Közgazdász Online


„Inkább tudjon megoldani három feladatot pontosan, mint tizenhármat rosszul” – Farkas-Kis Máté a matematikaoktatás jövőjéről 

„Inkább tudjon megoldani három feladatot pontosan, mint tizenhármat rosszul” – Farkas-Kis Máté a matematikaoktatás jövőjéről 

img_7376.jpg

A matematikai szorongás ma már nem egy idegen fogalom, sokaknak összeszorul a gyomra már csak attól, hogy számokat lát. De miért alakult ez ki, és vajon van a matematikának fenntartható oktatási módszere? A témáról Farkas-Kis Máté matematikus tartott előadást a Kutatók Éjszakáján.

Írta: Orosz Petra; Borítókép: Lékó Tamás

A Túléljük, de kijön a matek? avagy létezik-e fenntarthatóság a matematikaoktatás innovációja nélkül? címmel tartott előadást Farkas-Kis Máté egyetemi tanársegéd, doktorandusz, kutató a Kutatók Éjszakáján. Arra kereste a választ, hogy miért viszonyulunk negatívan a matematikához egy olyan világban, ahol a komplex döntéseink meghatározó része a számok megértése, és azok információvá történő átalakítása.

img_7548.jpgForrás: Lékó Tamás

Honnan indult a matematika, és mi volt előbb: a matematika vagy a gondolkodás? Röviden megfogalmazva, a gondolkodásunk hívta életre a matematikát. Amikor az őskorban még nem volt társadalom, fő fókuszban az élelemszerzés, a túlélés és a szaporodás álltak. Egyszerű döntéseket hoztunk meg: ha éhesek voltunk, ettünk, ha esett az eső, behúzódtunk a fa alá. Teljesen más logika mentén gondolkodtunk, egyszerűbb volt maga a döntéshozatal irányítása. A helyhez kötött társadalmi létezés életre hívta a számokat és a nyilvántartásokat. Tudnunk kellett, mekkora területen kell művelnünk, és hogy az a mennyiség el tudja-e látni az adott népességet, vagyis formulákra volt szükségünk a magunk körüli helyzet nyilvántartására. Ezáltal azt lehet mondani, hogy a matematika a gyakorlati élet feladataival összefüggésben született meg.

A matematika minden olyan eszközt magába foglal, amivel a körülöttünk lévő világot értelmezni tudjuk, és ebben a világban megfelelő döntéseket hozunk. Az életünk komplexitásának növekedésével egyre komplexebb módon kell döntéseket is hoznunk magunk körül. Konkrétan a matematika keretein belül információkat dolgozunk fel, figyelembe vesszük ezek tartalmát, majd ezeket tudássá alakítjuk. A  cselekvéseink ezután következnek.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a fenntartható fejlődés kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generáció képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. Három alapelvét definiálják a fenntarthatóságnak: amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadó, feldolgozó képességét; amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő képességét; és a nem megújuló erőforrások felhasználásának a mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújulókkal.

img_7585.jpgForrás: Lékó Tamás

Az ENSZ által azonosított 17 fejlődési cél egyike a minőségi oktatás megteremtése. A minőségi oktatás pedig az összes többi alapját képezi Máté szerint. “A fenntarthatóság kérdéskörében nem megyünk sokra, ha fejben nem értjük, miért is kell cselekedni, így az oktatás azért szükséges, mert a fenntarthatóság nem képzelhető el a fenntartható gondolkodás nélkül” – emelte ki Máté.

Élőlényként alapvetően a szükségleteinket elégítjük ki. Maslow piramisa alapján öt szinten tudjuk kielégíteni ezeket, melyek prioritási sorrendben szerepelnek egymás felett. A piramis alján a fiziológiai szükségletek, felette a biztonság, középen pedig a szeretet, az összetartozás állnak. Ami minket emberré tesz, az a felső kettő szint: az önbecsülés és az önmegvalósítás. Ezen kettőnek a kielégítése tud minket boldoggá, kiegyensúlyozottá tenni.

„A probléma ott kezdődik, hogy a matematika az önbecsülésünket alázza szét”

– részletezte Máté. – Nem tudtad megoldani ránézésre a feladatot? Az ilyeneknek minek is magyaráz az ember” – hallhattuk akár korábban. Mindig azt sulykolták belénk egészen gyerekkorunktól kezdve, hogy valaki vagy érti a matematikát, vagy nem. Aki nem, őt rögtön butának titulálták. Mivel pont az önbecsülést támadja a matematika, gyakorlatilag egy életre meg tudja határozni egy rossz élmény, hogy milyen a gondolkodásunk azzal kapcsolatban. Mindezek következményeként komoly jelenség alakul ki, ez a matematikai szorongás.

A matematikát kiskorunktól kezdve használjuk, jelen van az életünkben. Kereskedünk: adok neked egy üveggolyót, te adsz nekem cserébe három Lego kockát. Az első gyermekkori élményeink, az első játékaink nagyon szorosan kapcsolódnak a számoláshoz, mégis a matematika utálata is szorosan kötődik ezekhez az élményekhez.

img_7058.jpgForrás: Lékó Tamás

Máté közel 700 fős mintán vizsgálta, hogy önbevallás alapján általános, középiskolai, felsőoktatási és akadémiai szinteken mit gondolnak az emberek: milyen matematikai tudással rendelkeznek. A kitöltőknek 1-től 5-ig kellett értekelniük a teljesítményüket a megszerzett érdemjegyük alapján.

A válaszadók közel 90%-a általános iskolában négyes feletti teljesítményt ért el. Ez a teljesítmény elkezd romlani, és olyan szintre jut, hogy az egyetemen már csak minden második embernek lett négyese a tárgyból, akadémiai pályán pedig ez az arány még kevesebb. Az idő előrehaladtával tehát a matematikai teljesítmény rohamosan csökken.

Mondhatom persze, hogy egyre nehezebb a matek, de ez nem igaz – remélem Ti is tudjátok —, hanem maga az oktatás minősége, ami megváltozik, ráadásul olyan szinten, hogy teljes mértékben elidegenedik azoktól, akikért elvileg létezik”

– emelte ki Máté. 
A minta nagysága révén Máté generációkra lebontva tudta vizsgálni a matematikai teljesítményt, vagyis hogy a Baby boomer, az X, az Y és a Z generáció tagjai külön-külön hogyan teljesítenek matematikából. A korábban felvázolt mintázat – miszerint a magasabb fokú oktatás során folyamatosan csökken a matematikai osztályzat nagysága – megfigyelhető az összes vizsgált generációban. A matematikai teljesítmény az elmúlt négy generációban nem változott semmit a válaszadók között.

“Hiába mondjuk, hogy a digitalizáció elterjedésével és a folyamatos innovációkkal növekedett a matematikai teljesítményünk, de ez nem így van. A matematikaoktatás színvonala nem teszi lehetővé most, hogy a megragadt sémából kilépjünk. Miért van bennük továbbra is az az elképzelés, hogy minél több mennyiségű feladatot kap a diák, annál jobb lesz? Inkább tudjon megoldani három feladatot pontosan, mint tizenhármat rosszul ”

– fűzte hozzá Máté az eredményekhez. A fenntarthatóság ugye arról szól, hogy bizonyos állapotokat jelenleg is úgy csinálunk, hogy azt a jövőben is tudjuk csinálni. Sikerült több generáción keresztül létrehozni egy olyan oktatási sztereotípiát, mint a matematika, ahol az ember görcsöl, ha matekóráról van szó, nehezen tud előrehaladni, és ezt generációról generációra ültetjük át. Tehát ugyanazokat a hibákat követjük el. Továbbra is stresszelik a diákot, megalázzák, lerombolják az önértékelését. Hiába korszerűbb a tankönyv, hiába nyomtatjuk színesebb lapra, nem oldja meg a problémát. Ha én most kielégítem azt a szükségletet, hogy matekot akarok nektek magyarázni, de úgy, hogy az életben soha többet nem akartok matematikai témával foglalkozni, akkor nem sikerült a fenntarthatóság definíciójának második részét előteremteni” – emelte ki Máté.

img_7557.jpgForrás: Lékó Tamás

Az előadó a korábban felvázolt fenntarthatósági alapelvekre vetítette rá a matematikaoktatás jövőjét, ezáltal létrehozva a fenntartható matematika oktatás alapelveit. Ezek alapján amit tanítani akarunk, az nem haladhatja meg a diákok feldolgozóképességét; ami teljesítményt elvárunk, az nem haladhatja meg a diák teljesítőképességét; és az önbecsülés mértékének visszaesése nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen mértékben el lehet juttatni a diákokat a megértés szintjére és így meg tudják élni az önmegvalósítást. A matematikaoktatás jövője tehát teljes nézőpontváltáson alapszik Máté szerint, ezt pedig már el is kezdte adaptálni.

A matematika nem létezik hibázás nélkül, és nem létezik anélkül, hogy feltegyem azt a kérdést: »Hogyan tudnám megérteni, amit nem értek?« A matematika tanulásának és megértésének a kulcsa az, hogy kimondom: ezt nem értem. Egy oktatónak pedig az feladata, hogy ebben a helyzetben odajöjjön és segítsen abban, hogy ne essek annyira vissza, hogy kiessek a motivált állapotból ” – részletezte Máté.

Farkas-Kis Mátéval készült podcastadásunkban többet is megtudhattok a témáról. Milyen lesz a jövő matekórája? Hogyan segíti a kiscsoportos oktatás és a motiváló környezet a matektanulást? Hallgassátok meg a podcastet Spotify-on vagy YouTube-on! Továbbá ha érdekel Titeket Máté kutatási területe és munkája, olvassatok bele korábbi cikkünkbe!

„Inkább tudjon megoldani három feladatot pontosan, mint tizenhármat rosszul” – Farkas-Kis Máté a matematikaoktatás jövőjéről  Tovább
Kult Köz – Szabadtéri koncertek, Nemzetközi könyvfesztivál, önfejlesztő tréning, film- és könyvajánlók szeptember utolsó hetére

Kult Köz – Szabadtéri koncertek, Nemzetközi könyvfesztivál, önfejlesztő tréning, film- és könyvajánlók szeptember utolsó hetére

jakob-owens-ue_n2i6-trm-unsplash.jpg

Szeptember utolsó hete is tartogat számunkra izgalmas programokat, valamint ötleteket a mentális kikapcsolódásra és megerősödésre. Tréning keretén belül, de akár otthonunk kényelmében a megfelelő könyvet olvasva is tehetünk önmagunkért és lelki egészségünkért. Kihagyhatatlan koncertekkel és filmajánlóval is készültünk.

Borítókép: Unsplash

zezonzáró szabadtéri koncertek Budapesten – Olay Hanna

kep_4.pngForrás: iStock

Két nagy magyar klasszikus is fellép a szezon végéhez közeledve a főváros szabadtéri koncerthelyszínein október 1-jén, szombaton. Lovasi András zenekara az ősz egyetlen budapesti Kiscsillag koncertjét tartja aznap este a Kobuciban, a Quimby pedig hosszú kihagyás után fog újra zenélni a Budapest Parkban. Az időjárást tekintve talán az ősz utolsó barátságos hétvégéje áll előttünk, így nem is juthatna eszünkbe jobb, mint egy óriási nyárzáró koncertezés, ha még idén szeretnénk látni kedvenceinket a csillagos ég alatt.

Nemzetközi könyvfesztivál – Kalánová Barbara

angelina-yan-qnhhbitwx-w-unsplash.jpgForrás: Unsplash

Igazi könyvmoly vagy, aki éjszakákon át bújja a könyveket, vagy csak egyszerűen feltölt és kikapcsol az olvasás? Ha bármelyik igaz rád, ott a helyed a több napos 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon!

Szeptember 30-án a Millenáris 25-ös pavilonjánál két ismert íróval találkozhatsz, Albrich Stella és Karády Anna várják az érdeklődőket. A szerzők örömmel dedikálják a könyveidet, továbbá a helyszínen is van lehetőséged megvásárolni a még be nem szerzett példányokat. Október 1-jén pedig az írói gárdából többek között Marilyn Miller, Sienna Cole és John Cure, október másodikán pedig Henry Kettner, Anne L. Green és Lontai Léna várja az érdeklődőket.

Samuel Leach: A siker képlete – Kalánová Barbara

Szívesen megtudnád, hogyan bontakoztasd ki képességeidet, és vennéd kézbe a pénzügyeid irányítását? Korunk egyik legnagyobb pénzügyi mentora, Samuel Leach könyvében pontosan leírja, hogyan teheted meg mindezt. Arra is kitér, hogyan határozhatod meg a pénzügyi viselkedésed mintázatait, és építhetsz fel olyan stratégiát, amely jövedelmező változásokat hoz pénzügyileg.

A pénzügyi tudatosság növelésével több lehet a megtakarításunk, megtalálhatjuk a megfelelő befektetési lehetőségeket, és elkerülhetjük a felesleges kiadásokat. A költési mintázatok értelmezéséről és az ehhez kapcsolódó új viselkedési minták kidolgozásáról is sokat tudhatsz meg, ha elolvasod A siker képlete című könyvet.

programajanlo_5.png

Stresszkezelő és fókuszmenedzsment csoport – Kalánová Barbara

A Corvinus Hallgatói Támogatás október 6-tól stresszkezelő és fókuszmenedzsment tréninget indít, amely a Mind full or mindful? címet kapta. Az összesen hatalkalmas tréningen megtanulhatjuk kezelni hangulati ingadozásainkat, beosztani az időnket, kialakíthajuk a munka-tanulás-magánélet közötti egyensúlyt. Az alkalmak során olyan gyakorlatorientált technikákról hallhatsz, amelyeket az életed számos területén hasznosítani tudsz. A hat alkalom október és november folyamán valósul meg csütörtökönként 13:30-15:15 között a Sóházban. A részvétel ingyenes a Corvinus hallgatói számára, jelentkezni szeptember 28-ig van lehetőség.

A Hallgatói Támogatás őszi programjairól további információt ezen a linken találsz. Kiscsoportos tréningek, pszichológia előadások, társasest: mindent megtalálsz egy helyen.

irodalmi_aj_1_1_3.png

Docker, Mead és Sinek: Találd meg a miérted! -– Kalánová Barbara

Életünk folyamán számtalanszor teszünk fel magunknak és másoknak kérdéseket, akár a a cselekvéseink okára, akár a munkahelyen felmerülő miérték sorozatára vonatkozóan. Bármilyen pozícióban is vagyunk, jó esetben szeretnénk kiteljesedni, ehhez pedig a közös miértek megtalálása hozza meg a tartós sikert – állítja a Találd meg a miérted! című könyv. Vezetőként feladataink megfelelő elvégzéséhez és a csapatunk inspirálásához elengedhetetlen, hogy megtaláljuk és megértsük a tevékenységek célját. Sinek tanácsadó Docker és Med közreműködésével bemutatja könyvében, hogy miként alkalmazhatjuk a “miért” koncepciót úgy, hogy segítsen felfedezni a belső motivációnkat.

Kutatók éjszakája – Olay Hanna

c-051_1.jpg

Szeptember 30-án az ország többi egyeteméhez és kutatóintézetéhez hasonlóan a Corvinuson is megrendezik a Kutatók Éjszakáját, amelynek keretén belül különböző tudományos témájú előadásokon és workshopokon vehetnek részt az érdeklődők. A témakínálat igen színes, mindenki kedvére válogathat különböző tematikájú programok közül az üzleti oktatástól a metaforákig. Az eseményről részletesebben a korábbi cikkünkben olvashattok. 

 

Ahol a folyami rákok énekelnek című film – Tótfalusi Fanni

kep_jpeg_3.jpgForrás: CorvinMozi

Nyár, szerelem, forróság és a lápi lány lebilincselő élete. Izgalmak, szenvedély, meghökkentő és váratlan fordulatok együttese mind-mind megjelenik a nemrég mozikba került Ahol a folyami rákok énekelnek című filmben. Kya, a főszereplő kisgyermekkorában magára marad, majd szüleit nélkülözve nő fel a mocsárban harcolva a természettel. A lápon érzi igazán otthon magát, a természet lágy ölében. Időközben rátalál a szerelem, de az idillt elrontja egy gyilkosság, amellyel mindenki a mumusnak kikiáltott lápi lányt gyanúsítja. Vajon sikerül bizonyítania az ártatlanságát? Fény derülhet-e a valódi események sorozatára egy pletykás és ítélkező kisváros közösségében?Delia Owens bestseller könyvének filmes adaptációjára már régóta várt a rajongótábor. A megkapó történet mellett a főszereplő Daisy Edgar-Jones szinte tündököl a szerepében. A magára hagyott és kitaszított lápi lány története egyszerre szívmelengető és hátborzongató.

„Ami csak él, bármit megtesz a túlélésért.” – ez a film egyik kulcsmodta, amely jól szimbolizálja a film történetét. A szemünk előtt bontakozik ki, ahogy a magára hagyott kisgyermek küzd a mocsárban a túlélésért. Az alkotás egyszerre krimi, természetfilm és romantikus dráma. A film emellett gyönyörű természetábrázolásokat jelenít meg. Az írónő, Delia Owens zoológus végzettséggel is rendelkezik, ezért fontos volt számára a kaliforniai lápvidék megfelelő képi bemutatása. A lehengerlő környezet növény és állatvilágát összeveti a film az emberi viselkedéstannal.

Ismerd meg te is a lápi leány történetét a mozikban!

Kult Köz – Szabadtéri koncertek, Nemzetközi könyvfesztivál, önfejlesztő tréning, film- és könyvajánlók szeptember utolsó hetére Tovább
Tölts el egy estét az egyetemen – Ismét kutatók éjszakája lesz a Corvinuson

Tölts el egy estét az egyetemen – Ismét kutatók éjszakája lesz a Corvinuson

dsc_0810.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem idén is megnyitja kapuit a tudomány és a kutatás érdeklődői előtt. A Kutatók Éjszakáját szeptember 30-án 15.30 és 21.00 óra között tartják meg a campuson.

Írta: Weller-Petrás Hanna; borítókép: Kutatók Éjszakája

A Fővám téri Közgáz Campus 2011-ben adott először otthont a rendezvénynek. A program anno közel kétszáz főt vonzott az intézmény öt különböző helyszínére – olvasható az  egyetem hivatalos lapjának akkori számában. A program célja a kezdetek óta változatlan: a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítése,  elsősorban a fiatalok megszólításán keresztül. Ennek érdekében a szervezők előadásokkal, beszélgetésekkel, workshopokkal és kreatív foglalkozásokkal készülnek a látogatók számára.

dsc_0881.jpgForrás: Kutatók éjszakája

Az előadásokon szó lesz többek között a művészetre épülő tudománykommunikációról, a mesterséges intelligencia és az e-learning kapcsolatáról, valamint a nem kognitív képességek méréséről. Ezen felül nyereményekért cserébe szerencsekereket is pörgethetnek a látogatók, valamint campustúrán és interaktív előadásokon vehetnek részt. Szó lesz a metaforákról, az üzleti oktatásról, és első alkalommal szerepel a programlistán a Lego Serious Play workshop. A programok nagy része magyar nyelven zajlik, de a nemzetközi érdeklődők angol nyelvű előadások közül is válogathatnak. Az idegen nyelvű programokról, valamint a részletes szakmai programról a Kutatók éjszakája honlapján érdemes tájékozódni, a szervezők ezen a felületen osztják meg a legfrissebb információkat.

2022. szeptember 30-án 18 és 21 óra között három etapban tartják meg az első Lego Serious Play workshopot. Ez a módszertan széles körben alkalmazott termék- és szervezetfejlesztés, valamint konfliktuskezelés terén. A rövid idő alatt Lego kockákkal történő építkezés felszabadítja a kreatív gondolatokat, amelyek új, innovatív ötletek születéséhez vezetnek. Az LSP-hez nagyon hasonló Design thinking módszertant már a Corvinus több szakán megismerhették a hallgatók, most pedig alkalmuk nyílik megismerni ezt a szintén innovatív módszert is. A koordinátorok ezen az alkalmon kézzelfoghatóan, LEGO kockák segítségével szeretnék lebonyolítani a workhopot, elsősorban az üzleti adattudomány és a gazdaságinformatikus szakágakra koncetrálva. Az LSP workshop kiscsoportban a leghatékonyabb, mivel a résztvevőknek mesélniük kell az elkészült művekről, így a megjelenés regisztrációhoz kötött.

A program a Corvinus azon alap- és mesterképzéses hallgatóinak szól, akik érdeklődnek a kutatói pálya és a PhD képzések iránt. Továbbá a leendő egyetemistákat is szeretné megszólítani az egyetem, akik a rendezvényen keresztül betekintést nyerhetnek az itt zajló sokszínű tudományos életbe.

dsc_0584.jpgForrás: Kutatók éjszakája

A rendezvény valamennyi programján ingyenes a részvétel és előzetes regisztráció sem szükséges bizonyos esetek kivételével. Ilyen például a fent említett Lego Serious Play workshop vagy más előadások, ahol az előadó előzetes jelentkezéshez köti a részvételt. Ezzel kapcsolatban a Kutatók éjszakája honlapján és a landing page-en érdemes tájékozódni.

dsc_0903.jpgForrás: Kutatók éjszakája

Tölts el egy estét az egyetemen – Ismét kutatók éjszakája lesz a Corvinuson Tovább
“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus

o_zs0106.jpg

A Szenátus két új alapszak elindulását szavazta meg 2021 tavaszán. A képzések jövő ősszel kezdődnek a Budapesti Corvinus Egyetemen. A Philosophy, Politics and Economics (röviden PPE) és a Data Science in Business nevű képzésekről kérdeztük Dr. Szántó Richárdot, az egyetem alapképzésekért felelős dékánját.

Írta: Orosz Petra; Borítókép: Örsi Zsanett Nikolett

 A Philosophy, Politics and Economics alapszakról

A szak, nevéből adódóan három különböző terület összekapcsolásával jött létre, és az egyetem célja, hogy ezek sajátos egyvelegét oktassák. A Philosophy, Politics and Economics alapszak gyökerei a múlt századra vezetnek vissza. Körülbelül 100 éve kezdték ezt a három területet együtt oktatni az Oxfordi Egyetemen, ott vannak a legnagyobb hagyományai a képzésnek. Az Oxfordi Egyetemen végezte el ezt szakot például David Cameron, Nagy-Britannia korábbi miniszterelnöke, Tony Abbott, Ausztrália korábbi miniszterelnöke, sőt még Bill Clinton, az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnöke is elkezdte ezt a szakot.

“Egyik ismerősöm tréfásan miniszterelnök-képzőnek hívja ezt a szakot, mert neves és magas pozícióba jutó emberek jártak oda. Az Oxfordi Egyetem az az Oxfordi Egyetem, de nekünk is nagyon nagy ambícióink vannak ezzel a szakkal kapcsolatban. Nem véletlenül jutnak ilyen magas beosztásba az ott végzett emberek, hiszen három különböző látásmódot kapnak meg a filozófia, a politikatudomány és a közgazdaságtan területén. Ennek köszönhetően képesek társadalmi vagy akár globális problémákat kritikusan, ugyanakkor logikusan szemlélni, azokra megoldási javaslatokat kidolgozni, elemezni, majd a megoldásokat végrehajtani” – részletezte Dr. Szántó Richárd.

r_k_0002_1.jpg

Az alapképzésekért felelős dékán továbbá kiemelte, hogy a szakban lévő komplexitás nagyon jól használható magas szintű döntéshozatal során. Közép-Európában csak néhány helyen elérhető ez a képzés, ráadásul Magyarországon a Budapesti Corvinus Egyetem elsőként indítja el.

A PPE hároméves, azaz hat féléves képzés. Ez a képzési idő illeszkedik a legtöbb társadalomtudományi képzéshez az egyetemen. A képzés második felében a hallgatók specializációt választanak, összesen kettőt, ezekben tudnak jobban elmélyülni a képzés során, illetve maguk tudják alakítani a tanult területeket az érdeklődési körüknek megfelelően. Továbbá a hallgatók az eddig megszokott alapozó tárgyak mellett sok, eddig az egyetemen még nem oktatott tárgyat tudnak felvenni, amelyek megfelelő létszám esetén akár más képzések hallgatóinak is nyitottak lesznek.

