Közgazdász Online


Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni

thisisengineering-raeng-gzdrm7syq0g-unsplash.jpg

Újra szorongó általános iskolásnak érzed magad egy matekvizsga vagy feladat előtt? Farkas-Kis Máté, a Corvinus Egyetem doktorandusza a döntéseink mögött megbújó matematikai összefüggéseket kutatja. Szerinte mindenki lehet matematikus, ha le tudja győzni a matektanulással kapcsolatos félelmeit, és képes feldolgozni megalázó emlékeit.

2021.06.02. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Unsplash

A családomban szinte mindenki mérnök, de én sosem éreztem magam igazi matekos agynak. Farkas-Kis Máté szerint rosszul gondolkodtam magamról. “A felvetés, hogy létezik matekos agy, téves. Ha távolabb lépünk, akkor azt kell látnunk, hogy a gondolkodási folyamataink nem választhatóak ketté, klasszikusan humán és reál irányra. Mindkettő irány mögött ugyanazok a mechanizmusok, motívumok, szimbólumok bújnak meg.” A matekkal kapcsolatos bizonytalanság és sikertelenség oka nem egy veleszületett képesség vagy kompetencia hiánya, hanem a matektól való félelem miatt alakul ki, ami korábbi iskolai tapasztalatainkra vezethető vissza.

Mi a matematikai szorongás, és hogyan demotivál? Hogyan befolyásolják a döntéseinket a matematikatanulással kapcsolatos élményeink? Farkas-Kis Máté többek között erről is beszél a Messzelátó podcast legújabb adásában, melyben jövőbe mutató témákat szakértőkkel járunk körbe. Hallgasd meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on!

farkas-kis-andras-mate_jpg_1.pngKép: Farkas-Kis Máté

Máté szerint “el lehet érni, hogy ne utáljuk meg a matekot”. Számos gyerekkori motiváló és pozitív élmény miatt, ahogy ő fogalmaz: “összeállt bennem a matematika”, és ezt másokkal is meg szeretné osztani. Általában a kapcsolatunk a tantárggyal akkor romlik el, amikor megtörténik az elszakadás a matematikától. Gyerekként még szeretjük a számokat, óvodás korunktól kezdve a számolás jelen van a gondolkodásunkban. A lejtmenet Máté szerint akkor kezdődik, amikor bekerülünk az oktatási rendszerbe. Fontos tudatosítani azokat a pontokat, amikor elkezdtünk eltávolodni a matektól, és feldolgozni ezeket a sokszor megalázó iskolai emlékeket. Azonban ez viszonylag ritkán tud megtörténni, és a viszonyunk a matekkal csak egyre rosszabb lesz.

Egy olyan oktatási rendszerben vagyunk benne, amiben a hibákat büntetik, és a nemtudást árazzák be, ebben nem lehet tere a sikeres matematikatanulásnak, ami azzal a kijelentéssel kezdődik: nem értem.

Máté felidézi azt a tanári hozzáállást is, ami sokaknak ismerősen csenghet: “Mindenki mindent ért? Nem? Pedig ez triviális!”. Mi lehet a megoldás arra, hogy felismerjük, senki nem hülye a matekhoz? Máté szerint fontos az, hogy átalakítsuk a módszertant, és egy olyan közeget hozzunk létre, ami inspirálja és bátorítja a tanulókat. Saját oktatói tapasztalatai azt mutatják, hogy amint valaki felismeri, hogy meg tudja érteni matekot, és nem kell félni a számoktól, onnantól kezdve változások indulhatnak el az önértékelésében, amely kihat a személyiségére és a viselkedésére is.

Máté kezdetben hobbiból segített azoknak, akik elakadtak a matematikatanulás során, aztán magasabb szintre emelte ezt az érdeklődését, és alkalmazott matematikussá vált. Egyetem alatt TDK-zott is matematikai pedagógiából, hiszen a téma folyamatosan foglalkoztatta. A versenyszférában indította el a karrierjét, és vezetői pozíciót ért el a nagyvállalati közegben, amit 2018-ban mégis otthagyott. Addigi titkos vágyát követte, és elkezdte az egyetemi oktatást és a doktori képzést, amiben a matematikai gondolkodás és a döntési folyamataink összefüggéseit kutatja. Az a felismerés vezette el a doktorihoz, “hogy vezetőként az is feladatunk, hogy edukáljuk a kollégákat, hasonlóan mint az oktató az egyetemi hallgatókat”.

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash_1.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Doktori kutatásában azt vizsgálja, hogy a sikeres problémamegoldásra hogyan hat a matematikai képzettségünk, döntési helyzetekben milyen matematikai eljárásokat használunk tudatosan és tudat alatt, valamint hogyan hat ránk az, ha sikereket élünk meg a matektanulásban. A matematikai gondolkodás a tanórákon túl is folyamatosan jelen van a mindennapjainkban, a gondolkodási folyamatainkban és a döntéseinkben - főleg a 21. században. “A minket érő rengeteg információ között még nagyobb szerepe van annak, hogyan gondolkodunk.” Máté szerint fontos, hogy képesek legyünk átlátni a lényeget és szelektálni az információkat.

Az ember gyakran kerül olyan szituációba, hogy nem is veszi észre, hogy matematikát használ. Például amikor kosárra dobsz, egy másodfokú egyenletet kell megoldanod a fejedben ahhoz, hogy tényleg bemenjen a labda.

A matematikai gondolkodás abban is segít, hogy tudjuk valamit kezdeni azzal a sok lexikális tudással, amit megkapunk az egyetemen. “A matematika az a terület, ahol a leginkább azt fejlesztjük, hogyan tudunk absztraktan gondolkodni, következtetéseket levonni, strukturálni az információkat, és akár előrejelzéseket tenni a jövőre nézve” - mondja Máté.

Tudj meg többet a matek, a gondolkodás és a mindennapi vagy az üzleti döntések összefüggéseiről ebből a cikkből!

Máté a doktori kutatásában jelenleg egy kérdőíves vizsgálatot végez, aminek a Se vele, se nélküle címet adta, és várja a kitöltéseket. Ez a cím is arra utal, hogy nem tudjuk elkerülni a matekot, annak ellenére, hogy sokan ódzkodunk tőle, és feltesszük a kérdést, hogy miért kell ezt még egy társadalomtudományi szakon is tanulnunk. “A matek nem arról szól, hogy tudom-e a Pitagorasz-tételt, hanem hogy megértsem az összefüggéseit, és ezt a tudást használva újabb és újabb kapcsolatokat ismerjek fel a világban” - mondja Máté. A matematikai problémamegoldás során különböző módokon tornáztatjuk az idegsejtjeinket, ami egyre változatosabb kombinációs lehetőségeket tesz lehetővé, és segít a döntéshozatalban.

Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Milyen lehetőségeket nyújt Máténak a Corvinus és a kooperatív doktori program? Tudj meg többet a Messzelátó podcastből!

Hogyan ne utáljuk meg a matekot? - Farkas-Kis Máté kutató szerint főleg a tanítási módszereken kellene változtatni Tovább
Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél?

monkey-3800103_1920.jpg

Harry Harlow évtizedeken keresztül kísérletezett kismajmokon, hogy bebizonyítsa: az édesanyák által nyújtott szeretet igenis nagy hatással van a csecsemők fejlődésére. A drótanya-szőranya kísérlet a mai napig vitatott nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Mégis egy biztos: a kutatás eredményei aktuálisabbak, mint valaha.

2021.04.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: minka2507, Pixabay

A drótanya-szőranya kísérlet eredményei 1959-ben, a Science nevű amerikai hetilap augusztus 21-én kiadott számában jelentek meg - Harry Harlow kutatása a szeretet, az intimitás természetét vizsgálta a majomcsecsemőkön keresztül. Akkoriban a pszichológiában az a behaviorista szemlélet uralkodott, miszerint a szeretet és az érzelmek mellékesek, és a csecsemők csak az anyagi dolgok - például étel - miatt ragaszkodnak az édesanyjukhoz.

Harry Harlow úttörő kísérlete nemcsak azt bizonyította be, hogy az érzelmek nem mellékesek, hanem azt is, hogy a tényleges tápláléknál sokkal fontosabbak. Ez a kutatás pedig most nagyon aktuális, hiszen a koronavírus miatt az emberi interakcióink, a társas érzelmi megnyilvánulásaink minimálisra csökkentek. Mindenkinek szüksége arra, hogy szeressen, és szeretve legyen.  

Harry Harlow és a majomóvoda

Harry Harlow 1930-ban érkezett a Wisconsini Egyetemre, ahol a legtöbb kísérletét végezte. Harlow egész élete során a főemlősöket kutatta a kötődés-elmélet pszichológiájára fókuszálva. Vizsgálatait eleinte a Henry Vilas Állatkert lakóin végezte, de 1932-ben megalakított egy saját tenyészkolóniát, hogy könnyebben és gyakrabban látogathassa a majmokat.

A majmokat egy óvodára hasonlító környezeteben nevelte, elszakítva őket az anyjuktól - ezt anyai deprivációnak, azaz megvonásnak nevezik, és máig komoly vitákat vált ki nemcsak a kutatók, hanem a közvélemény körében is. Harlow sokszor akár 24 hónapig tartotta az újszülött majmokat egyedülálló rekeszekben. Néhány kutató ezeket a kísérleteket tartja az állatfelszabadítási mozgalom egyik kiváltó okának az Amerikai Egyesült Államokban.

Ám nemcsak Harlow vezetett be egy anyáktól mentes környezetet abban az időszakban. Akkoriban a gyermekekkel történő fizikai kontaktust sokan a gyermek fejlődésére károsnak ítélték, ezért folyamatosan nyíltak meg az újabb és újabb steril, érintés nélküli óvodák szerte az Államokban. Harlow és a tanítványai hamar felismerték, hogy a steril óvodai környezetben nevelkedett majmok számos dologban eltérnek az anyjukkal élő társaiktól: míg az első csoport a társas kapcsolatokban visszamaradott volt, addig a másik csapat tagjai - akik az anyjukkal nevelkedtek, mégsem találkoztak más majmokkal - agresszívek és  félénkek lettek. A drótanya-szőranya kísérletet mégis egyetlen különbség váltotta ki - az óvodában nevelkedő majmok igencsak ragaszkodtak a textilpelenkájukhoz, pedig az nem adott nekik mást, csupán egy puha, megnyugtató és szerethető környezetet.

natural_of_love_typical_response_to_cloth_mother_surrogate_in_fear_test.jpgDrótanya-szőranya kísérlet

Kép: Wikipedia

A majomcsecsemőket a kísérlet során elkülönítették az édesanyjuktól, és a ketrecükbe két majomfigurát helyeztek el - mindkettő fából és drótból készült, de az egyiket beborították textillel. A textillel borított a szőranya, míg a csupasz a drótanya.

Először mindkét bábuban elhelyeztek táplálékot, amelyet a majmok könnyen megszerezhettek, és azt mérték, hogy a csecsemők mennyi időt töltenek el táplálkozással az egyes anyáknál. Összességében a majmok nem tettek különbséget az anyák között, ha a táplálkozásról volt szó.

A kísérlet második lépéseként azt szerették volna megfigyelni, hogy az anyák tulajdonságai miként befolyásolják a kismajmok ragaszkodását, ha nem kapnak tőlük táplálékot. Harlow célja az volt, hogy bebizonyítsa: a majmok - az embercsecsemőkhöz hasonlóan - fontosnak tartják az anya érzelmi adottságait. A kísérlet során kivették a bábukból a táplálékot, és csupán az üres figurákat hagyták bent a ketrecekben. Az eredmény nem okozott meglepetést - a kismajmok a szőranyán órákig csipaszkodtak, míg a drótanyát figyelmen kívül hagyták, amint meggyőződtek róla, hogy nem kaphatnak tőle ételt. 

natural_of_love_wire_and_cloth_mother_surrogates.jpg

Kép: Wikipedia

A kísérlet következő szakaszában a drótanyát újra megtöltötték táplálékkal, de a szőranyát üresen hagyták. Ekkor a kismajmok kizárólag a táplálkozás során voltak hajlandóak a drótanyánál lenni, míg a többi időt a szőranya ölelésében töltötték. Tehát a majmok nem ahhoz ragaszkodtak elsődlegesen, aki a táplálékot adta nekik, hanem ahhoz, akitől a biztonságot, a testi közelséget és a szeretetet kapták.

Habár sokan kritizálják a kísérlet adaptálhatóságát az emberekre, mégis vannak bizonyítékok arra, hogy az emberek anyához való kötődése is hasonló funkciót szolgál - olvashatjuk Richard Atkinson és Ernest Hilgard Pszichológia nevű könyvében.

Harry Harlow kísérlete bebizonyította, hogy ha egy gyermek kiskorában nem kapott elegendő szeretetet, akkor nagy valószínűséggel olyan felnőtt válik belőle, aki képtelen egészséges kapcsolatokat kialakítani a többi emberrel - vagyis olyan érzéketlen drótanyává cseperedik, aki az életfenntartó szükségleteken kívül nem tudja megadni mindazt, amire egy gyermeknek szüksége lehet.

A mai kritikus helyzetben kiemeltem fontos, hogy minél többet törődjünk szeretteinkkel és a saját lelki állapotunkkal, hiszen mikor lehet nagyobb szükség egy-egy megértő mosolyra (akár csak online), ha nem most.

Szeretet nélkül nem lehet élni - Mi az, ami fontosabb az anyatejnél? Tovább
My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon?

nevtelen_11.jpg

Az elmúlt évtizedekben Budapest számos nagy volumenű, koncentrált irodafejlesztésnek adott otthont, aminek eredményeként dinamikusan bővült a fővárosi irodapiac, kiemelten a Váci úti irodafolyosó. A home office térnyerésével azonban most többekben megkérdőjeleződött az irodaterületek növekedésének létjogosultsága. Vajon vége az irodapiaci szárnyalásnak? 

2021.04.26. Írta: Szabó Judit. Borítókép: Israel Andrade, Unsplash, grafikák: Nagy Renáta, Közgazdász

A főváros egyetlen kiemelt, öt kilométeres szakaszán székelő 763 vállalkozás a magyar vállalati GDP 3 százalékát tette ki 2018-ban. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a hazai vállalkozások “csupán” 0,1 százaléka birtokolta az összes hazai vállalkozás termelési értékének 6,7 százalékát és árbevételének 4,1 százalékát, illetve minden 55. forintot itt termeltek ki. De mégis mivel foglalkoztak itt az emberek? - joggal merül fel a kérdés. 

Ez az elemzés a XIII. kerületi Váci útról, az irodafejlesztések alfájáról és omegájáról szól. Az eredményekért pedig leginkább a FIRE-szektor felelős: a betűszó a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyletekkel foglalkozó, illetve az infokommunikációs-technológiai területen tevékeny cégeket tömöríti magában. E szektor munkavállalói szinte száz százalékban irodai alkalmazottak, akiknek gazdasági jelentősége az elmúlt években egyre több figyelmet kapott, csak úgy, mint az irodapiac fejlődése. A 2008-as gazdasági világválság következményein felülkerekedve az elmúlt években minőségi és fenntartható fejlesztések révén dinamikusan bővült az irodapiaci kínálat. 

Az irodafejlesztésekre ható tényezők

Az irodapiaci kínálatot rövid távon rugalmatlanság jellemzi, az építőipar csak lassan reagál a keresleti változásokra, hiszen egy fejlesztés több évet is felölel. A piac ezért rövid távon a telekár és a bérleti díjak változtatása által követi a keresletváltozást. A kereslet erősen függ az adott ország, térség gazdasági helyzetétől: a beruházási hajlandóság és az előbérleti szerződések száma kis késéssel követi a gazdasági ciklusokat. 

A külső gazdasági és társadalmi sokkok nagy hatással vannak az ingatlanpiacra, az irodák piacát sem kímélve: a 2008-as világválság után több, mint 10 százalékot emelkedett a modern budapesti bérirodák kihasználatlansága (megközelítve a 25 százalékot), amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2009-ben még kifejezetten sok, közel 300 ezer négyzetméternyi irodát adtak át. Ennek oka, hogy a fejlesztési projekteket sok esetben gazdaságosabb befejezni és az irodákat az adott recessziós környezetben működtetni, mint egyszerűen leállni a munkálatokkal. 

178993343_1380078299036838_4121822655846579535_n.jpg

Korábban domináns volt az a megközelítés, hogy egy ingatlan értékére ható három legfontosabb tényező a lokáció, a lokáció és a lokáció. Ezt a képet árnyalja ma a fenntarthatóság, amely nemcsak az irodapiacon, hanem a gazdaság bármely területén tevékeny cég működésére is hatással van. Minden generációra jellemző egy trend, ami befolyásolja a fejlesztési folyamatot és az árakat, manapság ez a keresleti oldal fenntarthatóság és zöld energetikai minősítés iránti igénye. Ez a fejlesztőktől olyan terek kialakításának elvárásával párosul, amik a munkavállalók fizikai és mentális egészségét, jóllétét is védik. A gyakorlatban ez tágas, inspiráló, kikapcsolódást biztosító, közösségi terek létrejöttét jelenti, amelyeknek kapcsán érdemes megemlíteni a technológiai fejlesztések hatását is a keresletre. 

A technológiai újítások, divatok megváltoztatják az irodák helykihasználási módját, leginkább a kreatív munkakörök (például a szoftverfejlesztés vagy tanácsadás) esetén jellemző a munkatér szűkülése és gépesítése, valamint a közösségi lehetőséget kínáló terek növekedése. A Váci úti AGORA-t (melynek bérlője például a Raiffeisen Bank és BP) már ennek szellemében, a munka és szabadidő egyensúlyát szem előtt tartva fejlesztették: „több, mint egy átlagos munkahely: az épületegyüttes egy inspiráló életmódközpont”.

Az irodapiaci kínálatbővülés leggyakrabban új irodaterületek fejlesztésének, építésének keretében történik, ugyanakkor hasznosítás-váltás által is kerülhet új irodaterület a piacra – például kiskereskedelmi egységek vagy lakószintek irodává alakítása esetén. A piaci kínálatváltozás harmadik módja a saját tulajdonba vétel vagy eladás, ami viszonylag ritkább és kisebb volumenű, azonban vannak kivételek. 

A szemfüles olvasók már találkozhattak a székház-trend kifejezéssel: a városszerte több fiókkal és irodával rendelkező nagyvállalatok a részlegek közötti gyorsabb és egyszerűbb kommunikáció, valamint a költséghatékonyabb működés nevében egy helyszínre telepítették munkavállalóikat és folyamataikat. Így járt el a Magyar Telekom, az Ericsson, a Nokia és a KPMG is, illetve a jelenleg folyamatban lévő MOL Campus is erősíti ezt a trendet.

Saját empirikus kutatásom alapján az új irodaállomány növekedésére a megfelelő infrastruktúrán túl ösztönzőleg hat  a versenytárs vállalatok és a támogató szolgáltatók jelenléte (FIRE-szektor), valamint az építőipari foglalkoztatottság emelkedés is. Az üresedési ráta és a befektetői elvárt hozamszint növekedése viszont visszaveti a beruházási kedvet és az irodapiaci kínálatbővülést. 

A budapesti irodapiac

A budapesti irodapiacon meghatározó a külföldi szereplők erős jelenléte, illetve a bérleti díjakat euróban határozzák meg, ezért a forint-euró árfolyamváltozások révén nemzetközi, globális események is könnyebben begyűrűzhetnek a piacra . A Global Real Estate Transparency Index 2020-as listáján Magyarország a 27. helyen állt a 99 országot tartalmazó, transzparens ingatlanpiaci működést vizsgáló rangsorban, szóval még éppen átláthatónak tekinthető piacunk. 

A legfőbb irodapiaci bérlők között fontos hazai közintézményeket és vállalatokat, illetve multinacionális cégek leányvállalatait, fiókjait találjuk. Kiemelendő az SSC & BPO (Shared Service Center & Business Process Outsourcing) cégek aránya, akik szolgáltatóközpontként működnek, és akár teljes üzleti folyamatokat is kiszervezhetnek. Emellett egyre nagyobb arányban települnek Budapestre bank- és IT szektorban működő vállalatok is.

A legnagyobb irodakoncentrációt a Belvárosban és az V. kerületben találhatjuk - a főváros egykori adminisztratív központját ma központi üzleti negyednek (Central Business District, CDB) is nevezik. E terület jelentős része esik történelmi és kulturális örökségvédelem alá, így a fejlesztők, beruházók fantáziáját a szigorú kerületi építési szabályzatok korlátozzák. Az enyhébb szabályok a város külsőbb kerületeiben látványos és innovatív irodaházképet alakítottak ki, amivel számos nagyvállalatot csábítottak ide. Az alacsonyabb bérleti díjak pedig még inkább rásegítettek a folyamatra. Innen már csak egy lépés volt, hogy a hasonló tevékenységet végző vállalatok egymás közelébe települjenek, ezáltal megkönnyítve és felgyorsítva a tapasztalatok, tudás és munkaerő áramlását. A folyamat során bizonyos helyszínek iránt megnőtt a kereslet, és létrejöttek az irodaklaszterek.

bp_iroda_alpiacok_jpg.jpg

Kép: BRF irodapiaci jelentések 2014-2020

A hazai és nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó cégek gyakorlata alapján nyolc iroda alpiacot különböztetünk meg a fővárosban – ezeket különálló üzleti negyedeknek is tekinti a szakma (az agglomeráció kivételével). A jó minőségű, modern irodaházak vonzzák a különböző szolgáltatásokat: kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek, kulturális-, szórakoztató- és sportlétesítmények, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák is épülnek, nyílnak az irodaházak közvetlen környezetében vagy akár épületen belül.

Az irodafejlesztések helyszínének megválasztásakor a fejlesztők az alternatív alpiacok profittermelő képességét vizsgálják aszerint, hogy melyik lokáció járul hozzá jobban az eladások növekedéséhez vagy az operatív költségek csökkentéséhez. Lokációs előny tehát az infrastrukturálisan jól kiépített, könnyen megközelíthető helyszín, egyetemek közelsége (a jövő munkavállalói), a közvetlen környezetben komplex szolgáltatások elérhetősége, versenytárs vagy működéshez kapcsolódó vállalatok közelsége, illetve a kedvező önkormányzati szabályozási rendszer.

Hogyan érinti a piacot a járványhelyzet?

A koronavírus-válság egészségügyi eredetű, de erős gazdasági vonzattal bír. A nyers adatokból is látszik, hogy a vírushelyzet a kereskedelmi szegmensen belül a szálláshelyek, szállodák csoportját érintette a leginkább negatívan, a szigorú szabályozások miatt számos beruházást halasztottak el, illetve a forgalom szinte napok alatt zuhant nullára. Az ipari-logisztikai szegmensben a gyártó- és összeszerelő üzemek ideiglenes leállásával, majd az országhatárok lezárásával az ellátási láncok megszakadása, akadozása hatalmas problémát jelentett. 

A koronavírus egy igazán dinamikus és szárnyaló budapesti irodapiacra érkezett, 2019 utolsó negyedévében a budapesti irodapiac történetének legalacsonyabb üresedési rátáját mérték az elemző cégek: 5,6 százalékot. 2020 első felében redukálódott a kereslet, és a befektetési hozamok évek óta tartó csökkenési trendje is megtört. 

Empirikus kutatás bizonyítja, hogy ha az irodapiaci hozam alakulásában fordulat áll be, akkor csupán három-négy hónapos késéssel érkezik el a fordulópont az üresedési ráta és a bérleti forgalom értékében. A bérleti díjak átlagosan kilenc hónapos, az új épületek átadásai pedig körülbelül egy éves lemaradással követik a hozamváltozást.

178038466_579618009608164_5485225515843143769_n.jpg

Egy új trend keletkezése várható a pandémia kapcsán bevezetett távmunkából – a szakértők azonban nem az irodaterület iránti kereslet drasztikus csökkenésére számítanak, hanem inkább a funkciók és a belső terek átalakításának hullámára. Az érintésmentes megoldások és applikációk további terjedése és alkalmazása várható az irodák egyre több területén. Emellett a jelenlegi helyzet tanulságait levonva rugalmas munkamódszert támogató terek kialakítása és az egy főre jutó irodaterület növelése is a fenntarthatósági célok között szerepel – az SSC-k dominálta piacon azonban ennek intézményesítése akadályokba ütközhet.

My home is my office – Mi történik a budapesti irodapiacon? Tovább
“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről

christina-wocintechchat-com-swi1dgrcshq-unsplash.jpg

Mennyire biztattak gyermekként arra, hogy kockázatot és vezető szerepet vállalj? Az iskolában ciki volt, ha lányként jó matekos voltál? Nők és férfiak vezetővé válásának esélyeiről és hátteréről Dr. Nagy Beátával, a Corvinus egyetemi tanárával beszélgettünk.

