képeit említeni példaként. 

Mizogucsi Kendzsi gyakorlatilag Kuroszavával közösen, illetve párhuzamosan teremtette meg a dzsidaigeki, azaz a japán történelmi filmdráma műfaját. Az Ugetsu, a Szansó tiszttartó vagy az Oharu élete az ’50-es évek elején inspiráló hatással voltak az egész japán filmiparra, Mizogucsi karrierjét azonban derékba törte 1956-os halála. 

Ozu Jaszudzsiró filmjei közül szinte kizárólag a Tokiói történet tett szert széles nemzetközi ismertségre, azonban a japán filmiparra és Kuroszavára megtermékenyítő hatással volt, és van a mai napig. Koreeda Hirokazu 2008-as drámáját, az Aruitemo, aruitemo-t (hazánkban angol címén, Still walking-ként ismert) Ozu mozija inspirálta. 

Kuroszava rendkívül szorosan kötődött a hazájához, azonban gyermekkorából eredő nemzetközi érdeklődése és rendkívüli műveltsége miatt inspirációi között ott találjuk a világirodalom jelentős alakjait is: a Véres trón például Shakespeare Machbetjének japán adaptációja. Kuroszava rajongott az orosz kultúráért, kedvenc írója Dosztojevszkij volt. A félkegyelmű például az orosz szerző könyvének filmadaptációja, de a misztikus író inspirációit lelhetjük fel A rőtszakállúban is. A Derszu Uzala egy utazó szibériai kalandjai alapján készült japán-szovjet koprodukció. Sem a russzofília, sem a külföldi inspirációk nem ritkák a japán művészetben, különösen az irodalomban: Akutagava Rjúnoszukét szintén inspirálta Dosztojevszkij (A pókfonál), Misima Jukió pedig a görög antikvitásban lelte meg embereszményét. 

Egy kiteljesedett karrier: Álmok

Kuroszavának megadatott az, ami annyi művésznek nem: egy kiteljesedett életmű. Számomra ennek szimbóluma egyik utolsó filmje, az Álmok, melyben szintetizálni tudta belső ellentéteit, pályájának sokszínűségét és műveinek tematikai gazdagságát. Az 1990-es filmben a rendező nyolc álmát viszi vászonra, amelyek napút-szerűen adják az életmű egészének látképét. Az első álom (Napfény az esőn túl) a művészi elhivatás első megérzését mutatja be, a negyedik álom (Az alagút) Kuroszava borús visszaemlékezését a világháborúra, a hetedik (A síró démon) a nukleáris pusztítás vízióját nyújtja. Az utolsó részben (A vízimalmok falva) az ekkor nyolcvanéves rendező a halállal való megbékélésről, a harmóniáról és a belső békéről mutat be idilli képet. A film teljessége méltó szellemi lezárása a huszadik század egyik legnagyobb művészi életútjának. 

Kuroszava filmjei a nézőt megnevettetik, elszomorítják, tanítják, de ami a legfontosabb, gondolkodásra, sőt cselekvésre sarkallják. A humanista, egyszerre gyönyörű és harmonikus művészi vízióval, azonban kínzó látomásokkal egyaránt megáldott rendező az emberi állapot páratlanul gazdag bemutatásával gazdagította a filmművészetet, és ezzel nézői életét.

Egy kiteljesedett művészi életpálya: Kuroszava és a japán mozi Tovább
Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét?

giuseppe_verdi.jpg

Giuseppe Verdi neve mindenkinek ismerősen hangozhat – vagy ha a neve nem is, a zenéje mindenképp. A romantika egyik legnagyobb zeneszerzőjeként és az olasz Risorgimento mozgalom egyik jelképeként emlékezünk rá, művei pedig ma is népszerűek, filmekben is gyakran csendülnek fel. De mi okozta sikerét? 

2021. 06. 13. Írta: Engelbrecht Azurea

Giuseppe Verdi szerény körülményekből emelkedett a 19. század egyik legnagyobb zeneszerzőjévé. 1813-ban született, a szülei kocsmárosként dolgoztak, így a családnak nem volt sok pénze. Verdi tehetsége hamar megmutatkozott: amikor 12 éves korában kinevezték a helyi templom orgonistájává, egyértelművé vált, hogy zenélnie kell. 18 éves korában Milánóba utazott, hogy a konzervatóriumban tanuljon, ahova nem vették fel, így magánúton folytatta tanulmányait az olasz kulturális fővárosban. Első operája – amely a híres Scalában debütált – hatalmas sikert aratott. Verdi szerződést kötött az operaházzal, és sok évnyi termékeny operaszerzés következett.

A romantikus opera kialakulása és jellegzetességei

A 19. század a romantika korszaka volt, melynek jellegzetességeit Verdi operái is magukon viselik. A stílus az előző évszázad racionalizmusával szemben alakult ki – először a költészetben és a festészetben: a romantika az egyénre és az érzelmekre helyezte a hangsúlyt.

Leggyakoribb motívuma a vágyakozás a szerelem, a múlt és a szabadság felé, ami nem meglepő, tekintve a korszak társadalmi történéseit. 

A korszak előfutárai az amerikai és a francia forradalom, az 1800-as évek történelmi eseményei között szerepelnek az 1848-as forradalmi hullám, az amerikai polgárháború, a kommunista kiáltvány kiadása, valamint a német és olasz egyesítési folyamatok. Ezek mindegyike a szabadság iránti vágy megtestesülése volt, és az egyén jogainak kiterjesztésére helyeződött a hangsúly. Az operákban megjelenő folyamatos vágyódás miatt a történetek gyakran szomorú véget értek – akár a főszereplő halálával.

A korszak zenéjére nemcsak a történelmi környezet, hanem a közönség is hatással volt: míg a szabadidő korábban az arisztokrácia kiváltsága volt, az ipari forradalom következtében az új középosztály számára is megnyílt a lehetőség, hogy szabadidejében és “felesleges” pénzével kultúrát fogyaszthasson, koncertekre, operába járhasson. A célközönség változásával az operák témái is megváltoztak: már nemcsak az uralkodókról szóltak a történetek, hanem gyakran az átlagember került előtérbe, esetleg mítoszok és mesék, mint Richard Wagner operáiban. Ebben az időszakban alakult ki a ma is ismert operanézés, korábban ugyanis a közönség beszélgetett vagy akár táncolhatott is.

la_scala.jpg

Kép: A Scala előadóterme (Forrás: Il Giornale degli Orologi)

Verdi operái és hatása az olasz egyesülési mozgalomra

Verdi fiatalon vált sikeres operaszerzővé, legnagyobb inspirációját pedig az olasz opera színterének korábbi domináns zeneszerzői jelentették, akiknek művei szintén ismerősen csenghetnek: Gioachino Rossini (A sevillai borbély és Tell Vilmos), Gaetano Donizetti (Don Pasquale) és Vincenzo Bellini (Norma). Verdi első operái  – egyesek szerint túlságosan is – egyszerű zenei motívumokkal dolgoznak, azonban hozzáértően osztotta szét őket a zenekarra, továbbá rendkívül dallamosak. Ez lehet az egyik ok, hogy míg Verdi nézői és hallgatói hamar rajongókká váltak, a kritikusok tetszését kevésbé nyerte el.

Az egyszerű dallamokat ellensúlyozza, hogy Verdi minden operájának jellegzetesek a szereplői. Személyiségüket dalaik is átadják, erre remek példa Oscar az Álarcosbálból. Oscar egy nadrágszerep, azaz egy férfi karakter, akit egy – ez esetben szoprán – nő játszik a színpadon. Az inas magas körökben mozog, mindenkiről tud mindent, és ravaszul csak akkor fedi fel a titkokat, mikor érdeke fűződik hozzá. Áriájából szinte kézzel fogható az önelégültsége, és vidáman gúnyolódik azokon, akik részesülni akarnak tudásából.

Oscar áriája: Saper vorreste Diana Damrau előadásában

Verdi munkásságának első évtizedében nem annyira az áriái, inkább kórusművei kiemelkedőek: például a Nabucco című operában a héber rabszolgák kórusa, amely majdnem Olaszország himnuszává is vált.

A dal a babiloni fogságot megélő rabszolgák honvágyát és szomorúságát fejezi ki: ez megmozgatta az olasz nép szívét, akik elveszettnek érezték magukat az egyesítést megelőző zavaros időszakban. Már az első sor is sokatmondó: “Repülj, gondolat, aranyszárnyakon...”.

A rabszolgák kórusa: Va, pensiero, sull’ali dorate a Scala operaház kórusának előadásában

Verdi szimpatizált a Risorgimento mozgalommal, melynek célja az olasz egység létrehozása volt a Szárd-Piemonti Királyság vezetése alatt. Noha Verdi közvetlenül nem igazán vett részt a folyamatban, operái valószínűleg szándékosan ébresztettek nemzeti érzéseket a hallgatóságban. Verdi olyan hírnévre tett szert operáival, hogy ma “sztárnak” titulálnánk. Neve kódként szolgált az egyesítést támogatók körében: a Viva VERDI (Éljen Verdi) jelmondat valódi jelentése ez volt: Viva Vittorio Emmanuele, Re D’Italia, azaz Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya. Az olasz egység létrejötte után Verdi az első megválasztott parlament tagjává vált. Később más politikai szerepet is kapott, azonban nem igazán volt aktív, inkább a zenével és birtokával foglalkozott.

Utolsó két operáját, az Otellót és a Falstaffot többéves szünet után írta. Ezek mind szerkezetükben, mind stílusukban feltűnően különböznek a korábbi műveitől, ezért egyesek azt gondolják, Richard Wagner operái tettek ekkora hatást Verdire, és az ő példáját kívánta követni.

Operáin kívül leghíresebb műve a Requiem, amelyet Alessandro Manzoni, olasz költő és író emlékére komponált. A gyászmise, különösen a Dies Irae tétele talán a leggyakrabban játszott komolyzenei mű Mozart Requiemje mellett, és megszólal többek között Quentin Tarantino Django elszabadul című filmjében is.

A Requiem: Dies Irae részlete a Berlini Filharmonikusok előadásában

Romantika és olasz szellemiség az operában – Mi okozta Verdi sikerét? Tovább
Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban? 

Kult köz, a Közgazdász Online kulturális ajánlója

196968288_2076927915780334_4360009581150668510_n.png

Nyáron igazán felpezsdül a kulturális élet, élvezhetjük a napsütést és a szabadidőnket. Havonta megjelenő kulturális ajánlónkban elhoztuk nektek azokat a zenéket, podcasteket, kulturális és színházi programokat, amik a legjobban megmozgatnak minket júniusban.

2021.06.06. Grafikák: Nagy Dávid, Közgazdász

197121661_386728772717078_6476113839347015328_n.png

Kulturális programajánló - Klisóczki Fanni

kirakART - Nyitási akciók Budapest kirakataiban

Felszabadult néhány órád a hétvégén? Még nem késő nyakadba venni a várost a ragyogó napsütésben, kulturális élmény reményében! Június 4-6. között rendezik meg Budapesten az első kirakART kortárs előadó-művészeri hétvégét öt független befogadóhely közös szervezésében.

Három napra színházi díszletté változik a város: a bámészkodók reggel 10 és este 10 óra között a belváros 30 különböző kirakatában 40 alkotócsoport műsorával találkozhatnak. “Akik az üveg egyik oldalán állnak, azoknak egy éve hiányzik az, hogy megmutassák magukat, akik a másik oldalon időznek, egy éve nem láttak ilyet” - fogalmazzák meg a szerverzők honlapjukon az esemény különlegességét.

Ide nem kell jegyet váltani, és még csak végig sem kell nézni. Séta közben meg-megállva nézelődhetsz - ha tetszik, maradsz, ha nem, továbbállsz, hisz 29 másik kirakat szórakoztathat. Mint egy TV műsor végigzongorázása. Természetesen nem csak andalgásra való a rendezvény: időpontra is lehet érkezni a különböző előadásokra, így ha te a szervezettebb érdeklődők egyike vagy, ne maradj le a programtervről!

Múzeumok Éjszakája - Az éjszaka, amikor minden életre kel...

Június 26-án rendezik meg a 19. Múzeumok Éjszakáját, mely során közel 250 intézmény kínálatából válogathatsz. A múzeumok és programjaik pontos listája június 10-től a hivatalos honlapon vagy az applikációjukon keresztül lesz elérhető.

Ebben a hónapban napról napra több múzeum tárta ki kaput a látogatók előtt. A tavalyi online jelenlét után idén újra személyesen látogathatóak a műcsarnokok a Szent Iván napjához legközelebb eső szombaton, a rendezők pedig koncertekkel, tárlatvezetéssel, interaktív programokkal, illetve sok más meglepetéssel kedveskednek a kultúrára éhezőknek. A programválasztásnál fontos odafigyelni az intézmény előírásaira és az adott esemény méretére is - bizonyos programok például várhatóan csak védettségi igazolvánnyal látogathatók.

Érdemes résen lenni, figyelni az esemény Facebook- és Instagram-oldalát is, hiszen a rendezők a hátralévő hetekben érdekességekkel, sokszínű információkkal és játékokkal készülnek. Találkozzunk az éjszakán, amikor minden életre kel!

197282036_1378018535925942_8137932546078645855_n.png

Podcastajánló - Taxner Tünde

Ha lazaságra vágysz: Garázsmenet

A podcastek gyakran teljesen eltelítenek információval, és csak ritkán adnak igazán laza, nyári élményt. A Garázsmenetet két huszonéves, Végh Dóra és Pásztor Martin készítik, akik a mindennapjaikról és aktuális témákról beszélgetnek egymással - élvezhetően, lazán és manírok nélkül.

Dóri és Martin a Szegedi Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakán találkoztak. Dórinak azóta saját YouTube-csatornája is van, ahola főleg vlogokat, valamint divattal kapcsolatos tartalmakat oszt meg. A közös podcastet akkor indították, amikor a fiatal magyar youtuber generáció még kevésbé foglalkozott a mélyebb, beszélgetős műfajjal. Azóta járt már náluk többek között Krúbi, Puzsér és Gyurcsány is.

Ha szeretnél nosztalgiázni, hogy milyenek voltak a gimis évek, vagy megtudni, hogyan gondolkodik a 80-as évek zenéiről a Carson Coma két tagja, esetleg belehallgatnál egy párterápiába, ülj ki a napsütésbe, és kapcsolódj ki ezekkel a nagyjából egy órás részekkel!

Ha jobban megismernéd önmagad: WMN Beszélnünk kell!

Beszélnünk kell az örökbefogadásról, a mérgező anyákról vagy a szexről - többet és tabuk nélkül. Ha szeretnél elmélyedni ezekben a komplex, de mindannyiunkat közelről érintő témákban, ez a pszichológiai témájú podcast neked való. Orvos-Tóth Noémi és D. Tóth Kriszta podcastje, ami a WMN stúdiójában készül, mély és szakmai, mégis közérthető és szórakoztató. 

A WMN magazinnak több podcastje is van, a szeptemberben indult Beszélnünk kell! pedig a magyar podcast piacon kiemelkedően sikeres. Az Örökölt sors megjelenése óta Orvos-Tóth Noémi rendszeresen megjelenik a médiában, ebben a podcastben azonban az a különleges, hogy lehetősége van mélyebb, hosszabb válaszokat adni. A DTK-val közös párbeszédben autentikus és professzionális beszélgetések jönnek létre.

Létezik tökéletes párkapcsolat? Mi az a szerelem? Ebben a részben többet megtudhatsz erről az érzésről, ami meleg júniusi éjszakákon gyakran megérint minket.

197823669_585780792407214_2683848642651617547_n.png

Színházi ajánló - Elblinger Éva

Válaszkeresés a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen - Koncertszínház Csoóri Sándor életművéből

Vecsei H. Miklós és csapata “Párbeszéd, sötétben” címmel Csoóri Sándor életműve előtt tisztelegve hozott létre koncertszínházi előadást, amit a Margó Irodalmi Fesztiválon adnak elő június 11-én.

A projekt egy tavaly indított adománygyűjtő akciónak köszönhetően valósult meg. Vecsei H. Miklós a lezárások ideje alatt mélyült el Csoóri Sándor munkásságában. „Azt gondolom, hogy az az erő, az a mágia, személyesség és metsző őszinteség, ami az ő esszéiből, verseiből árad igazi hiánycikk, vagy inkább értékrés az életünkben” – írta Vecsei H. Miklós. Az előadás a mai eltávolodás és uniformizálódás ellen keres szenvedélyes és egymásra figyeléssel teli válaszokat.

A készülő előadás egyedi formában dolgozza fel Csoóri életművét: a darab a koncert-színház-vetítettvizuál hármasságra épül az előadói szféra különböző területeiről meghívott művészek részvételével. Az előadásban szerepelni fog Vecsei H. Miklós, Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Frimmel Jakab (Abel Label) és Ratkóczi Huba (SeeN) is.

#Influenszerszövegek a Katona József Színház színészeinek előadásában

Ónodi Eszter beszámol arról, hogy nincs ideje olvasni, majd hirtelen átvált egy porszívóreklámra. Dankó István sminktippeket ad öt percben. Mészáros Béla elmondja, hogy kevés jobb dolgot ismer, mint edzés közben szarrá izzadni és utána beverni a csirkerizsbrokkolit.

Persze nem a Katona színészei álltak influenszernek az utóbbi időben, hanem a színház és a Compact TV közös produkciójában megvalósuló projektet, a Monológot láthatjuk.

A sorozatban a színház társulatának tagjai a környezetükből kiragadva mondanak el interneten fellelt, humoros, elgondolkodtató és provokatív szövegeket színházi monológként. A kilenc részből álló sorozat epizódjaiban a közösségi média ismert szereplőinek és névtelen megszólalóinak mondatai hangzanak el.

Kovács Lehel például Kajdi Csaba Cyla tavaly novemberi, a járványra hivatkozva meghozott kormánydöntéseket kommentáló, “A vírusnak taka!” című videóját adta elő monológ formájában: 

Az összes epizód megtekinthető a Katona YouTube-oldalán.

197908187_398772954655484_7697285083831397350_n.png

Zenei ajánló - Tóth Franciska

Måneskin: drogteszt, digók és rock ‘n’ roll

Az elmúlt hetekben a sajtó szalagcímeit olvasva többen is találkozhattatok már a Måneskin zenekar nevével: nemcsak, hogy megnyerték az idei Eurovíziós dalfesztivált, de az énekes-frontembert versenyzés közbeni drogfogyasztással is megvádolták. De mit tud ez a zenekar, ami jelenleg számos európai ország toplistáját vezeti?

Az olasz bandát négy fiatal alapította Rómában 2015-ben, de a 2017-es X-Factor finalistáiként váltak csak igazán ismertté. Azóta egy saját daluk Netflix-produkcióban is szerepelt, az igazi sikert pedig a 2021-es év hozta el: először az olaszoknak kultikus Sanremói, majd az Eurovíziós dalfesztivált nyerték meg Zitti e buoni című slágerükkel. Bár az Eurovízión az országok zsűritagjai nem őket ítélték a legjobbnak, a nézőközönség szavazataival együtt elsöprő győzelmet arattak. A színpad valósággal felrobbant, a nézők őrjöngtek. A verseny után Damianót, az énekest egy félreérthető felvétel miatt drogfogyasztással vádolták, a teszt eredménye azonban negatív lett.

Az olasz zenetörténet Vivaldi Négy évszakáról, Verdi és Puccini operáiról híres, a huszadik-huszonegyedik századot pedig a romantikus, érzelgős pop- és a Jovanotti-stílusú rapszámok jellemzik. Éppen ezért számít újdonságnak a Måneskin: a rock ‘n’ roll műfajjal és egyedi megjelenésükkel mind az olasz zenei színtéren, mind az Eurovízión kitűntek. Talán pont ez az energia és lendület az, amire most egész Európának szüksége van.

Nyárindító? Parov Stelar!

A következő előadó sokatok számára ismerős lehet, ugyanis Parov Stelar, osztrák zenész Budapesten is gyakran megfordul. Pörgős, főleg electroswing műfajú zenéje koncertjein, házibulikban és szórakozóhelyeken is sokszor felcsendül - ki ne hallotta volna már az All Nightot vagy a Booty Swinget

Legújabb albuma, a 2020-ban megjelent Voodoo Sonic magához képest is nagyon változatos lett: az electroswingen kívül a jazz és a tangó elemei is megjelennek, ráadásul jól megférnek egymás mellett. A lemezen új hangszerek is reflektorfénybe kerülnek: a dobhoz és az elektronikus alaphoz például zongora és hegedű is társul.

Mindig nagyon izgalmas, amikor egy előadó úgy tud megújulni, hogy ez nem megy a zene rovására, miközben sajátos stílusát is megőrzi. Ha pörgős, energikus zenével indítanád a nyarat, Parov Stelar a te embered!

Mit hallgass és hová menj, ha kultúrára vágysz júniusban?  Tovább
Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit!

image-min.png

A reflektorfény idén LED körfényre cserélődött, és a vörös szőnyegen sem hemzsegtek a filmcsillagok. Show elemek nélkül, több helyszínen, kevés sztárral zajlott a 93. Oscar-gála. A világjárvány ellenére a filmalkotások szépen gyarapodtak, a történetek egyediek és stílusbontóak.

2021. 06. 05. Írta: Hegedüs Kata, Borítókép: brignews.com

A pandémia nagy hatással volt a szórakoztató iparra is - ezt jól mutatja, hogy a 2020-as évhez képest több millióval esett a Grammy-, a Golden Globe- és az Oscar-gála nézettsége is. Ez idén sem volt másként, hiszen a koronavírus miatt több díjátadón online hirdették ki nyerteseket. A sztárokat gyakran csak szűk körben láthattuk idén. Egyedül az Oscar-gálát tartották meg személyesen, ugyanis az Akadémia részéről tilos volt a ZOOM használata. 

kekekeke.png

Kép: Statista.com

A 93. alkalommal megrendezett legismertebb díjkiosztó gálájának abszolút nyertese A nomádok földje című alkotás. A film rendezője, Chloé Zhao második nőként és első  kínai-amerikaiként  vehette át a legjobb rendezésért járó aranyszobrot, amivel beírta magát a történelembe. Az alkotás emellett 2020 legjobb filmje lett, valamint a műben kibontakozó alakításáért Frances McDormand vehette át a legjobb női főszereplőnek járó díjat, ami a színésznő harmadik Oscar-díja. 

A nomádok földje

Az egyetlen céggel működő nevadai kisváros gazdasági összeomlását követően Fren (Frances McDormand) elveszti munkáját, ezért összecsomagolja holmiját, és furgonjával elindul, hogy feltárja a hagyományos társadalmon kívüli, nomád életet. 

u.jpg

Kép: port.hu

A The Father című film több kategóriában is esélyes volt, többek között a legjobb férfi főszereplő, a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő és a legjobb adaptáció kategóriákban. A film végül elnyerte a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-szobrot, továbbá Anthony Hopkinst értékelték a legjobb férfi főszereplőnek. Az elképesztő átéléssel alakított demens férfi karakterét megformáló színészlegenda walesi otthonában tartózkodott a díjátadó időpontjában, hiszen ő maga sem hitte el, hogy nyerni fog. A legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat sokan már előre odaítélték a tavaly elhunyt Chadwick Bosemannek. 

The Father 

Az idős, öregedő férfi (Anthony Hopkins) minden segítséget megtagad a lányától (Olivia Colman), aki nagy nehézségek árán igyekszik ápolni őt. Az apa, miközben próbálja megérteni a változó körülményeket, kételkedni kezd szeretteiben, saját elméjében, emlékeiben, sőt a valóságban is. A film a nézőt percről percre teszi zavartabbá a szálak fonódásával. Az öregedés, az elmúlás és az élet ünneplésének mesterműve az alkotás.

the-father-et00137319-19-03-2021-04-34-26.jpeg

Kép: Imdb.com

A legjobb forgatókönyvért járó díjat Emerald Fennell brit színésznő, írónő, rendező vehette át az Ígéretes fiatal nő című film forgatókönyvéért. A feltörekvő, tehetséges művésznőt a legjobb rendező kategóriájában is jelölték. Emerald Fennell többek között olyan produkciókban dolgozott, mint A Korona, a Megszállottak viadala és a Dán lány.