Ezt a szakot  humán érdeklődésűek számára ajánlják. Elsősorban olyan diákokat várnak, akik nyitottak, érzékenyek a társadalmi és globális problémákra, akiket érdekelnek a napi politikai események, és szívesen foglalkoznak ilyen problémák és folyamatok elemzésével.

A Data Science in Business alapszakról

A PPE-hez hasonlóan a Data Science in Business elnevezésű szak is három komplex alappillérből áll. Van egy módszertani lába, ami a matematikai és a statisztikai alapokat foglalja magába. Egy informatikai lába, ami az elemzésekhez szükséges informatikai tudást biztosítja. Végül pedig az üzleti ismeretek abban segítenek, hogy az adatelemzéseket, kontextusfüggően, a másik két szakterületre építve lehessen végrehajtani, értelmezni és használni. A képzés célja tehát nem csupán a megfelelő  módszertan elsajátítása, hanem az adatok komplex meglátása, és az ebből következtetett információk megfelelő feldolgozása.

“Nagyon sokszor látható, hogy üzleti szervezetek, vállalatok óriási mennyiségű adat birtokában vannak, de mégsem tudják kiaknázni az információkban rejlő potenciált, nem tudják összekötni az adatokban rejlő lehetőségeket az üzleti igényekkel. Azt gondoljuk, hogy a mi hallgatóink olyan új tudást és ismeretet sajátíthatnak el, hogy képesek lesznek megtalálni ezeket az összefüggéseket”

– emelte ki Dr. Szántó Richárd.
Az adattudomány mint gazdasági és informatikai terület az 1980-90-es években kezdett elterjedni. Különböző források alapján elmondható, hogy egyre több és több adattudósra, adatelemzőre van szükség, elsősorban az üzleti területen, ennek megfelelően egyre több egyetem kínál adattudományi képzéseket  alap- vagy mesterszinten.

“Úgy gondoltuk, hogy ezt a trendet a Budapesti Corvinus Egyetemnek is meg kell lovagolnia, ezért úgy döntöttünk, hogy Magyarországra is behozzuk ezt a képzést.  Olyan értékes diplomát akarunk adni a hallgatóinknak, amellyel nagyon könnyedén tudnak elhelyezkedni akár Magyarországon, akár külföldön”

hangsúlyozta az alapképzésekért felelős dékán.
A szak nyitott nemzetközi diákok számára is, hiszen a teljes képzés angol nyelven folyik. A hallgatók a legtöbb alapszaktól eltérően nyolc féléves képzésre jelentkeznek, ha az adattudomány mellett döntenek. Az utolsó félévben a szakmai gyakorlat zajlik. Dr. Szántó Richárd azt is kiemelte, hogy a négyéves képzés nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók külföldi tapasztalatot is beiktassanak a képzésbe.

v_zs_0023.jpg

Elsősorban olyan hallgatókat várnak az adattudományi képzésre, akik barátságban vannak a számokkal, hiszen a szak erősen épít matematikai és statisztikai alapokra. Akik középiskolában érdeklődtek a matematika iránt, és emellett érdekli őket az üzlet világa is, az, hogy hogyan lehet az adatelemzéseket az üzleti életben hasznosítani, akkor bátran válasszák a Data Science in Business szakot.  Az ‘Adatvezérelt üzleti döntések’, az ‘Önkiszolgáló adatbányászat’ és a ‘Gépi tanulás a gyakorlatban’ tantárgyakat kifejezetten erre a szakra, specifikusan hozták létre.

“Egy új szak bevezetése mindig nagy várakozással tölti el az egyetem vezetőit. Kíváncsian várjuk, hányan érdeklődnek a két új szak iránt. Szeretnénk, ha 40-50 fővel tudnának elindulni az első években, de természetesen az igénytől függően igyekszünk majd hozzáigazítani a kapacitásainkat. Hosszabb távon nagyobb szakokban gondolkozunk, hiszen a témák, területek alapján két vonzó és a mai világban releváns szakról beszélhetünk” emelte ki Dr. Szántó Richárd. 

“Miniszterelnök-képző” és adattudomány – két új alapszakot indít a Corvinus Tovább
Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban?

Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban?


_brl6429.jpg

A Budapesti Corvinus Egyetem sok területen úttörőnek számít: Magyarországon elsőként kezdett modellváltásba, és elsőként indít két olyan szakot, amelyek eddig nem voltak elérhetők az országban. A törekvés nem véletlen, ugyanis az intézmény vezetői nemzetközi szinten is versenyképes alternatívát akarnak nyújtani a legtehetségesebb hallgatóknak.

Írta: Corvinus Hallgatói Médiaközpont; borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Három éve annak, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem állami helyett alapítványi fenntartású intézmény lett. A modellváltás eredményei már ennyi idő után is láthatók – derült ki azon a pár hete tartott sajtóbeszélgetésen, ahol az intézmény vezetői számoltak be az elmúlt évekről. Az eseményen jelen voltak többek között Anthony Radev elnök, Takáts Előd rektor, Domahidi Ákos kancellár és Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője.

Az egyetem vezetői a modellváltás kezdetén kidolgoztak egy intézményfejlesztési tervet, azóta pedig lépésről lépésre követik azt. Mint elmondták, jól és ütemterv szerint haladnak a cél felé, amelyet 2023-ig akarnak teljesíteni.

_brl6537.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Takáts Előd rektor elmondta, hogy jelentős eredményeket értek el a kutatásfejlesztés területén: a Q1-es besorolású tudományos cikkek száma megháromszorozódott az elmúlt három évben. Az oktatásfejlesztésre is kiemelt figyelmet fordítanak, ennek egyik lépése volt, hogy több szakot megújítottak. Bár ennek a területnek az eredményeit hosszú távon fogják látni, annyi már most elmondható, hogy négy-ötszörösére növekedett a hallgatók időbefektetése, amely egy szak sikeres elvégzéséhez szükséges.

„Ez olyan, mintha zongorázni tanulnánk: nemcsak tehetség kell hozzá, hanem szorgalom is. Ahhoz, hogy valaki mestere legyen az adott hangszernek, több tízezer munkaórát kell gyakorolni. Nekünk az a célunk, hogy a diákjainknak olyan alternatívát nyújtsunk, amely versenyképes a nemzetközi egyetemekkel. Ehhez pedig a hallgatóknak és az oktatóknak is bele kell tenniük a maguk energiáját és idejét.”

– hangsúlyozta Takáts Előd. A Corvinus rektora arról is beszélt, hogy az Illyés Gyula tehetséggondozó program elindításával lehetőséget szeretnének biztosítani a hátrányos helyzetű diákok számára, hogy bekerülhessenek a magyar felsőoktatásba. Mint elmondta, felelősségüknek érzik a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatását. „Mi nem az elit gyermekeit, hanem a jövő elitjét akarjuk képezni” – fűzte tovább a gondolatot Anthony Radev, az egyetem elnöke hozzátéve, hogy 

„a negyvenfős vezetői gárda, amely ezt a víziót meg akarja valósítani, 95%-a új a pozícióban.”

Azon túl, hogy az egyetem meg akarja tartani domináns piaci pozícióját, cél, hogy a diploma értéke növekedjen, ezzel párhuzamosan pedig világtapasztalatot adjanak a tanulóknak. „Szeretnénk a Cambridge-i vagy az Oxfordi Egyetemhez hasonlítani, ahol a hallgatók 25%-a külföldi. Ezt elősegítve szakjaink 40%-án angol nyelven zajlik az oktatás jelenleg” – részletezte az elnök. Anthony Radev szavai szerint közel járnak a kívánt célhoz, mert a három évvel korábbi 13%-hoz képest idén elérhető, hogy a corvinusos hallgatók 20%-a külföldi legyen.

„Fontos számunkra, hogy kellőképpen felkészítsük a hallgatóinkat, mert a gazdasági és az üzleti világban angol nyelvű diploma nélkül nehéz boldogulni.”

A sajtóvacsorán elhangzott az is, hogy a jövő tanévben elindítanak két, nemcsak Magyarországon, de a közép-európai régióban is unikumnak számító, angol nyelvű alapszakot: Filozófia, politika, gazdaság (PPE – Philosophy, Politics and Economics) és Üzleti adattudomány (Data Science in Business) alapképzéseket, illetve egy mesterszakot: Politikai gazdaságtan.

Az alapszakokról korábban ebben a cikkünkben írtunk.

Anthony Radev arról is beszélt, hogy szeretnék az oktatókat is kellőképpen megbecsülnii, ezért a személyi jellegű kifizetések 70%-kal nőttek az elmúlt három évben, összjövedelmeket tekintve 50%-os növekedésről számoltak be.

_brl6530.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Ez a kultúraváltás egyik nagy területe. Fontos feladatnak tekintik azt is, hogy a hallgatókkal való kapcsolattartás minősége változzon. Ennek jó mutatószáma, hogy a hallgatói szolgáltatások színvonala – a visszajelzések alapján – jelentősen megemelkedett. „Szeretnénk összetartó csapatszellemet, valamint együttműködő és inkluzív légkört kialakítani. Az elmúlt három évben jó eredményeket értünk el, de még sok munka vár ránk” – húzta alá a Corvinus elnöke.

Domahidi Ákos kancellár négy szó mentén jellemezte a Corvinus egyetem mostani irányát: fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség.

„A Budapesti Corvinus Egyetemnek mintegy 300 milliárd forintot meghaladó vagyona van részvényekben, valamint közel 80 milliárd forint értékű ingatlanállománnyal rendelkezik. Ez a vagyon lehetőség és felelősség egyben. Lehetőség, mert a felvételi pontszámainkat minőségi alapon, szabadon tudjuk meghatározni, hiszen az egyetem fenntartásának támogatása nincsen fejkvótához kötve. Emellett felelősség is, hiszen a költségvetést nem az éppen aktuális forrás alapján, hanem előre meghatározott stratégia szerint határozzuk meg”

– mondta a kancellár, hozzátéve, hogy hatékonyság alatt az egyetem működésének eredményességét értik. Ennek érdekében az erőforrásokat a kutatásra és az oktatásra összpontosítják, emellett pedig büszkék a hallgatói szolgáltatások digitalizálásával kapcsolatos folyamatra is. Ezt az eredményt támasztja alá az is, hogy a belső szolgáltatások és az ügyintézések 90%-a elektronikus úton zajlik.

_brl6429.jpgfotó: Budapesti Corvinus Egyetem - Bácsi Róbert László

Domahidi Ákos kiemelte, hogy különféle módszerekkel gyakran mérik az ügyfél-elégedettséget, emellett igyekeznek évről évre fejlődni ebben. A minőség jelző gyakran elhangzik a bérfejlesztés kapcsán, hiszen fontosnak találják, hogy munkatársakat tekintve az eredmények kerüljenek előtérbe. Emellett a megújult arculat és a Ménesi úton zajló hatalmas beruházás is a Corvinus magas színvonalát mutatja.

Az új kampuszról Barta Márton stratégiai vezető beszélt a találkozón. Mint elmondta, a beruházás során a hagyományos tantermek mellett kollaboratív munkára alkalmas közös tereket, kutatásokra alkalmas helyet és tornatermet is kialakítanak, valamint bővülnek a kollégiumi funkciók is. Arról is beszélt, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartva a kampusz a LEED Gold fenntarthatósági minősítés kritériumai szerint épül. A beruházás várható összköltsége 15 milliárd forint, amelyet a fenntartó finanszíroz.

Fenntarthatóság, hatékonyság, elégedettség és minőség – hol tartunk a modellváltásban? Tovább
„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról

„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról

environmental-protection-gce59dc175_1920.jpg

Hogyan alakult meg az Ökoklub, milyen célt szolgál, és hogyan segíti a hallgatók egyéni fejlődését? Az Ökoklub szervezőjével, Dr. Kiss Gabriellával, a Corvinus egyetemi docensével, kutatójával, valamint az Ökoklub egyik elkötelezett résztvevőjével, Juhász Biankával beszélgettünk.

Írta: Kalánová Barbara; Borítókép: Pixaby

Az Ökoklub kezdete egy 2013-as kutatásra nyúlik vissza, amely során részvételi rendszertérképezés zajlott a fenntartható fogyasztásról. A kutatásból kiderült, hogy az erős közösségek az egyik legfontosabb motorjai lehetnek a fenntartható fogyasztás elősegítésének.

A kutatás eredménye az volt, hogy a közösség sok olyan funkcióval bír, amely az egyén viselkedését segíti átalakítani, és ezekben a közösségekben a közös tanulás sokkal hatékonyabb, mint ha az egyén egyedül próbálna erőfeszítéseket tenni a saját életmódjának a megváltoztatására”

– jelentette ki Dr. Kiss Gabriella, kutató. A kutatás folytatásaként vizsgálták a kutatók, hogy mit is jelent pontosan az erős közösség, továbbá, mivel az eredmények rámutattak arra, hogy mennyire fontosak a közösségek, a kutatók eldöntötték, hogy saját közösségeket hoznak létre, amelyek a környezettudatosságra fókuszálnak. Kiss Gabriella szerint a klímaszorongás nagyon jellemző jelenleg, főleg a fiatalabb korosztály körében.

Szoronganak attól, hogy milyen lesz a klímaválság, hogy mi történik velük, és mit tudnak tenni. A közösségnek azonban vannak olyan pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaválságtól való szorongást” – világított rá Gabriella.

kiss_gabriella_studio_session-1900.jpg

Dr. Kiss Gabriella és munkatársai azért hozták létre a kutatócsoportjukat, hogy körvonalazzák az erős közösség fogalmát, valamint hogy kiderítsék, hogyan segítik az egyének elmozdulását a fenntarthatóbb életmód felé. Az Ökoklub létrehozásának ötletét a Tudatos Vásárlók Egyesülete adta, amelynek Ökokörein a résztvevők egy témára fókuszálva osztották meg egymással tapasztalataikat a környezettudatosság kapcsán.

Az Ökökörökkel ellentétben az Ökoklub kifejezetten hallgatócentrikus, oktatók nem vesznek részt a beszélgetéseken, csak mentorálják a folyamatot.

"Az Ökoklub teljesen demokratikusan szerveződő klub, a témákat is a klubtagok határozhatják meg. Adunk hozzá segítséget, azonban a klubtagokra bízzuk, hogy miről szeretnének beszélgetni, melyek azok a témák, amelyek a legjobban foglalkoztatják őket, amelyekkel szeretnének dolgozni és fejlődni, mert azt érzik, hogy kihívást jelent a számukra” – magyarázta Dr. Kiss Gabriella, hozzátéve, hogy Magyarországon még kevésbé elterjedtek az Ökoklubok, azonban nemzetközi szinten már többször találkozhatunk a használatukkal például középiskolákban.

Az Ökoklubban a tagok hat alkalommal találkoznak egy egyetemi félév során. A tagok között vannak már tapasztaltabbak, nagyon elkötelezettek, akiknek a családjukban is kialakult hagyomány a környezettudatosság, de vannak, akik az elején járnak és néhány területre figyelnek oda” – tette hozzá a kutató. Az első alkalom mindig arról szól, hogy megismerkednek a tagok, majd eldöntik, hogy milyen témákról fognak beszélni a későbbiekben. Minden alkalomra felkészül egy vagy két csapattag a választott témából, játékkal és eszközökkel színesítve annak feldolgozását. Két különböző Ökoklub indult idén, amelyekben azonos témák is felmerültek. Míg az egyik csoportban a hulladékon és a közlekedésen, addig a másik csoportban inkább az öltözködésen, a vízfogyasztáson volt a hangsúly. „Abban a csoportban, ahol több volt a kollégista, a témák is eltérőek voltak, mert a kollégiumi élet mellett kevésbé tudtak olyan praktikákat bevetni, amelyeket otthon. A tagok azonban olyan témákat, tippeket is felvetnek, amelyeket a kollégisták is könnyen alkalmaznak. Többek között ezért jó, hogy vegyesek a csoportok” – meséli Bianka, az Ökoklub résztvevője.

Az Ököklub alkalmak végén valamennyi résztvevő megfogalmaz egy kihívást saját magának, amelyet a következő alkalomig betart. Kihívás lehet az adott heti témától függően akár bevásárlólista írása bevásárlás előtt, vagy biciklivel való közlekedés.

„Igyekszünk egy fenntarthatóbb metódust felvillantani a többi tagnak. Időnként előkerülnek olyan tippek, ötletek, amelyekről nem is tudtunk. Újdonság volt például, hogy a csicseriborsó levét tojásfehérjeként lehet használni. Ha habcsókot készítünk, ugyanúgy kemény habbá verhető, mint ha hagyományos tojásfehérjét használnánk. Gyakran próbálunk ki mások által dicsért módszereket, s a következő alkalommal megbeszéljük a saját tapasztalatainkat. Nagyon nagy élmény mindegyik Ökoklub. Látjuk, hogy a többieknek sikerül, s ezáltal mi is motiváltak leszünk, hogy kipróbáljuk, majd beépítsük a hétköznapokba az ötleteket"  – mondta Bianka.

Az Ökoklubok szervezése és lebonyolítása mellett egy kooperatív kutatást is végeznek egyes hallgatói résztvevők. Megfigyeléseket végeznek, interjúkat készítenek és naplót vezetnek arról, hogy mi történt, és hogyan élték meg az alkalmat. Ezzel vizsgálják, milyen hatása van a közösségeknek a tagok életmódjára, vagy hogy például az önálló döntési lehetőség mennyire befolyásolja az elköteleződést a fenntarthatóság iránt.

„Nagyon sokat ad hozzá az egyén törekvéséhez az, ha mindenféle pozitív megerősítést kap a közösség tagjaitól, akikkel beszélget a környezettudatosságról. Általános beszélgetésekben ritkábban beszél arról, hogy hogyan tudná csökkenteni a hulladékát, de ezekben a közösségekben megoszthatják egymással a tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól”

– hangsúlyozta a kutató. A résztvevők egy kérdőívet töltenek ki a legelső Ökoklubos beszélgetés előtt és után, végül interjún vesznek részt, amelyet a megfigyeléseket végző hallgatói tagok készítenek el. A résztvevők arról számolnak be, hogyan élték meg a beszélgetéseket, és milyen változásokat tapasztaltak. Nagyon hasonló tapasztalatok merülnek fel a találkozók során. Ezeket jó megbeszélni úgy, hogy egy téma köré szervezzük, mert egy baráti beszélgetés során teljesen más témákról esik szó, vagy keveset társalgunk a környezettudatossággal kapcsolatos tapasztalatainkról. Az Ökoklubokban koncentráltabban esik szó erről” – erősítette meg Bianka. 

99fb7e95-a434-4cfc-aeb1-bcb1631d583f.jpg

A jelenlegi kutatás eredményein még dolgoznak, viszont már megfogalmaztak pár eredményt.

Előzetes várakozásunk az, hogy nagymértékben segíti az elköteleződést az önálló döntési lehetőség, ezért is alakítottuk úgy a csoportot, hogy demokratikus legyen, mindenki hozhasson témát, figyelembe vegyük a környezeti tényezőket, mert ezek mind-mind segítik, hogy a tagok elkötelezettek legyenek a csoport és a fenntarthatóság iránt. Mindez hosszú távon segíti az életmódváltásukat” – árulta el a kutató.

A következő félévben folytatódik az Ököklubok szervezése. Azt vizsgálják majd a kutatók, hogy vannak-e olyan szokások, amelyek hosszútávon fennmaradnak. Arra kíváncsiak, hogy azok a hallgatók, akik korábban részt vettek az Ökoklubban, megtartották-e az Ökoklubban tanult új szokásokat, és beépítették-e a mindennapi életmódjukba. Az ökoklubnak alapvetően a fenntartható életmód felé való elmozdulás elősegítése lehet az eredménye, amely nem biztos, hogy rövidtávon megvalósul, azonban a közös tapasztalatok elindíthatnak egyfajta változást az életmód egyes elemeinek átalakulásában. Például előfordult, hogy a klubtagok együtt mentek el használtruha-üzletbe, azonban nem találtak megfelelő ruhadarabot, így nem vettek aznap semmit, azonban ez a tapasztalat hozzájárulhat ahhoz, hogy az öltözködésükben fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazzanak a későbbiekben.

A legnehezebb kihívás a rutinok és szokások megváltoztatása, ezért a továbbiakban ezek vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. A jelenlegi eredmények még feldolgozás alatt vannak, azonban az már látható, hogy rövid távon is megtörténhet az attitűdváltás, és a tagok közötti pozitív megerősítés nagyon sokat hozzátesz ehhez” – részletezte Gabriella.

32727261-2e0b-4306-b2a0-b7289af0002b.jpg

A későbbiekben bővülne az Ökoklub. Szeretnének létrehozni találkozókat együttműködve más egyetemekkel, valamint szeretnének specifikus csoporttal, például szakkollégiumok hallgatóival beszélgetni. Ha elterjed az önszerveződő, beszélgetős klubozás, szívesen szervezünk több csoportot is – jelentette ki bizakodva Dr. Kiss Gabriella. Nemrégen elkészült egy kézikönyv is, amelyben a résztvevők írtak arról, hogyan is kell Ökoklubokat szervezni. A kötet alapján bárki csatlakozik az Ököklubhoz a következő félévben vagy az azt követőben, már sokkal könnyebb dolga lesz az útmutató segítségével.

Hogyha szeretnétek többet megtudni az Ökoklubról, vagy csatlakoznátok a csoporthoz, a gabriella.kiss@uni-corvinus.hu vagy a bianka.juhasz2@stud.uni-corvinus e-mail címen tudtok érdeklődni. Ezenfelül  időnként szintén meghirdetik a jelentkezést több egyetemi csoporton keresztül, ezért ezeket a felületeket is érdemes figyelni.

„A közösségnek vannak pszichológiai hatásai, amelyek oldják a klímaszorongást” – Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens az Öko klubról Tovább
„És Te hogy vagy?” – Pillanatkép a jelenről 

„És Te hogy vagy?” – Pillanatkép a jelenről 

 

2022. június közepe van. Az életünk több mint két évvel ezelőtt zökkent ki az addig megszokott medréből. Az elmúlt időszak történéseivel kapcsolatban sokféle állapot és érzés fogalmazódhat meg kollektív, illetve egyéni szinten is. A mentálhigiénés kérdőívben adott válaszaitok alapján úgy látjuk, hogy összességében jobban vagytok, mint két évvel ezelőtt, habár a hangulati állapotot, stresszkezelést, a jövőképet, kapcsolatokat és a motivációt illetően még érzékelhető az elmúlt időszak hatása. Te hogy vagy? A hallgatói válaszok között sokszor találkoztunk a következő mondatokkal. Most ezek közül kiválaszthatod, hogy melyiket érzed magadra nézve is igaznak, és hogyan tehetsz a saját mentális egészségedért. Fontos, hogy akárhogy is éled meg a jelenlegi időszakot, minden érzésnek van létjogosultsága.

Vendégszerzők: Széles Zsuzsanna, mentálhigiénés segítő és Perényi Andrea, tanácsadó szakpszichológus
Képek forrása: https://www.facebook.com/thenewhappy

lidya-nada-_0akqa9gr4s-unsplash.jpgForrás: lidyanada,Unsplash; Képünk illusztráció.

1. „Hullámzóan vagyok, hol jobban, hol rosszabbul.”

Teljesen rendben van, ha jól érzed magad, de az is lehetséges, hogy kevésbé vagy a megszokott formádban. Sőt, hangulatod akár napról napra változhat. 

Sok minden zajlik körülöttünk, rengeteg változáshoz kell újra és újra alkalmazkodnunk. Az adaptálódás energiát igényel, normális, hogy ez hol jobban megy, hol kevésbé. Lehetsz energikus, de előfordulhat, hogy a sok változástól olykor besokallsz, érezheted magad fáradtnak vagy fásultnak is – néha akár érthetetlen okból. Ez is mind oké, hiszen a hullámvölgyek is az út részét képezik. Ha valamilyen nehézséget élsz meg, segíthet, ha önostorozás helyett önegyüttérzéssel fordulsz magad felé.

kep1_6.jpg

2. „Sok minden van egyszerre, sok az elvárás, nagy a nyomás, állandóan stresszes vagyok.”