2021.04.22. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Christina @ wocintechchat.com, Unsplash

A nők aránya fokozatosan nőtt az elmúlt években a magyar vállalatok vezetésében, az átlag mára meghaladta a 40 százalékot. A tendencia biztatónak tűnik, ugyanakkor fontos belegondolni abba, hogy sokféle vezető létezik - egy kávézó tulajdonosától kezdve egy multi középvezetőjén át a felügyelőbizottsági tagig. A tőzsdén jegyzett vállalatok board tagságában például a nők aránya csupán 10 százalékos.

Ha megnézzük, hogy kik jutnak be a legmagasabb pozíciókba, eltűnnek a lányok.

- mondja Dr. Nagy Beáta.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben növekedett a nők aránya a vezetők között, a kép korántsem egységes. Milyen esélyei vannak a nőknek vezetővé válni Európában, és hogyan viszonyulunk a témához Magyarországon?

Dr. Nagy Beáta 2017-től a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottságának is tagja, amely azt célozza, hogy több női kutató kapjon esélyt az előrelépésre. A Bizottság megalakulása óta nőtt a nők aránya az MTA levelező tagjai között.

Üvegfal és üvegplafon mindenütt?

Április 22. a Lányok Napja - a mozgalom arra biztatja a pályaválasztás előtt álló nőket, hogy válasszanak műszaki, természettudományos pályát (STEM szakmákat). A rendezvénysorozat bepillantást nyújt a kutatólaborok és technológiai vállalatok világába, és arra biztatja őket, hogy tartsanak ki az érdeklődésük és a tehetségük mellett.

Az oktatás nagy bűne, hogy nem támogatja eléggé a lányokat.

- emeli ki a tanári hozzáállás és az iskolai környezet fontosságát a kutató.

sz_zs_0034-min.jpg

Kép: Szép Zsóka, Közgazdász

A nemek megoszlásában és arányaiban Magyarországon is jelentős különbségek vannak szektorok és szakmák között, vagyis jelen van a horizontális szegregáció. A gyakran üvegfalnak is nevezett jelenség azt fejezi ki, hogy vannak olyan szektorok, amelyek feminizáltabbak, és az átjárás más területekre nehezebb lehet egy nőnek. Például az oktatás-nevelés területén magasabb a nők aránya, mint az informatikai és a telekommunikációs vezetők között. Annak ellenére, hogy a lehetőség adott, hogy egy nő bármilyen egyetemi szakra jelentkezzen, az előző évtizedek megerősítették ezt a szegregációs tendenciát, és ezért is vannak különbségek a férfiak és nők vezetővé válásának esélyei között.

Az üvegfalon kívül sokféle metaforával jellemzik még a kutatók a nők helyzetét, az üveglift, az üvegszikla és a labirintus képe is előkerülnek a kutatásokban. A labirintus rámutat arra, hogy “el lehet jutni a végső célhoz, de nagyon nehéz”. Dr. Nagy Beáta kedveli ezt a metaforát, mert kifejezi, hogy sok akadály vár a nőkre a karrierútjukon, mégis lehetséges a vezetővé válás.

Ha kíváncsi vagy a labirintus és az üveglift bővebb jelentésére, hallgasd meg ezt a beszélgetést Youtube-on  vagy Spotify-on! Messzelátó című podcastünkben jövőbe mutató témákat közelítünk meg egy-egy szakértővel. Legújabb adásunkban férfiak és nők vezetővé válásának esélyeit vitattuk meg Dr. Nagy Beátával.

microsoftteams-image_7.png

Kép: Nagy Dávid, Közgazdász

Megoldási lehetőségek

“Senki nem szereti a kvótát, csak az eredményt, amit el lehet vele érni” - mondja a kutató a podcastbeszélgetésben. Az első ország, ahol a vállalatokat törvényi úton kötelezték a női vezetők arányának növelésére, Norvégia volt. 2003-ban vezették be, hogy az összes tőzsdén jegyzett cég felügyelőbizottságában 2005-re a nők arányának el kell érnie a 40 százalékot. A kitűzött cél megvalósult, hiszen a cégeket szakcionálták, ha nem tartották be az előírásokat.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal foglalkozó részlege is javasolja a kvóta bevezetését, hiszen az a legeffektívebben ható eszköz a nemek közötti szakadék (gender gap) csökkentésére. Kvóták bevezetésétől az alternatív foglalkoztatási módok támogatásáig sokféle lehetőség kínálkozik a női vezetők számának növelésére, azonban egyelőre ezekkel Magyarországon nem élnek széleskörűen a cégek.

Tényleg megengedhetik maguknak a vállalatok, hogy elvesztegessék a női tehetséget?

- teszi fel a kérdést Dr. Nagy Beáta.

Hogyan támogathatunk egy vezetőt a mindennapokban?

A munka-magánélet egyensúly mindenki legnagyobb álma, és egy vezető pozíciót betöltő nő számára is ennek megőrzése jelenti az egyik legnagyobb segítséget. Ha érzi családja és munkatársai, esetleg a felettese lelki-érzelmi támogatását, a közvetlen környezete motiválhatja őt a vezetővé válásban.

b_b_45_2.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

“A munka-magánélet egyensúlyának kérdése nem csak egy női kérdés” - mondja Dr. Nagy Beáta, hiszen közös feladatmegosztásról, kölcsönös támogatásról szól. A partner támogatása azonban nemenként különbözhet: hazánkban jellemzőbb, hogy egy nő adja fel a munkáját vagy a karrierjét azért, hogy a vezető pozícióban lévő férfit támogassa, mint fordítva. Azonban sok területen lehetnek a családtagok és a munkatársak egymás segítségére. 

Változtatni kell azon a rendszeren, hogy egy férfinak van karrierje, egy nőnek csak munkája.

- Dr. Nagy Beáta

Hogyan tudod támogatni a környezetedben lévő vezetőket, és mit lehet tenni a nemi esélyegyenlőség növeléséért? Hallgasd meg a Messzelátó podcastet a válaszokért!

“A vezetővé válás komplex akadálypálya a nők számára” - Dr. Nagy Beáta kutató a nemi esélyegyenlőségről Tovább
Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője

pexels-alex-knight-2599244_1.jpg

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb sebességgel gyűrűzik be a mindennapjainkba. De milyen változásokat hozhat ez az életünkben? Vajon pár év múlva egy robot lesz a tanárunk? A kreatív, humán szakmákban dolgozók állásai is veszélybe kerülhetnek? A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének egyik kutatócsoportja tavasszal középiskolás diákok és tanáraik tudását és véleményét tárja fel az MI és az oktatás kapcsolatáról. Dr. Bokor Tamással, a kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

2021.04.21. vendégszerző: Lázár Fruzsina, borítókép: Alex Knight, Pexels

Mesterséges intelligencia a mindennapjainkban

bokortama_s_c17b9436-140a-4558-a44f-0c37ffebb20f_jpeg.jpg

Kép: Dr. Bokor Tamás, készítette: Bera Viktor, Közgazdász

A mesterséges intelligenciának nevezett technológiák nem csupán átláthatatlan számítástechnikai folyamatok, hanem mindennapi életünk szinte elengedhetetlen részei is. A járványhelyzet következménye, hogy a tanórák a digitális térbe kerültek, és közösségi helyzeteink, kapcsolódásaink zömét is úgy kellett átkalibrálnunk, hogy létrejöhessenek a rendelkezésünkre álló online felületeken. Online pszichológus, online borozós este, online angol korrepetálás.

Az „MI az oktatásban” kifejezés azonban sokkal többet jelent, mint leülni a számítógép elé, és meghallgatni egy videóhívásos matekórát. A gondolatot, hogy egy robot legyen a tanárunk, sokan egyelőre csak egy sci-fi történetben tudnánk elhelyezni, pedig az MI-fejlesztések már határozottan ebbe az irányba haladnak. Gondoljunk csak arra a népszerű nyelvtanuló applikációra, amely személyre szabja az ismeretanyagot, illetve a tanuló múltbeli tévedései alapján hangolja be a következő lecke nehézségi fokát, vagy az egyik nagy digitális oktatási platform új funkciójára, amely lehetővé teszi az élő beszélgetések azonnali feliratozását. Ezek a példák nem szokatlanok, hiszen olyan technológiákhoz kapcsolódnak – okostelefon és számítógép –, amelyeket jól ismerünk, gyakran használunk, akár érzelmileg is kötődünk hozzájuk, de ha hisszük, ha nem, egytől egyig MI-alapú szolgáltatások.

magosi_orsolya_hivatalos_foto_orsi_jpeg.jpgKép: Kovács-Magosi Orsolya

Éppen ezért az MI-t társadalomtudományi szempontból vizsgáló kutatások is egyre nagyobb teret és aktualitást kapnak. A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kutatócsoportja középiskolás diákokat és tanárokat kérdez meg az oktatási MI-technológiákkal kapcsolatos hozzáállásukról, véleményükről. A csoportnak Dr. Bokor Tamás mellett Kovács-Magosi Orsolya doktorandusz és Nagy Dorottya mesterszakos hallgató is tagjai. A kutatás egy középiskolás diákokat célzó felmérés mellett pedagógusokkal készült interjúkra alapoz, kérdéseik a – talán nem is olyan távoli – jövőbe repítenek, ahol talán már gépi algoritmusok tartják a tanórákat, és javítják ki a dolgozatokat.

A kutatócsoport vezetője, Dr. Bokor Tamás elmondta: a kutatás első fázisában a témáról szóló nemzetközi szakirodalmat tekintették át, mintázatokat, tendenciákat keresve. A feladat nehéz, hiszen az MI fogalma szerteágazó, és az, hogy miként hasznosítják az oktatásban, régiónként nagyon eltérő lehet. Míg Ázsia egyes területein akár jelenléti ívet is vezethet egy arcfelismerő szoftver, vagy akár megállapíthatja a tanulók hangulatát a mimikájuk alapján, addig a nyugat-európai fejlesztők elsősorban a személyre szabott tutorálásban, tanuláskísérésben tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

thumbnail_nagydorottya_kep_4.jpg

Kép: Nagy Dorottya, készítette: Bartha Regina

Azt reméljük, hogy a diákok és a pedagógusok médiatudatosságára nézve is találunk összefüggéseket. Kíváncsiak vagyunk például arra, hogy reflektálnak-e a megkérdezettek az általuk olykor használt, ma már hétköznapi technológiák (hang- és szövegfelismerő szoftverek, öntanuló okostelefon-asszisztensek, nyelvtanuló szoftverek stb.) tényleges fejlettségével, reflektálnak-e arra, hogy ezeket a tanulásban, tanításban fel lehet használni, s egyáltalán: milyen a viszonyuk ezekhez a technológiákhoz. Ebben segít az egyéni narratívák értelmezése.

– mondta el Dr. Bokor Tamás.

Segít vagy fenyeget?

Sokan szeretnénk azt érezni, hogy a munka, amit végzünk, egyedülálló, pótolhatatlan, és hogy általa értéket teremtünk. Ha egy szakmába beletesszük az emberségünket, a lelkünket, a hivatásunkká válik, a gépek és algoritmusok viszont csupán feladatokat végeznek, számsorokból felépülő parancsok alapján. Mégis, a jövőben a különböző tanári feladatok automatizálásától (kérdéssorok generálása, e-napló vezetése) a személyre szabott, egyéni tanulási utak kialakításáig és nyomon követéséig számos területen kiválthatják a pedagógusok munkáját.

Itt megjelenik egy jelentős dilemma: az MI megkönnyíti az életünket, vagy ellopja a megélhetésünket? Sokunk fejében él a kép, amely szerint a gépek el fogják venni tőlünk a munkát, mivel egyes szakmák könnyen automatizálhatók, így egy öntanuló algoritmus el tudja végezni az adott munkához tartozó feladatokat, mások – főként a humán terület szakmái – azonban biztonságban vannak. Vagy mégsem?

Azt hisszük, a kreatív munkát nem tudják elvégezni helyettünk a gépek, miközben Japánban nyert már szoftver egy novellaíró pályázaton, egy amerikai hírportálon pedig jelent már meg olyan politikai véleménycikk, amelyet egy algoritmus írt. A gép tehát nemcsak segítő, hanem partner, sőt bizonyos narratívákban ellenfél is lehet. Mi éppen arra vagyunk kíváncsiak, hogyan fogadnák a tanárok és a diákok, ha e rendszerek további fejlettségre tennének szert, és segédeszköz-mivoltuk helyett bizonyos tevékenységekben akár a tanárt vagy az adminisztrációs munkatársakat helyettesítő eszközként jelennének meg.

– mondja Dr. Bokor Tamás.

Mindezt borútálón, de optimista lelkülettel is befogadhatjuk – az MI-fejlesztések mögött nemcsak a gyártók üzleti érdeke, hanem az új technológiák hozzáadott értéke ugyanúgy jelen van. Szinte elképzelhetetlen, mennyi terhet venne le a tanárok válláról, ha a kötelező papírmunka helyett minőségi időt szánhatnának minden egyes tanítványuk egyéni fejlődésére, ezzel valódi mentor-mentorált kapcsolatokat kialakítva. Természetesen mindenki maga dönti el, hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia létjogosultságának kérdéséhez, de fontos, hogy a teljes képet igyekezzünk szemlélni, és ne csak spekulációkra, félinformációkra támaszkodjunk a témában.

A kutatás leendő eredményei értékes betekintést nyújthatnak abba, milyen lelkülettel viszonyulnak a kissé futurisztikus technológiák bevezetéséhez a fiatal és felnőtt generációk, emellett gyarapíthatja azok számát, akik tudatos módon gondolkodnak ebben a témában.

Ezen a linken található a középiskolás diákokat célzó kérdőív, amely középiskolás diákok válaszait várja. A kutatócsoport minden kitöltést szívesen fogad!

Jelen cikkben bemutatott kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató- A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt keretében jött létre.

Egy robot lesz a tanárom? – A mesterséges intelligencia és az oktatás közös jövője Tovább
Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron

labor_2.jpgA Corvinus Székesfehérvári Campusán egy sokoldalúan felszerelt kutatólabor várja a kutatókat, vállalati partnereket és oktatókat. A Corvinus doktoranduszai és munkatársai térítésmentesen használhatják ezt a sokféleképpen alakítható teret, amely coachingra, stream-rendezvények, konferenciák, gazdasági és társadalomtudományi kutatások és képzések megvalósítására egyaránt alkalmas. 

Írta: Taxner Tünde / Képek: Corvinus Székesfehérvári Campus 

A kamerák forognak, az alany aktívan figyeli a képernyőt, éppen online órán vesz részt. A háttérben lévő LED-fal színe tíz percenként változik, a reakcióelemző szoftver fut. A kutató lélegzetvisszafojtva figyel a detektívablak mögül, pedig rá most semmi szükség - az adatokat aktívan elemzi a mesterséges intelligencia. A kérdés egyszerű: milyen színű környezet segíti leginkább a koncentrációt tanulás közben?

Ez a kitalált filmjelenet akár Székesfehérváron is megvalósulhatna, ugyanis a Corvinus új labora tökéletesen alkalmas rá. A Corvinus Social Innovation Lab az egyetem legmodernebb nyugat-európai mintára készült kutatási egysége, amelyet 2019-es nyitása óta most mutattak be először a szélesebb közönségnek. A bemutató a Kutatásmenedzsment Iroda kutatástámogató rendezvénysorozatának első állomása volt.

“Az akadémiai életpályamodell az eddigieknél fokozottabban ösztönöz minden kutatót és oktatót arra, hogy minőségi tudományos cikkeket írjanak. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani” - mondta Bordás-Tóth Éva kutatási menedzser, a rendezvény egyik szervezője. Dr. Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta: 

“A mi célunk az, hogy maximálisan támogassuk az egyén fejlődését, és olyan kutatási környezetet teremtsünk, amely összehasonlítható a nyugat-európai vagy amerikai egyetemekkel.”

Mi a labor célja?

“Nagyon fontos, hogy az oktatók, a kutatók a laborra úgy is gondoljanak, hogy segítségével nyitni tudnak a vállalkozások, a civil és az állami szektor felé, és akár tanácsadási lehetőségeket is jelenthet számukra” - mondta Dr. Rosta Miklós, a Corvinus tanszékvezetője, aki azt az EU-s pályázatot menedzselte, ami lehetővé tette a labor létrehozását. A labor célja alkalmazott kutatásokkal segíteni a régió szereplőit, a különböző szektorokkal együttműködve növelni az innovációs potenciált a térségben.

img_8356-min.JPG

A labor képes arra, hogy megálljon a saját lábán, akár forrásokat generáljon az egyetemnek vagy azoknak a kutatóknak, oktatóknak, akik igénybe veszik. Olyan területeken, mint az ipar 4.0, a demográfia vagy a mesterséges intelligencia a konkrét gazdasági-társadalmi problémákat a labor segítségével kutatási kérdésekké, majd empirikus kutatásokká lehet átfordítani. Eddig megvalósultak már kvalitatív és kvantitatív kutatások, egyeztetések indultak tréningekkel kapcsolatban, készültek ott online tananyagok.

Székesfehérvár, a régió innovációs központja

“Több mint három éve vagyok Fehérváron, és kicsit mindig úgy éreztük, hogy Pesthez képest kevesebb figyelmet kap, ugyanakkor örömteli számunkra, hogy az átalakulás következtében, az új szervezeti egységek létrejöttével egyre több figyelmet kapunk - ezt meg is próbáljuk kihasználni” - mondta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid akadémiai ügyekért felelős rektori megbízott.

A Székesfehérvári Campus a Corvinus duális képzési központja, ami 2016 óta tartozik az egyetemhez, a labor épülete pedig 2019-ben lett a Campus része. “Az itteni Campuson nagyon gyorsan lehet haladni” - mondta a rektori megbízott, és hangsúlyozta, hogy mennyire várnak minden kollégát, aki szívesen kutatna ott. Az elmúlt években egy innovációs háromszöget hoztak létre Fehérváron, ami a felsőoktatás, az önkormányzat és a gazdasági szereplők együttműködésén alapul, ezért sok lehetőséget rejt magában.

Székesfehérvár célkitűzése, hogy a város egy regionális jelentőségű kutatási és innovációs központtá váljon, a városvezetés és a Prosperis Alba Kutatóközpont célja ebben megegyezik a Corvinuséval. Mészáros Attila alpolgármester elmondta, hogy nagyon fontos a Corvinus jelenléte a város számára, hiszen szempont a fiatalok megtartása, a sokszínű ipari kapcsolatok ápolása, és az elmúlt években sokat fejlődött a Campus infrastruktúrája is. A Kutatóközpont ügyvezetője, Csanády László több tudományterületen lát együttműködési lehetőségeket a Corvinus kutatóival, hiszen jövőkutatással, demográfiával, médiakutatással és a jövő munkavállalóival kapcsolatos kérdésekkel is foglalkoznak.

img_8359_2.JPG

Milyen kutatásokra alkalmas a labor?

A labor egy komplex közösségi tér, amihez a B épületben több helyiség is tartozik. A labortér nyújtotta lehetőségeket Dr. Ősz Rita laborvezető, egyetemi docens mutatta be.

“Nagyon nyitottak és rugalmasak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy ide hozzanak kutatásokat.”

Sokféle kutatási területen hasznos lehet ez a felszereltség: többek között gazdasági, szociológiai, kommunikációs, pedagógiai és pszichológiai kutatásokat lehet végezni. Ehhez kapcsolódóan sok különböző kutatásmódszertan megvalósítható (például DISCO LAB, SZOCIOLAB, hálózatkutatás). 

Rendelkezésre álló technikai eszközök:

  • 4 PTZ kamera (arcfelismerésre alkalmas)
  • stream rendszer
  • green box (2 helyen is felállítható)
  • fénytechnika
  • 4 nagyméretű monitor
  • 30 laptop
  • vezérlőszoba detektívablakkal
  • interaktív LED-fal
  • 40 fő befogadására alkalmas, mozgatható székek és asztalok
  • fix és mobil előadópult
  • táblaként használható üvegfal

A laborban kvalitatív és kvantitatív empirikus kutatások is megvalósíthatók. A kamerák lehetővé teszik a kiscsoportos vizsgálatokat, például vezetői döntéseket modellezhetnek, vagy a gazdasági élet különböző szereplőinek reakcióit mérhetik fel a kutatók. Lebonyolíthatóak egyéni vagy fókuszcsoportos interjúk is. Mivel a terem berendezése flexibilis, a tanulási folyamatot befolyásoló tényezők is modellezhetők, például a LED-fal színeinek változtatásával. Különböző pszichológiai, gazdasági kísérletek megvalósítása is lehetséges. A megfigyelőkamerák a kontrollcsoportos vizsgálatokat is lehetővé teszik. A laborhoz tartozik egy másik helyiség is, egy 15 fős kerekasztallal berendezett tárgyaló.  A deliberatív, tárgyalás közbeni kutatások feltételei tehát ugyancsak adottak.

Milyen egyéb lehetőségeket nyújt a labor?

A Corvinusos oktatóinak a távoktatás idejére számos technikai lehetőség adott: lehet online órákat, streamelt előadásokat tartani és tananyagokat profi videós technikával rögzíteni. Intenzív heti vagy tömbösített órák tartására is van lehetőség, valamint  kutatási eredmények bemutatásához kapcsolódó konferencia, sajtótájékoztató rendezése is lehetséges.

rev_1111_2.JPG

A laborban nyitottak doktoranduszok kutatási tevékenységének támogatására, fiatal kutatók tevékenységének és pályázatainak segítése. Lehet műhelykonferenciákat és PhD szemináriumokat is lebonyolítani.

A vállalati együttműködéseknek is teret nyújt a labor. Alkalmas coaching tevékenységre és vállalati tréningek segítésére, csapatépítésre vagy akár ezekhez kapcsolódó kutatások megvalósítására.

A labort bemutató rendezvény ezen a linken vagy YouTube-on visszanézhető. A laborról érdeklődni és helyet foglalni ezen az e-mail-címen lehet: szc.akademia@uni-corvinus.hu

Gazdasági és társadalmi problémákat kutatnak a Corvinus új kutatólaborjában Székesfehérváron Tovább
Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk?

o_zs_0234.jpg

Kameralizmusról szóló tudományos munkákat jelentet meg a Duke University Press Q1-es, azaz legmagasabb tudományos besorolású folyóirata, a History of Political Economy. Az egyik tanulmány szerzője Dr. Szántay Antal, a Corvinus Egyetem docense. A tudományos dolgozat elkészítésének hosszú folyamatáról és a Habsburg Monarchiát és benne Magyarországot is nagymértékben befolyásoló kameralizmusról olvashattok.  

2021.04.01. Írta: Brándisz Ádám. Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

A történet bő három évtizede kezdődött, amikor Szántay Antal még doktoranduszként a Heidelbergi Egyetemen elkezdett foglalkozni 18. századi közgazdasági elméletekkel, köztük a német kameralista szerzőkkel, amiről az microsoftteams-image_3_png.jpg1990-es évek közepén magyar nyelvű tanulmányt is publikált. 2017-ben egy Corvinus Egyetemen megrendezett nemzetközi konferenciával folytatódott a történet, ahol több külföldi kutató részvételével külön szekció foglalkozott a kameralizmus témakörével. A kiválóan sikerült szekció eredményein felbuzdulva felmerült, hogy a tudományos előadásokból tanulmánykötet készüljön. A szekció szervezője, Philipp Rössner, a Manchesteri Egyetem professzora végül a History of Political Economy tudományos folyóirat kiadójával, az amerikai Duke University Press-sel tudott megállapodni egy tematikus szám megjelentetéséről. A tudományos kapcsolatok és a Corvinus Egyetem támogató hozzáállása megteremtették a megfelelő környezetet egy magasan jegyzett folyóiratcikk megjelentetéséhez. 

A folyamatról Dr. Szántay Antal ezt mondta: 

“Pár hónapos egyeztetéssorozat után megszületett a döntés, hogy megjelenik egy tematikus különszám a konferencián született kéziratokból. A 2017-ben lezajlott esemény után 2018 végére derült ki a megjelenés lehetősége a folyóiratban. A kézirat korábbi, első változatát 2019 szeptemberi határidővel kellett leadni. Ezután két, elsősorban tartalmi bírálati kör következett anonimm bírálók részvételével. A folyóirat szerkesztői nagyon szigorú követelményeket támasztottak, és részletes javaslatokat tettek a tanulmány tartalmát, szerkezetét és terjedelmét illetően. Mikor ezután a kéziratot hivatalosan elfogadták, még két, inkább formai elemeket érintő forduló következett. Az egész folyamat 2021 márciusában ért véget, a tanulmány pedig júniusban fog megjelenni.” 