Ígéretes fiatal nő

Fordulatos, kiszámíthatatlan és szórakoztató film egy gonoszul okos, fájdalmasan rafinált karakterről, aki éjszakánként kettős életet él. A történet fókuszában egy ígéretes fiatal nő, Cassie (Carey Mulligan) áll, aki legjobb barátnőjének elvesztése után feladja ambiciózus orvosi terveit, és életét a bántalmazásra hajlamos férfiak regulázására szánja. 

rtjftf.jpg

Kép: Imdb.com

Mi, magyarok talán legjobban a brit Vanessa Kirbynek szurkolhattunk, akit a Mundruczó Kornél által rendezett Pieces of a Woman című film főszerepéért jelöltek. A lélegzetelállító alkotás végül nem zsebelt be aranyszobrot. A legjobb idegennyelvű film díját az Drunk (Még egy kört mindenkinek) című dán filmdráma kapta. 

Még egy kört mindenkinek 

A film négy középiskolai tanár életére fókuszál, akik egy kiadós születésnapi buli után úgy gondolják, kísérletet végeznek. Hipotézisük szerint az emberek 0,5 százalékkal alacsonyabb véralkoholszinttel születtek, ami szorongáshoz és komorúsághoz vezetett, ezért napi pár korty alkohol feloldja őket - kipróbálják, hogy igazuk van-e. A tragikomédia relevanciája és a színészi játék megsiratja, megnevetteti a nézőket, és kérdéseket ébreszt. 

178.jpg

Kép: port.hu

Az idei rendhagyó, házigazda és ujjongó rajongók nélküli Oscar-gála összességében nyugodt körülmények között zajlott. Közel egy évszázad után két női rendezőt is jelöltek a kategóriában aranyszoborra. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó díjat  a Judas and the Black Messiah-ban nyújtott alakításáért Daniel Kaluuya kapta. Továbbá erősödött az ázsiai reprezentáció, ugyanis az Élősködők tavalyi sikere után a dél-koreai Minari is tarolt hat jelöléssel. Az Akadémia igyekezett ügyelni a diverzitásra, és a 93. Oscar-gála nyertesei már biztos szereplői lettek a filmtörténelemnek. 

Judas and the Black Messiah

Az alkotás az 1960-as évekbeli polgárjogi mozgalomat helyezi a középpontba. Az életrajzi dráma Fred Hamptonról (Daniel Kaluuya), egy fiatal, karizmatikus aktivistáról szól, aki a Fekete Párduc Párt Illinois állam elnökeként kerül közvetlenül a kormány, az FBI és a chicagói rendőrség célkeresztjébe. Ahhoz, hogy a forradalmat megállítsák, a hatóságoknak szükségük van egy belső emberre, így Bill O'Neil (Lakeith Stanfield), az FBI informátora beszivárog a pártba.

judas-and-the-black-messiah.jpg

Kép: Imdb.com

Miről maradtunk le? - Elhoztuk nektek az idei Oscar-gála legismertebb filmjeit! Tovább
"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

verseghy_evelin.jpg

Új cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgetünk. Sorozatunk első részében megismerhettétek Major Dóra és Major Gábor legkedvesebb gondolatait a zenélésről. A folytatásban Verseghy Evelin Hanna énekes, dalszerző és Jávor Dániel „Javi” dalszövegíró, zeneszerző osztották meg velünk élményeiket, inspirációikat és a zenéléssel kapcsolatos terveiket.

2021.05.30. Írta: Szántó Szabina Petra / Borítókép: Verseghy Evelin Hanna

Amikor Evelin és Dani a zenélésről mesélnek, arcukra hatalmas mosoly ül ki, miközben a legkedvesebb emlékeiket idézik fel. Evelin fiatalabb korában számtalanszor utcazenélt barátaival Balatonbogláron, ekkor próbálta ki magát először énekesként szabadtéren: a körülmények kötetlenek voltak, mindenki egyszerűen csak jól érezte magát. Evelin egy varázslatos élményéről is mesélt: egy alkalommal a mólónál gyűltek össze barátaival, hogy közösen énekeljenek és zenéljenek. A helyszínen idővel 30-35 főből álló közönség kerekedett.

„Ez ennyi idősen nagy élmény volt, hiszen egy kisebb klubkoncerten sem feltétlenül vannak ennyien”

– emlékszik vissza Evelin.

Dani egyik kedvenc emléke egy családi eseményhez nyúlik vissza: 14 évesen kisebb zenei mintákkal készített hobbi szinten különféle demókat. Egy alkalommal édesanyját örvendeztette meg születésnapján egy hasonló demó felvétellel, ekkor szem nem maradt szárazon.

„Nyilván ott volt az anyai szeretet és elfogultság, és a családon belülről több pozitív visszajelzés is érkezett, de persze ezeket nem veszi az ember olyan komolyan”

– vélekedik mosolyogva.

Evelin, művésznevén Hanna Rose Vhy harmadéves gazdálkodás és management hallgató, Dani szintén végzős évét tölti kommunikáció- és médiatudomány szakon. Mindkettőjük esetében gyermekkorukhoz nyúlnak vissza, ha inspirációról van szó, hiszen a zene már nagyon fiatalon meghatározó volt számukra.

javor_dani.jpg

A képen: Jávor Dániel

Evelin, amilyen régre csak vissza tud emlékezni, azóta zenél. Tanulmányait zeneóvodában, majd zeneiskolában folytatta, így erős alapokra tett szert.

„Leginkább az inspirál a zenében, hogy úgy érzem, ki tudunk fejezni valami olyat, amit szavakkal lehetetlen lenne.”

Dani zenével való szoros viszonya édesapjának köszönhetően alakult ki: több zenei műfajt  megmutatott neki, együtt hallgattak bakelit lemezeket, közösen jártak koncertekre, így nagyon sok különböző zenei hatás érte. Mozgatórugóját egyszerűen fogalmazta meg: „az értékek és az érzések közvetítés az, ami erőteljesen motivál.”

Kezdő zenészként Evelin és Dani számára egyformán fontosak az első, illetve a kedvenc dalaik. A „Thorns” című Evelin első számú dala, különlegessége ebben rejlik:

“Noha a szöveg három éven keresztül lapult egy fiókban, míg stúdió minőségben megjelenhetett, a küzdelem és a várakozás abszolút megérte”.

A dal jelentése az évek során folyamatosan változott a fejében - noha a dalt egy romantikus viszony ihlette, de nem kizárólag arra korlátozódik. A dal érdekessége, hogy a szöveg végül nagy fordulatot vesz, és búcsút int a szomorúságnak. A Thorns után Evelin egy újabb dalon dolgozik. Aktuális projektje, a „Sinner” még nem hallgatható a nagy közönség számára, azonban a közeljövőben elérhetővé válik a „Hanna felt like singing” nevű YouTube-csatornán, illetve az azonos néven futó közösségi média felületeken.

Dani Evelin gondolataira reflektálva úgy gondolja, nehéz lehet egyetlen dalt kiválasztani, hiszen ez olyan, mintha szülőként kellene a kedvenc gyerekedet megjelölnöd. Dani jelenlegi és egyetlen, már hallgatható száma a Főnix, amely baráti közreműködéssel készült. A dal életének egy mélyebb pontján született, ezért próbálta a szöveget úgy felépíteni, hogy egyfajta megoldás fogalmazódjon meg benne problémáira, így a munkafolyamat részben terápiás jelleget öltött.

„A dal tanulsága számomra, hogy nagyobb örömet okozott, amikor készült, mint amikor megjelent. A kis kitérőket élveztem leginkább”

– mondja Dani.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet nekünk a Facebook-oldalunkon!

"Az értékek és az érzések közvetítése motivál" - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története

repin_muszorgszkij.jpgEgy festmény szavakkal nehezen leírható érzelmeket képes kiváltani az emberből. A szavakon túl azonban másképpen is megkísérelhető megfogni az érzést: Muszorgszkij programzenéjén keresztül kalauzol végig minket egy kiállításon, amit így a vizsgákra való felkészülés közben is “megtekinthetsz”. A körülbelül háromnegyed órás darab híresebb lett, mint az alapjául szolgáló festmények – cikkünkből megtudhatod, miért.

2021. 05. 23. Írta: Engelbrecht Azurea / Borítókép: Muszorgszkij Ilja Jefimovics Repin ábrázolásában

Noha Mogyeszt Petrovics Muszorgszkijnak nem ez a mű hozta meg a sikert, mégis fontos helyet foglalt el a szívében: elhunyt legjobb barátja festményei ihlették, és az ő emlékét hivatott megőrizni. Az orosz zeneszerző 1874-ben írta meg az Egy kiállítás képei című programzenéjét.

A mű története

Muszorgszkij éppen sokadjára újra- és átírt operája ősbemutatójára készült, amikor legjobb barátja, a tehetséges festő és építész, Viktor Hartmann váratlanul meghalt. Egy közös barátjuk megemlékezésül kiállítást nyitott Hartmann több mint négyszáz festményéből Szentpéterváron, amelyet Muszorgszkij személyesen is meglátogatott. 1874 júniusában, hirtelen ihlettől vezérelve, húsz nap alatt írta meg a művet, mely megörökíti a kiállítást mint élményt és a kedves barát elvesztése felett érzett gyászt.

Az Egy kiállítás képei eredetileg zongorára íródott, és a 20. századi zene igen korai előfutárának tekinthető – és mint ilyen, nem nyerte el Muszorgszkij zeneszerző barátainak tetszését. A szerző halála után öt évvel, 1886-ban adták ki először nyomtatásban. Azóta sokan átdolgozták vagy átírták zenekarra, hiszen az eredeti zene feszegeti a zongorán elérhető hatások határait, és jobban ki tud teljesedni zenekari formában. 1922-ben nyerte el a ma legismertebb formáját, amikor Maurice Ravel francia zeneszerző megírta a zenekari változatát. A mű részletei gyakran megjelennek filmekben  – mint A nagy Lebowski vagy a Lolita – és rajzfilmekben is,  például a Tom és Jerry-ben és a BoJack Horseman-ben.

muszorgszkij.jpg

Kép: Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, forrás: Classic FM

Tárlatvezetés a zene képei között

Az Egy kiállítás képei a programzene egy mintadarabjának tekinthető. A műfaj célja, hogy a hallgató a zenéhez képeket, helyzeteket, hangulatokat társítson, ezt pedig általában újszerű megoldásokkal érik el a komponálás során: pont ez az újítás okozta a szóban forgó orosz mű kezdeti sikertelenségét is. Az új megoldások mellett azonban témáit és stílusát illetően jellegzetesen orosz zenéről van szó.

A kiállítás egy sétatémával (promenade) kezdődik, amely a mű során többször is visszatér. Muszorgszkij ezzel saját magát ábrázolja, ahogy sétál a festmények között, néha gyorsabban, néha lassabban – aszerint, ahogy megakad a szeme egy-egy festményen, vagy épp visszaemlékezik elhunyt barátjára. Mikor távozik egy olyan alkotás elől, amely mélyebb benyomást tett rá, a zene is tükrözi ezt a hangulatot a következő festmény megtekintéséig.

gnom.jpg

A gnóm Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

Az első téma, A gnóm, egy görbelábú törpe botladozó, ügyetlen futását hivatott érzékeltetni. Az eredeti festmény, noha elveszett, valószínűleg egy diótörőt ábrázolt, amely komikusan hatalmas fogaival alapul szolgált az esetlenül mozgó lény megzenésítéséhez.

A második kép Az öreg kastély, amely előtt egy trubadúr énekel. Az előadásmódja fájdalmas és énekszerű, amihez nagyban hozzájárul, hogy Ravel verziójában egy alt szaxofon előadásában hallhatjuk a fő dallamot. A 6/8-os ritmushoz egy keleties hangulatú dallam társul, amelyet a bővített szekundok szolgáltatnak – ez nagyjából másfél hang távolság, ami egzotikusan cseng az európai zenei hagyományokhoz képest.

Egy újabb sétát követően a “zenei én” megérkezik A Tuileriák kertjében, ahol gyermekek játszadoznak, összekapnak és kergetőznek. A vidám stílushoz illeszkedően az eddigi témákkal ellentétben egy gyors, pattogós dúr dallamot használ a zeneszerző ennek lefestésére, amely erős kontrasztban áll a következő festménnyel.

egy_kiallitas_kepei.jpg

A programzenét ihlető képek, forrás: Jacksonville Symphony

A Bydlo, avagy a súlyos lengyel szekeret nehézkesen húzó ökrök képe tárul elénk a játszadozó gyermekek után. A vontatott előadásmód mellett a raveli verzió a hangerő fokozatos növelésével, majd csökkentésével érzékelteti, ahogy egyre közeledik a szekér, majd lassan továbbhalad. Ez a mű legkomorabb része, amely a paraszti munka nehézségeit jelképezi. Muszorgszkijra tett benyomását pedig a következő sétatéma vontatottsága is jelzi.

Ismét éles váltás következik: A kiscsibék tánca a tojásban egy baletthez készített jelmezterveket ábrázoló kép megzenésítése, amely gyors és játékos. Ezt követi – séta nélkül – a két zsidó veszekedése, a Samuel Goldenberg és Schmuyle című részlet. Az ihletet adó képeket Hartmann maga ajándékozta Muszorgszkijnak; ez az egyetlen tétel, amely egybeolvaszt két képet. A zene egy gazdag és egy szegény zsidó veszekedését érzékelteti: a méltóságteljes Goldenberget lassú és súlyos hangokkal ábrázolja, míg a jóval halkabb és kissé szomorkás hegedűszólamok alatt szinte látjuk a görnyedve ülő Schmuylét. A téma ezután – a veszekedést szimbolizálva – ellentétbe állítja a két dallamot, és végül megnyugvással jelzi, hogy a szereplők egyezségre jutottak.

csibek_tanca.jpg

A kiscsibék tánca a tojásban Muszorgszkij kéziratában, forrás: Wikipédia

A hetedik kép A limoges-i piac, ahol vásár zsibongása közepette összekapnak az asszonyok: a szerző élénk és hullámzó zenével mutatja be az embertömeget. Az egyre nagyobb káoszban gyakorlatilag kézzelfoghatóvá válik, ahogy az árusok egymáshoz dobálják az áruikat, és civakodnak.

A francia idill hirtelen véget ér a párizsi Katakombák ábrázolásával: a szinte mozdulatlan, váltakozva hangos és halk akkordok a katakombák visszhangját, titokzatosságát és baljósságát érzékeltetik. Ahogy a “zenei én” leereszkedik a föld alá, lassan lépkedő, melankólikus dallam vezeti az eredeti képen megjelenő koponyarakáshoz, végül a dallam fokozatosan visszavált a sétatémába.

tyuklabakon_forgo_kunyho.jpgA kilencedik téma az orosz mesékből jól ismert Baba Jaga megtestesítése. A tyúklábakon forgó kunyhó a gonosz boszorkány lakhelye: Muszorgszkij a viharos zenén keresztül mutatja be, ahogy a boszorkány repül. A forgószélhez hasonló stílusban néha hallani egy-egy, az óratorony ütéséhez hasonló hangot: az ihletet adó kép ugyanis egy Baba Jaga kunyhójára mintázott órát ábrázol.

A tyúklábakon forgó kunyhó, forrás: Wikipédia

A kijevi nagykapu méltó lezárása a műnek: grandiózus és ünnepélyes. Az eredeti képen Hartmann tervei vannak a II. Sándor cár tiszteletére tervezett kapuról. A kapu végül sosem épült meg, azonban a Hartmannak emléket állító zene sosem hagyja feledésbe merülni.

A mű az előadástól függően körülbelül 35-40 perc, és karakteres stílusával mindenképpen maradandó élményt nyújt. Az alábbi linken hallgathatjátok meg: A Szentpétervári Szimfonikus Zenekar előadása.

Egy kiállítás képei: festmények a zenén keresztül – Muszorgszkij klasszikusának története Tovább
A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül

 borito_10.jpg

Tudod, hol volt a Hidroplán kikötő, az Angol Királynő Szálló vagy az Elevátor-ház? Hol élt Deák Ferenc és melyik volt a Corvinus épülete eredetileg? Budapesti várostörténeti sorozatunk második részében visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.

2021.05.21. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

“Mi kivételek vagyunk! Te vagy a tavasz - te vagy Budapest, ahol forró estéken minden épkézláb ember a Duna-parton sétál, az ezüst holdfényben, a virágzó gesztenyefák illatárjában.”

 Erich Maria Remarque

A városok olyanok, mint a fák: folyamatosan nőnek, változnak, alkalmazkodnak, otthont adnak, és néha itt-ott kicsit meghalnak - így van ez Budapest esetében is. Az évszázadok során sok mindent megélt, átélt és túlélt. Legyen szó a törökökről, a polgárháborúkról, a kiegyezésről, a világháborúkról vagy éppen a sporteseményekről. A koronavírus-járvány miatti lezárások alatt talán sikerült rádöbbenünk, hogy milyen csodás és egyedülálló főváros a miénk. 

Egy korábbi cikkünkben már bemutattunk néhány olyan épületet, amelyek a világháború alatt pusztultak el. Ebben a cikkben pedig olyanokat gyűjtöttünk össze, amelyek a turizmust, a kultúrát és a gazdaságot szolgálták, de város-szépítési indokkal megsemmisítették őket. 

nazsi4_hidroplan.jpgHidroplán kikötő

Kép: Toller Patrícia

A mai Szent Gellért téri BKK-hajóállomás helyén állt egykor az első budapesti hidroplán-állomás. A hidroplán egy olyan repülőgép, ami képes a vízen úszni, oda megérkezni, illetve onnan felszállni. A XX. század elején sok külföldi utazott hidroplánnal, amelyek az első világháború nyomására születtek meg. A világháború után egyre nagyobb igény lett a repülésre, így az eddig csupán katonai repülőket gyártó cégek elkezdtek polgári repülőgépeket is gyártani. A budapesti hidroplán-állomást 1923-ban nyitotta meg az Aeroexpress Részvénytársaság, az akkoriban még Ferenc József hídnak nevezett Szabadság híd közelében. Az utasszállításon kívül még séta- és taxirepüléseket is végeztek. A társaság eleinte csak Bécsig, majd Münchenig szállította az utasokat. A hidroplán-légitársaság élete viszonylag rövid volt, hiszen a kezdeti sikerek ellenére az üzlet veszteségesnek bizonyult, így 1926-ban bezárták a budapesti kikötőt is. Az egykori állomás emléktáblája a Duna-parton található. 

nazsi7_szallo.jpgAngol Királynő szálló

Kép: Toller Patrícia

“Az egykori pesti városfal északi pontján, a Dunaparton levő rondella állott az Angol királyné épülete helyén s ennek a rondellának és a csatlakozó városfalnak a lebontása tette lehetővé az Angol királyné kávéház és szálloda megalapítását, amit nagyban előmozdított az is, hogy itt volt a pesti kikötő-pontja a két testvérvárost, Budát és Pestet összekötő hajóhídnak. A hajóhíd pesti részénél és az említett északi rondella mellett a Duna partján egy kis városi kocsma állott, melynek az volt a rendeltetése, hogy az átkelési helynél a hosszú utazásban elfáradt embereknek ételt és italt nyújtson. A pestvárosi tanács azonban nem volt megelégedve a kocsma jövedelmével s ezért elhatározta, hogy értékesíteni fogja az épületet a hozzátartozó 146 n-ölet kitevő telekkel és kocsmáltatási joggal együtt.” - részlet Rokken Ferenc tanulmányából.

Az idézetben is említett kocsma helyén végül 1792-ben Kemnitzer János építette meg a Kremnitzer-féle első magyar Nagy kávéházat. A visszaemlékezések szerint a kávéház kiemelkedően szép volt: kristály gyertyatartók, márványból készült boltozat és egy gazdag díszítésű kályha hozzáillő óriási órával. Kremnitzer 1826-ban bekövetkezett halála után a szálló Vodianer Móric kezébe került, majd Lechner Ferenc bérelte. A szálló sajnos nem tündökölhetett sokáig a pompájában, hiszen a szabadságharc során, 1849-ben a Budáról a pesti palotasor ellen elrendelt ágyúzás jelentős károkat okozott a szállóban. A szálló 1850-1851-ben Hild József tervei alapján épült újjá - az épület fehér falú lépcsőházába vörösmárvány lépcsőket építettek, az udvaron barokk szökőkút állt, a földszinti kávéház melletti éttermet pedig úri szalonként nyitották újra. 

Deák Ferenc 1854-ben beköltözött a szállóba, miután életjáradékát eladta Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek. A szálló éttermét sokan csak azért látogatták meg, hogy láthassák “a haza bölcsét”, aki gyakran fogadta itt a politikai híveit. Deák többek között itt írta meg azt a nyolcszáz levelet is, amivel Vörösmarty Mihály árva gyermekeinek gyűjtött adományt. 

Az épületet 1940-ben bontották le, hogy új irodaházat építsenek a helyére, de ez a terv a világháború miatt meghiúsult. Ma Vigadó Palota Irodaházként működik. 

nazsi6_szalon.jpgNemzeti szalon

Kép: Toller Patrícia

Éppen a millenniumi ünnepségek előtt állt a nemzet - a kulturális haladást kellett a magyar társadalom és az egész világ előtt igazolni. Nagy szorgalommal és lelkesedéssel kezdődtek meg a magyar kultúrát újjáélesztő intézkedések. Ekkor született meg a Nemzeti szalon is, ami a magyar képzőművészek és műpártolók egyesülete volt. Az egyesület művásárcsarnoka Budapest V. kerületében, a mai Erzsébet téren volt, a Vágó József és Vágó László tervei alapján felújított Kioszkban. Az egyesület elnöke először Zichy Jenő és Vastagh György volt, majd Andrássy Gyula gróf vett át a stafétát. 

A szalon kiállításain a legnevesebb hazai és külföldi művészek alkotásait lehetett megcsodálni: Szinyei Merse Pál, Zichy Mihály, Vaszary János, de még Gauguin is helyet kapott. Többek között itt rendezték meg a Gauguin és a francia impresszionisták című kiállítást is 1907-ben. Az 1950-es évekig a Szalonnak nagy szerepe volt a kortárs magyar képzőművészeti alkotások bemutatásában és felkarolásában is. Az épület a második világháború alatt megrongálódott, így a városvezetés 1960-ban város-szépítési indokokkal lebontotta. Az épület helyén ma az Erzsébet téri park áll. 

nazsi5_elevator.jpgElevátor-ház

Kép: Toller Patrícia

A közraktárak hiánya már 1852-től nehézséget okozott Budapesten, de közel harminc év kellett ahhoz, hogy pályázatot írjanak kia tárolásra és átrakodásra szolgáló Elevátor-ház megépítésére. Eleinte tíz raktár megépítését tervezte a városigazgatás, de végül csak négy valósult meg. A négy raktár még így is hatalmas területet foglalt el: a mai Szabadság hídtól egészen a Rákóczi hídig húzódtak, közel 740 méter hosszan. 

Az Elevátor-ház 1883-ban készült el Ulrich Keresztély tervei alapján, aki a többi pályázóval ellentétben nagyon modern tervekkel pályázott. A raktárban tizennyolc felvonó működött - innen kapta a nevét is -, ami a gabonát és a kukoricát szállította a raktár alsó részéből az épület felső részeibe. Egyszerre húsz vagon tudott az épületekbe bevezetett négy sínpáron rakodni, amit az Egyesült Államokból, Belgiumból, Németországból, Franciaországból és Oroszországból hozott technológiai újítások tettek lehetővé. Az épület korszerű technológiájának és központi elhelyezkedésének köszönhetően jelentős részben hozzájárult a budapesti malomipar fejlődéséhez.

A második világháborúban az Elevátor-ház és a többi raktár is megsérült a bombázások során. Az Elevátor-házat lebontották, és helyén a mai Nehru-partot alakították ki. A többi raktár épületét nem bontották le teljesen, hanem újjáépítették: így született meg a mai Vásárcsarnok és Vámház, a Bálna és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

A szálló, ahol Deák Ferenc harcolt Vörösmarty árváiért - Csodás Budapest a nosztalgia szemüvegén keresztül Tovább
Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk

dsc_0169.jpg

Alkotás és közérthető beszéd társadalmilag fontos témákról. Gyakorlatias tudás és spiritualitás. Eszközök és célok. Tudatosság és ösztönösség. London és Budapest. Párhuzamosan létező univerzumok egyensúlyban - Kemény Gabriella költővel, kommunikációs szakemberrel beszélgettünk.