Ezzel nem vagy egyedül. Tanácsadásokon, tréningeken gyakran hallunk olyanokat a diákoktól, mint például: „Azt hittem, csak én küzdök ezzel, de most megnyugtatott, hogy másnak is vannak hasonló gondjai.” Ha megosztod másokkal, hogy milyen helyzetben vagy, mi okoz nehézséget, az bizonyítottan oldja a feszültséget, és legtöbbször kiderül, hogy az érzéseiddel, megéléseiddel nem vagy egyedül. 

Fontos, hogy szánj időt a pihenésre, és fordíts energiát a saját szükségleteid kielégítésére, hogy elkerüld a kimerülést. A stressz kezelésében segíthet, ha megosztod másokkal a gondolataidat, de ezen túl a sport, a természetben töltött idő, a pihenés, a relaxálás vagy meditáció is hasznos lehet. Amikor nagyon stresszes vagy, jól eshet, ha szánsz magadra pár percet, és a jelen pillanatra koncentrálsz, például a saját légzésedet figyelve. Ehhez itt találsz egy egyszerű gyakorlatot.  

Az is gyakran előfordul, hogy a belső, saját magunkkal kapcsolatos elvárásaink túl szigorúak. A perfekcionizmus megnehezítheti, hogy a saját teljesítményünkkel optimális viszonyban legyünk, erről ebben a podcastünkben beszélgettünk.

kep2_5.jpg

3. „Nincs jövőképem, minden bizonytalan, ez pedig aggodalommal tölt el.”

Pandémia, klímaváltozás, gazdasági helyzet, digitalizáció – sokáig sorolhatnánk, mi minden van a pakliban. Ezek a problémák feladják a leckét egy optimista, tervezhető és stabil jövőkép kialakításához. Mind a tanácsadásokon, mind a kérdőív eredményeiben a korábbinál erőteljesebben jelenik meg a jövővel és a szakmai tervek megvalósíthatóságával kapcsolatos bizonytalanság. Utóbbival kapcsolatban ebben a korábbi cikkünkben oszlatunk el néhány tévhitet.

A bizonytalanság erős hatással lehet a motivációra is, de fontos kiemelni, hogy olyasmit tanulni, ami érdekel, elgondolkodtat, összefüggések felismerésére és új készségek elsajátítására ösztönöz, sosem haszontalan. A tudásod és készségeid jelentős része transzformálható lesz különböző munkakörökbe, pozíciókba a későbbiekben.   

A tudatos jövőtervezés nem azt jelenti, hogy most kell döntened lényeges dolgokról a távoli jövőddel kapcsolatban, ezekhez pedig innentől végig szigorúan tartanod kell magad.  

A jövő sosem volt igazán tervezhető, mindig is hatottak rá életünk eseményei, kapcsolataink változásai vagy a történelem kisebb és nagyobb viharai. A jövőtervezés multifaktoriális dolog, amiben a legfontosabb faktor Te vagy. Burnett és Evans szerint napjainkban 2-4 éves ciklusok tervezhetőek előre, és az ezekhez kapcsolódó tudatos döntések rajzolják meg az élhető, szerethető és sikeres életpályánkat 

A jövőddel akkor bánsz jól, ha a mindenkori jelen helyzetben tudatosan gondolkodsz és érzel magaddal kapcsolatban, és olyan döntéseket hozol, melyekkel itt és most önazonos vagy. Így folyamatosan olyan erőforrásokra és tudásra tehetsz szert, amelyek támogatnak majd Téged a későbbi szakaszokban is. Így formálódik a jövőd a jelenben tett tudatos lépéseidből.

kep3_3.jpg

4. „Magányosnak érzem magam.”

A korlátozások eltörlése jelenthetett számodra megkönnyebbülést, lehetett felszabadító érzés az, hogy többet lehetsz a barátaiddal, és bármilyen programot szervezhettek. Ugyanakkor az is lehet, hogy érzéseid ambivalensek, vagy nehezen találsz vissza a kapcsolataidhoz és társaságaidhoz.   

A korábbi kényszerű online üzemmód és izoláció megnehezítette a pezsgő egyetemista életet, a barátságok, ismeretségek kialakulását, fenntartását. Lehet, hogy még a szaktársaidat sem sikerült megismerned, most pedig nehezebb bekapcsolódni a társasági életbe. A korábbi barátságaid megerősödhettek, vagy éppen ellenkezőleg, akár el is fáradhattak.   

Ha nyitottabban közeledsz a többiek felé, ha elkezded igazán önmagadat adni, és mersz őszintén beszélni arról, hogy hogyan érzed magad, kiderülhet, hogy más is hasonló helyzetben van, és rájöhetsz, hogy valójában nem vagy egyedül. Erre remek lehetőség, ha ellátogattok a NapKözi kötetlen társasestjeire a következő félévben is.

kep4.jpg

5. „Nehéz megfelelni az egyetemi követelményeknek, elveszett a motivációm. Állandóan halogatok, mindent az utolsó pillanatra hagyok.” 

A motiváció érzékeny dolog, számos tényező befolyásolja pozitív és negatív irányban egyaránt. A magas elvárások, a folyamatos teljesítési kényszer, az alkalmazkodás a minket körülvevő változásokhoz, valamint a biztonságot jelentő társas kapcsolatok hiánya megterhelő és motivációgyilkos tud lenni.   

A tervezhetőség, kiszámíthatóság, a kapcsolatokból merített támogatás és céljaink tudatosítása segíthet, hogy újra rátaláljunk a belső motivációnkra. Ha a sok bizonytalanság miatt a tervezhetőség nehezebb, akkor még fontosabb átgondolni, mik azok a dolgok, amik kapaszkodóként szolgálhatnak számodra, hogy megőrizd az egészségedet, stabil lelkiállapotodat, biztonságérzetedet, és képes légy tovább növekedni 

Ha a tudatosításhoz praktikus tippekre van szükséged: 

Erőforrás térkép: Ha megállsz egy pillanatra, és visszatekintesz az elmúlt évekre, tudatosíthatod, mennyi mindent értél el és oldottál már meg. Készíts ebből listát, esetleg képmontázst vagy büszkeségfalat. Akár a barátaidat, családodat is megkérheted, hogy írják le, szerintük milyen kihívással néztél szembe úgy, hogy arra ők elismerően tekintenek.

kep5_1.jpg

A covid korlátozások javarészt feloldásra kerültek, hatásai azonban még velünk lehetnek akár tudatosítjuk azokat, akár nem. A megélt pandémiás helyzet a COVID-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól szóló Fehér Könyv szerint egyszerre volt válság- és katasztrófahelyzet, aminek egyaránt vannak társadalmi, gazdasági és mentális következményei. Egyéni szinten igénybe vette az alkalmazkodó- és megküzdőképességünket, erőforrásainkat, kapcsolatainkat. Hatott ránk testi, lelki és mentális szinten egyaránt. A regenerálódáshoz, felépüléshez, az új, megfelelő működések kialakításához idő kell, akár tudatosítjuk, akár nem. 

Ahogy a koronavírus-fertőzés egyéni lefutása, úgy a pandémia okozta változások, korlátozások utóhatása is változatos képet mutathat, jellegzetes mintázatokkal. Ha azt érzed, hogy valami nem kerek, figyelembe veheted azt a lehetőséget is, hogy esetleg jobban megterhelt ez a megváltozott helyzet, és több időre van szükséged a regenerálódáshoz. Ez is oké.

kep6_1.jpg

A Hallgatói Támogatás csapata szakképzett pszichológusokból, tanácsadókból áll, akik a hallgatók mentális egészségét, tanulási módszereiket és a karrierjükről való közös gondolkodást hivatottak támogatni a Budapesti Corvinus Egyetemen.   

Weboldal: https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/elet-a-corvinuson/hallgatoi-tanacsadas-es-tamogatas/  

Facebook oldal: https://www.facebook.com/corvinusstudentsupport 

A Hallgatói Támogatás június 27-től szeptember 2-ig nyári ügyeleti rendszerben működik. A folyamatban lévő egyéni tanácsadások júniusban befejeződnek. A nyári szünetben szükség esetén online ügyeleti konzultációt biztosítunk, egyalkalmas tanácsadások formájában. Az egyéni tanácsadási szolgáltatás az őszi félévben indul újra.

„És Te hogy vagy?” – Pillanatkép a jelenről  Tovább
Saját kutatás egymillióból – Újra lehet pályázni az ÚNKP ösztöndíjra

Saját kutatás egymillióból – Újra lehet pályázni az ÚNKP ösztöndíjra

Megnyílt a pályázat az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjaira, június 2-áig lehet jelentkezni. Bármelyik képzési szinten végzett kutatásra akár havonta 100 ezer forintos ösztöndíjat nyerhetnek a Corvinus hallgatói. Mire kell figyelni a pályázat során, és milyen megvalósítani egy saját tízhónapos kutatást? Taxner Tünde vendégszerző osztja meg tapasztalatait.

Vendégszerző: Taxner Tünde

280438414_5163891187021255_986456129442253999_n.jpg

Tünde az ösztöndíj miatt részt vett az idei intézményi TDK-n és második helyzett lett a Kommunikációelméleti szekcióban. Forrás: Corvinus Kommunikáció és Média

Múlt héten volt az utolsó órám mesterszakos hallgatóként a Corvinuson, de már egy éve áprilisban elkezdtem azon gondolkodni, hogy milyen témáról írjam a szakdolgozatomat. Maximalista vagyok, de még engem ismerve is túlzásnak tűnhet ez az előrelátás. Azért volt fontos a tervezés, mert csak így tudtam megpályázni egy ösztöndíjat, amely összesen nettó egymillió forinttal segítette a kutatásomat. 

Az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) támogatásával egy 10 hónapos kutatási projektet valósítottam meg ebben a tanévben. Azt a témát kutattam, amely a legjobban érdekelt, és úgy, ahogy szerettem volna. Aki szereti az önállóságot, az elmélyült kutatómunkát és a tudományos írást, illetve van egy jó témája és egy segítőkész témavezetője, annak a kihívások ellenére érdemes belevágni.  

Ki jelentkezhet és milyen témával? 

Az ÚNKP az Innovációs és Technológiai Minisztérium által finanszírozott ösztöndíj, amelynek célja az innováció ösztönzése és a tudományos utánpótlás biztosítása. Alap- és mesterszakos hallgatók adhatnak be pályázatot. Doktori, doktorvárományosi és posztdoktori szinten is megpályázható az ösztöndíj, valamint a fiatal oktatókat és kutatókat is támogatják.  

Képzési szintnek megfelelően kell kiválasztani az ösztöndíj típusát, és figyelmesen elolvasni a pályázati kiírást. Abban találhatók a kizáró tényezők is, amelyeket érdemes végiggondolni magunkra vonatkoztatva. Amennyiben más kutatástámogatásban, például Kooperatív Doktori Ösztöndíjban részesülsz, nem vagy jogosult ÚNKP-ra. Az ösztöndíj összege és az, hogy hány hónapra van lehetőséged pályázni, ugyancsak pályázattípusonként változik.   

A pályázati kiírások az ÚNKP hivatalos honlapján, míg a corvinusos pályázókra vonatkozó információk az egyetemi honlapon találhatók. 

Egy évvel ezelőtt a mesterképzésben tanulókra vonatkozó pályázatot adtam be. A kutatási témára vonatkozóan az etikai és bűnügyi szempontokon kívül ebben a kategóriában nincs megkötés, ezért én azt a témát választottam, amiből a szakdolgozatomat írni szerettem volna. Hasonló cél lehet a TDK-részvétel vagy akár egy kutatócsoportban megvalósított projekt támogatása. Doktori hallgatóként azonban észnél kell lenni, mert nem egyezhet a pályázott téma a disszertáció témájával.

Olyan témát érdemes választani – főleg, ha hosszabb ideig fogsz vele foglalkozni – ami igazán érdekel, és amit van lehetőséged a Corvinuson hozzáértő témavezető támogatásával kutatni. A témát és a kutatás megvalósításának lépéseit egy kutatási tervben kell bemutatni. Ahhoz, hogy ütős anyagot adj le, érdemes ennek az értékelési szempontjait is végigolvasni. A történetmesélés készségfejlesztő hatásait és alkalmazási lehetőségeit kutattam a magyar felsőoktatás kontextusában. Ez újszerű és hasznos témának bizonyult. Az eredmények azt mutatják, hogy a történetmesélés olyan készségeket fejleszt, amelyekre a munkaerőpiacon szükségük van a frissen egyetemet végzett pályakezdőknek. 

Hogyan kell jelentkezni, és mit kell beadni? 

Az ösztöndíj állami forrásból származik, de a pályázat lebonyolítója a felsőoktatási intézmény. Vagyis corvinusos hallgatóként az egyetem munkatársainak kell benyújtani a pályázatot.  

A jelentkezési anyagot kizárólag elektronikus úton kell beküldeni az alábbi e-mail-címre: unkp_bce@uni-corvinus.hu. Az idei határidő a legtöbb pályázattípusnál 2022. június 2.

A benyújtandó dokumentumok pályázattípusonként eltérnek, de egy checklist található a Corvinus honlapján, ahol le lehet ellenőrizni, hogy mindent kitöltöttél-e. Személyes tanácsom, hogy nyomtasd ki ezt a “benyújtandó mellékletek” című dokumentumot, és pipáld ki azokat, amelyek készen vannak. A kitöltendő dokumentumok az ÚNKP honlapjáról letölthetők, ezek a pályázati kiírás mellékletei. 

A TDK és OTDK helyezéseket, a Pro Sciencia és egyéb tudományos díjakat fontos igazolni a pályázatban, mert sok pontot érnek az értékeléskor. Ezek mellett többek között a konferenciaelőadásaidról, a publikációidról és egyéb tudományos, szakmai tevékenységeidről, illetve a nyelvtudást igazoló dokumentumokról se feledkezz meg. 

Mit kell vállalni? 

A pályázat fontos eleme, hogy milyen vállalásokat teszel. Ha megkapod az ösztöndíjat, az akkor leadott kutatási terved lesz az ösztöndíjszerződésed melléklete. Vagyis, amit ebben bevállalsz, azt valóban meg is kell valósítanod. Vannak kötelező vállalások, amiket a pályázati kiírás határoz meg. Nekem például mesterszakos hallgatóként indulnom kellett az idei TDK-n, illetve tartanom kell egy előadást az intézményi ÚNKP-konferencián. Ezeken felül más vállalásokat is tehetsz, én például tudományos cikket írok.

krzysztof-maksimiuk-jdkt2uv6i3w-unsplash.jpg

Forrás: Krzysztof Maksimiuk Unsplash; Képünk illusztráció.

Mérlegeld reálisan, hogy milyen vállalások megvalósítására van lehetőséged. Ehhez érdemes kikérned a témavezetőd vagy korábbi ösztöndíjasok véleményét, és végiggondolnod, hogy milyen óráid lesznek, és mennyit tervezel dolgozni a következő tanévben. Természetesen az ösztöndíjas időszak közben is változtathatsz az időbeosztásodon, de akkor már prioritássá válik a vállalások teljesítése.  

Milyen megvalósítani egy saját kutatási projektet? 

Ha egy hosszabb ösztöndíjas időszakot vállalsz be, minden projektmenedzsment készségedre szükséged lesz ahhoz, hogy jól oszd be az idődet. Főleg akkor, ha sok vállalást tettél a pályázatban. Ha szakdolgozatra vagy TDK-ra készülsz, akkor a saját időbeosztásodat kénytelen leszel a központilag megadott határidőkhöz is igazítani.  

Állíts fel magadnak reális határidőket, de közben vedd figyelembe azt is, hogy a témavezetődnek idő kell arra, hogy átnézze az anyagaidat. Érdemes ezért a pályázati időszak kezdetekor és utána is rendszeresen egyeztetni vele a részfolyamatok időzítését. Az ÚNKP a kettőtök közötti kooperációra is épít, hiszen nemcsak anyagilag támogatja a témavezetőt, hanem igazolnotok is kell a rendszeres konzultációt.   

Azt is érdemes végiggondolnod, hogy mennyire szeretnél és tudsz önállóan dolgozni, hiszen bizonyos pályázatoknál van lehetőség arra is, hogy kutatócsoportos vagy társszerzős kutatással pályázz. Engem például az önállóság hatékonnyá tett, de néha vágytam a csoportmunkára. Egy ilyen ösztöndíj arra is jó, hogy felismerd, mi való neked, és közben egy előre meghatározott időn belül fontos szakmai célokat érj el.

Saját kutatás egymillióból – Újra lehet pályázni az ÚNKP ösztöndíjra Tovább
Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka

c-051-min.jpg

Minél korábban elkezdjük az önmenedzselést és az önálló kutatómunkát az egyetemen, annál magabiztosabbak lehetünk a munkaerőpiacon és sikeresebbek a vállalati szektorban. A TDK-n próbára tehetjük magunkat, egy jó mentor pedig segít kihozni belőlünk a legjobbat - Badics Milán Csabával beszélgettet újságírónk a Corvinus TDK szervezőcsapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna

Általában két kérdéskör mellett teszik le a voksukat azok a hallgatók, akik a pénzügy szekcióban kívánnak dolgozatot nevezni a Tudományos Diákköri Konferencián. A diákok már az egyetemen is nagyon sok inputot kapnak a pénzügyi adatok elemzéséről, amely során főként olyan módszertani, programozási megoldások kerülnek előtérbe, amelyek segítségével az adott pénzügyi/közgazdasági kérdés mélyebben is vizsgálható.

A vállalati-pénzügyi kérdések általában más módon fogalmazódnak meg: itt az a fontos, hogy a tanulók vállalati szemmel vizsgálják a felvetett problémát.

Az egyetemi szervezett oktatáson túl érdemes minél hamarabb belekóstolni a tudományos világba - erre bátorítja a corvinusos hallgatókat Badics Milán Csaba, akinek egyetemi évei egyik legjobb tapasztalata volt az első TDK dolgozata, pedig sokáig csak a kötelező feladatokat végezte el. Milán életében akkor következett be a fordulópont, amikor mélyebben felkeltette a figyelmét egy beadandó dolgozat kérdésköre.

Szerencsés összecsengés volt, hogy egy multinacionális vállalat éppen akkor írt ki egy nagyon hasonló TDK dolgozat témakört, így nem kellett egyedül megbirkózni a problémával. Inspirálóan hatott rá a két külsős mentor, akikkel hétről-hétre tudott egyeztetni a kutatás során felmerülő problémákról. Úgy véli ennek köszönhető, hogy magas színvonalú elemzéstadott le. “Nagyon sokat profitáltam abból, hogy elmélyültem egy témában, és az egyetemi oktatók mellett a piaci szereplők szemüvegén keresztül is megvizsgálhattam azt a problémát” - emlékezett vissza Milán.

fotobm.jpg

Kép: Badics Milán Csaba; Fotó: Klisóczki Fanni

A sokféle egyetemi teendői közül a mentorálás a legkedvesebb számára, ezért ma már főként a tehetséggondozásra fókuszál. Korábban doktoranduszként, ma pedig már egyetemi oktatóként segít azoknak a diákoknak, akik a kötelező feladatokon túl többet szeretnének alkotni. Úgy véli, a dolgozathoz érdemes szakmailag tapasztalt és a témában a szakirodalmat ismerő, mentorálásban jártas konzulenst választani.

Milán szerint a corvinusos diákok nagyon jó önálló tanulási készséggel rendelkeznek, ezért a mentoroknak csak terelgetni kell a hallgatókat.

“Megtalálni a megfelelő szakirodalmat, megfogalmazni a helyes kutatási kérdéseket, a legfontosabb tudományos és szakmai kritikákat, elkészíteni egy részproblémát kifejtő elemzést - elsősorban ezekben kell segíteni a hallgatókat” - részletezte.

Fontos, hogy a dolgozat leírására és javítására is elegendő idő maradjon, mert az eredményesség a tanuló által előállított szakmai tartalom mellett a megfogalmazás módjától is függ.

Mindenképpen profitálnak a hallgatók abból, ha TDK-znak. A kutatás folyamata egyrészt nagyon hasonlít a vállalati projektek megvalósításához, ezért közben elsajátíthatnak olyan készségeket, amelyek előre viszik őket a munkaerőpiacon,  így hosszú távon sikeresebbé is válhatnak. Másrészt ezzel a hallgatók önmagukat is tesztelhetik. A tanév rendje központilag szabályozott, azonban a TDK során minden tanuló maga határozza meg a kereteket. Nagyon jó próba, hogyan birkóznak meg a korlátaikkal, a kutatás során előforduló problémákkal, és mennyire tűrik a monotonitást. A mélypontokon való átlendülésen az is segíthet, ha csatlakoznak a tehetséggondozó egyetemi csoportokhoz, mert a sorstársakkal együtt könnyebb megküzdeni a szembejövő kihívásokkal.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Kötelező egyetemi feladatoktól a tehetséggondozásig - A sikeres Tudományos Diákköri Konferencia mentorság titka Tovább
Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója

e-88-min.jpg

“Szeretem a mentori feladatot és fontosnak találom, hogy támogassuk a tudományos kutatómunka felé orientálódó hallgatókat, mert ez a speciális tudás és gondolkodásmód végigkíséri az egész életüket” – Csordás Tamással beszélgett szerzőnk a Corvinus TDK szervezői csapatának tagjaként.

Írta: Weller P. Hanna, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

Évekkel ezelőtt három ismeretlen fiatal hallgató, akiket korábban sosem tanított, bekopogtatott hozzá azzal a kéréssel, hogy legyen a mentoruk – így kezdődött Csordás Tamás TDK karrierje oktatóként és mentorként. A Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének adjunktusa örömmel vállalta a feladatot és azóta már sok hallgatónak segített elmélyülni a tudományos kutatómunkában, 2021-ben pedig Kiváló Mentor Díjjal ismerték el munkásságát.

Tamás tapasztalata szerint jellemzően azok a diákok indulnak TDK-n, akik többet szeretnének kihozni az egyetemi évekből, valamint azt tűzik ki célul, hogy elmélyüljenek választott témájukban. Oktatóként gyakran tapasztalja, hogy a gazdaságtudományi hallgatókat a gyakorlat- és bizniszorientált szemlét jellemzi, ezért háttérbe szorul az elmélyült kutatási munka. Ez azonban nem kerülhető meg a Tudományos Diákköri Konferenciára való dolgozatírás közben, ha pedig a hallgató doktori iskolán gondolkodik, mindenképpen érdemes belevágnia, hiszen a TDK a doktori iskola előszobája.

“Annak a hallgatónak ajánlom, akiben egy kicsit is mozog az a vágy, hogy az alap követelményeken túl többet teljesítsen az egyetemen, esetleg vonzza, hogy egy-egy kérdéskörben az általános oktatáson túl jobban elmélyüljön” - javasolta Tamás.

Szerinte kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a hallgató maga választhatja ki a témát, mert erre a biznisz világában később nem lesz lehetősége.

Ami a témaválasztást illeti, érdemes vigyázni a divatos kérdéskörökkel, mert a trendekhez sok tévképzet és felületes klisé kapcsolódhat, amelyeket nem érdemes alkalmazni a tudományos világban. Ez nem azt jelenti, hogy nem kutathatunk például a ma legnépszerűbb influenszer-marketing témában, csak fontos szem előtt tartani, hogy ez a téma egyenesági folytatása a véleményformálás vizsgálatának, amelyet a politikatudomány már az 1940-es évek óta, a kommunikációtudomány pedig már az 1950-es évek óta kutat.

“A közösségi médiát, mint olyat, nem lehet megmagyarázni, de azt a jelenséget, ami azon keresztül történik, mint például a közösségi dinamika vagy virtuális közösségek, lehet kötni szociológiai vagy pszichológiai folyamatokhoz.

Vannak jó példák, hogyan lehet felkapott témát igényesen feldolgozni, például volt olyan hallgatónk, aki rendkívüli tudományos alapossággal vizsgált meg egy gyakorlati kérdéskört: a szóbeszéd-marketing mint tudatos vállalati stratégia volt a témája” - részletezte Tamás.

A sikeres dolgozathoz érdeklődés, önszorgalom, nagyfokú kitartás és monotonitástűrés szükséges. Emellett fontos az analitikus készség is, mert ennek köszönhetően tudja a hallgató helyesen felépíteni, illusztrálni és magyarázni a dolgozatát. Tamás szerint akkor nem érdemes belevágni, hogyha kötelező feladatként tekintünk a Tudományos Diákköri Konferenciára, mert az a hallgatónak és a mentornak is csak szenvedés lesz. Ez a jelenség bár ritkán, de szakkollégisták körében elő szokott fordulni.