A 2017-ben megrendezett konferenciától számítva közel négy év telik el, mire a cikk idén nyáron megjelenik. A konkrét munkát figyelembe véve, amely 2019 tavaszán kezdődött, közel két évre volt szükség, hogy a végleges változat elkészüljön. Látszik, hogy a megjelenés egy magas szinten jegyzett folyóiratban nem kevés munkát igényel, mind a kiadótól, mind a cikket író kutatótól.  

A Corvinus Egyetemen a megújulási folyamat egyik eleme, hogy növelni szeretnék a magasan jegyzett tudományos munkák megjelenését, amiket az egyetem oktatói és kutatói jegyeznek. Ehhez megfelelő anyagi, kapcsolati és infrastrukturális hátteret kívánnak nyújtani, valamint az akadémiai életpályamodell bevezetésének köszönhetően megteremtették a lehetőségét annak is, hogy aki nagyobb arányban kutatni és kisebb részben oktatni szeretne, annak is meglegyenek a lehetőségei céljai elérésére. A Corvinus Kutatási Kiválóság program keretében pedig az egyetem díjazza a színvonalas publikációk megjelenését.  Annak érdekében, hogy a tudományági sajátosságok jobban érvényesüljenek, Szántay Antal szerint még a feltételek finomhangolására van szükség. Cél az is, hogy a magyar és angol nyelvű publikációk mellett más nyelvű, például német vagy francia munkák is támogatást kaphassanak. 

A 18. század meghatározó irányzatáról, a kameralizmusról 

A kameralizmus lényegében a 18. század politikai gazdaságtana. Sajnos, ez a fogalom Magyarországon lejáratódott, hiszen a rendszerváltás előtt a „PG” erősen ideológiai tartalmú kötelező tantárgy volt minden egyetemi hallgató számára. A Corvinus Egyetemen azonban régóta szándék, hogy újraélesszék a politikai gazdaságtan kutatását és oktatását, hiszen egy nagyon régi tudományágról van szó, mely fontos és érdekes témaköröket ölel fel, és megérdemelné a megfelelő támogatást és elismertséget. 

traicte_de_l_oeconomie_politique_1615_written_by_antoyne_de_montchretien.jpg

Kép forrása: binocheetgiquello.com

Az 1600-as évek elején Franciaországban született a fogalom, melyet Antoine de Montchrestien 1615-ben megjelent írása (Traité de l'œconomie politique) már a címében is tartalmaz. Azzal foglalkozik, hogy az állam hogyan tud működni, bevételekhez jutni, finanszírozni a kiadásait. Abban a korban, amikor az irányzat megszületett, elsősorban a katonai kiadások miatt volt fontos téma. Ezen gondolatkörök sorába tartozóként tartják számon a kameralizmust is, mely a 17. és 18. század fordulójának elsősorban német kötődésű, politikai gazdaságtannal foglalkozó írásait és szerzők összességét jelenti. A II. József korát is meghatározó eszmék és folyamatok iránt korunkban megnőtt az érdeklődés, aminek köszönhetően egyre több tudományos munka születik a kameralizmussal kapcsolatban. 

Napjainkban elsősorban a nyugat-európai és a skandináv országokat foglalkoztatja élénken a téma, ami az ilyen forrásokra támaszkodó művek számának növekedéséből is látszik. Szántay Antal szerint sokan a kameralizmust csupán a merkantilizmus egyik változataként tartják számon, és az esetek nagy részében nem kezelik a témát kellő figyelemmel. A kameralizmus mint irányzat fontosságát az is kiválóan tükrözi, hogy a kor magyar és osztrák egyetemein eszerint oktatták az állami adminisztráció működtetőit és a hivatalnokokat. A kimagasló eredményt felmutató oktatási központok a téma bölcsőjének és műhelyeknek is számítottak akkoriban, hiszen megfelelő közeget biztosítottak a kor kisebb és nagyobb hatású gondolkodói számára.  

Ahogy Szántay Antal is megerősítette, manapság növekvő érdeklődés övezi a témát. Kétféle okot is felfedezhetünk a folyamat mögött. Egyrészt a közép-európai régió kutatói már évtizedekkel korábban részletesen foglalkoztak a témakörrel, amelynek eredményeképpen számos kutatás áll rendelkezésre, amik kiváló alapot biztosítanak a kameralizmus iránt érdeklődő szakembereknek. Másrészt napjainkban egyre inkább foglalkoznak azzal a kérdéskörrel, hogy hogyan működhet minél jobban és hatékonyabban egy állam. Az elsősorban észak-európai kutatók és gondolkodók számára kiváló kiindulási alapot jelent az Európát a 17-18. század fordulóján meghatározó irányzat vizsgálata. 

 Frissítés: Cikkünk megjelenése óta már online elérhetővé vált a cikk ezen a linken.

Ötlettől a megvalósulásig: hogyan születik meg egy magas besorolású tudományos cikk? Tovább
“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart

platter-2009590_1920.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem először lesz fogadó intézménye a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow programnak. A  program az Európai Unió tudományos versenye, az ösztöndíjat pedig 11 ezernél több pályázó közül csupán a legjobb 4 százalék nyeri el. A versenyzővel, Dr. Moreno Frauval és mentorával, Dr. Keszey Tamarával az élelmiszeripar digitális átalakulását vizsgáló kutatásról beszélgettünk.

2021.03.25. Írta: Hegedüs Kata, borítókép: buffetcrush, Pixabay

A Foodization szójáték a food, vagyis az étel és a digital transformation, vagyis a digitális átállás összevonásából jött létre.

A FooDization projekt célja, hogy az élelmiszer előállítása során felgyülemlett digitális adatokat jobban ki lehessen használni, és az élelmiszeripari cégek javára lehessen fordítani például a tisztább étel gyártáshoz.

image_9.pngItt olyan adatokra kell gondolni, mint például a fejőgépek mesterséges intelligencia  által összegyűjtött adatai, ezen információk az adott tehén produktumát datálja” - mondja Moreno Frau a kutatásról.

Moreno kutatása hozzájárul, hogy a digitális adatok segítsenek az élelmiszeripari cégek innovációjában, valamint a környezetvédelmi szempontok markánsabban megjelenjenek az értékajánlataikban. A Marie Skłodowska Curie Individual Fellow program értékelésében kiemeli, hogy,

a kutatás egy olyan területet tár fel, ami minden fogyasztót érint, és az eredmények hatással vannak az élelmiszergyártás jövőjére.

Több mint 11 ezer projekt közül a  Foodization projekt 95,6 százalékos értékelést kapott az Európai Uniótól. Évente tízezer kutatás közül a pályázók csupán négy százaléka szerez támogatást a Marie Skłodowska Curie Individual Fellow (MSCA) programban, vagyis egy hihetetlenül versengő tudományos megmérettetésről van szó. A program célja, hogy Európa legjobb kutatói 12-24 hónapos ösztöndíjat kapjanak egy vezető európai tudományegyetemen. Moreno a nyertes pályázatának köszönhetően a következő években továbbra is a Corvinuson folytatja kutatómunkáját, valamint három hónapot tölt majd Hollandiában is.

Ez az eredmény egy mérföldkő, hiszen bebizonyosodott, hogy kiemelkedő helye van a Corvinusnak a nemzetközi tudományegyetemek között,  és az egyetem képes arra, hogy ilyen nagy presztízsű projektek megvalósításához segítse a kutatókat.

- mondja Dr. Keszey Tamara, a Corvinus Marketingmenedzsment Tanszékének vezetője.

image_1_5.pngMoreno mentora szerint a metódusok területén teljes mértékben kiegészítették egymást.“Míg én a kvantitatív és tartalmi elemzésben segítettem, addig Moreno a kvalitatív metódussal támogatta a projektet. Az egyetem pedig hozzáférést biztosított egy jókora adatmennyiséghez, valamint segítséget nyújtott az adminisztrációs feladatokban” - mondja Dr. Keszey Tamara.

“Rengeteg segítséget kaptam a Corvinustól, Keszey tanárnőn kívül Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes támogatása is szükséges volt a projekt és az MSCA sikeréhez” - mondja az olasz kutató.

Moreno Frau a 2018-ban létrejött Corvinus Institute for Advanced Studies ösztöndíjjal érkezett Magyarországra.. “Már a doktori disszertációmhoz végeztem kutatásokat a marketing területén, majd jött a lehetőség, hogy a corvinusos kutatói éveim alatt nagyobb fókuszt fordítsak a digitális átalakulásra és annak az élelmiszeriparra gyakorolt hatására” - meséli Moreno.

Az MSCA program lehetőséget ad, hogy mind a kutató, mind a mentor nemzetközi kapcsolatokra tegyen szert. Frau Moreno és Keszey Tamara együttműködése során a magyar szemlélet mellett az olasz nézőpont is hatással volt a közös munkára.

“Az együttműködés segített abban, hogy a két intézmény közötti  internacionális kapcsolati rendszer kiegészüljön. Az olasz-magyar kutatói kapcsolatrendszer így már kialakult, és a jövőben bízunk benne, hogy még több nemzetközi egyetemmel valósul meg tudományos együttműködés” - tette hozzá a tanszékvezető.

“Mintha Európa-bajnokságot nyert volna az egyetem” - Digitális adatokkal tennék környezetbaráttá az élelmiszeripart Tovább
A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés

africa-1804896_1920.jpg

Új-Zélandról a legtöbb embernek egy Ausztráliánál kisebb sziget jut eszébe - de a kutatások mást mutatnak. A víz alatt egy óriási kiterjedésű terület fekszik, ami megfelel minden kontinensre jellemző kritériumnak. Ez a 2017-ben nyilvánosságra hozott kutatás megmutatja, hogy még a XXI. században is van a Földnek olyan pontja, amit nem fedeztünk fel, és titkos legendák övezik. 

2021.03.02 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Hans Braxmeier, Pixabay 

Az elsüllyedt kontinens

Atlantisz legendája nemcsak a tudományos világban, hanem a köztudatban is sokakat foglalkoztat. Számos kutató próbálta megtalálni a kontinenst az Atlanti-óceán medencéjében, de mindeddig sikertelenek voltak a próbálkozások. Később, az ókorból maradt leletek alapján arra jutottak a tudósok, hogy Atlantisz inkább a Földközi-tenger medencéjében keresendő. A XIX. század elejétől a régészek a Kréta szigetén egykor virágzó Minószi Királysággal azonosították. Mára a legtöbb tudós elfogadja, hogy Atlantisz a Thírát és kultúráját elpusztító vulkánkitöréssel és a santorini kalderával hozható kapcsolatba. Az Atlantiszhoz hasonló elsüllyedt kontinenslegendák “nem mentek ki a divatból” - még ma is foglalkoztatják a tudósokat. Lehet, hogy most rá is találtak az egyik elveszett kontinensre?

Zélandia, a nyolcadik kontinens

zelandia-01.jpg

Grafika: Váradi Zsófia, Közgazdász

Az Amerikai Geológiai Társaság 2017-ben publikált cikkében hozta nyilvánosságra az évtizedek óta folyó kutatás legfrissebb eredményeit. Zélandia 94 százalékát óceán borítja - három sziget emelkedik ki: Új-Zéland Északi-, és Déli-szigete, továbbá Új-Kaledónia -, de a tanulmányban is említett hipotézisek szerint 23 millió évvel ezelőtt a teljes területét víz fedte. Zélandia területe ötmillió négyzetkilométer, nagyjából a szomszédos Ausztrália kétharmada. A kontinens a Zélandia (Zealandia) nevet Bruce Luyendyk amerikai geofizikustól kapta 1995-ben - a kutatások azóta zajlanak. 

Zélandia helyzete sokban hasonlít a Pluto nevű törpebolygóhoz, aminek a besorolásán - bolygó-e vagy sem - sokat vitatkoztak a tudósok. A Plutót 2006-ban fokozták le, így azóta nem bolygóként tartják számon, habár a NASA igazgatója is úgy gondolja, hogy a Pluto megérdemli a bolygó minősítést. 

Persze egy laikus szemével nézve Zélandia nem igazán tűnik kontinensnek, hiszen alig van területe, ami nem a víz alatt fekszik, de geológiai szemmel megfelel a kontinensnek nyilvánítható területek kritériumainak. 

Mitől lesz egy terület kontinens?

Míg hétköznapi értelemben bolygónkon kétséget kizáróan az számít kontinensnek, amely jókora területtel a világóceán szintje fölé emelkedik, geológiai értelemben a kontinens fogalma kicsit bonyolultabb. Földrajzilag Zélandia területe nem tekinthető kontinensnek, hiszen azon belül Új-Zéland mindössze egy Nagy-Britannia nagyságú szárazulat, amely elenyésző a legkisebb kontinensnek tekintett Ausztrália területétől. Geológiailag azonban egészen más a helyzet. 

Kontinensnek tekintjük azokat a területeket amiknek:

  • Körülhatárolható a területe.
  • Sűrűbb a földkérge az óceánfenéknél.
  • Kiemelkedik a környezetből (ebben az esetben ez az óceán feneke).
  • Rendelkezik jól megkülönböztethető geológiával.

A már említett 2017-es tanulmányban többek között ezekre a kritériumokra támaszkodva állították, hogy Zélandia igenis egy “új” kontinens. 

Több mint csak egy új név

photo-manipulation-421405_1280.jpg

Kép: Bingo Naranjo, Pixabay 

A tanulmány vezető szerzője, Nick Mortimer új-zélandi geológus elmondta: a tudósok már több mint két évtizede gyűjtik az adatokat ahhoz, hogy Zélandia kontinens lehessen.

“Zélandia kontinenssé nyilvánításának tudományos értéke sokkal nagyobb annál, mint hogy egy újabb névvel bővülne a kontinensek listája. Egy tenger mélyén fekvő, mégis töredezetlen kontinens hasznos a kontinentális kéreg kohéziójának és szakadásának feltárásában”

– azaz további geológiai feltárásokat eredményezhet.

A kérdés már csak az, hogy mikor lesz Zélandia hivatalosan is kontinens? Valószínűleg akkor, ha a többi kutató is kontinensként fog rá hivatkozni, vagy ha olyan politikai érdek fog hozzá kötődni, amiért a középpontba kerül. Ez pedig magával hozhatja azt, hogy a következő generációk már a tankönyvekben is nyolc kontinensről fognak tanulni. 

A gyerekeink már nyolc kontinensről fognak tanulni? - Modernkori földrajzi felfedezés Tovább
Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ

mink-mingle-eipjjvgp5-u-unsplash_1.jpg

Kreativitás, jövőkép, gyakorlati hasznosítás – ilyen egy kutatás, ami azt vizsgálja, hogy mennyire hihetünk a szemünknek. Mikor látjuk a valóságot, és mikor csak a valóság egy manipulált változatát? A Corvinus Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén működő CGI-deepfake kutatócsoport azzal foglalkozik, hogy a közösségi médiában szereplő képek és videók mennyire tévesztik meg az embereket. Cikkünkből azt is megtudhatod, te vajon felismered-e a képmanipulációt. Horváth Evelin Linával, a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatójával beszélgettünk. 

2020.03.01 Írta: Belayane Najoua, borítókép: Mink Mingle, Unsplash, képek: Horváth Evelin

Szerinted mitől lesz értékes egy kutatás?

dsc_9330r.jpg

A képen Horváth Evelin szerepel.

A saját pályámon mindig fontosnak tartottam, hogy olyan jellegű kutatásokat végezzek, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók az emberek számára – legyen szó akár az üzleti életről, az oktatásról, esetleg társadalmi-pszichológiai területről. Ez motivált a mesterképzéses szakdolgozatom írása közben is, amikor a CGI-technológiával létrehozott divatmodellek (CGI-modellek) jelenségével foglalkoztam. (Erről a témáról ebben a cikkünkben olvashattok többet.) A kutatásom egyik legfőbb tanulsága az volt, hogy az emberek elutasítják a valószerűtlenül hibátlan megjelenésű virtuális karaktereket, mert a túlzott tökéletesség félelmet kelt bennük. Ez az ellenállás a valódi portréfotók manipulációja kapcsán is gyakran megjelenik.

Van személyes tapasztalatod a képmanipulációval? 

Már kiskorom óta nagy szerepe van az életemben a fotózásnak. Egy igazi fotós családba születtem, hiszen édesapám, Horváth Zsolt újságíró-fotóriporterként dolgozik. Először kétéves koromban tartottam a kezemben fényképezőgépet (egy kis piros, analóg gép volt), majd tizenegy évesen kezdtem el édesapám és Vencsellei István fotóművész mellett komolyabban is kitanulni ezt a művészeti ágat. Hivatásszerűen tíz éve foglalkozom portré- és rendezvényfotózással, de korábban dolgoztam színházi fotósként is.

Portréfotósként gyakran kérnek arra az ügyfeleim, hogy javítsak ki  néhány nekik nem tetsző dolgot a képeiken – amivel szerintem nincsen semmi gond, ha a módosítás a valóság határain belül marad.  A saját portréimon is rendszeresen végzek utómunkát, de soha nem megyek el az irrealitásig.

Az évek során sok olyan emberrel találkoztam, aki a képmanipuláció terén ellentmondásban él: a fotózás után arra kér, hogy a testét utólag, az általa elképzelt módon, idealizálva szépítsem meg, miközben azt kommunikálja a környezete felé, hogy nem ért egyet azzal, ha valaki nem tudja elfogadni saját magát, és hazugságot állít a képein keresztül a világnak. A fotográfia megjelenésének  fő motivációja az volt, hogy minél valósághűbben tudjuk megragadni a minket körülvevő életet, most viszont a különböző képszerkesztési lehetőségeknek köszönhetően egy teljesen új valóságot teremtünk a képeinkkel.  

dsc_7125.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Amikor elkészítek egy képet, abban a pillanatban én már fejben nem azt a valóságot látom, ami éppen előttem van, hanem azt, ami majd később születni fog belőle. Ez  rendkívül nagy mértékű alkotói szabadságot ad. Jó érzés, hogy létre tudok hozni valami újat, ami eddig nem létezett. A fotográfia létrejöttét az az igény hívta életre,  hogy a valóságot minél élethűbben tudják ábrázolni, rögzíteni, megőrizni. Most pedig éppen az ábrázolt valóságot szeretnénk mindenáron megváltoztatni.

Milyen kutatással foglalkozol éppen?

Jelenleg egy három tagú kutatócsoportban dolgozom  (a kutatócsoport vezetője dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, tagja még Mezriczky Marcell corvinusos mesterszakos hallgató), ami fotómanipulációval és  deepfake-kel, azaz a mozgókép-manipuláció egy automatizált típusával foglalkozik. A kutatócsoport novemberben alakult meg, amikor a tudományos háttéranyagot kezdtük el gyűjteni, februárban pedig összeállítottuk ezt a szórakoztató kérdőívet, amellyel azt szeretnénk felmérni, hogy az emberek képesek-e felismerni a manipulált képeket.

Ha te is kíváncsi vagy, hogy felismered-e a photoshoppolást, akkor kattints ide, és töltsd ki a kérdőívet! A kérdőív kitöltése nem csak szórakoztató, de egy szuper kutatást is támogatsz vele. 

A kérdőívben szereplő képeket és videókat különböző manipulációs technikákkal módosítottuk, és ezeket kategorizálva szeretnénk majd rávilágítani arra, mely típusokat ismerik fel könnyebben az emberek, és melyek azok, amelyek gyakorlatilag észrevehetetlenek az avatatlan (vagy akár még a profi) szem számára is.

Mi motivált a vizuális kommunikáció vizsgálatára?

Mind fotósként, mind a kutatói munkám során azt tapasztaltam, hogy a képmanipulációt legtöbbször negatív kontextusba helyezzük. Az emberek tartanak a vizuális kommunikációtól az esetlegesen manipulatív szándéka miatt, ez gyakran a tudományos élet képviselőire is igaz. A kommunikációtudomány területén végzett kutatások legtöbbször a vizualitás negatív oldalára összpontosítanak, rosszabb esetben  pedig teljesen ignorálják a képi kommunikáció elemzését. Összességében véve a verbalitással még mindig sokkal több kutatás foglalkozik, annak ellenére, hogy a mindennapjainkban minket érő ingerek 80-90 százaléka a vizuális típusba sorolható. A kutatócsoportunkkal ennek a kutatási résnek a betöltéséhez szeretnénk hozzájárulni.

Személyes célomként pedig rá szeretnék világítani arra, hogy ugyan kritikusan kell szemlélünk egy olyan jelenséget, mint a képmanipuláció, ez azonban nem azt jelenti, hogy el kell fordulnunk vagy rettegnünk kell tőle, sokkal inkább  azt, hogy fokozott figyelemmel kell a képeken látható információt befogadnunk és feldolgoznunk - mert nem minden az, aminek látszik.

Kiket szeretnétek megszólítani a mostani kutatásotokkal?

dsc_6402.jpg

A kép illusztráció, a kutatási kérdőívben szerepel. Felismered rajta a manipulációt?

Tudnék érvelni a gyermekek és az idősebb korosztály mellett is, de ha választanom kellene, elsősorban a fiatal felnőttek csoportját szólítanám meg. Őket rengeteg vizuális hatás éri a közösségi médián keresztül, és ők  az a korosztály, akik már nem gyerekek, de az énképük még viszonylag könnyen formálható, rájuk fokozottan hatnak a képmanipuláció ingerei. A fiatal felnőttek még meglehetősen sérülékenyek és fogékonyak a közösségi média által közvetített ideálokra.  

Remélem, hogy a kutatás végén (tavasszal várható a kutatásunk első publikációja) olyan eredményt tudunk felmutatni, amivel bebizonyíthatjuk, hogy a képmanipuláció nem feltétlenül jelent rosszat.

Szerintem a képmanipuláció önmagában nagyszerű jelenség, a művészi önkifejezés eszköze, és  határtalan lehetőségeket rejt magában.

A lényeg, hogy tudatos odafigyeléssel, kritikusan kell szemlélnünk nemcsak a közösségi médiában megjelenő képeket, hanem az összes vizuális tartalmat.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Felismered a képmanipulációt? A virtuális influenszerek és a photoshoppolt világ Tovább
Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop

Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop

library-849797_1920.jpg

A Corvinus Science Shop több mint száz projektet valósított meg, nyolcszáz hallgató és ötvenöt szervezet bevonásával. A célja, hogy hídként szolgáljon a hallgatók és a társadalmi szervezetek között.  Miként profitálhatnak ebből a hallgatók és a civil szervezetek? Mitől lesz igazán jó egy együttműködés? Többek között ezeket a kérdéseket válaszoljuk meg cikkünkben.

2021.01.28. Írta: Belayane Najoua, borítókép: StartupStockPhotos, Pixabay

Híd, ami összeköti a civil szektort és a hallgatókat

A Corvinus Science Shopon keresztül a hallgatók több mint ötven civil szervezettel léphetnek kapcsolatba. 

A Science Shop célja, hogy a civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, non-profit szervezetek kérdéseit beépítse az egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, illetve az érintetteknek lehetőségük legyen valódi együttműködést kialakítani. Egy partnerség, amiben közösen lehet megválaszolni a kérdéseket” - mondja Matolay Réka, a Science Shop szakmai és stratégiai vezetője.

Az együttműködés során a közösségi partnerek és a hallgatók egymás szempontjait és ismereteit megismerve együtt fejlődnek - legyen szó akár egy-egy egyetemi projektről vagy nagyobb kutatásról. A közösségi partnerek az élet legkülönbözőbb területeiről érkeznek: találunk partnert a környezetvédelem szférájában (WWF), az egyenlőség területén (Budapest Bike Maffia, Kikapcs) és az élelmiszeriparban is (Magyar Élelmiszerbank Egyesület).

Az egyetemi hallgatók és a civil szervezetek közötti együttműködések azért is fontosak, mert a közös gondolkodás során megvalósítható és hosszú távon is fenntartható megoldásokat dolgoznak ki. “A civil szervezetek nem halat akarnak adni, hanem hálót, amivel a célcsoportot meg tudják tanítani halat fogni.” - olvasható a Kiútprogram mottójaként.

A folyamatos fejlődést a közös tanulást célzó műhelymunkák teszik lehetővé, amelyeken az oktatók, a közösségi partnerszervezetek és minden érintett csoport megosztja a saját tapasztalatait. A Science Shop nemcsak a kurzusokon keresztül alakítja ki a közös tanulás gyakorlatát, hanem az együtt gondolkodást is biztosítja.

A Science Shop csak pár éve alakult, előzményei azonban régebbre nyúlnak vissza. A 2006-ban alapított “Társadalmi vállalkozás és szociális gazdaság” tantárgy keretei között a tanárok különböző társadalmi vállalkozásokkal szerveztek közös projekteket, hogy a diákok gyakorlati tudással is gazdagodjanak a félév során. Ez a kezdeményezés a nemzetközi EnRRICH program során bővült ki, amikor az egyetem a társadalom “szemével” próbálta értékelni az egyetemi kurzusokat. A Science Shop már az első félévben négy pilot projektet dolgozott ki, és számos műhelymunkát indított el.