2021. 05. 19. Írta: Sipos Sára / Borítókép: Kemény Gabriella

Kemény Gabival beszélgetni olyan, mintha az ember egyensúlyt találna - talán, mert ő is egyensúlyban látja és éli az életet és annak területeit. Kérdeztem őt a művészet demokratizálásáról, a hivatástudatról, az ösztönös és a tudatos döntésekről, az individualizmustól a közösségi létezésig vezető útról, a marketing szerepéről a művészek életében és a különbségekről a londoni és a budapest zenei színtér között. Nincs vagy-vagy, csak egyensúlykeresés, küldetéstudat és színtiszta inspiráció. Ilyen beszélgetni Kemény Gabival.

Kemény Gabriella a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány szakán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt a Közgazdász újságírója és a kultúra rovat vezetője is volt. Jelenleg zenei menedzsmentet tanul Londonban, és bár Instagram-költőként szerzett követőket, nyilvánosságát most arra használja, hogy komoly társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

,,A zaklatott tini létélmény mutatkozik meg a korai versekben, majd szép lassan tágulnak ezek a témák. Elkezdtek fontosabb érzéseim lenni fontosabb dolgokkal kapcsolatban. Számomra a művészet akkor értékes, ha szociális segítségként funkcionál, hogyha a közösség kontextusában működik.”

A közösségért való tevékenykedés útja, ha nemcsak egyszerűen munkát, hanem hivatást találunk: valamit, amit szenvedéllyel és vággyal tudunk csinálni. Ezt megtalálni nem könnyű, akár több éles karrierváltással is járhat, a biztonságérzet feladása azonban bátorságot és erőt adhat, lendületben tart. A karrier építése egyszerre lehet tudatos és ösztönös cselekedet.

,,Próbálok tudatos lenni, és olyan lehetőségeket választani, amik hasznos tudást adnak. De mindig bevállalok egy rakás extra feladatot, ami mögött az ösztönös kapcsolódni vágyás és a segítségnyújtás van” - mondja Gabi.

Szabadúszó PR-szakember, egyetemista, önkéntes zenei menedzser - mindez Londonban. Gabi a londoni és a magyar zenei színtér közötti legnagyobb különbséget a karrier validálásában látja: Londonban nincs társadalmi ellenállás, kevesebb az akadály, meg lehet élni a zenélésből, ráadásul a művészek érdekképviselete is jobban működik. Változás azonban itthon is van - nyitottság, előremutatás. A közeg nyitottsága és változása azonban még kevés ahhoz, hogy egy fiatal alkotó érvényesülni tudjon a szcénában. 

Hogyan lehet alkotóként elindulni a pályán?

Kemény Gabi a mentor szerepét emeli ki először, valamint a választott művészeti ág iránti alázatot és szeretetet, ami segít tudást, eszköztárat, ismeretet felhalmozni, amiből utána már lehet válogatni. Legfontosabb azonban az, hogy a cél ne a siker legyen, hanem küldetéstudat által vezérelve a változás.

,,Ha a társadalmat akarom megjavítani azáltal, amit csinálok, akkor nem fogom feladni azért, mert elsőre nem sikerül.”

Hallgasd meg podcast adásunkat, amelyben még szó esik az önmenedzsmentről, a marketing és a művészet viszonyáról, a motivációról, az egyetem elvégzése utáni tanácstalanságról, a közlés vágyáról és a művészet értelméről!

Kemény Gabriella költő, dalszerző, kommunikációs szakember. Jelenleg Londonban tanul zenei menedzsmentet, mellette szabadúszó PR-osként dolgozik. Művészetszervező tevékenysége nyomán alapult meg a Crossover Budapest is. Első kötete Zsebuniverzum címmel 2018-ban jelent meg.

Ha felkeltettük érdeklődésedet, hallgasd meg a beszélgetést YouTube-on vagy Spotify-on! Útravaló című podcastünkben Corvinusról indult, a saját területükön sikeres, érdekes, tanulságokat tartalmazó életutakkal rendelkező személyiségekkel beszélgetünk. Legújabb adásunkban a művészet és karrier, a gyakorlatiasság és a spiritualitás témái mentén beszélgettünk Kemény Gabriellával.

Költő, szabadúszó PR-os és önkéntes zenei menedzser Londonban: Kemény Gabriellával beszélgettünk Tovább
Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka

image-4.png

A mindig jól öltözött, hidegvérű, de könyörtelen 007-es ügynök, aki kész meghalni Angliáért és a királynőért. Az évek során több színész játszotta a karaktert 25 kiváló filmben. Egy dolog viszont mindvégig változatlan maradt: a stílus és az elegancia.

2021. 05. 06. Írta: Gajdics Bálint, Képek: 007.com

A James Bond filmes franchise több szempontból is egyszeri és megismételhetetlen a filmtörténetben. Hasonló méretű filmes univerzum is kevés van - hirtelen a Marvel és Star Wars filmeket tudnám példaként felhozni. Már itt eltérést tapasztalunk: míg ezeknek a filmeknek a folyamatos megújulás és az új karakterek bemutatása, vagyis az univerzum bővítése a célja, addig a James Bond-filmek történetmesélésben nem sokat változtak az elmúlt 60 évben. Ennek ellenére akkora néző- és rajongótáborral rendelkeznek, mint a fent említett két franchise.

De miért rajonganak ezrek egy jókiállású, skót származású brit titkosügynökért 60 év és 25 elkészített film után is? A válasz szerintem a részletekben rejlik.

A kezdetek

Ian Fleming brit újságíró, aki a második világháborúban brit tengerésztisztként és hírszerzőként szolgált a szövetségeseknél, alkotta meg James Bond karakterét. Először 1950-ben gondolt rá, hogy élményeit és tapasztalatait papírra veti, és könyv formájában életre kelti a kémek izgalmas, romantikus, de veszélyes világát. Viszonylag rövid idő alatt írta meg a máig legjobb alkotásainak számító Casino Royale és Goldfinger című műveit. 

Fleming nem állt itt meg, tovább alkotott. A könyvek középpontjába a brit titkosszolgálatnak, az MI6-nek dolgozó Bond került, akit a hírügynökség világszerte bevet különböző terroristák, fegyverkereskedők és antagonisták megállításának érdekében. Saját elmondása alapján Bond karaktere különböző harcostársak vegyülete, akikkel személyesen találkozott küldetései során. Fleming a karaktert külsőleg magas, sötét hajú, sötét szemű, szikár kiállású, mégis hidegvérű, vérprofi ügynöknek írja le. Brit körökben és világszerte is elismerték munkásságát, a Casino Royale első adaptációja pedig már 1954-ben elkészült - bár ez a film még nem mozis, hanem televíziós fogyasztásra készült, így nem tekinthető a kánon részének. 1962-ben robbant be Sean Connery, mint az első mozis Bond, és a Dr. NO volt az első James Bond mozifilm, amit világszerte bemutattak.

image-2-2.png

A Connery-érában futószalagon készültek a filmek. 1962 és 1967 között öt egészestés filmet gyártottak, olyan Fleming klasszikusokat feldolgozva, mint a már említett Goldfinger vagy az Oroszországból szeretettel. Magát a karaktert és a tényt is, hogy mind a mai napig beszélhetünk Bond-filmekről, Connery legendás alakításának köszönhetjük. A tavaly októberben, 90 évesen elhunyt Sir Sean Connery fektette le az ikonikus karakter jellemének alapjait, amit talán azóta sem tudott felülmúlni egy színész sem.

A karakterek és az alaptörténet

A filmek alaptörténete általában könnyen kódolható, az éppen aktuális brit korszellemnek megfelelő. A kezdeti időszakban több film is készült a klasszikus hidegháború korszakában. A fő kérdés mindig az volt, hogy az Egyesült Királyság hol helyezkedik el a birodalmak erőviszonyait vizsgálva. A második világháború végével a fegyveres harcok ugyan lezárultak, de ebben az időben kezdődött meg a kémek aranykora: a hírszerzés, az ellenséges nemzetek céljainak feltérképezése és az esetleges árulások elkerülése került a középpontba, hiszen a nyílt háborútól mindenki félt, de a felszín alatt a konfliktusok tovább éltek. A Bond-filmek többsége is ezekből a történelmi hagyományokból merít: Bond nem egyszer került konfliktusba a szovjetekkel vagy a németekkel, de ugyanúgy a brit birodalmat fenyegető belső ellenség elhárítása is a küldetései között volt. 

Ahogyan változtak a történelmi viszonyok, úgy változtak a Bond-filmek sztorijai is. A hidegháborút felváltotta a high-tech fegyverekkel való üzletelés és visszaélés, az utóbbi időkben pedig a kiberbűnözés is előtérbe került. A filmek mindig a világ aktuális, titkosszolgálati szempontból fontos problémáit és kihívásait próbálják feldolgozni. Ilyen globális, a filmesek fantáziáját többször megmozgató problémák voltak az államok közötti állandó fegyverkezési verseny, a információval való visszaélés és kereskedés vagy akár a gazdasági ellentétek kiéleződése. Mindemellett természetesen moziról beszélünk, ezért elmaradhatatlanok a kornak megfelelő hatalmas kárral és a pusztítással járó robbanások, városokon vagy akár országokon átívelő üldözések vonaton, motoron, tengeralattjárón vagy éppen az űrben.

My name is Bond…:

Mindegyik film a jó és a rossz örökös harcát hivatott bemutatni. Az egyik oldalon Bond mellett visszatérő szereplő M, az MI6 főnöke, aki nem mindig ért egyet Bond eszközeivel, mégis teret enged neki. Miss Moneypenny és Q is szinte minden filmben feltűntek, mint Bond szövetségesei. Miss Moneypenny M titkárnőjeként tartja a kapcsolatot Bonddal, és nem mellesleg fülig szerelmes belé. Bond pedig szereti húzni az agyát. Bond sokszor Q-nak köszönhette az életét, hiszen egy-egy tollba épített robbanószerkezet vagy nyomkövető mindig hasznosnak bizonyultak az ügynök számára. A különböző, országokon átívelő összeesküvések feltérképezésében Felix Leiter, a CIA embere is feltűnik, aki bár nem akkora sármőr, mégis a segítségére tud lenni több alkalommal is.

Egy jól összerakott kémfilm azonban nem ér semmit egy karakteres főgonosz nélkül, akiknek filmenként eltérő elképzeléseik vannak a  világuralomról. Már az első, Dr. NO című film végén sejthető, hogy Bondnak szembe kell néznie egy befolyásos emberekből álló, világuralomra törő bűnszövetkezettel: ez a Spectre, aminek élén Ernst Stavro Blofeld áll, Bond mindenkori nemezise. Az ikonikus kopasz, macskasimogatós, forgószékes főgonoszt az évek során Telly Savalas, nemrégiben pedig Christoph Waltz személyesítette meg. A filmekben Blofeld mindig egy lépéssel Bond előtt jár, és minden alkalommal sikerül végül elmenekülnie. A legutóbbi Daniel Craig főszereplésével készült Bond-film végén kapja el először a kém az antagonistát, ami előrevetítheti a franchise teljes megújulását is. Természetesen nem minden filmben kerül elő Blofeld, de jelenléte minden alkalommal érezhető.

Blofeld:

Visszatérő karakternek nem mondható, de szereposztás szempontjából mégis szerves részét képezik a Bondfilmeknek a Bond-lányok. James Bond mindamellett, hogy minden filmjében igyekszik megmenteni a világot, szakít időt a romantikára is. A történetek során Bond és egy gyönyörű nő útjai minden alkalommal keresztezik egymást, az ügynök pedig brit eleganciáját és hidegvérű önbizalmát kihasználva csábítja el őket. Általában első találkozásukkor szokott elhangozni a filmtörténelem legismertebb bemutatkozása: „My name is Bond…James Bond”. A kor aktuális szépségikonjai mellett neves színészek is megkapták ezeket a szerepeket: így láthattuk Bond mellett Diana Rigg, Eva Green vagy éppen Halle Berry színésznőket is. Ezek a női karakterek, akik a történet során okkal vagy véletlen behálózzák a főszereplőt, végül mind engednek Bondnak, még akkor is, ha a történet elején még KGB ügynököt vagy halálos női bűnbanda vezetőjét alakítják.

„-Úgy hiszem ez egy női puska

-Ennyire ért a puskákhoz Mr. Bond?

-Nem, ennyire értek a nőkhöz.”

A siker kulcsa

Futballberkekben gyakran használt mondás, hogy győztes csapaton ne változtass. Szerintem a Bond-filmeknél is ez az igazság. Egyszerre akciófilm, kémfilm, dráma és thriller. A különböző, Bondot alakító színészek mind-mind más oldalról közelítették meg a karaktert, és mindenkinek megvan a kedvenc Bondja. De az vitathatatlan, hogy egyik film sem szakított a gyökereivel: olyan időtálló elemek tűnnek fel a mozivásznon, mint Bond kocsija, a különböző rejtett gombokkal telerakott Aston Martin, a vodka martini, amelyet főhősünk rázva és nem keverve fogyaszt, vagy a minden film elején lejátszott pisztolycső jelenet (gunbarrel scene). Természetesen a 25 film közül nem mindegyik sikerdarab. Találkozhatunk pocsékul megírt forgatókönyvvel vagy logikátlan történetvezetéssel, esetleg rossz színészi teljesítménnyel is. De a készítők - felismerve a hibákat -, mindig a tökéletességre törekedtek az évek során.

Gunbarrel jelenet:

Ha James Bond, akkor ki kell térni a filmek zenéjére is. A Bond-filmek elején felhangzó zene már a kezdetektől meghatározza a történet alaphangulatát. Bond-filmzenét alkotni egyszerre elismerés és óriási teher. Erre a feladatra olyan neves zenészeket és énekeseket kértek már fel, mint Madonna, Paul McCartney, Tina Turner vagy Adele. Érdemes meghallgatni még a Gyémántok az örökkévalóságnak vagy a Csak kétszer élsz című filmek zenéjét is.  A legfrissebb, No Time To Die című film megjelenését a koronavírus-járvány miatt már többször eltolták, de tavaly február óta ismert a film betétdala, Billie Eilish előadásában. A keményvonalas Bond-rajongók már a zene szövegében található rejtett utalásokból is próbálnak következtetni a még meg nem jelent film történetére és végkimenetelére.

A jövő

A 2021 novemberére halasztott, No Time To Die (Nincs idő meghalni) című film lesz Daniel Craig utolsó bevetése, mint James Bond. Ami utána jön, az csak találgatás. Sokan úgy gondolják, hogy ez a film valóban le fog zárni egy korszakot. Több helyen olvasható, hogy már a címválasztás sem véletlen. A legelső film címe a Dr. NO volt, melynek végén az antagonista elmenekül a víz alatti bázisáról, de súlyos égési sérüléseket szerez. 

Az új film címe előrevetítheti Bond első ellenfelének halálát, hiszen a No Time To Die címet úgy is lehet értelmezni, hogy eljött az ideje Dr. NO halálának. Az OMEGA óragyártó cég minden film előtt kiad egy Bond tematikájú, különleges, egyedi órát. Az új film közeledtével megjelent óra hátuljára ezt gravírozták: 007/62. A 007-es egyértelmű utalás Bond MI6-ben használt kódszámára, míg a 62 1962-re is utalhat. Ekkor jelent meg az első Bond film, a már említett Dr. NO. Ilyen és ehhez hasonló találgatások teret engednek annak az elképzelésnek, hogy ez a film és a legelső Dr. NO összekapcsolódnak,  és keretbe foglalják az eddigi Bond-filmeket. 

Még megtippelni is nehéz, hogy Craig és az új film után mi jöhet. Színészcsere már számtalanszor volt, és az esélyes jelöltekről is most is szó esik. Craig után egy színesbőrű vagy egy női karakter is eljátszhatja minden idők legismertebb kémjét. A mostani világ egyre inkább ráerőlteti a filmes univerzumokra az újítást, a folyamatos, aktuális problémákra reagálást. Úgy vélem, hogy egy történelmi alapokon nyugvó kémfilm esetében ez a megújulás nem feltétlenül célravezető megoldás. Mindemellett kíváncsian várom az új filmet, és hogy hogyan folytatódik a duplanullás ügynök története a 21. században.

James Bond zenék:

Rázva, nem keverve - A James Bond-franchise sikerének titka Tovább
Érdekességek a legszentebb iszlám hónapról, a ramadánról 

Érdekességek a legszentebb iszlám hónapról, a ramadánról 

house-of-allah-2217859_1920.jpg

A muszlim a világ második legnagyobb világvallása. A Földön több mint 1,8 milliárd hívője van, akik közül közel ötvenezer él Magyarországon. A vallás egyik legfontosabb ünnepe, a ramadán a végéhez közeledik, így érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hogyan ünneplik a hívők a muszlim “húsvétot”!

2021.05.12. Írta: Belayane Najoua és Szentkirályi Lili, borítókép: Abdullah Shakoor, Pixabay

Érdekességek a ramadánról

  • A ramadán szó szerinti fordításban izzasztó hőséget vagy szárazságot jelent.
  • A muszlimok hite szerint a ramadán ideje alatti imádságok értékesebbek, mint ezer imádsággal töltött nap.
  • A Korán hónapjának is nevezik. Az ünnepek alatt a muszlimok gyakran napokig olvassák a szent könyvet.
  • A böjti hónap harminckét évente egyszer nyárra esik, ami azt jelenti, hogy ilyenkor naponta tizenhat órán át tart.
  • A muszlimok hiszik, hogy az ünnepek alatt a jócselekedetek értékesebbek, mint máskor.
  • Habár napkelte és napnyugta között nem szabad enniük a böjtölőknek, ételt kóstolni szabad, ha nem nyelik le. 
  • Ha valaki beteg, nincs eszméleténél, várandós, tizenöt éven aluli, utazó vagy menstruál, akkor fel van mentve a böjt alól. 
  • A böjt alatt naponta kétszer étkeznek a hívők: az ún. suhoor (mielőtt feljön a nap) és iftar (miután lemegy a nap) keretei között

A Korán születése

Akárcsak a keresztény vallásban a húsvét vagy a karácsony, a ramadán is egy jelentős történelmi eseményre vezethető vissza. A vallás úgy tartja, hogy i.e. 610-ben Allah felfedte az akkor még mekkai Mohamed próféta előtt a Korán alapjait. Ezeket a kinyilatkoztatásokat később összegyűjtötték, majd ebből alakult ki a 114 fejezetes Korán, ami a vallás szerint Allah pontos szavait tartalmazza. Ekkor kristályosodott ki az iszlám vallás öt alapelve: 

  • saháda (hitvallás: egy mindentudó Isten van, akinek a prófétája Mohamed)
  • szalát (ima: napi ötszöri imádkozás)
  • zakát (alamizsna: a szegények megsegítése)
  • szaum (böjt: rituális, bűnbánó és aszketikus)
  • haddzs (mekkai zarándoklat: a hívők életük során egyszer el kell látogassanak Mekkába)

Az éjszaka, amikor eldől, bőség lesz-e a következő évben

Egy hadísz – Mohamed prófétáról szóló szájhagyomány – szerint a Próféta azt mondta: „Ramadán hónap eleje a könyörület, közepe a megbocsátás, utolsó része megszabadulás a Pokol-tűztől.” Ez azt jelenti, hogy a ramadán utolsó tíz napja üdvösséget hozhat annak a muszlimnak, aki ezt az időszakot az Allahhoz való közeledésre és a bocsánatkérésre használja. Ilyenkor a muszlimok rendszerint többet imádkoznak, fohászkodnak és bűnbánatot tartanak. A ramadán utolsó harmada kiemelt jelentőségű. 

A vallás szerint a ramadán utolsó tíz napjának egyik éjjelén Gábriel angyal megjelent a Hirá' barlangban, megszólította Allah küldöttét, és átadta neki az első üzenetét – ez  a Qadr (Elrendelés) éjszakáján történt. A muszlimok úgy gondolják, hogy aki ezen az éjszakán ébren marad, annak Allah megbocsátja az addig elkövetett bűneit. A Quadr éjszakája páratlan dátumú éjszakára esik, de a pontos dátum évente változik. Az Elrendelés éjszakájának jele, hogy aznap reggel a nap olyan kerek, mint a telihold, és éjszaka is nyugodt a természet: nincsenek viharok, se hőség. A muszlimok szerint, akit Allah meghallgat ezen az éjszakán, annak a következő évre nem lesz gondja – ez vonatkozik a családi életre, a vagyonra, az ételre és a ruházatra is.

holy-quran-1528446_1920.jpg

Kép: Afshad Subair, Pixabay

Ezeken az éjszakákon a leggyakrabban emlegetett fohász így szól: 

Ó Allah, Te Elnéző, Bőkezű vagy, szereted elnézni a bűnöket, legyél hát elnéző velünk!

A böjt végének ünnepe – a muszlim “húsvét”

A ramadán végét az ún. Eid al-Fitr (‘a böjt megtörésének ünnepe’) jelzi. Ez egy 2-3 napos ünnep, amikor a család és a barátok összegyűlnek, és együtt megünneplik a ramadánt. Az Eid al-Fitr alatt is a spiritualitás van fókuszban: reggelente a hívők különleges imákkal köszöntik Allahot. Hasonlóan a keresztény kultúra húsvétjához, ez a pár nap meghitt hangulatban telik. Főszerepet kap a vidámság, az élénkség, az élet ünneplése is: a böjtöt többnapos lakomával zárják. A hívők bőséges, sokfogásos étkezéssel, valamint családi és baráti ajándékozással ünneplik és dicsérik Allahot, aki végigsegítette őket a böjtölés ideje alatt.

Érdekességek a legszentebb iszlám hónapról, a ramadánról  Tovább
Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell

black_mirror.png

Hogyan befolyásolja a technológia és a média a mindennapjainkat? Milyen lesz együttélni a mesterséges intelligenciával? Hogyan viselhetjük el a közösségi média nyomását? 10 film és sorozat az újmédiáról, ami a jelenen keresztül a jövőbe repít.

2021.05.08. Írta: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Jeneses Dorottya, Rada Bálint, Taxner Tünde, Tóth Dorottya vendégszerző. Borítókép: Black mirror

Így jött létre a lista

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány mesterképzésének hallgatói egyéni top 10-es listákat állítottak össze a szerintük legjobb újmédiával foglalkozó filmekről és sorozatokról. Összesen 29 lista készült, melyek összesítése a klasszikus pontszámítási rendszernek megfelelően történt: az első helyezett 10, a második 9, a harmadik 8 pontot kapott, és így tovább. Ahol a filmek nem minőségi sorrendben, hanem például tematika mentén szerepeltek, ott minden film 5 pontot kapott. Ha egy sorozat több része szerepelt a toplistán, mindig csak a legjobb helyezést számítottuk bele. Összesen 88 különböző film és sorozat szerepelt legalább egyszer a listákon. Az összesített pontverseny első 10 helyezettjét az alábbiakban ismertetjük.

10. Don’t F**k with Cats - Hunting an Internet Killer (2019)

dont_fuck_with_cats.jpg

Ez a kevésbé ismert Netflix-dokumentumsorozat nemcsak explicit megnyilatkozásaiban és vizuálisan illusztrálja remekül az újmédia különböző oldalait, de narratíváját a háttérben meghúzódó utalások és kimondatlan mondatok is erősítik: az internetkultúra fel-felvillanó aspektusai a Facebookos ételposztoktól a dark webig, a Google Maps-től az Instagramig, a rejtett identitású online Robin Hoodoktól az arctalan trollokig. Sok dokumentumfilmtől eltérően az újmédia pozitív és negatív oldalára is reflektál, miközben az online mozgalmakban rejlő valós potenciált és akadályokat is hűen bemutatja. A nyomozás részletei a krimik szerelmeseinek is különösen érdekessé teszik a miniszériát.

9. The hater (2020)

A The hater megkerülhetetlen alkotás Jan Komasa rendezésében. Ezt alatt a film alatt még mosdóba sem szeretnél kimenni. A főszereplőnek egy YouTube-influenszert kell kamuprofilokkal és álhírekkel tönkretennie, majd miután nyilvánvaló tehetségét bizonyítva ezt tökéletesen megoldha, a varsói polgármester-választások liberális jelöltjét kell ellehetetlenítenie. A filmet a megnyerő színészi játék és a történethez teljesen illeszkedő vágóképek miatt Oscar-díjra is jelölték. A film nagyszerűsége az üzenetében rejlik: mire képes az internet és az ott megjelenő információ - függetlenül attól, hogy az igaz-e vagy hamis -, és hogyan lehet ezzel tönkretenni egy egész életpályát.

8. Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

remelem_legkozelebb_sikerul.png

Kép: 24.hu

A történet fókuszában Eszter, egy fiatal gimnazista tini lány áll, akinek angoltanára, Csaba igen sármos fiatalember. Csaba búcsú üzenetet küld Eszternek, mikor elhagyja az iskolát. Mivel a gimnazista lány titkon szerelmes a tanárába, az elméletileg tőle érkezett üzenet egyáltalán nem ébreszt benne kételyt, és vakon megbízik a túloldalon lévő személyben. Az online kapcsolat hamar elmélyül, bizalmi viszony alakul ki köztük, és Eszter meztelen fotókat küld magáról, melyek később nyilvánossá válnak a közösségi platformokon. A magyar film rengeteg negatív és elrettentő példát hoz az online világ veszélyeiről. Előtérbe kerül az online zaklatás és annak súlyos következményei, valamint a virtuális térben való bizonytalanság - hiszen nem minden és nem mindenki az, aminek látszik. 

7. A nő - Her (2013)

A nem mindennapi történet egy fiktív világban játszódik, főszereplője pedig Theodore (Joaquin Phoenix), akinek munkája, hogy megírja mások szerelmes lapjait. Az introvertált Theodore egyik boldogsága egy újonnan piacra dobott mesterséges intelligencia által irányított számítógépes program, amit Samanthának (Scarlett Johansson) hívnak. A program megfigyel, alkalmazkodik és ezáltal Theodort hamar elárasztja a rózsaszín köd. A film lenyűgözően mutat be egy olyan egyoldalú szerelmi történetet, ahol egy magányos férfi beleszeret egy virtuális rendszerbe. Joaquin Phoenix lenyűgöző színészi alakítása mellett a társadalomkritika és egy nem kizárható mesterséges intelligenciával dominált jövőkép is megmutatkozik. 

6. FOMO - Megosztod és uralkodsz (2019)

fomo.jpgFear of missing out: szorongás attól, hogy míg mások jól érzik magukat, mi kimaradunk valamiből. A film gimnazista főszereplője, Gergő (Yorgos Goletsas) és barátai, vagyis a Falka tagjai körül mindig zajlik az élet: a szex és a bulizás motiválja őket, illetve hogy az ezekről készült videóikat minél többen megnézzék a csatornájukon. Internetes kihívásaik egyre kíméletlenebbé válnak, és amikor egy házibuliban Lilla (László Panna) a fiúbanda áldozatává válik, egyetlen éjszaka alatt a feje tetejére áll a budapesti fiatalok biztosnak tűnő világa. Hartung Attila műve tűpontos képet ad a Z generációról, a FOMO jelenségéről, valamint a közösségi média veszélyeiről, miközben olyan társadalmi és morális tabutémát feszeget, mint a szexuális erőszak és az ezzel járó felelősségvállalás. Izgalmas, hiánypótló és elgondolkodtató alkotás. A film a női főszereplőjével, László Pannával készült interjúnkat itt tudjátok elolvasni. 

5. The Social Network (2010)

socialnetwork.pngDavid Fincher több Oscar- és Golden Globe-
díjat is bezsebelő, modern klasszikusnak számító drámája a híres-hírhedt Facebook-alapító, Mark Zuckerberg 2004-es egyetemista éveibe, a közösségi hálózat születésébe, valamint az azzal járó magánéleti és üzleti problémákba enged betekintést. Három évvel később már ő volt a világ egyik legfiatalabb dollármilliárdosa, azonban soha nem látott sikerei mögött mind a mai napi számos személyes és jogi bonyodalom húzódik. Az alkotás inkább önéletrajzi ihletésűnek mondható, hiszen nem minden részlete felel meg a valóságnak, azonban rengeteg izgalmas információt tudhatunk meg az azóta is piacvezető közösségi oldal alapításáról és a hálózati társadalom működéséről. 

4. A Cambridge Analytica Sztori – The great hack (2019)

Ma már szinte mindenki tudja, hogy a Facebook az adatainkkal kereskedik, ami főleg ennek a botránynak köszönhető. A Cambridge Analytica története megmutatja, hogyan szólhat bele a közösségi média egy elnökválasztásba. David Carroll professzor, Carole Cadwalladr brit oknyomozó újságíró és a Cambridge Analytica korábbi üzletfejlesztési vezetője, Brittany Kaiser feltárják a botrány hátterét. Azok a platformok, amik elvileg arra jöttek létre, hogy összekössenek minket egymással, valójában szétválasztanak?

3. Searching (2018)

Egy fiatal lány eltűnik, az édesapja pedig becsatlakozik a nyomozásba. A film azért került listánkba, mert érdekes megoldást alkalmaz: a néző a digitális cselekvéseket is nyomon követheti a képernyő előtt. Részesei lehetünk webkamerás beszélgetéseknek, videohívásoknak, nyomon követhetjük a szereplők sms váltását és egymásnak küldött képeit. Egy érdekes megvalósítás, amely megmutatja, milyen sok helyen használjuk az életünkben az internetet és funkcióit, valamint közelebb hozza a nézőhöz a történetet, hiszen ezeket a felületeket használjuk mi is a hétköznapi életünk során, nap mint nap. A thriller izgalmának alapja, hogy a néző együtt nyomoz a főszereplővel, a filmes technika eszközei pedig csak fokozzák az izgalmat  különböző ránagyításokkal, zenével, effektekkel.  A Searching egy újfajta formaelvet mutat meg a nézők számára, listánkon ezért érte el a 3. helyet.

2. Black Mirror (2011-)

Már szinte mindenki ismeri az elmúlt 10 év egyik legfelkapottabb sci-fi antológia-sorozatát, mely a technológiai fejlődés legfontosabb pszichés, társadalmi és politikai kérdéseivel foglalkozik. Szinte minden rész valamely formában érinti az újmédiát: az online politikai aktivizmustól (pl. The National Anthem, The Waldo Moment) a társadalmi kreditrendszeren át (Nosedive) a cyberbullyingig (Shut Up and Dance) számos fontos kérdést feszegetnek az epizódok, miközben példátlanul erős dramaturgiát alkalmaznak, kiváló vizuális megvalósítással. Bár a különálló történetek között elkerülhetetlenek a minőségi különbségek, összességében példátlan alkotás, mely a posztmodernitás kihívását a legősibb erkölcsi dilemmákkal ötvözi. 

1. Társadalmi dilemma - The social dilemma (2020)

Hogyan programoznak minket a mindennapokban a közösségimédia-vállalatok és az óriási techcégek? A Google és a Facebook elménk és viselkedésünk feletti hatalmáról szól ez a Netflix dokumentumfilm, ami a listánk egyik kötelező eleme. Azok a szakértők, fejlesztők és dizájnerek tálalnak ki a cégek működéséről, akik maguk vettek részt közösségimédia-platformok, keresési és hirdetési funkciók, társkeresők megtervezésében. Meglátták azt az etikai felelősséget a technológiai fejlesztések mögött, amit a techóriások a mai napig nem vesznek figyelembe. Vajon mi vezérli őket? 

A film megjelenése után podcastet is készítettünk a témáról Dr. Bokor Tamás újmédia-kutatóval. Az internet árucikkei lettünk? Tudj meg többet ezen a linken!

Tíz film és sorozat az újmédiáról és a mesterséges intelligenciáról, amit látnod kell Tovább
Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek

Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek

pestike.jpg

Miközben hétköznapi életünk újabb darabját kapjuk vissza, a közösségi terek ismét megtelnek élettel és jókedvvel. Noha bizonyos szolgáltatások igénybevétele megkötésekkel jár, a kellemes tavaszi időjárás lehetővé teszi a szabadtéri programokat, ami ezúttal különösen a művészetek rajongóinak kedvez. Budapesten több szabadtéri kiállítás és művészeti témájú program is várja a látogatókat, ezek közül válogattunk nektek.

2021.05.06. Írta: Szántó Szabina Petra, borítókép: Kristóf Benjámin

Plakátkiállítás a Várkert Bazárban

Faragó Géza, magyar festő- és grafikusművész alkotásainak ezúttal a Várkert Bazár Déli panoráma terasza ad otthont. Személye kevésbé ismert, élete azonban annál kalandosabb: Faragó Géza különböző párizsi iparművészeti iskolákban folytatta tanulmányait, majd Budapestre visszatérve főként a plakáttervezés foglalkoztatta, de kipróbálta magát színházi díszlet- és jelmeztervezőként, illetve a filmiparban is tevékenykedett. A Mesél az utca című kiállításon 25 plakát tekinthető meg Faragó alkotásai közül, melyek történelmi utazásra invitálják a látogatókat: a 20. század első felének politikai és kulturális életébe. A kiállítás ingyenes, június végéig látogatható.

plakatkiallitas_a_varkert_bazarban.jpg

Óbudai idézetek

Esterházy Péter magyar költő születésnapjának, ezzel együtt a magyar próza napjának alkalmából az Óbudai Anziksz magazin és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata igazi különlegességgel készült: kortárs magyar szerzők kedvenc Esterházy-idézetei olvashatók különféle plakátokon, ezek közül összesen 40 darabot helyeztek ki Óbuda közterületein. Érdekesség, hogy a plakátokon szereplő szerzők fotóit korábban még nem közölték, azok egy néhány évvel ezelőtti magazinfotózáson készültek. Többek között Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, Parti Nagy Lajos, illetve Závada Péter is megosztják velünk kedvenc idézeteiket. A kiállítás nem egy konkrét helyszínre korlátozódik, Óbuda környékén sétálgatva bármikor szembe találhatjuk magunkat egy-egy kedves Esterházy-féle gondolattal egészen május közepéig.

idezetek_obudan_jpg.png

Parafrázisok

Egyedi témájú szabadtéri kiállításra bukkanhatunk a belváros szívében, a 6. kerületi Hunyadi téren. A kiállított darabok megálmodója Fazekas Júlia, Básti Lajos-díjas színésznő. Koncepciójának középpontjában korábbi híres festmények újraalkotása áll – ennek kellékei otthon fellelhető egyszerű tárgyak, illetve sminktermékek. Az elkészült alkotásokat a színésznő a telefonjával rögzítette. Az egyénileg újraértelmezett alkotások közül 40 darab megtekinthető a kiállításon, az eredeti festményeket pedig nagy felbontásban szintén megnézhetjük. A kiállítás egészen május végéig megtekinthető, továbbá a kiállítás szervezői lehetőségeikhez mérten egyéb programokkal is készülnek a látogatók számára. 

parafrazisok.jpg

Kertmozi

Nem kimondottan a kiállítások kategóriájába sorolható a filmvetítés, de a mozgóképet preferáló közönség számára kiemelt esemény. A tavalyi sikerre való tekintettel a Városmajori Szabadtéri Színpad szervezésében idén is megnyílik a Kertmozi, ahol a közönség magyar és nemzetközi filmeket tekinthet meg. A tervek szerint június 8-án indul az első vetítés, és egészen augusztus végéig élvezhető a szabadtéri mozi élménye a Városmajorban. A vetíteni kívánt filmek között szerepel többek között a Becstelen Brigantyk, a Mamma Mia, illetve a Lajkó – Cigány az űrben című alkotások.

kertmozi.jpg

Ismersz más szabadtéri programokat? Oszd meg velünk Facebookon!

Szabadtéri feltöltődési lehetőségek a művészet szerelmeseinek Tovább
Keleti filmrendezők, akik átformálták a nyugati filmművészetet:  Andrei Tarkovszkij zsenialitása

Keleti filmrendezők, akik átformálták a nyugati filmművészetet: Andrei Tarkovszkij zsenialitása

ea5fac98-c5da-4999-8b0b-a4b9f771a2d5.png
Miért különleges Andrej Tarkovszkij munkássága? Az orosz filmrendező a keleti kultúrák egy olyan arcát mutatta meg a nagyközönségnek, amit előtte keveseknek sikerült. Díjazott alkotásain túli munkássága is figyelemre méltó: a háborút ennyire emberarcúvá formálni a filmvásznon azóta is keveseknek sikerült. Miért érdemes ma is nézni a filmjeit? Cikkünkből kiderül!

2021.05.02. Írta: Burkus Brigitta, Hujber Sándor. Borítókép: www.sensesofcinema.com

“Ideálom: az ember, aki mindig hű marad önmagához.” - Andrei Tarkovszkij 

Tarkovszkij, bár nem élt sokáig, rendkívül termékeny és koherens művész volt: filmjeiben egyaránt tetten érhetők a kereszténység és a keleti nagy vallások hatásai - tulajdonképpen feldolgozta a saját életét, hitét, gondolatait. Műveinek középpontjában az orosz kultúra és társadalom, a lét és a hit értelme, az emberiség jövőjének kérdései és a modern ember konfliktusai állnak.

Filmjei miatt többször érték atrocitások a szovjet belügyi hatóságoktól, alkotói szabadságáért élete végéig harcolnia kellett. Sztalker című filmjének nyersanyaga is a hatalom közbeszólása miatt csaknem teljesen megsemmisült, azonban ez nem tántorította el meg a rendezőt: újra leforgatta a filmet, ami a mai napig az egyik leghíresebb alkotásaként ismert. Mi volt a művész titka és honnan inspirálódott?

Tarkovszkij 1932-ben született Zavrazséban, a Szovjetunió területén. Gimnáziumban zenét és festészetet tanult, érdeklődött az arab nyelvek iránt. Nagy hatással volt rá a keleti világszemlélet, azon belül a taoizmus. 1954-ben iratkozott be a Moszkvai Filmfőiskolára, nemzetközi hírnévre 1962-ben tett szert az Iván gyermekkora című filmjével, amivel a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon a legjobb rendezésért járó Arany Oroszlán-díjat is elnyerte. Kezdeti sikereit további alkotások követték, amik szintén hírnevet és elismerést hoztak számára. Leghíresebb filmjei az Andrej Rubljov (1970), a Solaris (1972), a Tükör (1974), a Sztalker (1980) és a Nosztalgia (1983). 1984-ben jelentette be, hogy nem tér vissza a Szovjetunióba. Két évvel később Párizsban halt meg, tüdőrákban, 54 évesen.

Mi állhat az orosz filmrendező zsenialitása mögött?

A cárok kelet felé tartó katonai expanziójával párhuzamosan az ázsiai kultúrák is közelebb kerültek az oroszokhoz, így vált művészetük és szellemi hagyományuk a sokszínű és szinkretikus spiritualitás páratlan tárházává. A hatalmas ország egy-egy könyvét olvasva, festményét megtekintve vagy filmjét nézve magunk is megtapasztalhatunk egy olyan élményt, amely merőben különbözik még a kifejezetten spirituális témájú európai alkotások hatásától is.

Az irodalom egyik ilyen óriása Lev Tolsztoj, aki hithű keresztényként mélyen tanulmányozta és értékelte a keleti filozófiát, különösen Konfuciusz tanait, de megtermékenyítő hatással volt Mahatma Gandhira is, akiben részben ő ültette el az ahimsza, az erőszakmentesség tanát. Az orosz festészetben hasonló gondolatvilággal képviselteti magát Nicholas Roerich, Mandzsúria és Tibet vándora. Roerich festményei sokszínűek, de témaválasztásában mindig a szakralitás mélységeit kutatja: képei az ortodox szentek életétől a szláv folklóron át Buddha meditációival bezárólag végigvonultatják szemünk előtt az ember nem anyagon túli tapasztalásainak csodálatos tárházát. A békeaktivista célja ezzel (akárcsak Tolsztojnak) a különböző földrészek népei közötti harmónia és erőszakmentes együttélés hirdetése volt.

c391ad6b-a66c-464c-9d07-a4044f1826c4.jpeg

Kép: Nicholas Roerich - És próbálkozunk

Ezen szakrális művészek sorába illeszkedik Andrej Tarkovszkij is. Az értékes művész kiemelkedik saját korából, és sikeresen ragadja meg az örökkévalóság egy szikráját.  Ez igaz volt Tarkovszkijra is, azonban élete különösen lenyűgözővé válik annak tudatában, hogy abban a Szovjetunióban született, alkotott és élt (nagyrészt), amely aktívan törekedett a vallásosság és a spiritualitás elnyomására.

A mélyen vallásos, ortodox Tarkovszkij (ahogy elődeinél is láthattuk) behatóan tanulmányozta a keleti bölcsek munkásságát, különösen a zent és a taoizmust. Személyes filozófiája és szakralitásról alkotott felfogása fellelhető főműveiben, a Tükörben, a Solarisban, valamint a Stalkerban. Kiemelkedik a nem csak mélységeiben, de felszíni tematikájában is vallási témájú Andrej Rubljov, mely a nagy 15. századi orosz egyházi ikonfestő életét és spirituális útkeresését meséli el. A filmek mélyen kontemplatív, áhítattal teli meditációk Isten, a valóság, a szeretet és az ember természetéről, amelyekből tükröződik az alkotó lelki érzékenysége mellett a témákban való jártassága is. 

dcb14d7b-9c73-44e3-95f8-64cc56fb521d.jpeg
Kép: Andrej Rubljov - Részlet a filmbőL

A hit és a vallási szövegek gyakran alkalmaznak paradox logikát. Ezt láthatjuk visszaköszönni Tarkovszkij művészetében is, aki egyszerre gondolta, hogy lenyűgözőek azok a képek, amelyek önmagukon túl nem jelentenek semmit, és vallotta, hogy a művészetnek önmagán túlmutató céllal kell rendelkeznie. Filmjeiben megszűnik a logikában feloldhatatlan ellentét: a Stalker vagy az Andrei Rubljov festményszerű (vagy ikonszerű) képei mély és valóságos, ám szavakkal nehezen megfogható érzéseket tárnak a néző elé. Tarkovszkij mozija alkímikus hatású, hiszen e képek az arra érzékeny befogadó lelkének legmélyére hatnak, átformálják azt. 

Hogyan érdemes nézni a filmjeit?

60bda162-8050-44f8-80ba-de30f9ee5d11.jpeg

Kép: www.sensesofcinema.com

Kritikusai szerint Tarkovszkij életműve hét játékfilmjéből épül fel, amelyek egyetlen óriási mű fejezetei. Szerintünk is érdemes sorban menni, az “Iván gyermekkora” mindenképp jó választás első filmnek. Akit a misztikus történetek vonzanak, annak a Solaris vagy a Sztalker nem fog csalódást okozni. 

“Számomra azért volt szokatlan, és egyben lehengerlő először végignézni a Sztalkert, mert az eddig megszokott, a néző figyelmét kiszolgáló film helyett egy befelé forduló, azonban rendkívül tartalmas alkotást kaptam” - Burkus Brigitta

Keleti filmrendezők, akik átformálták a nyugati filmművészetet: Andrei Tarkovszkij zsenialitása Tovább
Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások

edgar_germain_hilaire_degas_005.jpg

Közösségépítő, agyserkentő és lélekápoló. Nemhiába találhatjuk meg a művészet szinte minden ágában. Táncoló balerinák a festményeken, tütüt viselő kislányok szoborba öntve és Oscar-díjas alakítások a démoni lélekbe zárva. Cikkünkben a Tánc világnapja alkalmából néhány kiemelkedő alkotást gyűjtöttünk össze, amikkel különböző érzékszerveinken keresztül érezhetjük át a világ egyik legfelszabadítóbb mozgásformáját. 

2021.04.29. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Wikipedia

Tánc a festészetben

Edgar Degas - Múzsáim a táncosok

Ha a táncos festményekre gondolunk, akkor Edgar Degas neve szinte biztosan felmerül. Munkássága telis-tele van táncosokat ábrázoló festményekkel és szobrokkal. Degas nemesi család sarjaként született Párizsban. Jogi tanulmányait félbehagyta, hogy belevethesse magát a párizsi életbe, ahol rálelt az egész életét végigkísérő motívumra: a a balett-táncosokra. Degas gyakran ment el a táncosok próbáira, előadásaira, és a korai statikus ábrázolásmód után egyre többször jelenítette meg a balettosok mozdulatait, kihangsúlyozva a kecsességüket. Az egyik leghíresebb Degas festmény az 1872-ben készített Az Opéra balett-terme a Rue Peletier-én, ami ma a Párizsban található Musée D’Orsay-ban tekinthető meg. 

lautrec_moulin_rouge_la_goulue_poster_1891.jpgToulouse-Lautrec - Csak őszintén!

Kép: Wikipedia

A posztimpresszionizmus kiemelkedő alakja szívesen töltötte idejét a párizsi bárok, bordélyházak és táncosnők közelében - mi sem bizonyítja jobban, hogy oroszlánszerepet vállalt a Moulin Rouge elindításában is, nemcsak a művészetével, hanem anyagilag is segítette a szórakozóhely megálmodóját Joseph Oller-t. Lautrec a betegsége miatt eltávolodott az arisztokrata szüleitől és egyre inkább belevetette magát a bohém párizsi életbe. A példaképe Degas volt, akivel eleinte egy házban is éltek, de a két művész alkotásai nem is különbözhetnének jobban - Degas a női kecsességet és szépséget ábrázolta, míg utóbbi kíméletlen őszinteséggel ragadta meg a nők testi valóját, ami olykor konfliktust is okozott a modellek és a művész között. Leghíresebb művének a La Goulue plakátot tartják, amit a litográfia technikáját továbbfejlesztve alkotott meg a Moulin Rouge megnyitójára.

Szobrászat

Edgar Degas - Kis 14 éves táncoslány

Az 1880 körül készült már a megszületésekor is nagy port kavart. A kritikusok a festő modellválasztását megosztóan fogadták, hiszen Degas egy kis tizennégy éves lányt, Marie Van Goethem-et választotta, akivel a kapcsolata még ma is tisztázatlan. A szobor különlegessége, hogy a kislányon lévő tütü, mellény, cipő és haj valódi. A hajszalag és a tütü kivételével mindet viasz borít. A szobor 2009-ben a 2008-as világválság ellenére rekordáron kel el 13,2 millió fontért (közel 4 milliárd forint).

Tánc az operában

Gáláns Indiák - Négy felvonás, öt történet, egy kifejlet

A gáláns Indiák az operabalett egyik legkiemelkedőbb darabja. Az operabalett egy olyan francia műfaj, amelyben az ének és a tánc váltakozik egymással, de az idő előrehaladtával az utóbbi jóval több szerepet kapott, és folyamatosan elnyomta az énekes részeket. A darab egy előjátékból és négy felvonásból áll, amik mind egy-egy külön történetet mutatnak be egy távoli, egzotikus helyszínen. Az első az Oszmán Birodalomban, a második a perui inkák között, a harmadik Perzsiában, a negyedik pedig az amerikai indiánok földjén játszódik. A cselekmények középpontjában a szerelem áll, és a végkifejlet minden felvonásban pozitív. A darabot a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Állami Operaház és a MÜPA is színpadra szokta állítani. 

Tánc a filmművészetben

Fekete hattyú - A belső én viadala

A Fekete hattyú az egyik leghíresebb balettről szóló film, amiért Natalie Portman az Oscar-díj mellett Golden Globe-díjat és a Brit Filmakadémia elismerését is átvehette. A történet Nináról, egy visszahúzódó, ám nagyon tehetséges balerináról szól, aki megkapja Csajkovszkij Hattyúk tavának címszerepét. A film a lány belső harcát mutatja be, ahogy felfedezi személyiségének kettősségét, amit a szerep hiteles megformálásához felszínre kell hoznia, hiszen nemcsak az ártatlan fehér hattyút kell eltáncolnia, hanem a démoni fekete hattyút is. Natalie Portman és Mila Kunis alakítása nem csupán színjáték - a színésznők több hónapot töltöttek a szerepre való fizikai és mentális felkészüléssel.