A mentorok nemcsak azért támogatják a hallgatók TDK-zását, mert fontosnak tartják a szakmai fejlődésük szempontjából, hanem mert nagyon szeretik ezt a feladatot. “A Corvinus tömegoktatási intézmény, ahol egy nagylétszámú szeminárium nem kifejezetten alkalmas a műhelymunkára. Annak, hogy a hallgató kiemelkedő teljesítményt mutasson fel, az ilyen jellegű tanulmányi versenyek a színterei” - mondta Tamás, aki szerint az alapvető érdeklődés a körülöttünk lévő világ felé önmagában is nagyszerű szakmai készség, amit az oktató is lát és emiatt örömmel adja nevét és munkaóráit a feladathoz. “A legnagyobb oktatói és személyes sikereim a TDK-hoz kapcsolódnak. Gyakran előfordul, hogy egy-egy téma annyira motivál, hogy hajnal háromkor is válaszolok a hallgató e-mailjére, hogy másnap reggel azonnal folytatni tudja a munkát. Nagy megbecsülést, igazi szakmai elismerést kapunk ezért” - összegzett Tamás.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Divatos kérdéskörök tudományos alapossággal - a TDK Marketing-, média, designkommunikáció szekciója Tovább
Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban

bret-kavanaugh-_af0_qah4k4-unsplash.jpegMit jelent a neuromarketing, hogyan működik, és miért tartottak tőle a kezdetekben olyan sokan? A Corvinuson indult az országban először ezzel a területtel foglalkozó kurzus - az interjúnk alanya Varga Ákos, a Marketing Intézet egyetemi docense, a Digitális Marketing kutatóközpont egyik alapítója, aki a tárgy oktatása mellett a terület kutatásával is foglalkozik.

Írta: Klisóczki Fanni; Borítókép: Unsplash (Bret Kavanaugh)

A neuromarketinget sok félreértés, előítélet övezi. Volt, aki nagy meggyőződéssel hitte, hogy a boltban követik a biztonsági őrök, és egy távkapcsolóval irányítják, aminek hatására elvesztette a tudatát, és csupa haszontalan dolog vásárlására bírták rá. Varga Ákos megerősítette, hogy ugyan ilyen direkt befolyásolás nem létezik, de a polcról levett termékeknél valóban érvényesül a marketing alapvető eszköztára. A figyelemfelkeltő színek, a csomagolás, az alapvető elhelyezés a polcokon mind befolyásolhatják vásárlási döntéseinket. 

A neuromarketing a döntéshozatal előtt kialakuló, döntéshozatalra ható tudat alatti tényezőket próbálja meg azonosítani, nem pedig a vásárlót akarja közvetlenül befolyásolni a bolt falain belül. Az persze már más kérdés, hogy az így nyert információkat később az üzletek felhasználhatják, amikor a marketingstratégia kidolgozására kerül sor.

Honnan indult a neuromarketing?

hal-gatewood-ogvqxgl7xo4-unsplash_1.jpg

Photo by Hal Gatewood on Unsplash

A piackutatók számára régóta ismeretes, hogy az emberek előszeretettel tüntetik fel magukat jobb színben az egyes megkérdezések során. Éppen emiatt, ha egy önbevalláson alapuló (pl. kérdőíves) kutatást csinálnak, annak az eredménye jó eséllyel torzítani fog. Ennek a tudatosan artikulált válaszokból eredő torzító hatásnak a kiküszöbölésére vonták be a kutatási eszközök körébe az orvosdiagnosztikai, biometriai eszközöket a kétezres évek elejétől. Ilyen például a szemkamera, vagy az fMRI, ami az agy ingerekre adott metabolikus reakcióit méri, illetve az EEG, ami az agy elektromos tevékenységét vizsgálja A kutatásokban tehát az alanyok különböző marketingingerekre adott tudatalatti reakcióit vizsgálják olyan eszközökkel, melyek valamilyen neurológiai jelzést tudnak mérni.

A hagyományos módszerekkel végzett piackutatás és a neuromarketing előrejelző eredményei között csupán néhány százalékos eltérés mutatkozik, ám ez adott esetben több millió dollárban mérhető különbséget is jelenthet. Mindezek ellenére Ákos mégis óvatosságra int:

“egyrészt, a neuromarketing nem egy csodaszer, és nem arra hivatott, hogy kiváltsa a tradicionális kutatási módszereket, például a fókuszcsoportot vagy a kérdőívet, hanem kiegészítő szerepet tölt be."

"A neuromarketing tehát nem egy varázsfegyver, ami megold minden problémát. Másrészt, maga a kifejezés egy nagyon szexi dolog. Vonzó a hirdetők és a fogyasztók számára is, viszont pont a különlegessége miatt a kezdetekkor rengeteg kontár is elkezdte kihasználni az újdonságerejét, ami borzasztó nagy blődségekhez vezetett.”

Blődségekből pedig, ahogy Ákos elmesélte, korábban sem volt hiány. James Vicary, egy piackutató az ötvenes évekből megpecsételte a tudatalattival történő reklámozást egy egész generáció számára. Elterjesztette, hogy a mozivásznon kicserélt egy-egy képkockát a büfé termékeit népszerűsíteni hivatott feliratokra, ezzel pedig olyan szinten befolyásolja a nézők tudatalattiját, hogy a bevétel rohamos növekedést mutatott. Ez a „kísérlet” annyira megijesztette az akkori világot, hogy szinte az atombombával egyenértékű félelem generálódott az emberekben.

Az, hogy valaki az elménkben tudatosan nem észlelhető dolgokkal akar valamit kezdeni, érthetően riasztó. A világ legtöbb országa beemelte a reklámtörvényébe azt a záradékot, hogy a tudatosan nem észlelhető reklám tiltott, amely kitétel a mai napig érvényben van. Annak ellenére is, hogy Vicary kísérletét azóta sem sikerült reprodukálni, sőt, néhány évvel később ő maga is beismerte, hogy hamis nyilatkozatot tett a szóban forgó képkockákról. Ám a baj addigra már megtörtént, és az emberek a mai napig rettegnek a tudatosan nem észlelhető reklámoktól.

Magyarországon a Corvinus az úttörő

Varga Ákos 2008 körül találkozott a területtel, akkor még PhD hallgatóként. A szakirodalomban erősödő trend volt a biometrikus eszközhasználaton alapuló publikáció, így futott bele a témába. Első primer neuromarketing kutatását az akkori Kaposvári Egyetemen végezte. Mivel a kórházzal szoros kapcsolatban állt az egyetem, így engedélyt kaptak arra, hogy csináljanak egy fMRI kutatást.

dsc_0120-min.jpg

Fotó: Varga Ákos

A kutatás során Ákosék hungarikumokat hasonlítottak össze nemzetközi ellentétpárjaikkal, és arra jutottak, hogy az ismertség befolyásolja az alanyok preferenciáját, így  érdemes lehet rátenni a boltban a hazai címkét az árukra.

Magyarországon úttörőként indult el a Budapesti Corvinus Egyetem Neuromarketing kurzusa 2019-ben. A hallgatók a félév során implicit asszociációs teszteket készítenek kutatási projektként, melyekhez hasonlókat bárki kipróbálhat a Harvard Egyetem Project Implicit oldalán. 

A kurzuson online teszteket állítanak össze, az eredményeket pedig hagyományos kérdőíves kutatásokkal vetik össze. Ezáltal a félév végére feltárják, hogy egy adott témában mi az, ami a tudatos véleményünk valamiről, és mi az, ami a tudatalattiból jön. Egyszerűbb diagnosztikai eszközökkel is találkozhatnak a hallgatók, mint például szemkamera, vagy bőr-galván válasz mérő eszköz (galvanic skin response, gsr). A kurzus népszerűsége azóta is töretlen, minden félév elején pillanatok alatt betelik, így aki szeretne jelentkezni, annak érdemes résen lennie.

És hogy a marketingesek vajon meddig vájkálhatnak majd a tudatalattinkban? Nem fogunk tudni ellenállni a marketing-ingereknek, mert tudat alatt fognak irányítani minket? Bár az évek során finomodtak az eszközök, gyorsultak, mobilabbá váltak, nagyobb a terhelhetőségük és magasabb a szoftverszintű támogatásuk is, mégis kár félni, hiszen a neuromarketing a már régóta ismert jelenségek, folyamatok megerősítésére, semmint az ártatlan fogyasztók befolyásolására használható:

nem a neuromarketing mondja azt, hogy élénk színeket kell használni a csomagoláson, de ezek a kutatások megerősítik, hogy ez a régóta használt gyakorlat valóban hatással van-e a gondolkodásunkra, vagy sem.

Követnek minket a biztonsági őrök és távkapcsolóval irányítanak? - Neuromarketing a valóságban Tovább
TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze

e-88-min.jpg

A sokadik TDK-dolgozata közben körvonalazódott, milyen munkakörben képzeli el magát. Öt dolgozattal nevezett a versenyre az elmúlt években, de önmaga megmérettetése még mindig a fontos. Heilmann Istvánnal beszélgetett újságírónk.

Írta: Weller P. Hanna; az eredeti cikk a Corvinus oldalán jelent meg március 11-én. 

Bár már az egyetem első évében részt vett tanulmányi versenyeken, a TDK-n csak másodévesként mérettette meg magát Heilmann István. Középiskolai OKTV-s dolgozatát fejlesztette tovább, azzal nevezett a Tudományos Diákköri Konferencia Gazdaságtörténeti szekciójába. Elsősorban a próbatétel motiválta, de az egyetemi ösztöndíjak és később a szakdolgozat miatt is hasznát vette. A Corvinuson alkalmazott közgazdaságtan alapszakra járt, amely alapvetően elemző szak, így ott kifejezetten előnyös volt, hogy belevágott a tudományos munkába.

Másodévesként egyszerűbb volt a középiskolai dolgozatát, mondhatni félkész munkát átdolgozni, mint nulláról kezdeni a kutatást. Megnyugtató önbizalmat adott neki az ismerős téma, annak ellenére is, hogy a végső dolgozat köszönőviszonyban sem volt az eredetivel, szinte teljesen átdolgozták.

heilmann_istvan_tdk_hi_3-768x1024.jpg

 

Mindegyik dolgozatát egyedül írta, sosem volt társszerzője. Nem állítja, hogy jobb önállóan dolgozni, de végül mindig így alakult. Mindezt figyelembe véve mégis sokat jelentett neki, hogy akár a konzulense, akár egy másik TDK-zó hallgatótársa mindig ott volt mellette a nehezebb időszakokban.

Könnyen talált mentort, az első dolgozat esetén ismerőseitől kért tanácsot. István a későbbiek során volt, hogy a témához választotta a konzulenst, pedig általában fordított stratégiát szoktak javasolni. A taktika a későbbiekben mindkét szakdolgozatánál bevált, nagyon jó témavezetőket talált és a dolgozatai is kiemelkedően sikerültek, olyannyira, hogy az alapszakossal OTDK-t nyert. „A jó konzulens vezeti a kezemet és segíti a közös munka közben az összhang kialakítását. Tovább lendít a nehezebb pontokon, vagy segít, ha megakadok” – emelte ki István.

“Alapszakon nagyobb szükség van gondoskodó típusú konzulensre, azonban mesterszakon – főleg akkor, ha elemző alapszakról érkezik a hallgató – többet jelent, ha az oktató rendszeresen és szakmai szemmel vizsgálja a hallgató munkáját. A legutóbbi TDK-dolgozatomnál például a legnagyobb alapossággal vette észre a konzulensem a lényegi hibákat. Az pedig, hogy minden héten fél órát találkoztunk online, teljes mértékig elég volt, hogy tovább haladjak és fel tudjak készülni a megmérettetésre. Ő nem gondoskodó típus volt, de nem is ezt vártam el tőle” – mesélte István a mentorairól.

István számára a legnagyobb leckét az jelentette, amikor a várakozásai ellenére nagyon rossz értékelést kapott az egyik zsűritagtól. Nehezen, de feldolgozta a kritikákat, és a következő évben pedig éppen azt a véleményt olvasta át többször, majd építette be és felhasználta azt. Nagyon sokat profitált a jobbító szándékból.

István szerint mindenképpen érdemes belevágni a TDK-írásba, mert a dolgozatírás közben körvonalazódhat az érdeklődési körünk, amely megkönnyítheti a későbbiekben a mesterszak- vagy munkahelyválasztást. „Engem is a TDK döbbentett rá, hogy elemző-kutató akarok lenni” – hangsúlyozta István. Az életpályán való eligazodás mellett pedig szintén fontos szempont, hogy anyagi juttatás is jár az eredményes versenyzőknek.

Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

TDK-sztorik: A TDK az életpályán való eligazodás eszköze Tovább
Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson

railjet.png

A turizmus és közlekedés szekció témakörei iránti nagy érdeklődésre tekintettel a Corvinus két releváns TDK szekciót hirdet. Jászberényi Melinda egyetemi docenssel, a Közlekedés és mobilitás szekció titkárával a lehetséges témakörökről és a kutatás szépségeiről beszélgettünk.

Írta: Klisóczki Fanni, Borítókép: Canva (Leonid Andronov)

A 2021/2022. évi Tudományos Diákköri Konferencia a nagy érdeklődésre való tekintettel idén nem egy, hanem két, részben turisztikai profilú szekciót is kínál a Corvinuson. A turizmus és kapcsoló kérdéskörei iránt érdeklődő motivált hallgatók a Turizmus szekció mellett a Közlekedés és mobilitás szekcióban is leadhatják dolgozataikat.

A Turizmus szekció, nevéből adódóan is vonzó lehet elsősorban azoknak, akik Turizmus és vendéglátás alapszakon tanulnak.  Ez a szekció magába foglalja a szállodaipar és vendéglátás területéhez kapcsolódó kutatásokat, a kulturális és fesztiválturisztikai témaköröket, de számos egyéb területet is, amely a szekció leírásában megtalálható.

ja_szbere_nyimelinda_foto.jpgA Közlekedés és mobilitás szekcióhoz közvetlen szak vagy szakirány nem kapcsolódik. Ehhez főleg a szabadon választható tantárgyak, vagy pedig az egyéni érdeklődés nyújthat támpontot. Jászberényi Melinda egyetemi docens és szekciótitkár arról beszélt, hogyan képzeljük el a lehetséges dolgozattémákat akkor, ha izgalmasnak találjuk a szekciót, de nem tudjuk merre induljunk.

Jászberényi Melinda (a képen) még egyetemista korában lépett a kutatói pályára, amelynek eredménye egy közlekedési munkaerőgazdálkodással foglalkozó nyertes TDK dolgozat lett. Lelkesedése ezután sem lankadt a téma iránt, a diplomamunkája és egyetemi doktori disszertációja is ebből született. Arra buzdítja a hallgatókat, hogy a választott témájukra portfólióként tekintsenek, amelyet folyamatosan bővítenek az évek során, ezáltal válhatnak egy-egy terület szakértőjévé. Melinda, korábbi Kiváló Mentor Díjasként - számos más konzulenshez és mentorhoz hasonlóan - igyekszik a sikeres hallgatókkal közösen publikálni is.

“A hallgatók számára a szakmai fejlődésük szempontjából jó lehetőség, amikor közösen veszünk részt különböző szakmai konferenciákon, így a TDK dolgozatukat a közös kutatásokkal kiegészítve szélesebb szakmai kör is megismerheti. Ezáltal lehetőségük van arra, hogy akár nemzetközi publikációkban is részt vegyenek.”

Na de mi lenne olyan terület, ami még teljesen kiaknázatlan? Mely téma az, amelyet  öröm lenne látni a TDK dolgozatok között? Melinda úgy véli, Magyarországon még új dolognak számítanak azok az éjszakai vonatok, amelyekkel az európai nagyvárosokat el lehet érni. "Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ezek elindítása hogyan hat majd a vasút és a légi közlekedés közötti versengésre, mert nyilvánvaló módon az előbbi az, ami környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb."

Ez lenne környezeti szempontból a támogatandó, ugyanakkor a low cost jegyek sokkal olcsóbbak. A repülés sokkal gyorsabb, mint a vasúti közlekedés. A kérdéskört viszont alaposan meg kell vizsgálni, mert az  eljutási időkben már nincs olyan nagy különbség, ha azt is hozzá számoljuk, hogy 2-3 órával előbb kell kimenni a reptérre, amely egyébként a városközponttól is messze van, szemben a vasúti pályaudvarokkal, amelyek általában a városközpontban találhatók.

Az interrail vasutaknál az ár, az eljutási idő és a biztonság dimenzióin belül vizsgálható a versenyképesség, és a jövőképesség a légitársaságokkal szemben.

Nemcsak az előbb említett témában lehet kutatni, ha valakit a turizmus világa, azon belül is a közlekedés és turizmus kapcsolata érdekel. Aktuális kérdés az önvezető járművek elterjedésének társadalmi hatása - legyen szó turisztikáról, morális, szociológiai vagy munkaerő gazdálkodási aspektusról, attól függően, hogy mi áll a legközelebb a hallgató érdeklődéséhez. A Balaton körüli közlekedés, és annak fenntartható fejlesztése is trendi téma lehet, hasonlóan a kerékpáros közlekedéshez és az aktív turizmushoz.

Nem meglepő módon az előző években a koronavírus turizmusra gyakorolt hatása eléggé sokat kutatott téma, mégis vannak olyan aspektusai, amelyek izgalmasak lehetnek továbbra is a turisztikai szekciók szempontjából. Ilyen például a járvány hatása a low cost légitársaságok árazási stratégiájára és marketingjére, illetve a digitális nomádok szokásainak változása a légi közlekedés tükrében. Bár a jelenlegi élethelyzetünk témái is nagyon motiválóak, érdemes kitekinteni a jövőbe, és a technológia, a digitalizáció, a közlekedéspszichológia, a folyami- és a tengerhajózás, valamint az overtourism jelensége is remek kutatási területté válhat.

Felkeltette az érdeklődésedet valamelyik téma? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 10-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a BCE TDK Facebook oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook csoportjában a helyed!

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Hogyan hatnak a Railjet vonatok a turizmusra? - Két turizmushoz kapcsolódó TDK-szekció is indul a Corvinuson Tovább
Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról

tdk-borito.png

Hogyan kapcsolódhat be egy hallgató az egyetemi tudományos életbe? Mitől lesz sikeres és társadalmilag is hasznos egy TDK-dolgozat? Cikkünkben TDK és OTDK-győztes hallgatókkal készült interjúinkból válogattunk inspiráló gondolatokat az idei versenyszezon előtt.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: Pixabay

Zöldebb divatipar, fenntarthatóbb nagy hazai fesztiválok, összefüggés az infláció és a bérnövekedés között: csak néhány példa arra, milyen témákkal foglalkozhat egy hallgató a TDK-dolgozatában. 

A versenyen való indulás a társadalmilag fontos témák kutatása mellett a tudományos karrier első lépcsője is lehet. A Tudományos Diákköri Konferencián induló hallgatók saját kutatást végeznek és dolgozatot írnak, melyre folyamatos visszajelzéseket kapnak konzulensüktől és bírálóiktól.

Az idei TDK versenyfelhívása itt érhető el.

„A TDK elsősorban egy intenzív, kreatív és innovatív, alkotó folyamat, melynek során a tudományos gondolkodás egyéni és csoportos szinten is fejlődik” – mondta Dr. Mitev Ariel, az Egyetemi Tudományos Diákköri Tanács elnöke egy, a Corvinus honlapján megjelent interjúban.

A szakmai fejlődés mellett gyakorlati előnye is van az indulásnak, a TDK-dolgozat később jó alapot adhat a szakdolgozatnak is. A győztesek emellett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) is indulhatnak, ahol a tudományos életben nagy presztízsű díjakban és elismerésekben részesülhetnek.

ossz_1_1_1.jpg

A Corvinus eredményei a 35. OTDK-n 2021 tavaszán.

Akinek pedig megtetszik a kutatói életút, kutatói ösztöndíjakra is pályázhat. A TDK tehát jó alapot adhat egy későbbi szakdolgozathoz, a tudományos karrier és a doktori képzés szempontjából pedig az első lépcsőt jelentheti.

Hogyan lesz egy jó témából TDK- és OTDK-győztes dolgozat?

A kutatási téma gyakran egy társadalmilag releváns problémából bontakozik ki. Edőcsény Klára például a fenntartható üzleti modelleket vizsgálta a magyar a divatszektorban, és arra kereste a választ, hogy milyen üzleti modell segítségével építhető be a fenntarthatóság a divatipari vállalatok üzleti modelljébe.

A dolgozattal Klára első lett a TDK-n és második az OTDK-n, valamint az egyetemi Best Paper díjat is elnyerte. A témában később szakcikk jelent meg Klárától és témavezetőjétől, dr. Harangozó Gábortól “Fenntartható üzleti gyakorlatok a divatiparban” címmel, ami jó példa arra, hogyan indíthat el egy hallgatót a tudományos karrier felé egy TDK-dolgozat.

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” 

– ezt már Czillahó Krisztina mondta korábbi interjúnkban, aki a nagy hazai fesztiválok fenntarthatóságát vizsgálta. Kutatásával a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el.

Krisztina a dolgozatát később szakdolgozattá is kiegészítette, mellyel 2020 decemberében végzett Turizmus és vendéglátás szakon. A szakdolgozatát később az interjúalanyoknak is elküldte, akik azt a Sziget fesztivál szervezésekor is felhasználták. A dolgozat tehát a hétköznapi életre is hatással lehet.

A hallgatók a fenntarthatóságon túl más, hétköznapi életben releváns témákat is feldolgoznak. Az inflációról például sokat cikkeznek, Zanaty Krisztina pedig épp ezt a területet vizsgálta dolgozatában. “A bérnövekedés és az infláció közötti kapcsolat erősségét strukturális VAR-modellel becsültem. A felhasznált adatbázisom a modellbe vett változók 1996 és 2019 közötti adatait tartalmazta” – mondta korábbi interjúnkban.

tdk-naptar_2022.png

Az idei TDK menete a Corvinuson. Grafika: Kovács Máté

Hogyan válasszunk konzulenst?

A sikeres TDK-dolgozatban persze a konzulenseknek is nagy szerepe van. Maró Zalán először csak egy alapszakos diplomát szeretett volna, most azonban négy TDK dolgozattal és több díjjal a háta mögött már egy PhD-képzést csinál a Corvinus Egyetemen. Zalán interjúnkban konzulensének, Török Áronnak a szerepét is kiemelte: „Áron és a tanári kar segítségével mindkét esetben a legfrissebb adatokhoz férhettem hozzá. Sok esetben hallgatóként ezek az adatbázisok nem elérhetőek számunkra, így nagy segítség volt, hogy releváns és friss információkkal tudtam dolgozni”.

Egy másik corvinusos történetben egy olyan oktató-hallgató párosról számoltunk be, akik közösen egy OTDK-győztes dolgozattal, két Best Paper TDK és egy Hallgatói Tudományos Kiválósági díjjal büszkélkedhetnek. „Keszey Tamarát és Szücs Zolit az élet teljesen véletlenül sodorta egymás mellé. Zoli elsőévesként jelentkezett a Corvinus Marketing Tanszékhez demonstrátornak, ahol Tamara lett a mentora – és öt éven keresztül az is maradt” – áll korábbi írásunkban.

„Ne felejtsük el, hogy mind a konzulens, mind a hallgató mögött hús-vér emberek állnak, érzésekkel és saját személyiséggel” 

– mondta akkor Keszey Tamara, aki időközben a Corvinus kutatási rektorhelyettese lett. A konzulens tehát mentorként segít az úton, ami nem kizárólag a TDK-ra lehet hatással. Később a szakdolgozatnál, vagy akár a tudományos pályán való elindulásban is segítheti a hallgatót.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató - A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.

Így indul egy tudományos karrier a Corvinuson – Inspiráló történetek a TDK-ról Tovább
„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről

thisisengineering-raeng-8hgmg03spf4-unsplash-min.jpg

A deepfake áldás vagy inkább átok? Mennyire része a mindennapjainknak, és hogyan alakíthatja át a közéletet és az oktatást? Prof. dr. Aczél Petra egyetemi tanárt, média- és kommunikációkutatót a közelgő deepfake konferencia apropóján ezekről kérdeztük.