Lehetőségek a Science Shop szervezetében

Kurzusprojekt során a diákcsoportok közösségi partnerekkel dolgoznak, az egyetemi órán feltett kérdésekre keresik a választ. A kérdés érkezhet a közösségi partnertől vagy a diákcsoporttól egyaránt.

v_zs_0014.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

Ha nagyobb kutatási kérdés merül fel, akkor a diákok hosszabb ideig dolgoznak a válaszon, például egy TDK vagy szakdolgozat formájában. Felderítik az elméleti és gyakorlati hátteret, amihez a hagyományos szakdolgozat-konzulensen kívül hasznos segítséget nyújthatnak a közösségi szervezetek. Míg a nagyobb vállalatok adataiért komoly harcokat kell vívni, és gyakran nem is sikerül megszerezni őket, a civil szervezetek örömmel segítenek, és gyakran sokkal nyitottabbak lehetnek az együttműködésre, mint a multicégek. Ha valaki olyan szakdolgozatot szeretne írni, amit a jövőben ténylegesen felhasználnak és nemcsak a fiókban porosodik, akkor remek lehetőség lehet egy-egy közösségi partnerrel folytatott munka.

Az egyetemi kutatók, kutatócsoportok és közösségi partnerek között létrejött kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók, de a kutatás a Science Shop működéséről, lehetőségeiről és fejlődési potenciáljáról is szólhat.Az eredményeket konferenciákon, publikációkban osztják meg a résztvevők.

Mitől valódi egy együttműködés?

A  Corvinus Kutatási Héten, január 14-én tartott műhely minden érdeklődő számára nyitottak volt, melyen többek között a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Central European University, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem oktatói mellett a partnerszervezetek képviselői is megjelentek.

Az idei workshop központi kérdése az volt: “Mitől valódi egy együttműködés?”.

Benkő Fruzsi, az Indahouse Egyesület elnöke így válaszolt: “Egy valódi, értékes együttműködéshez idő kell. Mindkét félnek el kell köteleznie magát a másik iránt, és bíznia kell a másik félben. Nálunk rendszeresen vannak kötetlen, informális programok is, amik közelebb hozzák az önkénteseket egymáshoz. Hiszen ha a háttércsapat nem tud együtt dolgozni, akkor azt a gyerekek is megérzik, és bizalmatlanok lesznek felénk.

Ha szívesen tudnál meg többet a Science Shop működéséről, programjaikról és a lehetőségekről, akkor ide kattintva tudod elolvasni kiadványukat.

Működj együtt civil szervezetekkel, hogy a szakdolgozatod ne a fióknak szóljon - Bemutatkozik a Corvinus Science Shop Tovább
Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről

pexels-cottonbro-3943716.jpg

Mit jelent a részvételi költségvetés, és hogyan kapcsolódik a Corvinus Egyetem és Budapest ehhez a kezdeményezéshez? Pelyhe Valéria és Zsók Csenge egyetemi hallgatók elmagyarázzák, és beavatnak minket egy jelenleg is folyó corvinusos kutatásba.

2020.01.26. Írta: Pelyhe Valéria, Zsók Csenge. szerkesztette: Burkus Brigitta, Borítókép: cottonbro fotója a Pexels oldaláról

“A részvételiség - mint demokratikus eszköz - egy válasz a képviseleti demokrácia hiányosságaiból fakadó állampolgári bizalmatlanságra. A fogalom már évtizedek óta jelen van a közbeszédben (Magyarországon inkább az ellenzéki pártok által), és elsőként a Kispesti Közösségi Költségvetés formájában jelent meg.”

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros további kerületeiben is elkezdődött egyfajta részvételi demokratikus eszközrendszer kialakítása, aminek intézményesült gyakorlata lehet a részvételi költségvetés.

Kutatás a részvételi költségvetésről

A Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet Döntéselmélet Tanszékéről elindult egy kutatás, ami a részvételi költségvetés gyakorlati megvalósulását és elméleti hátterét vizsgálja. A kutatócsoport oktatókból és hallgatókból áll: jelenleg Kiss Gabriella egyetemi oktató vezetésével három corvinusos hallgató dolgozik benne Oross Dániellel és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetével, valamint több kerülettel, köztük Ferencvárossal és Kispesttel, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. A kutatás már közel egy éve tart: kvalitatív módszertanra épül, és szakértők, önkormányzati dolgozók, egyéb érintettek bevonásával árnyalja a képet a részvételi költségvetés folyamatairól.

A kutatás célja átfogó képet adni a fővárosban már megvalósult és a jövőben megvalósuló részvételi költségvetési programok helyzetéről, megvalósulásáról és elméleti modelljének alkalmazásáról. A kutatócsoport nyomon fogja követi a folyamat hosszútávú hatékonyságát, és igyekszik hozzájárulni annak sikeréhez a következő években. Bár a koronavírus terjedésének megállítása érdekében tett önkormányzati intézkedések jelentősen átalakították a részvételi demokráciára szánt 2020. évi költségvetést, a kutatás változatlan intenzitással folyik jelenleg is.

A részvételi költségvetés eredete és működése

A részvételi költségvetés módszere egy brazil kisvárosból, Porto Alegréből származik, ahol már több mint harminc éve alkalmazzák az állampolgári részvételiség demokratikusabbá tételére. A modell azt a célt szolgálja, hogy az állampolgárok közvetlenül, alulról szerveződve vegyenek részt az önkormányzati költségvetés egy előre meghatározott részének felhasználási tervezetében. Előnye, hogy a pénzügyi erőforrások olyan formában kerülhetnek felhasználása, hogy az állampolgárok érdekeit közvetlenül szolgálják.

A folyamat egy körülbelül egy éves periódusban öt fő szakaszra osztható: tervezés, kommunikáció, ötletgyűjtés, szavazás, megvalósítás. A tervezés során egy szakértő munkacsoport meghatározza a részvételi költségvetés koncepcióját: a költségvetés területi határait, a felhasználható pénzügyi keretet, a megvalósítani kívánt projektek számát és tényezőit, melyet az állampolgárok, vagyis a döntéshozók felé is kommunikálnak. Ezt követik a lakóközösségen belüli (város, városrész, kerület stb.) közös ötletelések és fórumok, online és személyes platformokon keresztül. A beérkezett ötleteket végül a munkacsoport összesíti és szavazásra bocsátja, ahol az állampolgárok arról döntenek, hogy melyik projektek kerüljenek megvalósításra.

A részvételi költségvetés lényeges pontja, hogy egy több éven keresztül ismétlődő folyamatra épül, amely fokozatosságából adódóan egyre több helyi lakost von be a részvételbe. Amellett, hogy az állampolgári részvétel növekszik, a költségvetés is egyre nagyobb részben a modellre alapozva tervezhetővé válik. Fő értékei az átláthatóság, a deliberáció és a közösségfejlesztés.

pexels-helena-lopes-3471029.jpg

Kép: Helena Lopes fotója a Pexels oldaláról

Hogyan valósul meg Budapesten

Ezt a modellt adaptálták Budapesten is, akárcsak a világ több pontján, esetenként némi eltéréssel, a helyi igényekhez alakítva. A lakosok közvetlen bevonása a költségvetés tervezésébe elsőként Gajda Péter polgármesteri programjában jelent meg 2014-ben Kispesten, megvalósulására pedig 2017-ben került először sor - Magyarországon Budapesten van a legnagyobb múltja a “közösségi költségvetésnek”. Emellett kiemelkedő és említésre méltó még a már egyszer szintén megvalósult budafok-tétényi részvételi költségvetés.

pexels-alexander-mils-2068975.jpg

Kép: Alexander Mils fotója a Pexels oldaláról

A főváros a párizsi részvételi költségvetést tekintette elsődleges példájának, de már korábbi magyarországi tapasztalatokat is beépített a tervezetébe. A főpolgármesteri programban közel 1 milliárd forintot különítettek el erre a célra a költségvetésből. Három különböző témában lehetett ötleteket benyújtani a külön erre a célra létrehozott weboldalon 2020. december 31-ig: Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest. Az ötletek a beküldés után rövid ellenőrzés után azonnal láthatóvá válnak a weboldalon. A tesztév célja, hogy "növekedjen az állampolgárok érdeklődése és tudatossága a helyi fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint erősödjön a budapestiek és az önkormányzat közötti párbeszéd”  (forrás: otlet.budapest.hu). . Az ötletelési szakasz lezárulta után a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek szakemberei jogi, pénzügyi és formai szempontból elemzik az ötletet, és a megvalósításra alkalmas ötletekről 2021. március 1. és 31 között lehet szavazni. A nyertes ötletek megvalósítását a Fővárosi Önkormányzat ezt követően kezdi meg.

pexels-fauxels-3183150.jpg

Kép: fauxels fotója a Pexels oldaláról

A kutatócsoport a tavaszi félévben is várja a téma iránt érdeklődő hallgatókat és oktatókat. Szívesen csatlakoznál egy lelkes és inspiráló csapathoz kutatótársként, a szakdolgozatod miatt, esetleg TDK keretében? További információért keresd Kiss Gabriellát (gabriella.kiss@uni-corvinus.hu)!

Hogyan szólhatsz bele te is Budapest költségvetésébe? - Kutatás a részvételi költségvetésről Tovább
Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről

eliabe-costa-tzsujd0tgkk-unsplash.jpg

A munkaerőpiac kevésbé tárgyalt, de legalább olyan fontos része a kutatói életpálya, melyen többféleképpen is elindulhatsz. Összegyűjtöttük, milyen lépéseket kell megtenned a Corvinus Egyetem hallgatójaként a tudományos karriered beindításához és mire számíthatsz a doktori képzés során.

2021.01.23. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Eliabe Costa, Unsplash

Az egyetemi évek számos lehetőséget kínálnak arra, hogy eldöntsük, milyen karrierútra szeretnénk lépni, mihez kezdünk majd a tanulmányaink után. Ahogy gyakornokságok során megismerkedhetünk a vállalati szférával, úgy a tudományos életbe is belekóstolhatunk. A Corvinus Egyetem hallgatójaként még az egyetemi évek alatt kipróbálhatod magad a kutatásban és az oktatásban egyaránt, és ha megtetszik, folytathatod a tanulmányaidat a doktori iskolák egyikében. Pontokba szedtük, mik ezek a lehetőségek, és hogyan vágj bele egy akadémiai karrierbe.

1. Próbáld ki magad a kutatásban!

A Kutatási Héten az érdeklődők számára gyakorlati tapasztalattal rendelkező előadók beszéltek a doktori képzésről és a tudományos kutatásról. Berezvai Zombor, a Corvinus doktorandusza például az elmúlt években hét TDK-dolgozatot írt, és személyes élményeiből kiindulva mutatta be ennek előnyeit.

Amint elkezdjük az egyetemet, részt vehetünk a Tudományos Diákköri Konferencián. Választhatunk olyan témát, ami foglalkoztat minket, amibe szívesen ásnánk bele magunkat mélyebben, és kipróbálhatjuk a kutatást is. A verseny nemcsak lehetőséget ad a kutatásra - hiszen azt bármikor lehet -, hanem segítséget is. Berezvai Zombor kiemelte: a határidők és a témavezető oktató segítsége jelentős szerepet játszanak abban, hogy a kutatás sikerélménnyé válik.

Megkapjuk azt a segítséget, ami hozzájárul ahhoz, hogy érdemi kutatómunkát tudjunk végezni.

A TDK további előnye, hogy egy olyan szabályozott versenyhelyzetbe kerülünk, amiben a témánk szakértőitől kaphatunk visszajelzést, és összemérhetjük magunkat másokkal. Nem mellesleg a helyezettek pénzjutalomban is részesülnek. Eldönthetjük, mennyire tetszik a kutatás, megismerhetünk szakmabelieket, elmélyedhetünk egy témában és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerezhetünk, melyeket később a szakdolgozatírás során is felhasználhatunk.

b_v_0118.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

2. Próbáld ki magad az oktatásban!

Demonstrátorként jobban megismerheted az egyetemi életet, az oktatóidat, besegíthetsz az adott intézetben folyó oktatási, szervezési feladatokba és akár kutatásokban is részt vehetsz. A következő tavaszi félévre vonatkozó demonstrátori pályázat felhívásában találod a részleteket. Jelentkezni a Neptunban tudsz, a leadási határidő 2021. január 25. 12 óra.

3. Tájékozódj a doktori képzésekről!

Ha az oktatásban és a kutatásban egyaránt örömödet leled, szívesen foglalkoznál mélyebben egy témakörrel, és jól érzed magad az egyetemen, nézz utána alaposan, milyen lehetőségeket kínálnak a Corvinus megújult doktori iskolái! A megújulás nemcsak szervezeti, hanem szemléletbeli átalakulást is jelent, műhelycentrikusabbá válnak a képzések. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója előadásában elmondta, hogy pillanatnyilag nagyjából 750 hallgató vesz részt a képzésben, így az egyetem oktatási profiljának fontos részét képezi. Egy korábbi interjúnkban így jellemezte a képzést:

A doktori képzés hosszú távú befektetés. A megszerzett tudás persze már a képzés során is aprópénzre váltható, bármely hallgató oktatóként bekapcsolódhat egy-egy kurzus megtartásába, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, de ha ideje engedi, akkor szakértői, tanácsadói munkát is végezhet.

A doktori felvételi 2021 áprilisában indul, amihez elsődlegesen szükséges egy téma, egy mentor és elkötelezettség a program iránt. Ha még bizonytalan vagy benne, hogy neked való-e a doktori képzés, összegyűjtöttünk pár szempontot, ami segíthet a döntésben.

4. Találj kutatói ösztöndíjakat!

A doktori képzés állami ösztöndíja jelenleg nettó 140 ezer forint az első két évben, az utána következő kettőben pedig 180 ezer. A Corvinus Ösztöndíj rendszeréhez hasonlóan várható a Corvinus Doktori Ösztöndíj létrehozása is, azonban a részletek még egyeztetés alatt állnak. Az alapvető támogatáson túl azonban számos más ösztöndíjat is meg lehet pályázni a képzés során, például az Új Nemzeti Kiválóság Programot vagy a Horizon 2020 támogatásokat - attól függően, hogy milyen kutatásokban veszel részt.

A 2021-es doktori képzésben két lehetséges irány van: a klasszikus akadémiai út - akár pár hónapos külföldi áthallgatással - vagy a szakértői vonal. A Kooperatív Doktori Program az utóbbihoz nyújt támogatást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ösztöndíjának célja, hogy munkahely mellett is segítse a kutatási-fejlesztési-innovációs témakörökben végzett doktori kutatásokat.

o_zs_0009.jpg

Kép: Örsi Zsanett, Közgazdász

5. Tűzz ki célokat a jövőre!

Az ösztöndíjak és egyéb lehetőségek mellett érdemes észben tartani jövőbeli céljaidat is. A doktori képzés lehet egy klasszikus akadémiai életpálya kezdete, amin végighaladsz, és akár egy egész életet az egyetemen töltesz oktatással és kutatással, ez azonban nem feltétlenül van mindig így. Michalkó Gábor szerint a doktori fokozat megszerzése után ki lehet kerülni az egyetemről a gyakorlati életbe, majd a friss tapasztalatokkal akár újra és újra visszatérni az oktatásba.

Farkas Jácint, a Doktorandusz Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy a doktori képzés, majd az akadémiai munka legfontosabb elemei az együttműködés, a bátorság és az elkötelezettség.

Rengeteget kell olvasni, kutatni, de ami még ennél is fontosabb, hogy jól kell tudnunk együttműködni hallgatókkal, kollégákkal, barátokkal. A nagyon jó minőségű tudományos írások, a kevés kivételtől eltekintve, többszerzősek.

Így indítsd be a tudományos karriered! - Szakértői tanácsok a Corvinus Kutatói Hétről Tovább
Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot!

b_b_36.jpg

Érdekel, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert kutató váljon belőled? Sikeres kutatók osztották meg velünk tapasztalataikat, amik garantáltan segítségedre válnak, ha hasonló karriert tervezel! Az idén januárban induló nagyszabású Horizon Europe keretprogram ráadásul számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók kutatásaikat nemzetközi szinten, európai konzorciumok tagjaként vagy vezetőiként folytassák tovább, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek el vagy kiváló, fiatal külföldi kutatók pályáját mentorként segítsék.

2021.01.22. Írta és fényképezte: Burkus Brigitta, Közgazdász

A Kutatási Hetet a Budapesti Corvinus Egyetemen hagyományosan minden félév végén, januárban és júniusban rendezik meg: a tradíció idén az online térben folytatódott. Az öt napos rendezvényen workshopokon, kutatással kapcsolatos képzéseken, meghívott vendégek előadásain és még számos programon vehettek részt az érdeklődők 2021. január 11–15. között. Rövid összefoglalónkban kiemelünk néhány, az akadémiai karrierépítés szempontjából hasznos és aktuális előadást.

Nemzetközi profil építése kutatóként

  • Hogyan építették nemzetközi láthatóságukat azok a corvinusos kutatók, akik ma már sikeres nemzetközi és európai kutatási konzorciumokban vesznek részt?
  • Milyen út vezetett a konzorciumokba való bekapcsolódásig, és hogyan hat vissza a pályázati részvétel a kutató saját szakmai fejlődésére?
  • Milyen lépéseket lehet megtenni kezdő kutatóként?

 Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, összegyűjtöttük legjobb tanácsokat. A kerekasztal-beszélgetésben Schenk Borbála EU-s pályázati tanácsadó moderálásával nemzetközi pályázati sikereket felmutató kutatók osztották meg tapasztalataikat:

  • Jámbor Attila, az Agrobiznisz Tanszék egyetemi tanára, a Corvinus által elsőként konzorciumvezetői szerepben elnyert H2020-projekt, a TRADE4SD vezetője
  • Lengyel Balázs, a Corvinus Centre for Advanced Studies kutatója, a Networks, Technology & Innovation (NeTI) Lab vezetője
  • Lengyel György, professzor emeritus, az Empirikus Társadalomkutató Központ (ETK) vezetője. Az ETK-val részt vett FP 5, 6 és 7-es projektekben, s most indítják H2020-as kutatásukat (Mediatized EU)
  • Várnagy Réka, a Politikatudomány Tanszék docense, több angol nyelvű kurzus oktatója, nemzetközi összehasonlító kötetben megjelent tanulmány szerzője és társszerzője

b_b_57.JPG

Jámbor Attila szerint egy nemzetközi karrier építésének kezdetén nagyon fontos a szorgalom és az aktivitás. Érdemes energiát fektetni a helyi közösségi életbe, és jelen lenni minél több eseményen, képzésen: így a kurzusból (a közös téma megtalálása után) diskurzus lesz. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, de egy olyan képesség, amit meg lehet tanulni.

Nem kisebbségérzéssel, hanem pozitívan kell hozzáállni. Lesznek, akik elutasítják az embert, és lesznek, akik nem.

Az együttműködés sikeressége a továbbiakban attól függ, milyen érzéseket hagyunk magunk után. Jámbor Attila szerint a legfontosabb a jó benyomás, a jó emlék és a megbízhatóság. Érdemes figyelni különböző pályázatokat, ösztöndíjakat is. A kutató szerint fontos a karriertervezés, ügyelni kell arra, hogy ne aprózódjon szét a figyelem, nagyon fontos a fókuszáltság. “El kell felejteni a taxidriver effektust (minél messzebb megyek, annál többet fizetek) - ugyanis ezek a kiadások hosszabb távon térülnek meg - sok befeketetés kell ahhoz, hogy hosszabb távon kifizetődjön valami” - mondta Jámbor Attila. Hozzátette, érdemes egy félévet külföldi, leginkább angolszász típusú oktatási intézményben eltölteni.

Lengyel György azt tanácsolta a hallgatóknak, igyekezzenek minél gyorsabban, azonnal válaszolni a felkérésekre. Ne utasítsák el azonnal a kutatási megkereséseket, igyekezzenek végiggondolni, hogy mi támogatja az ő szakmai épülésüket. Fontos az, hogy legyenek jó publikációnk, és elnyert pályázatok révén növekedjen a kutatócsoportuk presztízse. De a legfontosabb, hogy a kutató a saját érdeklődését megtalálja a tevékenységben, okozzon neki örömet a részvétel.

Várnagy Réka szerint egy kutatónak tudatosan kell kiválasztania azokat az információkat, amiket relevánsnak tart. “Érdekes kollegákat, csoportokat válasszon ki, eseményeiket és publikációikat kövesse. Ez a módszer egy szűkebb tudományterületen jó képet nyújt arról, mi történik.”

Lengyel Balázs azt tanácsolta, igyekezzünk a lehető legjobb újságokba bekerülni. “Most kell tanulni, minél tovább eljutni, mert erre egyre kevesebb idő lesz - haladni pedig fókuszált cikkekkel lehet. Úgy írjanak, mintha a legjobb újságokba akarnának bekerülni, megéri ez a többletmunka.” Lengyel Balázs szerint fontos, hogy  ne féljenek a kutatók a terület- vagy témaváltástól. “Egyes témák beválnak, egyes témák kevésbé lesznek érdekesek az évek során. Megéri váltani, kifizetődik.”

Lehetőségek corvinusos kutatók részére a Horizon Europe keretprogramban

Az Európai Bizottság Horizon 2020 keretprogramjában jelentős sikereket értek el az egyetem kutatói. A következő pályázati ciklus, a Horizon Europe szintén számos lehetőséget fog kínálni arra, hogy corvinusos kutatók nemzetközi szinten, európai kutatási konzorciumok tagjaként – vagy vezetőiként – folytassák tovább kutatásaikat, egyéni kiválósági támogatást nyerjenek vagy kiváló külföldi fiatal kutatók pályáját mentorként segítsék. A keretprogram 2021. januárjától indul, hét éves időtartama alatt több száz felhívást tesz majd közzé és közel 90 milliárd euróval támogatja az európai kutatást.

A felkészülés fontos lépése a keretprogram szemléletével, rendszerével és felépítésével való megismerkedés, továbbá különböző kutatási kiválósági trendek feltérképezése, amelyek meghatározó jelentőségűek a sikeres pályázás szempontjából. A tudatos stratégiai felkészülés pedig szintén elengedhetetlen.

Összefoglalónk Schenk Borbála, európai uniós kutatási pályázati tanácsadó előadása alapján készült. Az előadásokat a Corvinus Horizont Európa Központ részéről Cser Erika és Fekete Judit szervezték. Az Európai Bizottság tájékoztató oldaláról további információ érhető el a programról.

A Horizon Europe keretprogram szerkezete

pillars.jpg

Kép: Európai Bizottság

A program három alappillérre épül: Excellent Science (Kiváló Tudomány), Global Challenges and European Industrial Competitiveness (Globális Kihívások és az Európai Ipari Versenyképesség), Innovative Europe (Innovatív Európa).

A program jelentős hangsúlyt helyez arra, hogy az európai kutatási szférában erősítse az EU-13 tagállamok intézményeinek részvételét.

Hol tart a folyamat most? 

Jelenleg a munkaprogramok vázlatszövegének véleményezése folyik. 2021. január 1. napján indult el a Horizon Europe keretprogram, 2021 első negyedévében fognak megjelenni a munkaprogramok, és akkor lesznek megismerhetőek a felhívásszövegek is, az első felhívások pedig 2021. március-április idején fognak megnyílni.

Miért érdemes részt venni a Horizon Europe felhívásokban?

  • Nemzetközi együttműködés, láthatóság
  • Egyéni kutatói kiválósági portfólió építése
  • Közös munka nemzetközi kutatói teammel, inspiráció
  • Tapasztalatszerzés kutatáshoz tágabban kapcsolódó tevékenységekben (stakeholder engagement, citizen science stb.)
  • Pénzbeli támogatás
  • Hazai pályázatok értékelése során is egyre hangsúlyosabb szempont
  • Egyetemi teljesítményértékelés
  • Kezdő kutatók számára is lehetőséget ad a nemzetközi tapasztalatszerzésre

A Horizont Európa Központ számos kutatástámogatási szolgáltatást biztosít, többek között tréningeket, belső képzéseket kutatók és menedzsment részére. A honlapon megtalálható pályázati szándékot jelző adatlap segítségével lehetőségünk van jelezni a kutatástámogatás felé, ha nemzetközi konzorciális pályázatban szeretnének részt venni. A kutatók támogatást kapnak a konzorciumi tárgyalásokon, a pályázatírás folyamatában, és további közös konzultációkra is adódik lehetőség.