Chicago - Reflektorfény mindenáron

A film a jazz aranykorát, vagyis az 1920-as éveket mutatja be Catherine Zeta-Jones (Velma Kelly) és Renée Zellweger (Roxie Hart) főszereplésével, akiket gyilkosság miatt halálbüntetésre ítélnek: Kelly a férjét és ikertestvérét, Hart pedig a szeretőjét ölte meg. Mindkét nő kétségbeesetten vágyakozik a színpadi tánc reflektorfényére, amitől még a halálbüntetés folyamatos kísértete sem tudja eltántorítani őket. Ez a film volt az Oliver! után az első musical, amely megnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. A film érdekessége, hogy a történet egyik mellékszereplője Helinszki Katalin, aki miatt Ekaterina Shchelkanovának (a filmbeli megtestesítőjének) még magyarul is meg kellett tanulnia néhány sort: „Mit keresek, én itt? Azt mondják, hogy a híres lakóm lefogta a férjemet, én meg lecsaptam a fejét. De nem igaz. Én ártatlan vagyok. Nem tudom, mért mondja Uncle Sam, hogy én tettem. Próbáltam a rendőrségen megmagyarázni, de nem értettek meg."

Tánc a művészet minden ágában - Festmények, szobrok és Oscar-díjas alakítások Tovább
A Szuperliga halott, a haláltánc folytatódik - Értekezés a futball múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A Szuperliga halott, a haláltánc folytatódik - Értekezés a futball múltjáról, jelenéről és jövőjéről

forras_bleacher_report_twitter.jpg

A Szuperliga letarolta a globális futballvilágot, majd nevetségessé tette saját magát. A projekt bukása ugyanakkor nem jelenti a válság végét. Csökkenő nézőszámok és bevételek, kapzsiság és korrupció, csődközeli szuperklubok és túlterhelt sportolók – van kiút a futballelit számára?

2021.04.25. Írta: Rada Bálint. Borítókép: Bleacher Report, Twitter 

A futball elsősorban kulturális termék – vagy legalábbis annak indult.

Hőskora az ipari forradalmat követő évtizedekre tehető, múltja pedig a szürke iparvárosok hétköznapjaiban gyökerezik. A legnagyobb klubok a mai napig jelenlegi vagy korábbi ipari központok egyesületei: a sport ezeken a helyeken nemcsak kiugrási lehetőséget, de élményt is jelentett. Egyfajta színt a szürkeségben. Üzletnek fenntarthatatlan volt, szociális funkciói ugyanakkor kellőképp indokolttá tették létezését. Aztán hosszas folyamatok után fokozatosan feloldódott a globális gazdaság termékkínálatában…

Kasztrendszer vagy piramis?

A modern labdarúgás radikális átalakulása az 1990-es évekre tehető. Ahogy arról Kuper és Symanski nagysikerű könyve, a Soccernomics is kiemeli, a futball egészen a közelmúltig borzalmas üzletnek számított. A klubok bevételének óriási hányada származott a meccsnapi jegyeladásokból, így a klubok tőkeereje gyakorlatilag attól függött, hogy mekkora stadiont tudnak építeni úgy, hogy az még meg is teljen. A legtöbb nézőt megmozgatni képes klubok joggal érezték azt, hogy a kor versenyrendszere nem kedvez nekik: a kor legfontosabb nemzetközi klubsorozata, a BEK ekkor egyenes kieséses rendszerben zajlott, vagyis fennállt annak a veszélye, hogy egy topklub mindössze egyetlen párharc után búcsúzzon a legnagyobb európai sorozattól.

A tévés forradalom azonban mindent megváltoztatott. A ’90-es évektől a televíziós közvetítések értéke folyamatosan emelkedett, melynek köszönhetően a szurkolók a világ bármely táján bekapcsolódhattak az eseményekbe. Ezzel párhuzamosan a versenyrendszer is átalakult: Angliában a Premier League, Európában pedig a Bajnokok Ligája indult világhódító útjára. Utóbbi egyre több lehetőséget biztosított a nagy kluboknak: az országos bajnokok helyett a legerősebb ligákból már többen is elindulhattak a sorozatban, miközben az egyenes kieséses rendszert felváltotta a csoportkör, amely több garantált mérkőzéssel kecsegtetett a bekerülő csapatok számára. A legtőkeerősebb klubok előnye emellett a sokszorosára nőtt, mikor eltörölték a legióskorlátozásokat, a Bosman-szabály pedig lehetővé tette a „tőke” szabad áramlását az egész kontinensen. A legjobb játékosokat kellő pénzért már élő szerződésből is kivásárolhatták a klubok, kontraktusuk lejártával pedig ingyen igazolhatóvá váltak.

A futball kasztrendszere az elmúlt 30 évben folyamatosan betonozta be a korábban rugalmas határvonalakat, miközben egyre több és több pénzt mozgatott meg.

Egy átlagos európai klub (nem topcsapat!) bevétele csak az elmúlt tíz évben 450 százalékkal emelkedett. Míg 2003-ban a tévétársaságok 450 millió eurót fizettek a Bajnokok Ligája közvetítési jogaiért, 2019-ban ez a szám már 2,5 milliárdra rúgott. Leegyszerűsítve akár azt is mondhatjuk, hogy az európai klubelit óriási összegekért vásárolt magának sziklaszilárd pozíciót a futballpiramis csúcsán – az UEFA pedig ezt ölbetett kézzel nézte. 

ceferin_es_agnelli.jpg

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke, Aleksander Ceferin és az Európai Klubszövetség (ECA) korábbi vezetője, a Szuperliga egyik alapítója, Andrea Agnelli


Kép: UEFA

A veszélyt tovább fokozta, hogy az egyre nagyobb közvetítési értékek, merchandise-bevételek és átigazolási díjak mellett megjelentek azok a kulcsfigurák, akik számára a futball teljesen másról szólt, mint sportról, mint kulturális értékről – vagy akár mint üzletről. Az oligarchák megjelenése a klubigazgatói pozíciókban számtalan indokkal történhetett: egyesek országimázst akartak építeni, mások társadalmi elfogadottságot vagy befolyást akartak szerezni ügyüknek, szenvedélytárgynak és személyes játszótérnek nézték a futballt, vagy nemes egyszerűséggel pénzmosásra használták azt.

Az ideológiai hátteret ehhez a klasszikus kapitalista lufi adta, mely szerint a futball gazdasági tere a végtelenségig növelhető, nincsenek elérési korlátai, ereje pedig folyamatosan átütő marad.

A piszkos tizenkettő

Legkésőbb a koronavírus-járvány alatt mindenki rádöbbenhetett, hogy ez szemenszedett hazugság. A tendenciák folyamatos csökkenést mutatnak a futballban: a Bajnokok Ligája nézettsége évről évre esik, a hazai bajnokságoké több helyen is (például a La Ligában) történelmi mélyponton van, a bevételcsökkenést pedig hatványaira emelték a zártkapus mérkőzések kiesései. Nem véletlen, hogy Európa legtehetősebb klubjai közül 12 is most döntött úgy, hogy nem hagyhatja annyiban a helyzetet: az alapítók összesen egészen elképesztő, csaknem 7,5 milliárd fontnyi adósságot görgetnek maguk előtt.

A legtöbb pénzt minden bajnokságban a szuperklubok hozzák. A Bajnokok Ligájában vagy a Premier League-ben azonban a potenciális bevételekből a Manchester United vagy a Liverpool csak töredéknyit realizál, miután az UEFA és az FA jelentős százalékot von el az általuk termelt javakból. Ezt egyrészt a kevésbé tehetős bajnokságok és klubok, esetleg a női futball támogatására fordítják, másrészt az intézményrendszer fenntartására – vagy  akár a korrupciós ügyekkel többször lebukott felső körök zsebeibe vándorolhat. 

Angliában nem a Szuperliga volt a probléma első kicsúcsosodása: a Project Big Picture keretében a hat legtehetősebb klub már tett egy megoldási javaslatot, melyben döntéshozói jogkörökért és egy számukra kedvezőbb újraosztási- és versenyrendszerért cserébe óriási összegekkel támogatták volna a futballpiramis alsóbb rétegeit: az utánpótlásrendszert, illetve az alsóbb osztályú bajnokságokat és klubokat. A javaslatot a versenyhátrány további növekedésétől tartva a Premier League kiscsapatai utasították el, a hat együttes pedig Európa felé fordult, és felugrott a Szuperliga fénysebességgel közeledő vonatára.

liverpooli_molinok_a_szuperliga_bejelentese_utan_forras_givemesport.jpg

Liverpooli molinók a Szuperliga bejelentése után

Kép: GiveMeSport

A Szuperliga nem új és egyedi elképzelés: a Bajnokok Ligája tervezett reformjai szintén arra fókuszálnak, hogy a topcsapatokat segítsék, akik több magas színvonalú meccsel jóval több bevételt termelhetnének. Hiszen tegyük a szívünkre a kezünket: az APOEL és a CFR Cluj csatáját néznénk szívesebben, vagy egy Barcelona – Real Madrid találkozót? A lufi további pumpálását szolgálják a FIFA reformjai is, melyek minden eddiginél több meccset eredményeznek: gondoljunk csak a jövőre debütáló Konferencia Ligára, a 40 csapatosra bővített világbajnokságra, vagy Infantino 24 egyesületes klubvilágbajnoki álmára

A Szuperliga annyiban lógott ki a sorból, hogy ezúttal a klubok döntöttek úgy, hogy magukhoz ragadják a kezdeményezést, nem kérnek a szövetségek korrupt és igazságtalan újraosztási rendszeréből, és inkább játszanak egymással 23-szor egy évben, mint a Ferencvárossal vagy a Dinamo Zagrebbel…

A Szuperligáról röviden

A Szuperligát az európai futball új koronaékszerének szánták. A bajnokság 20 csapatból állt volna, 15 bérelt hellyel rendszerben: az alapítók sosem eshettek volna ki, így minden évben garantáltan részesültek volna a bevételekből. A maradék öt klub évente váltotta volna egymást teljesítményalapon. A mérkőzéseket hétközben rendezték volna (hétvégén hazájuk bajnokságában játszottak volna tovább a klubok) két tízes csoportban. Miután mindenki játszott mindenkivel otthon és idegenben (ez 18 garantált mérkőzést jelent), a csoportok első három helyezettjei egyenesen a negyeddöntőbe kerültek volna, a negyedik és ötödik klubok pedig egy play-off után juthattak volna be ugyanide. A liga pénzügyi hátterének biztosítására a JP Morgan Chase jelentkezett, egy szolidaritási alappal pedig a futballpiramis alsóbb szintjeit is komoly összegekkel támogatták volna. A 12 alapító együttes: Arsenal, Chelsea, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Tottenham, Barcelona, Real Madrid, Atlético Madrid, AC Milan, Inter, Juventus.

A lényeg 3 percben: 

Amerikából jöttem…

A projekt bukásának számos oka van. A legromantikusabb hozzáállás szerint a szurkolók haragja miatt hátráltak meg a csapatok, ez azonban csak részben magyarázza a történteket. Bár a fanatikusok, a sportág szakértői, játékosok, edzők és médiaszemélysiégek egyaránt támadták a Szuperligát a versenyhelyzet teljes megszüntetése (hiszen az alapítók sosem veszíthetnek), a fluktuáció teljes hiánya (hiszen csak öt mozgó klub van a rendszerben) és a nagy rangadók elinflálódása miatt, a valós okozat ennél jóval összetettebb.

Egyészt a terv nem volt megfelelően kidolgozva. Bár pénzügyi támogatót talált magának a szerveződés, nem volt sem közvetítőpartnere, sem konkrét működési modellje, ráadásul nemcsak a szövetségeket, de a játékosokat, edzőket és szurkolókat is teljesen kihagyta az egyeztetésekből.

chelsea_szurkolok_tuntetnek_a_szuperliga_ellen_rob_pinney_getty_images.jpg

Chelsea-szurkolók tüntetnek a Szuperliga ellen

Kép: Rob Pinney/Getty Images

Másrészt: az amerikai sportmodellre hajló elgondolás ebben a formában láthatóan nem ültethető át az európai rendszerbe. Míg a szintén zárt amerikai major-ligákban nagyon komoly esélykiegyenlítési rendszer van érvényben (a fizetési sapkától a draftig), a döntéshozásba pedig a szervezet elitje mellett a klubok, a játékosok és a stakeholderek is közvetlenül beleszólhatnak, a Szuperligára ezek egyike sem állta meg a helyét. Sokatmondó, hogy Florentino Perez (Real Madrid) elnöksége a Szuperliga egyik fő teoretikusa, Andrea Agnelli (Juventus) mellett három amerikai klubtulajdonost foglalkoztatott volna: Joel Glazer (Manchester United), John W. Henry (Liverpool) és Stan Kroenke (Arsenal) egyaránt az amerikai sportüzletben voltak érdekeltek korábban.

A félreértésben kulcsfontosságú szerepe volt annak, hogy a futballban a tengerentúli rajongók is pont azt keresik, amit a Szuperliga teljesen eltörölt volna: a meglepetés lehetőségét, a változatosságot, illetve a feljutást és a kiesés rémét, mely minden mérkőzést fontos téttel látott el. A várakozást és az illúziót, hogy ebben a sportágban bármi megtörténhet.

Haláltánc

Bár a Szuperliga elbukott, naivitás lenne azt hinni, hogy a futball legmélyebb törésvonalait visszatükröző konfliktusnak itt és most vége. Az UEFA egy nappal a Szuperliga megalakulását követően fogadta el a Bajnokok Ligája új lebonyolítási rendszerét, mely a „svájci modell” néven híresült el. A 2024-től megújuló topsorozat 36 csapatosra bővülne, a klubokat pedig nem bontanák csoportokra. Helyette koefficiensük alapján (melyet az utóbbi években nyújtott nemzetközi teljesítményük határoz meg) négy kalapba helyeznék őket, és ennek megfelelően sorsolnának nekik 5-5 ellenfelet. A 10 találkozó után az összesített táblázat első 8 csapata automatikusan bejutna a nyolcaddöntőbe, a 9-24. helyezettek pedig egymással küzdhetnének meg ugyanezért.

Hogy működik az új BL-rendszer?

Hol a hiba a rendszerben? Egyrészt a sorozat már koefficiens alapján is garantálhat helyet topcsapatoknak, amelyek az utóbbi években jól teljesítettek ugyan, de az adott szezonban lemaradtak a Bajnokok Ligája-kvalifikációról. Ennek megfelelően a legerősebb klubok sosem tudnak eléggé rosszul teljesíteni, hiszen a gyenge eredmények is kvalifikációval járhatnak, amely tovább erősíti a koefficiensüket, így egy évvel később ismét folytathatják a szereplést. Másrészt a svájci modellben óriási szerepe lesz a sorsolásnak. Egy nagy történelmi múltú csapat 5 könnyebb ellenfelet kaphat, míg a remekül teljesítő kiscsapatok előtt tovább nehezedik az út.

A probléma gyökerei ugyanoda vezetnek: a futball jelenlegi formájában már nem képes több pénzt megmozgatni. A klubok ezért akarnak nagyobb arányban részesedni a bevételekből, a szereplők ezért akarnak több meccset, a már brandként funkcionáló topcsapatok pedig ezért terjeszkednének új piacok felé.

Ugyanakkor a futball, mint termék átkeretezése továbbra is várat magára: míg a Forma-1 sikeresen el tudta érni a fiatalabb generációkat egy erősebb és interaktívabb online nyitással, a labdarúgás erre még kísérletet sem tett. Szintén megoldatlan kérdés, hogy az egyre telítettebb versenynaptárban mi lesz a már most is túlterhelt játékosok sorsa, akiknek ráadásul megfelelő érdekképviselet hiányában gyakorlatilag semmilyen beleszólásuk nincs a saját játékukba. És a legfőbb rejtélyről még nem is beszéltünk: hogyan képes a labdarúgás szolidáris maradni a legkisebbekkel úgy, hogy a legnagyobbak érdekeit is szem előtt tartja? Melyik érdek a fontosabb? A sportágnak előbb-utóbb döntenie kell…

A Szuperliga halott, a haláltánc folytatódik - Értekezés a futball múltjáról, jelenéről és jövőjéről Tovább
Törőcsik Mari emlékére

Törőcsik Mari emlékére

torocsik_mari_a_bunda_1.jpg

Törőcsik Mari neve nem ismeretlen senki számára, azonban talán éppen legendás hírneve az, ami még karrierjét is túlragyogja. Halála az egész nemzetet veszteségként érte: megemlékező cikkünkben felidézzük a legenda mögött rejlő színésznőt és embert, áttekintve hosszú és termékeny életének legfontosabb állomásait.

2021.04.24. Írta: Hujber Sándor 

„A halált nem kerülheti el a legerősebb bajnok sem” – írja Josephus Flavius történetíró főművében, a Zsidó háborúban. Törőcsik Mari elmúlása még a több ezer éves bölcsesség tudatában is váratlanul ért minket, hiszen a színművésznő már életében halhatatlanná vált, és elhunyta ezért furcsának, természetellenesnek tűnik, olyan eseménynek, melynek nem szabadott volna bekövetkeznie. Halhatatlansága azonban túlmutat az anyagi világ keretein, hiszen olyan páratlan szellemi és művészeti kincset hagyott hátra, melynek köszönhetően a magyar színház- és filmvilág állócsillagaként örökké velünk marad. 

Visszaemlékezésül tekintsünk vissza életének néhány fontos mozzanatára, művészeti- és magánéletének mérföldköveire, melyek (mint az alkotó emberek esetében általában) egymással szorosan összekapcsolódtak. A kis darabok egymás után rakva egy gazdag élet kirakósát tárják az olvasó szeme elé. 

800px-torocsik_mari_az_edes_anna_cimu_filmben_1958_fortepan_117129.jpgAzonnali áttörés és fényes karrier

Számos művész esetén fokozatosan épülő, majd szárnyaló karrierről beszélhetünk: Törőcsik Mari élettörténete meghazudtolja ezen elvárásainkat, hiszen első színpadi és filmes szerepléseitől kezdve egészen a legutolsókig a közönség töretlen és változatlan szeretetének, tiszteletének örvendhetett. Már 1955-től kezdve, még a Színház- és Filmművészeti Főiskola (a mai SZFE) növendékeként együtt dolgozott Fábri Zoltánnal a rendező olyan korai alkotásain, mint a Körhinta (Pataki Mari szerepében), vagy az Édes Anna (Anna szerepében).

Az, hogy első produkcióiban főszerepet kapott, arról árulkodik, hogy már a kor filmes társadalma is felfigyelt a benne rejlő tehetségre, és megsejtette későbbi fényes pályáját. Az 1950-60-as években Fábri Zoltán mellett Herskó János és Jancsó Miklós filmjeiben is szerepelt, a közönség általános elismerése övezte. Szerepeiben tükröződnek a magyar filmművészet korszakai is, a klasszikus irodalmi megfilmesítésektől kezdve (mint a magyar-csehszlovák koprodukcióban készült Szent Péter esernyője, a Légy jó mindhalálig, vagy A Pál utcai fiúk), a kortárs hazai-és nemzetközi irodalom vászonra vitelén át (Dürrenmatt A bíró és a hóhér c. regényének filmváltozata, a Macskajáték, később a Szegény Dzsoni és Árnika) egészen a rendszer problémáit nyíltan vagy burkoltan boncolgató játékfilmekig (Szerencsés Dániel, Szamárköhögés). Törőcsik Mari gazdag életműve egyben a magyar mozi és filmkultúra évszázados történelme is, annak minden szépségével és fonákjával együtt. 

Díjak sokaságában részesült, ahogy az egy ilyen nagyívű karrier esetén el is várható. Már 1959-ben (ekkor alig egy éve fejezte be a Filmművészetit) megkapta a Balázs Béla-díjat, mely napjainkban is a filmes körökben adományozható legmagasabb állami elismerés. 1976-ban nyerte el a Cannes-i filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat a Déryné hol van? főszerepéért, mely a nyugati világban is széles körben ismertté tette nevét, és ezáltal Magyarországot is. 

Egészen élete legutolsó időszakáig folyamatosan láthatta a filmvásznon a magyar, és a kelet-európai filmek iránt érdeklődő nemzetközi közönség. A Kossuth kifliben, vagy utolsó filmjében, az Aurora Borealis - Északi fényben még utoljára láthattuk, felejthetetlen alakításaival egészen utolsó erejéig szórakoztatta és gondolkodtatta el közönségét, gazdagította a magyar filmművészetet. 

A nemzet színésze

Törőcsik Mari rögtön a Filmművészeti elvégzése után a Nemzeti Színházban kezdett játszani. Áttörést karrierjében az 1968-as Varsói melódia hozott: a szovjet szerelmi drámában nyújtott szerepe az ország színházkedvelőivel is megismertette nevét. A későbbiekben számos színpadon fellépett, vidéken (Szolnok, Győr) és a fővárosban is (Katona József Színház). Szakmai kiválóságának elismeréseként 1993-94 között a Thália Színház igazgatója volt, a Színművészeti docenseként is támogatta tehetségével és tapasztalataival a felnövekvő magyar színészgenerációkat. Végigjátszotta a legismertebb színházi darabok repertoárját, Shakespearetől Ionescon át Csehovig. 

A közönség elismerése mellett teátrumi karrierje újabb díjak sokaságát hozta számára: kétszer (1964, 1969) részesült a Jászai Mari-díjban, 2000-ben a Nemzet Színésze elismerésben részesült. Egyéb díjait és kitüntetéseit hosszasan lehetne sorolni: kétszeres Kossuth-díj, Kossuth-nagydíj, Magyarország Kiváló Művésze... A díjaknál fontosabb azonban a halhatatlanság, amelyet példaértékű művészeti tevékenysége mellett megnyerő személyiségével, a magyar kulturális élet odaadó szeretetével és támogatásával, valamint társadalmi érzékenységével nyert el az ország szívében. Bérczes László, Törőcsik Mari gyakori munkatársa és barátja így nyilatkozott a színésznő elmúlásáról:

Mindannyiunk számára Mari a példa: embersége, nagyvonalúsága és a hétköznapokon felülemelkedő egyszerűsége és méltósága, azt remélem, megemel bennünket is...

Nagy idők nagy tanúja

Talán azért is nyújtott az Aurora Borealis-ban olyan megható alakítást, mert átélte azt a zavaros és szomorú huszadik századot, amelyről Mészáros Márta filmdrámája számot akart adni. Gyerekkorában látta, hogy édesapja élete megnehezedik a kommunista diktatúra kezdeti időszakában, felnőtt életének első felében belülről tapasztalta meg a Kádár-korszak relatíve engedékeny, ám bizonyos szinteken mégis fojtogató, Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitikáját. Együtt dolgozott a kor nagyjaival a művészvilág legkülönbözőbb területeiről, Örkénnyel, Fábrival és Mészáros Mártával. A vietnámi háborúban árván maradt kisgyermeket fogadott örökbe, ő maga háromszor házasodott, harmadszorra élete párjával, Maár Gyulával, akitől lánya született. 

Mikor 2008-ban szívmegállás következtében kómába esett, az orvosok általános lemondása ellenére sikerült felépülnie, visszanyerve szellemi és fizikai erejét. A Nők Lapjának 2019-ben adott exkluzív interjúban így nyilatkozott: „Próbálunk eléggé egymásnak – ki-ki a maga módján, a maga lehetőségei szerint – segíteni? Talán ezért is volt fontos visszajönnöm? Hátha van még valami dolgom…” A felépülés és 2019 között a Nemzet Színésze ennek jegyében élt, személyesen is végzett karitatív tevékenységeket, és mások figyelmét is igyekezett felhívni a jótékonykodás fontosságára.

2012-ben megalapította a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítványt Kárász Róberttel. A szervezet hírességek gyerekkori játékmacijait árverezte el, a befolyt összegből pedig a fogyatékossággal élő személyek munkavégzését és társadalomba való integrációját támogatja. Az alapítás óta több sikeres árverés is történt. 2019-ben Törőcsik Mari újabb projektet, a Jóra Való Törekvés Alapítványt indított el, Kellár F. János Immánuellel karöltve. 2020-ban sokoldalú társadalmi tevékenységének elismeréseként megkapta az Összefogás a Toleranciáért Alapítvány által ajándékozott Magyar Toleranciadíjat.

1024px-egy_csevej_utan_torocsik_mari_es_kellar_f_janos_immanuel.jpg

Egy ember elmúlásakor általános kijelentés, hogy „űrt hagyott maga után”. Ez természetesen igaz Törőcsik Mari esetén is: Kiváló színpadi tehetségét és kedves személyiségét nem lehet pótolni, azonban életművének, jótékony tevékenysége által létrehozott alapítványainak és az emberek szívében betöltött helyének köszönhetően nem csupán űrt hagyott hátra, hanem egy kicsit önmagát is. Emlékét őrizni fogja a hálás utókor, amíg csak létezik magyar színjátszás és filmművészet.