Írta: Taxner Tünde / Borítókép: ThisisEngineering RAEng, Unsplash

Amikor először pillantottuk meg Obamát, ahogy valaki más szavait mondja a saját arcával és a saját hangján egy viszonylag valósághű videófelvételen, az egész világ megdöbbent. „Ezek a tartalmak nagyon izgalmasak, fantasztikusak. Körülbelül úgy ülünk előtte, mint a középkori vásárokban a különleges, szörnyszerű állatok bemutatóján. Azt érzem, hogy még spektákulum az egész: csodálkozunk, és megrettenünk, hogy a világ szörnyű, és minden csak hazugság” - magyarázza a deepfake-tartalmakra adott első reakciónkat prof. dr. Aczél Petra, a Corvinus Egyetem kutatója.

A deepfake mesterséges intelligencia által fejlesztett vizuális tartalmat, főleg videót jelent. A „deep learning” (mély tanulás) és a „fake” (valótlan, hamis) szavak összevonásából ered. A mesterséges intelligencia segítségével több személy adatait, viselkedését lehet egybeolvasztani valamilyen cél érdekében, és ebből egy hitelesnek tűnő új tartalmat létrehozni.

aczel_petra.jpg

A képen prof. dr. Aczél Petra. Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A deepfake egyelőre még nem képezi szervesen a mindennapjaink részét, bár  egyszerűbb mesterséges intelligencia már a képszerkesztő szoftverekben is előfordul, és vannak olyan tartalmak és a deepfake-hez kapcsolódó botrányok, amelyek széleskörben elterjedtek.

„Azt gondolom, hogy a deepfake terjedése hasonlít a virtuális valóság helyzetéhez. Közel tíz éve azt mondjuk, hogy a következő év már biztosan a VR áttörésének éve lesz, de ez még mindig nem jött el.” A kutató a deepfake elterjedését ahhoz köti, hogy egy jelentős globális vállalatnak érdekében álljon befektetni a technológiába. Ez a pillanat azonban még nem jött el, ezért a deepfake előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos bizonytalanság sokáig velünk lesz.

A tudományos kutatásban már Magyarországon is megjelentek a deepfake-kel kapcsolatos dilemmák. A Corvinus CGI–Deepfake kutatócsoportja „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” néven konferenciát szervez, amire 2022. február 28-ig várják a jelentkezőket. Részletek ezen a linken találhatók.

Minden hazugság lesz?

„A deepfake kitettséget sugall. Azt gondoljuk, hogy afelé megyünk, hogy semmi sem lesz igaz, amit látunk”

- mondja Aczél Petra. Ennek oka egy univerzális emberi tulajdonságunkban rejlik: a képekkel rendkívül könnyen megtéveszthetők vagyunk, mert azt hisszük, hogy amit ábrázolnak, az tényleg létezik. „Ami a képen megvalósul, arról azt hisszük, hogy a valóság egy darabja. Minél profibban megvalósított, annál jobban elhisszük. Tehát odáig kell visszamennünk, hogy ne higgyük, hogy minden kép ábrázol valamit.”

Vagyis ezt az általános emberi hiedelmet kell mindig megkérdőjeleznünk magunkban, ami komoly kihívás. Mégis meg kell találnunk az egyensúlyt a mindennapokban: „nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk”

alex-kotliarskyi-ourqhrte2im-unsplash.jpg

Fotó: Alex Kotliarskyi, Unsplash

A deepfake-től azért is tartunk, mert a jövővel kapcsolatos előrejelzéseink gyakran zajosak, nem egyértelműek, ami erősen befolyásolja a stressz-szintünket is. Ezért sokszor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy eddig is velünk voltak a hamis, manipulált ábrázolások. „Például nézzük a művészetben: hány olyan uralkodói portrét látunk, amiből semmi nem volt igaz? XIV. Lajosnak van egy ismert esete, hogy ellátogatott a francia Akadémiára, ami akkor még nem is volt kész, amikor a róla szóló metszetet kiadták.”

A kutató szerint tehát önmagában a deepfake technológia használata, ahogy a 17. században az udvari festészet, nem lehet probléma. Akkor kezdődnek a gondok, ha nem etikusan, hanem például hatalomszerzésre vagy a tömegek manipulációjára használjuk.

„Az etikusság alapja a szándék”

– mondja a professzor, és akkor etikus, vagy legalábbis hiteles valami, ha nyíltan elmondja magáról, hogyan készült. Ahogy az élelmiszeripariban is eljött az a pont, amikor társadalmi nyomásra az szabályozók rákényszerítették a vállalatokat arra, hogy feltűntessék az ételek összetevőit, mesterséges és természetes adalékait a csomagoláson, úgy a deepfake esetében is ezt lehetne tenni.

Annak ellenére, hogy a szabályozók helyiek, és a tartalmak globálisak, a digitális térben is létrejöttek már hasonló szabályozások. Gondoljunk csak arra, hogy az influenszereknek már fel kell tüntetniük, hogy milyen és mennyi szponzorációt, reklámot tartalmaznak a posztjaik. „A deepfake-nél az is nagy kérdés, hogyan fogjuk megnevezni az összetevőket. Ennyi celeb van a videóban, ennyi anyukámból és ennyi belőlem?” – teszi fel a kérdést Aczél Petra.

A gazdasági érdekeket az etikussággal kapcsolatban sem lehet figyelmen kívül hagyni. „Nem várható el pusztán társadalmi nyomásra, hogy ne legyen rejtett deepfake” – véli a kutató. A magyar alapítású Colossyan nevű startup például eredetileg a deepfake felismerésére kezdett el technológiát fejleszteni, de mivel ez nem bizonyult megtérülő üzletnek, profilt váltottak, és már megrendelésre, etikus felhasználásra gyártanak deepfake videókat. „Az a szomorú valóság, hogy az utóbbit jobban megfizetik, mint az előbbit” – mondja Aczél Petra.

philipp-katzenberger-iijruoerocq-unsplash.jpg

Fotó: Philipp Katzenberger, Unsplash

Megelevenedik Hugonnai Vilma

Az etikus deepfake-ben számos lehetőség rejlik: lehet oktatási, kutatási célra, vagy akár szolgáltatások bővítésére használni. „A deepfake önmagában egy modellálási lehetőség is”, vagyis van tanító, előrejelző, vizualizáló funkciója, és közben alternatívákat is képes megmutatni nekünk. Például egy reklámfilm készítői meg tudnák mutatni az ügyfelüknek, hogy mélyebb hangon és másik arccal hogyan hangozna el a szövegük, az ügyfél egyszerűen megnézhetne több lehetőséget is.

Az oktatásban lehetőség nyílhat például múltbéli személyek felelevenítésére. „Teljes egészében láthatnám, ahogy Hugonnai Vilma mozog, beszél, előadást tart, gyógyít – milyen csodálatos lenne így tanulni a történelem szereplőiről” – mondja a professzor. Az ilyen etikus tartalmak azonban amellett, hogy nagy adatkockázattal rendelkeznek, hatnak a képzelőerőnkre is. „Mindenkinek van egy belső képe a malacról, hogy az kövér vagy sovány, rózsaszín vagy szürke. Abban a pillanatban, ahogy megjelenik előttünk, már nem csak a miénk a kép” – magyarázza a kutató azt a folyamatot, ahogyan a vizuális tartalmakkal készen kapunk elképzeléseket.

„Áterőltetnek minket globális szintű vizuális váltásokon – ebben sokszor elvész a mi egyedi fantáziánk és vizualizációs képességünk."

A deepfake elterjedésével tehát az egyéni képzelőerőnk még jobban csorbát szenvedhet. Azt a tendenciát is látjuk, hogy egyre jobban vágyunk a lelassulásra, a letisztultságra. Gondoljunk csak arra, hogy a bakelitlemez-hallgatás és az analóg fotózás reneszánszát éljük. A kutató szerint fárasztó tud lenni a nagyon ingergazdag technológiai környezet: „a deepfake akár rábírhat minket arra is, hogy a saját böjtjét megtartsuk”.

Hasonlóan tartózkodó egyelőre a politikai szereplők hozzáállása is a deepfake-hez. A kutató szerint a technológia még nem játszik meghatározó szerepet a közéletben, főleg nem a magyar politikai folyamatokban, aktuális kampányokban. „Erről a technológiáról mindenki tud, a politikusok, a pártok is. Akár használhatnák is, de van egy kölcsönös ellenérdekeltség, mert abban a pillanatban, hogy valaki elkezdi, a másik is elkezdi. Ez a technológia kölcsönös gyanakváson alapuló kontrollja. Aki elszabadítja a szellemet a palackból, magára nézve is veszélyforrást teremt” – véli a kutató. Vagyis szerinte a politikai szereplőknek egyelőre  nem áll érdekében a deepfake használata, mert még kevésbé befolyásolhatnák egymást, és ezzel például a választások kimenetelét.

„Nem várható el tőlünk, hogy állandóan hazugságra gyanakodjunk” – Dr. Aczél Petra a deepfake-ről Tovább
Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám

c-051-min.jpg

Korábban több cikkben is megjelent, hogy egy corvinusos, gazdasági alapszakot végzett hallgató átlagosan 110 millió forinttal többet kaphat teljes karrierje során, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga. Hogyan jön ki, és mit jelent a gyakorlatban ez a szám?

Írta: Szabó Judit, Borítókép: Budapesti Corvinus Egyetem

“Minden egyetem szeretne képet kapni arról, hogy mit tudott adni a hallgatóinak. Felmerül a kérdés: mi ma egy diploma értéke?”

- kezdte a beszélgetésünket Huber Tamara, a Corvinus piackutatási vezető szakértője.

A diploma értékének meghatározására sokféle megközelítést alkalmazhatunk, például a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorokat vagy a munkaadói elégedettséget, de talán az a legmarkánsabb, hogy mennyit fognak keresni a hallgatók. “Egy adott intézményben végzettek jövedelemadatai már önmagukban is érdekesek, fontos viszont emellett az is, hogy ez az országos adatokhoz, a többi intézményhez képest hogyan alakul” - ismertette a piackutató az Oktatási Hivatal Diplomás Pályakövetési Rendszer Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (továbbiakban DPR AAE) adatszolgáltatásának lényegét.

A 110 millió forintos előny számítása

A Corvinus az Oktatási Hivatal DPR AAE tényadataiból indult ki, amikor a Corvinuson szerzett diploma teljes karrierút alatti értékét becsülte meg. A Diplomán túl oldalon bárki megtalálja ezeket az adatokat, az általános információkon túl az elhelyezkedési időről, az iparágról és az átlagjövedelemről is képet kaphatunk.

Az idősoros adattáblákból az abszolutórium megszerzésétől számítva egy-másfél évtől kezdve hét-hét és fél évig kérdezhetjük le az adatokat. Ez azt jelenti, hogy most a 2011-2018 között végzettek adatai elérhetők. A legfrissebb infógrafika 2020-as, ami a 2019-es átlagértékeket mutatja be.

Akit bővebben, mélyebben is érdekel a téma, az Oktatási Hivatal gyorsjelentéseiből tájékozódhat.

A Corvinus korábban  a DPR AAE-ből csak hét és fél év távlatában láthatta a diploma értékét, a teljes karrierút eredményeihez viszont egy modellre volt szükség. A DPR AAE adatok továbbgondolása után született meg a következő becslés: “egy átlagos, Corvinuson gazdasági alapszakot végzett hallgató a végzéstől 65 éves koráig összesen (jelenértéken) nettó 340 millió forintot keres, ami 110 millió forinttal (48%-kal) több, mint a gazdaságtudományi alapszakot végzettek országos átlaga.” Az átlag definíciójából következően azonban vannak olyanok, akiknek a karrierje magasabbra ível, és még ennél is messzebb állnak a többiektől, és ennek az ellentéte is igaz, tehát ez a szám nem jelent garanciát a jövőbeni keresetre, de mindenképpen egy jó indikátor.

A regressziós modell építése során az Oktatási Hivatal DPR AAE pályaorientációt támogató modulján túl olyan tényezőket is figyelembe vettek, mint a munkaerőpiaci tükör adatai. Ebből például az is kiderült, hogy az életkor előrehaladtával a diplomások bére milyen meredeken és meddig emelkedik.

“Nem a végtelenségig keres az ember többet. A 30-as éveink közepétől átlagosan ugyanannyit fogunk keresni, amíg nyugdíjba nem megyünk” - magyarázta a piackutató.

Jogos a kérdés, hogy miért csak a gazdaságtudományi képzésekre építettek modellt? A kutató ezt a megkülönböztetést a gazdasági alapszakok túlsúlyával, és a hallgatói létszámmal indokolta. A társadalomtudományi képzésen tanulókra ugyan nem készült karrierút-modell, de a DPR AAE adatokból havi nettó 145 ezer forintos eltérés látszik a végzés utáni hetedik év elteltével. Ez a példa is mutatja, hogy nemcsak egy teljes karrierutat vizsgálva van látványos eltérés a corvinusos alumni átlagjövedelme és az országos átlag között. A corvinusosok bére és az országos átlag között már hét-hét és fél év alatt is megmutatkoznak a különbségek: ebben az intervallumban is látszik, az idő előrehaladtával az olló egyre jobban kinyílik a corvinusosok javára.

A hosszú távú becslésben is van azonban bizonytalansági tényező: munkaerőpiaci változások, munkakörök átalakulása, hiány- és populáris szakmák cserélődése. Másrészt minél távolabb vagyunk időben, annál nehezebb csupán az alapszakos diploma értékét meghatározni, hiszen mindenki előtt ott a lehetőség egy mesterszak, egy szakirányú továbbképzés vagy akár egy második alapszak elvégzésére, önmaga átképzésére - éppen emiatt a modell inkább konzervatív megközelítésű, alulbecsüli a várható jövedelmet - ekkor már sokkal nehezebb elválasztani az okokat és következményeket.

Összegezve a 110 millió forint korlátait: a teljes karrierút alatt megkeresett vagyon nem csak az alapszaktól függ, nagyon sok tényezője van. Az adatok alapján az azonban állítható, hogy a corvinusos alapszak egy jó kiindulópont lehet ehhez a magas karrierívhez.

viragos-007-min.jpg

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem

Dilemma: mesterképzés vagy munka?

Hamarabb talál munkát, nagyobb kezdőfizetést kap, gyorsabban tud lépkedni a ranglétrán az, akinek van mesterszakos diplomája? Nehéz kérdés. “A mesterszakos átlagfizetések magasabbak, mint az alapszakosak, de nem érdemes egy az egyben összehasonlítani őket, mert a mesteresek már például előrébb járnak a karrierútjukban, idősebbek, több alkalmuk volt szakmai gyakorlat szerzésre” - válaszolta a kérdésre Huber Tamara.

A mesterszakos diploma értékét is izgalmas lenne számszerűsíteni, nem egyértelmű viszont, hogy hogyan tudjuk szétválasztani azt, hogy mi adta a hallgató előnyét: az alapképzés vagy a mesterképzés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne kézzelfogható előnye a mesterszak elvégzésének. Egyes magasabb pozíciók betöltéséhez (például kontrolleri, pénzügyi elemzői, befektetési szakértői munkaköröknél) ma már szükségszerű, a doktori képzéseknél pedig előfeltétel a mesterszakos végzettség.

A középiskola végéhez közeledve egyre többen rendelkeznek tervekkel a jövőjükre vonatkozóan, és egyesekben már 18 évesen felmerül a mesterképzés gondolat is. Sok alapszakra épülő mester van, de vannak kiegészítő képzések is, így a kombinációs lehetőségek tárháza szinte végtelen.

“Habár a tervek idővel finomodnak, mégiscsak érdemes már középiskola végén előre tervezni és nem csak az alapszak végéig tekinteni”

– emelte ki Huber Tamara, aki végzős Corvinus alapszakosokkal készített interjúkból közelről ismeri a mesterszakos továbbtanulás dilemmáját. Ez különösen akkor van jelen, ha a végső döntési pontig nem volt karriertervezés a hallgatónál. A mesterszakos előzetes tájékozódásra szerencsére egyre több fórum áll a diákok rendelkezésére, például a szakokat bemutató honlapok (alap- és osztatlan képzések / mesterképzések), a rövid összefoglaló videók vagy a nyílt napok.

A Corvinuson a Piackutatás egy körülbelül másfél éves divízió a Kommunikáción belül, melynek szakmai vezetője a cikkben is megszólaló Huber Tamara. Szoros együttműködésben állnak az Egyetem egyéb más területeivel is. Fő céljuk a döntéstámogatás, hogy felméréseikkel, adatelemzéseikkel támogassák a Corvinus stratégiai célkitűzését, azaz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen.

Tényleg 110 millióval többet kereshetnek a corvinusos hallgatók? Megnéztük, mit jelent ez a szám Tovább
Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban

1372425956_1.jpg

Mi a kapcsolat a LEGO Ninjago, Nyíregyháza és a gépi tanulás között? A Corvinus Kutatási Héten az egyetem munkatársai megoldották a rejtélyt. Összefoglaltuk, hogyan működik egy adattudománnyal foglalkozó gyakorlati projekt a Corvinuson.

Írta: Szabó Judit /  Képek: Reddit, Igloodoors, Tensi Holiday

Babaház, csillagromboló, távirányítású autó, roxforti kastély, repülőgép – hogy mi a közös a felsoroltakban? Mind megépíthető LEGO-ból. A vállalat azonban nemcsak a polcokra készít újdonságokat, hanem a gyártási folyamataiban is törekszik az innovációra – újabban a gépi tanulásra és a Corvinus Egyetemre is támaszkodva ebben. Az egyetem munkatársait másfél éve kérte fel a dán vállalat magyarországi egysége, hogy adatelemzési szakértelemmel segítsék a gyártás átállási idejét és a selejtarány minimalizálását. 

A kutatás a Corvinus Matematika és Statisztikai Modellezés, valamint az Informatikai Intézetének együttműködésében folyik. A Corvinus Kutatási Héten előadott Kovács Tibor, az Informatika Intézet egyetemi adjunktusa, Kovács László, PhD hallgató és Vakhal Péter, a Kopint-Tárki Zrt. kutatója.

Kockából figura, minél gyorsabban

A gyárakban a gépek átállása, átállítása időveszteség, ami komoly pénzügyi vonzattal bír. Főleg egy olyan kaliberű telephelyen, mint amilyen a kutatásban is vizsgált nyíregyházi LEGO gyár: a 900 gép 15 másodpercenként készít el 26 LEGO-elemet. Éppen ezért elengedhetetlen a LEGO számára, hogy az építőkockák, figurák és más LEGO-elemek közötti váltás a lehető leggyorsabban megtörténjen. 

legolanddania.jpg“Vajon mennyi az az elveszített idő, amit már nem tudunk behozni?” – tette fel a kérdést előadásában Kovács Tibor. Az Overall Equipment Effectiveness (OEE, a gépek hatékonysági mutatója) pont erre ad választ: ha a gyártáshoz rendelkezésre álló maximális időből levonjuk a berendezés hibájából fakadó, a gép beragadásából vagy lelassulásából és a hibás végtermékből eredő veszteséget, akkor megkapjuk, hogy a ténylegesen legyártott (jó) termék mennyisége hogyan viszonyul az ideális körülmények között legyártható termék mennyiségéhez.  

A kutatók három átállási okot különböztettek meg: amikor a fröccsöntőben cserélni kell a színt, a formát, vagy mindkettőt egyszerre. Logikusan az utolsó eredményezi a legnagyobb állási időt. A  Corvinus kutatói a LEGO-tól kapott hosszú idősoros adattáblát 11 órás időablakokra osztották fel, szétválasztva az átállási és a normál üzemmenetet. Ezzel a módszerrel kezelhetővé vált az ember által keltett zavar, és szűrhetővé váltak az adatrögzítési duplikációk.

Modellezés és gépi tanulás 

Az átállási időt gépi tanulásos formában modellezik. “Arra vagyunk nagyon kíváncsiak, hogy mit kapunk, ha a a magas szintű összefüggéseket és az OEE mérőszámokat összedolgozzuk” – fogalmazta meg a csapat célját a kutató.

“Kihívásból már a munka elején sem volt hiány: az adatok az anyavállalat nyelvén elérhetők, így hamar megtanultam például, hogy a “farve” a “szín” dán megfelelője” – mesélte mosolyogva Kovács László.

A Corvinus kutatóiban már a gyárlátogatás során is felmerültek ötletek az átállási időt befolyásoló tényezőkről. Számításaikkal is alátámasztották például azt a megérzést, hogy bizonyos színkombinációk közötti váltás (sötét színről világosra vagy pirosról fehérre) átlagosan hosszabb átállási időt eredményez. Bár ez logikus következtetésnek tűnik, mégis fontos eredmény: a felügyelt tanuláson alapuló modellel pontosabb tervezés és nagyobb hatékonyság érhető el ezen a területen.

adattudomany.png

Az adattudomány működése.

A kutatók külön megvizsgálták azt is, hogyan alakul a modellek teljesítménye, ha a tanító minta és a tesztadatok outlier (magasan kiugró) adatokat is tartalmaznak, és hogyan alakul ezek nélkül (a normál működés alatt). Az eredmény: a normál működést tudta a legnagyobb százalékban előre jelezni a modell. A továbbfejlesztések eredményeképp végül sikerült egy outliereket is jól kezelő változatot leprogramozniuk, így már a valós, teljes adatsoron is megbízhatóan jelezte előre a modell az átállási időket. E modell legfontosabb változói: 

  • munkatapasztalat, tehát aki az átállást végzi, ő hány éve dolgozik a LEGO-nál
  • a gép helye
  • adott hónap
  • szín és szerszámcsere, tehát milyen elemre cserélnek

Az egyik legérdekesebb összefüggés a munkatapasztalathoz köthető. Amennyiben az adott munkavállaló gyakori előfordulású műanyaggal dolgozik, akkor a LEGO-nál eltöltött évek növekedésével csökken az átálláshoz szükséges idő. Azonban ha ritka műanyagról van szó, akkor nincs olyan nagy hatása a munkatapasztalatnak.

A selejtarány statisztikai elemzése

A gyártás folyamán természetes módon keletkeznek selejtek, de a vállalatban eddig nem foglalkoztak részletesebben vele. “Az elmúlt időszakban viszont érzésre megemelkedett a selejtarány a termelésben” – vezette be előadását Vakhal Péter. 

A LEGO a klasszikus selejtelemzési modellektől eltérően nem darabban, hanem kilogrammban méri a rossz minőségű árut. A kutató a nyíregyházi gyáregység adatait vizsgálva hamar problémába ütközött: “a selejtet nem igazán lehet összekapcsolni olyan széleskörű adatbázissal, mint a kollégáknál, hanem csak gépekhez tudjuk hozzárendelni.”

Ennek ellenére az adatsoron észrevehetőek voltak olyan időszakok, amikor a selejtarány felugrott 100 százalékra: tehát minden egyes dekagramm, ami aznap lejött a 900 gépről, selejt volt. Mindez egymáshoz közel álló napokon következett be, amit a kutató nem tartott véletlennek. Mint kiderült, ezek az általános karbantartás napjai voltak, amikor ugyan dolgoznak a gépek, van anyagfogyás, de semmi nem kerül át a késztermékek közé.

A selejtminimalizálással kapcsolatos kutatás még csak fél éve indult, viszont sok izgalmat rejthet a jövőben. Az adattudománnyal való ismerkedéshez remek alapozó kurzusokat és Youtube-csatornákat, az elmélyüléshez és naprakész információkhoz pedig izgalmas podcastokat és egy bevezetés előtt álló új szakot is ajánlunk. 

 

Hogyan legóznak a gépek? – Gépi tanulás a LEGO üzleti folyamataiban Tovább
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában?

ml_220114_236.jpgA tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni eredményeiket a tágabb, laikus közönséghez is. Hogyan kommunikáljanak a kutatók a tudományról? A Corvinus Kutatási Hét szakértői beszélgetésén jártunk.