Jelentkezni és további információt kérni a horizon@uni-corvinus.hu email címen lehet.

untitled-1_4.png

Grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Hogyan építs magadnak nemzetközi profilt kutatóként? - Ismerd meg a Horizon Europe keretprogramot! Tovább
“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától

delie-tundi_1.png

Miért érdemes az akadémiai életpályát választani? Mit lehet szeretni a tanításban, a kutatásban és az egyetemi életben? Az Útravaló podcast legújabb adásában Dr. Deli Eszterrel beszélgettünk, aki humorosan és lendületesen végigvezetett minket saját karrierútjának állomásain, miközben oktatói és kutatói tevékenységeiről, valamint a mögöttük álló motivációról mesélt.

2021.01.20. Írta: Taxner Tünde, borító: Nagy Dávid, Közgazdász

Az Útravaló podcastben olyan vállalkozókat és érdekes személyiségeket mutatunk be, akik a Corvinus Egyetemről indultak, és sikeresek a saját területükön. Példájukon keresztül szeretnénk inspirálni titeket, szellemi útravalót adni nektek. Ha kíváncsi vagy a többi epizódra is, rövid ajánlónkban eléred őket.

Dr. Deli Eszter a Corvinus Egyetem adjunktusa és a Connext Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont kutatója, aki már 23 évesen, elsőéves doktoranduszként elkezdte az oktatást az egyetemen. A tanítást szívvel-lélekkel hivatásának tartja, ezért többek között arról kérdeztük, hogy…

… milyen érzés korban viszonylag közel állni azokhoz, akiket tanít? 

… miért döntött amellett, hogy a doktori pályát választja?

… mit tanácsolna azoknak, akik gondolkodnak a doktori jelentkezésen? 

.... hogyan lehet tényleg motiváló doktoritémát választani?

…. mi a társadalmi jövőképesség?

Hallgasd meg válaszait az Útravaló podcast legújabb részében!

Korábbi adásainkat megtalálod a Közgazdász Online YouTube-csatornáján és Spotify-on. Iratkozz fel, hogy a következőkről se maradj le!

“A tanítás a leglélekemelőbb hivatás” - Útravaló Dr. Deli Esztertől, a Corvinus Egyetem oktatójától Tovább
Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében

james-harrison-vpoexr5wmr4-unsplash.jpg

Hogyan lehet algoritmusokat bevetni az egyetemi oktatásban, és milyen fejlesztések, kutatások folynak a Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében? A 2021-es Kutatási Héten az intézet munkatársai bemutatták azokat a futó projekteket, melyek a legmodernebb technológiához és az oktatásfejlesztéshez kapcsolódnak.

2021.01.19. Írta: Taxner Tünde, borító: James Harrison, Unsplash

Mesterséges intelligencia az álhírek ellen?

Az utóbbi hónapokban kiemelten fontossá vált, hogy honnan tájékozódunk, hiszen a járvánnyal és az amerikai elnökválasztással kapcsolatban egyaránt megugrott az álhírek száma az online térben. Hogyan tudjuk őket felismerni, és segíthet-e ebben a technológia? Racskó Péter, tudományos tanácsadó azt vizsgálta, léteznek-e és hogyan lehetnek hatékonyak olyan mesterséges intelligenciára építő módszerek, melyek segítenek az álhírek felismerésében. Mivel a technológia adatbázisokra épül, amikben a fejlesztőknek meg kell adniuk, hogy mi számít igaznak és hamisnak, a kifejlesztett algoritmus az ő véleményüket fogja tükrözni. 

A mesterséges intelligencia önmagában nem alkalmas a hamis hírek kiszűrésére, ez egy sokkal tágabb probléma, amiben a társadalomtudományoknak együtt kell működniük a technológiával.

- fogalmazta meg következtetéseit a Corvinus kutatója.

alhirek_kibovitett_2.jpgMagyar Melinda ugyancsak egy rendkívül aktuális témáról beszélt. Burka Dáviddal azt vizsgálja, mit gondolnak az emberek a koronavírusról, miként befolyásolják a társadalmi diskurzusok a járvány terjedését. A magyar-spanyol-angol nyelvű kutatás elsődlegesen a kis közösségekben zajló kommunikációra fókuszál, vagyis az adatgyűjtés közösségimédia-platformokon és kommentmotorokon történik majd. A lexikonalapú hangulatelemzés módszerével vetik össze a COVID-szkeptikusok véleményét a hivatalos, például WHO statisztikákkal.

Az intézetben folyó számos kutatás közül Molnár Géza a szemantikus adattárház módszert mutatta be. Azon dolgozik, hogyan lehet szöveges adatok olyan szintre hozni, hogy a döntéstámogatás - akár riportok formájában - könnyen elvégezhető legyen. Ezeken a kutatásokon túl Csáki Csaba a napenergia, Kovács Tibor és Kő Andrea pedig az ipar 4.0 karbantartási munkáival kapcsolják össze a mesterséges intelligenciát. 

b_b_6.jpg

Kép: Burkus Brigitta, Közgazdász

Adattudomány az egyetemi oktatásban

A data science, vagyis az adattudomány több kutatás ernyőfogalma - az eredményeket a Corvinus szakfejlesztései során is felhasználták. Borbásné Szabó Ildikó munkatársaival a munkaerőpiacon igényelt kompetenciákat elemzi és jelzi előre álláshirdetések szövegei alapján, melyekből a munkaerőpiaci adattárház koncepciójának segítségével nyernek ki információkat. A big data feldolgozását az egyetemi infrastruktúra nem teszi lehetővé, azonban a koncepciót ki tudják dolgozni. A kutatás célja modellezni azokat a kompetenciákat, melyekre a hallgatóknak a végzés után a munkaerőpiacon szükségük lesz, és amikre a szak- és tananyagfejlesztések során is tudatosan építhetnek.

A tanuláselemzés, amit Fodor Szabina kutat munkatársaival, szintén az adattudomány területéhez kapcsolódik. Arra kíváncsiak, hogy milyen következtetéseket lehet levonni az osztályzatokból annak tudatában, hogy az adott tárgyat ki és milyen tematika szerint tanította, valamint hogyan épülnek tartalmilag egymásra a kurzusok. A 2011-es évfolyam adatain kezdték el a vizsgálatot, statisztikai modellt építettek rá. Megfigyelték például, hogy a gazdaságinformatikus képzésben az Üzleti intelligencia nevű tárgy alapjait képezik a Statisztika 1 és 2, valamint az Adatbázisok nevű kurzusok. 

scott-graham-5fnmwej4taa-unsplash.jpg

Kép: Scott Graham, Unsplash

Vizsgálni fogják emellett a tárgyak osztályzatai közötti korrelációkat, melyek, bár nem feltétlenül mutatnak ok-okozati kapcsolatot, együttjárást igen. Ezzel felmérhetik a tárgyak közötti összefüggések okait, valamint azt, hogy milyen ismeretek szükségesek az adott tárgyhoz, ezáltal tudományosan alapozzák meg a tananyagfejlesztéseket. Fodor Szabina kiemelte:

Mindegyik kutatás azt a célt szolgálja, hogy minél hatékonyabban tudjuk oktatni, minél alacsonyabb legyen a lemorzsolódás és magasabb a személyreszabottság.

Láng Blanka kutatása is ehhez a célkitűzéshez kapcsolódik, azonban algoritmikus megoldása elsősorban az oktatóknak nyújthat segítséget. “Webfejlesztés órára szerettem volna feladatokat fejleszteni. Szerettem volna, hogy egy algoritmus fejlessze őket, hogy különbözőek és jó minőségűek legyenek” - mutatta be a kezdeteket. Később továbbfejlesztette a programot Excel-függvények lekérdezésére is, amit egy másik órájához használt fel. A program arra is képes, hogy a részfeladatokhoz nehézségi fokozatokat társítva előre megadott össznehézség alapján állítsa össze a feladatsort. Később programozási készségek kikérdezésére fejlesztette tovább, amihez elsőbbségi feltételeket is beépített a rendszerbe, hiszen ezekben a tesztekben vannak olyan kérdések, amiket csak akkor érdemes feltenni, ha már a hallgató előtte egy másik kérdést megválaszolt. A kutató legújabb fejlesztése arra irányul, hogyan adható ki a program laikus felhasználóknak, például nyelvtanároknak, és várja az édeklődők megkereséseit.

Mesterséges intelligenciával a koronavírus nyomában - Legújabb kutatások a Corvinus Informatikai Intézetében Tovább
A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit

magicm1.jpg

Hogyan lehet egy film különböző jelenetein keresztül bemutatni és egymással összekapcsolni kutatási területeket? A Corvinus gazdasági témákkal foglalkozó doktoranduszai miért pont a Magic Mike-ot választották? Beszámolunk a 2021-es Kutatási Hét egyik legszínesebb és legpörgősebb előadásáról.

2021.01.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: mubi.com

Öt fiatal kutató, öt teljesen különböző terület és egy film, ami közvetlenül egyikük kutatási témájához sem kapcsolódik. “A kreativitást nagyon elősegíti, ha szűk keretek közé van szorítva” – fogalmazta meg előadásuk kialakításának folyamatát Szentesi Péter. A Corvinus Gazdálkodástani Doktori Iskola PhD-hallgatói közül Gyurákovics Bernadett szervezeti agilitással, Merkl Márta food designnal, Tóth Rita szervezeti játékkal, Farkas-Kis Máté a matematikai gondolkodás területével, Szentesi Péter pedig döntéselmélettel és viselkedéstudománnyal foglalkozik.

v_zs_0031_1.jpg

Kép: Váradi Zsófia, Közgazdász

A fiatal kutatók egy kurzuson találkoztak, ahol elkezdtek egy új tudománykommunikációs módszert kidolgozni: egy film kiválasztott jelenetein keresztül mutatják be kutatási területeiket, melyek így egymáshoz és a közönséghez is hatékonyan kapcsolódnak. A férfi sztripperek világa meglepő módon megfelelt ennek a célnak.

Amint a film előzeteséből is látszik, Mike-ot és a másik főszereplőt, a fiatal Adamot fogva tarja a sztripperkedés, hiszen így tudnak pénzt keresni. Adam nővére, Brooke azonban nem tud azonosulni az életmódjukkal, amiben nemcsak éjszakázások, fellépések magánbulikon, hanem a drogok és a szexualitás is központi szerepet játszanak. Mike hiába próbálja kivívni a lány barátságát... vagy talán a szerelmét?

Magic Mike az egyik jelenetben ezt mondja Brooke-nak, hogy meggyőzze őt: “Nem vagyok azonos a munkámmal”. Tóth Rita kutató számára ez a mondat egy klasszikus elmélet megjelenését jelentette.

Az egész életünk a színházhoz hasonlítható, ez magyarázza azt, hogy miért viselkedünk minden helyzetben másképp

– magyarázta Goffman elméletéből kiindulva a kutató. Az egymásnak sokszor ellentmondó szerepek, amiket a társadalmi életben játszunk, mind mi vagyunk. Magic Mike élete más területein sem léphet teljesen ki a sztripper világból, bármennyire is szeretne önállósodni és saját vállalkozásba kezdeni.

Azonban nemcsak a szerepeink, hanem azok az elképzeléseink is folyamatosan ütköznek egymással, hogy mások milyennek látnak minket, hogy milyenné szeretnénk válni, és hogy mit szeretnénk láttatni magunkból. Bármennyire meglepő, de ez a pszichológiai témakör kapcsolódik a matematikához is. Farkas-Kis Máté szerint “a matematikai tanulmányokban kevesen tudják megélni az önmegbecsülést”, hamar besorolódunk a jó és a rossz matekos kategóriájába, amiből később sem tudunk igazán kilépni. A kutató így fogalmazta meg a folyamatot:

A felnőttek belehipnotizálják a gyerekeket ezekbe a szerepekbe.

A matematikai gondolkodásról és a középiskolai matekoktatás buktatóiról ebben a cikkben olvashatsz bővebben.

Egy sztripper identitástérképén azonban valószínűleg nem a rossz matekos szerep a legmeghatározóbb. Szentesi Péter viselkedéskutató a film és a szubkultúráról készült kutatások alapján egy röpke költség-haszon elemzés alapján megfogalmazta, hogy a munkájukból adódó tárgyiasítás és a társadalmi stigmák nehezítik a magánéletüket és a tartós párkapcsolatok kialakítását.

Általános megrökönyödés él velük szemben, a társadalom bizonyos rétegei lenézik őket

– fogalmazta meg a sztripperlét költségeit, amelyek Mike és társai életében is megjelennek.

priscilla-du-preez-k8xygbw4ahg-unsplash.jpg

Kép: Priscilla Du Preez, Unsplash

A főszereplő táncosok kapcsolatainak minőségéről sokat elárulnak az étkezéseik is, amiket a filmben láthatunk és említenek, hiszen a közös étkezéseknek fontos szerepük van egy párkapcsolat kialakulásában és fenntartásában. David, Brooke elegáns ismerősével ellentétben nem bort, hanem a nővére megmaradt sörét issza meg az egyik jelenetben. A food designnal foglalkozó Merkl Márta kiemelte, hogy érdemes megfigyelni, hogyan kommunikálunk az étellel, mit árul el rólunk, és milyen üzenetei vannak. Az étkezés jelzi a hozzáállásunkat a kapcsolathoz, hogy érdekel-e minket mélyebben a megismerés, a másik személy. A meghagyott sör és David elutasító viselkedése a jelenetben együttesen mutatják, hogy egyáltalán nem érdekli őt a személy, akivel találkoztak. A közös kávézás vagy reggelizés ezzel ellentétben akár személyesen, akár a képernyő előtt közös elmélyülést jelent – azt jelzi, hogy a randi célja megismerni a másikat. Ez a gondolatmenet matematikára és a tanulásra is vonatkozik:

Ha a minőség fontos lesz nekem valamiben, érteni szeretném és nem csak letudni a dolgokat

– fogalmazta meg Farkas-Kis Máté.

Ez a tudatosság az egyetemi tanulmányokban és a szervezeti működésekben is fontos. Gyurákovics Bernadett szerint

Az egész Magic Mike univerzumot felfoghatjuk egy agile worldnek.

Vagyis az agilis szervezetek működése is tetten érhető a filmben, hiszen ez az alternatív szervezeti forma tribe-okra, szubkultúrákra épít, akárcsak a hierarchia nélkül egymáshoz kapcsolódó sztriptízklubok. Ez a világ tele van játékosítással, a klubok működésének “lényege, hogy a felhasználónak ne kelljen elgondolkodnia azon, hogy mi a következő lépés”, vagyis az élmény által azonnal bevonódjanak. Szentesi Péter viselkedéskutató szerint így a villogó nyíl technikája is megjelenik a filmben.

“Még tapasztaljuk, hogy hogyan alakíthatjuk ki ezt a diskurzusfajtát” – mondta Gyurákovics Bernadett, de az előadásuk pörgős, változatos és innovatív élményt jelentett a résztvevők számára. 

Ha kíváncsi vagy a Corvinus Egyetemen zajló Kutatási Hét többi előadására is, kövesd figyelemmel Facebook-oldalunkat!

A Magic Mike univerzuma olyan, mint egy agilis szervezet? – Így kapcsolja össze egy film a tudomány területeit Tovább
“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben

pexels-pixabay-220301.jpg

Értelem és érzelem kéz a kézben járnak, együtt teszik lehetővé a racionális döntéshozatalt. Na de hogyan kötődnek a matematikához és miért meghatározó egy életen keresztül az, hogy az iskolában hogyan tanították nekünk a matekot? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetének keretében erre is választ kaptunk.

2021.01.15. Írta: Szabó Judit, képek forrása: Pixabay

farkas-kis-andras-mate_jpg.pngKép: Farkas-Kis Máté

Logika, ésszerűség, szabályrendszer, okos tanár, szigorúság, nehézség, kudarc, fantázianélküliség -  a matematikáról alkotott képünk, élményünk és a hozzá társított érzéseink széles spektrumon mozognak, többségük középiskolás gyökerekkel rendelkezik. Az életünkben megjelenő matematika kapcsán csak keveseknek jut eszébe, hogy a hétköznapi helyzetek és a vállalati környezet nem létezhetne számok nélkül, ezek adnak mértéket az életünknek. Farkas-Kis Máté előadása éppen erről szólt: a Corvinus Egyetem kutatója a döntéseink mögött meghúzódó matematikai dinamikákat és életünkre gyakorolt hatását vizsgálja.

A mai modern társadalomban számok vonatkozásában beszélgetünk, mindenhol számok reprezentálják a kapcsolatot a tények és az objektumok között. Ám ez nem volt mindig így. Hosszú évezredeken keresztül a természetben élt az ember, ahol nem volt szüksége számolásra, hiszen döntései egyszerűek voltak: a túlélésre koncentrálódtak. Azonban a helyhez kötött életmód megjelenése teljesen új típusú életvitelre és hosszútávú gondolkodásra, más döntési helyzetekbe késztette az embereket. Mondhatjuk, hogy a számokat a letelepedéssel együtt járó gyakorlati helyzetek, döntési, problémamegoldási és ellenőrzési feladatok hívták életre. Ekkor alakult ki az öncélú gondolkodás is, amely a matematika szétválását hozta: a javak számontartása, leltározása, tervezése mellett elindult egy önmagáért való gondolkodás is a számokról, a világ összefüggéseiről, amellyel létrejött az elméleti matematika.

Ezen a ponton megcáfolhatjuk a matematika és a fantázianélküliség kapcsolatát, hiszen olyan, a természetben nem megfigyelhető dolgok alakultak ki, mint például a másodfokú függvény vagy a derivált. Miért tekintik mégis sokan képzelőerőtől mentesnek ezt a területet? Mert megfigyelhető, hogy ezek az absztrakciók mégsem függetlenek a valóságtól: a matematika megadja az egész világ komplex leírását. Általa fedezhettünk fel például bolygókat is: nem láttuk őket, nem tudtuk, hogy léteznek, csak egy matematikai modell mutatta meg, hogy kell lennie ott valaminek.

Az ember törekszik arra, hogy az életében rend legyen, ezért próbál matematikai leírást adni mindennek, létrehozva ezáltal a rendezett halmazok világrendjét. A valós számok halmazának elemei, amelyekkel dolgozunk, reflexívek (a ≤ a), antiszimmetrikusak (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a=b) és tranzitívek (ha a ≤ b és b ≤ c, akkor a ≤ c). Ez a szemlélet áthatja a teljes emberi gondolkodásmódot, így ez alapján építette fel a döntéselmélet is a racionalitás fogalmát és axiómáit (összehasonlíthatóság, tranzitivitás, dominancia, függetlenség), és erre utalt vissza Farkas-Kis Máté is, amikor a racionális emberről beszélt. Megfogalmazásában

a racionális ember egy döntéshez szükséges összes információ birtokában van, minden alternatívát fel tud mérni annak következményeivel együtt. Fel tudja mérni a saját preferenciáit, és ki tudja választani az optimális cselekvési változatot; a döntéseiben pedig következetes.

mathematics2.jpg

Ha az ember képes valóban racionálisan dönteni, és ezt mindenki meg is teszi, akkor a világ körülöttünk elvileg leírhatóvá válik. Ha egyértelműen meg lehet határozni a preferenciáinkat, akkor determinálhatóvá válik a sorsunk, hiszen mindig ugyanazon elvek mentén döntünk. Ezen a ponton az előadó Stanisław Lem: Solaris című regényéből idézett:

az ember, a látszat ellenére nem alkot magának célokat, beleszületik egy korba, amely kész célok elé állítja, szolgálhatja őket vagy fellázadhat ellenük, de a szolgálat vagy lázadás tárgya kívülről adott. Hogy megismerhesse a célok keresésének teljes szabadságát, egyedül kellene lennie, ez pedig nem sikerülhet, mert ha nem emberek között nevelkedik, nem válhat emberré.

A valóságban azonban nem létezik olyan helyzet, amikor minden információval rendelkezünk, illetve preferenciáinkat az érzések is befolyásolják.

Az ókori és újkori  bölcsek is egyetértettek abban, hogy az értelem és érzelem nem tud világosan elhatárolódni egymástól, érzelmek nélkül nem lehet döntést hozni. Létezik egy érzelmi agyunk, amely a közvetlenül elérhető változókra koncentrál, és a pillanatnyi jó érzésre vagy pánikra reagál. Emellett pedig rendelkezünk egy racionális aggyal is, ez a lehetőségeket a várható hasznosság alapján mérlegeli, ami pedig a matematikaoktatásban ölt testet. Éppen ezért a racionális emberre is hatnak emocionális faktorok, csakhogy ő képes az érzelmeit hatékonyabban szabályozni azáltal, hogy gondolkodik róluk. A 20. században a korábbiaktól merőben eltérő gondolkodás jelent meg, amely már az önismeretre, az érzelmek mélyebb megértésére fókuszált. Ebben kiemelt szerepet kap, hogy egy adott feladat és tevékenység (mit?) mellett a gyakorlati megvalósulás és alkalmazási lehetőség (hogyan?) után is érdeklődjünk, de ami a legfontosabb: értsük a cselekvés motivációját (miért?).

pexels-pixabay-2097.jpg

A racionális gondolkodásért felelős agyi prefrontális kéreg a kamaszkor végére fejlődik ki, tehát éppen a középiskolai oktatás végére. Mondhatni az egész életünk racionalitásának alapjait az iskolapadban rakjuk le. Ez a kor matematikai kudarcok („Nem érted? Pedig ez triviális. A gyengébbek kedvéért akkor elmagyarázom újra…”) nélkül is eléggé kritikus a fiatalok számára, de ahogy Farkas-Kis Máté egyik korábbi kutatásából kiderült, ezek a kudarcok a Maslow-piramis tetejét, az önbecsülést rombolják le, aminek következményei a felnőttkori döntések során végig megfigyelhetők. Mivel a matematikát összekötöttük a racionalitással, így aki „nem ért a matekhoz”, az nem érthet a racionális gondolkodáshoz, nem tud tisztán strukturálni, sem ésszerűen gondolkodni. A matektanulás azonban nem függ fizikai adottságoktól, fejleszthető képesség, csupán egyénenként változhat a megfelelő tanulási módszertan. Ebből kifolyólag igazából a matematika tanárral való kapcsolat határozza meg azt, hogy mit és hogyan fogunk érezni, csinálni és gondolni adott témakörről, adott szerepben.

A jelen feladata annak megválaszolása, hogyan tudjuk úgy átformálni a racionális gondolkodást és döntéseket, valamint a viszonyunkat a számokkal, hogy egy másfajta, jobb jövőt tudjunk építeni. A mai értetlenség oka, hogy míg a gyermeki létnek alapvető része a kíváncsiság, a miért kérdés folytonos emlegetése, az okok kutatása, a szülői és tanári válaszok és viselkedés miatt a középiskola idejére ez teljesen eltűnik. A miért-hogyan-mit kérdéskörből már csak az utolsó, a cselekvés tárgya fog számítani: beleneveljük a társadalomba a kérdés nélküli feladatvégrehajtást. Kényelmetlennek érezzük a matematikával kapcsolatos kérdéseinket, mert azok feltevésével mások szemében irracionálissá válunk. Ettől való félelmünkben különböző szerepeket veszünk fel, amelyek determinálják, hogy a jövőben se legyünk képesek racionális döntéseket hozni, megfelelően mérlegelni, és ily módon bizonyos helyzetekben értetlenül álljunk.

“Nem érted?! Pedig ez triviális!” - A matematika szerepe és hatása az életünkben Tovább
Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak? 

Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak? 

12 intézet, 12 kutatás - 2. rész: BCE Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet

12-12-2b.pngLehetne jobb élmény az egyetemi tantárgyfelvétel? Hogyan segíthetünk hatékonyan a vírus miatt lemaradt diákoknak a tanulásban? Dr. Biró Péter, az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ezeken és hasonló problémák megoldásán dolgozik. Betekintést nyújt abba, hogyan lehet tudományos eszközökkel hozzájárulni ahhoz, hogy összetett mechanizmusok igazságosan és hatékonyan működjenek.

2020.12.17. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász

A 2012-es Közgazdaságtudományi Nobel-díjat Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapták – pont azon a területen végzett munkájukért, amelyen Dr. Biró Péter is tevékenykedik. A Corvinus oktatója 2016 óta az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében a Mechanizmustervezés Kutatócsoportot vezeti, ahol a preferencia-alapú párosítások elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. Hol találkozhatunk ezzel a területtel a mindennapjainkban?

Az algoritmikus mechanizmustervezés jelentéséről és még több hétköznapjainkba beépült alkalmazásáról, valamint Dr. Biró Péter tudományos pályájáról cikkünk első részéből tudhatsz meg többet.