Törőcsik Mari emlékére Tovább
Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat!

major_gabor.jpg

Az egyetemi élet olykor sűrű elfoglaltságokkal jár, megfelelő időbeosztás mellett azonban teremthetünk időt saját hobbijainkra is. A Corvinus Egyetem feltörekvő zenész hallgatóival beszélgettünk inspirációikról és a jövőbeli tervekről: Major Dóra, a Pandóra Projekt egyik énekese, kezdő zenei manager és testvére, Major Gábor, a Szia Anya együttes tagja, hangmérnök, producer meséltek nekünk. Cikksorozatunk első részét olvashatjátok.

2021.04.23. Írta: Szántó Szabina Petra

A zenélés útján elindulva, az egyetem mellet is mindketten sikereket értek el, a folytatást jelenleg a vírushelyzet sem akadályozza meg teljesen.

Major Dorci az idilli koronavírus-járvány előtti időszakról mesél: 2019 decemberében sikerült a Corvinus Művészeti Akadémiával megszervezniük egy koncertet, amelyen a CMA Band mellett duóként, Diszkó Dizsi néven léptek fel Gáborral. A koncertnek a belvárosi Dürer Kert adott otthont, összesen 250 darab jegy kelt el.

Óriási buli volt, mindenki élvezte, szívemet-lelkemet beletettem ebbe a retró buliba - akkor úgy jöttem le a színpadról, hogy miénk a világ.

- emlékszik vissza Dorci.

Major Gábor gondolatai a nyári szabadságérzésre terelődnek: tavaly a Szia Anyával fellépőként eljutottak a Fishing On Orfű könnyűzenei fesztiválra, a koncert azonban a vírushelyzet miatt még várat magára. Nem először álltak volna így színpadra: mikor Gábor leérettségizett, egy a végzősöknek tartott rendezvényen hatalmas bulit hoztak össze:

Legalább 250 ember jelen volt - megtöltöttük Nyíregyháza legnagyobb klubhelyiség, ami ugyan nem nagy, de megtöltöttük.

Dóra, művésznevén majordorci, az egyetem végzős marketing szakos hallgatója, Gábor első éves gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató.

Karrierjüket már gyermekkorukban megalapozták: Gábor óvodás kora óta zenél, furulyával kezdte, utána 10-12 éven keresztül tanult gitározni, illetve kipróbálta magát a zongora mellett is. Noha már 3 éve nem tanult semmilyen hangszeren játszani, komolyabban belevette magát a zenélés hátterében  meghúzódó munkálatokba. Utolsó zenei képzése a hangmérnöki volt - ebben a szakmában képzeli el jövőjét is.

Dorci szintén zeneiskolában kezdte, így hamar megtapasztalta, milyen a színpadra állni klasszikus zenei darabokkal. A későbbiekben Nyíregyházán, testvéreivel alapított zenekart Dóra és a Felfedezők néven, így végül öt éven keresztül zenéltek együtt.

A pozitív visszajelzések, amiket a dalainkért kapunk, semmihez sem foghatók.

Dorci és Gábor egyaránt élményekkel teli zenei múltat tudhatnak magukénak, rengeteg különféle projektben vettek részt, ahol természetesen saját dalok is születtek.

Dorci számára az első Pandóra Projekt daluk születése nagyon különleges emlék: partnerével, Jankával egy délután összeültek, ekkor még nem zenéltek együtt. “Dorci, írtam egy dalt, nem lenne kedved énekelni benne?” - hangzott el a kérdés, amellyel elkezdődött a közös munka. Még aznap délután közzétettek egy közös előadás részletét bemutató Instagram story-t, amelyre annyi pozitív visszajelzés érkezett, hogy nem volt kérdéses a duó megalakulása.

Zenekarunk elindult, rengeteget ötleteltünk, így februárban elkészült az első dalunk, „Aki érdekel” címmel.

major_dorci.jpegA Dorci által említett emlékhez hasonlóan testvérénél sem kimondottan átgondolt a zeneszöveg-alkotás. Gábor egyik kedvenc száma a A Szia Anyától a Leteszemacigit.hu, melynek a szövegét és zenéjét is ő szerezte. “A cím magáért beszél: le akartam szokni a cigiről, nem jött össze. De legalább lett egy számunk, amit jól lehet felkonferálni a koncerteken” - meséli nevetve.

A testvérpáros motivációit jövőbeli terveik és elképzeléseik mozgatják, ötletek és lehetőségek akadnak bőségesen. Dorci korábban már több zenekarnak is besegített, mint marketinges. Végzős hallgatóként elgondolkodtatta, hogyan lehetne összeilleszteni a közgazdaságtant a zenéléssel. Tavaly szeptemberben beiratkozott a Majdnem Híres Rocksuli zenei menedzser képzésére, itt ismerkedett meg említett alkotótársával, Jankával is.

A jövőbeli terveket tekintve, a Pandóra Projekt körüli munkálatok élveznek előnyt. A napokban sikeresen leforgatták első videóklippjüket, amint a vírushelyzet lehetővé teszi, szeretnének tehetségkutatókba jelentkezni, koncertezni, emellett Dorci akár utcazenélésben is gondolkodik.

Számomra a zenélés nem csupán hobbi, ezzel szeretnék foglalkozni.

Gábor szintén a zenélésben képzeli el jövőjét: hangmérnöki-, illetve a SziaAnya zeneszerzői munkálatai mellett, Dorcinak besegítve producerkedik. Ennek lényege tulajdonképpen, hogy az aktuálisan elkészült zenei alkotást „hallgathatóvá” alakítja, a közönség számára befogadhatóvá teszi, többféle stílussal kísérletezve. „Ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben, ez biztos.”

Dorci és Gábor jelenleg nem zenélnek együtt, az elmúlt egy évben legfeljebb a családjukat örvendeztették meg az előadásaikkal. A háttérmunkálatokban azonban egymás segítségére vannak, emellett a Pandóra Projekt felkérte Gábort gitározni, így biztosan várható jövőbeli közös munka és megjelenés.

Ha neked is vannak saját dalaid vagy zenekarod amellett, hogy a Corvinusra jársz, és szívesen megosztanád velünk a történetedet, jelentkezz nálunk! Írj a kozgazdaszonline@uni-corvinus.hu e-mail-címre, vagy küldj üzenetet a Facebook-oldalunknak!

Egyszerre zenészek és egyetemisták - Ismerj meg zenész corvinusos hallgatókat! Tovább
Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években!

169151371_800586180861633_8493286245593399186_n.jpg

Csupán a negyede maradt épen a város közel negyvenezer épületének a 102 napig tartó harcban, ami 76 éve, 1945-ben ért véget Budapesten. Tudod, hogy hol volt a Manci híd, a Ritz szálló vagy Budapest legelső tőzsdéje? A cikkben visszarepülünk 1930-ba, és megmutatjuk csodálatos fővárosunk egy elfeledett, mégis örökké élő arcát.  

2021.04.12. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Toller Patrícia

157842139_826978201221485_8110042522951527556_n.jpg102 nap és Budapest romokban hever

Kép: Toller Patrícia

Szakértők szerint Budapest ostroma a II. világháború egyik legvéresebb csatája volt. A december 24-én bezáruló ostromgyűrű miatt közel százezer védő és nyolcvanezer polgári lakos szorult be a városba. A harcok már novemberben megkezdődtek, ám a várost csak karácsony estéjén zárták körül. Azon az estén egy hatalmas áramszünet jelezte az új korszak kezdetét, aminek két nappal azután lett vége, hogy Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével közel negyvenötezer német és magyar katona tört ki a szovjet Vörös Hadsereg által bekerített budai Várból, hogy elérjék a Pilisben húzódó német-magyar vonalakat. Az akció során a katonák többsége meghalt vagy fogságba esett. Két nappal később az ostrom befejeződött, és a Vörös Hadsereg átvette az egész város ellenőrzését. Habár a második világháború több mint hat évig tartott, ez a 102 nap olyan nyomot hagyott Budapesten, ami még ma is meghatározza csodás fővárosunk arcát.

Lloyd Palota

A Pesti Kereskedelmi Testület 1828-ban építtette a palotát a Kirakodó téren (most Széchenyi István tér) a kor egyik legnagyobb építészével Hild Józseffel. A nevét Edward Lloyd XVII. század végi angol üzletemberről kapta, aki londoni kávéháza megnyitása után hajózási kereskedelmi szaklapot indított. A szaklap nagyban befolyásolta a német és angol hajózási vállalatokat, akik később egy egész regisztrációs rendszert dolgoztak ki Lloyd néven. 

lloyd-palota_1.jpg

Kép: Wikipedia

Az épület kalandos történetét az ott lakó hírességek, a változó funkciók és az átalakítások színesítették. 1867-ben például ebből az épületből követhette Erzsébet királyné a hitvese, Ferenc József császár magyar királlyá koronázásakor a koronázási dombon megtett szimbolikus kardcsapásokat. A belső udvarán lévő oszlopcsarnokos palota többféle funkciót töltött be: földszintjén volt a Gabonacsarnok, a Pesther Lloyd című napilap nyomdája, valamint  egy kávéház is működött, első emeletén a Lloyd Társaság és a Magyar Kereskedelmi Bank irodája, a második emeleten pedig a Kereskedelmi Kamara helyiségei voltak. 1854-ben itt alapították az első pesti tőzsdét is, később pedig a Nemzeti Kaszinó is itt üzemelt.

Az első tervezett lebontását még átvészelte, mert 1914-ben az első világháború közbeszólt, de a másodikat már nem élte túl. Habár a város ostroma alatt számos külső hatás érte, ami lerombolta bizonyos részeit, tulajdonképpen feleslegesen bontották le az Európa szállóval együtt 1948-ban, hiszen a falai sértetlenek maradtak, csak a teteje rongálódott meg teljesen. Egyetlen megmaradt oszlopfője, amely ma a Kiscelli Múzeum udvarán található, emlékeztet minket Budapest egykori legszebb palotájára.

kepernyofoto_2021-04-03_15_36_43_1.pngManci híd

Kép: saját szerkesztés

A Manci híd a második világháborúban lerombolt Margit híd helyett épített ideiglenes hajóhíd volt. Mint oly sok hidat Budapesten, úgy a Margit-hidat is felrobbantották az ostrom kezdetekor november 4-én, aminek a következtében hatszáz ember vesztette életét. A bizonytalanság miatt nem építettek rögtön új hidat, de mikor a város ostroma véget ért, a Vörös Hadsereg egy gyenge tartóerejű fa cölöphidat épített, hogy megkönnyítsék a város két része közötti közlekedést. Azonban ezt a hidat 1946. január 11-én elsodorta a jégzajlás. 

Májusra kész lett az új híd, ami a Lukács fürdő kertjéből a Margit-szigeten át a Radnóti utcába vezetett. A nép a Margit becézése alapján nevezte el a hidat Mancinak. A háború után a Ganz gyár tervei alapján elkezdték újraépíteni a Margit hidat, ami 1948. augusztus 1-jén lett kész. Így már feleslegessé vált a Manci híd, amit egyébként is csak ideiglenesen építettek, ezért lebontották.  

Regnum Marianum templom

A Regnum Marianum a XIX. század végén kibontakozó szegény gyermekekkel foglalkozó katolikus mozgalom. 1902-ben ismerték el Rómában, és nem sokkal ezután Magyarországon is megjelent. A magyarországi egyházközség 1918-ban alakult meg, és a kápolnájukat a Damjanich utca 50-es számú bérházban működtették. A vallási kötelezettségeken kívül itthon nagy szerepe volt a magyarországi cserkészmozgalom kialakításában és népszerűsítésében is. 

Mivel a kis kápolna hamar szűknek bizonyult az egyre növekvő mozgalom híveinek, így az egykori horvát bán, Skerlecz Iván támogatásával a Városliget szélén építtették meg a Regnum Marianum templomot. A mozgalom tevékenysége nyugodtan zajlott egészen 1944. július 2-ig, amikor az amerikai légierő bombát dobott le, hogy megsemmisítsék az Andrássy úton berendezkedett német haderőt, de a célzás rosszul sikerült, és a haderő helyett a Damjanich utca liget felőli végét találták el. Az egyik bomba teljes egészében megsemmisítette a kis kápolnát. 

Habár a Regnum temploma kisebb sérüléseken kívül épségben átvészelte az ostromot is, a második világháború utáni politikai vezetés nem szívlelte a mozgalmat, és szívesebben láttak volna szocialista ünnepi felvonulásokat a templom helyén. A rengeteg hívő és az egyház kérése ellenére 1951. szeptember 23-án megkezdték a bontást. 1969-ben nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel a Tanácsköztársaság emlékművét, amit a rendszerváltás után a templom emlékhelyévé alakítottak.

Duna-korzó

Az egykori Duna-korzó híres szállodasorát szinte porig rombolták az ostrom alatt. A világ egyik leghíresebb szállodalánca, a Ritz Hotel Development Company szállója is itt állt.  A budapesti Ritz szálló semmiben sem maradt el a cég párizsi nagyszállójától, a kor minden luxusával el volt látva. A brit szállodalánc 1906-ban vásárolta meg a szálló építése előtt ott álló épületet, és három év alatt felépítették Magyarország egyik legpatinánsabb szállóját - 120 lakosztálya, bankett-terme, téli- és tetőkertje többek között olyan vendégeket fogadott, mint  VIII. Eduárd brit király, Jagatjit Singh Bahadur kapurthalai maharadzsa, Sir Ernest Barker politológus és Rabindranáth Tagore irodalmi Nobel-díjas költő-író.

Az első világháborús recesszió után a két világégés között sikerült gazdaságilag is megerősíteni a szállót, mégis pár évvel később por és hamu lett belőle. A Grand Hotel Dunapalota étterme még a pesti oldal 1944–1945-ös szovjet ostromának vége előtt pár nappal is fogadott vendégeket. A visszaemlékezések szerint a pincérek kiváló modorban szolgálták fel a lakosoknak és a Budára menekülő katonáknak a francia borokat és pezsgőket egészen az utolsó napig. 1945. január 15-én bombatalálatot kapott, és pár nap alatt teljesen leégett. Romjait 1947-ben takarították el, ma az InterContinental áll a helyén.

Habár a cikk csak néhány épület bemutatására volt elég, ha visszautaznál egy kicsit az időbe, és kíváncsi vagy a háború előtti Budapestre, akkor kövesd figyelemmel az Animatique projektet, ami kisfilmeken keresztül mutat be olyan épületeket, amiket a háború vagy más külső hatás miatt ma már sajnos nem láthatunk.

Budapesti épületek, amiket a világháború eltüntetett - Nosztalgiázz a 30-as években! Tovább
Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából

Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából

david-klein--94ojk3pdqw-unsplash.jpg

A vers gyönyörködtet, elgondolkodtat, empátiára tanít, letaglóz, megszólítja a lelket. Verset olvasni lélekemelő. Verset olvasni menő. Szeretnénk ezt bebizonyítani, így a Költészet napján összeszedtük azokat a verseket, sorokat, amelyek nagy hatással voltak az életünkre.

2021.04.11. Szerkesztette: Sipos Sára, borítókép: Unsplash

József Attila: Gyermekké tettél - részlet

Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén

nagyon meg tudtam szeretni veled.

József Attila mindig is a kedvenc költőm volt. Az első kötetemet nagypapámtól kaptam még általános iskolás koromban, és mindig ő olvasott fel belőle nekem. A Gyermekké tettél és az Óda című versek a két kedvencem tőle. A Mondjad Atikám című színdarab miatt még közelebb került a szívemhez. Hihetetlen költő, aki gyönyörűen és érzésekkel telve fogalmaz.

Jeneses Dorka

jozsefattila_1.jpg

Kép: József Attila, vers.hu

Radnóti Miklós: Sem emlék, sem varázslat - részlet

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,

merengj el hát egy percre e gazdag életen;

szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel, 

a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,

az új falak tövében felhangzik majd szavam;

magamban élem át már mindazt, mi hátravan,

nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engem

sem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;

ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints. 

Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -

talán most senki sincs.

Radnóti mindig is közel állt a szívemhez: költészete és ahogy alkotni tudott egyszerre letisztult és letaglózó. Végzős koromban hallottam ezt a verset egy előadás keretein belül, és szinte egyből megjegyeztem a sorokat. Rengeteg mindent rejt magában: harag, alázat, jövő, félelem, belenyugvás, lázadás. Nem lehet nem szeretni.

Tepfenhart Beatrix

radnoti_1.jpg

Kép: Radnóti Miklós, színház.hu

József Attila: A Dunánál

Ez egy klasszikus, amit biztosan sokan ismernek, de életemnek volt egy olyan időszaka, amikor Kaszás Attila előadásában minden nap meghallgattam. Mindig fedeztem fel benne valami újdonságot, egy meglepő szót, egy bölcsességet, egy érzést. Ha már a Költészet napja van, nem hagyhatjuk ki József Attilát a gyűjteményünkből, akit ezen a versen keresztül nagyon jól meg lehet közelíteni. Kézzelfogható, mindennapi gondolatok vannak benne, mégis emberi létünk legmélyebb rétegéig hatol.

Verset nem lehet regényfolyamként, gyorsan olvasni, inkább olyan mintha egy különleges ízen nyammognánk percekig. Nagyon megnyugtató este, elalvás előtt a telefon helyett elővenni egy verseskötetet, és belekóstolni egy-két versbe. Nagyon ajánlom nektek is, hogy olvassatok rendszeresen verseket, mert teljesen kiszakítanak a sokszor felzaklató mindennapokból.

Taxner Tünde

Závada Péter: Vers a szerelemről és a matematikáról

Oly sok idő megy el formaságra,

az embernek nincsen is élettere.

Mint ez a gondolat a szótagszámba,

napjaidba, lám, nem férek bele.

Még a magányhoz is jóval több kell,

édeskevés tizenegy-két szótag.

A szerelem ritka prímszám, kettőnkkel

elsőre nem tűnik oszthatónak.

Nem vagyok én egy kimondott gépész,

ámbár lelkileg, ha bontok szárnyat,

jön, s keresztbe húz mindent az épész,

rideg törtjele a boldogságnak.

Nézd, egy kétváltozós egyenletben,

ha kivonod magad, úgy minden borul:

csak ülünk itt, mint két ismeretlen,

ix és ipszilon megoldatlanul.

De várj, feladnunk nem kell azonnal,

azt mondják, egyre tágabb lesz a tér,

s a mi életünk is, mint két vonal

a végtelenben talán összeér.

Kit kitettek, mint egy zárójelet,

ha írni nem is, számolni megtanul.

A végeredmény: maradnék veled,

én maradnék maradéktalanul.

Azért szeretem ezt a verset, mert szerintem kevés olyan vers és költő létezik, ami és aki az egyik legalapvetőbb és legbonyolultabb emberi érzésről, a szerelemről egyszerre ilyen őszintén és játékosan tud írni. Bármennyire is nem szeretem a matekot, ezt a verset - és a költő munkásságát - egyszerűen imádom.

Csikós Zsófia

zavada_p.jpg

Kép: Závada Péter, jelenkor

Ady Endre: Őrizem a szemed - részlet

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

Röviden és tömören számomra Ady az a költő, aki minden pillanatot, érzésemet, gondolataimat versbe tudja foglalni, amiért hálás vagyok neki.

Gajdics Bálint

adyendre.jpg

Kép: Ady Endre, cultura.hu

Kosztolányi Dezső: Mostan színes tintákról álmodom

Mostan színes tintákról álmodom.

Legszebb a sárga. Sok-sok levelet

e tintával írnék egy kisleánynak,

egy kisleánynak, akit szeretek.

Krikszkrakszokat, japán betűket írnék,

s egy kacskaringós, kedves madarat.

És akarok még sok másszínű tintát,

bronzot, ezüstöt, zöldet, aranyat,

és kellene még sok száz és ezer,

és kellene még aztán millió:

tréfás-lila, bor-színű, néma-szürke,

szemérmetes, szerelmes, rikitó,

és kellene szomorú-viola

és téglabarna és kék is, de halvány,

akár a színes kapuablak árnya

augusztusi délkor a kapualján.

És akarok még égő-pirosat,

vérszínűt, mint a mérges alkonyat,

és akkor írnék, mindig-mindig írnék.

Kékkel húgomnak, anyámnak arannyal:

arany-imát írnék az én anyámnak,

arany-tüzet, arany-szót, mint a hajnal.

És el nem unnám, egyre-egyre írnék

egy vén toronyba, szünes-szüntelen.

Oly boldog lennék, Istenem, de boldog.

Kiszínezném vele az életem.

Számomra ez a vers a gondtalan és idillikus gyermekkor iránti vágyódást szimbolizálja, ahová sokan szeretünk visszarévedni. Mi lenne, ha most, felnőtt fejjel is megtennénk, és kiszíneznénk az életünk?

Kovács Máté

19224611_30d4c72e6604c2c208e8f96a5aa94bfd_x.jpg

Kép: Kosztolányi Dezső, index.hu

Weöres Sándor: Akik megtalálnak

Én keresem a célomat: 

célom engem majd megtalál. 

Én keresem a hitemet: 

a hitem is majd megtalál. 

Én keresem a szívemet: 

a szívem is majd megtalál. 

Keresem azt, aki enyém: 

ő is keres majd. Megtalál. 

Én önmagamat keresem: 

egyetlen lesz, ki nem talál. 

Én keresem az életem: 

életem egyetlen halál. 

Én keresem halálomat 

és életem majd megtalál.

A gimnáziumi éveim alatt találtam rá Weöres Sándor verseire, és rendkívül megfogott a költészetének érzékenysége és elmélyültsége. Pár éve mutatta meg anyukám ezt a verset, amit a költő fiatalon, csupán 15 éves korában írt, és nagyon megragadt bennem a szerzemény. Azóta sokszor a legváratlanabb pillanatokban egyszer csak eszembe jutnak a vers sorai, és valamiféle keserű nyugodtság tölt el. Ilyenkor úgy érzem, hogy ez a vers már megtalált engem.

Eblinger Éva

Mit adnak nekünk a versek? A szerkesztőség kedvenc versei a Költészet napja alkalmából Tovább
Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló

nyitokep_forras_the_adelaide_review.jpg

Az antarktiszi őserdők mélyéről kristályos agykontrollal irányított, stop-motion gyurmamakett náci triceratopszok? A szövetségesek által összeverbuvált nemzetközi szuperügynökök, akiket egy antropomorf fehérfejű rétisas vezet? A Danger 5 a legtöbb, amit a trashfilmkultúra kitermelt magából a „szórakoztatóan rossz” filmek megjelenése óta, de mi adja a műfaj varázsát?

2021.04.10. Írta: Rada Bálint, borítókép: SBS/Dinosaur, The Adelaide Review

Miért nézünk rossz filmeket?

A trash különleges műfaj. Leginkább a filmművészet területén teremtett magának követőtábort és kulturális beágyazottságot: mindannyian találkoztunk már annyira rossz filmekkel vagy sorozatokkal, melyek már szórakoztatóak. Az egyik legikonikusabb példa erre Tommy Wiseau The Room (2003) című filmje, amely bár eredetileg drámának készült, végül vígjátékként vált kultikussá. A kínosabbnál kínosabb dialógusok, az elképesztően furcsa audiovizuális megvalósítás, a borzalmas színészi játék, a sokkolóan buta forgatókönyv és a főszereplő-rendező-mindenes Wiseau személyes misztikuma egyaránt hozzásegítették a Room-ot ahhoz, hogy kultfilmmé váljon. Az alkotás azóta annyira túlnőtt az egyszeri “rossz film” sztereotípián, hogy nem csak könyvek készültek róla - például a fontos mellékszereplőt játszó Greg Sestero, Tommy Wiseau jó barátja jóvoltából -, de áldokumentumfilm is, amiért James Franco Golden Globe-díjat is kapott.

the_disaster_artist_forras_imdb.jpg

Kép: The Disaster Artist, IMDB

De miért is rajongunk ennyire a trashért? A leggyakoribb érv a Samurai Cop, a Roller Blade Seven, a Tammy and the T-Rex vagy a The Room mellett, hogy egyszerűen szórakoztatóak: kikapcsolják az agyat, az esetenként különösen elborult történetek vagy jelenetek láttán pedig a néző egyszerűen nem tud mást tenni, csak mosolyogni. Ugyanakkor nem minden rossz film lesz kultikus Zs-kategóriás mozi. A “minőség” mellett ugyanis más tényezők is fontos szerepet játszanak.