Írta: Taxner Tünde / Képek: Mudra László

“A tudomány nem önmagáért való, a tudományt alkalmazzuk. Ezért is érdemes a kutatási eredményeket megmutatni a közönségnek” – mondta dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató a Corvinus Kutatási Hét 2022. január 14-ei kerekasztal-beszélgetésén. Amint a koronavírus-járvány is rámutatott, a tudományos kutatások közvetlenül hatnak az életünkre, és a mindennapi döntéseinket a tudósok is befolyásolják. Éppen ezért a kutatók és az őket képviselő intézmények, például a kutatóközpontok és az egyetemek feladata a felelősségteljes tudománykommunikáció is.

A tudománykommunikációról szóló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Simon Tamás, a MTA Kommunikációs Főosztályának vezetője, dr. Veszelszki Ágnes a Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék tanszékvezető egyetemi docense és dr. Lengyel Balázs, a Corvinus Centre For Advanced Studies kutatója. A hibriden megrendezett eseményt Gergics Dániel kommunikációs tréner moderálta.

Miért kommunikáljanak a kutatók?

A tudománykommunikáció célja, hogy senkit ne zárjunk ki a tartalomból” – mondta Simon Tamás, aki munkatársaival több száz tudománykommunikációs anyag létrehozásában segítette az MTA korábbi hálózatának kutatóit.  Szerinte “a szakértői munka válságba került az internet korszakában”, hiszen az áltudományos tartalmak és a szűrőbuborékok bizalmatlanságot szülnek. Egyes kutatók szerint “igazságon túli” világban élünk, ami arra utal, hogy az álhírek terjedésével megkérdőjeleződnek a tudományos eredmények. Ezek gyakran nem fekete-fehérek, és folyamatosan változnak, míg az áltudományok jellemzően egyértelmű és cáfolhatatlannak tűnő magyarázatokkal szolgálnak, ami vonzóbb a nagyközönség számára, emelte ki dr. Veszelszki Ágnes. 

“Globális kihívás, hogy a tudósokat közelebb vigyük az emberekhez.”

– magyarázta a bizalmatlanság okát dr. Lengyel Balázs. A legjobb tudománykommunikációs példák szerinte azok, amelyek humorral közvetítenek a kutatási eredményeket. Ezek megalkotásához és a médiával való kapcsolatfelvételhez azonban a kutatóknak gyakran kommunikációs szakemberek segítségére van szüksége.
ml_220114_242_1.jpg

A képen Simon Tamás.

“Úgy éreztük, hogy a szó legnemesebb értelmében szolgálnunk kell a kutatókat” - mondta Simon Tamás, aki sok kutatónak segített már anyagok szerkesztésével vagy médiamegjelenések kapcsán. Munkatársaival sok energiát fektettek abba, hogy előzetes beszélgetésekben tisztázzák a kutatókkal, hogy mi lesz a tudománykommunikációs tartalom célja, és kik alkotják a célcsoportot, hogy utána minél érdekesebb és közérthetőbb tartalmak születhessenek. 

Kihez szóljanak a kutatók?

A célcsoport meghatározásában például a SciXcom-modell segítheti a kutatókat. Dr. Veszelszki Ágnes és prof. dr. Aczél Petra modellje hat célközönséget határoz meg, akikkel egy tudós kommunikálhat: a tudományos és a laikus közönségen kívül az oktatási, a befektetői, a pályáztatói közönséget, valamint az adatbázisokat. A célcsoportnak megfelelően kell alakítani a kommunikációs stílust és a videó, blogcikk, poszt vagy akár TikTok-videó tartalmát is. 
ml_220114_241_1.jpg

A képen dr. Veszelszki Ágnes.

Dr. Lengyel Balázs hálózatkutató írásaival hozzájárult egy tudományos jellegű blog indításához, amelyre oktatók írtak olyan cikkeket, amelyek a legalább érettségivel rendelkező, érdeklődő nagyközönségnek szóltak. Ez a kísérlet is rámutatott arra, hogy egy kutatónak, aki elsősorban akadémiai szövegekkel foglalkozik, amelyek mindig a szakmabeliekhez szólnak, nagy kihívást jelenthet eltérő műfajban és más közönségnek írni vagy nyilatkozni. 

Dr. Lengyel Balázs szerint kutatóként mégis érdemes feszegetni a határokat, és “kipróbálni magunkat sokszínű területeken”. Akár azzal lehet előkészíteni a tudománykommunikációs tevékenységet, hogy egy interdiszciplináris folyóiratban publikálnak, amiben több tudományterület ér össze. Vagyis első lépésként érdemes egy olyan szakmai közönségnek írni, ami nem feltétlenül a kutató szűk szakterületével foglalkozik. Ezáltal elsajátíthat a tudós olyan készségeket, amelyek segítik a kommunikációt a szélesebb közönséggel, akár a laikusokkal is.
ml_220114_275.jpg

A beszélgetés után volt a Kutatási Hét záró fogadása.

Hogyan kommunikáljanak a kutatók?

Ha egy kutató a laikusokkal is szeretné megismertetni az eredményeit, hogyan tud érthetően kommunikálni róluk? A résztvevők szerint érdemes először is olyan műfajt választani, amihez a kutató affinitást érez, legyen ez akár blog, videós tartalom vagy közösségimédia-oldal. Lehet közösségben is kommunikálni, például egy kutatócsoportnak egy csatornát létrehozni, ez talán kevésbé erőforrás-igényes út. 

Bár elképzelhető, hogy a tudósközösség furcsának tekinti, esetleg lenézi ezeket az erőfeszítéseket, de egyáltalán nem biztos, hogy a tudománykommunikációs tevékenység a tudományos publikációk és az idézettség hátrányára történik. Gondoljunk csak Barabási Albert-László hálózatkutató világszintű hatására, ami bestseller könyveinek és médiaszerepléseinek is köszönhető.

Dr. Veszelszki Ágnes, aki kutatócsoportot vezet és konferenciákat is szervez a tudománykommunikáció témájában, öt egyszerű tanácsot fogalmazott meg a kutatóknak a nagyközönséggel való kommunikációhoz:

  1. Kerülje a szakzsargont, a szakszavak használatát!
  2. Használjon hétköznapi hasonlatokat!
  3. Mutassa meg a nagyobb célokat!
  4. Törekedjen a hitelességre! Ehhez a kompetencia és a jószándék járul hozzá.
  5. Gyakorolja folyamatosan a tudománykommunikációt!
“A szakértői munka válságba került” – Hogyan kommunikáljanak a kutatók az internet korában? Tovább
Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson

ml_220114_215_1.jpgMiért és kinek érdemes az akadémiai pályát választani, és fiatal kutatóként milyen kihívásokkal szembesülhetünk? A múlt heti Corvinus Kutatási Héten az egyetem kutatási rektorhelyettese és kutatói arról beszélgettek, hogyan lesz egy “sportszerető” doktoranduszból “tízpróbázó” kutató.

Írta: Taxner Tünde / fotók: Mudra László

“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban. 

A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.

Kik a fiatal kutatók?

“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek. 

Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz. 

“Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.” 

– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban. 

Hogyan lesz valakiből sportszerető?

A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
ml_220114_221.jpg

A képen dr. Losonci Dávid.

Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább. 

“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.

A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr.  Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba. 

A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.

ml_220114_201.jpg

A beszélgetésben online és a Corvinus Faculty Clubban is részt lehetett venni.

Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?

Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.

Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?

“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara

“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid

“Nyitottság, kreativitás és innováció.” –  Dr. Mitev Ariel Zoltán

“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor

“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál. 

“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”

– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra

A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.

Arról, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a Corvinus doktori képzéseinek, egy másik cikkünkben részletesebben olvashatsz.

Sportszeretőkből tízpróbázók – Fiatal kutatók perspektívái a Corvinuson Tovább
Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok?

boritokep_materializmus.jpeg

Siker és boldogság. Vajon a fiataloknak is ezek jelentik a tökéletes életet? Mit jelent nekik a siker és a boldogság? Milyen szerepe van a kamaszok személyiségfejlődésében a szülőnek és a testvérnek? Dr. Hofmeister-Tóth Ágnes corvinusos egyetemi tanárt és Debreceni János doktorandusz hallgatót kérdeztük, akik a mai magyar fiatalok siker- és élményfogyasztását vizsgálták.

2021.12.08. Írta: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay

A fogyasztói társadalom elterjedésével egyre fontosabbá váltak az olyan anyagi javak, mint a pénz és a presztízsértékű, drága vagyontárgyak. Több időt fordítunk a jólét és a látszat megteremtésére, míg rettegünk az elért státusz és életszínvonal elvesztésétől. Ez a társadalmi változás a fiatalokra is hatással van, sőt talán éppen a kamaszok azok, akik a leginkább érzékenyek arra, hogy milyen státuszt képviselnek a környezetükben. 

Ezt a státuszt a márkás ruhákkal, a legújabb mobiltelefonjukkal, a vásárlási szokásaikkal és a szabadidőtöltésükkel tudják a leginkább kifejezni. De vajon mi rejlik a tárgyak mögött? Milyen érzések, gondolatok és motivációk sarkallják a fiatalokat a márkás tárgyak megvételére? 

“A korábbi kutatások rendszerint kérdőíveken alapultak, ám a kérdőívnél az egyének sokszor a társadalmilag elfogadott válaszokat választják. Ez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek az éppen fejlődő személyiségére óriási hatással van a környezet. Éppen ezért mi nem az adatokat és a százalékokat szerettük volna feltétlenül megtudni, hanem azt, hogy mit jelent a mai fiataloknak a boldogság. Milyen motivációk, érzések és gondolatok vannak a korábbi kérdőíves kutatások eredményei mögött” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes. 

Mit jelent a boldogság a Z generációnak?

A kutatás legmeglepőbb eredménye a boldogsággal kapcsolható össze. Míg a  nyugat-európai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mai fiataloknak rendkívül fontosak a tárgyi javak és a birtoklás érzete, addig Ágnes és János ennek az ellentétével találkozott. 

A nyugati kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mai fiatalok a történelem leginkább márkatudatos és fogyasztásorientált generációját alkotják, ami tömegesen növeli a fiatalkori anyagiasságot is. Az anyagiasság tendenciája különböző mértékű az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony jövedelmű családoknál az anyagiasság sokkal inkább jelen van, mint a magasabb jövedelmű családok gyermekeinél. Ez azért is aggasztó, mert a birtoklás iránti vágy növekedése a belső motiváció és az iskolai teljesítmények csökkenésével jár, tehát az anyagias gondolkodás növeli a már egyébként is jelenlévő végzettségi szakadékot az alacsony és a magas jövedelmű társadalmi csoportok között. 

Ezzel ellentétben Ágnes és János kutatása során, amely Magyarország alacsonyabb jövedelmű megyéjében készült, a fiatalok nagy részének a szociális kapcsolatok jelentették a boldogságot. “A kutatás alapján a boldogság egyértelműen a társas kapcsolatok eredménye. Vagyis nagyon fontosak az emberi kapcsolatok a mai fiatalok számára, mint a családdal, a barátokkal való minőségi időtöltés, ellentétben a materiális szolgáltatások fogyasztásával” - mondja a kutató. 

A fiatalok a boldogsághoz  társították a legtöbb szót az asszociációs tesztnél, ráadásul ezek a szavak mind egy irányba mutattak. ”Általánosságban elmondható, hogy hasonló képet társítanak a boldogsághoz a kutatásban részt vett fiatalok. Az anyagiassághoz, a sikerhez és a többi kategóriához tartozó válaszok sokkal szerteágazóbbak voltak” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.  

asszociaciok.png

Kép: Kutatás

“Ezek a megfogalmazások azért is jelentenek biztató eredményt, mert a néhány évtizeddel ezelőtti kutatásokban olyan kifejezések, mint a minőségi időtöltés, nem jöttek elő” - mondja Debreceni János, szerinte ezek korábban nem léteztek a fiatal generációk szótárában. A mai tinédzserek viszont ketté tudják választani az anyagi jellegű és az élményszerű fogyasztást, és egyre inkább az utóbbi értékelődik fel számukra.

A különbség nemcsak földrajzilag, hanem generációk között is érzékelhető. “A boldogság esetében a fiatal generációnál az érzelmek két nagyon szélsőséges állapot között ingáznak, és éppen ezért sokkal könnyebb átbilleniük egy boldog, örömteli állapotba, mint a felnőtteknek. A fiatalok boldogságának kevesebb feltétele van, mint az idősebb generációnál” - mondja János. 

Mit jelent a siker a Z generációnak?

“A siker valamilyen teljesítmény elérését jelenti, ami lehet akár vágyott iskolai vagy versenyteljesítmény” - mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.

A sikerek elérése és a folyamatos pozitív visszacsatolás nagyon fontos a fiatal generációnak, hiszen ebben a korban az önbecsülés a személyiségfejlődés egyik fontos eleme. Az önbecsülés pedig csak úgy tud kialakulni, ha az egyén kellő elismerést és tiszteletet kap mind a magánéletében, mind az iskolában. Az a gyerek, aki fiatal korában megszerzi az elegendő önbecsülést, sokkal erősebb személyiségjegyekkel fog kilépni a nagybetűs életbe. 

“Szerintem a sikert fontos kettéválasztani életútsikerré és hétköznapi sikerré. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a fiataloknak a hétköznapi sikerek a fontosabbak, amelyek közvetlen visszacsatolások valamilyen saját személyes teljesítményükre. Például az iskolai sikerek pont ilyenek, mert ott egy számban testesül meg mindaz az energia, amit befektetett egy dolgozatba, felelésbe vagy versenybe” - mondja János. 

Mi tehet egy szülő, vagy testvér?

“Habár nem tűnik nagy dolognak, de ha a gyerek tudja, hogy a szülő vagy a testvér jelen van, bármi is történjen, akkor az egy megnyugtató biztonságérzetet ad neki a kevésbé sikeres vagy kevésbé boldog napokon is. Ezenkívül rendkívül fontos az önazonosság. Ne mutasson a szülő olyan képet magáról, amivel nem önazonos. A szülő őszintesége, belátása, megfontoltsága és következetessége kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében” - mondja János. 

Mit jelent a Z generációnak a siker és a boldogság, anyagiasabbak lettek a mai fiatalok? Tovább
Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz

o_zs0108_1.jpg

Az egyetemi beadandókhoz releváns szakirodalomra van szükségünk. Hogyan találjuk meg és rendszerezzük ezeket hatékonyan? Fischer Mónika, a Corvinus Könyvtár munkatársa, tanulástámogató és képzési koordinátor segít nekünk.
2021.11.18. Írta: Taxner Tünde /Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Egy újabb feladatot kaptunk: írjunk csoportban beadandót a digitális oktatás jövőjéről. Az utóbbi pár évben folyamatosan olvastunk a témáról újságcikkeket, és egyre többen mondták szakértőnek magukat, szóval alig tudtunk kiigazodni a sok vélemény között. Elhatároztuk, hogy inkább a megbízható, tudományos forrásokhoz fordulunk. De hogyan keressük meg ezeket?

Nem elég a Google?

Az első ötlet természetesen a Google-keresés. “Fontos figyelembe venni, hogy a Google egy kereskedelmi szolgáltatás, nem lehet hatékonyan a tudományos szakirodalom keresésére használni. Lehet, hogy megtalálja a jó szakirodalmat, de ki tudja, hányadik találati oldalon, és hogy biztosak lehetünk-e benne, hogy releváns és legálisan hozzáférhető. Kiindulásnak meg lehet nézni, de mindenképpen tovább kell lépni onnan” - mondja Fischer Mónika. A Google Scholar jobb választás, ez indexeli a tudományos irodalmat, de nehéz kiszűrni, hogy melyik tudományosan mennyire megbízható forrás. Ezeknél a találatoknál érdemes külön utána nézni a szerzőnek, a folyóirat rangjának, az adatsor minőségének és még számos egyéb tényezőnek a minőség megállapítása érdekében. Ezzel szemben a könyvtár által biztosított adatbázisokban könnyen szűkíthetjük a találati listát csak lektorált cikkekre. Ugyanakkor a Scholar idézettségi adatokat is szolgáltat az eligazodás segítve, és VPN-en keresztül a könyvtári adatbázisok cikkeinek teljes szövegéig is elvezethet.

konyvtar-4_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Alapvető tájékozódás és VPN

A Corvinus könyvtára nemzetközi és hazai adatbázisokhoz, folyóirat- és könyvcsomaghoz biztosít hozzáférést. VPN-kapcsolattal távolról vagy az egyetemen lévő számítógépekről lehet őket elérni, a VPN beállításáról itt olvashatsz. Az adatbázisokat meg lehet nézni tematikus bontásban és egyenként is, mindegyikről van ismertető leírás. „Nemcsak szakirodalmi adatbázisok vannak itt, hanem üzleti, illetve céges iparági vagy jogi információkat tartalmazók is” - mondja Fischer Mónika.

Hólabda módszer

Egy beadandó írásához a cikkek mellett jó kiindulópontot jelentenek a szakdolgozatok, TDK-dolgozatok és doktori disszertációk is, melyek a Repozitóriumokban találhatók. Bár a szakdolgozatok és a TDK-dolgozatok nem minősülnek hiteles, tudományos műnek, de érdemes ugródeszkának használni a hivatkozásjegyzéküket a szakértő szerint. 

Ha megtaláltuk az első releváns forrást, érdemes ott is megnézni a hivatkozásokat, így hólabdaszerűen, cikkről-cikkre deríthetjük fel a témát. Arra is rájövünk ilyenkor, hogy mely kutatókra és alapművekre hivatkoznak a legtöbben. Ezekre érdemes építeni, mert a sok hivatkozás azt jelenti, hogy fontos és más kutatók által is elismert az adott publikáció.

Nyomtatott és magyar nyelvű szakirodalom

Egy beadandóhoz, de még a szakdolgozat elméleti, összefoglaló részeihez is a legjobb kiindulópontot a tankönyvek és szakkönyvek biztosítják. „Az Egyetemen oktatott tárgyak kötelező és ajánlott irodalmát a könyvtár elérhetővé, és a katalóguson keresztül kereshetővé teszi. Ha egy könyvnek van elektronikus elérhetősége, akkor a rendszer azt is jelzi” - mondja a könyvtár munkatársa. Az e-könyveknek és e-folyóiratoknak pedig egy külön keresőmező van a könyvtár oldalán. A MERSZ például egyszerűen befogadható formában biztosít online hozzáférést tankönyvekhez. 

konyvtar-2_jpg_1.jpg

fotó: Burkus Brigitta

Magyar nyelvű folyóirat cikkeket elsődlegesen a MATARKA adatbázisban lehet keresni. Ha online nem érhető el a cikk teljes szövege, akkor a könyvtárban valószínűleg nyomtatott formában megvan. „A vezető társadalomtudományi lapokra továbbra is előfizetünk” - mondja Fischer Mónika.

A könyvtár katalógusában nyomtatott formában elérhető könyveket tudunk keresni. A tartalomjegyzék alapján lehet eldönteni, hogy mit érdemes hazavinni. A sárga csíkkal jelölt könyvek csak helybeni használatra vannak. Ha nagyon elfogynak a tankönyvek, fennáll az éjszakai kölcsönzés lehetősége, vagyis kiadják ezeket is egy-egy éjszakára. A lejárati idők nem hosszúak, hogy forogjon az állomány.

„A nyomtatott könyvekbe az aláhúzás helyett inkább a jegyzetést javasoljuk. Megkönnyíti a beadandó megírását, ha már az olvasás során saját szavaikkal összegeznek egy-egy rész a hallgatók, és olyan szempontok szerint nézik át a szakirodalmat, ami a témájukhoz illeszkedik”.

Szuperkereső

A katalógus könyvei között és egyszerre szinte mindegyik adatbázisban lehet keresni, amihez a könyvtár hozzáférést biztosít: ez a szuperkereső. Elsősorban az angol nyelvű szakirodalom kereshető itt, és a találatok lehet csak lektorált cikkekre szűkíteni. A kulcsszavas keresés egy egyszerű módszer arra, hogy a releváns szakirodalmat megtaláljuk. 

Érdemes a haladó keresési felületet (advanced search) megnyitni, mert ott hatékonyabban tudunk keresni. Így lehet megtalálni a legrelevánsabb irodalmat a témánkban:

1. Fogalmazzunk meg magunknak egy 5-6 szavas keresőmondatot! Vagyis a témánkat foglaljuk össze nagyon tömören úgy, hogy a legfontosabb kifejezések benne legyenek.

2. Emeljük ki a mondatból a kulcsszavakat! A logikai operátorokat, amik a mondat összefűzéséhez szükségesek (pl. kapcsolat, és, összefüggés), hagyjuk ki a keresésből. Ezeket az AND/OR/NOT beállítások fogják helyettesíteni.

3. Írjunk be egy fontos kulcsszót a keresőbe, és figyeljük meg, hogy milyen egyéb szinonimákat, ragozott alakokat dob még fel hozzá a rendszer! Próbáljunk meg mi is rokonértelmű szavakat keresni, és hozzáadni a kereséshez. Például ha a  “work life balance” az egyik kulcsszavunk, érdemes ezeket az alakokat is kiválasztani: “work-life balance”, “work-family balance”, “work-life conflict”.

A kifejezések végére lehet csillagot tenni, hogy több végződést is behelyettesíthessen a rendszer. Vagy, ha nem vagyunk biztosak a helyesírásban, kérdőjellel helyettesíteni lehet a karaktereket. A pontosabb találatok érdekében érdemes a konkrét kifejezéseket idézőjelbe tenni. A keresőmezőket is megválaszhatjuk, hogy ne a teljes szövegben, hanem például csak az absztraktban keresse a rendszer a találatokat, hiszen így még relevánsabbakat fog kilistázni.

4. Kombináljunk össze kulcsszavakat! Az AND, az OR vagy a NOT szavakkal össze tudunk több szókapcsolatot is kötni, így tudjuk a témánknak megfelelő találati listát kialakítani. Nem érdemes azonban az összes kulcsszavunkat egy keresésben AND-del összekötni, mert nagyon kevés találatot fogunk kapni. Inkább párosával érdemes a kulcsszavakat kombinálni.

5. A keresőfelület bal oldalán egy menüben tovább tudjuk szűkíteni az opciókat. Érdemes a publikáció megjelenési idejét beállítani, hogy minél frissebb szakirodalmat találjunk. Kiválaszthatjuk továbbá a minőségi szakirodalmat, vagyis hogy csak lektorált tanulmányokat, cikkeket dobjon fel nekünk a kereső, valamint szűkíthetünk nyelv szerint is.

Ezek a keresések valószínűleg sok irodalmat listáznak ki nekünk, azonban ha rávisszük a kurzort az egyes találatokra, vagy egy külön ablakban megnyitjuk őket, még jobban szűrni. A cím elolvasása mellett ugyanis az absztrakt, vagyis a cikk rövid összefoglalója még jobban elárulja, hogy mennyire releváns számunkra az adott tétel. 

o_zs0089.jpg

fotó: Őrsi Zsanett

A kedvencek megtalálása és elmentése

Ha a leszűkített keresés során megtaláltuk a számunkra legjobb szakirodalmat, valahogy el kell mentenünk és rendszereznünk. Ebben a kereső felülete is segít, ugyanis a találat jobb oldalán lévő ikonra kattintva bele tudjuk rakni a saját mappánkba. Ha bejelentkezünk a felületre, a rendszerben elmenthetjük a kereséseinket és a találatainkat is. E-mailes emlékeztetőt is beállíthatunk, ha értesülni szeretnénk arról, hogy az adott témakörben új publikációk kerültek fel (ez inkább hosszabb kutatómunkához, például egy szakdolgozat megírásához ajánlott).

Zotero: társ a jegyzeteléshez és az íráshoz

Azonban nemcsak a kereső felületén tudjuk elmenteni a számunkra hasznos irodalmat, hanem használhatunk rá egy külön alkalmazást is. A Zotero „a különböző adatbázisokból, weblapokról származó hivatkozási adatokat összegyűjti. Mint egy keverőtál, ebbe tudjuk importálni a különböző hozzávalókat a dolgozathoz” - mondja Fischer Mónika. Az asztali alkalmazásban rendszerezhetjük a találatokat, mappákba menthetjük ezeket és a saját jegyzeteinket, és közvetlenül onnan elérhetjük nemcsak a hivatkozási adatokat, hanem a cikk teljes szövegét is.