A koronavírus-járvány második hulláma újabb kihívásokat jelent, és az otthonmaradó tanulók fokozottan érintettek. Már az első hullám idején sokan lemaradtak, a technikai ellátottság, a megfelelő internethozzáférés ellenére nem tudtak hatékonyan tanulni és fejlődni. Erre 2020 májusában a Magyar Református Szeretetszolgálat, a #school és a KTI kutatói, köztük a Biró Péter által vezetett kutatócsoport létrehozott egy megoldást. Az önkéntesmentorálás.hu felületen önkéntesen tanító személyek kapcsolódnak össze diákokkal, és segítenek nekik a tanulásban. Biró Péter így mutatta be a projektet:

Kialakítottunk egy párosító mechanizmust, amivel az önkéntesen jelentkező mentorokat kötjük össze a segítséget kérő diákokkal. A platformot a második hullám miatt újraindítjuk.

pexels-julia-m-cameron-4145038_1.jpg

Kép: Julia M Cameron, Pexels

Az algoritmusra épülő mechanizmus egy komplex helyzetet old meg. Van két oldal, melynek szereplői mind rendelkeznek preferenciákkal. A diákok megadják, hogy milyen tárgyakból kérnek segítséget, míg a mentorok azt, hogy milyen tárgyból, milyen korú és képességű diákokat szeretnének mentorálni. A kutatócsoport feladata az volt, hogy algoritmikusan egy optimális és igazságos megoldást számítson ki, komplexebb lehetőségeket is lehetővé téve. Ugyanis nemcsak párokat lehet kialakítani a platformon, hanem mentorálási csoportokat is. A mechanizmus lényege, hogy segítsenek a diákoknak abban, hogy ne maradjanak le, a fiatal mentorok pedig a tanítással fejlődjenek, élményt és fontos kompetenciákat kapjanak a jövőre nézve. „Megtapasztalhatják, hogy milyen tanítani, és az is pozitív élményt adhat számukra, ha egy másik diákkal közeli kapcsolatba kerülhetnek. Ezek a személyes kapcsolatok a vírushelyzetben még fontosabbak, mint általában” – egészítette ki Biró Péter. 

Ha bővebben érdekel ez a tudományterület és ezek az alkalmazások, nézd meg Biró Péter előadását a Mindenki Akadémiája című műsorban:

A vírushelyzet az egyetemistákat is érintette, hiszen két szemeszter óta távoktatás folyik a magyar felsőoktatásban, azonban ezen a területen sok fontos folyamat már évek óta online történik. Magyarországon a Neptun rendszer általános használatban van, ezen keresztül folyik a tantárgyfelvétel is. Sok hallgató számára komoly stresszfaktort jelent, mert „az alapvető tantárgyfelvételi mechanizmus a versenyjelentkezés, amit kicsit prózaibban úgy is hívhatunk, hogy aki kapja, marja. Szóval akinek először sikerül belépni a rendszerbe, és felvenni egy tárgyat, az véglegesen bejutott rá. Abból adódik a probléma, hogy mindenki egyszerre szeretne belépni, és emiatt sokszor összeomlik a rendszer.”

A Corvinus és a Budapesti Műszaki Egyetemen egyaránt ezt a mechanizmust alkalmazzák, egyedül az ELTE-n van eltérő rendszer. Mivel ezt már implementálták a Neptun fejlesztői, más egyetemeken is megvalósítható lehet. A lényege, hogy az algoritmus prioritásokat határoz meg a diákok számára, sorba rendezi őket minden tárgyhoz a személyes pontszámaik alapján. Ha például valaki kötelező tárgyként, az alaptanterv szerint végezné el az adott tárgyat, akkor magas prioritást, vagyis magasabb pontszámot kap, de az előzetes tantárgyfelvételnek és egyéb tényezőknek is fontos szerepük van.

pexels-christina-morillo-1181290.jpg

Kép: Christina Morillo, Pexels

Mindkét típusú mechanizmusnak vannak előnyei és hátrányai, melyeket Biró Péter és kutatótársai az ELTE és a Corvinus hallgatóinak megkérdezésével vizsgáltak. A versenyjelentkezés nagy előnye, hogy „amikor a diák döntési helyzetbe kerül, a lehető legjobb tárgycsomagot veszi fel magának. Ily módon ez egy hatékony megoldást ad. Az biztos, hogy a végén nem lesz olyan megoldás, ami minden diák számára jobb lenne, viszont az egész folyamat nagyon igazságtalan tud lenni. Az a diák, aki előbb jutott be, felveheti az összes jó tárgyat” – foglalta össze Biró Péter.

A felmérésben összesen 4500 választ kaptunk, és az látszódott belőlük, hogy valóban sokan igazságtalannak tartják ezt a megoldást, és egy nagyon stresszes dolog a hallgatók számára.

Az ELTE-n működő rendszert is lehet kritizálni, sok szempontból az sem igazságos, például az elsőéveseknél sorsolással dőlnek el a pontszámok. De az biztos, hogy ott kiküszöbölték azt az izgalmat, hogy ki tud belépni elsőként a Neptunba, és nincs annyira leterhelve a rendszerük. Ennek ellenére vannak stresszfaktorok, mert csak a tárgyfelvételi hét végére derül ki, hogy ki fért be a tárgyakhoz tartozó kvótákba. Az is elterjedt módszer, hogy a hallgatók rásegítő programokat használnak, például Neptun PowerUp-ot, amik felgyorsítják a rendszer működését. Valójában ezek nem nyújtanak megoldást, csak más szintre helyezik a problémát. Biró Péter szerint „le kell lassítani ezt az eljárást, és olyan eljárást kell bevezetni, amikor a diákoknak van idejük meghozni ezeket a fontos döntéseket, és igazságossági szempontokat kell figyelembe venni.”

b_v_0113_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Felmerülhet tehát a kérdés, hogy milyen alternatívák léteznek még. Amerikában az elmúlt években több egyetemen is bevezettek egy mesterséges aukción alapuló rendszert, ahol tokeneket kapnak a diákok, amikből megvehetik a tárgyaikat. Utána egy mesterséges aukció zajlik le, ahol minden tárgynak kialakul egy mesterséges ára. A diákok az árak függvényében megadhatják a tantárgyak értékelését, és egy versenyegyensúlyi megoldásban minden diák olyan tantárgycsomagot kap, ami számára a mesterséges árakhoz viszonyítva a legnagyobb értékkel bír. Ez azonban Biró Péter elmondása szerint még egy nyitott kutatási terület.

Úgy gondolom, érdemes lenne a Corvinus vezetésének meg általában a magyar és európai egyetemeknek jobban elgondolkodniuk azon, hogy hogyan működtetik a tantárgyválasztást, mert az egyszerű versenyjelentkezés eléggé igazságtalan.

Az algoritmikus mechanizmustervezés eredményei tehát több területen jelen vannak az életünkben és a társadalom működésében. Mivel céljuk a hatékonyság és az igazságosság növelése, felmerül, hogy milyen egyéb alkalmazásokat lehetne még Magyarországon bevezetni ezen célok érdekében. „Két dolgot biztosan javasolnék: az óvodai és az általános iskolai felvételik szervezését.” Biró Péter kifejtette, hogy ezek a folyamatok nem elég átláthatók, nem koordinálják őket hatékonyan és egységesen, ami nemcsak itthon, hanem Európa több országában problémákat okoz. „Ez egy olyan alkalmazás, ami rengeteg szülőt és családot érint, sokkal átláthatóbb módon lehetne szervezni. Ez politikai döntés lenne - bizonyos döntési jogköröket el kellene venni ahhoz, hogy a rendszer átláthatóbbá váljon. Ezért mindig kérdéses, hogy a jelenlegi status quo-hoz képest senkinek ne sérüljön az érdeke. Kicsit nehéz átlátni, hogy kinek a beleegyezésére lenne szükség lényegi változtatásokhoz.” A cél ezeken a területeken is az lenne, hogy a mechanizmus preferenciák, hasznosság és egyéb tényezők figyelembevételével egy igazságos és optimális megoldást adjon a résztvevők számára.

Cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem 12 intézetét mutatjuk be egy-egy kutatáson vagy kutatói életpályán keresztül. Ha érdekel, mit derítettek ki a TikTokról a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatói, olvasd el ezt a cikket!

Hogyan lehet igazságosabb a tárgyfelvétel és hatékony a segítségnyújtás lemaradó diákoknak?  Tovább
Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék

Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék

12 intézet, 12 kutatás - 2. rész: BCE Matematikai és Statisztikai Modellezés Intézet

12-12-2_2.png

Min múlik, hogy melyik egyetemi szakra vesznek fel? Hogyan lehet hatékonyan megoldani olyan bonyolult folyamatokat, mint a nemzetközi vesecserék? Dr. Biró Péter, az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója ezeken és hasonló problémák megoldásán dolgozik. Betekintést nyújt abba, hogyan lehet tudományos eszközökkel hozzájárulni ahhoz, hogy összetett mechanizmusok igazságosan és hatékonyan működjenek.

2020.12.16. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Nagy Dávid, Közgazdász Online

A 2012-es Közgazdaságtudományi Nobel-díjat Alvin E. Roth és Lloyd S. Shapley kapták – pont azon a területen végzett munkájukért, amelyen Biró Péter is tevékenykedik. A Corvinus oktatója 2016 óta az ELKH KRTK Közgazdaság-tudományi Intézetében egy Lendület kutatócsoportot, a Mechanizmustervezés Kutatócsoportot vezeti, ahol – akárcsak Roth és Shapley – a preferencia-alapú párosítások elméletével és gyakorlatával foglalkoznak. Hol találkozhatunk a 2012-es és a hozzá kapcsolódó 2020-as Nobel-díj eredményeivel és ezzel a területtel a mindennapjainkban?

Cikksorozatunkban a Corvinus Egyetem 12 intézetét mutatjuk be egy-egy kutatáson vagy kutatói életpályán keresztül. Ha érdekel, mit derítettek ki a TikTokról a Kommunikáció és Szociológia Intézet oktatói, olvasd el ezt a cikket!

Az egyetemi felvételiben sok szereplő vesz részt. Nekik vannak saját preferenciáik, amik a vágyaikon, igényeiken és különböző objektív faktorokon alapulnak. Egyszerűen megfogalmazva a diákok szeretnének bekerülni bizonyos szakokra, az egyetemek pedig igyekeznek a legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgatókat felvenni. Ennek eléréséhez egy párosítási folyamatra van szükség: az algoritmus helyeket rendel a jelentkező diákokhoz. Hogyan lehet ezt a folyamatot egy központosított rendszerben gyorsan, hatékonyan és igazságosan megvalósítani? Biró Péter szerint

az igazságosságot Magyarországon nem nagyon kell magyarázni. Valójában a ponthatárok segítenek az értelmezésében. Ha egy diákot visszautasítottak egy adott szakról, az csak azért lehetett, mert a szak helyeit feltöltötték nála jobb diákokkal, amit a ponthatárok biztosítanak.

A felsőoktatási felvételi algoritmusának újratervezésében és optimalizálásában a kutató 2007-től vett részt, amikor a BME Számítástudományi és Információelméleti Tanszékén doktorit szerzett. „Az algoritmus egy maihoz hasonló formában 1996 óta működött. Ma is a ponthatárok implikálják, hogy kit hova vettek fel, és ezek kiszámítását azóta algoritmusok végzik. A változtatásra azért volt szükség, mert új szempontok kerültek be a törvénybe. Egy politikai döntés miatt mások lettek a megoldás feltételei.”

b_v_197.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

A mechanizmus gyors lefutását a felvételi esetében egy algoritmus biztosítja. „Lényegében a lépésszám, vagyis a futási idő arányos a jelentkezések számával. Emiatt Magyarországon már 2007-ben egy sima laptopon 10 másodperc alatt lefutott a program” – mondta el Biró Péter. „Az volt a mi feladatunk, hogy segítsük az új algoritmust implementáló programozókat abban, hogy újra gyorsan lefusson, és korrekt eredményt adjon.”

Ezt a kidolgozási folyamatot algoritmikus mechanizmustervezésnek nevezzük. A tervezés alapját a matematikai és egyéb tudományos ismereteken és tudáson túli alapelvek is adják. A cél az, „hogy preferenciák, hasznosságok és egyéb tényezők figyelembevételével a mechanizmus – valamikor algoritmikus támogatással – egy igazságos és optimális megoldást próbáljon adni a résztvevők számára.” Az egyetemi felvételi mechanizmusát a kutató több tudományos cikkben is vizsgálta, itt található egy magyar nyelvű összefoglaló.

Dr. Biró Péter így foglalta össze szakterületének tudományos kontextusát:

„A játékelmélet olyan szituációkkal foglalkozik, ahol a résztvevőknek preferenciáik, célfüggvényeik vannak. Két ága van: a nem kooperatív és a kooperatív. A nem kooperatív a klasszikusabb. Ott azt feltételezik, hogy minden játékos a saját érdekei alapján cselekszik, és a saját hasznát maximalizálja. A legfontosabb koncepció, amit elemezni szoktak, a Nash-egyensúly. Ez egy olyan helyzet, amiben már egyik szereplőnek sem érdeke eltérni az adott megoldástól. 

A kooperatív játékelmélet ezzel szemben az együttműködésről szól, a résztvevők egymással összefognak, például párokat alkotnak. Azokban az alkalmazásokban, amikkel én foglalkozom, összeáll egy eladó egy vevővel, egy diák egy iskolával, létrejönnek kisebb vagy nagyobb koalíciók. Ezután jön a kérdés, hogy a közös hasznot hogyan osszák el egymás között. Például az Európai Unióban minden költségvetés felállításakor nagy vita tárgya, hogy az országok a közös befizetéseket hogyan osszák el egymás között. Ezen a játékelmélet-típuson belül az én szakterületemet a kifizetések nélküli játékok, és azon belül a párosító alkalmazások alkotják.”

Az egyetemi felvételin túl egy teljesen eltérő területen, az orvoslásban is alkalmaznak ilyen mechanizmusokat. Biró Péter kutatócsoportjával részt vesz egy projektben, ami az európai vesecsereprogramok feltérképezését, vizsgálatát és szervezését tűzte ki célul. Európában már több mint 10 országban működik ilyen program. A legnagyobb az Egyesült Királyságban van, ennek kidolgozásában Biró Péter is részt vett. A vesecsere lényege, hogy a betegnek immunológiailag inkompatibilis donorja van, például a betegnek A-s a vércsoportja, a donornak pedig B-s. Ezek a párok regisztrálhatnak a csereprogramba, és a betegek egymás között elcserélhetik a donorjaikat úgy, hogy végül mindenki optimális párt kapjon.

pexels-_-2324837.jpg

Kép: Павел Сорокин, Pexels

Magyarországon jelenleg négy olyan központ van, ami képes ilyen átültetéseket végezni. A törvény annyit enged meg, hogy a transzplantációs központokon belül létrejöhetnek cserék, de legfeljebb két beteg-donor pár között. Azonban már a jelenlegi törvény alapján is érdemes cseréket keresni, ezért a program kidolgozása javában folyik. Biró Péter megosztotta velünk, hogy

a magyar program pár hónapon belül aktívan működni fog, és ha elfogadják a törvényi változtatást, akkor még több lehetőség lesz a transzplantációk végrehajtására.

A vesecsereprogramban a kutatócsoport szerepe az optimális megoldás megtalálása. Amint megvannak a betegek és a donorok adatai, egy szoftver ki tudja szűrni, ki kivel cserélhet. Utána a lehetséges cserék közül azokat kell kiválasztani, amelyek bizonyos szempontból optimálisak. „Az optimalitás jelentheti azt, hogy minél több transzplantáció jöjjön létre, de minőségi szempontokat is figyelembe szoktak venni, például a korkülönbségek minimalizálását és az immunológiai egyezések növelését az élődonorok és betegek között” – fejtette ki Biró Péter.

Ilyen komplex és hatékony alkalmazások kidolgozásához sok különböző tudományterület összekapcsolódása szükséges. „Ez nagyon szép példája az interdiszciplináris tudományterületeknek. Itt valóban szükség van arra, hogy közgazdászok, társadalomtudósok vagy akár orvosok megértsék és elemezzék, hogy milyen megoldások számítanak optimálisnak egy adott szituációban. Ezután a játékelméleti és mechanizmustervezési szakemberek kigondolják, hogy milyen eljárások vezethetnek el egy jó, optimális, igazságos megoldáshoz. Végül ezeket meg is kell valósítani, egy olyan algoritmust kell mögé tenni, ami gyorsan lefut, és képes kiszámítani a kívánatos megoldást. Csak akkor működik jól egy alkalmazás, ha mindegyik szempontot figyelembe veszik.” Biró Péter szerint azok a megoldások működnek jól, melyeket mindhárom szempontból alaposan átgondoltak, mindegyik szempontot figyelembe vették.

b_v_174.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Ilyen kutatásokban történő sikeres részvételhez érdemes széles érdeklődési körrel rendelkezni, több tudományterületen jártasságot szerezni. Biró Péter matematikusként tanított a Műszaki Egyetemen, emellett a közgazdaságtan is érdekelte, elvégezte a Corvinus egyik szakját is. „Öt évig szinte minden nap ingáztam a Szabadság-hídon oda-vissza. A Corvinus mindig is híres volt arról, hogy erős a közgazdász képzése. A játékelméletet Forgó Ferenc, a kooperatív játékelméletet Solymosi Tamás tanították akkoriban, akik ma is talán a legkiválóbb ismerői ezeknek a területeknek. Tehát nekem megvolt a kettős érdeklődésem, és szerencse, hogy nem mondtam le egyikről sem.” Az interdiszciplinaritást azóta a szakmai életben naponta tapasztalja, megfigyelte, hogy

a kutatók között egyre jobban elmosódnak a határok, hogy ki közgazdász és ki matematikus, mert mindenkinek a probléma mindkét részével foglalkoznia kell.

Ha a Corvinus Egyetem hallgatójaként olvasod ezt a cikket, és felkeltette érdeklődésedet ez a tudományterület, csatlakozhatsz a nagymúltú Játékelméleti szemináriumhoz, vagy felveheted a Market Design című választható tárgyat, ahol mélyebben megismerkedhetsz a területtel.

Algoritmusokkal lesz igazságosabb a felvételi és hatékonyabbak a vesecserék Tovább
A felhasználók egyhetede egyáltalán nem ismeri fel a reklámokat TikTokon

A felhasználók egyhetede egyáltalán nem ismeri fel a reklámokat TikTokon

12 intézet, 12 kutatás – 1. rész: Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézet

12-12-01.png

Miért használja 1,6 millió magyar a TikTokot? Miért 18 év alatti a kétharmaduk? Szeretjük mi egyáltalán a TikTokot? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk az idei országos TikTok trendjelentés két médiakutatójával, Dr. Bokor Tamással és Dr. Székely Leventével készült interjúnkból.

2020.12.08. Írta: Sipos Sára, grafika: Nagy Dávid, Közgazdász

Idén ősszel kiderült, mit művelünk a TikTokon: országos kutatást készítettek a felhasználási szokásokról a Post For Rent és a Ringier Axel Springer Magyarország Digital Media Campusa. A kutatásban közreműködött Boroznaki Gergely közösségi média szakértő és a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének két kutatója, Dr. Bokor Tamás és Székely Levente. Egyetemünk két kutatóját a TikTok titkairól, veszélyeiről és jövőjéről kérdeztük.

Mi a TikTok titka? Miért ez a felület, és miért most ragadta meg a fiatalokat?

Székely Levente: A TikTok eredetileg nem ilyen tartalommal és célcsoportnak készült, hanem oktatási segédplatformként indult: rövid, közérthető, tanulást segítő videókat terveztek. Ez ugyan nem működött, de a fiatalok felfedezték a felületet, ami Musical.ly néven futott be, ebből lett később a TikTok. A digitális közeg a fiatalok közege, a digitális kultúra az ő kultúrájuk. Az információs társadalomnak vagy kornak a kiszámíthatatlanság az egyik kulcstényezője: bizonyos alkalmazások, üzleti modellek hasítanak, mások pedig nem, hiába vannak elméletileg sikerre ítélve.

Kedvenc példám a SMS és az MMS története: az SMS kiegészítő szolgáltatásként jelent meg a mobiltelefonokon, és a tervezőket is meglepte, milyen népszerű. Azt hitték, az MMS is hasonló karriert futhat be, hiszen már képet is küldhetünk, nemcsak szöveget - hatalmas reklámkampányt építettek rá a telefontársaságok. Ekkoriban jelentek meg az azonnali üzenetküldő alkalmazások, amelyek meghódították a terepet, az MMS-t pedig elfelejtettük.

Bokor Tamás: Lehet ugyan elméleteket gyártani arról, hogy a TikTok miért figyelemfelkeltőbb, mint más platformok, de nem biztos, hogy minden fordulat megindokolható.

Ami tavaly a Snapchat volt, idén a TikTok lett, és ami idén a TikTok, az nem tudjuk, jövőre mi lesz.

A TikTok hasonlóan rugalmas videós oldal, mint a YouTube, de kevésbé funkciógazdag, így kevésbé zavarba ejtő. A használata egyszerűbb, az ajánlórendszere viszont kifinomultabb: ezek lehetnek a siker titkai, de mind inkább szükséges, mint elégséges előfeltételek.

pexels-cottonbro-5081930.jpg

Kép: cottonbro, Pexels

A MMS-hez hasonló példa egyébként a Vine története is: 6-8 másodperces videókat lehetett feltölteni, és elvileg minden adott volt, hogy nagy siker legyen. Szerencsétlenségére akkor jelent meg a GIF, ami hamar kiiktatta a Vine-t.

A közösségimédia-platformok gyakran egymástól is átvesznek ötleteket - az eredetileg Snapchat sztori funkciót már az Instagram és a Facebook is használja. A TikTok rendelkezik olyan sajátossággal, amit a többiek elleshetnek tőle?

B.T.: Valójában nem sok új van a nap alatt, alapvetően ugyanarra a pár funkcióra épül az összes közösségimédia-platform. A tartalomfogyasztásban – legyen az szöveges, állóképi, mozgóképi vagy audiovizuális – csak hangsúlyeltolódások vannak, ezek inkább technikai különbségek. Lehet tartalmat feltölteni, más felhasználókkal interakcióba lépni, felhasználókra, fiókokra rákeresni. Fontos funkció még, hogy archiválni, manipulálni lehet a feltöltött anyagokat: újrakeverhetők, szerkeszthetők, újrafelhasználhatók, ehhez pedig szorosan kapcsolódik az ajánlórendszer is.

Sz.L.: E funkciók mentén működnek a rendszerek, csak állítgatják őket, tehát nem ez pörgeti fel az egyiket, és altatja el a másikat.

A közönség a tartalom után megy, a fogyasztó az élményt, a szórakozást keresi, és azt a platformot választja, ahol ezt megkapja. A TikTok egyik ereje, hogy még kevésbé vannak jelen rajta az idősebbek, és ez a fiataloknak jó.

B.T.: A TikTok viszonylag új platform, a kutatásunkból is kiderült, hogy rendkívül fiatal az átlag felhasználói életkor, és a válaszadók nagy része 14 év alatti volt. A TikTok még olyan terület, ahova a legfiatalabb médiafelhasználók el tudnak bújni. Sokan az Instagramra is azért váltottak, mert a Facebookon megjelent az idősebb korosztály. Identifikációs kérdéssé vált, hogy a fiatalok akarnak-e egy platformon lenni velük, vagy egy új médiaterületet foglalnak-e el. Ebben jelenik meg a generációs különbség, a TikTok erre a hullámra tudott felülni.

A TikTok mennyire van benne a köztudatban itthon? Hogyan viszonyulunk hozzá? Lehet egyáltalán általános viszonyulásról beszélni, vagy generációnként változik?

B.T.: Sok középiskolást és egyetemistát tudtam erről megkérdezni a közelmúltban. Már rendszerezett kérdőíves felmérés nélkül is lehetett érezni, hogy minél alacsonyabb életkorú a korosztály, annál sűrűbben és többen használják a TikTokot. Izgalmas kérdés volt, hogy mennyire tartják kínosnak bevallani ezt. Ha egy osztálytól, csoporttól megkérdezem, hogy kik használják, sokan körbenéznek, mielőtt felemelik a kezüket. Bizonyos véleményáramlatokban kínosnak tartják, de a kutatás eredménye alapján általánosságban nem ciki.

Sz.L.: Nemrég láttam egy hölgyet TikTokos maszkban. Mostanában a maszk is felületté vált, amivel magamról mutatok valamit. Megjelennek rajtuk a világmárkák vagy a politikai üzenetek.

B.T.: Identifikációs eszköz tud lenni, bár pár év elteltével lecseng majd, hiszen a természetes életciklus görbén leszálló ágba fog kerülni egyszer.

pexels-prateek-katyal-2694434.jpg

Kép: Prateek Katyal, Pexels

Egyre többet hallunk a közösségi média káros, veszélyes oldaláról. A TikToknak milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek?