Az egyik az őszinteség. A mű készítői mindig saját víziót visznek vászonra, mely végül a képzettség hiányától, magától a koncepciótól vagy a parodisztikus szándéktól lesz szórakoztató. A paródia ugyanakkor kétélű fegyver: a legfájdalmasabb, „annyira rossz, hogy már rossz” alkotások gyakran ebből a műfajból kerülnek ki. A Sharknado-franchise kifejezetten jó példa: míg az első film őszintén volt szórakoztató, a későbbi folytatások már tudatosan igyekeztek minél nagyobb őrültségeket felvonultatni, így mesterkéltek, kiszámíthatók és “unalmasak” lettek. Nem véletlenül tartják a paródiát a vígjátékok között is kifejezetten nehéz műfajnak: ha tudatosan a humorra játszol, nagyon nehéz eltalálni az egyensúlyt a kínosan vicces és az egyszerűen kínos között.

Szintén fontos a kreativitás és a szenvedély, illetve a körülményekből származó “misztikum”. Ezek demonstrálására talán Wakaliwood intézménye a legtalálóbb példa. Az ugandai Kampala nyomornegyedében működő “filmstúdió” akciófilmeket gyárt: legikonikusabb darabjuk a Who Killed Captain Alex?, mely hatmilliós nézettséggel rendelkezik a Youtube-on. A rendező sosem járt még moziban, a filmek költségvetéséből általában 1-1 kamerára futja, az infrastrukturális háttér pedig annyira rossz, hogy a tárhelyhiány miatt az összes korábbi filmet és nyersanyagot törölni kell, hogy a következő film elkészülhessen. Egy polgárháborús országban azonban a filmművészet reményt és szórakozást nyújt a helyieknek, a kreatív elemek (harcművészeti koreográfiák valódi mesterek által, 0 forintból manuálisan megalkotott speciális effektek, angol nyelvű narrátor) pedig garantálják azt, hogy a néző tekintete véletlenül se hagyja el a képernyőt.

A befogadói oldal mellett sem szabad elmennünk. Futótűzként terjedt az interneten az a hír, mely szerint egy kutatás a magasabb intelligenciához kapcsolta a trashfilmek élvezetét. A szalagcím ugyanakkor csalóka.

Az ironikus filmnézés a kutatás szerint egyfajta kulturális beágyazottságot kíván: amennyiben az ember ismeri a filmek klasszikus elemeit, könnyebben értelmezi azt, ha valami ezektől radikálisan eltér.

A trashfilmek fogyasztói az alacsony költségvetésű alkotásokban leginkább a mainstreamtől való eltávolodást, az újdonság erejét emelik ki – ezek alapján logikus, hogy a vizsgálati alanyok az átlagembernél jobban kötődtek a művészfilmekhez is.

danger_5_s01_plakat_neogaf.jpg

Kép: Danger 5 1. évad - plakát, NeoGAF

Az albínó oroszlánszamurájtól Atlantiszig

A trashélményre építő paródiáknak se szeri, se száma, igazán sikeres és élvezetes darabok ugyanakkor viszonylag ritkán készülnek. A műfaj csúcstermékei közé tartozik egy alig ismert ausztrál sorozat, a Danger 5, melyet a helyi SBS One tűzött műsorra még 2011-ben. A két évadot megélt show kreátorai David Ashby és Dario Russo, akik nem csak rendezőként és íróként, de színészként, zeneszerzőként és producerként is közreműködtek az alkotásban. A páros 2007-ben egy hasonló humorú filmmel, az Italian Spidermannel debütált és tarolta le az internetet, a sorozattal azonban több szempontból is szintet léptek.

Az első évad előzetese

A Danger 5 első évada a ’60-as évek stílusában mesél a második világháborúról, ez pedig ízig-vérig áthatja az alkotást.

A vizuális megvalósítás a kor speciális effektektől mentes, maketteken, jelmezeken és sminkeken alapuló látványvilágát hozza a drótokon mozgatott repülőgépektől a stop-motion gyurmaszörnyeken át a játékautókig és –fegyverekig, a festett és vetített hátterektől a papírmasé falakig. A karakterek is filmes sztereotípiákra utalnak, dinamikájuk és fő jegyeik láttán pedig szintén 1965-ben érezhetjük magunkat.

Hitler (Carmine Russo) mellett természetesen a Danger 5 szuperügynökei a főszereplők:

- Jackson (David Ashby), a macsó, fegyvermániás, tapintatlan, láncdohányos “white trash” patrióta amerikai,

- Claire (Amanda Simons), az intelligens, tökéletesen képzett, szűzies, szépséges, szőke brit nő,

- Tucker (Sean James Murphy), a szerencsétlen, de szerethető, naiv, romantikus ausztrál hős (akinek a szülei természetesen egy koala és egy emu),

- Ilsa (Natasa Ristic), a flegma, nimfomániás, alkoholista, láncdohányos, kemény, független és betörhetetlen orosz kémcsaj,

- és Pierre (Aldo Mignone, Pacharo Mzembe), az egzotikus külsejű nőcsábász francia, aki a sorozat jelentős hányadában idegenekkel barátkozik és koktélokat kever.

A karakterek interakciói archetipikusságuk miatt különösen szórakoztatók, dinamikájuk végig lebilincselő – különös tekintettel az orosz-amerikai párosra –, kompetenciáik jól ellensúlyozzák egymást. A mellékszereplők sorában rengetegen felbukkannak: Mengele, Goebbels, Mussolini, Hirohitó, Sztálin vagy a világ elnöke is megkapja a maga játékidejét. A legkiemelkedőbb ugyanakkor az egységet feladatokkal ellátó Colonel Chestbridge, aki annyira amerikai, hogy a szó legszorosabb értelmében egy két lábon járó fehérfejű rétisas.

Az epizódok ismétlődő panelekből épülnek fel, melyek szintén a ’60-as évek narratív elemein és a felvonultatott sztereotípiákon alapulnak. A cold open után a csapat a titkos bázisán iszogat, majd megjelenik Colonel Chestbridge, és kiosztja előbb Claire-t, majd a feladatot – ez természetesen Hitler megölését jelenti. Ezután kibontakozik a cselekmény: megjelennek az elborult állatmaszkos lények, a nácik által rabságban tartott lengén öltözött nők - egyikőjük Pierre karjaiban utolsó leheletével még megoszt egy koktélreceptet -, az indokolatlan termékmegjelenítések, a leírhatatlanul bizarr ördögi tervek, és az ismétlődő snitt, melyben Hitler egy ablakon kiugorva menekül el ellenségei elől. De mit is várunk egy olyan sorozattól, ahol olyan epizódcímekkel találkozunk, mint a „Lizard Soldiers of the Third Reich”, vagy a „Fresh Meat for Hitler’s Sex Kitchen”?

danger_5_s02_plakat.jpgKép: Danger 5 2. évad - plakát, IMDB

A második évad még az elsőnél is tovább megy: míg ott a forgatókönyvírókat a túlzásba vitt alkoholfogyasztás vádjával lehetett illetni, a második már inkább a keménydrogok világáról szól. Húszéves ugrást követően a ’80-as évek paródiáját láthatjuk a hidegháború környezetében. Van itt minden, amitől az új korszak filmművészete ikonikussá vált: neonfények, gimis bulik, diszkók, gyorséttermek, autósüldözés, alvilág, véres leszámolások, nindzsák, dinoszauruszok, kokain, Vatikán, Brezsnyev, halhatatlan szépségkirálynő, időutazás, cápaemberek – ja, és persze a karácsony, amit meg kellene menteni. Ez a szezon nehezebben befogadható az elsőnél a még abszurdabb, váratlanabb, sokkolóbb és megbotránkoztatóbb humora miatt, azonban így is remek stílusparódiaként funkcionál. A kémfilmeken és a sci-fin túl a második évad ráadásul olyan új, a ’80-as években meghatározó műfajokat is beemel a történetébe, mint a horror-, a sport-, a modern akció- és a coming-of-age filmek.

Több mint paródia

Ez a méltatlanul ismeretlen sorozat tökéletesen összefoglalja az ironikus filmnézéssel kapcsolatos kutatás megállapításait.

A Danger 5 legnagyobb ereje, hogy úgy vegyíti a parodisztikus elemeket a trashfilmek őszinteségével, mint korábban talán még egy sorozat sem.

Egyszerre tér el a hagyományos narratív keretektől és forgatja fel őket, állít emléket egy-egy korszak vizualitásának és figurázza ki annak abszurditását, archetipizál a karaktereivel és reflektál az archetípusokra – vagyis pont attól válik szórakoztatóvá, hogy a mainstream filmgyártás szórakoztató elemeit halmozza egymásra és parodizálja ki. A sorozat ugyanakkor nem emeli piedesztálra saját paródia-létét, ahogy azt sok kevésbé sikeres alkotás teszi.

hungaryland.jpg

Kép: Hungary-Land, sorozatjunkie

A sorozat természetesen nem való mindenkinek, ám aki kedveli a stílusparódiákat, vagy csak szimplán kíváncsi arra, ahogy nemzetközi szuperügynökök csapnak össze makettrepülőkön kamikaze náci szuperkatonákkal az eltűnt Japán vélt légtere felett, az nem fog benne csalódni.

Náci gyíkemberek a szuperügynökök ellen – Danger 5 sorozatajánló Tovább
A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_37.png

456 gyerek, akik a spanyol polgárháború miatt száműzetésbe kerültek. Elhagyták az otthonukat, elváltak a családjuktól, és egy jobb jövő reményében felszálltak a Mexique hajóra. Egy könyv, ami a gyerekek szemével mutatja be a történelem egyik legbrutálisabb háborúját, és amivel átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára.

2021.04.08. Írta: Belayane Najoua, borítókép: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Morelia gyermekei, másnéven a Háború gyermekei azt az 1937-ben létrejött 456 gyermekből álló csoportot foglalja magába, akik a spanyol polgárháború legártatlanabb szereplői voltak, mégis hátat kellett fordítaniuk a hazájuknak, a családjuknak, és egyik percről a másikra felnőtté kellett válniuk. A republikánus színekben harcoló szülőknek a háború második évében felajánlották, hogy kimenekítik a gyerekeket a tűzben álló országból. A szülők azt hitték, hogy ez csak egy átmeneti megoldás lesz, de végül egy életen át tartott.

A történelem egyik legbrutálisabb háborúja

“Minden háború nehéz, de a polgárháborúk különösen” -  olvashatjuk a Los Ninos de Morelia hivatalos honlapján. A spanyol polgárháború a második világháborút megelőzően zajlott (1936. június 17. és 1939. április 1. között), ami a második spanyol köztársaság elleni puccskísérlettel kezdődött. A puccs után Spanyolország katonailag, politikailag és társadalmilag is megosztottá vált - egyik oldalon a nacionalista Francisco Franco hívei álltak, míg a másik oldalon a köztársaságpártiak. A politikai nézetek különböztek, de az emberek nem - spanyolok a spanyolok ellen, testvér a testvér ellen. A nacionalistákat Németország, Olaszország (Mussolinivel az élen) és Portugália támogatta, míg a baloldali köztársaságiakat Mexikó és a Szovjetunió. A többi európai nép hallgatott, figyelt, és csendben várta a kimenetelt.

A polgárháborúban a nacionalisták győzedelmeskedtek Francoval az élen, aki a második világháború hajnalán átvette az ország irányítását és diktatúrát alakított ki. A háború az indulatokról, a megosztottságról és a véres gyilkolásról lett híres. Mindkét oldalon több tízezer embert végeztek ki, és mire vége lett a polgárháborúnak, a világban újabb háború indult útjára. A halottak száma a mai napig kérdéses, de Antony Beevor történész szerint a három évig tartó háború közel 238.000 emberáldozatot követelt, akik közül 187.843 embert hidegvérrel végeztek ki - az adatokból is látszik, hogy  a spanyol polgárháború a történelem egyik legbrutálisabb háborúja volt, a halálesetek 78 százaléka kivégzés volt. “Azt hittem, hogy a háborúban az életben maradás a legfontosabb, pedig valójában az egyetlen dolog, ami elengedhetetlenül fontos, az, hogy megőrizzük az emberi mivoltunkat” - írja Mario Escobar Emlékezz rám! című könyvében.

kepernyofoto_2021-03-29_8_18_56.pngA mentőhajó -  La Mexique

forrás: Los Niños del Morelia hivatalos oldala

Az emberek éheztek. A helyzet kilátástalan volt. És szülőként végignézni, hogy a gyermeked mindennapjait a félelem és a háború zajai kísérik, emberpróbáló feladat. Éppen ezért, amikor a köztársaság mellett harcoló családok hallottak egy “csodahajóról”, ami elviszi a gyermekeket Mexikóba, a lehető legmesszebb Spanyolországtól, sokan úgy döntöttek, hogy elküldik a gyermekeiket. “Az elválás rövid lesz: csak amíg a háború véget ér. Mikor győz a Spanyol Köztársaság, akkor a gyerekek visszajöhetnek. Legfeljebb egy év” - gondolták sokan, de senki nem készült fel arra, hogy a nacionalisták győznek és Spanyolországra évtizedekig tartó diktatúra vár.

Az akciót a “Comité de Ayuda a los Niños del Pueblo Español” (Spanyol Népet Segítő Iberoamerikai Bizottság) szervezte Maria de los Ángeles elnökkel az élen. A La Mexique hajó május 27-én indult el Bordeauxból 456 kiskorúval a fedélzeten, és 1937. június 7-én érkezett meg Mexikóba. A legfiatalabb gyermek csupán három éves volt, míg a legidősebb tizenhat. A gyerekeket a mexikói spanyol iskolában fogadták, ami Morelia Michoacán területén található, ezért lett a csoport neve Morelia gyermekei. Eredetileg csak átmeneti szállásnak és megoldának tartották, de a republikánusok veresége és a második világháború kezdete hosszú száműzetést eredményezett, amely sokak számára véglegessé vált.

A program segítséget és védelmet nyújtott a menekülteknek, megakadályozta, hogy a gyerekeket hazaszállítsák a tragikus helyzetben lévő Spanyolországba, statisztikát készítettek a gyerekek fejlődéséről, elintézték az ott ragadt gyerekek legális letelepedési iratait, taníttatást biztosítottak a nagyobb gyerekeknek, nevelőotthon építtettek és megpróbálták összekapcsolni a gyerekeket az otthon maradt rokonokkal.

relacion_ninos_espanoles_7_de_junio_1937_1_3.jpgA száműzött gyerekek nyilvántartása, forrás: Wikipédia

2014 februárjában a Niños del Morelia körülbelül negyven tagból álló csoportja, akik Mexikóban, Spanyolországban, Venezuelában és az Egyesült Államokban éltek, egy nemzetközi összefogás keretében találkoztak - közülük a legfiatalabb 80 éves volt, tehát csupán négy éves volt, mikor elszakították a családjától, és több ezer kilométert kellett megtennie egy idegen hajón, hogy végül egy idegen országba kerüljön.

Habár a program megpróbált mindent megadni a száműzött gyermekeknek egy dolog pótolhatatlan volt: a család.

Emlékezz rám!

Mario Escobar könyve 2021 februárjában jelent meg Magyarországon, és szinte rögtön a sikerlisták élére került. A könyv a Moreliai gyermekek történetét dolgozza fel három testvér szemén keresztül. A három testvér felkerül arra a bizonyos hajóra, de három év mexikói túlélés után úgy döntenek, hogy visszamennek Spanyolországba megkeresni koncentrációs táborba került szüleiket - nem is sejtik, hogy a sors gonosz fintora hamarabb keresztezte az útjukat, mint gondolták.

A könyv olvasása közben átérezhetjük, hogy mit jelentett a háború és a száműzetés a legártatlanabbak számára. “Sikerült elmenekülnünk a háború elől, ám bennünk tovább dúlt, felzaklatta gyermeki lelkünket. Akkor még nem tudtuk, hogy a háború kísértete további életünkben a nyomunkban jár majd...sokkal nagyobb kárt okozott, mint pusztán egymás ellen uszította a testvéreket - megfosztott bennünket a jövőtől és a belső békétől.” - részlet a könyvből.

A háború gyermekei, akik még ma is tartják a kapcsolatot - A legkisebb spanyol száműzött csupán hároméves volt Tovább
Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket!

Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket!

168519693_867203877189828_9040989884638887893_n.png

Walt Disney összesen 26 alkalommal vehetett át arany szobrocskát az Oscar-díjátadón. Volt olyan film, aminek a forgatókönyvét 25 éven át írták. Egyes Disney-filmeket rasszizmussal, kiskorúak megrontásával vádoltak, és több országban be is tiltottak. A filmzenéket olyan alkotók írták, mint Elton John és Hans Zimmer. Az animátorok sokszor több ezer kilométereket utaztak, polipokat és gazellákat figyeltek meg, hogy minél hitelesebb legyen a film. Íme néhány Disney-film, amik méltán szerepelnek az Oscar-díjas filmek világhírű listáján. 

2021.04.04. Írta: Belayane Najoua. Grafika: Nagy Renáta, Közgazdász

Milyen díjakra jelölhetik a Disney-filmeket?

Az Oscar-díj a legrégebbi filmművészeti díj, amit a Los Angelesben található Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia oszt ki évente, különböző kategóriákban. Az első Oscart 1929-ben adták át, és a díj azóta már világhírnévre tett szert. Az Oscar-díj eddigi történelme során a legtöbb díjat Walt Disney kapta, aki 26 alkalommal részesült az elismerésben. Az legjobb animációs filmek kategóriát 2001-ben vezették be, hogy bátorítsák a filmstúdiókat a rajzfilmek készítésére. A kategóriát csak akkor veszik számításba, ha legalább nyolc negyven percnél hosszabb animációs film kerül a mozikba. Viszont a rajzfilmek nemcsak ebben a kategóriában indulhatnak, hanem a legjobb film jelöléstől kezdve a legjobb eredeti filmzenén át a legjobb adaptált forgatókönyvig. Ezeken kívül természetesen a rendezői díjra is esélyesek lehetnek. Akkor lássuk is, hogy milyen Disney-filmek kapták a díjakat!

Hófehérke - Oscar különdíj (1939)

A Hófehérke és a hét törpe az első világhírű Disney-film, amit 1937-ben mutattak be. A rajzfilm a Grimm fivérek Hófehérke című meséje alapján készült, így egyben a Walt Disney legelső adaptált mesefilmje. 1989-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára a rajzfilmet “kulturálisan, történelmileg és esztétikailag jelentősnek” tekintette, ezért beválasztotta Minden idők 100 legjobb amerikai filmje közé. A filmet eredetileg csak a legjobb filmzene kategóriájában jelölték Oscar-díjra, de egy évvel később, 1939-ben a Filmakadémia egy különdíjjal értékelte, amit ezzel az indoklással támasztott alá: „innovatív technikájával milliókat bűvölt el és úttörője volt a szórakoztatás új területének”.

A kis hableány - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1990) 

A kis hableány mesét tartják a Disney reneszánsz első filmjének (a Disney 1989-1999 közötti időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához. Ezt az időszakot tartják a Disney fénykorának). A filmet az azonos című Andersen-meséből adaptálták, amit máig az egyik leghíresebb Andersen feldolgozásként tartanak számon. A film forgatókönyvét 25 éven keresztül javítgatták, amíg megszületett a végleges változat - talán a legnagyobb átalakítás a hableány nagymamájának kivétele volt, így több szerep jutott az édesapának, Triton királynak.

A kis hableány volt az utolsó animációs Disney-film, amit kizárólag kézzel rajzoltak meg - utána már CGI technikát is alkalmaztak.

Nagy kihívást jelentett Ursula, a boszorkány megrajzolása, amiért az animátorok hónapokon keresztül tanulmányozták a polipokat. 

walt-disney-oscars.jpg

Kép: disneydiary.com

Szépség és a szörnyeteg - Oscar-díj jelölés legjobb film, Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1992)

A szépség és a szörnyeteg volt az első olyan Disney-film, amit Legjobb film kategóriában jelöltek, és ami egy év alatt összesen öt nemzetközi díjat zsebelt be. A történet alapja a  Jeanne-Marie Leprince de Beamunt azonos című tündérmeséje, amelyben egy lány beleszeret egy elvarázsolt kastély szörnyetegébe. Az élőszereplős feldolgozása a nyolcadik Disney-film, amiben hús-vér emberek szerepelnek. Az átdolgozásban megváltoztatták Lefou (a gyertya) karakterét, aki homoszexuálisként jelenik meg a 2017-es filmben. A változás nagy port kavart a médiában - Oroszországban be akartak tiltani, de végül csak a korhatárt emelték meg, míg Malajziában viszont nyíltan felszólították a rendezőket a szereplő szexuális irányultságának a megváltoztatására, amit a készítők visszautasítottak, ezért az országban nem kapott vetítési engedélyt. 

Írói megjegyzés: Bárhogy is vélekedünk a feldolgozásról, úgy gondolom, hogy az eredeti történet a Disney egyik legcsodálatosabb és legértékteremtőbb műve, ami kortól függetlenül megérinti az ember szívét. 

Aladdin - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1993)

Az 1992-es Disney-film az Aladdin és a bűvös lámpa című arab népmese alapján készült, ami Az Ezeregyéjszaka meséiben szerepel. A nyugati nézőknél nagy sikere volt, de az arab nézőktől számos negatív visszajelzés is érkezett - rasszizmusnak tartották a történet egyes elemeit, mint például Aladdin karakterét is. 1992-ben ez volt a legsikeresebb film, ami világszerte közel 504 millió dollárt (151 milliárd forint) jelentett a Disney-nek. A két Oscar-díjon kívül még három Golden Globe-ot és hat jelölést is bezsebelt. 

Oroszlánkirály - Oscar-díj legjobb eredeti filmzene, Oscar-díj legjobb eredeti filmdal (1995)

Sokan úgy tartják, hogy a Disney-mese története az 1960-as években készült Kimba, a fehér oroszlán című animációs sorozaton alapszik, ám a készítők ezt tagadják.

A filmben szereplő zenéket olyan nagy művészek írták, mint Elton John, Tim Rice és a 11 Oscar-díjjal büszkélkedhető Hans Zimmer.

Az Oroszlánkirály eredetileg a “A dzsungel királya” címen került volna a mozikba, de végül a készítők megváltoztatták. Az Oroszlánkirály az első olyan filmek között volt, aminél jelentős 3D-s számítógépes technikát alkalmaztak - ilyen jelenet például a vadállatok menekülése és a hiénák menetelése a “Készülj hát” című dal alatt. 

Fel - Oscar-díj legjobb animációs film, Oscar-díj jelölés legjobb film (2010)

Habár a Fel a Pixar filmje, a Walt Disney forgalmazásában jelent meg. A film kiemelkedően pozitív fogadtatásban részesült, hiszen 95 százalékos eredményt ért el a Rotten Tomatoes nevű filmkritikai oldalon. Forgatókönyvét 2004-ben kezdték el írni, és nagyjából három hónapig tartott.

A repülő ház ötlete a film rendezőjétől, Pete Doctertől jött, aki úgy tekintett a házra, mint egy megoldásra, amivel ki lehet szabadulni a szürke hétköznapokból. 

Olyan filmekből nyertek ihletet, mint a Casablanca és A Karácsonyi ének, melyekben a főszereplő férfi elveszít valami számára fontosat, és a továbblépés során az élete új értelmet nyer. Az alkotók a már megszokott módon elutaztak a mesefilm helyszínére, hogy a lehető leghitelesebben tudják megjeleníteni a filmben - ebben az esetben Docter és még másik tizenegy Pixar alkalmazott elment a venezuelai Roraimaés Kukenán tepuikákhoz (táblahegyekhez), illetve a Sacramento-i Állatkertbe is ellátogattak, megfigyelni a himalájai fényfácánt, hogy a filmben szereplő Kevin nevű madár élethű legyen.

Habár a cikkben csupán néhány filmet gyűjtöttünk össze, még rengeteg Disney-film büszkélkedhet nemzetközi díjakkal. A Disney-filmek hihetetlenül sokszínűek, de egy valami közös bennük - minden egyes alkalommal elvarázsolnak, és visszarepítenek a gondtalan gyerekkorba, ahol a jó és rossz harcában titkon mindig sejtettük, hogy kié lesz a győzelem.  