„A jegyzetelés azért fontos, mert a plágiumot a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, hogyha magunknak összefoglaljuk a legfőbb gondolatokat. Ha berakjuk a jegyzeteket is a Zoteroba, több hónap múlva is emlékezni fogunk rá, hogy miért volt érdemes azt a cikket elolvasni”.

Írás közben pedig ugyancsak hasznos az alkalmazás, mert a Word plug-in lehetővé teszi, hogy a szövegközi hivatkozásokat onnan illesszük be. „Fontos, hogy amikor ír a hallgató, rögtön tegye be, hogy honnan van az információ, hogy ne maradjon ki egy hivatkozás sem” - mondja a könyvtár munkatársa. 

A Zotero a hivatkozásjegyzéket is automatikusan el tudja készíteni, de figyelni kell arra, ohgy az importált adatok teljeskörűek és helyesek-e. Mint mindent egy beadandóban, a hivatkozásjegyzéket is érdemes a végén manuálisan leellenőrizni. „Mindenkinek ajánlom, hogy egy barátjának vagy akár a nagymamájának mutassa meg, amit írt, mert fontos, hogy érthető és átlátható legyen” - tanácsolja Fischer Mónika.

A Központi Könyvtár több olyan tréninget, kiscsoportos konzultációt biztosít a corvinusos hallgatóknak, ahol szakemberek segítenek a hivatkozásjegyzék összeállításában, a szakirodalmi keresésben és az írásban is. Ezen az oldalon találod őket.

Miért nem elég a Google? Szakirodalom-keresési tippek beadandóíráshoz Tovább
Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz

nick-morrison-fhnnjk1yj7y-unsplash.jpgÖsszegyűjtöttünk pár praktikus javaslatot a szakdolgozati témaválasztáshoz, ami segít eligazodni a lehetőségek között.

2021.11.10. Írta: Kalánová Barbara Borítókép forrás: Unsplash

A hallgatók mumusaként elhíresült szakdolgozat megírása minden egyetemista életében mérföldkőnek számít. Lehetsz végzős és gyakorlottabb, de még kevésbé határozott, vagy akár frissen az egyetemre bekerült gólya is, előbb-utóbb el kell kezdened foglalkozni a gondolattal, melyik részterület áll legközelebb a szívedhez a szakodon belül. 

A szakdolgozat megírása nem kis feladat. Ehhez hoztunk egy kis segítséget azoknak, akik a tavaszi félévben szeretnék leadni a szakdolgozatukat, amire november elején kell jelentkezniük. A 2021/2022-es tanév tavaszi félévében a szakdolgozat leadási időszaka és a jelentkezés a záróvizsgára 2022. 4. 19. és 5. 2. között lesz, a záróvizsgaidőszak pedig 6. 13-25. között.

Fontos: a szakdolgozati témaválasztás módja szakonként eltérő lehet, így mindig a saját szakod tájékoztatóit kövesd!  A szakfelelősöktől, illetve a specializációvezetőktől tudsz pontosabb tájékoztatást kérni, ők segítenek akkor is, ha nehézséged akad a konzulensválasztás során. Ebben a cikkben azon hallgatóknak adunk tanácsot, akik maguk választhatják ki a szakdolgozati témájukat és a konzulensüket.

Legyen szenvedélyed a téma!

Akkor fog a legkönnyebben menni a szakirodalom olvasása, ha olyan területet választasz, amiért rajongsz, és aminek a fanatikusa vagy. Ha úgy érzed, órákat tudnál beszélni egy adott problémáról, van egy kérdés, amire nagyon szeretnél választ kapni, akkor érdemes ezt a témát választanod.

Ha viszont olyan témát választanál, amit csak gyorsan le szeretnél tudni, az egész folyamat nehezebb és akár hosszabb is lehet. Arról nem is beszélve, hogy egy számodra valóban érdekes szakirodalom nemcsak a szakdolgozat írása, hanem későbbi tanulmányaid vagy munkád során és hasznos társ lehet. 

A szakdolgozat megírása közben valójában egy szűk szakterületet alakítasz ki magadnak, ezért jó, ha kapcsolódik az érdeklődési körödhöz, akár későbbi karriertervedhez vagy vállalkozásötletedhez a téma. Ha sikerül tényleg beleásnod magad, egy állásinterjún is lesz egy olyan szakmai téma, amiről magabiztosan el tudsz beszélgetni, és ez egy pályakezdő számára nem kis előny.

Légy résen!

Előfordulhat, hogy a szerteágazó érdeklődésednek köszönhetően a bőség zavarában szenvedsz, több irányban is szívesen kutatnál, de valahogy még nem találtad meg ’’az igazit’’. Nem árt, ha nyitott szemmel jársz a mindennapokban, a metrón ülve vagy az utcán sétálva is bevillanhat például egy plakát, ami ihletet adhat a témához.

Ha viszont tudatosan keresel témát, érdemes szétnézni a diákszervezetek programjai között is. Egy-egy érdekes kerekasztal-beszélgetés, előadás olyan témákat is előhozhat, ami téged is elindít egy izgalmas úton. Ha mégis elakadnál, a tanszékek oldalait és az oktatóidat is segítségül hívhatod.

Jegyzetelj!

Ahhoz, hogy a felmerülő ötleteid ne csak elképzelések, gondolatok maradjanak, ne merüljenek feledésbe az egyetemi feladatok sokaságában, készíts jegyzetet. Erre a célra az okostelefonodban lévő jegyzetfüzet, listakészítő alkalmazás, de egy egyszerű jegyzettömb is kiváló. A lényeg, hogy ne hagyd csak a levegőben lógni a gondolataidat, rendszerezd őket.

A szakirodalom feldolgozása is komoly kihívást jelent majd, így már a témaválasztás során érdemes kijegyzetelni a legfontosabb fejezeteket. Lehet, hogy időközben rájössz, ez mégsem annyira a te témád, utólag pedig már nehezebb vagy nem lehet módosítani. Ha viszont otthonosan mozogsz a választott szakirodalomban, azt is jobban fel tudod mérni, hogy valóban a te témádról van-e szó.

Hallgass a szívedre!

Engedd szárnyalni a fantáziád, írj le legalább tíz akár kezdetlegesen kibontakozó ötletet, ami legelőször eszedbe jut. Elsődlegesen húzz ki két, majd három olyan témát, amihez a legkevésbé ragaszkodsz. A fennmaradó öt témából távolíts el újabb kettőt, így meglesz az a  három, amiben a legtöbb lehetőséget látod.

A további választás során érdemes kikérni szaktársak, barátok és téged jól ismerő oktatók véleményét is: ők vajon mennyire látják hozzád illőnek az adott témát? Ők felhívhatják olyan kihívásokra, buktatókra is a figyelmedet, melyekre korábban nem gondoltál.

A gondolattérkép egyébként más területen is hasznos eszköz lehet, ha bonyolultabb döntést kell meghoznod. A legjobb, ha veszel egy üres papírt, és kézzel rajzolod meg a térképet, de számos online alkalmazás közül is választhatsz.

Motiváld magad!

Az Egyetemek weboldalán megtalálod az előző évek témaötleteit, amikből bátran meríthetsz inspirációt. A Könyvtár szakdolgozati repozitóriuma is a segítségedre lehet, ahol rengeteg szakdolgozati témát, publikációt, TDK-t találhatsz. A kezdet nehéznek tűnhet, azonban a keresgélés, olvasgatás során egyre jobban belelendülsz a folyamatba, ami elvezet a hozzád leginkább illő téma kiválasztásához.

Arra azonban figyelj, hogy a kutatásod ne legyen ugyanaz, mint ami korábban már megjelent, tedd hozzá a saját gondolataid is. Vagyis inspirációnak tökéletesek a korábbi témák, de teljesen nem veheted át ezeket.

 A szakdogozatíráshoz és a témaválasztáshoz egyaránt segítséget kaphatsz a Corvinus Könyvtár konzultációs alkalmain. A részleteket a honlapon találod.

Legyen szenvedélyed a téma - Hasznos tippek a szakdolgozati témaválasztáshoz Tovább
“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról

man-street-harassment-catcalling-woman-750x375.jpg

„Elvesztettem a telefonszámomat, megadod a tiédet? Szia szépségem, nem kell egy fuvar?” - bizonyára ismerősek ezek a mondatok. Egy győztes TDK-kutatásban négy corvinusos hallgató tárta fel, hogyan érinti az utcai zaklatás a magyar nőket. Több mint háromezren töltötték ki a kérdőívet, és ezerhatszáz személyes történetet osztottak meg.

2021.11.05. Írta: Perejuc Svetlana, Hegedüs Kata, Borítókép forrása:PsyPost

A catcalling definíció szerint a szexuális zaklatás egy formája, de nevezik nem kívánt verbális vagy nonverbális szexuális figyelemnek és idegenzaklatásnak is. Ide tartozik például a hangos füttyögés és a szexuális jellegű megjegyzések. Túlnyomó részben nőket érintő, a megjelenésre vonatkozó, tárgyiasító célzásokat jelent. Két ismeretlen fél között, nyilvános helyen történik, és az egész incidens rövid ideig tart. 

„"De megb...nálak kiscica!" - egy 35-40 év körüli férfi mondta nekem, 15 éves voltam, és vártam a vonatot egy pesti állomáson” - írta a kutatásban az egyik kitöltő.

Főleg kíváncsiságból egy órai munkára elkészített kutatási tervet tettünk közzé Facebookon 2020 novemberében. Néhány óra múlva világossá vált számunkra, hogy rendkívül érzékeny témára tapintottunk. Többezer magyar nő szánta rá az idejét, hogy válaszoljon a kérdésekre, és leírja személyes tapasztalatait a jelenséggel kapcsolatban, így az órai feladatból egy TDK-győztes dolgozat is született.

Csapatunk: Hegedüs Kata, Kércz Dorottya, Perejuc Svetlana, Strausz Kamilla

Témavezető:  Dr. Sass Judit 

Miért figyeltek fel ennyien egy egyetemi kérdőívre? Többek között azért, mert kevés platform van az ilyen történetek feldolgozására és megbeszélésre. A catcallingnak még csak magyar megfelelője sincs, tabutémának számít. A társadalom megszabja, mi az, amiről az ember nem beszélhet, vagy amiről csupán meghatározott módon kommunikálhat. Nagyon nehéz egy olyan jelenségről társadalmi diskurzust folytatni, aminek neve sincs. 

Mit tudtunk meg a kérdőívből?

Kutatásunkban 18 évesnél idősebb magyar nőket  kérdeztünk a verbális utcai zaklatással kapcsolatos tapasztalataikról. Milyen gyakran történik meg? Hol és milyen körülmények között?

mikor_eri_zaklatas_grafika.png

A válaszadók több mint fele legalább néhány havonta él át utcai zaklatást. A kitöltő nők többségét, 65 százalékát akkor éri catcalling, amikor egyedül közlekedneknek. Amikor az áldozatok kizárólag férfiak társaságban voltak, elenyésző arányban tapasztaltak verbális utcai zaklatást.

Rákérdeztünk a rendkívül vitatott kérdésre, vajon érzékelnek-e a kitöltők összefüggést a megjegyzések előfordulása és a viselt öltözék között. A többség úgy vélte, nincs ilyen összefüggés, télikabátban, nyakig begombolkozva ugyanúgy előfordul a zaklatás, mint miniszoknyában és tűsarkú cipőben. 

Télikabátban és melegítő nadrágban (macinaciban) sétáltam haza edzésről, és egy furgonból több férfi egyszerre kezdett el kiabálni és fütyülni fényes nappal a nyílt utcán…”

Tagadhatatlan tény viszont, hogy a nők rendszerint úgy érezték, meg kell említeniük, mit viseltek, hogy “megmagyarázzák” vagy éppen “megcáfolják”, miért történt velük a zaklatás.   

A legtöbb megjegyzés a nők egyes testrészeire vonatkozott, szexuális aktusra való felhívás volt, illetve trágár jelzőkkel minősítette az áldozatokat. Számunkra sem ismeretlen a szituáció, mégis felkavaró volt olvasni a különböző megnevezéseket és megjegyzéseket, amiket a nők kaptak. 

"Figyelj csak cica, le...hatsz, na jó adok egy ezrest, állj már meg, nem hallod?!"

“Micsoda s.., b...nám!”

„15 éves koromban egy férfi leköpött, és kiabált velem, amiért elutasító voltam a megnyilvánulásával szemben.”

mit_erez_grafika.png

Az első utcai verbális zaklatást a válaszadók több mint 90 százaléka 18 éves kora előtt szenvedte el. Azt is megkérdeztük, előfordult-e már, hogy harmadik fél a védelmükre kelt. A kitöltők kevesebb, mint egy százaléka válaszolt igennel.

“A Móriczon, fényes nappal, senki nem szólt semmit…”

A legmegdöbbentőbb a kutatásban az 1608 személyes történet volt, amit a kitöltők önként osztottak meg velünk. A történetekből mintázatok rajzolódnak ki arról, hogy milyen formában változtatja meg a nők önszabályozását és szokásait a catcalling jelensége. Azonkívül, hogy testképzavar, szorongás és a depresszió tüneteit okozhatja, az áldozatok viselkedésének megváltozásához is vezethet. 

Ez például abban nyilvánul meg, hogy meg kell változtniuk megszokott útvonalaikat, hogy egyes helyeket és bizonyos embereket szándékosan kerülnek, és az éjszakai önálló közlekedésben is bizonytalanná válnak.

„Fenék alá érő, dús hajam van, amit már nem merek az utcán kibontva hordani.”

„Inkább útvonalat váltottam. Többek között ezért sem futok már szabadtéren.”

„Egy új rövidnadrág volt rajtam, aznap vettem fel elsőnek, és azóta egyszer nem volt rajtam.”

Mit tehetünk?

„Emlékszem, megemlítettem ezt az esetet az egyik tanáromnak egyszer. Ő azt mondta, hogy örüljek amíg füttyögnek, mert ez azt jelenti, tetszem nekik.”

Az utcai zaklatás normalizálásának és széleskörű elfogadottságának kulturális felszámolása jelenthetne megoldást. Nem a nők értik félre az udvarlást és a bókokat, mert a catcalling a közeledés helytelen formája, és a tisztelet teljes hiányát jelzi. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy nem minden elkövető rosszindulatú, vagy minősül szexuális ragadozónak, és meghatározó az elkövetők családi és szocializációs közege is, amiben felnőttek.

Az edukáció kulcsfontosságú eszköz ezen a területen. Az  utcai zaklatás témájáról érdemes lenne már általános vagy középiskolában felvilágosítást tartani, a fiatal lányok és a fiúk figyelmét is felhívni arra, hogy miként nem szabad viselkedni az utcán, illetve bátorítani őket, hogy szemtanúként felismerjék ezeket a helyzeteket, és szükség esetén közbelépjenek. 

Megküzdési stratégiaként igénybe vehető egy hazai alapítvány, a Hazakísérő Telefon Alapítvány szolgáltatása, akik olyan személyeknek nyújtanak segítséget, akik nem érzik magukat biztonságban az esti órákban. A 06 /80 422–422 számon addig beszélhet telefonon a hívó, amíg biztonságos helyre nem érkezik.

Néhányan az eredeti csapatból folytatjuk a téma feldolgozását, és “I am not your kitty” néven új projektbe kezdtünk. A férfi nézőpontot is szeretnénk felderíteni, ezért kérdőívet is készítettünk, és kerekasztal-beszélgetést szervezünk a témában. Nem az célunk a  médiakampánnyal, hogy általánosítsunk vagy ítélkezzünk, hanem hogy felhívjuk a figyelmet egy társadalmi problémára, és együtt értelmezzük a problémát a magyar valóságban. “Szia cica, van gazdád? - beszélgetés a catcallingról Magyarországon” címmel kerekasztal-beszélgetést és Word Café-t szervezünk november 28-án. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

 

 

 

“Szia cica, van gazdád?” - Háromezer magyar nő az utcai zaklatásról Tovább
Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról

karina-tess-h14pfhlfr24-unsplash.jpgSokan gondolják zöldnek magukat, de amikor ruhavásárlásra kerül a sor, nehéz tudatosan dönteni. Az etikusság és a fenntarthatóság kutatása rámutat a globális divatipar égető problémáira. Podcast beszélgetés Dr. Faludi Julianna szociológussal.

2021.10.29. Írta: Taxner Tünde / Borítókép: Karina Tess, Unsplash

img_0306_jpg.jpg“A fast fashion gyakorlatilag nem hoz igazán újat, csak az újszerűség illúzióját gyártja” – mondja Dr. Faludi Julianna, a Corvinus Egyetem adjunktusa a Messzelátó podcast legújabb adásában. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy nagyon sok trend van, és ezek gyorsan változnak – a fast koncepciója is erre utal –, de már az 1930-as években rámutattak kutatások arra, hogy valójában nincsenek jelentős újdonságok. Képes lehet a divat etikus és fenntartható megközelítése átformálni a fogyasztók és a nagyvállalatok viselkedését?

A képen Dr. Faludi Julianna.

Tudd meg a válaszokat a Messzelátó podcastből, amiben a Közgazdász Online csapata jövőbe mutató témákról beszélget szakértőkkel és kutatókkal!

Gyors vagy lassú

A fast fashion jelenlegi modellje az ipari forradalom korára, a tömegtermelésnek a kizsákmányolásra és gyermekmunkára, illetve a gyapottermelésnek a rabszolgatartáson alapuló modeljére vezethető vissza. A jelenlegi globális munkamegosztás újratermeli és rögzíti az egyenlőtlenségeket. Az etikus divat irányzata ezt a modellt próbálja átalakítani és újraértelmezni azáltal, hogy felhívja a fogyasztók és a divatcégek figyelmét a méltányos munkakörülmények és az előállítási folyamat átláthatóságának fontosságára, felügyeletére.

rio-lecatompessy-cfduruqkabk-unsplash.jpg

kép: Rio Lecatompessy, Unsplash

A fenntarthatóság fogalmát a divattal összefüggésben elsősorban környezeti értelemben használták, de mára átfedésben van az etikussággal, azaz a méltányos munkakörülmények és bérek biztosításával. “Azt szeretnénk, hogy ne használjuk el sem a természeti, sem az emberi erőforrásokat, hanem egyfajta egyensúly alakuljon ki” – mondja a kutató. Ez a koncepció főleg a slow fashionben jelenik meg, ami a fast fashion ellenpólusa. Célja, hogy a jó minőségű ruhák vásárlására beruházásként tekintsünk, és utána végigkísérjenek minket egy életszakaszon.

“Manapság átalakul a fogyasztók viszonya ahhoz, amit viselnek. Fontos, hogy a ruhának mi a története.”

Tudatos fogyasztók és az online marketing ereje

“Egyre jobban szegmentálódik azon fogyasztók köre, akik törekednek a fenntarthatóságra” – mondja Dr. Faludi Julianna, a magukat fenntarthatóan gondolkodónak tartó hazai fogyasztók szokásainak felmérését vizsgáló kutatása eredményeit összegezve. 

“Most ott tartunk, hogy a fogyasztóktól várjuk el, hogy diktáljanak, és válasszanak abból, ami rendelkezésre áll a piacon.”

Ez felelősségvállalást jelent, a tudatos döntésnek azonban akadályai is vannak. Előfordulhat, hogy nem tudunk eleget a márkáról, nem engedhetjük meg magunknak, vagy nem férünk hozzá fenntartható és etikus választékhoz. “Egészen más kínálatot fog találni a fogyasztó Debrecenben, mint Oslóban” – mondja a kutató.

becca-mchaffie-fzde_6itjkw-unsplash_1.jpg

Kép: Becca McHaffie, Unsplash

A kutatás azonban rámutatott, hogy van egy olyan, főleg középkorú réteg, aki úgy gondolja, a döntéseivel pozitívabb irányba tudja mozdítani a világot, és ennek megfelelően cselekszik. “Akik már valamilyen tudatosságot mutatnak, könnyen elérhetőek online, és jól használják a különböző információforrásokat” – mutat rá Dr. Faludi Julianna a legfontosabb eredményre. “Sok lehetőséget látok a digitalizációban, a közösségi médiában és az e-kereskedelem előretörésében” – mondja a kutató, hiszen ez a típusú marketing alacsonyabb költséget és pontosabb, könnyebb elérést jelenthet egy induló vállalkozás számára is.

Jó példa az online felületek hatékonyságára a nemfogyasztás mozgalma, vagyis úgy csökkenteni a környezeti terhelést, hogy nem vásárolunk új ruhát. “A közösségi médiában megjelenő kihívások körül szerveződő csoportok fontos szerepet játszanak. Ez egy piacformáló erő, nem hiába próbálnak a nagyvállalatok átstrukturálással, almárkák létrehozásával a piacon maradni.”

A divat etikus és fenntartható megközelítésében minden fogyasztói és nagyvállalati döntés számít. “A divatipar egy állatorvosi ló: a legkézenfoghatóbban mutatja meg a globális piac működését egy hétköznapi fogyasztó számára, hogy megértse a problémák mélységét.”

Hallgasd meg az egész podcastet!

 

Miért fontos a ruhád története? - Dr. Faludi Julianna a globális divatipar problémáiról Tovább
Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal

o_zs_0231_wecompress_com.jpg

Milyen motiváció állhat egy akadémiai életút mögött? Hogyan válhat valaki jó tanárrá? Lehet-e érdekes a statisztika a száraz és komplex képletek ellenére? Milyen érzés egyidőben corvinusos diáknak és tanárnak lenni? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestem a választ Madari Zoltán egyetemi tanársegéddel, aki ebben a félévben a Félév gyakorlatvezetője díjat nyerte el a hallgatóktól. 

2021.07.26. Írta: Tepfenhart Beatrix, Borítókép: Őrsi Zsanett, Közgazdász

Zoltánnak az oktatás már fiatal korában imponált, tanárnak készült sokáig. Végül mégis a Corvinus mellett tette le voksát. Ott sem kellett lemondania a tanításról, hiszen évekig demonstrátorként tevékenykedett. 

,,Egy rendkívül támogató környezetbe kerültem bele, érdekelte a tanszéket a véleményem, és lehetőséget kaptam arra, hogy oktassak. Ez nekem nagyon megtetszett, kifejezetten inspirált az, hogy ki kell állni 40 ember elé és egy olyan tárgyat tanítani, ami nem örvend túl nagy népszerűségnek, amit kihívás jól oktatni’’ – meséli.

mz.jpgA szentkirályi származású Madari Zoltán elsődiplomás a családjában. Kecskeméti szakközépiskolája után a Corvinusra jött, ahol Alkalmazott Közgazdaságtan szakon kezdte meg a pályafutását, ami eleinte okozott kihívásokat, azonban a kitartás és a Fakt Szakkollégium inspiráló környezete segített áthidalni ezeket. Ezt egy Közgazdasági Elemző mesterszak követte, azonban corvinusos története itt nem ért véget: jelenleg egyidőben hallgató és oktató az egyetemen Gazdaság- és társadalomstatisztika szakirányon, a Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskolában fogja lezárni a tanulmányait. 

Kép: Madari Zoltán

Az akadémiai lét mögött egyfajta kettős motiváció lapul, ezért a demonstrátorság több megközelítésből meghatározó volt számára.

,,Ha valaki fél évig tanul egy tárgyat, akkor lesz arról egyfajta kép a fejében, de ez messze nem elég ahhoz, hogy tanítsa is. El kell mélyedni a tananyagban, gondolkodni kell róla és igazából ez a legfontosabb. Az ember bármit csinál éppen az élete során, tanul, olvas, utazik, az a lényeg, hogy gondolkodjon.’’ 

A mélyebb ismeretekre szomjazó személyiség motivációt jelent a statisztika oktatásához. Zoltán szerint a statisztika  kulcspontja nem az, hogy megtanuljuk a száraz képleteket és a mutatókat, sokkal inkább, hogy ezek mögé lássunk, hogy értelmezni tudjuk, mi rejlik a betűk és a számok mögött a való életben, és ezt a tudást majd később a munkaerőpiacon is használni tudjuk. 

,,Nem a statisztika hazudik, hanem az, aki használja’’ - tartja egy híres mondás, amit Zoli is nagyon sokszor hangsúlyoz az óráin.

,,Nagyon fontos, hogy legalább közgazdászként értően olvassuk a statisztikákat.