Sz.L.: Ahol egészen fiatalok vannak jelen nagy tömegben, mindig van potenciális veszélyhelyzet: a még nem szilárd identitások, még nem felnőttként gondolkodók és cselekvők veszélybe, csapdákba kerülhetnek. Egy általános iskolában van portaszolgálat, ezért nem lehet ki-be jönni, elvinni a gyerekeket, beszélgetni velük. A digitális világban nincs porta, akárhány évesen létrehozhatunk profilt, a belépéshez szükséges adatok pedig manipulálhatók. Ismerjük az ugyan közhelyes, de pozitív oldalait is a közösségi médiának: közösségteremtő erővel rendelkezik, terepet ad a kreativitásnak, önkifejezésnek, együttműködésnek, bizonyos digitális skillek fejlesztésének.

B.T.: Nem biztos, hogy érdemes konkrét felületek kockázatairól beszélni. A bántalmazástól az adatvédelmi problémákon át a kapuőrök hiányáig: ezek nem a Facebook, az Instagram vagy a TikTok egyedi problémái. Majdnem ugyanaz a funkciókészlet ezeken a platformokon, így a belőlük eredő kockázat is hasonló. Nem a felület maga veszélyes, hanem a bűnözői csoportok, a zaklatók, a hackerek, az adattolvajok, a pedofil késztetésű emberek: mindig a felhasználó tesz rosszat, nem a felület.

A Közgazdász Messzelátó című podcastjének első részében Dr. Bokor Tamással beszélgettünk a The Social Dilemma című dokumentumfilm kapcsán arról, hogyan hat ránk jelenleg és milyen jövőt tár elénk a közösségi média. A podcastadás elérhető a Közgazdász Online YouTube-csatornáján.

Sz.L.: A TikTok talán egy szempontból más: specialitása a felhasználói kör fiatalsága, így a legkiszolgáltatottabb, legveszélyeztetettebb csoport van jelen.

Mennyire van eltérő hatással a közösségi média az aktív és passzív felhasználókra?

Sz.L.: Ha csak tartalmat fogyasztunk, esetleg kommentelünk, kevesebb hideget-meleget kaphatunk, mint az, aki létre is hoz tartalmakat. Meg lehetne vizsgálni, hogy erősebb-e a hatás arra, aki passzív fogyasztóként órákat tölt ezeken a felületeken, mint aki megosztja a saját tartalmát, de utána kilép az alkalmazásból.

B.T.: A tartalomgyártó kitettsége nagyobb. De nem vagyok benne biztos, hogy ő az adatlopásnak például jobban ki lenne téve, mint aki csak nézelődik.

Sz.L.: A passzív fogyasztóban ráadásul szorongást okozhat, hogy a tartalomgyártók olyan dolgokat tesznek, amikre ő nem képes. Mindkét fajta fogyasztót érhetik kellemes és kellemetlen meglepetések, pozitív és negatív érzelmek.

A felhasználók kétharmada 18 év alatti, 23 százalékuk a 14 éves kort sem éri el, ráadásul nincs még egy ilyen nagy százalékban jelen lévő korosztály. Hogyan lehet a gyerekeket tudatos médiahasználatra nevelni?

B.T.: Különböző médiaprogramok indultak már ebből a célból, az új Nemzeti alaptantervben pedig van már digitális kultúra tantárgycsoport is. Reméljük, az iskolák megfelelő módszertani felkészültséggel rendelkeznek ehhez, már sok műhelyben találunk kidolgozott óravázlatokat, amik megalapozhatják az ilyen témájú médiaórákat.

Szerintem a digitális kompetenciák közül az információkeresés és -kezelés vagy a problémamegoldás olyan területek, ahol a digitális bennszülöttek nem szorulnak rá a felnőttek segítségére. Ellenben bizonyos soft skillek, mint az infomációbiztonság, a kommunikáció vagy az együttműködés életkort, élettapasztalatot, empátiát, stabilabb személyiséget kívánnak. Ezekről volna mit tanulnia a fiataloknak a szülőktől, pedagógusoktól.

A korosztályok kölcsönösen ki tudják segíteni egymást: a fiataloktól elsajátíthatjuk a kezelés könnyedségét, technikáját, ők pedig tőlünk az óvatosságot.

b_v_0083_1.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Nemrég voltak arról hírek, hogy a TikTokot esetleg betiltják, nem lehet letölteni többet. Milyen hatással lehet ez a jövőjére? A Facebook botránya után például sokan elhagyták a platformot.

Sz.L: A TikTok közönségét inkább a funkciók változása érdekli: ha ilyen lesz, gyorsan odébbállnak. Az idősebbek, tudatosabbak a körülmények miatt hagynak el egy platformot, például ha adatlopásról, adatokkal való visszaélésről olvasnak. A fiatalok akkor mennek el, ha már nem lehet valamit csinálni az oldalon, amit előtte lehetett.

B.T.: Ha a tulajdonos szemszögéből nézzük a problémát, a tőzsdei ingadozásokba erős cégek nem szoktak belebukni, a hektikus változások hosszú távon normalizálódnak. Ha a Facebookról kiregisztrál pár millió dühös ember, és ez kellemetlen tőzsdei mozgást eredményez, a cég egy hónap múlva már meg sem érzi. Ez igaz bármelyik nagy felhasználószámmal rendelkező közösségimédia-platformra.

Önöket személyesen meglepte a kutatás valamelyik eredménye?

Sz.L.: Számomra a kitöltők száma volt meglepő: nagyon izmos, számában jelentékeny mintát sikerült prezentálni. A nemzetközileg erős trendek, felületek, márkák itthon is megjelennek a TikTokon, de sok a magyar tartalomgyártó is. Összességében nagyon tanulságos volt az egész kutatás.

B.T.: Engem az ütött szíven, ahogy a márkákkal, cégekkel kapcsolatban válaszoltak a kitöltők.

Ugyanannyian (13%) állítják, hogy sosem láttak még a TikTokon reklámvideót, mint ahányan be tudnak azonosítani konkrét márkákat: ez ijesztő.

Iparági elemzések azt mutatják, hogy a közösségimédia-tartalmak nagyjából egyharmada szponzorált tartalom - ha nem is fizetett reklám, de tartalmaz termékelhelyezést, vagy fizetett influenszer áll mögötte. Ha a tartalmak körülbelül harmada ilyen természetű, de a felhasználók egyhetede mégis azt vallja, hogy nem azonosít szponzorált tartalmakat, az sokat elmond a legfiatalabb médiahasználók médiaértéséről.

Ha részletesebben érdekel a TikTok-kutatás, az eredményeket és a trendjelentést megtalálod a Ringier Axel Springer honlapján.

A felhasználók egyhetede egyáltalán nem ismeri fel a reklámokat TikTokon Tovább
Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson

Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson

img-20201127-wa0000.jpg

Vajon milyen kutatások folynak egy egyetemen? A Kutatók Éjszakája online programsorozat november 27-28-án mindenkinek betekintést engedett a tudomány világába. A Corvinus Egyetem kutatóinak előadásaiból kiderül, miért fontos a politikusoknak a színház, miben segíthet nekünk a matematikai gondolkodás a mindennapokban, hogyan előzhetjük meg a kiégést és hogyan lehet kutatni a koronavírus-járványt.

2020.11.30. Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Pál Ferenc a Corvinuson - Hogyan őrizzük meg az életkedvünket? Öngondoskodás és a kiégés megelőzése

Te is észrevetted már, hogy néha levertnek érzed magad, és elveszted az összes motivációd? Olyan, mintha egy fekete lyukban lennél, és nap nap után jön anélkül, hogy változna valami? Ez nem csak a te történeted. A kiégés nemcsak egy ember története, hanem az egész társadalomé. Mindannyian veszélyeztetettek vagyunk abban, hogy kiégünk. Mindenkinél eljöhet az a pont, amikor elveszti a belső szabadságát és az élet azt mondja: most ezt kell csinálnod.

Gondolj csak egy egyetemistára, aki már több napja nem alszik, mert az egyik vizsgájára tanul. Ez a fokozott erőfeszítés ideje, ami egy átmeneti időszak. Mikor túl leszel rajta, újra szabad lehetsz, és kijutsz ebből a fekete lyukból. Viszont ami nagyon fontos, hogy az erőfeszítés időszakában se hanyagold el azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek: a családot, a barátokat, azokat a tevékenységeket, amiket szeretsz. Meg kell találnod az egyensúlyt. Talán egy kicsit kevesebb időt fogsz a boldogságot adó dolgokkal foglalkozni, de soha ne hanyagold el őket túlságosan, mert ezek azok, amik boldoggá teszik az életet. Ha pedig túl vagy az erőfeszítés időszakán, szánj egy napod csak magadra.

Törődj magaddal, hiszen ha belül nincsen egyensúly, akkor a környezeteddel sem leszel egyensúlyban.

Írta: Belayane Najoua

img-20201127-wa0002_1.jpg

kép: Budapesti Corvinus Egyetem

A COVID-19 járvány terjedésének dimenziói

Amikor elkezdődött a járvány, elkezdtem napi szinten vezetni az adatokat. - Dr. Forman Balázs

Felmerülhet a kérdés, hogy “egy regionalista, egy földrajzos” - ahogy magát Dr. Forman Balázs előadásában többször nevezte - miért foglalkozik a koronavírus-járvány terjedésével, modellezésével. A gazdaságföldrajz oktatásának fontos eleme, hogy a mobilitási modelleket, folyamatokat megtanítsák. “Van egy sokszor idealisztikusan megfogalmazott modell, ami a járványokra, az információk terjedésére vonatkozik” - mondta a Corvinus Egyetem oktatója. Azonban most olyan helyzetbe kerültek a kutatók, hogy a világra, egyes országokra és akár régiókra vonatkozóan vannak napi szintű, viszonylag egyszerűen hozzáférhető adatok.

forman.jpg

kép: Dr. Forman Balázs

A járvány terjedésére vonatkozó adatokat több szempont mentén érdemes elemezni. Dr. Forman Balázs kutatásában összefoglalta, hogy az adatok között összefüggéseket lehet keresni. Például megvizsgálni, hogy a fertőzöttek összesített számához képest mennyi az elhunytak aránya. Magyarországon megyénként eltérő ez az adat, azonban az aktuális, november 27-ei elemzése alapján 2,01% és 4,63% közötti a halálozási arányszám. Bár az adatok településszinten megbízhatatlanabbak, megállapítható, hogy az arányok alakulása többek között függ a népsűrűségtől, az ingázás mértékétől és a mobilitástól is. A téma megmozgatja a tudományos életet, több jövő évre tervezett konferenciának is tárgyát képezik majd a járvány terjedésének dimenziói.

Írta: Taxner Tünde

Hogyan fonódik össze a színházak és a politika világa?

A politikusoknak mindig is fontos volt és lesz a színház, hiszen azok három szereppel is bírnak: véleményformáló, véleménynyilvánító és “reflektor” szerep.

A néző már a választásával kifejezi véleményét: melyik darab, melyik színház, melyik színészek játsszák. A színházi előadáson dolgozók új jelentést adnak a darabnak, gyakran aktualizálják, ezzel a közvéleményt alakítják. A “reflektor” szerep pedig azt fejezi ki, hogy a színház mindig rávilágít a jelenlévő társadalmi, politikai problémákra. A 21. században a színházak nem függetlenek, nem fenntarthatóak, állami támogatásra szorulnak: a jegybevételek csupán költségek 30-40 százalékát fedezik. Ez a függőségi viszony aszimmetrikus, és óriási érdekellentét van a hátterében: a művészet sajátossága a szabadság és a függetlenség, a politika a támogatásért cserébe viszont elvárásokat támaszt. Ezért a színház és a politika állandó konfliktusban állnak egymással.

pexels-jeff-stapleton-5792820.jpg

Kép: Jeff Stapleton, Pexels

Már gyakran a görög drámák is társadalmi-politikai kérdéseket feszegettek, az előadás során pedig szó volt még többek között Shakespeare királydrámáiról, Katona József Bánk bánjáról és Alfred Jarry Übü királyáról is. A politikai tartalommal bíró drámák sora végtelen, ezért akár olvassuk, akár színházi előadásként látjuk őket, mindig figyeljünk a politikai tartalomra és kiszólásokra, hiszen a színház tanít és tükörként szolgál!

Írta: Sipos Sára

AI-jaj - A mesterséges intelligencia kihívásai az oktatásban

Amint a mesterséges intelligencia is meglepő formákat ölt olykor, úgy a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának előadása is rendhagyó módon zajlott. A hallgatóság maga is részesévé vált Dr. Bokor Tamás és kutatócsoportja társadalmi kutatásnak, melyben a mesterséges intelligenciáról felhalmozott tudás, a róla alkotott vélemény, valamint remények, félelmek, kérdések területét jártuk körbe.

Általános tévhit, hogy a mesterséges intelligencia az internet megjelenésével és széleskörű elterjedésével jelent meg - valójában az áttörés évének 1943-at tartják, ez ugyanis az első (még kezdetleges) neurális háló megalkotásának éve. Napjainkban már igen széles a mesterséges intelligencia alapú innovációk, alkalmazások tárháza: mesterséges intelligenciának tekinthető minden olyan fejlesztés, amely emberi intervenció nélkül képes adott inputokból rugalmas outputok elkészítésére, illetve saját következtetéseket levonva módosítani tudja a korábbi programját.

pexels-alex-knight-2599244.jpg

Kép: Alex Knight, Pexels

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az automatizáció és robotizáció hatékonyságnövelő hatású, így bizonyos munkafolyamatokban gazdaságosabb gépekkel, robotokkal, mesterséges intelligenciával helyettesíteni az embereket. Az oktatásban azonban komoly fenntartásai vannak a társadalomnak. A tantervek személyre szabásában, készségek feltérképezésében, teljesítményelőrejelzésben, intelligens oktatórendszerekben viszont hasznosítható ez a technológia.

Létezik már olyan oktatási platform, amely képes a diákok érzelmeinek és arckifejezéseinek felismerésére, s ehhez optimalizálja a tartalmat.

A mesterséges intelligencia az előrejelzések szerint az amerikai oktatási szektorban 2021-ig közel 50%-os növekedést fog elérni. Ez is azt mutatja, hogy a jövő oktatásában nagy szerep jut majd ennek a fejlesztésnek, azonban évek kellenek még ahhoz, hogy a magyar oktatásban közvetlenül is megjelenjen. Amikor ez megtörténik, akkor is szükség lesz a tanárok felülvizsgálati és módosító jogkörére.

Írta: Szabó Judit

Véges valóságaink a végtelenben

Farkas-Kis Máté előadásában új megközelítésből szemléltette a matematika gyakorlati alkalmazását, például a halmazelmélet és a szervezetelmélet összekapcsolódásának kiemelésével:  egy jó HR-esnek tudnia kell, hogy mik a különböző munkavállalók közös pontjai, amik metszetet alkothatnak, és mik azok az egyéni kompetenciák, amelyekkel  a csoport tudása nagyobb területet fedhet le. Meg kell találni, hogy mit tartalmazzon a metszet és a különbség annak érdekében, hogy a szervezet hatékonyan működhessen.

pexels-andrea-piacquadio-3769714.jpg

Kép: Andrea Piacquadio, Pexels

Újabb praktikus vonatkozással rendelkezik a tulajdonság öröklődésének feltételezése, tehát az indukciós logika követése, ami a sztereotípiák esetén szintén gyakran alkalmazott módszer, különösen a rasszizmus vagy a bűnözői hajlam ‘igazolására’. A mindennapi használatban viszont számtalan kivétel adódik, tehát a matematikai logikát követve a szabály többé nem lenne alkalmazható -  ezt a szempontot azonban sokan mellőzik. .

A matematika  egy gondolkodási keretet ad. Egy olyan rendezési elvnek is tekinthető, amely segít megérteni a világ működését, és használható a mindennapi életünk során például a döntéshozatalban, problémamegoldásban.

Minél nagyobb ismeretanyaggal rendelkezünk, és minél inkább képesek vagyunk ezeket megfelelően kombinálni, annál több különféle alternatívával állhatunk elő. A jelenlegi világban problémát jelent, hogy rengeteg információ vesz körül minket, amit elsősorban be akarunk fogadni, ahelyett, hogy az egyes adatokból újabb információk generálására és újabb össezfüggések felfedezésére törekednénk. Általában az a lépés hiányzik a gondolkodásunkból, hogy megértsük, az egyes lépések hogyan kapcsolódnak össze, és emiatt nem értjük meg sokszor azt, hogy a matematika egy új gondolkodásmódot kínálva a körülöttünk lévő világ megértésére vezethet.

Írta: Kovács Anna

Pál Feri az életkedvről, kutatások színházról, COVID-ról és mesterséges intelligenciáról - Ilyen volt a Kutatók Éjszakája a Corvinuson Tovább
A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre?

f069d9f5-1e79-43dc-9bb9-17399dd66c22_1_201_a.jpg

Vágyunk az olyan helyekre, ahol bűnözők, gyilkosok, rablók, haramiák töltötték büntetésüket, ahol terrortámadások voltak, és ahol a háború szele söpört végig. Turizmusbiztonság címmel egy hiánypótló és aktuális könyv jelent meg. Az erőt próbáló kutatás részleteiről, a dark turizmusról és a koronavírus utáni utazásról Michalkó Gáborral, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával beszélgettünk.

2020. 11. 26. Írta: Belayane Najoua

A kutatásról röviden:
A Turizmusbiztonság Államtudományi Műhely 2017-ben jött létre és éppen idén, 2020-ban jelent meg az első kézzelfogható eredménytermék. A hároméves kutatás során a projektben résztvevő szakemberek mindegyike kapott egy-egy számára releváns témát, amit a szakirodalom, a statisztikai adatok és az esettanulmányok megvizsgálásával kellett feldolgoznia. A műhelymunka eredménye egy 30 fejezetes hiánypótló könyv, amely Magyarországon elsőként rendszerezi a turizmus és a biztonság kapcsolatának legfontosabb témaköreit. A könyv online is elérhető.

Mi alapján választanak az emberek utazási célpontot?  Érzelmek vagy statisztikai adatok számítanak?

Úti cél választásánál a legtöbb esetben a barátok, ismerősök véleménye és a korábbi tapasztalatok a döntőek. Az utazók a tervezésnél általában ezt gondolják:

A desztinációnak maradéktalanul garantálnia kell a biztonságot, hiszen az ő érdekük, hogy én, mint turista odamenjek.

A biztonság soha nem lesz vonzerő. A legfontosabb a szubjektív biztonság, az érzés, hogy biztonságban vagyunk. Erre remek példa Szicília és Mexikó. Annak ellenére, hogy komoly rizikófaktorokkal rendelkeznek, a legkedveltebb úticélok rangsorának elején állnak

Mit jelent, és hogyan hat ránk a szájpropaganda?

Az interneten található turisztikai oldalak, szálláskereső portálok, reklámok továbbra is befolyásolják az emberek döntését, de a közösségi média elterjedése óta egyre nagyobb teret kap a szájpropaganda. Ez azt jelenti, hogy a rokonok, barátok, ismerősök akár közvetlenül, akár a közösségi médián, vagy a telefonon keresztül nagyon erősen tudnak ránk hatni. A turizmus esetében nagyon érdekes és fontos jellemző a szájpropaganda. Egy-egy vélemény, tapasztalat úgy terjedhet el az interneten, mint egy vírus.

Az utazók is lerombolhatják egy turisztikai hely biztonságát?

Az utazás minden esetben valamilyen kockázat magunkra vállalása, de az utazás alatt sokan túl nagy kockázatot vállalnak. Az izgalom kedvéért, a következményeket nem mérlegelve, a turisták olyan dolgokat is megtesznek egy ismeretlen helyen, amit otthon nem tennének meg. Kihalt sikátorban sétálgatnak éjjelente, átlépik a sebességkorlátozást, kábítószert vásárolnak, prostitúcióban vesznek részt, mert úgy gondolják, hogy a turistákat nem büntetik. Ezek a kisebb-nagyobb kihágások mind hozzájárulhatnak az adott hely biztonságának romlásához. 

Mit jelent a dark turizmus, és miért vágynak az emberek veszélyes helyekre?

Közel két évtizede alakult ki ez a kifejezés. Az emberek szeretnek borzongani, veszélyes helyekre utazni, kockáztatni és katasztrófa sújtotta helyeket meglátogatni. Az ilyenkor felmerülő gondolat: 

De jó, hogy nem velem történt

- biztonságérzetet is ad. Ekkor önmagunkat is szembesítjük a régi tettekkel (World Trade Center), hibákkal (Auschwitz) vagy éppen a természet erejével (Pompei).

auschwitz-3485116_1920.jpg

Kép forrása: Pixabay

Sokszor olyan helyekre megyünk, ahova valamilyen családi kötődés vonz minket: második világháborús hely, amiről nagyapánk mesélt, egy terrortámadás helyszíne, ami a barátunkat testközelből érintette. Szeretünk szembesülni a borzalmakkal és a kockázatokkal anélkül, hogy valóban meg is élnénk őket. 

Miért tartotta fontosnak ezt a témát?

Az utazás olyan létformává vált, amely mindenki szabadidejének jelentős részét kitölti. A jelenlegi válsághelyzetben még jobban érezzük, hogy mennyire fontos az utazás. Eddig ezt a témát rendkívül szűk körűen kezelték mind magyarországi, mind pedig nemzetközi szinten. Néhány kutató eszmélt csak rá, nem is olyan régen, hogy a turistákat számos veszély fenyegetheti, amiket elsősorban a lopásokon, jogsértéseken, kisebb bűncselekményeken keresztül lehet megfogni. A témához való hozzáállás akkor változott meg, mikor különböző kutatók, valamint rendészeti és határőrizeti szakemberek leültek erről beszélgetni.

Ön szerint hogyan fognak megváltozni a turisztikai szokások a koronavírus után?

A turizmus egy reziliens ágazat, ha valamilyen kár, katasztrófa éri, visszahúzódik, viszont ha ez elmúlik, újult erővel fog visszatérni. Amint el fog múlni a félelem – például, ha biztosítják az oltóanyagot –, akkor az emberek utazni fognak. Az utazás egy létforma. Az utazás a részünkké vált.

A könyv azért nagyon fontos, mert lehetőséget teremt az oktatás, a kutatás, az üzleti élet és az államigazgatás együttműködésére, ami eddig nem volt lehetséges. Akár egy leendő szak is létrejöhet a műhely  talaján. A célunk, hogy a biztonságipar nagyobb hangsúlyt kapjon és felvirágozzon.

A dark turizmus rejtelmei - Miért utazunk veszélyes, borzongató, katasztrófa sújtotta helyekre? Tovább
Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken

Tudósítás a Tudománykommunikáció 2.0 konferenciáról 

pexels-anna-shvets-4226140.jpgHárom percben bemutatni egy tudományos kutatást önmagában komoly kihívás, hát még online és feszes időbeosztás mellett. A Tudománykommunikáció 2.0 konferencia résztvevői azonban nemcsak kutatják a tudományos témákról folyó hatékony és közérthető kommunikációt, hanem meg is tudják valósítani. 

2020.11.23. Írták: Burkus Brigitta, Sipos Sára, Taxner Tünde, borítókép: Anna Shvets, Pexels

Talán egy új műfaj, a “teaserkonferencia” született meg november 20-án a Corvinus Egyetem TudCom kutatócsoportjának szervezésében. Összegyűjtöttünk pár izgalmas gondolatot áltudományról, digitális oktatásról és online tudománykommunikációról. De vajon hogy kerülnek közéjük mémek Greta Thunbergről, Instagram-influenszerek és számítógépes játékok?

Online térbe költözött a tudomány

Hogyan jelenhet meg a tudomány 15 másodpercben a TikTokon? - Dr. Veszelszki Ágnes

Tudományos influenszerek Instagramon, TED-előadások és tudományos kísérletek 15 másodpercben a TikTokon -  Dr. Veszelszki Ágnes, a konferencia egyik szervezője, a Corvinus Egyetem tanszékvezető docense a tudománykommunikáció legújabb, online lehetőségeit vázolta fel előadásában.

A tudománykommunikáció nyilvános, közéleti kommunikációt jelent tudományos témákban, melynek célközönsége általában nem szakértőkből, hanem érdeklődő laikusokból áll. A kommunikátorok, vagyis a kutatók, a tudósok online is megjelennek a szélesebb közönség előtt, és ma már nemcsak holnapjuk, esetleg blogjuk van, hanem közösségimédia-felületeik is.

Mindez abból az igényből születik, hogy a kutatók a tudomány iránti érdeklődést felkeltsék, bepillantást engedjenek a tudományos munka kulisszái mögé, bevonják a közönséget, és megbízható eredményeket osszanak meg a világgal.

Ha kíváncsi vagy, mit jelent a Kardashian-index, és miért indulnak a tudósok jobb helyzetből a koronavírus-járvány hatására, nézd meg az átfogó előadást, amely ráhangol a konferencia témájára!

tudkomm.jpg

Kép forrása: TudCom kutatócsoport

Féljünk vagy aggódjunk?