Oscar-díjas Disney-filmek - Nézd újra a világhírű kedvenceket! Tovább
Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak

grain-3026099_1920.jpg

A feminista mozgalmak térnyerésével a művészetben is egyre több nőközpontú film, könyv, dal született. A Disney-meséktől kezdve a világ legismertebb divattervezőjén át a több ezer nőt megmozgató mozgalmakig a végtelenségig tudnánk sorolni a nők erejének, kitartásának és összefogásának eredményeit. Íme négy film, melyek központjában a nők állnak, és melyeket akkor is érdemes megnézni, ha nem valljuk magunkat feministáknak. 

2020.03.30 Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Roy Clarke, Pixabay

Mulan - 1998

A Mulan a Disney 36. animációs filmje, ami egy ősi kínai legendát mutat be. A Mulan a Disney-reneszánsz (az1989-1999 közötti időszak, a stúdió aranykornak titulált időszaka, amikor a Disney visszatért az egész estés filmek gyártásához) egyik legkiemelkedőbb darabja, amit Oscar-díjra és két Golden Globe-díjra is jelöltek a "legjobb eredeti filmzene" kategóriában. A film háttértörténete a hunok és a kínaiak közötti harc, amit egy bátor és kitartó kínai lány szemén keresztül láthatunk. Mulan az édesapja helyett titokban vonul be a katonaságba, amivel nemcsak törvényt szeg, de magát is veszélybe sodorja. A kiképzésen el kell rejtenie a kilétét, és úgy kell tennie, mintha ő is férfi lenne - levágja a haját, férfi ruhákat hord, mély hangon beszél és erőn fölül teljesít, miközben szépen lassan elfogadtatja magát a többi férfival. A film végén bebizonyosodik, hogy a lány sokkal kitartóbb és bátrabb, mint egyes filmbeli férfi katonák, amivel egy egész ország elismerését sikerül kivívnia.  

Előzetes:

Coco Chanel - 2009

Coco Chanelről több film is készült. A közép-franciaországi kislány, aki az árvaházból küzdötte fel magát először kávéházi énekesnőnek, majd varrónőnek,végül pedig a világ egyik legikonikusabb alakjának. Coco Chanel-t tekinthetjük a divatipar ikonjának, a ‘20-as évek forradalmárjának vagy akár a feminizmus egyik kulcsszereplőjének is. A róla szóló filmek életének egy-egy szakaszát elevenítik fel, de a Coco avant Chanel talán a legrészletesebb és a legszínesebb feldolgozás. A film a divattervező egész életét bemutatja, kislány korától kezdve a világhírű szalonjának megnyitójáig. A film az 1920-as évek Párizsában játszódik a Montmartre füstös bárjaival, a gazdag nőkkel, akik később egy-egy Chanel-kosztümért akár ölni is tudnának, a kifinomult elit bálokkal, és Igor Stravinsky orosz zeneszerzővel, aki az orosz forradalom elől menekül Párizsba. A filmben megismerhetjük Coco Chanel egy másik arcát, ami a hihetetlenül erős, kitartó és céltudatos képen túl egy gondoskodó, érzékeny, melegszívű nőt mutat be.  

Előzetes:

A Szüfrazsett - 2015

Ha a női egyenjogúságról beszélünk, akkor szinte biztosan felmerül a szüfrazsettek csoportja, akik a 20. századi Angliában harcoltak a nők szavazati jogáért. Ez a film bemutatja, hogy az összefogás - legyen szó bármelyik nemről - mekkora eredményeket tud elérni. A történetben egy nő szemével láthatjuk a mozgalmat, aki akaratlanul botlik bele a szüfrazsettekbe. Először csak vonakodva megy el a gyűlésekre és a tüntetésekre, de hamar rájön, hogy őt is érinti a mozgalom és miután azonosul vele, annak oszlopos tagjává válik. Nők ezrei harcolnak az jogokért, a méltóságért, a megbecsülésért és egy egyenlőbb jövőjért.

Ha a film konkrét eseményei mögé tekintünk, akkor megláthatjuk, hogy nemcsak a feminizmusról szól, hanem minden olyan problémáról, ami az emberek egy bizonyos csoportját érinti, és aminek a megváltoztatásáért megéri harcolni. Az összefogás és a kitartás eredményhez vezet, bármilyen nemes célról legyen is szó. 

Előzetes:

Kisasszonyok - 2019

A filmet a méltán híres Lady Bird rendezője, Greta Gerwig rendezte, aki igazán kivételes színészgárdát sorakoztat fel a filmben. A film négy testvérről szól, akik a polgárháború miatt kénytelenek a férfi nélküli házban saját magukra támaszkodni, miközben mindannyian a kamaszkor és a felnőttkor határán vannak - szabadok és önállóak szeretnének lenni. A négy lány egymást segítve küzdi le az akadályokat, és bátran szállnak szembe a kor régimódi normáival. A két fiatalabb lány, Beth és Amy nagyon különbözőek: míg az előbbi félénk és szelíd, addig utóbbi a társasági élet központi alakja, aki állandóan figyelemre vágyik. Habár a másik két testvér könnyen megtalálja a közös hangot, a céljaik mégis mások: egyikük saját családra, míg másikuk karrierre vágyik. A cselekmények a jelen és a múlt között váltakoznak, így a család történetét megismerve kapnak értelmet a jelen eseményei. A hosszú, éveket felölelő történetben veszteségek, bohóckodások, szerelmek és csalódások révén eljutunk a felnőttkorig, amihez természetesen jár néhány nagy tanulság is.

Előzetes:

Micsoda nők? - Négy film a nők erejéről és kitartásáról, nem csak feministáknak Tovább
“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral

microsoftteams-image_1.png

Milyen lehetőségei vannak a magyar színházaknak a járvány alatt? Dr. Venczel Sándor olyan jelentős hazai színházak gazdasági vezetője és tanácsadója volt, mint az Operaház vagy a kaposvári Csiky Gergely Színház. Jelenleg a színigazdaság kutatója és a Honvéd Együttes tanácsadója. Podcast beszélgetésünkben szakmai útjáról és a színházak jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

2021.03.24. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

Dr. Venczel Sándor ötletére élesztették fel az Operabál hagyományát, ő találta ki és képviselte Magyarországon elsőként a biankó bérlet koncepcióját, vagyis, hogy a néző döntheti el, melyik előadásokra szeretné felhasználni a bérletét. Személyes élmények fűzik a magyar színházművészet legendás rendezőihez, és sok intézmény gazdasági működésébe belelátott már. Például tudja, hogy mit jelent a költségvetésben, amikor a primadonna rájön, hogy nem megfelelő neki a fellépőruha, és sok hasonló helyzetet hatékonyan megoldott már.

Szakmai és élettapasztalatait alma materében, a Corvinus Egyetemen osztotta meg velünk. Az 1970-es években az egyetemi színjátszó körben alakult ki benne a színház iránti vonzalom, és a Közgazdász hasábjain jelentek meg első novellái. Azóta több könyv szerzője, egy színigazdasággal foglalkozó oldal szerkesztője és a téma oktatója.

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk:

  • Milyen helyzetben vannak a járvány miatt a magyar színházak, és mi jelenthet megoldást?
  • Milyen tételek vannak egy színház költségvetésében?
  • Hajlandóak lennének-e a magyar nézők többet fizetni a színházjegyekért?
  • Hogyan lehet a fiatalokat becsábítani a színházba?
  • Miért alakult ki a bérlet koncepciója?
  • Fontos egy színház számára az online jelenlét?

Útravaló című podcastünkben olyan személyekkel beszélgetünk, akik a Corvinusról indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukkal szeretnénk inspirálni és szórakoztatni titeket, vagyis útravalót biztosítani számotokra.

Hallgassátok meg a beszélgetést Spotify-on vagy YouTube-on!

“A magyar színházaknak sok kreatív tartaléka van” - Podcast a színházak gazdasági helyzetéről és működéséről Dr. Venczel Sándorral Tovább
„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le

dsc01096.JPG

Az ablakból bámuljuk az esőt, megmártózunk az erdő csendjében, és őrülten várjuk már, hogy újra teljes szívvel köszönthessük szeretteinket. A bezártság és a stressz mindenki életében jelen van, de néhány szóval közelebb kerülhetünk a természethez, másokhoz és önmagunkhoz is. Következő cikkünkben olyan idegen szavakat mutatunk be, amelyek rövidségük ellenére más nyelven megfogalmazhatatlan érzéseket, világokat írnak le.

Írta és borítókép: Kovács Máté

„Hosszú” – legyintünk, amikor nem szeretnénk kifejteni a történetet vagy érzést, amiről tudjuk: kifejthetetlen. Amikor verset írok és egy konkrét érzést szeretnék megfogalmazni, sokat gondolkodom azon, hogyan tudnám azt a legpontosabban, ám a lehető legtömörebben átadni.

„Egyetlen szó, és mégis benne van a világ, valami ilyen kellene nekem.”

Pedig vannak ilyen szavak. Dr. Tim Lomas pszichológus évekkel ezelőtt arra vállalkozott a Journal of Positive Psychology hasábjain, hogy összegyűjtse azokat az angolra (és általában sok más nyelvre, így magyarral is) lefordíthatatlan szavakat, amelyek egy teljes érzést írnak le. A szavak azóta folyamatosan gyűlnek, mi pedig kiválogattunk néhányat, hogy a bezártság ellenére is világkörüli útra indulhassunk.

Gluggaveður, az izlandi „ablak-időjárás”

nevtelen_terv_5.png

Vihar előtt; Fotó: Kovács Máté

Odakint szakad az eső, az ég szürke és még hideg is van – nem szívesen indulnánk el otthonról, de azért jó érzéssel tölt el, ha a kényelmes szobából nézhetjük. Máskor ködös és hideg az idő, megint máskor vihar közelít, vagy éppen szakad a hó. Mind olyan időjárási helyzetek, melyeket szívesen nézünk az ablakból, de nem szívesen lennénk kint benne.

Magyarul csak mondattal tudjuk leírni, Izlandon viszont külön szó van rá: ez a gluggaveður, ami szó szerint ablak-időjárást (window-weather) jelent. A szó a gluggi (ablak) és a veður (időjárás) szavak összeillesztésével jön létre, kiejtésben pedig ez az oldal segíthet.

A gluggaveður koncepciója tágabb értelemben nemcsak az ablakhoz kapcsolódhat, hanem minden olyan helyzethez, amikor valamilyen viharos, kellemetlen érzést messzebbről, megnyugtató távolból szemlélünk. Használják a mindfullness meditáció során is (erről itt írtunk) annak az érzésnek a demonstrálására, amikor a saját, viharos gondolataink sűrűjéből megpróbálunk távolabb lépni. és ítélkezés nélkül megfigyelni azokat, akárcsak a zuhogó esőt figyeljük az ablakon keresztül.

Shinrin-yoku (森林浴), a japán „erdő-fürdőzés”

nevtelen_terv_6.png

Lakitelek, Tőserdő; Fotó: Kovács Máté

Ha elállt az eső (vagy akkor is, ha nem), a kényelmes megfigyelés helyett meg is fürdőzhetünk a természetben. A hétköznapi stressz, a kiégés és a rohanó világ elől egyre többen fordulunk az erdők felé. A hétvégi túrákkal a kikapcsolódás és a sportolás mellett az is célunk, hogy elmerüljünk az erdő zajos csendjében, és közben kitisztítsuk gondolatainkat.

Ezt az elmélyülést fejezi ki a japán Shinrin-yoku, vagyis az “erdőben való fürdőzés”. A szó a Shinrin (erdő) és a yoku (fürdő, fürdés) szavakból áll össze, a kiejtésben ez a rövid videó segít. A fürdés, vagy még kifejezőbben a megmártózás az átvitt értelem mellett szó szerint is érthető, amihez csak egy erdei tó vagy patak szükséges.

Hogyan kezdjünk neki az „erdő-fürdőzésnek”? A Shinrin-yoku nem edzés, túrázás vagy futás, hanem egyszerűen a természetben való jelenlét, ahol látásunkkal, hallásunkkal, szaglásunkkal, ízlelésünkkel és érintésünkkel egyszerre kapcsolódni tudunk.

„Először keress egy jó helyet. Hagyd otthon a telefonod és a kamerád. Sétálj lassan és céltalanul. Hagyd, hogy a tested vezessen téged, nem kell hozzá semmilyen eszköz vagy cél.

A Time magazin cikke további tanácsokat ad a fürdőzéshez, és arra is rámutat, hogy a Shinrin-yoku az egészségre is pozitív hatással lehet.

Pozitív és tiszteletteljes kapcsolatok az inuit eszkimók szerint: Inuuqatigiittiarniq

nevtelen_terv_7.png

Inuit anya és lánya Baffin szigetén (Kanada); Fotó: Ryerson Clark, Getty Images (Canva)

A természet mellett az embertársainkkal való harmónia is fontos, hiszen végsősoron mindannyian részei vagyunk a természetnek. A kapcsolódások a járvány miatt ugyanakkor nehézkessé váltak, a stressz folyamatos konfliktusokat szül, és sokszor megnehezíti azt is, hogy pozitív lelkesedéssel álljunk egymáshoz.

Az Inuuqatigiittiarniq egy inuit koncepció mások tiszteletére és a gondoskodásra, valamint pozitív kapcsolatok építésére. Egyaránt jelenti a tiszteletteljes viselkedést minden ember iránt, az egészséges közösségeket, jószomszédi viszonyt és a másokkal való békés, harmonikus együttélést. 

A koncepció szerint, ha minden ember úgy tekint a kapcsolataira és úgy is viselkedik, hogy azokat építse, akkor erősséget épít. Ebben a helyzetben mindenki erősebb lesz, az is, aki pozitívan tekint a másikra, az is, akire pozitívan tekintenek, és összességében maga a közösség is erősebbé válik. Ez a szemléletmód az inuit eszkimók életmódjának egyik legalapvetőbb pillére.

Aloha és Aroha, a jelenlét lehelete Hawaiin és Új-Zélandon

nevtelen_terv_8.png

Fotó: kstudio, Canva

Mások tisztelete és a gondoskodás már az első szavakkal kezdődik. A köszönés elmulasztása a legtöbb kultúrában tiszteletlenség, megléte önmagában ugyanakkor még nem feltétlenül építi ezeket a kapcsolatokat. Odadobott „szia”, kötelező kézfogás (vagy mostanában kéz nemfogás, öklözés) és automatikus elköszönés az e-mailek aláírásában: formai aktusok csupán vagy jelentőségük is van?

Az Aloha hawaii köszönés szó szerinti átiratban azt jelenti, a jelenlét lehelete vagy a lélegzet jelenléte. Egyaránt használják köszönéskor és elköszönéskor. Hasonló jelentéssel bír a maorik (új-zélandi őslakosok) Aroha kifejezése is.

A szó ugyanakkor nemcsak egy sziát jelent, hanem tartalmazza a köszöntött személy iránt érzett szeretetet és együttérzést is. A „lélegzet jelenléte” azt fejezi ki: a lelkem és a szellemem is itt van veled.

„Az Aloha életérzés olyan, mint amikor a szíved annyira tele van, hogy elárasztod a körülötted lévőket a szellemed pozitív hatásának képességével”

áll az egyik Kauai szigetét bemutató útmutatóban.

Elvágyódás a világ felé, hogy elmúljon a hiányérzet

A világ körüli utak, mint ahogyan ez a cikk is, elvágyódással indulnak. Szeretnénk már végre kimozdulni, meglátogatni régóta ismert vagy izgalmasan ismeretlen helyeket. Szeretnénk végre máshol lenni, ahol talán jobb lehet. Ez az elvágyódás, ami az egyik legszebb magyar szó szerintem, és más nyelveken csak egy teljes mondattal írhatod le. Nem kell tehát messzire mennünk, ha teljes érzéseket leíró, különleges szavakat keresünk.

Az elvágyódás, vagyis az érzés, hogy szeretnél máshol lenni, elszökni, elmenni onnan, ahol éppen vagy, sok esetben a hiányérzetből fakad. Hiányérzet, vagyis az érzés, hogy valami meghatározott vagy nem meghatározott dolog hiányzik. Újabb magyar szó, amit nem lehet egyetlen szóval lefordítani, mégis egy teljes érzést fogalmaz meg.

Ha esetleg neked is hiányérzeted maradt a cikk végén, ajánljuk a Positive Lexicography Project adatbázisát, ahol több száz hasonló szót találsz a világ legkülönfélébb pontjairól, melyeket téma és nyelv szerint is szűrhetsz. Ajánljuk továbbá a projektet létrehozó Dr. Tim Lomas TED-előadását is a lefordíthatatlan, pozitív szavak erejéről:

„Egyetlen szó, mégis benne van a világ” – Lefordíthatatlan szavak, melyek egy teljes érzést írnak le Tovább
Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló

cover.jpg

Mindenki úgy gondolja, hogy ismeri Audrey Hepburnt. Fontos különbség van azonban aközött, hogy párszor láttad a képeit és megnézted egy filmjét és aközött, hogy megpillantottad a stílusikon mögött a törékeny és érző nőt. Ismerd meg Audrey Hepburnt meghatározó fekete-fehér filmjein keresztül!

2021.03.17. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Dennis Stock, Magnum Photos

Elegancia, báj és kecsesség - erről a három szóról azonnal eszünkbe jut az 50-es és 60-as évek egyik legnagyobb stílusikonja, Audrey Hepburn. Sokan sokszor leírták már, hogy mennyire különleges személyiség volt Hollywood Aranykorában szerénységével, balerinás nőiességével és érzékenységével. Talán ezek a kompetitív közegben különlegesnek számító tulajdonságok és csodálatos szépsége helyezték az Amerikai Filmintézet női filmlegendák listájának harmadik helyére. És természetesen a filmjei, amik a mai napig maradandó élményt okoznak a nézőknek.

“A szépségnek két fő válfaja van: a férfias, erőteli, nyugodt és szilárd szépség a méltóság; a nőies, kedves, élénk szépség pedig a bájosság.” - Cicero

A hírnév a Római vakációval (Roman Holiday) kezdődött 1953-ban, ami egy igazi fekete-fehér filmes gyöngyszem. Addigra Audrey háta mögött volt a gyerekként Hollandiában átélt háború, balerina karrierálmai, számos kisebb táncos színpadi szerepe, modellkedése Londonban és ami a legfontosabb, a Gigi musical címszerepe a Broadway-en (Fulton Színház, 1951), amiért díjat is kapott. Aztán William Wyler rendezőt, aki eredetileg Elizabeth Taylornak szerette volna adni Ann hercegnő szerepét, Audrey már a próbafelvételen elbűvölte. Csöndesen beszélt a háborúról, majd feltűnt széles, azóta annyira híressé vált mosolya is.

roman-holiday-straw.jpg

Római Vakáció. Kép: Mediaplay news 

A film egyetlen sztárja eredetileg az Audrey-nál több mint tíz évvel idősebb, addigra már befutott Gregory Peck lett volna, Hepburn nevét csak kisebb betűkkel tüntették volna fel a plakátokon. Peck azonban megsejtette a fiatal színésznő sikerét, és ragaszkodott hozzá, hogy ugyanolyan betűmérettel jelenjenek meg. Megérzései valósággá váltak, amikor Audrey a Golden Globe és a BAFTA díjak mellett a filmben nyújtott alakításáért 1954-ben az Oscart is megnyerte.

A Római vakáció volt az első amerikai film, amit teljes egészében Olaszországban forgattak, és ez költséges vállalkozás volt. Azért lett fekete-fehér a film, hogy a költségeket vissza tudják szorítani, eredetileg Technicolorra szerették volna leforgatni. Róma és a történet varázsa azonban így sem vesztek el, sőt a mai, vizuális élményekkel és színekkel túlterhelt szemeknek kifejezetten megnyugtató a látványvilága. Ki ne emlékezne azokra az ikonikus jelenetekre, amikor Róma utcáin egy motoron száguldanak, amikor a hercegnő hirtelen elhatározásból nagyon rövidre vágatja a haját, vagy az Igazság szája elnyeli az udvarló újságíró kezét? Az utóbbi jelenetet Peck egyébként improvizálta. A film olyan varázst áraszt, ami évtizedekre meghatározta nemcsak Róma imidzsét és a romantikus vígjátékok világát, hanem Audrey Hepburn életét is. Elindította az úton, hogy stílusikonná, szépségideállá válhasson és ma már kultikussá vált filmekben játszhasson.

sabrina.jpg

Sabrina. Kép: Forrás

Lényét csodálatosan megjeleníti következő híres, fekete-fehér filmje, a Sabrina (1954) is. A Római vakáció sikere utána a Paramount Pictures egy hét filmre szóló szerződést kötött vele, így lett karrierjének következő állomása a Billy Wilder által rendezett romantikus vígjáték-dráma. Ez a fekete-fehér alkotás nem összetévesztendő az 1995-ös verzióval, amiben többek között Harrison Ford, Julia Ormond és Greg Kinnear játszottak. A történet sokak számára furcsa lehet, hiszen a gazdag és elfoglalt üzletemberek (Humphrey Bogart és William Holden) mindketten beleszeretnek a sofőrük lányába, Sabrinába - a bökkenő csak az, hogy a férfiak testvérek, ráadásul egyikük az esküvője előtt áll. 

thesabrinadress.png

Kép: http://classiq.me/cinema-style-audrey-hepburn-in-sabrina 

A fiatalabb korában levegőnek nézett fiatal lányt a Róma melletti másik ikonikus európai város, Párizs teszi ennyire ellenállhatatlanná a fivérek számára. És természetesen a legdivatosabb francia ruhái. Audrey Hepburn Hubert de Givenchy-vel kötött barátsága ettől a pillanattól kezdve virágzásnak indult, és a nagyközönség számára a mai napig varázslatos élményeket jelent. Bár a Sabrináért Edith Head, a Paramount vezető tervezője nyerte el a Legjobb Kosztümnek járó Oscart, Audrey híres és a divatot máig meghatározó ruháinak tervezésében már Givenchy is részt vett. A legnagyobb kérdés a kis fekete koktélruha körül támadt, ami “The Sabrina dress” néven vált híressé, de Head haláláig állította, hogy nem Givenchy rajzain alapul. Audrey a következő években is kitartott Givenchy mellett, ikonikus barátságuk több mint negyven éven át tartott.

audrey-givenchy.jpg

Kép: Christies.com 

Nehéz választani a filmjei közül, de ezeket nagyon ajánljuk:

- Mókás arc (Funny face)
- Álom luxuskivitelben (Breakfast at Tiffany’s)
- Amerikai fogócska (Charade)
- My fair lady
- Hogyan kell egymilliót lopni? (How to steal a million?)

Ez a két fekete-fehér film közvetetten, a vásznon keresztül hozza közelebb hozzánk Audrey Hepburn elvarázsoló személyiségét, de érdemes a színésznői karrierjén túl is többet megtudni róla. Robert Matzen, aki A holland lány című könyvében arról ír, hogyan élte meg és át Audrey a háborút, és milyen családi háttere volt, miközben bepillantást nyújt abba, mennyire nem ismerhetjük őt. 

“Tizenhat éves kora előtt rengeteg vért és halált látott, mégis csodálatos méltósággal élte le az életét, és soha nem vallotta meg, miket tapasztalt. Audrey Hepburnt a háború tette azzá, aki lett” - írja a könyvben Matzen.

A könyvet olvasva értelmet nyer, hogy miért vágyott egész életében mindennél jobban családra és gyerekekre, és miért volt számára olyan fontos a jótékonykodás és az őszinte, önzetlen segítségnyújtás. Az UNICEF-nek végzett munkájával példát mutatott Hollywoodnak, tevékenységét ma az unokája, Emma Ferrer folytatja. Mára nemcsak egy humanoid robotot mintáztak róla, hanem minden utcai árusnál találni olyan képet, pólót vagy táskát, amin ő látható. Nagyon fontos azonban, hogy személyes élményeken keresztül ismerjük meg őt életrajzi írásokból, filmekből és interjúkból, hiszen ez a törékeny nő az egész életével elvarázsol, megjelenésével és tetteivel pedig ma is inspiráló példát mutat.

cover2.jpg

Kép: Dennis Stock, Magnum Photos 

Ismerd meg jobban Audrey Hepburnt! - Fekete-fehér filmajánló Tovább
süti beállítások módosítása