Ellenkező esetben a média és az internet könnyen meg tud vezetni minket. Ezt akár a lassan lecsengeni látszó Covid árnyékában is láthattuk - a statisztikák használata és értelmezése nemcsak nálunk okoz nehézségeket, hanem globális szinten’’ – mondja arról, hogy miért alapozó tárgy a statisztika, és hol találkozhatunk vele a hétköznapokban. 

b_v_0103_3.jpg

Kép: Bera Viktor, Közgazdász

Az akadémiai életút azonban nemcsak oktatásból áll; szorosan kiegészül kutatási tevékenységgel is, ami már egy merőben más világ, más hozzáállás és más készségek is szükségesek hozzá. Ebbe az új és komplex világba bele kell szokni, és aztán bele kell tanulni, hiszen senki nem születik kutatónak. 

Pályafutása során Zoltánnak ez volt az egyik legnagyobb kihívás. ,,Van olyan, hogy az ember beküld egy általa jónak vélt és jól kidolgozott anyagot, aztán teljesen szétszedik’’. Ilyenkor jön az újratervezés, és az, hogy további ösztönzőket keressünk - ezzel együtt pedig akarva-akaratlanul megtanulhatjuk, hogyan kell nemcsak eredményesen, de hatékonyan is dolgozni – feltéve, hogy nem akar az ember a nap 24 órájában statisztikai-ökonometriai modellek kidolgozásán ügyködni. 

Zoltán tevékenységének fókuszában alapvetően nem a kutatások álltak, ennek ellenére az elmúlt években ezen a területen is aktív volt, több publikációja is megjelent a szemináriumok mellett. ,,Beszélni szeretek, átadni a saját tudásomat és gondolataimat pedig még inkább’’- fogalmazza meg, amit rögtön kiegészít azzal, hogy egy jó tanár minden esetben jó előadó is kell, hogy legyen. 

Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor kétségkívül érződik valakin, hogy hatalmas lexikális tudással rendelkezik, azonban nem tudja ezt kellő módon kommunikálni a hallgatóság felé. Ez az, ami egy akadémiai életpályán szintén óriási kihívásnak bizonyulhat, hiszen az emberek figyelme az idő múlásával lankad, és 45 perc után sokszor megszűnik létezni. 

,,Mindig felkészültnek kell lenni: az adott heti tananyaghoz valami színeset kapcsolni, például egy aktuális hírt vagy valamilyen vicces dolgot bevonni, csak így lehet megnyerni a hallgatók figyelmét és ezáltal tanítani őket.’’

Hozzátette azt is, hogy maximalista személyiségként a megerősítés és a visszajelzés elengedhetetlen számára, azonban az online oktatás miatt ezekből sokkal kevesebb jutott. Épp ezért volt hatalmas megtiszteltetés és öröm neki, hogy a Félév gyakorlatvezetőjévé választották. 

A visszajelzésekből, véleményekből mindig próbál építkezni. ,,Én a HalVelt már demonstrátori éveim óta olvasom, és igyekszem beépíteni az ott összegyűlt gondolatokat az oktatási módszertanomba. A hallgatók véleménye nagyban meghatározza, hogy van-e értelme a munkámnak, annak, hogy minden évben új és életszerű példákat hozok’’.

A kritika sokszor lehet sértő vagy negatív töltetű, de mindig hozzáállás kérdése, hogy hogyan engedjük ezt hatni az életünkre. Végig kell gondolni, hogy gyakorlatilag mindannyian kritikusak vagyunk, maximum néha nem vesszük észre. Ez viszont teljesen normális. ,,Merjünk kritikát megfogalmazni, ez nagyon fontos. Hiszek abban, hogy a kritikai gondolkodás viszi előre a világot, azt javasolnám mindenkinek, hogy ez aktívan legyen ott az életében’’ - üzeni a hallgatóknak és az olvasóknak Madari Zoltán.

Hogyan lesz valaki demonstrátorból a Félév gyakorlatvezetője? – Interjú Madari Zoltánnal Tovább
Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával

dsc_5236.jpg

Ha nyár, akkor fesztiválozás. Még akkor is, ha a fesztiválipar rendkívül környezetszennyező? Czillahó Krisztina volt corvinusos hallgató TDK-kutatásában felmérte, hogyan tudnánk itthon zöldebben fesztiválozni, és mit tehetnek a legnagyobb hazai fesztiválok szervezői és látogatói a zöldülésért.

2021. 07. 14. Írta: Taxner Tünde, borítókép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„Hatalmas élmény, ami hozzá tartozik a nyárhoz, valakinek ezzel telik az egész nyár. De gazdasági szempontból is jelentős, a hazai GDP majdnem egy százalékát teszi ki a szektor.” A fesztiválozás a fiatal felnőttek számára meghatározó kulturális élmény, és közben a szórakoztatóipar egyik jelentős szegmense, ami nagy beruházásokat, sok pénzt és nemzetközi látogatókat vonz. Mégis megvan az árnyoldala is. „Összességében a fesztiválturizmus egy környezetszennyező dolog, de maga a fesztiválozás is, akár a fellépőket, akár a résztvevőket nézzük” – mondja Czillahó Krisztina corvinusos alumna, aki TDK-dolgozatában a hazai nagy fesztiválokat fenntarthatósági szempontból vizsgálta.

20210708-_k1i1538.jpg

A képen Czillahó Krisztina.

Krisztina a 2021-es OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában a Turizmus-vendéglátás-sport tagozatban első helyezést ért el. Az idei, 35. OTDK dolgozatát érintő szekciója Sopronban lett volna. „Sajnálom, hogy kimaradt a személyes élmény, de összességében pozitív tapasztalat volt számomra a verseny” – mondja Krisztina, aki 2020 tavaszán írta meg győztes dolgozatát, amikor az egyetemek távoktatásra álltak át. „Nehezített pályánk volt az amúgy is sok résztvevő között” – mondja, hiszen online volt minden, ami megnehezítette például a szakirodalmak keresését és a kapcsolattartást a konzulensével, Dr. Pinke-Sziva Ivett-tel. Krisztina kutatása azonban olyan átfogó és alapos volt, hogy a tagozat élére került.

Miért környezetszennyezőek a hazai nagy fesztiválok?

„Márciusban interjúztam a Sziget fenntarthatósági menedzserével” – mondja Krisztina. „Azt mondta, ma már nincs olyan hazai nagy vagy közepes fesztivál, aminek ne lenne releváns fenntarthatósági programja, és ez pozitív irányba mutat”. Krisztina a Szigetet, a VOLT fesztivált, az EFOTT-ot és a Balaton Soundot vizsgálta környezetvédelmi szempontokból, mivel ezek a legnagyobb hazai fesztiválok. Kutatásából kirajzolódott, hogy a hulladékgazdálkodás, valamint a fesztiválozók és a fellépők utazásai nyomnak a legtöbbet a latban.

dsc_9541.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A Szigeten hajnalban rossz érzés végigmenni a sok eldobált szemét miatt, globálisan mégsem ez terheli meg legjobban a környezetet, hanem az az ökológiai lábnyom, ami az utazások miatt jön létre” – mondja Krisztina. Az utazás főleg a nemzetközi célközönségre irányuló fesztiváloknál probléma, a hazai célközönségűeknél, mint például az EFOTT, a hulladékgazdálkodás terheli jobban a környezetet. A legnagyobb hazai fesztivál, a Sziget egyértelműen nem a magyar célközönségnek szól. Krisztina a TDK-kutatásához Kádár Tamással, a Sziget ügyvezetőjével és Dominus Ákossal, a  fenntarthatósági menedzserével interjúzott. „Ezeknek a nagy fesztiváloknak multiplikátor hatásuk is van, a külföldiek tovább maradnak Magyarországon, máshova is ellátogatnak” – emelte ki Krisztina a Sziget turisztikai jelentőségét.

so021.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

„A nagy fesztiválok hatalmas bevételeket, de hatalmas kiadásokat is jelentenek. Általában nem egy fix infrastruktúrában valósulnak meg, fel kell építeni egy háttérterületet is a fesztiválok működéséhez” – magyarázza Krisztina a környezetszennyezés hátterét. A fesztiválokat például mobilkerítésekkel kerítik körbe. Ki gondolná, hogy ezek is mekkora hatással vannak a környezetre? „Vannak még olyan egyutas műanyagok, amiket a szervezők nem tudtak kiváltani, például a gyorskötöző, amivel a geotextileket a mobilkerítésekhez rögzítik. Több százezer gyorskötözőt elhasználnak” – Krisztina megtudta a szervezőktől, hogy nincsen hasonló teherbírású eszköz, amivel ez megoldható lenne.

Szabályozások és igények kereszttüzében

Krisztina érdeklődését a téma iránt többek között az az eset keltette fel, amikor pár éve a VOLT fesztivált a hatóságok nem engedték megtartani, mert egy környezetvédelmi területen lett volna, aminek egy része  ráadásul Natura 2000 védettség alatt állt. Végül megszervezték, de a szervezőknek szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk. A kutatásban ebből kiindulva Krisztina a keresleti és a kínálati oldalt is ütköztette, vagyis azt is megvizsgálta, hogy a fesztiválozóknak milyen zöld igényei és ötletei vannak, és azt is, hogy a szervezők mit tudnak és szeretnének megvalósítani. 

A Natura 2000 egy összeurópai rendszer, ami az összefüggő élővilágot védi. A közösségi jelentőségű, természetes élőhely-típusok, állat- és növényfajok védelmén keresztül szeretné megóvni a biológiai sokféleséget és hozzájárulni a kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, helyreállításához.

A TDK-dolgozat különlegességét pont ez adta: „rengeteg kutatás van a témában, de a legtöbb vagy a fesztiválok kínálati vagy a keresleti oldalát vizsgálja”. Krisztina a reális megvalósíthatóságra építette fel a kutatását. A fesztiválozóknak egy kérdőíves felmérést készített, melyet  előzetes kutatások alapján állított össze, és belefoglalta az interjúkban felmerülő és a saját ötleteit is. „A legfontosabb, hogy olyan igényeket elégítsenek ki a szervezők, amik tényleg fellépnek a fesztiválozók részéről, és felfedjék azokat a látens igényeket is, amiket a látogatók sem tudatosítanak” – véli Krisztina.

dsc_1481.jpg

Kép: Barbócz Zsolt, Közgazdász

A fesztiválozók igényein túl az irányításpolitika és szabályozás is befolyásolja a szervezők mozgásterét. A repoharakat (visszaváltható poharak) például a fesztiválozók általában vissza szeretnék váltani, de szigorú higiéniai szabályok alá esnek, ezért a szervezők nem tudják lehetővé tenni. „Például a Szigetnek a hatóságok nem engedték meg, hogy a Duna vízével locsolják a füvet” – mondja Krisztina. „Magyarországon jelenleg nincsen egységes szabályozás a zenei események és fesztiválok fenntarthatóságára vonatkozóan” – tudta meg Bartus Gábortól, a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Tanács főtitkárától, akivel ugyancsak interjúzott a TDK-kutatásban. A nemzetközi színtéren már van több pozitív példa, Angliában például már van egységes szabályozás, a Glastonbury Fesztivál pedig élen jár a kreatív zöld megoldásokkal.

Lépések a zöldülés irányába

A Glastonbury Fesztiválon a jegyvásárláskor el kell fogadni egy Zöld Fogadalmat, így már ott felhívják a környezetvédelemre a figyelmet. A Worthy Warriors önkéntesprogram résztvevői pedig ökokempingben laknak, ahol például a mosdókban szürkevizet, vagyis ivásra már nem alkalmas, enyhén szennyezett vizet használnak, és napelemekkel melegítik a vizet. Napközben pedig gyűjtik a szemetet, és segítenek a szemléletformálásban. 

Akár teljesen banális ötletekkel is lehet növelni a fenntarthatóságot, csak nyitott szemmel kell járni, és keresni a lehetőségeket.

Krisztina szerint kreatív megoldásokkal tehetünk a legtöbbet a környezetünkért. „A Corvinus egyik bejáratánál volt olyan cigarettacsikk-gyűjtő, amiben a csikkel kellett szavazni, hogy STAT vagy VPÜ. Ugyanez egy fesztiválon is megvalósítható lenne”. Melyiket választanád: Arctic Monkeys vagy Red Hot Chili Peppers?

glastonbury_950x300px_banners_greenpledge-1.jpg

Glastonbury Fesztivál: a Green Pledge-re, vagyis Zöld Fogadalomra emlékeztetik a látogatókat. Kép: Green Glastonbury

„A megoldási javaslatokat elválaszthatjuk úgy, hogy a technológiához vagy a szemléletformáláshoz kapcsolódnak”. A szelektív hulladékgyűjtés, a biológiailag lebomló rothasztók telepítése, ami egy kevéssé ismert megoldás, mégis itthon is szokták alkalmazni, az infrastrukturális fejlesztésekhez tartoznak. Krisztina szerint az egyik legfontosabb lépés az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása lenne. 

A tömegközlekedési eszközök ösztönzése is nyújt lehetőségeket. Például a Sziget tervez egy CO2-kalkulátort, hogy mindenki lássa az utazása következményeit, és kedvezményes vonatjegyeket is szeretnének a MÁV-val együttműködve. Azonban a szemléletformálás ugyancsak fontos.

„A Sziget a magyar fesztiválok zászlóshajója, mivel egy külön márkát is kapcsoltak már a fenntarthatósághoz, a Green Szigetet” – mondja Krisztina. „Talán az a legnagyobb és legeffektívebb hatás, ha az emberek szemléletmódjára és tudatosságára tudnak hatni, mivel egy nagy fesztiválon naponta nagyjából százezer ember megfordul”. Az előzetes marketingkommunikációban is hangsúlyt lehet fektetni a tudatosításra, előzetes tájékoztatásra, például megismertetni a látogatókkal, hogy hol vannak szelektív kukák, biciklitárolók. Ebben az érintett fiatal korosztály miatt kiemelt szerepe van a közösségi médiának.

green_sziget.png

A Sziget is elindult a zöldülés útján. Kép: Sziget fesztivál

„A helyszínen csak egy nagyon konkrét, célzott marketingkommunikációra van lehetőség, mert a fesztiválozók magatartását eléggé befolyásolja az alkohol és egyéb tudatmódosító szerek. Részegen nem az az elsődleges szempont, hogy hova dobjam ezt a műanyag flakont” – mondja Krisztina, aki a rendezvényszemélyiség modellt is megemlítette dolgozatában. Az elmélet lényege, hogy amikor fesztiválozunk, megváltozik a személyiségünk, máshogy viselkedünk, mint a hétköznapokban. „Attól még, hogy a hétköznapokban odafigyelsz a környezetre, simán előfordulhat az, hogy egy fesztiválon ezeket a tevékenységeket teljesen figyelmen kívül hagyod”.

Magyarországon 2009-ben alapult a Zöld Fesztivál kritériumrendszer és díj, de kevesen tudnak róla. Az első lépés tehát a szemléletformálás. „Ha a szervezők meg tudják teremteni a zöld szemléletmódot, arra már egy projektet is rá tudnak húzni, meg tudják például ismerni a jelenlegi és a potenciális látogatók rejtett igényeit. Ha már ismerik az igényeket, konkrét infrastrukturális projekteket is el tudnak kezdeni, akár különböző CSR tevékenységekkel vagy együttműködő partnerek bevonásával”. 

Divatos lett a zöld mozgalom, csak meg kell hozzá teremteni a hátteret, és még tovább fejleszteni a fesztiválokat. – mondja Krisztina.

Az online kutatás kihívásai

„Pont akkor csináltam a kutatást, amikor még mindenki abban reménykedett, hogy a Covid egy rövid bezártság lesz, és nyáron mindenki mehet ide-oda fesztiválozni” – Krisztina szerint a kérdőíve kitöltői is hasonlóan gondolkodtak. A járvány hatásait akkor még korai volt vizsgálni, de a szervezők már borúlátóbbak voltak, már tavaly márciusban több éves károkat láttak előre.

A TDK-írást jobban befolyásolta a járványhelyzet, mint a kutatási eredményeket. „Sok nehézséggel találkoztam az online helyzet miatt, a távoktatás is sok feladatot adott, szóval abban sokat fejlődtem, hogy próbáltam lavírozni a teendők között” – mondja Krisztina, aki decemberben végzett Turizmus-vendéglátás szakon, és a TDK-dolgozatát egészítette ki szakdolgozattá. „Az egyik interjúalany mondta, hogy sokan keresik meg a Szigetet, hogy szeretnének szakdolgozatot írni róla, de kevesen vannak annyira felkészülve, mint én voltam”. Krisztina a nehézségek ellenére nagyon örült a szakma elismerésének. Elküldte ugyanis a szakdolgozatát az interjúalanyainak, akik nagyon hasznosnak találták az eredményeit a Sziget szempontjából. A TDK-zás során a konzulense segítségére mindig számíthatott, aki többször arra is bíztatta, hogy kilépjen a komfortzónájából, és mindig a legjobbra törekedjen. 

Amikor azt gondoltam, hogy jó lesz így, Ivett ezt mondta nekem: Nem, Kriszti, nem szakdolgozatot írsz, hanem TDK-t.

Hogyan lehetnének fenntarthatóbbak a hazai nagy fesztiválok? – Zöldülés az OTDK-győztes Czillahó Krisztinával Tovább
Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban

t_t_0015_jpg.jpg

Hogyan viszonyulunk a jövőnkhöz? Mennyire vagyunk felkészülve arra, hogy változások lesznek? A Társadalmi Jövőképesség Index megmutatja, hogyan értelmezhető a jó élet, és a fejlett országokban mennyire számíthatunk hosszú távon békére, biztonságra, kötődésre, gondoskodásra és egyensúlyra.

2021. 06. 24. Írta és a borítóképet fényképezte: Taxner Tünde

Képzeljük el, hogy egy sötét teremben állunk. Belenézünk a kristálygömbbe, és a tudomány segítségével látjuk benne a jövőnket. Azt hihetjük, hogy ezt jelenti a társadalmi jövőképesség kutatása. “Ezt a gömböt ezúttal engedjük el” - mondja Dr. Aczél Petra, a Corvinus intézményigazgató professzora, senior kutató. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontban nem a jövőt akarják kiolvasni, hanem arra a kérdésre keresik a választ, hogy mitől függ az, hogy valahol hosszú távon jó élet várható.

ap-001.jpg

“Itt van egy világjárvány. Melyek voltak azok a műveletek, döntések, tulajdonságok, amelyek miatt egy ország jobban átvészelte?” - teszi fel a kérdést Dr. Aczél Petra a Messzelátó podcastben. A kutatóközpontot a Corvinus nemzetközi rektorhelyettese, Dr. Szántó Zoltán vezeti, a Társadalmi Jövőképesség Indexet (SFI) tavasszal publikálták.

A képen Dr. Aczél Petra, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

A Social Futuring Indexről megjelenésekor is írtunk, és bemutattuk a koncepcióját, valamint a 2020-as mérés legfontosabb eredményeit.

Mit jelent, és hogyan mérhető a jó élet?

A jó élet kritériumait a Corvinus kutatói nemzetközi és hazai partnerekkel, például, a BarabásiLabbal és a Központi Statisztikai Hivatallal közösen vizsgálják 2017 óta. “Nem tudom, ki mennyi indexet csinált már életében, de nagyon ajánlom. Nagyon jó tréning arra nézve, hogy hogyan tudunk egy gondolatot operacionalizálni” - mondja Dr. Aczél Petra. Az előkészítő munka során a kutatók elsődlegesen erre a kérdésre keresték a választ: hogyan értelmezzük azt az életet, amit érdemes élni?

Az index a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás és az egyensúly dimenzióiban talál erre válaszokat. “A szempontok sajátos, mátrixszerű elrendezése adja a keretet, amiben értelmeztük és mértük a társadalmi jövőképesség fogalmát” - mondja Dr. Szántó Zoltán. A dimenziókhoz szakértői csoportokban kerestek indikátorokat, és nyilvános adatbázisokból gyűjtöttek adatokat, például a vízellátás, az oktatás, a környezetvédelem, a családok helyzete és a függőséget okozó szerek használata kapcsán, hiszen ezek a körülmények mind befolyásolják egy ország jövőképességét.

szanto_zoltan_1_1.jpg

Ellentétben az országok összehasonlítására gyakran használt GDP-vel, a SFI új megközelítést vet fel. “Egy holisztikus szemléletet tükröz a mérésünk. Próbál egy többdimenziós, összetett képet felvázolni” - mondja Dr. Szántó Zoltán. “Ez az index hozzájárul ahhoz a sokszínűséghez, ahogy az indexek mérnek. Valljuk is, hogy egyek vagyunk azok közül, akik mernek valamit mondani arról, hogy egy társadalom, egy közösség hogyan tartja fenn magát a jó élet szempontjából” - teszi hozzá Dr. Aczél Petra.

A képen Dr. Szántó Zoltán, forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

Hol végzett a rangsorban Magyarország?

Magyarország a 8. helyen áll a 2020-as összesített indexben, ugyanannyi ponttal, mint Lengyelország. A kutatók szerint viszonylag kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, egyedül a gondoskodás dimenziójában marad el a vizsgált OECD-országok átlagától. Az egyensúly dimenzióját nézve pedig vezeti a rangsort, ami meglepő lehet. Akárcsak Japán utolsó előtti helye, ami a technológiai fejlettsége ellenére indokolt, hiszen az ország demográfiai viszonyai és a kötődés feltételei például kedvezőtlenek. Az indexet kétévente fogják publikálni, ezekben már a világjárvány hatásai és tanulságai is megkerülhetetlenek lesznek.

A jövő nem percekből áll. A jövő alapanyaga nem az idő, hanem az ember, és a mi indexünk is ezt sugallja. - Dr. Aczél Petra

“Nincs olyan index, amelynek a hátterében nincs valamilyen világkép vagy koncepció”  - mondja Dr. Aczél Petra. A kutatók szerint attól, hogy egy kutatás tudományosan megalapozott és következetes, mindig meghatározott értékek képezik az alapját. Szántó Zoltán szerint a kutatás legfőbb üzenete a fiatal generációk számára, hogy “próbáljunk kritikusan, nyitottan és több szempontot mérlegelve, nyíltan kommunikálni. Tegyük ki az asztalra azokat az értékeket, nézeteket, amelyek alapján kidolgozzuk és értelmezzük a tudományos eredményeket.

Ha kíváncsi vagy az index fogalmi hátterére és a részletes eredményekre, a Social Futuring Index és a ConNext 2050 oldalán megtalálod.

Tudományterületeken átívelő kutatás

“A multi- és interdiszciplinaritás az elmúlt években felértékelődött. Rájöttek a kutatók, hogy egyedül nem megy, vagy csak egyoldalúan megy” - indokolja a kutatóközpont vezetője azt az átfogó nézőpontot, amit az index tükröz. A kutatóközpontban emiatt sok különböző tudományterület képviselői dolgoznak együtt. Hogyan lehet sikeres az együttműködés?

Dr. Szántó Zoltán szerint a vizsgálat tárgya indokolta a sokoldalú megközelítést. “Megértettük egymást, mert nem az volt fontos számunkra, hogy te szociológus vagy, én közgazdász vagyok, ő pedig filozófus, hanem az, hogy van egy olyan fogalom, amiről érdemes gondolkodni”.

Dr. Aczél Petra három tulajdonságot emelt ki, amire szükség van a közös munkához: kíváncsiságra, nagyon elszánt kritikai gondolkodásra és a mögötte rejtőző a nagyfokú következetességre, valamint alázatra. “Mi nem állítjuk, hogy az igazság egy darabját hoztuk létre. Mi a gondolkodás egy darabját hoztuk létre és egy olyan eszközt, amivel lehet mérni a koncepciót.”

Hogyan épül be a szemlélet és a téma a Corvinus kurzusaiba? Mennyire érdeklődnek iránta az egyetemi hallgatók, és milyen doktori kutatások folynak a társadalmi jövőképességről? Mi a kutatás legfontosabb üzenete a fiatal generációk számára? A Messzelátó podcast legújabb részéből kiderül!

Hogyan készülhetünk fel a jövőre? - Dr. Aczél Petra és Dr. Szántó Zoltán kutatók a Messzelátóban Tovább
süti beállítások módosítása