Az emberi tudat hajlamosabb kiszűrni a sötét, a fenyegető információkat. - Dr. Aczél Petra

2020-ban minden nap elhangzik egy mondat, vagy szembejön velünk egy mém arról, hogy nem ilyen évre számítottunk, és félünk attól, hogyan folytatódik. Dr. Aczél Petra, a Corvinus Kommunikáció és Szociológia Intézetének vezetője előadásában bevezet minket abba, hogy ez miért természetes érzés, és kifejti, mi húzódik meg a jövőtől való félelmünk hátterében.

Miért gondoljuk, hogy a jövő katasztrófákhoz vezet? Jövő-sokkot érzünk, vagyis érzékeljük, hogy valamilyen változás közelít. Az éretlen jövőre aggódással reagálunk, hiszen megsokasodnak a jobban és kevésbé kiszámítható, új tényezők az életünkben. Bár tudunk az új technológiákról és hatásaikról, a köztudatban már helyet kaptak a robotok és az önvezető autók, mégis gyakran félünk a változásoktól. Ahogy Orwell és Huxley híres regényeiben is elénk tárul, ez a percepció nem új jelenség, hiszen evolúciós adaptív tulajdonságunk, hogy a sötétebb képeket magunkhoz közelebbinek érezzük, hiszen többek között ezek a gondolatok motiválnak minket az önvédelemre és a változtatásra.

Mi a tudomány szerepe a jövőről szóló kommunikációban, és hogyan fordíthatjuk segítő, pozitív folyamatba a jövőről szóló diskurzusokat? Hogyan torzítja jövőképünket az okosság, és milyen módszerekkel érdemes a jövőt kutatni? Mindezt megtudhatjuk az előadásból:

Gamerek és geekek: a videójátékok és a tudománykommunikáció

A játék egy rugalmasan alkalmazható közeg, ami sokféleségéből adódóan is segítséget tud nyújtani abban, hogy közvetítsen a játékosok és a kutatók között. - Balogh Andrea

Sokan játszanak videójátékokkal, azonban kevesen tudják, hogy ezzel akár a tudományt is szolgálhatják. Balogh Andrea, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatójának előadásából megtudhatjuk, hogy a videójátékok a játékmenethez kapcsolódóan felhasználhatják a játékosok lexikai tudását, vagy akár a játék célja is lehet tudás átadása, egy tudományos vagy társadalmi vita, gondolatmenet elindítása.

A videójátékok és a tudománykommunikáció kapcsolatának egyik formája a civil tudomány: a tudományos kutatás lehetőséget biztosít a laikus érdkelődőknek, hogy bekapcsolódhassanak. Egy civil tudományos projekt esetén a kutatók döntik el, milyen platformon, milyen műfajú játék a célravezető. Az érdeklődők a játékkal járulnak hozzá a kutatáshoz, a kutatók pedig kommunikálják feléjük az eredményeket cikkeken, videókon, blogon keresztül.

Ha szeretnél hozzájárulni a tudományhoz vagy csak újat tanulni, neked is lehetőséged van játszani: a proteinek vizsgálatától kezdve a retina neuronjainak teszteléséig sok kutatást segíthetsz, miközben puzzle-t játszol. A játékokon keresztül aktív párbeszéd indulhat a tudósok és az érdeklődők között. Ha szeretnél játszva tudományos projektben részt venni, a Gamerek és geekek című előadásban példákat is találsz civil tudományos projektekre.

Vitázással a kritikus gondolkodásért

Amint a járványhelyzet is nap mint nap rámutat, az álinformációk kiszűrése, a médiatartalmak valódi, mély megértése olyan kompetenciák, melyekre a jövőben egyre nagyobb szükségünk lesz. Hívjuk segítségül ehhez a vitázást! - Taxner Tünde

Hogyan ismerhetjük fel az álhíreket és áltudományos tartalmakat az online információrengetegben? A médiatudatosság, vagyis a tudatos, bölcs, felelős médiahasználat segítségünkre lehet. Ez a kifejezés nagyon sok készséget foglal magába, melyeket Pelle Veronika, a Corvinus Egyetem oktatója és Taxner Tünde, kommunikáció- és médiatudomány mesterszakos hallgató kutatásukban a vitázás módszerével hoztak összefüggésbe.

vita_tudkomm.png

Kép forrása: Taxner Tünde

Kutatásukban olyan fiatalokat vizsgáltak, akik rendszeresen részt vesznek vagy vettek meghatározott struktúra és időkeretek szerint zajló vitákban, akár vitaversenyeken. Például a brit parlamentben vagy az ENSZ-ben zajló vitákat modellező formátumok sokrétűen fejlesztenek: pont azokat a készségeket is, amelyek a kritikus gondolkodáshoz és a médiatartalmak mély megértéséhez egyaránt szükségesek. A vitázás egy olyan módszer, amely az oktatási gyakorlatba és a tudományról való kommunikációba könnyen integrálható, gyakorlatias és nagyon interaktív.

Alternatív tény = hazugság?

Tények nélküli információról beszélhetünk, amennyiben félretájékoztatásról van szó - ennek a hátterében mindig valamilyen érdek (vagy politikai, vagy gazdasági, vagy ipari) állhatott, ami pedig manipulációhoz vezetett. - Rédey Soma

Vajon mit jelent a “valóságon/tényeken túli” (post-truth/post-fact) kifejezés a tudományban, és hogyan kapcsolódik mindennapjainkhoz? Mi befolyásolhatja az embereket tudományos témák hétköznapi megítélésben; hogyan és mi alapján döntünk? Nem egyszerű kívülállóként megérteni a tudományt, azonban különböző tudománykommunikációs elméletek segíthetnek az eligazodásban.

Rédey Soma Tudománykommunikáció az “igazságon túli” világban című előadásában többek között ezekre a kérdésekre válaszolt: tette ezt olyan hétköznapi példák segítségével, amelyek mindenki számára új megvilágításba helyezhetik a világ különböző folyamatait, történéseit.

Ilyen aktuális példák közé tartoznak a klímaváltozás vagy éppen az oltásellenesség. Arra is magyarázatot kaphatunk, milyen döntéshozási folyamat sarkall minket arra, hogy elvakultan szurkoljunk egy focicsapatnak, miközben tudomást sem veszünk annak hibáiról.

Érdekesség, hogy 2016-ban az Oxford Dictionary az év szavának választotta a post-truth (igazságon vagy valóságon túli) kifejezést. Ha tudni szeretnéd, mindez hogyan kapcsolódik a tudománykommunikációhoz, az előadás biztosan új ismereteket tartogat számodra!

microsoftteams-image_png.jpg

Készítette: Kovács Máté, Közgazdász

Találtam az interneten egy szakértőt. Megbízhatok benne? 

A szakértők felismerése is egyfajta szakértelem. - Pintér Dániel Gergő, Laza Bálint

Az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett az online térben eltöltött idő mennyisége. Kevés időnk van, arra pedig végképp nem elég, hogy az összes beáramló érdemi információt feldolgozzuk. A rengeteg beérkező információt ezért különböző algoritmusok szűrik. Arról azonban nagyon keveseknek van fogalmuk, hogyan is hatnak ezek a szűrők a hírszerzési forrásainkra valójában.

Pintér Dániel Gergő és Laza Bálint  arra kerestek megoldásokat, hogy könnyen meg tudjuk különböztetni a hozzáértő embereket a hozzá nem értőktől. Azonban ez a feladat több okból jóval nehezebb, mint amilyennek elsőre tűnhet.

fake-2355686_1920.jpg

Forrás: Pixabay, Wokandapix  

Talán mindenki érezte már magát olyan helyzetben, hogy nehezére esett eldönteni, hihet-e egy interneten talált információnak, vagy sem. Mivel kevesebb szakértő létezik, mint kérdés, hajlamosak vagyunk az internethez fordulni segítségért, mert ez egy gyors és meglehetősen praktikusnak tűnő megoldás. Vagy csak illúzió?

Bár a téma első nekifutásra kissé nehezen megfogható, az előadók  segítenek eligazodni a jelenlegi információs helyzetben, miközben részletesen bemutatják a tudomány közérthetőségére vonatkozó modelleket. A prezentáció után érthetővé válhat számunkra, hogyan viszonyul a tudomány a hétköznapi emberekhez - pedig erről nem gyakran esik szó.

Gretakör - Greta Thunberg megjelenése a mémek világában

Greta karaktere volt a mémesedés oka, és elszakadt ettől a mainstream médiában látszólag sikerrel képviselt klímavédelmi ügytől. - Veczán Zoltán

Greta Thunberget 2018-ban ismerte meg a világ, a Friday For Future klímaaktivistája hamar híres lett. Azóta pedig szerepelt a Time címlapján, felszólalt az ENSZ-ben, és kapott alternatív Nobel-díjat is. A világot bejáró híreket, történéseket sosem hagyja szó nélkül az internet népe sem, a mémek pedig különösen gyorsan reflektálnak rájuk. Veczán Zoltán, a Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció doktori iskolájának doktorjelöltje előadásában Greta Thunberg megjelenéséről és megítélésről beszélt a mémek tükrében.

Tudtátok, hogy a mém kifejezés eredetileg egy evolúcióbiológushoz köthető? Persze az internetes mém már mást jelentést hordoz, és az intertextualitás, a humor, az irónia eszközét használva a világban végbemenő folyamatokat segíthet megérteni. Természetesen a mémek világában Greta Thunberg alakja is hamar megjelent, az aktivista reprezentációjához az online vagy nyomtatott sajtó mellett a mémek is hozzájárulnak.

A kérdés az, hogy a mémek által közvetített Greta-kép hasonlóan pozitív-e ahhoz, mint amit a sajtó közvetít róla. A vizsgált mémek a klímavédelemről is szólnak, vagy már csak az ő személye a téma? Áltudományos gondolatok is kapcsolódnak már hozzájuk? Ha kíváncsi vagy a válaszokra, vagy a következő mémedhez keresel inspirációt, ajánljuk a “Gretakör” című előadást!

A konferencia összes előadása megtekinthető a TudCom kutatócsoport YouTube-csatornáján.

Tudósok a TikTokon, álszakértők az interneten és Greta Thunberg mémeken Tovább
Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját

116877049_10156968973687136_645325213800049189_n_1.jpg

2652 program, 260 résztvevő intézmény és 146 szervező. 2020-ban is megrendezik a Kutatók Éjszakájának ingyenes rendezvénysorozatát. A programok online lesznek elérhetők, így bárhonnan becsatlakozhatsz a számodra érdekes előadásokra, workshopokra. Tedd szabaddá november utolsó hétvégéjét, és vegyél részt Magyarország legnagyobb tudománynépszerűsítő sorozatán - akár a Corvinus Egyetem előadásain. Biztosan nem fogod megbánni!

2020.11.16. Írta: Belayane Najoua

night_-def_hu_2020-375x530.jpgA Kutatók Éjszakájának története

Először 2005-ben rendezték meg az Európai Kutatók Éjszakáját Marie Sklodowska-Curie Action
kezdeményezésére. Azóta minden év szeptemberének utolsó péntekén különleges programsorozatokat szerveznek szerte Európában, melyek célja, hogy érdekes kutatásokat, életpályákat és innovatív kezdeményezéseket mutassanak be.

Az egész kontinensen körülbelül 30 ország, 340 város és 21000 kutató vesz részt a kezdeményezésben. A programok nagyon széles skálán mozognak: vannak workshop jellegű foglalkozások, személyes beszélgetések vagy éppen több száz embernek szóló előadások.

Ahogy az élet minden területe megváltozott ebben az évben, úgy a programsorozat is alkalmazkodott a rendhagyó helyzethez. Az Európai Bizottság még tavasszal döntött úgy, hogy a megszokott szeptember utolsó hétvégéjéről november 27-28-ra halasztja a Kutatók Éjszakája programjait. Ez viszont azért jó, mert még van lehetőséged arra, hogy online részt vegyél a rendezvényen.

2020 - ez az év más, mint a többi

A vírushelyzet miatt az egész programsorozatot online rendezik meg, ami lehetővé teszi, hogy bárhol részt tudj
venni az érdekes előadásokon. A két nap során megismerheted a legkülönbözőbb tudományterületek titkait és újdonságait - lesznek előadások, kísérletek és workshopok. 

Néhány téma, amibe a Corvinus Egyetemen bepillantást nyerhetsz a két nap alatt:

  • Hogyan változik a tanítás a koronavírus után?
  • Virtuális túra a Pilisben a különböző erdőgazdálkodások megismerésével
  • Érdemes-e az E-sportba befektetni?
  • A színház és a politika évezredes kapcsolata 
  • Hogyan őrizd meg az életkedvedet? - Öngondoskodás és a kiégés megelőzése
  • Vajon tényleg kommunista Törpapa?
  • Milyenek lesznek az önvezető autók?

A többi programot ezen a linken találod.

Legyél a tudomány riportere!

Ahogy a Kutatók Éjszakája Facebook oldalán is olvashatod, a programsorozat nemcsak az év ezen két napjára vonatkozik, hanem folyamatos platformot és közösséget biztosít az elhivatott kutatóknak, vagy ahogy Albert Einstein mondaná, azoknak, akik szenvedélyesen kíváncsiak. 

A Kutatók Éjszakája projekt bármilyen tudományterületről szeretettel fogad nyilvános videókat, közvetítéseket, beszámolókat. A saját vagy akár mások eredményeit eljuttathatod a szervezetnek, hogy minél több ember megismerhesse őket.

A cikkek formai követelményei:

  • maximum 150 karakteres cím
  • maximum 225 karakteres kiemelt (bevezető) szöveg
  • 1.000-1.500 karakteres terjedelem
  • 600x400 px-es kép

A híreket itt tudod feltölteni.

Képek forrása:  https://kutatokejszakaja.hu/event 

Less be te is az izgalmas tudomány világába! - Idén is megrendezik a Kutatók Éjszakáját Tovább
Egy coworking irodában a te ötleted is szárnyra kelhet - Nagyszabású kutatás a négy visegrádi országban

Egy coworking irodában a te ötleted is szárnyra kelhet - Nagyszabású kutatás a négy visegrádi országban

pic1_1.jpg

Neked is volt már olyan hirtelen támadt ötleted, amivel úgy gondoltad, hogy meg tudod váltani a világot? Minden összeállt a fejedben csak azt nem tudtad, hogy hol tudnál rajta dolgozni? A megoldás a coworking iroda. Nyitott, olcsó, ötlettámogató irodaterületek, amik a kreativitás és a tudásátadás központjaiként szolgálnak. Ez a jövő munkahelye, ahol neked is dolgoznod kéne - állapította meg a négy visegrádi ország egy-egy egyetemének közös kutatása. 

2020. 11. 10. Írta: Belayane Najoua

Nagy sikerekkel véget ért az egyéves, a négy visegrádi ország városaiban zajló kutatás, ami a coworking környezetet és annak hatásait vizsgálta. A kutatás egy teljesen új perspektívából tárta fel a kreatív emberi erőforrás fejlesztésének, továbbképzésének és bevonzásának lehetőségeit. A projektben négy egyetem vett részt:

    • Prágai Közgazdasági Egyetem
    • Budapesti Corvinus Egyetem
    • Varsói Egyetem
    • Pozsonyi Comenius Egyetem

Mi az a coworking?

pic2_1.jpg

A coworking koncepciója a 90-es években kezdett el kialakulni, és Bernie DeKoven nevéhez fűződik. Akkor ez az ötlet nagyon forradalminak tűnt, hiszen senkinek sem jutott eszébe, hogy egy nagy, közös térben több cég is együtt dolgozhat. 2005-ben Brad Neuberg nyitotta meg a világ első coworking irodáját San Franciscoban Spiral Muse néven. 

A coworking területek olyan nyílt vagy félig nyílt irodahelyiségek, ahol szabadúszók és mikrovállalkozások munkatársai dolgoznak. A coworking irodákban különböző időtartamokra lehet kibérelni helyeket, de vannak olyan startup programok is, amik ingyenes irodahelyiséget biztosítanak az éppen induló vállalkozásoknak. A coworking iroda egyet jelent az ott dolgozóknak: stabil, jól működő, társasági irodakörnyezetet, amelyben a munkavállalók a legtöbb esetben saját maguknak oszthatják be az idejüket. 

Milyen hatással van a munkavégzésre és a társadalomra? - a Sao Paolo-ban végzett kutatás alapján

Sao Paolo városa a kétezres évek elején módosította a stratégiáját, amelynek köszönhetően a városban található digitális központokban elérhető volt az internet és a számítástechnika. Miután a politikai vezetők látták, hogy milyen sikeresek ezek a központok, átalakították őket coworking terekké és nyilvánosan hozzáférhetővé tették az innováció által vezérelt személyeknek és vállalatoknak. Ezeknek az új coworking tereknek egy Daniel Nakano  által vezetett kutatás alapján öt pozitív hatása lett a társadalmi és gazdasági környezetre:

  1. Lehetővé teszik, hogy a magánszemélyek előnyös kapcsolatokat építsenek ki.
  2. Támogatják a magánszemélyek és vállalatok közötti együttműködéseket.
  3. Elősegítik a tudáscserét és az ismeretek átadását.
  4. Az ott dolgozók a saját szolgáltatásaikat is kínálhatják a többi coworkingben dolgozónak. 
  5. Megnyitják a kapukat a globális hálózatokhoz a munkavállalók számára. 

Coworking utalvány - egy lehetőség a támogatásra

pic3coworking.jpg

A kutatás egyik legfontosabb eredményeként egy felszólítás fogalmazódott meg:

Felszólítjuk a kormányokat, hogy alakítsanak ki kapcsolatot a coworking terekkel, indítsanak és gondozzanak szabadúszóknak és kisvállalkozóknak szóló programokat.

Jeannine van der Linden, a European Coworking Assembly igazgatója

Az egyik legjobb példa az aktív politikai beavatkozásra, amely támogatta a helyi coworking területeket, a Coworking Milano pénzügyi kezdeményezése. Az olaszországi Lombardia régióban található Coworking Milano kétféle utalvány adott ki: egyet közvetlenül a fogyasztóknak, egyet a közösségi munkahelyeket üzemeltetőknek. A fogyasztók az utalványért cserébe használhatták az irodákat, míg az üzemeltetők kiegészíthették a tagsági díjakból befolyó profitot. Az utalványok célja a rugalmas munkavégzés elősegítése volt az olyan képzett szakemberek számára, akik ezáltal bővíthették a kapcsolatrendszerüket. 

Hogyan profitál belőlük a gazdaság?

pic4cow.jpg

  • A coworking tagok új munkahelyeket hozhatnak létre, hiszen a vállalatok a magas irodaköltségek helyett új munkavállalókat tudnak alkalmazni.

  • A coworking munkahelyek vonzzák a tehetségeket, és magasan képzett személyek sokaságát nevelhetik ki. 

  • Pozitív hatással vannak a helyi gazdaságra, mivel általában helyi vállalkozásoktól vásárolják az ételeket, eszközöket és az egyéb felszereléseket.

  • Támogatják a váratlan vállalkozásokat és az újgenerációs startupokat, ami pozitívan hat a helyi gazdaság növekedésére.

A teljes kutatási beszámolót ezen a linken tudjátok elolvasni.

Képek forrása: Pixabay, Freepik

Egy coworking irodában a te ötleted is szárnyra kelhet - Nagyszabású kutatás a négy visegrádi országban Tovább
Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban

pexels-pixabay-373543.jpg

Hálózatok, gráfok, modellek, konnektogramok, csomópontok: a hálózattudomány fontos elemei, amelyek az adatvizualizáció segítségével elevenednek meg előttünk a Barabási Lab:  Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon a Ludwig Múzeumban. Beszámolunk arról, miért érdemes megnézni a kiállítást, és hogyan érhetjük tetten a hálózatokat a mindennapjainkban.

2020. 11. 02. Írta: Keresztes Viola, Taxner Tünde, borítókép: Pixabay, Pexels

A hálózatkutatás egy univerzális módszer: művelői feltárhatják az orvostudomány, de akár a csillagászat mélyrehatoló összefüggéseit is. A kutatók elsőre értelmezhetetlen, töméntelen adatot tartalmazó halmazokból és adatbázisokból rendszereket alkotnak, tendenciákat állapítanak meg, vagyis érthetővé teszik az összefüggéseket. A modern számítástechnikai kapacitások és szoftverek mára lehetővé teszik ezeket a komplex elemzéseket, azonban az ember szerepe továbbra sem elhanyagolható. A kiállítás ugyanis rámutat arra, hogy a tudományból hogyan lesz művészet.

Barabási Albert-László erdélyi származású fizikus, hálózatkutató, a komplex hálózatok területén ért el jelentős sikereket. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja és a bostoni Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője. Korábbi cikkünkben írtunk már egyik könyvéről, a Képletről, de a többit is nagyon ajánljuk.

A kiállítás a hálózatkutatással foglalkozó Barabási Lab projektjei közül állít ki néhányat, melyek az elmúlt 25 év legkülönbözőbb jelenségeinek hálózatait mutatják be. A projektek végigvezetik a látogatót a hálózatkutatás és az adatvizualizáció történelmén. Az először 1995-ben bemutatott projekttől kezdve napjainkig láthatunk modelleket többek között a vírusokról, az ízek hálózatáról, a betegségekről, az álhírekről és a magyar művészeti hálóról. A kiállítás aktuális témákkal kapcsolatban mutat be olyan összefüggéseket, amelyek a laikusok számára is lenyűgözőek. 

A kiállítás kulcsszava az „egybenlátás”, ami jól kifejezi azt, hogy a hálózati gondolkodásban milyen központi szerepe van az adatok vizualizációjának. A bemutatott projektek mindegyikében érdekes összjátékot képez a hálózattudomány, aminek eredményeként sokkal többet láthatunk egy-egy műalkotásnál, hiszen itt a cél egy olyan összjáték megvalósítása, ahol az eltérő tudományterületek képesek egymást magyarázni, és a láthatatlant áttekinthető formában bemutatni.

network-4851120_1920.jpg

Kép: Pete Linforth, Pixabay

A Ludwig Múzeum steril tereit betöltik a virtuális és valóságos adatszobrok, melyek nemcsak komplexitásukkal, hanem színeikkel és formáikkal is lenyűgözik a látogatókat. Barabási eredetileg szobrásznak készült, és a 3D-s nyomtatási technika folyamatos fejlődésével most már ezt az álmát is megvalósíthatja. A megfogható adatszobrok ugyanis úgy jönnek létre, hogy a virtuális modelleket kinyomtatják. Tabletek és egy VR-szemüveg segítségével a szobrok még több dimenziót kapnak, megelevenednek és megtelnek tartalommal. A virtuális valóság segítségével azokat a hálózatokat ábrázolják, melyek annyira bonyolultak, hogy nem lehet őket kinyomtatni. Ezen a budapesti kiállításon láthatunk ilyet először a Barabási Labtől, és valóban benne lehetünk a hálóban.

Barabási a kiállítás kisfilmjében elmondja, hogy a legelső termék, ami a hálózatok kutatásával kapcsolatban megjelent, nem egy cikk volt, nem egy tudományos értekezés, hanem egy vizualizáció. Tudj meg többet a kiállításról tőle:

Pár hónapja minden nap fokozottan érezhetjük a hálózatok jelenlétét és jelentőségét az életünkben: a járványhelyzet folyamatosan felhívja rá a figyelmünket. A kiállítás, mivel 2020. október 10-én nyílt meg, erre is reagál. Korábbi betegségkutatásából inspirálódva Barabási akkora köveket keresett, melyek megfelelően ábrázolnak bizonyos betegségtípusokat, majd színekkel körbefestette őket. A betegségek sokszor fájdalmas, mégis sokszínű árnyékai így jelennek meg szemmagasságban előttünk.

A kiállítás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hálózattudomány - bármennyire is bonyolultnak tűnik - a mindennapokban is használható. Ajánljuk mindenkinek, aki olyan kiterjesztett kulturális élményre vágyik, melynek során a gyönyörű adatvizualizációk élvezete mellett a világ működéséről is tanulhat újat. Ha szükségünk van rá, hogy kapcsolati hálókban tájékozódjunk, cégünket kontextusban helyezzük, vagy kutatásunkba egy új szempontot szeretnénk beemelni, fordulhatunk már meglévő elemzésekhez. Ha pedig mi is szeretnénk belevágni, és gyakorolni, hogyan kell hálózatokban gondolkodni, kezdjünk el olyan egyszerű vizualizációs eszközöket alkalmazni, mint például a jól ismert gondolattérkép. Mindig tanulhatunk abból, ha láttatjuk a gondolkodás logikáját, és vizualizáljuk a problémák szerkezetét.

Benne vagyunk a hálóban - A Barabási Lab kiállítása a Ludwig Múzeumban Tovább
süti beállítások módosítása